Az óvodában előforduló balesetek: balesetek a csoportszobában

A baleset egy olyan szokatlan, váratlan és nem szándékos esemény, amely adott helyen és
időben úgy történik, hogy annak nem volt se nyilvánvaló, se tervezett oka. Általában negatív
kimenetellel rendelkezik, amit bekövetkezése előtti észleléssel el lehetett volna kerülni.
Primer prevenciónak nevezzük a szó szerinti baleset megelőzést, a megfelelő védő eszközök
használatát, a gyermekek felügyeletét, tanítását.
Szekunder prevenciónak nevezzük azt a folyamatot, melynek során a létrejött baleset
következményeit, és ezek súlyosságát mérsékeljük.
- a baleset a sérülés észlelése,
- a megfelelő segélyhívás,
- a hatékony elsősegély,
- a szaksegítség, első orvosi ellátás,
- a speciális szakellátás,
- a teljes pszichoszomatikus, és szociális rehabilitáció
Baleset megelőzés:
A baleset megelőzés akkor a leghatékonyabb, ha gyerekeinket már egészen kiskortól tanítjuk
az őket érhető veszélyek elkerülésére. Itt legnagyobb hangsúlyt a biztonságos lakókörnyezet
kialakításán van, minden lehetséges veszélyforrást szüntessünk meg a gyermek
környezetében. Biztosítsuk részükre a megfelelő védőeszközöket és, tanítsuk meg őket a
megfelelő használatára, és talán a legfontososabb, a gyermek felügyeletének a biztosítása.
Megállapíthatjuk, azt is, hogy a fogyatékkal élő gyerekek sokkal hamarabb szenvednek
balesetet.
Mi a teendőnk baleset bekövetkezése esetén
Elsősegélynyújtás : azonnali segítség a sérülést, hírtelen egészségkárosodást szenvedettek
számára az orvos, vagy a mentők megérkezéséig, a mentési lánc első eleme, mely
meghatározó lehet a beteg sorsára nézve.
Elsősegélynyújtás célja:
- Az élet mentése
- A további egészségkárosodás megakadályozása
- A gyógyulás elősegítése
Védelem - Figyelmeztetés - és Segítség
- ezt a szabályt kell követnünk baleset estén.
Őrizze meg higgadtságát és józan ítélőképességét, ne lássák, hogy pánikba esett. Jól
átgondoltan és gyorsan kell cselekedni.
Mit kell tudni a baleset helyszínéről:
 - Az egészségkárosodás ott következett be
- A helyszín oki kapcsolatba hozható az egészségkárosodással
- A helyszín megismerése nagyban elősegítheti a szakszerű elsősegélynyújtást
- Befolyásolhatja az ellátás személyi és tárgyi feltételeit
Az elsősegélynyújtónak a helyszínre érkezvén fel kell mérnie, hogy őt fenyegeti-e veszély,
valamint a sérültet és a környezetükben tartózkodókat. El kell döntenie, hogy szükség van e
kimentésre. Meg kell győződnie arról, hogy szükség van e szakember segítségére, indokolt
esetben segítséget kell hívnia.
Az intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermekek
veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető a
gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért felel.
A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák
elősegítése.
Minden óvónőnek jelentési kötelezettsége van az óvodavezető felé, ha veszélyeztetettség
jeleit észleli. Az óvodavezető kötelessége a Család-és gyermekjóléti Szolgálat
jelzőrendszerben érintett tagjainak értesítése.
• Az intézményi faliújságon tájékoztatni kell a szülőket a gyermekvédelmi feladatokat
ellátó intézmény címéről, telefonszámáról, valamint az óvoda vezetőjének és a
gyermekvédelmi felelősének nevéről, elérhetőségéről.
• Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a
kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor
követendő magatartásra.
Az óvodáskorú gyermeknek ― életkori sajátosságai miatt ― még nincs veszélyérzete, ezért
az óvónő feladata a gyermek testi épségének megőrzése, illetve figyelmének ráirányítása a
környezeti veszélyekre.
Az óvodai csoportszobák, öltözők, mosdók áttekintése balesetmegelőzési szempontból:
 A bútoroknak a gyermek életkorának megfelelő méretűnek, lekerekített végűeknek,
élvédő fóliával ellátottaknak kell lenniük.
 A csoportszobai játékokat a kijelölt helyen (szőnyeg, asztal, babaszoba-konyha) a
játéktartalomnak megfelelően használják.
 A gyerekeket rá kell szoktatni arra, hogy a szekrény-ajtókat mindig csukják be maguk
után.
 Az asztalra nem ülhetnek, nem mászhatnak fel, csak különleges esetekben (torna,
bábszínház stb.).
 A szobában lévő tornaeszközök (mászófal, kötél, gyűrű, stb.) helyes használatának
megtanítása rendkívül fontos. Egy egyszerű „madárfogás” játékos megtanításával, –
hüvelykujj szembenéz a többivel – a hanyatt esés elkerülése kiküszöbölhető.
Tornaszőnyeg mindig kell a tornaeszközök alá, a leesés okozta sérülések elkerülése
miatt.
 A gyerekek számára az ismeretlen eszközök használatát be kell mutatni.
Az óvodai csoportszoba balesetmegelőzési szempontból
• A benti cipő kényelmes gumitalpú, jól záródó kell hogy legyen, az elcsúszások elkerülése
végett.
Szandál, papucs:
 belelépnek a sarkába, elesik és beveri, lehorzsolja az állát, könyökét, térdét
 ráugranak véletlen a lábujjára
 csúszásnál a feje is megsérülhet
• A csoportszobában futni, fogócskázni csak megfelelő időben lehet (pl. testnevelés – ének
foglalkozás).
