1/d tétel

Ismertesse, hogy mi volt a bábú ősi formája, mit jelenítettek meg

A bábú ősi formája a szobor. A szobrok hosszú ideig az isteneket jelenítették meg. Indiában.
Egyiptomban már évezredekkel ezelőtt mozgatható bábukkal mutatták be a templomokban az
istenekről szóló történeteket. A primitív népeek, az afrikai, indiai és az eszkimó törzsek
bábjátéka mitológiájukhoz, hitvilágukhoz kapcsolódik, a jó és a gonosz küzdelmét ábrázolja.
A bábművészet szülőföldje Indiában van. Az első bábuk kultikus szobrok voltak, amelyket
emberi kéz alkotott.

Sorolja fel, mi volt a jellemző az indiai, az indonéz, a kínai, a török, a francia és az angol
bábjátékra

India: a bábjáték technikája laig változott. A bábuk zsinóros, felülről mozgatott (0,5-1 m-es)
ősmarionettek. A paraván és a háttér gzdagob díszített, színes textiliából készül. A paraván
előtt ülő zenekar szolgáltatja a cselekményt aláfestő zenét. A szöveget (párbeszédeket is) a
narrátor mondja.

Indonézia: egy különleges műfaj a jellemző-> wajang. Itt a bábú törzséhez végtagjai
csuklósan kapcsolódnak. Ezeket a kézhez rögzített pálcákkal, alulról mozgatják.

Kína: 3 féle bábjáték típus tejedt el:

1. cérnás marionett

2. kesztyűsbáb

3. kínai árnyjáték -> igen mozgékony (szerkezetileg csuklós) figuráit kifeszített

vászonhoz merőlegesen is könnyedén tartva mozgatják.

Török: jellemző stílusa az árnyjáték. Az átlátszó anyag mögött mozgatják az átlátszó élénk
színű profil bábukak pálcikák és zsinórok segítségével. Az ország bábhőse Karagőz –
csúnyácska, sasorrú bábú. A bábjáétk gyakori témáját a sikamlós, kétértelmű, élénk történetek
jellemzik.

1
Francia: a népi bábosok tevékenysége a jelentős. Bábhősük Pulchinell (polisinel) –
„kiskakas”. A gasconi lovagok öltözetét viselte, zseniális, jó humorú és szabad erkölcsű volt.

Angol: bábszínházak népi hőse Punch (puncs), aki az angol közélet állandósult és igen
népszerű kritikusa lett.

Ismertesse a magyar bábjátszás jellemzőit, emelje ki az első bábfigurákat

Jellemző volt a népi betlehemezés, a zsinóros bábátáncoltatás és a maszkos busójárás. Vásári

bábosaink kezdetben marionett bábukkal játszottak, csak később tértek át a kesztyűs bábra. A
kezdetben német figurák helyére magyar alakok kerültek, köztük Vitéz László, aki az
egyszerű népi eszmék hírdetője. A bábok mozgatói a Kemény család, melynek utolsó tagja
Kemény Henrik még most is bábozik. Bábúit még most is maga készíti, faragja. Az első
bábszínház az Esterházy család bábszínháza volt, melyben operákat ie előadtak (szerzőjük az
ott élő Haydn volt). A 30-as években a bábművészettel neves képzőművészek kezdtek el
foglalkozni. Ők kezdik alkalmazni a puszta kézzel és a különböző tárgyakkal való bábozást.
Az első állandó bábszínházat 1941-ben Rév István nyitotta meg Nemzeti Bábszínház néven.
Veszprém megye bábszínháza a kabóca stúdió Veszprémben működik.

2
5/d tétel

Jellemezze a jó bábelőadást, bábozást

A bábjátékban szereplő személyek nem élő emberek, hanem bábok. Láthatjuk, hogy a
bábjátékban további korlátokkal kell számolni. A bábú „egysíkú” szereplő, nincsen árnyalt
jelleme, nincsenek belső szándékai, nem fejlődik jelleme, még mozgásben is erősen
korlátozott. Ebből következik, hogy a bábjáték fokozottabban cselekményigényes, és
szereplőinek erősen tipizáltnak kell lenniük, hogy a bábjáték sajátos kifejezési nyelvének, a
jelzésnek megfeleljen. Ezek teszik lehetővé, hogy a bábszínpad a lehetetlenségek színpada
legyen.

