Professional Documents
Culture Documents
Írta:
Dr. Baksa Brigitta
érdemes tankönyvszerző
Bírálta:
Kocsis Gyula
Tóth Mariann
Szerkesztette:
Boldizsárné Kovács Gizella
Fotó:
INDAFOTÓ: Pataki Csaba; Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívuma: Fényképgyűjtemény és
Diapozitív-gyűjtemény; HUNGART ©; Nemzeti Tankönyvkiadó archívuma
Tipográfus:
Járdi Emília
ISBN 978-963-19-7393-8
3. A tankönyvben olvastad a Szűcs Istvánék háza tája című rövid olvasmányt. Keresd ki a szöveg-
ből, hogy milyen állattartásra szolgáló épületek álltak a hófehér falú ház környezetében!
Írd ide a nevüket:
Nálatok van-e a ház körül hasonló építmény? Ha igen, írd le a nevét, és azt, milyen állatok élnek
benne!
Hidas
Az én városom, falum
A tankönyvben meghatározott naplót úgy készítsd el, hogy minél több képpel, rajzzal illusztráld,
amiről írsz. Kerüljön bele minden, amit megtudtál a szülőföldedről.
20
7 14
19 10
18 11
9
1
4 8 13
12 16
5 15
2
3
21 6 17
23
24
22
5. Négy hajlék rajzát látod. Most már biztosan könnyen felismered őket. Írd az alattuk lévő vonal-
ra a nevüket!
Bal oldalon:
Jobb oldalon:
Ajtóhoz közel:
Hátul:
3. Hogyan jelentek meg egymás után időben a magyarok házainak egyes típusai? Számozással ál-
lítsd sorrendbe őket!
4. A jurtát borító nemeztakarót nők készítették a juhok gyapjából, forró vízzel történő hengerlés-
sel. A gyapjú szálai ettől összefilcesedve puha, erős anyaggá váltak. Ha rendelkezésedre áll előkészí-
tett (kártolt) gyapjú, te is könnyen készíthetsz nemezlabdát. (Bizonyára honfoglalás kori kortársaid
is ilyennel játszottak.) A pihékre tépkedett gyapjút két tenyered között formáld laza gömbbé, majd
kézmeleg vízzel és szappannal alaposan bedörzsölt kézzel kezdd szőrgombóccá gömbölyíteni. Öt-
perces gömbölygetés után fedd be egy vékony gyapjúhártyával, ami összefogja és szép felületet ad a
labdának. Ezután addig gyúrd, hengergesd, amíg el nem éri a kellő keménységet! Ha jól dolgoztál, a
maroknyi gyapjúból 2-3 cm átmérőjűre tömörített labda akár a fejed magasságáig is felpattan majd.
2. A tankönyv leírásai és képei segítségével megismerted a magyar népi építészet tájanként változó faltí-
pusait. Írd a nevük elé a rájuk jellemző tulajdonság betűjelét!
a)
b)
c)
10
2. Írd a táblázatban összefoglalt sajátosságok fölé, hogy melyik házterületet jellemzik! Keretezd be
pirossal annak a házterületnek a nevét, amelyhez a te lakóhelyed is tartozik!
3. Ha egyetlen jellemzőből kellene kitalálnod, hogy melyik házterületről van szó, melyiket válasz-
tanád?
6. Keresd meg lakóhelyed legrégebbi lakóházát, és készíts róla rajzot! Jegyezd fel a pontos címét,
és a tulajdonos nevét!
Tudd meg, hogy mikor építették, miből készült a falazata, milyen a tetőtartó szerkezete! Kérdezd
meg, hogy amikor épült, mivel fűtöttek benne! Gyűjts össze minél több fontos adatot a választott
házról, és írd le a rajz alá!
A ház címe:
A tulajdonos neve:
Adatok a házról:
7. Biztosan van a településeteken vagy a közelben tájház. Látogass el oda osztálytársaiddal vagy a
szüleiddel! Figyeld meg a ház külső jellemzőit! Most már meg tudod állapítani, hogy melyik táji tí-
pushoz tartozik.
