Az alkoholhasználat

egészségpszichológiai vonatkozásai
Horváth Zsolt – horvath.zsolt@ppk.elte.hu
Bevezetés az egészségpszichológiába (PSZB09-157)
Az alkohol által okozott
egészségteher
Top 10 risks contributing to DALYs in 2017 and percent change, 2007-2017, all ages, number
(Hungary)
Forrás: http://www.healthdata.org/hungary
Különböző halálokok közül mekkora
arány tulajdonítható az alkoholnak?

WHO (2018): Global status report on

alcohol and health
Az alkohol miatt történő idő előtti elhalálozás és az
amiatt egészségtelen állapotokban töltött évek
kombinációja milyen betegségek mentén oszlik
meg?

WHO (2018): Global status report on alcohol and

health
Az alkohol által okozott egészségteher (WHO)
• 2016-ban világszerte kb. 3 millió (összes halál 5,3%-a) ember
vesztette életét a problémás alkoholhasználat következtében
• Világszerte az összesített egészségteher (pl. betegségek, sérülések
is) 5,1%-a tulajdonítható az alkoholnak
• A káros mértékű alkoholhasználat több mint 200 betegség és
sérülés állapottal hozható kapcsolatba
• Szociális és gazdasági károk (agresszió és erőszak, családon belüli
viták és erőszak, közlekedési és egyéb balesetek)
Az alkohol okozta egészségteher (WHO) –
Szociodemográfiai tényezők
• Életkori
különbségek:
fiatalkorban (20-
39 év) nagyobb
mértékű
érintettség, mint
időskorban à az
ekkor
bekövetkező
halálok kb.
13.5%-a
tulajdonítható az
alkoholnak
(WHO, 2018)
Az alkohol okozta egészségteher (WHO) –
Szociodemográfiai tényezők
• Nemi különbségek: az alkoholnak tulajdonítható bármilyen okból (all
causes) történő elhalálozás és elvesztett évek nagyobb aránya
figyelhető meg férfiaknál
Az alkohol okozta egészségteher (WHO) - SES
• Egyéni és populációs szinten: magasabb jövedelmi szint együttjárása az
alkoholfogyasztással
• Az absztinensek magasabb aránya szegényebb országokban; ahogy egy ország vagyonosabbá
válik az alkoholfogyasztás emelkedése figyelhető meg
• Adott társadalmon belül az alkoholos italokhoz a magasabb SES személyek fokozott
hozzáférése

• Egyéni és társadalmi szinten: negatív kapcsolat a jövedelem és SES, ill. az

alkoholhoz kötődő mortlitás között: az alacsonyabb jövedelmű fogyasztóknál
nagyobb mértékű ártalom az alkoholfogyasztásból
• Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés
• Környezeti faktorok (pl. lakhatási körülmények, szociális konfliktusok, szexuális viselkedés)
• Magasabb komorbiditás
• Stigmatizáció
Az alkoholhasználat mintázatai
• Ajánlások
• Nőknek: egy nap max. 3
egység, egy héten max.
7 egység
• Férfiaknak: egy nap
max. 4 egység, egy
héten max. 14 egység

