You are on page 1of 9

A vajdasági magyarság demográfiai sajátosságai

(1991-20011), különös tekintettel a migrációs


veszteségre

MARGIT KLAUDIA
I. éves hallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar
I. Bevezető
A 2002-es népszámlálás adatai szerint Szerbiában összesen 7.498.001 ember élt ami az 1991-es adatok szerint
csökkenő tendenciát mutatott az akkori adatokhoz képest. Mindeközben a háztartások száma növeknő
tendenciát mutatott míg azok átlagos lélekszáma fokozatossan csökkeni kezdett.
Vajdaságban sem volt ez másképp, míg a lakosság száma 1948 és 1981 között folymatosan csak növekedett
addig 2002-ben már stagnálásnak indult. Számokba kifejezve mindösszesen akkor 2 millió lakost tett ki. 1961
óta azonban a vajdasági lakosok száma folyamatosan csökken. Vajdaság népsűrűsége kis idő elteltével azonban
kisebb növekedésnek indult legfőképpen Bácskában a betelepülőknek köszönhetően. Azonban ez csak kis ideig
tartott mivel a délszláv háborúk eseményei jelentős népmozgalmi változásokat eredményeztek.
II. Alapadatok
Egy folyók által feltöltött és átszelt homokos síkság között terül el Vajdaság Bácskai és Nyugat-bánsági része
amely a magyar Alföld folytatása. A Kárpát- medence nagy folyói itt szelik át a vidékünket úgyanakkor itt
egyesítik is azokat. Szerémség részében található a Tarcal-hegység , amely tőlünk keletre tereli el a Dunát. A
vidék Bánsági tartományában ezzel ellentétben a tartomány egyik legmagasabb pontja található a Kudrici tető
(641 m), amely a romániai Krassó-Szörényi-Érchegységhez kapcsolható Verseci-hegység csúcsát képezi.
Vajdaság közigazgatási szempontból hét körzetből tevődik össze: Észak-Bácska, Nyugat-Bácska, Dél-Bácska,
Észak-Bánát, Közép- Bánát, Dél-Bánát, Szerémség. Ez a hét vajdasági körzet 45 községet 1 ölel fel. A községek
a mi esetünkben jellemzően egy várost és annak közvetlen vonzáskörzetét jelenti, amelyek a közigazgatás
legkisebb egységeként vannak számon tartva mégis a terület és a népesség számát tekintetbe véve igen eltérőek.
A 45 község összeségében 467 települést számlál, melyek közül 52 település városi státusszal rendelkezik. Ebből
kifolyólag a lakosság túlnyomó többsége a városokban telepedik le mig a mezőgazdasággal foglalkozó
népesség- amely a lakosok kisebb hányadát teszik ki – a kistérségekben telepedik le.
III. A lakosság tartomány szerinti alakulása
A magyar ajkú lakosság számának alakulása 1948-tól nagyjából hasonló lakosságmozgáson ment keresztül mint
a környező országok esetében. A tartományi lakosság összlétszáma esetében elmondható, hogy 1981-ig csak
növekedő2 tendenciát mutatnak a mutatók azonban a későbbi évek tekintetében folyamatosan csak stagnált. A
magyar ajkú lakosok száma 1961-ben érte el a csúcsát amikor is 442.561 lakost számláltak ettől a pillanattól
kezdve azonban rohamos csökkenés vette kezdetét amely a szerb ajkú lakosok tekintetében nem mondható el
hisz számuk a magyar ajkú lakosokkal ellentétben egyre csak növekedett, köszönve a folyamatos, hullámokban
szervezett betelepítéseknek. Azonban nem ez volt az egyetlen ok ami miatt a magyarság száma leginkább
csökkenni kezdett hanem az alacsony szaporulatszám, főként a fiatalok elvándorlása és az asszimiláció
különböző formái. Az 1991. évi és a 2002. évi népszámlálási adatokat összehasonlítva meg lehet állapítani,
hogy a tartomány lakosságának nemzeti összetétele teljes egészében megváltozott, mely során a kissebbségi
közösségekhez tartozóak száma csökkenni kezdett míg a magukat szerbeknek vallók száma növekedett.
Mindeközben Vajdaságban a 2002-es adatok alapján 170.454-gyel több szerb lakos élt mint 1991-ben.
Százalékos arányban kifejezve 1991-ben a magukat szerbeknek vallók aránya 57,21% volt míg ez 2002-re
65,05%-ra emelkedett miközben a lakosok száma csak 19.475-tel nőtt. Ezzel ellentétben Vajdaság magyarajkú
lakosainak száma nem mindig mutatott csökkenő tendenciát, mindezt az is bizonyítja, hogy 1948 és a1981
között, a Titói korszakban, folyamatosan növekedett a számuk. Mivel azonban a vajdasági magyarok lélekszáma
az 1961-es év óta csökkenő tendenciát mutat 2002-ben már csak 290.207 főt tett ki azok száma. A természetes
szaporulat tekintetében pedig jóval átlagon alulinak mondható számuk, melyet a következő grafikon is jól
ábrázol.

