Széplaki Erzsébet

érdemes tankönyvíró

Kézikönyv
a Nyelvtan és helyesírás
tanításához
6. évfolyam

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 1 6/11/14 11:16 AM

 SZÉPLAKI ERZSÉBET
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette
MISKOLCI SZILVIA

AP–060332
ISBN 978-963-328-299-1

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés
Széll Ildikó

Terjedelem: 14,42 A/5 ív

Tömeg: 275 g

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 2 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

KEDVES KOLLÉGANŐ! KEDVES KOLLÉGA!

Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy nemcsak a levelemben, hanem a kézikönyvem egészében
a tegező formát használom. Pedagógusok között már csak így szokás. Sőt, talán személyesen is ismerjük
egymást, mert az elmúlt évek során találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, be-
mutatóórán.
Ezt a tanári kézikönyvet a Nyelvtan és helyesírás 6. című tankönyvemhez írtam, amelyet a magyar okta-
tásügyben lezajló újabb változások hívtak életre.
A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66. számában, amely
2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásá­
ról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21-én napvilágot látott az új kerettanterv,
és az iskoláknak a kerettantervek alapján kellett elkészíteniük a helyi tantervüket.
Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűjtemények tar-
talmát is. Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek
tartalmi módosításai alapján elkészítettem a helyi tantervi ajánlásaimat. A két évfolyamos ciklusra ké-
szült magyar nyelv tantárgy fejlesztési céljait, ismeretanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés
várt eredményeit évfolyamokra bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára.
Alapkoncepcióm az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra és
képességfejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után dolgoztam át a Nyelvtan
és helyesírás 6. című taneszközömet, amelyet az Oktatási Hivatal TKV/5748-11/2013 határozati számon
2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánított.
Ezzel az új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. Fontosnak tartom meg-
említeni, hogy a nagy sikerű Nyelvtan és helyesírás 6. című interaktív tananyag-feldolgozásom ehhez a
taneszközhöz is használható.
Valamennyien tapasztaljuk, a tanítási folyamat egy-egy óráját egyre körültekintőbben kell megszervez-
nünk, hogy tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek. Biztosan te is tapasztalod, a mai gyerekek má-
sok, mint az egy-két évtizeddel ezelőtti diákok, másféle hatások érik őket. Pszichológiai felmérések igazol-
ják, hogy napjainkban a gyerekeket hat másodpercenként érik új hatások. Ezzel a felfokozott életritmussal
az iskolában folyó tanulás nehezen veheti fel a versenyt, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb,
változatosabb módszereket és munkaformákat alkalmazzunk a tanítási óráinkon.
Őszintén kell beszélnünk arról a problémáról is, hogy egyre több diák fordul el a tudás megszerzésétől.
Ezt pedagógusként semmiképpen sem nézhetjük tétlenül. Bár a negatív példák – a „celebek” ideig-óráig
tartó „tündöklése”, a követendő családi modellek, szülői minták hiánya – erős ellenfeleink, de vissza kell
szereznünk a tudás értékét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést viszont a társadalomnak kell biztosítania.
A taneszközök külcsíne is nagy sikert aratott a szakmai bírálók körében. Remélem, a tanítványaidnak és
neked is tetszeni fognak a színes, modern illusztrációk, amelyek Bors József keze munkáját dicsérik. Ezzel
szeretnénk elérni azt, hogy a tanulók és a kollégák is szívesen vegyék a kezükbe.
A kézikönyvben tanmenetet is találsz, amely természetesen csak ajánlás, és mindenképpen szükséges a
saját osztályaidra alakítanod.
A kézikönyvben egyes tankönyvi feladatok megoldása is megtalálható, sok esetben módszertani ajánlás-
sal együtt.
A pedagógiai, magyartanári munkához jó egészséget, sok sikert kívánok!
Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:
Széplaki Erzsébet
Csöpi

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 3 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

METODIKAI ALAPELVEK
A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.
Objektív tényezők:
▶▶ a tanított anyag tartalma,
▶▶ az osztály sajátos adottságai,
▶▶ a megoldandó didaktikai feladatok.

A  Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelmény-

rendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentu-
mokban előírt ismereteket, s ezek birtokában megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre,
kompetenciákra tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a
hangtant, mint a szófajtant, illetve az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása,
mint a kifejezőképesség fejlesztése.
Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét
értem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulók-
ból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. Minden pedagógusnak arra kell törekednie,
hogy tanítványai legalább a minimumszintet elérjék.
Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor vagy összefog-
lalás, számonkérés esetén.
A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi méré-
sek, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógu-
sok jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együtt­
gondolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi
gyerekek fontosnak tartották a műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt.
A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte a záloga annak, hogy kedvelt, ered-
ményes pedagógus legyen valaki.
1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán
(feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az
üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a
testbeszéd és a metakommunikáció jeleit.
2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle visel-
kedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugal-
masság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a
konkrét helyzethez igazodik.
3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésreper-
toár megfelelő alkalmazásának. A  pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási
módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon be-
lemerülnek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy így kicsúszik
az időből, így nem tudja elvégezni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot.
4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásá-
hoz kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktus-megol-
dási módszert különböztetünk meg:
▶▶ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust,
▶▶ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar,
▶▶ a liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 4 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

5. A tanulókkal, a szülőkkel, kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének

elfogadását, a kompromisszumra való készséget.
6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is.
 z eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége.
7. A
Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből
adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert.

A  következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a

taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálnia az egyéni-
ségéhez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. Ugyanakkor
azt is szem előtt kell tartania, hogy a 21. század pedagógusainak a hagyományos – a tudás átadásán alapuló
– szerepkörből át kell lépniük a tanulási folyamat megszervezőjének szerepkörébe. Itt elsősorban a tanulás-
szervezés kérdésére gondolok. Egyet le kell szögeznem: ebben a témában aztán végképp nincs recept, kőbe
vésett „törvény”, kizárólagosság, kitaposott „módszertani” ösvény.
Annyi mindentől függ, hogy a differenciálás melyik módját választjuk. Mindenképpen a tanulók képes-
ségeit kell ismernünk ahhoz, hogy a legmegfelelőbb munkaformát alkalmazzuk. A magam részéről kife-
jezetten támogatom a tanulópárt, illetve a heterogén csoportmunkát, mert nem mindegy, hány tanulóval
foglalkozunk egy időben: öttel, tízzel, huszonöttel, esetleg harminccal?
Egy biztos: a közösségben végzett feladatmegoldások esetén a diákok megtanulnak együttműködni,
meghallgatni társaik véleményét, amellyel egyetérthetnek, de ugyanakkor képviselhetik saját álláspontju-
kat is, továbbá tapasztalhatják a közösségért érzett munka felelősséget is.
A lényeg a következő: a tanulók és a pedagógusok egyaránt aktív részesei legyenek a folyamatnak, jóked-
vűen, sikerek reményében munkálkodjanak a problémák megoldásán.

Az új is­me­ret fel­dol­go­zá­sa
Min­den ma­g yar­ta­nár szá­má­ra ter­mé­sze­tes do­log az, hogy a nyelv tör­vé­nyeit min­de­nekelőtt nyel­vi tény­
anyag­gal szem­lél­te­ti. A szem­lél­te­tőanya­go­kat úgy vá­lo­gat­tam össze, hogy tar­tal­muk­ban iga­zod­ja­nak a
11–12 éves ta­nu­lók szel­le­mi érett­sé­gé­hez, szá­muk­ra könnyen ért­he­tőek le­g ye­nek, és a ta­ní­tan­dó fo­ga­lom
min­den lé­nye­ges je­g yét be­mu­tas­sák, de csak „tisz­ta” pél­dá­kon. Pél­dául a mel­lék­név ta­ní­tá­sa­kor ügyel­ni kell
ar­ra, hogy a pél­dák kö­zött még vé­let­le­nül se sze­re­pel­je­nek mel­lék­né­vi ige­ne­vek. A mel­lék­né­vi ige­név fo­gal­
má­nak kiala­k í­tá­sa­kor pe­dig ke­rül­nünk kell a mel­lék­név­vé vált va­la­mi­ko­ri mel­lék­né­vi ige­ne­vek hasz­ná­la­tát.
Ha bi­zony­ta­la­nok va­g yunk a szó szó­fa­ji ho­va­tar­to­zá­sá­ban, a leg­jobb, ha a fo­koz­ha­tó­sá­got hív­juk se­gít­sé­gül.
A mel­­lék­név­vé vált mel­lék­né­vi ige­ne­vek ugyanis ugyanúgy fo­koz­ha­tók, mint a mel­lék­ne­vek: ra­gyo­gó, ra­
gyo­góbb, leg­ra­gyo­góbb; sá­padt, sá­pad­tabb, leg­sá­pad­tabb stb. A mel­lék­né­vi ige­ne­ve­ket azon­ban nem fo­koz­
hat­juk. Ked­venc pél­dám­mal él­ve – a mun­kál­ta­tó tan­könyv­ben is leír­tam: a fá­radt ven­dég le­het fá­rad­tabb,
de a meg­hí­vott ven­dég so­ha­sem le­het meg­hí­vot­tabb.
A szó­faj­ta­ni tud­ni­va­lók szem­lél­te­té­sé­re – nyel­vi funk­ció­juk­ból adó­dóan – a mon­dat, il­let­ve a szö­veg(rész­
let) al­kal­mas (Tk. 38. o., 42. o.). Ezek­ben ti­pog­rá­fiai megol­dá­so­kat (dőlt, fél­kö­vér be­tű­ket), je­lö­lé­se­ket al­
kal­maz­tam a je­len­sé­gek kieme­lésé­re, me­lyek a ta­nu­lók fi­g yel­mé­nek irá­nyí­tá­sát is szol­gál­ják. Össze­füg­gő
szö­ve­get hasz­ná­lunk, ha a név­má­sok uta­ló sze­re­pé­re kí­ván­juk ráirá­nyí­ta­ni a ta­nu­lók fi­g yel­mét (Tk. 108/1.).
A nyel­ven kí­v ü­li szem­lél­te­tés esz­kö­zeit hasz­nál­tam fel pél­dául a hang­alak és je­len­tés vi­szo­nyá­nak is­mét­
lé­se­kor (Tk. 8/1.), a vissza­ha­tó és a köl­csö­nös név­más ta­ní­tá­sa­kor (Tk. 117. o.).
A szó­ele­mek egyez­mé­nyes je­lei a kö­zös ka­te­gó­riá­ba va­ló tar­to­zás­ra hív­ják fel a fi­g yel­met. Az uta­ló és
szim­bo­li­kus je­lek a kü­lön­fé­le össze­füg­gé­sek ér­zé­kel­te­té­sé­re al­kal­ma­sak.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 5 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A cso­port­al­ko­tás­sal egy-egy nyelv­ta­ni ka­te­gó­ria alosz­tá­lyai­nak meg­fi­g yel­te­té­sét, kö­zös fo­gal­mi je­g yei­
nek tu­da­to­sí­tá­sát ér­het­jük el. A cso­port­al­ko­tás táb­lá­za­tos for­má­jú is le­het (Tk. 38. ol­dal ige­mó­dok, 42. ol­dal
az ige­mó­dok és ige­idők kö­zöt­ti össze­füg­gés, 96/3.).
A kí­sé­rő szem­lél­te­tés­nek az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sá­ban is sze­re­pük van. A ta­nu­lók – egyé­ni vagy kö­zös
mun­ká­val – na­g yobb alak­ban is el­ké­szít­he­tik a táb­lá­za­to­kat. Eze­ket ki­te­het­jük az osz­tály­te­rem fa­lá­ra, így
le­he­tő­ség nyí­lik a hosszabb szem­lé­lés­re, amely se­gí­ti az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sát. Itt sze­ret­ném fel­hív­ni a
ked­ves Kol­lé­gák fi­g yel­mét az Apá­czai Kiadó Anya­nyel­vi fa­li­táb­lái­ra, ame­lye­ket nem­csak az al­só ta­go­za­tos,
ha­nem nagy ré­szü­ket a fel­ső ta­go­za­tos ma­g yar­órá­kon is jól hasz­nál­hat­juk.

Az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sa
Az el­sőd­le­ges rög­zí­tés váz­lat­tal, rész­össze­fog­la­lás­sal és össze­fog­la­lás­sal tör­té­nik. Az is­me­re­tek tar­tós­sá­gát
is­mét­lés­sel, gya­kor­lás­sal, va­la­mint ott­ho­ni ta­nu­lás­sal ér­het­jük el.
A meg­ta­nu­lan­dó is­me­re­tek vi­szony­lag rö­vid ter­je­del­műek. A mun­kál­ta­tó tan­köny­vek­ben a JEGYEZD
MEG! cím­szó alatt ta­lál­ha­tók. Ezek ter­mé­sze­te­sen nem szó sze­rint meg­ta­nu­lan­dó sza­bá­lyok, de a fo­ga­lom
min­den lé­nye­ges je­g yét tar­tal­maz­zák. A lé­nyeg azon­ban az, hogy a ta­nu­lók tud­ják al­kal­maz­ni eze­ket a sza­
bá­lyo­kat. Itt is fon­tos­nak tar­tom meg­je­g yez­ni, az egyes szó­fa­jok fo­gal­má­nak ta­ní­tá­sa­kor ne a kér­dé­sük­re
he­lyez­zük a fő hang­súlyt, ha­nem a je­len­té­sük­re. Ha a gye­rek­ben ki­zá­ró­la­go­san az rög­zül, a Ki? Mi? kér­dés­re
vá­la­szo­ló szó szó­fa­ja fő­név, az ko­moly prob­lé­mát okoz majd a ha­tá­ro­zat­lan és ál­ta­lá­nos név­más ta­nu­lá­sa­kor,
hi­szen eze­ket a szó­fa­jo­kat is fő­név­nek fog­ják ven­ni. A JÓ, HA TUDOD! cím­szó alatt hasznos, prak­ti­kus ta­
ná­cso­kat ol­vas­hat­nak a gye­re­kek. Az anya­nyelv iránt ér­dek­lő­dő ta­nu­lók így sze­rez­het­nek több­letis­me­re­tet.
A rend­sze­re­zés a cél­ja az év ele­ji, a te­ma­ti­kus és az év vé­gi is­mét­lés­nek. Az év ele­ji is­mét­lés­hez bő­sé­ges
feladat­sor ta­lál­ha­tó a 6. osz­tá­lyos mun­kál­ta­tó tan­könyv­ben. Felöle­li az 5. osz­tá­lyos ta­na­nya­got. Ak­ti­vi­zál­
hat­juk mind­azo­kat az is­me­re­te­ket, ame­lyek­re a szó­fa­jok ta­ní­tá­sa­kor szük­sé­günk lesz. Ter­mé­sze­te­sen nem
kell va­la­mennyi felada­tot min­den ta­nu­ló­nak megol­da­nia. Dif­f e­ren­ciált osz­tály­mun­ká­ban min­den­k i azt
gya­ko­rol­ja, azo­kat az is­me­re­te­ket ele­ve­nít­se fel, azo­kat a ké­pes­sé­geit fej­lessze, ame­lyek­re szük­sé­ge van a
to­vább­ha­la­dás­hoz.
Az év vé­gi is­mét­lés­nek sem az az el­sőd­le­ges cél­ja, hogy az év vé­gi fel­mé­rés megírá­sát elő­se­gít­se, ha­nem
az, hogy rend­sze­rez­ze a 6. osz­tá­lyos tu­dás­anya­got, s az, hogy a ta­nu­ló ta­pasz­tal­ja, mennyit fej­lőd­tek anya­
nyel­vi ké­pes­sé­gei a tan­év so­rán.
Fel­tét­le­nül em­lí­tést kell ten­nem az ott­ho­ni ta­nu­lás fon­tos­sá­gá­ról. Az órán fel­dol­go­zott ta­na­nyag rög­zí­té­
sé­nek, tar­tó­sí­tá­sá­nak kiemel­ten fon­tos mód­sze­re. Igaz ez ak­kor is, ha va­la­mennyien ar­ra tö­rek­szünk, hogy
a le­he­tő leg­több is­me­re­tet már a ta­ní­tá­si órán sa­já­tít­sák el a ta­nít­vá­nyaink.
A he­lyes ta­nu­lá­si tech­ni­kák kiala­k í­tá­sa már al­só ta­go­zat­ban el­kez­dő­dik, ame­lyet foly­ta­tunk fel­ső ta­go-­
zat­ban is. En­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz az 5–6. osz­tá­lyos tan­köny­vek­ben és feladat­g yűj­te­mé­nyek­ben, va­la­mint
a kézikönyvben is ta­lál­nak a kol­lé­gák felada­to­kat, öt­le­te­ket. A gye­re­kek­nek 11–12 éves ko­ruk­ra már is­mer­
niük kell a he­lyes ta­nu­lá­si mód­sze­re­ket. Na­g yon rossz gya­kor­lat­nak tar­tom, hogy a gye­re­kek elő­ször megír­
ják a há­zi felada­tot, és csak azután lát­nak hoz­zá a szó­be­li meg­ta­nu­lá­sá­hoz.

A jár­tas­sá­gok és kész­sé­gek kiala­kí­tá­sa

Gya­kor­lás alatt nem­csak az új is­me­ret be­g ya­ko­rol­ta­tá­sát, ha­nem a fo­lya­ma­tos gya­kor­lást is ért­jük. Ha
az 5., 6. osz­tály­ban el­sa­já­tí­tott hang­ta­ni, alak­ta­ni, szó­faj­ta­ni is­me­re­te­ket nem gya­ko­rol­hat­ják fo­lya­ma­to­
san a ta­nu­lók, egy idő után el­fe­lej­tik őket. Ezért már a 6. osz­tá­lyban sok komp­lex feladat­tal ta­lál­koz­hat­
nak a diá­kok. A pe­da­gó­gus dönt­he­ti el, hogy a rész­felada­tok kö­zül me­lyi­ket ki­vel vagy kik­kel ol­dat­ja meg.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 6 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az a ta­nu­ló, aki biz­tos a sza­vak szó­ele­mek­re bon­tá­sá­ban, de sok hi­bát vét a szó­fa­jok felis­me­ré­sé­ben, az utób­
bit gya­ko­rol­hat­ja. Így va­ló­di dif­f e­ren­ciá­lást vé­gez­he­tünk a ta­ní­tá­si órán. En­nek a mód­szer­nek a ha­té­kony­
sá­gát majd a fel­sőbb év­fo­lya­mo­kon mér­het­jük le.
A nyelv­ta­ni gya­kor­lás­nak terv­sze­rű­nek, fo­lya­ma­tos­nak, gaz­da­sá­gos­nak kell len­nie. Ér­vé­nye­sül­nie kell
a fo­ko­za­tos­ság és tu­da­tos­ság el­vé­nek.
Min­dig pon­to­san mér­le­gel­nünk kell, hogy mi­kor, mit, ho­g yan kí­vá­nunk gya­ko­rol­tat­ni a ta­nu­lók­kal. Ez
je­len­ti a terv­sze­rű­sé­get.
A fo­lya­ma­tos­ság­gal kap­cso­lat­ban már ki­fej­tet­tem a vé­le­mé­nye­met. A gya­kor­lás ál­lan­dó­sá­ga meg­kö­ve­te­li,
hogy az egy­szer meg­ta­ní­tott is­me­re­tet min­den eset­ben al­kal­maz­tas­suk, ahány­szor a ta­na­nyag össze­füg­gé­
sei le­he­tő­vé te­szik. Pél­dául al­só ta­go­zat­ban már el­ső osz­tály­tól kezd­ve foglalkoznak a gye­re­kek a sze­mély­
ne­vek he­lye­sí­rá­sá­val. Ak­kor meg­ta­nul­ják, hogy a sze­mély­ne­ve­ket nagy kez­dő­be­tű­vel ír­juk. Har­ma­dik és
ne­g ye­dik osz­tály­ban tu­da­to­sul ben­nük, hogy min­den tu­laj­don­ne­vet nagy kez­dő­be­tű­vel ír­unk. Ötö­dik osz­
tály­ban a szó­elem­ző és a ha­g yo­má­nyos írás­mó­dot tár­g ya­ló fe­je­zet­ben is­mét gya­ko­rol­hat­ják a sze­mély­ne­vek
he­lye­sí­rá­sát. Ha­to­dik osz­tály­ban bő­v ül is­me­re­tük: ta­nul­nak a sze­mély­ne­vek ke­let­ke­zé­sé­ről, sőt hal­la­nak ar­
ról is, hogy bi­zo­nyos ese­tek­ben a sze­mély­ne­ve­ket kis kez­dő­be­tű­vel is ír­hat­juk (patópálok, há­ry­já­no­sok stb.).
A gya­kor­la­tok összeál­lí­tá­sa­kor ér­vé­nye­sí­tet­tem a fo­ko­za­tos­ság el­vét. A leg­könnyebb nyelv­ta­ni gya­kor­lat
az, amely va­la­mely je­len­ség felis­me­ré­sét kí­ván­ja (Tk. 108/1. – sze­mé­lyes név­má­sok felis­me­ré­se). En­nél ne­
he­zebb az, amely­ben átala­k í­tás­ról van szó (Tk. 40/4., 73/14.). A leg­ne­he­zebb ön­ál­lóan lét­re­hoz­ni va­la­mi­lyen
nyelv­ta­ni alak­za­tot (Tk. 70/12). A nyelv­ta­ni gya­kor­lás so­rán a ta­nu­lók nyelv­ta­ni elem­zé­se­ket és szin­te­ti­kus
gya­kor­la­to­kat vé­gez­nek. Az elem­zés a nyelv­tan­ta­ní­tás két­ség­te­le­nül legegye­te­me­sebb és leg­ha­té­ko­nyabb
el­já­rá­sa. Ilyen­kor az adott nyel­vi je­len­sé­get több szem­pont­ból is ele­mez­zük. A 6. évfolyamos tan­könyv­ben
hang­ta­ni, alak­ta­ni és szó­faj­ta­ni elem­zé­sek ta­lál­ha­tók.
Bár a nyelv­ta­ni elem­zé­sek­ben az ana­lí­zis­nek van a leg­fon­to­sabb sze­re­pe, mely­nek lé­nye­ge a nyel­vi je­len­
ség­nek meg­ha­tá­ro­zott szem­pont sze­rin­ti szét­bon­tá­sa, a jár­tas­sá­gok és kész­sé­gek kiala­k í­tá­sá­hoz olyan gya­
kor­la­tok­ra is szük­ség van, ame­lyek­nek az el­vég­zé­sé­vel a ta­nu­lók ma­guk hoz­zák lét­re a tár­g yalt nyelv­ta­ni
alak­za­tot. Ezek az ún. szin­te­ti­kus gya­kor­la­tok.
A kér­dé­sek­re szó­ban vagy írás­ban vá­la­szol­hat­nak pél­dául a kö­vet­ke­ző felada­tok­ban: Tk. 31/3., 110/7. a), d).
A kiegé­szí­tés lé­nye­ge: va­la­mi­lyen szem­pont­ból hiá­nyos nyel­vi anyag (szö­veg, mon­dat, szer­ke­zet, szó) egy
vagy több hiány­zó ele­mé­nek pót­lá­sa. Pl.: Tk. 110/8.
A he­lyet­te­sí­tés so­rán egy-egy mon­dat va­la­me­lyik sza­vá­nak vagy szó­kap­cso­la­tá­nak más­sal va­ló föl­cse­ré­
lé­sét kí­ván­juk a ta­nu­lók­tól. Pl.: Tk. 31/2.
Ala­k í­tás, átala­k í­tás ta­lál­ha­tó az olyan gya­kor­la­tok­ban, ame­lyek­ben a ta­nu­lók­nak megadott vagy sza­ba­
don vá­lasz­tott ele­mek fel­hasz­ná­lá­sá­val kü­lön­fé­le nyelv­ta­ni ka­te­gó­riá­kat kell lét­re­hoz­niuk. Pl.: Tk. 36/2., 55/5.
Az átala­k í­tás egyik faj­tá­ja a hi­bás szö­ve­gek ja­ví­tá­sa. Pl.: Tk. 101/3., 103/2. Elavult az a né­zet, mi­sze­rint a gye­
re­kek nem vé­gez­het­nek hi­bás szö­ve­ge­ken ja­ví­tá­si gya­kor­la­to­kat. A nyelv­he­lyes­ség­re ne­ve­lés­ben el­kép­zel­he­
tet­len a ne­ga­tív pél­dák­ra va­ló hi­vat­ko­zás. A he­lye­sí­rá­si ké­pes­ség fej­lesz­té­sé­ben és a prob­lé­ma­ér­zé­keny­ség
fej­lesz­té­sé­ben is jó szol­gá­la­tot tesz­nek ezek a feladat­tí­pu­sok. Lé­nye­ges mo­men­tum a prob­lé­ma felis­me­ré­se
mel­lett a he­lye­sí­rá­si, nyelv­he­lyes­sé­gi stb. prob­lé­ma meg­fo­gal­ma­zá­sa, s ezt kö­ve­tően a hi­ba ja­ví­tá­sa. Ez is a
tu­da­tos és he­lyes nyelv­hasz­ná­lat egyik mér­föld­kö­ve.
Itt sze­ret­ném kiemel­ni a hi­ba­ja­ví­tás fon­tos­sá­gát. Meg­g yő­ző­dé­sem, hogy egy-egy ta­ní­tá­si órán csak an�-
nyit írattassunk a ta­nu­lók­kal, amennyit el­lenőriz­ni tu­dunk, il­let­ve ki tu­dunk ja­ví­ta­ni, és ami még fon­to­
sabb, hogy ki tud­juk ja­vít­tat­ni a gye­re­kek­kel. Nagy fi­g yel­met kell szen­tel­nünk a ta­nu­lók hi­ba­ja­ví­tá­sá­nak.
Gyak­ran el­lenőriz­nünk kell, hi­szen haj­la­mo­sak a hi­bás szót új­ra hi­bá­san leír­ni, il­let­ve fe­lü­le­te­sen ja­ví­ta­ni.
Ez elein­te sok időt és tü­rel­met igé­nyel, de a rá­for­dí­tott idő és ener­gia előbb-u­tóbb meg­té­rül.
A ren­de­ző mun­ka lé­nye­ge a nyel­vi­leg ren­de­zet­len anyag ren­de­zé­se, cso­por­to­sí­tá­sa va­la­mi­lyen szem­pont
sze­rint. Pl.: az össze­fog­la­lás gya­ko­ri for­má­ja a táb­lá­zat ké­szí­té­se.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 7 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A ta­nu­lók ál­ta­lá­ban ked­ve­lik a gyűj­tő­mun­kát, mely­nek az a cél­ja, hogy a megis­mert nyel­vi je­len­ség­hez
mi­nél több pél­dát so­ra­koz­tas­sa­nak fel az adott je­len­ség nyel­vi tör­vény­sze­rű­sé­gé­nek so­kol­da­lú il­luszt­rá­lá­
sá­hoz. Pl.: Tk. 71/7., 102/6. Ha a gyűj­tő­mun­kát há­zi felada­tul ad­juk, ak­kor cél­sze­rű meg­je­löl­ni a „legalább”
és a „leg­fel­jebb” ha­tárt. Ne tölt­se a gyer­mek az egész dél­után­ját a feladat megol­dá­sá­val! A gyűj­ten­dő anyag
meg­ha­tá­ro­zá­sá­ban azt is fi­g ye­lem­be kell ven­nünk, hogy mi­lyen kész­let­ből me­rít­het­nek a ta­nu­lók.

Az is­me­re­tek, jár­tas­sá­gok és kész­sé­gek el­lenőr­zé­se

Az el­lenőr­zés fon­tos sze­re­pet tölt be a ta­ní­tás fo­lya­ma­tá­ban. A ta­nu­lók­ban kö­te­les­ség­tu­da­tot, fe­le­lős­ség­
ér­ze­tet ala­k ít ki. A ta­nár a rend­sze­res el­lenőr­zés fo­lya­mán ér­té­kel­he­ti a sa­ját mun­ká­ját is, és ez alap­ján
ter­vez­he­ti meg a to­váb­bi ok­ta­tó-ne­ve­lő mun­ká­ját. Ezt a fe­lel­te­tés, az írás­be­li mun­kák el­lenőr­zé­se (írás­be­li
felada­tok, fel­mé­ré­sek, há­zi felada­tok) te­szi le­he­tő­vé szá­munk­ra.
A mun­kál­ta­tó tan­köny­vek mel­lék­le­te, a Nyelvtan és helyesírás felmérőfüzet 6. az anya­nyel­vi is­me­ret, a
he­lye­sí­rá­si ké­pes­ség, a nyelv­he­lyes­sé­gi szint, a né­ma, szö­veg­ér­tő ol­va­sás szint­jé­nek mé­ré­sé­hez című kiad­vány.
A tan­tár­g yi prog­ram­ban – a kol­lé­gák több­sé­gé­nek ké­ré­se alap­ján – meg­ta­lál­ha­tók ezek­nek a fel­mé­ré­sek­nek
a megol­dókulcsai, sőt az ér­té­ke­lés, osz­tá­lyo­zás mi­ként­jé­re is te­szek ja­vas­la­tot.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 8 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS
A kompetencia
Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a
személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. A kom-
petenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és
tanulásról vallott nézeteinket.
A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása
a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat
– ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakít-
suk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompe-
tencia kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem
képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket,
megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem
ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem
alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt
felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek
kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cse-
lekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel,
de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké.
A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló) kompetenci-
ákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, va-
lamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket,
képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.
Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is
róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon
fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy ér-
hetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk
a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán
a visszajelzés fontosságát.

A kulcskompetencia
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák)
többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen
beilleszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kö-
telező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhe-
tetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.
A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:
1. Anyanyelvi kommunikáció
2. Idegen nyelvi kommunikáció
3. Matematikai kompetencia
4. A természettudományos és technikai kompetencia
5. Digitális kompetencia
6. Szociális és állampolgári kompetencia
7. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia
8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
9. Hatékony, önálló tanulás

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 9 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia el­
sajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.

Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények
kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), va-
lamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és
képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kap-
csolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele
a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag
felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a kü-
lönféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét
különféle helyzetekben.
Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írás-
ban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Ké-
pes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni
információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek
megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.
A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai
minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt
hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.
A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az
anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát.

Ismeretek Készségek Attitűdök

Az alapszókincs, a funkcionális
nyelvtan és a stílusok, a nyelvi funk-
ciók biztos ismerete.
A különféle szóbeli kom­mu­nikációk
(beszélgetés, vita, interjú stb.)
jellemzői.
A kom­mu­­nikációban használt nem
ver­bális eszközök (testbeszéd, mimi-
ka, beszédhang minőségével kapcso-
latos jellemzők stb.).
Az irodalmi szövegfajták, pl.: mese,
mítosz, legenda, lírai köl­temény,
novella, regény, dráma stb., valamint
nem szépirodalmi szö­vegfajták és fő
jellemzőik.
Az írott nyelv fő jellemzőinek isme-
rete: hivatalos, hétköznapi, tudomá-
nyos, publicisztikai stb.
A nyelv és a kommunikációs for­
mák időhöz, térhez, társadalmi és
kom­­munikációs környezethez való
kötöttségének és változatosságának
felismerése.
Különböző üzenetek közlése szóban Az anyanyelvhez való pozitív
és írásban, illetve azok megértése attitűd kialakítása, felismerése
vagy megértetése változatos helyze- annak, hogy az anyanyelv a
tekben. személyes, kulturális gazda-
A különböző kommunikációs hely- godás egyik forrása.
zetekben elhangzó szóbeli üzenetek Mások véleményének és ér-
meghallgatása és megértése. Világos veinek nyitott megközelítése,
és tömör beszéd. Az üzenetátadás konstruktív, kritikai párbe-
sikerességét meghatározó készségek. szédre való hajlandóság.
Beszélgetések kezdeményezése, foly-
tatása és befejezése.
Különféle szövegek olvasása és meg-
értése, a különböző céloknak (infor-
mációszerzés, tanulás, szórakozás) és
szövegtípusoknak megfelelő olvasási
stratégiák alkalmazása.
Különféle típusú és különféle célokat
szolgáló írott szövegek alkotása.

10

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 10 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A szövegalkotás folyamatának nyo- Nyilvánosság előtti magabiz-

mon követése (a témaválasztástól a tos megszólalás.
címadáson át az átolvasásig), írásbeli A helyes szó-, illetve nyelv-
információk, adatok és fogalmak ke- használattal törekvés az eszté-
resése, gyűjtése, szűrése és feldolgo- tikus kifejezésmódra.
zása a tanulás során. Az irodalom szeretete.
Saját érvek megfogalmazása szóban A különböző kultúrák közötti
és írásban. kommunikáció pozitív atti-
Mások írásban és szóban megfogal- tűdjének kialakítása.
mazott nézőpontjainak teljes mér-
tékű figyelembevétele.
Komplex szövegek, pl.: kiselőadások,
interjúk, viták stb. alkotásához, előa-
dásához vagy megértéséhez szüksé-
ges segédeszközök (vázlatok, jegyze-
tek, térképek stb.) alkalmazása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus felada-
ta és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anya-
nyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a
saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.

Az anyanyelvi kommunikáció és a többi kulcskompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció meghatározó szerepéről már az előbbiekben írtam. Ebből adódik, hogy ez
kapcsolatban áll valamennyi kulcskompetenciával. Ezek közül a következőkben kiemelem a legfontosab-
bakat.
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az
adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a
nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani
szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció
képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, példá-
ul a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.
Az alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén kulcskompetencia a kö-
vetkező ismereteket foglalja magában: a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat és
módszereket, a technológiai folyamatokat és mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek
természetre gyakorolt hatását. A tanulókkal olyan természettudományos és műszaki műveltséget kell el-
sajátíttatni, hogy munkájukban és a hétköznapi életükben megjelenő problémákat képesek legyenek meg-
oldani. Az ismeretek megszerzéséhez, a képességeik fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvi, sőt sok
esetben az idegen nyelvi kommunikáció.
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus hasz-
nálatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés és -kezelés, az internet ál-
tal kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök)
– birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodáshoz, az élethosszig tartó tanulás
folyamatához. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Ugyanakkor a munka, a tanulás
folyamatában meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak: a szóbeli és írásbeli szövegek
értelmezésének és alkotásának.

11

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 11 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszer-
vezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást.
Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkal-
mazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás,
a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli
kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.
A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetenciák a
harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység le-
fedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt
a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a
különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kom-
petencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.
A kezdeményező és vállalkozói kompetencia magában foglalja azokat az ismereteket, amelyek lehetővé
teszik a tanulónak a személyes, a majdani szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek,
kihívások felismerését, értelmezését, a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való
tájékozódást. Olyan képességekkel kell rendelkeznie, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és dele-
gálás, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és cso-
portmunkában történő aktív munkavégzés.
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az
egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tu-
datosítását, a főbb művészeti alkotások érző és beleérző ismeretét. Ide tartozik Európa kulturális és nyelvi
sokféleségének, a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum minden-
napokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességeket kell fejlesztenünk a tanulókban, mint a
művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével,
a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A tanuláselméleti háttér megváltozása

A kompetenciaalapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozá-
sával. A teljesség igénye nélkül, röviden tekintsük át az ókortól napjainkig, hogyan változott meg a tanítás,
illetve a tanulás mibenléte.
Az ókori és a középkori pedagógusok a saját ismereteik átadását tartották fontosnak. Ezt a nézetet és
gyakorlatot a 17. században Comenius szemléltetéspedagógiája váltotta fel. A neves cseh pedagógus azt
vallotta, hogy a gyerekeknek ne csupán verbális módon tanítsák az arra avatottak a különféle tantárgya-
kat, hanem mindenféle szemléltetőeszköz bevonásával. Fontos, hogy minél több érzékszervet vonjanak be
a tananyag elsajátításakor. A megismerési folyamatot az első modern pedagógus a tapasztalaton alapuló
induktív útnak tartotta.
Évszázadok teltek el Comenius óta, de alapvetően nem nagyon változott meg a pedagógus szerepe a ta-
nulás folyamatában, hiszen az ismeretnyújtás áll a középpontban. A legújabb felmérések szerint a tanítási
órákon továbbra is a pedagógusé a főszerep. Azt viszont könnyű belátni: a „katedrán” állva hiába nyújtja
valaki a tudást, ha tanítványai nem akarják megszerezni azt. Az elmúlt évtizedekben a pedagógustársa-
dalom próbálkozott a cselekvés pedagógiájával is, amely a tanulót már nem passzív szereplőként kezeli,
hanem minél inkább igyekszik bevonni a megismerési folyamatba, de mint az előbb láttuk, a tudást nem
elég nyújtani a gyerekeknek, hanem azt maguknak kell megszerezniük.
Éppen ezen a tézisen alapul a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, melynek alaptétele, hogy minden
emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rend- és
értelemkeresés folyamata az élet minden területén.

