Figyelem és emlékezet

Figyelem fogalma: A külső és belső környezetünkből jövő ingerek közötti szelekció. Azt,
hogy az ingerek áradatából mit észlelünk, a figyelem határozza meg. A figyelem kiemeli,
pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve ezzel az információk
felfogásához és feldolgozásához. A figyelmi működés nem tekinthető önálló megismerési
folyamatnak. A figyelem együtt jár az észleléssel, az információk rögzítési szándékával, és az
információkkal végzett műveletekkel is (Cziegler, 2001 és 2005).

A figyelem tulajdonságai

1. Koncentráció: egy bizonyos dologra összpontosítunk – a többi ingerhatást figyelmen kívül

hagyjuk.

2. Erősség: (intenzitása) a koncentrációnak a mértékét adja meg. Felületes, vagy tartós és erős
a koncentráció.

3. Terjedelem: az információk azon mennyisége, amelyet egy bizonyos időegység alatt a

figyelmi szűrőn átviszünk. Arra ad választ, hogy például hány tárgyat tudunk egy adott
pillanatban figyelmünkkel megragadni.

4. Tartósság: azt mutatja meg, mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy tárgyra,
jelenségre fókuszálni.

5. Megszokás (habituáció): azok az ingerek, melyek gyakran és ugyanúgy érnek bennünket,

elveszítik hatásukat. Már nem figyelünk rájuk. Egy védekezési reakció, hogy a figyelmi
energiát az új ingerek felé tudjuk összpontosítani.

6. Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni.
Egyidejűleg csak akkor követhetünk figyelmünkkel két párhuzamos tevékenységet, ha az
egyik tevékenység már automatikus. Egyébként váltott figyelemről beszélünk.

7. Átvitel: azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról egy másik dologra
átirányítani. Az átvitel történhet szándékosan és spontán, akaratunktól függetlenül.

Szelektív figyelem I.

 Szűrőelméletek

- Dichotikus helyzet: két különböző szöveg a két fülre.

- Egyikre figyel (utána is mondja) => a másikból szinte semmit sem tud felidézni.

- De! Ha nagyon lassú a figyelt szöveg, akkor a másik csatornán érkezőből is fel tudnak
idézni.
Broadbent kísérlete

Jobb fül: 4, 7, 9. Bal fül: 8, 5, 3.

Az ingeradás jobb-bal, jobb-bal fülekre váltakozva történt 4-8, 7-5, 9-3 számpárokban.

Felidézés: Nem számpárok, hanem fülek szerint.

Következtetés: A több csatornán keresztül érkező információból egy szelektív szűrő választja
ki, mi kerül további feldolgozásra.

Probléma: saját név kihallása a nem figyelt szövegből.

Treisman: dichotikus helyzet módosítása

 A figyelt és nem figyelt (ignorált) szöveget egy idő után felcserélte.

 Eredmény: a vizsgálati személyek nagy része tudta követni a váltást.

 Következtetés: a szűrés nem „minden, vagy semmi jellegű”, hanem a nem figyelt
csatornán a jelek csillapítva vannak. => mindegyik szó bekerül a mentális lexikonba,
de csak a kellően erős aktivitást kapók aktiválódnak.

A szűrőelméletek problémái: Az ignorált csatornából való információ- felvételt gyakorlással

befolyásolni lehet. De! Akkor a szűrő nem passzív! A változó tulajdonságú szűrő
kezelhetetlen.

Stroop hatás

A színes betűkkel írt szavak színének megjegyzése. (Nem tudjuk kiszűrni a jelentését.)

Figyelmünket próbáljuk a színre koncentrálni, de a szó jelentése is „versenyzik” érte.

Teljesítményünket a válaszkonfliktus befolyásolja: a szó jelentése automatikus hatás révén

gátolja (zavarja) a színmegnevezést.

Szelektív figyelem II.

Kahneman : korlátozott figyelmi kapacitás

Nem történik szűrés, hanem a figyelmi kapacitásunk korlátozott. A kapacitás a

feladathelyzethez, a személy elvárásaihoz, állapotához alakítható. (Pl.: gyakorlott és
gyakorlatlan autóvezető.)

Neisser: a figyelmi kapacitásnak nincs előre beépített korlátja. (Egyszerre történetet olvasni,
és szavakat diktálás után írni.)
Automatikus és kontrollált folyamatok

 Kontrollált figyelem: tudatos, mentális erőfeszítés eredménye.

 Automatikus figyelem: nem tudatos az odafigyelés, nincs erőfeszítés.

A kontrollált folyamatok erősen lekötik a kapacitást, ezért a figyelem nehezen megosztható.

Viszont: komplexebb feladatmegoldást, alkalmazkodást tesznek lehetővé. Az automatikus
folyamatok könnyen megzavarhatják (a telefon hangja kizökkent a matek példa
megoldásából).

Tartós figyelem

Ingerszegény környezet (pl.: radarmegfigyelés)

Miért nehéz jelezni, hogy láttunk-e a radaron ingert (fényfelvillanást), vagy sem?

1. Állandó gyakorisággal adott ingernél => biztosabb a jeladás.

2. Ritkább ingernél gyakori hiba: tévesen riaszt a személy, mert a zajt is jelnek véli.

3. Gyakoribb ingernél: többször hagy ki.

Az első néhány inger alapján elvárást alakítunk ki a jelek érkezésének gyakoriságról, s

ennek alapján hozunk létre döntési kritériumot, amely nem állandó.

Az emlékezet

Az emlékezet tárolómodelljei: A korai elméletek szerint a rövid tartamú (RTM) memóriába

kerül először az információ, majd átíródik a hosszú tartamú memóriába (HTM).

RTM vizsgálata:
 - Meddig maradhat az RTM-ben az infó?
Zárjuk ki az ismétlés lehetőségét! Hogyan?

Jegyeztessünk meg betűhármast (CVQ), közben

pedig számoltassunk hármasával visszafelé!

Eredmény: 30 mp. után alig tudták felidézni a betűhármast.

Az RTM néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt.

- Mennyi infó fér az RTM-be?

Miller (1956) szerint 7 ± 2 egység. (betű, szám).

De! Ha hozzákapcsoljuk a megjegyzendő elemet

HTM-ben őrzött infóhoz, akkor a teljesítmény megnő.

A megjegyzendő számsor: 5, 2, 6, 3, 0, 1, 8, 4, 7.

1526: Mohácsi vész,

1301: Az Árpád-ház kihalása.

1847: József nádor halála.

Az így keletkezett egységeket tömböknek (chunk) nevezzük.

Hány tömböt tudunk megjegyezni? 7± 2

152-6184-819-56 à 1526-1848-1956

A tárak néhány jellemzője

 Szeriális pozícióhatás: a szavakból álló lista elejéről és végéről több szót tudunk
felidézni, mint a közepéről.

 Retrográd amnézia: agyrázkódás után a személy emlékezete lassan visszatér, de a

balesetet közvetlenül megelőző időszak elvész.

Az RTM-ben tárolt infó törlődik.

Konszolidációs időszak a HTM-ben: Az első órában a felejtés azonos a két csoportban.

Akik alhattak, azoknál a teljesítmény jobb lett a különböző időpontú felidézésekkor.

Oka: a negatív interferencia

1. Retroaktív gátlás: a később tanult anyag gátolja a korábban tanult anyag konszolidációját.
Fordítottja a 2. proaktív gátlás. Intenzív, időben sűrített / időben elosztott tanulás
(vizsgaidőszak)

Nem táras elméletek

Craik és Lockhart: feldolgozási szintek elmélet. Annál hatékonyabb a felidézés, minél

mélyebb szintű a feldolgozása az elsajátítandó anyagnak.

Baddeley (2001): munkamemória. A munkamemória nem passzív, mint az RTM. A

munkamemória az emlékezetnek az a része, amely éppen aktív, s terjedelme a feladat
függvénye.

A munkamemória

Három, összehangolt működésű részből áll:

1. Központi feldolgozó (figyelem elosztása, másik két alrendszer működésének koordinálása).

2. Fonológiai hurok (beszédhang tárolása, írott szöveg fonológiai kóddá alakítása)

3. Téri-vizuális vázlattömb (képzeleti képekkel belső manipulációk, téri tájékozódás)

Szerveződés és kategorizáció: Hogyan tároljuk a fogalmakat az emlékezetben?

 Collins és Quillian (1969): „hierarchikus háló” modell: A fogalmak hierarchikus

szerveződést mutatnak. A lejjebb található fogalom a fölötte lévő általánosabba
tartozik. Így a hierarchia magasabb fokán álló általánosabb fogalom tulajdonságaival
rendelkezik az alatta lévő is.

Hiányossága: ez a modell nem tudja megmagyarázni, hogy miért gyorsabban döntjük el a

verébről, hogy madár-e, mint a pingvinről.

Collins és Loftus: Terjedő aktiváció

 Ebben a modellben a fogalmak nem hierarchikusan szerveződnek, a közöttük lévő

kapcsolat változó erősségű. Ha egy fogalom aktívvá válik, akkor a vele kapcsolatban
lévő is, de az már csökkenő intenzitással.

 A modell megmagyarázza, hogy miért döntjük el előbb a verébről, galambról, hogy

madár, mint a struccról. A tipikusabb kategóriatag és a fölérendelt fogalom között a
kapcsolat erősebb => a tipikusabb tétel erősebben aktiválódik. Ez az előhangolási
(priming) hatás.
Rosch: prototípus elmélet

 A kategóriába való tartozás azonban sokszor nem egyértelmű. Rosch szerint a

kategóriába való tartozást nem a definiáló tulajdonságok, hanem a hasonlóság alapján
döntjük el.

 Minden kategóriának van egy prototípusa, amely a jellemző tulajdonságok

egybesűrítéséből ered (így nem feltétlenül létező, pl. Kovács család - szeplő/ vörös
haj/ szemüveg

 Minél több prototipikus tulajdonsággal rendelkezik az adott példány, annál

jellegzetesebb tagja a kategóriájának.

Kontextusfüggő emlékezet:

 Ha a tanulás és felidézés egyazon környezetben történik, akkor a felidézés

teljesítménye jobb, akár 40 %-kal.

 Oka: a környezeti jelzőingerek segítő szerepe.

(Más példa: a néhányszor látott ismerőst nehéz felismerni idegen környezetben.)

A hangulati állapot hatása az emlékezetre

 Nem csak a külső, hanem a belső környezet (hangulati állapot) is befolyásolja az

emlékezeti folyamatokat.

 Freud: elfojtáselmélet.

A feszültségkeltő, szorongást okozó eseményeket az énvédő mechanizmusok igyekeznek

eltávolítani az éntől úgy, hogy a tudattalanba utalják.

Kísérlet: két történet mesélése férfi és nő v. sz.-eknek.

1. történet: a férfiak Ödipális-komplexusára kritikus mondatokat tartalmazott.

2. történet: semleges.

Eredmény: a férfiak az első szövegből kevesebbet idéztek fel. A második szöveg

felidézésében nem volt különbség.

A hangulatszelektivitás (hangulatkongruitás)
  A hangulati állapotunkkal összhangban lévő információt hajlamosabbak vagyunk
kiemelni, s inkább ezt kódolni, mint a hangulatunkkal ellentéteset. Később a
felidézéskor, erre jobban emlékszünk.

 Kísérlet (Bower):

 1. csoport: szomorú állapotra,

 2. csoport: boldog állapotra hangolva hipnózissal.

 Történetet hallgatnak két kitalált férfiről, akivel mindig szerencsétlen dolgok történtek,
a másikkal pedig csak jók.

 Eredmény: a felidézett tények mennyiségében nem volt különbség. De! A saját

állapotukkal azonos történetű szereplővel kapcsolatosan tudtak több emléket felidézni.

 Kísérlet: gyerekeknek irányított fantázia segítségével indukáltak szomorú és vidám

hangulatot. Aztán: pozitív és negatív jelentésű szavakból álló listát kellett elolvasni.

 Eredmény: a szomorú hangulatra hangoltak több negatív, míg a boldogra hangoltak

több pozitív szót tudtak felidézni.

 Hasonló hatás jelentkezik depressziós betegeknél is.

 A mechanizmus háttere: a megjegyezett (bevésett) anyaggal együtt az emlékezetbe

kerül hangulati állapotunk is. A hasonló érzelmek átélése később segíti a tartalom
felidézését, hiszen a hangulat okozta aktiváció átterjed a tartalomra is.

Bartlett: Sémák
(emlékezeti torzítás)

Kísérlet: a vizsgálati személyeknek egy balesetről filmet vetítettek.

1. csoport kérdése: „Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a karambol történt?”

2. csoport kérdése: Mekkora sebességgel mentek az autók amikor a koccanás történt?

Egy héttel később: láttak-e üvegcserepet a filmen?

(1. cs:32%, 2. cs. 14% látott)

Sémák:

Az emlékezet nem reproduktív, hanem konstruktív. (Azt mondták el az emberek, amit a

kialakított sémájuk szerint tudni véltek. A karambol fogalmi és epizodikus sémájához
nagyobb sebesség és törött üvegcserép tartozik.)
A séma hasonló, mint a fogalom prototípusa, de ez egy összetettebb esemény vázlata.

A séma a helyzet vagy fogalom elemei közötti viszonyokat, szabályokat rögzíti. Ismereteket
rendszerbe szervező szabály, tudásszervező tudás. (Így befolyásolják a hosszú távú
memóriának mind a kódolási, mind az előhívási szakaszát.)

 A sémák előnye: a nagy tömegű információ-mennyiséget gyorsan és gazdaságosan

megszűrjük, megszervezzük és feldolgozzuk. => ökonómiai hasznosság.

 A viselkedés hatékonyságát a rendelkezésre álló sémák száma és szervezettsége

határozza meg.

Érzékelés, észlelés

 Érzékelés: a környezet fizikai-kémiai energiáira, ingereire adott megkülönböztető

idegi válasz.

 Észlelés (percepció): az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése.

 Egymásra épülő folyamatok, melynek révén a világ reprezentációja, leképeződése

kialakul.

Perceptuális rendszerek

A biológiai evolúció során újabb perceptuális rendszerek jönnek létre, melyek

modalitásspecifikusak.

 Haptikus (tapintási).

 Ízlelő

 Szagló

 Halló

 Látó

Homeosztatikus és „komfort” rendszerek

A látás
  Az ember 75-80 %-ban „vizuálisan vezetett” lény.

 A látás ingere a fény, érzékszerve a szem.

 A szem retináján kétdimenziós kép alakul ki (fordított állású, kicsinyített).

 A látórendszer a kétdimenziós képből hozza létre a világ háromdimenziós mását.

A receptorok eltérő működésének következménye

 Nappali fényviszonyoknál: az almafa zöld levelei között lévő piros alma

világosabbnak tűnik, mint a zöld levél.

 Szürkületi fényviszonyoknál: az alma lesz sötét, és a levelek világosabbak.

 Oka: a szürkületben a csapok színkódolása nem indul be, a pálcikáknak viszont

csekély fényintenzitás is elegendő.

A fényérzékeny receptív mezők: Vannak „Off” központú receptív mezők, amelyek akkor
aktívak, ha nem éri fény őket. A központot „On” elemek vesznek körül.

A Hermann-rács idegi magyarázata: A metszéspontba eső receptív mező kisebb választ fog
adni, mint a metszéspontok közötti. Ezért a metszéspontban elszürkülést fogunk észlelni.

A fényérzékeny receptív mezők működésének következményei:

 Az ábrahatároló élek (kontúrok) percepciójában van jelentőségük.

 A receptív mezők szintjén a mintaészlelésnek csupán alapjai valósulnak meg, a

kontúrok, a sötét-világos foltok „rajzolódnak ki”.

 Magasabb, kérgi szinten finomabb leképeződések jönnek létre. A kérgi irányérzékeny

receptorok a fényinger irányára érzékenyek. A komplex sejtek a mozgó vagy
ábrahatároló vonalakra, a hiperkomplex sejtek szöget bezáró vonalakra.

A percepció törvényei

A KÖZELSÉG ELVE: A térben vagy időben közeli elemeket egységként érzékeljük.

A HASONLÓSÁG ELVE: A hasonló elemeket csoportosítva érzékeljük.

A ZÁRTSÁG ELVE: A szabályos, de hiányos alakzatokat az elme hajlamos zártként észlelni,

hogy növelje a szabályosságot.

A JÓ FOLYTATÁS ELVE: Az elme folytatja a látott, hallott ingereket az inger „irányában”.

A KÖZÖS SORS TÖRVÉNYE: Az egy irányba mozgó elemeket együtt mozgónak tekintjük.

Tér és mélységészlelés: A tárgyak távolságának jelzésében a látórendszertől független

jelzések, másodlagos mélységjelzők is részt vesznek.

Fény-árnyék: a fény, akár természetes, akár mesterséges, általában felülről érkezik. Így a
tárgy árnyéka jelzi a nézőtől való távolságát.

Konstanciák: Az észlelés olyan jelenségei, amelyek látszólag ellentétben állnak a fizikailag

meghatározott ingerek adottságaival:

• TÁRGYAK KÜLÖNBÖZŐ NÉZŐPONTOKBÓL IS MEGTARTJÁK

ALAKJUKAT – ALAKÁLLANDÓSÁG;

• TÁRGYAK KÜLÖNBÖZŐ TÁVOLSÁGBÓL IS MEGŐRZIK NAGYSÁGUKAT

– NAGYSÁGÁLLANDÓSÁG;

• TÁRGYAK SZÍNE KÜLÖNBÖZŐ MEGVILÁGÍTÁSI FELTÉTELEK MELLETT

IS MEGTARTJÁK SZÍNÜKET - SZÍNÁLLANDÓSÁG

Optikai és geometriai csalódások

 Az észlelés nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak.

 Tartósan és következetesen eltér a megítélésünk a vonalak irányára, ábra nagyságra

vonatkozólag, s ez nem eredeztethető az inger fizikai sajátosságaiból.

 Oka: előzetes tapasztalatból származó becslés.

A szubjektív kontúr mint illúzió: Akkor is láthatunk formát, amikor nincsen konkrét kontúr
a háttér és a forma "határán". Ha az alábbi ábrákat megnézzük, egy fehér háromszöget,
mintegy "kiemelkedni" a háttérbôl; az ábrahatároló "kontúr" nem felel meg a fizikai
realitásnak.

A perceptuális felismerés elméletei

 Milyen módon, folyamat szerint valósul meg a környezet mentális reprezentációja?

Alulról felfelé („bottom up”) ↑

(az elemi szintektől a magasabb szintekig halad a folyamat) vagy

Felülről lefelé („top down”) ↓

(A korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások is szerepet kapnak.)

Konstruktivisták

 Konstruktivisták: az észlelés aktív és konstruktív folyamat. Mi befolyásolhatja?

• Szükségletek. (Sanford: kétértelmű ábrák étkezés előtt, és után.)

• Értékek (Bruner: pénzérme/szürke folt).

• Elfogultság (Nixon vagy Kennedy magasabb-e?)

A két folyamat szintézise

 Neisser: észlelési ciklus. Összekapcsolódik a top-down és a bottom-up folyamat.

 A külvilág észlelése során belső modellt alkotunk a világról => séma.

 Ez a kialakult séma a továbbiakban irányítja a percepciónkat. (Ráhangolódást,

viszonyulást alakít ki a környezeti ingerekkel kapcsolatban. Előfeltevéseket is
tartalmaz.) => irányítja a mintavételt.

De! A minta módosíthatja a sémát! => Az észlelési ciklus folyamatos, interaktív történés.

Az érzelmek

Az érzelem fogalma

* több objektív és szubjektív tényező összjátéka, amelyeket idegi és hormonális

rendszerek közvetítenek;

* az objektív valósághoz fűződő szubjektív viszonyunk tükröződése közvetlen átélés

formájában;

* a bennünket érő környezeti hatásokat értékelő, minősítő lelki jelenség.

Az érzelem jellemzői (Carlson és Hazfield, 1992 nyomán)

* Általában nem ciklikusan jelennek meg.

* A kiváltó ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége

a környezetből származik.
 * Befolyásolhatják, esetleg akadályozhatják a mindennapi viselkedést.

* A válasz „belülről” irányított.

* Passzív: inkább a környezet hatására adott reakciók (az érzelmeket inkább átéljük,
„elszenvedjük”).

Az érzelem meghatározása 1 (Oatly és Jenkins, 2001)

1. Az érzelmet az okozza, hogy a személy egy fontos dologgal, céllal kapcsolatban

tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy eseményt; az érzelmet pozitívnak
érzi, ha az esemény segíti, és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását.

2. Az érzelem magja a cselekvéskészség és a tervek beindítása; az érzelem elsőbbséghez

juttatja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelyeket sürgősségérzettel ruház fel –
így megzavarhat más mentális folyamatokat és cselekvéseket, vagy versenghet velük.
3. . Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentális állapotként éljük át, amelyet néha
testi változások, kifejezések, cselekvések kísérnek.

Az érzelem összetett, többkomponensű esemény, amely cselekvésre sarkall.