1. táblázat: Vajdaság népességének alakulása 1948-tól 2002-ig3

1
Statistički godišnjak Srbije 2005.75. o. (Szerbia statisztikai évkönyve 2005), www.statserb.gov.yu ,2021.04.10.
2
Tito 1980 májusában halt meg. Nagyvalószínűséggel nem csak ez az esemény, hanem inkább az elvándorlási tendencia növekedése és a
gyenge gyermekvállalási hajlam okozta a lakosságcsökkenést.

2
Mindez odáig vezetett, hogy a lakossság magyarnak valló része a természetes szaporulat tekintetében a délszláv
háborúk bekövetkeztével -10 alá esett. Mégis elmondhatjuk, hogy Vajdaságon belül Bácska a legnépesebb
tájegység, és ez az a régió ahol a legtöbb magyar ajkú lakos is megtalálható.
2. táblázat:Vajdaság kistérségeinek népessége 1991-től 1999 között4

Vajdaság kistérségeinek népessége során jelentős eltéréseket tapasztalhatunk ha csak a két népszámlálás közötti
időszakot ( 1991-2002) vizsgáljuk. Míg Észak-Bácska, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Észak-Bánát lakosainka
száma csökkenő tendenciát mutatott addig Nyugat-Bácska, Dél-Bácska és Szerémség lakosainak száma
növekedett. Az észak-bánáti körzetben a lakosok számának csökkenése leginkább az elvándorlásnak köszönhető
és az alacsony natalitásnak. Ennek eredményeként kb. 7%-kal csökkent a népesség. Ada és Zenta közsségeiben
mondható a legsúlyosabbnak a lakosság számának fogyása, ahol jelentős számú magyar ajkú lakos él,
megközelitőleg 10%-kal kevesebb a lakosok száma az 1991-es adatokhoz viszonyitva. A legveszélyeztetetebb
község azonban a közép-bánáti régióban található, Magyarcsernyén, ahol a lakosok száma mindegy 11%-kal
csökkent. Eközben a szerémségi körzetben számolták a lakosság legnagyobb növekedését, melynek oka a
betelepítés. Átlagosan 15,8%-kal nőtt a népesség száma, azon belül is Ópazova településén történt a legnagyobb
növekedés a 2002-es adatok szerint 21,11%-kal éltek többen az adott településen mint 11 évvel korábban. Erre a
településre három hullámban telepítettek be menekülteket tömegessen három országból is, Horvátországból,
Boszniából és Koszovóból is.
IV. Vajdaság nemzetiségi összetétele
Vajdaság etnikai összetétele rendkívülien sokszínűnek és változatosnak tekinthető, mivel több mint 25
különböző5 etnikai csoportot különböztethetünk meg amely a régió lakosságának egyharmadát teszik ki, emelett
ellmondható, hogy Vajdaságnak 6 hivatalos nyelve van amely még inkább tükrőzik a vidék sokszínű etnikai és
nyelvi öszetételét és kulturális hagyományait.

