A Robinson Crusoe Daniel Defoe angol író 1719-ben

megjelent regénye. A regény egyes szám első

személyben mutatja be a címszereplő életét. A főhős
Robinson Kreutznaer néven született és hajótörést
szenved, majd huszonnyolc évet tölt egy Trinidadhoz
közeli szigeten.

A történetet valószínűleg Alexander Selkirk élete

ihlette, aki négy évig élt a Más a Tierra nevű csendes-
óceáni szigeten (1966-ban a szigetet Robinson Crusoe
szigetnek nevezték el). Valószínűsíthető, hogy Defoe
felhasználta ibn Tufajl Hajj ibn Jakzán című művét,
amely szintén egy lakatlan szigeten játszódik. Egy
másik forrás lehetett Robert Knox beszámolója, akit
Ceylon királya ejtett foglyul 1659-ben.

Helyszínek:
York város,Hull, Humber öböl, Yarmouth Roads,
Winterton Nesst, Kanári-sziget, Cádiz öböl, Lodos los
Santos-öböl,Lakatlan sziget

Szereplők
Robinson Crusoe, Robinson Crusoe anyja, Robinson
Crusoe apja, Izmail, Xury, Péntek, Péntek apja, Pol,
Spanyolok, Jack,Robert, Tom Smith, Will Fry, Will
Atkins, Csónakmester

Daniel Defoe (eredeti neve Daniel Foe) (1660

London-1731. London) Angol író, újságíró. Egy
mészáros fiaként szigorú protestáns szellemben
nevelkedett, amelynek a lényege a munka árán
szerzett haszon tisztelete, a gyakorlatias szemlélet és a
vallásos erkölcs volt. Először kereskedőként a
tengereket járta, majd bekapcsolódott a politikába. A
protestánsok üldözőiről írt gúnyirata miatt pellengérre
állították, fülét megcsonkították, majd börtönbe
került, de ettől népszerűsége megnőtt.
Újságot alapított, amelyben egyszerű embereknek írt,
később csak a regényírásnak élt. Példás családapaként
7 gyereket nevelt.
A Robinsont 60 esztendősen írta.
AZ ELSŐ ÉV

1659. szeptember 30. – Robinson hajótörést szenved

egy lakatlan szigeten.

október 1. – Roncs felfedése

október 1.-24. – Robinson a roncson dolgozik.

október 25. – Egy vihar darabokra töri a roncsot

október 26. – Robinson megfelelő lakóhelyet keres a

szigeten. Egy domb aljában meg is találja.

október 26.-30. – Berendezkedik új lakóhelyén.

október 31. – Felfedezi, hogy a szigeten sok kecske

van.

november 1. – Sátrat állít.

november 2. – Ládákból és deszkákból kerítést épít a

sátor köré.

november 3. – Asztalkészítéssel próbálkozik.

november 4. – Napi időbeosztást állapít meg

magának: meghatározza a munka, a pihenés és a
szórakozás rendjét.

november 5. – Vadászat közben lelő egy vadmacskát.

november 6. – Elkészül az asztal.

november 7.-12. – Székkészítés.

november 13. – Elered az eső, Robinson megijed,

hogy elázik a puskapor.

november 14.-16. – Robinson kis dobozokat készít,

amikben megvédheti a puskaport az eső ellen.

november 17. – Elkezdi kivájni a sátra mögötti

sziklafalat, célja, hogy egy barlangot hozzon létre.
Lassan halad a munka a szerszámok – lapát, ásó,
csákány – hiánya miatt.

november 18. – Az erdőben rábukkan egy vasfa nevű

növényre, ami arról híres, hogy nagyon kemény.
Ebből próbál meg szerszámokat készíteni.

november 19.-23. – Szerszámkészítés

november 24.- december 10. – Barlangépítés. A
barlangot azonban túl nagyra méretezi, ezért
december 10.-én egy része beomlik.

december 11.-17. – A leomlott föld kihordása és a

barlang aládúcolása.

december 17.-20. – Polckészítés.

december 24-26. – A szakadó eső miatt minden

munka szünetel.

december 27. – Robinson megsebesít egy fiatal

kecskét, erről eszébe jut, hogy valahogyan kecskéket
kéne tartania. Így akkor is lenne húsa, amikor a
puskapora már elfogyott.

december 28-31 – A hőség miatt mozdulni sem lehet.

1660. január 1-2 – Robinson megpróbál elfogni egy

kecskét úgy, hogy ráuszítja a kutyáját. A kísérlet
sikertelen, mert a kecske a szarvaival védekezik.

január 3. – április 14. – Robinson azzal foglalkozik,

hogy a barlang és a sátor előtti területet kerítéssel
vegye körbe. Közben rájön, hogy rengeteg dolog
hiányzik még az életből és van, amit nem fog tudni
elkészíteni pl: hordó. Problémás a világítás is, mert
nincs gyertyája. Közben érdekes felfedezést tesz:
amikor a roncsról mentette partra a dolgokat, talált
egy zacskó gabonamagot is. Később a gabonát
kiöntötte a barlang mellé, mert szüksége volt a
zacskóra. Később meglepődve vette észre, hogy a
magok kihajtottak.

