3.

tétel
A végrehajtó funkciók neuropszichológiai vizsgálata

1. A végrehajtó funkciókkal kapcsolatos főbb elméletek

Végrehajtó funkciók / executive functions (EF):

● a gondolatok és a cselekvések feletti tudatos kontroll-folyamatok
● kognitív kontroll: az a képesség, hogy a gondolatokat és cselekvéseket a lehetséges jövőbeli
következmények figyelembe vételével, proaktív módon alakítsuk; az intelligens viselkedés
tényezője
● a konstruktumot a prefrontális kéreg (PFC) sérülés következményei alapján alakították ki,
amely olyan, részben átfedő deficitek listája, mint a nehézségek:
o a tervezésben
o a döntéshozatalban
o a fogalomalkotásban
o a kognitív rugalmasságban
o az általános intelligenciában
o az absztrakt gondolkodásban
o a visszajelzések felhasználásában
o a saját cselekvés feletti kontrollban
o az események időbeli sorrendezésében

1.1. Atkinson és Shiffrin táras modellje (1986) – a WM fogalmának bevezetése

● Atkinson és Shiffrin táras modellje (1986) három szakaszból álló rendszert tételezett fel:
o szenzoros tár
o rövidtávú emlékezeti tár (short-term store, STS)
o hosszú távú emlékezeti tár (long-term store, LTS)
● a modell szerint a hosszútávú tanulás azon múlik, mennyi ideig volt az anyag a rövid távú
emlékezeti tárban
● ez a modell egy egységes rövid távú emlékezetet tételez fel az információt az STS-ben
ismétléssel lehet fenntartani, a megfelelően fenntartott információ pedig átkerül a hosszú távú
tárba
● az információt előhívni kizárólag az STS-ből lehet, így a hosszú távú emlékezeti
reprezentációkat is aktiválni és frissíteni kell az STS-ben

1
 ● a modellt cáfolják neuropszichológiai esetek, melyekben a betegek teljesítménye károsodott a
rövid távú emlékezeti feladatokban, és mégis normális maradt a hosszú távú tanulási
teljesítményük

1.2. Baddeley és Hitch munkamemória modellje

● Baddeley és Hitch (1974) továbbfejlesztették a táras modellt, és több kísérletben is kimutatták,

hogy a rövidtávú emlékezeti teljesítmény nem omlik össze kettős feladatok végzésekor az
egységes rövid távú emlékezet megkérdőjeleződik
● Baddeley és Hitch szerint a rövid távú emlékezetet munkamemóriaként kell felfogni, amely
fenntartja és manipulálja az információt a következtetést, megértést, tanulást igénylő feladatok
kivitelezése alatt
● a munkamemória alapvető jellemzői:
o időleges tárolást végez számos problémamegoldást igénylő feladatban
o független információforrásokat hoz interakcióba
o korlátozott kapacitású
● a standard munkamemória-modell több alrendszerre bontotta a korábban egységesnek képzelt
rövid távú emlékezetet:
o fonológiai hurok:
▪ verbális anyagok rövidtávú tárolása (szavak és számok fenntartása, 7 +-2)
o téri-vizuális vázlattömb
▪ téri-vizuális információ rövidtávú tárolása
o központi végrehajtó:
▪ frontális lebenyhez köthető
▪ modalitás független
▪ modulálja a 2 alrendszer működését és összeköttetéseket teremt a hosszú távú
emlékezettel
▪ korlátozott feldolgozási kapacitással rendelkezik
▪ nem rendelkezik tárolási kapacitással
▪ zavaró körülmények között biztosítja a figyelmi fókuszt

2
 ▪ figyelem megosztás párhuzamos-szimultán feladatokban
▪ 2 vagy több inger, forrás vagy cselekvés közötti váltást biztosít
▪ Norman és Shallice Ellenőrző Figyelmi Rendszerének feleltethető meg
● epizodikus puffer:
o Baddaley későbbi modelljében (2000) egy új alrendszert illesztett a munkamemória-
modellhez
o az epizodikus puffer képes arra, hogy az egyszerre több modalitásban érkező
információt, eseményeket összekapcsolja, és egy átmeneti, térben és időben
meghatározott epizodikus reprezentációt alkosson belőlük
o az eseménykomplexek rövidtávú tárolásáért felelős, és rajta keresztül az átmeneti
epizód interakcióba kerül a hosszú távú emlékezettel