• http://www.bbc.com/n
ews/health-30500372
• http://www.drinksmet
er.com/
Az
alkoholhasználat
spektruma
DSM-5: Alkoholhasználati zavar
• Az alkohol használatának olyan problematikus mintázata, mely klinikailag
jelentős károsodáshoz vagy szenvedéshez vezet, ami az alábbiak közül
legalább kettőben megnyilvánul 12 hónapos időszak során.
1. Visszatérő alkoholhasználat, mely munkahelyi, iskolai vagy otthoni
szerepkötelezettségek teljesítésének kudarcát eredményezi.
2. Ismétlődő alkoholhasználat olyan helyzetekben, ahol ez fizikai veszélyt
jelent
3. Az alkohol használata iránti sóvárgás, erős vágy vagy késztetés.
4. Folyamatos alkoholhasználat az alkohol hatásainak következtében
kialakuló vagy azok következtében súlyosbodó, tartósan fennálló vagy
visszatérő társas és interperszonális problémák ellenére.
DSM-5: Alkoholhasználati zavar
5. Tolerancia, az alábbi definíciók bármelyike alapján:
• (a) Az intoxikáció vagy a kívánt hatás eléréséhez szükséges alkohol
mennyiségének kifejezett megnövekedése
• (b) Ugyanolyan mennyiségű alkohol alkalmazásakor kifejezett
hatáscsökkenés
6. Megvonás, mely az alábbiak valamelyikében nyilvánul meg:
• (a) Jellegzetes alkoholmegvonási szindróma (alkoholmegvonás A és B-
kritériumának felel meg)
• (b) Alkohol fogyasztása a megvonási tünetek enyhítésére vagy elkerülésére.
• Lehetséges tünetek: izzadás, magas pulzus, fokozott kézremegés,
inszomnia, hányinger vagy hányás, átmeneti vizuális / taktilis / auditoros
hallucinációk vagy illúziók, pszichomotoros agitáció, szorongás, görcsök
DSM-5: Alkoholhasználati zavar
7. A személy gyakran fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt vagy hosszabb
időn keresztül, mint azt szeretné
8. Tartós vágy vagy sikertelen próbálkozások az alkoholhasználat
csökkentésére vagy uralására.
9. A személy jelentős mennyiségű időt fordít az alkohol beszerzésével,
használatával vagy hatásaiból való felépülésével kapcsolatos
tevékenységekre.
10. A fontos társas, foglalkozásbeli vagy szabadidős tevékenységek feladása
vagy csökkentése az alkoholhasználat következtében.
11. Folyamatos alkoholhasználat a nagy valószínűséggel az alkoholhasználat
következtében kialakuló vagy annak következtében súlyosbodó, tartósan
fennálló, vagy visszatérő testi vagy pszichológiai problémák ellenére.
Felnőtt, hazai
alkoholhasználói
csoportok
azonosítása
(Horváth és
mtsai, 2019)
 Alkoholhasználat alakulása a hazai iskoláskorúak
körében (5-11. osztály)

Forrás: Németh & Várnai, 2020

(HBSC)
Az egészségtelen alkoholhasználat szűrése
(AUDIT)
• Értékelés:
• 0-7 pont: alacsony rizikójú vagy absztinens fogyasztó.
• 8-15 pont: veszélyeztetett/kockázatos fogyasztó.
• 16-19 pont: ártalmas használat.
• 20 vagy 20<: az alkoholfüggőség valószínűsíthető.
Az alkoholhasználat egészségre
gyakorolt hatásai
DiCastelnuovo & mtsai meta-analízise (2006)
A mérsékelt alkoholfogyasztás általános
pozitív hatása
• J- vagy U-alakú görbe feltételezhető: az alacsonyabb szintű
alkoholfogyasztás alacsonyabb szintű rizikót eredményez a mortalitással
kapcsolatban, viszont a nagyobb mértékű fogyasztás már kedvezőtlen
egészség mutatókkal kapcsolódik össze.

• DiCastelnuovo & mtsai meta-analízise (2006):

• J-alakú görbe a teljes mortalitás és az alkoholbevitel között: teljes mortalitás
szempontjából védelmet nyújt a mérsékelt alkoholfogyasztás
• Zavaró tényezők kontrollálását követően is megmaradt a mérsékelt alkoholfogyasztás
által kiváltott kedvező hatás (maximális védelem: 15%)
• Nemi különbségek: nők esetében a kedvező hatás alacsonyabb szintű dózisnál fordul
át és tűnik el; ill. nagyobb mértékben érinti őket a súlyos mértékű alkoholfogyasztás
mellett előforduló elhalálozás
Mérsékelt alkoholfogyasztás és a szív- és
érrendszeri problémák kapcsolata
• A mérsékelt és alacsony szintű (1-2 ital / nap) fogyasztás együttjárást
mutat a szív- és érrendszeri betegségek, a szívrohamok és abból
eredő elhalálozások, ill. stroke alacsonyabb előfordulásával.

