Az őskor és az ókori Kelet

története,
kultúrája
I. A történelem forrásai, tudományai
• Forrás:
Forrás minden olyan ránk maradt dolog – pl.
tárgyi emlék, szöveg, mese vagy népszokás -,
amely hozzásegít minket a múlt
megismeréséhez, felidézéséhez.

Források 2 fő csoportja

íratlan emlékek írott emlékek

 Milyen tudományok segítenek
minket a múlt megismerésében?
• Régészet: a tárgyi emlékek kutatásával,
feltárásával, vizsgálatával foglalkozó
tudomány.
• Paleontológia= őslénytan, a történelem előtti
életformák tanulmányozásával foglalkozik
• Antropológia=
Antropológia embertan, az emberi faj
tanulmányozásával foglalkozik
 (ATLASZ!!!)

Őskor Ókor Középkor Újkor Jelenkor

i.e. 3millió év - i.e. 3000 – i. sz. 476 476 – 1492 1492 – 1917/1945 1917/1945-től napjainkig
i.e. 3000
 II. ŐSKOR
1. Az ember kialakulása
– emberiség bölcsője: Afrika
– kb. 20 millió évvel ezelőtt
elkülönülnek az emberfélék
(hominidák) a majmféléktől
– Charles Darwin: A fajok
eredete (1859) c.
munkájában felállítja az
evolúció elméletét
– Evolúció: az ember együtt
fejlődött a természettel;
legerősebb fajok maradnak
életben
2. Kőkor
a) Őskőkor = paleolitikum
– csiszolatlan, azaz pattintott kőeszközök
– ősemberek általános jellemzői
• zsákmányolás: gyűjtögetés, halászat, vadászat
• vándorló életmód  zsákmányolás
következménye
• csoportban élnek
– ősembertípusok az őskőkorban:
Homo habilis = ügyes ember
• Jellemzői:
– Kb. 2,5 millió éve
alakult ki Afrikában
– eszközöket készített, pl.
pattintott kőszerszámok

kifordul a nagyujj

lehetővé válik a fogás

– 2 lábon jár
Homo erectus = felegyenesedett ember

• Jellemzői:
– 1,5 millió éve alakult ki
– agy térfogata megnőtt
– eszközei: szakóca,
lándzsa
– ismeri a tüzet  miért
fontos ez?
– elterjedése: Afrika,
Ázsia, Európa
– leletek: Jáva szigete,
Vértesszőlős (Samu)
Homo sapiens = ősember
• Jellemzők:
– tovább nő az agytérfogat
– túléli a jégkorszakot
– zsákmányszerzés főleg
csoportos vadászattal (pl.
mamut, orrszarvú),
gyűjtögetés már kevésbé
jellemző
– csonteszközök (csiszolással)
– hajítódárda  nagyvadak
elejtése veszélyes (pl.
barlangi medve)
– egyik altípusa a Neander-
völgyi ember (Németo.)
– leletek: Tata, Subalyuk-
barlang (Bükk)
Homo sapiens sapiens = mai ember
• Jellemzők:
– koponyamérete a mai
emberének felel meg
(átlagosan kb. 1400
cm3 )
– a jégkorszak embere
– Leletek: Szeleta-
barlang, Istállóskő
b) Neolitikum = újkőkor jellemzői
• eszközkészítés: főleg
csiszolással
• földművelés kialakulása
– eszközök: ásóbot, faeke, kapa,
sarló
– gabonanövények (p. búza)
– élelmet halmoznak fel
• állattenyésztés kialakulása
– feltétele: háziasítás
– juh, kecske, szarvasmarha, ló
– Mit adnak az állatok?
– igaerő, tej, hús, gyapjú
 Mesterségek kialakulása a neolitikumban –
letelepült életmód
1. Fazekasság
– Földművelés  terményfelesleg
 raktározni kellett
– Agyagedények
– Először napon kiszárították,
majd kiégették  tartósabb
– fazekaskorong (lábbal hajtották,
vizes kézzel dolgoztak)

