Molnár Ferenc 

A Pál utcai fiúk című művének feldolgozását egy rendhagyó irodalomóra

szervezésével kezdjük. A tanóra helyszínét az iskolai könyvtárba helyezzük, ahol lehetőség
szerint úgy rendezzük el a tanulópadokat és székeket, hogy kerekasztal-jellegű beszélgetést
tudjunk folytatni. A tanár asztalán kendővel letakart tárgyak sorakoznak, a tanulók egyelőre nem
nézhetnek a kendő alá. Az óra célja, hogy felkeltsük a házi olvasmány iránti érdeklődést, illetve
bevezessük a tanulókat a szereplők világába. Miután a tanulók helyet foglaltak, elkezdődhet az
óra.
1. JÓSLÁS (tanári narráció, fürtábra, frontális megbeszélés): A gyakorlat a regényben előforduló tárgyakat
mint kulcsmotívumokat értelmezi. A tárgyakhoz fűződő előfeltételezések a történet iránti érdeklődést
kívánják felkelteni, illetve a tanulók fantáziáját mozgósítják. A feladat tanári narrációval kezdődik – Az
előttünk álló két hónapban egy új témával foglalkozunk, amiben egy baráti társaság kalandjaival
ismerkedünk meg. A kalandok során néhány tárgy fontos szerephez jut. Most elhoztam nektek ezeket a
tárgyakat: próbáljuk meg együtt megjósolni, vajon milyen esemény kapcsolható ehhez a tárgyhoz, milyen
szerepet tölthetett be egy-egy kaland során.
A tanár egyenként húzza ki a tárgyakat a kendő alól (síp, játéktrombita, fekete füzet, zászló,
haditerv, törökméz, játékgolyó stb.), a tanulók hangosan megosztják egymással a gondolataikat.
Egy tanuló fürtábrába rendezve egy nagy csomagolópapírra jegyzi a társaság ötleteit; minden
tárgyról más készít jegyzetet. Egy megoldási javaslat:

Frontális megbeszélés: Vajon milyen életkorú szereplőkre utalnak ezek a tárgyak? Melyek azok a
tárgyak, amelyek kifejezetten gyerekekre utalnak?
A megbeszélés alapján közösen megállapítjuk, hogy gyerekekről, méghozzá osztálytársakról szól
majd a történetünk.

A gyakorlat lezárása (tanári narráció): Ezt a csomagolópapírt most eltesszük, és ezután minden óra
elején kifüggesztjük a táblára. Hogy valójában milyen szerepet töltenek be ezek a tárgyak a mi
történetünkben, csak az előttünk álló órák folyamán fog kiderülni. Arra kérlek Titeket, amint észreveszitek,
hogy valamelyik tárgy szóba jött, jelezzetek, és ellenőrizzük, vajon jól jósoltatok-e. Annyit elárulok: már a
jövő héten az egyik tárgyról beszélni fogunk, jól figyeljetek hát! (Jó tanács: jó ponttal vagy egyéb
dicsérettel jutalmazhatjuk azt a tanulót, aki elsőként jelez, hogy felfedezte az olvasmányában
valamelyik említett tárgy jelenlétét.)
2. SZEREP(LŐ)JÁTÉKOK (drámajáték, kreatív írás, megbeszélés): A Pál utcai fiúk olvasásának egyik
legnagyobb nehézsége a regény gazdag szereplőrendszerének átlátása. A könnyebb eligazodás érdekében a
bevezető órán több gyakorlatot is szánunk a szereplők nevének megjegyzésére, amely nem csupán az
olvasás során fellépő idegenségérzet leküzdését szolgálja, hanem a tanulók memóriáját is fejleszti.
a. NÉVLÁNC: A tanulópadok mögül kimozdulva, kör alakba rendezzük a székeket. A tanár kis papírokra
előkészítette már a regény szereplőinek neveit (Nemecsek Ernő, Boka János, Hektor, Weisz stb.) – egy
kalapból minden tanuló húz magának egyet. Ezt követően mindenki sorban bemutatkozik, azonban nem
elég a saját „új nevét” elmondania, hanem minden előtte elhangzott nevet sorban meg kell ismételnie. A
játékot kezdő tanuló tehát egy nevet, a mellette ülő már két nevet, a harmadik játékos pedig már három
nevet mond ki. Ha körbeérünk, érdemes a másik irányból is lefuttatni a játékot, hogy a gyakorlat elején
szereplő gyerekek is motiváltak maradjanak. 
b.  HAHÓ-HÓ!: Az előző feladat sikerességének ellenőrzésére szolgáló gyakorlat – a tanár a kör közepén
helyezkedik el. Háromféle instrukciót tehet – amennyiben rámutatva az egyik tanulóra azt mondja: HAHÓ!,
az adott tanuló a bal szomszédja „új nevét” mondja ki hangosan. Ha egy tanulóra mutatva a HÓ! instrukciót
adja, az adott tanulónak a jobb oldali szomszédját kell megneveznie. A HAHÓ-HÓ! felkiáltás
elhangzásakor minden tanuló feláll, és a lehető leggyorsabban helyet cserél. A játék végén felhívjuk a
tanulók figyelmét arra, hogy a gyakorlatban használt jelszavak az olvasmányunkban is fontos szereppel
bírnak majd, érdemes megjegyezni azt (Itt ismét jutalmat ígérhetünk annak a tanulónak, aki majd felismeri
a Hahó-hó! felkiáltás jelentőségét és helyét a szövegben).
c. BESZÉLŐ NEVEK: Minden tanuló egyénileg dolgozik, visszaül a tanulópad mögé. Ismét a jóslás
eszközéhez nyúlunk – a tanulók megpróbálják lerajzolni azt a figurát, akinek a nevét az előzőekben
kihúzták. A rajz a szereplő külső jellemzését tartalmazza, ezt követően a figura bal oldalára összegyűjtik a
feltételezett belső tulajdonságait, jobb oldalára pedig felírják az életrajzi adatait: NÉV, ÉLETRKOR,
LAKHELY, ISKOLA, ÉRDEKLŐDÉSI KÖR. A kreatív írásos gyakorlat után ismét körbe ülünk, ahol
mindenki E/1-ben bemutatja a szereplőjét: pl. Nemecsek Ernő vagyok, barna a hajam, szeretek rajzolni stb.
A játék lebonyolítása után ismételten arra kérjük a tanulókat, jól tegyék el a jóslásukat, mivel az olvasás
folyamán közösen megállapítjuk majd, mennyire váltak be a feltételezéseink.
3. HOGYAN TOVÁBB…? (tanári narráció, felolvasás, kreatív írás, frontális megbeszélés): A
tanóra záró szakaszában megkérjük a tanulókat, keressék meg a könyvek között Molnár
Ferenctől A Pál utcai fiúk című regényét, majd egyenként kölcsönözzék ki a tanártól. Ezt követően
a tanár felolvas egy választott szakaszt a szövegből, amit a tanulók némán hallgatnak, majd a
történet közepén hirtelen megszakad a felolvasás.
„Mindenki előkészületeket tett a távozásra, s csak egyedül a tanár úr nem vett tudomást arról, hogy öt perc
múlva vége lesz mindennek, mert a tanár végighordozta szelíd tekintetét a sok buksi gyerekfej fölött, és így
szólt: – Mi az?
Nagy csönd lett erre. Halálos csönd. Barabás kénytelen volt elereszteni a szíjat, Geréb maga alá kapta a
lábát, Weisz ismét befordította a zsebét, Csónakos befogta a száját a kezével, és a tenyere mögött végezte
be az ásítást, Csele békében hagyta a „lapokat”, Boka hamar zsebre vágta a piros tintatartót, melyből, a
zsebet megérezve, rögtön szivárogni kezdett a szép kék antracén. – Mi az? – ismételte a tanár. 
Feladat: Próbáljátok megírni a félbe maradt történet zárlatát! Vajon mi történhetett az osztályban?  A
tanulók egyenként felolvassák a történetvariációkat, egy csomagolópapírra vázlatosan
lejegyezzük az ötleteket, majd röviden megbeszéljük a megoldásokat. 
4.  HÁZI FELADAT: Olvassátok el a regény első fejezetét, keressétek ki a felolvasott szövegrészt, és
állapítsátok meg, hogyan viszonyul a ti történetvariációtokhoz az eredeti mű! Ne feledkezzetek meg az óra
elején megismert tárgyak és személyek kereséséről sem. Különösen figyeljetek oda a saját szereplőtökre,
vajon megjelenik-e az első fejezetben, és beváltja-e a róla alkotott elképzeléseket!
Megkérjük a tanulókat, hogy a következő órára hozzanak magukkal egy új füzetet is, ami a
későbbiekben olvasónaplóként funkcionál.

