2.

AZ EMBERRÉ VÁLÁS (VISELKEDÉS-)EVOLÚCIÓS TÖRTÉNETE

A természettudományos módszerek az ember evolúciójának feltárására

• Rokon emberszabásúak homológián alapuló összehasonlító vizsgálata: minden
hasonlóság a közös múlt miatt van, minden különbség pedig az eltérő adaptáció miatt
• Humán egyedfejlődés vizsgálata: Dolló elvre alapul, az egyedfejlődés tükrözi a
törzsfejlődési folyamatokat
• Paleontológiai leletek: fosszíliák
• Összehasonlító antropológia: a különböző kultúrák összehasonlítása megmutatja melyek
az emberi viselkedés univerzáléi és melyek azok, amelyek a kultúrától függnek

Az ember helye az élővilágban - Linné-féle rendszertan:

• Ország: állatok
• Törzs: gerincesek
• Osztály: emlősök
• Rend: főemlősök
o ide tartoznak a félmajmok és a majmok (óvilági majmok, ide tartoznak az
emberszabásúak és újvilági majmok)
• Család: Hominifák
• Nem: emberfélék

A hominidák evolúciós megjelenésének eredete

1. Aegyptopithecus
• 34 millió évvel ezelőtt
• kis méretű növényevő ősi emberszabású
2. Proconsul africanus
• 3-14 millió éve
• majomszerű váz, de a farkát már elveszítette
• Afrikában alakulnak ki, de történik egy kirajzás 15-16 millió éve – így már Ázsiában
és Európában is vannak ősi emberszabásúak
- emberfélék és az emberszabásúak fejlődési vonala szétválik 5-7 millió éve
3. Australopithecusok
• 4-6 millió év – 2 millió évvel ezelőttig
• 6-10 faj
4. Homo fajok
• 2,5 millió év - jelen
• 10+ faj

Az emberelődök evolúciója
• East side story: az emberelődök megjelenése az Afrika keleti részéhez kötődik
• Genetikai kohó: Afrika keleti partján fejlődik ki a sikeres emberi „prototípus”, innen
történik a kirajzás Ázsia, Európa és Ausztrália felé
• Önálló evolúciós ág: az evolúciót a környezeti változások indították el Afrikában

1
 • Az emberfélék és az emberszabásúak fejlődési vonala szétválik 5-7 millió éve
• a rokonfajok nagy része a fejlődés során kihalt, a ma élő közeli rokonaink is nagyon
távoliak

Australopithecusok
1. Australopithecus ramidus
• Etiópia területén fejlődik ki, hasonló életmód mint a csimpánz, de már többet jár
kétlábon
2. Australopithecus anamnesis
• Kenya területén, alkalmazkodik a Kelet-Afrikai környezet változatosságához,ami egy
intenzív evolúciót vált ki, nagyobb testméret jellemzi
3. Australopithecus afarensis
• Lucy – 3 millió éves teljes csontozat
• felegyenesedett testtartásra utaló csontozat
• ivari dimorfizmus jellemzi (nagy különbség a hím és a nőstény testmérete között) –
erős a szexuális szelekció, nagy a hímek közötti agresszió, emiatt ez a faj nem képes
együttműködő társas életet élni
• agytérfogat: 375-500 cm3
• Ez a faj az A. Africanus és a H. Habilis őse
• Megmaradtak a lábnyomai 3,7 millió évvel ezelőttről
4. Australopithecus africanus
• utolsó közös pont a homo fajokkal
• 3-2,5 millió éve
• Turkana-i fiú: megmaradt csontváz
• Még erős az ivari dimorfizmus: intenzív szexuális szelekció = nagy agresszió és
alacsony együttműködés
• agytérfogat nőtt: kb. 450 cm3
5. Zsákutca fajok: australopithecus robostus és australopithecus boisei
• kifejezetten agresszív fajok, nagyon erős fizikummal
• a csoporton belüli versengés vezethetett a kihalásukhoz is

Miért haltak ki az australopithecusok?