A Baddeley-Hitch modell neurobiológiai tesztelése

● egyszerű perceptuális feladat, 5x5-ös mátrixban bizonyos helyen betűk vannak

● fonológiai hurok megterhelése: a betűket kellett megjegyezni
● téri-vizuális vázlattömb megterhelése: megjegyezni, hogy a mátrixban az egyes betűk hol
vannak
● késleltetési szakaszban disztraktorok: az adott memóriakomponensnek megfelelően adták
(verbális esetében randomszám generálás, téri-vizuális esetén mozgó pontot kellett követni a
képernyőn)
● a fonológiai hurok fenntartása során baloldali lateralizáció, bal prefrontális régió, Broca-terület
környéke és a parietális kéreg mutatott aktivitást
o disztraktor feladat során: a fonológiai hurok megszakítása, a központi végrehajtó
működésbe lép, anterior prefrontális aktivitás
● téri-vizuális vázlattömb fenntartása: jobbra lateralizált aktivitás, jobb superior prefrontális
terület és az occipito-parietális cortex mutatott aktivitást
o disztraktor esetén frontális aktivitás jelent meg

1.3. Norman és Shallice: Ellenőrző Figyelmi Rendszer (SAS)

● Lurija tapasztalataira alapozva Norman és

Shallice (1986) részletesen kifejtette a
frontális kéreghez kötődő figyelmi
szabályozórendszer funkcióit Ellenőrző
Figyelmi Rendszer, Supervisory
Attentional System (SAS)
● a SAS a DLPFC-hez köthető
● feladata: a tevékenység kivitelezésének
ellenőrzése és szabályoása, minden olyan
szituációban, melyben szükség van
o tervezésre, döntés-előkészítésre és
kivitelezésre
o esetleges hibák javítására
o ismeretlen helyzetekkel kapcsolatos válasz kialakítására
o veszélyes és nehéz feladatok megoldására
o megszokott, de az adott helyzetben nem elég hatékony válaszok visszaszorítására
● sémák: vannak viselkedéses sémáink, melyek lehetővé teszik, hogy valamit gyorsan és
automatikusan végrehajtsunk
3
 ● a mechanizmus alapvetően a munkamemóriát veszi igénybe; sorba állítja az egymással versengő
terveket és a környezeti ingerek által aktivált sémákat, és az igényeknek megfelelően kiváltja
vagy gátolja azokat, és jelentősebb munkamemória-kapacitást lekötve problémaorientált
feldolgozásra vált, hogy a nem szokványos műveleteket meg tudja szervezni
● a SAS a számunkra legoptimálisabb tervet választja ki
● a modellel magyarázható pl. a frontális lebeny sérülése után fellépő olyan tervezési
problémákat, mint a felhasználási viselkedés a sérült SAS nem képes gátolni az aktivált
viselkedési sémát

1.4. Miyake és Friedman: a végrehajtó rendszer pszichometriai modellje

Miyake modellje a végrehajtó funkciókra

● faktoranalízis rengeteg VF-et tesztelő vizsgálati eljárás eredményeivel, a végén 3 komponens
emelkedett ki:
1. frissítés: a munkamemória tartalmának frissítése
2. gátlás: domináns, prepotens válasz gátlása
(prepotens: előrehuzalozott, automatikus válasz)
3. figyelmi váltás: az irreleváns feladatszettről történő leválás

A végrehajtó működések szerveződésének újragondolása

● szintén Miyake és Friedman, tovább finomították a modelljüket

● a gátlás feloldódik az általános végrehajtó működésben (common EF): a célok és a hozzájuk
kapcsolódó információ aktívan tartása, az alacsonyabb szintű feldolgozás súlyozása
● a gátlás 2 komponensre van bontva:
o distractor-resistance: zavaró ingerek szűrése (pl. Stroop teszt) – superior frontális
sulcus, parietális régió
o intrusion-resistance: a betolakodó emlékek szűrése (pl. DF-ben két lista) – inferior
frontális gyrus
● váltás: rugalmasság, frontális és parietális aktivitás
● frissítés: szabályozott előhívás