2. Szövés
– Állattenyésztés  felesleg
– Gyapjú
– Kender
– Fonal
– szövőszék
 Művészet az őskorban
• Barlangrajzok
– Altamira barlang
(Spanyolország)
– lascaux-i barlang
(Franciaország)

• Szobrászat
– Vénusz-szobrok 
termékenység (pl.
Willendorfi Vénusz)
III. ÓKOR

1. Mezopotámia
 Az élelmiszertermelés bölcsője:
itt kezdődött a történelem

lh o ld
Fé
é ken y
Te rm
Folyamköz
Mezopotámia
SUMÉR
Az első városok

Egyiptom Ur és Uruk területe

Öntözéses
földművelés
A. Földrajzi jellemzők
• nem egy összefüggő területű országról van szó!!!!
• Mezopotámia = folyóköz (görög szó)  folyam közi
civilizáció
• Folyói: Tigris és az Eufrátesz  késői áradásúak 
öntözéses földművelés kialakulása
• Határai:
– Kelet: Zagrosz-hegység
– Nyugat: Szír-sivatag, Arab-félsziget
– Dél: Perzsa-öböl
• Őslakói: sumérok
• Városok: Ur, Uruk, Kis
B. Társadalom, gazdaság
1) Társadalom
papkirályok
• Papkirályok
• Hadvezérek, papok papok, hadvezérek

• Szabadok szabadok (földművesek + kézművesek)

2) Gazdaság házi rabszolgák

• templomgazdaság
• toronytemplom =
zikkurat  raktár +
palota (állam irányítása)
• termény központi újra
elosztása
 A templomgazdaság:
templomgazdaság
a termelés szervezeti egysége

Az öntözés, a kereskedelem, a kézműipar összetett

cselekvéssor. Meg kell szervezni a tevékenységet,
tevékenységet ezért
létrejön egy szervezeti egység, mely a termelést összefogja.
C. Vallás
• Politeizmus = többistenhit
• Helyi istenségek
• Vallási dualizmus  a világot a
jó és a rossz harca irányítja
D. ÍRÁS
• ékírás
• agyagtáblára,
írópálcával
• Irodalmi, írásos
emlékek:
– Gilgames eposz
– Hammurapi
törvényoszlopa
Az ékírás kialakulása, fejlődése
 Óbabiloni birodalom
Kr.e. 2000-1600
• Kr.e XVIII. századra Babilon
uralkodói újra egyesítették
Mezopotámia egész területét.

• Az egyik legismertebb uralkodó

Hammurapi volt, (Kr.e. 1700-as
évek)
• A kor legjelentősebb törvény-
gyűjteményét állította össze.
• A törvénytábla 205§-ból áll.
• A törvény az állampolgárok
biztonság érzését fokozza
 Hammurapi törvényei
 „Igazságos ítéletek” gyűjteménye
 minta a későbbi ítélkezésekhez
 Hű képe a kor társadalmának és tulajdonviszonyainak
 megjelenik benne:
 a magántulajdon védelme
 archaikus vonás: TÁLIÓ-elv, de jelen van már az:
 okozott kár megtérítése
 az előkelők védelme
 közrendű szabadok, félszabadok, adósrabszolgák

más-más büntetési tétel (társ.
különbségek)
E. Tudomány
• 6-os számrendszer
• Kört 360°-ra
osztották
• Szorzás, osztás
• Helyi értékek
ismerete
F. Művészetek, találmányok
• babiloni Istar-kapu
• Szemiramisz függőkertje
• ninivei könyvtár (22 ezer agyagtábla)
• kocsi
2. EGYIPTOM