12

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 12 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Ennek belátása roppant egyszerű, ha összehasonlítjuk a mindennapi életben zajló tanulást a hagyomá-
nyos iskolai tanulással. A mindennapi életben zajló tanulás során a gyerekek problémákkal, helyzetekkel
találkoznak, amelyek megoldása során a már meglévő ismereteikre támaszkodva új ismereteket konstruál-
nak, mindezt egy szociális folyamatba ágyazva, azaz alkalmuk van a társakkal való hangos együttgondol-
kodásra. Ezzel szemben az iskolai tanulás folyamatában viszonylag leegyszerűsített feladatokat kell megol-
daniuk, többnyire magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként:
Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szófogadó gyerek ráhajol a taneszközére, és
csendben marad. Elfojtja a feladatvégzés közben felmerülő kérdéseit, többnyire egyedül marad a problé-
máival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magányossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a
megbeszélés szükséglete valamennyiünkben ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom
közben, hogy az adott témával kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az el-
hangzottakkal kapcsolatos véleményüket! Ezt egyetlen előadó sem veheti „fegyelmezetlenségnek”. Hát ne
vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom fontosnak, hogy minél több alkalommal dolgozhassa-
nak tanítványaim páros vagy csoportmunkában.
A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek va-
lamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat.
Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek
fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás
folyamat fontos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek meg-
változtatására.
A következő táblázat azt illusztrálja, mi a különbség a hagyományos és az új tanári, tanulói szerepek
között.

Hagyományos modell
Tanári szerep Tanulói szerep
A tudás átadása A tudás befogadása
A munka megszervezése A tananyag megtanulása
A diák motiválása
Ellenőrzés
Teljesítménymérés, értékelés

AKTÍV PASSZÍV
Felelősség Nincs felelősség
Az új, szociális-konstruktivista modell
A tanuló konstrukciós folyamatainak A tanulási folyamat aktív szereplője
előidézése, állandó figyelése
A tanulási folyamat megszervezése A kognitív (megismerő) készségek felértékelődése
A diák motiválása Tudása általa konstruált
Visszajelzések adása
Folyamatos értékelés Értékeli a saját és társa teljesítményét
AKTÍV AKTÍV
Felelősség Felelősség
A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

13

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 13 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A pedagógus kompetenciák
A Kézikönyv a Nyelvtan 5. tanításához című tanári segédletem azonos című fejezetében foglalkoztam a ta-
nuláselméleti háttér megváltozásával, a hagyományos és az új tanári szerepekkel, a kulcskompetenciákkal.
Felsorolás szintjén megemlítettem a pedagógus kompetenciákat is. Most ezeket a kompetenciákat veszem
górcső alá. Szó szerint idézem Kotschy Beáta A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában
című kiváló írásának 1. számú mellékletét.

Általános követelmények:
1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Szakmai ismeretek
Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és
fejlődésére vonatkozó nézetekről; a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a ma-
gatartás-problémák okairól és a gyermeknevelés, tehetséggondozás, az egészségfejlesztés módszereiről. Is-
meri a tanulók megismerésének módszereit.
Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalom-
rendszerének fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speci-
ális kompetenciákat, ezek fejlesztésének módszereit. Tisztában van szaktárgyának a tanulók személyiség-
fejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

Képességek
Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni a gyermek sze-
mélyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával. Képes reális képet kialakítani a tanulók
világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.
Képes tapasztalt kollégák/mentor segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pe-
dagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését
és az egészséges életvitel kialakítását.
Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére.
Képes a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának,
fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására; a pályaválasztás segíté-
sére. Képes az átlagtól eltérő (tehetséges, nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű), valamint a tan-
tárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni és oktatni, számukra
differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasz-
nálni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni.

Attitűdök
Törekszik saját pedagógiai nézeteinek megfogalmazására. Nyitott a személyiségfejlesztés változatos mód-
szereinek elsajátítására. Törekszik a nevelési és oktatási feladatokat egyaránt érvényesíteni, az egészséges
személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani a diákok számára. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes min-
denkiben meglátni az értékeket. Érzékeny a tanulók problémáira.

2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

Szakmai ismeretek
Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az
enkulturációról és multikulturalizmusról.

14

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 14 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Ismeri a csoport és a csoportfejlődés pszichológiai, szociológiai, kulturális sajátosságait. Ismeri a cso-

portokra és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a csoport kialakítását és
fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

Képességek
Képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a
csoport egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, leginkább kedvező módszereket
mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok haté-
kony kezelésére. Elősegíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségét, a demokratikus társadalomban
való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását.
Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, ame-
lyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Képes hozzájárulni az iskolai és osztály-
termi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

Attitűdök
Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek, az esélyteremtés iránt, igyekszik előítéleteit leépíteni, az
inklúzió szemléletét magáévá tenni.
Elkötelezett a nemzeti azonosságtudatra, a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, vala-
mint a környezettudatosság iránt.
Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások vélemé-
nyének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására.
Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat.

3. A szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás

Szakmai ismeretek
Rendelkezik a szaktanári szerep ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel. Ismeri az általa taní-
tott tudományág (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait,
logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárggyal, műveltségterülettel.
Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és egymásra hatásokat, és képes a különböző
tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára. Ismeri a szakmódszertan (szakdidaktika) hazai és
nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.
Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a
tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.
Ismeri a szaktárgy tantervét, tantervi és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait,
tananyagstruktúráját, ezek logikáját, megismerési módszereit.
Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, tanesz-
közöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.

Képességek
Szakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban.
Képes a szaktudományi és az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások
szaktárgyi alkalmazására; a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és
egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.
Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti össze-
függések megteremtésére és közvetítésére.

15

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 15 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony in-

tegrálására.
Képes az információkommunikációs technológia használatára a szaktárgy tanítási-tanulási folyamatá-
ban. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani
különböző színtereken.

Attitűdök
Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek fejlesztése iránt. Törekszik a tanulók egyéni
fejlődésének elősegítésére, a szaktárgyi oktatás és a pedagógiai célok összekapcsolására a tanulók személyi-
ségfejlődése érdekében.
Reálisan ítéli meg szaktárgya fontosságát, képes egyensúlyt tartani a szaktárgyi követelmények és a ta-
nulók egyéni felkészültsége között.
Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Tisztában van
vele, hogy a szaktárgy során fejlesztett kompetenciák más műveltségterületeken is fejlődést generálnak, s
ennek megfelelően tudatosan él a transzferhatás pedagógiai eszközével.
Nyitott a megismerés és a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerés és alkotás utáni
vágyának, önművelési igényének a felébresztésére.

4. A pedagógiai folyamat tervezése

Szakmai ismeretek
Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, tantervtípusokat,
érti ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges infor-
mációk forrását.
Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit. Ismeri a tan-
anyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani szem-
pontjait.

Képességek
Képes a tervezés során a rendszerszemléletű megközelítésre. Képes pedagógiai munkájának megtervezé-
sére (tanmenet, tematikus terv, óraterv) az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére
vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora és az elsajátítandó tudás sajátosságai közti összhang
megteremtésével.
Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására: a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak
megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák és eszközök kivá-
lasztására a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.
Korszerű szakmódszertani és szaktárgyi ismereteinek birtokában, pedagógiai céljainak megfelelően ké-
pes meghatározni a tanítandó tartalmakat, azok struktúráját, logikai felépítését. Képes a szaktárgya ta-
nulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási
forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani (különös tekintettel az in-
formációkommunikációs technológiára).
Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondol-
kodni, tudatos döntést hozni.
Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére.

16

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 16 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Attitűdök
Fontosnak tartja az alapos felkészülést/tervezést és a rugalmas megvalósítást.
Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni, segítségükkel figyelembe venni az
adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
Képes terveit reflektív módon elemezni, értékelni. Képes váratlan tanítási-tanulási helyzetekben terveitől
elszakadni, és rugalmasan reagálni.

5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása

Szakmai ismeretek
Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalma-
zásának speciális szempontjait, lehetőségeit. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó
speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motivációelméletekről, a tanulási motiváció fejlesztésé-
nek módszereiről.
Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak,
feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
Ismeri a különböző tanulási módszerek és tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt ha-
tásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit és színtereit.
Tájékozott a differenciálispedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módsze-
rek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

Képességek
Képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói akti-
vitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését
segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására és megvalósítására.
Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére.
Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére.
Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére.
Képes a hagyományos és az infokommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok haté-
kony és szakszerű alkalmazására.

Attitűdök
Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozott tanulás támogatá-
sához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, és nyitott az élethosszig
tartó tanulásra.
Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igé-
nyeit, ötleteit, kezdeményezéseit.
Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érde-
kében. Törekszik az életkori, egyéni és csoportra vonatkozó sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interak-
tivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Törekszik a tanulók
tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése

Szakmai ismeretek
Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van
alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel.
Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák méré-
sére és értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.

17

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 17 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Képességek
Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek megha-
tározására, az értékelés eredményeinek felhasználására.
Az értékelés során képes figyelembe venni annak hatásait a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók
személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a ta-
nulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenci-
álás, individualizálás szempontjait.
Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésé-
re. Képes a szaktárgy tanítása-tanulása során az adott tantárgyra jellemző speciális kompetenciák mérésére.

Attitűdök
Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támo-
gató értékelés mellett.

7. A kommunikáció és szakmai együttműködés

Szakmai ismeretek
Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját
segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

Képességek
Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az
együttműködési elvek és formák közös kialakítására és elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szak-
szerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra a diákokkal, szülőkkel, iskolai és iskolán kívüli munka-
társakkal a partnerek életkorának és kultúrájának megfelelően. Képes felismerni és értelmezni kommuni-
kációs nehézségeit, és képes ezen a téren önmagát fejleszteni.

Attitűdök
Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommuniká-
cióra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák feltárása és megoldása érdekében szakmai
segítséget kérjen és elfogadjon.
Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Kész részt vállalni a szaktárg�-
gyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre

Szakmai ismeretek
Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel
kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.
Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehe-
tőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információforrásokról, szervezetekről. Tájéko-
zott szaktárgya, valamint a neveléstudomány kutatási módszereiről.

Képességek
Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. Képes megha-
tározni saját szakmai szerepvállalását.

18

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 18 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni.

Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatá-
si, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés és innováció sajátosságaival. Képes
egyszerűbb kutatási módszerek használatára.

Attitűdök
Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.
Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére, és ehhez
nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevé-
kenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Szakmai műveltségét nem te-
kinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

Az oktatási dokumentumok megújulása

A kompetenciaalapú oktatás, a tanuláselméleti háttér megváltozása értelemszerűen magában hordozta
az oktatási dokumentumok megújulásának kényszerét. Ahogy évente szükség van a tanmenetjavaslata-
ink átnézésére, „leporolgatására”, tapasztalataink alapján történő átvizsgálására, ugyanilyen szükség van a
Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek korrekciójára, kiegészítésére, kiigazítására. Termé-
szetesen ezeknek a dokumentumoknak az átvizsgálása több időt vesz igénybe.

A Nemzeti alaptanterv
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új alaptantervet.
A közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú, hagyományos tanterv, hanem a tanu-
lók fejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvé-
nyesülnek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése
érdekében fejlesztéscentrikus.

Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabályozásának válto-
zásáról, hogy könnyebben megérthessük a NAT 2012 koncepcióját:

1995 → 1–10. évfolyam → Fejlesztési területek, műveltségterületek

2003 → 1–12. évfolyam → Kiemelt fejlesztési feladatok
Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)
2007 → 1–12. évfolyam → Kulcskompetenciák
→ Kiemelt fejlesztési feladatok
→ Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)
2012 → 1–12. évfolyam → Kiemelt fejlesztési területek
→ Kulcskompetenciák
→ Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak

19

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 19 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Most nézzük meg a 2012-es NAT fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat!

Fejlesztési területek Kulcskompetenciák

Az erkölcsi nevelés Anyanyelvi kommunikáció
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Idegen nyelvi kommunikáció
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Matematikai kompetencia
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Természettudományos és technikai kompetencia
A családi életre nevelés Digitális kompetencia
A testi és lelki egészségre nevelés Szociális és állampolgári kompetencia
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Fenntarthatóság, környezettudatosság Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Pályaorientáció A hatékony, önálló tanulás
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása

A NAT műveltségterületei:
1. Magyar nyelv és irodalom 6. Földünk-környezetünk
2. Idegen nyelvek 7. Művészetek
3. Matematika 8. Informatika
4. Ember és társadalom 9. Életvitel és gyakorlat
5. Ember és természet 10. Testnevelés és sport

A műveltségterületek kiemelt közös céljai:

■ a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás folyamatában, pl.: kísér-
let, megfigyelés;
■ az informatika alkalmazása;
■ a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
■ a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek;
■ az egészséges életmód kialakítása;
■ az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;
■ a médiumok alkotó használata.

Kerettanterv 2012
A NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de nem érhet el egy tanmenet-
szerű megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a
helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást.

A kerettanterv készítői olyan, az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formát hoz-
tak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre.

20

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 20 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tematikai egység/ Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegysé- Órakeret

Fejlesztési cél geit, témaköreit nevezi meg.
A javasolt
A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól füg- óraszám
gően – lehet konkrét téma, pl.: Petőfi Sándor: János vitéz, de képes-
ségterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Olvasás, az
írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a temati-

kai egységek fejlesztési célként jelennek meg.
Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcs-
fogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátossá-
gainak megfelelően.
A tematikai egység ne- Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fej-
velési-fejlesztési céljai lesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos
tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megje- Tantárgyak, konkrét tu-
lenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is dáselemekkel részletezve.
bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják).
Kulcsfogalmak/ A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fej-
fogalmak lesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.
A fejlesztés várt ered- Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képes-
ményei a két évfolya- ségelemek.
mos ciklus végén

A kerettantervek értékrendszere tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket, biztosítják az adott

pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést. Azonosítható – koherens
és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek.
Segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást. Kijelölik mind
a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adap-
tálhatók.

A kerettantervek új elemei a következők:

■ a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése
a tantárgyi tartalmakba;
■ a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak
érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás);
■ a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele, különösképpen a humán tantárgyakban;
■ képzési tartalmakba ágyazott kompetenciafejlesztés (lásd a kulcskompetenciák);
■ egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy más szempontú
feldolgozási alternatíva felajánlása.

A helyi tanterv
Az iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a NAT előírásait, illetve a kerettanterveket kellett fi-
gyelembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk.
Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett az évfolyamonkénti 10%-os szabad órake-
ret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgásterének felhasználásáról.

21

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 21 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak

óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethet-
tek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet,
illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tan-
tárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat.

A tantárgyi órakeret 10%-át felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére:

■ a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tar-
talmakat;
■ az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet;
■ a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki.

A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő:

1. A választott kerettanterv megnevezése
2. A választott kerettanterv feletti óraszám
3. A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások
megtanítandó és elsajátítandó tananyaga
4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
6. Mindennapos testnevelés
7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái (írásbeli felada-
tok értékelése, szóbeli feladatok értékelése)
9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
A kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tantervi ajánlás,
amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.

22

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 22 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

AZ OKTATÁSI DOKUMENTUMOK MEGÚJULÁSA

Helyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 6. évfolyam
A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcs-
kompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és
írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciáinak fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátos-
ságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élmény alapú) és tárgyi
ismeretek mélyítése, bővítése.
A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni.
Beszédkészség szempontjából a 6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikulá-
ció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefog-
lalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszéd-
helyzethez.
Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány
mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából
legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására.
Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására, különböző
témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására.
Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továb-
bá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; a címadás.
Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a
különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.
A 6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük.

Éves óraszám: 72
Heti óraszám: 2

Órakeret
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 9
Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 10
Írás, fogalmazás 10 + 1
Helyesírás 11 + 1
A szavak szerkezete és jelentése 6
A nyelv szerkezete 19 + 2
Év eleji, félévi, év végi felmérés +3

23

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 23 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tematikai egység/ Beszédkészség, szóbeli szövegek Órakeret

Fejlesztési cél megértése és alkotása 9 óra
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés
az érthető, kifejező beszédre.
Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a
Előzetes tudás
kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.
Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalma-
zása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.
A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés,
hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgya-
korlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással.
Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs
célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő
A tematikai egység szókincs alkalmaztatása személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabá-
nevelési-fejlesztési céljai lyozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok keze-
lése képességének fejlesztése.
A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának
fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés)
tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése.
Kommunikációs (illem)szabályok tudatosítása.
Kapcsolódási pon-
Ismeretek/fejlesztési követelmények
tok
Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reproduká- Dráma és tánc:
lása. kommunikációs
Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszéd- kapcsolatteremtés,
helyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, szituációk,
kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. helyzetgyakorlatok.
Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása:
kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés.
Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs
(illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek Erkölcstan: önisme-
között). ret, a személyes kap-
Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. csolatok, a beszélge-
tés jelentősége.
Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, kommunikációs (illem)szabályok
fogalmak

24

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 24 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tematikai egység/ Olvasás, az írott szöveg megértése. Órakeret

Fejlesztési cél Olvasás, szövegértés 10 óra
A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után.
A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése.
Előzetes tudás
A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárha-
tó értelmezése és értékelése.
Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos
szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és
szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok
értelmeztetése.
Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő
A tematikai egység
javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.
nevelési-fejlesztési céljai
A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése.
A webes felületek nem lineáris szövegei olvasási sajátosságainak felismerte-
tése, a nehézségek tudatosítása.
A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerése
képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)
Kapcsolódási pon-
Ismeretek/fejlesztési követelmények
tok
Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Matematika; ter-
Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző té- mészetismeret: szö-
májú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. vegértés, a feladatok
Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a szövegének értelme-
különféle dokumentumtípusokban (AV és online dokumentum), korosztálynak szó- zése.
ló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban.
Újabb szövegfeldolgozási stratégiák (szintézis, szelektív olvasás) alkalmazása. Informatika: tájéko-
A szöveg megértésének monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felis- zódás, információ-
merése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. keresés.
Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipoló-
giai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavak- Mozgóképkultúra és
kal történő megfogalmazása. médiaismeret; vizu-
ális kultúra: szöveg
és kép összefüggése-
inek feltárása.
Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép
fogalmak

25

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 25 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tematikai egység/ Órakeret

Írás, fogalmazás
Fejlesztési cél 10 + 1 óra
A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejleszté-
se írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretet-
teljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége,
Előzetes tudás
udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni
írástechnika alkalmazása.
A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.
Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása.
Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás
A tematikai egység támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának
nevelési-fejlesztési céljai segítése.
Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tar-
talmi jellemzőinek megfigyelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, ol-
vasható kézírásra.
Gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.
Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése.
Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.
Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.
Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: jellemzés. Informatika: internetes
Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. komment. források adatainak
Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, szí- megkeresése; új internetes
nek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel kapcsolattartó műfajok
írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. nyelvi jellemzői.
Vizuális kultúra: a szöveg
képe.
Kulcsfogalmak/ Vázlat, jellemzés.
fogalmak Az írás nem nyelvi jelei: sorköz, betű, margó stb.

Tematikai egység/ Órakeret

Helyesírás
Fejlesztési cél 11 + 1 óra
A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegal-
Előzetes tudás kotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári
segítséggel.
A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási
szabályok tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése
A tematikai az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és
egység nevelési- leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megismertetése.
fejlesztési céljai A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást
segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának
fejlesztése.

26

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 26 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Kapcsolódási
Ismeretek/fejlesztési követelmények
pontok
Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány Történelem, társadalmi
elve, egyszerűsítés) alkalmazása főleg a szófajtani ismeretek elsajátításához kap- és állampolgári
csolódóan. ismeretek; idegen
A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. nyelv; vizuális kultúra;
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg természetismeret;
megértése és szövegalkotási folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos informatika: a
önállósággal. tantárgyra jellemző
Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. tulajdonnevek, digitális
Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. kifejezések helyesírása.
Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés
fogalmak elve), elválasztás

Tematikai egység/ Órakeret

A szavak szerkezete és jelentése
Fejlesztési cél 6 óra
A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett
Előzetes tudás
szavak tagjai.
Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle
szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni.
A tematikai egység ne-
Néhány mindennapi metafora jelentésszerkezetének megfigyeltetése.
velési-fejlesztési céljai
A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlósá-
gok és különbözőségek fölfedeztetése.
Kapcsolódási
Ismeretek/fejlesztési követelmények
pontok
Az ige és a főnév szemantikája. Idegen nyelv: a tanult
A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a be- idegen nyelv szókincse.
szélt és írott szövegekben.
Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás.
Kulcsfogalmak/ Beszélt nyelvi metafora.
fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret

A nyelv szerkezete
Fejlesztési cél 19 + 2 óra
A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos
Előzetes tudás formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt
szövegben.
Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfi-
A tematikai egység neve- gyeltetése; a szavak szintjének részletesebb vizsgálata.
lési-fejlesztési céljai Elemzőképesség: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfi-
gyeltetése, főbb jellemzőinek megnevezése.

27

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 27 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Kapcsolódási
Ismeretek/fejlesztési követelmények
pontok
A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekin- Történelem: a be-
tése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommu- széd kialakulása.
nikációban.
A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzői-
nek megnevezése.
Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.
Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának
kifejezésében; az ige aspektualitása.
A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.
A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szöveg-
alkotásban.
A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv szótani szerke-
zetével. Idegen nyelv: a ta-
nult nyelv szótani
sajátosságai.
Kulcsfogalmak/ Alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév
fogalmak

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően

megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.
Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a
megértésére, összefoglalására, továbbadására.
Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés,
leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes,
pontos és helyes fogalmazásra, írásra.
Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó)
megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb
A fejlesztés és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes
várt eredményei a két önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek
évfolyamos ciklus végén alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).
Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét
fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt
alkalmazni.
A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév,
határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit,
alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket
az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is.
A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív
szókincsében is alkalmazni.

28

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 28 6/11/14 11:16 AM

 Tanmenetjavaslat a Nyelvtan és helyesírás 6. című tankönyvhöz
A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll a 6. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a nyelvtanórák tananyagát tartalmazza

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 29
heti 2 tanítási órára. A közölt tanmenetjavaslattól természetesen bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell tanít-
ványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje.
A tanmenetjavaslat az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 2. számú melléklete,
valamint az általam összeállított Magyar nyelv 6. évfolyam helyi tantervi ajánlás alapján készült.
A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kommunikáció, a szövegértés és szövegalkotás
tananyagát és a képességfejlesztéshez szükséges feladatokat. Természetesen szükséges válogatni a taneszközök feladatai között.
A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javaslom, amikor nem szerepel konkrét fel-
adatként a tananyagbeosztásban. A tanmenetben több helyen konkrét javaslatot tettem, hiszen sok iskolának megvan, a Nyelvtan és helyesírás
6. évfolyam elnevezésű interaktív tananyag-feldolgozás feladatainak beépítésére egy-egy tanítási órán. A kommunikáció fejezet feladatai közül többet
osztályfőnöki órán is lehet hasznosítani.

A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:

E. f. = Előzetes feladat
I. t. = Interaktív tananyag-feldolgozás
Ny. = Nyelvtan és helyesírás 6. tankönyv
T. = A tollbamondások szövege a kézikönyvben található

29
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

6/11/14 11:16 AM
 30
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák,
módszertani javaslatok
1. Ismerkedés a tanesz- Előszók elolvasása és értelme-
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 30
közzel zése.
A hasznos információk átta-
nulmányozása, értelmezése.
Helyesejtési gyakorlatok.
A Hangzó anyanyelvünk című
alfejezet közös áttekintése.
2. Ismétlés Válogatás a tankönyvi felada-
tok közül a tanulók képessé-
geinek megfelelően, differen-
A hangok és betűk ciálás.
T. 1.
3 A szavak alakja és Helyesejtési gyakorlatok.
jelentése Szókincsfejlesztés: rokon
A szavak szerkezete értelmű, ellentétes jelentésű
szavak.
T. 2.
4. A magyar helyesírás A tankönyvi feladatok szó-
alapelvei anyagának helyes ejtése.
Kiejtés szerinti írás- Betűrendbe sorolás.
mód Válaszlevél meg
Szóelemző írásmód T. 3. vagy 4. differenciáltan.
5. A magyar helyesírás Helyesejtési gyakorlatok.
alapelvei Állatleírás készítése.
A hagyományos és az A j-s és ly-os szavak helyes-
egyszerűsítő írásmód írása.
T. 5.
6. Év eleji felmérés szö- Ismeretterjesztő szöveg értel-
vegértésből mezése.
Év eleji felmérés Az 5. évfolyamon tanult
anyanyelvi ismeret- nyelvtani ismeretek. A helyes-
ből, helyesírásból írási képesség fejlettségi szint-
jének mérése.
6/11/14 11:16 AM
Kompetenciák
(készségek, képességek)
A hatékony önálló tanulás: Rövidí- Ny. 3–4. o.
tések feloldásának képessége.
Anyanyelvi kommunikáció fejlesz-
tése egész tanévben minden tanítási Ny. 20–21. o.
órán folyamatos.
Anyanyelvi kommunikáció:
Szövegértelmező, szövegalkotási,
helyesírási képesség.
Kognitív kompetencia: Képesség-
fejlesztő, rendszerező képesség.
Anyanyelvi kommunikáció:
Kifejező és helyesírási képesség.
Gondolkodási kompetencia:
Konvertáló képesség.
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírás. Kreatív szövegalkotás.
Gondolkodási kompetencia:
Rugalmas gondolkodás szövegalko-
táskor.
Anyanyelvi kommunikáció:
Szövegértés, helyesírás. Kreatív
szövegalkotás.
Kognitív kompetencia: Lényegki-
emelő, megfigyelőképesség.
A hatékony, önálló tanulás:
Szöveg-feldolgozási technikák
alkalmazása.
A tanultak alkalmazásának
képessége.
Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
javasolt taneszközök egyéb javaslatok
E. f. Nyári élmények
bemutatásához fotók,
térképek összegyűjtése,
felkészülés élménybe-
I. t. Interaktív játék: számolóra, jövő nyári
Memóriakirály üdülési javaslatok.
Ny. 5–7. o.
I. t. Ismétlés 1–3. f.
Ny. 20/1., 2. a) 3. a)
Ny. 8–10. o.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
Ny. 11–12. o.
I. t. Ismétlés 4–6. f.
Szólás kvíz
Ny. 13–14. o.
Ny. 15–16. o.
I. t. Ismétlés 7–10. f.
Ny. 20/1., 2. b) 3. b)
Ny. 11–14. o.
I. t. Interaktív játék:
Ki ér hamarabb Afri-
kába?
T. szövege a kézi-
könyvben
 Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
7. A kommunikáció Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 20/4. a), 2. c) Dráma és tánc: kom-

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 31
Amit már 5. osz- A kommunikációs tényezők Szövegértés, -értelmezés. Ny. 19. o. munikációs kapcsolat-
tályban megtudtál a felismerése és megnevezése. Kommunikatív kompetencia: teremtés, szituációk,
kommunikációról Ábraolvasás, jelek értelmezése. helyzetgyakorlatok.
A testbeszéd Az önkéntelen gesztusok c. Kognitív kompetencia: Lényegki- Ny. 22–23. o.
Az önkéntelen gesz­ szöveg feldolgozása. emelő, megfigyelőképesség. I. t. A kommunikáció
tusok Vázlatkészítés tanulópárban. A hatékony, önálló tanulás: 1–2. f.
Szöveg-feldolgozási technikák, vázlat
kulcsszavak felismerése.
8. A felmérés javítása, A helyesírási típushibák javí- Szociális kompetencia: Siker és
értékelése tása. kudarc elfogadásának képessége.
Anyanyelvi kommunikáció: A ver-
A testbeszéd bális és nem verbális kommuniká- Ny. 24. o.
Az önkéntelen gesz­ A Ny. 24/1. feladat szövegének ció komplexitása. A testbeszéd megérté-
tusok értelmezése. I. t. Interaktív játék: se (a 9. órához kapcso-
Táblázatkészítés az olvasottak Iskolában lódva)
alapján.
A testbeszéd értelmezésével 1. Játsszatok „Most
kapcsolatos feladatok megol- mutasd meg!” játékot!
dása.
2. Jelenítsetek meg
9. A szándékos gesztusok A szándékos gesztusok c. szö- Anyanyelvi kommunikáció: A ver- Ny. 20–21. o.
egyénenként egy-egy
veg elolvasása és felolvasása. bális és nem verbális komplexitás
érzést, érzelmet csupán
Kérdések megfogalmazása az kezelésére való képesség. I. t. A kommunikáció
a testbeszéd elemeinek
olvasottakkal kapcsolatban. Narratív kompetencia: Dolgok köz- 3–6. f.
felhasználásával!
Válaszadás gyakorlása. Váz- lésének képessége.
A társaitok fejtsék meg
latírás egyéni munkában ön- Személyes kompetencia: Érzelmek-
az „üzeneteket”!
állóan vagy tanári segítséggel. kel való bánni tudás képessége.
A testbeszéd értelmezésével
kapcsolatos feladatok megol-
dása.

31
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

6/11/14 11:16 AM
 32
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
10. Szófajok Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. Kiejtési gyakorla-

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 32
Csoportmunkában: a meta- Szövegértés, szóértelmezés. Kieme- tok 20/1. a), 2. a)
A szófajok kialaku- nyelvi szöveg kiemeléseinek lések értelmezése. Ny. 27. o.
lása megfigyelése, értelmezése. A hatékony, önálló tanulás: Sajá- I. t. Témakörök:
Szóbeli magyarázat alkotása. tosságok felismerése. A szófajok – A szó-
Vázlatírás. Gondolkodási kompetencia: Isme- fajok kialakulása fel-
retszerző, logikai képesség. adatai
11. A nyelvek szófaji Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kompetencia: Logi- Ny. 20/1. b), 2. b)
rendszere A metanyelvi szövegek kieme- kai, rendszerező képesség. Ny. 28–29. o.
A magyar nyelv szó- léseinek megfigyelése, értel- Tudásszerző kompetencia: Isme- I. t. Szemléltetés:
faji rendszere mezése. retszerző, rendszerező képesség. A szófajok Témakö-
Anyanyelvi kommunikáció: Az rök: A szófajok –
írás nem nyelvi jelei befogadásának A nyelvek szófaji
képessége. rendszere, A magyar
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

nyelv szófaji rendszere

12. Az ige A metanyelvi szöveg értel-
Az ige jelentése mezése, a Magyar értelmező
kéziszótár használata páros
munkában.
A j hang kétféle jelölése. T. 6.
Szólások és közmondások
értelmezése.
13. Az igékhez járuló Helyesejtési gyakorlatok.
ragok Táblázatértelmezés: az általá-
nos és határozott igeragozás.
Alaktani elemzések.
T. 7.
Szabályértelmezés tanulópár-
ban.
Szituációs játék: ismerősök
beszélgetése autóbuszmegál-
lóban.
I. játékok
Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 30–32. o.
Szövegértés, szóértelmezés. I. t. Szemléltetés:
A hatékony, önálló tanulás: Segéd- Az ige – Az ige
eszközök használata. jelentése
Állampolgári kompetencia: Témakörök,
Hagyományok ismerete, ápolása. Interaktív játékok 1.
ige
Anyanyelvi kommunikáció: Kifeje- Ny. 20/1. c), 2. c) 21/3.
ző- és helyesírási képesség.
Szociális kompetencia: Segítség- Ny. 33–35. o.
nyújtás, felelősségvállalás.
Gondolkodási kompetencia: A pél- I. t. Szemléltetés:
dakeresés képessége. Rendszerező, Az ige – Az igékhez
logikai képesség. járuló személyragok

6/11/14 11:16 AM
 Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák,
módszertani javaslatok
14. A ragozott igealakok Helyesejtési gyakorlatok.
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 33
helyesírása A mássalhangzótörvények
felismerésének gyakorlása és
alkalmazása.
T. 8.
15. Az igemódok Indukciós, metanyelvi szöve-
gek és táblázatok értelmezése.
Válogató másolás, akarat-
lagos írás.
Érvek megfogalmazása.
Mondatok átalakítása mega-
dott szempontok szerint.
16. Az igemódok és ige- Igemódok és igeidők közötti
idők kapcsolata összefüggések. Kérések, utasí-
tások megfogalmazása – szi-
tuációs játékok.
A kínálás nyelvi formái.
T. 9.
17. A kijelentő módú igék Helyesejtési gyakorlatok.
helyesírásának gya- Az -ít, az -ul, -ül végű szavak, és
korlása a múlt idejű igék helyesírása.
Alaktani elemzések.
T. 10.
A helyesírási szabályzat hasz-
nálata önállóan vagy segít-
séggel.
18. A feltételes módú igék Helyesejtési gyakorlatok.
helyesírásának gya- A -nák helytelen használata.
korlása A reklám szerepe az éle-
tünkben.
Reklámszöveg alkotása cso-
portmunkában. Mi lenne,
33
ha… típusú szöveg alkotása.
6/11/14 11:16 AM
Kompetenciák
(készségek, képességek)
Anyanyelvi kommunikáció: Kifeje-
ző- és helyesírási képesség.
Tudásszerző kompetencia: Isme-
retszerző, rendszerező képesség.
Anyanyelvi kommunikáció:
Szövegértő, helyesírási képesség.
Produktív íráskészség.
Kommunikatív kompetencia: ábra- és az igeidők 1–5. f.
olvasás, táblázat értelmezése, anya-
nyelvi beszéd.
Anyanyelvi kommunikáció:
Kulturált nyelvhasználat.
Tudásszerző kompetencia:
Összefüggés-kezelő képesség.
Gondolkodási kompetencia: Kom-
binatív képesség.
Anyanyelvi kommunikáció: He-
lyesírási, szövegalkotási képesség,
helyes, udvarias nyelvhasználat.
A hatékony, önálló tanulás: Segéd-
eszközök használata.
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírási, szövegértelmezési és
produktív szövegalkotási képesség.
Személyes kompetencia: Kreativi-
tás, önállóságvédő képesség.
Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
javasolt taneszközök egyéb javaslatok
Ny. 20/2. d), 21/1.
Ny. 36–37. o.
I. t. Témakörök:
Az ige – Az igékhez Dráma és tánc: kom-
járuló személyragok munikációs kapcsolat-
Ny. 38–41. o. teremtés, szituációk,
I. t. Témakörök: helyzetgyakorlatok.
Az ige – Az igemódok
beszélt nyelvi metafora
Ny. 42–45. o.
I. t. Szemléltetés: Az
ige – Az igemódok és
az igeidők kapcsolata
Témakörök 6–8. f.
Ny. 20/2. d), 21/2., 3.
Ny. 46–48. o.
I. t. Az igék helyes-
írása 1–6. Interaktív
játékok
kiejtés elve
I. t. Légzőgy. 1. -sz,
Kiejtési gy. 1.
Ny. 49–51. o.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
 34
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
19. A feltételes módú igék Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: He- I. t. Légzőgy. 1. -s,

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 34
helyesírásának gya- A -nák helytelen használata. lyesírás, kommunikációs képesség. Kiejtési gy. 2.
korlása Az -n végű, az egy tagú -sz Szociális kompetencia: Kapcsolat- Ny. 52–53. o.
végű igék feltételes módú kezelési és kötődési képesség. I. t. Az igék helyesírá-
alakjai. sa 7–10.
T. 11.
20. A felszólító módú Az -l, -t, -d, -t, -st, -szt; -s, -sz, Normatív kompetencia: Szabálykö- Ny. 54–57. o.
igék helyesírása -z, -dz végű igék helyesírásá- vető képesség. I. t. Az igék helyesírá-
nak gyakorlása csoportmun- Anyanyelvi kommunikáció: He- sa 11., 12., 15.
kában. T. 12. lyesírási, szövegalkotási képesség. szóelemzés elve
Az ikes igék A „suksükölés”. Tudásszerző kompetencia: Problé- Ny. 58. o.
Szógyűjtés, mondat- malátás, problémamegoldás.
kiegészítés.
T. 13. Idegen nyelv: a tanult
idegen nyelv szótani
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

21. Az igékről tanultak Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Szö- I. t. Légzőgy. 1. -zs,
sajátosságai.
összefoglalása Az igékről tanultak összefog- vegértelmezés, helyesírás. Ny. 59–60. o.
lalása csoportmunkában. Nyelvi kompetencia: Grammatikai I. t. Kimaradt felada-
Az igék helyesírása. T. 14. rendszer kialakítása. tok, játékok
22. A névszók Metanyelvi szöveg Személyes kompetencia: Önértéke- Ny. 63–64. o.
A főnév értelmezése. lés, önfejlesztés, önreflexióra való I. t. Szemléltetés:
Önálló ismeretszerzés. képesség. A főnév 1.
Szógyűjtés. Anyanyelvi kommunikáció: Szö-
A főnevek felismerése páros vegértés, helyesírási képesség. főnév
munkában. Ország, város
játék
23. A köznév fajtái és Egyedi név, anyagnév, gyűj- Anyanyelvi kommunikáció: He- Ny. 65–67. o.
helyesírásuk tőnév. lyesírási, szövegalkotási, előadói I. t. A főnév 2., 3., 4.,
Mássalhangzótörvények a képesség. Érvek, ellenérvek megfo- 5.,
köznevekben. galmazásának képessége. Interaktív játékok 1.
Időtartam helyes jelölése, a Szociális kompetencia: Másokra
-j-s szavak jelölése. való odafigyelés képessége.
T. 15.