Az érzelmek fiziológiai alapja

* Thalamus és hypothalamus

* Limbikus rendszer (amygdala)

* Agykéreg

* Vegetatív idegrendszer

Az érzelemkiváltás útjai (LeDoux, 1989)

* Alsó út: inger – amygdala – érzelmi reakció.

* Felső út: inger – thalamus – szenzoros kéreg (tudatosulás) – amygdala – érzelmi

reakció

E kettősség felelős azért, hogy elszakadhat egymástól az értelmezés (érzelem) és az

értékelés (értelem).
Az érzelmi folyamat összetevői 1

* Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés.

* Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások.

* Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban

számunkra milyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos).

* Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gondolatok a tervekről, arról hogy hogyan

küzdjünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kontextusértékelés) és a tervek
beindítása (cselekvéskészség).

* Érzelemkifejezés: testi változások.

* Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó helyzetre

adott reakciók.

Szimpatikus idegrendszer (vészreakció):

 Vérnyomás és szívritmus nő

 Légzés felgyorsul

 Pupillák kitágulnak

 Izzadás fokozódik, nyálelválasztás csökken

 Vércukorszint emelkedik

 Véralvadás gyorsul

 Emésztőrendszer mozgásai lelassulnak (a vér az agyba, és a vázizmokba áramlik)

 A szőrzet feláll, „libabőrt” okozva

Az érzelmek klasszikus elméletei

1. inger (S)  KIR (agykéreg) – ingerület tárgya (érzékelt tárgy)  az érzelemre

jellemző vegetatív arousal  emocionálisan észlelt tárgy – észlelt arousal  A
különböző érzelmekkel más-más mintázatú testi válaszok járnak együtt.
2. Az érzelmek centrális elmélete (Walter B. Cannon)
James-Lange-elmélet legfőbb kritikusa:
- a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelmek forrásai legyenek;
- a zsigerek viszonylag érzéketlenek, mivel az érzőidegekkel való ellátottságuk
alacsony;
- a belső szervi változások mesterséges előidézése nem eredményez érzelmeket;
 - a zsigerek és a KIR kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi
viselkedésben;
- a nagyon különböző érzelmi és nem érzelmi állapotokban hasonló visceláris
reakciók vesznek részt.
3. Az érzelem kéttényezős elmélete – (Schachter és Singer) : Az elmélet két sajátossága:

- az arousal érzelmek nem specifikus jellegét tételezi fel;

- amennyiben a megnövekedett arousalra nincs kielégítő magyarázat, akkor a

környezetben keressük azt.

4. Kognitív kiértékelés elméletek (Lazarus) – az arousal semlegességét hangsúlyozzák

- Elsődleges (a helyzet értelmezése) és másodlagos (kinek tulajdonítható?) kiértékelés

inger (I)  kognitív kiértékelés  az érzelem szubjektív élménye (érzés)

- Következménye a megküzdési mód kiválasztása.

5. Facialis feedback hipotézise - (Tomkins, 1962) mimikai visszacsatolás elmélete

Az érzelem szubjektív élményét meghatározza az arckifejezés által okozott fiziológiai

visszacsatolás. (Alátámasztja azt az elképzelést, hogy az érzelemkifejezés fontos az érzelem
szubjektív élményének kialakulásában.)

Az érzelmek funkciói (Rolls, 2000, Plutchick)

1. Evolúciós funkció (növelik a faj és az egyed túlélési valószínűségét):

- felkészítik a szervezetet a válaszra azáltal, hogy egyrészt kiváltják a szervezet
fiziológiai aktiválását a cselekvésre (fenyegetettség è harc), másrészt a kritikus
helyzetekben kész, feltehetően adaptív választ hívnak elő;
- fontos szerepet játszanak a fajtársak közötti kommunikációban (az érzelem
kifejezésen keresztül jelzést szolgáltat a jövőbeni cselekvésre vonatkozó szándékról)
- erősítik és szabályozzák a társas kapcsolatokat.

2. Befolyást gyakorolnak a kognitív folyamatokra azáltal, hogy elősegíthetik és

támogathatják az információfeldolgozást:
- az aktuális hangulat befolyást gyakorol a figyelemre, az észlelési, tanulási és az
emlékezeti folyamatokra;
- a régi emlékek felidézése is aktiválhatja a hozzákapcsolódó érzelmi állapotot.

3. Fontos szerepet töltenek be a viselkedés szabályozásban:

- szerepet játszanak az inger-válasz mechanisztikus kapcsolat lazításában és
irányítják, illetve kiválasztják a számunkra kedvezőbb cselekvéseket;
- cselekvésre késztetnek, azaz motiválnak è célirányos viselkedés (az elképzelt
jövőbeni lehetőségekhez kapcsolódó érzelmek cselekvésre mozgósítanak, vagy éppen
eltántorítanak tőle);
 - szerepet játszanak a viselkedés fenntartásában, a kitartásban és a célok elérésében;
- az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelentést nyújtanak a cselekvésről és
annak eredményéről, befolyásolva ezzel a későbbi viselkedést.

Az érzelmek osztályozása

* Forrásuk szerint:

– alapérzelmek

– magasabb rendű érzelmek

* Tartalmuk szerint:

– morális érzelmek

– intellektuális érzelmek

– esztétikai érzelmek

– praxikus érzelmek (az emberi akarati tevékenységgel, az akadályok leküzdésével

kapcsolatos érzelmek)

* Az érzelmek polaritása szerint:

– pozitív-negatív dimenzió

– aktivitás-passzivitás dimenzió

– feszültség-kisülés dimenzió

* A kiváltó helyzetekkel kapcsolatosan

* Az élethelyzetekkel kapcsolatos kognitív kiértékelés elemei szerint

Az érzelmek dinamikája

* Hangulat

* Indulat

* Szenvedély

Az érzelmek kifejezése

* Darwin:
 – az érzelmek kifejezésének és felfogásának képessége velünk születik

– az alapvető érzelemkifejezések egyetemesek

– az érzelmek kifejezését a kultúra, a nevelés erőteljesen befolyásolja

* Ekman: ún. faciális feedback

Agresszió: fajon belüli , szándékos károkozás.

Az agresszió fajtái:

- a közösség szempontjából: antiszociális (közösség ellen irányuló), proszociális (a

közösség és az egyén érdekeit szolgáló - az adott társadalmi normáknak megfelelő)
- a cél elérésére irányuló – instrumentális
- fájdalomokozásra irányuló – indulati

Agresszióelméletek:

1. Hidraulikus elmélet – Freud

halálösztön  énre irányul (autoagresszió)
 tárgyra irányul (valódi agresszió)

felhalmozódott pszichikus energia  szorongás  agresszió

Katarzis: robbanásszerű kitörés, megtisztulás (csökken a feszültség, de

teljes mértékben nem lehet megszüntetni az impulzusokat)

2. Frusztráció- regresszió - agresszió hipotézis (Kurt Lewin)

Frusztrációs kísérlet: 2,5-5 éves gyerekek:
- 30 perc szabad játék – megfigyelés, értékelés (0-6 pont)
- 15 perc játék nagyobb területen új, magasabb nívójú játékokkal
- 15 perc játék lekerített területen a régi, egyszerűbb játékokkal, de látva (elkerítve,
lelakatolva!) az újakat is.
- 15 perc levezetés – ismét engedélyezett a szép új játék
Eredmény: Regresszió (17-21 hónap) – alacsonyabb színvonalú játék

3. Az agresszió mint tanult válasz – szociális tanuláselmélet (Bandura)

kellemetlen tapasztalatok  emocionális arousal

ösztönzők  A viselkedés elővételezett következményei  függőség, teljesítmény,

visszavonulás és lemondás, agresszió, pszichoszomatikus tünetek, „önérzéstelenítés”
drogokkal, konstruktív problémamegoldás

(Az agresszió tanuláselméleti megközelítése. Forrás: Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia.

Osiris Kiadó, Budapest, 443.o. )

Az elmélet jellemzői:
 - a megerősítés + kognitív folyamatok együttes figyelembe vétele;
- a megfigyelésen alapuló behelyettesítő tanulás jelentősége;
- az agressziót tanult válasznak tekinti;
- az agresszió csak egy a frusztráló helyzetekre adott lehetséges válaszok közül;
- az agresszió, mivel nem rendelkezik a késztetések tulajdonságaival, a viselkedés
elővételezett következményei befolyásolják.

FEJLŐDÉSLÉLEKTAN

Genotípus, fenotípus

Genotípus: az egyén genetikai felépítésének szintje – azok a géntípusok, amelyeket az egyén

örököl. Az egyén élete során változatlan.

Fenotípus: Az egyén megfigyelhető jellegzetességeinek, testi és lelki jellemzőinek,

egészségének és viselkedésének a szintje.

Környezet: az élőlényt övező körülmények és állapotok összessége

A genetikai öröklődés törvényei

Gregor Mendel (1822-1884): borsók keresztezése ---mendeli törvények

Allél: egy adott tulajdonságot befolyásoló gén megjelenései

- Azonos allélok ---homozigóta – a tulajdonság megnyilvánul (AA, BB, OO)

- Különböző allélok ---heterozigóta allélpár

a; a gyerek csak a két allél egyikéhez kötött tulajdonságokat mutatja: domináns allél/recesszív
allél (AO=A, BO=B)

b; A gyerek mindkét allél hatását mutatja úgy, hogy tulajdonsága átmeneti a két allél által
meghatározott jellemző között.

C; Kodominancia: A gyerek egy olyan jellemzőt mutat, amelyhez mindkét allél hozzájárul, de
ez a jellemző alapvetően különbözik a két közreműködő allél által meghatározott
tulajdonságtól, és nem is azok között van. (AB vércsoport)

A legtöbb tulajdonságunk poligénes (3-nál több gén)

Nemhez kötött jellemző: olyan jellemző, amelyet az X vagy Y kromoszómán található gén
határoz meg.
A férfiak sérülékenyebbek olyan genetikai károsodással szemben, ami az X kromoszómához
kötött. Pl. vörös-zöld színtévesztés, hemofília (vérzékenység)

Méhen belüli fejlődés szakaszai

1. Csíraszakasz: Fogamzás -> petevezeték -> méh (8-10 nap) – megtapadás

Osztódás mitózissal – az első 24 órával a fogamzás után, majd periodikus megkettőződés =>
méhbe érkezéskor már sejtek százaiból áll a fejlődő szervezet.

Az osztódás jellemzői: fejlődési heterokrónia (időbeli szóródás): a szervezet egyes részei

különböző ütemben fejlődnek; heterogenitás: a szervezet különféle részeinek fejlettségi
szintjei között azonos időben különbségek vannak.

Szedercsíra -> hólyagcsíra: belső sejttömeg ->maga az élőlény; trofoblaszt-védőgát a belső

sejttömeg és a környezet között

Epigenezis: az új formák a megelőző alakok és azok környezete között érvényesülő

kölcsönhatások eredményeképpen emelkednek ki. Az eltérő környezeti feltételek közötti
sejtosztódás különböző sejtek kialakulásához és az élőlény-környezet kölcsönhatások új
formáihoz vezet.

Beágyazódás: a hólyagcsíra a méhhez tapad

2. Embrionális szakasz:

Beágyazódástól számítva kb. 6 hétig tart. Kialakulnak a test alapvető szervei, és a szervezet
elkezd válaszolni a közvetlen ingerlésre. Már az anya adja a tápanyagokat, ő biztosítja a
védelmet.

Belső magzatburok (amnion): körülveszi az embriót, tartalmazza a magzatvizet.

Külső magzatburok (chorion: a belső magzatburok körül helyezkedik el, a méhlepény magzati
alkotórésze lesz.

Méhlepény (placenta): olyan összetett szerv, amely mind az anyából, mind az embrióból
származó szövetekből épül fel.

Köldökzsinór: a méhlepényt és az embriót köti össze

Az embrió növekedése:

Belső sejttömeg differenciálódása:

- Ektoderma: bőr külső rétege, körmök, fogak,IR

- Endoderma: emésztőrendszer, tüdő

- Mezoderma: izmok, csontok, keringési rendszer, bőr belső rétege

Cefalokaudális fejlődési minta: A fejlődés a fejtől halad lefelé (a „farok” felé)

Proximodisztális minta: A fejlődés a szervezet közepe felől halad a periféria felé

3. Magzati szakasz: A terhesség 8.-9. hetétől születésig: Az összes alapvető szövet és szerv
kezdetleges formában jelen van, és a későbbi csontvázat alkotó szövetek elkezdenek
csontosodni.

A magzati aktivitás funkciói: Döntő tényező a végtagok normális fejlődésében.

A méhen belüli fejlődés

Az anyai test védő és tápláló környezetet biztosít az emberi magzat növekedése számára. A
szervezetre a méhen kívüli világ is hat. Fontos, hogy ismerjük hatásait, mert

- befolyásolhatják a magzat fejlődését,

- a környezetre adott válaszai jelezhetik a megszülető gyermek viselkedésbeli

képességeit,

- Bizonyos, drogok, mérgek árthatnak a magzatnak=> megelőző intézkedések

A magzat érzékelési képességei:

- 1. Mozgás: a vesztibuláris rendszer 4 hónappal a fogamzás után kezd működni, és

születéskor teljesen érett=> képes az anya testhelyzeteinek változásait érzékelni.

- 2. Látás: A fogamzás utáni 26. héttől reagál a fényre, megváltozik a szívritmusa,

mozogni kezd.

- 3. Hallás: 5-6 hónappal a fogamzás után reagál a hangokra. A méhben a zaj átlagos
szintje 75db - a közlekedő autókban hallható zajszint

- Magzati tanulás:

Csecsemő megfigyelések – szívverés – Lee Salk (1973)

Gyermekvers felolvasások – DeCasper és Spence (1986)

Az anya állapota és a méhen belüli fejlődés

 Negatív attitűdök hatása

 Stressz hatása

 A táplálkozás hatása (szélsőséges alultápláltság – II. vh)

  A születési károsodások környezeti forrásai: Teratonégek: drogok (koffein, alkohol,
dohányzás, kokain, heroin), egyes gyógyszerek, fertőzések (bárányhimlő, rubeola,
AIDS, hepatitis, toxoplazmózis), sugárzás, környezetszennyezés

A teratogén hatások:

Kritikus periódusok:

- Csíraszakasz: méhen belüli halál

- Központi idegrendszer: 2.-5. hét (embrionális szakasz)
- Szív: 2,5-5,5. hét;
- Karok és lábak: 3,5.-7. hét;
- Szemek: 3,5-7,5. hét;
- Fogak, szájpadlás: 3,5.-8. hét

Születés: az első bio-szocio-pszichológiai átmenet

 Vajúdás három szakasza:

1. A méhösszehúzódások kitágítják a méhnyakat.

2. A baba feje áthatol a kitágult méhnyakon át a hüvelybe.

3. A kisbaba előbújik a hüvelyből, a méhlepény leválik a méh faláról.

Kulturális eltérés a szülést illetően.

 Orvosi beavatkozások a szülés folyamán (oxitocin, császármetszés)

Az újszülött állapota

 Az újszülött életképességének felmérése.

- Fizikai állapot: Apgar skála

- Viselkedéses állapot: Brazelton –újszülöttskála

Pl. Látási és hallási figyelem élő tárgyakra. Ülésbe húzás. Simulékonyság. Védekező
mozgások. Önnyugtatás

Komplikációk: Koraszülés, kis születési súly

A szülő-gyerek kapcsolat kezdete

 A csecsemő külseje: fontos szerepet játszik abban, hogyan fogadják őt a szülők.

  A társas környezet elvárásai: oly módon befolyásolják a gyermek környezetét, hogy
elősegítik a kulturális vonások generációk közötti átadását.

Korai csecsemőkor

Legkorábbi képességek: eltérő elméletek

1. A csecsemők „zúgó, vibráló, zűrzavaros „ világot észlelnek (1800-as évek vége,

William James) – a fejlődés nagymértékben függ a környezetből származó
információktól.

2. Több észlelési és cselekvési képességgel születnek a világra, mint amennyit a

megfigyelt viselkedésük elárul. => „koraérett csecsemő” – a fejlődés fő hajtóereje a
biológiai és érési folyamatok.

Érzékelési folyamatok

 Érzékelőrendszerekkel. Jellemzője: születéskor nem minden érzékszervünk egyformán

érett (heterokrónia)

 Vizsgálati módszer: - a környezet megváltoztatása hogyan befolyásolja a gyermek

élettani folyamatait és viselkedését. Pl. fény felvillantása, érzékelés jele lehet
fejfordítás, agyhullámok megváltoztatása, a cumi szopási ütemének módosulása

- habituáció - diszhabituáció

Hallás

 A beszédhangra az újszülöttek már első óráikban ráhangolódnak. – 2 napos korukra a

körülöttük beszélt nyelvet preferálják az idegen nyelvekkel szemben.

 Különösen érzékenyek a fonémákra (Eimas, 1985) – a beszédhangok legkisebb

kategóriái, melyek között értelmi különbség van

 A világ összes nyelvében használt fonémakategóriák észlelésére képesek. Ez 6-8

hónapos korban leszűkül a csecsemő anyanyelvére.

Látás

 A látórendszer alapvető anatómiai elemei már jelen vannak, de nincsenek teljesen

kifejlődve és megfelelően összehangolódva.=> az újszülött látása homályos.

 Színlátásuk 2 hónapos korukra megegyezik a felnőttekével.

  Látásélesség: az újszülöttek rövidlátók (20/300), 7-8 hónapos korukra (mászás)
megközelíti a felnőttekét.

 Mintaészlelés: mintázott ábra (pl. arc), koncentrikus körök, egyszínű, mintázatlan ábra

Szaglás, ízlelés, tapintás, hőmérséklet, testhelyzet

 Szaglás: születésüktől kezdve jó, 5 napos korukra anyatejjel itatott párna felé
fordulnak, 8-10 napos korukra felismerik saját anyjuk anyatejét.

 Ízlelés: születésüktől kezdve jó, édes-savanykás ízeket kedvelik, jellegzetes

arckifejezéseik a felnőttekéhez hasonlítanak.

 Tapintás, hőmérséklet testhelyzet: születésüktől jellemző érzékenység, válaszreakció.

Válaszfolyamatok:Reflexek

1. Babinski: talp símogatására a lábujjak szétnyílnak, majd begörbülnek – 8-12 hónapos korig
– a megfelelő neurológiai állapot jelzője

2. Elemi járás (lépőreflex): a vízszintes felszín felett felegyenesedve tartott csecsemő ritmikus
lábmozgásokat végez – eltűnik az első 2 hónapban – jelentősége vitatott, lehet, hogy a
későbbi akaratlagos járás alkotóeleme

3. Fogó: a csecsemő tenyerét ujjunkkal, vagy egy tárggyal megérintve ujjai a tárgy köré
záródnak.

Fogó: 3-4 hónapos korban eltűnik, – a megfelelő neurológiai állapot jelzője.

4. Kereső: a csecsemő a fejét fordítja és a száját nyitja, ha megérintik az arcát -3-6 hónapos
korban eltűnik – a szopás egyik eleme

5. Moro: ha tartás közben váratlanul leejtik a csecsemőt, vagy rős hangot hall, karjait szétlöki,
hátát homorítja, majd karjait visszahúzza, mintha kapaszkodna valamibe. – 6-7 hónapos
korban eltűnik – a normális neurológiai fejlődés alapvető jele

6. Pislogó. A szem gyors becsukása, állandó, károsító ingerek elleni védelem.

Érzelem

Fogalma: Sajátos élettani reakciók és kognitív kiértékelés nyomán létrejövő állapot érzése,
amely cselekvésre késztet.

Az érzelmek komplex folyamatok, egyszerre közvetítenek üzenetet mások felé és

szabályozzák viselkedésünket másokkal.
Az érzelmek eredete: Két elmélet:

1. Az érzelmek két primitív állapot, az elégedettség és az ínség érzéséből fejlődnek ki,

differenciálódnak. Pl. az öröm 3 hónapos korban válik el az elégedettségtől, a düh 4, a
félelem 6 hónapos korban

2. Minden ember az érzelmek egy alapkészletével születik. Az arckifejezések az egyén

érzelmi állapotának megbízható mutatói (Izard, 1994; Ekman, 1997)

Temperamentum

Temperamentum: Időben tartós, különféle helyzetekre adott következetes egyéni válaszmód.

Jellemzők:

1. Aktivitásszint: a gyerek mozgásosságának tipikus szintje („már az anyaméhben…”)

2. Ritmikusság: Az alapvető biológiai funkciók szabályossága és előrejelezhetősége

3. Megközelítés-visszahúzódás: A csecsemő új ingerre adott első válasza

4. Alkalmazkodás: Mennyire könnyen alkalmazkodnak a kezdeti válaszok a helyzethez

5. Válaszküszöb: Az ingernek az a szintje, amely a válasz kiváltásához szükséges.

6. Reakcióerősség: A válasz energiaszintje.

7. Hangulat: Örömteli, barátságos viselkedés/kellemetlen és barátságtalan viselkedés.

8. Elterelhetőség: Mennyire képes egy új inger megszakítani, vagy eltéríteni a

folyamatban lévő viselkedését.

9. Figyelmi terjedelem, tartósság: Mennyire marad fenn az elkezdett viselkedés.

Thomas & Chess (1982) kategóriái:

 Könnyű csecsemők: játékosak, biológiai funkcióik rendszeresek, készségesen

alkalmazkodnak az új helyzetekhez.

