PÁL UTCAI FIÚK

NEMECSEK ERNŐ:

BOKA JÁNOS:

PÁL UTCAI FIÚK:

CSÓNAKOS:
GERÉB DEZSŐ:
KOLNAY KÁZMÉR:
WEISZ ÖDÖN:
BARABÁS RUDOLF:
LESZIK JAKAB:
CSELE OSZKÁR:
RICHTER RICHÁRD:

VÖRÖSINGESEK:
ÁTS FERI:
NAGY PÁSZTOR:
KIS PÁSZTOR:
SZEBENICS:
WENDAUER:
DUDITS:
PAVLOVITS:

JANÓ:

SUGÓ:

1
A VÖRÖSINGESEK DALA
Azt mondják ránk, növendék-betyár,
S az ördög elvihetett volna már!
Bocsánat, de az kissé túl kemény,
S felettébb elfogult vélemény!
Ha rongylabdánk egy ablaknak röpül,
Ha csúzlink elé virágcserép kerül,
Ha a sok gyerek valami bajt okoz,
Mindig lesz olyan, ki felpofoz!
Na mi jön most srácok?! A szóló!
A Füvészkert nem leányiskola,
A Füvészkert vagányok otthona,
S ha feltűnik a füvészkerti banda,
Ott csak szép gyerek lehetsz, de erős soha!
Ott csak szép gyerek lehetsz, de erős soha!
Ott csak szép gyerek lehetsz, de erős soha!
A PÁL UTCAI FIÚK DALA
Esténként ránk nevet a macskakő,
Hogy mennyit érsz, barátom tudja ő,
Sok felejthetetlen délután,
Sok krétarajz a grund falán
Sok emlék, s mind nevettető!
Meglátod majd, hogy az egy más világ,
Sosem felejted el a Pál utcát,
Itt nem szólnak neked,
Ha zsebre vágod két kezed,
Ha nem pátyolgat mindig jó anyád!
A grundon az sem baj, ha hull a hó,
Ne bőgj haver! Ha eltalál egy hógolyó,
Itt minden elképzelhető,
Az iskola felejthető,
S az öreg Janó a főigazgató!
Hé vörösök!
Refrén: Oly szépen szól a Wurliczer,
S a verklis halkan énekel
Sok pesti srácról szóló balladát
És egy régi-régi nagy kölyökcsatát!
Rácz tanár úr hangja kintről: A holmitokat majd év végén visszakapjátok! Most, pedig
mars haza, és meg ne halljak ilyesmit!
Mind: Alászolgálja!
Leszik: Alászolgálja!
Weisz: Miért kellett mindet odaadni?
Richter: A szád az nagy, de a pénztárt rögtön bemondtad!
Weisz: Akkor már mindegy volt.
Barabás: A pecsétet meg lehetett volna menteni, de persze Kolnay úr…
Kolnay: Te meg mit hozakodtál elő a címerrel?
Weisz: Hát most vége, most aztán se pénz, se pecsét, se gitt.
Kolnay: Hiszen ez az! Legalább az volna! Legalább egy kis rohadt gitt volna.
Nemecsek: Szót kérek! Ez gitt kérem.
Mind: Odanézzetek! Az anyját micsoda, óriási, friss, puha.
Kolnay: Öregem, hol szerezted?
Nemecsek: A kezemhez ragadt.
Kolnay: Nagy vagy Nemecsek.
Weisz: Megmentetted az egyletet! Éljen Nemecsek!
Kolnay: Ha van gitt, van egylet.
Weisz: Háromszoros hurrá az egyletnek!
Mind: Hipp-hipp hurrá!
Hipp-hipp hurrá!
Hipp-hipp hurrá!
/Nemecsek, Csónakos, Boka, és az egész egylet/
Csónakos: Mi van papuskám?
Nemecsek: Képzeljétek a Rácz tanár úr…
Weisz: Oda kellett adni az egész gittet.
Richter: A teljes raktárkészletet!
Boka: Csend legyen! Mi történt?
Csele: Kérlek szépen, a Rácz tanár úr megtudta a gittegyletet, és volt szíves betiltani.
Boka: A gittegyletet? Szóval a grunddal nincs baj?
Csele: Micsoda? A grunddal nincs baj? A grunddal van a baj!
Boka: A grunddal?
Csele: Igenis kérlek a grunddal.
Nemecsek: Tegnap a Múzeumkertbe mi csak úgy golyóztunk a falnál. És akkor azt mondja a
Richter…
Richter: Azt mondom, azt mondom
Nemecsek: Azt mondja a Richter, vége van, jönnek a vörösingesek, és mondtam, hogy ebből
a gyövésből nagy einstand lesz.
Boka: És aztán mi történt?
Nemecsek: A vörösingesek ellopták az összes golyónkat.
Boka: Áh, szóval einstand volt megint?
Mind: Igen, igen
Boka: Disznóság. És kik voltak?
Nemecsek: Hát a Pásztorok! A két Pásztor.
Boka: Piszkos csibészek.
Nemecsek: Boka! Az üveggolyóm is közte volt.
Boka: Az a kék sávos?
Nemecsek: Az.
Boka: Talán még megkerül, mindjárt, mindjárt.
Geréb: Én már régen mondom, hogy kell valamit csinálni, de Boka mindig savanyú pofákat
vág.
Kolnay: Pedig kell valamit csinálni.
Csónakos: Hát csináljunk valamit, na!
Richter: Nevetség tárgya leszünk, nevetség tárgya.
Geréb: Újjal fognak ránk mutogatni, itt jön egy Pál utcai a Boka János csapatából.
Barabás: Ha így folytatjuk egy szép napon azt mondják övéké a grund.
Geréb: Hallatlan.
Boka: Fiúk most már én is azt mondom, hogy hallatlan.
Mind: Éljen, éljen.
Csele: Na látod végre csönd.
Barabás: És most?
Boka: Fél négykor ez parancs találkozunk a grundon!
/Nemecsek dala a grundról/

3
Fiakkeren megérkezik a félhomály
A földre halkszavú eső szitál
Az idő rövidre fogja lépteit
S megáll nézelődni egy kicsit.
Az öreg palánk mogorván álldogál
A homokból a szél tölcsért csinál
A messziről jött holdsugár csendesen álmodik
S a kunyhó falára támaszkodik.
Nemecsek: Jó napot Janó bácsi!
Janó: Jó napot, jönnek a Pál utcaiak?
Nemecsek: Jönnek, gyűlés lesz.
Janó: Gyűlés, bravó, ez szép. Hát csak gyűljenek. Grund széles, hely van elég.
Nemecsek: Hely van elég. Pöfög a fűrész odaát.
Janó: Hoztak sok fa, pöfög, jól teszi.
Nemecsek: Várom a tiszturakat.
Janó: Jó közlegény, várja a tiszturakat. Hosszú lesz az éjszaka, alszok egyet, lehet gyűlés,
mindent Pál utcaiak, Janó alszik. Álmában hall, hahó, hahó, hahó.
Nemecsek: De hahó ám.
Áts: Ne félj Nemecsek! Ne fél…
Nemecsek: Fiúk, fiúk, gyertek gyorsan, nem fogjátok elhinni, esküszöm!
Kolnay: Közlegény, micsoda viselkedés ez?
Geréb: A grundon vagyunk.
Nemecsek: Fiúk, nem fogjátok elhinni.
Boka: Közlegény, először is nyugodjon meg.
Nemecsek: Igenis.
Boka: Nos mi jelentenivalója van?
Nemecsek: Jelentem Áts Feri itt járt a grundon.
Mind: Ez nem igaz.
Nemecsek: Esküszöm!
Boka: Ne esküdj.
Nemecsek: Jó. Letörte a zászlót.
Mind: A zászló.
Boka: Mindent mondj el.
Nemecsek: Itt ültem, aztán ő rám kiáltott, hogy nem félsz Nemecsek?
Kolnay: És te nem féltél?
Nemecsek: Nem, megálltam az erőd alatt. Aztán ő hátul lemászott és eltűnt, elszaladt.
Geréb: Ez nem igaz, Áts Feri még soha nem szaladt el senki elől sem… Csak mondom ugye,
hogy nem valószínű, hogy Áts Feri megijedt Nemecsektől.
Boka: Na jó, a mai elnökválasztást Geréb javasolta. Ha akarsz valamit mondani, most mond
mielőtt szavaznánk.
Geréb: Mit kell itt még mondani? Épp elég az, ami történt. Tegnap a Pásztorok a Múzeumba,
ma pedig Áts itt nálunk. Ki tudja holnap, mire készülnek. Ezt válasz nélkül semmiképp sem
hagyhatjuk. Ez disznóság, az a véleményem.
Hangok: Nem hát, igaz.
Geréb: Kell egy elnök, és punktum. De olyan elnök, aki tudja, mit akar. Majd az válaszol
nekik.
Boka: Közlegény.
Nemecsek: Parancs.

