Társadalomtudományi

Kutatásmódszertan
2021/2022. oktatási év
brachinger.tamas@pte.hu

Határidő: november 30.

Earl Babbie: A társadalomtudományi
kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó. 2008.
Kutatás

„Szisztematikus erőfeszítés a valóság

megismerésére vagy valamilyen tudatosult nehézség
megoldására, amelynek során egy komplex jelenséget
tanulmányozunk előre megfogalmazott hipotézis
alapján.”
Kutatás
A kutatás folyamata:

• A kutatandó probléma meghatározása

• Előzmények vizsgálata
• Hipotézis megfogalmazása
• Kutatási módszerek és technikák megválasztása
• Kutatási terv elkészítése
• Mintaválasztás
• Elővizsgálatok
• Kontrollvizsgálatok
• Adatgyűjtés
• Adatok feldolgozása
• A kutatás eredményeinek szintézise
• A kutatás eredményeinek publikálása
A társadalomtudomány elemei

•Elmélet a tudomány logikai aspektusával

foglalkozik
milyen a társadalom, a hogyan és a miért
a rendszereket vizsgálja
a rendszer elemei: a változók
•Kutatásmódszertan megfigyelés

•Statisztika eszköz
 Percepció és értékelés
A természeti és társadalmi jelenségekről kétféleképpen szerezhetünk olyan információkat, amelyek alapján nemcsak a
tulajdonságaikat vagyunk képesek meghatározni, hanem értékelhetjük is őket

1. Tapasztalati valóság – saját, empirikus megismerés

2. Konszenzuális valóság – külső információk

Az objektív igazságtartalmak megkeresése különösen a konszenzuális valóság esetében nehéz feladat, a tudományos módszerek
segítséget nyújthatnak.

Logiko-empirikus jelleg: egy állításnak logikailag és empirikusan is alátámasztottnak kell lennie ahhoz, hogy igaznak fogadjuk el.

A módszertan az episztemológia (megismeréstudomány) része, amely útmutatást ad a jelenségek tapasztalati úton való
felderítéséhez.
 A megismerés
A megismerés formája lehet hétköznapi, illetve tudományos.

A hétköznapi megismerés hibái:

1. Pontatlan megfigyelés
2. Túláltalánosítás
3. Szelektív észlelés
4. Hozzáköltések
5. Illogikus okoskodások
6. Elfogultság a megértésben
7. A megismerés idő előtti lezárása
8. Misztifikáció

A tudományos megfigyelés két alapvető különbséget mutat a hétköznapival szemben. A két kulcsszó a tudatosság és az óvatosság.
 A valószínűség
A társadalomtudományi kutatást elsősorban az különbözteti meg a természeti jelenségek vizsgálatától, hogy elsősorban nem
megváltoztathatatlan szabályokat és törvényeket vizsgál, hanem olyan szabályszerűségeket, amelyek megléte
bizonyos valószínűséggel előrevetítheti egyes történések bekövetkeztét.

A valószínűségen alapuló következtetések mögött oksági viszonyok állnak.

Miért szabályszerűségek?

1. Trivialitás: sok esetben a köztudott és széles körben elfogadott dolgok téves meglátásnak bizonyulnak
2. Kivételek: az összefüggéseket nem vethetjük el abban az esetben, ha találunk egyedi kivételeket, egy valószínűségi
összefüggésnek nem kell minden esetben fennállnia
3. Emberi beavatkozás: a megfigyelési egységek önálló akarattal és gondolkodással rendelkeznek, így lehetőségük van
arra, hogy eltorzítsák a megfigyelést
 Társadalmi összefüggések –
csoportos cselekvés
A társadalomtudomány ritka esetben vizsgálja a cselekvések egyéni motivációit. A társadalmi élet szabályszerűségeit az egyéni
cselekvések és jellemzők közötti összefüggésekből vezeti le.

A társadalomtudományok erősen rendszerszemléletűek.

Mi alapján képezhetünk csoportokat?

