( 1)Határozza meg a játék fogalmát!

Mutassa be, mí különbözteti

.trrég
a gyenmekek játékát az állatok játékátóI
!

A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív

haszna, amely magáént a cselekvésént folyík,.
Az állatok játéka genetikusan rögzített, melynek vonásai a
speciá}is motiváció, a spontaneitás és az ísmét-lődés.Játékos
állatok madarak (pl. a papagáj utánozza a hangokat), az
emlősök (pl. a kutya felnőtt korban is játszik). A kevésbé
intelligens állatok fe]nőtt korban nem játszanak. Mínden állat
esetén eltén a szüLő-kölyök játék, épp úgy, mint a növényevők
és a ragadozók játéka. A ragadozók játéka a vadásző, üIdöző
játék. Ilyen például az onoszlán, a tignís, fankas. A
növényevőkre jeIlemző a kengetőző, menekülő játék. Mind a
ragado-zők, mind a növényevők a játéktevékenységekke1az
életben maradásna készülnek fel. A ragadozók a táplá-
lékszerzést, a növényevők a menekülést gyakonolják. Elténések
vannak a nemek között is, mivel a nőstények többet játszanak.
Ésugyan íey a kon szenint is. Megjelenhetnek a helyettesítő
eszközök is. Példáu1 a csim-pánzokná1 a bot. Különböző
játékfajtákat különböztetünk meg. Az első az aknobatikus
játék, melyben felfo-kozott mozgáselemek láthatók (ágaskodás,
ugrándozás). A második a kutató, megismenő, vagyis minden
tárgyat megvizsgál, megénint, megszagol, megízlel (a csimpánz
és a kő). A harmadik a szociális játék, mely a szociális
stímulus lehetősége (venekedés, kengetőzés). A fiata] egyedek
büntetlenü1 próbálhatják ki, hogy hol is vannak a hatánok,
vagyis még nincsenek szabályértések. Különböző játékra hívó
je}zések vannak. Ilyen a mimíka, a hang, a szag és a
te§ttantás.
A gyermekek játéka fejlesztő hatású tevékenység. Segíti a
világ és önmaga megismerését, fejleszti a moz-gást, segíti
élményeifeldolgozását és a tánsas szabályok megértésébenis
fontos szerepe van. A gyenmek a saját aktivitásán keresztül
ismeni meg a világot. ]átszik a saját testével, mely segíti az
önmaga megismenésé-ben. ]átszik a tárgyakkal, mellyel
megísmeni a közvetlen könnyezetét. ]átszik másokkal, a
felnőttekkel. Ez a fajta kommunikácíó testi szinten zajlik.
Például kézjátékok(ujjszámolók), szájjátékok (berregés),
fejjátékok (ancsimogatók). A gyenmek számára az anya
kommunikációs kenetet nyújt és így megteremti a gyenmek
számára a biztonságot és az explonációna való 1ehetőséget. A
gyenmek előnyben nészesítiaz interaktív játé-kokat. Hamar
megtanulja a játékra hívó jelzéseket és a metakommuníkációt.
Példáu1 a játékot kísénőhango-kat, anckifejezéseket. A
szociális tanulás lehetőségét nyújtják a tánsas játékok.
Példáut megtanulja a saját hatánait, a feszült helyzetek
kezelését,a közeledést és a távolodást. Ezek a játékok
általában egyszerűek. ismétlődő jellegűek. A váltakozós
játékok segítségévelmegtanulja kíeme]ni önmagát az egymást
követő helyzetekbőI. Ilyen például a bújócska.
A különbségek az állat és a gyermek játékában, hogy míg az
állat játéka genetikusan rögzített, addig a gyermek játéka
tanult . Az állat a létfennmanadás célj ábőI játék közben tanu1,
a gyenmek viszont a szocializá-cíó miatt játszík. Egyes
áIlatok felnőtt korban is játszanak, de a felnőtt embenekre ez
nem jellemző. A felnőtt ember csak bekapcsolódik a gyermek
játékába, míg az állatok egy éppen aktuális motiváció
ösztökéIéséne azonnal játszani kezdenek. PéIdául a felnőtt
macskák egy üdítős kupakkal vagy a kutyák egy bottal. Az álla-
tok játéka dunvább, mint a gyermekeké. Például míg az állat
játékból harap vagy karmol, mint az onoszlán-kölykök, addig a
gyenmek játéka finomabb, gyengédebb, például a fogócska, a
homokozás, a könjátékok, a babázás és az építőkockázás. Ha a
gyermek hanap vagy karmol, akkor azt nem játéknak szánja,
hanem az indulatai ]evezetésének. Az állatok játékában, köIyök
konban még nincs szabályrendszer, melyet átléphetné-nek,így
nyugodtan játszhatnak. A gyermekek játéknak van
szabáIyrendszene, melyet nem 1éphet át. Például, hogy nem
verekedhet, vagy fogócska közben nem lökheti fel a tánsát,
vagy kézműveskedésnélnem boníthat-ja ki a nagasztót a föIdne.
(z) Határozza meg a játék fogalmát! Mutassa be, mi különbözteti
Y"g a gyermek és a fetnőtt játékát !
A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív
haszna, amely magáért a cselekvéséntfolyik.
A játék sajátos emberi tevékenység,jelen van az ember egész
életében,számtalan változatában fordul elő, az egyes
éIetkonokban betöItött szenepe azonban elténő. A gyenmeknél a
játék é]ettevékenység,ami azt jelenti, hogy a fő tevékenységi
fonmája a játék. ]átékban fejlődik személyísége,és a
fejlettsége is megmutatkozik. A gyenmek fejlődésével
megváltozik a játék módja, szintje, tantalma. Mire a gyerekből
felnőtt lesz, a játék más szerepet tölt be az életében,és a
játél( fonmái is eltérőek lesznek a gyermek játékától. A
felnőtt műveltségé-nekmegfelelő játékot játszik, a játék
része is lehet műveltségének, ugyanakkon a játéka vísszahat
 műveltsé-gére.A felnőttnél a játék szabadídős tevékenység,
hivatáshoz kötődik vagy sponttevékenység.A játékot el ke]l
különítení a játékosságtól. A játék tevékenysé8, a játékosság
pedig magatantási fonma, alapelv. A játé-kosságot lényege más
tevékenységeknélalkalmazzuk, hogy segítségévela gyenmek
egész szeméIyiségétfejlesszük. Ilyen például a játékos
tanulás.
A
*.-\ Határozza meg a játék foga}mát ! Mutassa be, mi különbözteti
É\
meg a gyermek játékát a tanulástól és a munkátóI!
A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív
haszna, amely magáént a cselekvésért folyik.
A munka és a játék között számos azonosságot, hasonlóságqt és
különbséget lehet találni. Azonos#g, h"gy *ina-a tettci
és hogy p9:zrlty*ryrqljváe íó*ke]_l a
tevékenységhez.Hason]-óság, hogy mind a kettő felelősséget
js]g!- a munka mások és önmaga által, a játék'neaígóTmaga
által. Különbség, hogy a , kívülnől
énzékelhető. A já!É!*pedig mivel lglrő k9rrt"tér , így
célját a gyenmek határozza meg.
A tanulás és a játék szonosan össz hiszen játék közben
tanul a gyenmek. Ám míg a tanulás pszichikus fun[Ei{-aEd-í§a
játék egy olyan tevékenység, melynek lényege a folyamat és nem
a teljesítmény.A játék folyamán egy-egy funkció kiemelkedik,
a gyenmek minden lehetőséget végigján. Óvodás korban a
tanulás-nak még níncs motívációja. Ez egy belső késztetés,
miveI a belső világa még nyitott az új dolgokna. A tanulás
hátterében az utánzásí késztetettség á11.
/h