4
Boka: Ossza ki ezeket a cédulákat. Mindenki írja fel, hogy kit akar elnöknek, s aki a legtöbb
szavazatot kapja az lesz a Pál utcaiak parancsnoka. A szavazást ellenőrző bizottságot
kijelölöm. Csele, Weisz és Kolnay.
Janó: Gratulálok Weisz úr, gratulálok Csele hadnagy úr, gratulálok Kolnay úr!
/felírják, majd összeszedik a cetliket/
Csele: Parancsolj.
Weisz: Boka János, Boka János, Geréb Dezső, Boka János, Boka János, Geréb Dezső, Boka
János, Boka János, Geréb Dezső, Boka János, Boka János. Nincs több.
Csele: Tehát 8 szavazat van Bokának, és 3 szavazat Gerében. Így hát Bokát választjuk meg
elnöknek.
Csónakos: Na, és ilyenkor mit szokás csinálni?
Csele: Hát gratulálni kell az elnöknek!
Hangok: Tényleg. Éljen Boka! Isten éltessen! Éljen Boka a vezér! Gratulálok papuskám!
Boka: Köszönöm fiúk. Azonnal lássunk is hozzá a dolgunkhoz. Azt hiszem mindnyájan
tisztában vagytok azzal, hogy a vörösingesek el akarják venni tőlünk a grundot. Előbb-utóbb
ide fognak jönni, hogy minket innen elkergessenek. Márpedig mi ezt a helyet meg fogjuk
védeni!
Csónakos: /fütty/ Éljen a grund.
Mindenki: Éljen a grund, éljen a grund.
Nem kell mellre szívni azt,
Amit az ellenfél fecseg,
Itt is van egy kis hadsereg!
És itt is vannak jófejek,
Könnyű ezt megérteni,
A grundot meg fogjuk védeni.
Janó: A grundot meg fogjuk védeni!
Sok nagy épület között
Nekünk e kis föld kincset ér,
Gyere, vörösinges vezér!
Ott repülsz ki majd, ahol bejöttél!
Itt nem engedünk mást játszani,
A grundot meg kell védeni.
Refrén: Ki ellenünk acsarkodik
Egy jó nagy verést kaphat itt
Ne merd határunkat megsérteni
Boka: De mielőtt még idejönnek, mi fogunk elmenni hozzájuk a Füvészkertbe.
Csónakos: Elmegyünk!
Mindenki: Elmegyünk, elmegyünk.
Janó: Elmegyung.
Boka: Jól van fiúk, most mehettek játszani.
/Gyerekek elmennek, Boka és Geréb maradnak/
Boka: Te is kaptál 3 szavazatot…
Geréb: Igen, de nem fontos… Egy seregben végtére is csak egy vezér lehet…
Boka: Ma délután a külön torna után szeretnék veled beszélni.
Geréb: Aztán miről?
Boka: Hát, hogy mi legyen a tervünk. Én már gondoltam valamire. De gondolkozz te is, jó!
Geréb: Jó, majd gondolkodom. /kimegy/
Nemecsek: Boka, és mi lesz a válaszunk?
Boka: Kimegyek a füvészkertbe 2 önként vállalkozóval.
Nemecsek: Hűha! Na és?

5
Boka: Belopódzunk a szigetre, és otthagyunk egy cédulát, hogy ott jártunk.
Csele: De az nagyon veszélyes, Boka! A vörösingesek este mindig ott vannak.
Boka: Persze, épp ezért akarok este menni.
Csónakos: Te! Egy jó kis gorombaságot kellene ráírni. Például azt, hogy…
Boka: Nem, csak megmutatjuk nekik, hogy nem félünk.
Nemecsek: És kivel mégy Boka?
Boka: Még én sem tudom.
Nemecsek: Én írtó szeretném, ha engem is magaddal vinnél… Ugye elviszel magaddal Boka?
Csónakos: Na, ne viccelj papuskám! Épp téged?
Boka: Ez veszélyes vállalkozás! Te túl gyönge vagy!
Nemecsek: Á, igazán, mindig ezt mondjátok!
Boka: Te eljössz Csele?
Csele: Hát nem tudom. Te is tudod, hogy az édesanyám számontartja, hogy mikor végződik a
külön torna, és ha nem érek haza időben…
Boka: Te is sietsz haza Csónakos?
Csónakos: Viccelsz velem papuskám? Énrám mindig számíthatsz!
Nemecsek: Én rám is Boka! De igazán! Ennyit megtehetnél! Én sem akarok ám mindig
közlegény maradni! Mindenki tiszt lett, csak én vagyok egyedül közlegény…
Boka: Na, de hát közlegénynek is kell lenni! Milyen volna egy hadsereg közlegény nélkül!?
Nemecsek: Igen tudom, de miért pont én?
Boka: Látod milyen vagy, most mindjárt sírva fakadsz.
Csónakos: Bőg papuskám, mindjárt bőg!
Nemecsek: Fogd be a szád, nem is igaz, hogy bőgök!
Csónakos: Na, ugye, hogy bőg!
Boka: Nem bánom, gyere! De aztán nehogy beijedj!
Nemecsek: Kösz Boka, irtó rendes vagy!
Boka: Ja, igen Csónakos. Ígérd meg, hogy nem fogsz fütyülni!
Csónakos: Megígérem. De akkor most, utoljára egyet.
Boka: Hát fütyülj.
/Kimennek, zene indul, Áts Feri: Vezess minket a grund ellen/
Boka: Így kezdjen az ember taknyosokkal! Lefokozni az ilyet, lefokozni!
Csónakos: Hé! Hogy lehet egy közlegényt lefokozni?
Boka: Hogy könyörgött, hogy velünk jöhessen!
Csónakos: Ne izgasd magad papuskám! Még csak most üti a nyolcat!
Boka: Épp ezért! Nem várunk rá tovább! Elmegyünk nélküle!
Csónakos: Ne izélj papuskám! Várj!
Nemecsek: Boka, itt vagyok.
Boka: Hol voltál!?
Nemecsek: Idejövet nem messze éppen üvegeztek egy kirakatot! Ezt nem lehetett kihagyni!
Nézzétek, micsoda gyönyörű friss gitt…
Boka: El vagyok ragadtatva.
Nemecsek: Nézd meg, sokkal jobb, mint az egyleti. Az már nem ilyen puha.
Boka: Állatian unom, már az egyleteteket! Ráadásul kockáztatod miatta a tervünket.
Nemecsek: Mit kockáztattam én? Én pont 8 órakor itt voltam! Csónakos mond meg te mit
kockáztattam én?
Nemecsek: Jaj, mi az?
Boka: Csönd. Ne marháskodjatok! Elment az eszed, Csónakos? Te pedig mit üvöltözöl, mint
a sakál? Gyertek utánam!
Boka: Itt majd egy darabig csak kúszva lehet. Nincs bokor. Gyerünk.
2 éles fütty

