10.

SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA KOGNITÍV FELFOGÁSA ÉS ELMÉLETEI

KOGNITÍV MEGKÖZELÍTÉS LÉNYEGE (fő témák, alapfeltevések)

o Fő kérdés:
 Hogyan képezzük le (reprezentáljuk) a tapasztalatokat?
 Hogyan hozzuk meg a döntéseinket?
o Ember működésének megértése:
 számítógép-metafora (mert a tapasztalatok szerveződése + raktározása hasonlít bizonyos
számítógépes funkciókhoz)
 robot-metafora (az ember életét célorientált cselekvések töltik ki – Batson)
o 3 alapfeltevés:
1) Az emberi viselkedés magyarázata: Annak megértése, hogy az emberek hogyan dolgozzák fel az őket
körülvevő információkat.
2) Az életút: Döntések bonyolult hálózataként fogható fel.
 legtöbb döntés nem tudatos
 személyiség megnyilvánul a döntéshozatali folyamatban
 számítógép hasonlat (az élet döntések sora)
3) Az emberi viselkedés célvezérelt.
 robotikához hasonlít
o Kognitív kutatók szerint:
 ember = naiv tudós (Kelly-éhez hasonló gondolat, de ő nem tekintette magát kognitívnak) – világ
eseményeit szeretnénk előre jelezni
 részinformáció  információ többi részére következtetés (mentális erőforrásokkal takarékoskodás-
ehhez jól kell tudni előre jelezni)

A VILÁGRÓL SZERZETT TAPASZTALATOK LEKÉPEZÉSE

SÉMÁK KIALAKULÁSA
o Séma: az információ mentális szerveződése (a tudás struktúrája)
o A séma tartalma (a legtöbb szerző szerint)
 konkrét esetek (a kategória mintapéldányai) + kategória általános jellemzői
o A séma formája (több elképzelés)
 A sémák a kategória legjobb tagjai (prototípusai) körül alakulnak ki
 prototípus: a ténylegesen fellelhető legjobb tag
 prototípus: a kategória idealizált tagja, az eddig megtapasztalt valós esetek „átlaga”
 életlen határvonalú halmaz: egyes kritériumok nem feltétlenül szükségesek a kategóriatagsághoz
(viszont minél több kritériumnak felel meg a mintapéldány, annál valószínűbb, hogy a kategória
tagjaként azonosítjuk)
o A séma szerepe
 információdarabkákat összefogja (átfogó fogalom kell egy adott tárgyról/ eseményről, különben csak
darabok halmaza lesz)
 új információ/ tapasztalat azonosítása: meglévő sémákkal összevetjük (tudattalan)  ha a
jellegzetességek hasonlítanak  odatartozónak azonosítjuk (TEHÁT: az új észlelet részben a
beérkező információkra, részben a sémákban már rendelkező információkra épül)
o A sémák hatásai
1) megkönnyíti az új információ emlékezeti kódolását
2) az emlékezetből alapértelmezést nyújtanak az információhiány pótlására (alapértelmezés: olyan
információ, amit igaznak vélünk mindaddig, amíg vmi nem cáfolja)
3) sémaalapú kódolási torzítás
 befolyásolja az alkalmazott séma, hogy mire emlékszünk
 olyan információkat keresünk, ami összefügg a sémával  önfenntartó hatásúak (nagyobb
valószínűséggel emlékszünk olyan infokra, melyek megerősítik az elvárásainkat)
SZEMANTIKUS ÉS EPIZODIKUS EMLÉKEZET, FORGATÓKÖNYV
Emlékek szerveződése (Tulving):
o Szemantikus emlékezet
 jelentés szervezi (tárgyak és fogalmak kategóriából áll)
o Epizodikus emlékezet
 események (térben és időben átélt tapasztalások), időrendi sorrendben felfűzve
 Forgatókönyvek: az eseménykategóriák prototípusai (pl. bevásárlás sémája)