„ez a föld a Nílus

ajándéka”
(Hérodotosz)
 A. Földrajzi tér (Atlasz!!!)
• Észak-Afrikában helyezkedik el
• kezdetben 2 része volt: Alsó- és Felső-Egyiptom
• Kb. 2900 körül egyesítették és létrejött az Egyiptomi
Birodalom
• folyója: Nílus  tavasszal árad, termékeny iszapot
rak le  öntözéses földművelés
• városok a Nílus két partján jönnek létre
• csak a Nílus mentén alakul ki művelésre alkalmas
terület
• területe: forró, sivatagos  oázisok
• határai:
– Észak: Földközi-tenger
– Dél: Núbiai-sivatag
– Kelet: Vörös-tenger
– Nyugat: Líbiai-sivatag
 B. Gazdaság, társadalom
1) Gazdaság
• Öntözéses földművelés: Mezopotámiában és
Egyiptomban jellemző;
• az éghajlat miatt öntözőrendszereket,
csatornákat építenek ki, hogy a növények
számára biztosítani tudják a vizet
2) Társadalom

• Egyiptom élén a fáraó áll

• Fáraó:
– Isten származás fáraó
– Hatalma despotikus: élet és
halál ura, teljhatalom, papok, hadvezérek
minden föld az övé
• Írnokok: gazdasági élet
legfontosabb szereplői, írnokok

írnok iskolák
• Szabadok: földművelés, szabadok (földművesek + kézművesek)

kézművesek, részt
vesznek a rabszolgák
piramisépítésben
C. VALLÁS
• Politeizmus
• Állatistenek: állat fejű,
ember testű (belső
tulajdonságaik emberiek)
• Főisten: Amon-Ré –
napisten
• Istenek: Anubisz – sakál,
Thot – ibisz madár/pávián,
Hórusz – sólyom, Ozirisz,
Ízisz
• hisznek a túlvilágban 
mumifikálás, balzsamozás
 fejlett orvostudomány
D. ÍRÁS, IRODALOM
• Hieroglifa = szent véset;
képírás+mássalhangzó írás
• Papirusz
• Megfejtés: Rosette-i kő
• Írnokok, írnok iskolák
• Irodalmi emlékek:
– Halottak könyve
– Sírfeliratok (pl. a piramisok
falán)
E. Építészet, szobrászat
• Piramisok, pl. Ghizai-
piramisok
• Luxori templom
• Szolgaszobrocskák, pl.
Ülő írnok szobra
• Szfinx
• Nofertiti királynő
mellszobra
• Tutanhamon halotti
maszkja
Építészet, szobrászat emlékei
F. TUDOMÁNY

• 365 napos naptár

• Tízes számrendszer
• Törtek használata
• Fejlett
orvostudomány
3. PALESZTINA ÉS A
ZSIDÓ
EGYISTENHIT
A. Földrajzi tér (Atlasz!!!)
• Kis-Ázsiában helyezkedik el
• folyója: Jordán
• Jelentősebb tavai: Holt-tenger, Genezáreti-
tó
• Területe: sivatagos + sziklás
B. Vallás
• monoteizmus = egyistenhit
(eredetileg politeista volt)
• Istenük Jahve – sivatagi vihar,
tűz pusztító istene (nem írják le
és nem mondják ki a nevét)
• Szent könyvük: Biblia –
Ószövetség
• Tóra = Mózes öt könyve
• ősatyjuk: Ábrahám
• 12 héber törzs
• nem fogadják el, hogy Jézus a
Megváltó
• földjüket Kánaánnak=
Paradicsomnak nevezik
C. Története
• Isten két szövetséget
kötött a zsidókkal:
1. Ábrahám
2. Mózes
• Ábrahám  Izsák 
Jákob  12 fiú = 12
héber törzs (József,
Benjámin)
• Mózes kivezeti a
zsidókat Egyiptomból
• 2. szövetség bizonyítéka:
tízparancsolat
• Ellenségük: filiszteusok
• Első királyuk : Dávid
– Jeruzsálemi Királyság
megalapítója
• Második királyuk: Salamon
(Dávid fia)
– jeruzsálemi templom
(frigyláda őrzésére)
– erős központi hatalom
• Salamon halála után
Jeruzsálem szétesik
(Júda+Izrael)
D. Általános jellemzők
• templomuk: zsinagóga
• Rabbi: lelki vezető, pap
• Sem templomaikban, sem
könyveikben nem használnak
ember- és állatábrázolásokat a
díszítéséhez, csak növényi
motívumokat (ornamentika) 
oka: bálványimádásának számít
• a férfiak fejükön kipát, azaz kis
fekete sapkát hordanak
• Jelképeik: Dávid-csillag, menóra
(hétágú gyertyatartó)
• csak kóser = tiszta ételeket
fogyasztanak
• fontosabb ünnepeik:
– Hanuka = 7 napig tartó
karácsony
– Pészah = tavasz, hálaadás
ünnepe
– Sabbath = szombat
4. Fönícia
A. Földrajzi elhelyezkedés
– Kis-Ázsia (ma Libanon)
– Földközi-tenger partján
B. Írás
– 22 vonalas jelből áll
– csak mássalhangzók
– a héber és az arab írás alapja
C. Általános jellemzők
– kereskedő nép  Földközi-tenger urai, hajósai
– Ismerték a bíborfestéket és az üveget
5. INDIA
A. Földrajzi jellemzők
• Indiai-félszigeten fekszik
• Folyói: Indus és a Gangesz
• Határai:
– Észak: Himalája
– Dél: Indiai-óceán elzártan
– Kelet: Bengál-öböl fejlődik
– Nyugat: Arab-tenger
• Északon, az Indus folyó mentén alakul ki
először fejlett kultúra  Indus-völgyi
civilizáció
B. VALLÁS
1. Brahmanizmus
– Nem térítő
– Nincsenek dogmái = szabályai
– A világ megváltoztathatatlan 
kasztrendszer
– 4 kaszt: legfelső kasztba tartoznak az
árják
– a kasztok nem érintkezhetnek és nem
is szólhatnak egymáshoz
– Hisznek az újjászületésben és a
lélekvándorlásban
– 3 istenük:
• Brahma  teremtő
• Visnu  megtartó
• Siíva  pusztító
2. Buddhizmus