AZ I. FEJEZET FELDOLGOZÁSA
Az óra célja: a választott mű I. fejezetének feldolgozása a szüzsé feltárásának és a szereplők
kategorizálásának segítségével. A szövegértés ellenőrzése interaktív feladatok segítségével
zajlik.

A JÓSLATOK BETELJESÜLÉSE (kreatív írás): Az óra elején felidézzük az előző órán tett jóslatokat,
és az I. fejezethez igazítva megvizsgáljuk azok beteljesülését. A tanulók írásban adnak számot arról, vajon
az előzőleg megjelölt kulcsmotívumok közül melyik tárgy jelent meg és milyen szerepet töltött be az I.
fejezetben; a saját szereplője mennyiben igazolta az elvárásokat; illetve a jóslatokhoz képest hogyan
folytatódott a félbe hagyott szövegrészlet. Az írásbeli feladat folyamán nemcsak a szövegértést
ellenőrizzük, hanem a házi feladatra adott szövegolvasás teljesítését is. A gyakorlatot értékelhetjük is
(osztályzattal, dicsérőkártyákkal, pontozással stb.). Segítségképpen kifüggesztjük a múlt órán készített
jegyzeteket a táblára. 
OLVASÓNAPLÓVAL VALÓ MUNKA (csoportmunka és egyéni munka, frontális megbeszélés,
dramatizálás): Az olvasónaplóval való dolgozást az I. fejezet közös lejegyzésén keresztül mutatjuk meg.
a. VÁZLATKÉSZÍTÉS: Három csoportra osztjuk az osztályt: az 1. csoport összegyűjti a történet
helyszíneit, a 2. csoport az időpontokat, a 3. a szereplőket. A megoldásokat a tanár táblázat formájában a
táblára összegzi, amit szükség esetén közösen kiegészítünk. A kapott információk segítségével közösen
megállapítjuk a szüzsé három súlypontját, vagyis a fejezet vázlatpontjait: a tanórai eseményeket, a
törökmézárusnál történteket, illetve a hazafelé vezető úton zajló beszélgetést. A beszélgetés tartalmára
vonatkozó információkat más színűvel írjuk, mivel csupán felidézett történetet jelenítenek meg (A táblázat
elrendezésének kritériumait lásd az előző cikkben). A táblaképet a tanulók bemásolják az
olvasónaplójukba. A három esemény alapján meghatározzuk a házi feladat témáját: Boka tintásüvege
megszólal. (A tanulók azokat az eseményeket jegyzik le, ahol Boka jelen volt, az elbeszélés E/1-ben, a
tintásüveg nevében történik.) 

b. TÖRTÉNET A TÖRTÉNETBEN: A hazafelé tartó úton egy történetet mesél el Nemecsek a

többieknek. Kétféle idő és tér jelenik meg, két társaság elevenül meg a szövegben – ennek megértése
érdekében eljátsszuk a jelenetet a gyerekekkel. Kijelölünk egy élénk beszédű tanulót Nemecsek szerepére,
aki a tábla elé áll, és elmeséli a történetet a társainak (ő választja ki a barátait) – az elbeszélés alapján pedig
néhány tanuló némán eljátssza a múzeum kerti eseményeket.
KARAKTEREK (drámajáték, csoportmunka, frontális munka): A fejezet szereplőinek részletes elemzése,
megvitatása történik ezekben a gyakorlatokban.

a. KIRŐL VAN SZÓ…? A tanár kis cetlikre előre elkészíti a fejezetben előforduló összes szereplő nevét.
Szerepjáték következik: egy tanuló kihúz egy kártyát, majd némajátékban felidéz egy jellemző
cselekvéssort az adott szereplőre (pl. Csengey – bezárja az ablakot). A következő kártyát a feladvány
megoldója húzza és így tovább.

b. TETT ÉS JELLEM: Az osztály közösen megjelöli a fejezet fontosabb szereplőit (Boka, Geréb, Csele,
Nemecsek, Csónakos), majd ennek alapján öt kiscsoportba rendeződünk. Minden csoport egy
csomagolópapírra rajzol egy ember-sziluettet: a figura mellé jegyzik, mit csinált a szereplő a fejezetben,
majd a sziluettbe beleírják, hogy a tette alapján milyen tulajdonságot tulajdoníthatunk neki. Pl. Geréb:
csoszog a pad alatt = lusta, hányaveti; a törökmézeshez akarja vágni a kalapját = indulatos, rosszindulatú,
könnyen dühbe jön. A megoldásokat közösen megvitatjuk, majd összevetjük az előző órán megfogalmazott
jellem-feltételezéseinkkel.
4. HÁZI FELADAT: Az 1. feladatban megbeszélt szövegalkotási feladat elkészítése, a II. fejezet
elolvasása és vázlatának elkészítése a minta alapján.

A Pál utcai fiúk 2. fejezetének módszertani feldolgozása

A 2. fejezetben megismerkedünk a grund helyszínével, kibontakozóban látunk néhány ellentétes

karaktert, előrevetítésként pedig felvázolódnak az egyes szereplők közti konfliktusok. A jellemek
közti feszültséget a szöveg nem csupán verbális eszközökkel, hanem nonverbális elemekkel is
kifejezi – ebben a részben ezért nagy szerephez jutnak a metakommunikatív jelek, hiszen az
egybevillanó tekintetek és szertartásos gesztusok játékai a szereplők közti viszonyok feltárására
szolgálnak. Az óra célja tehát, hogy a metakommunikáció eszközeinek értelmezésén keresztül
felvázoljuk a szereplők kapcsolathálóját és jellemét.

1. KÖSZÖNTÉS (drámajáték, frontális megbeszélés): A bevezető órán megismert HAHÓ-HÓ!-

játék továbbfűzése – a tanár megkéri a diákokat, elevenítsék föl, melyik karakter nevét kapták.
Ezután a tanulók szabadon sétálnak az osztályterem erre kijelölt, szabaddá tett részében. A tanár
időközönként tapssal megállítja őket, és akire rámutat, az hangosan kimondja a karakternevét.
Amennyiben az általa képviselt szereplő a Pál utcaiak közé tartozik, mindenki egyszerre elkiáltja
a Pál utcaiak jelszavát – Hahó-hó!, és szalutál az illetőnek. Nemecseket nem illeti a szalutálás.
 A gyakorlat végén megbeszéljük, őt miért köszöntötték másképp és ennek mi a jelentősége, valamint tisztázzuk a
Hahó-hó! köszöntés szerepét.
 A csoport kiválasztja a három legszebben szalutáló szereplőt – az ő jutalmuk, hogy felolvashatják a házi feladatukat.
(Amennyiben az idő engedi, mindenki bemutathatja az írását.)

2. A GRUND SZEREPE (grafikus ábra, csoportmunka, frontális megbeszélés): Tanári kérdések

– Az előző feladatban vajon milyen helyszínen járhattak a szereplők? Mit tudunk a grundról?  Frontálisan
a táblaképre gyűjtjük a grunddal kapcsolatban felvetődő kérdéseket; minden kérdésre egyenként,
kiscsoportban keresik a tanulók a választ. Végül a csoportok prezentálják a meglátásaikat, amiket
szükség esetén közösen kiegészítünk, majd a táblaképen gondolkodástérképbe rendezzük az
információkat. A feladat folyamán a tanulók forgathatják a regényt, használhatnak Értelmező
szótárt, Az idegen szavak szótárát vagy az internetet.

 
3. ÉRZELMI KITÖRÉSEK (frontális megbeszélés, szituációs játék, csoportmunka): Tanári
narráció  – Láthatjuk, hogy a gyerekek számára a grund nagyon fontos helyszín volt, hiszen a 2.
otthonukként kezelték. Sok minden történt velük ott, és sokféle érzelem ragadta el őket. Most ezeket az
érzéseket fogjuk felidézni.
 Körbeállunk, a tanár – a 2. fejezet alapján – különböző érzelmi megnyilvánulást nevez meg, amit a tanulók a
metakommunikációs jelek segítségével, esetleg indulatszavak használatával megjelenítenek (a verbalitást kerüljük):
 ijedség, megkönnyebbülés, félelem, gúnyos mosoly, meghökkenés, büszkeség, felhőtlen öröm, kétségbeesett
könyörgés, lenézés, kárörvendés, gőgösség. A tanár közben fel is jegyzi a táblára ezeket a kifejezéseket.
 Csoportmunka: 4 csoportra osztjuk a gyerekeket, minden csapat húz egy kártyát, amin valamelyik szereplő neve
található (1. Geréb, 2. Nemecsek, 3. Boka, 4. Áts Feri és Kolnayék). Feladat – a 2. fejezetben olvasottak alapján, a
táblán található érzelmek közül próbálják meg a kihúzott szereplőjükhöz hozzárendelni a megfelelő érzelmeket, illetve
egy mondatban foglalják össze, milyen esemény váltotta ki bennük az adott reakciót.
 Az egyes csoportok elmutogatják, bemutatják a szereplőjükre jellemző érzelmi reakciókat (lehetőség szerint ismét csak
a nonverbális eszközöket felhasználva), a többiek pedig megpróbálják felismerni, melyik szereplőről lehet szó. Végül
értékeljük az egyes szereplőket: ki pozitív, szimpatikus, negatív, semleges stb., és ennek alapján csoportokba,
kapcsolathálóba rendezzük őket (táblára). Válaszainkat indokoljuk is.