3
Gábrity Molnár, I. (2008). Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban. Közép-Európai Közlemények, 1(2), 74-85. Elérés forrás
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11825, 2021.04.04.
4
Gábrity Molnár, I. (2008). Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban. Közép-Európai Közlemények, 1(2), 74-85. Elérés forrás
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11825, 2021.04.04.
5
Kocsis Károly- Bottlik Zsolt- Tátrai Patrik (2006): Vajdaság, In: etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régiókban( 1989-
2002), CD- kiadja MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.

3
1. grafikon. Vajdaság etnikai összetétele (2002)6

2. grafikon. Vajdaság etnikai térképe ( 2002), Kocsis K. MTA7


V. A vajdasági magyarok szemszerűsítése8
2002-es adatok alapján Szerbia területén Koszovó kivételével 295.379 magyar él, Vajdaság területén pedig
290.207 személyt tesz ki a magyarok száma. Részarányuk megközeliti a 15%-ot. Régiókra osztva a magyar
ajkúak száma Bácskában 76,86%-ot tesz ki, Bánátban 21,67%-ot míg Szerémségben 1,45%-ot. A
tömbmagyarság Észak-Bácskában és Észak-Bánátban él legfőképp. Ezen két régióban a lakosság részarányának
majdnem a felét teszik ki, kb. 45%-át. A délvidéki magyarok 57%-a él itt. A többi régió szorvánnyá válása
azonban elkerülhetetlen. Miközben a közösségi érdekeket képviselők csoporja mind hangosabban és
hangosabban azt hangoztatják, hogy legfőbb feladataik közé tartozik a magyarság további megtartása az
országban, addig ezen feladatok tettekben való megvalósulása igen csekély megmozdulásokat eredményeztek
inkább az önös érdekek előnyben részesítése a nemzet megtartása címszó alatti megtartást eredményezte.
Míg 2002-ben a megtartás érdekében optimális magyar iskolahálózat kiépítését szorgalmazták, új munkahelyek
kiépítését és vállalkozási lehetőségeket igyekeztek kialakítani annak érdekében, hogy csökkenteni tudják az
elvándorlást, elősegítve ezzel a kisebbség szülőföldön maradását.
6
Gábrity Molnár, I. (2008). Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban. Közép-Európai Közlemények, 1(2), 74-85. Elérés forrás
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11825
7
Gábrity Molnár, I. (2008). Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban. Közép-Európai Közlemények, 1(2), 74-85. Elérés forrás
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11825
8
Lásd: Szerbia és Vajdaság demográfiai mutatói-migrációk, tanulmány a Kistérségek életerejére- Délvidéki fejlesztési lehetőségek
kötetben, 2006. 57-71. oldal

4
A 2002-es adatok azt bizonyították, hogy Szabadka városa a legnagyobb magyar tömbnek tekinthető mivel több
mint 57 ezer magyar él a községben. Azonban az 1961-ig abszolút magyar többségű nagyváros az elmúlt
időszakban kifejezetten kedvelt célpontjává vált a szerbek számára a határ közelsége miatt is. Mára azonban már
a művelődési, oktatási és kulturális központként is működő Szabadka már nem rendelkezik a magyarok abszolút
többségével csak relatív többségével. Vajdaságon belül többnyire cska a Tisza-melléken és a Szabadkát
körülvevő településeken találkozhatunk olyan településekkel ahol a magyarság még mindig abszolút többséget
képvisel9. A magyarságot három nagyobb körzet 10 között osztották fel mint Újvidék, Nagykikinda és Szabadka
így a vidék magyarságainak 48,9%-a maradt a természetes vonzásközpont fennhatósága alatt vagyis Szabadka
alárendeltségében, 40%-át Nagykikindához és 11,1%-át Újvidék fennhatósága alá helyezték. Ebből hat
községben – Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Kishegyes, Topolya és Csóka- abszolút többséget alkot, míg tovább
két község-Óbecse és Szabadka- esetében relatív többséget alkotnak a magyarok.

Ebből kifolyólag a magyar érdekeltségű önkormányzatok képviselik a régió tömbmagyarságát míg a többi
magyar lakta településeken igyekeznek megőrizni a nemzeti megmaradásukhoz szükséges oktatási, művelődési
és más érdekszempontokat.