6
Nemecsek: Észrevettek!
Boka: Hasra… úgy látszik semmi.
2 éles fütty
Boka: Azt hiszem az őröket váltották. Gyerünk.
Nemecsek: Boka… Ne hagyjatok itt…Boka, ne hagyjatok itt.
Boka: Ne nyávogj örökké! /messzelátót előveszi/
Csónakos: Csoda klassz! Hol szerezted?
Boka: A Csele nővéréé… Csónakos, hozz valamit, amivel álcázhatnánk magunkat.
Boka: Úgy látom készülődnek valamire, esti gyakorlatra vagy Szent Isten!
Nemecsek: Mit látsz? Mond már mit látsz?
Boka: Ott jobbra…
Nemecsek: Ki az? Ismerős?
Boka: Az… Eltűnt.
Nemecsek: Jajjj!!!
Boka: Ütődött! Mit ijesztgeted ezt a gyereket?
Nemecsek: Gyertek, találtam valamit.
Boka: Csónakos, te maradj itt és nagyon figyelj.
Geréb: 10-en vannak és két oldalról lehet bemenni.
Boka: Ne félj Ernő.
Geréb: Be lehet menni a Pál utcáról, de innen nehéz bejutni, mert a törvény szerint, aki
bemegy, annak kell bereteszelnie maga mögött az ajtót…A másik bejárat a Mária utca felől
van. Itt ugyan a gőzfűrész kapuja tárva-nyitva, de ez meg azért nehéz, mert a farakások között
erődök vannak.
Áts: Tudom.
Geréb: Ja, persze, hiszen ott voltál. Na… Hát szerintem a legjobb lesz, ha megbeszéljük,
hogy mikor jöttök. Akkor én megyek be utolsónak, és nyitva hagyom a Pál utcai kis kaput.
Áts: Ez a helyes. Akkor foglalom el a grundot, amikor ott vannak, és harc lesz!
Hangok: Úgy van, helyes, igazad van.
Áts: Ha meg tudják védeni, az övék marad. Ha nem, kitűzzük a zászlónkat, és akkor a mienk..
Tudjátok, ez nekünk létkérdés.
Nagy Pásztor: Világos. Nekünk labdaterület kell. Nem viccelünk.
Játék: Harcolunk, megszerezzük, elfoglaljuk.
/halkan kezdik énekelni/
A helyzet az, hogy túl sokan vagyunk,
Egy megoldás marad, kell a grund!
S ha kell, meg fognunk érte küzdeni,
Vezess minket a grund ellen, Áts Feri!
A Füvészkert nem leányiskola,
A füvészkert vagányok otthona,
Nekünk is kell valahol játszani,
Vezess minket a grund ellen, Áts Feri.
Áts: Tehát megállapodtunk. Számíthatunk rád?
Geréb: Igen.
Áts: Mára végeztünk. A haditervet holnap közlöm a csapattal. Utánam, indulj!
Boka: Ernő! Amit láttál, arról senkinek egy szót se! Még Csónakosnak sem! Érted?
Nemecsek: Értem.
Boka: Itt várj, és ne moccanj!
/leteszi a cetlit/
Boka: Rohanj utánam, ahogy csak tudsz.
Hangok: A Pál utcaiak! Itt voltak! Főnök!

7
Áts: Őrök, ide hozzám!
Szebenics: Jelentem a hídon senki sem jöhetett a szigetre.
Áts: Eloltották a lámpát! Nem vettétek észre?
Hangok: Biztosan csónakon jöttek, vagy átusztak!
Áts: Wendauer, szaladj nézz körül! Pásztorok, ki a hídra. Jobbról, balról a tó partján keríts.
Mindenki utánuk!
Wendauer: Ott futnak, hárman vannak.
Áts: El kell fogni őket!
Boka: Itt jó lesz, itt bújjunk el.
Csónakos: Fejemre dűlt az egész hóbelevanc…
Boka: Nem tudsz vigyázni?
Nemecsek: Várjál, mindjárt gyújtok gyufát.
/Nemecseknek nem sikerül, ezért Csónakos próbálkozik/
Boka: Teljesen meghülyéltél? Megláthatnak minket!
Hangok: Ott vannak, Odabújtak, Utánuk, Most elkapunk benneteket!
Nemecsek: Jaj, Boka, hova bújjak.
Boka: A medencébe.
Áts: A 2 Pásztor balról, Szebenics meg én a másik oldalról. Gyerünk! Minden polc alá
benézni! Minden sarkot átvizsgálni!
Szebenics: Áhá! Ott! Ott!
Áts: Mit láttál Szebenics?
Szebenics: Mit ha kiment volna valaki.
Hangok: Utánuk! Utánuk!
Boka: Kibújhatsz Ernő!
Csónakos: A rosseb egye meg, papuskám! Már megint a fejemre dőlt egy virágcserép!
Nemecsek: Jaj, Boka, ez hideg volt, rettentő hideg volt!
Csónakos: Ne citerázz, papuskám. Még ki is kell jutnunk innen!
Boka: Vigyázzatok jönnek. Lapuljatok, amennyire csak lehet! Gyorsan fel a fára!
Áts: Mi ez esik az eső?
Boka: Fiúk, én nem akartam háborút, de el akarják venni tőlünk a grundot.
Mindenki: Háború!
/Gittegylet dala szöveg nélkül/
Weisz: Uraim! A közgyűlést megnyitom! Tárgy: Rácz tanár úr megtiltotta, hogy egyesüljünk
és működjünk, de újból van gittünk, és Kolnay úr azt javasolta, hogy folytassuk
működésünket, mint titkos egylet.
Mindenki: Helyes!
Barabás: Szót kérek! Szót kérek!
Weisz: Barabás úr szót kért, tessék!
Barabás: Igen tisztelt Igazgató úr, Tisztelt Közgyűlés és Kolnay! Kolnay úr azért akar
gittegyletet, mert most éppen rajta a sor igazgatónak lenni. Mert ha nem volna rajta a sor,
akkor nem járna a szája.
Kolnay: Kikérem magamnak ezt az aljas gyanúsítást.
Barabás: Ki van adva kérlek! /2 pofon/
Kolnay: Na, de kérlek! /2 pofon/
Weisz: De uraim, uraim, ez nem méltó az egylethez.
Nemecsek: Szót kérek, szót kérek!
Weisz: A titkár úr szót kér, tessék titkár úr!
Nemecsek: Tisztelt igazgató úr, uraim, kedves tagtársa. Én, mint az egylet titkára… Geréb…
Weisz: Folytassa titkár úr.
Nemecsek: Bocsánat uraim, de a beszédemet majd máskor mondom el…