4
2. A végrehajtó funkciók legismertebb vizsgáló eljárásai

2.1. Fluencia vizsgálatok

fluencia: az a képesség, hogy egy adott időn belül maximalizáljuk a válaszadást korlátozott keresési
feltételek mellett, úgy, hogy közben elkerüljük a válasz ismétlését
Verbális fluencia feladatok:
o Thurstone Szó-fluencia Teszt/ Chicago Szó-fluencia Teszt
▪ flexibilis szemantikai keresést méri
▪ betű fluencia: adott kezdőbetűvel kell minél több szót
generálni 1 perc alatt
▪ szemantikus/kategória fluencia: adott kategóriából (pl.
gyümölcs, állat, bolt) kell minél több példát generálni 1 perc
alatt

Nonverbális/figurális fluencia feladatok:

o forma-fluencia: 4 vonalból kell összerakni különböző formákat úgy, hogy
ne ismétlődjenek
o 5 pont teszt: úgy kell összekapcsolni az öt pontot, hogy mindig
máshogy nézzenek ki
o alternatív használat tesztje: hétköznapi tárgyak újszerű
felhasználása

2.2. Trail Making Feladat (A és B)

o a szelektív figyelmet, vizuális pásztázást és a kategóriák közötti

váltást méri
o nagyon elterjedt feladat, számos változata van
o első használata: 1940-es évek, Army Individual Test Battery-n belül
o A és B válaszlapból áll, csak a B feladat mér végrehajtó funkciókat!
o nincs időkorlát, de mérjük a megoldással töltött időt
o a feladatmegoldás közben a ceruzát nem szabad felemelni a lapról
o Trail Making A:
▪ számok összekötése növekvő sorrendben, 1-től 25-
ig
▪ ha valakinél itt probléma van, akkor nem lépünk
tovább a B feladatra
o Trail Making B:
▪ számok és betűk összekötése növekvő sorrendben
(pl. A 1 B 2 C 3)
▪ ez méri a váltást (mert 2 kategória van, számok és
betűk)
▪ a B változat esetén az iskolázottság jobb
teljesítménnyel jár együtt

5
2.3. Torony tesztek (Hanoi, London, Toronto tornyai)

o a tervezés és a rugalmasság mérésére alkalmazott eljárás

o frontális sérülteknél probléma lehet a szabályok követésével, a tervezéssel, ami kiderül ezeken
a feladatokon
o Hanoi tornyai: 3 pálcika és 5 különböző méretű korong, felfelé csökkenő sorrendben vannak
felfűzve az egyik pálcikára, a feladat átrakni őket egy másik pálcára úgy, hogy egyszerre csak
egy korong mozgatható, és kicsire nem kerülhet nagyobb
o London-torony teszt: 3 pálcára 3 korong felfűzve, melyek különböző színűek

o a végső cél eléréséhez különböző alcélokat kell betervezni

o a torony tesztek előnye, hogy bonyolíthatóak (több korongot használhatunk)

2.4. Wisconsin Kártyaszortírozás Feladat (WCST)

o diagnosztikai eszközként indult a karrierje: úgy gondolták, hogy

aki ezen rosszul teljesít, az frontális sérült
o a feladat: egyszerű ábrákat mutató kártyákat kell csoportosítani
úgy, hogy a csoportosítás aktuális szempontját a
vizsgálatvezetőnek a vizsgálati személy próbálkozásaira adott
„helyes/helytelen” válaszaiból kell kikövetkeztetni
o 10 helyes válasz után a vizsgálatvezető változtat a szabályon
o a WCST megoldásához szükséges: stratégiai tervezés, szervezett keresés, a környezetből
érkező visszacsatolások felhasználása a kognitív szett váltáshoz, célirányos viselkedés és
rugalmas válaszadás
o standardizált adatbázissal rendelkezik

