IRODALOM BIRODALOM II.

: REGE A CSODASZARVASRÓL
MKH_F_18_1 A modul felhasználási területe:6. évfolyam

1
 MODULTÉRKÉP
A modul kapcsolódik a következő Téma: Irodalom Birodalom I., III.
modulokhoz Évfolyam: 6.
A megvalósításához szükséges Tanári végzettség
szakmai kompetenciák Jó szervezőkészség, kreativitás
1. részmodul: 2. részmodul: 3. részmodul:
A MONDÁK VILÁGA „SZARVASLESEN” ANIMÁCIÓ
A részmodulban fejlesztendő A részmodulban fejlesztendő A részmodulban fejlesztendő
kompetenciák: kompetenciák: kompetenciák:
 szóbeli kifejezőkészség  kreativitás  érdeklődés
 hallás utáni szövegértés  versenyszellem  figyelem
 hangos olvasás  szervezési képesség  értékítélet
 lényegkiemelés  döntéshozatal
 figyelem  együttműködés
 emlékezet  lényegkiemelés
 tájékozódás az interneten  értékelés-önértékelés fejlesztése
 örülni más sikerének
 elismerés
Tartalmi egységek bemutatása: Tartalmi egységek bemutatása: Tartalmi egységek bemutatása:
A csodaszarvas monda Arany János: Rege a csodaszarvasról Animációs film
Monda Rege Véleménynyilvánítás
Mítosz Hun-magyar rokonság
Motívum Összehasonlítás-következtetés

2
 Élményszerű előadás
József Attila: A csodaszarvas
Nagy László:
Csodafiú- szarvas
A szarvasokká vált fiúk
Műfordítás
Lírai történés
Vita
Rendszerező beszélgetés
Részmodul időkerete Részmodul időkerete Részmodul időkerete
2 óra 2 óra 3 óra

A modul összóraszáma: 7 óra

3
 MODULLEÍRÁS

1. ÓRA: A CSODASZARVAS MONDA

Tevékenység, instrukciók Munkaforma, Idő, eszközök

módszerek
1. Közös történethallgatás frontális 10 perc
A tanulók helyezkedjenek el kényelmesen, mintha mesét hallgatnának, akár a padra is internet, laptop,
dőlhettek. A következőkre figyeljenek: projektor
 szereplők 1. melléklet (A
 helyszínek vagy B)
 cselekmény fénymásolatok
http://www.youtube.com/watch?v=_mXspMzkoxI Szarvas-motívum
Miután meghallgattuk a történetet, a gyermekek megkapják az elhangzott szöveg 1. melléklet/C
nyomtatott, de hiányos verzióját. önálló feladatvégzéssel pótolják a hiányzó információkat.
Ha nagyon jó képességűek mellékletben a Képes Krónikabeli változat is. (B-változat)

Tanári magyarázat:
A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is
ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő,
néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem
turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. A magyar kutatók szerint
keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál.
4
Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas
mondát, mely később a keresztény Szent Eustachiusnak és Szent Hubertusznak a
vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjének mondakörével keveredett. A
csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen
régóta a csillagos ég jelképe.
A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap jelképe.

2. Hogyan jelenik meg nálunk, magyaroknál, valamint más népeknél a szarvas csoportmunka 40 perc
motívum? Minden csoport kap egy képrészletet. Az egyezőek alakítanak csoportot. előadással együtt

Elolvassák a kapott szöveget, közösen értelmezik, majd hozzáillő illusztrációt készítenek. 2. melléklet
Azt bemutatják a többi csoportnak is.
2. ÓRA: MŰFAJI MEGHATÁROZÁS

1. Bár a mesére utaltunk az előző óra kezdetén, ez mégsem pontos meghatározás. A frontális 5 perc
meghallgatott történet műfaja a címében rejlik: monda. projektor
Olvassuk el közösen a meghatározást a kivetítőről.