4. TEKINTET-JÁTÉK (drámajáték, csoportmunka, frontális megbeszélés): Az érzelmi reakciók

megvizsgálását követően kiemeljük az ellentétesen megnyilvánuló karaktereket, ezúttal csupán a
tekintet beszédes szerepére szűkítve az értelmezést. Három csoportra osztjuk a tanulókat:
minden csoport húz egy kártyát, amin két szereplő neve és egy-egy konkrét regénybeli jelenet
megnevezése található. A tanulóknak ezt a jelenetet állóképben kell megformálniuk úgy, hogy két
társukat szoborként szabadon formálják, vagyis a csoport tagjai „beállítják” őket. A játék célja – a
testeket olyan helyzetbe állítani, ami markánsan kifejezi a szereplők közti feszültséget, ellentétet.
A jelenetben olyan pillanatot kell megragadniuk a tanulóknak, amikor egymásra néznek a
szereplők, és a tekintetükkel kommunikálnak. Az állóképek elkészítése után minden csoport
egyenként mutatja be a „fotóját”, aminek alapján a többi tanuló megpróbálja felismerni, melyik
jelenetről és szereplőkről van szó, milyen lelkiállapotról tanúskodnak az adott karakterek, és
milyen jellemkép rajzolódik ki róluk. Az állóképek témái:
 Nemecsek és Áts Feri találkozása a zászló ellopásakor
 Kolnay és Barabás a szavazás előtt
 Geréb és Boka a szavazás után

5. KI MONDTA, KINEK ÉS MIÉRT? (szövegismereti játék, frontális): A tanár

párbeszédrészleteket olvas fel a fejezetből, a csoportnak ki kell találnia, ki mondta az adott
szakaszt, kinek és miért. A felolvasások elsősorban Geréb, Boka, Nemecsek és Áts Feri
mondataira fókuszálnak. A megszólalások alapján megpróbáljuk megállapítani, hogy melyik
szereplőt milyen viszony fűzi a másikhoz – pl. Geréb védi Áts Ferit, lenézi Nemecseket,
ellenfelének tartja Bokát. A gyakorlat az órán megbeszéltek összefoglalásaként is funkcionál.
6. HÁZI FELADAT (kreatív írás): A 3. fejezet otthon történő elolvasása és vázlatának elkészítése
az olvasónaplóba, valamint kreatív szövegalkotási gyakorlat a 2. fejezet alapján. Javasolt
témák: Megszereztem a zászlót! (Részlet Áts Feri naplójából), Kutyába se vesznek (Hetkor beszámolója a
grund eseményeiről), Rám is szavaztak (Geréb elmeséli a szavazás részleteit).  Igény esetén
felkínálhatjuk a tanulóknak, hogy mindenki egyénileg válasszon a témákból.
Az óra végén összeszedjük az olvasónaplókat, hogy értékelni tudjuk a kreatív írásos házi
feladatokat. Ügyeljünk arra, hogy minden részfeladatot ellenőrizzünk, illetve még másnap
visszajuttassuk a tanulókhoz a füzeteiket.

A Pál utcai fiúk 3. fejezetének módszertani feldolgozása

A 3. fejezet a Pál utcai csapat bennfentes területein – a grundon, az iskolán, Nemecsekék házán
– kívülre vezet bennünket, ezért az értelmezés alapját az ellenséges terep feltérképezése, a
behatolás szakaszainak felgöngyölítése képezi. A történet fókuszába a három Pál utcai fiú kerül,
akik a Füvészkert bebarangolásával egyfajta beavatásként „barátságpróbáról” tesznek tanúságot.
A fejezet legdrámaibb pontja az áruló személyének felismerése, ami az összetartónak és
egységesnek hitt csapat megbomlásának első jeleként mutatkozik.

1. ASSZOCIÁCIÓS JÁTÉK (frontális beszélgetés vagy egyéni írásbeli munka): A tanár kiválaszt a

fejezetből 8-10 jellemző szót, szókapcsolatot (pl. papuskám, fütyülés, csónak, három ázott veréb,
piros cetli, lámpa, tomahawk stb.), és arra kéri a tanulókat, fogalmazzák meg, kire és miért utal az
adott szó/ szókapcsolat. A feladatot játékosabbá és intenzívebbé, interaktívabbá teszi, ha a
válaszolás lehetőségét annak a tanulónak adjuk, akinek egy labdát dobunk. Jó válasz esetén a
második válaszoló az lesz, akit erre az első tanuló kiválaszt (továbbdobja neki a labdát). VAGY: A
feladat az olvasás és szövegértés ellenőrzéseként is funkcionálhat, amennyiben írásban kérünk
válaszokat a tanulóktól. Az írásbelit érdemjeggyel is értékelhetjük.
2. KÉPREGÉNY (csoportmunka, kreatív rajz és írás, frontális megbeszélés): A vörösingesek
táborhelyének feltérképezéséhez plakát-képregényt készítünk. Hét csoportra osztjuk a tanulókat,
minden csoport egy mikrojelenetet rögzít a maga plakátján – 2-3 kockában kell megrajzolniuk
annak az útnak egy szakaszát, amit a Pál utcaiak tettek meg a 3. fejezet folyamán. A hét jelenet
tartalmát a tanár egy-egy cetlire írja, amit a csoportok véletlenszerűen húznak ki. A jelenetek
megrajzolását követően minden csoport elmeséli, mit ábrázol az ő mini-képregényük. Végül
frontális megbeszéléssel időrendbe rakjuk az egyes plakátokat (a tábla elé ki is állíthatjuk őket,
hogy jól lássa mindenki), melynek alapján kibontakozik a teljes történet. A sorrendbe illesztett
jelenetek a következők:
1. A gyorsírás óra utáni megbeszéléstől a Füvészkertbe jutásig
2. A bokroktól a várromig
3. A dombtól a csónakig
4. A csónaktól a cédula kifüggesztéséig
 5. A csónakkal való meneküléstől az üvegházig
6. Az üvegházban
7. Az üvegházból a hazaútig

3. NYOMOZÁS (páros munka, grafikus ábrázolás, frontális megbeszélés): A gyakorlatban arra

vagyunk kíváncsiak, vajon milyen nyomokat hagytak maguk után a behatolók, milyen jeleknek
köszönhetően leleplezték le – hol szándékosan, hol akaratlanul – önmagukat, és a
nyomhagyásuk milyen következményekkel járt. A feladat elején frontálisan összegyűjtjük a
lehetséges nyomokat: az elkötött csónak látványát, a piros cédulát, a felvillanó fényt az
üvegházban stb. A nyomok megnevezését követően a padtársak párban kitöltik a táblázat
további elemeit: vajon ki az a személy, aki nyomot hagyott maga után; hogyan reagálnak a nyom
felfedezésére a nyomozók (Vörösingesek); hogyan sikerül a nyomot eltüntetni. A feladatot
frontális megbeszéléssel zárjuk.

4. KI MIT TUD? (csoportfeladat, grafikus ábrázolás, frontális megbeszélés): Ismét kiscsoportokba

rendeződünk, és a táblázat kitöltésével azt próbáljuk megvizsgálni, vajon az egyes szereplők
milyen tudással rendelkeztek a fejezeten belül az egyes eseményekről. A táblázat a szereplők és
az események megnevezését tartalmazza. A gyakorlat a nézőpontváltásokra hívja fel a figyelmet,
illetve rámutat, hogy az egyes szereplők mennyire beszűkült tudással rendelkeznek az
eseményeket illetően.

 
5. MI LENNE, HA…? (dramatizálás, csoportfeladat): A tanulókat annyi csoportra osztjuk, ahány
szereplőt az előző feladatban kiemeltünk. Minden csoport választ magának egy karaktert, és
elképzeli, hogyan változott volna meg a történet, ha az adott személy valamilyen – előtte
ismeretlen – információhoz mégis hozzájut. A jeleneteket közös megbeszéléssel zárjuk.
6. HÁZI FELADAT (kreatív írás és olvasás): A 3. fejezet feldolgozását követően a kreatív írásos
gyakorlat témái lehetnek – Háromszor fürödtem (Nemecsek beszámolója), Fütyülök a világra (Csónakos
kalandjai), Kiben bízhatok meg ezután? (Boka félelmei). Az írásos feladaton kívül a 4. fejezet önálló
elolvasására és vázlatának elkészítésére is megkérjük a tanulókat. Az olvasónapló
ellenőrzésével, értékelésével hasonlóan járunk el, mint az előzőekben.
A Pál utcai fiúk 4. fejezetének módszertani feldolgozása

A 4. fejezet az eddig megismert szereplők elfojtott érzelmeit, motivációit, képességeit és rejtett

szándékait tárja az olvasó elé: Geréb felvállalja áruló szerepét, Boka kimutatja a közlegény előtt a
visszafojtott aggodalmait, Nemecsek határozott és bátor lépéseket tesz, túl tud lépni az
értelmetlen szabályok betartásán. A szövegrész módszertani feldolgozása során a jellemek
kibontására, a személyiség sokarcúságára helyezzük a hangsúlyt.