2.5. Go/No Go feladatok

o motoros választ kell adni egy jelzőinger minden megjelenésére, de ha egy másik jelzőinger is
megjelenik, akkor nincs válasz
o gátlási és rugalmassági aspektusok mérésére

6
2.6. Stroop teszt

o különböző színnel írt szavakat lát a résztvevő, és azt kell megmondania, milyen színnel vannak
leírva a szavak
o kogruens: piros
o inkongruens: piros
o a gátlási funkciók, a prepotens válaszgátlás mérésére alkalmazzák a helyes válaszadáshoz le
kel gátolni az automatikus kiolvasásból származó választ

2.7. Gambling tesztek (Iowa Gambling Teszt)

o a hétköznapi döntéseket szimulálja

o a cél a lehető legtöbb pénz megszerzése
o négy kártyacsomag található a képernyőn, vannak ezek
között jó és rossz kártyapaklik is; egy adott csomagból
mindig csak egy kártyát lehet húzni
o hosszabb távon az egyik pakli vesztéshez, a másik pedig
nyeréshez vezet
o a paklik abban is különböznek, hogy milyen elosztásban jelentkezik veszteség és jutalom
o egészséges személyek eleinte a nagy nyereségű, de hosszú távon veszteséges paklikból húznak,
majd egy idő után rátanulnak a jó paklikra
o a frontális sérültek (ventromediális PFC) és az amygdala sérültek nem tanulnak rá az előnyös
paklira

2.8. BADS

Behavioural Assessment of the Dysexecutive Syndrome (Wilson et al. 1996)

● a BADS teszt számos kognitív funkciót (memória, váltási képesség, fenntartott figyelem, gátlási
funkció) mérő kognitív tesztet tartalmaz
● DEX Kérdőív (Dysexecutive Questionnaire/Diszegzekutív Kérdőív): a BADS része, két
formája van, az egyiket a páciens, a másikat a hozzátartozói töltik ki, a diszegzekutív szindróma
tüneteivel kapcsolatos állításokat tartalmaz
● a BADS feladatai:
o szabályváltási feladat:
▪ a szabályleírás a v.sz. előtt van
▪ 1. kör: kártyákat mutatnak, piros kártyánál igent, fekete kártyánál nemet kell
mondani
▪ 2. kör: ha az aktuális lap ugyanolyan színű, mint az előző, akkor igent kell
mondani, ha nem, akkor nemet
o cselekvés kivitelezési feladat: tervezést méri, a feladatokat egymás után kell rendezni
(pl. a dugó kiszedése egy üvegből vízzel)
o kulcs keresési feladat
▪ papír-ceruza feladat
▪ van egy szoba, abban el van rejtve egy kulcs,
hogyan keresnéd meg? be kell rajzolni, hogy
milyen útvonalat pásztázna be az egyén
o idői becslés feladat

7
 ▪ pl.: Mennyi ideig tart felfújni egy lufit? Mennyi ideig élnek átlagosan a kutyák?
▪ frontális sérültek vagy túlbecsülik, vagy alábecsülik
o állatkertben tájékozódás feladat (zoo map)
▪ a) van egy sorrend, hogy merre kell haladni
▪ b) csak az van megadva, hogy miket kell meglátogatni + különböző közlekedési
szabályok (pl. olyan út, amin csak egyszer lehet áthaladni)
▪ frontális sérültek általában nem tudják megjegyezni a szabályokat
o 6 elemet tartalmazó feladat: 3 alfeladata van 2-2 részfeladattal, 10 percen belül az
összes feladatba bele kell kezdeni, és nem lehet ugyanazon az alfeladaton belül egymás
után csinálni a részfeladatokat
▪ 1.) magnóra mesélés
● legjobb nyaralás
● egy emlékezetes élmény
▪ 2.) képek megnevezése
● jobb oldali füzetből
● bal oldali füzetből
▪ 3.) számolás
● jobb oldali füzetből
● bal oldali füzetből
▪ lényeg: egyik feladatról váltani a másikra
▪ 10 perc alatt mindegyiket el kell kezdeni