Ha egy hétvégi kirándulást szerveztek a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba, ott egy helyen megis-
merhetitek mind a négy jellegzetes háztípust.
12
kandalló füstfogóval
zárt kémény
szabadkémény
3. A kérdésekre adott válaszokat írd a táblázat megfelelő sorába! Mi a színes oszlop megfejtése?
1. Hogyan hívják azt a konyhát, ahol nincs füst- 4. Mire állították az öntöttvas serpenyőt?
elvezetés? 5. Hol sütötték a kenyeret?
2. Milyen tűzhelyen főztek a füstös konyhában? 6. Hogyan nevezzük az erdélyi nyílt tűzhelyet?
3. Milyen edényt használtak a nyílt tűzhelyen? 7. Miből épültek a berakott tűzhelyek?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. Megfejtés:
13
„Szegény ember dolgát boldog isten bírja. … Hosszú volt az asztal, rövid a
vacsora.
De még ha kérdeztem is, hogy hát ebédre mit eszünk, az volt rá a felelet:
– Háromfélét: kenyeret, haját, bélét.
Én bizony jobban szerettem volna, ha csak kétfélét ettünk volna. Inkább ettem
volna a kenyérrel szalonnácskát, mint haját meg bélét.
– Jaj cselédem – simogatta ki édesanyám a szememből a kócos hajamat –,
nagy úr ám a szalonna, csak ünnepnap jár az ilyen szegény helyre. Örüljünk
neki, hogy a mindennapi kenyerünket megadja a jó isten.”
(Móra Ferenc: Mindennapi kenyerünk)
Füstöskonyha (Kadarkút)
14
SÉ DE Z SI K 1.
SÉ T E V E B 2.
SÉ T Ű F 3.
SÁT Z SAG A D 4.
SÁ L OZ SÁVOK 5.
SÁ L ÁT I Z S 6.
SÁTAT Z Á 7.
kenyér mozsár
kása dagasztóteknő
dödölle köpülő
vaj hurkatöltő
8. Kérdezd meg nagymamádat, vagy egy idősebb családtagot, milyen burgonyaételt fogyasztottak
leggyakrabban az ő gyermekkorában. Írd le röviden a készítését, és ha nem túl nehéz, próbáld meg
magad is elkészíteni (szülői vagy nagyszülői segítséggel).
15
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Konyhai cserépedények
1. A tankönyvből megismerted a leggyakrabban használt konyhai cserépedényeket. Írd a képek
alá a nevüket!
16
Az edény neve:
Származása:
Használata:
17
Szobabelső
18
2. A negyedik feladat első ábráján egy sarkos elrendezésű szoba alaprajzát látod. Melyik sarkot je-
lölik a betűk?
A: B:
3. Emlékszel honfoglaló őseink jurtájának belső beosztására? Milyen hasonlóságot veszel észre a
sarkos elrendezésű szoba és a jurta között?
4. Írd a berendezési tárgyak neve mellé, hogy a képen melyik szám (számok) jelölik!
tároló bútorok
19
20
2. Írd a megfelelő képek alá a felsorolt bútorok nevét! Karikázd be a zárójelben lévő sorszám sze-
rinti betűt a leírt szavakban!
S Z U S Z É K , K A N A P É , G YA L O G S Z É K , B Ö L C S Ő S A S Z TA L
(7.)
(2.)
(9.) (5.)
Megfejtés:
21
ruhatároló bútor:
edénytároló bútor:
ülőbútor:
asztal:
ágy:
A lakás textíliái
1. Nevezd meg, hogy melyik textildíszítő eljárásra jellemző!
A fonalat tűvel viszik fel az alapanyagra, úgy alakítják ki a mintát:
A minta egyben a szövet részét alkotja:
22
3. Hímzés
4. Rajzold le a négyzetrácsba egy otthoni terítő, díszpárna keresztszemes mintáját, és próbáld meg
kideríteni a minta nevét is!