• A protektív hatást magyarázó lehetséges mechanizmusok (Friedman

& Kimball, 1986):
• Stressz esetén a katekolaminok alacsonyabb termelődése
• Védelem a koleszterinnel szemben az erekben
• Vérnyomás csökkentése
• Életkorral az artériák falának kisebb mértékű megvastagodása
• HDL-koleszterin magasabb aránya
Mérsékelt alkoholfogyasztás és a szív- és
érrendszeri problémák kapcsolata
• Ronksley és mtsai meta-analízise (2011): 84 tanulmány eredményét
összegezve vizsgálták a különböző szív- és érrendszeri betegségek, azokból
adód mortalitás és az alkoholfogyasztás kapcsolatát
• 2,5-15 g / nap (kb. maximum 1 ital naponta) konzisztensen összefüggött 14-25%-os
rizikó csökkenéssel minden vizsgált kimeneti változón – az absztinensekkel
összevetve
• Inkább L-alakú görbe feltételezhető: a rizikó csökkenés az enyhe-moderált italozás
következtében később, a magasabb szintű fogyasztás mellett is megmaradt
• Kivétel: stroke előfordulása és a kapcsolódó mortalitás esetén nőtt a rizikó a nagyobb
fokú használattal
Mérsékelt alkoholfogyasztás kedvező
hatásával kapcsolatos vélekedések
• „Francia paradoxon”: sok zsiradékot tartalmazó francia étrend (sajt-,
vaj- és állatizsiradék) ellenére a szív- és érrendszeri megbetegedések
száma Franciaországban alacsonyabb, mint más, átlagosan kevesebb
zsírt fogyasztó országokban.
https://www.youtube.com/watch?v=njm1LkXP2sg

• Mukamal & mtsai vizsgálata (2008): miként vélekednek az emberek az

alkohol egészségre gyakorolt hatásairól
• Fogyasztók 36%-a részben az alkohol pozitív hatásai miatt fogyasztanak alkoholt
• Résztvevők több mint fele szerint a vörösbor egészségesebb, mint más típusok
(A: 56%; D: 76%)
• Orvos javaslatára nagy arányban lennének hajlandóak 1-2 ital fogyasztására a
résztvevők (A: 41%; D:72%)
Gyakorlat 1.
• Próbáljatok gyűjteni csoportosan (3-5 fő) olyan hiedelmeket vagy
vélekedéseket, amelyek az alkoholfogyasztás (fizikai és mentális)
egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos!
• Pl.: „Úgy gondolom, hogy az egészséges táplálkozás része, ha esténként egy-
két deci bort megiszok”
• Pozitív és negatív hiedelmek
• Akár ismerőseitektől vagy családtagotoktól hallottak is megfelelőek lehetnek
• Mit gondoltok, vannak-e speciálisan Magyarországon jellemző
hiedelmek az alkohol egészséghatásaival?
• Milyen hiedelmek lehetnek a leggyakoribbak Magyarországon?
Kutatási eredmények kritikája
• A mérsékelt alkoholfogyasztásnak a szív- és érrendszeri betegségekre
vonatkozó jótékony hatásai esetleg más, zavaró faktoroknak tudható be,
így tévesen tulajdonítják azt a mérsékelt alkoholfogyasztásnak

