Szentes Erzsébet: Segédanyag a „Didaktikai játékok” tantárgyhoz

A didaktikai játékok meghatározása, jellemzői és szerepe

„...a játékos gyereknevelés bárhol, bármilyen élethelyzetben jól jöhet...”

Lawrence J. Cohen
„Könyvtárnyi irodalom foglalkozik a játékkal. Vannak leíró, didaktikus szemléletű művek,
vannak kultúrtörténeti összegzések, és vannak olyan művek, amelyek a játékot, mint a
személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen eszközét elemzik… Én sem igyekszem általános
érvényű meghatározást adni. Beérem annyival, hogy a játékot olyan fontos életelemnek
tekintsem, mint a levegőt, mert ahogy a levegő nélkül elpusztul a biológiai szerkezet, ami
az emberi szubsztancia hordozására hivatott, úgy a játék hiányában magának ennek a
szubsztanciának a léte válik kérdésessé.”
Tunyogi Erzsébet
“Nem elég, ha egy lelkes óvó néni imádja a bábozást vagy nagyon szeret kézműveskedni. A
mese, a dráma, a báb, a zene, a tánc és a kézművesség összefonódik, és egy olyan
egészként jelenik meg, ami által mérhetően kreatívabb, szabadabb, önállóbb gyerekek
kerülnek ki az óvodából.”
Bakonyi Anna

A játék a nevelés egyik legeredményesebb eszköze. Játéktevékenység során fejlődnek az értelmi,

erkölcsi, akarati tulajdonságok, az intelligencia (az érzelmi intelligencia is!), megvalósul a közösségi és
az egyéni nevelés. A játék segíti az egészséges testi-lelki fejlődést, ugyanakkor segítségével
megvalósíthatóak az oktatás céljai is.
A didaktikai játékok olyan játékok, amelyeket a tanítás – tanulás folyamatába rendszeresen
beépítünk (a didaktikai játékok fejlesztő és nevelő hatása akkor érvényesül igazán, ha azok óráinkon
rendszeresen a módszereink közé tartoznak). A didaktikai játékok szervezésénél fontos figyelembe
venni az osztály jellemzőit, a gyermekek érettségét és esetenként az egyes gyerekek egyéniségét is
(pl. a visszahúzódó gyerekeknek időt adni, az élénket minél hamarabb helyzetbe hozni) és a játék során
is érdemes a gyerekek egyénisége szerinti heterogén csoportokat létrehozni. Fontos a játék célját
magunkban tisztázni, megérteni, a menetét átgondolni, az eszközöket előkészíteni, a kereteket és
szabályokat egyértelmüen közölni és tartani!

1
 A didaktikai játékokat minden alkalommal értékelnünk
kell, játék után visszajelzést kell adni, vagy megbeszélni a
tapasztalatokat, tanulságokat, esetenként, ha a játék olyan jellegű,
akkor kihírdetni az eredményét (de ne osztályozzuk).
Ahhoz, hogy elegendő játékötlet álljon rendelkezésünkre
fontos játékokat gyűjteni, már meglévő játékgyűjteményeket
beszerezni, felkutatni, de a pedagógus maga is alkothat/kitalálhat jól használható játékokat. Az sem
ritka, hogy már leírt játékokat az adott helyzet és gyerekcsoport függvényében a pedagógus átalakít,
kiegészit, vagy leegyszerűsít, hogy az a célnak a leginkább megfeleljen.
Természetesen a didaktikai játékoknak is több csoportja van, pl. Rauscher - Kecskés1 (2003)
szerint: mozgásos játékok , gyakorló játékok, alkotó játékok, szerepjátékok (ezen belül a
bábjáték), szabályjátékok, csoportjátékok. Minden játéktípusnak sajátos jellemzői is vannak,
amelyeket a pedagógusnak ismernie kell.
A felsoroltak alapján elmondható, hogy a didaktikai játékok esetében kiemelkedő a felnőtt
(pedagógus) közreműködése a játék kiválasztásában, szervezésében és a játék oktató - nevelő
hatásainak kiaknázásában, leginkább a pedagógus javasolja, szervezi, vezeti azt, konkrét didaktikai
feladatok megvalósítása érdekében2.
A didaktikai vagy oktató játék a játékról a tanulásra való áttérés egyik eszközének is tekinthető,
mivel előtérbe kerül a játékosság, a játékélmény összekapcsolása az ismeretszerzéssel és a
képességfejlesztéssel, oly módon, ahogyan az a legjobban megfelel az óvodás- illetve iskolás korú
gyermekek életkori sajátosságainak.