1. Az életminőség és státusz közös jellemzői (jövedelem, iskolázottság, munkahely stb.)

2. Az életmód és életstílus közös jellemzői (fogyasztás, kulturális preferenciák, stb.)

3. Egységes vagy hasonló attitűdök (világnézet, politikai preferenciák, adott problémához való viszonyulás)

A vizsgálatok alanyai nemcsak egyének, hanem szervezetek, intézmények, területi egységek is lehetnek.
A kutatás tudományosságának feltételei
- Érvényesség
- A kutatás azt vizsgálja, ami a
tárgya.

- Megbízhatóság
- A megismételt vizsgálatok azonos
eredményeket adnak.

- Objektivitás
- A jelenséget nem befolyásoljuk a
kutatással.
A kutatás etikai kérdései
Ha emberek is részt vesznek a kutatásban:
• Önkéntes részvétel
• A résztvevők kockázata

A tudományosság etikai kérdései:

• Más szellemi értékét eltulajdonítani nem szabad
• Kutatási adatok meghamisítása
• A kedvezőtlen eredmények közre nem adása
 A rendszerleírás alapegysége:
változók és attribútumok
Változó: logikailag összetartozó attribútumok csoportja

Attribútum: a vizsgálat tárgyára jellemző tulajdonságok

A társadalomtudományok elsődleges megfigyelési egysége az egyén (mint a társadalom alkotóeleme), de a

vizsgálat fókuszába az egyének attribútumait tartalmazó változók közötti összefüggés kerül.

Az attribútumok lehetnek minőségi, illetve mennyiségi ismérvek is.

Változótípusok
Típus Változó Attribútumok

Mennyiségi Osztálylétszám (fő) 15…20…28 (egyedi)

Mennyiségi Osztálylétszám (kategória) 1 – 10-20 között, 21 – 30

(összevont) között- 31-35 között…
Minőségi Osztály iskolatípusban 1 – általános iskola 2 –
gimnázium 3 – szakgimnázium
vagy 1 – állami 2- egyházi
Eloszlás Térség Melyik térségben mennyi
iskola, osztály (db)
Attitűd Mennyire ért egyet az alábbi 1 – teljes mértékben, 2 –
állítással…? bizonyos mértékben, 3 –
inkább nem, 4 – egyáltalán
nem
Eldöntendő Van-e internetkapcsolata? 1 – van, 2 - nincs
A változók mérési szintje
Mérési szint Jellemzők Példák
Nominális: ez a legegyszerűbb -Teljesség - Gender (férfi, nő)
skálatípus, ahol a statisztikai -Kölcsönös kizárás -Területi elhelyezkedés (megye,
vizsgálat eredményeit osztályokra, régió)
kategóriákra osztjuk.

Ordinális: ez a nominális skála -Teljesség - Attitűdkérdések (elégedettség,

rokonának tekinthető, de ebben az -Kölcsönös kizárás önbesorolás)
esetben az egyes kategóriák -Rangsorolhatóság
kvantitatív alapon sorba rendezhetők,
meg tudjuk mondani, melyik a „jobb”
vagy „több”.

1. Intervallumskála és 2. Arányskála: -Teljesség - Jövedelem

2. A számértékek mind a nagyság -Kölcsönös kizárás - Fogyasztás (érték és mennyiség)
szerinti viszonyokat megmutatják, -Rangsorolhatóság
mind az eltérés mértékét -Azonos távolságok az attribútumok
meghatározzák, a skálaértékek között
különbségét itt már értelmezni
-Létező nullpont (intervallumskálánál
tudjuk.
nem)
2. Az arányskála az intervallumskála
jellemzőivel rendelkezik, emellett
tartalmaz egy abszolút nullapontot is.
 Oksági viszonyok megközelítése

Induktív logika: megfelelő mennyiségű megfigyelés eredményeiből von le következtetéseket, és konstruál összefüggéseket
Milyen?