I. KERESZTREJTVÉNY (egyéni munka vagy frontális megbeszélés): A keresztrejtvény az olvasás

játékos ellenőrzésére szolgál – amennyiben egyéni munkaként értelmezzük, az előző órához
hasonlóan írásbeliként, a házi feladat számon kéréseként használhatjuk. A keresztrejtvényt
ugyanakkor közösen, frontálisan is megoldhatjuk. A választ a szürke függőleges sáv
összeolvasásából kapjuk meg (gittegylet).

1. Ezt lopta el az apjától az egyik szereplő.

2. Ő adta át Rácz tanár úrnak a gittet.
3. Ő nevezi Nemecseket gyáva árulónak.
4. Kolnay ezt a tisztséget viseli.
5. Az ő nővére készíti a zászlókat.
6. Ez a foglalkozása Richter édesapjának.
7. Ezt őrizte Csele.
8. Barabás vigyázott erre a tárgyra.
9. Ebből származik a pénz.

Megoldások: bélyeg, Weisz, Richter, pénztárnok, Csele, ügyvéd, zászló, pecsét, tagdíj.

II. BANDÁK (grafikus ábrázolás, páros munka, frontális megbeszélés): A gyakorlat a gittegylet belső

rendszerét, belső hierarchiáját, szabályait és feladatait gyűjti össze, illetve összeveti ezeket a
funkciókat a Pál utcai fiúk grundon betöltött szerepkörükkel. Az egyes szereplők más tisztséget
töltenek be és másképp viselkednek a két csapatban – ezzel rámutatunk a közösség
viselkedésformáló erejére. A tanulók párokban dolgozva kitöltik az alábbi ábra hiányos adatait:
 

III. A LÁTSZAT CSAL (grafikus ábrázolás, csoportmunka, frontális megbeszélés): A feladat

megpróbálja feltérképezni, milyen új információk, rejtett motivációk kerülnek a felszínre egy-egy
szereplővel kapcsolatban. Az első szereplő adatait közösen, frontálisan töltjük ki, a többit
kiscsoportokban végzik a tanulók. A megoldásokat végül a táblaképre összegezzük.

IV. BALJÓS MONDATOK (grafikus ábrázolás, csoportmunka, frontális megbeszélés): A személyiség

összetettségéhez tartozik, hogy az egyes szereplők szájából elhangzanak baljós, rosszat sejtető
mondatok, amik már előre utalnak valamilyen negatív következmény közeledtére. A tanulók
továbbra is kiscsoportokban dolgoznak, és a szöveget használva kikeresik, kinek a szájából,
kinek címezve, milyen kontextusban és mire utalva hangzanak el az egyes beszélgetésrészletet.
Az idézetek felfejtését követően közös megbeszélésre kerül sor.

V. EZT NEM GONDOLTAM VOLNA RÓLAD…  (drámajáték, csoportmunka): Kiscsoportokba

rendeződünk, minden csapat szabadon kiválaszt az utolsó két fejezetből egy jelenetet, amit
némajátékban eljátszik. Egyetlen mondat hangzik el a játék során, a jelenet zárlataként: Ezt nem
gondoltam volna rólad! A tanulók végignézik egymás játékát, és megpróbálják kitalálni, melyik
részletet dramatizálták az egyes csoportok.
VI. HÁZI FELADAT (kreatív írás és olvasás): Az olvasónaplóba az alábbi résztémák feldolgozását
ajánljuk: Elvették a becsületemet! (Nemecsek panaszlevele), Rejtélyesen tönkrement ablakok – avagy hová
tűnik a gitt? (újságcikk), A szivarért mindent! (Janó elbeszélése). A következő órára az 5. fejezet
elolvasását és vázlatának elkészítését is feladatul adjuk a tanulóknak.

A Pál utcai fiúk 5. fejezetének módszertani feldolgozása

Az 5. fejezet fókuszában a bátorság kérdése áll: ki számít igazán bátornak, mitől lesznek bátrak a
fiúk, mit is jelent a bátorság fogalma. A kiskamaszok a bátorság fogalma alá gyűjtik az
elszántságot, a vakmerőséget, az elbizakodottságból és az erőfölényből fakadó önhittséget is. Az
óra folyamán ezeket a fogalmakat árnyaljuk és megpróbáljuk elválasztani egymástól.

BESZÉDES JELEK (drámajáték): A tanórát ráhangoló feladattal kezdjük, ami egyrészt a fejezet

elolvasását ellenőrzi, másrészt feleleveníti a szöveg világát, megteremti a befogadás pszichikai
feltételeit. A tanulókat két vagy három csoportra osztjuk, akik versenyeznek egymással: a
csapatok körönként választanak egy-egy képviselőt, aki az activity játék szabályai értelmében
elmutogat társainak egy feladványt. A feladatok a fejezetben szereplő tárgyak, fogalmak közül
kerülnek ki. A csapat azonban csak akkor kap pontot, ha a megfejtéssel együtt azt is elárulják,
vajon milyen szerepe volt az adott feladványnak a fejezetben. Néhány javaslat: lándzsa, zászló,
lámpa, homok, fa, tó, sapka, fegyvertár, lábnyom, vizes kabát, híd  stb.
BÁTORSÁGPRÓBÁK (csoportfeladat, frontális megbeszélés, grafikus ábrázolás): A tanulókat három
csoportra osztjuk. Mindegyik csapat három olyan idézetet kap, amiben a bátorság fogalma
tematizálódik. A tanulók megállapítják, ki mondta, kinek és vajon milyen célból a kiragadott
gondolatot. Az egyes megoldásokat a csoportok prezentálása és az osztály kiegészítései alapján
egy táblázatba gyűjtjük a táblán, ehhez hasonló módon:
BÁTORSÁG – VAGY GYÁVASÁG…? (csoportfeladat, grafikus ábrázolás és frontális
megbeszélés): Az előző feladatban megismert idézetek alapján kiválasztjuk a megszólaló vagy
megszólított szereplőket: Áts Ferit, Nemecseket, Gerébet és a Pásztor-fiúkat. Ennek alapján
négy csoportra osztjuk a tanulókat, majd minden csoport választ magának egy szereplőt, és
gondolkodástérképbe gyűjti a szereplő tetteit, valamint annak értékelését (vajon bátor tettek
voltak-e vagy sem). Az értékelések tartalmazzák azt is, miért minősítik a tanulók az adott tettet
bátornak vagy a gyávaság jelének. Példaként lássuk Nemecsek gondolkodástérképét:

A gondolkodástérképeket minden csoport frontálisan bemutatja az osztálynak, majd a táblára

ismét egy közös táblázatba rendezzük az egyes szereplők értékeléseit. A táblakép szövege a
tanulók füzetébe is bekerül. A feladat végén megbeszéljük, vajon mi számít igaziból bátorságnak,
és mi a különbség a vakmerőség, a fizikai erőből származó fölényeskedés és az elbizakodottság
között. A megbeszélés alapján értékeljük az egyes szereplőket, általánosságban melyiküket és
miért sorolhatjuk be a felsorolt kategóriák valamelyikébe.

A FÜRDÉSEK (grafikus szervező, csoportmunka, frontális megbeszélés):  A tanulókat két csoportra

osztjuk, az egyik csapatba a Nemecseket értékelők, a másikba a Pásztorokat minősítők kerülnek.
A feladatban a fejezet két „fürdését” vizsgáljuk meg: a táblázat kérdéseire reagál mindkét csapat,
és egy-egy képviselőjük felírja a csapat válaszát a kettéosztott táblára. A táblázat segítségével
megbeszéljük, melyik fürdés minősíthető a bátorság bizonyítékaként, és melyik fürdést
tulajdoníthatjuk a gyávaság jelének. A válaszokat indokoljuk is.