Az a jó bábdarab, melyet élő színpadon nem lehetne előadni. A darab meséjében,

helyzeteiben. Megoldási módozataiban kell rejlenie a bábszerűségnek. A bábszerűség a báb
sajátos eszközeire támaszkodó darabot jelent jelzésekkel, szimbólikával, dolgozó tipikus
jellemeket formáló, stilizált megoldású darabokat. A darbválasztásnál gondolni kell a leendő
közönségre, a nézők korára. Más szimbólumokat ért meg egy 2 vagy 8 éves. Figyelembe kell
venni a bábozók létszámát, a játékosok képességeit, a bábkészítés lehetőségeit, illetve a
megévő bábok felhasználását, színpadunk felszereltségét, zenekíséret lehetőségeit.

Akkor jó egy bábelőadás, ha leköti a gyermek figyelmét, együtt él a szereplőkkel, szurkol

nekik. Ha az „előadó” játszani is tud a bábokkal, meg van benne a bábokkal való azonosulás
képessége a szükséges szakmai ismeretekkel párosulva.

A színpadi lét két alappillére a hang (beszéd, zene) és a mozgás. A bábszínpadon a jelenetek
szövegét nem elég csak tudni, és jól elmondani, a paravánon játszani is kell. A különböző
érzelmi töltésű figurák hanggal és mozgással való megjelenítése felerősíti a játék hangulatát
és humorát. Ezt a hatást fokozzuk még a hangok stilizálásával. A mozgás a bábjáték fő eleme.
A gyerek életkori sajátosságaiból kiindulva a bábszínpadon minden mondanivalót a
mozdulatok nyelvére kell fordítani.

3
10/d tétel

Értelmezze mi a bábjáték – Sorolja fel a bábjáték jellemzőit, hasonlítsa össze a

bábszínházat az élő színházzal

A bábjáték a színházművészet egy ága. Stilizált művészet tárgya. Feladata nem az emberi
cselekvések utánzása, hanem az érzések, gondolatok jelképezése, ábrázolása. A bábművészet
nem csak egy gyermekműfaj, hanem öntörvényű, a színpadi ábrázolás más formáival
egyenrangú művészet, mely bármilyen életkorú néző számára színvonalas szórakozást és
maradandó élményt tud nyújtani.

Azt a színjátékot nevezzük bábjátéknak, amelyben a színpadi cselekményt nem élő emberek,
hanem a bábjátékos által mozgatott plasztikai alkotások – bábuk jelenítik meg. A bábú önálló
életet él, az élet jelenségeit a maga szemszögéből látja és adja vissza, tehát öntörvényű. Ebből
következik, hogy a babú korlátlan kifejező lehetőségeit csak úgy tudja teljesíteni, ha elszakad
a naturális ábrázolástól. A bábú nem embert játszik a színpadon, hanem annak szimbólumát.
Nem a valóságot reprodukálja, hanem felidézi. Nem utánozza, hanem kifejezi a maga sajátos
lehetőségeivel. Éppen ezért a bábműfaj világos, határozott jellemábrázolást, erőteljes
típusalkotást követel meg, egy-egy figurának a reá jellemző vonásokat kell hordoznia.
Tulajdonságaik tipikusan jók vagy rosszak. A tipizálás és stilizálás következménye, hogy az
eszmei mondanivaló szókimondóbban, élesebben fogalmazódik meg, a cselekmény rövidebb,
nyelvezete tömörebb, érzékletesebb, mint az élőszínpadon. A bábfiugra olyan különleges
hatások elérésére képes, amilyet az élőszínház nem nyújthat – a szereplők és a színpadi
környezet egyneműségében a tárgyak, a díszletek is „életre kelhetnek” a mozgató színész
hangjával, játékával. A bábszínpad varázslatos, a mesei jelenségek, a fizikai lehetetlenségek, a
csodás elemek otthona. Az élőszínpadra írott művek általában nem alkalmasak a
bábszínpadra. Ott a hosszú monológok emlékezetes élményt nyújthatnak. A színész mimikája,
gesztusai, egyéni játéka teszi azzá.