Deduktív logika: elméleti hipotézist tesztel a megfigyelések által, majd leírja a kapcsolat minőségét
Miért olyan?
Kutatási célok
Cél Igény Pozitívum Jellemző

Felderítés - Új érdeklődési -Előzetes -Könnyen

terület információk lebonyolítható
- feltáratlan jelenség beszerzése -Elsősorban
-Alaposabb vizsgálat orientáló jellegű
előkészítése
Leírás - Események és -alapos, pontos -Módszertanilag
helyzetek -Átfogó képet nyújt megtervezett
-Regisztráló jellegű

Magyarázat - összefüggések - Problémamegoldás -Változatos elemzési

feltárása képessége technikák
- okok megismerése -Statisztikai
eszköztár
 Vizsgálati egységek
Egyének: a társadalomtudományi kutatás leggyakoribb elemzési egységei. Csoportokra vonatkoztatott jellemzőknél is a
leggyakoribb, hogy egyénekre vonatkozó megfigyeléseket összegezzünk, és ebből vonunk le következtetéseket.

Csoportok: ebben az esetben nem a tagok jellemzőit vagy cselekedeteit vizsgáljuk, hanem magukat a közösségeket, amelyek
olyan sajátosságokat hordozhatnak, amelyeket nem célszerű egyéni motívumokból aggregálni.

Szervezetek: a fő cél az intézményesültség jellemzőinek vizsgálata

Társadalmi produktumok: művészeti alkotások, kommunikációs csatornák, társadalmi intézmények

 A vizsgálat térbeli elhelyezése
Fontos feladat a vizsgálat és az elemzés körének térbeli lehatárolása.

1. Nem minden társadalmi jelenség konkrét helyhez kötött, de az okok és a motívumok között fontos
szerepet játszik a térbeliség, a térbeli megoszlás és a térbeli minőség.
2. A térbeli elhelyezkedés az életminőség, életkörülmények, társadalmi státusz, gazdasági aktivitás és
teljesítmény, stb. szempontjából fontos rétegképző tényezőként jelennek meg.

A tér használata a kutatásokban

- Egy kiválasztott területi egység
- Területi egységek összehasonlítása
- Térbeli interakciók vizsgálata
 Az idődimenzió
Egy vizsgálat lehet az időtényező szempontjából:

- Statikus keresztmetszeti
- Dinamikus longitudinális

A longitudinális vizsgálatok fajtái:

1. Kohorszvizsgálat
2. Trendvizsgálat
3. Panelvizsgálat

A longitudinális vizsgálatok hasznosak, mivel meg tudják ragadni az időbeli folyamatokat, de technikailag nehezebben kivitelezhetők és drágábbak.
Bizonyos esetekben keresztmetszeti vizsgálatokból is lehet következtetni időbeli folyamatokra.
 Konceptualizálás
A konceptualizálás egy olyan folyamat, amelyben a vizsgálatban használt fogalmakat tisztázzuk annak érdekében, hogy egzakt
módon mérni tudjuk őket.

1. A megfigyelt jelenség általános és közös jellemzőkkel rendelkezik

2. Nevet adunk a jelenségnek – nominális definíció

3. Meghatározzuk, hogy mit és hogyan fogunk vizsgálni – műveleti definíció

4. Vizsgálati eszközt rendelünk a fogalomhoz – mérés

 A mérés kritériumai
Minőség: mennyire precíz egy attribútum leírásakor, illetve megfigyelésekor használt mérés

Megbízhatóság: mennyire valószínű, hogy egy bizonyos mérési módszer a vizsgált jelenségről megismételve is ugyanazt a
leírást adja
- A mérés megismétlése
- Bevett mérőeszközök használata
- A kutatásban részt vevők megbízhatósága

Érvényesség: a mérésből származó adatok mennyire kapcsolódnak a vizsgált fogalom jelentéséhez

 Lehetséges hibák az elemzésben
1. Érvényesség hiánya: az elemzésbe bevont fogalmak változókká és kutatási kérdésekké való transzformálása hibás

2. Megbízhatóság hiánya: nem azt a fogalmat, vagy problémakört mérjük, amellyel kapcsolatban megfogalmaztuk a
hipotézist, a kutatás megismétlése nem jár hasonló eredményekkel

3. Ökológiai tévkövetkeztetés: csoportok vizsgálatából nem vonhatunk le az adott csoport tagjára vonatkozó egyéni
következtetéseket

4. Individuális tévkövetkeztetés: az egyén jellemzőiből általánosítunk a „befoglaló” csoportra általánosan jellemző

attribútumokra

5. Redukcionizmus: a vizsgált jelenség magyarázati körének túlzott leszűkítése

 Operacionalizálás
Operacionalizálás: a változók méréséhez szükséges empirikus eljárások meghatározása

