Érzékelés- és

mozgásfejlődés/fejlesztés 4.
ÉS A MOZGÁS
 Mozgásfejlesztés
• Területei:
– Nagymozgások
– Egyensúlyozás
– Finommotorika
– Szem-kéz koordináció
– A tér mozgásos explorációja
• Kapcsolata a testséma fejlesztésével
• Kapcsolata a verbalitással és egyéb komplex
kognitív funkciókkal
 Érzékelés és mozgásfejlődés
• Embrionális:
8-10 hetesen ajakérintésre fej-nyak irányba
fordulással reagálás
15-17 mm embriónál 16 féle mozgást lehet
azonosítani (1997)
• Magzati: 80 szívhang nyugalom
120 szívhang túlizgatottság
hallás 72 – 90 db-es alapzaj
ízérzékelés, látás bizonytalan, vesztibuláris érett
 Érzékelés és mozgásfejlődés
Magzatmozgások: 10 héttől – anya nem érzi
14-16 héttől érezhetővé válik, 18-24 hét között
csökken, majd erősödik. Végtagmozgások,
szopás, fejfordítás, szemmozgás, fogás, stb
Fajtái: önindította aktvitások, reaktív viselkedés,
interaktív viselkedés
Önszabályozás kezdetei: egyes mozgásokkal
változtathat a keringésén, befolyásolhatja a
fejlődéséhez szükséges ingermennyiséget
REM: az alvás 50 %-ában, főleg az utolsó 3
hónapban
 Érzékelés és mozgásfejlődés
Újszülött korban:
életfontosságú agytörzsi eredetű reflexek,
ingerhálózatok/kapcsolatok pontossága – mielinizáció,
elsődleges mozgatókéreg gyorsan érik
az elsődleges érzőkérgi területek az első 3 hónapban
elérik a funkcionális érettséget
Kefalo-kaudális irányú mozgásfejlődés, a fejemelés az első a
sorban.
Érzékeli a testét és a körülötte lévő dolgokat, de nem tudja
jól rendezni a benyomásait.
Fokozatosan megtanulja agyában rendezni az érzékleteit és
azt is megtanulja, mi mit jelent.
 Érzékelés és mozgásfejlődés
• Csecsemőkor: prefrontális kéreg gyors ütemű fejlődése
• Érzékelés: látás még homályos, de az emberi arc
felismerése nagyszerű, és előnybe részesítik a
mintázott ingereket a simák ellenében
• A szag és ízérzékelés meglepően jó, a túlélést szolgálja
• Megtanulja, hogy figyelmét bizonyos érzékletekre
irányítsa, másokat pedig kizárjon.
• Mozgás 10 – 30 hét között
– biztos fejtartás,
– még bizonytalan ülés,
– reflexszerű lábmozgás,
– Hason csúszás – kúszás
– kezdetleges mászás, gurulás.
 1-2 hónapos (Biztos kezdet)
• Beszéljünk sokat hozza, ringassuk, énekeljünk
neki. Használjuk a ringató, cirogató mondókákat
• Az ébrenléti időszakokban legyen lehetősége
nézelődni.
• Helyezzünk a baba melle mintás takarót, élénk
színű tárgyakat.
• Mutassunk neki kellemes hangú csörgő játékokat.
• Kínáljunk fel a csecsemőnek különböző tapintású
anyagokat, felületeket, hagyjuk, hogy tenyerével
megismerkedhessen velük.
 3-4 hónapos (Biztos kezdet)
• Kínáljunk fel számára könnyű, vékony, jól megfogható
játékokat.
• Biztosítsunk számára lehetőséget a tárgyak ütögetéséhez,
lógassunk föle-mellé hangot adó játékokat.
• Játsszunk bújócskát, kukucsjátékot, de ügyeljünk arra,
hogy ne ijesszük meg.
• Utánozzuk hangadásait, gügyögését.
• Vegyük ölbe a gyereket, engedjük, hogy kezeivel
arcunkhoz nyúljon, hajunkat megérintse, felfedezze,
letapogassa.
• Ha már nyúl a játékért, helyezzük olyan távolságra tőle,
hogy egész testtel történő mozgásra serkentsük.
• Nézzünk gyakran tükörbe, hagyjuk, hogy kezével-szájával
felfedezze tükörképét.
 5-7 hónapos (Biztos kezdet)
• Egyszerre ne csak egy játék legyen körülötte. A
tárgyak méretétől függetlenül így össze tudja
ütögetni, kopogtatni tudja őket.