 Nehéz csecsemők: ingerlékenyek, biológiai ritmusukban rendszertelenek, és sokszor

hevesen vagy negatívan reagálnak az új helyzetekre, megpróbálva kibújni azokból.

 Lassan felmelegedő csecsemők: aktivitásuk alacsony fokú, válaszaik általában

gyengék. Hajlamosak visszahúzódni az új helyzetek elől, több időt igényelnek az új
helyzetekhez történő alkalmazkodáshoz.

A temperamentum három dimenziója (Rothbart és Bates, 1998) „gyermeki viselkedés”

kérdőívük alapján: A temperamentum változatainak három dimenziója együttesen adja a
gyermek temperamentumának egyedi „profilját”:
  Válaszkészség: az aktivitás jellemző szintje

 Érzelmi töltés: az uralkodó érzelmi hangulat (borús, vagy vidám)

 Önszabályozás: a gyermek uralma afölött, hogy mire figyel, és mire reagál.

Alkalmazkodás a társas világhoz

1. Alvás: az izomaktivitás és a szemmozgás alapján Wolff (1966) hét éberségi állapotot

különböztetett meg, mindegyikhez saját agyi aktivitásmintázat (EEG) kötődik. Az újszülöttek
idejük nagyobb részét alvással töltik, alvásigényük fokozatosan csökken: 1. hét: 16,5 óra; 4.
hét vége: 15 óra; 4. hónap vége: <14 óra

2. Etetés: étkezés 4 óránként vs. igény szerint. Kb. 7 hónapos korra a felnőttek normális
napirendjét közelíti meg, 4x eszik naponta.

Sírás:

Mennyisége fokozatosan növekszik mintegy hathetes korig, majd csökkenni kezd. Ez

egyetemes érési folyamat.

Komplex viselkedés, amely a légzés és a hangszálak mozgásának összehangolását igényli.

Kezdetben az agytörzs, később az agykéreg is bekapcsolódik.

Szülők reagálása: szívritmusgyorsulás, vérnyomás-emelkedés, tejelválasztás

„napirendhez” szoktatás – döntő fontosságú

A fejlődéslélektan tárgya, alapfogalmai, központi kérdései, módszerei, alaptörvényei

Új tudományág születése:

 Ipari forradalom-----gyermekmunka----a társadalmi változások következtében

keletkező problémák „kutatása”

 Iskolai oktatás bevezetése; IQ tesztek

 1833 Ipari Vizsgálóbizottság – 12 órás munkaidő

 Charles Darwin: A fajok eredete – 1859

 Korai kutatások: hosszú munkaidő, értelmi fejlődés

A fejlődéslélektan intézményesítése

 1890 – Gyermekkutatási Társaság

 Első folyóirat: Pedagogical Seminary

 1912 – Egyesült Államok Gyermekügyi Hivatala

A fejlődéslélektan központi kérdései

Érdeklődés középpontja: fejlődés

1. Törzsfejlődés (filogenezis): fajunk evolúciós története.

 Charles Darwin (1859): Az evolúció a változások felhalmozódásának lassú,

szakadatlan folyamata. A Homo sapiens és közeli rokonai közötti különbség
„fokozati, és nem minőségi”.
 Stephen Gould (1980):A szakaszos evolúció elmélete – a változás nagy
ugrásokban jelentkezik a nyomás lassú felhalmozódása nyomán, amelynek a
rendszer ellenáll, amíg el nem ér egy töréspontot.
 A Homo sapiens egyedi jellemzője:
o Kultúra: A környezet „ember alkotta” része, amely minket
születésünkkor fogad, és az az „életminta”, amelyet a közösségtől
elsajátítunk.
o A Homo sapiens elsősorban a nyelv segítségével alakítja és adja tovább
a kultúrát. Descartes (17. sz): „A nyelv az egyetlen biztos jele a testben
rejtőző gondolatnak.”

2. Egyedfejlődés (ontogenezis): Hogyan fejlődik az egyedi élőlény élete során?

Szakaszelmélet:

 Mennyiségi kontra minőségi változások

 A fejlődés minőségileg új mintázatai a szakaszok.

 A fejlődési szakaszok kritériumai (J.Flavell, 1971):

o A fejlődési szakaszokat minőségi különbségek jellemzik

o Az egyik szakaszról a másik szakaszra történő átmenet egyszerre

jelentkezik a gyermek viselkedésének sok, vagy akár minden
vonatkozásában.

o Az egyik szakaszról a másik szakaszra történő átmenet gyorsan lezajlik.

o Az egy szakaszra jellemző viselkedéses és testi változások összefüggő

mintázatot alkotnak.
Szakaszelmélet tagadása:

1. Albert Bandura – az emberek ugyanazzal a mechanizmussal tanulnak új

viselkedéseket minden életkorban, így jelentékeny folyamatosság van a fejlődésben. A
fejlődésbeli ugrások viszonylag ritka események (1963).

2. Robert Siegler – „A gyermeki gondolkodás folyamatosan változik, és a változások

nagy része inkább fokozatosnak, mint hirtelennek tűnik.”(1991)

A fejlődés kritikus periódusai: Az élőlény növekedésének olyan időszakai, amelyek folyamán

sajátos környezeti vagy biológiai eseményeknek kell megtörténniük, hogy a fejlődés
normálisan folytatódhassék. Pl. női nemi szervek kifejlődése, a beszéd kialakulása

Három alapvető kérdés:

1. Folyamatosság: Fokozatos változás/gyors változások

2. A fejlődés forrásai: Genetikai örökség/környezet

3. Egyéni különbségek: Miből erednek az állandó jellemvonások?

A fejlődés forrásai

Öröklés kontra környezet

1. A biológiai érési megközelítés: A fejlődést jellemző változások alapvető sorozata

endogén jellegű. A változások az élőlényen belülről, biológiai örökségének
következményeként erednek. A fejlődés fő oka az érés, a változások genetikailag
meghatározott mintázata, amely a fogamzástól a felnőttkorig végigkíséri az egyén
növekedését.

Arnold Gesell (1880-1961): A környezet határozza meg a viselkedés sok

mozzanatának megjelenését, erősségét és korrelációját, de nem maga okozza a
viselkedés fejlődésének előrehaladását. Ezt belső, érési mechanizmusok határozzák
meg (1940).

Sigmund Freud (1856-1939): Az alapvető emberi hajtóerők biológiailag

meghatározottak (az elsődleges motívum a szexualitás), de a társas környezet irányítja,
hogyan elégülhetnek ezek ki.

2. A környezeti tanulási megközelítés: A fejlődést ugyan a biológiai tényezők alapozzák

meg, de a fejlődési változások fő okai túlnyomóan exogének, azaz a környezetből,
elsősorban azoktól a felnőttektől erednek, akik jutalmazzák és büntetik a gyermek
 erőfeszítéseit. A fejlődés fő mechanizmusa a tanulás, az a folyamat, amelyben az
élőlény viselkedése a tapasztalat által módosul.
John B. Watson (1878-1958): „Adjatok egy tucat egészséges gyermeket, s engedjétek,
hogy én alakítsam ki azt a világot, amelyben felnevelem őket, és garantálom, hogy a
véletlenszerűen kiválasztott gyerekből olyan szakembert nevelek, amilyet akarok –
orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, sőt koldust vagy tolvajt is akár, tehetségétől,
hajlamaitól, tendenciáitól, képességeitől, valamint őseinek foglalkozásától és
bőrszínétől függetlenül” (1930).
Az irányzat mai képviselői már nem hagyják ilyen mértékig figyelmen kívül a
biológiai különbségeket. Szerintük: a környezet a tanulási mechanizmusokon keresztül
hatva elsöprő hatást gyakorol a fejlődés alakulására. Pl. Az intellektuális szempontból
kevés ingernek kitett gyermekek ugrásszerű fejlődése ingergazdag környezet hatására;
a kül. típusú szülői magatartások hatása a gyermekre; a televízió agresszív
viselkedésre gyakorolt hatása
Operáns kondicionálás: B. F. Skinner

3. A(z univerzális-)konstruktivista megközelítés: Az öröklés és a környezet egyenlő és

kölcsönös szerepet játszó forrásai a fejlődésnek, ezért értelmetlen az egyik tényezőnek
a másiknál nagyobb fontosságot tulajdonítani. Fő képviselője: Jean Piaget (1896-
1980)

„A szellemi növekedés elválaszthatatlan a fizikai növekedéstől, az idegrendszer és

különösen a hormonális rendszer egészen 16 éves korig érésben van.”

A gyermekek magasabb szintű tudást konstruálnak az érés és a környezet elemeiből.

Ez a folyamat alapvetően azonos minden embercsoportban.

Piaget: A környezet nem ugyanúgy hat minden gyermekre minden életkorban, hanem
a környezeti befolyás a gyermek pillanatnyi fejlődési szakaszától függ. A fejlődést a
környezet gyorsíthatja vagy lassíthatja, de a változások alapvető sorrendje univerzális.

Mai képviselői: A biológia és a környezet, mint a fejlődés forrásai, egymást kiegészítő

szerepet játszanak.

4. A kulturális megközelítés: A biológiai vagy környezeti tényező egészen különböző

következménnyel lehet a fejlődésre attól a sajátos kulturális és történelmi háttértől
függően, amellyel adott esetben kölcsönhatásba kerül.

A harmadik forrás: a gyermek társadalmi csoportjának a jelenben, a kultúrában

kikristályosodott történelme. Képviselője: Erik Erikson

Kultúra: Az emberek által felhalmozott tudásra épülő életmódok együttese, amely a

nyelvben kódolódik, és fizikai tárgyakban, hiedelmekben, értékekben, szokásokban és
tevékenységekben testesül meg, amelyeket egyik generáció a másiknak ad tovább.

A fejlődés törvényei
 1. Plaszticitás törvénye

2. Struktúra-dinamika egységének törvénye

3. Differenciálódás és integrálódás törvénye

4. Transzfer=átvitel törvénye

5. Koegzisztencia törvénye

6. Variabilitás és sztereotipizáltság törvénye

 Plaszticitás törvénye: a gyermek képlékeny, fejlődőképes, alkalmas a változásra.

 Struktúra-dinamika egységének törvénye: először a test felépítésének kell

megváltoznia, utána következhet a működésbeli változás. Amire nem érett, nem
tanítható.

 Differenciálódás és integrálódás törvénye: egyre több önálló képesség különül el, és

egyre magasabb szintű irányítás alá kerül. A képességek egységes rendszert alkotnak,
és kölcsönösen erősítik egymást.

 Transzfer=átvitel törvénye: A fejlődés folyamán a különféle képességek hatással

vannak egymásra. Pozitív transzer esetén erősítik, negatív esetén gyengítik egymást.

 Koegzisztencia törvénye: egyrészt a fejlődő egyén a különböző területeken más-más

fejlettségi szinten áll. Másrészt az adott képesség esetén egyszerre van jelen az
életkorra jellemző fejlettségi szint, az előző korszak fejlettségi szintjének
maradványai, és a következő életkorra jellemző fejlettségi szint csírái (pl.
mozgásfejlődés).

 Variabilitás és sztereotipizáltság törvénye: egyrészt képesek vagyunk az új

helyzetekhez rugalmasan alkalmazkodni, másrészt bizonyos viselkedések szokásossá
válnak, kialakul a dinamikus sztereotípia.

Egyéni különbségek

1. Miért különböznek az egyének egymástól?

2. Mennyire állandóak időben az egyéni jellemvonások?

3. Az egyéni különbségek hátterében öröklődés, vagy környezeti hatás áll?

A fejlődéslélektan tudománya
A tudományág paradoxona:

- A vizsgálat tárgya az egyén, a maga személyes fejlődésével.

- A tudományos elemzés alapegysége azonban az emberiség.

Következmény: a kutatási módszerek váltogatása

A tudományosság kritériumai

1. Objektivitás: a kutató előítéletei nem torzíthatják az adatokat.

2. Megbízhatóság:

o az azonos viselkedés több alkalommal történő megfigyelésekor rögzített

leírásoknak azonosaknak kell lenniük.
o A viselkedés jellemzésében a független megfigyelőknek egyet kell érteniük.

3. Érvényesség: A gyűjtött adatok ténylegesen azokat a jelenségeket tükrözik, amelyeket a

kutatók vizsgálni kívánnak.

4. Megismételhetőség: Más kutatók is képesek az eredeti vizsgálatban használt eljárásokat

alkalmazni, és azok ugyanazt az eredményt hozzák.

Csoport esetében: Reprezentativitás: A megcélzott embercsoport jellemzőit tükrözze a minta

(életkor, nem, társadalmi helyzet, nemzetiség, stb.)

A fejlődés genetikai háttere

Azonosság: Homo sapiens fajhoz tartozás

Ok: genetikai készlet, közös környezet (Föld)

Változatosság: Különbségek az egyének szintjén

Ok: Ivaros szaporodási mód – a gének sajátos egyéni kombinációja + különböző környezeti
körülmények

Ivaros szaporodás I. Mitózis

Szexuális közösülés: spermium+petesejt=zigóta (23 anyai+23 apai kromoszóma)

Mitózis: a sejt megkettőződésének és osztódásának folyamata; a fogamzás után órákon belül
megkezdődik

1. Replikáció

2. Kettéosztódás

Pl. testi sejtek

Biztosítja, hogy az élőlény élete folyamán azonos genetikai információ maradjon fenn a test
sejtjeiben.

Meiózis: a változatosság forrása

A csírasejtek (spermiumok és petesejtek) replikációja

Genetikai változatosság:

- Zigóta: 46 kromoszóma=23 apai+23 anyai

- Átkereszteződés (crossing over)= a genetikai anyag kicserélődik egy

kromoszómapáron belül

Nem meghatározása:

22 pár testi, 1 pár ivari kromoszóma: XX = nő, XY=férfi

Genotípus, fenotípus

Genotípus: az egyén genetikai felépítésének szintje – azok a géntípusok, amelyeket az egyén

örököl. Az egyén élete során változatlan.

Fenotípus: Az egyén megfigyelhető jellegzetességeinek, testi és lelki jellemzőinek,

egészségének és viselkedésének a szintje.

Környezet: az élőlényt övező körülmények és állapotok összessége

A genetikai öröklődés törvényei

Gregor Mendel (1822-1884): borsók keresztezése ---mendeli törvények

Allél: egy adott tulajdonságot befolyásoló gén megjelenései

- Azonos allélok ---homozigóta – a tulajdonság megnyilvánul (AA, BB, OO)

- Különböző allélok ---heterozigóta allélpár

a; a gyerek csak a két allél egyikéhez kötött tulajdonságokat mutatja: domináns allél/recesszív
allél (AO=A, BO=B)

b; A gyerek mindkét allél hatását mutatja úgy, hogy tulajdonsága átmeneti a két allél által
meghatározott jellemző között.

C; Kodominancia: A gyerek egy olyan jellemzőt mutat, amelyhez mindkét allél hozzájárul, de
ez a jellemző alapvetően különbözik a két közreműködő allél által meghatározott
tulajdonságtól, és nem is azok között van. (AB vércsoport)

A legtöbb tulajdonságunk poligénes (3-nál több gén)

Nemhez kötött jellemző: olyan jellemző, amelyet az X vagy Y kromoszómán található gén
határoz meg.

A férfiak sérülékenyebbek olyan genetikai károsodással szemben, ami az X kromoszómához

kötött. Pl. vörös-zöld színtévesztés, hemofília (vérzékenység)

Gének, élőlény, környezet

A gének környezetbe ágyazva léteznek, az élőlények génjeik és környezetük közötti

kölcsönhatások révén fejlődnek.

A genetikai és környezeti tényezők viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálják a

viselkedésgenetikusok:

1. Az élőlény és környezete közötti kölcsönhatásokat tág ökológiai keretben kell

vizsgálni, mert a környezeti változások bármely szinten alapvető hatással lehetnek a
fenotípus fejlődésére(Albert Winchester kísérlete a himalájai nyúllal). – specifikus
hely

2. A kölcsönhatások kétirányú folyamatok: genetikai hajlam, beindító környezeti hatás.

3. A genetikai tényezők közrejátszhatnak abban, hogy az egyén milyen lakókörnyezetben

él, illetve hogyan formálja és válogatja meg saját tapasztalatait.

Válaszövezet: A genotípus környezetének a fenotípusra kifejtett hatása. Terjedelme az összes

olyan gén-környezet kapcsolatot magában foglalja, amely összeegyeztethető az élőlény
életben maradásával, így tartalmazza az összes lehetséges fejlődési változatot.

Kanalizáció: A faj bizonyos tipikus jellemzői a környezet nagy változatossága ellenére is szűk
tartományra korlátozódhatnak. Pl. nyelvelsajátítási képesség

A kanalizált folyamatok erős hajlamot mutatnak az önkorrekcióra, ha az élőlény szokatlan

tapasztalatoknak van kitéve (betegségek, éhínségek időszaka).
A viselkedésgenetikusok az emberi vonások válaszövezeteit megállapító kísérleti vizsgálatok
helyettesítésére a rokoni kapcsolatok kutatását alkalmazták. Három típus:

1. Családkutatás: az együtt élő rokonokat hasonlítják össze.

2. Ikerkutatás: Egypetéjű és kétpetéjű ikerpárokat hasonlítanak össze.

Örökbefogadottak kutatása

Mutációk és öröklődő rendellenességek

Mutáció: A gének lemásolásának folyamatában keletkező hiba, amely módosítja a DNS

molekuláris szerkezetét. Néha testi sejtekben is előfordul, ez azonban a következő
generációkba nem továbbítódik.

A csecsemők 3,5%-a születik genotipikus rendellenességgel.

A súlyosabb genetikai rendellenességek többsége recesszív.

Fejlődéspszichológusok és a mutációk, öröklődő rendellenességek:

1. A mutációk segíthetnek az örökletesség és a környezet közötti kölcsönhatások

felderítésében.

2. Ha jelenlétük a fejlődés igen korai szakaszában felfedezhetők, esetleg találhatók olyan

eljárások, amelyek megakadályozzák a születési károsodást.

3. A rendellenesség gyerekre és családjára gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölése.

Gyakoribb öröklődő rendellenességek

Sarlósejtes vérszegénység: gén-környezet kölcsönhatás – előfordulási gyakoriság

Down-kór (triszómia): kromoszómahiba – a 21. kromoszómából hárommal rendelkeznek –

előfordulási gyakorisága az anya életkorával nő (<30 év 1 :800,49 év 1:12)

Fenilketonúria: kezelhető genetikai kór; öröklött anyagcserezavar->értelmi fogyatékosság;

kezelhető fenil-alaninban szegény diétával 1-3 hónapos korban

A fejlődés mechanizmusai – az első hónap változásai

Hogyan jelennek meg új viselkedésformák?

 1. Biológiai érési megközelítés

2. Környezeti tanulási megközelítés

3. Univerzális konstruktivista megközelítés: Piaget

4. Kulturális megközelítés

Táplálkozás fejlődése

Újszülött – reflexek: keresőreflex, szopás, nyelés, légzés; még nem jól integráltak=> első
étkezések koordinálatlan események => időtartam kb. 1 órahossza

6 hetes kor: a táplálkozás összetevőinek koordinált együttműködése => időtartam 10 perc

Létrejön egy új viselkedésforma a csecsemő veleszületett reflexeinek újraszerveződésével.

Biológiai érési megközelítés – a táplálkozás fejlődése

A viselkedés biológiai alapjait hangsúlyozza, a fejlődés a központi idegrendszer érésétől és

működésétől függ.

Egyszerű reflexek: érzékelő receptor->érzékelő idegsejt-> szinapszis a gerincvelőben->

mozgató idegsejt -> izomösszehúzódás =è agyi területek nem játszanak szerepet

Bonyolultabb reflexek a központi idegrendszer komplexebb részeinek működését igényli:

agytörzs (pl. keresőreflex, szopás, légzés, ásítás, sírás), agykéreg (mozgatóműködések-
előnyúlás, érzékleti megkülönböztetések, idő, tér, nyelv elemzése)

Mielinizáció: az idegsejtek egy zsírsejtekből álló szigetelése -> impulzus gyorsabb terjedése.

Elsődleges mozgatókéreg: a nem reflexes mozgásokért felelős terület: 1. karok, törzs; 2. láb
(2. életév végére)

Elsődleges érzőkérgi területek: a születés utáni hónapokban érnek:

1. tapintásért felelős terület

2. látókéreg

3. hallókéreg

Reflexek és a későbbi viselkedés:

Moro-reflex: eltűnik féléves korra – magasabb agyi központok érésének eredménye

Elemi járás: eltűnik 2 hónapos kor körül – 1 éves kor körül az akaratlagos járás elemeként tér
vissza (vita)
Előnyúlás – vizuálisan kiváltott nyúlás – átalakuló reflex, 2-3 hónapos kor között vizuálisan
vezérelt nyúlás

?? Minden agyi kapcsolat kifejlődik-e a viselkedésformák megjelenése előtt, vagy a csecsemő

környezettel folytatott interakciójának a következménye?