A báb a gondolatnak, az érzelmeknek, a lelki folyamatoknak ilyen árnyalt visszaadására

képtelen. Bábszínpadon a darab cselekménye, a történés és a színpad egésze kelti a nézőben a
mű átélését.

4
A báb tervezője a szereplőket olyanná tervezi, hogy azok a külsejükkel a szerepüket,
jellemüket kifejezzék. Az élőszínházban maszkírozással érik el ezt. A bábszínpad szereplői
bárminek a megjelenítésére képesek. Pl: felhő, szél stb.

A stilizálás teljes és egységes megvalósítására a bábszínpad képes, és a bábjáték mindegyik

össszetevőjére vonatkozik: a képzőművészeti megoldásra, a mozgásra, a hangra (beszédre),
zenére és táncra. A színházi élmény a játék és a nézők kölcsönhatásában keletkezik. A néző
szinte „együtt él” a színpadi cselekménnyel. Fokozottan vonatkozik ez a kisgyerekre:
belekiabálnak a játékba, óvják/intik hőseiket a bajtól. A báb gyakran szól is a gyerekekhez,
bevonja őket a játékba, kérdez, tanácsol. A bábjáték tempójával is képes alkalmazkodni a
kisgyerekekhez. A bábjáték olyan esztétikai nevelőeszköz is, amely, mint a művészeti
alkotások általában közvetve szolgálják a nevelést. Pszichológiai és pedagógiai jelentőségére
épít a művész és a pedagógus, céljainak elérésére a bábjátékot is alkalmazza.

5
15/d tétel

Sorolja fel a bábfajtákat

Pálcás báb, skíbáb, kesztyűs báb, amrionett, gyűszűbáb. Zoknibáb, tölcsérbáb. Ezek közül
felülről mozgatható a pálcás báb, a síkbáb és a marionett. Alulról mozgatható a síkbáb, a
kesztyűs báb, gyűszűbábá és a tölcsérbáb.

Síkbáb jellemzői: Félplasztikus, általában papírból színes ragasztással készült bábok.

Jellemző rájuk általában az 1:1 arány a fej és a test között. Lehet felülről és alulról
mozgatottak, attól függően, hogy a pálcát hová ragasztjuk. Ezek közé tartoznak a kulcslyuk
bábok, a zacskóbábok, és a madzaggal mozgatott bohócok. Alakjuk, formájuk erősen stilizált,
inkább csak az adott állat vagy ember egy-egy jellegzetes vonását viseli. Mozgásuk egysíkú,
mert csak jobbra, balra tudnak lépegetni. Felhasználásuk inkább csak egy-egy vers
tanulásánál, vagy bábtáncoltatáskor, vagy láncmesék elbábozásakor használjuk.

Kesztyűs bábok jellemzői: fejből és az ahhoz kapcsolódó kesztyűből állnak. Mérete attól
függ, hgy ki fog vele bábozni. A felnőttnek nagyobb bábra van szüksége, mint a
kisgyermeknek. A bábfejet készíthetjük kasírozással púrhabból fújással, vagy tekert fejből.
Készítésükkor először a „gyűszűt” készítjük el az ujjak méretéhez, majd ha tekeréssel
készítjük, akkor vatelinből alakítjuk ki cérna segítségével a kívánt méretre és formára. Majd a
karakternek megfelelő pamut anyaggal vonuk be a fejet és varrjuk meg hozzá a „kesztyűt”. A
fejre az orrot, szemet stb, szintén anyagból vagy bőrből varrjuk, ügyelve a mgefelelő
stilizálásra. Ha úgy kívánja a bábdarab, amihez használni akarjuk , akkor lábat is varrunk
neki, majd ruhát is adhatunk rá. A színek megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy
milyen szerepet játszik a báb – jót vagy rosszat.