SZOCIÁLISAN JELENTŐS SÉMÁK

o Kategóriákat alkotunk: emberek típusairól, nemi szerepekről, környezetről, szociális helyzetekről…
o Személyek közti különbségek
 milyen könnyen alakít ki sémákat
 sémák tartalma, komplexitása
ÉNSÉMA
o önmagunkról alkotott séma (közel áll az énfogalomhoz, de nem ugyanaz)
o ugyanúgy működik, mint a többi séma, viszont összetettebb (önmagunk megfigyelésére több időt
szánunk)
 vonáscímkék, konkrét viselkedésekről információ, több emocionális elem
 egyének közti különbségek
 énkomplexitás (ha magas az énvetületek jól elkülönülnek egymástól)
 képességeket rögzült entitásnak (stabil jellemzőnek) tekinti-e, vagy nem  ha igen:
képességek bizonyítása a cél, ha nem: a cselekvést a képességek kiterjesztésének tekinti
(gyarapodási felfogás)
ATTRIBÚCIÓ
o Az esemény okának megítélése (spontán módon történik)
o Ált. ha megfigyelő: hajlamos mások viselkedését a személyiségükkel magyarázni, ha cselekvő: saját
viselkedését külső tényezőkkel magyarázza
o Siker/kudarc  Weiner: oki kategóriák
Tulajdonított okok (2 dimenzió)
Okság helye Stabilitás
belső (személy része) külső tartós, stabil okok átmeneti
pl. képesség, véletlen tényező, pl. képességek pl. erőfeszítés
erőfeszítés feladat nehézsége
 sikerek: inkább belső és stabil okoknak (képesség) tulajdonítjuk

A MENTÁLIS SZERVEZŐDÉS KONNEKCIONISTA MEGKÖZELÍTÉSEI

KONNEKCIONIZMUS (McClelland)
o Eddigi nézet: a megismerés szimbólumfeldolgozás
o Megismerési folyamatok  neuronális (metafora)
o Párhuzamos feldolgozás
o A reprezentációk nem speciális csomópontokban összpontosulnak, hanem csupán valamely
neuronhálózat aktivációs mintázataként léteznek
o Megismerés:
 idegsejtszerű egységek hálózata
 feldolgozás: aktiváció egységről egységre terjedése
 kimeneteli oldalon megjelenő mintázat: válasz az ingerinputra
 ismétlődő frissítések a hálózatban
 szervezettség és koherencia elérése a hálózaton belül: követelmények párhuzamos
kielégítése
 KETTŐSFOLYAMAT-MODELLEK
o 2 féle megismerési folyamat
o Smolensky:
 tudatos processzor: erőfeszítést igénylő következtetésekben+ programutasítások
követésénél használjuk
 intuitív processzor: intuitív problémamegoldás, heurisztikus stratégiák, készségmozgások,
automatikus tevékenységek (konnekcionista folyamatok)
o 2féle megismerési folyamat szubjektív élménye különbözik
 konnekcionista mód: megfeleltethető a belátás élményének  hirtelen egy mintázat jelenik
meg ott, ahol előtte semmi sem volt
o Epstein: Kognitív-tapasztalati énelmélet
 A valóságot 2 rendszer segítségével éljük meg:
1. racionális rendszer: többnyire tudatosan működik, logikus szabályok, lassú
2. tapasztalati rendszer: intuitív, automatikus és gyors
 A 2 rendszer mindig működik (együttesen határozzák meg a viselkedést)
 Körülmény  melyik működik nagyobb mértékben
1. racionális: ha van elég idő, nincs nyomás – tervezett feldolgozás
2. tapasztalati: ha gyorsaságra van szükség, érzelmileg felfokozott helyzet (evolúció
régmúltjából származik)
o Metcalfe és Mischel:
(vágykielégítés késleltetésével kapcsolatban)
 „forró rendszer”: érzelmi, impulzív és reflexív (konnekcionista működés)
 „hideg rendszer”: nem érzelmi, stratégiai, rugalmas és lassú
o Lieberman és mtsai.:
 adott cselekvés tudatosan kontrollált és automatikus változata  az agy eltérő részeihez
köthető
 2 működésmód: reflexív rendszer (gyors, konnekcionista) és szimbolikus logikát használó
rendszer (lassabb)
 mind2 rendszer mindig működik (helyzettől függ, hogy melyik az uralkodó)