3.grafikon. A magyarok községenkénti részaránya (2002. évi népszámlálás)11

VI. Migráció12 és annak romboló hatásai a magyarság fennmaradását tekintve


Korábbi adatokból tudjuk13, hogy a két világháború közötti időszakban, az 1918-24 között 45.000 magyar
értelmiségit, birtokost, közigazgatási alkalmazottat és tőkést utasítottak ki az országból. Miközben 1921-29
között 14.442-en kényszerültek elvándorolni Amerikába. Eközben Vajdaságban csak a földnélküli magyar
parasztok maradtak meg hazájukban és küzdöttek magyarságuk fennmaradásáért, ez a magyarág 44%-át tette ki.
Mivel megfosztották őket jogaiktól ezért földönfutokká váltak azonban törekedtek visszaszerezni jogaikat ezért
idénymunkásként, kubikosként, napszámosként és cselédekként dolgoztak.A szegényebb falvak esetében a
magyarok a városokba kényszerültek beköltözni beleértve Belgrádot az egykori Nándorfehérvárat is ahol egykor
30.000 magyart is számláltak. A magyarok bányákban és turistaközpontokban igyekeztek megkeresni a
családjaik számára a mindennapi betevő falatot azért, hogy életben tudjanak maradni, ott amely egykor
szépséges hazájuk volt s amitől, holmi kapzsi hatalmak megfosztották őket s idegenekké váltak szülőföldjükön.
Ekkor vette kezdetét a magyarság beolvasztása és hazájuk elbitorlása. A magyar értelmiség csak az ország déli
9
Bácska,a történeti Bács és Bodrog vármegyék teljes területe a honfoglalástól a 16. század közepéig szinte kizárólag magyar lakosságúnak
számított.
10
Okrug
11
Gábrity Molnár, I. (2008). Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban. Közép-Európai Közlemények, 1(2), 74-85. Elérés forrás
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11825
12
Lásd részletesebben: Gábrityné Dr. Molnár Irén: A jugoszláviai magyarok vándormozgalmának okai és méretei In: Fészekhagyó
Vajdaságiak, 2001, 115-162 oldal.
13
Lásd bővebben: Mirnics Károly: Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak, In: Fészekhagyó Vajdaságiak, 9-76 oldalak.

5
részein kaphatott állást miközben az 1920 és 1941 közötti földreform keretében mindegy 100.000 szerb
parasztcsaládot telepítettek be Vajdaságba. A betelepült szerb parasztcsaládok a hajdani magyar
földbitokosoktól14 elkopzott földeket kapták meg, családonként 5ha-t. A 2. világháborút követően azonban
elkezdődött a betelepített délszláv családok kiűzése és a bukovinai csángók betelepítése. A 2. világháború után
Jugoszláviából átlagos mértékben távoztak azok akik nem értettek egyet az akkori kommunista rezsimmel.
Köztük volt minegy harmincezer magyar is aki elköltözött azonban mintegy húszezer magyar vérbosszú
áldozata lett akik között ártatlanok is életüket vesztették 1945 őszén. Eközben voltak akik jobbnak látták
szülőföldjük végleges elhagyását és Magyarországra költöztek.
Ettől a pillanattók kezdve a migráció állandó jelenséggé vált nemcsak a magyarok tekintetében hanem az egész
jugoszláv nép tekintetében is. Ezt bizonyitja az is, hogy egészen a nyolcvanas évek végéig a jugoszláv nép
kivándorlásának anyagi indittatása volt mivel a nagy népszaporulatot és a tanulatlan népességet csökkenteni
kivánták ezért megnyitották az országhatásokat annak érdekében, hogy céljaikat megvalósítsák azonban pont az
ellenkezőét érték el mert a tanult állampolgárok éltek ezzel a lehetőséggel míg a tanulatlan és mély
szegénységben élők szülőföldjükön igyekeztek álmaik megvalósítására. Ezért a nyolcvanas évek végéig
gazdasági migrációról beszélhetünk mert a jobb élet reményében nyugat felé igyekeztek megtalálni mindazt
amire leginkább vágytak. A kilencvenes években azonban mindez megváltozot. Az ok ami miatt elvándoroltak
az emberek már nem anyagi vonzatúak voltak legfőképp hanem politikai és pszichológia jellegű volt. Egy újabb
hárobú látszott kialakulni ezért mozgósították a haderőket és katonai behívókat küldtek az ország minden egyes
polgárának függetlenül a nemzetiségétől. Ezért ez egy ujabb lehetőséget ad a jugoszláv nép számára a
kivándorlásra. Az ország elhagyása ebben az időszakban tömegesnek bizonyult, fiatal szakemberek és azok
egész családjaik települtek át olyan országokba amelyek hajlandóak menekültként, politikai illetve gazdasági
bevándorlóként befogadni őket. Ezen országok közé tartozott Magyarország, Kanada, Ausztrália és Németország
is15.