A monda 10 perc
A monda a népköltészet prózai vagy verses elbeszélő műfaja. Valós történelmi szereplőkhöz, eseményekhez vagy internet ,
helyszínekhez kötődik. papírcsíkok
A mese, a monda és a mítosz között csak árnyalatnyi különbségek vannak. Míg a mesétől és a mítosztól nem

5
várunk hitelességet, nem várjuk el, hogy legalábbis részben igaz legyen (azaz 100 %-ig kitalálás is lehet a mese),
addig a mondától elvárjuk, hogy vagy a történet, vagy a helyszínek, vagy a szereplők részben valóságosak
legyenek. Lehetnek bennük csodás dolgok is, de nem lehet az egész kitalálás, mese.

Mi is a leglényegesebb különbség a meséhez képest?

A valós elemek.

A mondáknak több fajtája van. Néhányan kaptok 1-1 meghatározást, olvassátok fel a többieknek
A monda fajtái:
Eredetmonda:
Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól.

Helyi monda:
Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz.
Természeti monda:
Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy,
árok, tó vagy barlang létrejötte.

Történelmi monda:
Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény.

Királymonda:
Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik.

6
Ti hová sorolnátok a Csodaszarvasmondát? (Eredetmonda.)
http://zsenipalantak.blogspot.hu/2012/09/a-monda.html
2. Álljanak össze a múlt órai csapatok. A mai órán mondát kell írnotok. Két megkötés csoportmunka 30 perc
van. A csapatkapitányok húznak 1-1 cetlit a begyűjtött meghatározások közül, valamint
szerepelnie kell benne egy szarvasnak.
30 percet kaptok a feladat megoldására. A győztes csapat mondája bekerül az
iskolaújságba, csakúgy, mint az előző órán készített illusztrációk legszebbike.
Fogalmazások bemutatása
3. ÓRA: ARANY JÁNOS: REGE A CSODASZARVASRÓL

1. Meghallgatjuk a verset Latinovits Zoltán előadásában frontális 10 perc

http://www.youtube.com/watch?v=zgn3WGVhc7A internet, laptop,
projektor
2. Kinyomtatva is elébük kerül, újra elolvassák, versszakonként váltogatva. Mikor 3.melléklet
számozott kifejezéshez érünk, az olvassó megáll, s meghallgatjuk a szómagyarázatot. 4.szómagyarázat
előtte: ok
Minden tanuló kap 1-1 szómagyarázatot 20 perc
Fénymásolatok
1 ó: régi
2 levente: daliás, harcra érett fiatal férfi
3 szarvas-gím (itt): nőstény szarvas
4 martja: nagyobb vizek, vízmosások szakadékos partja
5 Don: nagy folyó a mai Ukrajnában
6 Meóti kis tenger: a sekély vizű, mocsaras Aral-tó régies neve

7
7 ihon: ihol, itt
8 fajd: erdőben élő, nagyobb termetű, gyengén repülő madár
9 vörhenyő: vörhenyes, vörösesbarna
10 fenyér: gyér növényzetű terület
11 Sarkantyúba lovat vesznek: megsarkantyúzzák lovukat, nyargalni kezdenek
12 Kantárszárat megeresztnek: megeresztik a kantárt, vágtatnak
13 hon: lakóhely, haza
14 Nincs egyéb, mi őket vonná: nem vágynak másra, elégedettek a sorsukkal
15 faj (itt): nép, nemzet
16 szittya (szkíta): a mai Ukrajna és Oroszország déli pusztáin élő ókori nomád nép neve
17 hősök párja: a két hős, Hunor és Magyar

A két csodaszarvas-történet nagyvonalakban megegyezik, mégis találunk eltéréseket is. Melyek ezek?
 A mondában tudatosan térnek vissza a megtalált helyre, a regében eltévednek.
 Arany műve jobban megmutatja a szereplők érzéseit.
Ismét egy olyan művel van dolgunk, amely címében jelöli meg a műfaját. Mi tehát a műfaja?
 Rege

Tanári magyarázat:
A rege a monda szinonimája (rokon értelmű kifejezése), a monda régi neve, elnevezése.
Tehát e szerint a „rege” és a „monda” egy és ugyanazt jelenti.
Egyes irodalomtörténészek viszont megkülönböztetik a kettőt. Szerintük a rege
a monda rokon műfaja. Szájhagyományban élő, ősi történetet beszél el, csodás elemekben

8
gazdag. A műformája gyakran vers.