Környezeti tanulási megközelítés

Elv: Az agy érik a kora csecsemőkor folyamán, azonban az érés önmagában kevés annak a
megmagyarázására, hogy hogyan koordinálódnak a veleszületett reflexek egymással és a
környezet kiváltó ingereivel.

Szerintük: Az ilyen koordináció tanulást igényel.

Tanulási formák:

1. Habituáció

2. Klasszikus kondícionálás

3. Operáns kondícionálás - megerősítés

Univerzális-konstruktivista megközelítés: Piaget

Reflex: primitív séma

Séma: a pszichológiai működés alapegysége – egy mentális struktúra, amely az élőlényt a

hasonló körülmények közötti cselekvés modelljével látja el.

A veleszületett „reflexsémák” adják a cselekvési vázat, amely fokozatosan formálódik a

tapasztalat által.

A kezdeti sémák megerősödnek, új sémákká alakulnak át az adaptáció folyamatában.

Két oldala: asszimiláció (új tapasztalat beépítése) és akkomodáció (régi séma környezethez
igazítása)

Fejlődés: az asszimiláció és az akkomodáció közti állandó „kötélhúzás” = ekvilibráció

(kiegyensúlyozás)

A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai

1. Születés-2 év: Szenzomotoros szakasz

2. 2-6 év: Műveletek előtti szakasz

 3. 6-12 év: Konkrét műveleti szakasz

4. 12-19 év: Formális műveleti szakasz

Szenzomotoros szakasz alszakaszai:

 0-1,5 hónap: reflexsémák gyakorlása (akaratlan keresés, szopás, fogás, nézés)

 1,5 hónap-4 hónap: elsődleges cirkuláris reakciók

 4-8 hónap: másodlagos cirkuláris reakciók, az érdeklődés a külvilág tárgyaira irányul

 8-12 hónap: a másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja, a cél elérésére irányuló

cselekvésre való képesség megjelenése = intencionalitás

 12-18 hónap: harmadlagos cirkuláris reakciók

 18-24 hónap: a szimbolikus reprezentáció kezdetei

Kulturális megközelítés

Amit elfogad: az egyén aktív szerepe alapvető a fejlődésben; a biológia és a tapasztalatok

egyenlő és kölcsönös szerepet játszanak a fejlődésben.

Amit hozzátesz: a gyerek közösségébe tartozó más emberek aktív hozzájárulása; a szociális
csoport történelme által felhalmozott kulturális „élettervek”.

Élettervek: ezek a kultúrára jellemző változatok a fejlődés bizonyos irányait bátorítják,

másokat hátráltatnak -> a viselkedés jellegzetes mintáit hozza létre

A születés utáni első bio-szocio-pszichológiai átmenet (2,5 hónap)

Biológiai vonatkozások:

Központi idegrendszer – idegpályák mielinizációja, agyi sejtek számának és fajtáinak

növekedése

Pszichofiziológia – ébrenlét időtartama nő, az aktív REM alvás aránya a teljes alvásidőn
belül csökken

Viselkedéses vonatkozások:

Látásélesség nő; a vizuálisan kiváltott nyúlás vizuálisan vezérelt nyúlássá válik; a szociális
mosoly kezdete
Társas vonatkozások: a csecsemő és gondozó közötti koordináció és érzelmi kapcsolat új
minősége; az „akarattal” sírás kezdete

Szociális mosoly: A valódi szociális mosoly mások mosolyára való válasz. – minőségileg új
viselkedésforma és új típusú társas kapcsolat.

Feltétele: látórendszer érése, látásélesség új szintje, látómező elemzésének új képessége => a

látszólag független viselkedés, a mosolygás átalakul.

A szülőkkel való kapcsolat új minőségbe lép át: a csecsemők örömet kezdenek kifejezni.

Az első év fejleményei-biológiai változások

Méret és alak: megháromszorozza a súlyát, kb. 25 cm-t nő. Testarány módosul: születéskor a
fej mérete a felnőtt méret 70%-a, a testhossznak 25%-a. 1 éves korban a fej a testhossz 20%-a,
felnőttkorban 12%-a.

 A súlypont lejjebb kerül, ami megkönnyíti a két lábon való egyensúlyozást és a járás
megkezdését.

Izomzat és csontozat: növekedés, csontosodás=> tárgyak megfogása, felemelése, önálló állás,

járás

Agy: Szinaptogenetikus robbanás: az agy erősen túltermeli a szinapszisokat, amelyek az idő

múlásával és az egyéni tapasztalat hatására vagy megerősödnek, vagy megsemmisülnek.

A kéreg prefrontális területének fejlődése a 7.-9. hónap között az akaratlagos viselkedés

fejlődésére hat. => növekszik a csecsemők önszabályozó képessége, figyelmük irányítása

Az észlelés és mozgás fejlődése – kölcsönösen hatnak egymásra.

A csecsemők azért észlelnek, hogy cselekvéseikhez információt gyűjtsenek, és azért

cselekszenek, hogy több információhoz jussanak (Gibson, 1997).

Nyúlás és fogás összehangolt koordinációja a csecsemő 9 hónapos korára alakul ki.

Helyváltoztatás: központi szerep a fejlődésben – önálló járás – leválás az anyáról, a „világ

megtapasztalása”

Tárgyállandóság

 Fogalma: A tárgyaknak anyaga van, tőlünk függetlenül léteznek, akkor is, ha nem
látjuk őket.

 Piaget szerint a csecsemő nem rendelkezik vele, kb. 1 éves koráig.

  Bizonyítékai (megfigyelések):

- A csecsemő az anyjával játszik, az kimegy, amikor visszajön, tükrökkel sokszorosítják

ànem jön zavarba

- A cs. és játéka közé egy nem átlátszó „falat” tesznek à a cs. elveszíti érdeklődését,
nem keresi

- A cs. előtt kisvonat megy be az alagútba, nem követi az útját.

Az első év fejleményei - tárgyállandóság

Piaget szerint 6 szakaszban fejlődik ki:

I.-II. alszakasz (0-4 hónap): a csecsemők a hangok forrásának irányába fordulnak, arra a
helyre merednek tovább, ahol láttak valakit, de nem keresték aktívan a tárgyat, amikor az
eltűnt.

III. Szakasz (4-8 hó): elfogadható pontossággal meg tudnak ragadni tárgyakat, de keresési
képességeik még korlátozottak. A teljesen eltűnő tárgyakat hamar elfelejtik; ugyanannak a
tárgynak a megjelenése egyszerre több helyen, nem okoz megrökönyödést;

IV. Szakasz (8-12 hó): a csecsemők tudják, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha nem
láthatóak <- keresni kezdik azokat.

Jellegzetes hiba: A nem B hiba – a gyermek a tárgyat azon a helyen keresi, ahol utoljára
megtalálta, még akkor is, ha látta, hogy azt más helyre tették.

Piaget kritikája

Tárgyállandóság már 3,6 hónapos korban?

A forgó lemez és a doboz esete (1987) -> az eltakart tárgy nem szűnik meg létezni csak azért,
mert nem látható.

De akkor miért viselkednek úgy, ahogy Piaget leírta?

- Azért hibáznak, mert gyorsan felejtenek.

- Gondot okoz, hogy megakadályozzák, hogy a felé a hely felé nyúljanak, ahonnan az
imént kaptak jutalmat a nyúlásért.

- Nehezen tudják a mozdulataikat úgy összerendezni, hogy az akadály alatt, azt

kikerülve tudjanak nyúlni.

- 4 hónapos korukra a csecsemők felismerik, hogy a tárgyak nem szűnnek meg létezni
attól, hogy nem láthatók, de képtelenek e tudásuk alapján cselekedni, csak
meglepődésüket tudják kifejezni, amikor elvárásaik nem teljesülnek.
 - 9 hónapos korra válnak a nyúlás és a fogás jól összerendezett cselekvésekké.

- A tudás megelőzi azt a képességet, hogy annak alapján cselekedjenek.

A tárgyak különböző tulajdonságainak integrációja

Felismerik-e a csecsemők, hogy egy tárgy látványából, hangjából, ízéből, szagából és

tapintásából származó információk mind egybe tartoznak? Igen!

Elizabeth Spelke (1976, 1984) 4 hónapos csecsemőknek mutatott filmre vett jelenetpárokat:

Ütőshangszeren játszás – kukucs-játék; a hozzá tartozó hangokat felváltva játszották => a

csecsemők leggyakrabban azt a filmet nézték, amelyik a hangszóró hangjának megfelelt

Kategorizáció

A csecsemők a születés utáni néhány hónapon belül képesek operáns kondicionálással

megtanulni, hogy kategóriákra válaszoljanak.

3 hónapos korukra megtanulják, hogy a külsőleg különböző tárgyakra, mint egyenértékűekre

reagáljanak => képesek kategóriákat képezni.

7-8 hónapos korig azonban nem kezdenek maguktól, kondicionálás nélkül is reagálni a
kategoriális különbségekre.

Az emlékezet növekedése

Képes-e a csecsemő a múlt tapasztalataiból származó információkat felhasználni?

3 hónapos csecsemők 1 hétig emlékeznek egy megtanított mozgásra. 2 hét múlva úgy tűnt,
hogy elfelejtették.

DE: egy rövid emlékeztető után ismét tudták, mit kell tenniük.

Összegezve

A tárgyállandóságra, a kategorizációra és az emlékezet fejlődésére vonatkozó adatok

együttvéve arra utalnak, hogy az első év vége felé bekövetkező fejlemények egymástól,
valamint a mozgási fejlődéstől és a biológiai éréstől is elválaszthatatlanok.

Mindez egybefonódik a csecsemő gondozóihoz való érzelmi kapcsolatainak és

kommunikációs képességeinek a változásaival.
Új kapcsolat a társas világgal

Az első év második felében a csecsemők ismeretlen felnőttektől való félelme és az anya

eltűnésekor jelentkező izgatottsága szorosan összefügg az önálló mozgás, a kategorizáció és
az emlékezés képességeinek növekedésével.

A felnőtt a segítségét a csecsemő képességeihez és szükségleteihez igazítja=>megtanulják azt

a cselekvést önállóan elvégezni is ß legközelebbi fejlődési zóna (Lev Vigotszkij)

Bizalmatlanság

A 7.-8. hónapban kezdődik.

7 hónapos koruk előtt a csecsemők két csoportra osztják az embereket:

- „Akikben lehet bízni, hogy segítenek.”

- „Kiismerhetetlen idegenek.”

Kategorizálás, valamint a jelenlegi és a múltbeli körülményeket összevetve à az idegeneknek

nincs gyakorlatuk a velük való interakciókban.

A kommunikáció jellegének változása

1. Szociális mosoly: első érzelmi reakció

2. Elsődleges interszubjektivitás: a csecsemő és gondozói közötti szerepcserélgetés,

megosztott érzelmek

3. Másodlagos interszubjektivitás : a csecsemő és gondozója már saját magukon kívüli

tárgyakra és emberekre vonatkozó érzelmekben osztoznak (közös figyelem)– szociális
referencia: a csecsemő valami ismeretlennel találkozva a gondozóját figyeli, hogy mit
kellene éreznie, csinálnia. DE minél messzebb mennek gondozóktól, annál kevésbé
látják arckifejezésüket.=>kell egy új kommunikációs eszköz

4. A nyelvi megértés és a beszéd kezdete:

- viszavezethető a 10-12 hetes korban kezdődő gügyögésre és gurgulázásra –

„párbeszéd” az anyával

- gagyogás: játék a hangokkal; a beszédben használthoz hasonlatos mássalhangzókat és

magánhangzókat tartalmaz – 4 hónapos kortól 9 hónapos korig

- halandzsa: szótagsorozat olyan intonációval és hangsúlyozással, amely a leendő

anyanyelvük mondataira jellemző – első év vége felé
Játék

- A kognitív fejlődés mutatója.

- Gyökerei a szenzomotoros viselkedésben láthatók.

- Saját test, más emberek bevonása.

- 12-13 hónapos csecsemők: szimbolikus vagy mintha-játék

- A mintha-játék egyre összetettebbé válása:

A cselekvő saját maga.

A cselekvő a passzív másik.

A cselekvő egy passzív helyettesítő.

A cselekvő egy aktív másik.

Kategorizációs képesség fejlődése

Susan Sugarman kísérlete (1983) :

1. Az 1 évesek felfedezték az egyes tárgyak közötti hasonlóságot; a felemelt tárgyat

leginkább azokhoz érintették, amelyeknek ugyanolyan alakjuk volt.

2. A 18 hónaposok egy kis munkaterületre helyeznek két vagy három azonos fajta
tárgyat.

3. A 24 hónaposak a tárgyakat két külön kategóriába sorolják.

4. A 30 hónaposak egy időben foglalkoznak a két fő kategóriával, és alkategóriákat is

alkotnak.

Az első szavak

A reprezentációs gondolkodás legnyilvánvalóbb jelzése: olyan szavak használata, amelyek

embereket, tárgyakat, eseményeket képviselnek (reprezentálnak).

8-9 hónapos kor körül egy-két szó, de a nem azonnali utánzáson alapuló szavak használata 1
éves kor körül jelenik meg.

Szoros kapcsolat van a szókincs korai elsajátítása , és aközött, hogy milyen ügyesen keresik
az elrejtett tárgyakat. => a belátásos problémamegoldás és a szókincs robbanásszerű
növekedése nagyjából azonos életkorban következik be.
Az érzelmi kapcsolatok új formája

A helyváltoztatás képessége jelentős hatással bír a gyerekek és szüleik közötti érzelmi

viszonyra.=> több negatív érzés, düh, harag jellemző mind a két félnél. => Oka: kötődés

A kötődés négy jele (Eleanor Maccoby, 1980):

1. Igyekeznek elsődleges gondozójuk közelében maradni.

2. Nyugtalanok lesznek, ha elválnak gondozójuktól.

3. Boldogok, amikor újra találkoznak a kötődés tárgyát képező személlyel.

4. Még akkor is a másik személy felé irányítják cselekedeteiket, ha az nincs jelen.

Kötődés

A fejlődés egyetemes jellemzője. Alapjainak magyarázata:

1. Sigmund Freud: a csecsemők azokhoz az emberekhez kötődnek, akik

táplálékigényüket kielégítik.

2. Erik Erikson: azokhoz kötődnek, akikben megbízhatnak, hogy segíteni fogják őket.

3. John Bowlby: …, akik a világ felderítéséhez biztonságos hátteret biztosítanak

számukra.

1. Freud drive-redukciós magyarázata

Az emberi lényeket is főként biológiai késztetéseik (biológiai drive-ok) motiválják. Pl. éhség,
szomjúság

Az élőlény arra törekszik, hogy kielégítse ezt a szükségletet, az élvezet az, amit ilyenkor
érez.=> az élvezetek keresése a létezés egyik alapelve.

Freud első fejlődési szakasza az orális szakasz (az élvezet elsődleges helye a száj) => a
gyerekek olyan tárgyakhoz, emberekhez kötődnek, akik kielégítik éhségüket. Első ilyen
ember az anya.

A kutatások nem igazolták.

2. Erik Erikson pszichoszociális magyarázata

Az emberi életutat 8 stádiumra osztotta. Minden egyes stádiumban egy-egy konfliktus

megoldásával tanulnak új készséget.
 1. szakasz: bizalom vs. bizalmatlanság

2. szakasz: autonómia vs. kétségbeesés

Az első szakasz folyamán bizalma megszilárdul gondozói iránt, a második szakaszban már
nem nyugtalankodik a rövid elválások miatt, mivel tudja, hogy gondozója vissza fog térni.

3. John Bowlby etológiai magyarázata

Kiindulópont: A II. vh-ban a családjuktól elszakított, intézetben nevelt angol gyerekek

mentális problémáinak kutatása => hasonló viselkedéssorozat

1. Anyától való elválás során tomboló félelem: sírás, dühroham,kiszabadulás.

2. Elkeseredettség és depresszió.

3. Ha az elválasztottság fennmarad, és nem alakul ki új, stabil kapcsolat, közömbössé

válás más emberekkel szemben.

A közömbösség ilyen állapota = leválás (kötődésre való képtelenség)

Kötődés kialakulásának mechanizmusa

Az első két év folyamán 4 szakaszban fejlődik ki:

1. A kötődés előtti szakasz (születéstől 6. hétig): összehangolás kezdetei, a gyerekek

szoros kapcsolatban maradnak gondozóikkal; nem keserednek el, ha idegen vigyáz
rájuk.

2. A kötődés keletkezésének szakasza (6. hét-6-8 hónapos kor): A gyerekek másként

reagálnak az ismeretlen és az ismerős emberekre; az ismeretlen láttán a félelem jeleit
mutatják

3. A tiszta kötődési szakasz (6-8 hónaptól 18-24 hónaposig): Ekkor jelenik meg a
szeparációs szorongás – a gyereket feldúlttá teszi, ha anyjuk kimegy szobából. De
ugyanúgy az anya is zaklatottá válik, ha gyerek tűnik el a látóteréből.

A kötődés egy jól fejlett szabályozórendszer, amely az első év folyamán fejlődik ki.
Egy dinamikus egyensúly, ami a gyereknek a biztonság érzetét biztosítja. Az anya egy
olyan biztonságos hátteret kínál, amelyből a csecsemő „felderítő kirándulásokat
„tehet.

4. A kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hónapos kor): A gyerek mozgékonyabbá

válik, több időt tölt az anyjától távol, az anya-gyerek páros átmeneti állapotba jut, az
egyensúly fenntartásának felelősségében osztoznak. Ez a fázis évekig is tarthat.
 A gyerek és gondozója közötti kölcsönös érzelmi kapcsolat nyújt segítséget a
gyermeknek a biztonságérzet fenntartásában, amikor a gondozójától egyre hosszabb
ideig távol van.
A szülő-gyerek kötődés belső munkamodellé válik.

Állatkísérletekből származó bizonyítékok

Harry Harlow és mtsai kísérletei rhesusmajmokkal:

1. Drive-redukciós elmélet tesztelése:

Drótanya – élelem

Szőranya – csak a puha anyag, élelmet nem adott

A 165 nap alatt a kölyökmajmok megkülönböztetett előnyben részesítették a szőranyát. => a

testi érintkezés mindennél fontosabb a csecsemő anyjához való kötődésének kialakulásában.

2. Bowlby elméletének tesztelése:

Feltevés: az embergyerekhez hasonlóan a majomkölykök is az anyjukhoz szaladnak, ha

idegen helyzettel szembesülnek - dobot verő mechanikus játékmackó

szőranya

 A biztonság érzete fontosabb még az ételnél is a kötődés kialakulásában.

 Azonban az egészséges fejlődéshez ez nem elegendő. Nem alakult ki kölcsönösség,

nem volt kommunikáció, nem büntette a helytelen viselkedést => más majmokkal
közömbösek, vagy erőszakosak voltak, nem tudtak normálisan közösülni.

A kötődés mintázatai

Mary Ainsworth idegen helyzet (anya, 18 hónapos gyermek, idegen személy) kísérlete (1969)
alapján:

1. Biztonságosan kötődő: nyugodtan játszik az anyja jelenlétében, az idegen nem vált ki

félelemreakciót. Elváláskor hevesen tiltakozik, csak az anya visszatérése képes
megnyugtatni.
2. Szorongó/elkerülő: nem mutat heves reakciót elváláskor, ha nyugtalanok, az idegen is meg
tudja nyugtatni. Visszatéréskor nem mennek oda az anyjukhoz.

3. Szorongó/ellenálló (ambivalensen kötődő): szorosan anyjuk mellett maradnak, feldúltak,

mikor anyjuk kimegy. Az idegen személy feldúlttá teszi, a visszatérő anya nehezen tudja
megnyugtatni. Az anyának hol az ölébe kéredzkedik, hol eltolja magától, vigasztalásának
ellenáll.

Main&Solomon (1990):
4. Dezorganizált kötődés: Nincs stabil módszere az anya távozása okozta stressz enyhítésére,
emiatt viselkedése rendszertelenné válik. (Elhanyagoló, veszélyeztetett környezetben élő
gyermekek 80%-ára jellemző)

Tünetek: menekül anyja elől, fejét a falba veri. àA szülő egyszerre a biztonság és a félelem
forrása.

Édesanyák a kötődés hátterében

1. Biztonságosan kötődő: Az édesanya érzékenyen, azonnal és megfelelően válaszol

gyermeke jelzéseire.

2. Szorongó/elkerülő: Az édesanya passzív, elutasító, és mereven reagál a gyermek

szükségleteire.

3. Szorongó/ellenálló: Az édesanya viselkedése következetlen, néha figyel a gyermekre,

máskor megközelíthetetlen, többször erőszakosan beavatkozik.

4. Dezorganizált kötődés: Az édesanya viselkedése kiszámíthatatlan, gyakran agresszió

jellemzi, és nem tudja a gyermeket megnyugtatni.

A kötődés felnőttkori hatásai

Biztonságosan kötődő gyermek: felnőttként értékesnek és szerethetőnek érzi magát. Párját

megbízhatónak és őszintének tartja, magas az elégedettsége a párkapcsolatban.