A háború közelsége és a háborús veszélyeztetettség okán a Nagy-Jugoszlávia a migrációnak köszönhetően


nagymértékben megváltozott a lakosság nemzetiségi és szociális összetétele is egyben. A veszélyeztetés okán
számos lakos tömeges és váratlan elvándorlása indult meg az ország határain belül és kívül is. A huszadik
század végén azonban már odáig fajult a helyzet, hogy az elszegényedés, bizonytalanság és mozgósítás végleges
döntésekre kényszeritette a polgárokat, vagyis kénytelenek voltak emigrálni az országból 16. Visszafogottabb
becslések szerint ezekben az időkben kb. 50.000 magyar kényszerűlt emigráni Vajdaságból de vannak akik
többre becsüli az emigrálók számát.
VII. Demográfiai változások 1991 óta
Szerbiában a legútóbbi népszámlálás alkalmával mindössze 7. 186.862 lakost számoltak melyből a szerb
nemzetiségű lakosok 83,32%-ot tesznek ki. Az elmúlt évekhez képest még mindig jellemző mint Vajdaság mint
Szerbia területén a demográfiai hanyatlás. Ennek okai, hogy a lakosok száma egyre csak csökken a halálozási
arány magas miközben a természeres szaporulat egyre csak csökken. Vajdaság 20 községében
lakosságnövekedést számláltak ami a menekültek betelepítésének köszönhető főként Dél-Bácskában és
Szerémség egész területén. Megállapítható, hogy Szerbia településeinek többsége elnéptelenedik miközben
egyes részei az országnak a népesség növekedését eredményezik. Mi sem bizonyitja ezt jobban mint az, hogy a
falvak és szegényebb települések esetében elhaláloznak illetve elvándorolnak a lakosok, a megélhetés
biztosítása érdekében vagy azon okoknál fogva, hogy a keleti országokból befogadott bevándorlók nem túl békés
módszerekkel de gyekorlatilag elűzik az évszázadok alatt itt együtt élő közösségeket megfosztva őket eddigi
megszerzett vagyonuktól.
2002 óta Vajdaság népessége újra 2 millió alá csökkent. 115 10317 fővel kevesebb a lakosok száma mint a 2002-
es népszámlálás alkalmával. Vajdaságban Újvidék kivételével mindenhol csökkent a népességszám. A nagyobb
városok esetében 5 % körüli népességcsökkenést állapítottak meg míg a kisebb községek esetében ez 10-15%-ot
is kitett. Ezzel ellentétben Újvidéknek évente 3 ezer fővel növekszik a népessége, ezzel szemben Belgrádnak
több mint 6 ezer fővel. Általában képzett fiatalok költöznek ezekbe a városokban munkavállalás céljából 18.