A LEGDRÁMAIBB PILLANAT (kreatív rajz): Minden tanuló kiválaszt magának egy jelenetet a

fejezetből, ami szerinte a legdrámaibbnak minősül, és lerajzolja a füzetébe. A rajzon szerepelhet
több személy vagy akár csupán egy szempár is. A rajz befejezésével mindenki bemutatja a
művét, és indokolja a társainak, miért ezt a pillanatot ragadta ki a fejezetből.
HÁZI FELADAT (kreatív írás és olvasás): A fejezet összefoglalásaként az alábbi témákat
javasoljuk kiemelésre, kreatív írásban történő rögzítésre: Én nem vagyok gyáva – de te igen!
(Nemecsek leleplezi Geréb árulását), Szégyenben maradtunk (a Pásztor-fiúk elmesélik a
megfürdetés történetét), Vörösinges akarok lenni! (Geréb félelmei arról, hogy talán kitagadják..). A
fejezet részletének lejegyzése mellett az első öt fejezet átismétlését adjuk házi feladatul, mivel a
következő alkalommal egy feladatsort adunk a tanulóknak az eddig közösen értelmezett
fejezetek ellenőrzéseképpen.

A Pál utcai fiúk 6. fejezetének módszertani feldolgozása

A szöveg cselekményének közepén elérkeztünk a mű egyik fő problematikájához, a

becsületesség kérdéséhez. A 6. fejezet – az eposzi csatajelenetekhez hasonlóan – alapvetően a
harci készülődés leírását tartalmazza, azonban a grund, vagyis a Pál utcaiak becsületének
megvédésén túl három személy tisztessége is kérdésessé válik: Kolnayé, Gerébé és
Nemecseké. Mindhárom személy más okból minősül árulónak – és más orvoslását találja
önmaga megvédésének. A fejezet módszertani feldolgozásakor a becsület kikezdhetőségének és
védelmezésének módjait járjuk körül.

1. IGAZ – HAMIS ÁLLÍTÁSOK (frontális vagy egyéni): Az óra elején a 6. fejezet elolvasását, a

szövegértést mérjük fel. A tanár olyan állításokat tesz a fejezettel kapcsolatban, amelyek között
igaz és hamis kijelentések is szerepelnek. A tanulók feladata, hogy a hamis állításokat kiszűrjék
és kijavítsák. A játék kezdetén minden gyermek feláll. A tanár tesz egy állítást – amennyiben a
tanuló úgy gondolja, hogy az állítás igaz, felteszi a kezét; ha tévesnek ítéli a kijelentést, akkor
leguggol. Rossz válaszadás esetén az adott tanuló leül a helyére, és már nem folytathatja a
játékot. A gyakorlat addig játszható, amíg csak egy (vagy x) tanuló marad állva. Néhány állítás-
javaslat:
 A Pál utcai fiúk vezére, Boka, az első két tanórán nem vett részt, mert a hadi kiáltvány plakátját írta. (hamis – éjjel írta)
 A kiáltványt Boka nagy nyomtatott betűkkel, fekete tussal írta, csak a kezdőbetűk voltak pirosak. (igaz)
 Barabás követelte az gittegylet tagjaitól, hogy rendkívüli gyűlést tartsanak még a harc megkezdése előtt. (igaz)
 Boka, Csónakos és Nemecsek a Mária utcai kapun érkeztek a fél háromtól kezdődő gyűlésre. (hamis: csak Boka és
Nemecsek jött, illetve a kiskaput használták)
 Geréb apjának fekete bajsza, barna kabátja és szemüvege volt. (hamis: fekete körszakálla és fekete kabátja)
 Nemecsek hazafelé félrebeszélt a láztól, és sírva mondta el Bokának, hogy kisbetűvel írták le a nevét, ezáltal
megsértették a becsületét. (igaz)

Amennyiben írásban akarjuk felmérni a tanulók szövegértését, tesztfeladatként is alkalmazható a

gyakorlat.

2. TELEFON (drámajáték): Képzeljük el, hogy mi vagyunk a Pál utcai fiúk és mindannyian a

grundon vagyunk. Az elnök, Boka, valami fontosat szeretne mondani, de mivel hadi állapotok
uralkodnak a grundon, csak súgni lehet az üzeneteket, nehogy valaki illetéktelen meghallja.
Körbeülünk, a tanár (Boka) a jobbján ülő fülébe súgja az üzenetet, amit sorban, „telefonként”
továbbsúgnak egymásnak a tanulók. Végül az utolsó gyermek kimondja hangosan a hozzá
eljutott, valószínűleg hiányos „üzenetet”. Az üzenet tartalma: Most mindenkinek talpon kell lenni!
Birodalmunkat nagy veszély fenyegeti, és ha nem leszünk bátrak, az egész területet elveszik tőlünk!
A játék végén megbeszéljük, kiknek és miért mondja Boka ezt az üzenetet, mit tesznek a
kiáltvány hatására a többiek, hogyan hozható párhuzamba a kiáltvány szövege a Pál utcaiak
becsületének megvédésével. A regényből kikeressük a kiáltvány folytatását is.

3. KATONADOLOG (csoportmunka, drámajáték, frontális megbeszélés):Idézzük fel, a Pál utcai fiúk

olvasmányának bevezető óráján ki milyen nevet kapott, majd emeljük ki a négy
zászlóaljparancsnokot, Weiszt (1. zászlóalj), Lesziket (2. zászlóalj), Richtert (3. zászlóalj) és
Kolnayt (4. zászlóalj). Velük szemben egy sorba sorakoznak a tanulók, majd a parancsnokok
egyenként választanak maguk mellé társakat úgy, hogy négy csoportra osszuk az osztályt.
 1. feladat: Minden csoport plakát formájában, színes ceruzák segítségével rajzolja meg a haditervet. A plakátkészítéshez a
tanulók használhatják a szöveget.
2. feladat: A haditerv mellé pontokban foglalják össze, mik a teendői a saját zászlóaljuknak.
3. feladat: „Hadgyakorlatot” tartunk: az egyes zászlóaljak készítsenek „fegyvereket”, ám homokbombázás helyett
szócsatázás vár rájuk. A szócsata menete: a csapatok megfogalmaznak öt kérdést a 6. fejezetben olvasottakkal
kapcsolatban, ezeket kis cetlikre írják, majd a papirosokat gömb alakúvá, „bombává” összegyűrik. Ezt követően az 1.
zászlóalj dob egy „bombát” a 2. zászlóalj tagjainak, akik azonnal válaszolnak a feltett kérdésre. Jó válasz esetén
kapnak 1 pontot, amit a tanár a táblára jegyez. A játék hasonlóan folytatódik, de most a 2. zászlóalj támadja a
harmadikat, majd a 3. a negyediket stb. A legtöbb pontot gyűjtő zászlóalj megkapja a hadvezér kitüntetését (jópont).

4. TÁMADÁSOK (páros munka, grafikus ábrázolás, frontális megbeszélés): A gyakorlat elején

frontálisan, közösen megfogalmazzuk, hogy mit és kit támadnak a többiek (vagy készülnek
megtámadni), minek és kiknek a becsülete került veszélybe a történet folyamán (grund,
Nemecsek, Geréb, Kolnay). Ezt követően a tanulók a padszomszédjukkal, párban dolgozva
kitöltik az alábbi táblázatot (a dőlt betűs részek a vélhető válaszokat tartalmazzák):

5. AZ „ÁRULÓK” (drámajátékok): Ahogy az előző gyakorlatból már kiderült, Geréb, Kolnay és

Nemecsek megvádolása eltérő okokból történik, és más fajsúllyal is rendelkezik. Geréb valóban
cserbenhagyja a társait, Kolnay hanyagságból mulasztást követ el, míg Nemecseket ártatlanul
vádolják meg árulással – ettől függetlenül azonban mindhármukat egyformán elmarasztalják.
Erre az anomáliára két drámajátékos gyakorlattal világítunk rá:
1. gyakorlat: BELSŐ HANG – Az osztályt három csoportra osztjuk, mindegyik csoport húz egy szereplőnevet (Kolnay,
Nemecsek, Geréb). A feladat lényege, hogy készítsenek egy állóképet, amiből kiderül, miért tartják az adott szereplőt
árulónak a társai. Az állókép bemutatása közben amelyik tanuló fejére ráteszi a tanár a kezét, az a tanuló kimondja,
vajon mit gondol vagy érez az általa megjelenített karakter.
2. gyakorlat: FORRÓ SZÉK – Az állóképek bemutatását követően vallatásra szólítjuk fel a tanulókat. Egy tanuló az
osztállyal szemben foglal helyet, magára öltve az egyik „áruló” szerepét. A gyerekek ezután faggatni kezdik őt, vajon
mit és miért tett, milyen célok motiválták, mit érzett tette elkövetése közben és utána stb. Sorban kifaggatjuk az összes
megvádolt szereplőt, ha gyorsan zajlik a játék, a vádoló személyek is sorra kerülhetnek.
6. ÖNVALLOMÁS (kreatív írás) – Időnként előfordul, hogy Gerébhez hasonlóan rossz döntést
hoznak az emberek, és elárulják a barátaikat; vagy Kolnayhoz hasonlóan nemtörődömségből
csalódást okoznak a társaiknak; esetleg Nemecsekhez hasonlóan félreértésből árulónak tartják
őt. Arra kérjük a tanulókat, gondoljanak vissza, vajon előfordult-e már velük, hogy hozzájuk
hasonlóan cserbenhagyták a barátaikat vagy családjukat, esetleg őket elárulták-e már valaha. Ha
igen, röviden írják le maguknak a történetet – majd azt is fogalmazzák meg, hogyan hozták
helyre az eseményeket, ha pedig ez elmaradt, mit kellett volna tenniük. A vallomást nem kell
felolvasniuk, hiszen ez nagyon intim megnyilatkozás – a bevallás aktusa azonban vélhetőleg
tehermentesítően hat a tanulókra.
7. HÁZI FELADAT (kreatív írás és olvasás): A 6. fejezet érdekessége, hogy három szereplő
sírásáról is olvashatunk (Boka, Geréb, Nemecsek). Arra kérjük a tanulókat, írják meg ezeknek a
sírásoknak a történetét (előzményeit és lefolyását) az olvasónaplójukban. A kreatív írásos
gyakorlaton kívül a 7. fejezet otthoni elolvasására is felszólítjuk a tanulókat. 