1. A mérés terjedelme: milyen értéktartományban akarunk vizsgálódni, illetve milyen kategóriákat határozunk meg

2. Precizitás: a kutatás célja dönti el azt, hogy mennyire kell pontosnak lennie a mérésnek

3. Mérési szint meghatározása: az alkalmazott elemzési eljárások függvényében

4. A mutatók minősége: az egyszerű mutatók nem okoznak problémát, de az összetettek esetében fontos a minél jobb
mérhetőségre való törekvés
 Az adatok típusai
Alapvetően kétfajta: primer és szekunder

Szekunder adatok – másodelemzés

- adatkezelés: az adatok és változók alakítása a kutatási célhoz

Primer adatok: saját adatfelvétel

- Felvételi módszer kiválasztása

- Adatfelvétel megtervezése
- Dokumentumok elkészítése
- Adatrögzítés, adattisztítás
- A vizsgálatban használt összetett mutatók kialakítása
- Adatelemzés
A kutatás hipotézise(i)
„Olyan tétel vagy tételek, amely(ek) szerepe, hogy
magyarázatot ajánljanak különböző – adott esetben a kutatási
– problémák megoldásához. A hipotézis feltételezés, de benne
nem véletlen felismerések dominálnak, hanem helyet kap az
előzetes tapasztalat, a problémáról való korábbi tudás is.”

Például:
- Az állami köznevelési intézményeknek nem sok eszközük van a
társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére
A kutatási kérdés operacionalizálása
A munkahipotézis kialakításának célja a hipotézisben szereplő fogalmak
operacionalizálása. A fogalom operacionalizálásán annak mérhetővé tételét
értjük.

Hipotézis:
- Az állami köznevelési intézményeknek nem sok eszközük van a társadalmi
egyenlőtlenségek mérséklésére.

A hipotézis operacionalizálása:
- A szabad iskolaválasztás miben segíti a szülői döntést?
- Mi határozza meg a szülők ezzel kapcsolatos attitűdjeit?
Kutatási módszerek
• Deduktív kutatási stratégiák:
• Forráskutatás
• Dokumentumelemzés
• Tartalomelemzés
• Megfigyelés
• Vizsgálat
• Kérdőív
• Interjú
• Attitűdvizsgálat
• Szociometria
• Teszt
• Kísérlet
Dokumentumelemzés
• Dokumentum:
• Minden olyan a jelenben vagy a közelmúltban keletkezett anyagot, ami nem közvetlenül a
kutatás céljára készült, de amelyekből adalékokat, fontos információkat kaphatunk a
kutatómunkához.
• A dokumentumelemzés használható a hipotézisek megfogalmazására
• Ezen kívül adatgyűjtésre, adatok elemzésére, következtetések levonására
• Különbség a forráselemzéssel, hogy itt nem történeti dokumentumok elemzését
végezzük. (hol a határ…?)
Dokumentumelemzés

• Bizonyos dokumentumok közvetlen kapcsolatban vannak a

kutatás témájával
• Törvények, jelentések, tervezetek az adott témáról
• Mások létrejöttük pillanatában nem voltak kapcsolatban a
kutatás témájával (pl. irodalmi alkotások)

• Kérdés, hogy a dokumentum kutatható-e egyáltalán?

Tartalomelemzés
• A szöveg mélyrétegeinek rejtett tartalmait lehet ezzel a
módszerrel feltárni

• Célja:
• Az üzenetek jelentése mellett a szöveg rejtett tartalmainak a feltárása
olyan eljárással, amely a szöveg visszatérő sajátosságainak elemzésére
épül.

• Módszer:
• A szövegek adatokká alakítása, kategóriák felállítása, amelybe a szöveg
elemei bizonyos szabályok szerint besorolhatók
• Mennyiségi és minőségi következtetések levonása
Tartalomelemzés
• A rögzítés egységei lehetnek:
• Hányszor fordulnak elő a szavak
• Témák
• Személyiségek
• Bekezdések, mondatok, szintagmák
• Egész elemek (cikk, film, könyv az adott témáról)
• Pl. blogbejegyzések, kommentek tartalmának elemzése
Megfigyelés
Hosszabb vagy rövidebb ideig tartó észlelés, ami
lehetőséget ad olyan jelenségek vagy folyamatok követésére,
amelyek az észlelt objektumban bizonyos hatások
eredményeképp keletkeznek.