3. Teszteljük le, mennyire figyeltünk. Ebben segítenek az alábbi feladatok: 15 perc

http://wenzsuzsi.web.elte.hu/feladat/regeacsodaszarvasrol.htm (verskiegészítés) internet
http://wenzsuzsi.web.elte.hu/feladat/regekviz.htm (kvíz)
https://sites.google.com/site/versek5/home/arany-janos/rege-a-csodaszarvasrol/feladatok/gondolkodtato-kerdesek
(gondolkodtató)

4. Készítsetek családfát a megismert adatok alapján a füzetbe. 5 perc

4. ÓRA

1. Hallgassátok meg Nagy László: Csodafiú- szarvas című versét, miközben olvasom, vers
kövessétek ti is a papíron, mert ezzel kapcsolatos feladatokat kaptok majd. 40 perc
feladatlap,
Tanári magyarázat fénymásolat
A vers alapja a regölés (népszokás; ősi pogány szokás; jókívánságokkal látják el a házat),
ezekben mindig megjelenik a csodaszarvas, melynek agancsán gyertyák gyúlnak (tűz, élet
jelképe).
A versben van nézőpontváltás.
Feladat: Határozzuk meg ezeket, és írjuk a versszakok mellé!
Megoldás:
 1. versszak: elbeszélő
 2. versszak: szarvas
9
 3. versszak: szarvas
 4. versszak: elbeszélő
Tanári magyarázat:
A csodafiú-szarvas megszólalása vallomás. Egyedül van, szabadon, de a küzdelmes lét is
megjelenik. A küzdelemnek nincs értelme. A csodafiú-szarvas jelkép: a férfi, az ember
jelképe.
Feladat:
Az emberi lét hiábavalóságáról szól a vallomás, mert szükségszerűen bukás a vége.
Az évszakok is megjelennek a versben.
Melyik évszak hol? Írd mellé!
Megoldás:
 1. versszak: tavasz
 2. versszak: nyár
 3. versszak: ősz (eső)
 4. versszak: tél

Mit jelképez az első és a negyedik versszak?

Megoldás:
 1. versszak: születés;
 4. versszak: elmúlás, halál
Pogány, keresztény mítoszkör összekapcsolódik
Feladat:

10
Gyűjts olyan kifejezéseket, amelyek a keresztény megközelítéshez kapcsolódnak.
keresztény motívum
karácsony
oltár
gyertya
2. A Cantata profana Bartók Béla egy tenorra, baritonra és zenekarra vagy zongorára írt kórusműve. Alcíme A frontális CD-lejátszó, CD
kilenc csodaszarvas. vagy internet
A mű egy öregemberről és kilenc fiáról szól. Az öregember állandóan vadászni jár, és a
gyerekek is ezen nőnek fel. Egy napon, amikor egyedül maradnak, ők is szarvassá
változnak. Amikor az apjuk észreveszi ezt, arra kéri őket, hogy jöjjenek vele haza, de a
kilenc szarvassá vált fiú már nem megy többé haza.
Nézzük, és hallgassuk közösen az alábbi videót:
http://www.youtube.com/watch?v=an0uNmwRSkw

A történet elhangzása után hangerő mérséklése. egyéni munka

Versértelmezés: József Attila A csodaszarvas című verse
5., 6. ÉS 7. ÓRA
Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról című animációs film megtekintése. frontális DVD
Érdekességek a film elkészítése körül.
Véleménynyilvánítás.
DVD (Jankovics Marcell:Ének a csodaszarvasról) vagy http://video.xfree.hu/?n=fecsa70|
124c6f6785fb60b2b1138bf44a0dfb93