A Mutassa be a gyermekí játék sajátosságait, jetlemzőit!

A játék választott tevékenység, vagyis a játékba való belépés
önkéntes, kényszen nélküli. A játékban minden lehetség€s,
mível ez az illúzió világa. Térben és r_dőbel , minden
ú j rakezaOarre yokat magunk
alkotjuk, megtantásuk a játék lényege. A játéktéra valóságos
világtól elkülönü-Iő, potenciális tén, az emberi ku]túra
tenepe. A játék nendje sokféle, pl.: a ritmus az énekes
játékban. Fontos a nitmus, pl.: a lépegetésnitmusa az éneklős
játékban. A játék sonán a cselekvés eltén a megszokottól.
Előfor-dul, hogy egy cselekvéssorozatban az egyik cselekvés
hangsúlyt kap. Gyakoni az isüéllődés, a Vg]Lia,biJit:ás., a
szerepek cserélődnek, a motivácíó pedig független a játékosol<
külső szükségleteitől. A játék legfőbb öröm-fonrásaí a
funkcit4lnöm, a létrehozás önöme, a ritmus kellemessége, dz
 ismétlésbiztonsága, a veszély legyő-zése, a beavatottság
énzése,dz elaboráció (kidotgozottság) önöme és az együttesség
önöme.
A játékban az ,,elég ió anJL énzelmileg elkötelezett,
kezdetben tetjesen alle]nalKgdE, később a gyenmek éndekében
elkezdi a foknzatos l eválaszt -st- Elősegíti, hogy a feszültség
oldásaként megszülessen egy közös élmény.A játékban a
potenciális tén a p_§zichikaí tár. {$erc_Li _!91tomány- a- külső
vi"Jl8és a belső között. A gyenmek illúzíója ebbe a
tantományba átvándonolhat és megmanadhat. Itt jelennek meg az
átmeneti tángyak és a játék. A játék feltételei az illúzíő, a
ffi ujjszopás, az átmeneti tárgy, a játék és a
kneativitás.
§n játék elméletí megközetítései közüt mutassa be a
biológiai és filozófiai magyarázatokat !