VÁRATLAN FORDULATOK
A Pál utcai fiúk 7. fejezetének módszertani feldolgozása
1.     INDOKLÁSOK (egyéni és frontális munka): A tanórát ismételten az olvasás és szövegértés
felmérésével kezdjük. A tanulók egyénileg töltik ki a táblázatot, amelyben 15 oknyomozó
kérdésre adnak választ. A feladatlapok összeszedését követően stafétamódszerrel, frontálisan
megoldjuk a gyakorlatot – a kérdéseket mindig a tanár olvassa fel, a válaszadó kijelölése
azonban csak az első kérdés elhangzása után hárul rá, a következő válaszadót az épp
megszólított tanuló jelöli ki.
A gyakorlatot érdemjeggyel vagy egyéb módon is értékelhetjük. A lehetséges megoldásokat dőlt
betűkkel jelöltük.
2.     KULCSFOGALMAK (csoportmunka): Az előző feladatbeli teljesítményük alapján a tanulókat
öt csoportra osztjuk – a hozzávetőleg egyforma jó választ adó tanulókat közös csoportba osztjuk.
Minden csoport kap egy titkosírásos rejtvényt, aminek a megfejtése egy, a fejezetben fontos
szerepet játszó kulcsfogalmat (Geréb levele, trombita, közlegény, fehér zászló, csokoládé) foglal
magába. A rejtvények megoldása után a kiscsoportok röviden megvitatják, milyen jelentőséget
tulajdoníthatunk a megfejtésben kapott fogalomnak a történet folyamán. A rejtvények:
3.     ÁLLÓKÉP (drámajáték): Minden csoport készít egy állóképet, amelyben kiemeli az előző
feladatban megismert fogalom jelentőségét, cselekményformáló jellegét – a közönségnek pedig
az a feladata, hogy felismerje azt. Ezt követően a titkos írásból és állóképekből megismert
fogalmakat közösen időrendi sorrendbe rakjuk, vagyis megállapítjuk, melyik fogalom milyen
sorrendben bukkant fel a történetben – ezzel kialakítjuk a történet vázlatát is.

4.     VÁRATLAN FORDULATOK  (frontális és páros munka): A gyakorlat első felében frontálisan

dolgozunk, a másik felét párban végezzük. A táblára közösen összegyűjtjük azokat a
karaktereket, akik az eddigi cselekedeteikhez, viselkedésmódjukhoz mérten eltérően, meglepően
lépnek fel a fejezetben. A feladat további részében a tanulók páros munkában megpróbálják
összegezni, eddig milyennek ismerték az adott karaktert, most hogyan változott meg a
viselkedése, vajon mi lehet ennek az oka, illetve hogyan alakult volna a történet, ha továbbra
sem változtat az adott szereplő vagy csoport a jellemén vagy a viselkedéskultúráján. A feladat
könnyítése céljából az egyik szereplő bemutatását közösen végezzük el. A feladat leleplezi, hogy
milyen olvasói elvárásokkal rendelkezünk az egyes karakterekkel kapcsolatban.

A gyakorlat végén közösen megállapítjuk, kik azok a szereplők, akik nem változnak, és vajon mi
lehet ennek az oka (Boka és Nemecsek heroikus jellemábrázolásának konstans jellege).

5.     GERÉB LYUKAS LEVELE (csoportmunka és kreatív írás): A fejezet leglényegesebb mozzanat

Geréb visszafogadása. A levél értelmezésére és feldolgozására többféle feladatot is
készíthetünk:
1. A levél szövegét bekezdésenként kis cetlikre vágjuk, azonban minden bekezdésből hiányzik egy-egy szó vagy
szókapcsolat (pl. a Verne-könyv címe, helyszínek, időpontok). A tanulók feladaty, hogy kiegészítsék a hiányos
mondatokat, illetve megpróbálják sorrendbe rakni Geréb levelét.
2. Csak a tételmondatokat közöljük Geréb leveléből, a bekezdések kiegészítése a tanulókra vár.
3. Közlünk egy részletet Geréb leveléből, azonban néhány információt szándékosan torzítva írunk a szövegbe. A
tanulóknak az lesz a feladatuk, hogy ezeket a tévedéseket helyreigazítsák.

6.     HÁZI FELADAT (kreatív írás és olvasás): Ha figyelmesen olvastuk a regényt, észrevehettük,

hogy ebben a fejezetben jelennek meg először női karakterek a szöveg folyamán. A házi
feladatot ezúttal a női szereplő színrelépésére építjük, és arra kérjük a tanulókat, hogy
eszperente nyelven fogalmazzák meg, vajon mit mesélne magáról Mari és Nemecsek édesanyja
(pl. Gyermekem, lelkem, rettenetesen beteg. Félek, elepedek ezen). A következő hétre a 8.
fejezet alapos áttanulmányozását, illetve a 7. rész vázlatának lejegyzését is kérjük a tanulóktól.

A Pál utcai fiúk 8. és 9. fejezetének módszertani feldolgozása

1. MEMÓRIA-JÁTÉK (drámajáték, írásbeli feladat): A tanári asztalon egy kendő alatt letakart

tárgyak bújnak meg, valamennyi a 8. vagy a 9. fejezetben játszik kulcsszerepet (Pál utcaiak
zászlója, trombita, gukker, fehér zászló, piros-zöld sapka, vörös ing, jegyzőkönyv, rajz egy
kunyhóról stb.). A tanár egy rövid időre megfigyelésre bocsátja a tárgyakat, majd a tanulók
emlékezet alapján lejegyzik a látottakat. A jegyzékhez hozzáírják, egy-egy tárgy vajon milyen
szerepet töltött be a két fejezetben. A gyakorlatot az olvasás ellenőrzéseként, értékelésre szánva
alkalmazhatjuk, amennyiben nem szeretnénk jeggyel vagy pontozással értékelni a tanulókat, a
tárgyak funkcióját szóban is megfogalmazhatjuk.
2. A ZÁSZLÓ TÖRTÉNETE (frontális megbeszélés, szerepjáték): A kendő fellebbentése után
kiemeljük a Pál utcai fiúk zászlóját, és közös feladatmegoldással a táblára jegyezzük a zászló
gazdacseréinek történetét: vajon hány kézen ment keresztül a Pál utcaiak zászlaja.
Pál utcaiak – Áts Feri – Nemecsek – Pásztorok, vörösingesek – Geréb – Pál utcaiak, Csele, Weisz,
Csónakos – vörösingesek
Ezt követően szerepjátékra szólítjuk fel a tanulókat: arra kérjük őket, hogy a zászló nevében
meséljék el, milyen viszontagságokat élt át az eddigi történet folyamán. A hét gazda alapján hét
tanuló kerül játékba, akik egyenként szólalnak meg. Az első tanulót a tanár jelöli ki azzal, hogy
kezébe adja a zászlót, ő a zászló eredeti helyéről számol be és röviden bemutatja azt. A
gyakorlat további részében mindig az épp beszélő diák nevezi meg, hogy ki mesélje el a zászló
gazdacseréjének soron levő történetét. A szó átadása a zászló továbbadásával történik meg.
A zászló utolsó állomásának kijelölésével körvonalazódik a döntő csatára való készülés. A
tanulókkal közösen megfogalmazzuk: amennyiben a Pál utcaiak vissza tudják szerezni a
zászlójukat, megvédik a területüket.