Szorongó/ellenálló gyermek: felnőttként idealizálja párját és kapcsolatát, magas a

függőségigénye. Érzéseit elnyomja, mert fél, hogy elveszíti partnerét, akiben nem tud
megbízni.

Szorongó/elkerülő gyermek: nem bízik sem magában, sem párjában, fél attól,hogy nem
szerethető. Tart az intimitástól, az elköteleződéstől, ezért felszínes kapcsolatokat létesít.

A kötődési minták változatainak okai

1. Szülői viselkedés: figyelmes, érzékeny gondoskodás- biztonságos kötődés;

elhanyagoló, következetlen bánásmód ->bizonytalan kötődés

2. A gyerek jellemzői: a pillanatnyi tevékenység megszakításakor megzavarodó, az

emberek iránt kevésbé érdeklődő csecsemőknél nehezebb biztonságos kötődést
kialakítani

3. A család befolyása: alacsony társadalmi-gazdasági helyzet, szülők közötti feszültség

 4. Kulturális hatások: a kizárólagos anyai és közösségi nevelés egyaránt a szorongás
jeleit hívhatja elő.

Az én felfedezése

A kétéves kor egy új fejlődési szakasz kezdete:

- fokozódó éntudat

- a felnőttnormákra való érzékenység

- fokozódó önállóságérzet

Önfelismerés: tükörbeli önfelismerés tanulási szakaszok eredménye: 3 hónap – kevés

érdeklődés a tükörkép iránt; 4 hónap – nyúl felé, ha abban játékot lát; 10 hónap – a tükörben
látott játékot már jó helyen keresi, de az arcukra kent piros foltot még nem törlik le; 18
hónapos kor – némelyek letörlik, mások megkérdik, mi az; pár hónap múlva felismeri a
tükörképét

Másodlagos érzelmek kialakulása

Az első év végére 6 alapérzelem: öröm, félelem, harag, meglepetés, szomorúság, undor

18-24 hónapos kor között új érzelmeket kezdenek átélni: zavar, büszkeség, bűntudat, irigység
= másodlagos érzelmek (társas érzelmek) Kialakulásuk feltételei: társas normák megértése,
önértékelés, éntudat

Pl. büszkeség – más szemével kell tudnia helyesnek és nagyszerűnek ítélnie saját tettét

Fontosak a gyerek szociális fejlődése szempontjából.

Nyelvelsajátítás

1. Hogyan fedezik fel a gyerekek, hogy mit jelentenek a szavak? (a referencia

problémája)

2. Hogyan tanulják meg a szavakat úgy elrendezni, hogy azoknak mások számára
jelentésük legyen? (a nyelvtan problémája)

A nyelvtan problémája
A nyelvtan: azok a szabályok, amelyek meghatározzák a szavak sorrendjét a mondatban,
illetve összerendezik a szavak egyes részeit (pl.a szótövet és a toldalékokat).

Rekurzív mondatszerkesztés: a nyelv egyik központi sajátossága, ami gazdaságossá és

rugalmassá teszi a nyelvi kifejezéseket (3 tőmondat=1 összetett mondat)

A nyelv 4 alrendszere

A nyelv: A szavak, ezek kiejtése és a szavakat összekapcsoló azon módszerek összessége,

amelyeket egy nagyobb közösség használ és megért.

1. Hangok

2. Szavak

3. A szavak összekapcsolásának módszerei

4. A nyelv közösségi használata

Hangok

 1. év vége: azon hangok, hangsorozatok gyakorlása, melyekből a saját nyelvi közösség

szavai felépülnek.

 A korlátozott hangkészlethez való alkalmazkodás-> hangok közötti differenciálás,

gyors beszéd (150 szó/perc)

 Az anyanyelv hangjainak tökéletes elsajátítása évekig tart. Többszöri próbálkozás

(ci=cica; kuka-> kutya)

 A hangrendszer elsajátítása egyenetlen fejlődésű (pl. „r” – j,l)

 A hangok közötti különbségek érzékelése a szavak jelentésének egyre fejlődő

megértésével párhuzamosan javuló képesség.

 Fonémák és jelentések közötti kapcsolat – idegen nyelv tanulásnál

 Pl. spanyol nyelvnél „b” és „v” közötti különbség nem jelent eltérést a szavak
jelentésében => nehezükre esik kiejtésük. Magyar anyanyelvnél „bér” nem= „vér”

 Morféma: jelentést hordozó rész. Lehet egy egész szó, lehet csak egy része. Pl.
elfelejtett: felejt – a szó gyöke, el – igekötő, tt – múlt idő jele

Szavak

 Az igazi szavak az első év vége felé tűnnek fel.

  A szóalkotás folyamata egy sajátságos összjáték, ami lehet sikeres – pl. „miéj” ->
„miért”, néha sikertelen – pl. „bhapa – „vedd el tőlem”

 A felnőttek és a gyerekek együttműködve alakítják ki a szavak jelentését.

 A szavak közvetítők, rajtuk keresztül, közvetve tudunk viselkedést előidézni.

 Szókincs: 13-14 hónapos kor: 10 szó, 17-18 hónapos kor: 50 szó; a növekedés
exponenciális, az egyéni különbségek jelentősek lehetnek.

A jelentés többértelműsége

 Kiterjesztés: egy kategória több tagjára egyetlen kifejezést használnak (minden férfi
„papa”, bármilyen mozgó állat „veréb”)

 Szűkítés: a gyerekek a szavakat néha szűkebb körben használják, mint a felnőttek

(csak a saját cica cica, a szomszédé nem)

 Absztrakció: a korai szavak az absztrakció alapszintjén utalnak tárgyakra. Az

alapszintű fogalmak olyan tárgyakat jelölnek, amelyek hasonló kinézetűek,
ugyanolyan cselekvéseket tesznek lehetővé, és sok egyező részletük van.

Mondatok

 Egyszavas kijelentések=holofrázis („fel”, „pohár”) + gesztusok, arckifejezések –

szülői értelmezés

 Kétszavas kijelentések – a megértéshez a két szó közötti viszony is felhasználható + a

kontextus

 Jellegzetességei:

1. Világosság: két szó használatával nagyobb esélye van a figyelemre

2. Sorrendiség: A jelentést részben a 2 szó sorrendje hordozza: „kér nyuszi nem= nyuszi
kér

3. Távirati stílus: Csak a legfontosabb elemeket kódolja.

 Növekvő komplexitás: A 2 évesek kijelentéseinek hossza szókincsükkel, nyelvtani

képességeikkel párhuzamosan, robbanásszerűen növekszik. Pl. „Nem vehetsz fel egy
nagy cicust, mert egy nagy cicus megharaphat.”
 A nyelvtani morfémák (pl. egy, már) megjelenése: olyan egységek, melyek a mondat
egyéb elemei közötti kapcsolatok megmutatása által hordoznak jelentést -> biztos
jelzője főnevek, igék megkülönböztetésének
 Összetett szerkezetek: 2-6 év között (absztrakt szabályok elsajátítása)

A nyelv használata
  Pragmatikus nyelvhasználat: az a képesség, amelynek birtokában a cselekvéseiknek
legmegfelelőbb szavakat és nyelvtani szerkezetet ki tudják választani egy adott
helyzetben.

 Társalgási aktusok: olyan cselekvések, amelyek a nyelven keresztül érik el a céljukat.

Két kategóriája van:

1. Felszólításcsírák: egy másik személy bevonásának módozatai valamilyen vágyott cél

elérése érdekében. Pl.: „még!”

2. Kijelentéscsírák: a valamire utalás eszközei: mutatás aktusa („kutyus”); tárgyak

átadása

Társalgási szabályok

Együttműködési alapelv (Grice, 1975): a beszéd fonalát a kellő időben és a társalgás

egyezményes célja érdekében kell felvenni. Normái:

1. A mennyiség normája: Ne mondj se többet, se kevesebbet a szükségesnél!

2. A minőség normája: Igazat mondj, és kerüld a hazugságot!

3. A relevancia normája: A tárgyhoz tartozó dolgokról informatív módon beszélj!

4. A világosság normája: Kerüld el a többértelműséget és a homályosságot!

A hallgató figyelembevétele

A gyereknyelvet kommunikatívvá kell tenni, vagyis a hallgató szempontjából egyértelmű

jelentést hordozó beszéddé (2,5-8 év között).

Képletes nyelv

 2-6 éves kor között már sokat használják, de gyakran nem értik a felnőttek beszédének
átvitt értelmű jelentését -> „gyerekszáj”

 Pl. 4 éves kislány édesanyjával elment a nagynénjét meglátogatni. Figyelmesen nézte

a nagynénit és annak férjét, amikor azok teáztak. Hamarosan csalódottan jegyezte
meg: „ Anya, azt mondtad, hogy a nagybácsi mindig Anyuta néni nyakán ül, pedig
amióta itt vagyunk, azóta végig egy széken ül.”

Nyelvelsajátítást magyarázó elméletek

  Tanuláselméleti

 Nativista

 Interakcionalista – kognitív hipotézis

 Interakcionalista – kulturális megközelítés

Tanuláselméleti magyarázat

 Alapfeltevés: a nyelv a nevelés, a nyelvelsajátítás tanítás-tanulás következménye.

 Mechanizmusai: utánzás, klasszikus és operáns kondícionálás

 Tárgyak és szavak összekapcsolása a klasszikus kondícionálás alapján.

 Beszéd: operáns kondícionálás segítségével, a gagyogás megfelelő hangjainak,

hangsorának megerősítésével.

 Utánzás: a nyelvet az utánzás egy speciális formáján keresztül sajátítjuk el = absztrakt

modellálás

Nativista magyarázat

 Fő képviselője: Noam Chomsky

 A nyelv megértésének és létrehozásának képessége veleszületett, egy nyelvelsajátítási

készülékkel (LAD) születünk, amelyet a környezet automatikusan működésbe hoz,
amikor megérünk rá.

 Létezik egy alapvető szabálykészlet, amelyik minden nyelvben közös. A tapasztalat

azt határozza meg, hogy a sok lehetséges nyelvből egy gyerek melyiket sajátítja el.

 A nyelv felszíni struktúrája: az emberek által ténylegesen létrehozott mondatok.

 A nyelvi rendszer mélystruktúrája: a szabályoknak az a szűkebb készlete, amelyből a

felszíni struktúra ered.

Interakcionista magyarázat

 George Miller: a kondicionáláson alapuló nyelvelsajátítás nem helyes, a nativista

magyarázat pedig misztikus.

 Az interakcionalista megközelítés híd a lehetetlen és a misztikus nyelvfejlődés

magyarázat között.

 Alap: az emberi idegrendszer veleszületett jellemzőinek fontos szerepük van a nyelv

elsajátításában. DE: fejlődését egyrészt az emlékezet, a kategorizáció és a figyelem
(megismerési képességek), másrészt a környezet társas szervezéséhez kötik.
A megismerés hangsúlyozása

 18 hónapos gyermek kognitív változásai: tárgyállandóság, a célok elérése érdekében

cselekvések kombinációit használják -> képesek jelen nem lévő tárgyakról, meg nem
valósított eseményről beszélni („elment”, „juj”).

 A nyelvtani szerkezet és a szókincs nagysága között szoros összefüggés van,

függetlenül e gyermek életkorától.

A társas interakció hangsúlyozása

 Képviselője: Jerome Bruner

 A nyelvelsajátítás társas folyamat. A legkorábbi nyelvelsajátítást segítő társas

szerkezetek az ún. formátumok. Olyan ismétlődő szociálisan formált tevékenységek,
amelyekben a felnőtt és a gyerek egymással vagy egymásnak csinálnak valamit (pl.
kukucsjáték, lefektetési szertartás)

 Azok a kulturálisan meghatározott események, melyek keretében a gyerekek

elsajátítják a nyelvet, egy nyelvelsajátítást elősegítő rendszert alkotnak, amely
környezeti kiegészítése a LAD-nak.

A nyelvelsajátítás alapvető alkotóelemei

 Biológiai előfeltétel:

- más fajok mennyiben képesek nyelv megértésére és létrehozására?

- fogyatékos gyermekek esetében a biológiai fogyatékosság milyen hatással van a

nyelvelsajátításra

Köv.: a nyelv sajátosan emberi kommunikatív képesség, de a nyelvszerű kommunikáció

néhány eleme megtalálható a csimpánzok és más főemlősök körében is. A gyerekek a nyelv
alapvető elemeit minden külön segítség nélkül képesek elsajátítani, ha megfelelő a közeg.

Az interakció hozzájárulása nyelvelsajátításhoz

 Alapfeltétel: a család vagy közösség tevékenységeiben való részvétel, valamint hallás

(látás).

 Gyors megfeleltetés: amikor egy olyan ismeretlen szót hallanak egy ismerős
helyzetben, amely korlátozza a szó értelmezési lehetőségeit, akkor gyorsan
kialakítanak egy elképzelést a szó jelentéséről, s arról, hogyan illik az a már meglévő
szókincsükbe.
A gyermek hozzájárulása:

1. Az egész tárgy elve („csésze”-nemcsak a fülre von.)

2. Az osztályozás elve (nemcsak a család cicája a cica)

3. A kölcsönös kizárás elve (egy tárgyhoz csak egy név tartozik)

A társas környezet hozzájárulása: a jól időzített és finoman beállított interakció kulcsszerepet

kap a szótanulásban.

Tanítás szerepe – anyai beszéd: sajátos magas hang, egyszerű szókincs, mellékmondatok
közötti határ hangsúlyozása

Nyelv és gondolkodás fejlődése

 Tanuláselmélet: a nyelv és a gondolkodás egyetlen folyamat két oldala, fejlődésük

jelentős hatással van egymásra. A nyelv több, mint kommunikációs eszköz. A szavak
elmélyítik a tárgyak tulajdonságaira, az események közötti viszonyokra vonatkozó
megértését. A szavak közötti asszociációk a világ egyfajta mentális térképét alakítják
ki, amely formálja a gyerek gondolkodásmódját -> a gondolkodás határozottan
megváltozik, amint a gyerek elsajátítja a nyelvet.

 Nativista megközelítés: a nyelv és a gondolkodás független egymástól, bár a

gondolatokat gyakran a nyelv közvetíti. Chomsky: mentális modul kifejezés
bevezetése. Egy mentális modul egy meglehetősen specifikus mentális képesség,
amely csak meghatározott környezeti hatásra képes aktiválódni.

Bizonyíték: olyan súlyosan fogyatékos gyerekek, akiknek viszonylag jók a nyelvi

képességeik, de egyéb intellektuális képességeik korlátozottak.

 Interakcionalista-kognitív (Piaget): a gondolkodás fejlődése a nyelv fejlődésének

előfeltétele, a nyelv az egyén fogalmi gondolkodásának verbális tükröződése => nem
lehet a kognitív fejlődés oka

 Bizonyíték: a gyerekek korai egocentrikus gondolkodása (nehézséget jelent elfogadni

mások nézőpontját.

 Megfigyelés: óvodás korú gyerekek kollektív monológokat folytatnak (egymás

melletti párhuzamos „beszélgetések”)

 Interakcionalista-kulturális (Lev Vigotszkij): A gyerekek korai nyelvi tapasztalataik

szociális jellegűek. Már a kezdeti szavak is kommunikatív megnyilvánulások. A nyelv
és a gondolkodás függetlenül indulnak fejlődésnek, kisgyermekkorban kapcsolódnak
össze, hogy a gondolkodás és a kommunikáció sajátosan emberi formáját hozzák létre.
  Kollektív monológ pszichológiai funkciója: problémamegoldás közben
megnövekedett a hangos önszabályozó beszéd szintje

Gondolkodás kisgyerekkorban

 Kisgyermekkor átmenet a csecsemőkor és az iskoláskor között (2-6 év)

 Piaget: műveletek előtti szakasz. Fő sajátossága az „egyoldalúság”. Kísérlete: két

egyforma pohár, egyforma mennyiségű vízzel, majd az egyikből egy vékonyabb,
magasabb pohárba öntik át a vizet -> 3-4 évesek: az új pohárban valahogy megnőtt a
víz mennyisége.

 Két szempont egyidejű figyelembevételére nem képesek.

Piaget elmélete

 A kisgyerekkori gondolkodás 3 lényeges jellemzője:

1. egocentrizmus,

2. látszat és valóság összekeverése

3. nem logikus gondolkodás – prekauzális következtetések

1. Egocentrizmus: a világot kizárólag a saját nézőpontjából veszi figyelembe

Vizsgálata: nézőpontváltás, társakkal való beszélgetés, mások gondolatairól kialakított

vélekedés

- téri nézőpontváltás hiánya: „Háromhegy-probléma” (Piaget & Inhalder, 1956). A

gyerekeknek mutattak egy makettet, melyen 3 jól láthatóan különböző hegy van, nem tudják
megmondani, hogy milyen a makett a látványa a sajátjuktól eltérő nézőpontban

- egocentrikus beszéd: Piaget: „kollektív monológok” – a decentrálásra való képtelenségük

következtében nem is próbálkoznak kommunikációval.

- nehézségek mások vélekedésének megértésében:

o A kicsik nem veszik figyelembe, hogy mások gondolatai különbözhetnek sajátjaiktól.

o Mérése olyan helyzettel, amelyben mentális nézőpontváltást kell alkalmazni.

o Helyzet: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, aki szerette a csokit. Egyszer
egy tábla csokit tett az asztalán lévő dobozba, azután egy kis időre elment. Amíg távol
volt, bement a szobába az anyukája. Kivette a csokit a dobozból, és a szekrény felső
fiókjába tette, oda, ahol a fiú a zoknijait tartotta. A kisfiú visszajött. Éhes volt, és meg
akarta keresni a csokit.
 o Kérdés: Mit gondolsz, hol fogja keresni a csokit a kisfiú?

o Tudatelmélet: mások mentális állapotairól való gondolkodás képessége (kb. 4 éves

korban jelenik meg)

2. A látszat és a valóság megkülönböztetésének nehézsége: A kisgyerekek kizárólag a tárgyak

legfeltűnőbb, felszíni sajátosságaira összpontosítanak.

3. Prekauzális következtetések: Piaget: a kisgyerekek transzduktív módon gondolkodnak,

vagyis egyik esetből következtetnek a másikra. Pl. „Nem volt ma alvás, így most nincs is
délután.” -> a gyerekek könnyen összekeverik az okot az okozattal => prekauzális
gondolkodás (a valódi oksági gondolkodást megelőző)

MESE, RAJZ

A mese szerepe és jelentősége

A gyermeki gondolkodás sajátosságai: a valóság, az álmok és a fantázia összekeverednek, a

külső és a belső világ közötti határ nagyon könnyen átjárható.

1. Mágikus gondolkodás

2. Prelogikus gondolkodás

3. Intuitív gondolkodás: anyagát elsősorban a konkrét élmények és a megtapasztalt

jelenségek biztosítják (vakok és az elefánt).

4. Egocentrizmus

A gyermeki gondolkodás

- Szinkretikus: kevert; bármi, bármivel, bármikor összekapcsolható. Észlelése: vagy az

egészet ragadja meg, vagy a részletek válnak fontossá

- Animisztikus: megelevenítő: megszemélyesíti a tárgyakat, jelenségeket,égitesteket, és

életet, szándékot tulajdonít ezeknek. Pl. a ceruzának fáj a hegyezés, a tűz örömében
lobog

- Jellemző rá az artificializmus: mindent, ami körülveszi őt, emberek készítették, a

természeti jelenségeket is az emberek irányítják.
 - Sajátossága: látványvezéreltség, fenomenizmus: a valóság felszíni sajátosságait ragadja meg –
a dolgok azonosak azzal, aminek látszanak.

- A történetmesélésére jellemző a juxtapozíció: összefüggéstelen állítások halmaza, a dolgok

között nincs oksági, időbeli és logikai összefüggés

- A gyermek világa emberközpontú: minden dolog célja és kiindulópontja az ember

- Magyarázatai szubjektívek, a cél és az ok gyakran helyet cserélnek egymással = finalizmus,

célokság

- Valóságérzékelése különbözik a felnőttekétől: „akkora macskát láttam, mint egy ház” – nem
hazudik, csak más a viszonyítási rendszere => gyermeki realizmus: amikor a látott, álmodott
és átélt képek egybefolynak

- A gyermek nehezen tesz különbséget a belső és a külső valóság között – fél a bábszínházban
a boszorkánytól => fantáziahazugságok: a valóság és a képzelet összeolvadásai, melyeket a
gyermek maga is elhisz.

A mese

A mese tulajdonképpen a gyermek szemével nézett világ, minden, ami a gyermeki

képzelőerőt megmozgatja.

A gyermek „miértjeit” nem lehet kielégíteni természettudományos ismeretekkel. Arra, hogy

otthonosan érezhesse magát a számára rejtélyekkel teli világban, a mesék adnak lehetőséget.

A mese azon a nyelven szólítja meg, amelyen maga is gondolkodik: felnagyítja a dolgokat,
szereplői szélsőségesek, és bármilyen vágy teljesülése lehetséges ebben a keretben.

A mese jellemzői

Szélsőséges és leegyszerűsített szituációk, melyek könnyen átláthatók.