MELLÉKLET
A. változat

11
A CSODASZARVAS
– Jordanes és Kézai Simon krónikája nyomán –
Történt egyszer, hogy Hunor és Magyar vadászat közben messze elkalandoztak, és már a Meotisz mocsarai között bolyongtak.
Ekkor hirtelen egy nőstény szarvas bukkant fel előttük, ők pedig mindjárt üldözőbe vették. Futott a szarvas, majd nagy hirtelen
nyom nélkül elenyészett a vadászok szeme elől. Sokáig keresték, de sehogy sem tudták megtalálni. Ahogy a szarvast keresték, az
egész mocsaras helyet bejárták, és barmok legeltetésére nagyon alkalmasnak találták. Ezután atyjukhoz visszatértek, tőle
engedélyt kértek, és amint ezt megkapták, minden jószágukkal a meotiszi mocsarak közé költöztek.
Meotisz tartománya határos Perzsiával. Mindenfelől tenger veszi körül, egy nagyon keskeny gázlót kivéve. Folyói egyáltalán
nincsenek, de füvekben, fákban, madarakban, halakban és vadállatokban bővelkedik. Nehéz oda a bejutás meg a kijárás is. Hunor
és Magyar népe a meotiszi mocsarak közé behatolt, és öt éven át onnan ki sem mozdult. A hatodik évben elindultak, és a
pusztában véletlenül rábukkantak Belár király fiainak feleségeire, akik férjük nélkül sátrakban tanyáztak. Amikor rájuk bukkantak,
éppen a kürt ünnepét ülték: a zene hangjára táncot jártak. Ekkor őket elfogták, és minden jószágukkal együtt magukkal ragadták
a meotiszi mocsarakba. Az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták, az egyiket Hunor, a másikat Magyar vette
feleségül. Az összes hunok és magyarok ezektől az asszonyoktól származnak.

B. változat

CSODASZARVASMONDA A KÉPES KRÓNIKÁBÓL

12
Miképpen tehát a Szentírás és a szent doktorok mondják, a magyarok Jáfet fiától, Magortól származnak, aki - Szent Sigilbert
antiochiai püspöknek a keleti nemzetekről szóló krónikája szerint - ötvennyolc esztendővel a vízözön után ment bé Evilat földjére,
és feleségétől, Enétől, nemzette Magort és Hunort; róluk a magyarok és hunok nevezete.
A MAGYAROK ELTERJEDÉSÉNEK
KEZDETE SZITTYAORSZÁG KELETI RÉSZÉN
Történt azután egy napon, hogy vadászni indultak; a pusztaságban szarvasünő bukkant elébük; ezt a Maeotis ingoványaiba
üldözték; futott előlük. Mikor azonban ott teljességgel eltűnt előlük, sokáig keresték, de semmiképpen fel nem lelhették.
Bebolyongták azután ezt a mocsárvidéket, és úgy találták, hogy az alkalmas nyájak legeltetésére. Visszatértek hát atyjukhoz, és
tőle engedelmet kapván, minden jószágukkal bementek a maeotisi mocsarakba, és ott is maradtak. Maeotis vidéke pedig
Perzsaországgal határos; egyetlen gázló kivételével mindenfelől tenger övezi; folyóvizekben, növényekben, erdőben, halban,
vadban, madarakban bővelkedik; ki-be járni ott bajos dolog. Elérkezvén tehát a maeotisi mocsarakba, nyugton megültek ott öt
évig. ❧ A hatodik esztendőben pedig kimentek; a pusztaságban a sátrak alatt véletlenül a Bereka-fiak feleségeire és gyermekeire
bukkantak, amint férjeik nélkül a kürt ünnepét ülték, és történetesen éppen zene hangjai mellett táncot jártak; jószágostul
gyorsan elragadták őket a Maeotis ingoványaiba. A vízözön után ez volt az első rablás. Úgy esett, hogy ama csatában a leányok
között Dul alán fejedelemnek két leányát is elragadták; egyiket Hunor, másikat Magor vette feleségül: ezektől az asszonyoktól
erednek mind a hunok vagy a magyarok.
http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm#1