A játékoknak 4 elméleti megközelítése van:

1. biológiai magyarázat
2. filozófiai magyarázat
3. antropológiai magyarázat
4. pszichológiai magyarázat
l-
lA 01o1og]-at magyarazatl
!aer"r*életek szplettek. 2 nagy
csopontra oszthatjuk őket. Vannak adap\v- és vannak
önkontro11-funkciós elméletek.
Az adaptív funkr-:ós elméletek alapja az alkalmazkodás.
c GROSS elmélete szerint felkészítiaz egvedet az életne. mivel
ez a tapasztalatszenzés egy módja. Ez;@]§
SPENcER szerint a áték a enengia Ievezetésére
szolgá1. Ezt ener alevezetés - elméletnek nevezzük.
LAZARUS azt hangsúlyozza, hogy a
j átél<os felfríssülést, regenerálódást nyújt a játék.
HALL szerint a fejlődésí kaszok az embeníségtönténetét
modelIálják. Eza
Az kontro11 -funkciós elmélete )a játékot egyfajta
szabá yozóként állítjá
HEBB szerint a játék az optimális al<tivációs színt beállítása.
Például az unalom helyett az izgalomkeresés.
§ GRASTYÁN elmélete, hogy a játéknak motívációs mechanizmusa
 Van.

2 filozófia magyarázat említhető meg. Huízinga és Gadamen

elmélete.
( HUIZINGA szenínt a játék az embeni kultúna mozgatórugója, mely
maga a szabadság. Értelme és tartalma önmagában van.
Szaknális, vagyis misztikus cselekmény, mely a hiten alapu1.
e GADAMER elmélete, hogy a játék tenmészeti folyamat, a
tenmészet mozgásformája. Önmagunk bemutatá-sa. Célja a
játékban való fe]o]dódás, önmagunk játékba hozása.
V o játék elméIeti megközelítései közül mutassa be a

9
/plzichológiai és antro-pológiai magyarázatokat !

5. biológiai magyarázat
6. filozófiai magyarázat
7 . antropológiai magyarázat
8. pszichológiaí magyarázat
O,
MEAD szerint a játék sz9eíális tanu . A gyermek a játékában
hasonmásokat, képzeletbeli játszótánsakat kenes. Átveszí azok
szenepét, akiktől függ, akik hatássa1 vannak példáuI
"á,
szülők, felnőttek. A szerepeket vagy szenepnendszereket
beépítiviselkedési receptorjába. 2 féle játékfonmát lehet
megkülönböztetni. A sze-nepjáték konknét mintakövetés.
igazodás az egyéni szabályokhoz. R szaaat@@i normatív,,
- sített azonosulás a kol1ektív szabályol<l<a1.

szi
A gyenmek felől közelítenek és a játék különböző aspektusait
emelik ki.
3 aspektus van, az énzelmek és a játél<, a fejlődés és a játél(,
a szocía]izáció és a játél(.
Énzelmek és a játék:
, gÜCHtrn szenínt funkcióönöm, FREUD szenint feszültség-
levezetés és -ADLER szerint kompenzációs mechanizmus.
és játék:
o BUTYENDUK szenint a játék az életösztön megnyilvánulása. A
játék háttenében a szabadságra való tönek-vés, a könnyezettel
 való egybeolvadás és a feszüItségoldás áII.
o PIAGET elmélete a két-világ elmélete, vagyis a gyermek a
játékban. ÚjnarOaotja a tapa A maga mentális
stnuktúráját vetíti a valóságra.
szoc ia 1izác ió és a játék:
,WALLON elméIete szenínt a játék e€y$!rnű_k&é5, a tánsas jelleg
hangsúlya ésoVIGOTSZKIJ szenint a játék a legközelebbi
f ej ]é1l_írrzó\_? . _
"%
-z!z
Mutassa be, milyen szerepet játszik a játék a személyiség
Ísraífejlődésé-ben !