• Naimi & mtsai kutatása (2005): CVD rizikó faktorok és lehetséges zavaró
tényezők prevalenciájának összehasonlítása absztinens és mérsékelt
fogyasztást mutató csoport között
• 30 faktor közül 27 szignifikánsan gyakoribb volt az alkoholt nem fogyasztók
körében (90%)
• A mérsékelt alkoholfogyasztók számos olyan szociális és életmód faktort
mutatnak (pl.: diabétesz, egészségbiztosítás, szűrés, fizikai aktivitás, dohányzás,
táplálkozás), amelyek magyarázhatják a jobb CVD morbiditási mutatóikat az
absztinensekkel szemben.
• A mérsékelt szintű alkoholhasználattal összefüggő potenciálisan pozitív
egészségügyi hatások homályosak
Kutatási eredmények kritikája
• Mérsékelt fogyasztás protektív hatásai megfigyelhetőek más betegségekkel
kapcsolatban is (pl.: asztma, megfázás, süketség; Fekjaer, 2013)
• DE: számos esetben kérdéses az oksági viszony.
• A mérsékelt fogyasztás hatásának specificitása nem valószínű, lehetséges hogy csak a
protektív életmód faktorok tartományának markere
• Protektív életmód faktorok zavarják az alkohol-CVD kapcsolatot
• Lehetséges, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás csak egy eleme egy összetett
egészséges életmódnak, általánosságban kedvezőbb rizikó profillal rendelkeznek
• Borfogyasztás összefüggése a szülői végzettség szintjével, magasabb IQ-val, magasabb
jövedelemmel, szociális támogatással
• Ha a mérsékelt fogyasztás által kiváltott hatás létezik is, a teljes fogyasztáshoz
köthető negatív hatások miatt az alkohol nem lehet egy populációs szintű
prevenciós stratégia fókuszában.
Ø WHO: elősegítheti akár a veszélyes szintű alkoholfogyasztás folytatását, vagy arra a szintre
történő növekedést
 Kutatási eredmények kritikája
• Italozási mintázat hatása: A legtöbb
rendszeres fogyasztó nem sorolható
be a „mérsékelt alkoholhasználó”
kategóriába, mivel többet
fogyasztanak mint 2 ital / nap, így ez
a fogyasztási típus nem gyakori
• Rohamszerű ívás mint rizikó faktor,
eltűnik a rendszeres fogyasztás
protektív hatása (Bagnardi & mtsai,
2008)
• A gyakori & alacsony mennyiségű
fogyasztók kedvezőbb életmód
faktorral jellemezhetőek általában, az
alkoholfogyasztás a szociális jóllétük
és előnyük eredménye (Naimi &
mtsai, 2012)
Kutatási eredmények kritikája
• Randomizált kontrollált vizsgálatok hiánya; az eddigi tanulmányok csak
kapcsolatokat mutattak ki, nem az oksági viszonyokat
• Mintavételi torzítás: kohorsz tanulmányokban „egészséges túlélők”
vesznek részt, míg azok, akik az alkohollal kapcsolatos következmények
miatt haltak meg vagy lettek betegek nem
• Szelekciós torzítás: absztinensek körébe sorolják a korábban problémát
mutató, de már leszokott személyeket
• Téves megközelítés az absztinensek alkalmazása, mint referencia
csoport – Goulden kutatása (2016)
• Alkalmi alkoholfogyasztók, mint referencia kategória: fogyasztottak alkoholt, de
egynél kevesebbszer ittak egy héten
• Ha a rizikó faktorok nem kerültek kontrollálásra, akkor a mérsékelt fogyasztás
kicsi hatást mutatott, ám ez eltűnt a teljes kontrollálást követően
• Más zavaró tényezők magyarázhatják az absztinensek körében megnövekedett
mortalitási mutatókat (16%)
Kutatási eredmények kritikája
(Goulden, 2016)

Mérsékelt alkoholfogyasztói csoportok

Referencia csoport

Nem szignifikáns hatás/különbség!

 Kutatási eredmények kritikája
• Zhao & mtsai meta-analízise (2017): 45 CHD
mortalitást vizsgáló tanulmány összegzése,
kontrollálva az esetleges torzító tényezőket
• Főbb eredmények:
• Nem találtak összefüggést a súlyosabb mértékű
fogyasztás és a CHD kockázata között
• Korábbi fogyasztók nagyobb rizikót mutattak,
mint a hosszú távú absztinensek
• Nagyobb protekciós hatás a férfiak és az
idősebbek számára
• Szignifikáns protektív hatás eltűnése a szívvel
kapcsolatos egészség kontrollálását követően
• Módszertani problémák hozzájárulása az
eredményekhez (pl.: fogyasztás nem megfelelő
mérése, absztinens kategória torzítása)
Zhao & mtsai (2017)
Zhao & mtsai (2017)
Zhao & mtsai (2017)
Májbetegségek
• Alkohol okozta májkárosodás három stádiuma:
• Zsírmáj: májsejtekben megnő a lerakódott zsír
mennyisége, mely a májmegnagyobbodásához vezet;
még visszafordítható a károsodás
• Májgyulladás: kötőszövetes átalakulás megindul, a
betegség kimenetele a sejtkárosodás mértékétől függ
• Májzsugor (májcirrózis)