április 16. – Elkészült a fal, Robinson most már

biztonságban érzi magát. Ekkor azonban váratlanul
megindul a barlang feletti sziklaoldal és majdnem
betemeti a sátrat és Robinsont. Robinson rájön, hogy a
szigetet földrengés rázza, amit több napig tartó
árhullámok és rossz idő követ. Robinson levonja a
következtetés, hogyha a sziget ki van téve a
földrengéseknek, akkor a barlang nem jó lakóhely.

május 1. – A szokottnál is nagyobb apály idején

Robinson észreveszi a parton hajójuk megmaradt
roncsát, elhatározza, hogy közelebbről is megnézi.

május 2. – június 15. – Robinson folyamatosan az újra

előbukkant roncson dolgozik. Ládákat, hordókat,
ólmot, deszkákat, gerendákat visz partra.
június 16. – Robinson egy teknősbékát talál a parton.
Eddig még nem találkozott ilyen állattal a szigeten.
Kiderül, hogy húsa ízletes és tápláló.

június 18.- július 3. – Robinson beteg. Hullámokban

tör rá a hidegrázás, nagyon rosszul van. Végül úgy
dönt, hogy egy Brazíliában látott gyógymódhoz
folyamodik: rumban dohányleveleket áztat, majd
megissza a rumot. Ettől mély, gyógyító álomba merül,
csak másnap – de valószínűbb, hogy harmadnap – tér
magához. Végül a láz és a hidegrázás elmúlik,
Robinson meggyógyul.

július 4-14. – Robinson még mindig gyenge a

betegségtől, próbál erősödni, ezért nem dolgozik,
hanem minden nap nagy sétákat tesz a szigeten.
Elkeseredik a betegség miatt, rájön, hogy az esős
évszakban nem szabad a szabadban tartózkodnia. Úgy
gondolja, hogy az eső – illetve az, hogy többször
megázott – okozta a betegséget.

június 15-július eleje – Robinson immár 10 hónapja

van a szigeten. Gondoskodott elsődleges
szükségleteiről: lakóhely, élelem és minden
megmentett a hajóroncsról, amit tudott. Most
elhatározza, hogy felfedezi a szigetet, aminek eddig
csak kis részét látta.

Naponta felfedezőutakat tesz, egyre messzebb hatolva

a sziget belseje felé. Kiderül, hogy a sziget
legbarátságtalanabb területén vert tanyát. A szigeten
gyönyörű helyek vannak, talál egy völgyet, amibe
valósággal beleszeret. Komolyan elgondolkodik rajta,
hogy átköltözik a völgybe.

A költözést azonban két okból végül nem valósítja

meg:

 Most a tengerparton él. Ha beköltözik a sziget

belsejébe, akkor semmi esélye sem lesz, hogy
a sziget mellett esetleg elhaladó hajó
észrevegye és megmenekülhessen.
 A barlang, a sátor és kerítés elkészítésébe már
rengeteg energiát fektetett, nincs kedve most
az egészet élőről kezdeni.

július – augusztus eleje – Robinson nem költözik a

völgybe, de épít ott egy kis kunyhót és fallal veszi
körül. Az egész hónapot itt tölti, nyári laknak nevezi
el. A völgyben vadszőlőt is talál, amit megaszal, hogy
mindig legyen friss gyümölcse.
augusztus 14. – október közepe – Megérkezett az esős
évszak. Robinson – tanulva betegségéből – nem
mozdul ki a barlangból, ha nem muszáj. Csak akkor
merészkedik ki, ha kecskére vagy teknősbékára
vadászik. A kényszerű szobafogságot a barlang
bővítésével, szerszámok, bútorok készítésével tölti.
Sőt, egy titkos kijáratot is készít, úgy, hogy addig ás a
barlang falába, amíg kibukkan a doboldalban. Az új
bejáratot gondosan álcázza.

szeptember 30. – A hajótörés évfordulója, Robinson

egy éve van a szigeten.

Állatok a szigeten
kutya

Poll papagáj

kecskék

teknősbékák
 APA – FIA

A regény főszereplője Robinson, aki

szembeszáll apjával, mivel a szülője
akaratával szemben nem akar ügyvéd
lenni. Robinson nem képes a kalandvágyát
legyőzni, ezért tengerre száll.
HAJÓTÖRÉS

KALÓZHAJÓ –
RABSZOLGASORS
 BENNSZÜLÖTTEK

ÉLET A SZIGETEN
rizstermelés, árpatermelés, kecsketartás
 LÁBNYOM

- 15 év után talál egy lábnyomot

- ki lehet még a szigeten
- napokra bezárkózik
- fél a kannibáloktól, vademberektől
- megerősíti a védelmet a háza körül

OROSZLÁNKALAND

SPANYOL HAJÓ RONCSAI

- 23 év után fényt lát a tengeren
- nagy vihar van éjszaka
- reggel hajóroncsokat talál
- nem talál emberi túlélőt, csak egy
kutyát

UTAZÁS
 Állomások:
1. Anglia – első hajóút
2. Afrikai hajóút Guinea – kitanulja a
hajós életet
3. Kanári szigetek – kalózhajó támadás –
Szaleh városa – rabszolga lesz
4. Portugál hajóra száll, ami Braziliában
köt ki
5. Guineába tart újra – hajótörést
szenved és így ér a lakatlan szigetre

LAKHELYEI
KUNYHÓÉPÍTÉS
ROBINSON CRUSOE

DANIEL DEFOE
Az 1659. szeptember 30-án a lakatlan szigetre vetődött Robinson pontosan 27 évet, két hónapot és 19 napot
töltött ott.

„Így távoztam el a szigetről 1686-ban, a hajónapló szerint december 19-én. Huszonhét évig, két hónapig és
tizenkilenc napig voltam itt. […] Hosszú utazás után, 1687, június 11-én megérkeztem Angliába.

28 év 2 hónap és 19 nap
27 év 2 hónap és 19 nap