6/11/14 11:16 AM
 Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák,
módszertani javaslatok
24. A tulajdonnév fajtái Keresztrejtvény megoldása
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 35
és helyesírásuk csoportmunkában.
A személynevek A magyar névhasználat.
A hagyomány elve a családne-
vekben. A családnevek -val,
-vel ragos alakjainak helyes-
írása csoportmunkában.
Betűrendbe sorolás. T. 16.
25. Az állatnevek Az állatnevek helyesírásának
gyakorlása tanulópárban.
Betűrendbe sorolás.
T. 17.
A földrajzi nevek he- Az egyelemű és többelemű
lyesírása egybeírt földrajzi nevek. Tér-
képolvasás.
Helyesírási szabályzat haszná-
lata tanulópárban.
26. A földrajzi nevek he- A földrajzi nevek különírt és
lyesírása kötőjeles alakjai. Helyesírási
szabálypontok értelmezése.
A csillagnevek helyes- Példakeresés térképen. T. 18.
írása vagy T. 19.
27. Az intézménynevek Helyesejtési gyakorlatok.
helyesírása Az intézménynevek feldolgo-
zása csoportmunkában.
A márkanevek. T. 20.
A kitüntetések és dí- T. 21. vagy 22. csoportonként
jak neve tanulói diktálással.
35
6/11/14 11:16 AM
Kompetenciák
(készségek, képességek)
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírási, szövegértési képesség.
Szociális kompetencia: Siker és
kudarc elfogadásának képessége.
Együttműködési képesség, alá- és
fölérendeltség elfogadása.
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírási, szövegértési képesség. I. t. A főnév 9.
A hatékony, önálló tanulás: Szótár-
használat, szabálykövetés.
Kommunikatív kompetencia:
Ábraolvasás.
A hatékony, önálló tanulás: Szótár-
használat, szabálykövetés.
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírási, szövegértési képesség.
A hatékony, önálló tanulás: Szótár-
használat, szabálykövetés.
Természettudományos kompeten-
cia: Csillagászati jelenségek megér-
tésének képessége.
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírás, akaratlagos írás.
Normatív kompetencia: Szabálykö-
vetés, szabályalkotás.
Személyes kompetencia: Befogadói
készség, örömre való képesség.
Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
javasolt taneszközök egyéb javaslatok
I. t. Kiejtési gy. 4., 5.
Ny. 68–69. o.
Ny. 70–73. o.
I. t. Szemléltetés
A főnév 6., 7., 8.
Informatika: a tan-
tárgyra jellemző tu-
lajdonnevek, digitális
Ny. 74–75. o. kifejezések helyesírása.
Ny. 76–79. o.
Ny. 80–82. o.
Történelem, társadalmi
I. t. A főnév 10., 11., és állampolgári ismere­
15. tek¸idegen nyelv; vizu­
Ny. 83. o. ális kultúra; természet­
ismeret; informatika:
a tantárgyra jellemző
I. t. Légzőgy. 1. -f, tulajdonnevek, digitális
Kiejtési gy. 4. kifejezések helyesírása.
Ny. 84–85. o.
I. t. A főnév 12–14.
Ny. 86–87. o.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
 36
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák,
módszertani javaslatok
28. A címek Kapcsolódó helyesírási sza-
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 36
bálypontok értelmezése és a
feladatok megoldása tanuló-
párban.
Az állandó és az egyedi címek.
T. 23. Másolási feladatként is
alkalmazható.
29. A melléknév Helyesejtési gyakorlatok.
A melléknév fogalma.
A földrajzi nevek -i Hasonló alakú melléknevek
képzős alakja használata.
Alaktani elemzések.
T. 24.
30. A melléknév fokozása Helyesejtési gyakorlatok.
A melléknév fokozása.
A melléknevek helyesírásának
gyakorlása.
Szólások és közmondások.
T. 25.
31. A számnév Helyesejtési gyakorlatok.
A számnév fogalma és fajtái.
A határozatlan számnevek
fokozása. A számnevekhez
kapcsolódó nyelvhasználati
szabályok.
T. 26.
32–33. A számnevek helyes- Helyesejtési gyakorlatok.
írás Kapcsolódó helyesírási sza-
bálypontok értelmezése.
Csekkek szövegének értelme-
zése.
Grafikon értelmezése.
Útvonaltervezés.
T. 27.
6/11/14 11:16 AM
Kompetenciák
(készségek, képességek)
Anyanyelvi kommunikáció: Szóbe- Ny. 87–89. o.
li szövegalkotás. Helyesírási képes- I. t. A főnév 15.
ség fejlesztése.
A hatékony, önálló tanulás: Szó-
tárhasználat, szabálykövetés, szabá-
lyalkotás.
Tudásszerző kompetencia: Ismeret-
szerző, problémamegoldó képesség.
Anyanyelvi kommunikáció: He-
lyesírási képesség. Alkotóképesség,
esztétikai érzék fejlesztése.
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírási, kifejezőképesség fej-
lesztése szókincsbővítéssel.
A hatékony, önálló tanulás:
Szótárhasználat, szabálykövetés,
szabályalkotás.
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírási, szövegértési és -alkotási
képesség. Grammatikai szabály-
rendszer kialakítása. Önkifejezés-
hez szükséges nyelvi képességek.
Anyanyelvi kommunikáció:
Grammatikai szabályrendszer ki-
alakítása.
Kezdeményező és vállalkozói kom-
petencia: Feladatvállalási képesség.
rugalmasság.
Tudásszerző kompetencia: Példa-
keresés képessége.
Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
javasolt taneszközök egyéb javaslatok
A címek helyesírása
Interaktív játékok 1. (a 29. órához kapcso-
lódva)
1. Létesítsetek osztály-
könyvtárt! Ajánljatok
I. t. Légzőgy. 1. -v, fel olyan könyveket,
Ny. 90–92. o. amelyekből több pél-
I. t. Szemléltetés: dány is megtalálható
A melléknév az otthonotokban!
I. t. Témakörök: 2. Készítsétek el az osz-
1–9. feladatok tálykönyvtár szerzői és
címkatalógusát!
I. t. Hangsúly gy. 1.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
Ny. 93–95. o.
E. f. Hozzatok maga-
tokkal postán hasz-
I. t. 10–11. Interaktív
nálatos szelvényeket
játékok 2.
(csekkek, ajánlott,
tértivevényes küldemé-
I. t. Hangsúly gy. 2. nyek stb.)!
Ny. 96–98. o.
I. t. Szemléltetés Postai szelvények ki-
A számnév Témakö- töltése (a 33. órához
rök: 1., 11. kapcsolódva)
számnév 1. Értelmezzétek cso-
portonként a magatok-
I. t. Hangsúly gy. 3. kal hozott szelvények
Ny. 99–103. o. szövegét!
I. t. Szemléltetés 2. Töltsétek ki a szelvé-
A számnév 2., 3., 4., nyeket!
5., 6., 7., 8., 9., 10., 3. Ellenőrizzétek közö-
Interaktív játékok 3. sen, hogy megfelelően
töltöttétek-e ki a szel-
vényeket!
 Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák,
módszertani javaslatok
34. A főnév, a melléknév Ismeretek rendszerezése a
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 37
és a számnév helyes- tankönyv összefoglaló táblá-
írásáról tanultak ös�- zatai alapján.
szefoglalása A tanult szófajokhoz kapcso-
lódó helyesírási és nyelvhasz-
nálati ismeretek alkalmazása.
T. 28.
35. Félév eleji felmérés Ismeretterjesztő szöveg értel-
szövegértésből mezése.
Félévi felmérés anya- Az igéről, főnévről tanult
nyelvi ismeretből, nyelvtani ismeretek. A helyes-
helyesírásból írási képesség fejlettségi szint-
jének mérése.
36. A névmások Szövegek összehasonlítása.
A személyes névmás A névmás fogalma és fajtái.
Az alsó tagozaton megismert
névmásokról tanultak felidé-
zése.
A személyes névmások felis-
merése. T. 28.
37. A félévi felmérések A szövegértési és helyesírási
értékelése, javítása típushibák megbeszélése, ja-
vítása.
38–39. A személyes névmás A személyes névmások hasz-
nálata, ragos alakjainak helyes
kiejtése.
A személyes névmások és a
személyek összekapcsolása.
Panaszkodás, árulkodás.
Tegezés, magázás, önözés.
T. 29.
37
6/11/14 11:16 AM
Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
(készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Hangsúly gy. 4.
Helyesírási képesség. Ny. 104–106. o.
Kognitív kompetencia: Ábraolva- I. t. A kimaradt fel-
sás, ábraértelmezés. adatok.
A hatékony, önálló tanulás: A ta-
nultak alkalmazásának képessége. Dráma és tánc: kom-
munikációs szituációk,
A hatékony, önálló tanulás: Szö- T. szövege a kézi- helyzetgyakorlatok.
veg-feldolgozási technikák alkalma- könyvben
zása. A tanultak alkalmazásának
képessége.
Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 107–109. o.
Szövegértés. Önkifejezéshez szük- I. t. Szemléltetés
séges nyelvi képességek fejlesztése. A névmás
Helyes szóhasználat. Témakörök: A név-
Szociális kompetencia: Gondosko- más 1–2.
dás képessége. Segítségnyújtás. névmás
Személyes kompetencia: Önértéke-
lő képesség, a siker és kudarc elfo-
gadásának képessége.
Anyanyelvi kommunikáció: A ver- Ny. 110–113. o.
bális és nem verbális komplexitás
kezelésére való képesség.
Szociális kompetencia: Érdekérvé- I. t. Témakörök:
nyesítő, fair játékra való képesség, A névmás 3.
kommunikatív képesség.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
 38
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák,
módszertani javaslatok
40. A birtokos névmás Helyesejtési gyakorlatok.
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 38
A metanyelvi szöveg és táblá-
zatok értelmezése.
Párbeszédek kiegészítése és
előadása.
A birtokviszony helyes kife-
jezése.
T. 30.
41. A visszaható és köl- Szólások és közmondások
csönös névmás értelmezése páros munkában.
Közmondáshoz történet kita-
lálása.
Rövid elbeszélés alkotása,
amelynek szólás/közmondás a
csattanója.
T. 31.
42. A kérdő és a mutató Helyesejtési gyakorlatok.
névmás A metanyelvi szöveg értelmezése.
A mutató névmás toldalékos
alakjai.
Beszélgetés a kerékpáros köz-
lekedés szabályairól.
Felszólító mondatok alkotása.
T. 32.
43. A határozatlan és Helyesejtési gyakorlatok.
általános névmás A metanyelvi szöveg és a táb-
lázatok értelmezése.
A határozatlan és általános
névmások helyesírási és
nyelvhasználati kérdései.
T. 33.
6/11/14 11:16 AM
Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
(készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
Anyanyelvi kommunikáció: Szö- I. t. Hanglejtésgy. 1.
vegértés. Önkifejezéshez szükséges Ny. 114–116. o.
nyelvi képességek fejlesztése. Helyes
szóhasználat. I. t. A névmás 4.
Kommunikatív kompetencia:
Ábraolvasás, beszédértés.
Vállalkozói kompetencia: Feladat-
vállalás képessége.
Anyanyelvi kommunikáció: Önki- Ny. 117–118. o.
fejezéshez szükséges nyelvi képessé-
gek fejlesztése. feladat 100–102. o.
Állampolgári kompetencia: Ha- I. t. A névmás 5., 6.
gyományok ismerete és tisztelete.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
Anyanyelvi kommunikáció: Önki- I. t. Hangsúly gy. 4.
fejezéshez szükséges nyelvi képessé- Ny. 119–122. o.
gek fejlesztése.
A hatékony, önálló tanulás: Képi I. t. A névmás 7., 8., 9.
információk feldolgozásának képes-
sége.
Szociális kompetencia: Szabálykö-
vetés.
Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Hanglejtésgy. 1.
Helyesírási, szövegértési képesség. Ny. 123–125. o.
Önkifejezéshez szükséges nyelvi I. t. A névmás 10–12.
képességek fejlesztése.
Kognitív kompetencia: Táblázatok
értelmezése.
 Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
44. A névmásokról tanul- Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kompetencia: Rend- I. t. Hanglejtésgy. 1.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 39
tak összefoglalása A névmások nyelvhasználatá-
ról tanultak rendszerezése.
A névmások helyesírása.
T. 34.
45. Témazáró felmérés A névmásokról tanult nyelv-
A névszók (névmások) tani ismeretek. A helyesírási
témakörből képesség fejlettségi szintjének
mérése.
46. A névszókhoz járuló Metanyelvi szöveg értelme-
jelek zése.
A többes szám jelei Táblázatok kiegészítése cso-
portmunkában.
A melléknevek és számnevek
főnevesülése.
Alaktani elemzések.
47. A témazáró felmérés A helyesírási típushibák meg-
értékelése és javítása beszélése, javítása.
48. A névszókhoz járuló Helyesejtési gyakorlatok.
jelek Táblázat kiegészítése egyéni
A birtokos személy- munkában.
jelek A 3. személyű birtokos sze-
mélyjelek használata egy és
több birtok esetén.
T. 35.
49. A névszókhoz járuló Táblázat kiegészítése egyéni
jelek munkában.
Egyéb, névszókhoz Az -é birtokjel és a kétféle
járuló jelek alakú birtokos személyjelek.
Alaktani elemzések.
szerező, konvertáló, kombinatív, Ny. 123–125. o.
logikai képesség. I. t. A névmás 10–12.
A hatékony, önálló tanulás: A ta- T. szövege a kézi-
nultak alkalmazásának képessége. könyvben
Tudásszerző kompetencia: Ny. 128–129. o.
Összefüggés-kezelő, alkotóképes- I. t. A névszókhoz
ség. Példakeresés képessége. járuló jelek 1.
Anyanyelvi kommunikáció:
Grammatikai szabályrendszer ki-
alakítása.
Személyes kompetencia: Önérté-
kelő képesség. Felelősségvállalás a
saját teljesítményért.
Anyanyelvi kommunikáció: Önki- I. t. Hanglejtésgy. 2.
fejezéshez szükséges nyelvi képessé- Ny. 130–131. o.
gek fejlesztése. I. t. A névszókhoz
Kognitív kompetencia: Összeha- járuló jelek 2., 4.
sonlító és elemző képesség.
Gondolkodási kompetencia: Kom-
binatív, logikai képesség.
Anyanyelvi kommunikáció: Önki- Ny. 132–133. o.
fejezéshez szükséges nyelvi képessé- I. t. A névszókhoz
gek fejlesztése. járuló jelek 3., 5.
Kognitív kompetencia: Összeha-
sonlító és elemző képesség.

39
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

6/11/14 11:16 AM
 40
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
50. A névszókról tanultak A tanult szófajok helyes hasz- Anyanyelvi kommunikáció: Helyes Ny. 134–136. o.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 40
összefoglalása nálata a mindennapi kommu-
nikációban.
Kreatív nyelvi feladatok meg-
oldása. T. 36.
51. Az igenevek Helyesejtési gyakorlatok.
Az indukciós szöveg értel-
mezése. Az igenevek alaktani
elemzése. Tiltó mondatok
megfogalmazása. Állattal
kapcsolatos kaland leírása.
Az alkotott szöveg szavainak
szófaji megoszlásának vizs-
gálata.
nyelvhasználat. I. t. A kimaradt fel-
Gondolkodási kompetencia: Rend- adatok és interaktív
szerező, konvertáló, kombinatív, játékok.
logikai képesség.
Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Hanglejtésgy. 2.
Szövegértés, mondatalkotás. Ny. 137. o.
Kognitív kompetencia: Kombinatív I. t. Szemléltetés:
és konvertáló képesség. Ismeretelsa- Az igenevek
játító képesség. igenév
Személyes kompetencia: Kreativi- Idegen nyelv: a tanult
tás, önkifejezési képesség. idegen nyelv szótani
sajátosságai.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

52. A főnévi igenév és A táblázat értelmezése. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 138–139. o.

ragozása A főnévi igenév ragozása.
A ragozott főnévi igenevek
helyes használata.
Időtartam jelölése az igene-
vekben.
T. 37.
53. A melléknévi igenév Helyesejtési gyakorlatok.
A metanyelvi szöveg és a táb-
lázat értelmezése.
A melléknévi igenevek szere-
pe a kommunikációban.
A melléknév és a melléknévi
igenév megkülönböztetése.
54. A melléknévi igene- Helyesejtési gyakorlatok.
vek helyesírása Helyesírási gyakorlatok: má-
solás, tollbamondás, akaratla-
gos írás tanulópárban.
Én mondom, te mondod játék
T. 38.
Grammatikai szabályrendszer ki-
alakítása.
Állampolgári kompetencia: Kör-
nyezettudatos magatartás.
Személyes kompetencia: Egészség-
védő képesség.
Anyanyelvi kommunikáció: Önki-
fejezéshez szükséges nyelvi képessé-
gek fejlesztése.
Gondolkodási kompetencia: Kom-
binatív, konvertáló képesség.
Tudásszerző képesség: Alkotó- és
problémamegoldó képesség.
Anyanyelvi kommunikáció: He-
lyesírás, szövegértés, szóbeli és írás-
beli szövegalkotás.
Szociális kompetencia: Együttélési
képességek: felelősségvállalás, gon-
doskodás, kötődési képesség.
I. t. A főnévi igenevek
1–4. f.
Interaktív játékok 1.
I. t. Kiejtési gy. 2.
Ny. 140–141. o.
I. t. A melléknévi ige-
nevek 1., 2.
Interaktív játékok 2.
I. t. Kiejtési gy. 3.
Ny. 142–143. o.
I. t. A melléknévi ige-
nevek 3–7.

6/11/14 11:16 AM
 Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák,
módszertani javaslatok
55. A határozói igenév Helyesejtési gyakorlatok.
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 41
Az indukciós szöveg
értelmezése.
A határozói igenév képzői.
E-mail alkotása fantázia
alapján.
56. Az írás nem nyelvi A tagolatlan és a tagolt szöveg
eszközei közötti különbség.
A kézzel írt és a számítógépes
szövegek összehasonlítása.
Az írott szöveg nem nyelvi
jelei: betűforma, -nagyság,
sorköz stb.
Az írásjelek helyesírásával
kapcsolatos szabálypontok
értelmezése és alkalmazása.
57. A határozószók Helyesejtési gyakorlatok.
Az indukciós szöveg értelme-
zése.
A metanyelvi szöveg értelme-
zése.
Az időtartam helyes hangoz-
tatása a határozószókban.
Mondatalkotás rajzról.
58–59. A határozószók hasz- Helyesejtési gyakorlatok.
nálata és helyesírása. Az igekötő és a határozószó
megkülönböztetése.
Időtartam helyes jelölése a
határozószókban.
Határozószók gyűjtése, alkal-
mazásuk a kommunikáció-
ban.
T. 39.
41
6/11/14 11:16 AM
Kompetenciák
(készségek, képességek)
Anyanyelvi kommunikáció:
Szövegértés, szövegalkotás, helyes-
írási képesség.
Tanulási kompetencia: Képesség-
fejlesztő képesség.
Kognitív kompetencia: Megfigyelő-
képesség, az összehasonlítás képes-
sége, példakeresés.
Anyanyelvi kommunikáció:
A vizuális jelek felfogásának, értel- eszközei: sorköz, betű,
mezésének képessége. Helyesírási
korrekció elvégzésének képessége.
A hatékony önálló tanulás:
Szabályértelmezés és követés.
A hatékony, önálló tanulás: Isme-
retszerző, problémamegoldó, isme-
retelsajátító képesség.
Anyanyelvi kompetencia: Meta-
nyelvi szöveg értelmezése, helyes-
írás. Az önkifejezéshez szükséges
nyelvi képességek fejlesztése.
Anyanyelvi kompetencia: Helyes-
írási, szóbeli és írásbeli kifejezőké-
pesség. Ismeret megfogalmazásá-
nak képessége.
A hatékony, önálló tanulás: Isme-
retátadás képessége.
Kognitív kompetencia: Megfigyelő-
képesség, példakeresés.
Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
javasolt taneszközök egyéb javaslatok
I. t. Hangsúlygy. 1.
Ny. 144. o.
I. t. A határozói ige-
nevek
Interaktív játékok 3.
Az írás nem nyelvi
Vizuális kultúra: a
margó stb. szöveg képe. Szöveg és
kép összefüggéseinek
feltárása
Irodalom: a képvers.
I. t. Hangsúlygy. 2.
Ny. 145. o.
Ny. 146. o.
I. t. Szemléltetés
A határozószók
Témakörök: 1., 2.
határozószók
I. t. Hangsúlygy. 3. Idegen nyelv: a tanult
Ny. 147–149. o. idegen nyelv szótani
sajátosságai.
I. t. A határozószók
3–5. Interaktív játékok
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
 42
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
60. Az igenevekről és a A tanultak alkalmazása diffe- Kognitív kompetencia: Összeha- Ny. 150–151. o.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 42
határozószókról ta- renciált osztálymunkában. sonlító és elemző képesség. I. t. A kimaradt fel-
nultak összefoglalása Az igenevek alkalmazása kü- Gondolkodási kompetencia: adatok, játékok.
lönböző beszédhelyzetekben. Rendszerező, konvertáló, kombina- A szemléltetések
T. 40. tív, logikai képesség. lejátszása.
61. Témazáró felmérés A névmásokról tanult nyelvtani A hatékony, önálló tanulás: T. szövege a kézi-
Az igenevek és a hatá- ismeretek. A helyesírási képesség A tanultak alkalmazásának könyvben
rozószók témakörből fejlettségi szintjének mérése. képessége.
62. A viszonyszók A fejezet mottójának és a Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 152–155. o.
A névelő és a névutó nyitóoldal szövegének értel- Helyesírás, szövegértés, szóbeli I. t. Szemléltetés
A kötőszó mezése. és írásbeli szövegalkotás. Helyes A viszonyszók téma-
A névelő és a névutó helyes nyelvhasználat. körből az órához tar-
használata. A kötőszó szerepe Grammatikai szabályrendszer ki- tozó feladatai
a kommunikációban. alakítása. Önkifejezés képessége.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

T. 41.
63. A témazáró felmérés A helyesírási típushibák meg- Személyes kompetencia: Önérté-
értékelése és javítása beszélése, javítása. kelő képesség. Felelősségvállalás a
saját teljesítményért.
64. Az igekötő Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: He- I. t. Hangsúlygy. 4.
Idegen nyelv: a tanult
Az igekötők helyes használata, lyesírás, szövegértés, szóbeli és írás- Ny. 156–158. o.
idegen nyelv szótani
helyesírásuk és elválasztásuk. beli szövegalkotás. Helyes nyelv- I. t. Szemléltetés
sajátosságai.
A Beszélgetés a dohányzás ká- használat. A viszonyszók téma-
ros hatásairól, plakát készítése Szociális kompetencia: Humorér- kör órához tartozó
egyéni, páros vagy csoport- zék, erkölcsi ítéletalkotás. feladatai
munkában. elválasztás
T. 42.
65. A segédige Fantáziafogalmazás írása, pl. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes Ny. 159–161. o.
A módosítószó Közlekedés 2046-ban címmel. nyelvhasználat. Az önkifejezéshez
Az -e kérdő módosítószó he- szükséges nyelvi képességek fejlesz- I. t. A viszonyszók:
lyes használata. tése. A segédigék, A módo-
Óhajok megfogalmazása és Szociális kompetencia: Gondosko- sítószók
előadása. dás, kedvesség képessége. Interaktív játékok
T. 43.

6/11/14 11:16 AM
 Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, Kompetenciák Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,
módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
66. A mondatszók A mondatszók szerepe a Anyanyelvi kompetencia: A nyelvi Ny. 61. o.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 43
kommunikációban különös képességek fejlesztése. I. t. Szemléltetés
tekintettel a felelő-, kérdő-, Gondolkodási kompetencia: A mondatszók
társalgási szavakra. Rendszerező, konvertáló, kombina- Témakörök
Év végi ismétlés A tanult ismeretek rendszere- tív, logikai képesség. Ny. 162–164. o.
zése csoportmunkában.
67. Év végi ismétlés Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kompetencia: I. t. Válogatás
Az évfolyamon tanult ismere- Rendszerező, konvertáló, kombina- Mf. 165–168. o.
tek alkalmazása tanulópárban tív, logikai képesség. I. t. Év végi ismétlés
és csoportmunkában. Tudásszerző kompetencia: Prob-
lémamegoldó, összefüggés-kezelő,
alkotóképesség.
68. Év végi felmérés Ismeretterjesztő szöveg értel- A hatékony, önálló tanulás: T. szövege a kézi-
mezése. Szöveg-feldolgozási technikák al- könyvben
Az igéről, főnévről tanult kalmazása.
nyelv­tani ismeretek. A helyes- A tanultak alkalmazásának
írási képesség fejlettségi szint- képessége.
jének mérése.
69. Játékok órája Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Válogatás
Válogatás a tankönyvi és in- Helyesírási képesség fejlesztése. Ny. Válogatás
teraktív tananyag-feldolgozás Szociális kompetencia: Együttélési I. t. Válogatás
feladatai között. képességek: felelősségvállalás, gon-
doskodás, kötődési képesség.
70. Az év végi felmérések A típushibák megbeszélése. Személyes kompetencia: Önértéke-
értékelése Javítás tanulópárban. lő képesség, önállóság.
Szociális kompetencia: Mások tel-
jesítményének értékelése.
71–72. Játékok órája Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes I. t. Válogatás
Válogatás a tankönyvi és in- nyelvhasználat. Az önkifejezéshez Ny. Válogatás
teraktív tananyag-feldolgozás szükséges nyelvi képességek fejlesztése. I. t. Válogatás
feladatai között. Szociális kompetencia: Együttélési
képességek: felelősségvállalás, gon-

43
doskodás, kötődési képesség.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

6/11/14 11:16 AM
 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség
és a nyelvhasználati szint mérése

Év eleji felmérés
1. a) krumpli, pityóka b) viaskodik, hadakozik c) elismerés, magasztalás d) rászed, lóvá tesz e) vicces, mókás
Minden jól bekarikázott szó 1 pont, összesen: 10

2. a) füttyent, ballag, tutyimutyi, cammog, zúg, zakatol, krákog, bíbelődik, pukkan, lomha
Minden jól aláhúzott szó 1 pont, összesen: 5
b)
Magas Mély
Rövid ü, e, i u, a, o
Hosszú í, ő á, ú
Minden jó helyre írt szó 0,5 pont, összesen: 5

3. tépdes: zöngésség sz. részl. hasonulás

különben: képzés h. sz. részleges h.
község: írásban nem jelölt teljes hasonulás
azzal: írásban jelölt teljes hasonulás
bánja: összeolvadás
üljön: írásban nem jelölt teljes hasonulás
néztem: zöngésség sz. r. hasonulás
hányja: írásban nem jelölt teljes hasonulás
tudsz: összeolvadás
olvassa: írásban jelölt teljes hasonulás
Minden jó megállapítás 1 pont, összesen: 10

4. Samu, gyűrű, okít, felhő, folyosó, repít, bámul, odú, fésül, eskü
Minden jó pótlás 1-1 pont, összesen: 10
A mély hangrendű szavak aláhúzása 2 pont.
A magas hangrendű szavak bekarikázása 2 pont,
a vegyes hangrendű szó jelöletlen marad.

5. Ágota, András, Andrea, Imre, Jeremiás, Jolán, Károly, Kata, Katalin, Ottó
Minden jó helyre írt szó 1 pont, összesen: 10

6. ván-dor, And-rás, fel-ad, Vi-seg-rád, vas-út, fröcs-csen

Minden jól elválasztott szó 1 pont, összesen: 6
7. vízzel, vizet, vize kúttal, kutat, kútja
Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

44

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 44 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

8. Kiejtés szerinti írásmód (kiejtés elve), szóelemző írásmód (szóelemzés elve), hagyományos írásmód (ha-
gyomány elve), egyszerűsítő írásmód (egyszerűsítés elve)
Minden jó megállapítás 1 pont, összesen: 4

9. Javítás: Károly, Kossuth, messze, Általános Iskolától, reggelente, elindul, késett, bátyja, ilyen
Minden jól javított szó 1 pont, összesen: 10

10. Tollbamondás
Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 20
Összesen: 100

Témazáró felmérés: Az ige

1. a) Igék: meghalt, nincsen, hasonlít, nyúlnak, van, tudja, féljen, ráküldte, indult, feltűzze
Minden jól aláhúzott ige 1 pont: 10

2. Javítás: látjuk, halljuk, hordják, hagyják

Minden jó javítás 1 pont: 4

3. Kedves Utasaink! Igyekezzenek a felszállással, mert a vonat azonnal indul! Az ajtókat csukják be, nehogy
balesetet okozzanak! Készítsék elő a jegyüket!
Minden helyes pótlás 1 pont: 5

4. Menjetek el a könyvtárba! Kölcsönözzetek ki egy könyvet! Autóbusszal utazzatok haza!

Minden jól átalakított ige 1 pont, minden jó mondatvégi írásjel 1 pont: 6

5. akadályoz, felejtettem, fogódzkodjatok, süllyed, folyjon, folydogál, elfojtottuk, mélyítettétek, megfájdult,

lebélyegezték
Minden jó betűpótlás 1 pont: 10

6. í rnának: ír (szótő) + ná (feltételes mód jele) + nak (igei személyrag); üljünk: ül (szótő) + j (felszólító mód jele)
+ ünk (igei személyrag); olvastam: olvas (szótő) + t (múlt idő jele) + a (kötőhangzó) + m (igei személyrag)
Minden jól megnevezett szóelem 1 pont: 10

7. Tollbamondás
Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 30
Összesen: 75

Félévi felmérés
1. Javítás: hívta lendültek támadásba
hagyták üldözte megszerezte
dobta körül tartózkodó
Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 9

2. keresse ássad vagy ásd vigyázzunk eddzetek

vadásszanak játsszak v. játsszam fogóddzál heverésszünk
Minden jól átalakított szó 1 pont, összesen: 8

45

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 45 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

3. Megtetszett neki a könyv. Meg tetszett figyelni ezt a mozdulatot? Hamarosan bele fog ugrani a vízbe. Be-
lefog a munkába. Tegnap még megvolt a labdám. Akkor már meg volt repedve.
Minden jól leírt mondat 2 pont, összesen: 12

4. Pl.: A hős egri vitézek megmentették a magyarok becsületét. A hős az utolsó csepp véréig küzdött. A törpe
teljesítette a fiú három kívánságát. A törpe növésű fák nem nyújtanak árnyékot.
Minden jó példamondat 1 pont, összesen: 4

5. a) Köznév, egyszerű szó toldalék nélkül: (3) város, kémény, holdvilág

b) Köznév, összetett, toldalékos: (1) holdvilágban
c) Tulajdonnév: (1) Pest
d) Melléknév alapfokban: (2) fényes, barna
e) Középfokú melléknév toldalékkal: (1) magasabbnak
f) Határozatlan számnév, toldalék nélkül: (1) sok
Minden jó példaszó 1 pont, összesen: 9

6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, A kis herceg, Nemzeti Színház, Élet és Irodalom, Petőfi Sándor, A Pál
utcai fiúk, Bodri, Országos Takarékpénztár, Móriczcal, Lánchíd
Minden jól leírt tulajdonnév 1 pont, összesen: 10

7. 6-tal, január 31-én, 9-szer, 4.-nek

Minden jól leírt számnév 2 pont, összesen: 8
8. kettőezer-egy, ezerkilencszázkilenc; hárommillió, százhúszezer-hat
A számok átírása betűvel 1 pont, a megfelelő kötőjelhasználat kétszer 1 pont, összesen: 6

10. Tollbamondás
Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 34
Összesen: 100

A névszók (névmások)
1. ötödik: számnév, határozott, sorszámnév (3); Gergely: főnév, tulajdonnév, személynév, keresztnév (4);
siroki: melléknév (1); kétszázötven: számnév, határozott, tőszámnév (3); ő: személyes névmás, E/3. (2);
maga: visszaható névmás E/3. (2)
Minden jól megnevezett szófaj 1 pont: 15

2. A táblázatba beírandó szóalakok: Kivel? Kiről?

engem, hozzám
minket, velünk, hozzánk, rólunk
őket, velük, hozzájuk, róluk
Minden jól leírt névmás 1 pont: 12

3. a mi lakásunk: mienk v. miénk; a te könyved: tied v. tiéd

a ti füzeteitek: tieitek; az ő kabátjuk: övék
Minden jó birtokos névmás 1 pont: 4

46

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 46 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

4. Szívesen nézegetem magam a tükörben. Tomi és Jani gyakran vitatkoznak egymással. Segítsetek egymás-
nak! Segíts magadon, és az Isten is megsegít.
Minden jól beírt névmás 1 pont: 4

5. bármekkora, némelyik, valamilyen, akármennyi

általános névmás határozatlan névmás

bármekkora némelyik
akármennyi valamilyen
Minden helyesen pótolt betű 1-1 pont, összesen 4
Minden jó helyre írt névmás 1 pont: 6
6. Tollbamondás
Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 20
Összesen: 65

Az igenevek és a határozószók
1. Az elküldendő levelet elfelejtettem feladni. beálló melléknévi igenév
A látott képek nagyon tetszettek. befejezett melléknévi igenév
Fel kell hívnom a barátnőmet telefonon. főnévi igenév
A mosolygó gyermekarcnál nincs szebb. folyamatos melléknévi igenév
Minden jól átalakított és megnevezett szó 1 pont: 8

2. Bekarikázandó szavak: fejteni, készíteni, törni, szólni, zavarni

Minden jól bekarikázott szó 1 pont: 5

3. Aláhúzandó szavak: hajló, ringó, kérdő, alvó, mosó

Minden jól aláhúzott szó 1 pont: 5

4. Egy ügyesen számoló gyerek jöjjön ki a táblához! Ismertetni fogom a megoldandó feladatot. Mindenki
ellenőrizze az elvégzett számításokat! Az órán figyelő tanulóknak biztosan jól sikerül a felmérése. Bárcsak
gyakorolnának otthon a hibázó gyerekek!
Minden jól képzett igenév és mondatvégi írásjel 1 pont: 10

5. Tegnap este későn vacsoráztam, aztán azonnal lefeküdtem. Éjjel rosszat álmodtam. Úgy éreztem, hiába
rohanok, nem haladok előre az úton. Csak forgolódtam az ágyamban. Reggel kimerülten és sajgó gyo-
morral ébredtem. Rögtön kértem anyukámtól gyógyszert. Hamarosan elmúlt a rossz közérzetem.
Minden jól aláhúzott határozószó 1 pont: 12

6. egyedül, mindig, alul, feljebb, belül, együtt, kívül, főleg, újra, hátul
Minden jól kiegészített határozószó 1 pont: 8
Megjegyzés: a szövegben 13 határozószó található, de a felmérésben véletlenül 12 pont kapható érte.