Az arc kialakításánál pedig azt, hogy fiatalt vagy öreget készítünk.

Mozgatásuk: járásá, futás, beszélő mozgás /saját szöveggel/tárgy megfelelő

felemelése/megfelelő magasságban tartva.

6
17/d tétel

Ismertesse a bábjáték pszichológiájának néhány elemét: intimitás, kapcsolatteremtés,

feszültségoldás, beleélés, intenzív érzelmi hatások

A gyermek elsősorban érzelmi okokból szereti a mesét. A hallott mesét saját kifejezési
formájának tekinti, s annál jobban érdekli, minél közelebb áll a saját korosztályához, saját
problémáihoz. Azonosul a mese vmelyik hozzá legközelebb álló alakjával, átélése tökéletes
ebből következőleg rendkívül erőteljes benne a mese hatása, a mese nyújtotta megtisztulás,
feszültségoldás vagy tanulság.

A bábjáték sajátos jelrendszerrel dolgozik: módszere az absztrakció, a jelképekekl

való megjelenítés. Továbbá a báb elsődleges tulajdonsága a szuggesztivitás. Az a képesség,
melynek hatása alatt létét, cselekedeteit a néző valóságosnak fogadja el. Az absztrakció és a
szuggesztivitás révén a bábszínpad olyan szimbólumokat tud létrehozni, és asszociációkat
felkelteni, amelyek rendkívül mély gondolati és esztétikai effektusok felkeltésére alkalmasak.

További hatásai: - érdekes-> alkalmas a spontán figyelem felkeltésére

- képszerű-> egybeesik a gyermek vizuális beállítottságával

- játékos -> játékszerek (bábuk, állatok) szerepelnek benne

a kellékei, bútorai, díszítőelemei is akkor jók, ha bánszerűek

- csodálatos-> holt anyagot kelti életre, ősi megjelenítési vágyát éli ki

benne a gyermek napról-napra. Ez a kiélés még

fokozottabb, ha a gyermek nem csak néző, hanem maga is játékos.

A bábjáték tehát, mint látjuk képes meghatározottt pedagógiai feladatok megvalósítására,

elfogadtatja nézőivel a benne rejlő tanulságot. De ezen túlmenően segít a gyermekeknek
bizonyos elfojtott vágyakat, ösztönöket, félelmeket kiélni, s ennek következményeképpen a
gyeremekek személyiségének, harmonikus énjének kialakításában nagy a szerepe. Éppen
ezért alkalmazza a gyermekpszichológia kötetlen, rögtönzött játékokban, ahol mint
diagnosztikai segédeszköz kivetíti a gyermeket foglalkoztató problémákat, s mint indulatok

7
levezetője segít azok megoldásában. A legfontosabb következmény a gyermek képszerűsítő
folyamatánál, hogy az átélés alatt a gyermekben a jelenségek bizonyos vonatkozásai és azok
erkölcsi értékei kialakulnak, a gyermeklélek számára sokkal kényszerítőbb erővel hatnak,
mintha azokat csupán tudnivalóként, magyarázatként hallaná és fogná fel.

Bizonyos korban tehát a bábjáték a legjobb eszköz a helyes erkölcsi mgatartás kilakítására.
Minden igazi mesének tehát a bábjátéknak is mondanivalója a jó végső győzelme, a gonosz
bukása. Az általános erkölcsi igazságokon túl a bábjáték különböző témái révén hatásosan
taníthatja a kisebb korban a gyermekeket alapvető közösségi erényekre (szófogadás, tisztaság,
igazmondás stb.) majd az otthon és a szülő szeretetére.

8
18/d tétel

Ismertesse a dráma és a regény műfaji különbségeit!

Az alapeszme szerves része a darabnak, pontosabban szólva, ami a darabban történik, érte
történik. Az alapeszme megkeresése dramaturgiai munka (dramaturgia=dráma elmélet
tudománya; görög szó) továbbítása a szerző feladata. Az színpadi műfaj sajátossága, hogy
vmely eseménysorozatot, amely rendszerint érdekek összeütközésén alapul (konfliktus),
cselekményes formában, emberek (színészek) által ad elő, közönség jelenlétében.