8
Weisz: A titkár úr ezennel elhalasztja a beszédét. Uraim. A közhangulatból ezennel úgy
ítélem meg, hogy az urak ezennel helyénvalónak tartják, hogy a gittegylet, mint testület
folytassa működését. Ezért nagy örömmel jelentem be, hogy a gittegylet átalakul titkos
egyletté, és mint ilyen juszt is tovább működik.
Hangok, játék: Elnök úr, Weisz úr!
Kolnay: Bocsáss meg Rudolf az előbbi inzultusért…
Barabás: Szóra sem érdemes kedves Kázmér.
Weisz: Tisztségemhez tartozik még, hogy mielőtt letenném, illetve átadnám az igazgatói
tisztet Kolnay úrnak, akit…
Barabás és barátai: Abcug Kolnay, levele.
Kolnay: Kérem a tisztelt vezetőséget, hogy védjen meg e durva támadás ellen.
Weisz: Barabás urat tiszteletlen magaviseletéért rendreutasítom! Szóval az egyletnek nincs
semmi vagyona, mert ami volt, azt Rácz tanár úr elkobozta. Ezért indítványozom, hogy
mindenki még ezen a héten fizessen be 5 krajcárt.
Egylet: Helyes.
Weisz: Az igazgató tizet.
Barabás: Éljen Kolnay!
Richter és Leszik: Éljen, éljen!
Weisz: A tisztelt tagok ezt helyeslik?
Mindenki: Igen, igen.
Barabás: Kolnay tizet.
Weisz: Helyes, mindezt kérem vegye jegyzőkönyvbe a jegyző úr.
Leszik: Igenis!
Weisz: Most pedig javaslom, hogy kézfelnyújtással válasszuk meg a következő igazgatót…
Kolnay urat. Megállapítom, hogy a többség elfogadta Kolnay urat igazgatónak.
Barabás: Ez felháborító eljárás.
Barabás és barátai: Úgy van.
Barabás: Követeljük az azonnali és titkos választás bevezetését.
Richter: Követeljük.
Kolnay: A kihívást elfogadjuk.
Weisz: Kérem az urakat, hogy vegyenek papírt és ceruzát elő /írnak/ A szavazást
ellenőrzőbizottságul kijelölöm Csele és Richter urakat.
Csele: Kolnay, add kölcsön a sapkádat. Abba gyűjtjük a szavazatokat!
Barabás: A Kolnay sapkájában? Ez viccnek is rossz! A Kolnay sapkája ragad a zsírtól.
Tessék itt az enyém!
Kolnay: Mutasd csak, a te sapkád fiacskám ezerszer zsírosabb!
Barabás: Te csak vagdosd a földhöz a saját koszos, zsíros, büdös kalapodat!
Weisz: De uraim, uraim. Ez nem méltó az egylethez. Barabás urat tiszteletlen magatartása
miatt másodszor is rendre utasítom. Kérem Csele és Richter urakat, hogy ismertessék a
szavazatokat.
Csele: Kolnay Kázmér…Barabás Rudolf…Kolnay Kázmér…Barabás Rudolf…Kolnay
Kázmér Barabás Rudolf és Kolnay Kázmér.
Weisz: Megállapítom, hogy a többség ismét elfogadta Kolnay urat igazgatónak! Gratulálok
igazgató úr.
Mindenki: Éljen, éljen!
Kolnay: Köszönöm Weisz úr, köszönöm uraim.
Barabás: De hisz mi csak hatan vagyunk…
Weisz: Mindegy… Felkérem Kolnay urat, hogy lépjen tisztségbe és javaslom egyúttal, hogy
tegyük le a titkossági fogadalmat.
Kolnay: Kérem az urakat álljanak fel, tegyék le a titkossági fogadalmat. Én.

9
Mindenki: Én.
Kolnay: Kolnay Kázmér.
Kolnay: Mint a gittegylet tagja… becsületszóra fogadom, hogy kötelességemet teljesítem.
Mindenki: Ugyanígy elmondja.
Nemecsek: Boka, Boka, Elnök úr, Boka nem jött még?
Csele: De kérlek!
Nemecsek: Boka!
Weisz: Titkár úr…titkár úr.
Nemecsek: Nem érek rá!
Kolnay: Közlegény, hozzám!
Nemecsek: Parancsol hadnagy úr?
Weisz: Titkár úr épp most határoztuk el, hogy a gittegylet mától fogva titkosan működik
tovább. Ha a titkár úr meg akarja tartani a titkári állását, akkor…
Nemecsek: Elnézést, de én most nem érek rá…
Weisz: Titkár úr!
Mindenki: Nemecsek!
Kolnay: A tisztelt tagok most mind láthatták Nemecsek Ernő viselkedését. Ezennel
kijelentem, hogy Nemecsek Ernő gyáva!
Mindenki: Úgy van gyáva!
Kolnay: És egyben indítványozom, hogy zárjuk ki az egyletből, és írjuk be a nevét a titkos
jegyzőkönyvbe csupa kis betűvel.
Barabás: Csupa kisbetűvel!? Ne hülyéskedj Kolnay!
Kolnay: Lehetséges, hogy Barabás úr nem mer elbánni egy gyáva árulóval?!
Csele: Aki egyetért vele, tartsa fel a kezét.
Kolnay: Jegyző úr! Leszik vezesse be a jegyzőkönyvbe azt, hogy Nemecsek Ernő gyáva
áruló!
Leszik: Igenis. /írja és mondja is/ Nemecsek Ernő gyáva áruló.
Kolnay: Uraim, megköszönöm szíves jelenlétüket, és a közgyűlést ezennel bezárom.
Weisz: /súgja/ Rekesztem…Berekesztem.
Kolnay: Szóval rekesztem… berekesztem…mindegy.
Barabás: Labdatáros!…Richter!…A laszti nálad van kérlek?
Richter: Hol lenne kérlek, itt van.
Barabás: Utánam!
Kolnay: Hát mit szólsz kérlek egy ilyen Nemecsek ilyen…
Weisz: Nem találok szavakat kérlek. És ilyenkor legyen az embernek labdázni kedve.
Leszik: Nem jöttök játszani?
Kolnay és Weisz egyszerre: Játszani? Á, nem.
Boka: És te ezt mind hallottad?
Nemecsek: Hallottam is, láttam is. /nagyon köhög/
Boka: Mi van veled Ernő?
Nemecsek: Jaj úgy fáj, ha köhögök.
Boka: Haza kellene menned.
Nemecsek: Á… marhaság… A Mária utca felé mehetett…
Boka: Itt kell még lennie.
Nemecsek: És szivart adott Janónak, hogy most azonnal kidobjon bennünket a grundról…ott
megy.
Boka: Geréb:
Nemecsek: Te ez megint odamegy…azokhoz…és idehozza őket…Most mi lesz?
Boka: Nem tudom…