2.9. Útvesztő feladatok

o Porteus útvesztő feladat (Porteus Maze Test)

▪ tervezési képességek mérése eltérő komplexitású útvesztőkben
▪ frontális sérültek lassabban oldják meg a feladatot

2.10. Rey-Osterrieth Komplex Ábra

● Az ábra Andre Reytől ered, Osterrieth dolgozta ki és standardizálta

a legszélesebb körben használt pontozási módszert
● összetett feladat, különböző kognitív funkciókat mér, például téri-
vizuális képességeket, emlékezet, figyelmet, tervezést,
munkamemóriát és úgy általában VF-et
● 3 kondícióból áll:
o másolás
o azonnali felidézés
o késleltetett felidézés
● az ábra az értékelés szempontjából 18 egységre van osztva, és ennek alapján egy személy
másolási és emlékezeti felidézési teljesítménye meghatározott kritériumok szerint pontozható
● a feladatmegoldások jellegéből hipotézist alkothatunk a sérült agyi területekre vonatkozóan is:
léteznek speciálisan az agysérült személyek parietális, temporális, occipitális lebenyeinek
diszfunkcióját, a frontális régióinak problematikáját, és a féltekei érintettséget jelző hibázási
módok

8
2.11. Lokalizációs megközelítés (Donald Stuss)

Bal dorzolaterális PFC Jobb dorzolaterális PFC

● Betű fluencia teszt ● WCST
● Stroop ● Trail Making Teszt
● Lista tanulás ● Szemantikus fluencia teszt
● Trail Making Teszt
● Szemantikus fluencia teszt

Inferior mediális PFC Superior mediális PFC

● Lista felismerés ● Betű fluencia Teszt
● Szemantikus fluencia ● WCST
● Stroop
● Trail Making Teszt
● Szemantikus fluencia teszt

3. A munkamemória komponenseinek vizsgálata

3.1. Fonológiai hurok

● számterjedelem (digit span)

o Jacobs, 1887 (magyar változat: Racsmány et al., 2005)
o része a Weschler-féle intelligencia tesztnek
o minden egyes terjedelemhez 4 számsorozat tartozik, a v.sz. rövid távú emlékezeti
terjedelmét az a sorozathosszúság jelöli, amelyből 2 számsorozatot pontosan ismétel
meg
o ismétlés 1.) előre 2.) visszafelé
o probléma: összevonják az előre és a visszafelé tesztek eredményeit egy közös mutatóba,
holott a visszafelé terjedelem sokkal inkább a végrehajtó funkciók működéséhez
köthető
● szóterjedelem (word span)
o ugyanaz, mint a számterjedelem, csak az ingerek szavak
o több változata is van, attól függően, hogy a felolvasott szavak fonológiailag
hasonlítanak-e egymásra vagy nem
● álszóismétlési teszt (non-word repetition)
o Gathercole et al., 1994 (magyar változat: Racsmány et al., 2005)
o a magyar álszóteszt 36 értelmetlen szóból áll (1-9 szótag), minden szóhosszúsághoz 4
magyar fonológiájú álszó tartozik, a v.sz. álszóterjedelmét az a szótaghosszúság fogja
jelölni, amelyik álszavaiból legalább kettőt helyesen ismétel meg
o az értelmetlen szavak ismétlésének képessége
együtt jár az olvasási készség fejlődésével

3.2. Téri-vizuális vázlattömb

● Corsi kockák feladat (Corsi Block Tapping Task)