3. DERÉK FIÚK ÉS GÁNCSVETŐK (grafikus ábrázolás, csoportmunka, frontális megbeszélés): A

zászló visszajuttatása a Pál utcaiak becsületességéről tanúskodik. A történet folyamán fontos
szerephez jut egy másik zászló is: a fehér zászló, amelyet a követek hoztak magukkal. A
követség segítségével a két banda meghatározta a csata alapszabályait. Gyűjtsük a táblára
azokat:
A szabályok megfogalmazása ellenére azonban nem zajlott minden előírásszerűen. A szövegből
vett idézetek és saját megfogalmazások segítségével hasonlítsuk össze a két csapat
viselkedését a harc folyamán! Négy csoportra osztódunk, minden csapat fürtábrába gyűjti az
ötleteit: az 1 és 2. csoport a Pál utcaiak harcjátékát mutatja be, a 3. és 4. csoport a vörösingesek
csatához való hozzáállását ábrázolja.

A fürtábrák elkészítése után közösen összevetjük a két csapat viselkedésmódját, harcmodorát,

és megállapítjuk, vajon miért nevezhetőek a Pál utcaiak „derék fiúknak”, a vörösingesek pedig
„gáncsvetőknek”.

4. CSATAKIÁLTÁSOK (drámajáték, csoportfeladat): A harc folyamán – becsületességtől

függetlenül – mindkét oldalról több buzdítás, csatakiáltás is elhangzott. A tanártól kapott,
buzdítást tartalmazó idézet alapján kiscsoportokban készítsünk mikrojeleneteket, amelyek során
az adott szövegrész elhangzott. A dramatizálás során elég, ha az az egyetlen idézet hangzik el a
tanulók szájából, a jelenet többi része némajátékban zajlik. A jelenetet néző diákok
meghatározzák, ki buzdított kit és miért – végül a mikrojelenetek sorrendjének meghatározásával
felállítjuk a csata menetének vázlatpontjait.
 
A jelenetek gerincét alkotó idézetek:

 „Fiúk, tőletek függ a csata sorsa!” (Boka mondta a sáncban kuporgóknak, a csata megkezdése előtt)
 „Huja, hopp!” (a Mária utca felől érkező vörösingesek, támadáskor)
 „Fiúk, Pásztor elvesztette a csatát! Rajtunk áll, hogy megmentsük a vörösingesek becsületét! Előre!” (Áts Feri a Pál
utcai kapu előtt, a vörösingeseknek, miután a Pásztorékat bezárták a kunyhóba)
 „Hahó, hó!” (Kolnay így üzen a sáncban bújóknak)
 „Teljes roham, előre!” (Boka mondta a csapatának, Áts Feriék berontását követően, végső roham)
 „A kunyhóhoz! Szabadítsuk ki őket!” (Áts a csapatának, a csata vége felé)
 „Megállj!”  (Nemecsek Áts Ferinek)

 
5. A HADVEZÉREK SZÁMÍTÁSAI (grafikus ábrázolás, csoportfeladat): A csata a Pál utcaiak
győzelmével zárult, azonban jól tudjuk, hogy nem minden úgy történt, ahogy azt a fiúk tervezték.
A következő gyakorlatban azt vizsgáljuk meg, hogyan tervezte a két csapatkapitány a csatát, és
ehhez képest milyen váratlan fordulatok bonyolították a harc kimenetelét.
A tanulók kiscsoportokban dolgoznak: a csoportok egyik fele Áts Feri haditervét dolgozza ki, a
másik fele Boka számításait gondolja végig. A táblázatok elkészítését követően közös
megbeszélésre kerül sor.
Néhány megoldás:

6. HA A SZÁMÍTÁSOK BEJÖNNEK… (kreatív írás): Az előző kiscsoportokat megőrizve

fogalmazzák meg a tanulók, mi történt volna, ha az adott hadvezér számításait nem húzza
keresztül egy-egy váratlan fordulat. Vajon akkor is ilyen kimenetelű lett volna a csata? A
megoldásokat hangosan felolvassuk és szóban értékeljük.
7. A GYŐZELEM ÁRA (csoportfeladat, grafikus ábrázolás): A 8. fejezet végén egy helyszínen
található a három legfontosabb szereplő, Nemecsek, Boka és Áts Feri. A két hadvezér Nemecsek
háza előtt virraszt, míg a kisfiú magas lázzal a házban fekszik. Mindhárman változásokon mentek
át a csata végére. Állapítsuk meg, hogyan alakult a jellemük a fiúknak, és hogyan változott a
környezet megítélése az adott szereplővel kapcsolatban.
A tanulók három csoportban dolgoznak, az 1. csapat Nemecseket mutatja be, a 2. Bokát, a 3.
csoport Áts Ferit jellemzi.

A közös megbeszélés végén megállapítjuk, hogy Áts Feri legyőzése már a csata előtt kezdetét
vette, hiszen Csele, Barabás és Wendauer is érzékelik a vörösinges hadvezér kicsinyességét (ha
ezt nem érzékelik a gyerekek, érdemes időt szentelni a szöveg előreutaló jellegére), Boka és
Nemecsek győzelme (külön kitérve a gittegylet revidiáló gesztusára) viszont eltörpül Nemecsek
betegsége miatt (itt is sejtetéssel találkozunk, Boka és Nemecsek apjának sírása).
Végül megfogalmazzuk, vajon ki(k) és milyen árat fizet(nek) a győzelemért. Mi milyen csatáért
volnánk képesek akár az életünket is áldozni? (beszélgetés)

8. HÁZI FELADAT (kreatív írás): Az olvasónaplóban a 8. Fejezetből származó idézet alapján

dolgozunk: „Az egyiket a szíve hozta, a másikat a lelkiismerete.” A tanulók feladat, hogy
megmagyarázzák, kikre és miért vonatkozik ez a gondolat, majd megpróbálják megjósolni, vajon
hogyan alakul a regény utolsó fejezete.

A Pál utcai fiúk 10. fejezetének módszertani feldolgozása

1. KERESD A PÁRJÁT! (egyéni feladat): Az óra ráhangolódó szakaszában az utolsó

fejezetekben felbukkanó szereplőpárokat állítjuk fel. A tanulók két oszlopban megkapják a
szereplők nevét, majd az összekapcsolást követően röviden kifejtik, mit tudunk meg a 10.
fejezetben az ő kapcsolatukról, mi történt velük, hogyan alakult a sorsuk. A gyakorlat
végezhető egyéni feladatként, az olvasottak számonkéréseképpen, illetve
csoportmunkában vagy frontális módon is lebonyolítható.

2. KAKUKKTOJÁS (grafikus ábrázolás, páros feladat):  Az előző feladat szereplői között

találunk egy kakukktojást – két felnőttet, akik kilógnak a vörösingesek – Pál utcaiak
harcából. Párban dolgozva készítsük el mindkettejük jellemtérképét az alábbi szempontok
alapján:
Mi a foglalkozása?
Milyen tulajdonságai vannak?
Hogyan viselkedik?
Hogyan viszonyul a többiekhez?
Mit szeretne elérni a tetteivel, viselkedésével?
Milyen szerepet tölt be a történetben?
Milyen embernek tartod őt? Válaszodat indokold!

A jellemtérképek felvázolását követően hasonlítsuk össze a két karaktert, majd beszéljük meg
(esetleg kreatív írásos gyakorlatként írásban fogalmazzuk meg), hogyan viselkedtünk volna a
helyükben.
Csetneky úr helyében én….
Nemecsek édesapja helyében én…

3. A VEZÉREK JELLEME (grafikus ábrázolás, csoportmunka, frontális megbeszélés):Csetneky

úr Nemecsek édesapja feletteseként, a gazdag megrendelő magabiztos helyzetéből
beszélt a szabóval. Viselkedésmódja a vörösingesek vezéreivel hozható párhuzamba,
hiszen nem érdekelte őt a család magánélete, ahogy a füvészkerti fiúk sem tartották
tiszteletben a Pál utcaiak „magánbirodalmát”. Ebben a feladatban a regény folyamán
megismert vezérek jellemét gondoljuk újra: Áts Feri, Boka és az új vörösinges vezető,
Pásztor karakterét. Egy összehasonlító táblázatban megállapítjuk, milyennek ismertük
meg őket eddig, illetve hogyan alakult a személyiségük a harcot követően. Megkeressük
a közös és eltérő tulajdonságaikat, majd állást foglalunk az egyes személyiségek
megítélésével kapcsolatban. A feladatot kiscsoportokba osztva végezzük, majd frontális
módon egyeztetjük a megállapításokat.