10
Nemecsek: Nem tudod? De hát neked tudnod kell. Hallod, Boka? Ha te nem tudod, akkor ki
tudja?!
Pavlovits, őr: Tisztelegj!
Áts: Itt vannak mind?
Dudits, őr: Igenis Kapitány úr.
Áts: Geréb is itt van?
Dudits: Ő volt az első.
Wendauer: Jelentem, hogy a fegyvertárból hiányzik az a piros-zöld zászló, amit a kapitány úr
a Pál utcaiaktól zsákmányolt!
Áts: Lábnyom van?
Szebenics: Van! Mint minden este így tegnap este is felhintettem finomhomokkal a romvár
belsejét, amikor ma megvizsgáltam találtam benne egy lábnyomot.
Többen: Nahát.
Nagy Pásztor: Ezek megbíztak valakit, hogy lopja vissza a zászlót.
Áts: Nem tudsz erről Geréb?
Geréb: Nem, semmit.
Áts: Tégy jelentést!
Geréb: Én arra gondoltam, hogy talán…
Áts: Állj fel, ha jelentesz, halljuk mit végeztél?
Geréb: Én azon a véleményen voltam, hogy esetleg…talán…talán harc nélkül is meg lehet
szerezni a grundot…arra gondoltam, hogy…
Áts: Hogy-hogy harc nélkül? Ezt nem értem.
Geréb: Szóval…én…én megvesztegettem az őrt, aki a telekre felügyel, s aki most majd
kifogja őket onnan…
Áts: Aha, úgy látszik, te még nem ismered a vörösingeseket. Mi nem vesztegetünk soha! Ez
nem a mi módszerünk. Mi senkivel sem alkudozunk. Odamegyünk nyíltan és egyszerűen
elvesszük tőlük.
Nagy Pásztor: Te jól fésült, okos kisfiú, hol hordod a fejecskédet? A nadrágodban?
Hangok: Hisz ez idióta…mit gondolsz, mi is gyáva kukacok vagyunk, mint ti?
Áts: Ha gyáva vagy, eredj haza!
Geréb: Nem vagyok gyáva! Én mellettetek vagyok! És hűséget fogadok nektek!
Áts: Mielőtt széjjeloszlunk ez meg fog történni. Most ülj le. A támadást holnaputánra tűzöm
ki. Innen indulunk. A csapat egyik fele a Mária utca felől megy be és elfoglalja az erődöt.
Geréb nyitja nyit ajtót a csapat másik felének a Pál utca felől. Így két oldalról zavarba hozzuk
őket. Vagy kimenekülnek, vagy felmorzsolódnak a farakások között. Nem ismerünk tréfát.
Wendauer: Elkapjuk a mogyorójukat! Jó a haditerv főnök. Éljen Áts Feri!
Áts: Elég fiúk. Geréb nem sejtik a Pál utcaiak, hogy hozzánk tartozol?
Geréb: Nem hinném. Ma is voltam bent náluk. És ha gyanítanának is valamit, nem merne
egyik sem. Nincs azok között egy bátor fiú sem.
Nemecsek: Nem sül ki a szemed!
Áts: Ki volt az?
Nemecsek: Én! /leugrik a fáról/
Geréb: Nemecsek!
Nemecsek: Igen, én. Egyike azoknak a gyáva Pál utcai fiúknak. Én loptam vissza a
zászlónkat is. Itt van, ni.
Áts: Várjatok, ne bántsátok! Tetszik nekem ez a kölyök! Bátor fiú vagy Nemecsek. Mit
szólnál, ha bevennénk magunk közé? Egyből hadnagynak. Na? Itt a kezem, Nemecsek.
Nemecsek: Köszönöm, nem.
Áts: Ahogy akarod, ha nem, hát nem.
Kis Pásztor: Mi legyen vele?

11
Áts: Vegyétek el tőle a zászlót!
Nemecsek: Jaj!
Nagy Pásztor: Kész!
Áts: Fegyvertáros, vegye át!
Szebenics: Igenis!
Áts: Ez túl kicsi ahhoz, hogy megverjük. Egy hideg fürdő elég neki!
/4-en megfogják Nemecseket és beleteszik a vízbe/
A vízi béka úgy látszik, már elavult,
Békaságod falra mászni, hol tanult?
Neveletlen békaporonty, nem tudja még mindig,
Hogyha bemegy valahova, hát brekegni illik.
Bocsánat uram, hogy valamit nem tudok:
Milyen módon szereti a szúnyogot?
Megalapítjuk itt ma a békakaszinót.
Szerződtetünk zenésznek egy vízipók triót!
Refrén:
Ha kiönt a tó, partra jön a béka
Szólni nem tud, áll ott, mint a birka
Olyan ronda, hogy az ember el sem hinné,
Jobbfajta gólya már el sem vinné.
A vízi béka, hogyha kifárad
Vízbe dobjuk mindig, hogyha kiszárad
Hogy egy kicsit vizes lesz? Annyi baj legyen,
Pocsolyavíz helyett inkább gyógyfürdőt vegyen!
Refrén:
Ha kiönt a tó, partra jön a béka
Szólni nem tud, áll ott, mint a birka
Olyan ronda, hogy az ember el sem hinné,
Jobbfajta gólya már el sem vinné.
Geréb: Jó volt?
Nemecsek: Jó volt…Sokkal jobb volt, mint a parton állni és kinevetni engem. Inkább új
esztendeig a vízbe ülök, minthogy összeálljak a barátaim ellenségeivel. Könnyű maguknak
énvelem elbánni. Aki erősebb az győz. A Pásztoroknak is könnyű volt, amikor ellopták a
golyóimat a múzeumban. Mert ők voltak az erősebbek. Maguk meg 10-en vannak, én meg
egyedül. Engem agyon is üthetnek, ha akarnak, de inkább áruló, mint valaki, aki ott áll…ott
ni! Elmehetek?! Hát nem vernek agyon? Elmehetek? Mehetek?
Áts: Vigyázz!
Geréb: Feri, akkor jó lenne, ha megmondanád, hogy… Kérlek, remélem nem azonosítjátok
magatokat ennek a kölyöknek a ….
Geréb: Fiúk, hát én, én…Úgy látom, én is elmehetek.
Áts: Te vetted el ettől a gyerektől a golyókat a múzeumban?
Nagy Pásztor: Én.
Áts: Az öcséd is veled volt?
Kis Pásztor: Igen én is ott voltam.
Áts: Einstand volt?
Két Pásztor egyszerre: Az.
Áts: Hát nem megtiltottam, hogy a vörösingesek gyönge gyerekektől golyót raboljanak?! Na
fürödjetek meg!
/Mindenki nevet./

