Hogyan írjunk jellemzést?

ÓRAVÁZLAT
5. évfolyam. Magyar nyelv

I. A feladatterv / óraterv / tematikus terv címe, témája:

Hogyan írjunk jellemzést? A jellemzés írásának menete, művészeti alkotások szereplőinek
jellemzése.

II. Tudnivalók a feladatról / tematikus tervről

A feladat javasolt helye, kapcsolódásai: 5. osztályban magyar nyelv: írás és olvasás, illetve
szövegalkotás témakör; irodalom: a János vitéz témakörével párhuzamosan.
Tervezett idő: 3 tanóra (3x45 perc).

Javasolt beosztás:
Óra Feladat Idő Megjegyzések
1. Ráhangolódás
1. feladat 10 perc
2. feladat 15 perc
3. feladat 5 perc
4. feladat 15 perc
2. Jelentésteremtés
5. feladat 20 perc
6. feladat 5 perc
7. feladat 15 perc
Csoportalakítás 5 perc Az anyaggyűjtés mindenképpen tanórán
kívüli tevékenység keretében történik, a
jegyzeteket felhasználva tudják összeállítani
a jellemzés vázát, illetve megírni a
jellemzést.
3. 8. feladat 30 perc
Reflektálás
9. feladat 10 perc
10. feladat 5 perc

Kapcsolódási pontok más tantárgyakhoz:

 Irodalom: János vitéz
 Hon- és népismeret: a pásztorok világa – pásztorviseletek

A feladat fókuszai:
Ismeretek a nyelvről: Az esszéírás lépéseinek ismerete és használata az életkornak megfelelő
szinten, a szöveg tagolása, a bekezdés szerkezete.
Szövegértési-nyelvhasználati fókusz: Cél, hogy a tanulók képesek legyenek globális,
információkereső, értelmező és reflektáló olvasásra, tartalommondásra; a cím és a szöveg
kapcsolatának magyarázatára; a címadásra.
Szövegalkotási-nyelvhasználati fókusz: Cél, hogy a tanulók legyenek képesek rövidebb
szövegek alkotására a szövegalkotás műveleteinek ismerete alapján (anyaggyűjtés, lényeges
gondolatok kiválasztása, elrendezése, a szöveg bekezdésekre tagolása, címválasztás). A
szöveg szereplőinek bemutatása, jellemzés írása.
Tematikus-szemléleti fókusz: Cél, hogy a tanulók képesek legyenek különböző vázlatok
felhasználására, különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására.

Módszertani javaslatok:
 Célszerű az első két óra anyagát a János vitéz tanítása elé helyezni, mivel az itt
megbeszélt ismereteket a János vitéz olvasása közben folyamatosan felhasználni akár órai
feldolgozás, akár házi feladat formájában.
 A ráhangoló feladatokban egyrészt mozgósítani és rendszerezni szeretnénk a tanulók
előzetes ismereteit, illetve képzeletük mozgósítására ösztönözni őket.
 A 7. feladat folyamatos bővítést igényel, akár órán, akár házi feladatként feladhatjuk,
hogy a főhős (Jancsi) jellemzésének módjait tudatosan figyeljék és jegyezzék le a tanulók. Így
gazdag anyag gyűlhet össze egy jellemzés megírásához. Egyúttal azt is erősíthetjük, hogy az
utalásokat pontosan adatolni kell.
 Az elkészült táblázatot csoportmunkában összehasonlítják a tanulók, elkészítik a jellemzés
vázlatát, és annak alapján közösen írják meg a fogalmazást (8. feladat). Ennél a feladatnál
fontos az is, hogy megállapításaikat támasszák alá a szövegből vett részletekkel.
 Az elkészült alkotásokat utána mutassák meg egymásnak a csoportok, értékeljék egymás
munkáját!
 Az értékelést követően (9. feladat) a tanár is értékelje a csoportok munkáját!

