A bábjáték pedagógiai

szempontú jelentősége az
óvodában/iskolában
(konkrét példákon bemutatva)
Évfolyamdolgozatom három fejezetből áll.

 1. BÁBTÖRTÉNET

 2. AZ ÓVODAI BÁBJÁTÉK JELENTŐSÉGE

 3. A BÁB SOKOLDALÚ ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN 

 A téma feldolgozásával célom az volt, hogy magam is átfogóbb
képet kapjak a bábjáték fogalmáról és személyiségformáló
szerepéről, hogy pedagógusi munkám során minél hatékonyabban
tudjam alkalmazni azt. Úgy gondolom, hogy a bábjáték nagyon
fontos eleme az óvodai nevelő munkának. Szerintem a bábjáték részt
vesz a gyerekek közötti kapcsolatok kialakitásában és ezáltal a
gyerekek önbizalma is megnövekszik, mert játszva tanulni igenis jó.
Feltételezem, hogy azoknak a gyerekeknek a beszédje,
mozgáskoordinációja, akikkel rendszeresen és előre megtervezve
foglalkoznak, szervezettebb és fejlettebb, mint azoknak a társaiknak,
akikkel kevesebbet, vagy nem megfelelően foglalkoznak.
Lehetőségem nyílt megismerkedni a bábjáték sokszínű világával, a mozgás, a beszéd, a mimetizálás elmélyítésével a gyerekek
között, továbbá a bábozás fontosságával és az ismeretek bővitésével, illetve anyanyelvi neveléssel való kapcsolatával. Az
óvónő részéről fontos, hogy különböző bábjelenetekkel is sikeresen irányítsa a gyermeki tanulás folyamatát, fokozza az
iskolakészültséget, beszédre késztesse a gyermekeket. Legyen jártas a bábkészitési technikákban természetes anyagokból, és
tudja a bábjáték eredetét, ismerje lényegét (amely, nem más mint az élettelen anyaggal ábrázolni az életet).
Az őskor régészeti leletei tárják fel előttünk a folklór művészetek eredetét, amely sorában a bábjáték igen közkedvelt volt, mert
az emberiség művelődéstörténete során hosszú évszázadokon át a bábjáték volt a nagy tömegek egyetlen dramatikus
szórakozása. A folyamatos beszéd kialakításában, a nevelés és tanulás minden területén legjobb segítőtársa az
óvodapedagógusnak, a báb, a bábjáték. 1956-ban jelent meg az első tankönyv A bábjáték módszertana címmel. A bábjáték a
maga varázserejével olyan komplex módon hat a gyermekre, amelyet ebben az életkorban semmiféle más eszközzel vagy
eljárással nem lehet megismételni. A bábjáték nevelő hatása a gyermekkor lélektani jellemzőihez és érzelmi
sajátosságaihoz illő formanyelvében van. Ez az a formanyelv, ami a 3-7 éves gyermekek érzelmi igényeit a legjobban
kielégíti.
 
 A szakdolgozatom megírása során nagy figyelmet fordítottam: a bábjáték módszerére és a
dramatizálás kapcsolatára, a bábjátékkal való kapcsolatra az óvodai nevelésben, valamint a
bábozással újra átélt élmények gazdagítására az óvodában. Hiszen a bábjáték módszere a
legalkalmasabb az élmények, a mesék, versek felelevenítésére, újbóli átélésére. A már ismert
mesék, történetek, verses mesék ismétlésekor, bábozásakor újból átéli a gyermek a korábbi
esztétikai élményeket. Ezáltal a gyermekek élményvilága gazdagodik és szókészletük is
gyarapodik, valamint messzemenőleg meghaladják a nem bábozó társaik szintjét.

 A jó bábjáték fejleszti a gyermekek képzelőerejét, emlékezetét, empátiájukat, a gondolkodási

folyamatokat. Fejlesztő hatással van a beszédkészségre, erősíti a szeretetet, a nyíltságot, a
bátorságot. Fejleszti az érzelemvilágot, az erkölcsi, esztétikai érzéket.
 A bábjáték lehet az óvónő önálló módszere, és lehet a gyerek és a pedagógus közösen
alkalmazott módszere is az óvodai gyakorlatban. A bábozásra alkalmas mű fordulatos
cselekményű, kevés szereplő fordul elő benne, sok párbeszéd jellemzi. A jó báb stilizált,
esztétikus, az életre keltett karakterhez illő méretű, színű, anyagú, kifejező mozgásra képes
eszköz.

 A vizsgálat helyszíne, anyaga és módszere:

 A témámhoz kapcsolódó kutatást nagycsoportos óvodásokkal (5-6 évesek) végeztem. Az

óvodás gyermekek nemi elosztottsága: 8 fiú és 7 lány. Először ősszel vegeztem a felmérést,
amire november 25- én került sor a Tiszaújlaki Bölcsőde-Óvoda nagycsoportosaival .
Vizsgálatom fő módszere a megfigyelés volt.