13
2. melléklet (1. óra 2. részhez)

1. A hun-magyar mondakörben
Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és a magyarok cselekedetei) című művében maradt fenn az a monda,
mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt – akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak – új, letelepedésre
alkalmas területre vezette vadászatuk közben egy szarvas. A csodaszarvas mondája a Képes krónikában is megtalálható. A
magyar őstörténetről valószínűleg létezett egy ősgeszta a 11. században, amely azonban nem maradt fenn. Balassa István és
Ortutay Gyula vélekedése szerint, a Csodaszarvas-monda eredete ez a 11. századi ősgeszta lehetett. A  6. században élt Iordanes
ravennai püspök, római történetíró De origine actibusque Getarum röviden Getica (A geták eredetéről és tetteiről) című művében
megírta a csodaszarvas-legendát, melyet a középkori magyar krónikások, és Antonio Bonfini „A magyar történelem tizedei” című
művében is , átvettek Jordanestől. 
 

2. A középkori mondákban
Egy csodálatos szarvas szerepelt Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok viselt dolgai) című művében Bars vezérről és Bars
vára alapításáról szóló fejezetében is. Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó
mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a
hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott.
Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon
nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják. A magyar (és a lengyel) középkori krónikákban többször ismétlődő motívum, hogy
egy csodálatos viselkedésű szarvas mutatja meg, hogy hol kell templomot, kolostort építeni: Szent Gellértnek is egy szarvas
mutatja meg a bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová

14
építse a székesegyházat, a lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek
kolostort.

  
3. A néphagyományban
A regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat, csodafiúszarvasnak is nevezik. Vas megyében Bucsun, a
századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt; a
Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a szép hold, jobb veséjén az égi csillagok. Más
dunántúli változatok szerint ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya, „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”. A csodaszarvas kis
kerek pázsiton legelészik, vagy fekete felhőben tűnik fel.

 http://www.magyarvagyok.com/kultura/hungarikum/tortenelmi-hagyatek/958-Csodaszarvas.html

15
4. Más népeknél
A szkíták világképében fontos szerepet játszott a csodaszarvas. Számukra a szarvas minden bizonnyal totemősként is szolgált,
azaz egy szarvas képében megjelenő őstől származtatták magukat. Ezt jelzi, hogy a szkíták neve az őket jól ismerő perzsák
nyelvén „szaka" volt, amely szónak a jelentése szarvas, illetve a szarvas népe.
Az ukrán, bolgár, román kolindákban különösen a legényeknek szóló köszöntőkben szerepel a szarvasvadászat. Ezekben az
énekekben a nagy erejű „csodaszarvas” azzal dicsekszik, hogy legyőzhetetlen. A felköszöntött legény azonban erősebb és
ügyesebb a csodaszarvasnál is.

Mitológiai jellegű szarvasénekeket a román költészet az állatalakoskodó szokásokkal kapcsolatban is ismer.

Mindezeknek a szarvas-énekeknek igen régi mitikus képzetek képezik a hátterét, melyek nemcsak európai és ázsiai népeknél,
hanem az észak-amerikai indiánoknál is feltűnnek.

A vogul népköltészet szerint a szarvas fényes szent állat az égen. * Szarvas húzza a nap kocsiját a skandináviai bronzkori
sziklarajzokon, az észak-itáliai prehisztorikus sziklarajzokon. Nap és szarvas együttes ábrázolása látható a nyugat-szibériai
sziklarajzokon is. Pausanias szerint szarvasok húzták Artemisz fogatát stb. *
http://mek.oszk.hu/04600/04689/html/dtnepkolt0005.html