Szervezési feladatok és eszközök:

III. Feladatsor, elemzési vázlat

Ráhangolódás
1. feladat: „Nincs jobb élet a juhásznál”(népdal) (10 perc)
Egészítsd ki az ábrát a magyarázó szöveg alapján!

fejfedő

hajviselet

eszköz

lábbeli

társak

A pásztorviselet sok régies elemet és motívumot őriz. A pusztai pásztor ruházata

vászonból szőtt bő fehér gatyából és fehér, borjúszájú (bő ujjú) ingből, fekete pitykés lajbiból
(ezüstgombokkal ékesített mellény), valamint subából vagy szűrből áll. A hideg és meleg,
eső, szél és hó ellen is hatásos suba palástszerű, bokáig érő ruha, mely a hosszúfürtű magyar
juh lenyúzott bőréből készül. A szűr a magyar férfi legismertebb felsőruhája volt. Vállra vetve
esőköpönyegként vagy ünnepi viseletként szolgált. Az ujjakat gyakran bevarrták, a bevarrt
ujjakban használati tárgyakat tartottak.
 A pásztorok nemezből készült, felhajtott szélű, csákósan vágott, magas tetejű süveget
viseltek, majd ezt felváltotta a karimás kalap. A 19. század első felében a férfiak hosszú,
vállig érő hajukat vagy befonták, vagy különbözőképpen feltűzték. Hegyesre pödört, hosszú
bajuszt viseltek. Lábukon bőrből fűzött, kerek orrú bocskort, ünnepi alkalmakkor vagy télen
csizmát viseltek.
A pásztor egyik fontos munkaeszköze, terelőeszköze a bot. Hosszúságát a pásztor saját
testmagasságához méri (álla alatt kb. 20 cm-re kell érnie), vastagságát tetszés szerint választja
meg és mindig magánál hordja.
A pásztor legfontosabb társa a kutya. A pásztorkutyáknál nem számít a kinézet, csak az
a fontos, hogy megfelelően dolgozzon.

2. feladat: „Mindenfelé kerek az ég alja / Szegín juhász, szűr a fejed alja.” (népdal) (15
perc)
Pármunka:
a) Találjátok ki az ábrán szereplő juhász jellemét: hogyan gondolkozik, érez, cselekszik,
viselkedik?
b) Írjatok egy bekezdést az elképzelt juhászról!

3. feladat: Mit és miért tanulunk? (5 perc)

A célok ismertetése a tanulókkal. Elmondjuk, hogy a téma tanulmányozása segítségével a
tanulók képesek lesznek:
 a jellemzés eszközeinek tudatos megfigyelésére az adott szövegben;
 a megállapítások alátámasztására szövegből vett példákkal, idézetekkel;
 vázlatot készíteni és felhasználni a szövegalkotás folyamatában;
 a szövegalkotás műveleteinek ismerete alapján (anyaggyűjtés, lényeges gondolatok
kiválasztása, elrendezése, a szöveg bekezdésekre tagolása, címválasztás) esszét írni a
lehetséges sémák segítségével.

4. feladat: A jellemzés módjai az irodalmi alkotásokban (15 perc)

Előzetes tudás előhívása
 Mivel a tanulóknak van már korábbi ismeretük a jellemzésről, ezekre építhetünk. Egyéni
munkával gyűjtsék össze azokat a módszereket, amelyekkel találkoztak már tanulmányaik
során! Páros munkával rendszerezzék ezeket!
 Vélhetően a külső és belső jellemzőket fogják említeni, a jellemzés módjait az alábbi ábra
kitöltésével tudják rendszerezni.
 II. Jelentésteremtés
5. feladat: János vitéz – Jancsi jellemzése (20 perc)
Írd a táblázatba az elbeszélés módjának megfelelő idézetek számát!