• a páviánok kiszorították őket a táplálkozásban való versengés során
• A homo fajok levadászták őket
• Túlságosan specializálódtak a növényi táplálkozásban

2
A Homo fajok

1. Homo Habilis (2,5-1,5 millió év)

• már kétlábon jár
o tehát szabadon használhatja a kezeit
• lényegesen nagyobb agy: 650-800 cm3
• kisebb ivari dimorfizmus: csökken a kompetíció és az agresszió, nő az együttműködés
• Neocortex jelentős fejlődést mutat az australopithecusokhoz képest
o megjelenik a mai Broca terület – beszéd?
• első ember, aki eszközöket készít: pattintott kőeszközök, fa, csontok megmunkálása,
állatok feldolgozása
o „Oldowani ipar”
o eszközhasználat: megváltozott kognitív képességek, a tervezés megjelenése
• 60-70 fős csoportokban éltek
• kooperatív vadászat? illetve dögevés – egyre nagyobb szerepet kap az állati fehérje
fogyasztása, vegyes táplálkozás a növényevés helyett
• fokozott utódgondozás, nemek közötti munkamegosztás
• az életkörülmények kijelölik a fejlődés irányát: nagyobb kooperáció, eszközhasználat

2. Homo Erectus (2-0,3 millió év)

• leghosszabb ideig élő homo faj
• Migrációval Ázsiába és Európába is eljut, de trópusi faj, ezért északra nem megy
• Agytérfogat: 770-1225 cm3
• fejlett rágóizmok, koponyacsont vastagabb, mint a hablisié: húsevés elterjedése?
kanibalizmus? vadászat? dögevés?

3
• finoman megmunkált eszközök, szimmetrikus, konzervatív formák, használják már a
tüzet, eszközkésztés átadása tanítás útján
• lateralizáció kialakul már, jobbkezesség
• nagyobb csoportokban élnek, állandó, letelepedett életmód, nemek közötti
munkamegosztás, csoportos monogámia rendszerének kialakulása
• de nincs formai és funkcionális fejlődés az eszközkészítésben, nincs kultúra!

3. Homo Heidelbergiensis (600-250 ezer év)

• archaikus homo sapiens alfaj?
• agytérfogat: 1100-1400 cm3, nincs állcsúcs: beszédképtelenség jele
• Az első kultúrateremtő faj: pl. temetés megjelenik – magasabb kognitív képességek,
gondolkodás

4. Homo neanderthalensis (230-30 ezer év)

• Európai eredetű homo faj, első lelet düsseldorfi mészkőbánya, a jégkorszak idején élt
• előreugró arc, nincs állcsúcs: nincs beszéd, hideg éghajlathoz alkalmazkodott testsúly:
kötöttebb, nagyobb termet, kevéssé mobilis vállak, nem tud pl. dobni, ez hátrány a sapienssel
szemben
• 1000-1700 cm3 agytérfogat
• jól alkalmazkodó faj, kifinomult eszközök: kő, csont, szaru, kagyló, temetkezés itt is van,
megjelenik a gyógyítás: sérült de beforrt koponyák maradtak fenn

5. Homo sapiens sapiens (250 ezer év -)

• Afrikában alakult ki, európába 43500 éve érkezett
• Megjelenik az állcsúcs: beszéd, tovább növekedett agytérfogat: akár 1800 cm3
• Megváltozik az eszközkészítési technika: Lavallois-i technika – a magkőről nem random
darab köveket pattint le, hanem elkezdi faragni a magkövet, és ha majdnem kész, akkor
pattintja le – satunak használja a magkövet
• Összetett tárgyak készítése (pl. dárda), felgyorsult kulturális evolúció, pl ékszerek,
szimbolikus tárgyak készítése, rituálék megjelenése
• Önálló kultúra megjelenése, nagyobb szociális közeg, több száz fő is egy csoportot alkot
– nagy csoportok, nagy távolságok: kulturális izoláció, külön nyelvek kialakulása
• Az élővilágban az első faj, ahol létrejön a csoportszelekció szintje – a csoportok közötti
izoláció más állatnál nem jelent meg

Hogyan lehet következtetést levonni a fosszíliákból?