• Májcirrózis:
• Végleges szöveti károsodás, visszafordíthatatlan
folyamat
• A máj szerkezetének gyulladások nyomán képződő,
kötőszövetes-heges átépülése (hegesedés), ill.
regenerációként helyi májszövet szaporulatok
képződnek
• Egészséges májszövet mennyisége csökken, helyette a
heges májszövet a szerv megnagyobbodásához vezet
• Korai stádiumokban nem okoz tüneteket
Májbetegségek
Májbetegségek
• Májcirrózisból adódó mortalitás Magyarországon (WHO, 2012):
• Férfiak: 57 / 100,000 fő
• Nők: 16,8 / 100,00 fő
• 1970-1990-es évek: cirrózis mortalitás drámai emelkedése (20-148)
• Európában évente kb. 170,000 elhalálozást okoz a májcirrózis
• Rehm & mtsai meta-anlízise (2010): 17 tanulmányt összegezve vizsgálta
miként hat az alkoholhasználat májcirrózis mortalitására és
morbiditására
• Küszöbhatás: alacsony és mérsékelt alkoholfogyasztás (max. 2 ital / nap) nem
kapcsolódik össze a cirrózis morbiditás fokozott rizikójával
• Morbititás szempontjából emelkedett rizikó megjelenése: nők esetében 2, férfiak
esetében 3 italnál nagyobb fogyasztás esetében
• Mortalitás szempontjából a nők esetében már 1 elfogyasztott ital is szignifikáns
rizikót jelentett, és ez a fogyasztás növekedésével fokozódott – folyamatos rizikó
növekedés
Rehm & mtsai (2010)
Rákos megbetegedések
• Az alkoholfogyasztással való kapcsolat függ a rákos betegség típusától –
eltérő biológiai mechanizmusok
• Alkoholfogyasztás oksági szerepe: szájüreg-, garat-, gége-, nyelőcső-, máj-,
mell-, vastag és vékonybél daganatok kialakulása esetén

• Nelson & mtsai összesítő tanulmánya (2013): az alkoholfogyasztás felelős

a rákos megbetegedésekből eredő halálozások 3,2-3,7%-ért (kb. 18-
21,000 fő halál).
• Nők esetében: legnagyobb arányban melldaganat (56-66%)
• Férfiak esetében: legnagyobb arányban felső-légúti és nyelőcsődaganat (53-71%)
• A mérsékelt szintű alkoholfogyasztás (max. 20 g alkohol / nap; kb. 1,5 ital) az
alkohollal kapcsolatba hozható daganatos megbetegedések 25-35%-áért felelt
Rákos megbetegedések
• Női melldaganat kialakulására vonatkozó relatív rizikó 7%-os
fokozódása minden további 10 g / nap alkohol fogyasztásával
(Collaborative Group on Hormonal Factors in Breast Cancer, 2002)
ØNem tapasztalható küszöb-hatás, már alacsony fogyasztás mellett is
növekedik a kockázat (< 21 g / nap)
•Collaborative Group on Hormonal Factors in Breast Cancer, 2002)
Egészségtelen alkoholfogyasztással
kapcsolatba hozható további betegségek
• Magzati alkohol szindróma
• Hasnyálmirigy-gyulladás
• Cukorbetegség
• Epilepszia
• Neurológiai betegségek (Wernicke-Korsakoff szindróma)
• Fertőző betegségek (TBC, HIV)
• Gyomorgyulladás
• Nyelőcső betegségek
Összefoglalás
• https://www.youtube.com/watch?v=tbKbq2IytC4
Az alkoholhasználattal összefüggő
szociális ártalmak
Ittas vezetés
• Az alkohol fontos rizikó faktor a közúti balesetek szempontjából: nagyobb
valószínűséggel lesznek érintettek ütközésekben azok, akik fogyasztottak
alkoholt
• A halálos balesetek esetében a vezetők 20%-ánál a megengedettnél
magasabb véralkohol szint volt tapasztalható
• Számos tényezőn keresztül negatívan befolyásolja a vezetési teljesítményt:
• Közvetlenül: döntéshozatalra, látásra, és reakció időre gyakorolt hatás
• Közvetetten: biztonsági öv és sisak használat, sebesség választás