14
Huszka Beáta, Bakó Tamás: Észak-Vajdaság magyar többségű községeinek gazdasága; Európai Összehasonlító Kissebségkutatások
Közalapítvány. Műhelytanulmány 24. Budapest 2007. http://www.cokik.hu/data/files/123540304.pdf , 2021.05.15.
15
Bukurov, B.: 1977 Etnička struktura radnika koji su na privremenom radu u inostranstvu. Zvornik radova Geografskog instituta „ Jovan
Cvijić“ 29. 135-156. o.
16
Dr. Gábrity Molnár Irén- Takács Zoltán: III. A kibocsátó terület- Vajdaságban élők véleményei In: Szerb állampolgárok Magyarországon
(2012). Dr Kincses Áron (szerk.) kutatóanyag társszerzőkkel. ISBN 978-963-08-5072-8. Európai Integrációs Alap Budapest 2012. pp. 40-68.
17
Website of the Statistical Office of the Republic of Serbia, Municipal indicators of republic of Serbia, http:// webrzs.statserb.sr.gov.yu
2021.04.12.
18
Vojvodina Investment Promotion Alap honlapja, www.vip.org.yu/ subotica.htm, 2021.04.16.

6
Az elnéptelenedés azonban oly következményeket is magába hordoz, hogy az egy háztartásra jutó népességszám
is csökkeni kezd. 2002-ben Szerbiában egy háztartásban átlagossan 3-an, Vajdaságban pedig 2,8-an éltek addig
ez mára Szerbia tekintetében 2,8-ra, Vajdaság esetében pedig 2,7-re csökkent.
A negatív természetes szaporulat az észak-bánáti körzetben mondható a legkisebbnek mindössze -8,5% o a dél-
bácskai körzetben pedig a legnagyobbnak -2,9% o. A legveszélyeztetettebb körzetbe Torontálszécsány és
Begaszentgyörgy tartozik.

Etnikailag is elmondhatjuk, hogy a legtöbb nemzetiség létszáma úgyancsak csökkenő tendenciát mutat ezek
közül is legfőképpen a magukat jugoszlávnak vallók, mintegy 57 ezerrel vannak kevesebben őket követik a
magyarok akik tíz év alatt 40 ezerrel kevesebben vannak, majd a montenegróiak akik közül sokan mára már
szerbnek valja magát, az ő számuk 30 ezerrel csökkent. A horvátoké eközben 12 ezerrel, míg a szlovákok,
románok, bunyevácok görbéje is folyamatosan lefelé görbülő ábrát mutat. Azonban a magukat romáknak vallók
száma egyre csak növekvő tendenciát mutat mintegy 40 ezerrel vannak többen ami köszönhető magas
natalitásszámuknak illetve abból, hogy sokan roma nemzetiségünek vallja magát annak reményében, hogy ez
által előnyhöz juthat az állam és au EU által nyujtott segélyek tekintetében. Úgyanakkor a bosnyákok, a goránok
és muzulmánok száma is növekvő görbét mutatnak.
3. táblázat: Vajdaság etnikai összetétele az 1948 és 2011 közötti népszámlálás idején

Forrás: Népszámlálás, 2011.

VIII. Magyarok vajdaságban


A magyarok száma Vajdaságban 253 899 főre tehető ami a szerbiai lakosság 3,53% teszik ki. Az előző
népszámláláshoz képest ez 13,43 százalékkal kevesebb. A magyarok száma évről évre csak csökken. A fenti
adatok alapján láthatjuk, hogy évente kb. 3 ezer magyar hagyja el szülőhazáját ami hazánkban felér egy átlagos
falu népességének az eltűnésével. A 2010-es adatok alapján 2175 magyar nemzetiségű gyermek született
miközben 4903 magyar hunyt el.
Vajdaságban a született gyermekek, amelyek magyar nezetiségűnek valják magukat számuk csak 12% tesz ki
míg a magyar nemzetiségű elhunytak száma 17 %-ot. A 2002-es adatok szerint Vajdaságban a magyar
nemzetiségű népesség 14,3 százalékot tett ki, 2011-re azonban 1,3 %-kal csökkent, mindössze 13 százalék volt.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a magyarok létszáma és arányszáma is a jövőre nézve egyre csak csökkenő
tendenciát fog mutatni.
A szerbek arányszáma Vajdaság magyarlakta településein rohamossan csak növekednek köszönhetően a
legújabb menekülthullámnak, ami maga után vonhatja az asszimilációs folyamatok ütemes felgyorsulását. A
menekülthullámnak köszönhetően Temerinben, Zomborban, Újvidéken és Szabadkán a szerbek létszáma és
részaránya kiemelkedő növekedésnek indult, miközben az utóbbi 20 évben a vajdasági magyarok száma kb. 50
ezer fővel csökkent.