A magatartás megismeréséből lehet következtetni a

motivációra, a belső mechanizmusokra.

Példa: pedagógiai kísérletek

Megfigyelés
• A hétköznapi megfigyeléshez képest a kutatási módszer
• Céltudatos
• Tervszerű
• Rendszeres
• Objektív

• A megfigyelő helyzete:
• Nincs jelen
• Jelen van, de nem vesz részt a szituációban
• Jelen van és részt vesz a szituációban
Résztvevő megfigyelés
A megfigyelő lehetséges szerepeiről Earl Babbie A
társadalomtudományi kutatás módszertana című könyvében a
megfigyelői szerepek kapcsán a következő felsorolást teszi: „egészen
részt vevő, megfigyelőként részt vevő, résztvevőként megfigyelő, és
egészen megfigyelő…az egészen részt vevő valódi identitása és célja
nem ismert azok előtt, akiket megfigyel…a megkívánt mindennapos
szerepeket képes sikeresen eljátszani vagy meg tudja tanulni sikeresen
eljátszani őket” (Babbie, 1998.:308).
Megfigyelés
Előkészítés:
• A megfigyelés céljának meghatározása
• A megfigyelt jelenség operacionalizált leírása (mit hogyan
értékelünk)
• Alkalmas megfigyelési technika kiválasztása
• Strukturálatlan megfigyelésnél: a rögzítés teljességének
biztosítása
• Strukturált megfigyelésnél ellenőrizni, hogy a
kategóriarendszer leírja-e az előforduló jelenségek teljességét
• Átgondoljuk a feldolgozás módját.
Megfigyelés
Megfigyelési technikák:
• Rögzítjük a valóságban lezajló folyamatokat.

Kódolás nélküli rögzítés

• Naplók, feljegyzések
• Teljes körű jegyzőkönyvvezetés
• Szelektív jegyzőkönyvvezetés

Kódolással történő rögzítés

• Kategóriák, skálák alkalmazása
 A kérdőíves vizsgálatok
A Survey-módszer a beavatkozásos vizsgálatok körébe tartozik

Dönteni kell arról, hogy egy alapsokaság egészét, vagy annak csak bizonyos részét mérjük fel.

1. Érthetőség: Nem szabad abból kiindulni, hogy nekünk milyen ismereteink vannak egy bizonyos fogalomról, mert akkor
triviálisnak tartjuk a magyarázatokat, és nem biztos, hogy elegendő információval szolgálunk a megkérdezett számára.
Érthető fogalmazás, egyszerű kérdés, kérdés vagy állítás, tagadó forma használata tilos.
2. Kompetencia: Valamilyen szinten ismernünk kell azt, hogy a megkérdezettnek milyen információi állhatnak
rendelkezésre a vizsgált fogalmakról. A kérdéseknek aktuálisnak kell lenniük, és olyanoknak, amelyre minden
megkötés nélkül válaszolhat a megkérdezett.
3. Befolyásolás tilalma: nem tehetünk fel oly módon kérdéseket, hogy azok sugallják valamelyik válaszlehetőséget a
megkérdezett számára, illetve a kérdező nem tehet erre irányuló gesztusokat.
 A kérdőíves vizsgálatok
4. Sorrend: a kérdések sorrendjét lehetőleg úgy határozzuk meg, hogy ne kerüljenek egymás mellé olyanok, amelyek
egymásból következhetnek.
5. Tagadás: minden esetben engedélyezni kell a nemmel való válaszolást, illetve a válaszmegtagadást, mert ha
belekényszerítünk valakit a válaszadásba, akkor az adataink torzulni fognak.
6. Társadalmi környezet és időpont: a válaszadás motívumai bizonyos események hatására gyökeresen átalakulhatnak.
7. Bizalmatlanság: bizonyos esetekben gyakori és érthető probléma, de a kérdőívet lehet úgy alakítani, hogy minimalizáljuk.
8. Hosszúság: sem a lekérdezés összideje, sem az egyes kérdésekhez tartozó hasonló itemek listája nem lehet túl hosszú.
9. Külalak: fontos a kérdések struktúrája mind a sorrendiség, mind a kezelhetőség szempontjából. A kérdezői utasításoknak
világosnak kell lenniük.
 A kérdőívszerkesztés
Két alapvető kérdésforma: zárt és nyitott, továbbá értékelési skálák