• Taylor & Rehm meta-analízise (2012): 5 tanulmány eredményeit összesítve

vizsgálták az alkoholfogyasztás halálos közúti balesetekre gyakorolt hatását
• A véralkoholszint mentén tapasztalt 0,02%-os növekedés (kb. 1 ital) - OR = 1,74 (1,43-
2,14)
• Legális véralkoholszint (0,08) mellett – OR = 13.0 (11,1-15,2)
Taylor & Rehm (2012)
Partnerrel szembeni erőszak
• Szoros kapcsolat figyelhető meg az alkoholhasználat és az intim
kapcsolatokban tapasztalható, partnerrel szembeni erőszak között.
• Lehetséges magyarázat: italozás hatására információ-feldolgozási, és kognitív
kontroll funkciók sérülnek – észlelt helyzetek téves értelmezése (Reyes & mtsai,
2012)
• Testa & mtsai vizsgálata (2012): nemi különbségek vizsgálata a
partnerrel szembeni erőszak – alkohol kapcsolat szempontjából
• Mindkét fél esetében növelheti az agresszió valószínűségét az alkohol: (1) italozó
személy, vagy (2) annak nyomán megjelenő kapcsolati stressz hatására a másik
fél is mutathat erőszakos viselkedést
• Férfiak által elkövetett erőszakot a mindkét nemnél jellemző magas
alkoholfüggőségi pontszáma előrejelezte (független és interakciós hatás)
• Nők részéről jellemző erőszakot leginkább a férfiak esetében jellemző
alkoholfogyasztás és függőség mértéke befolyásolta, a női italozás mértéke nem
bizonyult szignifikáns prediktornak
• Lehetséges magyarázat: nők részéről megjelenő agresszió a partner által kiváltott
provokációra válaszul (pl.: italozás)
Testa & mtsai (2012)
Párkapcsolati működés és alkoholhasználat
• Párkapcsolatok kontinuuma támogatás és kötődés szempontjából: intim
párkapcsolat szerhasználatra gyakorolt hatása függ a kapcsolat minőségétől –
„magasabb minőségű” kapcsolatok protektív szerepe (Fleming & mtsai, 2010)
• Az alkoholhasználat és a párkapcsolati folyamatok komplex, kétirányú
összefüggése (Levitt & Cooper, 2010; Rodriguez & mtsai, 2013):
• Kongruens fogyasztás esetében nagyobb elégedettség – partnerre vonatkozó percepciók
szerepe
• Nagyobb mértékű fogyasztás hatására több negatív érzelem, több konfliktus jelenhet
meg.
• Az alkohol csökkentheti a kapcsolaton belül a pszichológiai nyomást, mindkét fél
használhatja megküzdési stratégiaként az alkoholhasználatot a kapcsolati nehézségekkel
szemben.
• Nemi különbségek: nők esetében megfigyelhető visszacsatolási kör – nagyobb
mértékben profitáltak az italozásból, mivel nőtt az intimitás érzésük, így gyakrabban