Fő előnyei a tanítás – tanulás folyamatába beépített játékoknak:

 a játék a gyermek legfőbb öröm- és tapasztalatforrása, a játék iránti igény iskoláskorban sem
szűnik meg
 fokozott érzelmi hatások
 élénkít, fokozza a teljesítményt, elűzi a tanulás okozta fáradságot, könnyebbé teszi a nevelő
munkát
 első osztályban segíti az óvoda – iskola átmenetet.

1
Anyanyelvünk az óvodában, Prolog Kiadó
2
Természetesen előfordulhat olyan helyzet is, amikor a gyerekek kezdeményeznek játékot, viszont
akkor is a pedagógus segít azt átforditani didaktikai jellegüvé.
2
  a rövid (néhány perces) didaktikai játékokat játszhatjuk motivációként, a gondolkodás
megindítására óra elején, vagy élénkítés céljával, ha úgy látjuk a gyerekek fáradtak óra közben,
illetve elmélyítés, gyakorlás, összegzés gyanánt is hasznos lehet az óra végén
 híd felnőtt és gyerek között; tanítványait a játék segítségével ismerheti meg a legjobban a
pedagógus
 óra végi jutalom is lehet a játék (de!! vigyázzunk, ezzel ne „zsaroljuk”, sűrgessük óra közben a
gyerekeket.
Kiemelten érdemes kezelni a játék szerpét az alábbiakban:
 Intelligencia (matematikai, nyelvi, térbeli, testi, interperszonális, intraperszonális, zenei
intelligencia, ld. Howard Gardner) és érzelmi intelligencia fejlesztése
 Empátia fejlesztése (ld. Ranschburg Jenő)
 Asszertivitás fejlesztése
 Pedagógus önismerete, egészsége, tanulás saját élményen keresztül (ld. módszerspecifikus
képzések, pl. drámapedagógia, élménypedagógia)

A didaktikai játékok tárgyalása az oktatás stratégiái és módszerei

szemszögéből3

- A stratégia a módszereknek, eszközöknek és szervezési módoknak egy adott cél érdekében a

konkrét feltételek figyelembevételével létrehozott egyedi kombinációja.
- Az oktatási stratégiák fajtái:
o Célközpontú stratégiák:
 Információ tanítása bemutatás segítségével.
 Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével.
 Készségtanítás direkt oktatás segítségével.
 Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével.
 Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével.
o Szabályozáselméleti stratégiák:
 Nyílt oktatás.

3
Forrás: Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei, in. Didaktika 2003.
3
  Programozott oktatás.
 Adaptív oktatás.
 Optimális elsajátítási stratégia.
- Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló
tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve
kerülnek alkalmazásra. A módszerek azonban nem tekinthetők az oktatási folyamat legkisebb,
tovább már nem osztható elemeinek, ugyanis ezeket különféle eljárások, fogások,
tevékenységelemek, tanítási készségek alkotják. Pl. magyarázat, előadás, elbeszélés,
megbeszélés, vita, szemléltetés, munkáltatás, projektmódsyer, kooperativ módszer, szimuláció,
szerepjáték, játék stb.

Gondolatébresztő:
Szabad játék4 vs. didaktikai játék? Spontaneitás vs. szervezettség? Összeegyeztethető
mindkettő a tanítás – tanulás folyamatával?

Feladat:
Didaktikai játékok gyűjtése és bemutatása a félév során (min. 3 játék/fő, adatlap készítése minden
játékleíráshoz a megadott szempontok alapján).

4
amikor a játszó gyerek örömmel és megelégedettséggel követi a belső világából fakadó
indíttatásokat, olyan játék amit saját maga irányít és csak magáért a játékért játssza, nem szervezett
tevékenység
4