16
3. melléklet
Arany János: Rege a
csodaszarvasról
Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;
Fű kizöldül ó1 sirhanton,
Bajnok ébred hősi lanton.
Vadat űzni feljövének
Hős fiai szép Enéhnek:
Hunor s Magyar, két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia.
Ötven-ötven jó leventét2
Kiszemeltek, hogy követnék;
Mint valamely véres hadra,
Fegyverkeztek könnyü vadra.
Vad előttük vérbe fekszik,
Őz vagy szarvas nem menekszik;
Elejtették már a hímet —
Üldözik a szarvas-gímet.3
Gím után ők egyre törnek,
Puszta martján4 sós tengernek,
Hol a farkas, hol a medve
Sohasem járt, eltévedne.
[…]
Minden este bánva bánják,
Hogy e vadat mér’ kivánják,
Mért is űzik egyre, nyomba,
Tévelyítő bús vadonba.
Mégis, mégis, ha reggel lett,
A gímszarvast űzni kellett,
Mint töviset szél játéka,
17
Mint madarat az árnyéka.
Száll a madár, száll az ének,
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.
Vadont s a Dont5 ők felverik
A Meóti6 kis tengerig;
Süppedékes mély tavaknak
Szigetére ők behatnak.
Ott a szarvas, mint a pára
— Köd előtte, köd utána —
Míg az ember széjjelnézne:
Szemök elöl elenyésze.
Hóha! Hóha! Hol van a vad?…
Egy kiáltja: ihon7 szalad!
Más kiáltja: itt van, itten!
A harmadik: sehol sincsen!
Minden zugot megüldöznek,
Minden bokrot átaldöfnek;
Gyík ha rezzen, fajd8 ha rebben:
De a gímvad nincs ezekben.
Szóla Magyar: hej! ki tudja
Merre van a hazánk útja?
Kerek az ég mindenfelé —
Anyám, anyám, meghalsz belé!
Szóla Hunor itt maradjunk!
Tanyát verjünk; itthon vagyunk:
Selyem a fű, édes a víz,
Fa-odúból csöpög a méz,
Kék folyam ad fényes halat,
Vörhenyő9 vad ízes falat,
Feszes az íj, sebes a nyíl,
Harckalandon zsákmány a díj.
Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.
Hogy elúntak otthon űlni,
Halat csalni, őzet űzni:
Új kalandra, szebb csatára
Ereszkedtek a pusztára.
Puszta földön, sík fenyéren10
Zene hallik sötét éjen,
Zene, síp, dob, mély vadonban,
Mintha égből, mint álomban.
Tündér lyányok ottan laknak,
Táncot ropnak, úgy mulatnak.
Szőve ködbül sátoruk van:
Ugy mulatnak sátorukban.
Férfi egy sincs közelébe’;
De a földi lyányok szépe
18
Lyányai Belárnak, Dúlnak,
Tündérséget ott tanúlnak.
Dúl királyé, legszebb, kettő;
Agg Beláré tizenkettő;
Összesen mind: száz meg kettő
A tündérré válni kezdő.
[…]
Haj vitézek! haj elébe!
Kiki egyet az ölébe!
Vigyük haza asszonyunkat:
Fújja felszél a nyomunkat.
Sarkantyúba lovat vesznek,11
Kantárszárat megeresztnek;12
A leányság bent, a körbe’ —
Mind a körbe’, sok az ölbe’.
Nagy sikoltás erre támad,
Futna széjjel a leányhad;
Elől tűzbe, hátul vízbe,
Mindenkép jut férfi kézbe.
[…]
Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek.
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.
Dúl leányi, a legszebbek,
Hunor, Magyar nője lettek;
S a leventék, épen százan,
Megosztoztak mind a százon.
Büszke lyányok ott idővel
Megbékéltek asszony-fővel;
Haza többé nem készültek:
Engesztelni fiat szültek.
Tó szigetje édes honná,13
Sátoruk lőn szép otthonná,
Ágyok áldott nyúgalommá:
Nincs egyéb, mi őket vonná.14
Fiat szűltek hősi nemre,
Szép leányt is szerelemre;
Dali törzsnek ifju ágot,
19
Maguk helyett szűz virágot.
[…]
Hunor ága hún fajt15 nemzett,
Magyaré a magyar nemzet;
Szaporaság lőn temérdek;
A szigetben nem is fértek.
Szittya16 földet elözönlék,
Dúl királynak dús örökjét; —
És azóta, hősök párja!17
Híretek száll szájrul szájra.
4. melléklet maradok magamra,
maradok magamra.
Nagy László: Csodafiú-szarvas
Vadászok meglőnek,
golyó a szügyemben,
Balatonban a sok víz,
Tavasz kerekedik,
mind az én könnyem,
bimbó tüzesedik,
sírva sírok, sírva sírok,
jázminfával fényes
ha sietek, lemaradok,
agancs verekedik,
csodafiú-szarvas
csodafiú-szarvas
hiába vagyok,
nekitülekedik,
hiába vagyok.
nekitülekedik.