fogyasztanak ha alacsony intimitást, negatív kapcsolati eseményeket tapasztalnak
• Alkoholhasználat és párkapcsolati elégedetlenség közötti kétirányú kapcsolat (pl.:
fogyasztás lehet ok és okozat is a párkapcsolati distresszel összefüggésben).
Hozzátartozókra nehezedő terhek
• Stressz intenzív jelenléte a családtagok életében à fokozott
veszélyeztetettség különböző betegségek kialakulására
• Fokozott rizikó depresszió, és szerhasználati zavarok kialakulására
• Stresszel összefüggő betegségek lehetséges megjelenése (pl.: gasztrointesztinális
betegségek)
• Az ellátórendszer nagyobb igénybevétele a hozzátartozók részéről (pl.:
krónikus betegségek – asztma, cukorbetegség; alapellátás). DE: sokszor
nehézséget jelent az ellátó személyzetnek felismerni a háttérben
meghúzódó okokat.
• Az érintett családtagok egészségi szintje összefüggést mutat a problémás
alkoholhasználatot mutató személyével: családtagok egészségügyi mutatói
javulhatnak abban az esetben, ha a szerhasználó személy kezelését
követően hosszú távú absztinenciát képes elérni (Lennox & mtsai, 1992).
Érintett családtagok
élményeit magyarázó
modellek
összehasonlítása
A Stressz-Feszültség-Megküzdés-Támogatás Modell (Stress-Strain-Coping-Support Model, SSCS, Orford & mtsai, 2010)
Az SSCS-modell által
feltételezett coping típusok
(Copello& mtsai, 2000)
Horváth & Urbán (2019)
Gyakorlat 2.
• https://www.youtube.com/watch?v=_HpKn29oCD0
• Milyen motivációs tényezők, okok állhatnak az alkoholhasználat
mögött?
• Milyen érzelmi jellemzők járhatnak együtt az alkoholhasználattal?
• Milyen szociális tényezők befolyásolhatják az alkoholhasználatot?
Alkoholhasználatot meghatározó
pszichológiai tényezők
Érzelmek szerepe
• Erős kapcsolat figyelhető meg a problémás alkoholhasználat és az
affektív szabályozás zavarai között (pl. magas komorbiditás); eltérő
módon a szerhasználati problémák egyes szakaszaiban
• Negatív affektusok (negative affect; NA)
• Pozitív affektusok (positive affect; PA)
• Erőfeszítés alapú kontroll (effortful control, EC)
Érzelmek szerepe
• Negatív affektivitás (NA)
• Kétirányú összefüggés (ok-okozat)
• Szerhasználat mint, megküzdési mechanizmus (pl. hangulat javítása, kellemetlen
érzésektől való elterelés eszköze), függőség esetén megvonásból eredő negatív
érzések csökkentése a cél
• Összefüggést mutat a szer irányába mutatott fokozott sóvárgással
• Túlzott érzékenység a szer stressz-csökkentő hatásaira