MISCHEL SZEMÉLYISÉGELMÉLETE
Kognitív személyváltozók
 ezekkel lehet magyarázni a viselkedést (vonások helyett)
 tanulás befolyásolja ezeket („a személyiség kognitív-szociális tanulási változói”)
 5 osztály:
1) Kompetenciák (képességek, amelyeket életünk során fejlesztünk ki)
2) Kódolási stratégiák és személyes konstrukciók (események/tárgyak észlelése és
kategorizálása a sémáktól függ)
3) Elvárások
a. egy eseményt ált. milyen másik esemény követ (sziréna-mentőautó)
b. viselkedés-következmény elvárás (bizonyos konkrét cselekvések konkrét
következményekkel járnak) (étterembe belépek- pincér üdvözöl)
4) Szubjektív értékek (minek van a személy számára szubjektív értéke, mit akar elérni)
(ösztönzők/incentívek)
5) Önszabályozó rendszerek és tervek (célok megfogalmazása, cselekvések ellenőrzése: tervek
megvalósuljanak)

MISCHEL ÉS SHODA: A SZEMÉLYISÉG MINT KOGNITÍV-AFFEKTÍV FELDOLGOZÓRENDSZER

o Érzelmek: fontos szerep szinte minden kognitív tapasztalatban
o Információk szerveződése: sémáknak van egy bizonyos feltételhez kötöttsége (ha …., akkor jelleg)
 ált. feltételes módban gondolkodunk egymásról
 pl. egy személyről azt mondjuk, hogy agresszív: csak bizonyos feltételek között agresszív
  saját énünkről is feltételes módban gondolkodunk (ha ……, akkor ….)
 sémákban információ: adott helyzetben mi a megfelelő viselkedés ( ha egy bizonyos
helyzetet azonosítunk, bekövetkezik a cselekvés)
o Az EGYÉNISÉG 2 forrása (egyének közti különbségek):
 A különböző sémák mennyire hozzáférhetők (ugyanabban a helyzetben más sémák működhetnek
különböző személyeknél)
 Ha ……, akkor profil (meghatározza a viselkedést)
 tehát: ha előre akarjuk jelezni, mely cselekvés konzisztens, tudnunk kell:
 a személy hogyan értelmezi a helyzetet (függ a sémától + séma hozzáférhetőségétől)
 a szeméy ha ….., akkor profilja (ez időben viszonylag állandó  magyarázat a viselkedés idői
konzisztenciájára)

ANDERSEN ÉS CHEN: kulcsfontosságú szociális kapcsolatok:

o sematikus ismeretek kialakítása a jelentős személyekről (korai szakaszban)
o találkozás egy ismeretlennel  ha eléggé hasonlít egy jelentős személyre séma aktiválódik  ha …., akkor
profil aktiválódik
o tehát: sémák szorosan összekapcsolódnak (tulajdonságra vonatkozók „milyen ember” és a helyzetekre
vonatkozók „milyen helyzetben”  mindkettő cselekvési sémákhoz vezet)

ALÁTÁMASZTÓ BIZONYÍTÉK:
o ugyanazok az agyi struktúrák egyszerre vesznek részt: percepcióban + kognícióban + hozzájuk kapcs.
cselekvésben
o Példa: majmoknál ugyanazok a neuronok akkor is aktívak, ha látja, hogy az adott cselekvést más majom
csinálja (+akkor is, ha a cselekvéssel összefüggő hangokat hall)
o Következtetés: perceptuális emlékek szerveződése: a cselekvési lehetőségek szerint

SZEMÉLYISÉGMÉRŐ ELJÁRÁSOK
Kognitív mérési eljárások: mentális struktúrákon a hangsúly (valóságról kialakított mentális kép)
o A módszer attól függ, hogy pontosan mit szeretnénk vizsgálni (Pl. hangos gondolkodás: ha
problémamegoldás közben akarjuk vizsgálni a megismerőfolyamatokat)
o Pl. interjú, önjellemző skála, hangos gondolkodás lejegyzése