Ha összehasonlítjuk a drágam műfaját a regény műfajával, azt látjuk, hogy a regényben a

hasonló eseménysorozatot az író leírja, elmonda. Módja van tehát a szereplők előéletét,
gndolatait, lelki indítékait hosszasan taglalni, megtoldva saját véleményével,
megjegyzéseivel. A regénynek nem kell szükségszerűen párbeszédben írottnak lenni, emellett
a regényíró nem korlátozza sem a szereplők számát, sem a történések színhelyét.

A drámaíró azonban kénytelen a cselekményt korlátozott számú szereplővel, elmondásra

szánt szövegggel, korlátozott számú színhelyen előadni. Nem arról van szó, hogy a színmű
esztétikai értelemben korlátozottabb a regénynél, hanem arról, hogy a drámaírónak nagyobb
koncentráltsággal, nagyobb sűrítettséggel kell dolgoznia. Ez az úgynevezett „drámaiság”,
szemben a regény „epikusságával”. Mindezekből következik, hogy a színmű megköveteli az
erőteljes cselekményt, a világos, jól kiélezett összeütközéseket, a szemléletes
fordulópontokat.

A színpadon mindig kell történnie vminek, mert csak az viheti előbbre a cselekményt. A
dráma szereplőinek belső szándékai vannak, mindegyik el akar érni vmit, a jellemek
árnyaltak, és fejlődésükben vannak bemutatva. A konfliktusos felépítésből kifolyólag azonban
egyes szándékokkal szembeszegül egy-egy másik ellentétes szándék, s az egymással
ellentétes szándékok összecsapása a tulajdonképpeni dráma. A szándékok egyes kisebb
sikerei adják a fordulópontokat, s végül az egyik szándéék végső győzelme adja a darab
kimenetét, és tükrözi az író állásfoglalását is. Ebben foglalhatjuk össze a színpadi dramaturgia
legsajátosabb vonásait.

9
22/d tétel

Ismertesse, hogy milyen bábfajták alkalmasak egyszemélyes bábjátékra!

Síkbábok, mozgatható lábú bábok (bohócok), tölcsér báb, zokni bábok, rögtönzött bábok,
marionett.

Sorolja fel, hogy milyen fajta bábot milyen helyzetekben használ!

• marionett, kesztyűs báb-> a közösségbe kerülő gyerekek megszólítására, beszéltetésre,

ismerkedésre
• rögtönzött bábok

- vers megismertetésére (kendőkből tündér - Weöres Sándor: Bóbita)

- mesék eljátszására (cérnák,fonalak – A három kiscsibe eljátszása; szenes

vasaló, kanalak – A kecskegidák és a farkas)

• tölcsérbáb: dallambújtatás, kukucskálós játék

• síkbábok: láncmesék (füzetből készített hátérrel)
• mozgatható lábú síkbáb (bohóc): vers bemutatására
• zokni csiga: vers bemutatására, ismerkedésre
• asztali bábjáték (síkbáb): Egyszer egy királyfi
• pálcás báb: mesék eljátszására pl Fogfájós nyuszi
• kesztyűs báb: mesék eljátszására

10
23/d tétel

Ismertesse a bábjáték lehetőségeit pedagógiai helyzetekben!

A korszerű pedagógiai bábjátéknak nem célja, hanem eszköze a nevelés. A bábjáték

segítségével lehet tudatosan végiggondolt nevelési feladatokat a legsokoldalúbban és
leghatásosabban megoldani. A pedagógiai bábjáték a gyermeknek az a tevékenysége, amelyet
önként vállal, amelyben adottságai és képességei szerint önmagát adhatja. A játékos helyzetek
csak akkor fejlesztő hatásúak a gy. számára, ha a bábjátékban a résztvevők (felnőttek és
gy.ek egyaránt) bele tudják élni magukat a játék adta helyzetekbe, és azonosuni tudnak
felajánlott szerepekkel. Az gondozónőnek/óvónőnek ehhez nyitottnak, játékos kedvűnek,
gátlásoktól mentesnek kell lennie.