A narrátor (elbeszélő) jellemez

Másik szereplő jellemez

A szereplő maga jellemez

A szereplő gondolatai

A szereplő cselekedetei

A szereplő beszéde

A szereplő interakciója másokkal

A többi szereplő viszonya hozzá

1.
„Ha szépen megkérem kendet, öreg bátya,
Átszállít-e engem tenger más partjára?
Örömest fizetnék, hanem nincsen pénzem,
Tegye meg kend ingyen, köszönettel vészem.”
3.
János vitéz ekkép végzé történetét,
Nem hagyta hidegen a hallgatók szivét;
A királylyány arcát mosta könnyhullatás,
Melynek kútfeje volt bánat s szánakozás.
5.
S a kancsók mélységes fenekére néztek,
S lett eltemetése fejökben az észnek;
Maga volt csak Jancsi, ki mértéket tartott,
Kinálgatták, de ő aprókat kortyantott.
7.
Soká nyargalt Jancsi, amíg utolérte,
„Megállj, a hitedet!” kiáltott feléje,
„Állj meg, vagy testeden mindjárt nyitok kaput,
Melyen által hitvány lelked pokolba fut.”
9.
Jó hosszú botjára Jancsi támaszkodott,
Lekonyította a karimás kalapot,
Nagyszőrű subáját meg kifordította,
Úgy tekintett bele a vad zivatarba.
11.
„Te derék legény vagy, azt a bátor szented!
Téged az isten is zsiványnak teremtett.
Éltedet megveted, a halált nem féled...
Te kellesz minekünk... kezet csapunk véled!”
13.
„Mindenekelőtt is mondd meg a nevedet,
Bátor vitéz, aki lyányom megmentetted.”
„Kukorica Jancsi becsületes nevem;
Egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem.”
15.
Amint a katonák közelébe értek,
Ily szavát hallotta Jancsi a vezérnek:
„Vigyázz, földi! bizony rálépsz a fejedre...
Mi ördögért vagy úgy a búnak eredve?”
6. feladat: Melyik a pontosabb? (5 perc)
Vesd össze az alábbi képeket a János vitéz szövegével! Melyik felel meg pontosabban Jancsi
leírásának? Válaszodat indokold is!
2.
Csillagokat rúgott szilaj paripája,
Mikor Jancsi magát fölvetette rája,
De ő keményen űlt rajta, mint a cövek,
A földindulás sem rázhatta volna meg.
4.
Csak azért futott, mert világosan látta,
Hogy méltán haragszik oly nagyon gazdája;
S ha ütlegre kerül a dolog, azt verje,
Ki félig apja volt, ki őt fölnevelte?
6.
Jancsi pedig szólott fohászkodva nagyot:
„Én a kerek világ bujdosója vagyok;
Ha kegyelmetekkel egy sorba lehetnék,
A ragyogó nappal farkasszemet néznék.”
8.
Bámulói lettek katonapajtási,
Nem győzték szépségét, erejét csodálni,
És amerre mentek, s beszállásozának,
Induláskor gyakran sírtak a leányok.
10.
„Akinek életét van miért félteni,
Ha e tájt kerüli, nagyon bölcsen teszi.
Nekem nem kedves az élet, hát közétek,
Bárkik vagytok, egész bátorsággal lépek.”
12.
Jancsi ereiben nem folyt víz vér helyett,
Szívében hatalmas tusa keletkezett;
De lecsillapítá szíve nagy tusáját,
Emlékezetébe hozván Iluskáját.
14.
Istenem teremtőm! mit beszélek én itt?
Zsiványoknak vigyem el átkozott pénzit?
Tán minden darabhoz vérfoltok ragadtak,
S én ilyen kincsekkel legyek boldog, gazdag?
16.
Markos gyerek volt ő, husz legényen kitett,
Noha nem érte meg még husszor a telet.
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es- http://dia.osaarchivum.org/public/index.php?fs=689&s
irodalom/irodalom/irodalom-5-osztaly/a-janos-vitez- earch=2&page=
nepi-motivumai/nepi-motivumok-a-janos-vitezben

7. feladat: A hős jellemzése (15 perc)

Az ábra tanulmányozása alapján készítsetek jegyzeteket Jancsi jelleméről a János vitéz
olvasása folyamán! A jegyzeteléshez használjátok az alábbi táblázatot!

Jellemvonás A szövegből vett példa vagy idézet*

*Fontos, hogy szó szerinti idézet esetén tedd idézőjelbe az idézett szöveget. Add meg azt is,
honnan való az idézet!

8. feladat: Lépésről lépésre (30 perc)

Egy szereplő jellemzése
A jellemzés elkészítése igen nehéz feladat, az alábbi szempontok segítenek ennek
elkészítésében. Alakítsatok csoportokat, a csoportok tanulmányozzák a szempontokat, és
tartsák őket szem előtt az anyaggyűjtés során!
1. Első olvasás: figyeld meg a szereplők szavait, cselekedeteit, kapcsolatait, küzdelmeit!
2. Második olvasás: készíts jegyzeteket azokról az elemekről, melyek a főszereplőt
jellemzik!
3. Írj egy bekezdést a főszereplőről és arról, milyen szerepet tölt be a műben!
 Írd le a külsejét, és magyarázd el, mit árul el a megjelenése a szereplőről! Ne
felejtsd el alátámasztani megállapításaidat a műből vett példákkal vagy
idézetekkel!
 Vizsgáld a szereplő által használt nyelvezetet is! Végig ugyanúgy beszél, vagy
változik a mű során?
 Ha a szöveg tartalmaz részleteket a szereplő hátteréről, azt is foglald bele a
jellemzésbe! (Hol és mikor született, nevelkedett? Milyen tanulmányokat
folytatott? Hogyan befolyásolja mindez a szereplő cselekedeteit és beszédét?)
 Írj a szereplő személyiségéről is! Az esze vagy az érzelmei vezetik? Mit tart
fontosnak, értékesnek? Mik a céljai? Hozz konkrét példákat, idézeteket ezek
bemutatására!
4. Mutasd be és elemezd a szereplő viszonyát a többiekkel! Vezeti vagy követi a
többieket? Vannak barátai, családja? Hozz példákat a szövegből!
5. Mutasd be a küzdelmet vagy konfliktust, amellyel a szereplő szembesül a műben! Az
alábbi táblázat segítségével gyűjts példákat a szereplő konfliktusairól!
 6. Figyeld meg a szereplő fontosabb cselekedeteit! Mit árulnak el ezek a cselekedetek az
olvasónak? Hogyan küzd meg a szereplő a konfliktusokkal? Hogyan változik, jobbá
vagy rosszabbá lesz?