• Alapítója: Gautama
Sziddharta Buddha herceg
• Minden jelenség e földön
csak átmeneti
• Cél: elérni a Nirvánát
(=boldog megsemmisü- lés)

• – le kell mondani a
vágyakról és a javakról
C. ÍRÁS, IRODALOM

• Árják nyelve:
szanszkrit (ma már
holt nyelv)

• Irodalmi emlékek:
– Védák könyve
– Eposzok (Rámájana,
Mahábhárata)
D. Építészet, szobrászat
• Építészet:
– sziklatemplomok
– barlangkolostorok

• Szobrászat:
– Síva-szobrok
– Buddha-szobrok
E. Tánc és tudomány
Tánc:
– „kéztánc”
– az egész test mozog

Tudomány:
– trigonometria
– „arab” számok (1,2 …)
6. Kína
A. Földrajzi tér
• Kelet-Ázsiában
helyezkedik el
• Folyói:
– Hoang-ho (Sárga-f.)
– Jangce (Kék-folyó)
• Földrajzilag viszonylag
zárt fekvésű, ezért
sajátos fejlődési utat jár
be
B. VALLÁS
1) Univerzizmus
• Két őselem: fény (jin)
és árnyék (jang)

2) Konfucianizmus
• alapító: Kung Fu-ce
(=Konfuciusz)
• hagyomány és ősök
tisztelete
• Állam szolgálata
3) Taoizmus
• alapítója: Lao-ce
• szent könyve: Tao-tö
King – taoizmus
tanításit tartalmazza
• ember és természet
harmóniája
• boldognak vélt ősi
múlt felé fordul
• változás/változtatás
elvetése
C. ÍRÁS, IRODALOM
• Írás jellemzői:
– bonyolult
fogalomjelekből áll
– keveset változott
– Kalligráfia = szépírás

• Irodalmi emlékek:
– Dalok könyve
– Okmányok könyve
D. Építészet, festészet
Építészet:
– Nagy Fal (hunok elleni
védekezés)
– Agyaghadsereg (Csing
Si Huang-ti)

Festészet:
– papírra
– ecsettel
– tussal
E. Tudomány
• negatív számok
• mágnesesség
• puskapor
• papír
• porcelán
• selyem
• iránytű