12
Áts: Aki pedig nevetni mer rajtuk az szintén megfürdik. Hátra arc! Ne bámuljatok! Na
fürödjetek meg, befelé a vízbe!
Csónakos: Kiáltvány, papuskáim, kiáltvány! Most mindenkinek talpon kell lennie!
Birodalmunkat nagy veszély fenyegeti! Ha nem leszünk bátrak az egész területet elveszik
tőlünk. Veszélyben a grund.
Kolnay: Hát nem lesz könnyű dolgunk az biztos.
Weisz: Történelem, barátaim ez tiszta történelem.
Kolnay: És akkor ez mind nem elég, mert akkor még jön Barabás, hogy hívjam össze a
gittegylet rendkívüli közgyűlést! Remek, mi?
Weisz: Kedves barátom, én, mint volt igazgató, ugye ilyen esetben azt mondanám, hogy
Richter: Barabásnak igaza van, mindenki tudja, hogy nem rágtad meg az egyleti gittet, és az
kiszáradt.
Kolnay: A grund ügye előbbre való, rendkívüli közgyűlést csak a háború után fogom
összehívni.
Barabás: Úgy látszik, az igazgató úr megijedt.
Kolnay: Tőled?
Barabás: A közgyűléstől, követeljük, hogy még ma összeüljön a rendkívüli közgyűlés.
Weisz: Kérlek szépen, én ilyen esetben engednék a közjónak. Mert ugye, vagy meg van rágva
az a gitt, vagy nincs megrágva az a gitt. Ha ugyanis meg van rágva…
Richter: Nincs megrágva, ez köztudomású.
Barabás: A közgyűlést össze kell hívni.
Mindenki: Úgy van! Közgyűlést, közgyűlést akarunk!
Boka: Mi van itt fiúk?
Barabás: Mindössze az történt, hogy az igen tisztelt Kolnay úr…
Kolnay: Most mit ugrálsz itt? Te vagy az igazgató?…/Bokához fordul/ Tudod kérlek…
Barabás: /túlkiabálja/ Igazgató volt, és hagyta kiszáradni az egyleti gittet!
Kolnay: Fiúk, hagyjátok ezt most, sokkal fontosabb dolgaink vannak!
Kolnay: Na ugye?
Boka: Olvashattátok: a vörösingesek megtámadnak bennünket!
Csele: És ilyen hirtelen?
Boka: Igen…Csele hadnagy, mi van a sapkákkal?
Csele: Jelentem, hogy 5 tiszti és 1 közlegényi elkészült. Már szétosztottuk…Tessék, itt az
elnök úré. Reggelre meglesz a többi is.
Boka: Jó, jó, ezt még megbeszéljük. Kihirdetem az ostromállapotot. Leteszem az elnöki
címet, és felveszem a tábornoki rangot. Fiúk ezt a délutánt jól kell felhasználni. Ez az utolsó
lehetőségünk, hogy felkészüljünk a harcra. Mondjátok utánam! „Az ellenséggel szemben…
minden erőmmel…küzdeni fogok a Grundért! Erre szavamat adom!
/A többiek utána mondják/
Boka: Köszönöm: Aki pedig nem jön el, az becstelen áruló, és be nem teheti ide többé a
lábát.
Kolnay: Kérdezni szeretnék!
Boka: Tessék.
Kolnay: Tábornok úr, mi mind itt vagyunk, csak Geréb hiányzik.
Csele: Mi van vele?
Boka: Geréb áruló. Átállt a vörösingesekhez.
Csele: A vörösingesekhez?
Kolnay: De hát hogyan?
Boka: Csúnya történet…Majd mindent elmondok részletesen. De nem most. Fontosabb
dolgunk van…Közlegény, adja ide a haditervet! Köszönöm. A harc tartama alatt a

13
hadsegédem állandóan mellettem lesz. Amit vele üzenek, úgy kell vennetek, mintha én
mondtam volna.
Kolnay: Ki a hadsegéd?
Boka: Nemecsek.
Richter és Leszik egyszerre: Nemecsek: Miért éppen ő? Szóljatok már!
Boka: Csele szükség lesz az órádra.
Kolnay: Barabás, szólj már, ez teljesen képtelenség!
Barabás: Nagy frászt szólok. Pont én? Te szeretsz dumálni!
Kolnay: Akkor te Weisz! Vagy te Richter! Nem lehet, hogy ez ennyiben hagyni!
Boka: Mi az Kolnay? Valami baj van?
Csele: Hát tudod a gittegylet múltkori ülésén…amikor…
Boka: Tudom. Mint árulónak csupa kisbetűvel írtátok be a nevét. Ez éppen olyan ostobaság,
mint az egész gittegylet!
Weisz: De kérlek szépen. Azért még nem kell…
Kolnay: Ahelyett, hogy sértegetnél, mégis jobb lesz, ha megkérdeznéd…
Boka: Fiúk, most nem érünk rá vitázni. A gittegylet működését a háború idejére
felfüggesztem.
Kolnay: Hogy mit csinálsz?
Barabás: Felfüggeszted?
Boka: És vagyonát a mai napon hadicélokra lefoglalom.
Gittegyletesek mind: Ez disznóság. Ez disznóság. Hogy képzeled?
Kolnay: Én már itt sem vagyok! Velem ezt nem lehet csinálni!
Barabás: Velem sem.
Csele: Én is megyek.
Boka: Figyelmeztetem a gittegylet tagságát, hogy letették az esküt! A rendbontókat
haditörvényszék elé állítom.
Kolnay: Én aztán nagyon megijedek. Mit csinál velem a haditörvényszék?
Boka: Majd meglátod.
Csónakos: Kiherélünk papuskám. Ez a legkevesebb! Szakszerű és fájdalommentes kiherélés
papuskám.
Boka: Felszólítom Kolnay hadnagyot, hogy lefokozás terhe mellett jöjjön vissza, és adja át a
titkos egyleti vagyont, a 2 Ft 97 krajcárt.
Kolnay: Honnan tudod, hogy 2 Ft 97 krajcár?
Boka: Tudom.
Csele: Ne hülyéskedj már Kolnay, hadikiadásaink lesznek.
Kolnay: A főtitkárnak mi a véleménye?
Weisz: Át kell adni. Esküt tettünk.
Kolnay: Tiltakozásomat változatlanul fenntartom. /a gittegylet lelkesen megtapsolja/
Boka: Most pedig ismertetni fogom a haditervet. Gyertek közelebb. Az ellenség a kémek
jelentése szerint egyszerre 2 oldalról fog támadni. A Pál utca felől és a Mária utca felől. A
farakások mind egy-egy erőd, homokbombákkal felszerelve.
Csele: És mik ezek a piros kockák a farakások között?
Boka: Új farakások. Még meg kell építenünk. Azért van szükség rájuk…
Mindenki: Hahó-hó-hó!
Boka: Jól van, ez elég jól sikerült.
/kopogás/
Geréb: Szeretnék beszélni veled.
Boka: Nekem veled semmi beszédem nincs. A legokosabb, ha most kimégy, ahogy jöttél.
Geréb: János, én, mint jóbarát jöttem ide.
Boka: Te ide, mint jóbarát nem jöhetsz soha többet.

14
Geréb: Visszahoztam tőlük a zászlót, amit Áts Feri vitt el innen.
Boka: Tedd le a zászlót a kőre. Elküldöm nekik. Csónakos te fogod visszavinni nekik. Majd
visszavesszük tőlük, ha tudjuk. De tőled nem kell a zászló. És te sem kellesz.
Geréb: János, Én belátom, hogy nagyot vétettem elleneteket, mégis arra kérlek, bocsássatok
meg nekem!
Boka: Én már megbocsátottam neked.
Geréb: És visszavesztek?
Boka: Nem, azt nem.
Geréb: Semmi módon?
Boka: Nem, semmi módon…Ne sírj, Geréb. Nem akarom, hogy itt előttem sírj. Előbb kellett
volna gondolkodnod.
Geréb: Miért nem engeded meg, hogy jóvátegyem a hibámat?
Boka: Az árulást nem lehet jóvá tenni. Az nem hiba. Az sokkal több annál. Menj szépen haza.
Hagyj minket.
Geréb: Hiába kérnélek még egyszer, hogy vegyetek vissza?
Boka: Hiába.
Geréb: Akkor hát…nem is kérlek. /Geréb elmegy/
Mindenki: Éljen a tábornok!
Csónakos: Kemény gyerek vagy papuskám!
Kolnay: Sokáig élj! /Nemecsek elájul/
Boka: Nemecsek!!!

II. felvonás a csata

Weisz: Tábornok úr, az ajtóscsel prímán működik.