7. Tollbamondás
Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 30

Összesen: 80

47

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 47 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Év végi felmérés
1. Ige: (4) érkezett, tudott, hentergett, nyelte, ígérkezett, kormányozta stb.
Elváló igekötő: (2) meg, meg
Időhatározó-szó: (1) még, ekkor, majd, eddig
Névutó: (2) alatt, felett
Számnév: (1) két
Visszaható névmás: (1) magából
Főnév: (4) Csutak, vízen, kutya, nap, partra, tejhez stb.
Módhatározószó: (1) úgy
Határozatlan névmás: (1) valami
Melléknév: (5) kis, szép, piros, hátsó, felesleges
Főnévi igenév: (2) járni, úszni
Minden jó példaszó 1 pont, összesen: 24

2. 2000. április 11-én

2000. IV. 1-jén
2000. április 15.
2000. ápr. 15.
2000. IV. 15-én
2000. 04. 02.
Minden jól javított keltezés 1 pont, összesen: 6

3. edzd, fogóddzál, segítse, ássam, arassunk, üljél vagy ülj

Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

4. azt, mindig, számíthatok

vajon, ki áll, ellenem, sakkpartira
bajban, barátaid
valaki kopogtatott
Minden jól javított hiba 1 pont, összesen: 12

5. a) Szeret televíziózni.
Próbál takarékoskodni.
A mi feladatunk tanulni.

b) megoldandó feladat, felszólító mondat, elvégzendő munka

Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

6. Uránia filmszínház, II. Rákóczi Ferenc utca, Margitsziget, Csongrád megye, Dunántúli-középhegység
Minden jól leírt szó 2 pont, összesen: 10

7. jánosházi vagy jánosházai, Békés megyei, mesteri, egri, ázsiai, Árpád hídi
Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

8. Tollbamondás
Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 30
Összesen: 100

48

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 48 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Javaslat a felmérések értékelésére

Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, hol az elégséges
szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdé-
se, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem, a közel 20%-os eltérés igen nagy
különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat
tartalmazó táblázatban:
Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok
Jeles 91–100% 93–100%
Jó 76– 90% 79– 92%
Közepes 60– 75% 66– 78%
Elégséges 40– 49% 51– 64%
Elégtelen 0– 39% 0– 50%

A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása

Év eleji felmérés
1. A kelták. A korai vaskorban.
Minden jó válasz 1-1 pont: 2

2. kelták, rómaiak, frankok, szlávok

Minden jó válasz 1-1 pont: 4

3. Földből.
A jó válasz 1 pont: 1

4. A tatárok rettenetes pusztítása bebizonyította, hogy csak a kőből épült várak nyújtanak védelmet. IV. Béla
király engedélyezte a főurak részére a várépítést, a városok számára a védőművek emelését. A legsűrűbb
várláncolat a mai Burgerland és Nyugat-Szlovákia területén létesült.
Minden jó kiegészítés 1-1 pont: 7
5.
1. Körmend A) XVI. század dereka a) Batthyány család
2. Kőszeg B) XVII. század vége b) németújvári grófok
3. Sárvár C) XVI. század eleje c) Nádasdyak
d) várak várkastéllyá alakítása
1. C) a) 2. b) 3. A) c) B) d)
Minden jó helyre írt jelzés 1-1 pont, összesen 10

6. félszáz 15
Napjainkban Vas megyében kétszáz védett kastély van, ebből 150 a műemléknek minősített,
műemlék
a többi művészi jellegű.
A hibás adatok megtalálása 1-1 pont, minden jó föléírás 1-1 pont: 6

49

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 49 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

7. A franciaországi Loire folyó völgyéhez hasonlóan a Rába folyó mentén is 20 kastély található.
A kiemelt kifejezéseknek feltétlen benne kell lennie a válaszban: 3
8. Példa a vázlatra
1. A keltáktól a tatárjárásig
2. IV. Béla a várépítések engedélyezője
3. Kőszeg, Sárvár, Körmend és a kisebb erősségek
4. Várakból kastélyok
5. A megmenekült vasi erősségek
6. A magyar Loire-völgy
A vázlatpontok sorrendbe rakása 1-1 pont, vázlatpont önálló írása 2 pont: 7
Összesen: 40

Félévi felmérés
1.
Neve: Hunyadi Mátyás Testvére neve: Hunyadi László
Anyja neve: Szilágyi Erzsébet Születési helye: Kolozsvár
Apja neve: Hunyadi János Születési ideje: 1440. (1443.) február 23.
Minden jó válasz 2-2 pont (az 1440-et és az 1443-at is elfogadhatjuk): 12

2. a) Mátyás Mézfi Jakab – Méhfi Jakab jómódú almásgazda – szőlősgazda házában született.
b) Születésekor apja szörényi bán – szerény bán volt.
c) Hunyadi János később az ország királya – kormányzója lett.
Minden jó aláhúzás 1-1 pont: 4

3. Kolozsvárt időzött: tartózkodott (lakott, élt, napjait töltötte stb.)

melyhez hasonlatost: hasonlót, foghatót stb.
szeme könnybe borul: szeme könnybe lábad, könnyezik stb.
Legalább 2-2 jó kifejezés 1-1 pont: 6

4. Zrednai Vitéz János, mesterek, Kapisztrán János, Karvalaj János, Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János
Minden elem 1-1 pont: 6

5. régi görög írók remekműveit, angol nyelvet, vallásos nevelést, ókori hősök tetteit, latin írók remekműveit,
újkori hősök életét, német írók remekeit, latin nyelvet, pogány nevelés, görög nyelvet
Minden bekarikázott kifejezés 1-1 pont: 6

6. törökverő, Magyarország legnagyobb hőse, a világ legnagyobb hadvezére

Minden elem 1-1 pont: 3

7. Apja, Hunyadi János a rigómezei csatában Brankovics szerb fejedelem fogságába került. Az eljegyzés a
váltságdíj része volt.
A fogság és a váltságdíj szóért jár az 1-1 pont. 2

8. Édesapja meghalt. A bátyját kivégezték. Őt magát fogságba vetették.

Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen: 3
Összesen: 42

50

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 50 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Év végi felmérés
1. a) Növényi, állati és ásványi eredetű készítményekkel.
b) A beteg vagy fertőzött testrészek eltávolításával.
c) Szellemekhez, istenekhez intézett imákkal és énekekkel.
Minden jó válasz 1-1 pont: 3

2. Ismerte a gyógy- és egyéb növényeket.

A repedt és törött csontok helyre rakását.
Minden jó válasz 2-2 pont: 4

3. gyógyszerek, kenőcsök, gyógyitalok alkalmazása orvosok

sebek, a testfelszín sérüléseinek kezelése sebészek
gonosz szellemekkel való foglalkozás papvarázslók
Minden jó válasz 1-1 pont: 3

4. sumérok, amoriták, babilóniak, asszírok

Minden jó népnév 1-1 pont: 4

5. Hippokratész a leghíresebb görög orvos volt. Követőivel több mint ötven írásművet hagyott az utókorra,
amelyek azóta is útmutatással szolgálnak az orvosok számára. Számos elvet ma is követnek. Ilyen pl. az
orvosi titoktartás kötelezettsége.
Minden jó kiegészítés 1-1 pont: 5

6. Írd le időrendben a római orvostudomány fejlődéséhez kapcsolódó eseményeket!

hagyományos római gyógymódok
római járvány Kr. e. 293-ban
segítségkérés Aszklépiosztól
Aszklepiadész Rómába költözése
Claudius Galenus működése
Minden jó helyen lévő esemény 1-1 pont: 5

7. Példa a vázlatra
1. A gyógyítás kezdetei
2. Egyiptom és Mezopotámia
3. Az ókori Görögország
4. A római orvostudomány
5. Az orvostudomány hanyatlása
6. A reneszánsz kori Harvey doktor
Ez a vázlat egy lehetőség a sok közül. Minden jó vázlatpont 1-1 pont: 6
Összesen: 30

51

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 51 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A 6. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ

TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE

A Nyelvtan és helyesírás tankönyv

Előszó
Az ELŐSZÓ-ban arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak ta-
nulni, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal
megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.

A rövidítések jegyzéke
A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. A 6. évfolyamon sok
esetben szavak szófaját kell megállapítani a gyerekeknek. Mennyivel könnyebb, gyorsabb leírni azt, hogy
hi, mint azt, határozói igenév. A jegyzetelés tanításához elengedhetetlen az alapvető kézikönyvek, szótárak,
lexikonok rövidítésének ismerete.
Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabályai című könyv
megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamtól kezdve kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos
kiadványra, hiszen bármikor nekik is szükségük lehet rá.

Ismétlés
A tankönyv ismétléssel kezdődik, mely az 5. évfolyamos tananyagot öleli fel. Tapasztalatom szerint több
okból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő felidézése:
– tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 6. évfolyamon,
– felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat,
– megismerhetjük a tanulók képességeit, amelyek a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltételei.
A fenti megfogalmazottak miatt javaslom a kollégáknak, hogy minél több feladatot oldassanak meg a
tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka, illetve a párban végzett és a csoport-
munka biztosít megfelelő keretet.

Év eleji felmérés
Összeállításakor az 5. évfolyamos év végi felméréshez és az átismételt anyaghoz igazodtam. A feladattí-
pusok is megegyeznek az előző év végi felmérés feladattípusaival, sőt több esetben teljesen vagy részben
azonosak velük. Ezzel a felejtés mértékéről is kaphatunk visszajelzést. A tollbamondás – most is, mint min-
den esetben – javaslat. Felcserélhető saját összeállításúval.

A kommunikáció
A visszajelzések alapján a gyerekek egyik legkedvesebb része a tankönyvben A testbeszéd című alfejezet.
A fejezet első oldalán egy osztályteremben ellesett pillanatkép segítségével idézhetik és ismerhetik fel azt,
amit az 5. évfolyamon a kommunikációról, illetve alaptényezőiről megtudtak.
Néhány helyesejtési gyakorlat található a Hangzó anyanyelvünk című részben. Itt is szeretném felhívni
a kollégák figyelmét arra, hogy bőséges feladatsor található a 6. osztályos Nyelvtan és helyesírás interaktív
tananyag-feldolgozás azonos című fejezetében. A tanmenetben pedig javaslatot teszek a gyakorlatok tré-
ningszerű végzésére.
Az átdolgozott tankönyvben a testbeszéddel való ismerkedés is folytatódik. Ezen az évfolyamon az ön-
kéntelen és a szándékos gesztusokról esik szó. Természetesen ezek a szövegek alkalmasak a szövegfeldol-

52

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 52 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

gozási technikák gyakorlására, amelyhez két feladatlap található a kézikönyvben. A tankönyvi feladatok
sokféle kompetencia fejlesztését rejtik magukban, pl.: szociális, személyes kompetencia.
A tudatalatti gesztusok árulják el a legtöbbet a másik ember igazi énjéről. Nem véletlen említettem példa-
ként Agatha Christie két klasszikus detektívhősét, akik mesterei voltak az önkéntelen gesztusok értelmezé-
sének. Kiváló megfigyelőképességük segítségével számos bonyolult bűnügyre derítettek fényt. Nekünk is ki
kell alakítanunk tanítványainkban azt a képességet, hogy kommunikáció során ne csak magukra, hanem
másokra is figyeljenek. Tudjanak következtetni apró rezdülésekből, gesztusokból, mimikából társuk lelki-
állapotára, érzéseire. A gyerekek iskolai élményeihez kapcsolódó fotók szerves részei a hozzájuk kapcsolódó
feladatoknak, amelyek a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére kitűnően alkalmazhatók.
A szándékos gesztusok vagy erősítik, vagy helyettesítik a verbális kommunikációt. A feladatok nemcsak
a gesztusok eljátszását, hanem a véleménynyilvánítás gyakorlását is lehetővé teszik.

Szófajok
Rövid olvasmány vezeti be a fejezetet. Megpróbáltam a gyerekek számára a lehető legközérthetőbb for-
mában „elmesélni”, hogyan is alakultak ki a szófajok. Felgyorsított filmként közel ugyanaz játszódik le
a kisgyermekek beszédtanulása közben, mint ami száz meg százezer év alatt lejátszódott az emberi beszéd
kialakulás és fejlődése során. Ez a szöveg nagyon jól használható a szövegértő képesség fejlesztésére, az ezt
a célt szolgáló feladatok bekerültek az átdolgozott tankönyvbe.
A 6. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyvemben a szófajtani fejezet szerkezete A ma­
gyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszerét követi. Tapasztalataim szerint ugyan-
is ez a rendszer az, amelyik legkönnyebben tanítható, illetve a tanulók számára a legkönnyebben átlátható
és megjegyezhető. Az is fontos szempont volt számomra, hogy a nyelvészeti iskolák közül a konvencionálist
kövessem. Úgy gondolom, miután a két nyelvészeti irányzat még egymás meggyőzésével van elfoglalva,
nem az iskolában kell eldöntenünk, főleg nem az alapozó szakaszban, hogy kinek van igaza. Természetesen
tiszteletben tartom más nyelvészeti irányzatok álláspontját, de a fent említett szempontok és meggyőződé-
sem szerint követtem a kiemelt szófajtani rendszert a tankönyv írásakor.
Az egyes szófajtani fejezetekben a középpontba a képességfejlesztést állítottam. Az átdolgozás során na-
gyon sok játékos, rejtvényszerű, illetve a mindennapi életből merített komplex feladatot illesztettem be, ame-
lyek jól használhatók a nem szakrendszerű órákon, illetve alkalmasak a kulcskompetencia fejlesztésére.

Az ige
Éveken keresztül – az alsó tagozat 3. évfolyamán és a felső tagozat 6. évfolyamán – visszatérő problé-
ma volt számomra, hogy a névszókkal vagy az igével kezdjük-e a szófajok tanítását. Mindkettő mellett
számos érv szólt. Talán a fogalmazástanítás segítése volt az a tényező, amely meggyőzött: célszerűbb az igé-
vel kezdeni.
Az igéről már sok mindent hallottak, megtudtak tanítványaink az alsó tagozatban. Szándékosan nem
használom a megtanultak kifejezést. Valamennyien tudjuk, hogy a gyerekek absztrakciós képessége nem áll
még azon a szinten, hogy pontosan megértsenek elvont fogalmakat. Az általános iskola 1–4. évfolyamán a
szófajtani ismeretek alapjaival ismerkednek meg, főleg a nyelvhasználat oldaláról.
A tanulók már 1. évfolyamon ismerkednek az alaktan alapjaival. Többnyire helyesen különítik el a szó-
töveket. Ez alól azonban sok esetben kivételnek számítanak a tőváltozatok. Bár az alaktani elemzés során a
szótő, képző, jel, rag sorrend a megszokott, mégis úgy gondoltam, hogy először az igékhez járuló ragokat
kell vizsgálnunk, hiszen a gyerekek számára az igealak elsődleges ismertetőjegye, hogy az milyen szám,
melyik személyben fordul elő.
A tankönyvben sok feladat található a magyar nyelv kétféle igei paradigmarendszerének felismerésére,
de egyikben sem kell pontosan megnevezni. Ennek okát a tk. 34. oldalán a JÓ, HA TUDOD!-ban fejtettem

53

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 53 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

ki: „A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Van két teljes, két hiányos ragozás, illetve vannak még
rendhagyó és hiányos ragozású igéink.
Már alsó tagozatban sem szokott gondot okozni az igemódok és igeidők megkülönböztetése. Ezért ezek-
ben a tananyagrészekben – a ragozáséhoz hasonlóan – a helyesírásra és a nyelvhelyességre helyezhetjük a
fő hangsúlyt.

A névszók
A főnév, melléknév, számnév nyelvtani fogalomként nem ismeretlen a tanulók számára. Az ismeretek
felelevenítése, rendszerezése mellett ezekben a fejezetekben is a helyesírási képesség fejlesztése és a nyelvhe-
lyességi problémák tisztázása kerül előtérbe. Bár tudom, hogy nem a legszerencsésebb, de a gyakorlat is azt
mutatja, hogy a három szófaj összefoglalása közel egybeesik a félévi felmérés íratásával. Ezért nem került
bele névmással kapcsolatos feladat. A névmások témakörének feldolgozása után egy témazáró felmérés
iktatható be. A névmások közül a vonatkozó névmást csak megemlítem, hiszen ennek tanítása majd 8. év-
folyamon, az alárendelt összetett mondatoknál célszerű.
A témakör végén található A névszókhoz járuló jelek című fejezet, amely rendszerbe foglalja a névszóje-
leket. A névszóképzésről pedig mindig az aktuális anyagnál esik szó.

Az igenevek
A gyerekek csak a főnévi igenévvel ismerkedtek meg az alsó tagozatban. Már 3. évfolyamon találkoznak
vele, amikor az ige jövő idejének kifejezését tanulják. 6. évfolyamon új ismeret lesz számukra a főnévi ige-
név ragozhatósága. Ennek tisztázása meghozza majd gyümölcsét 7. évfolyamon is, amikor az alany kifeje-
zésének egyik lehetséges eszközeként ismerik meg.
A melléknévi igenév tanítása számos helyesírási és nyelvhelyességi buktatót hordoz magában. Ennek gya-
korlását sok-sok feladat segíti.
A határozói igenévvel csupán egy oldalon, az említés szintjén foglalkozom, mivel tapasztalataim szerint a
gyerekek a 7. évfolyamon a határozók kifejezőeszközei között értik meg a szófaj szerepét, nyelvtani funkcióját.

A határozószók
A határozószók a taníthatóság szempontjából talán az egyik legnehezebb szófaj. Most felmerülhet a kol-
légákban, hogy ennek a szófajnak a tanítása vajon miért nem került a 7. évfolyamos taneszközbe, mint a
határozói igenév. Ennek magyarázatát a megközelítés módja adja meg. A cselekvés, történés helyét, idejét,
módját, illetőleg a cselekvő állapotát kifejező, meghatározó szavakat határozószóknak nevezzük, olvashat-
ják a tanulók a tk. 145. oldalán. A gyerekek számára a meghatározó szó = a határozószóval. Ugyanúgy, mint
ahogy a megnevező szó = a főnévvel. A ragos névszó sem ismeretlen számukra, amelyekből a határozószók
kialakultak. Itt is elárulok nekik két olyan „trükköt”, amelyet segítségül hívhatnak a határozószók felisme-
réséhez. A tanítványaim mindig is szerették a „trükköket”. Sokkal könnyebben megjegyezték, mint bármi
mást. Engedjetek meg, kedves kollégák, egy személyes kitérőt. Ma is fülembe cseng egyik tanítványom
kérdése, miközben egy nyelvi problémán gondolkozva felnézett a füzetéből, és önkéntelenül megszólalt:
„Csöpi néninek erre nincs valami jó trükkje?” Trükk lehet az is, ha tanulóinkat minél több határozószóval
ismertetjük meg, ezzel természetesen a szókincsüket is fejlesztjük. Ezért az átdolgozás során még több, ha-
tározószókkal kapcsolatos feladat került a tankönyvbe.

A viszonyszók
Az egyik legrövidebb fejezet a tankönyvben. A névelő és a névutó már ismert alsó tagozatból. A kötőszók
esetében jeleztem a tanulóknak, hogy a szófaj megértéséhez még nem elegendőek a nyelvtani ismereteik,
ezért róluk 8. évfolyamon fognak tanulni.

54

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 54 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az igekötők esetében hosszasan töprengtem, hogy az igékhez kapcsolva vagy a rendszertani helyükön
tárgyaljam-e őket. Végül az utóbbi mellett döntöttem. Az igekötős igék helyesírásával sok órán foglalko-
zunk alsó tagozatban. A 6. évfolyam feladata pedig a rendszerszemlélet kialakítása.
A segédigék sem ismeretlenek a tanulók előtt, bár az összetett jövő idő és a feltételes mód múlt idejének
tanításakor sem a fog, sem a volna szóról nem közöltük, hogy ezek segédigék.
A módosítószók használatát a konkrét kommunikációs helyzeteken gyakorolhatják legjobban a tanulók.

A mondatszók
A mondatszók közül az indulatszókat emeltem ki. A diákok ezekkel találkoznak leggyakrabban a min-
dennapi életben, irodalmi és zenei tanulmányaik során.

Év végi ismétlés
Amikor ehhez a részhez érünk, bizony már valamennyien elfáradunk, mi, pedagógusok és a gyerekek is.
Éppen ezért igyekeztem sok játékos, szórakoztató, ugyanakkor ismereteket aktivizáló, rendszerező felada-
tot összegyűjteni. Talán enyhítenek a fáradtságon, és gyorsabban telik – a vakáció megkezdésére várva diák
és tanár számára egyaránt – az idő.

Az év végi felmérés
Megírása a tanév utolsó erőpróbája tanítványaink számára. Semmiképp se hagyjuk az utolsó órák vala-
melyikére! Legyen idő az elemző értékelésre, javításra, javíttatásra. Az utolsó nyelvtanórán (órákon) ren-
dezzünk játékos, vidám nyelvi vetélkedőt a gyerekeknek!

Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás

Évek óta nagy a sikere – tudomásom szerint nagyon sok iskolában használják a kollégák – az Apáczai Ki-
adó fejlesztésében 2010-ben megjelent interaktív tananyag-feldolgozásnak, amely a Nyelvtan 6. tankönyv-
höz is teljes mértékben használható.
A szoftver egyes témakörei teljesen megegyeznek a tankönyv témaköreivel. Bár jelen esetben sorrendi
eltérés lehet közöttük.
Ugyancsak külön részt szenteltem a helyesejtési gyakorlatoknak is, így minden nyelvtanórán tréningsze-
rűen végezhetők az ott található gyakorlatok.
Külön szeretném felhívni a figyelmedet a Szemléltetés fejezetre. Itt főleg az ismeretek, szabályok elsajátít-
tatásához találsz illusztrációkat. Az animációk a gyerekek vizuális emlékezetét fejlesztik. A színes mozgó
ábrák az elsődleges bevésést segítik. Ezek a szemléltetőanyagok néhány másodperc alatt lejátszhatók, és
többször megismételhetők.
Az interaktív feladatok egy része előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, másik részük más
oldalról világít meg egy-egy nyelvtani, helyesírási problémát. Akadnak azonban olyanok is, amelyek meg-
könnyítik a tankönyvi feladatok megoldásának ellenőrzését.
Tanítványaink nemcsak játszani, hanem versenyezni is szeretnek. Az ismeretek alkalmazásán, gyakorlá-
sán kívül ezt a célt is szolgálják a páros interaktív játékok.

55

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 55 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA

A 6. évfolyamos szófajtan előzményei

A 2014 szeptemberétől 6. évfolyamba lépő tanulók még a 2012-es kerettanterv előtti kerettantervnek
megfelelő alsó tagozatos nyelvtan tankönyvekből tanultak, amelyekben a következő szófajokkal ismerked-
tek meg: főnév, melléknév, számnév, ige, igekötő, főnévi igenév. Ismerik továbbá a főnév fajtáit, a köznevet
és tulajdonnevet, valamint a tulajdonnév fajtáit: a személynevet, állatnevet, a földrajzi nevet, az intézmény-
neveket, a márkaneveket és a címeket. Tudják, hogy a melléknév és a határozatlan számnév fokozható.
Megkülönböztették a számnév fajtáit: tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határo-
zatlan számnév. Az igéket vizsgálták alaktani szempontból, például jelölték az igei személyragokat, az idő-
és módjeleket.
A 2018–19-es tanévben lesznek 6. évfolyamosok azok a gyerekek, akik már az alsó tagozat mind a négy
évfolyamán a 2012-es kerettanterv szerint tanulták a magyar nyelvet. Ők a fent említett ismereteken kívül
megismerték a következő nyelvtani fogalmakat is: határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; szemé-
lyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.
A fentiek ellenére óva intem a magyar szakos kollégákat attól, hogy azt higgyék, minden tanuló biztos
ismeretekkel rendelkezik a szófajok világában. Ennek egyik alapvető oka az, hogy a tanulók 12 éves koruk
alatt nem képesek absztrakt gondolkodásra, márpedig a nyelvtani fogalmak megértése enélkül elképzelhe-
tetlen.

A szófajok tanításának nehézségei

Az első nehézséget mindjárt a szófajok csoportosítása adja. Valamennyi magyar szakos kolléga számára
ismert, hogy a magyar nyelv szófajait a különböző nyelvtanok más-más rendszerbe foglalják. A következő
oldalakon csak a legismertebbek láthatók.
A Kis magyar nyelvtan rendszere (Rácz–Takács-féle):

I. Az ige: dolgozik, elfárad, van stb.

II. A névszók:
1. A főnév: ember, Duna, munka
2. A melléknév: zöld, illatos, ügyes
3. A számnév: három, sok, ötödik
4. A névmás: ő, ilyen, valamennyi

III. Egyéb önálló szófajok:

1. A határozószó: benn, most, úgy
2. Az igenév: írni, rohanó, tudva
3. Az indulatszó: ó, jaj, ejnye

IV. Nem önálló szófajok (segédszók):

1. Az igekötő: meg, ki, össze
2. A névutó: alatt, óta, szerint
3. A névelő: a, az, egy
4. A kötőszó: és, pedig, hogy
5. A módosítószó: vajon, sem, bár

56

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 56 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A magyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszere:

I. Igék: megy, megbetegszik, esik, van

II. Névszók:
1. főnév: erdő, tündér
2. melléknév: zöld, tiszta
3. számnév: egy, öt hatod, harmadik, sok
4. névmás: én, olyan, ahány

III. Igenevek:
1. főnévi igenév: ügetni, álmodni, megoldani
2. melléknévi igenév (és az ige-igenév): álmodó, megoldandó, elvégzett, (anyám) sütötte (cipó)
3. határozói igenév: ügetve, megoldván

IV. Határozószók: itt, tüstént, örömest; sehol, bármikor, akárhogy

V. Viszonyszók:
1. segédige (és származékai): volt, lesz, fog, volna
2. névutó: alatt, múlva, nélkül, előtti
3. igekötő: be, ki, megy
4. névelő: a, az, egy
5. kötőszó: és, hogy
6. módosítószó: nem, bizony, -e

VI. Mondatszók:
1. indulatszó: jaj, nesze, puff
2. felelő-, kérdőszó és társalgási szó: nos, he, köszi
3. hangutánzó mondatszó: kopp, hapci

A Magyar grammatika szófaji rendszere (csak a szófajok feltüntetésével):

I. Alapszófajok
Tulajdonképpeni alapszófajok
ige: megy, kinyílik, van
főnév: asztal, sárkány, futás, szépség, kettő, Péter
melléknév (számnév): piros, harmadik, nagy
határozószó: reggel, rögvest, egyedül, ma, most

Alapszófajokat helyettesítő szófajok (névmások)

főnévi névmás: én, maga, ez, ki?, ami, bárki, valami
melléknévi névmás: olyan, ennyi, melyik? Amekkora, mindenféle, némely
határozószói névmás: itt, amikor, akárhogy

57

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 57 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Átmeneti szófajú szavak (igenevek)

főnévi igenév: tanulni, lehullani
melléknévi igenév: olvasó (fiú), olvasott, olvasandó (könyv)
határozói igenév: futva, sietve, gondolván

II. Viszonyszók
Morfológiai természetű szerkezetekben
segédige: a fog segédige és a volna igei segédszó
vagyok, vagy, vagyunk; volt, lesz, marad, múlik
segédigenév: lenni, lévén
névutó: mellett, alatt
határozóvá tevő mint
névutómelléknév: (ház) melletti, (pad) alatti
igekötő: megnéz, befűz, kijár

Nem morfológiai természetű szerkezetekben

kötőszó: és, s, de, tehát, hogy, mert, bár
partikula: is, egyáltalán, ám; alig, jó (messze van), közel (két méter), majdnem; csak, csakis, csupán,
leginkább, egyedül (ő), főképp, kizárólag; se, sem; bár, csak, bárcsak, -e, ugye, vajon
névelő: a, egy
tagadószó: ne, nem

III. Mondatszók
indulatszó: óh!, brrr!, au!, ah!, pfuj!, jaj!
interakciós mondatszó
szervusz, helló, csaó! Adjisten, pá, agyő, ámen
ühüm, igen, ja; hm, nos, ugye, na, ne, dehogyis, persze, hogyisne
hohó, pszt, nesze, hoci, csitt, hess, zsupsz, jöszte, addsza
íme, lám, ím
módosítószó
talán, valószínűleg, esetleg, állítólag
hangutánzó mondatszó
bú, gá-gá, durr, bumm, csitt-csatt

A 6. évfolyamos nyelvtan tankönyvemben a szófajtani fejezet szerkezete A magyar nyelv könyve (hetedik,
átdolgozott és bővített kiadás) rendszerét követi. Tapasztalataim szerint ugyanis ez a rendszer az, amelyik a
legkönnyebben tanítható, illetve a tanulók számára a legkönnyebben átlátható és megjegyezhető.
Sokan vélik úgy, felesleges a szófajokat ide-oda csoportosítani. Elég, ha a tanulók felismerik az egyes
szófajokat, tisztában vannak a lényeges vonásaikkal. Tanítványainkkal azonban fel kell fedeztetnünk a
nyelv rendszerét, így meg kell ismertetnünk a szófajok rendszerét is. Az is célravezető lehet, ha bemutatjuk
a különböző szófajtani besorolásokat. Ezzel rámutathatunk a nyelvészeti kutatásokra, azok eredményeire,
illetve ők maguk is érzékelhetik, a nyelv változik, s ezeket a változásokat a nyelvtudomány is igyekszik kö-
vetni. Tehát a nyelv nem egy állandó, statikus dolog.
A szavakat jelentésük, alaktani tulajdonságuk és mondatbeli szerepük alapján soroljuk szófaji csopor-
tokba.

58

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 58 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Sajnos korábban, főleg 3. és 4. évfolyamon előtérbe került a szófajok kérdőszavak alapján történő tanítása.
A tankönyvben is utaltam rá, hogy ez sokszor félrevezető lehet. Például az -an, -en ragos melléknevek
még akkor is melléknevek maradnak a mondatban, ha a hogyan? kérdésre válaszolnak (keservesen, bol-
dogan), hiszen a rag nem változtatja meg a szó szófaját. Újabb példa arra, hogy a rákérdezés helyett sok
esetben célravezetőbb, ha a szó jelentését vizsgálod!
Előfordul, hogy a tanulók így próbálják meg leegyszerűsíteni az ige fogalmát: a mit csinál? kérdésre felelő
szófaj. Így lesz a milyen? a melléknév kérdőszava, holott a melléknévi igenevek is erre a kérdésre felelnek.
A személyes, a visszaható, a határozatlan és az általános névmás pedig összemosódik a főnévvel, mivel
mindegyik válaszolhat a ki? kérdésre. Arról már nem is beszélve, hogy majdan hetedik évfolyamon az
alanyra is kérdezhetünk a ki?, mi? kérdő névmással. A kérdőszavaknak éppen a mondatelemzéskor van
meghatározó szerepük. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy ne keveredjenek a szófajtani és mon-
dattani kategóriák a tanulók fejében.
A szófajtani fejezetekben a középpontba a képességfejlesztést állítottam. Nagyon sok játékos, rejtvénysze-
rű, illetve a mindennapi életből merített komplex feladatot illesztettem be, amelyek alkalmasak az anya-
nyelvi kompetenciák fejlesztésére.

Az ige
Az ige jelentés szerinti csoportosítása nem mindig könnyű feladat. A cselekvést jelentő ige olyan
eseményt, változást fejez ki, amely függ a cselekvő akaratától (számol, takarít, gondolkodik stb.).
A történést jelentő ige olyan eseményt, változást fejez ki, amely független a cselekvő akaratától, tudatos
közreműködésétől (ragyog, álmodik, fáj, fagy, barnul stb.). A létezést jelentő ige az alany létét vagy nem létét
fejezi ki (van, volt, lesz, nincs stb.). A jelentés szerinti osztályozást megnehezíti, hogy ugyanaz az ige az egyik
mondatban cselekvést, a másikban történést fejez ki, pl.: Gabi a holnapi órákra készül; Készül a vacsora. Az
első mondatban az ige cselekvést, a második mondatban történést fejez ki. Bár ezekkel a megkülönbözte-
tésekkel nagyon jól fejleszthetjük a tanulók szövegértelmező képességét, logikus gondolkodását, de nem
érdemes hosszú ideig leragadnunk a témánál. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy begyakoroljuk az igék
helyesírását, illetve foglalkozzunk a köznyelvtől eltérő kifejezések helyesbítésével, például a „nákozással”, a
„szukszüköléssel”.
Egy-egy igealak kifejezheti a cselekvés, történés módját, idejét, és meghatározza a cselekvő számát és
személyét. Az igékhez járuló toldalékok közül a munkáltató tankönyvben elsőként a személyragokkal fog-
lalkozunk. Ennek egyik oka az, hogy a gyerekek – tapasztalataim szerint – legkönnyebben a cselekvő sze-
mélyét és számát állapítják meg.
A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Valamennyi megismerése azonban nem feladata az álta-
lános iskolai nyelvtantanításnak. Van két teljes, két hiányos igeragozás, illetve vannak még rendhagyó és
hiányos ragozású igéink. Teljes a ragozási rendszer, ha megvan minden módja, ideje, száma és személye.
A 6. évfolyamon azonban nem javaslom megnevezni őket. Az alanyi ragozás, tárgyas ragozás kifejezés
semmit nem mond a tanulók számára mindaddig, amíg nincsenek tisztában az alany és a tárgy fogalmával,
amíg nem világos számukra, mi a különbség a határozott és a határozatlan tárgy között. Ezeknek a nyelv-
tani fogalmaknak a kialakítása azonban a 7. évfolyam feladata. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a 4. év-
folyamon már évek óta nem tananyag az egyszerű mondat elemzése. Ezt a tananyagcsökkentést nagyon he-
lyesnek tartom. Évekkel ezelőtt tanítóként hiába fektettem rengeteg energiát a mondatrészek tanításába, a
7. évfolyamon a legjobb képességű tanítványaim is alig emlékeztek rájuk. Valami ugyan halványan deren-
gett számukra, de kezdhettem elölről az egész témakör tanítását. A magyar szakos kollégák jogosan azért
háborogtak, miért tanítjuk alsóban a mondatrészeket, ha nekik újra kell tanítaniuk.

59

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 59 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A 6. évfolyamos munkáltató tankönyvben viszont előkészítem a 7. évfolyamon elsajátítandó és megneve-

zendő két teljes igeragozási rendszert. A tanulók megfigyelhetik a kétféle személyragokat, megismerkednek
a „hívó” szavakkal (névmásokkal): valakit, valamit, illetve őt, azt. Felfedezhetik a névelők szerepét az ige-
ragozásban: Megoldok egy feladatot. Megoldom a feladatot.
Mivel a 6. évfolyam – a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek szerint – az alapozó szakasz része, ezért
a munkáltató tankönyv feladatai elsősorban a képességfejlesztést (helyesírási, nyelvhelyességi) szolgálják.
Ezzel célom volt az is, hogy a nem szakrendszerű órák megtartásához is bőséges anyagot szolgáltassak a
kollégák számára.
Az igemód már 4. osztályból ismerős nyelvtani fogalom. Általában sem használatuk, sem felismerésük
nem szokott gondot okozni a tanulók számára. Az igeidők közül a jövő idő esetében viszont hangsúlyoz-
nunk kell, hogy a magyar nyelvben a jövő időnek alaktanilag nincs jele, hanem körülírással fejezzük ki.
Vagy összetett igealakot használunk (főnévi igenév + segédige), vagy időhatározó-szóval és az ige jelen idejű
alakjával fejezzük ki. Ne engedjük, hogy a főnévi igenév képzőjét tanítványaink -ni szócskaként, sőt jelként
emlegessék! Ezt, remélhetőleg, az alsós kollégák már 3. évfolyamon tisztázzák.
Az igemódok és igeidők kapcsolatának megfigyeltetésével, felfedeztetésével a gyerekek rendszerszemléle-
tét fejlesztjük. Az igemódok és igeidők használatával kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi feladatokkal
biztosítottam a folyamatos képességfejlesztést. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciák fej-
lesztésére is.
Csak említés szintjén foglalkozom az ikes igékkel. Az iktelen igéknek teljes, az ikes igéknek hiányos a
ragozási rendszere. A tipikus ikes személyragokat kijelentő mód jelen idejének egyes számában találjuk
(-m, -l, -ik). Az utóbbi időben meglehetősen összekeveredett az ikes és iktelen ragozás. Néhány igénk ikessé
változott (pl.: úszik, folyik stb.), mások pedig iktelenné (pl.: lép, rogy, esd stb.). Ezért ma már csak az állandó
ikes igéket ragozzuk kijelentő mód jelen idejében szabályosan (pl.: alszik, eszik, iszik stb.). Feltételes mód
E/1. személyben az aludnám, enném, valamint az E/3. személyű aludnék, ennék választékos, de használata
ma már nem kötelező. Felszólító módban az aludjam viszont helyesebb, mint az aludjak, az igyék viszont
választékosabb, mint az igyon. Vannak ún. változó ikes igék, amelyek azonban még 3. személyben is in-
gadoznak: bomol – bomlik, hull – hullik stb. Természetesen ilyen részletességgel nem kell szakrendszerű
órán tárgyalnunk az ikes igék kérdését. Érdemes viszont felhívnunk tanítványaink figyelmét az igényes és
választékos szóhasználatra.