• öreglyuk a koponyaalapon: felegyenesedett testtartás
• koponya görbülete: mekkora űrtartalom
• a koponya belső mintázata, barázdáltság: beszédközpont fejlettsége
• fog: táplálkozás, kor, nem, testméret
• állcsúcs: beszédkészség

4
Az emberi nyelv kialakulásának feltétele:
1. anatómiai feltételek:
• nyelv motorikus teljesítménye
• más hangképzőrendszer: gége magasabban, kisebb a garat és az orrüreg
2. kognitív feltételek
• konstrukciós képesség: reprezentációk leképezése és konstrukciója
• rekonstrukciós képesség: elemekre bontás, új egész létrehozás, absztrakció
3. ökológiai feltételek
• zárt csoportok, közös agyi modell kialakítása: csoporton belüli közös reprezentációs
rendszer, csoporttudat
• kommunikációs kényszer: meg tudjuk osztani az elmetartalmainkat és ez alapján közös
elképzelésünk lesz a világ működéséről

A nyelvi kommunikáció kialakulásának jelei:

• Beszédképző szervek megjelenése
o Homo habilisnél: lateralizáció, Broca terület, homlok- és halántéklebeny
fejlettsége, lehetővé teszi a komplex, szimbolikus gondolkodást
o Homo sapiens: gerincvelő mellkasi szakaszának megnagyobbodása – légzést
vezérlő idegek változnak, hypoglossális csatorna erőteljes növekedése – nyelv
beidegzése, koponyaalap görbülete: hely a gégefőnek, hyoid csont:
hangképzésben kap szerepet
• A beszédképzés anatómiai feltételeinek kialakulása az effektív táplálkozás rovására
történt (újszülöttek rosszul szopása például emiatt is lehet)
• Tehát a beszéd megjelenése az evésnél is fontosabb adaptációs kényszerré kezdett válni

Az agyasodás elméletei (4)

1. Fialkowski: hőstressz – a futás során felmelegszenek a szövetek és ez neuronpsztuláshoz

vezet, ezért kezdett el nőni az agy
2. Falk: radiátor teória – felegyenesedéssel romlik az agy hőháztartása, speciális
hűtővénák jöttek létre, ennek következtében megnövekszik az agy vérellátása, ami
lehetővé teszi a nagyobb agyméretet
3. Washburn: ciklikus elmélet – felegyenesedéssel felszabaulnak a kezek, amely által több
inputot kap az agy, ami a növekedést elindítja
4. Calvin: hajításelmélet – a vadászat során egy kő vagy egy dárda eldobása egy
algoritmikus teljesítmény, ami nagy agyi kapacitást igényel – ez az algoritmikus működés
a nyelviség alapja is, így innen eredhet a nyelv is
• ezek mind karosszék elméletek, nincs rájuk bizonyíték!

Ősanya és Ősapa meghatározása molekuláris óra segítségével

• Molekuláris óra: genetikai technika, ha ismerjük egy gén mutációs rátáját, akkor időben
visszakövetkeztethető az első gén, amiből mutálódott a mai összes változat

5
• Ősapa: Y-kromoszomális Ádám – 16 ezer bázispár
o ezeknek a variabilitásából visszaszámolták, hova konvergál a ma élő összes férfi y
kromoszómája – 150-160 ezer éve élhetett az a homo sapiens férfi, akinek a
leszármazottjai élnek ma
• Ősanya: Mitokondriális Éva
o mtDNS 1%/ 1 millió év a mutációs ráta – 140-200 ezer éve
o kb. 160 ezer évvel ezelőtt Afrikában élt az az alapító populáció, aminek a
leszármazottai minden ma élő ember
• Bottleneck- effektus a genetikában: létezik egy populáció nagy variabilitással, széles
elterjedéssel, de egy környezeti katasztrófa miatt csak kevesen élnek túl, és annak a
kevésnek lesz sok leszármazottja – A homo sapiens valószínűleg többször esett át
üvegnyak hatáson
• Alapító-hatás a genetikában: nagy variabilitású, széles elterjedésű populációból leválik
térben egy kis csoport, akik izolálódnak, és az izolált csoport hoz létre egy új populációt

Vízimajom elmélet (Alister Hardy)

• 4-7 millió éve, a csimpánztól való elválás után vagy pedig 2,5-1,4 millió éve, az első homo
fajok megjelenésekor bekövetkezett egy sajátos életmódváltozás
• vízközeli életmódra váltás
• a homo sapiens jellegzetes tulajdonságai, amiből a (sós) vízközeli életre lehet
következtetni:
o csupasz bőr, izzadás, áramvonalas finomszőrzet, hosszú haj (amibe lehet
kapaszkodni a vízben)
o zsírral szigeteltség, sós könnyek: vízben való látást segíti o lefele néző orr,
mozgatható orrcipma
o merülési reflex, ujjak közötti bőrlebenyek, hosszú haj
o légzésszabályozás képessége, vokális kommunikáció
o vízkedvelés, fürdés
o sok kritika az elmélettel szemben