A játék a gyermek leginkább t_c@tevékenysége.

Funkciói például, hogy segíti a gyermeket o_!:_[98e és a _v=!Lág.-
@, fejleszti a í!!_o?Fást, segíti eJ§!y"i_
feldolsozásában .

A gyenmek a saját játékán kenesztüI ismeni meg a világot és a

korai tapasztalatokban a mozgásos és az észlelésíélmény
egységben van.
A gyermek a §ajq!,!9§!9y§l_y49 játék sonán megismeni a testét
és kíalakul a tssri-sn- Kapcsolatot alakít ki a saját
testével. A tprevakkal való ékkal a gyermek játékba a
közvet]en könnyezeténel< tárgyait. Feltétele a fogóneflex
oldódása, a csipeszfogás megjelenése. A felnőttek és a
gyenmekek játékában a kommunikáció testi szinten zajlik.
Például kézjátékol< (tapsolás ) , szájj átékok ( beiregés ) ,
fejjátékok (ancsímogatók), 1ábjáté-kok (táncolgatók) és
testjátékol< (hintázgatól<) .

Fontosak a testéImények.
A taktikus kommunikáció sonán az énintés,l<apcsolódás és
elhatánolódás míndig együtt jár valamilyen kon-taktussal. A
gyenmek igen konán énzékenya taktilis stimuIációkna. Ennek
neceptora a bőr^ Az énintésmódok például az ütögetés, a
paskolás.
A következő testélménya veszti*bulát"is st .A
vesztíbulánis nendszer a test r1g2gásváItozásai! és a
gnavitációval szembeni egyensúlyt állítja be, a vizuális
rendszen kontrol1ja mellett az ízomtónust, a testtan-tást, a
ténbeli tá jékozódást segíti. Mozgások példáuI fpregg!,
hintázásoko v@ Ennek eszközei a hffa* kg!éU_etE,
fuggőásy1 ugnáIó labdák,...
Az a.ny9 megtenemti a kommunikációs kenetet, l<özelsége a
gyenmek szánára biztonságot nyújt, stimuláló helyzetet
biztosít, lehetőséget tenemt az explonációna.
A gyermek előnyben nészesítiaz ínte@ és
megtanulja a játéra hívó jelzése["t;a ; jáié[h- k.pcsolódó
metakommunikációt. Példáu1 a játékna jellemző ancot, a
tekintetet és a játékot kísénőhangokat.
A korai társas játékok viszonylag egyszenűek, ísmétlődő
jellegűek és hatánozott kezdetük és befejezésük van. Ezek a
játékok a gyenmek szánára a szociáIís tanulás ]ehetőségét
nyújtj ák .

A váltakozós játék az én fonmálás gyakonlata. Megtanulja

kiemelni önmagát az egymást követő helyzetek-ből.
& Ismertesse a játék eredetére vonatkozó lnjinnícott_féle
értelmezést !