A névszók
A névszók nagy részével már alsó tagozatos tanulmányaik során is találkoztak a gyerekek. A 6. évfolyamon
nem ezek újratanítása, hanem az ismeretek rendszerezése, bővítése a feladatunk. Vannak azonban olyan
szófajok is, amelyek új ismeretnek számítanak a tanév során, főleg a névmások közül.
A főnév tanítása közben a köznév és tulajdonnév megkülönböztetésekor egy gyakran előforduló tévhitet
szerettem volna eloszlatni a gyerekekben. Főleg 3. évfolyamon tapasztaltam, de 6. évfolyamon is gyakran
előfordult, hogy tanítványaim a következőképp egyszerűsítették le a két nyelvtani fogalom jelentését: ame-
lyik főnévből egy van, pl.: Budapest, Magyarország, Vuk stb., az tulajdonnév, amiből sok van, pl.: kutya, fiú,
asztal stb., az a köznév. Ne engedjük az ilyen tévedéseket megerősödni! A köznév és a tulajdonnév közötti
különbség alapja nem a számszerűség, sokkal inkább a közös, illetve a megkülönböztető elnevezés.
A köznév és tulajdonnév megkülönböztetésének fontosságát helyesírásunk fémjelzi. Gyakran előforduló
hiba, hogy a népneveket, az ünnepek nevét valamiféle tiszteletből nagybetűvel írják, pedig a helyesírási
szabályzat 155. pontja a kis kezdőbetűvel történő írásmódot írja elő. A tulajdonnevek fajtáival is elsősorban
helyesírásuk miatt kell foglalkoznunk. Nemcsak a földrajzi nevekre igaz, hogy a tulajdonnevek leírásakor
három írásmód érvényesül:
–  a különírás: a magyar helyesírásban a természetes, egyben a leggyakoribb írásmód,
–  az egybeírás: ritkábban előforduló írásmód,
–  a kötőjeles írás: az egybeírás egyik változata.

60

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 60 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A fenti írásmódokat már a személyneveknél is megfigyelhetjük: Csokonai Vitéz Mihály, Kispál Mónika,
Konkoly-Thege Miklós. A személynevek, de a többi tulajdonnévfajta helyesírásának esetében is igyekeztem
azokat a praktikus tudnivalókat összegyűjteni, amelyekre a tanulóknak a mindennapi életben is szükségük
lehet, illetve találkoznak velük. Pl.: a régi magyar családnevek írása és toldalékolása, a házasságkötés utáni
névválasztás, a személynevek közneves szerkezetei, a személynevekből származó köznevek stb.
A földrajzi nevek helyesírása talán az egyik legnehezebb területe a tulajdonnevek helyesírásának. Tár-
gyalásánál a helyesírási szabályzat felosztását követtem. Ha ezt a rendszert megértetjük tanítványainkkal,
kellőképpen begyakoroltatjuk, talán kevesebb gondot fog okozni számukra a helyesírásuk. Tisztáznunk
kell, mit értünk helyesírási szempontból az elem és közszó kifejezésen. Erre az intézmények nevének he-
lyesírásakor is szükség lesz. Nem tananyag 6. évfolyamon a mozaikszó és fajtái (a betűszó, illetve a szóös�-
szevonás), mivel azonban gyakran találkozunk velük a mindennapjainkban, szükséges megemlíteni őket,
például ELTE, Malév. Hasonló a helyzet a márkanevekkel. Mivel diákjaink kedvelik az üdítőitalokat, ta-
nulják meg helyesen leírni a nevüket, csakúgy, mint az autómárkákét, illatszerekét stb. A kitüntetések és
díjak helyesírása mellett sem mehetünk el szó nélkül. A címek helyesírásának tanításakor a fő hangsúlyt
arra kell helyeznünk, hogy a tanulók megértsék, mi a különbség az egyedi és az állandó cím között. Gon-
dolom, a kedves kollégák is tapasztalták már, hogy ez nem is olyan egyértelmű a gyerekek számára. Nem
egy tanítványom érvelt már a következőképpen: „Az újságoknak is egyedi a címe, hiszen Nők Lapja is csak
egy újságfélének a neve. Minden újságnak más nevet adnak.” Ilyen esetben azzal lehet cáfolni, hogy pl. az
írók, költők törekednek az egyedi címre, hogy elkerüljék a művek címének ismétlődését. Ha meghalljuk azt
a címet, Egri csillagok, mindenkinek Gárdonyi Géza jut az eszébe. Más író nem adott ilyen címet művének.
A melléknév is ismerős a tanulóknak. Elég sok ismeretet szereztek már róla alsó tagozatban, s nemcsak
nyelvtanból, hanem fogalmazásból is. Gondoljunk csak a rokon értelmű és ellentétes jelentésű melléknevek
gyűjtésére! Ötödik évfolyamon a jelentéstani ismeretek között is felbukkant rokon értelmű, ellentétes jelen-
tésű és hasonló alakú szavak között a melléknév.
Az indukciós szöveg melléknevei között szép számmal találunk képzett mellékneveket. Ismét aktivizál-
hatjuk az 5. évfolyamon a szóképzésről szerzett ismereteiket. A tanulók megfigyelhetik a leggyakrabban
előforduló melléknévképzőket. A többféle jelentésárnyalat kifejezésére szógyűjtést végeztethetünk velük.
A hasonló alakú melléknevek jelentésének tisztázása a nyelvművelés terén is biztosít előrehaladást. A mel-
léknevek között több kettős szófajú szó is található, pl.: hős, öreg stb.
Esetleg lesznek kollégák, akik maximalizmussal vádolnak, amikor felfedezik a munkáltató tankönyv
92. oldalán az -i képzős földrajzi nevek helyesírására vonatkozó szabályokat, bár jeleztem, hogy ezek gya-
korlására igazából 7. évfolyamon kerül sor. A következő okok miatt került be ez a helyesírási kérdés a
tankönyvbe: a tanulók a mindennapi életben, sőt más tanítási órákon – a történelem, a földrajz, a termé-
szetismeret stb. tanulásakor – is találkoznak ezekkel a szóalakokkal. Ezért, ha csak tájékoztató jelleggel
is, de szólnunk kell erről a helyesírási problémáról. Igyekeztem a tudnivalókat úgy közvetíteni a gyerekek
számára, hogy felfedezzék a logikai összefüggéseket. A magyar helyesírás szabályai című kiadvány idevo-
natkozó szabálypontjait is feltüntettem. A körrel jelzett gyakorló feladatok megoldását 6. évfolyamon csak
a jobb képességű tanulóktól várhatjuk el.
Gyakran állnak tanácstalanul a diákok, ha -an, -en ragos melléknevekkel találkoznak. Az ügyesen, fris­
sen stb. szavak sehogyan sem akarnak „felelni” a milyen? kérdésre, annál inkább a hogyan?-ra. Márpedig az
nem a melléknév kérdőszava. Most ismét a morfológiát hívhatjuk segítségül. Az -an, -en raggal kapcsolat-
ban ugyan csak 7. évfolyamon pontosítjuk, hogy határozórag, viszont nyugodtan tisztázhatjuk a rag voltát.
A ragról viszont már tudják a gyerekek (5. évfolyam), hogy nem változtatja meg sem a szó jelentését, sem a
szófaját. Tehát mivel az ügyes, friss szavak melléknevek, az -an, -en ragos alakjuk, az ügyesen, frissen szavak
is melléknevek maradnak.

61

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 61 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A magyarban a melléknevek többsége fokozható, bár vannak fokozhatatlanok is, pl.: napi, hófehér stb.
A témakör végén külön foglalkozunk a névszókhoz járuló jelekkel, de a melléknév fokozásáról itt is szó esik.
Egyrészt azért, mert már alsó tagozatból ismert nyelvi jelenség, másrészt a tanítási hagyományok miatt.
A számnevek is elsősorban helyesírási problémát tartogatnak a tanulók számára, bár természetesen né-
hány nyelvhelyességi kérdés is tisztázásra vár. Az ezeken az órákon szerzett ismereteiket nagyon jól haszno-
síthatják más, számokkal foglalkozó tanítási órákon, például matematika, természetismeret.
Sok számnevünk képzett szó. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a tőszámnév éppen onnan kapta a
nevét, hogy szótőként alapul szolgál a belőle képzett származék számnevek képzéséhez. A sorszámneveket
a tőszámnévből -dik képzővel képezzük, kivétel az első és a második. Néha az -ik nélküli -d képző alkot
sorszámnevet: másod(éves), harmad(fél). A törtszámnevek is a tőszámnevekből létrejött származékok. Kép-
zőjük a -d. A kettő törtszámnévi alakja csak az egy tőszámnévvel használatos: egy ketted. Ezt a köznyelvben
gyakran a fél helyettesíti. A törtszámnév gyakran törtszámnévi jelzővel fordul elő. Ez a következő helyes-
írási hibázási lehetőséget rejti magában: egybe vagy külön kell-e írni a tőszámnévi jelzőt és a törtszám-
nevet. Ha a jelzett szó főnévi értékű, akkor a kapcsolat két tagját külön írjuk: egy negyed, két harmad stb.
Ha viszont a kapcsolat egésze jelzői szerepű, akkor a két számnevet egybeírjuk: a tanulók egynegyed része,
kétharmad év óta stb.
A feladatok között most is találunk olyanokat, amelyeket az iskolán kívül is jól hasznosíthatnak: csekk
kitöltése, adatok lejegyzése, keltezés, grafikon, kördiagram készítése, hagyományos órák leolvasása. Ez
utóbbi a kvarcórák korában nem elhanyagolható. A hangsúlyt a határozott számnevek helyesírására kell
helyeznünk, valamint a sorszámnevekkel és a határozatlan számnevekkel kapcsolatos nyelvhelyességi prob-
lémákra. Feltétlen szükséges időt szentelnünk a római számok írásmódjára is.
Az Apáczai Kiadó tankönyveiből tanuló gyerekek alsó tagozatban a névmások közül a személyes névmá-
sokkal ismerkednek meg az igeragozáshoz kapcsolva, hasonlóan a 6. évfolyamos igeragozással foglalkozó
tananyaghoz. Éppen ezért, főleg a személyes névmások ragos alakjainak használatát gyakoroltatjuk a tanu-
lókkal. Fontos tudnivaló, hogy a különböző nézeteket valló nyelvtanok is megegyeznek abban, hogy a sze-
mélyes névmások tárgyas alakjait személyes névmásoknak tekintik: engem, téged stb. A többi ragos alaknál
már megoszlanak a vélemények. Egyes nyelvészek a személyes névmások egyéb ragos és névutós alakjait
kereszteződő szófajoknak tartják, azaz névmások kiegészült alakjainak, illetve személyragos határozószók-
nak. Mások – elsősorban szöveggrammatikai utaló szerepük miatt – kizárólagosan személyes névmásként
kezelik őket. Hozzám is ez a nézet áll közelebb, ezért ennél az anyagrésznél hívom fel a tanulók figyelmét
a személyes névmások utaló szerepére. Helytelen az az álláspont, miszerint a személyes névmásokkal csak
személyekre utalhatunk. Hiszen kifogástalan a következő mondat is: Mosd el a tányérokat, és tedd a helyük­
re őket! A személyes névmások kapcsán kell szólnunk a magázás, önözés, tegezés nyelvi formáiról. Erről
egy ismeretterjesztő szöveg feldolgozása során esik szó.
A birtokos, visszaható és kölcsönös névmás új anyag 6. évfolyamon. A birtokos névmás jelentést sűrít:
a birtokviszonyt alkotó birtokost és birtokot egyetlen szóval jelöli. A birtokost azonban megnevezi, míg
a birtokra csak utal. A birtokos névmás tanításakor a birtokos személyjeles főnevekből indulhatunk ki.
A témakör végén a birtokos személyjelekkel külön is foglalkozunk majd. Régi nyelvtanokban esetleg ta-
lálkozhatnak a gyerekek a birtokos személyrag kifejezéssel is. Ezért került a JÓ, HA TUDOD!-ba ennek
tisztázása. A visszaható és a kölcsönös névmást könnyen megjegyzik a gyerekek. Főleg az utóbbit, hiszen
csak egyetlen van belőle: az egymás.
A főnévi, melléknévi, számnévi mutató névmások közös tulajdonsága, hogy mély és magas alakváltozatai­
val a megmutatott dolog, tulajdonság vagy mennyiség közeli vagy távoli voltára is képesek utalni. A mutató
névmások a szövegszerkesztés fontos eszközei. Sokszor nem egy szóra, hanem egy egész szerkezetre, sőt
mondatra utalnak.

62

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 62 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A kérdő névmás helyettesítő szerepe eltér a többi névmásétól: a helyére tehető fogalomszó a feleletben
található meg.
A határozatlan és az általános névmásokat gyakran összekeverik a tanulók. Ez valószínűleg abból adó-
dik, hogy mind a két névmás magán viseli a határozatlanság jegyeit.
A vonatkozó névmásról majd 8. évfolyamon tanulunk, hiszen legtöbbször kötőszói szerepű, az alárendelt
összetett mondatok mellékmondatát kapcsolja a főmondathoz. Az alárendelt összetett mondatok elemzése
pedig nyolcadikos tananyag.
A névszókhoz járuló jelek című fejezet az alaktannal foglalkozik. A többes szám jeléről, a -k-ról már
3. évfolyamon tanultak a gyerekek. Igaz, akkor elsősorban a főnevekhez kapcsolva, bár főnevesült alakjuk-
ban a melléknevek és a számnevek is megkapják a többes szám jelét. A birtok többségét jelölő -i birtoktöb-
besítő jel birtokos személyjeles alakokban, birtokjeles szavakban fordul elő. A birtokos személyjeleken kívül
a már említett birtokjel, a fokjel és a kiemelő jel kapott helyet a munkáltató tankönyvben.
A névszókhoz járuló ragok majd 7. évfolyamon, a mondatrészekkel kapcsolatban fogunk tanulni.

Az igenevek
Az igenevek tipikusan átmeneti szófajú szavak. Két szófaji osztály több jellemzőjét viselik magukon úgy,
hogy igazából egyik szófaji csoportba sem sorolhatók. Ezért célszerű külön szófajcsoportba sorolni őket.
Főnévi, melléknévi és határozói igeneveket különböztetünk meg, de az utóbbi fogalmának tudatosítása
a 7. évfolyam feladata lesz a mód- és állapothatározók kifejezőeszközeként.
Az igenevek igei természete elsősorban bővíthetőségükben nyilvánul meg. Ugyanúgy bővíthetők tárg�-
gyal vagy határozóval, mint az igék: levelet író, levelet írni, szépen írni stb. Minden igenévnek saját képzője
van. Az igenevek további toldalékolása azonban már jócskán eltér egymástól. A főnévi igenév ragozható.
Fogas kérdés, hogy a toldalékai az igei személyragokkal vagy a főnévi személyjelekkel tartanak-e rokonsá-
got. A nyelvészek véleménye e kérdésben is eltérő.
A melléknévi igenévnek nincs saját ragozási rendszere, de a -k többesjelet, az -n, -an, -en ragot rend-
szerint megkaphatja. A melléknévi igenevet nem fokozzuk. Ez az egyik módszer, amely segít abban, hogy
a mellékneveket megkülönböztethessük a melléknévi igenevektől. Például vendégeink között lehet valaki
fáradt, sőt fáradtabb a másiknál, de meghívottabb semmiképpen sem.
A melléknévi igenévnek igei természetéből fakadóan van bizonyos idővonatkozása. Ez azt jelenti, hogy
képes érzékeltetni saját cselekvésének a mondat állítmányához viszonyított idejét. Ez az ún. elő-, egy-, il-
letve utóidejűség. Ez alapján különböztetjük meg a befejezett, folyamatos és beálló melléknévi igenevet.
Feltétlen meg kell jegyeznem, hogy bizonyos esetekben az időviszonyítás háttérbe szorul. Ezt szándékoz-
tam bizonyítani a tankönyv 139. oldalán lévő 7. és 8. feladattal. Erre azért is szükség van, mert gyakorta
előforduló nyelvhelyességi hiba a folyamatos és a befejezett melléknévi igenév összekeverése.
A határozói igenév csak említés szintjén kapott helyet a tankönyvben. A kollégák kérésének tettem ele-
get, amikor röviden, tájékoztató jelleggel foglalkozunk a határozói igenévvel. Megismerik a képzőit, gyako-
rolják a határozói igenév képzését. Továbbra is meggyőződésem viszont, hogy a szófaj szerepét, használatát
igazából majd 7. évfolyamon fogják megérteni a tanulók a mód- és állapothatározók tanításakor.

A határozószók
Régi nyelvtanokban olvashattuk, hogy a határozószó olyan szófaj, amely toldalék nélkül kifejezheti a cse-
lekvés, történés körülményeit. Bizony az ilyen meghatározás alaposan megnehezítette a tanulók számára a
fogalom megértését, hiszen jó néhány olyan határozószónk van, amelyen igencsak könnyen felfedezhetjük
a ragot: újra, hétszámra, éjjel stb. Sok esetben nem is egyszerű eldönteni egy szóról, hogy határozószó vagy
ragos főnév. Az említett éjjel, valamint a télen, nyáron határozószó, de a délben, hajnalban szavunk még ra-

63

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 63 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

gos főnév. Két módszert azonban segítségül hívhatunk. Az egyik, ha a szó ragtalanul már nem használatos:
kint, lent, bent, sebtében, hirtelen, egyúttal stb. A másik, ha a határozószói jelentés már elszakadt a ragos
névszói jelentéstől: lépten-nyomon, ideig-óráig, egyhelyben, elsősorban, okkal-móddal stb.
A határozószók általában nem toldalékolhatók, de egyesek kaphatnak képzőt, mások fokjelet, esetleg
határozóragot: mai, otthonos stb.; legmesszebb, beljebb, legfelül stb.; holnaptól, hazáig stb.
A magyar nyelvben meglehetősen sok a határozószó. Némelyikükkel az irányhármasságot is ki tudjuk
fejezni: innen, itt, ide; máshonnan, máshol máshova stb. Oda kell figyelnünk, hogy a rokon értelmű hatá-
rozószókat változatosan használják a tanulóink, pl.: azonnal, rögtön, tüstént, máris, egyből, hirtelen stb.
Ehhez az szükséges, hogy minél többet megismerjenek közülük. Ebben segítenek a munkáltató tankönyv
feladatai is.

A viszonyszók
A viszonyszók a mondat felépítésében vesznek részt, de önmagukban nem töltenek be mondatrészszere-
pet. A segédige kivételével nem vesznek fel toldalékot.
A névelő sem lehet mondatrész, toldalék sem járulhat hozzá, fogalmi tartalma sincs. A határozott és a
határozatlan névelő is a hozzá kapcsolódó szóval (leggyakrabban főnévvel) jelölt fogalomra utal. A határo-
zott névelő nyomatékát vesztett főnévi mutató névmás, míg a határozatlan nyomatéktalanná vált számnév.
A névelő indokolatlan kitevése és elhagyása egyaránt lehet nyelvhelyességi hiba.
A névutó formálisan önálló szó, de funkciója a viszonyragokéhoz hasonló. A névutós névszó tehát azo-
nos értékű a ragos névszóval: asztal mellett = asztalnál, nyugat felé = nyugatra. De szoros kapcsolatban
van a határozószóval, mivel mind a kettő körülményt fejez ki. Az egyenértékűséget azonban kizárja, hogy
a határozószó önmaga is lehet mondatrész, a névutó viszont csak valamilyen névszóval együtt. Néhány
névutónk kezd raggá válni. Ez helyesírási szempontból fontos, hiszen a névutót sohasem írjuk egybe a hoz-
zátartozó névszóval, a ragot viszont igen pl.: országszerte, délelőtt, estefelé, emellett stb.
A kötőszó csak említés szintjén található a munkáltató tankönyvben. Jelentésükkel, csoportosításukkal
majd 7. és 8. évfolyamon foglalkozunk.
Az igekötők helyesírását sokat gyakorolhatták tanítványaink alsó tagozatban. Mivel a 6. évfolyamon
fontos feladatunk a magyar szófajok rendszerének megismertetése, ezért került a munkáltató tankönyvben
is a rendszertani helyére és nem az ige mellé. Először is el kell oszlatnunk a tanulókban azt a tévhitet, mi-
szerint az igekötő csak igéhez járulhat. Ugyanúgy kapcsolódhat igenévhez vagy igéből képzett névszóhoz
is. Toldalékolni viszont egyáltalán nem lehet. Az igekötők határozószókból, esetleg névutókból alakultak
ki, és alakulnak ki ma is. A legősibb magyar igekötők: be, el, fel, ki, meg, el. Az igekötőknek sokféle jelen-
tésfunkciójuk lehet. Leggyakrabban irányt jelölnek, befejezetté teszik a cselekvést, megváltoztatják a szó
jelentését. Háromféle szórendben fordulnak elő: egyenes (ha az ige előtt állnak), fordított (ha hátul állnak)
és megszakításos (ha az igekötő és az ige közé más szó ékelődik).
A segédige a „főigétől” abban különbözik, hogy nem teljes a jelentéstartalma. Önmagában sohasem
mondatrész, hanem mindig egy igével, névszóval vagy igenévvel együtt szerepel, hasonló módon, ahogy
a névelő és a névutó egy névszóval. A segédige legszembetűnőbb jellemzője, hogy mellette az ige, igenév
vagy névszó nem bővítmény. Tanulóinknak eddigi tanulmányaikból a fog és a volna segédige ismerős.
Az egyik a jövő idő kifejezését, a másik a feltételes mód múlt idejének kifejezését segítette. A többi segédigé-
ről 7. évfolyamon a névszói-igei állítmány taglalásakor szerezhetnek ismereteket.
A módosítószók a mondanivaló árnyalásának nélkülözhetetlen eszközei. Ahogy a nevük is elárulja, va-
lamely mondatrész vagy az egész mondat tartalmát módosítják, ugyanakkor kifejezik a beszélőnek a mon-
dottakhoz való szubjektív viszonyát: például bizonyosságot, bizonytalanságot, helyeslést, tagadást, tiltást,
érdeklődést, tudakozódást, keveslést, sokallást stb.

64

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 64 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A mondatszók
A munkáltató tankönyvben a mondatszók csoportjában az indulatszók kaptak helyet. Ezek általában
tagolatlan mondatok. Jelentésük nem vonatkozik tárgyi, fogalmi tartalomra, de nagyon sokféle jelentés-
tartalmat fejezhetnek ki: örömöt, bosszankodást, fájdalmat, vágyat, csodálkozást stb. Megismertetésükkel
tanítványaink érzelmi megnyilvánulásaihoz is adunk nyelvi mintát.
Befejezésül is hangsúlyozom, hogy nagy szükség van szemléletváltásra a magyar nyelv tanítása során.
Középpontba a képességek fejlesztését kell állítanunk. A változatos feladattípusok, módszerek oldják a ma-
gyar nyelvórák monotóniáját, a mindennapi életből vett kommunikációs helyzetek eljátszása, korrekciója a
tanulókkal is beláttatja az anyanyelvi ismeretek birtoklásának szükségességét.
Az elmúlt években nagyon sok iskolába kaptam meghívást, több száz bemutatóórát tartottam, sok ma-
gyar szakos kollégával találkoztam, beszélgettem. Minden alkalommal elmondtam: a grammatikai isme-
retek tanítását a képességfejlesztés szolgálatába kell állítanunk. Kedvenc példáimmal élve: egyetlen orvost
sem hallottam még arról panaszkodni, hogy két műtét között mondatot kellett elemezni. Egy autószerelő
sem kap olyan feladatot, hogy végezzen szófajtani meghatározást, esetleg alaktani elemzést olajcsere köz-
ben. De mindenkinek, bármilyen szakmát, hivatást választ, szüksége van arra, hogy pontosan, világosan,
helyesen fejezze ki gondolatait; képes legyen kommunikálni embertársaival; értse azt, amit olvas, tudjon
önállóan ismereteket szerezni; tudjon helyesen írni. Ezekkel a képességekkel kell felvérteznünk tanítványa-
inkat, hogy felnőttként megállják helyüket a világban. Ez a mi munkánk, ez a mi felelősségünk.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A TANKÖNYVBEN
A helyesírási képesség fejlesztése
A tankönyvben nincs külön fejezet a helyesírási képesség fejlesztésére, de valamennyi szófaj tanításakor
az aktuális helyesírási problémára összpontosítottam.
A következőkben – a teljesség igénye nélkül – kiemelem a témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb he-
lyesírási tudnivalókat, illetve javaslatokat teszek a nem szakrendszerű órák anyagának összeállítására.
A tk. 5. oldalán az 1. feladat rövid indukciós szövege – egy diák nyári élményéről szóló beszámoló – ki-
válóan alkalmas a szövegértő képesség fejlesztésére, a szöveg és az illusztráció közötti kapcsolat megfigyel-
tetésére, a véleménynyilvánítás gyakorlására, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésére.
Mivel az Ismétlés című fejezeten belül külön alfejezetekbe gyűjtöttem össze a helyesírási alapelvekkel
kapcsolatos feladatokat, a kollégákon múlik – tanítványaik képességeinek ismeretében –, melyeket választ-
ják ki közülük a differenciált képességfejlesztés megvalósítására. A feladatok sokaságát nem tudja a szűkre
szabott időkeretben minden tanuló megoldani, ez nem is szükséges. A képességfejlesztő folyamat inten-
zitását, a jobb időkihasználást úgy növelhetjük, ha a gyerekek csoport- vagy pármunkában dolgoznak, és
lehetőleg különböző képességű gyerekek alkotnak egy-egy párt vagy csoportot.
Egy ötlet a megvalósításhoz:
Az osztály tanulóiból három 4 fős heterogén csoportot szervezünk, a többiek tanulópárt (különböző
képességű gyerekek) alkotnak.
1. csoport: tk. 16/5. feladat.
A töltött tojás receptjének megírása a hozzávalók és a munkafolyamat szakaszainak ismeretében.
2. csoport: tk. 18/6. a) feladat.
Hét végi menü helyesírás szempontú javítása, felhasználható hozzá a helyesírási szabályzat is.
3. csoport: tk. 18/6. b) feladat.
A család szombat és vasárnapi étrendjének összeállítása.

65

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 65 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tanulópárok feladata: tk. 16/6. feladat.

Édességreceptek ismertetése egy képzeletbeli televíziós szakácsműsorban.
Ellenőrzéskor külön figyeljünk arra, hogy a megoldások a gyerekek közös munkájának eredményeként
szülessenek meg! A csoportvezetők értékeljék a csoport tagjainak munkáját, sőt kapjanak lehetőséget a cso-
porttagok is, hogy elmondják véleményüket a többiek teljesítményéről! Ne feledkezzünk meg az önértékelés
fontosságáról sem! Az összegző, fejlesztő értékelés a pedagógus feladata.
Az ismétlő részben a következő helyesírási területekkel foglalkozunk még: a mondatvégi írásjelek hasz-
nálata, az időtartam-jelölés -u-ú, -ü-ű a szavak végén, a mássalhangzótörvényekhez kapcsolódó helyesírási
tudnivalók, a személynevek, a j-s és ly-os szavak.
Mielőtt részletesen írnék a 6. évfolyamos helyesírási ismeretek és rendszerek feldolgozásáról, illetve a
képességfejlesztési feladatokról, feltétlenül le kell szögeznem, hogy a leíró nyelvtan ismerete nagyon fontos
a helyesírási képesség fejlesztésében. A leíró nyelvtani ismeretek tanítása viszont eszköz és nem cél. Eszköz
a helyesírási, a kifejezőképesség fejlesztésére. Ezt jól tükrözi a tankönyvben található címek és alcímek,
továbbá a feladatok aránya. Például az igeragozás elméletével 4 feladatban foglalkozhatnak a tanulók, az
alkalmazásra, a helyesírás gyakorlására 9 feladat áll a rendelkezésükre. Általában a többi szófaj esetében is
hasonló az arány, de vannak olyan témakörök, ahol az elmélet és gyakorlat aránya 25%, illetve 75%, például
a főnév esetében, sőt a határozószónál 15%–85%.
Az igéről szóló fejezetben tehát külön feladatsor foglalkozik a ragozott igealakok helyesírásával, de kü-
lön alfejezeteket szenteltem a kijelentő, a feltételes és a felszólító módú igék helyesírásának gyakorlására.
Ugyanakkor vannak olyan feladatok is, amelyekkel a j-s és ly-os igék, a múlt idejű igék és az -ít, -ul, -ül végű
igék helyesírását gyakorolhatják a tanulók.
A névszók című fejezetben a helyesírási képesség fejlesztése a következő területeken valósul meg: a köz-
nevek, a tulajdonnevek, a személynevek – különös tekintettel a régies írású családnevekre –, az állatnevek, a
földrajzi nevek – az egyelemű és egybeírt földrajzi nevek, a kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi
nevek, a különírt elemekből álló földrajzi nevek –, a csillagnevek, az intézménynevek, a márkanevek, a
kitüntetések, díjak neve, a címek – egyedi és állandó címek –, a tulajdonnévből képzett -i képzős mellékne-
vek, a fokozott melléknevek, a számnevek – tő-, sor- és törtszámnevek – helyesírása, az ly a névmásokban,
időtartam helyes jelölése.
Az igenevek közül a főnévi igenevekben a hosszú -nn, a folyamatos, beálló melléknévi igenevek végén -ó,
-ő, a befejezett melléknévi igenevek végén -t, -tt helyesírásával kell külön foglalkoznunk.
A határozószók körében a hangok időtartamának helyes jelölését és az ly írását kell gyakoroltatnunk.
A viszonyszók esetében fokozott figyelmet kell fordítanunk a magán- és mássalhangzók időtartamának
helyes jelölésére a névutókban, valamint az igekötős igék helyesírására.

Helyesírási gyakorlattípusok
A helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olvasási és szövegértési ké-
pességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele, hogy
a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid i-vel ejti a színes, ígér szavakat, úgy is
fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében. Gondoljunk csak a típushibának számító köpeny,
bakancs típusú szavakra. A j és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a szavak hibátlan
leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor látta már leírva
a szót. Az utóbbi megállapításból kiindulva a nagyon hatékony helyesírási képességet fejlesztő gyakorlattípus
a másolás. Erre számos példa található a nyelvtankönyvben, amikor csoportosítást végeznek a tanulók, vagy

66

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 66 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

az indukciós szövegből valamilyen szempont szerint válogató másolást végeznek. Az írásfegyelem fejlesz-
tésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat példaszavainak másolása. Ugyanakkor megkönnyíti az
ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet, illetve javíthatja a társa munkáját.
Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. A nem szakrend-
szerű órákon a gyorsolvasási gyakorlatokban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is le-
íratni a helyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek sem válik kárára, hiszen fejleszti
a memóriájukat és a megfigyelőképességüket is.
A tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére, ami a következő:
1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg semmi ne legyen a
kezükben, sőt hunyják be a szemüket, így minden idegszálukkal koncentráljanak a leírandó szövegre.
A felolvasás tempója közepes legyen! A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerül-
jenek ki! Még akkor is, ha osztályozni szándékozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a
célunk, hanem hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”.
2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri ismétléssel.
3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett
hibákat. Nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak az
íráskép esztétikai romlása miatt. Ezeket zárójelbe tették, megszámozták, és a szöveg alatti sorba leírták
az általuk helyesnek tartott formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra.
A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell
tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a szövegben. Sok esetben még a tanulók javí-
tását is ellenőriznünk kell. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét.
Természetesen nem a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem a feltáró és fejlesztő
szóbeli vagy írásbeli értékelést is helyezzük előtérbe. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szö-
vegét a kollégák egy külön alfejezetben találják meg a kézikönyvben.
Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése valósul meg. Akaratla-
gosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fogalmazásokat, azaz az önálló szöveg-
alkotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra figyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát
tanulta-e már, hogyan kell leírni az általa megfogalmazott gondolatot helyesen. Ez javításkor szokott ko-
moly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor annak
mondatvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga nyers
valóságában, rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatai írásbeli rögzítésére. Természe-
tesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat, elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási szabályzat
használatára. Ehhez azonban először a problémaérzékenységet kell kialakítanunk bennük. Legyen igénye
arra, hogy utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan benne. A javításkor ideális lenne, ha
minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagógusként tudjuk, hogy ez szinte kivitelezhetet-
len egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy a típushibákat emeljük ki, és beszéljük meg a közös javításkor,
viszont minden tanuló javítását ellenőrizzük.
Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás
között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit
pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított
és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.
A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszé-
lünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont sze-
rint a szavakat.

67

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 67 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 43. oldal, 3. d) feladat.

Csoportosítsd az aláhúzott igéket igeidők szerint!
Múlt idő: láttam, hallottam.
Jelen idő: jöttök, hoztok, esztek, mondják, értsen, van, tudja.
Jövő idő: lesztek, lesz.
Ellenőrzés: a csoportok felolvasása, írásmód-összehasonlítással
Megjegyzés: érdemes a bizonyítást, az alaktani ismeretek tudatosítását néhány szó alaktani elemzésével
elvégezni. Például: hoztok = hoz/tok = igető + igei személyrag, láttam = lát/t/a/m = igető + múlt idő jele +
kötőhangzó + igei személyrag.
A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, eset-
leg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget.

Tk. 147. oldal, 5. feladat.

Pótold a határozószókban a hiányzó magánhangzókat!
innen, hazulról, hátul, egyelőre, belül, együtt, azután, ugyanúgy, kívül,
alul, tüstént, felül, mindenütt, mindig, alig, főleg, jövőre, kétfelől
Ellenőrzés: szóban felolvasással, a helyes kiejtés érzékeltetésével:

Tk. 127. oldal, 6. feladat.

Pótold a szólásokban és a közmondásokban a hiányzó névmásokat!
Annyi esze sincs, mint a tyúknak.
Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony.
A kakas is úr a maga szemétdombján.
Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg.
Mindenki a maga háza előtt söpörjön.
Akinek nem inge, ne vegye magára.
Ellenőrzés: felolvasással, a névmás fajtájának megnevezésével. Esetleg írásvetítővel, önellenőrzéssel.

Az analógiás sorok alkotásához mindig mintát kapnak a tanulók. Általában valamilyen átalakítást el kell
végezniük a feladat megoldása közben.
Tk. 36. oldal, 2. a) feladat.
Pótold az alábbi táblázat hiányzó szavait!

E/3. T/1. T/2. T/3.

hall hallja halljuk halljátok hallják
lehuny lehunyja lehunyjuk lehunyjátok lehunyják
mond mondja mondjuk mondjátok mondják
hagy hagyja hagyjuk hagyjátok hagyják
bán bánja bánjuk bánjátok bánják
hisz higgye higgyük higgyétek higgyék

A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset,
illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.

68

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 68 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 91. oldal, 5. feladat.

A melléknevek között is találunk hasonló alakú szavakat. Ismered a szópárok jelentése közötti különbsé-
get. Bizonyítsd a mondatok kiegészítésével!

Ideiglenes – időleges, lényeges – lényegi, lelketlen – lélektelen.

A háborús övezetben ideiglenes kormány alakult.
Az időleges árleszállítás alatt sok vásárló megfordult az áruházban.
Lényegi egyezés ellenére maradt még vitás kérdés a tárgyalófelek között.
Lényeges mozzanat a filmkészítésben a szereplő megválasztása.
A lelketlen bánásmód miatt fellázadtak a foglyok.
Nagy csalódást okozott a csapat lélektelen játéka.
Ellenőrzés: mondatok felolvasásával.

A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban sokáig még a tantárgy-pedagógusok véleménye is megoszlott.

Voltak, akik azt vallották, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szövegekkel,
mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások, köztük én is, úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van
hibás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Erre legjobb példa egy nyelvhe-
lyességi problémát taglaló feladat. E nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémák-
kal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fejlesztéséhez bizony szükség
van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a
médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal,
amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek be-
szédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő
szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi
hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos,
hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása.

Tk. 49. oldal, 2. feladat.

A televízióban, a rádióban hallottam a következő mondatokat:
Tudnák jó néhány elrettentő példát mondani.
Természetesen szívesen mondanák egy-két érdekes sztorit.
Ilyen esetben nem gondolnák semmi rosszra.
Meghallgatnák néhány ellenpéldát öntől.
Sorolhatnák megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak.

a) Mi a véleményed a fenti mondatokról?

b) Vizsgáljuk meg közösen, mi okozza a nyelvhelyességi hibát!
– Másold le a mondatok igéit!
tud|nák, mond|anák, gondol|nák, meghallgat|nák, sorolhat|nák
– Válaszd el a szótöveket álló egyenessel!
– Állapítsd meg, milyen hangrendűek a szótövek! (mély)
– Idézd fel, mit tanultál 5. évfolyamon az illeszkedésről! (A mély hangrendű szavakhoz mély hangrendű
toldalék járul.)
– Látszólag a fenti igék megfelelnek az illeszkedés törvényének, de éppen ez okozza a hibát. Miért? (Fel-
tételes mód jelen idő, E/1. személyben nincs illeszkedés.)
– Javítsd ki piros színű íróeszközzel a lemásolt, a köznyelvben helytelenül használt igéket! tudnék, mon­
danék, gondolnék, meghallgatnék, sorolhatnék.