 A vizsgálat célja az volt:

1. Bemutassam, hogy a bábjáték módszere hatással van a gyermekek fejlődési szintjére,

beszédkészségére, fantáziavilágára, személyiségére, elősegíti a figyelem és az emlékezet fejlődését.
2. Megfigyelni a nagycsoportos óvodások mozgását, játékát, előadói képességeiket,
mimetizálásukat.
3. Felhivjam a figyelmet a bábjáték széleskörű alkalmazására és fontosságára, bátoritó
nevelésére és értéket közvetítő hatására, valamint pótolhatatlan alkalmazására a bábjáték
foglalkozásokon.
4. Bebizonyitani, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen részt vesznek a bábjátékban,
jobb eredményeket érnek el és a tudás szintjük is bővül a bábjáték foglalkozások által.
Hipotézisek:
- Feltételezem, hogy a bábjáték során a gyerekek szókincse gazdagodik, továbbá előadói
képességük is fejlődik és tudásuk is gyarapodik.
- Feltételezem, hogy azoknak a gyerekeknek a beszéde, akikkel rendszeresen és előre
megtervezve foglalkoznak a gondosan felkészült óvónők, kifejezőbb és fejlettebb, mint
azoknak a társaiknak, akikkel kevesebbet, vagy nem megfelelően foglalkoznak.
A vizsgálat helyszíne:
Az óvodai kutatásom helyszíne a Tiszaújlaki Bölcsőde - Óvoda lett a „Pillangók
csoportjában”. A csoport száma változó volt, 12 és 15 gyermekkel. Heti 1 alkalommal
ősszel és tavasszal.
A Tiszaújlaki Bölcsöde – Óvoda helyi Önkörmányzat által fenntartott intézmény, amely
1957-től működik. A község óvodája egy 2 emeletes épület, amely a forgalomtól
teljesen védett területen helyezkedik el, hogy biztonságosabb környezetben tudhassák a
szülők hagyni a gyermekeiket. Az intézményben jelenleg 24 munkás dolgozik,
amelyből négy óvodapedagógus. Az oktatás két nyelven folyik, a jeles napoknál mindig
figyelembe veszik a helyi sajátosságokat és a szülők elvárásait. Az intézmény
munkatársai aktívan tevékenykednek, hogy a gyermekek tiszta, esztétikus környezetben
tölthessék napjaikat.
 A „Róka és a gólya” című bábjáték
 Először a gyerekek meghallgatták a mesét, ami varázsával elragadta őket egy másik
világba, ahol a mese a legjobb tanitó de mégis a legcudarabb igazmondó. A gyerekek
felpróbálták a bábokat vagyis megismerkedtek velük és máris nekiláttak a mese
dramatizálásába. Közben megismerkedtek a bábjáték egyik közvetítő elemével a szóval,
szöveggel. Azután megbeszéltük az apróbb részleteket, hogy melyik szereplőt szeretnék
eljátszani, a két főszereplő tulajdonságait és a számukra érthetetlen szavakat is. Pl. a
csalárd szó ismeretlen volt számukra (megmagyaráztam a csalárd szó jelentését: h.
alattomos, kétszínű, álnok, rókatermészetű, hazug, ravasz, kinek a csalás megrögzött
tulajdonsága). Megfigyelésem szerint gyorsan megjegyezték a mese tartalmát és mindenki
kipróbálhatta a maga képességei alapján a neki legmegfelelőbb helyét a bábjátékban.
A „Róka meg a gólya” című bábjáték
A bábjáték módszere azért hatékony, mert játékosan beépül a gyermekek
tudatába, emlékezetébe és ezáltal gyarapodik a tudásuk és gazdagodik a
szókincsük. A bábozás a lelkileg otthontalan, elmagányosodott, sehova nem
tartozó gyermekek számára érzelmi támasznyújtás, a szereplés és a társulat
számukra erőforrás.
Villám - válasz társasjáték gyerekeknek!
Annak érdekében, hogy még érdekesebben töltsük el az időt a gyerekekkel minden alkalommal
felajánlom a közös társasjátékozás lehetőségét ami által rögzithetjük a tudatukba,
emlékezetükben a már megtanult mesék tartalmát. Én kérdezek ők pedig válaszolnak. Pl.
Villám – Válasz társasjáték!