4. CSALÓDÁSOK (grafikus ábrázolás, csoportmunka, frontális megbeszélés): A tizedik

fejezetben több szomorú esemény történik, a szereplők különféle csalódásokon mennek át. A
gyerekek megtapasztalják, hogy nem mindig alakul úgy a jövő, ahogy a jelenből tervezzük:
Pásztort hiába választják vezérré, szétbomlik a vörösingesek csapata; a Gittegylet hiába megy el
bocsánatot kérni Nemecsektől, már nem találják élve stb. Gyakorlatunkban megvizsgáljuk, ki
milyen célért küzdött – és milyen csalódás érte. A tanulók kiscsoportokban dolgoznak, végül
frontális megbeszéléssel egyeztetik a meglátásaikat.

5.     GYÁVÁBÓL HŐS (dramatizálás): Nemecsek tiszteletére Boka felidézi a közös emlékeiket;

ezek mindegyike egy-egy helyszínhez kapcsolható. Az alábbi feladatban 5 regénybeli helyszínt
ábrázoló képet helyezünk a tábla elé: az Üllői utat, a Füvészkertet, a Köztelek utcát, a Múzeum
környékét és a grundot. A gyerekek szimpátia-alapon egy-egy kép elé sorakoznak (arra
ügyeljünk, hogy lehetőleg arányosan osztódjanak el), majd mikrojelenetben egyenként
bemutatják, milyen esemény fűződik az említett helyszínhez. Minden jelenet után közösen
értékeljük, Nemecsek milyen szerepet töltött be az adott eseményben, illetve a közösség hogyan
viszonyult hozzá az adott helyzetben. Végül megállapítjuk, hogy alakult át Nemecsek szerepe a
Pál utcaiak csoportjában – és ez a presztízsnövekedés milyen hatással volt a jellemére.
6.     KEREKASZTAL-KÖRFORGÓ (frontális megbeszélés): A gyerekekkel körbeülünk, mindenki
húz egy előre elkészített cédulát, amin valamelyik szereplő neve található (Áts Feri, Geréb,
Nemecsek édesanyja, Rátz tanár úr stb.). Ennek a karakternek a bőrébe bújva, az ő nevében
beszélve egyenként felidéznek egy emléket Nemecsekről. A tanár kezdi a játékot, aki a kezében
tartja „Nemecsek sapkáját”, majd az emlék felidézését követően átadja a sapkát a jobb
szomszédjának. Mindig az a tanuló beszél, akihez odaér a sapka.
7.     KEDVENC SZEREPLŐM ÉS JELENETEM (frontális megbeszélés):  Továbbra is körben ülünk.
A befejezetlen mondat technikáját alkalmazva egyenként minden tanuló elmeséli, ki volt a
kedvenc szereplője és miért, illetve melyik jelenet tetszett neki leginkább és miért.
8.     HÁZI FELADAT (kreatív írás): Az olvasónaplóban megfogalmazzuk a 10. fejezet vázlatát,
illetve Nemecsek látogatói címmel a betegség történetét mutatjuk be, illetve Nemecsek grundja
címmel elmeséljük az ő nézőpontjából a történetet.
ei arról, hogy talán kitagadják..)

Összefoglaló feladatsor az 1-5. fejezetből

 

1.     TÉVES ÁLLÍTÁSOK ÉS FÉLIGAZSÁGOK (15 pont)

Húzzátok alá és javítsátok ki az egyes állítások „tévedéseit”!
A Pál utcai fiúk című regényt Molnár István írta az 1700-as évek eleji pozsonyi fiúk életéről.

JAVÍTÁS: ……………………………………………………………………..…………

Az osztály legjobb tanulója Nemecsek volt, akinek a fizikalaboratóriumban Boka küldött egy
levelet, hogy hívjon össze egy találkozót a grundon.

JAVÍTÁS: ………………………………………………………………………………..

Geréb einstandot csinált a Füvészkertben, ami azt jelenti, hogy a gyengébb fiúk elveszik az
erősebbektől a játékgolyóikat.
JAVÍTÁS: ………………………………………………………………………………..

Kolnay és Csele állandóan vitáznak egymással, mert Csele akar lenni annak a grundegylet
elnöke, amibe Rácz tanár úr is belépett.

JAVÍTÁS: …………………………………………………………………………………..

2.     MERÉSZ KIJELENTÉSEK (18 pont)

Ki mondta, kinek és kiről? Egészítsétek ki a táblázatot!

3.     ÁRULKODÓ TÁRGYAK (14 pont)

Fejtsétek ki, milyen szerepet töltenek be az alábbi tárgyak a Pál utcai fiúk cselekményében!
 
-       Csele kalapja: ………………..…………………………………………………………………

-       Zászló: ………………………………………………………………………………………….

-       Gitt: ……………………………………………………………………………………………..

-       Jegyzőkönyv: ……………………………………………………………………………………

-       Bélyeg: ………………………………………………………………………………………….

-       Piros cédula: …………………………………………………………………………………….

-       Szivar: ……………………………………………………………………………………………

4.     JELLEMEK JÁTÉKA (10 pont)

Mely szereplőkre vonatkoznak az alábbi állítások, és mit árulnak el valójában a szereplőről?

5.     A KERESETT SZEMÉLY (8 pont) 

Válasszátok ki a megfelelő állításokat, a helyes megoldások betűjeleit írjátok a táblázatba, majd
ezeket megfelelő sorrendbe helyezve rakjátok ki az egyik szereplő nevét.

Az einstand jelentése:

1. valamelyik erősebb fiú elveszi a gyengébb játékát

2. valamelyik erősebb fiú megveri a gyengébbet
3. a fiúk verekedés útján megszerzik egymás játékát
4. a fiúk megvásárolják egymástól a játékaikat

A Pál utcai fiúk között…:

1. egy közlegény volt, Nemecsek Ernő

2. két közlegény volt: Nemecsek és Wendauer
3.  két közlegény volt: Nemecsek és Hektor
4. egy közlegény volt: Hektor

A Gittegylet elnöke volt:

1. Nemecsek
2. Barabás
3. Kolnay
4. Boka

A Füvészkertbe három Pál utcai fiú lopakodott be:

1. Nemecsek, Csele és Boka

2. Nemecsek, Csónakos, Boka
 3. Boka, Geréb és Csónakos
4. Boka, Csele és Csónakos

Melyik Pál utcai fiú tudott a legnagyobbat fütyülni?

1. Kolnay
2. Weisz
3. Richter
4. Csónakos

Melyik Pál utcai fiú szavajárása volt a „papuskám”?

1. Boka
2. Csónakos
3. Geréb
4. Kolnay

A Pál utcaiak osztályfőnökét így hívták:

1. Rácz tanár úr
2. Weisz tanár úr
3. Richter tanár úr
4. Leszik tanár úr

A betűjelekből helyesen kirakott név: _____________________________________________

6. NÉGYZETHÁLÓ (26 pont)
Az alábbi négyzethálóban a regény szereplőinek nevei bújtak el. Keressétek meg és húzzátok ki
a négyzethálóból, írjátok le a neveiket, majd csoportosítsátok őket, melyik banda tagjáról van szó,
és egy mondattal jellemezzétek a szereplőket. Ha jól dolgoztok, a tizenkét név kihúzását
követően 7 betű szabadon marad, melyeket helyesen összeolvasva még egy nevet kaptok. Kiről
van szó, és mit tudunk róla?

A megoldásokat vízszintesen, függőlegesen, átlósan és visszafelé olvasva találjátok. A többjegyű

mássalhangzók külön rubrikába kerülnek, az egyes betűket többször is felhasználhatjátok.
A fennmaradt betűkből kirakott szereplő neve és jellemzése:
_____________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________

MEGOLDÁSOK:
1.         TÉVES ÁLLÍTÁSOK:a.         Ferenc, 1900-as, budapesti
1. b.      Csengey, természetrajzi terem, Bokának küldték a levelet
2. c.      Pásztorok, Múzem kertben, erősebbek veszik el a gyengébbektől
3. d.      Kolnay s Barabás, Barabás akart lenni a gittegylet elnöke, Rácz tanár úr tiltotta

2.         MERÉSZ KIJELENTÉSEK:a.         Geréb Cselének törökmézárusról

1. b.      Nemecsek Pál utcaiaknak Áts Feriről
2. c.      Boka Pál utcaiaknak vörösingesekről
3. d.      Boka Csónakosnak és Nemecseknek Gerébről
4. e.      Richter a gittegyletnek Nemecsekről
5. f.       Geréb Áts Ferinek és a vörösingeseknek a Pál utcaiakról

3.         JELLEMEK JÁTÉKA:a.         Csele

1. b.      Nemecsek
2. c.      Boka
3. d.      Geréb
 4. e.      Áts Feri

4.         A KERESETT SZEMÉLY:

A, R, B, Á, S, B, A = Barabás

5.         NÉGYZETHÁLÓ:  Pál utcaiak: Nemecsek, Csele, Kolnay, Barabás, Geréb, Boka, Weisz
Vörösingesek: Wendauer, Pásztor, Áts
További szereplők: Rátz, Tót
A kimaradt betűkből kirakott név: Richter