A) Hangos gondolkodás, élményminta, énmonitorozás

HANGOS GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK
o a problémamegoldás egyes szakaszaiban megjelenő gondolatok tanulmányozása
o mely stratégiák hatékonyak a problémamegoldásban
o szakértők – kezdők stratégiái miben térnek el
ÉLMÉNYMINTÁK GYŰJTÉSE
o a személyeknek bizonyos időnként be kell számolniuk arról, hogy épp mit csinálnak és mire gondolnak
o lehet előre eltervezett időrend szerint / véletlenszerűen
o cél: feltárni, hogy milyen eseményekhez milyen gondolatok + érzések kapcsolódnak
ÉNMONITOROZÁS (ESEMÉNYKÖVETÉS)
o csak bizonyos események rögzítése (konkrét viselkedés, érzelem vagy gondolati minta + ehhez tartozó
történések jellemzői)
o cél: szabályszerűségek feltárása a problematikus gondolatok + érzelmek hátterének körülményeiben, milyen
sémákat használunk automatikus módon

B) Kontextualizált (összefüggéseibe helyezett) mérés

o személyiség mérésekor a körülmények bizonyos fajtáit is figyelembe kell venni
o több infoval szolgál
A diagnosztikus kategóriák mint prototípusok
Diagnosztikus kategória: olyan jellemzők gyűjteménye, amelyek gyakran, de nem mindig fordulnak elő a kategória
tagjainál.
o régebbi módszer: a tünetcsoport minden jegyével rendelkezni kellett
o új stratégia: a kategóriába illő jegyek aránya számít

VISELKEDÉSZAVAROK ÉRTELMEZÉSE ÉS TERÁPIÁS KEZELÉSE

ALAPGONDOLAT: AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS HIÁNYOSSÁGAI
(sémák vezérlik, hogy hol keressük az új információt)
o alapvető kognitív/ emlékezeti funkciók zavara  bizonyos viselkedészavarokat okoznak (pl. skizofréneknek
több idő kell az ingerek felismeréséhez)
o a figyelmi kapacitásunk nem korlátlan (pl. a szorongás leköti a figyelmet  információfeldolgozás képességét
ronthatja)
o a figyelem + információfeldolgozási kapacitás „bevetésének” jellemző módja (agresszív gyerekek kevésbé
figyelnek a mások szándékaira utaló jelzésekre, félreértik a szándékot és megelőzésképp agresszívan
reagálnak)

DEPRESSZÍV ÉNSÉMÁK
Számos zavar oka: olyan sémák alkalmazása, amelyek gátolják a hatékony működést (depresszió magyarázata!)
Beck: A depressziót (+ többi emocionális zavart) elsősorban kognitív torzítások hozzák létre
o negatív előfeltevésekre (sémákra) támaszkodnak, egyéb információkról (jelenről) nem vesznek tudomást
o a torz sémák használata: gyors és automatikus  ezek gondolatáramlást idéznek elő (=automatikus
gondolatok)
o automatikus gondolatok: „Nem vagyok képes erre” „Úgyis minden rosszul sül el”
o negatív érzelmek  további negatív sémák mozgósítása  újabb negatív érzelmek
o kognitív triász:
 az énnel + világgal + jövővel kapcsolatos negatív gondolati mintázat
o egyéb torzítások (depresszió):
 túlzott generalizáció: egyetlen kudarc után teljesen értéktelennek érzi magát
 önkényes következtetések: negatív végeredményre következtetés, bizonyítékok nélkül
 katasztrofizálás: mindig a legrosszabb kimenetelre számít

KOGNITÍV TERÁPIA
o célja: hamis sémákat félretenni, újakat felépíteni (Beck)
o kognitív terápia: Azok az eljárások, amelyek a téves sémák és az azokból adódó következmények
megváltoztatására irányulnak
 pl. arra biztatják a személyt, hogy tegye meg azt, amitől fél a kedvezőtlen kimenetel miatt,
ellenőrizze a hipotézisét
o kognitív újrastrukturálás (átkeretezés): káros automatikus gondolatok felismerése, ezek helyettesítése
másfajta „belső beszélgetéssel”
o az események feldolgozásánál kontrolláltabbnak és kevésbé automatikusnak kell lenni (a saját prekoncepciók
helyett a helyzeti információkra kell támaszkodni)