Az anya gyenmek kapcsolatban az §tés j0 anÜ' énzelmileg

elkötelezett, kezdetben teljese mí-7(odó, később azonban
a gyenmek önállósága éndekében megkezdi a fokozatos
levá]asztást. Elősegíti, hogy a fe-szültség oldódásaként
megszülessen egy közös élmény-tén.
A játékban a potenciális tén egy pszichikai tén, amely egy
átmeneti tantomány a külső A gyenmek
illúzíója ebbe a tartományba átvándonolhat és megmanadhat. Itt
jelennek meg az átmeneti t:l-gygK és a jé!ék.
A játék előzményei az illúziő, a hallucináció, dz ujjszopás,
az átmeneti tángy, a játék és a kneativitás. A hü-velykujj
szájba véte]e együtt jánhat a többi ujj cirógató
mozdulataival, a lepedő és többi tángy megnagadásá-val.
Az átmeneti tángy helyettesítíaz anyát. Egyszenre szimbólum
és valósáeos.
A gyermek és a kedvence között kapcso]at alaku1 ki. A tángy
lgízánó]agos birtokosa a g)€+rm€k, ő,_g_Jefki.té_ns A gyermeknek
hatalma van fölötte, 1evezetheti indulatait. A tárgyat nem
szabad megváltoztatni . Végül a tángy elveszítí énzelmi
vonzenejét.
Az átmeneti tángy támasz a krízishelyzetben. Ilyen példáu1 a
Syors elválasztás, a családban bekövetkezett változás (pl.
kístestvénszületése) vagy az új könnyezet (bölcsöde, óvoda,
kónház,...)
Az óvodába behozott tángyak is átmeneti tángyként
funkcioná]nak. Például a kispánna, takanó, a mama nuha-
 danabja, ékszene. Ezeket játékszerként definiálja, am a
játékban nem viszi be őket és senkinek sem adja őket oda.
A játék jellemzője, hogy alapvetően kneatív tevékenység,
potenciális ténben zajlik és háttenében az anya-gyenmek
biza]om á11, de mán függőség nélkül.
,--A-?
\9.( Ismertesse Piaget játék-elméIetét!
i,/\
Piaget 20. századi svájci-fnancia gyermekpszichológus.
Feltárja a gyermekí gondolkodás szenveződését, a felnőtt
gondolkodástól elténő minőségi különbözőségeit.
Módszenei a megfigyelés és a klíníkaínendszen.
Elmélete szenint, a játék eJ,kalmazkadási fon A gyenmek
megpnóbálja megénteni az új tángyakat és ese-ményeket. Az
alkalmazkodásnak 2 formája van, az akkomodáció és az
asszimilácíó.
Az o1yan működés, amellyel a szerve-et a kíil ső
körn azítja önmagát. Hozzáillesztí a saját belső
sémáját az új benyomáshoz. A külső minta fokozottan
énvényesül. A négi belső séma nem meg-felelő, mível
elhalványul, módosul, átdolgoződlk. Az akkomodációs
tevékenység az V_!ínZás ,
Az sszimiláci sonán a belső séma az unall<odó, a gyenmel<
saját sémáinak megfelelően elnendezi a vílágról szerzett
benyomásait: dz új tapasztalati anyag beépül és elhalványul a
korábban kíalakult belső sémákban. Az átdolgozást az
emlékezés,a fantázia és a gondolkodás segítí.A gyenmek
játékában az asszimílációs fo-lyamatok vannak túlsúlyban.Az
asszimiláció tiszta fonmája a szimbo]ikus
fantá ziajáték.
A játékban két világ ötvöződik, a fantázia és a valóság. A
gyenmek jóI meg tudja különböztetni, €z a kettős tudat.
Egyszenre élvezi a képzelet szabad csapongását és az egyre
élethűbb utánzást. Ennel< a hátterében az egyídejű kettős igény
á11, vagyís igényli a valóságtól való elnugaszkodást és a
valóság imítációját. Követ-kezménye, hogy a két világ
integrálódik. A valóság gazdagodik a személyes elemekkel.
Kompromisszumot köt vágyai és a küIső vílág között.
A játékokat 3 feléképpentudjul< nendszerezni:
,.-----\
a"L jyg;konig az e-plonácíós játék. melynek lényege a
t-@.Hiszenacsecsemőá1]andóaninfonmácíókat
szenez kÜlÖnböző tángyaknól. A játék során tanulja fókuszálni
 a tekintetét, megtanulja elvá-lasztani a tángyakat a saját
cselekvéseitől, gyakorolja az ülést, ffiászást, kúszást, járást,
tanulja összehangolni a mozdulatait, tapasztalatokat sze?ez a
ténbeli viszonyoknól, felfedezi az ok-okozati összefüggéseket,
növeli az önállóságát és lassan kialakuI az önbizalma. A
fejlődésétsegítil< különböző eszközök és játékok. Példáu1 a
tologató és húzogató játékok, a 1ábba1 hajtó kismotor,
kiskocsi, hintaló, alagút, talicska, csúszda, nongylab-da és a
papínlabda.
/:--*:*_:\
e-l éve5 korig a ,.zrulplikus*jáLe! szaka sza. Ennek a jellemző
életl<oni szakasza az óvodáskon. A l<isgyen-mek saját
cselekvését,víselkedésétúgy utánozza, hogy mással végezteti.
Például a mackóját sétáltatja, mi-közben ő is sétál. Vagy
amikor a másokná1 megfigyelt cselekvést utánozza. Példáu1
padlót dörzsöl. A tár-gyakkal különféle nozgásokat hoz létre,
a tángyakból valamit készít,vagy a tárgyakka] helyettesít más
tán-gyakat. A gyermek a szenzomotonos sémáktól eljut a képzeti
sémákig, képesséválik a világ megkettőzésére, helyettesíti a
dolgokat, kontrolálja a körülötte lévő vílágot.
-8 éves korig a szabályjáték szal<asz. A szabáIy lehet
vagy ilqntén_. A szabályok olyan előínt
cselel<vésmódok, konlátok, amelyek köte]ező jellegűek, 1egalább
két személyne vonatkoznak és magából a játék tartalmából
származnak. Minden játék nejtetten tartalmaz szabályokat, de
itt a szabályok másodlago-sak. A szabáLy feltétele a szabáLy
megéntése,az igazodás az á]talánosított szabályokhoz és a
frusztrációtűnés. A gyermek a játékban győztes akan lenni. A
siker függ a képességektől és a véletlentől. A jutalom
valóságos vagy jelképes.
@ Mutassa be a játékfajták közüI az explorációs játékot!
Hogyan fejleszti a 3-6 éves gyermekeket?
A játékoknak 3 nagy nendszere van. Az explonációs játék, a
q
\-J
szimbolikus játék és a szabályjáték.
Az explonációs játék a játéktevékenységkezdeti fejlődése. A
születéstől -.Z_.éves koríg tanr A csecsemők cse-lekvéseínél
csak a tényleges működés ismenetében lehet eldönteni, hogy
játszik vagy ísmerkedik. A figye-}em, odafordulás még nem
játék. Csak akkor tapasztalható meg a játék, ha a jelenségeket
megérti és mán nem a felfedezéséve1 foglalkozik.
A gyenmek előszön a s@ kezd jrt_s:zan_i'__ hglggkpt_ed,
mazgg. Ezt követi a he_lyváLto_ztatá5,,-a ífti§Zé§J:guruJág. Majd a
manipuláció, vagyis az érintéstángyakon* Előszeretettel
9J
---:-#J
nombol, szétszed.
A megjelenés feltétele a és a szem és
kézmozgás koord inálása .
A gy3QIlO _j a!_€Llp*zzaryqt a i : _