Deresen, havasan
eljön a karácsony,
csodafiú-szarvas
Jázminfa virágát
föláll az oltáron,
lerágom hajnalra,
szép agancsa gyúlva gyullad:
inaimmal ugrok
gyertya tizenhárom,
nyárdelelő napba,
gyertya tizenhárom.
pörkölődök, vékonyodok,

20
5. melléklet Az az előd nem volt boldog.
Nem boldogok az utódok.
József Attila: A CSODASZARVAS Az ős haza odaveszett,
de a vágy nem emlékezet.
Hejh magyarok, hajh szegények,
Ükös ükünk, ősök őse,
hova űzni azt a gímet?
ázsiai puszták hőse,
Aki hajtja, belepusztul
vágyat nevelt csodavadra,
asszonyostul, csapatostul.
szarvast űzött napnyugatra.
Az is, aki látta, végre,
Űztön űzte kis sereggel,
hagyja immár békességbe.
éjten éjjel, reges reggel,
Tisza mellett, Duna mellett,
át az éren, át az áron,
az a szarvas itt legelget.
fegyveres népű határon.
Ázsiai nehéz szaga
ázott pusztán füstöl tova
Csodaállat, csak elillant,
s aranyszőre, mikor illan,
lombokon át, ha megcsillant.
gyári füstön általcsillan.
Csak a nyomát hagyta minden
füves földön, fájó szívben.
Kortyolgat az ég tavából,
villó aggancsa világol -
ága-boga tükörképe
csillagvilág mindensége.

21
6. melléklet

Pótfeladat

A sumér, szittya és hun származástudatunkat a Csodaszarvasmonda őrizte meg napjainkig. A mondák valóságos történetek mesés
elbeszélői, melyekből rendszerint ki lehet bontani a történet magvát. A Csodaszarvasmondának három változata van. A
legismertebb szerint Hunort és Magyart a csodaszarvas Meótisz mocsaras vidékére vezette, ahol Dul király lányait vették feleségül.
Miután megszaporodtak, onnan jutottak el a hunok is, magyarok is Pannóniába, mely Dunántúl neve volt a római korban. A
monda második változatában Hunor és Magyar egy „csodálatos színekben pompázó vadra" talált, melyet nem tudtak elejteni, és e
vad Perzsia vidékére vezette a testvérpárt. Onnan indultak Pannónia elfoglalására, ahol az „ő nyelvüket beszélték” A harmadik
változatban csak Hunor szerepel, akinek a „csodálatos színekben pompázó vad jelzi", hogy el kell foglalnia Pannóniát. Hunor ugyan
meghal, de az őt követő Kattar (Kádár), teljesíti az „égi parancsot". A szarvas ugyanis az Égi Fény, azaz a Nap földi jelképe, a
Nap pedig az Istené. E szerint a „csodálatos színekben pompázó vad", az Isten jelképe, a Nap volt, vagyis Hunort és Magyart az
isteni gondviselés vezérelte őket vissza őseik földjére.)

22
7. melléklet: Képek csoportalakításhoz:

23
 c

24
25