A pedagógiai bábjáték sajátossága, hogy:

a.) dramatikus jellegű (olyan szituációkat teremt, amelyekben emberi tulajdonságokat

ismerhetünk meg)

b.) animációs szemléletű (anyagokat életre kelti, átváltozathatóságot jelent)

c.) szimbólumképző (valóságos tárgy leglényegesebb tulajdonságait jeleníti meg)

d.) játékos (gy. tevékenyége játékos szituációkban játékos módszerrel folyik)

A pedagógiai bábjáték elősegíti a gy. társ.-i beilleszkedését, a szocializációt, mert a gy. az

emberek megismerését segítő modelleket kaphat és gyakorolhat általa. Közben az is
nyilvánvalóvá válik, hogy a szemléletmód a gy. tapasztalatszerzését helyezi előtérbe. Ez a
pedagógiai módszer az ismeretanyag átadása és visszakérdezése helyett a gy. gondolatait,
vélekedését igyekszik megismerni. A pedagógus odafigyelve a gy.re teremti meg és tágítja azt
a teret, amelyben a gy. kreativitása és értelmének szabadsága képességei szerint
bontakozhatnak ki. A gy.ek a tapasztalatok gyűjtése közben csodálkozzanak rá mindenre, és
belső késztetéssel forduljanak a világ felé. Legyen mindez annak az örömnek a forrása,
amelyben élvezik a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságát, a meghallgatás és a
meghallgattatás nyugalmát,a feléjük irányuló őszinte érdeklődést, a tévedések - elmarasztalás
nélküli – lehetőségét.

11
A pedagógiai bábjáték tehát nem csupán egy-egy látványos foglalkozás, ahnem komplex
nevelőmunka szerves része. Komplex foglalkozásokat akkor célszerű tartani, ha a
feldolgozásra kerülő irodalmi (képzőművészeti, zenei) anyag erkölcsi, esztétikai tartalma erre
alkalmas, s mélyebb megértést kíván.

A pedagógiai bábjátékkal feldolgozott irodalom és az azt megelőző közös tevékenység a

gy.ben maradandó hatást kelt. A komplex foglalkozás általában 30 percig tartó együttjátszás.
A bábjátékos foglalkozás különféle tevékenységformái, műveletei közben a gy.ek
felszabadulnak a kötöttségek alól. Az önálló gondolkodás, a véleménynyilvánítás, a
fantáziatevékenység, a mozgás, a manuális fejlettség, az együttműködési képesség, az
empátia, a szociális érettség, a tapasztalatok mennyisége, milyensége a gy.ek szűkebb és
tágabb környezetének a tükre. A bábjátékos foglalkozásokon való részvétel milyensége híven
mutatja meg a gy.ek személyiségének aktuális állapotát, és megjelöli a pedagógus számára a
csoport és az egyén fejlesztésének irányát is. A pedagógiai bábjáték alkalmas az anyanyelvi
nevelés feladatainak megvalósítására, a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztésére
éppúgy, mint az esztétikai nevelés személyiségfejlesztő hatásának erősítésére.

Ismerkedő játékok

Zsipp-zsupp játék

Körben ülünk. Mindneki megnézi, ki a szomszédja. Ha a gondozónő/óvónő rámutat vkire, és

azt mondja, hogy „zsipp”, akkor azonnal meg kell mondania a jobb oldali szomszédja nevét.
Ha azt mondja, hogy „zsupp”, akkor a bal oldali szomszédja nevét kell mondani. Ha azt
mondja „zsipp-zsupp”, akkor mindenki helyet cserél vkivel, és folytatódik a játék más
szomszédokkal.

Bemutatkozás dallammal

Körben állunk vagy ülünk. A gondozónő/óvónő kezében labda. „Mondd meg a nevedet”
– énekli, és egy gyereknek odadobja a labdát. Aki kapja az a nevéhez dallamot komponálva
bemutatkozik. „ Az én nevem Eszter”, „Zsuszikának hívnak”, „Réka vagyok”, „Péter a

12
nevem”, ki ahogy akarja. A bemutatkozás dallamáz az egész csoport énekli, miközben
továbbmegy a labda, míg mindenki el nem énekelte, és meg nem ismerte a soron következő
nevét.