Tartsd szem előtt:

 Mindig támaszkodj a szövegre, hozz példát megállapításaid alátámasztására! Fontos:
az elemző szövegbe kell beilleszteni a példát vagy idézetet.
 Készíts vázlatot, melyben rendezed gondolataidat!
 Gondosan szerkeszd meg a fogalmazásodat! Ügyelj arra, hogy
o a bevezetés keltse fel az olvasó érdeklődését;
o minden bekezdés az adott témáról szóljon, a bekezdések kapcsolódjanak
egymáshoz;
o a befejezésben lezárásként említsd meg újra a jellemzés fontosabb
megállapításait!
 Egy jó jellemzés a szereplő rossz tulajdonságaira is kitér.

III. Reflektálás

9. feladat: Értékelés és önértékelés (10 perc)

Az órán (órákon) együtt dolgozó csoportok olvassák fel az elkészült jellemzéseket, értékeljék
saját munkájukat csoportban, és írják össze, mi mindent tanultak a három órából.

10. feladat: Kitekintés – Szerepjáték

 Minden diák kap egy-egy kártyát a János vitéz egyik szereplőjének nevével.
 Pármunkában próbálják megfejteni a másik szereplő nevét a jellemére vonatkozó
kérdések segítségével. (A játék változata lehet az, hogy a tanulók hátára ragasztjuk
 egy-egy szereplő nevét úgy, hogy ne lássák a nevet. „Személyazonosságukra” úgy
derítenek fényt, hogy kérdéseket tesznek fel a párjuknak.)
 A kérdések a szereplő cselekedeteire, jellemére vonatkoznak (Hogyan érezted magad,
mikor…; Mit tettél, mikor…; Miért…; Büszke vagy arra, hogy… stb.).

IV. Megoldások
1 feladat: „Nincs jobb élet a juhásznál”(népdal)
Fejfedő: karimás kalap
Arc: bajusz
Hajviselet: fonott haj
Viselet: bő, fehér gatya, borjúszájú ing, pitykés lajbi, suba
Eszköz: bot
Lábbeli: csizma
Társak: kutya

4. feladat: A jellemzés módjai az irodalmi alkotásokban

5. feladat: János vitéz – Jancsi jellemzése (lehetséges megoldás)

A narrátor (elbeszélő) jellemez 5., 16.

Másik szereplő jellemez 11., 15.
A szereplő maga jellemez 6., 10.
A szereplő gondolatai 4., 14.
A szereplő cselekedetei 2., 9.
A szereplő beszéde 1., 7.
A szereplő interakciója másokkal 12., 13.
A többi szereplő viszonya hozzá 3., 8.

6. feladat: Melyik a pontosabb?

Mivel az első kép ábrázolása stilizáltabb, a tanulók várhatóan a második (realistább) képet
érzik majd élethűnek. A diafilmen Kukorica Jancsi ábrázolása pontosabb, mint a rajzfilmé,
mivel Petőfi szövegében nincs szó szűrről, csak subáról. A cifraszűr bizonyos fokú
gazdagságot jelentett, a szegény árvának nem is lehetett módja ilyet szerezni.
A feladat megbeszélése során arra is lehetőségünk nyílik, hogy beszéljünk arról, hogyan
ábrázol egy kép, mennyire áttételes vagy konkrét.

V.
Az óratervet készítette: Jankay Éva
Lektorálta és jóváhagyta: Fenyő D. György