Ha otthon nem találtál, válassz egyet a könyvből megismert minták közül, és azt rajzold le!
23
24
Kamra
A kamra az egész évre szükséges kenyérgabona
és élelmiszerkészlet tárolására szolgált. Több-
nyire a pitvarból, vagy az udvarról, a tornác alól
nyílt, és számtalan változata alakult ki a külön-
böző házterületeken.
A nyugat-dunántúli házakban volt külön
éléskamra, ruhakamra, gabonás- és szerszámos
kamra. A palóc ház kamrája (hálókamra) csak a
női holmik raktára, és az asszonyok, nagylányok
lakóhelye volt.
A szoba – konyha – kamra beosztású házakra
jellemző, hogy elsősorban a gabonafélék, a liszt,
a korpa, a szalonna, a kolbász, a sonka és más
élelmiszerek tároló helye volt. A helyiség egy-
harmad részét a deszkákból készült, rekeszekre Kamra (Kisújszállás)
tagolt gabonás hombár foglalta el. Gabonát tá-
roltak a szuszékban, illetve a vesszőből font tá- A kamrában volt a helye a zsírosfazéknak,
rolókban is. vászonzacskóban a száraztésztának, az aszalt
A lisztes- és korpászsákokat ászokra fektetett gyümölcsnek, a télire homokba eltett zöldség-
deszkákra állították. A gerendára erősített fa- félének is.
kampóra (kuka) akasztották az oldalszalonnát, Itt tárolták a mosó- és sütőteknőt, a káposz-
rudakon függött a sonka, a kolbász. tásdézsát és az élelemkészítés sok eszközét.
gabona zsák
száraztészta rúd
Kenyértartó
Kuka Hombár (Milota) (Velem)
25
Udvari terménytárolók
Önálló udvari építményként a terménytárolók- A tároló építmények legfejlettebb változatai a
nak nagyon sok változata alakult ki. A földbe magtárak, amelyeknek padlás és pinceterét is
mélyített gabonás vermek mellett a föld fölé terménytárolásra használták.
épített, vesszőből font, tapasztott gabonás ka- Kukoricatermelő vidékeken a vázas vessző-
sokat szinte mindenütt használták. kasok mellett egyre inkább a deszkapadozatú,
lécezett oldalú górék terjedtek el a csöves ku-
korica tárolására.
Gabonásvermek
26
A megvastagított négyzetekbe kerülő betűkből egy újabb tároló építmény nevét tudod összeolvasni.
Mit tároltak itt az élelmiszereken kívül?
Megfejtés:
Itt tartották még:
27
2. A csépléshez sima, kemény talaj kellett, hogy a kalászból kihullott magvakat könnyen össze tud-
ják gyűjteni. Mit gondolsz, hogyan kapta a nevét a keleti országrészen jellegzetes tánc, a csűrdöngölő?
(Utánanézhetsz a Magyar néprajzi lexikon „taposóbál” címszavánál.)
Szalmahordás petrencerúdon
28
Tyúkól
(Döbrököz)
Reggeli
baromfietetés
(Galgamácsa)
29
30
gazda:
legény, nős férfi:
fiú:
gazdasszony:
eladó lány:
menyecske:
lány:
3. Keresd ki a tankönyv 42. oldalán lévő szövegéből, hogy mi lenne a dolgod, ha egy nagycsalád-
ban élnél! (Írd ki a korodnak és nemednek megfelelő feladatokat!)
31
5. Döntsd el, hogy a napi, a heti vagy az éves munkarend részei voltak-e a következő munkák! Írd
mindegyiket a táblázat megfelelő helyére!
A játék
1. Biztosan te is emlékszel kicsi gyermekkorodból állat-, nap-, esőhívogató mondókára. Írj le egyet!
2. Válaszolj a kérdésekre!
Milyen jelentős szerepet töltött be a gyerekek
életében a játék?
a fiúk?