Polarizált világkép: szélsőségesen jó vagy rossz szereplők. A gyermek nem tudja

megkülönböztetni az átmeneteket, nem érti az ambivalenciát

Bejósolható jó végkifejlet, a feszültséget az előre nem látható események adják => a mese
feszültségteremtővé és egyben feszültséglevezetővé válik.

Minden lehetséges, mindenné át lehet változni.

Minden rendben van – a gyermek ugyanerre vágyik saját életében is: egyértelmű,
kiszámítható dolgokra

Ismétlés, a kezdő és záró formulák stabilitása, a sztereotip kifejezések, az ismétlődő

motívumok (pl. próbatétel) => az állandóság biztosítása mind a személyek, mind a tárgyi
környezet terén. Az ismétlődő motívumok a ráismerés örömét nyújtják, ha pedig bekövetkezik
az, amit vár, akkor a várakozás feszültsége oldódik. Az ismétlések segítik a belső képek
elmélyítését is.

A mesei motívumok és fordulatok teljes összhangot alkotnak a gyermek fejlődés-lélektani

jellegzetességeivel. A mesében mindent lehet: „a gondolat mindenhatósága” - Freud

A mesei kettős tudat

Bár a gyermek tudja, hogy a dolgok a valóságban nem így vannak, mégis elfogadja az
irracionalitást az „elvarázsolt tudatnak” köszönhetően.

Ez a játékban is megjelenik. A játék és a mese segítségével a gyermek átalakíthatja a

valóságot, és annyit épít be a saját személyiségébe, amennyire pillanatnyilag szüksége van.

A játék cselekvő, utánzó, a mese passzív, képzeletbeli beleélést kíván.

Segíti a valóságból a fantáziába való átmenetet, és onnan a valóságba való visszatérést.

Ezt szolgálják a kezdő és befejező formulák:

Hol volt, hol nem volt…, Aki nem hiszi, járjon utána

Az időbeli és térbeli eltávolítás: Hetedhét országon is túl, az Óperenciás tengeren is túl, ott,
ahol a kurta farkú malac túr, ott, ahol a madár sem jár.

A mese üzenete

Az életben a legkisebb, a leggyengébb is boldogulhat=> a gyermek kompenzálhatja

kicsiségét, életkori helyzetéből adódó kiszolgáltatottságát. Kompenzálás azáltal, hogy
képzeletben azonosul a mesehőssel (a legkisebb fiú, aki a leghátrányosabb helyzetből indul,
és a gebéből lett paripájával legyőzi a leküzdhetetlennek tűnő akadályokat, és elnyeri a
királylány kezét a királysággal együtt).

Teremtő képzelet – belső képalkotás

 Belső képalkotás: relaxált, félig álomszerű helyzetben, mikor agyunk alfa-hullámokat

bocsát ki. Cél: létrehozzuk, amit szeretnénk. Pl. Silva-féle agykontroll

 A mesehallgatás is hasonló, a gyermek nemcsak a mesélőre, hanem befelé is figyel,

lelki szemei előtt megelevenedik a történet. Nagyon intenzív belső munkát végez.
  Elaboráció: a belső képkészítés folyamata, az emlékezetünkben, vagy tudat alatt tárolt
információk, érzelmi feszültségek egészséges és eredményes feldolgozása. Gyógyító
hatású.

Teremtő képzelet és a televízió

 A televízió megfoszt a teremtő képzelettől az előre gyártott képeivel.

 Leállítja a belső képkészítés, képáramlás folyamatát, nem működik a fantázia, nem

fejlődik a gyermek kreativitása.

 Nem tud különbséget tenni a külső és a belső kép között, nem tudja függetleníteni
magát attól, amit látott.

 A TV képernyőjén felfoghatatlanul gyors tempóban pergő képekkel találkozik a

gyermek -> az idegrendszer számára nagyon megterhelő=> szorongás

 Hiányzik az intim kapcsolat a gyermek és a mesélő között.

Képalkotás (imagináció) fontossága

 Imagináció: képmás, arckép, hasonmás, képzelet.

 Képet alkotni=energiát átalakítani, hogy az kép formájában jelenjen meg. A pszichés

energia kép formájában válik kézzelfoghatóvá.

 Az élettervünket nem ésszel, hanem a képzeletünkkel teremtjük meg, azokkal,

amelyeket meg szeretnénk valósítani.

 Viktor Frankl: És mégis mondj igent az életre!

 Roberto Benigni: Az élet szép

Gyermekkori mesekorszakok

 Méhen belüli időszak: zene, mesélés – szeretet kifejezése, a csecsemő jelenlétének

elismerése -> kötődés

 Bölcsődalok, altatók – magas érzelmi töltet, ismerős ritmus, dallam, ringatás ->
anyaméh biztonsága

 Döcögtetők, lovagoltatók (ölbeli játékok), mondókák, csipkedők -> szülő-gyermek

kapcsolat erősítése

 1;6 éves kor: a nap visszamesélése

  2-3 éves kor: gyermek- és kisállat-történetek

 4 évesek: egyszerű szerkezetű, ismétlődő részeket is tartalmazó láncmesék, rövidebb

állatmesék

 4-5 éves kor: mérföldkő – kialakul a mesetudat, kezdődik a nagy mesekorszak.

 5 éves kor : különös vonzódás a tündérmesékhez

 Szimultán kettős tudat a középső és nagycsoportos óvodáskor táján jelenik meg. A

gyermek a mesék által közvetített igazságban hisz.

 A mesére való beállítottság 8-9 évig tart, ezután már a valós világban zajló rendkívüli
események érdeklik.

 Kisiskoláskor: 1.-2. osztály: óvodáskor meséi; 3.-4. osztály: irodalmi érdeklődés –

valós mesék, valódi állatokról szóló történetek

Bühler mesekorszakai

 0-4 év: Paprikajancsi kor: affektív motoros időszak – a gyermeket saját életének
eseményei foglalkoztatják.

 4-8 éves kor: Igazi mesék kora

 8-9 éves kortól a kamaszkor kezdetéig: Robinson-mesék kora. A szimultán kettős

tudat átalakul a csoda és a valóság helyett a lehetséges és a valóságos kettősségévé.

Gyermekrajzok szakaszai - Piaget

 1. szakasz: 1-2 éves korig: Az utánzás hiánya, a firkakorszak

 2. szakasz: 2-3 éves korig: A szórványos utánzás szakasza, formafirkálás

 3. szakasz: 3-4 éves korig: A rendszeres utánzás kezdete, az egyszerű formák szakasza

 4. szakasz: 4-5 éves korig: A saját testen nem látható minták utánzása, a valódi
ábrázolás kezdete

 5. szakasz: 5-7 éves korig: A saját testen nem látható minták pontosabb utánzása, a
valódi ábrázolás kiteljesedése

 6. szakasz: 7-9 éves korig: A késleltetett utánzás, a valóság hű tükrözése

A firkák:
  A vizuális művészetek alapelemeinek tekinthetjük. A firkarajzok alapjába véve képek,
melyek tisztán belső indítatásból születnek, ahol a motoros elem dominál.

 Az első firkaformák fejlődése:

 Lengőfirka: kar, könyék ízületből indított mozgás

 Körkörös gomolyagfirka: rajzoló mozgás finomodik

 Szóródó firka: a gomolyag elkezd szétterülni a papíron

 Cikcakk firka: lengőfirka elemeit tartalmazza, de a mozdulatsort lényegesen jobban

uraló vonalak

 Zegzugos firka: gomolyagfirkából származik, de differenciáltabb a vonalhálózat,

amelyből később a csigaforma alakul ki

 Spirálfirka: a gomolyag egybefonódása kezd megbomlani

Emberábrázolás fejlődése

 Presematikus szakasz emberábrázolása (4-6 év):

Ideoplasztikus ábrázolás: nem egy embert, hanem az ember képzetét rajzolja meg. Jellemző
arányeltolódások:

- nagy fej

- nagy szemek,

- nagy száj

- hatalmas fül,

- kis törzs

- inkább rövid láb

Sematikus szakasz emberábrázolása (6-10 év)

 Leggyakoribb tartalmi jegy: ember és ház ábrázolása, ill. ember emberrel. A

kölcsönösségi viszonyokat kezdetben alig, később egyre differenciáltabban
érzékeltetik a gyerekek.

Természetszerű ábrázolás vagy szemléleti realizmus korszaka (9-15 év)

  Valóságalapú

 Képi nyelvi funkció megszűnik

A gyermekrajzok elemzési szempontjai

 térszimbolika,

 méretek, arányok,

 távolságok,

 strukturáltság,

 vonalvezetés,

 nyomaték,

 vonalminőség,

 formanívó,

 színhasználat,

 szimbólumok

Iskolai alkalmasság – intelligencia mérése

 19. század végén – tömegoktatás bevezetése

 1904 „fogyatékos gyermekek” kiszűrése -> bizottság létrehozása Alfred Binet

(pszichológiaprofesszor) és Teophile Simon (orvos) részvételével a módszer
kidolgozására.

 Minden életkornak megvan a saját feladatsora – mentális kor (MK). Aki életkoránál
alacsonyabb szinten teljesít – „visszamaradott”, aki magasabb szinten, „koraérett”.

 IQ meghatározása: mentális kor/ életkor x100

IQ-teszt megalkotásának lépései

 Egy sor olyan feladat kiválasztása, amely azonos életkorú gyerekek között különböző
teljesítményhez vezet.
  A feladatok nehézségi sorrendbe rendezése úgy, hogy minél idősebb egy gyermek,
annál valószínűbb, hogy helyes választ ad az egymást követő feladatokra.

 A tesztben nyújtott teljesítmény és az iskolai teljesítmény megfelelésének ellenőrzés.

Intelligencia természete: általános vagy specifikus?

 Binet-Simon: Az intelligenciában van egy alapvető tényező, amelynek megléte vagy

hiánya döntő a mindennapi életben. Ez a jó ítélőképesség, a gyakorlati érzék, a
kezdeményezőkészség és a körülményekhez való alkalmazkodás képessége. Szerintük
az intelligencia egy általános jellemző.

 Louis Thurstone (1938): hétféle „elsődleges mentális képesség: verbális megértés,

beszédfolyékonyság, számolás, téri képességek, emlékezet, észlelési sebesség,
következtetés.

Intelligencia elméletek-Gardner

 Howard Gardner (1983, 1998): többszörös intelligencia elmélete: Többfajta

intelligencia létezik, amelyek mindegyike külön fejlődési folyamaton megy keresztül.

 Az intelligenciaformák mindegyike három tényező kombinációjától függ:

1. Veleszületett biológiai agyi struktúrák

2. A kultúra által hangsúlyozott intelligenciaforma

3. Képzés és hozzákapcsolódó tevékenségek mértéke

Intelligencia elméletek-Sternberg

 „Triarchikus” intelligenciaelmélet

Az intelligencia három típusa:

1. Analítikus: azok a képességek, amelyeket elemzésekhez, megítéléshez, értékeléshez,

összehasonlításhoz, ütköztetéshez használunk.

2. Kreatív: azok a képességek, amelyeket dolgok kitalálásához, felfedezéséhez,

megalkotásához, elképzeléséhez, feltételezéséhez használunk.

3. Praktikus: azok a képességek, amelyeket az ismereteink gyakorlatban való

alkalmazásához használunk.
IQ: öröklés vs környezet

 I. vh.-besorozás – IQ teszt – ki milyen feladat teljesítésére alkalmas – 1.75 millió férfi

vizsgálata

 Eredmény vitatott: amerikai születésű fehérek: MK=13 év; afroamerikaiak: MK=10 év

=> intelligencia veleszületettségének hipotézise

 1930-40-es évek: intelligencia környezeti meghatározottságának hipotézise: az

intelligencia egyrészt specifikus, másrészt a tapasztalatoktól függ. Bizonyíték:
vidékről városba költözők, ingerszegény környezet -> ingergazdag környezet

Motiváció

 Az a képesség, hogy a nehézségek ellenére kitart és tovább képezi magát a gyermek.

 Csoportosítása:

- Gyakorlatszerző irányultság (sikerkereső): kudarc esetén is optimisták maradnak-

>kitartóbbak, keresik a kihívást jelentő feladatokat

- Reménytelen motivációs minta (kudarckerülő): hamar feladják a próbálkozást, a

hasonló feladatokat elkerülik.

 Csoportosítás:

- Belső (intrinzik) forrású motiváció: kíváncsiság, közvetlen ismeretszerzés,

teljesítményre való törekvés

- Külső (extrinzik) forrású motiváció: osztályzás, szülők elvárása, jutalmazás, büntetés

Jutalmazás

 Bonyolult hatásrendszer.

 Napjaink humanisztikus irányzata szélsőségesen büntetésellenes.

 A büntetés és a negatív visszajelzés nemcsak az iskolai minősítés, hanem a

mindennapi élet természetes velejárója.

 Jutalom fajtái:

- Ösztönző – biztatás, fontos az időzítés

- Értékelő-minősítő – a belső motívum megerősítése,osztályzás

- Kontrolláló: növeli a jutalmazó pozíciófölényét a jutalmazottal szemben; túljutalmazás

Büntetés

 Legfontosabb, hogy egyértelmű legyen, mire vonatkozik, miért kapja, és intenzitását

tekintve se legyen aránytalan.

 Következetes és kiszámítható legyen.

 Ha nem következetes, lehetetlenné válik a reális oktulajdonítás -> tanult tehetetlenség

 Túl szigorú büntetés -> gátlások generalizálódása, önbizalomhiány

 Elengedhetetlen tartozéka a magyarázat, a bírálat.

 A magyarázat nem büntetőtechnika, hanem felhívja a figyelmet az okozott kárra.

A tanulási zavart magyarázó elméletek

I. A neuropszichológiai elmélet - Clements

 Minimális agykárosodás idézi elő (MCD - minimális cerebrális diszfunkció)

 2-3 éves korban diagnosztizálható

II. Perceptuális és perceptuo-motoros elméletek - Kephart, Getman-Kane, Frostig

 Hiányos testséma, tájékozódási bizonytalanság, pontatlan észlelési ingerekre, adott
sikertelen motoros válaszok miatt nem éreznek késztetést a mozgásos aktivitásra,
fejlődése nehezített lesz

III. Behaviorista megközelítés - Bateman, Rosebaum, Leary

 Viselkedés-lélektani aspektus

 Nem idegrendszeri, vagy pszichikus rendellenesség, hanem viselkedési probléma

IV. Nyelvi fejlettséget hangsúlyozó elméletek - Johnson, Myklebust

 Az elmaradott verbális, nyelvi készségek jelentőségét hangsúlyozzák

 Mivel a nyelv a gyermekvilágban való tájékozódás nélkülözhetetlen eszköze

A tanulási zavarok típusai - Részképesség zavarok

 A percepció zavarai

 A figyelemzavar

 Az emlékezeti problémák

 A gondolkodás zavara
  Az izomtónus zavarai

 A nagymozgások zavarai

 A finommotorika zavarai

 A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai

 A hiperaktivitás

Figyelemzavar

 Elkalandozó figyelem

 Szelektálási képtelenség

 Perszeveráció (figyelem tapadása)

 Figyelmi gátlás hiánya

 Egyensúlyérzék hiánya

Fejlesztés eszköze

 Zsonglőr labda (rizslabda) módszer:

 Figyelemzavar, hiperaktivitás, és tanulási zavarok kezelésében hatékony eszköz

 Fejleszti az érzékelést (szemfixáció, ritmusérzék)

 Fejleszti az önértékelést, sikerélményt nyújt

Hiperaktivitás

 Szituatív vagy valódi

 5-6 éves korban diagnosztizálható

 Területei: motorium, impulzivitás, figyelemzavar

 Gyakran együtt jár tanulási nehézséggel

 Magyarázatok: ingeréhség, neurokémiai egyensúly hiánya, táplálkozás

A tanulási zavarok típusai - Komplex tanulási zavarok

I. Diszlexia

II. Diszgráfia
III. Diszkalkulia

I. Diszlexia (olvasási zavar)

 A befektetett gyakorlás mennyiségéhez képest elmarad az olvasás,

írás elsajátításában.

 Elsősorban az analizálás és szintetizálás részleges zavarai vannak jelen.

 Általános pedagógiai eljárásokkal nem küzdhető le.

 Egy általa elsajátítandó tanulási módszert kell kialakítania.

 Globális gondolkodás jellemzi őket, elvesznek a részletekben. (A tanulást annak

összefoglalásából kellene kezdeni)

 Könnyebben tanulnak a rövid történetek segítségével, sokat jelent számukra az illusztráció, a

humor, és a jelölések

 A szöveg nélküli zene hasznos, mivel elfedi a zavaró zajokat, és leköti a jobb agyféltekét.

 Gondolattérkép, felosztások, rövid jegyzetek segítik a tanulásukat.

TÜNETEI:

 Gyenge írás, olvasás, helyesírás.

 Jobb / bal tévesztése.

 Gyenge emlékezet.

 Szekvencialitás kapcsolatos problémák. (sorrendiség zavara)

II. Diszgráfia (írászavar)

 Oka: beszédhallási, mozgási, térbeli, időbeli, analízis és szintézis fejletlenség.

 Alaki diszgráfia: rendezetlen íráskép (mozgásterápia hatásos)

 Tartalmi diszgráfia: helyesírás rossz

 Rizikótényezők: (5-6 éves gyerekeknél)

 Megkésett beszédfejlődés

 Szegényes szókincs, korlátozott beszédmegértés, nehézkes verstanulás

 Rossz kifejezőkészség, szómegtalálási nehézség

 Gyakori visszakérdezés

 Ügyetlenség
  Rossz ritmusérzék, rossz dallamvisszaadás

 Szórt figyelem

ELŐJELEI:

 Beszédfejlettség elmaradása

 Mozgásfejlődés elmaradása

 Agyféltekei dominancia megválasztásának késése

III. Diszkalkulia (számolászavar)

 Rizikótényezők: (5-6 éves korban)

 Mozgássorok utánzása nem megfelelő

 A mozgásuk és a beszédük ritmusa nem összehangolt

 Nem megfelelő a tájékozódásuk a saját testükön, síkban, és térben

 Időbeli tájékozódásuk nem megfelelő

 Nem tudja a mese lényegét kiemelni

 Nem szeretik a puzzlet, a társasjátékokat

 Színeket keverik

 Monotóniatűrésük rossz

 Mennyiségállandóság fogalma nincs kialakulóban

 Gyurmázás, színezés, rajzolás kerülése

A tanulási zavarral küzdő gyermek személyisége és viselkedése

 Viselkedészavarok

 Alacsony toleranciaszint

 Gyenge a tanulási érdeklődés

 A megismerő aktivitás szintje alacsony

 Hibás önértékelés

 Szorongás

 Érzelmi labilitás
  Szociális zavarok

Társas kapcsolatok alakulása

- 1 év alatti csecsemők felélénkülési reakciót adnak a gyerektársak jelenlétében.

- 14-16 hónapos korúak képesek empátiás viselkedést mutatni

- 6-10-12 év: időtöltés kortársakkal, normatív befolyás a felnőttek által

- 13-15 év: „teljes átpártolás”: szabadidős partner és társas befolyásolás is!

- Normakövetés „vegyes”: barátválasztás, szabadidős tevékenység, divat, tekintélyhez

való viszony, agresszió – kortárs befolyás; pályaválasztás, státusigény, erkölcsi
kérdések – család hatása

Barátságok alakulásának életkori jellemzői

 Művelet előtti szakasz (3-6 év):

- 2-5 év: kortárskapcsolatok esetlegesek

- 4-8 év: felnőtt közvetítés nélküli tartósabb barátságok. Jellemzőik: egyirányúak,

érdekvezéreltek

Konkrét műveleti szakasz (6-12 év):

Hosszantartó kapcsolatok, aktív közreműködés a barátság fenntartásában. Jellemzőik:

reciprocitás, nagyobb intimitás, érdekvezéreltség. Főleg azonos neműek között.

Konfliktusok könnyen vezetnek a kapcsolatok felbomlásához.

Formális műveleti szakasz (12 év felett) jellemzői:

- Konfliktusmegoldás képességének fejlődése.

- A barát eltérő nézeteinek, különállásának elfogadása.

9-15 év: intimitás, kölcsönösség, hosszú távú elköteleződés, féltékenység a külső

kapcsolatokkal szemben

12 év felett tovább nő a másik szükségleteinek, érzéseinek felfogása, a kapcsolat érzelmi

töltése. A barátság elbírja a külső kapcsolatokat is; ellenkező neműekkel is alakulnak ki
barátságok.

Kortárskapcsolatok jelentősége a szocializációban

 Önállóság, függetlenedés a szülőktől

 Kölcsönösség, egyenrangú kapcsolat fenntartása

  Szociális kompetencia

 Felelősségvállalás

 Énérvényesítés

 Énkép kialakítása

 Érzelmi támogatás, társas helyzet biztosítása

 Csoportbeli szerepek

 Társas összehasonlítás alapja, teljesítmény értékelése

 Társak ösztönző szerepe

 Versengés és együttműködés megtanulása

 Ifjúsági szubkultúra elsajátítása

Agresszió és a szociális tanuláselmélet

 A társas környezet, a személyiség és a viselkedés kölcsönös egymásra hatását

hangsúlyozza.