Természetes csoportalakító játékok

Szobros játék

A gy.ek sétálnak vagy futkároznak. Jelre egy pózba merevednek. Ez egy szimbólikus játék, a
belső szemléleti képek, képzetek fejlődését segíti. A gy felidézi, megnevezi, és meg is éli azt,
amire gondol. Az utasításnak megfelelően vagy a saját gondolatai szerint olyan helyzetbe
hozza a testét, hogy az beszéd nélkül is kifejező legyen.

Azonosulásra épülő, lazító gyakorlatok

A gy.ek nyugodtan sétálnak. A gondozónő/óvónő mesét mond. A gy.ek mindig a történés

szerinti figurává vagy tárggyá válnak.

- „Vadászok vagyunk. Óvatosan haladjatok az erdőben, menjetek a vad után.” „Most ti

magatok vagytok az erdő, a fák, a bokrok.” „Most vágtató őzekké változzatok, most
mindenki maga válassza meg, milyen állat szeretne lenni.”

A történet bármerre kanyarodhat. Arra kell ügyelni, hogy minél több tárgyat, figurát éljenek
meg a gy.ek.

Koncentrációs, hangzást felismerő gyakorlatok

Üljünk kis székekre vagy feküdjünk a padlóra. Csukjátok be a szemeteket. Hallgatjul a külső
zajokat, hangokat. Aki felismerte, mondja meg, mit hallott.

Hangzó ritmusgyakorlatok

Segítik a kül. hangerő, hanglejtés felismerését.

A gy.ek egymással szemben állnak. Az egyik kérő mondatot mond, a másik tagadóan
válaszol. Halkan indítjuk, és egyre hangosabban válaszolunk. „Gyere velem sétálni.” „Nem
megyek veled sétálni.” Aztán magasabb hangfekvésben kérünk, majd mélyebben válaszolunk,
és fordítva.

13
24/d tétel

Mondja el, hogy mit jelent a gy. számára a bábjáték! Ismertesse, hogy a gy-t élekori
sajátosságai alapján mikor mi ragadja meg, hogyan hat rá a bábozás!

A gy-ek igen fogékonyak a bábjáték iránt. A bábszínpadi élmény valóságélményt jelent

számára. A bábszínházak a gy-ekre tett nagy hatását életkori sajátosságokkal lehet
magyarázni. A 3-6 éves korban a gy-t tulajdonságai, magatartásformái, a valósághoz fűződő
viszonya teszik alkalmassá az esztétikei nevelésre. Az esztétikai nevelés eszközei között
különös figyelmet érdemel a báb.

1. A mozgás megragadja a gy. figyelmét, felkelti érdeklődését. A gy.ben élő mozgásvágy

pedig utánzásra késztető erő. Vágyik arra, hogy ő is cselekedtesse a bábot, ezzel
mozgása is összerendezettebbé válik. A bábjáték sikerélményekhez juttatja a gy.t,
segíti egészséges fejlődését.
2. Az óvodás gy. fő tevékenységi formája a játék. A környező valóságról, a természetről
és a társadalomról alkotott képzeteit dramatizáló tevékenységében is tükrözi (pl ő a
kutya, a mozdony) A játék így a bábjáték is örömforrás a gy. számára. A gy
bábjátékában először a funkció, később az utánzás, majd a szerepalakítás öröme
tükröződik. A gy. képessé válik arra, hogy beleélje magát más helyzetébe.
3. A bábjáték maradandó élmény a gy. számára. Ezek az élmények elősegítik a képzelet
fejlődését. Sikeresen működteti majd alkotó fantáziáját.
4. A gy. képzelete játékos, értelmileg még nem szabályozott. Tudatában még nem
különül el a játék és a valóság. 6 éves koráig azonban eljut odáig, hogy a kettőt
elválassza. A bábszínház 3-6 éves korban valóságot jelent. Előadás közben ugyanúgy
fél a farkastól, mintha valóság lenne.
5. A bábjáték pozitív érzelmeket vált ki a gy-ből. Érzelmileg úgy viszonyul a bábhoz,
hogy annak viselkedését mintának tekinti. Óvodáskorra jellemző az erkölcsi és az
esztétikai érzelmek együttes megjelenése. A gy szépnek nevezi azt, amit helyesnek
tart, illetőleg csúnyának a helytelent. Pl. aki jószívű az szép, aki irigy az csúnya. A
szépnek és a jónak, a csúnyának és a rossznak az összekapcsolása befolyásolja a gy-t.
6. Átélés közben képszerű fogalmat alkot (a jóról, a rosszról, a bátorságról
stb.).Következtetéseket von le, vagy ítéletet alkot.