 Annak érdekében, hogy még érdekesebben töltsük el az időt a gyerekekkel minden

alkalommal felajánlom a közös társasjátékozás lehetőségét ami által rögzül a tudatukba,
emlékezetükben a már megtanult mesék tartalma. Én kérdezek, ők pedig válaszolnak. Pl.
 1. Ki és kit hivot meg vendégségbe? ( A róka a gólyát először)
 2. Milyen volt a teriték és milyen tányérba tette a róka a finom ebédet?
 Milyért tért haza a szegény gólya korgó gyomorral? (Mert hosszú és keskeny csőre miatt
még meg sem kóstolhatta az ételt).
 3. Milyen rossz tulajdonsága van a rókának a mesében? Soroljátok fel?
 4. Milyen hibát követet el a róka a gólyával szembe?
 5. Mi történt aztán?
 6. Hogyan várta a gólya vendégségbe a rókát?
 7. Mi a mese tanulsága? A csalárd viselkedés gyakran megbosszulja magát!
 8. Mondjatok példát jó és rossz tulajdonságokra! ( szerény, szorgalmas, kedves, jóságos,
barátságos, bátor) A jó tulajdonságok igazán gazdagítják életünket.
 (irigy, fösvény, bitang, hazudós, lusta, kötekedő, makacs, magányos, merész,
meggondolatlan, hencegő, gőgös, vad, zsugori, zsémbes).
 Akadtak félénkebbek is akik nem jegyezték meg a mese tartalmát vagy esetleg
összekeverték a hősök szövegét. De ez elfogadható, hiszen a gyerekek nem
egyformák a fejletségi szintjük alapján sem, éppen ezért úgy kell őket elfogadnunk
ahogy vannak. A gyengébbekkel többet foglalkoztam és többször elmondtam nekik
a mesét. A többség élvezte a dramatizálást és többször is eljátszották ugyanazt a
jelenetet és ezáltal bővült a szókincsük, fantáziaviláguk, gyarapodot a tudásuk,
ritmusérzékük és természetesen a beszédhibájuk is javult. Mivel a bábozás során
fejlődik a gyerekek ritmusérzéke is, ezért egy-egy mondókát is belecsempésztem a
mesébe:
A „Répa” című bábjáték bemutatása
A következő mesénk amit szintén közösen választottunk ki a gyerekekkel az a „Répa” című mese volt. A
gyerekeknek nagyon tetszet a mese, mivel itten már többen részt vehettek egy időben, ami nem történhetet meg
az első mesében, mert ott csak két főszereplő van. Ennek hatalmában ők csak húzták azt a répát és húzták
ahogyan csak birták és végül csak kihúzták a földből. A mese tanulsága sem maradhatott ki a történetből ami
nem más mint az, hogy egységben és szeretetben van az erő és a játék szeretetteljes hatalma. Itten azon
tanakodtak, hogy mégis hogyan is fogják kihúzni a répát. De amikor azt mondtam, hogy sok kicsi sokra megy,
vagyis egységben az erő, akkor észbe kaptak mintha mágnes húzta volna őket és egy rántásra ki is huzták a
répát a Dominik kezéből.
 Kutatásom során a gyerekek számára nagyon fontosnak láttam a bábok
bemutatását egy-egy mondókával. Miután a gyerekeket bevontam a
bábjátékba a kiválasztott állatmese alapján bemutattam, hogy kik és mifélék
a szereplők, milyen alapvető összeütközés várható közöttük, a báb külső és
belső tulajdonságainak a helyét és szerepét a bábjátékban. A játékban a
bábnak önálló létezése van. Egyszerre lesz szinházi tárgy és drámai hős,
cselekvő és mozgatott forma. Felhivtam a gyerekek figyelmét, hogy minden
szándékot, gesztust, viszonyulásukat valakihez vagy valamihez,
magatartásukat a legapróbb elemig ki kell tudni bontani a báb mutogatása
és mozgatása által. A bábosnak a bábbal minden érzelmet képivé kell tenni.
Az anyag, amit megmozdítanak, a tárgy, aminek egy-egy szóval a bábos
életet ad, összefonódik. Amit a bábos nem tud vagy nem akar képben
megmutatni, kifejezni, azt a szó segitségével fogalmazza meg. A kép és a
szó folyamatosan váltogatják, kiegészítik és követik egymást. A szöveg
szerepe hangsúlyozott, feladata a hagyományőrzés, hiszen népköltést,
legendát, identitástudatot épít és visz tovább.
 Meggyőződésem, hogy a jövő nemzedékének megalapozói mi, az óvónők
vagyunk. Hiszen mi rakjuk le a gyermekek tudásának alapjait, amire később az
iskolában építkeznek. Ezért fontosnak tartom az óvodai bábjáték során a
sokoldalú személyiségfejlődés megvalósítását különböző módszerek által. Az
óvónő feladata, hogy megteremtse az ehhez szükséges feltételeket, a
biztonságos légkört, és a sokszínű eszközvilágot.
Köszönöm a figyelmet!