 Társas környezet: azok a tényezők, amelyek a környezetből támogatják, vagy

elbátortalanítják az adott viselkedést (pl. szerepmodellek – szülők, sztárok, kortársak)

 Viselkedéssel kapcsolatos tényezők: viselkedéses szándékok, képességek, viselkedés-

repertoár

 Személyiség oldaláról: személyiségjellemzők (pl. temperamentum,

személyiségvonások) és kognitív jellemzők (attitűdök, személyes értékek, hiedelmek)

Albert Bandura: Megfigyeléses tanulás

 A viselkedés megfigyeléses tanulással elsajátítható – vikariáló megerősítés.

 1965-ös klasszikus kísérlet: 3 kísérleti csoport

 Kísérleti eredmény:

Kontrollcsoport: csak a filmet látta

1. Kísérleti csoport: film + jutalmazás

 2. Kísérleti csoport: film + büntetés

Szignifikánsan kevesebb agresszív viselkedés a 2. kísérleti csoportnál. => az agresszív

viselkedésformát megtanulta (szóban el tudta mondani, miket csinált a felnőtt a babával), de
nem alkalmazta.

A család szerepe a szocializációban

 Korai hatások, kötődés szerepe kulcsfontosságú.

 Bruno Bettelheim: „elég jó szülő”

 A szülők nevelő hatása – jelentős eltérések lehetnek

 A nevelői beállítódás erősen függ a kultúra értékeitől, a tekintélyviszonyoktól, a

gyerek jogairól alkotott felfogástól.

 A gyereknevelési szokásokba társadalmi hatások,a család társas kapcsolatai, a tágabb

család tagjainak hatásai is belejátszanak.

 „feltétel nélküli elfogadás”

Nevelési stílusok

 A kontroll (követelő-engedékeny) és az érzelmi odafordulás (meleg, érzékeny – hideg,

elutasító) dimenzióinak kapcsolatában ábrázolható (Maccoby és Martin, 1983):

1. Irányító (megkívánó)

2. Tekintélyelvű (megkövetelő)

3. Engedékeny (megengedő)

4. Elhanyagoló

Irányító nevelési stílus

 Jellemző: a szabályok követelése érzelmi melegséggel párosul.

 Elvárják gyerekeiktől a koruknak, képességeiknek megfelelő viselkedést, ugyanakkor

figyelembe veszik érzéseiket, véleményüket, jogaikat.

 Ritkán alkalmaznak büntetést, inkább a szabályok szükségességének megértetésével

nevelnek.
  Magas mércét állítanak gyerekeik elé, és ösztönzik az egyéniségük kifejlesztésére
őket.

 Gyermekeik barátságosak, együttműködők, önállóak, önérvényesítők, jó önkontrollal

rendelkeznek, erős a teljesítménymotivációjuk.

Tekintélyelvű nevelési stílus

 Szabályközpontú szülő, aki sokra tartja az engedelmességet, a rendet, a munka és a

hagyományok tiszteletét.

 Saját elvárásait és tekintélyét előbbre tartja, mint a gyerek igényeit, nem engedi meg
az alkudozást.

 Kevés támogatást és melegséget nyújt gyerekeinek, gyakran büntet.

 Gyerekei: nemigen kezdeményeznek, nem kreatívak, általában visszahúzódóak, nem

motiváltak a teljesítményre.

 Konfliktus esetén hajlamosak egy tekintélyszemélyhez fordulni döntésért.

 A fiúk agresszívabbak, mint társaik.

 Hajlamosabbak agressziójukat önmaguk ellen fordítani (a szülő gyakran hangoztatja

saját áldozatkészségét)

Megengedő nevelési stílus

 Érzékeny, gyerekcentrikus szülők, akik kevés korlátot állítanak fel.

 Nagy szabadságot adnak abban, hogy a gyerek hogyan osztja be az idejét, mit és
hogyan csinál.

 Túlzott engedékenység.

 Gyerek: önállótlan, éretlen, nem alakul ki a felelősségérzete.

 Nem tudja indulatait és vágyait jól féken tartani.

 Nehezen vállal döntéseket.

 Gyakran agresszív.

Elhanyagoló nevelési stílus

 A szülő nem érdeklődik gyermeke problémája iránt.

  Nem törődik vele, magára hagyja.

 Érzelmi élete sivár, közönyös, elutasító a gyermekével szemben.

 Gyerek: impulzívabb, nemigen tudja kontrollálni agresszív kitöréseit.

 Függőségi szükségleteit kielégítendő gyakran keres antiszociális csoportot.

 Nincsenek hosszú távú céljai, a pillanat gyönyöreinek él.

Morális fejlődés

 A szocializáció során a gyerek szabályokat, normákat sajátít el -> kialakul a morális

értékrend

 Együtt alakul a gyerek kognitív, társas, érzelmi fejlődésével, a viselkedésszabályozás

képességének növekedésével, személyiségének formálódásával.

 Az erkölcsi viselkedés és az erkölcsi tudat két külön komponense a morális

fejlődésnek.

 Az erkölcsi tudat az értelmi fejlődés függvénye. A két legismertebb elmélet: Jean

Piaget, Lawrence Kohlberg

 A gyerek csak a kognitív fejlődés függvényében tudja megérteni az elvárásokat.

Piaget elmélete az erkölcsi fejlődésről

 Módszer:

- Vétségről való döntése: olyan történetpárok, amelyekben valamilyen szabály

megszegéséről volt szó

- Igazságosságról alkotott fogalmak: filmet vetített a gyerekeknek.

- Szabályok értelmezése: szabályjátékok megfigyelése

1. Heteronóm erkölcs szakasza: a külső szabályozás szakasza, nem belső mérce alapján
dönt a gyerek.

2. Autonóm erkölcs szakasza (10-11 év): felfogják a szabályok fontosságát, megértik

kötelező érvényüket
Kohlberg elmélete az erkölcsi fejlődésről

 Módszer: erkölcsi történeteket adott a gyerekeknek, dilemmahelyzeteket.

 Erkölcsi fejlődés 3 szintje, 6 szakasza:

I. Prekonvencionális szint: a gyerekek még nem értik meg a társadalmi konvenciókat és

szabályokat. Szemléletmódjuk hedonisztikus.

1. szakasz: büntetésorientáció (a szabályok követése a büntetés elkerülése érdekében)

2. szakasz: jutalomorientáció (alkalmazkodás a jutalom és mások jóindulatának

elnyerése érdekében)

II. Konvencionális szint: a gyerek azért alkalmazkodik, mert saját magát a társadalom
részének tekinti. Legfontosabb törekvése, hogy megfeleljen a család, a felnőttek
igényeinek. A formális gondolkodás kialakulásáig jellemző.
3. szakasz: Jógyerek-orientáció (alkalmazkodás mások helytelenítésének elkerülése érdekében)

4. szakasz: Tekintélyorientáció (a törvények és a társas szabályok betartását a tekintélyeknek és

az elvárásaiknak való megfelelés, a kötelességteljesítés irányítja)

III. Posztkonvencionális (elvi alapú) szint: az önmagunk által elismert (interiorizált)

erkölcsi elvek szintje, független az autoritástól. Általában csak 20 éves kor után és
csak nagyon kevés felnőttre jellemző. Az absztrakt gondolkodás képessége szükséges
hozzá.
5. szakasz: Társadalmiszerződés –orientáció (az általánosan elfogadott, a köz jóléte
szempontjából lényeges elvek által vezérelt cselekvés)

6. szakasz: Egyetemes etikai elvek iránti orientáció (saját választású etikai elvek, pl.
igazságosság, méltóság, egyenlőség alapján vezérelt cselekvés)

Nemi identitás kialakulása

 Biológiai nem: a személy nemi szerve által meghatározott jellemző, amely az esetek
legnagyobb részében megegyezik nemi kromoszómáinak sajátosságával.

 Társadalmi nem: az adott biológiai nemhez tartozás lélektani élménye. Aspektusai:

- Nemi identitás: önmagunk férfiként/nőként való megélésének szubjektív élménye

- Nemi szerep: azok a viselkedésformák, amelyek a kultúra által meghatározott

nőiesség és férfiasság viszonylatában értékelhetők.

 Legtöbb esetben a kettő megegyezik.

Pszichoanalítikus megközelítés- Freud

  Kisgyermekkor: ödipális konfliktus: a kisgyermek ellenkező nemű szülő birtoklására
vonatkozó primitív vágyának elfojtása az azonos nemű szülővel való azonosulás
révén.

 Pubertás: a vágyak újra felélednek -> társadalmilag elfogadott mederbe terelés =

családon kívül keres olyan partnert, akit szerethet.

 Feladatok: új társas viselkedési módok megtanulása; érzelmek áthelyezése a szülőkről

a kortársakra => a családtól való érzelmi elszakadás

Szociális tanuláselmélet- Bandura

 A gyermek a környezetében élő azonos nemű személyek viselkedését megfigyeli, ezt

utánozva pedig elsajátítja a neméhez igazodó viselkedést.

 Szülői elvárások: csecsemőkortól nemüknek megfelelő ruhákba öltöztetik őket, és

ehhez illő játékokat vesznek számukra.

 Az apák jobban elvárják a nemhez igazodó viselkedést

 Kritika: a gyermeket, mint passzív befogadót kezeli.

Napjaink- gender elmélet

 Gender – társadalmi nem

 A nem teljességgel a társadalom terméke.

 Az ember valamiféle semleges lénynek születik, csak a család és a társadalom

elvárásai nevelik őt férfivá és nővé.

 A nemek közti egyenlőség elérésének feltétele a férfi és a női nem, illetve a házasság
és a család intézményének megszüntetése.

 Egy modern társadalomban a nevelés során kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését.

A média közvetítő szerepe –„történelem”

 Manapság elfogadott nézett: az olvasás „jó a gyereknek”.

 De: az i.e. 4. században a görög társadalomban bevezetett írást olvasást az akkori

„értelmiség” gyanakvással fogadta.
  Platon: az írás és olvasás az emlékezet gyengüléséhez vezet, megrongálva a
bölcsesség elérésének alapját. A tudásszerzés igazi útja a logika szabályait követő élő
dialógus.

A média hatása

 Tömegkommunikáció: az a folyamat, amelyben

- professzionális kommunikátorok üzeneteket készítenek, melyeket

- technológiai eszközök (tömegmédiumok) segítségével széles körben terjesztenek,

- térben és időben szétszórt, nagyszámú fogyasztó (nézők, hallgatók, olvasók

heterogén csoportja) számára.

Tömegmédium: a tömegkommunikáció olyan csatornái, eszközei, melyek alkalmasak az

üzeneteket nagy távolságra, sok embernek továbbítani.

A médiahatás modelljei

 A direkt hatás modellje: a média „mindenható”, hatása közvetlen és azonnali (O.

Welles: Támadás a marsról). Akár 100%-os hatás a befogadóra.

 A korlátozott hatás modellje: a már meglévő véleményeket, értékeket, attitűdöket

megerősíti. Hatás 20-30 %-os.

 A „meghatározott feltételek esetén érvényesülő” direkt hatás modellje: egy adott

embercsoport (férfiak, nők, kisebbségi csoport)különleges sajátosságai, aktuális
események, különleges feltételek. A befogadók egy meghatározott csoportjára akár
100%-os lehet a hatás.

A média hatásmechanizmusa – szociális tanuláselmélet (Bandura)

 Megfigyeléses tanulás feltételei:

- megfigyeljük az adott személyt,

- emlékezzünk arra, amit csinált,

- képesek legyünk az adott viselkedés végrehajtására,

- és akarjuk is azt végrehajtani.

A viselkedés megismétléséhez szükséges pszichológiai készségek:

- Figyelem, emlékezeti megtartás, motoros reprodukció, motiváció

A megtanult jelenség gátló/gátlástalanító hatású is lehet.

A média hatása az agresszióra: Bandura Bobo-babás kísérlete

 Előfeszítési (priming-) hatás: a médiatartalom olyan korábban elsajátított fogalmakat,

gondolatokat, ismereteket aktivál a befogadóban, amelyek kapcsolatba hozhatók az
aktuális médiaüzenettel. Bizonyos esetekben a kapcsolat tartós, szélsőséges példa az
ún. médiából „lemásolt” bűncselekmények.

 Kultivációs hatás: a média huzamos ideig tartó használata után a fogyasztó világképe a
média által prezentált világképhez hasonlít.

 A „szükséglet és kielégülés” hatásmodellje: a befogadók közötti egyéni különbségek

határozzák meg a média hatását.

A média hatása

 Tágabb környezetünkben és a világban történő eseményekről szinte kizárólag a

médiából értesülünk. A média azon hatalma, hogy egyáltalán szóljon a dolgokról,
vagy elhallgassa azokat, mely témáknak tulajdonítson fontosságot = napirend-
kijelölő funkció (megmondja, miről gondolkodjunk)

 Kapuőr funkció: az információ feletti kontroll. Újságírók, hírszerkesztők,

műsorszerkesztők.

A meggyőzés hatása

 Meggyőzés: a tömegkommunikáció egyik legjellemzőbb szándékolt hatása.

 Meggyőzés tényezői:

- a forrás (ki a kommunikátor)

- az üzenet maga (mit mond)

- a csatorna (hogyan mondja)

- a befogadók (ki a célközönség)

 A meggyőzés centrális útja: a meggyőzés újabb gondolatokat, érveket ébreszt a

személyben. Kognitív erőfeszítés -> tartósabb attitűdváltozás

 A meggyőzés perifériális útja: irreleváns ingerek és tényezők felelősek az

attitűdváltozásért.
Televízió: áldás vagy átok?

 Tévénézési adatok: Magyarország- naponta több, mint 4 óra – Európában mért

legmagasabb érték

 Mo.: első televíziók 1940-es évek, mára szinte családtag.

 „vezetékes kábítószer”, „mágikus ablak”

 Felelős az agresszió növekedéséért, az iskolai teljesítmény romlásáért, a társas

kapcsolatok elsivárosodásáért, az anyagiasság előretöréséért.

 „Társ” à”megszálló”

 Helyes használatàtudás növelése, társas készségek, képzelet, kognitív területek

fejlesztése

Gyerekek és a televízió

 A gyermekkor védettségének megszűnése.

 A TV mindent megmutat, nem tud „suttogni”, a fiktív, az eltúlzott tartalmak

valóságosnak tűnnek.

 Védtelenek a TV-vel szemben, még nincs kialakult morális értékrendjük, világképük,

a társas együttműködés alapjai kialakulóban.

 „elektromos bébiszitter”: 3-5 évesek 36%-a, 6-9 évesek 60%-a, 10-13 évesek 75%-a
maga kapcsolja be a TV-t.

 A nem életkoruknak megfelelő tartalmakà felnőttekétől eltérő értelmezés.

 Kisebb óvodáskorúak: „mágikus ablak”: a valóság egy darabkáját lehet látni. à

 A TV-ben látható emberek a TV-dobozban élnek, és ugyanúgy ismerik a nézőt, mint

ahogy ők a szereplőket. Kölcsönösnek vélik a kapcsolatot.

 7-9 éves kor: egyre jobban megértik, hogy a TV-műsorok nagy része „álvalóság”, amit
a színészek játszanak el.

 16 évesek: még 20-30%-uk úgy ítéli meg, hogy a TV-szereplők úgy viselkednek, mint
az emberek a valóságban.

Médiaértés és az értelmi fejlődés

 Fordulat 7-8 éves kor körül.

  3-6-7 év: Piaget műveletek előtti szakasz, egocentrikus gondolkodás, a gondolkodás
perceptuális (szemléleti) túlsúlya àelsősorban a szemüknek hisznek

 Morális ítéleteikben kb. 8 éves korig a következmények és nem a szándékok alapján

minősítik a tetteket.

 Serdülőkori médiahasználat: szocializáció, identifikáció (modellválasztás, nemi

szerepek, testkép)

Új elektronikus médiaeszközök

 Internet, digitális televízió, WebTV, interaktív TV, stb

 Következmények: a szabadidő eltöltésének átalakulása, az információ hatékony

megszerzéséhez másfajta pszichológiai készségek szükségesek, változhat a személyes
kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának módja.

 Az internet hatása függ:

- a használat módja, célja, mennyisége,

- a kiválasztott tartalom milyensége

Internet hatása

 kognitív fejlődésre gyakorolt hatás – legnagyobb hatás az oktatás terén

 a tanulást élvezetesebbé teszi -> az információkeresés –és megtalálás izgalma -

>szókincs, helyesírás, gépírás készségének fejlődése

 írási, olvasási készség fejlődése

 Hátrány: az internettel töltött idő mennyiségének növekedése à fizikailag passzív,

egészségkárosító

 2 év alatti gyermeknek 0, nagyobbaknál max. 1-2 óra/nap képernyőidő

 Társas kapcsolat és érzelmi fejlődés: ellentmondásos hatás

 Mértéktelen internethasználat à szociális szféra elsivárosodása, magány, depresszió

àinternetfüggőség

 Veszély: nem ajánlott, vagy káros tartalmakhoz való kontrollálatlan hozzáférés

(pornográf oldalak, gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmak, stb.)

 Reklámok – a gyerekek fogékonyabbak

Mediáció:

 Fogalma: Mediáción a szülők vagy más személyek olyan aktív erőfeszítéseit értjük,
melyek arra irányulnak, hogy a fizikai és szociális környezet komplex természetét az
adott gyerek értelmi képességeinek megfelelő kognitív szintre „lefordítsák”, érthetővé
tegyék.

Szülői mediáció

 Együtt nézés: a szülő együtt ül gyerekével a TV előtt, ugyanazt a műsort nézve.

- interaktív: megbeszélik, mi történik a képernyőn

- passzív: kommentárok nélkül nézik a műsort

 Korlátozó (restriktív) mediáció: a médiummal tölthető idő és/vagy a fogyasztható

tartalom tekintetében mutatott szülői szabályozás. => kedvező hatása lehet az iskolai
teljesítményre, befolyásolja, hogy a TV-ben látottakat a gyermek mennyire ítéli
reálisnak.

 Stratégiával rendelkező vagy nem rendelkező aktív mediáció: akár a program nézése
közben (stratégiaként), akár a programtól függetlenül, szabad beszélgetésben (stratégia
nélkül) értékeli és megbeszéli gyerekével a látott viselkedéseket, azok motivációit,
realitástartalmát, és világosan kifejezi, hogy bátorítana, vagy ellenezne hasonló
viselkedést gyerekénél. => a gyerekek reálisabban ítélik meg a szereplőket,
helyzeteket, negatív tartalmak esetén kevesebb félelmet élnek át.

Az iskolaérettség (alkalmasság) jelei

Az iskolaérettség kritériumai

 Testi fejlettség

 Idegrendszeri fejlettség

 Pszichikus fejlettség:

 Motoros fejlettség

 Szociális érettség
Fizikai alkalmasság:

 Bizonyos fizikai mutatók: 110 cm, 18 kg

 A kisgyerek termete fizikai változásának tipikus jelei: a fej és test aránya kb. 1:6;
megnyúlnak a végtagok, fejlettebbé válnak az ízületek és ujjízületek, láthatóvá válnak
a térdkalácsok, kiformálódik a lábboltozat, laposabbá válik a mellkas, eltűnik a pocak

 A csecsemővonásokat egyéni arcvonások váltják fel

 Kialakul a gerinc S-görbülete

 Fogváltás (általában a hatodik zápfog és az első, második metszőfog)

 Lateralizáció (kezesség) egyértelműsége

 Ép érzékszervek

 Jól működő hallás és látás. Érzékszervi fogyatékosság esetén nehezített a tanulás.

 Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés

 A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást. A kézfej izmai görcsös állapotba

merevednek. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író
gyermek.

 Az elemi mozgások összerendezettsége

 E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az ideg-rendszer éretlenségére utal, ami

megnehezíti az olvasás, írás tanulását (70 %).

Testséma:

 Fontos, hogy a gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. A

hiányos testséma nehezíti a tájékozódást, bizonytalan személyiséget eredményezhet.

Kézdominancia

 Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával.

Lábdominancia

 A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek.

Szemdominancia

 Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik.

Füldominancia

 Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik.

Jó egyensúlyérzék
  Az egyensúlyérzék bizonytalansága idegrendszeri rendellenességre utal.

Keresztcsatornák

 A keresztcsatornák jó működése biztosítja, hogy a gyermek egymástól

függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha nem történt meg a függetlenedés,
nehezített az írástanulás, mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a
nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását

A szemmozgás koordináltsága

 Fixálás, pupillareflexek: az olvasás, írás megtanulását nehezíti, ha a két szem

koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál. Gyakran együtt jár a boka
merevségével és befelé forduló lábfejekkel.

Térirányok felismerése térben és síkban

 Fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. Ha a gyermek bizonytalan a

térirányok megítélésben, nem tudja elkülöníteni a jobbot a baltól, a fentet a
lenttől.

Reprodukáló képesség térben és síkban

 Az olvasás, írás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott

mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy síkban alkotott mintát. Ennek hiányában
képtelen lesz önállóan dolgozni.