Zárt:

+ könnyen kezelhető
+ jól mérhető
+ aggregálás, mérési szintek megváltoztatása lehetséges
- Kevesebb információtartalom
- Nincs lehetőség újabb kutatási kérdések megfogalmazására

Nyitott:

+ többletinformációk
- Nehézkes kezelés, kódolás
- Alacsony mérési szint
 A kérdőívszerkesztés
Feleletválasztós kérdések: A válaszlehetőségek mindegyike előre kódoltan meg van adva

Feltételes vagy összetett kérdések: Egy vagy több válaszlehetőség teljesülése esetén újabb kérdés feltétele

Egy válaszlehetőség: a válaszadó csak egyet jelölhet meg

Több válaszlehetőség: a válaszadó vagy bármennyi, vagy meghatározott számú opciót választhat

Félig nyitott kérdések: csak az általunk legfontosabbnak tartott néhány opció kódolt

Többelemű skálák: több itemre kérdezhetünk rá ugyanazzal a módszerrel

Klasszifikáció: különböző tényezők sorba állítása

 A kérdőívek típusai
Személyes lekérdezés kérdezőbiztos által: a leginkább megbízható, de a legdrágább is. Időigényes, de megbízható. A
következetesen alkalmazott minta biztosítja a reprezentativitást. A segítő személy jelenléte alkalmat ad bonyolultabb
kérdések tisztázására is, de veszélyeket is rejt magában.

Önkitöltős kérdőívek: alacsonyabb válaszadási hajlandóság. A kérdőívnek nagyon egyértelműnek kell lennie, mert nem tudunk
segítséget nyújtani a kitöltéshez. Olcsó, de nem gyors módszer.

Telefonos lekérdezés: gyors és viszonylag olcsó. Megvannak a gyors rögzítés technikai feltételei. Nem szabad hosszúnak
lennie. Nagy az esélye a válaszadás megszakításának. Ez a módszer igényli a leggondosabb szervezést.
Interjú
Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer

Fajtái:
Az alkalmazott módszerek szerint:
- Strukturálatlan interjú, vagy szabad beszélgetés
- Mélyinterjú
- Strukturált interjú, vagy irányított beszélgetés
- Félig strukturált interjú
Résztvevők száma szerint:
- Egyéni
- Csoportos
A kérdező viselkedése szerint
- Lágy
- Semleges
- Kemény
Interjú
Kérdéstípusok:

- Nyílt kérdések
- Tényközlést igénylő kérdések
- Kifejtést igénylő kérdések

- Zárt kérdések
- Feleletválasztás
- Összehasonlító rangsorolást igénylő kérdések
- Kijelentések értékelése megadott szempontok alapján
Életút interjú
• Az életútinterjú a kevert típusú interjú tipikus esete:
• tartalmazza a strukturált interjú (Strukturált interjú esetében nem vagy csak
minimális mértékben van mód eltérni az interjúvázlattól, az abban szereplő
kérdéseket (lehetőleg szó szerint) kell feltenni)
• illetve a strukturálatlan interjú (a strukturálatlan, vagy mélyinterjú olyan
beszélgetés, mely szándéka szerint a személyiség mélyrétegeibe hatol, és
„olyasmit is felszínre hoz, amit maga az interjúalany sem tud
magáról”[Kemény István].) elemeit.
• Az életútinterjú egyszerűen így kezdődik: „arra kérem Önt, mesélje el az
életét”. Tulajdonképpen egyszerre készítünk strukturált és egyszerre
mélyinterjút:
Csoportos interjú (fókuszcsoport)
A fókuszcsoportos vizsgálat egy interjútechnika. Amit – korábban – az
interjúkkal kapcsolatban ismertettünk a fókuszcsoport esetében is igaz.
Különbség a fókuszcsoport és a többi interjútechnika között: a
hagyományos interjú egy kétszemélyes interakciót jelent a kutató és az
interjúalany között, a fókuszcsoportos interjú pedig több személy
interaktív kommunikációját.
Csoportos interjú (fókuszcsoport)
A résztvevők között különleges szereppel bír maga a kutató,
fókuszcsoportos szakzsargonban: a moderátor.
Azzal, hogy több személlyel beszélgetünk egyszerre, a fókuszcsoport
minőségében tér el a többi interjútechnikától.
Csoportos interjú (fókuszcsoport)
A fókuszcsoportos vizsgálat legnagyobb értéke az interakció.
A vizsgálat során a kutató személyesen találkozik a vizsgált célcsoport
tagjaival (ebben különbözik a kérdőíves felmérésektől), de a
megkérdezett személyek is interakcióba léphetnek egymással (ebben
különbözik az interjútól).
Csoportos interjú (fókuszcsoport)
A társadalomkutatási módszertan tapasztalatai szerint az adat-
másodelemzésen és a kérdőíves felmérésen alapuló adatgyűjtések jól
kiegészíthetők fókuszcsoportos vizsgálatok eredményeivel.
Csoportos interjút végezhetünk más kvalitatív módszerekkel kombinálva
is, például résztvevő megfigyeléssel vagy mélyinterjú sorozattal.
Csoportos interjú (fókuszcsoport)
A fókuszcsoport elsődlegesen társadalmi vélemények kialakulásának
megfigyelésére, viták modellezésére alkalmas.
A fókuszcsoport révén nem egyszerűen csak „több szem többet lát”
alapon leszünk tapasztaltabbak, a csoport összetétele révén
meghatározott társadalmi csoportok néhány képviselőjével kerülhetünk
interakcióba, és ütköztethetjük egymással véleményüket.
Csoportos interjú (fókuszcsoport)
. A csoport összeállításának szempontjai
– Csoportméret: kisebb csoport az elmélyültebb, nagyobb csoport a kreatívabb
munkának kedvez.
– Fókuszcsoport: lehetőség szerint több csoport.
– Toborzás elvek: a célcsoportot „reprezentáló” személyek, életszerű helyzetek, helyi
közösségek.
– Homogén vagy heterogén összetételű csoport.
– Egymást ismerő versus nem ismerő személyek.
– Csoporttagok meghívása: nyilvános adatbázis, spontán meghívás, hólabdamódszer.
A csoportok létszáma többnyire 6–12 fő között változik, leggyakoribbak a nyolcfős
csoportok.
Kísérlet
Típusai:
- Előidézett kísérlet (mi idézzük elő a helyzetet) vagy
felidézett kísérlet (utólag azonosítjuk a helyzetet, amikor
valami lejátszódott)
- A kísérlet lehet egy-, két-, és többcsoportos.
- Lehet laboratóriumi vagy természetes terepen végzett.

Példa:
- egy keresési feladat megoldását hol kezdik az emberek?
További módszerek
• Attitűd vizsgálata
• Egy adott tárgyhoz való érzelmi viszonyulást lehet vele feltárni (kérdőívvel, megfigyeléssel,
attitűdskálákkal)
• Érdeklődésvizsgálat
• Könyvtári területen mire lehetne használni ezt a módszert?
• Szociometria
• Az egyén társas kapcsolatrendszerét feltáró vizsgálati módszer
• Alkalmazható eljárások:
• Megfigyelés
• Szociometriai kérdőív
• Szociometriai teszt
• Mindig csak egy adott közösségen belül érvényesek a megállapításaink.
• Könyvtári területen mire lehetne használni ezt a módszert?
További módszerek
• Teszt:
• Minden vizsgált személy számára ugyanazokat a feladatokat tartalmazó méréses próba, amely a siker
vagy kudarc megítélésére megfelelő értékelési technikával rendelkezik.
• Típusai:
• Teljesítménytesztek, írásbeli és szóbeli tesztek
• Objektív és szubjektív tesztek
• Standardizált és nem standardizált
• Egyéni vagy kollektív
• Normatív vagy kritérium tesztek
• A teszt tárgya szerint lehet: személyiség, intelligencia és ismeretteszt
• Mire használható?
Mintavétel a kvantitatív vizsgálatoknál
Teljes körű kutatás:

- A kutatás minden elemre kiterjed (pl. minden személyre,

minden lehetséges szituációra), amelyre vonatkozóan
következtetéseket akarunk megfogalmazni.
- Pl. Valamennyi hazai könyvtári blog, Valamennyi cikk a
digitális könyvtári kutatások köréből
- Sokszor a teljesség elérése szándékaink ellenére nem
sikerül. (pl. valamennyi cikk a digitális könyvtárakról az,
amit megtalálunk szakmai adatbázisainkban) – teljességre
törekvő…
- Az a legbiztosabb, ha mindent megvizsgálunk. Ha nem
lehet, akkor jön a mintavétel!
Mintavétel
- Általános összefüggéseket
vizsgálva nem mindig van
lehetőség a teljes mintán
elvégezni a kutatást
- Reprezentálni kell a
teljességet.
- Ehhez alkalmas
mintasokaságot kell
választani.
Mintavétel
Mintavétel:
- A populáció egy meghatározott
részsokaságának bevonása a kutatásba,

Minta:
- A populációnak az a részsokasága, amelyre a
kutatás kiterjed.

- A mintavétel eldöntheti a teljes kutatás sikerét

vagy kudarcát.
- Az etikai kérdések fokozottan jelentkeznek!
 A mintavétel logikája és funkciói
Egy vizsgálni kívánt sokaság a legritkább esetben homogén, ezért egy tagjáról nem tudunk következtetni a jellemzőire, így
különböző kritériumok alapján mintát kell vennünk.

A következtetések akkor megbízhatóak, ha a minta alapvető jellemzői megegyeznek az alapsokaságéval.

Lehetséges hibák:

- Fellelhetőség
- Relevancia „szakértői” osztályozása
- Információhiány a sokaságban
- Torzító feltételek
 A valószínűségi mintavétel típusai

A minta a kutatás legfontosabb jellemzői alapján reprezentatív.

Ha egy populáció minden egyedének ugyanolyan esélye van a mintába való

bekerülésre, akkor teljes reprezentativitásról beszélünk.
Mintavétel
Véletlen mintavétel:
- Ha minden egyed egyforma valószínűséggel
kerülhet be a mintába,
- Ha a „populáció” a vizsgált változó
szempontjából a homogén.
- Eljárások:
- Sorsolással történő mintavétel
- Véletlen számtáblázat szerinti mintavétel (statisztikai
számtáblázatban szereplő sorszámmal ellátott elemek
kerülnek be a mintába)
- Számítógéppel generált véletlen minta
Mintavétel
Rétegezett mintavétel:
- A vizsgált populációt csoportosítjuk és a
mintasokaságot arányosan választjuk ki az
egyes csoportokból.
- Rétegképző ismérvek meghatározása!
- Ehhez vissza kell nyúlni a kutatási kérdés
operacionalizálásához!
- Pl. magyar könyvtári blogoszféra rétegképző
ismérvei
Mintavétel
Csoportos mintavétel:
- Nincs lista a teljes sokaságról, de csoportonként
van (pl. hány fő különböző végzettségű dolgozik
az egyes könyvtárakban)
- Először a csoportokból veszünk véletlen mintát
(kiválasztunk néhány könyvtárat)
- Majd ezen belül kiválasztjuk a „másodlagos
mintavételi egységeket” (pl. a felsőfokú
szakirányú diplomával rendelkezők)
Mintavétel
Nem véletlen mintavétel:
- Kvóta szerinti mintavétel:
Tetszőlegesen lehet kiválasztani a mintában szereplőket, de
azoknak illeszkedni kell egy kvótához. (pl. bármely könyvtár
lehet az alanyunk, de pl. az országos statisztikában szereplő
intézménynagyságokat reprezentálja.
- Szakértői mintavétel:
- Kutatói megítélés alapján
- Koncentrált kiválasztás:
Törekszünk rá, hogy valamely szempontból tipikus egyedek
kerüljenek a mintába.
- Önkényes kiválasztás, „séta” módszer:
Könnyen elérhető alanyok