- elesik, megcsúszik
- összeütköznek a gyerekek
- leverhetnek véletlen szöget, tűt, ollót ha éppen elől van
- nekiszaladhatnak a bútoroknak ami rájuk dőlhet
• Tornaszőnyeg mindig kell a tornaeszközök alá, a leesés okozta sérülések elkerülése miatt.
• Tornaszőnyeg hiánya esetén előforduló balesetek:
- zúzódás
- rándulás
- ficam
- zárt törés
- sebek
- nyílt törés
- zöldgally törés
- letört, eltört fog
• Lehetőség szerint ékszereket ne viseljenek a gyerekek, hiszen komoly balesethelyzet
alakulhat ki egy gyűrű, nyaklánc elakadása során.
-kis ékszeres gyűrű megvághatja a bőrét, nagyon megütheti vele csoportársait
- nyaklánc beakadhat a társai kezébe, kilincsbe, játékeszközökbe
Óvadapedagógus egyéb feladatai közé tartozhat:
• fulladások kezelése, megelőzése
• orrvérzés,
• mérgezések,
• cukorbetegség,
 • rovarcsípés,
• allergiás reakciók
• táplálás,
• folyadékháztartás,
• áramütés
Az intézményvezető feladata:
- Az óvodában történt balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni
kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat
eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében, és
a szükséges intézkedéseket meg kell tennie.
- A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését
elvégzi helyben és elektronikus úton. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó
gyermekbaleseteket haladéktalanul kivizsgálja és e balesetekről az elektronikus
jelentési kötelezettségét teljesíti. A jegyzőkönyv egy példányát megküldi a
fenntartónak, egy példányát átad a gyermek szülőjének, egy példányát az óvoda az
irattárában őrzi meg.
- A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset
kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező
személyt kell bevonni
Főbb sürgősségi beavatkozások ellátása:
- sebkötözés és vérzéselállítás,
- égési sérülés ellátása,
- rándulás és törés ellátása,
- fektetési módok, pl.: epilepsziásroham
- csont- és ízületi sérülések
- testtájéki sérülések
Figyelni kell:
• Új játékok bevezetése során vagy olyan játékok tanítása közben, amelyek balesettel
járhatnak, utalni kell azok veszélyességére!
• Éles, szúrós tárgyak kezelése, használata során fel kell hívjuk a figyelmet az
óvatosságra (ilyenek az olló, a ceruza, a villa, stb.).
• Eszközöket rendeltetésszerűen használják a gyerekek. Pl: ne álljanak a székre
A gyermekek még nem képesek eléggé kontrollálni mozgásukat, ugyanakkor nincs elég
veszélyérzetük, érdeklődők, aktívak és találékonyak.
Feladat a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges
intézkedéseket megtenni:
- a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
- ha szükséges, orvost, mentőt kell hívni,
- ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást lehetőleg meg kell szüntetni,
- a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének.
Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan
abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni és az orvos
megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a
segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell
vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és
szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset
elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A
gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az
óvodavezető végzi. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket
haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell
felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig
át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos
balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának, kivizsgálásába legalább középfokú
munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A napközben
megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvost
kell hívni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által
meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges,
orvosnak kell igazolnia.
Súlyos az a gyermekbaleset, amely:
- a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon
belül a sérült
- orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette),
- valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű
károsodását,
- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
- súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének
elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
- a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart
okozott.
Amit segély híváskor közölni kell:
 - A bejelentő neve és telefonszáma :azért fontos, mert a helyszínre történő
kivonuláskor szükség lehet a helyszín pontosítására.
- A helyszín pontos közlése: ha nehezen megtalálható a helyszín, célszerű könnyen
megtalálható pontot megbeszélni, ahol várják a mentőket.
- Az esemény jellege: röviden, tömören összefoglalni mi történt ( például 9 éves
gyermek valószínűleg mérgezéses tünetekkel).
- Bajba jutottak száma: abban az esetben fontos ha több sérült van.
- A bajbajutottak állapotának súlyossága: Ha lehetséges- kritikus- instabil-stabil
megjelöléssel kívánatos megbecsülni az ellátandók számát.
- Bárki által megkezdett újraélesztés esetén, elegendő ha a telefonáló azt közli -
megkezdett újraélesztéshez kérjük a mentők segítségét- a pontos cím megjelölésével.
Elsősegély a helyszínen
1. Helyzetfelmérés
- Helyszín biztonsága
- Mi történt
- Ellátandók száma
- Kell-e segítség és milyen
2. Első kontaktus
- A sérült éber, mozog, nem mozog
- Állapotminősítés
3. Életmentő azonnali beavatkozások
- A-B-C-D-E
- Mentőhívás
4. Rendszeres/Folyamatos ellenőrzés
- Állapot szerint 5-15 percenként
- Soron kívül állapotváltozás,beavatkozás, áthelyezés esetén
• Az intézményben a megbetegedések elkerülése érdekében figyelmet fordítunk a rendszeres
fertőtlenítésre, a tisztaság megőrzésére.
• Vírus veszélyhelyzet esetén a kormány és a fenntartó által elrendelt rendeletek, határozatok
az irányadók, melyek betartása mindenkire nézve kötelező.
• A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap,
ünnepélyek, szülői értekezlet, fogadóóra).
• Az intézményen belül szeszes ital, tudatmódosító szer fogyasztása tilos!
• Az intézmény egész területén dohányozni tilos!