69

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 69 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

c) Írd le helyesen a mondatokat!

Tudnék jó néhány elrettentő példát mondani.
Természetesen szívesen mondanék egy-két érdekes sztorit.
Ilyen esetben nem gondolnék semmi rosszra.
Meghallgatnék néhány ellenpéldát öntől.
Sorolhatnék megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak.

A helyesírási szabályzat
„A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, …a Ma-
gyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.”
Amíg helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására sor nem kerül, addig mindenki számára a szabályzat-
ban leírtak a mérvadók.
Úgy gondolom, ennek a szabályzatnak minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik
családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomag része
legyen a helyesírási szabályzat. Az utóbbi időben már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői
értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatának
fontosságáról.
A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. Másképp nem szoktathatjuk rá a
tanulókat kezdetben a szótári rész, később a szabályzat használatára. Ez előbbihez viszont nélkülözhetetlen
a magyar ábécé, a betűrendbe sorolás szabályainak nagyon pontos ismerete. Erre alsó tagozatban kell igen
nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ezek tudása nélkülözhetetlen más lexikonok és szótárak használatához.
Javaslom, hogy egyszerű szabálypontokat már alsó tagozatban olvassanak el, értelmezzenek a gyerekek,
természetesen tanítói segédlettel, például 21., 22., 23., 24. szabálypontok. A szabálypontokhoz tartozó pél-
daanyagok másolása a helyesírási képesség fejlesztésében is jó szolgálatot tesz. Az önálló hibajavításhoz
szintén használtathatjuk a szabályzatot.

A tollbamondások szövege
T. 1. A beszédben a hangok időtartamának helyes érzékeltetése sokat segít a helyesírásod javulásában.
Mindenki irigyli a hibátlanul írókat. Ennek eléréséhez a helyes kiejtés és helyesírás kitartó gyakorlására
van szükség. Azután bárki hiba nélkül tudja leírni a következő szavakat: dicsér, ígér, kíván, szőlő, hallgatás,
köpeny, bakancs.

T. 2. A klubdélutánunk kitűnően sikerült. Roppant jól éreztük magunkat. Fantasztikus volt a vetélkedő.
Nagyszerű zenére táncoltunk. Isteni finom szendvicsekkel enyhítettük éhségünket.

T. 3. Samu, Misu és Gézu szívesen kirándulnak a közeli erdőbe. Mindig felnőtt kíséri őket. Hosszú sétá-
kat tesznek a sűrű fák között kanyargó ösvényeken. Gyönyörködnek az erdei tisztásokon viruló gyönyörű
és különleges virágokban. Könnyű lenne leszakítani őket, de ők inkább fényképeket készítenek róluk.

T. 4. Jó tanácsok kirándulóknak!
A holmitokat hátizsákba pakoljátok be! Az ivóvizet kulacsba vagy pillepalackba tegyétek! Rétegesen öl-
tözködjetek! Kényelmes cipőt húzzatok a lábatokra! Feltétlenül hozzatok magatokkal esőkabátot! Az ösvé-
nyen mindig egymás mögött haladjatok! Ne kiabáljatok, ne hallgassatok zenét! A természet meghálálja, ha
vigyáztok rá.

T. 5. Károlyék vasárnap étteremben ebédeltek. Édesanyjuk gulyáslevest rendelt lekváros derelyével. Édes-
apjuk babgulyást kért a pincértől. Karcsi és Ibolya fasírtgolyókat evett majonézes krumplisalátával.

70

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 70 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

T. 6. Évezredekkel ezelőtt őseink naponta csatát vívtak a természettel. Rémülten menekültek az égő bo-
zótosból. Hosszú idő után jöttek rá a lángok jótékony hatására. A tűz melegít, ízletesebbé teszi az ételt, és
védelmet nyújt a vadállatok támadása ellen.

T. 7. Gábor nem tudott helyesen írni. Elhatározta, hogy gyakorolni fog. Sokat másolt. Gyakran forgatta a
helyesírási szabályzatot is. Egyre kevesebbet hibázott. A kitartó munka meghozta a gyümölcsét.

T. 8. Ügyelj a következő mondatok szavainak leírására!

Miért szaporítjátok feleslegesen a szót?
Már a nénje is unja Rezső csínytevéseit.
Ne kívánj lehetetlent!
Reggelire Enikő a teát issza meg legszívesebben.

T. 9. Az osztályban sokan sportolnak. Egyesek sportkörre, mások egyesületbe járnak. Ők rendszeresen

edzenek. Törődjetek ti is az egészségetekkel, alakotokkal! Válasszatok valamilyen sportágat! Sportoljatok!

T. 10. Zsuzsa vendégeket hívott magához. Rendet rakott a szobájában. A ruháit összehajtogatta, és lerakta
a szekrényébe. Szendvicseket készített, majd megterítette az asztalt. Izgatottan várta a csengő megszólalását.

T. 11. Szívesen tanulnék veled! Segítenék a különböző szövegek megértésében. Közösen oldanánk meg a
feladatokat. Együtt biztosan könnyebben menne.

T. 12. Így szaporíthatsz szobanövényeket. A begónia és az afrikai ibolya szaporításához készíts levéldug-
ványt! Vágj le éles késsel egy-egy levelet a növényekről! Válassz alsó, egészséges, idősebb levelet! A levélnyél
kb. 4 cm hosszú legyen! Helyezd cserépbe, azt műanyag fóliával takard le! A gyökerek 4-5 hét múlva alakul-
nak ki. Ezután kezdenek fejlődni a növénykék.

T. 13. Reggelire legszívesebben meleg kakaót iszom. Sokszor javaslom a húgomnak is, hogy igyék velem.
Ő azonban éppen csak eszik néhány falatot, és már igyekszik kifelé az ajtón. Emiatt gyakran vitatkozom vele.
Ti is inkább feküdjetek le korábban, hogy idejében fel tudjatok kelni! Nyugodtan, ne kapkodva reggelizzetek!

T. 14. Ha virágot kapsz, biztos te is szeretnéd, hogy sokáig illatozzon a szobádban. A vázát töltsd meg
szobahőmérsékletű vízzel, majd naponta cseréld! Az esővizet jobban szeretik a virágok, mint a csapvizet.
Ennek begyűjtése azonban elég körülményes. Meglágyíthatod a csapvizet pár csepp citromlével. A levelek
ne érintkezzenek a vázában lévő vízzel! A víz cserélésekor mindig metssz le ferdén egy kb. 1 cm-es darabot
a szár végéből!

T. 15. Nyár végén, augusztusban gyakoriak a hegyi viharok. Mennydörgés és villámlás jelzi a jöttüket.
A fennsíkon először szellő söpör végig. A bükkfák ágai hajladoznak az egyre erősödő szélben. A zuhogó
esőtől a patak medre hamar megtelik vízzel. Hömpölygő áradatként zúdul le a hegyoldalon. A vihar, ami-
lyen gyorsan kerekedett, olyan gyorsan távozik. Kisüt a nap, és az égen megjelenik a szivárvány.

T. 16. A Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett olyan költői beszély megírására, melynek hőse valamely,
a nép ajkán élő személy: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz. Arany János erre a pályázatra írta meg a
Toldit. A hagyomány szerint a Toldiak Nagyszalontán éltek, tehát a költő ismerte a róluk szóló mondákat.
Még diákéveiben elolvasta Ilosvai Selymes Péter Toldiról szóló históriás énekét. Nagy hatással volt rá Petőfi

71

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 71 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye. Arany megnyerte a pályázatot. Vörösmarty Mihály a ma-
gyar irodalom legszebb virágának nevezte a művet.

T. 17. A hatodikosok közül sok gyereknek van otthon állata. Ági kedvence Lóri papagáj. Gergő sokat
foglalkozik Bundással. Még a kutyakiképzőbe is beíratta. Adrienn Lukréciával tölti minden szabad idejét.
Reggelente friss tejet hoz cicájának a boltból.

T. 18. A Mátra magasabb, tiszta levegőjű részein és az északi előtérben található gyógyforrások közelé-
ben szanatóriumok épültek. A gyógyulást szolgálják a Bükk hegység tiszta levegőjű barlangjai is. Miskolc
Észak-Magyarország központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Csodálatos környezetben fekvő
város a Bükk lábánál. Belvárosát gyönyörűen felújították.

T. 19. A Nap körül keringő bolygók közül mindegyiknek van holdja a Merkúr és a Vénusz kivételével.
Némelyik körül több is kering. Számunkra legismertebb a Hold, amely az első olyan égitest, amelyen ember
is járt. Felszínéről a Földet valóban kék bolygónak látták az űrhajósok.

T. 20. Vas megye Nyugat-Dunántúl Ausztriával szomszédos megyéje. Székhelye Szombathely. Az I. szá-
zad derekán a rómaiak építették. Akkor még Savariának nevezték. A mai Romkert volt az ókori város
központja. Itt tárták fel a 2000 éves Borostyán út maradványait. A vasútállomástól nem messze, a Kisfaludy
utcában találjuk a Savaria Múzeumot. A Centrum Áruház mögötti téren áll Berzsenyi Dániel szobra. Sok
diák tanul a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán.

T. 21. A fiatalok nagy része szereti a különböző üdítőitalokat. Népes tábora van a Coca-Cola és a Pep-
si-Cola fogyasztóinak. Sokan vásárolnak rostos gyümölcsnektárokat is. Ők a Szobi vagy Sió termékcsaládo-
kat vásárolják. A gyerekek nagyon kedvelik a Milka csokikat. Szerencsére nem felejtenek el fogkrémet sem
venni. Lehet ez Amodent, Colgate, Signál, az a lényeg, hogy használják.

T. 22. A magyar írók közül sokak munkásságát különböző díjakkal ismerték el. Csukás István 1977-ben
és 1987-ben kapott József Attila-díjat. Herder-díjban és József Attila-díjban részesítették például Csoóri
Sándort. Szabó Magda 1949-ben Baumgarten-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat vehetett át.

T. 23. Történelmünk nagy eseményei sok művészt megihlettek. Munkácsy Mihály Honfoglalás című
festményében múzeumlátogatók ezrei gyönyörködtek már. Kölcsey Ferenc a Himnuszban a magyar nép zi-
vataros századait örökítette meg. Katona József Bánk bán című drámája örök érvényű igazságokat hordoz.
Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényében a három részre szakadt Magyarország harcokkal terhes
időszakát festi elénk.

T. 24. Az automata mosógép a modern háztartások nélkülözhetetlen berendezése. Használatát bárki

könnyen elsajátíthatja. Feltétlenül el kell olvasni a használati útmutatót. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a
színes ruhákat nem moshatjuk együtt a fehérekkel. Senki sem szereti, ha a hófehér blúza vagy inge rózsa-
színben, esetleg kékben pompázik mosás után.

T. 25. A jó barát drágább az aranynál.

Fényes ígéretnek kevesebbet higgy!
Az egyenes út a legrövidebb.
Az idő a legjobb orvos.
Könnyebb az acélt meghajlítani, mint eltörni.

72

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 72 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

T. 26. A szólásainkban, közmondásainkban gyakran találunk számneveket. Írd le figyelmesen a következőket!

Egyet mondok, kettő lesz belőle.
Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.
Egy gyékényen árul.
Úgy kivágja, mint a huszonegyet.

T. 27. Huszonnégyen járunk az osztályunkba. Tizennyolcan vagyunk lányok. Május 25-én osztálykirán-
dulásra megyünk. Első állomásunk Eger lesz, ahol sok a látnivaló. A nap többi részében túrázni fogunk a
Mátrában. Este nyolc óra körül érünk majd haza.

T. 28. A László keresztnév a szláv Vladislav névből alakult ki. A név elemeinek jelentése hatalom és di-
csőség. A leggyakoribb becézési formái: Laca, Laci, Lacika, Lackó, Lacó. Híres László például Fekete Lász-
ló, Magyarország örökös Toldi Miklósa. Egyetért szüleinek azzal a szándékával, hogy magyar gyereknek
magyar keresztnevet kell adni. Az egyszerű hangzású Fekete névhez jól illik a magyarban meghonosodott
László név.

T. 29. Én nem szeretem, ha te így beszélsz velem. Mi ketten már régóta vagyunk jó barátok. Ők azt hiszik,
hogy veszekszünk, pedig csak te vagy ingerült. Próbálj meg olyan nyugodt lenni, mint én!

T. 30.
– Ez a könyv az enyém.
– Biztos a tiéd? Azt hittem, hogy az öcsédé.
– Dehogy az övé! Én kaptam a névnapomra a barátomtól.

T. 31.
– Minden fontos dolgot elviszel magaddal?
– Mindent magamhoz vettem. Mondtam azonban a fiúknak, hogy sátort feltétlen hozzanak magukkal,
mert nekünk nincs.
– Segítsetek egymáson, ha valaki bajba kerül!
– Ezt felesleges volt mondanod. Tudod, hogy mindig odafigyelünk egymásra.

T. 32.
Milyen jelentősebb törvényeket hozott Nagy Lajos?
Mit tett Zsigmond a városok fejlődésének érdekében?
Melyek voltak Hunyadi János hadjáratai és nagy győzelmei?
Melyik királyunk uralkodása alatt virágzott a reneszánsz Magyarországon?
Vagy
Ugyanolyan nadrágot szeretnék, mint a Gabié! Szerintem akkora a méretem is, mint az övé. Az ilyen
mintájúak jöttek divatba. De annyi időm sincs, hogy elmenjek a boltba.

T. 33. Elhatároztuk, hogy növényekkel tesszük szebbé a tantermünket. Valaki azt javasolta, hogy min-
denki hozzon otthonról egy cserép virágot. Valamennyien egyetértettünk vele. Másnap senki sem érkezett
növény nélkül az iskolába. Némelyik alig fért be az ajtón. Minden virágtartó tele lett. Attól kezdve sokkal
jobban érezzük magunkat a teremben.

T. 34. A gyerekek gyakran számháborúznak az erdőszéli fák és bokrok között. A csapatok különböző
színnel négyjegyű számokat írnak a lapokra. Ügyelnek arra, hogy az ellenfél még véletlenül se lássa meg a

73

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 73 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

számaikat. A védők elrejtik zászlójukat, a támadók pedig mindenáron meg akarják szerezni. A csata akkor
ér véget, ha megszerzik a zászlót a támadó csapat tagjai.

T. 35. Kata családja az iskola közelében lakik. Édesanyja és édesapja is pedagógus. A bátyja egyetemista.
A Debreceni Egyetem hallgatója. A 6. évfolyamon tanuló Kata tagja egy tánccsoportnak. Külföldi útjaikon
több országban arattak már sikert. Szülei büszkék rá.

T. 36. Eger a Bükk hegység déli lábánál fekszik. Heves megye székhelye. A városról mindig Gárdonyi
Géza jut az eszembe. Ebben a gyönyörű városban járt tanítóképzőbe. 1897-ben véglegesen itt telepedett
le. 1899-ben jelent meg híres regénye, az Egri csillagok. Művében méltó emléket állított a dicsőséges egri
hősöknek. Halála után kívánságára a vár Bebek-bástyáján temették el. Sírján egy egyszerű felirat áll: „Csak
a teste.”

T. 37. Panni néni Heniék szomszédja. Nagyon szeret sütni. Gyakran visz kóstolót a szomszédoknak a fi-
nomságaiból. Heni mindig megköszöni. Szeret segíteni Panni néninek. Szívesen jár vele vásárolni a piacra.

T. 38. Lutra lopott libát fogyaszt. Nem hallja az erdészné jajveszékelő, elcsukló hangját, de őrködő tekin-
tete, szimatoló orra, megrezdülő füle veszélyt sejt. A fagyott földön kígyózó léptekkel indul a sötétlő erdő
felé. A vadász töltött puskával jár a nyomában. Mellette szaglászó kutyája halad.

T. 39. A következő népi mondások sok határozószót rejtenek magukban.

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
Annyi neki onnan ide, mint nekem innen oda.
Hátul hordja az eszét, mint kanász a botját.
Fenn hordja az orrát.
Mindenütt jó, de legjobb otthon.

T. 40. Vajon milyen lesz a jövő iskolája? Biztosan benned is felmerült már ez a sokakat foglalkoztató
kérdés. Szerintem az oktatás CD-n vagy DVD-n rögzített tananyaggal történik majd. A tanárt mindenki a
számára legalkalmasabb időben veheti otthon igénybe. Nem biztos, hogy mindig délelőtt fognak tanulni
a diákok. Maguk választhatják ki a legmegfelelőbb időpontot is. A számítógéppel együtt felnövő gyerekek
számára egyáltalán nem fog gondot okozni a programok kezelése.

T. 41. Marcsi szívesen segít édesanyjának a nagytakarításban. Reggel óta szorgoskodik. Először a kisöc�-
cse után rakta el a játékokat. Ezután alaposan kiporszívózott a szobákban. Még az ágyak alatt és a szek-
rények mögött is portalanított. A bútorok fényezése előtt lemosta az ajtót és az ablakokat. Kívül és belül
ragyogott minden. Édesanyja nagyon megdicsérte.

T. 42. Szereted a természetet? Akkor óvd is minden cselekedeteddel! Védd meg az erdő, mező állatait,
növényeit! Ne szemetelj! A hulladékot szedd össze, és vidd haza magaddal! Ha bedobod a szemétgyűjtőbe,
jó helyre fog kerülni. Viselkedj csendesen, kulturáltan, hogy ne zavard a környezetedet! Csak kijelölt helyen
gyújts tüzet! Ne feledkezz meg az eloltásáról sem!

T. 43. Vajon szeret-e mindenki tanulni? Ugye nem könnyű a válasz? Persze sokkal könnyebb lenne, ha azt
kérdezném, szerettek-e szórakozni. Gondolkoztatok-e azon, miért van ez így? Talán sokatoknak a tanulás
kevesebb örömet, sikert jelent, mint az önfeledt szórakozás. A tanulásban valóban nem könnyű eredménye-
ket elérni. Kitartás, szorgalom kell hozzá. De annál nagyobb az öröm, minél jobban meg kell küzdened érte.

74

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 74 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A felmérések tollbamondásainak szövege

A következőkben a felmérések tollbamondásainak szövegére teszek javaslatot. Természetesen, ha a kollégáknak
van birtokában olyan szöveg, amely jobban igazodik elképzeléseikhez, azokkal nyugodtan helyettesíthetők.

Tanév eleji felmérés

Az időjárásról és az éghajlatról
Olykor melegebb, máskor hidegebb a levegő. A hőmérséklet állandóan változik. Reggel hűvös van, déltáj-
ban nagyobb a meleg, éjjelre csökken a hőmérséklet. Ez a hőingadozás a nap állásával függ össze. Minél
magasabban jár a nap, annál jobban melegíti a föld felszínét. A levegő mozgása a szél. Az erőssége is külön-
böző lehet. Amíg csak éppen megbillenti a fák leveleit, addig szellőnek nevezzük. Ha a vastagabb gallyakat
is leszaggatja, már szélviharról beszélünk.

Félévi felmérés
Hogyan tisztítsuk a ruhaneműt?
Először válogassuk szét a színes és fehér holmikat! Mindkét fajta ruhaneműhöz a megfelelő mosóport
használjuk! Olvassuk el figyelmesen, és kövessük pontosan a mosószerek használati utasítását! Van né-
hány olyan kényes ruhadarab, amelyet csak kéz közt szabad mosni. Ezeket csak szivaccsal dörzsöljük!
Csavarás helyett nyomkodjuk ki belőlük a vizet! Lehetőleg vállfán szárítsuk őket!

Év végi felmérés
Mit érezhetett Dobó?
Jönnek! Mit érezhetett Dobó e hírnek hallatára? Az a török had jön, amelyik elfoglalta Drégelyt, Hollókőt,
Salgót… Jönnek, mint a dübörgő istenítélet, világromboló tűzvihar. Százötvenezernyi emberarcú tigris,
pusztító fenevad. Van kétszázezer is. Nagyobb részüket a zsenge gyermekkortól nyilazásra, lövésre, tábori
életre nevelték. Kardjuk Damaszkuszban készült, vértjük derbendi acél, lándzsájuk hindosztáni mester-
kovácsoktól való, ágyúikat Európa legjobb öntői alkották meg…
(Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

Az ige
Az öreg Káma válaszolt az égi sugallat szerint:
– A Tisza tele van apró szigettel. Egyik helyen a keskenyebbik mederről térítsétek el a vizet! Ott ássátok
meg a sírt mélyen, és szélesítsétek meg a medret, hogy az legyen a nagyobbik! Azután, ha el van temetve a
király, bocsássátok vissza a vizet! Idő múltával gyöngül az emlékezet, az iszap is belepi a koporsót. Senki
sem tudja majd, hol van Attila eltemetve.

A névszók (névmások)
Mindannyian másmilyenek vagyunk. Ahány ember, annyiféle tulajdonság. Természetesen mindenkinek
vannak hibái. De nem biztos, hogy az az igazi barátod, aki ezeket a hibáidat elkendőzi, szemet huny fe-
lettük.
A rossz tulajdonságaival is szerethetünk valakit, de sokkal jobbat teszünk vele, ha ezeket őszintén el-
mondjuk neki. A mi segítségünkkel talán sikerül megváltoznia. Az igazi barátok nemcsak magukra gon-
dolnak, hanem törődnek egymással is.

Az igenevek és a határozószók
Szemléljük az ellenséges had előrajzását. Kétszer annyira látok, mint máskor, de olyan messze van tőlünk
az ellenség, hogy csak mozgó sávokban mutatkozik. De azért tudjuk, hogy az ezüstösen csillogó sáv a pa-
takon túl a római.

75

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 75 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Ők is éppen úgy elrendezik a maguk hadát, mint Attila. Egy-egy ezüstös lovascsapat folyóvízként vált
helyet. Aztán a vezércsoport szétoszlik. A távol messzeségben látható most már, hogy a római had, mind a
bal szárnyon áll, szemben a mi gepidáinkkal s festett arcú, állatbőrös, különféle vad népeinkkel.

A tollbamondások értékelése
A tollbamondások értékelésekor elsősorban a kiemelt szavakat vegyük figyelembe! Az adható pontszámok
ezeknek a számát jelzik. A tollbamondás része a felmérésnek, hiszen azt egy jeggyel értékeljük, bár lehet
külön is: nyelvtan és helyesírás osztályzatot is adhatunk.

Javítókulcs-javaslat 6. évfolyam
Az írásmunkák értékeléséről az egyes részeknél már ejtettem szót. Összefoglalásként: csak begyakorolt
szókészletből írassunk helyesírási felmérést. Évfolyamonként tegyünk különbséget súlyos (3-2 hibapontos)
és kevésbé súlyos (1 hibapontos) helyesírási hibák között, sőt lehetnek olyan hibák is, amelyeket javítunk
és javíttatunk, mégsem számítjuk a hibapontok közé. Ez utóbbit úgy is elkerülhetjük, hogy olyan tollba-
mondásszöveget íratunk le a gyerekekkel, amely csak a tanult nyelvtani ismereteken, illetve helyesírási
szabályokon alapszik.
A következő táblázat javaslat. A leggyakoribb helyesírási hibákat tartalmazza, illetve oszloponként sorol-
tam be a megfelelő helyesírási hibapontok alá.

76

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 76 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyam

A helyesírási hiba 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A mondatkezdő nagybetű X X X X
A mondatvégi írásjel összetett
X X X X
mondatok végén
A mondatközi írásjel, a vessző
használata a tagmondatok X X X X
határán
Egyéb mondatközi írásjel
X X X X
(pontosvessző, kettőspont)
A párbeszéd lejegyzésekor
X X X X
előforduló központozási hibák
Betűtévesztés, betűcsere X X X X
Az idézés X X X X
A KIEJTÉS SZERINTI
ÍRÁSMÓD A szótövek írása X X X X
begyakorolt szavakon
A szótövek írása nem
X X X X
begyakorolt szavakon
A tőváltozatok írása (irat – írat,
X X X X
tol – toll típusúak)
A tőváltozatok írása (húszas–
X X X X
huszad típusúak)
A toldalékok írása, mgh.-k a
toldalékban (-ít, -u, -ül, ról, X X X X
-ről stb.)
A toldalékok írása, msh.-k a
X X X X
toldalékokban (-t; -tt, -b, -bb)
A toldalékok írása, msh.-k a
toldalékokban (szőjön típusúak X X X X
és a higgy)

77

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 77 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A helyesírási hiba 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
Zöngésség sz. r. hasonulás X X X X
begyakorolt szavakon
A zöngésség sz. r. hasonulás
X X X X
nem begyakorolt szavakon
A képzés h. sz. r. hasonulás
X X X X
begyakorolt szavakon
A képzés h. sz. r. hasonulás
X X X X
nem begyakorolt szavakon
Az írásban nem jelölt teljes
hasonulás begyakorolt X X X X
szavakon
Az írásban nem jelölt teljes
hasonulás nem begyakorolt X X X X
szavakon
Az írásban jelölt teljes hason.
X X X X
begyakorolt szavakon
Az írásban jelölt teljes ha­so­nu­
X X X X
lás nem begyakorolt szavakon
Az összeolvadás begyakorolt
X X X X
szavakon
Az összeolvadás nem
X X X X
begyakorolt szavakon
A mássalhangzó-rövidülés X X X X
A mássalhangzó-kiesés X X X X
A HAGYOMÁNYOS ÍRÁS­
X X X X
MÓD begyakorolt szavakon
A HAGYOMÁNYOS
ÍRÁSMÓD nem begyakorolt X X X X
szavakon
AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁS­
X X X X
MÓD begyakorolt szavakon
AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁS­
X X X X
MÓD­nem begyakorolt sza­vakon
A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
X X X X
a személynevek egyszerű esetei
A történelmi személynevek
X X X X
begyakorolt esetben
A történelmi személynevek
X X X X
nem begyakorolt esetben

78

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 78 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A helyesírási hiba 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
Az állatnevek X X X X
A földrajzi nevek (egyeleműek)
X X X X
és -i képzős alakjai
A kötőjeles földrajzi nevek
(tanulmányok során elő­ X X X X
fordulók) és -i képzős alakjai
A kötőjeles földr. nevek (ta­
nul­mányok során nem elő­ X X X X
fordulók) és -i képzős alakjai
A különírt elemekből álló
X X X X
földrajzi nevek
Egyéb tulajdonnevek
X X X X
begyakorolt szavakon
Egyéb tulajdonnevek nem
X X X X
begyakorolt szavakon
Az elválasztás szótagolás szerint X X X X
Az elválasztás összetett szavak
X X X X
esetében
A számok helyesírása X X X X
A keltezés és toldalékos formái X X X X
A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ
EGYBEÍRÁS a szóismétlések X X X X
írása (szókettőzés)
A szóismétlések írása (napról
X X X X
napra típusúak)
A szóismétlés írása (örökkön-
X X X X
örökké típusúak)
A mellérendelő szóösszetételek
X X X X
írása begyakorolt szavakon
A mellérendelő szóösszetételek
írása nem begyakorolt X X X X
szavakon
Az ikerszók írása begyakorolt
X X X X
szavakon
Az ikerszók írása nem
X X X X
begyakorolt szavakon
Az alárendelő szókapcsolatok
X X X X
írása begyakorolt szavakon
Az alárendelő szóösszetételek
X X X X
nem begyakorolt szavakon

79

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 79 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A szövegértő képesség fejlesztése

A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 6. évfolyam számára, amely egy sorozat
tagja, és nagyon jól alkalmazható a nem szakrendszerű órák megtartása során. Ehhez a tankönyvhöz külön
módszertani kézikönyvet készítettem, amely a Szövegértő képesség fejlesztése a kompetenciaalapú, nem szak­
rendszerű oktatásban címet viseli. Ebbe minden, a témával kapcsolatos tudnivalót összegyűjtöttem, ezért
ajánlom a kedves kollégák számára. A továbbiakban a nyelvtan tankönyvben található, szövegértő képesség
fejlesztését szolgáló feladatokra szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni.
A szövegértő képesség hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tananyag interaktív változatát
is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Ezzel nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat,
hanem motiválhatjuk a tanítványainkat, illetve intenzívebbé tehetjük a képességfejlesztő tevékenységünket.

A didaktikus szövegek értelmeztetése

A tankönyv jellegéből adódóan – munkáltató tankönyv – sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz.
Lehetőleg minden utasítást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást,
értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő:
1. Mi az utasítás tárgya?
2. Mi a megoldandó probléma?
3. Mi a válaszadás módja?
Konkrét példán: Tk. 15/1. b) feladat.
Karikázd be a fenti szövegben azokat a szavakat, amelyeknek a helyes leírásában mindig segítségedre van
a szóelemző írásmód!
Az utasítás tárgya: a szövegben található szavak egy része.
A megoldandó probléma: olyan szavakat kell keresni, amelyek helyes leírásakor a szóelemzés elve érvé-
nyesül.
A válaszadás módja: a szavak bekarikázása. Érdemes az utasításban a karikázd be kifejezést bekarikáz-
tatni, nehogy például aláhúzással oldják meg a figyelmetlenebb gyerekek a feladatot.
A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy
ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése a hibásan olvasó gyerek számára
fontos. Ezért biztosítsuk számára, hogy bármilyen rövid is a felolvasandó szöveg, legyen alkalma áttekin-
teni. Az algoritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására metodikájával, tehát amikor hosszabb
szövegrészt olvastatunk vele.
1. A szöveg néma olvasása.
2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mással-
hangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása.
3. Egyéni, hangos olvasás.
4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.

Az indukciós szövegek
A nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret
elsajátításához szolgáltatnak nyelvi fogalmi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, de ol-
vashatnak metanyelvi szövegeket, például a szófajok kialakulásáról. Természetesen a könyv tartalmaz isme-
retterjesztő szövegeket is, főleg A testbeszéd című fejezetben.
A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam, hogy a szövegekhez olyan feladatokat is készít-
sek, amelyek a szövegek megértését segítik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megtanítására

80

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 80 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

csak olyan szövegeket használjunk, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az ismeretterjesztő (ma-
gyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg esetében nem
tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni a szaktárgyi órák keretén belül, de a nem szakrendszerű
órákon jó szolgálatot tehet, főleg ha a tanulók is elsajátítják és alkalmazzák az egyes lépéseket. Ennek isme-
rete elengedhetetlen az önálló tanulás során.

1. A szöveg előzetes áttekintése

cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások

feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról

az új információról

2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással

3. A szöveg témájának a megnevezése

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata

a) Szövegösszefüggésből
b) Tanulói magyarázat
c) Tanári magyarázat (szemléltetés)
d) Szótár, lexikon felhasználásával
e) Internet

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása

a) Adatkeresés ______,
b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása
– Melyik bekezdésben olvastál …………-ról?
– Kiegészítéses feladatok
– Tételmondatok aláhúzása
– Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal
c) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése
– Táblázatok alkotása
d) Ábrák értelmezése – Grafikonok
– Diagramok

6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással

7. Vázlatírás tételmondatok alapján

A bekezdések témáinak megnevezése

8. Jegyzetelés
A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása
Ok-okozati összefüggések feltárása

81

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 81 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

LEJEGYZÉS: a) Vázlatpont
b) Adatok (rövidítések használata)
c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata:  >  = )
d) Táblázatok alkalmazása
Lássuk mindezt egy konkrét szövegen: A szófajok kialakulása, tk. 27. oldal!
A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére! Gyakran tapasz-
taljuk ugyanis a gyerekeknél, hogy más tankönyveikben sem szentelnek figyelmet a címeknek, szinte tu-
domást sem vesznek róluk. Ez nehezíti számukra a szöveg globális megértését. Nem tudnak előfeltevéseket
megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára vonatkoztatva, illetőleg nem keresnek kapcsolatot a szö-
veg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fontosak a szövegre való ráhangolódás, az érdeklődés felkeltése
miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során kitérhetünk arra, mit tudnak már a szófajokról, milyen
elképzelésük van a szófajok kialakulásával kapcsolatban, illetve hogyan kapcsolódhat a szöveghez a fotó és
a Mama! képaláírás.
A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben feltétlenül
számoztassuk be a bekezdéseket! (Tk. 27/1.) Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben tudjanak tájéko-
zódni a szövegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el mindig elejétől végigolvasni a szöveget,
hanem csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a megoldást.
A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Beszélgethetünk néhány
percben arról, mi az, amiről már eddig is tudomásuk volt a szófajok kialakulásával és a kisgyermekek be-
szédtanulásával kapcsolatosan.
A tankönyv 2. feladatának utasítása a következő: fogalmazd meg az 1. bekezdésben olvasottak alapján,
mit jelent a mondatszó kifejezés! Ötödikesként már találkoztak ezzel a szakszóval, az 1. bekezdés 3. sorában
leírtak alapján könnyen megalkothatják a definíciót. Például: a mondatszó olyan egyszavas mondat, amel�-
lyel az alapvető mondatfajtákat is kifejezhetjük. Az alapvető mondatfajták: a kijelentő, felszólító, felkiáltó
mondat.
A 3. feladat szerint a tanulóknak a szövegben kell bekarikázniuk, milyen jelentésben használhatja a ké-
pen szereplő kisfiú a Mama! mondatszót.
A 4. bekezdés feldolgozásakor utaljunk vissza az 1. bekezdésben olvasottakra: …valahogy úgy fejlőd-
hetett ki az emberi nyelv, mint a kisgyermek nyelve. A ható ige használata jelzi mindenki számára, hogy
a megállapítás feltételezés. Beszélgessünk arról, nekik melyek voltak a családi legendárium szerint az első
szavaik, ezek mindegyike tárgyat vagy személyt nevezett meg, tehát főnév volt, s csupán egy-egy szó.
A feladatok megoldása után olvassák el ismét a tanulók a szöveget, és húzzák alá a tételmondatokat, ha
eddig még nem tették volna meg, hiszen egy-egy bekezdés feldolgozását ezzel is kezdhetjük, illetve zárhat-
juk, majd feltétlenül fogalmaztassuk meg a vázlatpontokat, amelyet a jobb képességű tanulókkal jegyzetté
egészíttethetünk ki.
Szeretném megnyugtatni a kedves kollégákat, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása kevesebb időt vesz
igénybe, mint amennyi időbe tellett ennek levezetése, leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy páros
munkában dolgoztatjuk fel, tehát egy csoport lesz egy-egy bekezdés szakértője, és az így szerzett ismerete-
iket osztják meg a többiekkel. Például a leggyengébb képességű tanulók csoportját mi magunk irányíthat-
juk és segíthetjük az 1. feladat megoldásában, hiszen a definíció értelmezésére, megfogalmazására minden
tantárgy tanulása közben szükségük lehet.

82

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 82 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg meg-
értésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát!
Tk. 71. oldal, 6. feladat.
Olvasd el a következő részletet!
A 29 éves korában trónra került IV. Béla édesanyja a meggyilkolt Gertrúd királyné, édes­apja az Arany­
bullát megalkotó II. András. Testvérét, Erzsébetet és leányát, Margitot is szentté avatták. Unokájával,
III. Andrással halt ki az Árpád-ház.
Mielőtt a részfeladatok elvégzéséhez hozzákezdenénk – az a) feladat utasítása szerint a főneveket kell
aláhúzni a szövegben, a b) feladat a személynevek lemásolását kéri – feltétlenül értelmezzük a szövegrész-
letet. Nagyon „látványos” megoldást ígér, és a gyerekek is roppant kedvelik a családfarészlet elkészítését.
Először mindenképpen tisztázni kell, hányadik Béláról van szó. Természetesen a második honalapítóról,
IV. Béláról.

A családfa részlete II. András – Gertrúd

 
(Szent) Erzsébet IV. Béla – Laszkarisz Mária
      
(Szent) Margit

III. András
A hiányzó neveket ki lehet nyomoztatni a gyerekekkel, akár otthoni szorgalmi feladatként. Erre ösztönzi
őket a c) feladat, miszerint: gyűjts információt a könyvtárban, az interneten Szent Margitról! Mondd el a
társaidnak, amit megtudtál! Ez a feladat már a következő témánkhoz, a kommunikációs képesség fejleszté-
séhez is kapcsolódik.

