Az óvodapedagógus személyisége, szerepei, ..

(Pedagógus mesterség jegyzet 4. téma)

.
1. Pedagógus hivatás és mesterség

- A pedagógussá válás folyamatát befolyásoló tényezők:

- Születés
- Tanulás
- Példa
- Kényszer.

- Hivatásérzet - hivatástudat
2. Az óvodapedagógus személyisége, nevelési stílusa
Személyiségjegyek: szakmai felkészültség, nyitottság,
elfogadó attitűd, kooperativitás, kreativitás, hivatásszeretet,
jogérzék, önismeret, kudarctűrés, gyermekszeretet, empátia,
kongruencia,….
(Szerep: csoportfunkcióknak megfelelő viselkedés)
Nevelési stílusok: Kurt Lewin
autokrata
szabadjára hagyó
demokratikus
3. Az óvodapedagógus feladatai, szerepei

A paradigmaváltás az
óvodai nevelésben a
kompetencia alapú
nevelés előtérbe
helyezését jelenti, ami
kompetencia alapú helyi
nevelési programok
kialakítását eredményezi
az OAP figyelembe
vételével.
Az óp feladatai a kompetencia alapú nevelés érdekében:

• az értékközvetítés elemeinek és folyamatának

ismerete, az óvoda érték- és normarendjének
alakítása
• a szocializáció és nevelés szempontjainak, a
családi háttér tényezőinek figyelembe vétele
• az óvodás gyermek alaptevékenységének, a
játéknak, munkának, a tanulásnak az irányítása
• a fejlődés, fejlesztés, játékos tanulás
feltételeinek megteremtése
• az óvodai játék- tanulásirányítási stratégia
kialakítása
Kompetencia:

• A kompetencia szó a latin

competentia szóból
származik, jelentése
illetékesség.
A mai köznyelvben a
kompetencia szónak
kettős jelentése van:
• 1) illetékesség, hatáskör,
jogosultság;
• 2) szakértelem,
hozzáértés, alkalmasság.
A kompetencia alapú helyi óvodai programok pedagógiai
alapelvei:

• A gyermek olyan nyitott

és rugalmas rendszerben
fejlődhessen, amellyel
igazodik egyéni
szükségleteihez, életkori
és egyéni
sajátosságaihoz, fejlődési
üteméhez.
.

Óvodás életkorban a
nevelés eszközei közül a
játék a gyermek
legelemibb pszichikus
szükséglete. A játék a
gyermek számára a
legfőbb élményforrás,
ugyanakkor a
személyiség
fejlesztésének színtere, a
tanulás, a készség és
képességfejlesztés
leghatékonyabb módja.
.

• Valamennyi óvodai
tevékenység
tartalmaz játékos
elemeket.

• A játékba integrált
tanulás komplex
nevelés útján folyik.
.

A gyermeki aktivitás,
.

motiváltság,
kíváncsiság
ébrentartásával és
kielégítésével az
óvodapedagógus
az ismeretek
tapasztalati úton
történő
megszerzéséhez
segíti hozzá a
gyermekeket.
Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatának pozitív
alakulását segítik:

• A személyes beszélgetések, kellő érdeklődés a

gyermek iránt,
• az együttjátszás,
• a testközelség, - ha igényli a gyermek,
segítségadás,
• a felnőtt viselkedése / halk, nyugodt
szeretetteljes odafordulás/,
• az óvodapedagógus természetes módon,
folyamatosan értékelje a gyermek viselkedését,
pozitívumok erősítésével, dicsérettel,
.

• a gyermekek közötti konfliktusok megoldásában

törekedjen az óvónő arra, hogy lehetőleg a
gyermekek gyakorolják azt, illetve az érintettek
találják meg a jó megoldást,
• közös programokkal, ünnepekkel
/születésnapok/ szerezzenek egymásnak örömet
csoport társaiknak, családnak, felnőtteknek,
kisebb csoportoknak,
• a közösségi együttélés normáinak fokozatos
alakítása,
• a gyermekek legyenek segítőkészek egymással
és a felnőttekkel.
4. Az óp. tudás-struktúrája

Szakmai  tudás:
• A kisgyermekkori
fejlődésre vonatkozó
tudás
• A nevelési-fejlesztési
funkciók ismerete
• Önismeret, segítő,
támogató szerepre való
alkalmasság
• Nevelési stratégiák
• Jogszabályok ismerete
Háttértudás:
A közoktatási intézményrendszer, a pedagóguspálya, a
pedagógusi munkakörök követelményeinek,
szabályozásának ismerete
szakképzettséghez kapcsolódó szaktudomány és
szakmódszertan ismerete
közoktatási intézmények működésének, környezeti
kapcsolatainak ismerete
a közoktatási intézmény dokumentumainak, pedagógiai
programjának (a speciális területeket is beleértve annak
speciális területeit is: (pl. inkluzív nevelés,
egészségnevelés, gyermekvédelem stb.) ismerete
.