* Az explonáció a felfedezés, tapasztalatszerzés. A csecsemő

állandóan infonmációkat szerez különböző tángyakról.
* A manipulácíó a kézzel végzett cselekvés. Változtat,
kísénletezik,funkciókat működtet, példáu1: nyom-kod, csapkod,
bökdös.
* Az ismétlődés, variáció az infonmáció kódolása, a
játékfeladat megjelenése.
A játék sonán tanulja fókuszálni a tekintetét, megtanulja
elválasztani a tángyakat a saját cselekvéseitő], gya-konolja
az ülést, mászást, kúszást, járást, tanulja összehangolní a
mozdulatait, tapasztalatokat szerez a ténbe-Ii viszonyokról,
fe]fedezi az ok-okozati összefüggéseket, növeli az önállóságát
és ].assan kiaIakul az önbi-zaLma.
A fejlődését segítik különböző eszközök és játékok is. PéldáuI
a tologaíó-ás_-húzogató j átékok, a _léllat__halto_1ctsmotor,
klsko*csi, lE$q]E alagút, t4i!§ke, csúszda, nongylabda és a
papínlabda.
Az explonációs játék előfondulása a beszéd kialakulásáva]
csökkenő te.ndenciát* E, de megtalálható a na-gyobb gyerekek
,játékában, és előfordu1 a feInőttek egyes tevékenységeiben ís.
il
Fb Mutassa be a játékfajták közüI a szimbolikus játékot !
ffiyan fejleszti a 3-6 éves gyermekeket?
Színle]ő játék, szenepjáték, fantáziajáték, fikciós játék,
alkotójáték, szociodnamatíkus játék.
A szimbolikus játékna jellemző életkon az óvodáskon. A gyenmek
a tángyakka1 különböző mozgásokat hoz 1étne, tángyakból
valamit készít,vagy a tángyakl<al helyettesít más tárgyakat. A
szimbo]íkus játék megjelené-sénekfeltéte]e a,,mintha-e]em"
működése. A gyermek a szenzomotonos sémál<tó] eljut a képzeti
sémákig, képesséválik a be]ső nepnezentálásra, a világ
megkettőzéséne, helyettesíti a dolgokat és a helyzeteket,
eltávo-Iodik saját konknét cselekvésétől, fantáziája
segítségévelkenes pótlást ott ahol a valóság megéntésében
hézag van, kontnolálja a körülötte lévő világot és
megjeleníti, megeleveníti a gondolatokat, érzéseket.A
szímboli-kus játék öröme az illúzió, dz utánzás, dz alkotás.
A zeneoi áték lényege a valóság utánzása. A játéktéma a
valóságnak az a tenülete, amely a játékban tükröző-dík. A
játéktartalom a játékban konknétan megjelenő tönténés.
A 3-5 évesek a tqmát a l<örnvezetbő]- ve_s,zik,át. A tönténéseket
a ,nanípuláció kap?6ffi ossze. A szenepelne-vezés eleinte még
hiányozhat. A cselekvés egyne gazdagabbá válík, új elemekkel
bővül ki.
Az .5-7 évesek játékában a jj*ék témáia maga .a s-enen. Előtérbe
kerülnek a szociális funkciók. A gyenmek igazodik a
szabályokhoz. A beszéd-megnyilvánulások szenepszenűekké
válnak.
Piaget elmélete szenint a szimbolikus játékban a belső
tantalmal< l<ivetítésénekmódia 3 féle 1ehet.
inatív szimbólumok)alapján a gyenmek úgy kombinálja, hogy
megfeleljen a'Tépzeteinek. A be]sőt helyettesíti az aktuális
mássa1.
A során valamilyen áta]akítássa1
megp ja el]ensúlyozni azt, ami a gyermeknek rossz. Ugy
vesz elégtételt,hogy a pnobléma megoldását kornigálja.
SzembeszáIl a félelmeivel. Kg!_arzis! é1 át, megkönnyebbül,
megszabadu] a félelmeivel.
r*
A , gyermek változat]anuI megismétli a
számára kínos, fenyegető helyzetet. Az'é
a tönténéseket. A fiktív helyzetek újraélésével
csökkenti a
feszültséget.
A szimbolikus játék átalakulásával a gyermek kitenjeszti
tánsas könét, a szociális folyamatokban megjelen-nek a
kollektív szimbólumok és a szimbóIumok egyre inkább a valóság
.alá nende]tek lesznek.
tl
Pz.| mutassa be a játékfajták közül a szabáLyjátékot! Hogyan
ffiteszti a 3-6 éves gyermekeket?
A szabáLyjáték kisiskoláskortól jellemző. A szabály lehet
intézményesíteiLt,a míndennapíélethez, munkához fűződő.
Nemzedél<ről nemzedékre hagyo -mányozódnak. A f elnőtt l<özvetíti
a gyenmel< számára, vagy a nagyobbak tanítják a kisebbeket. A
spontán szabály pillanatnyilag alakul ki és közös megegyezésen
alapszík. A szabá}yol< olyan előínt cselel<vésmódok, konlátol<,
amelyek magábó1 a játék tartalmáből származnak, köte]ező