Falóval játszó kisfiú (Hollókő)
32
A régi iskola
1. Gyűjts régi fényképeket a településeteken lévő iskoláról, régi osztályképeket, nagyszüleid gyer-
mekkorából származó iskolai tárgyakat, tanítási és tanulói eszközöket, tankönyveket, okleveleket,
ellenőrző könyveket, bizonyítványokat! Az így összegyűjtött anyagból iskolatörténeti kiállítást ren-
dezhettek osztálytársaiddal közösen.
33
Aratóünnep (Boldog)
34
2. Állítsd össze az alábbi betűrendbe szedett betűcsoportokból az aratáskor együtt dolgozók nevét!
a á k s sz adekmoőr eékköőtv
3. Írd az előző feladatban megfejtett második és a harmadik szót az alábbi idézet vonallal jelölt helyére!
„Órák hosszat el tudtam nézni ezeket a hegyi népeket, ahogy a búzát aratták. Nótáztak, tréfálkoztak egész
idő alatt. Soha még olyan vidám és boldog néppel nem találkoztam életemben. A férfiak kezelték a kaszát,
mögöttük hajlongtak a lányok és ezek megett a asz-
szonyok meg idősebb férfiak kötözték a kévéket s rakták egybe őket, keresztekbe.”
(Wass Albert: Átoksori kísértetek)
35
Névnap: Időpontja:
Milyen napon kezdték meg a számításod szerint a tavaszi szántást?
36
Aratóünnep (Boldog)
37
3. Milyen praktikákkal biztosították az állatok gyarapodását, rontás elleni védelmét Szent György-
napon?
Bugaci juhászok
38
Vászonszövés (Komádi)
39
A tollfosztásról szóló részben olvashatod, hogy melyek voltak a fonás tilalmas napjai. Keresd meg a
tankönyv szövegében, és írd ide ezeket!
4. Az alábbi mondatokban elrejtőztek a fonás eszközei? Keretezd be, és írd nevüket a vonalra!
A vándor sóval szórta meg a kenyeret.
Mély árok kanyarog az út mentén.
40
6. Kérd meg nagymamádat, hogy mutassa meg régi textíliáit! Melyek készültek vászonból? Írd ide
a nevüket! Kérdezd meg, hátha még emlékszik rá, hogy ki szőtte ezeket!
41
42
T E L T E
É T E É L
SZ É K S E
T A H Ú K
étel:
hét napja:
étel:
Oldalszalonnák a padláson (Lajosmizse) hét napja:
43
44
„Ez az első szekér kő csudát művelt. Egyszerre csak látom, hogy mindegyre
bekanyarodik a telekre egy szekér: hol ennek, hol annak az atyámfiának a
szekere. Mind követ hoznak, szépen leürítik az én kövem mellé. Aztán jön-
nek a szekerek, amelyeknek a gazdái nem atyafiak: ezek is követ hoznak.
Megindultan köszöngetem a kéretlen szívességet, s különösen jólesik látnom,
hogy nem halt még ki az ősrégi székely szokás: házat, csűrt, istállót ha épít a
székely, fél falu siet a segítségére.”
(Benedek Elek: Édes anyaföldem!)
45
pipafüst:
görbe hát:
2. Keresd meg a Jeles napok időjásárásjóslása című részben és írd le az alábbi napokra vonatkozó
időjárásjóslásokat!
A gazdák január 22. (Vince nap), április 24. (Szent György-nap)
és május 25. (Orbán napja) időjárásából következtettek a várható termésre.
északi részén?
Csősz a kunyhója előtt (Tahitótfalu)
6. Magyarországnak több nevezetes borvidéke van. Érdeklődj, hogy melyek ezek, és írd le néhány-
nak a nevét! A lakóhelyedhez legközelebb eső borvidék nevét keretezd be!
46
szőlőművelés:
szüret:
Szüret (Badacsony)
47
SZ F Ő T T E K
SZ I L V A I S U
M M É Z E S Ü K
Ó Á K A LY P T O
I R N I L Á E R
D O B H NY É M I
T A M L A N A C
a piros csővel?