7
A magyarság a Tisza menti övezetben tudta leginkább megőrizni magyarságát, mert ezeken a településeken a
létszámcsökkenés és a szerbek létszáma mérsékeltebb ütemben van jelen.
Azonban az óbecsei községben a magyarság elveszítette abszólut többségét (46% lakossági részarány). A
szórványmagyarság demográfiai helyzete (Zombor, Pancsova, Nagybecskerek, Nagykikinda), a szerb
bevándorlásoktól, a gazdaság leépülésétől és a háborús viszonyoktól eltekintve stabilnak mondható. A magyarok
fogyása nem mondható nagyobnak a tömbmagyarság csökkenési szintjéhez viszonyitva.

A legútóbbi népszámláláskor sokan mintegy 160 ezer ember nem vállalta fel a nemzeti hovatartozását, ezeknek
több mint a fele Vajdaságban él. A regionális hovatartozást azonban többmint 28 ezer ember választotta ami
azért sok a mi esetünkben mert Belgrádban és Dél-Szerbiában 19 mindössze 2 ezren helyezték el magukat térségi
hovatartozásuk szerint. A népesség 14 791 tagja azonban ismeretlennek tekinthető Vajdaságon belül (pl.
ufó,eszkimó, indián, hottentotta stb.). Szabadkán több mint 10%-a a lakosságnak nem vallot nemzeti
hovatartozásáról. Ezen adatok már nem tudhatóak be annak, hogy sokan közülük vegyes házasságból
származnak és nincs egyértelmű identitásuk. A magyarok száma ezen küzségekben nemcsak abszolút de relatív
értékben is csökkent.
A magyarok abszolút száma arról árulkodik, hogy a legtöbben Szabadkán (több mint 5 ezren) illetve
Magyarkanizsán (több mint 20 ezren) tömörülnek. Tízezer létszám felett élnek még Topolyán, Zentán, Óbecsén
és Adán valamint Nagybecskereken (Muzsla). Elkeserítő azonban, hogy nemcsak aszórványban 15-20% -os a
magyar lakosság fogyása hanem Csóka és Nagykikinda környékén is. A vajdasági magyar tömb községeiben
majdnem mindenhol 10%-ot meghaladó a lakosság létszámcsökkenése. A magyarság csökkenése Magyarkanizsa
községben 9,35%, Zentán 10,42%, Adán 12,42%, Kishegyesen 14,05%, Szabadkán 11,60%, Topolyán 14,35%,
Óbecsén 13,53%, Törökkanizsán 16,74%, Csókán 20,64%.
4. táblázat: A lakosság száma és nemzetiségi részaránya Vajdaság (magyarlakta) községeiben,2011 20

Forrás: Népszámlálás, 2011.

Szabadka21 etnikai szerkezetét két nemzetiség alakitja meghatározóan, ebből 50 469 magyar és 38 254 szerb
lakos. A község nemzetiségi részarányát tekintve 36% magyar, 27% szerb, a horvátok és bunyevácok részaránya
10-10%,a nem nyilatkozók száma 8%, az egyéb nemzetiségűek 5%, a romák és jugoszlávok pedig 2-2%-ot
tesznek ki.

19
Statistički bilten, 2006. Republički zavod za statistiku Srbije, Beograd, 2002.
http://www.crier.rs/www/index.php?idstr=9&kuda=mapc&sta=srbija , 2021.04.25.
20
Gábrity Molnár, I. (2008). Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban. Közép-Európai Közlemények, 1(2), 74-85. Elérés forrás
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11825
21
Szabadka város honlapja: http://www.subotica.rs/pdf/strategija_2007_HU.pdf, 2021.04.20.