o Corsi (1972): Hebb ismétlődő számterjedelmi
tesztjének téri változata

9
 o a teszt őse: Knox-teszt, ami a 20. század intelligenciavizsgáló eljárása volt
o eredetileg 23*28 cm, 3 cm kockák
o a teszt alkotóinak első számú célja az volt, hogy homogén vizuális ingerekkel vizsgálják
a téri pozíciók átmeneti megtartásának és reprodukálásának képességét
o a v.sz. téri munkamemória terjedelmét a legtöbb helyesen reprodukált téri pozíció fogja
jelenteni
o feladat: a vizsgálatvezető adott sorrendben rámutat a kockákra, a v.sz.-nek ezt kell
reprodukálnia
o minden elemszám növelésnél 4 sorozatot adunk, és a téri munkamemória-terjedelmet
az az elemszám jelenti, amelynél a 4 sorozatból kettőt helyesen reprodukált a v.sz.
● Vizuális Mintázat Teszt (Visual Pattern Test, VPT)
o Della Sala és munkatársai dolgozták ki 1997-ben annak érdekében, hogy a Corsi kockák
mellett legyen egy tisztán a vizuális munkamemória kapacitását vizsgáló eljárás
o amíg a Corsi kocka inkább a téri komponenst, addig a VPT inkább a vizuális
komponenst méri (alacsony korreláció van a VPT-n és a Corsi-n elért teljesítmény
között)
o a tesztnek két egyenlő nehézségű sorozata létezik, amelyek lehetővé teszik a teszt-
reteszt vizsgálatot
o egyre bonyolultabb mintázatú kártyák, mindegyik
sorozatban 3 azonos komplexitású tábla található
o a v.sz. 3 másodpercig látja a mintát, majd egy üres
mátrixon be kell jelölnie a fekete négyzeteket
o a v.sz. vizuális emlékezeti terjedelmét az a szint jelöli,
amelyből 1 mintát helyesen tudott reprodukálni

3.3. Központi végrehajtó vs. komplex munkamemória feladatok

● Fordított számterjedelem
● Fordított Corsi kockák feladat
● Random szám/betű generálás (Random Number/Letter Generation)
o a feladat: megadott sebességgel/ütemre random sorrendben számokat vagy betűket
generálni ugyanaz a szám/betű ne legyen egymás után, és ne legyen valamilyen
szabályszerűség közöttük (pl. 1,2,3,4, vagy P,Q,R,S)
o ha növeljük a sebességet, egyre nehezebb tartani a randomizálást
o ahhoz, hogy a random jelleg megmaradjon, szükség van gátlásra, hiszen alapvetően
hajlamosak vagyunk valamilyen rendszer szerint felsorolni ezeket a limitált elemeket
a SAS folyamatos működése szükséges a feladat megoldásához, hogy az automatikus
viselkedéses sémákat legátolja
● N-back
o a feladat megoldásához online monitorozásra, frissítésre és az információ
manipulálására egyaránt szükség van magában foglalja a MM kulcsfolyamatait
o feladat: egy monitoron megjelenő ingerek sorozatát figyelve jelezni, ha egy inger
megegyezik az n-nel korábban bemutatott ingerrel
o leggyakrabban a 2-back és 3-back feladatokat használják, míg a 0-back és 1-back
verziókat kontrollfeladatként alkalmazzák
o az n-back eredménye a helyes találatokból (a releváns ingert követő jelzés), a téves
riasztásokból (az irreleváns ingert követő jelzés) és a kihagyásokból (jelzés elmaradása
a releváns inger esetén) áll össze

10
● Olvasásterjedelemi Teszt (Reading Span Test)
o Daneman és Carpenter (1980) által kidolgozott feladat: egységes munkamemória-
erőforrás felfogás, mely alapján magas, közepes és alacsony munkamemóriájú
csoportokat különítettek el
o ez attól komplex munkamemória feladat, hogy egyszerre terheli a feldolgozó és a tároló
komponenseket
o feladat: a v.sz-nek mondatokat kell hangosan felolvasnia, majd x számú mondat után
az utolsó szavakat visszamondani; a teszt 3 sorozatból áll, amelyek átlaga adja az
olvasási terjedelem mérőszámát
o kritika: az olvasásterjedelmi teszt egy általános munkamemória-kapacitást mérő teszt
vagy egy nyelvi megértést mérő tesztmódszer?
● Hallási Mondatterjedelem Teszt (Listening Span Test)
o lényegében ugyanaz, mint az olvasási terjedelem, csak hallás után megy; ezért
gyerekeknél is alkalmazható
o a hallott mondat után a v.sz.-nek azt is el kell döntenie, hogy a mondat a jelentése
alapján igaz vagy hamis, és itt is meg kell jegyezni az utolsó szót a mondatban

11