A kommunikációs képesség fejlesztése

Nagyon nehéz különválasztani az anyanyelvi ismeretek tanításától-tanulásától, hiszen a feladatok egy
része, főleg a nyílt választásos kérdések megválaszolásakor a tanuló eleve írásbeli szövegalkotást is végez,
illetve a tanári kérdésekre mindezt szóban teszi.
Természetesen vannak olyan feladatok, amelyek középpontjában kifejezetten a szóbeli és/vagy az írásbeli
kifejezőképesség fejlesztése áll. A következőkben lássunk ezekre is néhány példát a Nyelvtan és helyesírás
tankönyvből.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

Nagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára,
hogy összeszedhessék gondolataikat. A beszélgetés viszont folyhat spontán módon. A vitát, illetve az abban
való részvételt elő kell készítenünk, és hagynunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is.
Ttk. 5. oldal, 1. f) feladat.
Meséld el az egyik kellemes vakációs élményedet!
Ezt a részfeladatot szinte tálcán kínálta a feladat indukciós szövege. Kérjük meg a gyerekeket, hogy ös�-
szeszedetten, mások számára is érdekfeszítően meséljék el az élményüket, lehetőleg egyet válasszanak ki!
Tk. 16. oldal, 6. feladat.
Megnyertél egy gyerekek számára kiírt receptíró pályázatot. Egyik nyereményed az, hogy a díjnyertes
édességet elkészítheted egy gyermekműsor Süssünk, főzzünk együtt! című rovatában. Add elő az osztály-
társaidnak, mit hogyan mondanál a tévénézőknek!

83

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 83 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A tanulók is szeretik a tévécsatornák közkedvelt főzős műsorait. Biztosan szívesen részt vesznek – főleg
a lányok – ebben a játékban. Kiváló alkalom a szóbeli kifejezőképesség és az előadói képesség fejlesztésére.
Tk. 26. oldal, 6. c) feladat.
Add elő társaiddal a jelenetet!
A jelenetet egy háromfős fiú- és egy ötfős lánycsoport adhatja elő a tankönyvben lévő fotó alapján.
Az egyik csoportot csak lányok, a másikat csak fiúk alkotják. A testbeszédükből kell kikövetkeztetniük,
vajon ki mit mondhat, milyen magatartásformát képvisel. Többféle megoldás is elképzelhető, tehát több
jelenet is eljátszható. Ezzel az osztály minden tagja megmozgatható, és bekapcsolható a játékba.
Tk. 111. oldal, 9. c) feladat.
Szerinted panaszkodott vagy árulkodott a beszélő? Választásodat indokold meg a többieknek!
Az indoklás szóbeli előadása során a meggyőzésre kell helyezniük az előadóknak a hangsúlyt. A téma
gyakran szokott problémát okozni az osztályközösségekben. Bizony elég nehéz meghúzni a határt. A mon-
dandójuk megfogalmazásakor szem előtt kell tartaniuk a másik álláspontjának tiszteletben tartását.
Tk. 136. oldal, 10. c) feladat.
Számolj be egy emlékezetes színházi élményedről!
Ha a környezeti és családi körülmények nem is mindenütt teszik lehetővé, azért az iskolák törekednek
arra, hogy tanítványaik 12 éves korukig eljussanak egy színházi előadásra. Remélhetőleg szívesen számol-
nak be tapasztalataikról. Ilyenkor alkalom nyílik arra is, hogy a közös színházélményről beszélgessenek.

Írásbeli kifejezőképesség fejlesztése

Tk. 32. oldal, 7. b) feladat.
Írd le rövid szövegben, ki mit cselekszik este a környezetedben!
A feladat megoldását a következőképpen készítettem elő a feladat előző részében: a hajnal, alkony, este
szavakból kellett a tanulóknak történést jelentő igéket képezniük, majd az alkonyodik ige rokon értelmű
megfelelőit kellett leírniuk. A gyűjtőmunkához felhasználhatták a szinonimaszótárt is.
Az ilyen jellegű feladatok esetében hívjuk fel a tanítványaink figyelmét a terjedelmi korlátokra is! Ne
írjanak többet, mint amennyi sort (10) biztosítottam számukra a tankönyvben! Ezek figyelembevétele ka-
matostul megtérül a felvételik, országos mérések írásakor és a versenyeken való részvételkor.
Tk. 35. oldal, 5. c) feladat.
Az elmúlt években megfogyatkozott a zsiráfok száma az afrikai kontinensen. Írj rövid, jelen idejű igéket
tartalmazó szöveget a témáról! Próbálj megnevezni néhány okot, ami miatt ez a helyzet szerinted kialakulha-
tott!
Ezt a feladatot csoportmunkában is megoldhatják a tanulók, és ezzel közös álláspontot is kialakíthatnak.
Az okok megnevezését megelőző beszélgetés a szóbeli kifejezőképességüket is fejleszti. Itt is hívjuk fel a
figyelmüket a terjedelemre, amely nem haladhatja meg az 5 sort, tehát gyakorolhatják a tömör, lényegre
törő megfogalmazást is.
Mi lenne, ha… típusú fogalmazások írására is lehetőséget biztosítok a tanulóknak a tankönyvi feladatok
között: Tk. 51. oldal 7. feladat.
A televízióban, moziban sok fantasztikus filmet láthatsz, amelyek a közeli vagy a távoli jövőbe repítik el a né-
zőt. Válassz ki egyet az alábbi témák közül, és írj róla egy rövid fantasztikus (mindkét értelemben) fogalmazást!
a) Mi lenne, ha 2201-et írnánk…
b) Mi lenne, ha te volnál az első ember, aki kapcsolatba lép a földönkívüliekkel…
c) Mi lenne, ha életre kelnének a dinoszauruszok…
d) Mi lenne, ha… (szabadon választott téma)

84

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 84 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 106. oldal, 10. feladat.

Készíts néhány mondatos alakleírást egy általad kedvelt személyről! Adj címet is a szövegnek!
Szövegalkotás előtt feltétlenül hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy nem jellemzést kell írniuk! Törekedje-
nek az általuk választott személy lehető legszemléletesebb bemutatására!
Tk. 144. oldal, 1. feladat
A rajzon látható horgász nevében írd meg e-mailben az egyik barátodnak, hogyan szalasztottad el életed
nagy fogását a legutóbbi horgászás közben! Lehetőleg használj határozói igenevet!
Az e-mail megkötés már meghatározza a szöveg terjedelmét. Többnyire nem küldenek az emberek egy-
másnak több oldalas levelet a világhálón keresztül. A másik megkötés a határozói igenevek használata. Erre
a két szempontra mindenképpen hívjuk fel a gyerekek figyelmét!
Tk. 147. oldal, 8. feladat.
Nézd meg a fényképet! Készíts róla rövid leírást! Használj minél több határozószót! Válogass az 5. fel-
adatban szereplő szavak közül!«
A fénykép egy velencei sétálóutcát ábrázol. A szövegalkotás előtt beszélgessünk el a gyerekekkel arról, mit
jelent a sikátor kifejezés? Melyek azok az 5. feladatban szereplő határozószók, amelyeket felhasználhatnak
szövegalkotáskor? A képleírás csupán néhány mondatból állhat, de törekedjenek a hangulatos bemutatásra.
Tk. 163. oldal, 5. e) feladat
Fogalmazz meg egy SMS-t a barátodnak születésnapja alkalmából! Lehet humoros, de ne legyen bántó!
Az SMS küldése napjainkban a fiatalok körében talán az egyik leggyakoribb írásos forma. Szinte külön
nyelvezete alakult ki, tele rövidítésekkel, sokszor egy-egy rejtvénnyel is felér egy-egy üzenet, például: írd +
h ? talizunk 1mással. Jelentése: írd meg, hogy hol találkozunk egymással!

Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtan tankönyv feladatai-
nak képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk
kell arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőriz-
ni és értékelni!

85

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 85 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN

A tankönyvben minden adandó alkalmat megragadtam, hogy felhívjam a figyelmet az esetleges nyelvhe-
lyességi hibákra. Sajnos lépten-nyomon felütik fejüket újabb és újabb „sláger” nyelvhelyességi hibák, azaz,
ahogy mostanság nevezzük, az igényes köznyelvtől eltérő nyelvhasználat. Ezek annyira elburjánzanak
a kevésbé igényes köznyelvben, hogy sokan már észre sem veszik. Mások megbocsátható hibának tartják.
Az igényes nyelvhasználó azonban kerüli, illetve javítja őket. A tankönyvben a következő problémákkal
foglalkoztam:

A hasonló alakú szavak helytelen használata

Tk. 10. oldal, 11. feladat.
Nem mindegy, hogy valakik felelősek vagy felelősök. A tartam és tartalom is egészen más jelentéssel bír.
A beszéd megértését zavarják a helytelen értelemben használt hasonló alakú szavak. Mivel 5. évfolyamon
részletesen foglalkoztunk a jelenséggel, ezért került az ismétlő részbe, de a melléknév tárgyalásakor is talál-
ható ezzel kapcsolatos feladat (91/5., 135/8.).

A csinál ige túl gyakori használata

Tk. 31. oldal, 2. feladat, 47. oldal, 5. feladat.
Unos-untalan használt igénk, pedig sokkal találóbb kifejezéseket használhatunk helyette, amelyek segí-
tik a hallgató pontos informálását a cselekvésekről.

A feltételes mód jelének használata E/1. személyben

Tk. 49. oldal, 2. feladat., 52. oldal, 8. feladat.
Már 5. évfolyamon is említést tettünk erről az egyre terjedő, súlyos nyelvhelyességi hibáról. Nem lehet
elégszer hangsúlyozni, hogy feltételes mód jelen idejében, E/1. személyben nincs illeszkedés.

A múlt idejű, feltételes módú igék halmozása

Tk. 52. oldal, 8. b) feladat.
Az összetett feltételes módú igealakok ismétlődésének elkerülésére a főmondatban vagy a mellékmon-
datban szereplő feltételes módú igealakot átképzeléses jelen időbe tehetjük: Ha idejében szóltál volna, ez
nem történik meg.

A „suksük”-özés, „szukszük”-özés
Tk. 56. oldal, 7. feladat, 62. oldal, 8. feladat.
A Nyelvművelő kéziszótár a felszólító módú igealak kijelentő helyett címszó alatt foglalkozik a prob-
lémával. Az igék nagy részének kijelentő és felszólító módú alakja a tárgyas ragozás jelen idejének egyes
szám 3. és többes szám 1., 2., 3. személyében (magas hangrendű igéknél csak többes szám 1. személyében)
alakilag egybeesik, pl:. várja – várja meg!, várják – várják meg, kérjük – kérjük vissza! stb. Részben ezeknek
az igealakoknak a hatására, részben talán ejtéskönnyítésül a t végű igék felszólító módú alakjait sokszor
kijelentő értelemben használják: ezt mindenki mondhassa helyesen: mondhatja; miért nem ezt válasszátok
helyesen: választjátok stb.

86

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 86 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A két igemód alaki megkülönböztetéséhez a közlés pontossága érdekében szigorúan ragaszkodnunk kell,
tehát a „suksük”-, ill. „szukszük”-özésnek feltétlen gátat kell szabni.

A fokozott melléknevek helyes alakja

Tk. 94. oldal, 6. feladat.
A felsorolt fokozott melléknevek valójában mindkét alakjukban elfogadottak. A különbség csak annyi,
hogy a párok közül az egyik köznyelvi, a másik tájnyelvi szó. Ez a feladat, ahogy a jelzés is sugallja, a kife-
jezetten jó képességű, a nyelvészet iránt fogékony és érdeklődő tanulók számára készült, de érdekességkép-
pen tanári irányítással történő megoldás esetén mindenki számára ajánlott feladat. Az igényes köznyelvben
használt szóalakok a következők: valódibb, nagyszájúabb, bátrabb, hűebb, hamarabb, közelebb, bővebb.

A sok határozatlan számnév használata

Tk. 45. oldal, 8. feladat, 9. feladat.
Utána a főnév csak egyes számban állhat: sok szurkoló, több játékos, kevés focista. De hasonló a helyzet a
számos szó esetében. Nem számos példákat, számos kifogások, hanem számos példát, számos kifogás.

A sorszámnevek használata
Tk. 102. oldal, 3. feladat.
Sorszámnevek helyett tőszámnevet használni durva hiba. Az öt kerületben lakom helyesen: az ötödik
kerületben lakom.

A magázás, önözés, tegezés

Tk. 112. oldal.
Ezekkel a nyelvi jelenségekkel egy viszonylag hosszabb ismertetőben foglalkozik a munkáltató tankönyv.
Úgy tapasztaltam, hogy a gyerekeket nagyon érdekli a kialakulásuk. A kommunikációban sokszor gondot
jelent számukra, kit hogyan szólítsanak meg, milyen nyelvi formát válasszanak. Ehhez igyekeztem néhány
hasznos tanácsot adni.

A személyes és mutató névmás használata

Tk. 111. oldal, 10. feladat., 112. oldal, 12. feladat.
Nyelvi babona, hogy az ez, az mutató névmás csak tárgyra, dologra, az ő személyes névmás csak sze-
mélyre vonatkozhat. Valójában az ő, ők névmás állhat élettelen tárgy helyett is, különösen mondat végén,
hangsúlytalanul. Itt vannak a mai újságok, fusd át őket!
Tk. 122. oldal, 4. feladat.
Az ez, az mutató névmás is jelölhet élő személyt. Nyelvi babona, hogy az ez, az mutató névmás csak
tárgyra vonatkozhat. Az ez, az mutató névmás is jelölhet élő személyt, különösen akkor, ha erősebb – ki-
emelő vagy szembeállító – hangsúly esik rá. Ez szívesen maradt volna még, az inkább hazament volna.

A birtokos névmás helytelen használata

Tk. 116. oldal, 4. feladat.
Az -é birtokjellel fölöslegesen megtoldott enyimé, tiedé, mienké… alakok a köznyelvben hibásak, kerülendők.

87

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 87 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Őket vagy azokat?

Tk. 127. oldal. 4., 5. feladat.
A feladatban a tanulónak kell eldönteni a spontán nyelvhasználata, illetve előzetes ismeretei alapján,
hogy melyik szóalak a helyes. A Nyelvművelő kéziszótár a következő útmutatást közli: Dologra vonatkoz-
tatva is őket a névmás, ha a tárgy hangsúlytalan: ha vannak kutyákról szóló könyveid, légy szíves add köl­
csön őket! Ha viszont a névmási tárgyra erős kiemelő vagy szembeállító nyomaték esik, az azokat forma a
szokásosabb: kiválasztottam néhány kutyáról szóló könyvet, azokat szeretném kölcsönkérni. Természetesen
a tanulókkal nem kell ilyen tudományos részletességgel megbeszélni a problémát.

A határozatlan és általános névmás használata

Tk. 125. oldal, 4. feladat, 167. oldal, 18. feladat.
A sok határozatlan számnévhez hasonlóan a minden, néhány, bármennyi névmások után is egyes számot
használunk. Pl.: minden gyerekek helyett minden gyerek, néhány tanulók helyett néhány tanuló.

A birtokos személyragok egyeztetése

Tk. 131. oldal, 6. feladat.
Ha több 3. személyű birtokosnak egyenként egy birtokáról van szó, a hagyománynak az felel meg jobban,
ha egy birtokra utaló ragot használunk. A gyerekek az iskola folyosóján felakasztották a kabátjaikat helyett
kabátjukat a fogasra. (Egy gyerek ugyanis általában egy kabátot visel.)

A folyamatos és a befejezett melléknévi igenevek összekeverése

Tk. 143. oldal, 8. feladat.
A folyamatos melléknévi igenevet múlt idejű cselekvés jeleként is használhatjuk. Nem kell tehát így
egyeztetni: A piacon vásárolt (helyesebben: vásárló) emberektől pénztárcákat loptak el zsebesek.

A főnévi igenév használata utasításokban

Tk. 150. oldal, 3. feladat.
Nem kifejezetten nyelvművelési, inkább illemtani kérdés. A főnévi igenév felszólításként való használata
(leülni!) elsősorban a címzett önérzetét sérti. Sokkal helyénvalóbb a szíveskedj(en) leülni, foglalj(on) helyet,
sőt még az ülj(ön) le kifejezés is.

A felesleges névelőhasználat
Tk. 153. oldal, 4. feladat.
Az igényes beszédben sem a családnevek, sem a keresztnevek elé nem teszünk határozott névelőt.

Az igekötők használata
Tk. 158. oldal, 12. feladat.
Számos ige mellett sokan helytelenítik, fölöslegesnek tartják – joggal – az igekötőt: bebiztosít, kiértesít,
lerendez stb. Idegenszerű az igekötő az ilyen típusú szavakban: átbeszél, kitárgyal, beszüntet.
Máskor az igekötő hiánya a zavaró: Gizi evés előtt mosta (helyesen: megmosta) a gyümölcsöt.

88

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 88 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az -e kérdőszócska
Tk. 160. oldal, 3. feladat.
Az eldöntendő kérdő mondatban használjuk. Szórendi helye kötött. A pongyola beszédben alakultak ki
a Nem-e lehetne? típusú mondatok. Feltétlen kerülni kell őket!

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN

A tankönyv feladatai – az 5. évfolyamoshoz hasonlóan – nemcsak az anyanyelvi ismeretek elsajátítására,

a képességek fejlesztésére alkalmasak, hanem számos nevelési lehetőséget hordoznak magukban. A teljes-
ség igénye nélkül csak néhány példát sorolok fel közülük.

Új osztálytárs
Tk. 10. oldal, 10. c) és d) feladat.
Beszélgessetek a képről! Vajon melyik lány lehet Zita, melyik Vera? Miből következtettetek erre? Mit árul
el a lányok testbeszéde?
Képzeld magad Zita helyébe! Mit mondtál volna Verának? Játszd el valamelyik osztálytársaddal a jelenetet!
A részfeladatok az indukciós szövegben leírt helyzetre vonatkoznak. Vera az új osztálytárs, aki magá-
nyosan gubbaszt a klubdélutánon. A közösségbe való beilleszkedés nem megy mindig zökkenőmentesen az
újonnan érkező számára, ugyanakkor a közösségnek is van szerepe ennek a konfliktusnak a feloldásában.
A két részfeladat megoldása erre a problémára irányítja a tanulók figyelmét.

Kérés udvarias visszautasítása

Tk. 15. oldal, 1. d) feladat.
Az indukciós szöveg szerint két testvér társasjátékozik. Tomi szeretne visszavágót játszani. Ehhez a kom-
munikációs helyzethez kapcsolódik a feladat: képzeld magad Ádám helyébe! Utasítsd vissza udvariasan
Tomi kérését!
A gyerekek számtalanszor kerülnek olyan élethelyzetbe, amikor egy kérést nem tudnak, vagy nem akar-
nak teljesíteni. Jó, ha mintát adhatnak ahhoz, hogyan lehet ezt a feszültséget úgy feloldani, hogy ne bántsák
meg a kérés megfogalmazóját.

Családi munkamegosztás
Tk. 31. oldal, 2. feladat.
Az indukciós szöveg egy ideális családmodellt vetít elénk, ahol a családtagok mindegyikének megvan a
maga feladata a családban. Talán most felvetődik a kollégákban, vajon hány családban történik ez most így
napjainkban. Szerintem fontos, hogy más mintát is kapjon, a gyerek, mint amit esetleg otthon tapasztal.
Érdemes egy-két percet elidőznünk ennél az ellentmondásnál.

89

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 89 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Kölcsönkérés
Tk. 41. oldal, 4. f) feladat.
Kérd el Marcsitól a kerékpárját!
Bár a feladat írásban kéri a feladat megoldását, de kiváló alkalmat nyújt ellenőrzéskor a szerepjátékra.
A kölcsönkérőnek mindenképpen udvariasnak kell lennie, hiszen ő kér szívességet. A kölcsönadónak kell
döntenie, hogy teljesíti-e a kérést. Azonban a visszautasítást sem lehet sértő, bántó módon megfogalmazni
és előadni.

A vendégek udvarias kínálása

Tk. 45. oldal 8., 9. feladat
Minden családba érkeznek vendégek, sőt előfordul az is, hogy a tanítványaink látják vendégül a bará-
taikat. Érdemes beszélgetni nemcsak a kínálás udvarias nyelvi formáiról, hanem arról is, hogyan tálaljuk
a vendégek számára a desszertet, a süteményt, a gyümölcsöt. Gondot okozhat a gyerekeknek a felnőttek
kínálásának nyelvi megformálása. Szólhatunk a kínáló gesztusok szerepéről is.

A derű, a mosoly
Tk. 50. oldal, 3. d) feladat.
Beszélgessetek arról, miért fontos az emberek életében a derű, az egymásra mosolygás!
Véleményem szerint erről a témáról feltétlenül beszélgessünk el a tanítványainkkal. Mert mit látnak
általában a gyerekek. Sok megkeseredett, savanyú ábrázatú felnőttet. Már azok is ilyen arcot, álarcot (?)
vesznek fel, akiknek tényleg okuk lenne a derűre, a mosolygásra. Nem divat örülni: sem az elismerésnek,
sem az ajándéknak. Panaszkodni – okkal, ok nélkül – annál inkább. S lassan ilyenné válnak a gyermekeink
is. Járva az ország iskoláit egyre több mosoly nélküli gyerekkel találkozom. Úgy látszik, már mosolyogni is
meg kell tanítani őket. Saját gyermekeimet is arra tanítottam, ha odalépnek egy morcos ábrázatú ügyinté-
zőhöz, mosolyogva köszöntsék, kedvesen beszéljenek hozzá. Először csak vissza fog mosolyogni, aztán már
kedvesebb lesz a kommunikáció, ezáltal könnyebben megy az ügyintézés is. „Ha rámosolygunk a világra,
az is visszamosolyog ránk.”

Bemutatás
Tk. 53. oldal, 10. b) feladat.
Hogyan mutatnád be barátaidnak egy számukra ismeretlen barátodat? Játszd el társaiddal a jelenetet!
Előzetesen beszéljétek meg a szerepeket és az egyes szereplők szövegét!
Sajnos gyakran tapasztalom, hogy még a felnőttek sincsenek tisztában azzal, kit kinek hogyan kell bemu-
tatni. A feladat megoldására éppen ezért fel kell készíteni a tanulókat. A bemutatáskor alapszabály, hogyha
nagyobb társaságba ismeretlen érkezik, őt mutatjuk be az összes jelenlevőnek. A konkrét feladat kapcsán:
– Engedjétek meg, hogy bemutassam a barátomat, Kiss Bélát! Ezt követően a jelenlévők egyenként mutat-
koznak be, kezet is ők nyújtanak először, majd érthetően közlik a teljes nevüket, esetleg hozzátéve a bece-
nevüket. Egyre jobban elharapódzik – amerikai mintára, amelyet a média is erősít –, hogy a bemutatkozók
csak a keresztnevüket vagy a becenevüket árulják el. Igen ám, de mi Európában, Magyarországon élünk.
Jó lenne, ha megőriznénk hagyományainkat. A nem jól értett névre pedig vissza kell kérdezni, mert a nevet
eltéveszteni nagyon nagy sértés.

90

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 90 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Kérés
Tk. 60. oldal, 4. c) feladat.
Kérj tollat a társadtól! A többiek figyeljék meg azt, hogy használtad-e a nyelvi elemekhez illő nem nyelvi
elemeket!
Gyakorta tapasztaljuk, hogy órán egyik tanítványunk kölcsönkér – többnyire a padszomszédjától – tol-
lat, színes ceruzát, radírt. S mindezt milyen sokféleképpen fogalmazhatja meg, mennyire változatos lehet
a metakommunikációja. A két kép nem csupán illusztráció. A gyerekek gesztusa elárulja, ki adja kölcsön
társának szívesen a tollat, ki kényszeredetten. Beszélgethetünk arról is, vajon mi lehet ennek az oka.

A lakóhely bemutatása
Tk. 68. oldal, 2. feladat.
Írj néhány társaddal közösen rövid ismertetőt településetek vagy környéketek egyik híres szülöttjéről!
Ennek a feladatnak az elvégzéséhez a tanulóknak csoportban kell együtt dolgozniuk, amely során a szo-
ciális kompetenciájuk fejlődik, illesztve fejleszthető. Számos ilyen jellegű feladat található a tankönyvben,
és mindegyikre vonatkozik, hogy a közösségben végzett munka során szükség van arra, hogy a csoport
tagjai képesek legyenek az együttműködésre, egymás meghallgatására, tiszteletben tartására. Erősödik a
vállalkozói kompetenciájuk is, és képesnek kell lenniük a másik meghallgatására. Meg kell egyezniük, ki
legyen a szóvivőjük, aki legjobban tudja előadni a közösen megírt ismertetőt.

Tolerancia, közös álláspont kialakítása

Tk. 73. oldal, 13. feladat.
Bár még távoli problémának tűnik, de nem felesleges a házasságkötés utáni névválasztás kérdését meg-
vitatni. A b) feladatban a lányok nyilatkozhatnak arról, hogy ők melyik formát választanák szívesen. Ta-
pasztalataim szerint a lányok többsége a Kovácsné Nagy Éva névhasználat mellett voksol, de egyre többen
vannak, akik szívesen megtartanák a lánykori nevüket.
A fiúk a c) feladat „megoldása” közben támogatják a Kovácsné Nagy Éva alakot, de általában hevesen til-
takoznak a házasságkötés utáni lánykori névhasználat ellen. A vélemények ütköztetésével a vita tanításának
alapjait is lerakhatjuk.

Csekk feladása
Tk. 101. oldal, 9. feladat.
A postautalványt nem elég helyesen kitölteni, hanem azt is tudni kell, hogyan illik udvariasan feladni
a postán. A postai alkalmazottnak is jólesik, ha köszöntik, s megköszönik a munkáját. Jó alkalom egy kis
szerepjátékra is.

Érdeklődés
Tk. 104. oldal, 2. c) feladat.
Fogalmazd meg, hogyan érdeklődnél telefonon a múzeumi belépőjegyek ára iránt!
Az érdeklődő szöveg ellenőrzésére is a szerepjátékot ajánlom. Akár több tanulót is hallgassunk meg,
hogyan tenné ezt. Ekkor felidézhetjük a telefonálás legelemibb illemszabályait: a hívó fél köszön először és
mutatkozik be. A felvilágosítást meg kell köszönnie, és neki kell befejezni a beszélgetést is.

91

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 91 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Panaszkodás vagy árulkodás?

Tk. 111. oldal, 9. feladat.
A képzeletbeli új osztálytárs monológja kapcsán ismét tisztázhatjuk a két fogalom közötti különbséget.
Beszélgethetünk a beilleszkedési zavarok okáról és megoldásáról is.

Magázás, önözés, tegezés

Tk. 112. oldal, JÓ, HA TUDOD!, 113. oldal 15., 16. feladat.
Mai világunkban, amikor egyre elterjedtebb a tegezés, nemcsak nyelvi, hanem illembeli kérdés, ki kit
tegezhet, kit kell önöznünk. Mivel a kisgyerekek mindenkit tegeznek a családban, a szülőknek kellene meg-
tanítaniuk, hogy vannak bizony felnőttek, akiket nem illik tegezni, például az eladókat, ismeretlen felnőt-
teket. Ezzel sajnos egyre több szülő adós marad. Az óvodába, iskolába kerülvén a gyerekek szemrebbenés
nélkül letegezik a pedagógusokat.
Az ismeretterjesztő szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok talán a tanulók figyelmét is felhívják az ud-
varias magatartáshoz párosuló nyelvi megfogalmazások fontosságára.

Osztály otthonossá tétele

Tk. 130. oldal, 1. feladat.
A tanterem minden gyerek második otthona. A feladat indukciós szövege alkalmat ad arra, hogy be-
szélgessünk a tanítványainkkal az osztálytermük külcsínéről. Mit hogyan változtatnának, hogy jobban
érezzék magukat? Esetleg osztálykönyvtár létrehozását is meg lehet tervezni, ha még nem valósult meg.
Mindezek a témák segítik azt is, hogy a tanulók még inkább közösséggé kovácsolódjanak.

Meghívó és meghívás
Tk. 138. oldal, 3. feladat.
Nem árt azonban tudatosítani, hogy a meghívót elküldeni, szóban meghívni valakit nem illik az utolsó
pillanatban. Ezzel azt üzenjük a meghívott számára, hogy nem is igazán fontos számunkra a rendezvényen
való részvétele.

A káros szenvedélyek elleni küzdelem

Tk. 157. oldal, 7. feladat.
Készíts plakáttervet, amelyben a dohányosokat káros szenvedélyük abbahagyására biztatod! Többféle
feliratot fogalmazz meg!
A plakátterv készítése kapcsán beszélnünk kell a fiatalkori dohányzás fokozottan káros hatásáról. Sajnos
az országos felmérések mind riasztóbb képet festenek elénk. Egyre több gyermekkorú dohányos él közöt-
tünk. Itt is nagyon fontos a megelőzés, hogy vagányságból se próbálják ki, hiszen közöttük is nagyon nagy
a rászokás veszélye.

92

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 92 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS KOMPLEXITÁSA
A FOGALMAZÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS TERÜLETÉN

A következőkben néhány konkrét példán, feladaton mutatom be, hogyan értelmezem a képességfejlesz-
tés komplexitását nyelvtanórán.
A következő feladat a Nyelvtan és helyesírás tankönyv 133. oldalán található 5. feladat, amely a névszók-
hoz járuló jelek felismerését hivatott gyakoroltatni, tehát ismeretalapú feladatnak is nevezhetnénk, ugyan-
akkor számos lehetőséget biztosít a képességek fejlesztésére.
Olvasd el a következő szöveget!
A légi közlekedés egyre elterjedtebb a világon. Sokak szerint a legkényelmesebb utazási mód. Utazás
közben étkezhetünk, hiszen a vendéglátás benne van a jegyek árában. Az is biztos, hogy a közlekedési
eszközök közül a leggyorsabb. Ugyanakkor sokkal biztonságosabb, mint a vonat, az autóbusz vagy a
személygépkocsi. Kevesebb baleset éri a repülőgép utasait, mint bármelyik közlekedési eszközét.

A szöveg elolvasásával akár a néma, akár a hangos olvasást választjuk, mindenképpen fejlesztjük a gye-
rekek olvasási képességét. A feladatok előtt feltétlenül győződjünk meg arról, hogy a tanulók értik-e a szö-
veget, hiszen enélkül nehéz elvont nyelvtani fogalmakhoz kapcsolódó részfeladatokat megoldani. Ilyen és
ehhez hasonló kérdéseket tehetünk fel a tanulóknak: Melyik a legelterjedtebb közlekedési eszköz a világon?
Mi jellemzi a légi közlekedést? Mi bizonyítja, hogy biztonságosabb, mint a szárazföldi közlekedés?
Ezt követheti az anyanyelvi ismeretek alkalmazását igénylő feladatok megoldása.
a) Húzd alá a szövegben a fokozott mellékneveket!
Aláhúzandó szavak: elterjedtebb, legkényelmesebb, leggyorsabb, biztonságosabb.
Ellenőrzés: felolvasással és a helyesírási problémák kiemelésével. Tisztáznunk kell azt is a tanulók-
kal, hogy a fokozott melléknevek között találunk közép- és felsőfokú melléknevet is. A kevesebb szót viszont
nem fogadhatjuk el, mert bár középfokban áll, de nem melléknév, hanem határozatlan számnév.
Értékelés: szóbeli fejlesztő és feltáró értékelés, a hibátlanul dolgozók jutalmazása pl.: piros ponttal,
+ jellel (helyi szokás szerint).
A feladat elvégzése közben a tanulók következő képességeit fejlesztettük: gondolkodó-, megkülönbözte-
tő-, alkalmazó-, szelektáló-, helyesírási, önkorrekciós képességét. Ugyanezeket felsorolhatnánk a b) feladat
esetében is.
b) Keress egy-egy példát a következőkre!

birtoktöbbesítő jeles főnév: utasait

középfokú határozatlan számnév: kevesebb
felsőfokú melléknév: legkényelmesebb, leggyorsabb

A következő feladat elsősorban a tanulók kifejezőképességét fejleszti. Természetesen itt is alkalmazniuk

kell a leíró nyelvtani ismereteiket. Gondolok itt a birtokos személyjel helyes használatára. Sajnos hallot-
tam már repülőn ilyen megfogalmazást: kérem kedves utasainkat, kapcsolják be biztonsági öveiket, ami
azt jelenti, hogy minden utasnak legalább két biztonsági öve van. Márpedig mindenki számára csak egy
biztonsági övet biztosítanak a repülőn. Ennek tisztázása és az esetleges javítás miatt oldják meg írásban a
tanulók a feladatot.
c) Képzeld magad egy utaskísérő helyébe! Fogalmazd meg az utasok számára, hogy a gép felszállásakor
kapcsolják be a biztonsági öveket!

93

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 93 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Helyes megoldások: Kedves Utasaink! Felszálláskor szíveskedjenek bekapcsolni a biztonsági övüket!

Vagy. Kedves Utasok! Felszálláskor kapcsolják be a biztonsági övüket!
Ellenőrzés: felolvasással, a társ írásbeli munkájának ellenőrzésével, az esetleges hibák jelölésével és javít-
tatásával.
Értékelés: a tanulók egymás munkáját értékelik, a pedagógus összegző értékelése.

Hasonló módon sok-sok feladatot elemezhettem volna. Ezzel az eggyel arra szeretném a kedves kollé-
gák figyelmét felhívni, hogy mennyire fontos egy-egy feladatból minél több lehetőséget kiaknázni. Biztos,
számtalan lehetőséget fedeztetek fel ti magatok is.

A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA

Tk. 13. oldal 1. b) feladat

olló, autó, tető, felhő

Tk. 41. oldal 5. feladat

(T) annak, (S) nevetnek, (J) készítenék, (Í) ennélfogva, (Ó) olvasnád, (L) ennél, (J) jönnek, (D) elvin-
nének, (F) mennek, (Ú) üzenek, (O) üzennék, (K) üzenhet, (H) rónán, (L) innál, (P) kannák, (G) látnák,
(L) látnok, (O) tenném, (S) néném, (Z) nézném, (T) kérnéd, (Ó) kérhetem, (Á) vennétek, (L) nézne,
(S) pénznem
Megfejtés: JÓL DOLGOZTÁL

Tk. 67. oldal 12. feladat

pityóka, kolompér = burgonya, garádics, grádics = lépcső, bokály, ibrik = bögre, garaboly, kaska = kosár

Tk. 69. oldal 3. feladat

1. Kölcsey 2. Mihály 3. Mátra 4. Tünde 5. Bogáncs 6. Szigetvár 7. Eger 8. Petőfi 9. Széchenyi 10. Csepel
11. Budapest 12. Lánchíd 13. János
Megfejtés: Kitüntetés, díj

Tk. 77. oldal 3. c) feladat

c) Békéscsabai Jókai Színház, Budaörsi Játékszín, Csiky Gergely Színház – Kaposvár, Csokonai Színház –
Debrecen, Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Gárdonyi Géza Színház – Eger, Győri
Nemzeti Színház, Hevesi Sándor Színház –Zalaegerszeg, Jászai Mari Színház – Tatabánya, Katona József
Színház – Kecskemét, Miskolci Nemzeti Színház, Móricz Zsigmond Színház – Nyíregyháza, Német Színház
– Szekszárd, Pécsi Harmadik Színház, Pécsi Nemzeti Színház, Soproni Petőfi Színház, Szegedi Nemzeti Szín­
ház, Szigligeti Színház – Szolnok, Veszprémi Petőfi Színház, Vörösmarty Színház – Székesfehérvár, Weöres
Sándor Színház – Szombathely

Tk. 78. oldal 5. feladat

a) Alap – Fejér megye, Törtel – Pest megye b) Csorba – (Szlovákia, Eperjesi kerület Poprádi járás), Isaszeg
– Pest megye c) Alap – Fejér megye, Érd – Pest megye, Kisbér – Komárom-Esztergom megye, Edelény – Bor­
sod-Abaúj-Zemplén megye, Tófej – Zala megye

94

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 94 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 78. oldal 6. feladat

a) Egyszer volt Budán kutyavásár. b) Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé [a jó bor]. c) Él, mint Marci
hevesen. d) Sok víz lefolyik addig a Dunán [Tiszán]. e) Nem egy nap épült Buda vára. f) Akkor még Debrecen
is falu volt.