8
A 2011-es összeírás alkalmával Szerbiában hivatalosan 294 045-en tartózkodtak külföldön munkavállalás vagy
tanulás céljából. Ebből a vajdasági népesség 46 031 főt tett ki szintén munkavállalás vagy képzés jogcímén.
Valamennyi vajdasági migráns potenciális visszatérő mivel gyakori, hogy a Magyarországi letelepedés ellenére
is gyakran járnak haza, a szülőföldön hagyott ingatlanjaikba amelyeket nem adtak el. A migrációs lakossági
hálózatok sajátságos és gyakorlatias logikával működnek. Például:Magyarországon dolgozik, de Szerbiában
költekezik. Ezzel egyidejűleg megállapíthatjuk, hogy a kettős állampolgárság lehetősége sokkal inkább a
nemzeti tudat megerősítését segiti elő a vajdasági magyarságban mintsem valamiféle „haszonélvezeti csomag”,
amelyből inváziószerűen profitálni szeretnének. Az EU- s útlevelet sokan a könnyebb utazási lehetőség végett
szerzik meg.
Összességében elmondható, hogy a titói Jugoszlávia amely a keleti szocialista országok csapatát erősítette és
nyitotság jellemezte földrajzi-politikai tekintetben, a kilencvenes években azonban pont az ország bezártsága
okozta a lakosság elvándorlását. A szegénység, a munkanélküliség, a reformok elmaradása és a tervezett
törekvések pedig egytől egyik mind tovább erősítették a lakosság szemében azt, hogy vagy mernek változtatni
vagy áldozattá válnak saját országukban. A magyar szakemberek azonban nem csak ezen oko folytán
kényszerűltek elhagyni szülőföldjüket hanem leginkább amiatt mert a rendkivüli tehetséggel és tudással
megáldott emberek nem tudták kamatoztatni adottságaikat nem akartak egy tudatlan ország tudatlanaivá válni. A
befektetésekre és újitásokra nagyon csekély kilátás látszott,a tudományok megrekedtek az elmaradottság szintjén
amihez az anyagi megbecsülés hiánya társult. Ezzel szemben Európa az újdonságok és a lehetőségek
fellegváraként tárt karokkal várta azon tehetségeket akik vállalták az ő előmenetelüket és ismertségüket
öregbítését. Vajdaságban eközben a kissebségként megmaradt magyarság számára a hagyomágyörző életmód
gyakorlása akkorra már lehetetlenné vált amely az anyanyelvű oktatás számára is korlátokat szabott az óvodás
kortól egészen az egyetemi évekket bezárólag. Mindeközben a kilencvenes évek elején jelentek meg a politikai
emigránsok. Általában azt sérelmezték, hogy nem akarnak eleget tenni a katonai behívónak. Az emigrálok pedig
polgári jogaikat érezték veszélyeztetve mivel ők a kisebbségi nemzethez tartoztak. Úgyszolván két tűz közé
kényszerűltek és köztudott volt, hogy nemzetiségüknél fogva hivták be őket katonának azért, hogy harcoljanak
saját nemzetük ellen. Emellett gyakorinak mondhatóak azon magyarok száma akiket azért hurcoltak el a frontra
és állítottak az első sorokba annak érdekében, hogy legyen aki felfogja a golyókat, hogy az oly nagy becsben
tartot szerb nemzet meg tudjon maradni és tovább tudja birtokolni azt a földet amit a nagyhatalmak jogtalanul
tulajdonítottak el a magyaroktól. Mindezt az is bizonyitja, hogy a magyarok többsége amellett nyilatkozott, hogy
nem érzi szükségét annak, hogy részt vegyen a délszláv viszály bármely formájában hisz nekik nem voltak
problémáik a környező nemzetekkel sőt gyakori volt, hogy jobb viszonyt ápoltak a környező nemzetekkel mint a
sajátjukkal.
A Szerbiából emigrált magyar nemzetiségű lakosok kezdetben európai országot választottak új otthonuknak.
Ilyen országok közé tartozott Németország, Ausztria, Svédország és Franciaország. Európán kivüli országokban
azonban csak kis számú magyar lakos távozott. Ma azonban olyan országot választanak az emigrálni
kénszerülők ahol befogadják őket mivel Európa számos országait ellepték a menekültek és a vendégmunkások.

You might also like