Pszichés alkalmasság:

 A gyerek szeretne iskolás lenni (ezt néha el is játssza)

 Kitartás (nem hagy félbe feladatokat), feladattudat

 Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival (fokozatosan ez kerül előtérbe)

 Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a felnőttekkel

 Nehézségek nélkül tud a csoportjába beilleszkedni

 Függetlenség, önellátás

 A teljesítmény igénye

Feladattudat

 A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz
lesz az iskola, nyűg a tanulás.

Jó kudarctűrő képesség
  Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül
rögtön. Ne veszítse el a kedvét, ha valamit ki kell javítania. Fontos, hogy
megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony

 Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha

segítségre van szüksége. A pedagógus csak azért a gyermekért tud felelősséget
vállalni, amelyik betartja a szabályokat, szót fogad.

Szocializáció

 Megfelelő mértékű szocializáció nélkül nehezített, vagy lehetetlen a

beilleszkedés az iskola rendjébe. A társakhoz való kapcsolódás képessége
nélkül a gyermek nem érezheti jók magát a közösségben.

Szükséges kognitív képességek

képes tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével,

 könnyedén megtanul rövidebb versikéket, mondókákat,

 képes magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni; nincs beszédhibája,

 némi gyakorlatot szerzett már finom motorikus mozgásokban, rajzol, színez, fest,
gyurmázik

 bizonyos szintű mennyiségfogalom kialakult (jól használja a kisebb/nagyobb

több/kevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10ig terjedő számok között).

Figyelem

 6-7 éves gyermek mentális fejlettségének fontos mutatója a figyelmének minősége

 a gyermek képes 5-10 percig figyelmét akaratlagosan irányítani

 eléri a 40-45 percet is, de játék közben akár 90-95 percig is képes a figyelme
összpontosítására.

 A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, vagy

lehetetlenné teszi az ismeretszerzést.

Beszédkészség

 Hat éves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét.

 Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait.

 Egy adott képről, vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot.
  A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását.

Általános tájékozottság

 Hat éves korára a gyermeknek széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt

körülvevő világról.

 El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a

személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok váltakozását.

Gondolkodás

 Hat éves korára a gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási

műveleteket, ha ép az értelme.

 Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi

gondolkodási műveleteket (összefüggések felismerése, következtetések levonása,
elemi logikai műveletek, ítéletalkotás), felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.

Problémamegoldó gondolkodás

 A gyermek a tanulás során lépten-nyomon problémahelyzettel találkozik. („Vegyem a

kezembe a ceruzát, vagy ne vegyem? Hol kezdjem az írást? Hol nyissam ki a
könyvet?” stb.)

Emlékezet

- Vizuális emlékezet

- Auditív emlékezet

- Ritmus emlékezet

Az iskolaérett gyerek ily módon a következőket mutatja:

 fülét megérinteni a feje fölött átnyújtott, ellenkező oldali kezével (mely a testarányok
fejlettségét mutatja meg, pl. a karok és a törzs viszonylagos hosszúságát)

 végigmenni egy gerendán, fatörzsön vagy vonalon, ami a jó egyensúlyérzékre utal

 elkapni és visszadobni egy nagy labdát, mely során csak a kezeit és karjait használja,
nem az egész testét

 féllábon szökdécselni (bármelyiken)

váltott lábakkal felmenni a lépcsőn (ezt általában már 4-5 éves kortól tudják)

 csomókat vagy esetenként csokrot kötni; saját ruháját begombolni, becipzározni

 ujjait ügyesen használni (pl. varrni, hurok- vagy ujj-játékokat játszani, stb.)
  oldalt ugrálni

 nyusziugrásra (lábak együtt)

úgy lépdelni, hogy lábbujjait szorosan az elöl lévő láb sarkához helyezi, ill. hátrafelé menni a
padlóra rajzolt széles vonalon

 kézfejeit úgy elfordítani, hogy közben nem mozgatja az egész karját

 keresztezve járni (pl. lépéskor az ellenkező oldali kezét lendíti), mely már szokássá
vált benne

 váltott lábakkal felmenni a lépcsőn (de nem feltétlenül tud lefelé is jönni így)

 kezet fogni úgy, hogy hüvelykujja nincs együtt a többivel, tehát nem az egész kezét
nyújtja

Érzékszervi fejlettség

 úgy utánozni egy ritmust, hogy tikfával kopogja az asztalon, pl. hosszú-hosszú-rövid-
rövid-rövid, hosszú-rövid-rövid-rövid-hosszú, rövid-rövid-hosszú-hosszú-hosszú

 ismeretlen szótagokat tiszta artikulációval megismételni; pl. szu-me-ra-ti, ga-bo-dé-la,

do-me-ra-fu

 felismerni egy formát és azt kiegészíteni (pl. sárkányrajzok)

 tükrözni egy adott formát hogy azt kiegészítse (pl. fa rajzolása)

 bizonyos háttér előtt felismerni dolgokat (pl. csillag, Hold, Nap rajz)

 lemásolni egyszerű alakzatokat (pl. máltai kereszt, hal, ház)]

Az iskolaérett gyerekben kifejlődik (vagy segítséggel kifejlődhet):

 nagyobb mérvű öntudat (a fiúk gyakran figyelmet követelnek, míg a lányok félénkké
válhatnak);

 ugratás, kötekedés, ingerkedés alakulhat ki; a fiúknak gyakran fizikai kontaktusra van
szükségük és durva játékokba kezdenek

 előnyben részesíti a barátságos szemkontaktust, vagy a barátok, családtagok fizikai

ölelését

 kérdések az élet, a halál és a családi kapcsolatok vonatkozásában

 mások szükségleteinek átérzése

mélyebb barátságok kezdete

  a tekintély egyre nagyobb tudatossága, mint ahogy ezt pl. az állatokkal és gazdáikkal
kapcsolatos játékok is bizonyítják

 képes tárgyak és helyzetek elképzelésére

 képes szerepjátékra kreatív játékokban

 képes gondoskodni saját étkezéséről, ivásáról, mosakodásáról, ill. dolga elvégzéséről

 képes odafigyelni tanárára, szüleire, ill. képes kivárni, míg rá kerül a sor valamiben

 képes követni az utasításokat és véghezvinni egy feladatot vagy valamilyen

tevékenységet

 képes arra, hogy ne függjön túlságosan valamilyen biztonságot jelentő dologtól (pl. a
hüvelykujja, takaró, stb.)

Az iskolaérett gyerek:

 „fogváltás”-rajzokat készít, melyekben vízszintes ismétlődések jelennek meg, pl.

repülő madarak, hegysorok, lőrés-sorok, stb., amik fogsorokra emlékeztetnek

 megkülönbözteti az ég és a föld sávjait, mely mutatja, hogy tisztában van a „fent-lent”

közti különbséggel, szemben a kisgyerek egység-érzésével

 az átlók használata (kapcsolatban a perspektívával) – ez gyakran látható a háztető

vagy a lépcsők megrajzolásában

 az emberek, házak, fák, stb., a földön vagy a füvön állnak, a lap alja közelében

Az érzés fejlődése

 jelzéseket tesz, hogy képes kezelni saját érzéseit

 szeret bizonyos embereknek tárgyakat – mint ajándékot – becsomagolni

 nagyon szereti a humort, a rigmusokat, szójátékokat, bolondos, csintalan szavakat,

melyek azt jelzik, hogy a nyelv és a nyelv erejének új tudatosságát szerezte meg

 jeleit adja, hogy tudatában van a ritmusnak

 szeret suttogni és titkolózni (a külső és belső megkülönböztetése)

 valamint előfordul, hogy szeret mesélni az álmairól

A gondolkodás fejlődése
  elkezdte kifejleszteni az egyszerű oksági gondolkozást konkrét helyzetek
vonatkozásában („ha”, „mert”, „ezért” - pl.: „Ha ezeket összekötöm, akkor elérem
velük az ajtót.”)

 a nyelvtani időket helyesebben használja

 szeret ravaszkodni, tervezgetni, fondorkodni

 élvezi a rejtvényeket

 kérésre képes emlékeket tudatosan előhívni

- nyugalomban tisztán és folyékonyan beszél

 képes egy kiválasztott feladatra 10-15 percig koncentrálni

 kérésre képes belső képekben megjeleníteni valamit s azt jellemezni

 elkezd „valódi” kérdéseket feltenni (ezek már nem a kicsi gyerek tipikus ’miért’
kérdései (kontaktusteremtő kérdések), melyeket csupán a kérdésfeltevés kedvéért tesz
fel)

 A fiúk fejlettsége ebben az életkorban általában 6 hónappal a lányok mögött jár.

Alkalmatlanság

 biológiai érés lassúbb: fáradékonyság, gátlási folyamatok lassú fejlődése,

idegrendszeri labilitás

 nagyfokú mozgékonyságú

 figyelem elterelhető, szétszórt → emlékezeti zavarok

 pszichésen: önirányítás fejletlen – érzelmi és akarati téren

 nem tud alkalmazkodni az isk. követelményeihez (agresszív v. regresszív)

 nincs feladattudata

 csak nehezen kezd dolgozni, munkatempója lassú

 beilleszkedési zavarok, másokat is zavar

 tájékozatlan (nem tudja a szülei nevét, foglalkozását stb.)

 fejletlen beszédkészség, beszédhiba, szegényes szókincs

Mérőeszköze: DIFER

 Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer

  Területei:

1. írásmozgás-koordináció készsége,

2. beszédhallgatás készsége,

3. relációszókincs,

4. elemi számolás,

5. tapasztalati következtetés,

6. tapasztalati összefüggés-megértés,

7. szocialitás

Mi történjen az iskolaéretlen gyermekkel?

A beiskolázási kötelezettség tág határok között mozog, így lehetőség nyílik az

iskolakezdés kitolására.

Az óvodavezetőknek, illetve a szakértői bizottságnak megvan a lehetősége arra, hogy ha a

gyerek nem áll készen, még egy évet az óvodában tartsák.

 (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét
betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek
esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában
részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. …

 Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a

kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján
engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének
teljesítését.

(4) A tankötelezettség kezdetéről

1. az óvoda vezetője

2. ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői

bizottság,

3. az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi

vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
Tanulás

A tanulás fogalma

 Köznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek eredményeként az

egyén olyan ismeret, tudás, képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem
rendelkezett.

 Pedagógiai értelemben: az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és

készségek kialakítása, képességek kifejlesztése.

 Pszichológiai értelemben: minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudásbeli )

változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre.

A tanulás fajtái

1. A tanulás milyen tevékenységben okoz változást (è milyen idegrendszeri szerkezetek

vesznek részt benne):

· mozgástanulás, motoros tanulás,

· szenzoros tanulás, perceptuális tanulás,

· szóbeli anyag megtanulása, verbális tanulás (speciálisan emberre jellemző; egyesíti

az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit; lehet mechanikus vagy értelmező).

2. A tanulást végző szándéka szerint:

· szándékos,

· nem szándékos, spontán.

3. A tanulást kiváltó hatás szempontjából:

· tárgyi (fizikai), nem szociális,

· társas, szociális.

Tanuláselméletek

1. Korai bevésődés – imprinting

2. Habituáció

3. Komplex tanulás
 4. Szociális tanulás

5. A tanulás mint kapcsolatképzés:

· klasszikus kondicionálás,

· operáns kondicionálás,

· verbális tanulás

- Korai bevésődés (imprinting): A tanulás egy korai formája , amelynek során az

újszülött élőlény egy modellhez (normál esetben az anyjához) kötődik. Ez a korai
életszakaszban kialakult kapcsolat az élet végéig tart, és kiírhatatlan nyomokat hagy
az egyedben. Tartós kötődés azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először
megpillant. A jelenség legtisztábban a madárfajokra jellemző.
- Habituáció: a tanulás legegyszerűbb formája, egyfajta hozzászokás, az ártalmatlan
ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi (pl. az utcai zaj tanulás
közben először zavaró, új kakukkosóra hangja először idegesítő).
- Klasszikus kondicionálás:
Alapfogalmak:

· társítás: feltétlen (táplálék) és a feltételes (csengő) inger ismételt

összekapcsolása;

· megerősítés: a feltételes ingert követő feltétlen inger adása;

· kioltás: ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor a kialakult

időleges kapcsolat megszűnik;

· gátlás: ha az eredeti feltételes inger sokszor egymás után feltét len inger
nélkül jelenik meg, azt némi idő elteltével már nem követi a feltételes válasz
(kialvásos gátlás – tanult megnyílvánulás „eltűnése”), diszkrimináció során is
hasonló gátlás lép fel: egy további tanulás során azt kell megtanulni, hogy ne
reagáljon;

· spontán felújulás: gátlás esetén a korábbi feltételes kapcsolat nem szűnt

meg létezni, egy váratlan akár egyszeri inger hatására a feltételes reflex újra
megjelenik;

· másodlagos kondicionálás: egy biológiailag nem fontos ingernek

(hangingernek) a feltétlen inger megjelenését előre jelző fénnyel való
párosítása feltételes választ képes kialakítani;

· generalizáció: egy meghatározott ingerre kialakult feltételes választ az

eredeti ingerhez hasonló , más ingerek is kiváltanak; vagyis az ingerek
„általánosulnak” a válaszoló viselkedése szem- pontjából;
 · diszkrimináció: különbségtétel ingerek között, csak a megerősítéssel
kiválasztott ingerre reagál;

· Pavlov szerint a klasszikus kondicionálás létrejöttéhez szükséges döntő

tényező a feltételes ingernek és a feltétlen ingernek az időbeli érintkezése
(kontiguitása);

- Operáns kondicionálás:
o Operáns = műveleti/instrumentális

o Az állat aktív részese a tanulásnak è a tanulás aktív cselekvés útján megy végbe.

o A folyamat kiindulópontja valamely újszerű válasz.

o A folyamatban szintén társítás zajlik, de az elemek sorrendje más.

o A megerősítés arra a folyamatra utal, amely során egy appetitív (vágykeltő )

inger megjelenése vagy egy averzív (idegenkedést kiváltó) inger megszűnése
növeli a viselkedés valószínűségét. Típusai: pozitív és negatív.

o Büntetés a megerősítés ellentéte: egy averzív inger megjelenése vagy appetitív

inger megszűnése csökkenti a viselkedés valószínüségét.

o Operáns kondicionálásnál ugyanúgy beszélhetünk kioltásról, generalizációról és

diszkriminációról, mint klasszikus kondicionálásnál.

 1. Thorndike (1898):

· macskák ún. problémaketrecben;

· „próba szerencse” tanulás;

- effektus törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége

nagyobb egy következő próbában , a büntetett viselkedésé pedig kisebb.

 2. Mowrer:

· védekező magatartás kialakítása;

· ketrecbe zárt patkányt a padlórácsozatból fájdalmas elektromos ütés éri;

· a jutalom, a megerősítés, a fájdalom megszűnése volt: a tanult viselkedés pedig

védekező jellegű (averzív kondicionálás);

· létező válasz gyöngítése, a negatív esemény bekövetkezésének megelőzése.

  3. Skinner:

· Skinner-doboz; galambokkal és patkányokkal kísérletezett;

· másodlagos megerősítés: minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való

időbeli egybeesése nyomán tesz szert megerősítő hatékonyságra;

· részleges megerősítés: a válasz oly módon kondicionálódott, hogy csupán időnkénti

megerősítések támogatták;

· fokozatos viselkedésalakítás (shaping): állatidomárok használják.

 4. Operáns kondicionálás a kognitívak szerint:

· kognitív tényezők szerepe: bejósolhatóság és kontiguitástanulás (időbeli

érintkezés);

· patkányokkal végzett kísérletek:

1. az állatokat elháríthatatlan fájdalmas ingernek tettek ki,

2. pedállal megszüntethető a fájdalom: „tapasztalatlan” és „tapasztalt” patkányok

(nem tanulja meg, hogy az áramütés elkerülhető);

· Maier és Saligman kutyákkal végzett kísérletei:

1. két állatot elválasztva hevederzáras dobozba tettek és csak az egyik állat tudta
gombbal megszüntetni az áramütést,

2. fény vagy hang előre jelezte az áramütést, az előbbiekben a befolyásolhatóságot

megtanult állat egy másik rekeszbe való átugrással elkerüli az áramütést, a másik nem is
próbálkozik;

· tanult tehetetlenség leírása: ha valaki hosszabb időn keresztül olyan helyzetekbe

kényszerült, ahol nem kontrollálhatta az őt érő averzív eseményeket, a későbbiekben
akkor is hajlamos lesz lemondani a körülmények ellenőrzéséről, amikor ez már
megvalósítható lenne (nem az időbeli érintkezés a kulcs, hanem a befolyásolás).

- Verbális tanulás:
 Beszéd általi tanulás az egyik csak emberre jellemző tanulási forma.

 A verbális tanulás során az ún. interverbális asszociációs kapcsolatokra

összpontosítunk.

 Asszociációs lehetőségek:
 · közvetlenül érintkező elemek között:

o téri egyidejűség (szimultán kapcsolat),

o időbeni egymásutániság (szukcesszív kapcsolat),

· közvetett módon érintkező elemek között:

(sokkal lazábbak, mint a közvetlen kapcsolatok)

 Asszociációs kapcsolat erőssége függ:

· gyakoriság (frekvencia) törvénye,

· idői vonatkozás (minél frissebb, minél újabb).

Komplex tanulás

1. Köhler (tanulás alaklélektani felfogásban):

· majmokkal és galambokkal végzett kísérletek

· belátásos tanulás (cél-eszköz egységben való látása, a köztük lévő viszonylat

felismerése);

· a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol, hisz vagy remél,
kognitív tényezők: belátás (célorientált cselek vés), elérhetőség (amit egyszer megtanultunk,
mindig tudunk), transzfer (amit az egyik szituációban megtanultunk, azt egy másik
hasonló helyzetben képesek vagyunk újra alkalmazni);

· „aha”- érzés kíséri;

· próbálkozások, tévedések és belátás az emberi tanulás nélkülözhetetlen elemei.

2. Tolman:

· patkányokkal útvesztőben végzett kísérletek;

1. patkányokat szabadon hagyta kószálni az útvesztőben, ahol eleinte egyáltalán nem volt
élelem;

2. most már táplálékért futtatjuk, már a második futástól kezdve hibátlanul járja be az
útvonalat.

3. több lehetséges útvonal esetén a legrövidebbet akadályokkal torlaszolják el oly

módon, hogy a kerülő utak közül az állat hol az egyiket, hol a másikat kénytelen igénybe
venni (részleteiben kitapasztalja az egész elrendezést). A torlaszok eltávolítása után rögvest a
legrövidebb úton jut el az eledelhez (olyan úton, amelyre nézve eddig egyáltalán nem kapott
megerősítést); „start” és „cél” felcserélés esetén is az első futást követően megérti a dolgot,
ezután hibátlanul közlekedik;

· kognitív térkép: a külvilág térbeli elrendezésének egy belső, mentális prezentációja ,

ami megerősítés híján is nélkülözi a téri viszonyokat.

Szociális tanulás jellemzői

- Albert Bandura nevéhez kötődik.

- A tanulás révén bekövetkező viselkedésváltozás más személyekkel történő

interakciókból ered.

- A személyiség egész fejlődését átfogó folyamat è benne az egyén társadalmi jellege

bontakozik ki è szocializáció (társadalmiasodás).

- Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata.

- A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiségfejlődés társadalmi vetülete.

- Legfőbb közege az ún. mikromiliő è aminek a közvetítésével jut el a társadalmi

hatás az egyénhez.

- A szociális tér bővülésével a hatást gyakorló személyek száma egyre nő.

- A szocializáció eszköze a kommunikáció.

A szociális tanulás módjai

Utánzás:

· nem tudatos, nem szándékos;

· az empátia talaján fejlődik ki (beleélés eszköze az utánmozgás; akaratlanul is azt csinálja,

amit a környezete);

· csecsemőkorban: cirkuláris reakció és nem késleltethető;

· 1,5-2 éves kortól: késleltetett utánzás (kialakult emlékkép alapján).

Modellkövetés:

· kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környezetének gyakran látott

személyeire, a késői gyermekkorban és a felnőttkorban már tudatos modellkövető viselke-

dés;
· legfőbb indítékai: szeretetkapcsolat vagy a szerepirigység vagy a szociális hatalom vagy
a másik sikere, jutalma (empatikus utánzás);

· jutalmazás és a büntetés szerepe;

· cél a sikeres viselkedés.

Azonosulás (identifikáció):

· óvódás- és iskoláskorban a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg

jelentős személyek viselkedésmódját, elvárásait;

· serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkorban már döntő a tudatosság és a szándékosság;

· cél a modellül választott személyhez fűződő viszony fenntartása;

 az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, cselekedetekben;

· a viselkedést nyíltan és belsőleg is elfogadja, s a befolyásoló személy távollétében is

tanúsítja;

· létezik negatív identifikáció is.

Belsővé tétel (interiorizáció):

· a szociális tanulás legmagasabb szintje, ráépül az előző szintekre;

· serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkor döntő tanulási módja;

· az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső
értékrendszerével;

· az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külső forrástól, beépül a személyiségbe,

értékrendszerének részévé válik;

· az erkölcsi normák, szokások, értékek, a „lelkiismeret” kialakulása ilyen mechanizmussal

magyarázhatók.