Boka: Begyakoroltátok, hogyan kell kezelni?
Weisz: Istenien.
Boka: Ne kapkodjatok, nehogy beszoruljon! Ez irtó fontos.
Weisz: Rendben lesz, ne félj.
Csónakos: Hé, papuskáim hozzatok még 2-3 kosár homokot!
Barabás: Homokot…homokot.
Weisz, Kolnay, Leszik: Visszük már.
Csele: Na, hogy haladtok?
Csónakos: Jól hadsegédes úr. Az erődben 100 bombánk van.
Csele: Helyes csak így tovább. Ja, igen, katonák! A tábornok üzenet: aki követ tesz a
homokbombába haditörvényszék elé kerül!
Csónakos: Ilyen picike követ se?
Csele: Nem.
Csónakos: És ekkorácskát?
Csele: nem.
Csónakos: És ezt a picikét?
Csele: Csónakos, a fejeddel játszol!
Csónakos: Na, jó akkor kiszedem. A fejemmel. Jó vicc. Ők bezzeg felnyársalhatnak a hegyes
lándzsájukkal.
Csele: Akkor is.
Kolnay, Leszik: Jönnek már?
Csele: Majd, ha jönnek jelt adok! /elmegy/
Barabás: Nekik bezzeg van trombitájuk, az a kicsi hordozza.
Csónakos: Nekem mondod papuskám?! Kém is voltam már ott, meg követ is. Nagykövet
papuskám.

15
Csele: /beszáguld/ Minden piszmogást abbahagyni. A tábornok utoljára megszemléli a
hadállásokat.
Barabás: Ide én tűzöm ki a zászlónkat még ma!
Csónakos: Tűzd ki, papuskám, tűzd ki.
Csele: Mindenki vigyázzba! Vigyázz!
Kolnay: Állj, ki vagy?
Boka: A tábornokod te őrült.
Kolnay: Az más, bocsánatot kérek tábornok úr!
Boka: Jó, jó semmi baj.
Csele: /jelent/ Tábornok úr, jelentem csak Nemecsek Ernő hiányzik betegség miatt, a
hadsereg a csatára készen áll.
Boka: Köszönöm, pihenj, fiúk. Tőletek függ a csata sorsa.
Kolnay, Leszik, Richter: Győzni fogunk.
Boka: Minden azon múlik, hogy jól csináljátok-e. Futást kell színlelnetek.
Weisz: Ez teljesen világos.
Kolnay: Igen, világos, de mikor kezdünk el futni.
Boka: Mindjárt az elején. Csalogassátok be őket az erődök mögé!
Kolnay: Aha!
Boka: De hát ezt már megbeszéltük. A ti dolgotok csak az, hogy ügyesen elmeneküljetek az
ellenség elől, és, hogy jól kifárasszátok őket. Aztán majd közös erővel bezárjuk őket a
kocsiszínbe.
/3 harangütés/
Boka: Pontosan 3 óra. Mindenki helyére.
Csele: Mindenki a helyére.
Boka: Te Csele, nekünk valami olyan helyre kell mennünk, ahonnan az egész harcteret jól
láthatjuk.
Csele: Hát kérlek szépen…
Boka: Gyere, felmászunk oda.
Csele: Remek ötlet, tábornok úr!
Boka: Csónakos, a zászlót a buta Szebenics hordozza a csatában.
Csónakos: Buta, de erős.
Barabás: Én erősebb vagyok.
Csónakos: De butább is papuskám.
Barabás: te…
Csónakos: Hé, mi ez? Mézes vízzel kell gyúrni a homokbombákat papuskáim. Úgy jobban
tapad a homok. A jó bomba titka a mézes víz.
Mindenki: Adjál egyet, nekem is, adjál egyet.
Csónakos: Na ugye? Hat krajcár papuskáim. Hat krajcár, nem köszönöm, hat krajcár. Lehet
jelentkezni. Van még egy pár üveggel.
Kolnay: Kell a fenének. Piszok uzsorás.
/kürtszó/
Mindenki: Jönnek, jönnek.
/Nagy Pásztor és Kis Pásztor a támadás előtt/
Boka: Mindenki a helyére. Na, Csele izgalmas délutánunk lesz. Áts Ferit látom.
Áts: csapat állj.
Boka: Áts mellett Dudits.
Áts: Jobbra át.
Csele: Ott van a kezében a zászlónk.
Boka: Aha, a Pásztorok átmennek a Mária utcafelés. Két oldalról lesz a támadás.
/Nagy Pásztor seregének a támadása/

16
Nagy Pásztor: Csapat állj, jobbra át, Pál utcaiak adjátok meg magatokat!
Richter: Soha, azért kár volt idejönni.
Csónakos: Viszlát papuskáim, alászolgálja.
Kis Pásztor: Utoljára figyelmeztetünk benneteket. Adjátok meg benneteket!
Richter: Mit mond? Nem hallom.
Barabás: Azt mondja, hogy adjuk meg magunkat.
Richter: Hogy mi? Hogy ők adják meg magukat?
Barabás: Nem! Azt mondja, hogy mi adjuk meg magunkat nekik!
Nagy Pásztor: Fújjad Wendauer.
Richter: Itt a Nagy Pásztor, elvesztünk! Fussunk!
Nagy Pásztor: Utánuk, elfogni őket!
Csónakos: /leugrik/ Jaj, jaj, meneküljünk!
Nagy Pásztor: Na, te híres, Csónakos, megállj már. Nyulak vagytok ti, vagy Pál utcaiak?
Csónakos: Na vallass, ne vallass, te jó atyaúristen. Hát most ilyeneket kérdezel tőlem?
Nagy Pásztor: Ne fuss hé, verekedni akarok!
Csónakos: Kapj el, ha tudsz!
Nagy Pásztor: Föl az erődre.
Boka: Erőd, tűz, bombát nekik.
/nagy dobálás kezdődik/
Csónakos: Egyél bombát, öcsém!
Nagy Pásztor: Nem vagyok az öcséd.
Csónakos: Nesze bátyus.
Barabás: Nesze húgom.
Csónakos: Egyél szépen, ez jó zsíros.
Richter: Ez lekváros.
Leszik: Ez meg diós, ez meg mákos, ez meg túrós.
Csónakos: Figyelj bátyus, jön megint egy zsíros.
Boka: Roham.
/nagy leráncigálás/
Nagy Pásztor: Ott, nézzétek csak, ott fel tudunk mászni.
Csónakos: Éljen Dugovics Titusz, hopplá!
Nagy Pásztor: Fújd Wendauer, hívd Áts Feri seregét, hívd már.
Csónakos: majd én betapasztom a trombitádat.
Boka: Weisz! Csele, a kunyhóhoz, zárjátok be őket!
Csónakos: Gyere csak papuskám, felteszlek a polcra.
Wendauer: Pásztor segíts, bezárnak!
Nagy Pásztor: Ereszd el, de rögtön.
/sorra mindenkit bezárnak/
Weisz, Csele: Parancsolj, kérlek, ide kérlek.
Csónakos: Na, gyere papuskám fogolynak.
Nagy Pásztor: Szétmorzsollak.
Csónakos: Ne röhögtess papuskám, mert foglyul ejtünk. Így ni, be a dutyiba.
Boka: Jól van fiúk ez sikerült, most vigyázzatok, mindenki a helyére, vissza az erődökre,
tüzérek a helyetekre.
Áts: Mi ez a csönd?
Szebenics: Senkit sem látok. Üres a grund.
Áts: Csak azt tudnám, hogy a Nagy Pásztor seregét hová dugták.
Szebenics: Biztosan kifutottak a Mária utcába.
Áts: Szebenics, ne kezd megint a marhaságaidat. Akkor nyilván átjöttek volna ide a Pál
utcába.