14
Összerfoglalva: A bábjáték megfelel a gy érzelmi beállítottságának. Kíválóan alkalmas az
érzelmek fejlesztésére. A gy értelmi szintjének megfelelően reprezentálja a
képszerű fogalmakat, s ad alapot bizonyos műveletek (következtetés, összehasonlítás,
megkülönböztetés, ítéletalkotás stb.) végzésére. Olyan élményeket, lehetőségeket nyújt a gy
számára, amelyek későbbi életkorban nehezen vagy alig pótolhatók. A kisgy. Aktivitásának,
önkifejtésének megfelelő formája (mozgásvágy, önállósulási tendencia, dramatizáló hajlam
alapján).

A kisgy. többnyire az óvodában lát először bábot. Előfordul, hogy megijed tőle, ha takarás
mögött szólal meg. Nem rontja az illúziót, ha látja, ki mozgatja a bábot. Rövid jeleneteket is
játszhatunk pl. ismerkedő játékok. Bábot soha ne ültessünk a gy-ek közé azzal, hogy „ő”
hallgat benneteket, mert ilyenkor a báb „halott tárgy”. A paraván nélküli játék a kicsikre
jellemző. A nagyoknál ritkább, ők már ismerik a színházi élményt. Ilyenkor az óvónő saját
nagy méretű bábokkal játsszon, de lehetőleg ne ülve. A játéknak ki kell töltenie az egész
területet, komponálva a kép hatását. Különösen több szereplő esetén nem lehet mindent
paraván szélén megoldani. A hang, a beszéd, a szöveg összefüggő tényezője a játéknak.

A bábu holt anyagból életre keltett „lény”, amivel a gy tökéletesen azonosul. Így a kezére
húzott bábu nem tőle független, hanem vele azonos személy. Az a tudat, hogy a kívülállók
nem őt, hanem a bábot látják, arra figyelnek, a gy-ben feloldja az esetleges gátlásokat, a bábot
beszéltetve a kitárulkozás örömével mondja el a vágyait, sérelmeit, szorongásait, egyéni
törekvéseit, élményeit, s szubjektív véleményét az őt körülvevő világról. A bábbal szerepeket
lehet átélni szóval, énekkel, mozgással. A bábjátékban a beleélés lehetőséget nyújt a gy
számos megfigyelése, tapasztalatai kifejezésére.

A bölcsődében folyó játék a gy és a gondozónő közös tevékenysége. A kapcsolatuk

alakításában azonban döntő élmény. Avatott kézben a báb segít megteremteni az oldott,
bensőséges hangulatú atmoszférát, családias légkört, melyben a gy otthon érzi magát, és
amelyben kialakul a gondozónő és a többi csoporttársához fűződő bensőséges kötődés. A
játék folyamán olyan szituáció adódik, amiben apró, kis élmények a bábu közvetítette indirekt
érzelmi megnyilvánulások tökéletesen kielégítik a gy-ek szeretetigényét (pl a Kerekecske-
gombocska játékban egy kedves báb a gondozónő kezére hőzva az ölébe ülő gy tenyerébe
teszi a mancsát, s kezdi a játékot. A többiek is várják ezt a meghitt, intim élményt.)

15