• Pozitív affektivitás (PA)

• Magas szintű PA hozzájárulhat rizikó viselkedések megjelenéséhez, ill. a szerhasználat
nyomán átélt fokozott PA is hozzájárulhat a későbbi szerhasználathoz
• Alacsony szintű PA átélése a nem-szerhasználathoz kapcsolódó, természetes
jutalmazó ingerekre szintén hozzájárulhat a szerhasználathoz, melynek célja ekkor
ezen deficitek kompenzálása
Érzelmek szerepe
• Erőfeszítés alapú kontroll (EC): impulzusok és érzelmek feletti kontroll
mértéke; figyelem fókuszálásának és váltásának képessége
• Érzelmi és viselkedéses szabályozást is magában foglal (belső – külső
reguláció) – összefüggés NA és PA-val
• Negatív és pozitív sürgetettség (negative and positive urgency): impulzív és rizikó
viselkedések megjelenése NA és PA hatása alatt
• Negatív érzelmi állapotok befolyásolhatják a korlátozott mértékű szabályozó
kapacitásokat
• Alacsony szintű EC esetén az egyének kevésbé képesek megbirkózni erős
affektív impulzusokkal à fokozott rizikó a distresszre adott maladaptív
válaszra (pl. szerhasználat)
• Pozitív alkohol elvárások
Szociális tanuláselmélet
• A viselkedés egy tanulási folyamat eredménye, melyet alakítja a környezet
és más személyek hatása (pl.: modellálás, társas normák).
• A problémás szerhasználat tanult és szerzett szokás, így nem irreverzibilis. A
megközelítés a függőséget egy kontinuumként képzeli, nem diszkrét
kategóriaként (függő vagy sem). Visszaesések természetes folyamata része.
• Klasszikus kondicionálás: belső és külső kiváltó ingerek hatása
• Operáns kondicionálás: az italozás valószínűsége pozitív (pl.: társas
elfogadás érzése, hangulatjavítás) és negatív megerősítések (pl.: megvonási
tünetek vagy feszültség megszüntetése) révén megnövekedik.
• Megfigyeléses tanulás: szülők és társak alkoholfogyasztásának hatása fiatal
korban
• Kognitív faktorok fontossága: coping mechanizmusok, én-hatékonyság,
észlelt elvárások, motivációk
Relapszus prevenció modellje
(Marlatt & Gordon, 1985)
• Magas rizikójú helyzet: az egyén
motivált lehet az italozásra (külső-
belső kiváltó ingerek, pl.: szociális
konfliktusok, érzelmi állapotok)
• Magas rizikójú helyzettel szembeni
coping viselkedések
• Pozitív elvárások: italozás
összekapcsolódása pozitív kimeneti
elvárásokkal (pl.: kevésbé leszek
feszült)
• Én-hatékonyság
• Abstinence Violation Effect (AVE):
• Disszonancia az én-kép („nem iszom
többet”) és a jelenlegi viselkedés között
• Relapszus attribúciója (szelfhez kötött
vagy sem)
Az italozásra irányuló motivációk (Cooper,
1994; Kuntsche & mtsai, 2006)
Az elmúlt 12 hónapban hány alkalommal ittál alkoholtartalmú italt azért…
• mert segít élvezni egy built
• mert segít, amikor lehangolt vagy ideges vagy
• mert kellemes érzést okoz
• hogy beilleszkedj egy általad kedvelt társaságba
• hogy ne érezd úgy, hogy kimaradsz valamibol
• hogy elfeledkezz a problémáidról
• mert élvezetesebbé teszi a társas összejöveteleket
• hogy feldobódj
Az italozásra irányuló motivációk (Cooper,
1994; Kuntsche & mtsai, 2006)
• Proximális bejósló tényezője az alkoholhasználatnak
• 2 fő dimenzió: (a) belső vagy külső jutalom elérése, (b) pozitív
kimenetel elérése vagy negatív elkerülése
• 4 motiváció azonosítása
• Szociális (külső, pozitív): „segít élvezni egy bulit”
• Fokozásos (belső, pozitív): „izgalmas”
• Coping (belső, negatív): „elfeledkezz a problémáidról”
• Konformitás (külső, negatív): „ne érezd úgy, hogy kimaradsz valamiből”
Alkoholhasználattal kapcsolatos elvárások
(Leigh & Stacy, 1993)
• Az elvárások olyan, pozitív
vagy negatív (viselkedéses,
emocionális és kognitív)
hatásokkal kapcsolatos
gondolatok, vagy
hiedelmek, amelyek az
alkoholfogyasztás
következtében jöhetnek
létre
• Mit gondol a személy mi
fog történni vele, ha
alkoholt fogyaszt?
Fiatalkori használatot meghatározó tényezők
• Észlelt szociális normák: társak szerhasználatra vonatkozó normáinak és
támogatásának túlbecslése
• Szülők és társak, mint szerep modellek, ill. befolyásolják az alkohollal
kapcsolatos attitűdök formálódását (pl.: hamar megtanulják, hogy az
alkohol összekapcsolódik a kedvező szociális eseményekkel)
• Eszköz lehet a társas elfogadás elérésére, a kedvező szelf-bemutatásra
• Rizikó tényezők: sérült családi struktúra (pl.: egyszülős család),
konfliktusos kapcsolat a szülőkkel, szülők negatív irányú modellálása
(pl.: antiszociális viselkedés), alacsony önkontroll és önértékelés,
visszautasításra vonatkozó képességek hiánya
• Protektív tényezők: szülőkkel való kapcsolat jó minősége és intimitása,
szülői monitorozás, italozás helytelenítése a szülők részéről, szülői
bevonódás és támogatás (pl.: kommunikáció bíztatása), önbizalom és
én-hatékony viselkedések, iskolával és tanárokkal való jó kapcsolat
Köszönöm a figyelmet!