Tk. 83. oldal 2. feladat

Vénusz – a szerelemnek, Neptunusz – vizeknek és tengereknek, Szaturnusz – semminek, Mars – háború­
nak, Jupiter – római főisten

Tk. 84. oldal 3. feladat

Intézmény Város Megye

A) Móra Ferenc Múzeum Szeged Csongrád megye
B) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Hajdú-Bihar megye
C) Petőfi Színház Veszprém Veszprém megye

Tk. 89. oldal 7. feladat

a) A városban először megrendezett török bál interjúk készítésére ösztönözte az újságírókat.
Török Bálint, Gárdonyi Géza: Egri csillagok
b) Az uhu norbert kedvenc madara.
Hunor, Arany János: Rege a csodaszarvasról
c) Soma, miközben az iskolába menvén egy kerékpárt tol, diákcsínyen töri a fejét.
Toldi: Arany János: Toldi
d) Bobo kaján, ostoba vigyoráról kapta a gúnynevét.
Boka János, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Tk. 95. oldal 8. feladat

okos: a557; b955, 1112, 1274; e298; f828, 920; k6, 276, 1096, 1242; sz223; t73, 78, 856; v513
a557 Aranyelmének gyöngy a gondolatja = okos embernek vannak bölcs gondolatai. b955 Jobb egy ki-
csit bolond lenni, mint igen okos = az se jó, ha túlságosan okos valaki. 1112 Vág az esze, mint a borotva
= nagyon éles eszű, gyors észjárású. 1274 Budára (is) beillenék bírónak = nagyon eszes, okos. e298 Felérte
az egyiket a másikával = értelmes ember módjára különbséget tesz ott, ahol különbséget kell tenni. f828
Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak = az okos ember nem beszél megfontolatlanul. 920 Nem minden
föld termi az észt = nem mindenütt akad igazán okos ember. k6 Sok kába közt elvész az okos = hiába
van sok esztelen ember között okos is, nem az ő akarata érvényesül. 276 Több esze van, mint a(z egész)
káptalannak = nagyon okos, sok mindent tud. 1096 Okos, mint a kígyó = ravasz és okosan számító. 1242
A kisujjában (is)több (ész v. esze) van = sokkal nagyobb tudású, sokkal képzettebb, mint valaki más. sz223
Okosnak tartja magát, mint a szamosközi tar varjú = azt képzeli magáról, hogy okos ember. t73 Olyan, mint
egy táltos = nagyon eszes, sok mindent tud. 78 Fél tanács a feje = okos ember, sokat tud. 856 Olyan az esze
[olyan esze van], mint a tűz= gyors felfogású. v513 Tűz az esze, mint a viski borbély fiának = jól vág az esze.

Tk. 98. oldal 6. feladat

ötöl-hatol ige–S, öt hatod számnév–Z, öt-hat számnév–Á, ötödöl ige–Z, sokaság főnév–A, sokszoros mel­
léknév–D a) század b) és c) Pl.: Század pontosságig számolj! A század hadgyakorlatra készül. A 21. század az
informatika százada. c) Egyéni megoldás.

95

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 95 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 127. oldal 6. feladat

Annyi esze sincs, mint a tyúknak. Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony.
A kakas is úr a maga szemétdombján. Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Mindenki a maga háza
előtt söpörjön! Akinek nem inge, ne vegye magára.
a) Mindenki a maga háza előtt söpörjön! Akinek nem inge, ne vegye magára. b) Pl.: cs111 Csepp a ten­
gerben. f158 Nem megy a falnak tőle. h268 Nem nagyon hányják egymást. 410 Hátamon is kivinném. k989
Az egyik kezén is megszámolhatja. 1246 A kisujjára is kevés. 1818 (közmondás) Kevés hat körtvély kilenc
medvének. p708 Annyi, mint pokolban egy szem mák. ü1 Nem elég az üdvösséghez. v3 Vacsorára is kevés.

Tk. 135. oldal 5. feladat

segédrendező, hivatalnok, házmester, állatkerti gondozó, énektanár

Tk. 135. oldal 6. feladat

perspektíva = távlat, kilátás, látkép; nézőpont; attak = támadás; grémium = Ipari vagy kereskedelmi ka­
mara; szervezet, társaság; irányító, vezető testület; választmány; orgánum = emberi hang; kreatív = lelemé­
nyes, ötletes; konstruktív = építő, haladást szolgáló, pozitív jellegű

Tk. 135. oldal 7. feladat

a) fogához veri a garast = fösvény b) a kákán is csomót keres = akadékoskodó c) a rövidebbet húzza =
peches d) nagy lábon él = költekező e) fenn hordja az orrát = gőgös

Tk. 167. oldal 16. feladat

1. benne 2. titeket 3. róluk 4. tőlem 5. hozzád 6. nektek 7. hozzá Megfejtés: birtokos

96

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 96 6/11/14 11:16 AM

 TANÍTÁSI TERVEZET
Műveltségi terület/tantárgy: Magyar nyelv

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 97
Évfolyam: 5.
Témakör/Tematikai egység: Év eleji ismétlés
Tananyag: A szavak alakja és jelentése
A tanítás-tanulás tartalma: ismétlő, rendszerező óra
Megtanítandó ismeretek: –––––––
Az óra cél- és feladatrendszere: Helyes légzéstechnika, beszédritmus és ajakartikuláció, memória fejlesztése.
A szavak hangalakjáról és jelentéséről tanultak felidézése: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értel-
mű, ellentétes jelentésű, hasonló hangzású, hangutánzó és hangulatfestő szavak.
A hasonló alakú szavak helyes használata, a hangulatfestő szavak szerepe a kommunikációban.
A szavak szerkezetéről tanultak ismétlése, alaktani gyakorlatok.
Helyesírási képesség fejlesztése.

Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Fejlesztendő kompetenciák, Munkamódszerek Reflexiók,

képességek önreflexiók
2’ A házi feladat ellenőrzése a) A szópárok felolvasása helyes Anyanyelvi kommunikáció: Frontális osztály- Emlékezetből írással
ejtéssel Tk. 6/4. Helyesejtési képesség fejlesztése, munka leírhatták volna a
b) Szómagyarázatok, a szavak szóértelmezés, szókincsbővítés. tanulók pl. az 1. osz­
hiányzó mássalhangzóinak he- lop szópárjait.
lyettesítése mondatokban, gyűj-
tött szópárok felolvasása Tk. 7/7. Anyanyelvi kommunikáció:
2’ Helyesejtési gyakorlatok Légzőgyakorlat Tk. 20/1., 2. a) Helyesejtési képesség fejlesztése. Frontális osztály- Néhány tanulónak
végeztetése kilégzéskor s hang ejtése 3. a) munka még mindig nem
szövegmondás egy alaplevegővel Kognitív kompetencia: Konver- megfelelő a beszéd-
táló képesség. A lényegkiemelő légzése.
5’ Az egyjelentésű, többje- Feladatválasztás: Tk. 8/1. vagy 2. képesség, a definícióalkotás ké- Differenciált osz- Folyamatos gyakor­
lentésű és azonos alakú vagy 9/3. pességének fejlesztése. tálymunka – ön- lás szükséges.
szavak megkülönböztetése A választott feladat megoldása differenciálás.
és használata önállóan Részben egyénre
szabott munka

97
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

6/11/14 11:16 AM
 98
Idő Tanári tevékenység
4’ A feladatok ellenőrzése,
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 98
javíttatása, értékelése
Ellenőrzés felolvasással
Ellenőrzés szókártyákkal
6’ A rokon értelmű szavak
használata, vélemények
meghallgatása.
A feladat ellenőrzése, javít-
tatása, értékelése.
Rokon értelmű szavak pá-
rosítása.
A feladat ellenőrzése, javít-
tatása, értékelése
2’ Az ellentétes alakú szavak.
Ellenőrzés felolvasással,
szókártyán a helyesírási
problémák kiemelése.
2’ Szójáték előkészítése
10’ A hangutánzó és a hangu-
latfestő szavak használata.
A feladatok kiosztása ké-
pességeknek megfelelően
6/11/14 11:16 AM
Tanulói tevékenység
A megoldott feladatok felolvasása,
közös megbeszélése, javítása, érté-
kelése.
Tk. 8/1. egyjelentésű és többjelentésű
szavak megkülönböztetése, szabály
kiegészítése, önálló mondatalkotás.
8/2. Azonos alakú szavak használa-
ta, önálló mondatalkotás.
9/3. Hibajavítás, betűrendbe sorolás,
szavak táblázatba rendezése
A Tk. 9/4. szövegének elolvasása.
Véleménynyilvánítás a), b).
c) A klassz, király és tökjó mellék-
neveket helyettesítő szavak közös
gyűjtése.
Tk. 9/5. Rokon értelmű szavak páro-
sítása, a sorszámok leírása.
A rokon értelmű szavak felolvasása
Tk. 9/6. A szavak ellentétének leírása
Tk. 9/7. A játékszabály értelmezése,
szó és ellentéte szerepcserével, időre
Gyenge helyesírási képességű tanu-
lók: Tk. 10/8. hangutánzó szavak
hiányzó mássalhangzóinak pótlása
Fejlesztendő kompetenciák, Munkamód- Reflexiók,
képességek szerek önreflexiók
A hatékony, önálló tanulás: Frontális osz- Megfelelő a tanulók
Egymás tanítása elv érvényesí- tálymunka öndifferenciáló képes-
tése. sége. Képességüknek
Anyanyelvi kommunikáció: megfelelő feladatokat
Helyes szóhasználat. Szókincs- választottak.
bővítés.
Kognitív kompetencia: Logikus Jó, hogy a hiányzó fel­
gondolkodás fejlesztése szavak adatok pótlását házi
táblázat rendezésével jelentésük feladatként adtam.
alapján.
Anyanyelvi kommunikáció: Egyéni munka A tanulók újabb szava-
Kulturált nyelvhasználat, véle- kat említettek a pozitív
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
ményalkotás, dolgok közlésének Frontális osz- álláspont kifejezésére,
képessége. Szókincsbővítés. tálymunka pl. zsír.
Szociális kompetencia: Siker és
kudarc elfogadásának képessége. Páros munka
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyesírási képesség fejlesztése,
szókincsbővítés. Egyéni munka
Szociális kompetencia: A fair Jó, hogy megszabtam a
játékra való törekvés. játékidőt, de suttogva
Páros munka kellett volna a játékot
játszani.
Anyanyelvi kommunikáció: Differenciált
Helyes szóhasználat. Helyesírási osztálymunka
képesség fejlesztése. Önkifejező
képesség fejlesztése.
 Idő Tanári tevékenység
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 99
A feladatok ellenőrzése,
javíttatása, értékelése
3’ Hasonló alakú szavak he-
lyes használata
5’ A szavak szerkezete, alakta-
ni gyakorlatok végeztetése.
Az alaktani elemzések elle-
nőrzése, a szóelemek sajá-
tosságainak kiemelése
4’ Az órán átismételt nyelv-
tani fogalmak rendszerbe
foglalása
Házi feladat kijelölése, elő-
készítése.
A korábban kijelölt házi
feladat felidézése
Az órai munka értékelése.
Jutalomfeladat
99
6/11/14 11:16 AM
Tanulói tevékenység
Átlagos nyelvi képességű tanu-
lók: Tk. 10/10. Hangulatfestő
szavak felismerése szövegben, a
bánatos szó rokon értelmű meg-
felelői, testbeszéd értelmezése,
szerepjáték.
Jó kifejezőképességű tanulók:
Tk. 10/9. rövid szöveg alkotása
hangutánzó és hangulatfestő
szavak felhasználásával.
Tk. 10/11. és az interaktív tan-
anyag-feldolgozás Ismétlés 5.
feladatának közös megoldása,
Tk. 12/4. kiemelt szavak alaktani
elemzése közösen.
Ellenőrzéskor a szóelemek sajá-
tosságainak ismétlése, rögzítése
A tankönyvi jelentéstani és alak-
tani táblázat áttekintése
Tanórán kívüli tevékenység: Tk.
12/6. szavak hiányzó toldalékai-
nak pótlása
Interaktív tananyag-feldolgozás
Ismétlés témakör 4. és 6. feladata
Fejlesztendő kompetenciák,
képességek
Produktív íráskészség. A verbális
és nem verbális komplexitás ke-
zelésére való képesség.
Szociális kompetencia: Gon-
doskodás képessége, tolerancia,
segítségnyújtás. Másokra való
odafigyelés képessége.
Anyanyelvi kommunikáció:
A helyes szóhasználat.
Anyanyelvi kommunikáció:
Grammatikai szabályrendszer
kialakítása.
Kognitív kompetencia: Össze-
hasonlító és elemző képesség.
Szociális kompetencia: Együtt-
működési képesség fejlesztése.
Gondolkodási kompetencia:
Rendszerező, konvertáló, kombi-
natív, logikai képesség.
A hatékony, önálló tanulás:
A tanultak alkalmazásának ké-
pessége.
Szociális kompetencia: Siker és
kudarc elfogadásának képessége.
Önfejlesztés. Érzelmekkel való
bánni tudás.
Munkamódszerek Reflexiók,
önreflexiók
A Tk. 10/10. feladat
c) és d) részét osz­
tályfőnöki órán fog­
juk megoldani.
Frontális osztály-
munka
Páros munka
A következő ismét­
lő órákon alaktani
elemzéseket kell vé­
geznünk.
Frontális osztály-
munka
A tollbamondásra
már nem maradt idő.
A következő óra ele­
jén elvégzendő.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
 Műveltségi terület/tantárgy: Magyar nyelv

100
Évfolyam: 6.
Témakör/Tematikai egység: Szófajok
Tananyag: A nyelvek szófaji rendszere

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 100
A magyar nyelv szófaji rendszere
A tanítás-tanulás tartalma: új ismeretet közlő óra
Megtanítandó ismeretek: szófaj
Az óra cél- és feladatrendszere: Helyes légzéstechnika, beszédritmus és ajakartikuláció fejlesztése.
A metanyelvi szövegek értelmezése.
Az ismert szövegfeldolgozási stratégiák alkalmazása, újabb stratégiákkal való bővítése.
Vázlatírás.
Az írás nem nyelvi jeleinek az írott üzeneten túli jelentése.
Helyesírási képesség fejlesztése.

Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Fejlesztendő kompetenciák, Munka- Reflexiók,

képességek módszerek önreflexiók
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

2’ Helyesejtési gyakorlatok vé-
geztetése
3’ A nyelvek szófaji rendszere
című szöveg feldolgoztatása,
a szövegfeldolgozási techni-
kák gyakoroltatása.
A szöveg áttekintetése.
A cím értelmeztetése
3’
Kiejtési gyakorlat Tk. 20/1. a)
magánhangzósorok ejtése, 2.
a) hangsorok ejtése nagy arti-
kulációval
A szöveg áttekintése (cím,
illusztráció), a cím értelmezé-
se, előfeltevések megfogalma-
zása (Miről szól a szöveg?).
A szöveg néma elolvasása, a
bekezdések beszámozása
Anyanyelvi kommunikáció: Frontális osz- Néhány tanulónak még
Helyesejtési képesség fejlesztése. tálymunka nem megfelelő az arti-
kulációja.
Folyamatos gyakorlás
szükséges.
Anyanyelvi kommunikáció:
Szövegáttekintő képesség.
A cím és a szövegtartalom kö-
zötti összefüggés. Olvasási ké- Frontális osz- A szövegáttekintéssel
pesség fejlesztése. tálymunka kapcsolatban többnyire
Gondolkodási kompetencia: sablonos megfogalma-
Előfeltevések megfogalmazása. zások hangzottak el.
Egyéni munka

6/11/14 11:16 AM
 Idő Tanári tevékenység
10’ A szöveg témájának megfo-
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 101
galmaztatása
A tételmondatok kiemelése, a
bekezdések témájának meg-
fogalmaztatása.
A tételmondatok, a feladat-
megoldás ellenőrzése, érté-
kelése.
A tételmondatok, a bekezdé-
sek témamegfogalmazásának
ellenőrzése, értékelése
Az egész szöveg megértésé-
3’ nek vizsgálata.
A feladatlapok megoldásának
3’ ellenőrzése, értékelése, javít-
tatása
Vázlat íratása, vázlatpontok
5’ ellenőrzése
A Jegyezd meg! értelmezése
101
6/11/14 11:16 AM
Tanulói tevékenység
A szöveg témájának megfo-
galmazása
A szöveg bekezdésenkénti
feldolgozása
1. bekezdés: A tételmondat
megkeresése, Tk. 28/1. meg-
oldása
2. bekezdés: A tételmondat
megkeresése, a bekezdés té-
májának megnevezése
3. A tételmondat megkere-
sése, a bekezdés témájának
megnevezése
Feladatlap megoldása 1. sz.
melléklet
I. t. A szófajok – A nyelvek
szófaji rendszere: Igaz vagy
hamis?
Vázlatírás a tételmondatok
segítségével
A Jegyezd meg! felolvasása
karban, halk hangerővel, a
kulcsszavak bekarikázása az
értelmezés segítéséhez.
Fejlesztendő kompetenciák, Munka- Reflexiók,
képességek módszerek önreflexiók
Anyanyelvi kommunikáció: Egyéni munka Nagyon jól fogalmazták
A dolgok közlésének képessége. meg a tanulók a szöveg
A hatékony, önálló tanulás: témáját.
Önálló ismeretszerzés képessége. Páros munka
Szociális kompetencia: Mások-
ra való odafigyelés képessége.
Saját álláspont megvédése. Jól indokoltak az 1. fel-
Kognitív kompetencia: Konver- adatban.
táló képesség. A lényegkiemelő
képesség fejlesztése.
Szociális kompetencia: Együtt-
működési képesség.
Anyanyelvi kommunikáció:
Helyes szóhasználat. Helyesírási
képesség fejlesztése.
A hatékony, önálló tanulás: Páros munka
Ismeretalkalmazási képesség
fejlesztése.
Kognitív kompetencia: A lé-
nyegkiemelő képesség fejleszté- A feladatlapot minden
se. tanulópár hibátlanul
Kommunikatív kompetencia: oldotta meg. :-)
anyanyelvi beszéd és beszédér- Egyéni munka
tés.
Frontális osztály-
munka
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
 Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Fejlesztendő kompetenciák, Munka- Reflexiók,

102
képességek módszerek önreflexiók
1’ A magyar nyelv szófaji I. t. Szemléltetés: A szófajok Anyanyelvi kommunikáció: Frontális osztály- Jól előkészítette a fel-

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 102
rendszerének megismerte- animáció megtekintése Grammatikai szabályrendszer munka adatmegoldást.
tése kialakítása.
2’ Tk. 29. oldal a szófajok átte- Kognitív kompetencia: Össze-
kintése hasonlító és elemző képesség.
3’ Gondolkodási kompetencia: Egyéni munka
1’ Ellenőrzés felolvasással Példák beírása Tk. 29. o. A példakeresés. Rendszerező,
logikai képesség. Nagy sikere volt ismét
5’ Ismeretek alkalmaztatása I. t. Témakörök: A szófajok – Digitális kompetencia. Frontális osztály- az interaktív feladatok-
A magyar nyelv szófaji rend- munka nak.
szere feladatai.
3’ Összefoglalás A tanultakkal kapcsolatos Páros munka
kérdések megfogalmazása, a
1’ Az órai munka értékelése padtárs válaszol
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

1. sz. melléklet
Feladatlap a páros munkához

1. Javítsd föléírással a helytelen adatokat tartalmazó mondatokat!

Az ember egyik sajátossága, hogy szereti a rendszertelenséget. A nyelv törvényszerűségeit már az őskortól kutatják a tudós emberek.

Az első nyelvtan Kr. u. 3. században született Indonéziában. Az ókori római történészek is foglalkoztak nyelvészeti kérdésekkel.

2. Ki volt Szenci Molnár Albert?______________________ 3. Mi alapján kerülnek a szavak a csoportba? ______________________

Feladatlap a páros munkához (megoldás)

szeret mindent rendszerbe foglalni ókortól
Az ember egyik sajátossága, hogy szereti a rendszertelenséget. A nyelv törvényszerűségeit már az őskortól kutatják a tudós emberek.
e Indiában görög
Az első nyelvtan Kr. u. 3. században született Indonéziában. Az ókori római történészek is foglalkoztak nyelvészeti kérdésekkel.

2. Ki volt Szenci Molnár Albert? Az első magyar nyelvtankönyv írója. 3. Mi alapján kerülnek a szavak a csoportba? A közös tulajdonságaik: a szó je­
lentése, alaktani tulajdonsága, mondatbeli szerepe alapján.

6/11/14 11:16 AM
 Műveltségi terület/tantárgy: Magyar nyelv
Évfolyam: 6.
Témakör/Tematikai egység: Az ige

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 103
Tananyag: A felszólító módú igék helyesírása; Az ikes igék
A tanítás-tanulás tartalma: gyakorlóóra
Megtanítandó ismeretek: -t végű igék felszólító módú alakjai, ikes ige
Az óra cél- és feladatrendszere: Helyes légzéstechnika, beszédritmus és ajakartikuláció fejlesztése.
A felszólító módú igék felismerése
A felszólító módú igék, kiemelten a -t végű igék helyesírásának gyakorlása
A szuk-szükölés nyelvi okának feltárása
Mondatalkotás gyakorlása

Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Fejlesztendő kompetenciák, Munka- Reflexiók,

képességek módszerek önreflexiók
1’ Helyesejtési gyakorlatok Tk. 6/4. Weöres Sándor: Kínai Anyanyelvi kommunikáció: Frontális osztály- Néhány tanulónak
végeztetése templom Helyesejtési képesség fejlesztése. munka még mindig nem
Kognitív kompetencia: A defi- megfelelő az artiku-
1’ A felszólító módú igékről A felszólító módú igékről tanultak nícióalkotás képességének fej- Csoportmunka lációja.
tanultak ismétlése ismétlése kerekasztal kooperatív lesztése. Folyamatos gyakorlás
technika alkalmazásával. szükséges.
Anyanyelvi kommunikáció:
3’ A felszólító módú igék A – Gyengébb helyesírási ké- Helyesírási képesség fejlesztése, Csoportmunka
felismerése, alkalmazása. pességű tanulók csoportjai: Tk. szókincsbővítés. homogén csopor-
Ellenőrzés felolvasással 54/1. távirat szövegének tagolása, A verbális és nem verbális tokban
felszólító mód jelének felismerése, komplexitás kezelésére való ké-
táviratszöveg átalakítása SMS-sé pesség.
2’ Ellenőrzés felolvasással, B – Jó helyesírási képességű tanu- A hatékony, önálló tanulás: az
táblánál az A csoportok lók csoportjai: Tk. 54/2. kijelentő ismeretek alkalmazásának ké-
bevonásával mondatok átalakítása felszólítóvá, pessége.
msh.-törvények felismerése igék-
ben

103
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

6/11/14 11:16 AM
 Idő Tanári tevékenység
104
4’ A hibázó tanulókkal közös
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 104
feladatmegoldás, az átalakí-
tott szavak táblára íratása.
A hibátlanul dolgozók fel-
adatának kijelölése.
2’ Feladatellenőrzés és érté-
kelés
Kommunikációs példák
gyűjtése közösen
6’ Új ismeret feldolgozása:
a -t végű igék felszólító
módja
2’
A Jegyezd meg! értelmez-
tetése
1’
A házi feladat kijelölése
3’
A nyelvileg kifogásolható
probléma [„szukszükölés”]
1’ tisztázása.
A feladat ellenőrzése, érté-
kelése
6/11/14 11:16 AM
Tanulói tevékenység
Tk. 54/3. Kijelentő módú igék át-
alakítása
Tk. 55/4. A felszólító módú igék és
a msh.-törvények felismerése
a) összeolvadás
b) adjad, kenjed, mondjad, hordjál,
hordjad
c) add, kend, mondd, hordj, hordd
d) A felszólító mód rövidebb alakja
határozott utasítást fejez ki.
Tk. 55/5. Táblakép kialakítása
A -t végű igék felszólító mód
E/2. személyű alakjainak alkotá-
sa, a szabályszerűség megfigyelé-
se, Összefüggés felismerése
Általánosítás: H. 77–78–79.
A Jegyezd meg! értelmezése
Tanórán kívüli feladat: Tk. 55/6.
Tk. 56/7. A nyelvtanilag kifogá-
solható mondatok pirossal történő
áthúzása, megállapítás kiegészítése,
kapcsolódó helyesírási szabálypont
értelmezése.
Fejlesztendő kompetenciák, Munka- Reflexiók,
képességek módszerek önreflexiók
Gondolkodási kompetencia: Részben egyénre A közös munkában
Konvertáló képesség. szabott munka nagyon aktívak voltak
Anyanyelvi kommunikáció: a tanulók.
Helyes szóhasználat. Helyesírási
képesség fejlesztése.
Kognitív kompetencia: Összeha-
sonlító és elemző képesség.
Gondolkodási kompetencia:
Konvertáló képesség. Frontális Az átalakítás könnyen
Tudásszerző kompetencia: Ös�- osztálymunka ment, de az összefüg-
szefüggés-kezelő képesség. gések megláttatása sok
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
A hatékony, önálló tanulás: Se- segítséget igényelt.
gédeszközök használata.
Normatív kompetencia: Szabály-
követő képesség.
Egyéni munka
Anyanyelvi kommunikáció:
Igényes szóhasználat. Minden csoport jól ol-
Tudásszerző kompetencia: Prob- Csoportmunka dotta meg a feladatot.
lémamegoldó képesség. homogén csopor-
tokban
 Idő Tanári tevékenység
1’ A házi feladat kijelölése
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 105
3’ Felszólító módú igék egyéb
helyesírási eseteinek vizs-
gálata.
1’ A feladatok ellenőrzése ös�-
szehasonlítással, értékelés
Új ismeret feldolgozása: az
ikes igék fogalma, ragozá-
2’ suk.
A feladatmegoldások ellen­
1’ őrzése
Az ikes igék ragozása
2’
Összefoglalás az interaktív
5’ tananyag-feldolgozás fel-
adatainak megoldásával, az
órai munka értékelése
105
6/11/14 11:16 AM
Tanulói tevékenység Fejlesztendő kompetenciák, Munkamódszerek Reflexiók,
képességek önreflexiók
Tanórán kívüli feladat: Tk. 55/6.
A csoportok: Tk. 57/11. kiegészítés, Anyanyelvi kommunikáció: Csoportmunka
12. átalakítás. Helyesírási képesség fejlesztése. homogén csopor-
B csoportok: Tk. 57/13. Szociális kompetencia: tokban
A csoportok megoldókulcs alapján Másokra való odafigyelés képes-
önellenőrzést végeznek sége.
Anyanyelvi kommunikáció:
A helyes szóhasználat. Egyéni munka
Tk. 58/1. Az ikes igék fogalma. Kognitív kompetencia: Összeha-
Tk. 58/2. Az ikes igék felismerése sonlító és elemző képesség.
Nyelvi kompetencia: Grammati-
kai rendszer kialakítása.
A Tk. 58/3. a táblázat megfigyelése, Frontális osztály-
a Jó, ha tudod! elolvasása, értelme- A hatékony, önálló tanulás: munka
zése A tanultak alkalmazásának ké-
pessége. Csoportmunka
I. t. Az igék helyesírása 11., 12., 15. homogén csopor-
tokban
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
 Műveltségi terület/tantárgy: Magyar nyelv

106
Évfolyam: 6.
Témakör/Tematikai egység: A névszók
Tananyag: A címek helyesírása

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 106
A tanítás-tanulás tartalma: új ismeretet feldolgozó óra
Megtanítandó ismeretek: állandó címek, egyedi címek
Az óra cél- és feladatrendszere: A helyes beszédlégzés és kiejtés gyakorlása
A tulajdonnév egyik fajtája a cím
Az állandó és az egyedi címek
A cím és a szöveg tartalmának összefüggése
A címek helyesírása

Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Fejlesztendő kompetenciák, Munka- Reflexiók,

képességek módszerek önreflexiók
3’ Helyesejtési gyakorlatok Légzőgyakorlat: az ábécé elmondása Anyanyelvi kommunikáció: Frontális osztály- Segítette a betű-
végeztetése egy alaplevegővel, különböző tempó- Helyesejtési képesség fejlesztése. munka rendbe sorolást.
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

ban: gyors, közepes, lassú.

I. t. Kiejtési gyakorlat 5. feladat,
Régies családnevek helyes ejtése A hatékony, önálló tanulás: az
1’ Ismétlés Milyen szófajtani csoportba tartoznak ismeretek alkalmazásának ké-
a felolvasott családnevek? pessége.
főnév, tulajdonnév, személynév Anyanyelvi kommunikáció:
3’ A régies családnevek he- A csoport: A kiejtési gyakorlatban sze- Helyes szóhasználat. Helyesírási Differenciált osz-
lyesírásának gyakorlása replő családnevek betűrendbe sorolása képesség fejlesztése. tálymunka
B csoport: I. t. Híres emberek betű-
rendje – írásban
C ) csoport: A kiejtési gyakorlatban
szereplő családnevek -val, -vel ragos
alakjai

6/11/14 11:16 AM
 Idő Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Fejlesztendő kompetenciák, Munka- Reflexiók,
képességek módszerek önreflexiók
3’ Feladatellenőrzés és érté- A csoport felolvasással Szociális kompetencia: Siker és Frontális osztály- A családnevek

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 107
kelés B csoport: a feladat megoldása interak- kudarc elfogadásának képessége. munka -val, -vel ragos
tív táblán, összehasonlítás Önszabályozási képesség. alakjainak leírá-
C csoport: Összehasonlítás a táblakép- sakor még töb-
pel Tudásszerző kompetencia: Pél- ben hibáztak.
2’ Új ismeret feldolgozása Minek lehet címe? Tk. 87/1. dakeresés képessége. Egyéni munka
Tényanyaggyűjtés
1’ Ellenőrzés Megoldások felolvasása.
A hatékony, önálló tanulás:
3’ A metanyelvi szöveg értel- A metanyelvi szöveg értő olvasása Lényegkiemelés vizuális jelek- Egyéni munka
meztetése Lényegkiemelés kérdések alapján: kel. Kulcsszavak, kifejezések
Hány csoportja van a címeknek? __ megtalálása.
1’ Ellenőrzés felolvasással Mi a címek egyes csoportjának a neve? Gondolkodási kompetencia:
(bekarikázás) Konvertáló képesség. Frontális osztály-
Milyen címek tartoznak az egyes cso- munka Mindenki hi-
portokba? Tudásszerző kompetencia: bátlanul oldotta
3’ Az új ismeret – állandó A füzet (tábla) képe Összefüggés-kezelő képesség, Egyéni munka meg a feladatot.
cím – elsődleges rögzítése Címek ismeretszerző képesség fejlesz- :-)
a füzetben és a táblán Állandó címek Egyedi címek tése. Ismeretek bevésésének
– folyóiratok – irodalmi művek képessége.
– újságok – zeneművek
– műsorok stb. – képzőművészeti
alkotások stb. Normatív kompetencia: Sza-
2’ Általánosítás A Jegyezd meg! és a H. 197. elolvasása, bálykövető képesség. Páros munka
értelmezése
Tudásszerző kompetencia: Pél- Megfelelő volt
3’ Ismeretek alkalmaztatása Tk. 88/2. Példák gyűjtése állandó cí- dakeresés képessége. Egyéni munka a párok közötti
mekre. együttműködés.
Sok tanuló nem
ismerte a megyei
napilapot.

107
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

6/11/14 11:16 AM
 108
Idő Tanári tevékenység
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 108
1’ Ellenőrzés felolvasással,
értékelés
2’ Az új ismeret – egyedi
cím – általánosítás
3’ Ismeretek alkalmaztatása
3’ A feladatmegoldások
ellen­őrzése, értékelése
4’ Tollbamondás
2’ A tollbamondás szövegé-
nek ellenőriztetése
5’ Összefoglalás az interaktív
tananyag-feldolgozás fel-
adatainak megoldásával,
az órai munka értékelése.
Házi feladat kijelölése
differenciáltan
6/11/14 11:16 AM
Tanulói tevékenység Fejlesztendő kompetenciák, Munka- Reflexiók,
képességek módszerek önreflexiók
A feladatmegoldások felolvasása Frontális osztály-
munka
A Jegyezd meg! és a H. 198. elolvasása, Tudásszerző kompetencia: Is- Páros munka A helyesírási sza-
értelmezése meretszerző képesség fejlesztése. bálypont értel-
Normatív kompetencia: Sza- mezése még nem
bálykövető képesség. sikerült minden
Tudásszerző kompetencia: Pél- tanulópárnak.
Tk. 88/3. Szerzők és művek párosítása. dakeresés képessége. Differenciált osz-
Tk. 89/6 Szereplőhöz szerző és műcím Anyanyelvi kommunikáció: tálymunka
megkeresése. Helyesírási képesség fejl. Páros munka
Tk. 89/7. Szociális kompetencia: Együtt-
működési képesség.
A feladatmegoldások felolvasása Szociális kompetencia: Érdek­
Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam
érvényesítő képesség. Frontális osztály-
munka A tanulópárok
A T. 23. leírása diktálás után. Anyanyelvi kommunikáció: hibátlanul dol-
Helyesírási képesség fejl. Egyéni munka goztak.
A tollbamondás szövegének ellenőrzé- Kognitív kompetencia: Össze-
se összehasonlítása I. t. alapján hasonlító képesség. Egyéni munka
I. t. A főnév 15.
Interaktív játékok 1. A hatékony, önálló tanulás:
A tanultak alkalmazásának Egyéni munka
képessége. Csoportmunka
Tanórán kívüli feladat Tk. 88/3. a), b); (heterogén cso-
88/4., 89/5. portok)
 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stú-
dió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.), Akadémiai, Bp., 1959–62
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Trezor, Bp., 2004. Főszerk.:
A. JÁSZÓ ANNA
A mai magyar nyelv, (MMNY.) Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE
ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001
Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC
LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990
Magyar értelmező kéziszótár, (ÉKsz.) Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN,
O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS
Magyar értelmező kéziszótár, (ÉKsz.) Főszerk.: PUSZTAI FERENC, második, bővített kiadás, Akadémia
Kiadó, Budapest, 2003
Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA
Magyar Szinonimaszótár, (SzinSz.) Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA
Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értel-
mező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező
dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
ALLAN PEASE: Testbeszéd, (Gondolatolvasás gesztusokból) Park kiadó, 1988
RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981
RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992

109

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 109 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

JEGYZET
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________

110

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 110 6/11/14 11:16 AM

 Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________

111

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 111 6/11/14 11:16 AM

 TARTALOM
KEDVES KOLLÉGANŐ! KEDVES KOLLÉGA! 3
METODIKAI ALAPELVEK 4
Az új ismeret feldolgozása 5
Az ismeretek megszilárdítása 6
A jártasságok és készségek kialakítása 6
Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése 8
A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS 9
A kompetencia 9
A tanuláselméleti háttér megváltozása 12
A pedagógus kompetenciák 14
Az oktatási dokumentumok megújulása 19
AZ OKTATÁSI DOKUMENTUMOK MEGÚJULÁSA 23
Helyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 6. évfolyam 23
Tanmenetjavaslat a Nyelvtan és helyesírás 6. című
tankönyvhöz 29
A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA 44
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség
és a nyelvhasználati szint mérése 44
Javaslat a felmérések értékelésére 49
A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása 49
A 6. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT
SZOLGÁLÓ TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE 52
A Nyelvtan és helyesírás tankönyv 52
Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás 55
AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 56
A 6. évfolyamos szófajtan előzményei 56
A szófajok tanításának nehézségei 56
KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A TANKÖNYVBEN 65
A helyesírási képesség fejlesztése 65
Helyesírási gyakorlattípusok 66
A szövegértő képesség fejlesztése 80
A didaktikus szövegek értelmeztetése 80
A kommunikációs képesség fejlesztése 83
A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN 86
A hasonló alakú szavak helytelen használata 86
A csinál ige túl gyakori használata 86
A feltételes mód jelének használata E/1. személyben 86
A múlt idejű, feltételes módú igék halmozása 86
A „suksük”-özés, „szukszük”-özés 86
nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 112
A fokozott melléknevek helyes alakja 87
A sok határozatlan számnév használata 87
A sorszámnevek használata 87
A magázás, önözés, tegezés 87
A személyes és mutató névmás használata 87
A birtokos névmás helytelen használata 87
Őket vagy azokat? 88
A határozatlan és általános névmás használata 88
A birtokos személyragok egyeztetése 88
A folyamatos és a befejezett melléknévi
igenevek összekeverése 88
A főnévi igenév használata utasításokban 88
A felesleges névelőhasználat 88
Az igekötők használata 88
Az -e kérdőszócska 89
NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN 89
Új osztálytárs 89
Kérés udvarias visszautasítása 89
Családi munkamegosztás 89
Kölcsönkérés 90
A vendégek udvarias kínálása 90
A derű, a mosoly 90
Bemutatás 90
Kérés 91
A lakóhely bemutatása 91
Tolerancia, közös álláspont kialakítása 91
Csekk feladása 91
Érdeklődés 91
Panaszkodás vagy árulkodás? 92
Magázás, önözés, tegezés 92
Osztály otthonossá tétele 92
Meghívó és meghívás 92
A káros szenvedélyek elleni küzdelem 92
A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS KOMPLEXITÁSA
A FOGALMAZÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS TERÜLETÉN 93
A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA 94
TANÍTÁSI TERVEZET 97
IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK 109
JEGYZET 110
6/11/14 11:16 AM