jellegűek, legalább két személyne vo-natkoznak.
Minden szenepjáték nejtetten tartaLmaz szabályokat. A
szabályok a szerep általa előírt cselekvésben jelennek meg. A
társadalmi viselkedésre vonatkozó előínásokat tartalmaznak. A
szeneptantalmak diffenencíáIódásáva1 a szabályok bonyolódnak.
A szabáIyjáték feltétele a szabáLy megéntése, a decentrálás
képességeés a fnusztációtűnés. A gyenmek győztes akar lenni.
A sikere főként a képességétőlfügg. A jutalom felet valósá-
gos vagy jelképes.
Ha a játékfeladat túI nehéz, akkor a szabáIy nem ösztönöz
játékcselekvésre és megnő a kudanctóI való féle-lem. Ennek
következménye, hogy a gyenmek kilép a játékbót. Szabályjáték
példáu1 a fogócska, a bújócska és a szembekötősdí.
Alapmotívuma az üldözés-menekülés, elbújás-kenesés és a testí
énintéskenesése-ell<enülése.
Az óvodásl<onú gyermekek szabályjátél<ának jellemzője, hogy
l<ezdetnem maga a cselekvés a 1ényeg, a sza-bályok betantása
örömszerzést szoleália. később alávetík
magukat az - bálvoknak. A szabályok megtartásánál
domíná1 az utánzás. Többnyine igénylil< a felnőtt írányítást.
trÁ Mutassa be, mik a játékfejlődés szubjektív feltételei,
h'ogyan függ össze a személyiség adottságaiva1 ?
Az isl<o1ában zajló játék hatékonyságánal< 1egfőbb feltétele a
tanító maga, aa tanító QzeméIyiség;* Ez tulaj-donképpen a játék
mozgatónugóia.
mozgatónugój
A jó játél<nal< elengedhetet]en
feltéte]e a tanító szal<mai
felkészü]tsége, általános műveltsége, íntelligenciá-ja is. A
tanítónal< jántasnak ke11 1ennie a gyenel<neveléshez kapcsolódó
valamennyi szaktudományban, ísmen-nie kell a játék
pszichológíáját, a különböző játéktípusokat,azok
sajátosságait és pedagógiai funkciójukat.
A pedagógus ell lennie. Úsy kell
beépíteniea játékokat a tanu]ás folyamatába, hogy azok
segítsék,ne pedig akadáLyozzák az iskolai sikert, növeljék az
ískolai teljesítményt.A tanítónak figyelembe kell vennie,
hogy legfőképp, és
azokat ke]I csopontosí-tania, nendszereznie, a nenezsesá-{-eku.k
é . Ez céltudatos, nendszerező és előre
megtenve-zett munkát ígényel.
Ahhoz, hogy a játék valóban enedményes legyen, a tanítónak meg
kell tenemtenie a A játék csak
akkon okoz igazi örömet, ha a @ 91_dp!t,
 egészség€s, mindenki jól érzi ma-gát, és kedve van játszaní,
szabadon szánnyalni. Ezt a jó hangulatot nagymértékben
meghatá?ozza a tanító játékstílusa.
Fontos, hogy a tanító szenessen játszani. A gyerekek ezt haman
megérzik, könnyen felolffia tanító számukra
mintaké_p, azonnal követik, mé8 a bátontalanabbak is. Arnól nem
is szólva, milyen nagy él-ménynekik, ha a tanítójukka] együtt
játszhatnak, kapcsolatba, testközelbe kenülhetnek vele,
játszótársuknak tekinthetik.
A pedagógusnar @ lagát a__ijítékba.a megadott
szerepbe, éppen úgy, mint a gyereknek, és ez mán empátiát
feltéteLez. Csak így tudja megéntenía gyenekek játékát,
megoldani a felmenülő nehézségeket,és csak így tudhat
megfelelő játékviselkedést kinyiIvánítaní.
A jó hangulat megteremtésének egy másik elengedhetetlen
feltétele dz, hogy a tanítónak Tilden gyermeket sze*netnie
keIl. A pl9!!é!áL_gyereket talán mégJ9b*Q_a!, ment ő
fokozottabb tönődést, odafigyeléstT§6nyel. A jó pedagógus egy
kicsit saját gyenekeinek érzi tanítványait.
Ahhoz, hogy mindenkí élvezhesse a játékot, a játéknak
ggtdÜekc"nyen kel1 lezajlania, ezént a tanítónak ió
szeryezőnek ke].L ].ennie* Elsősonban a jő előadó - képesség,a
szemléIetes magyarázőképesség szükséges, másodsonban a játék
sonán felmenü]ő pnoblémákat a tanító tapasztalata, fantáziája
és találékonysága tudja megoldaní, ezúton is kneativitásra
serkentve a gyeneket.
Az eddig felsonoltak a tanító l§€e§relqejrc vonatkoztak, a
továbbiak a jellemére. Mindezek mellett, a tanító-nak
igazságosnak és következetesnek kell lennie.
\4 Mutassa be a játék objektív feltételeíneknendszerét !