• Játsszunk tapsolós, két kézzel ütögetős,
kézügyesítő mondókákat Játsszunk vele utánzásra
serkentő játékokat is
• Ha egy játék kiesik a kezéből vagy a labda elgurul
tőle, ne adjuk vissza a kezébe, bízzunk abban,
hogy újra meg fogja szerezni. Ne oldjunk meg
helyette egyszerű mozgásos helyzeteket, hagyjuk,
hogy kompetens módon megélhesse aktív
problémamegoldását és érezze a „képes vagyok
rá” élményét
 Érzékelés és mozgásfejlődés fél éves
korban:
• Két szemes látás, apró tárgyakat észrevesz,
arcmimikát észlel – vizuális kíváncsiság hajtja
• A hangok forrását odafordulással keresi,
párbeszédszerű hangadásba bevonható, játszik
a saját hangjával, felfigyel a saját nevére
• Játékot egyik kézből a másikba tesz, az elejtett
tárgyat visszaveszi, kukucsjátéknál a fejére
borított kendőt lehúzza
• Hangadása már az anyanyelvre jellemző
hangok gyakorlásából áll
 Érzékelés és mozgásfejlődés
• 30 – 52 hét között
A két testfél megfelelő koordinációja, testséma,
testérzékelés, öningerlési csúcs
– biztos ülés közben elfordulás,
– ülésből felkapaszkodás,
– csúszás hason és háton is,
– kapaszkodva oldalazva járás,
– Járás
(Figyelem és beszéd)
 Érzékelés és mozgásfejlődés
• Mélység észlelése
• Kitágul a tér – egyre nagyobb kihívások
• Fixálás, követés, tekintetváltás, akkomodáció
• Azt a személyt keresi, akinek a hangját hallja
• Magasabb fekvésű hangokat preferál – mondókák
• Eldobál, kidobál – visszavár
• Mutatás, felnőtti szokások iránti érdeklődés
• Személyközi kommunikációban is használja a
gagyogást
• Gesztusokkal kifejezi belső érzéseit, kívánságait
• Protoszavak megjelennek, ha a szülők annak
jelentést tulajdonítanak.
 8- 11 hónapos (Biztos kezdet)
• Minden olyan eszköz használható játékként, amellyel
változatos módon lehet megismerkedni, hangot kelteni
• Játsszunk nyomásra hangot kiadósípoló,
felhúzható,kalapálós játékokkal ! Ezek segítségével a gyerek
megélheti a mozgásos erőkifejtés, szabályozás élményét.
• Az ujjak elkülönült mozgását segítő játékok használata
(gombnyomásra működő játékok)
• Kipakolás, emelés különböző mélységű edényekből
• Biztosítsunk lehetőséget az önálló étkezésre, a falatkák
elfogyasztására.
• Játsszunk vele párbeszédes játékokat (dobolás, ütögetés,
labdagurítás, autótologatás egymás felé).
• Csavaró, tekerő kézmozgásokat kívánó eszközök használata
• Kísérjük a gyerek által végzett mozgásokat hangutánzó
szavakkal
 12 – 15 hónap között
átmenet a csecsemőkorból a kisdedkorba
• Nagyon szereti a frissen megtanult mozgásokat, akár a
többi funkció kárára is ezeket részesíti előnyben.
Manipuláció, beszédindulás átmenetileg várakozik.
• Nagymozgások: összerendezettebbek, biztonságosabbak
– felállás, sarok helyzete
– járás kapaszkodás nélkül, irányváltások, tárgyak szerepe
– mászás továbbra is, felmászás mindenre
• A TÉR meghódítása, elérni, megszerezni mindent, közben
a fogás, elengedés, ráhelyezés gyakorlása, örökös
pakolgatás
 Érzékelés és mozgásfejlődés
1 és 3 éves kor között
• biztos térdelés, a térdelőtámaszban mászás,
• állás, állásból leereszkedés,
• lépcsőn mászás,
• kúszás ellentétes kéz-láb segítségével,
• hason fekvésben hengeredés,
• ritmusra mozogás,
• járás,
• páros lábon ugrálás,
• biztonságosan szaladás,
• labda kezelése kézzel-lábbal,
• lábbal hajtott guruló játék használata.
 Érzékelés és mozgásfejlődés
3 – 5 év között
– levegőssé váló járás, futás,
– egyre biztonságosabb váltott lábú lépcsőzés,
– szökdelés 1 és 2 lábon helyben és haladással, el-
és felugrás, leugrás játékszerekről,
– kézben fogható labdával egykezes hajítás fej fölül,
– kétkezes alsó dobás különböző irányba,
– egyre jobb labdaelkapás,
– lábbal labdakezelés, megállítás, továbbítás,
– fejjel letámaszkodás és egyre jobb bukfenc,
– nyuszi- és békaugrás,
– hinta, mérleghinta, csúszda, mászóka használata.
 Testtel kapcsolatos élmények

• Testvázlat: neurológiai-neuropszichológiai
munkákban organikus idegrendszeri eltérés
következtében előállt zavarok alapján
értelmeződik
• Testkép: testtudat, testséma szinonimája, body
image (Schilder 1935) a testvázlathoz kapcsolódó
megéléseket jelenti
• Testélmény: multidimenzionális fogalom (Probst
2004) egyszerre struktúra és folyamat, kogníció és
emóció
 Kapcsolódások
• Téri orientáció (itt a testséma az elvi központ, abban az
értelemben, ahogy a saját test a környezettel
kapcsolódik)
• Motoros tervezés
• Énkép-éntudat
• Ingerfeldolgozási sajátosságok pl.: testrészek
egymáshoz viszonyított mérete vagy szemünk, fülünk
távolsága. Ebben állandóan online kell lenni, „itt és
most”középpontban a testérzés
• Testi reprezentációk, a jelentől független állandó,
offline, allocentrikus rátekintés: középpontban a látás
 A testkép változásai gyermek és
serdülőkorban
• A növekedéssel járó testi változások és a mozgáshoz
kapcsolódó élmények
– perceptuális,
– kognitív,
– érzelmi,
– szociális szinten hatnak
• Az önértékelés meghatározó része a saját test és a
megjelenés értékelése.
• A referenciaszerepet betöltő felnőttek és a kortárs
kapcsolatokból érkező szociális összehasonlítások
nagyban befolyásolják
• Negatív testkép, a testtel való elégedetlenség - későbbi
pszichopatológiás működésmódok rizikófaktora,
• Negatív testkép - nehezen befolyásolható distressz