Kompetenciák:
• A gyermeki személyiség fejlesztése
• gyermekcsoportok, közösségek alakulásának
segítése
• a pedagógiai folyamat tervezése
• a gyermekek képességeinek fejlesztése
• a nevelési folyamat szervezése és irányítása
• az értékelés változatos eszközeinek az
alkalmazása
• a pedagógiai folyamat tervezése
• a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek
az alkalmazása
A szakmai fejlődés kompetenciái
• hatékony szakmai
együttműködés és
kommunikáció
• szakmai kompetenciák
folyamatos fejlesztése,
mérése, értékelése
• a kezdő pedagógusi
reflektivitás szakszerű,
korszerű eszközökkel
történő segítése
• önművelés igényének
kialakítása, az
elkötelezettség erősítése,
a pályakezdés, a
beilleszkedés támogatása
• az adott szakterületen
.

korszerű, jó gyakorlatok
bemutatása
• a kezdő pedagógus
szakmai
szocializációjának
támogatása
• az egész életen át tartó
tanulást, a szakmai
szocializációt
folyamatosan
megalapozó
kompetenciák fejlesztése
Szakmai képességek:
• hatékony szakmai
együttműködés a kollégákkal
(KÉPEK)
• professzionális kommunikáció
és konstruktív
konfliktuskezelés
• a kezdő pedagógus
munkájának nyomon
követése, felelősségtudat
• a pedagógusi szakmai
kompetenciák felismerése,
fejlesztése
• reflektivitás, (önreflexió)
szakszerű, korszerű
eszközökkel történő
kialakítása, fejlesztése
.

• hatékony szakmai
együttműködés a
kollégákkal
• professzionális
kommunikáció és
konstruktív
konfliktuskezelés
• a kezdő pedagógus
munkájának nyomon
követése, felelősségtudat
• a pedagógusi szakmai
kompetenciák
felismerése, fejlesztése
• reflektivitás, (önreflexió)
szakszerű, korszerű
eszközökkel történő
kialakítása, fejlesztése
.

Szakmai attitűdök:
• nyitottság az új kezdeményezések iránt
• fontosnak tartja, hogy megtalálja a személyiségé
hez illeszkedő saját szakmai fejlődési útját 
• érti és elfogadja a pedagógus kollégák közötti
segítő-támogató kapcsolat kialakítását, ebben a
saját szerepének, illetve a folyamatos
önreflexiójának a jelentőségét
• felelősséget érez munkája iránt, fontosnak tartja
a szakma nehézségei mellett a szakma
szépségeinek tudatosítását is
• elkötelezett az eredményes mindennapi
gyakorlat kiemelt jelentősége mellett
Kiemelt szerepfeladatok: 
.

• szakmai 
szerepvállalás és elkötelezetts
ég
• hatékony  szóbeli és írásbeli 
kommunikáció
• reális szakmai önismeret
• együttműködés
pedagógusokkal, szülőkkel,
gyerekekkel
• új nevelési módszerek és
eljárások kidolgozása,
elsajátítása
• intézményi szervezetfejlesztési
munkákban való részvétel
.

• értékelkötelezettségek és
szakmai attitűdök 
• felelősségtudat
• a gyermekek egyéni
sajátosságainak
figyelembevétele és
tisztelete
• érzékenység a hátrányos
társadalmi helyzetből
fakadó nehézségekre,
előítélet- mentesség
• személyes példamutatás,
értékközvetítés.
 Az óvodai nevelés cél-, feladat- és tevékenységrendszerét a következő
táblázat foglalja össze:

Az óvodai nevelés cél-, feladat- és tevékenységrendszere

Cél Feladat Funkció Tevékenységek
Az óvodáskorúak A gyermekek testi, Óvó-védő Klasszikus felosztásban:
sokoldalú, lelki szociális, Játék, munka, tanulás.
harmonikus, szükségleteinek nevelő- Az OAP felosztásában:
optimális kielégítése, személyiségfejlesz játék,
fejlődésének egészséges tő mese, vers,
elősegítése. életmód, ének, zene, énekes
érzelmi nevelés és játékok,
szocializáció, rajzolás, mintázás,
értelmi fejlesztés. kézimunka,
mozgás,
külső világ megismerése
munka jellegű
tevékenységek,
tanulás.