A játéKldó:., Az óvodás akán minden idejét szívesen tölti

játszással, akán reggeltől estig is ei3átszik, de az ís-
koláskonú gyeneknek egy másik tevékenység válik fontossá: a
tanulás. A játék magyarázatától a játék lefo-lyásán át az
éntékeléséig eltelt idő. Sőt anna is időt kel1 szakítanunk,
hogy egy játékot kétszer, háromszon is eljátszunk egymás után,
ez növeli a játékkedvet, mert a gyerekek egyne jobban
teljesítenek s annak a veszé-]ye sem á11 fenn, hogy megunják.
ALí@Ahe1ynek,aho1ajátékzaj1ik,megfe1e1őnekke11
lennie, a gyenekek mozgásigényétteljes mér-tékbenki ke]l
elégítenie.Ha kicsí a tantenmünk, akkor olyan játékokat
alkalmazhatunk, amelyben kevés a mozgás. De nem szűkíthetjük
így le a lehetőségeket, más helyet is keresnünk kel] a sok
mozgást igényIő játékokhoz. Ez az intézményben lehet a
tonnaterem, .az .@agy egy linándulás alkalmával lehet az
@Azóvodásokafe1nőtttkköze1ébenérzíkmagukat
védettségben, biztonságban . Az iskolásol< a függet-Ienséget
szenetik, szívesen vonulnak olyan helyekre, ahol kizárólag
egymás társaságában lehetnek.
A j átókes zközök: Amennyiben j átékeszközöket haszná]unl< ( 1abda,
babzsák stb. ), azoknal< esztétikusoknal<, tisztáknal< ke11
l- - 1 a

lenniük, valamint színben, ménetben, funl<cíonalításban meg

ke11 felelníük a gyerekek igénye-inel<, é ük
az éndeklődésüket és játékl<edvül<et. Pedagógiaí kniténíumol<: az
életkonnak megfe-lelő, biztonságos, könnyen tísztítható,
viszonylag tartós, e sztétil<us