17
 /Dörömbölés, kiabálás/
Áts: Ezeket valahová bezárták. Fiúk. Rajtunk áll, hogy megmentsük a vörösingesek
becsületét. Utánam.
Kolnay: Utánad? Hiszen itt állok előtted. Egyél ez csak homok.
Barabás: A zászlónk, add csak ide a zászlónkat.
Szebenics: Hogyisne, vigyázz te, mert megharaplak.
Áts: Szebenics, ha harapsz haditörvényszék elé állítalak.
Szebenics: nem harapok, csak mondom.
Áts: Hát ne mond, birkózz!
Barabás: Fiúk, a zászlónk.
Boka: Brávó! Csónakos főhadnagy!
Áts: Boka, állj meg!
Boka: Tűz!
Áts: Vörösingesek, ne hagyjátok magatokat!
/nagy, de szabályos birkózás/
Hangok: Áts Feri nyisd ki, Áts Feri nyisd ki!
Áts: Megvannak, szabadítsuk ki őket.
Boka: Ne hagyjátok, akkor elvesztünk.
Áts: /mindenkit ellök/ Majd én kiszabadítom őket.
Richter: Ne hagyjátok.
Áts: Aki elém áll belevágom!
/mindenki szétugrik/
Áts: Utánam!
/Boka csapata tehetetlenül nézi/
Nemecsek: Megállj!
Szebenics: Meneküljünk, legyőzték a vezért.
/vörösingesek mind kiszaladnak, Pál utcaiak örülnek/
Boka: Nemecsek. Vizet. Ernő.
Nemecsek: Mi történt?
Boka: Jobban vagy?
Nemecsek: Igen…
Boka: Fáj valamid.
Nemecsek: Nem. Győztünk?
Boka: Győztünk. És ezt is neked köszönhetjük. Ha te nem ugrassz neki Áts Ferinek, hát
akkor nem is tudom mi történt volna.
Hangok: Nyissátok ki! Áts Feri nyisd ki.
Áts: A fegyvereket mindenki itt hagyja, egyenként lehet távozni.
/sereg elvonul/
Csónakos: Papuskám tünés. /Nagy Pásztornak/ Nana papuskám.
/Áts is elmegy/
Boka: A Pál utcai sereg ezennel köszönetét fejezi ki közlegényének, Nemecsek Ernőnek.
Tisztelegj! Háromszoros hurrá kapitányunknak Nemecsek Ernőnek.
Mindenki: Hurrá! Hurrá! Hurrá!
Nemecsek: Én kapitány? Ezt nem mondod komolyan, ugye? Ez egy röhej. Boka! Ezt nem
mondja komolyan. Én…
/Nemecsek elájul/
Boka: Nemecsek!
Áts: Hány óra van?
Csele: Mindjárt tíz.
Áts: Nagyon rosszul van?

18
Boka: Nagyon. Az orvos még egyszer idejön. Mi is őrá várunk.
Nemecsek: A grundra akarok menni. A grundra akarok menni.
Boka: Most nem lehet, beteg vagy.
Nemecsek: Nem vagyok beteg. Én teljesen jól vagyok. A grundra akarok menni.
Boka: Kicsit korai még, Ernő.
Nemecsek: Fújni akarom a trombitát. Trá, trá, trá, Boka, ezeket a köveket nem dobnád le
rólam?
Boka: Milyen köveket?
Nemecsek: Hát nem látod? Rengeteg itt a kő! Folyton iderakják rám! Egész nap hordják.
Olyan nehezek. Boka. Nem dobálnád le rólam?
Boka: Mindjárt. Mindjárt visszajövök. Most át kell adnom a helyet, mert a doktor úr van itt…
Nemecsek: De visszajössz?
Boka: Vissza.
Nemecsek: Becs szó?
Boka: Becs szó.
Nemecsek: Akkor jó, nem csapsz be.
/kintről nagy veszekedés/
Kolnay: Menj te.
Leszik: De hogy megyek. Menj te.
Weisz: De hogy megyek, menjen előre a Barabás.
Kolnay: Miért a Barabás? Te vagy a küldöttség elnöke.
Weisz: Tényleg, én vagyok. Hát akkor kopogjak?
Boka: Pszt. Ti vagytok azok?
Weisz: Itt van az egész gittegylet, és hát…
Kolnay: Dísziratot írtunk neki. Pirossal írtuk be, hogy az egylet bocsánatot kér tőle, itt a
nagykönyv is.
Boka: Nem tudtatok előbb jönni?
Weisz: Miért?
Boka: Mert az orvos most van benn nála.
Csele: Hát, legfeljebb megvárjuk.
Boka: De miért ilyen későn jöttetek?
Barabás: Sokáig tartott a vita, hogy ki legyen a küldöttség elnöke… És egy félórába került,
amíg megválasztottuk Weiszt.
Kolnay: Adj egy kis helyet Barabás!
Barabás: Sajnálom, de ide én ültem le.
Kolnay: Látom, de attól, még én is leülhetek.
Barabás: Hagyj békén, egy székre egy ember fér.
Kolnay: Elfér azon kettő is.
Barabás: De nem ezen.
Kolnay: De igenis, elfér.
Barabás: De nem fér.
Kolnay: Elfér.
Boka: Fogjátok már be a szátokat.
Doktor hangja: Igazán sajnálom Nemecsek úr, igazán sajnálom Nemecsek úr. Együtt érzek
magukkal. Ami emberileg lehetséges volt, én mindent elkövettem, de itt sajnos, nem volt
segítség.
Kolnay: Azért halt meg, mert megfürdött?
Barabás: Háromszor fürdött meg?
Weisz: Őrület, őrület. Kész őrület, nem?
Csele: De, az.

19
Kolnay: Nézzétek, hogy megy az öreg doki /mutatja/
Barabás: Tényleg, így megy…
/utánozzák/
Janó: Megvetung őket, megvertung.
Boka: Igen. Tudja-e Janó mi történt?
Janó: Mi?
Boka: Nemecsek meghalt.
Janó: Á…Melyik az a Nemecsek?
Boka: Az a kis alacsony.
Janó: Á…Ezekkel mi lesz?
Boka: Majd betesszük a színbe.
Janó: Ott már a mérnök úr holmijai vannak.
Boka: Mérnök úré? Milyen mérnök?
Janó: Építőmérnök.
Boka: Mit akar itt?
Janó: Hát fognak építeni, hétfőn gyűnnek a munkások, felássák a grundot, csinálják pince,
fundamentum, nagy ház, 4 emeletes ház csinálnak ite…
Boka: Ide?
Janó: Ite, ite.
Rácz tanár úr hangja: Fiúk, mint tudjátok Nemecsek Ernő nem lesz többé köztetek.
Nemecsek Ernő meghalt. Megérdemelte volna, hogy felnőtt legyen. Arra kérem az osztályt,
hogy holnap délután 3órakor jelenjék meg a Rákos utcában Nemecsekék háza előtt. Innen
megyünk együtt szegény kis társatok temetésére.
Ha sírni kell, nevetni oly nehéz,
Fiad ne lássa gondjaid,
Az élet néha kegyetlen sebész,
Magad viseld a terheid.
Nézz reánk, nekünk látnunk szabad,
Ezernyi álmot szállani.
Ember, miértünk dolgozol.
Ne hagyd az álmot sárba rántani.
Utcát, teret, fákat adj nekünk,
Érezhessük azt, hogy létezünk,
Ha sírunk, akkor együtt sírj velünk,
Te mond meg, hogy merre léphetünk.
Utcát, teret, fákat adj nekünk,
Érezhessük azt, hogy létezünk,
Ha sírunk, akkor együtt sírj velünk,
Te mond meg, hogy merre léphetünk.
/ismétlés tapssal/
Utcát, teret, fákat adj nekünk,
Érezhessük azt, hogy létezünk,
Ha sírunk, akkor együtt sírj velünk,
Te mond meg, hogy merre léphetünk.

20