48
férfi munka:
női munka:
49
fiúk:
lányok:
Lakodalom (Mezőkövesd)
5. Gyűjtsd ki a tankönyv leírásából, hogy milyen tisztségeket tölthettek be a faluban a felnőtt fér-
fiak és asszonyok!
férfiak:
asszonyok:
50
Menyasszony-búcsúztatás (Körösfő)
51
egészséges legyen:
társai közül kiemelkedjen:
jó alvó legyen:
Anya pólyás gyermekkel (Doroszló) göndör haja legyen:
4. Milyen, a gyermek megóvását szolgáló mágikus cselekvésre ismersz rá a következő rövid idézetben?
„A plájászok aztán sorra a gyermekhez mentek, megnézték, phi, phi, köpdösték a padlót, meg ne igézze-
lek, és dicsérték, hogy ilyen meg olyan.”
(Wass Albert: A funtineli boszorkány)
52
Keresztelő (Boldog)
A házasságkötés szokásai
1. Az udvarlás ideje alatt a fiatalok maguk készítette ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. Ki
adta kinek? Írd a nyílra az ajándék neve előtt álló számot!
1. guzsaly 2. kalapbokréta 3. faragott mosósulyok 4. hímzett zsebkendő
2. Írd a kérdésekre adott válaszokat a rejtvény megfelelő sorába! A megfejtést a szürke oszlopban
olvashatod.
1. Édesanyján kívül ki kérhette még meg a legény nevében a lány kezét?
2. Hogyan nevezik a házasodni készülő legényt?
3. Milyen zsebkendőt adott ajándékba a lány a fiúnak?
4. Hogyan nevezzük az őszi betakarítás-
tól adventig tartó lakodalmi időszakot? 1.
5. Hová mentek el a fiatalok, hogy beje-
2.
lentsék házassági szándékukat?
6. Mi a neve a lánykérés utáni ajándék- 3.
cserének? 4.
7. Hol használta a lány a legénytől kapott 5.
guzsalyt?
6.
7.
Megfejtés:
53
indulás a templomba
vendégek fogadása
menyasszonytánc
menyasszony elbúcsúztatása
vacsora
Menyasszonytánc (Boldog)
54
A ketesdi templom
55
Karácsonyi ünnepkör
1. Milyen időszak advent?
Mikor kezdődik?
Milyen szokás jelezte sok vidéken az advent kezdetét?
56
7. A következő rejtvényben egy névnapi köszöntőt olvashatsz. Miután megfejtetted, írd le! Ha van
ilyen nevű ismerősöd, köszöntsd fel ezzel a versikével! Biztosan örömmel fogadja majd.
E őscid arpanpennü,
knüttöJ návtsI arájpan.
knüttöJ erételetzsit,
eveN erésélzövdü.
Betlehemesek (Mezőkövesd)
57
Itthon van-e a ,
Van-e jó ?
Menjen fel a ,
Hozzon le ,
Szúrja a !
8. Dunántúlon és Erdélyben a farsangban férjhez nem ment lányokat a legények kigúnyolták. Nézz
utána a Magyar néprajzi lexikonban, mi volt a vénlánycsúfolás!
58
3. Húzd ki az alábbi betűsorból a nagyböjti időszak játékainak elnevezését! Írd is le őket a vonalakra!
A fennmaradó betűkből összeolvashatod a böjti hetekre vonatkozó tilalmat. Írd a megfejtés vonalára!
Megfejtés:
kiszehajtás: villőzés:
59
A faluban:
nagycsütörtök:
nagypéntek:
nagyszombat:
T
O
L
M
61
Megfejtés:
Kapcsolata pünkösd ünnepével:
Pünkösdölők (Maconka)
62
63
Betlehemes játék
A betlehemezés országszerte népszerű szokásával már az előző órán megismerkedtél. A szinte min-
den településen ismert pásztorjáték főszereplője a süket, öreg pásztor, aki tréfás félrehallásaival
humoros helyzeteket teremt. A pásztorok is rendre félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de
jószívűek, és kevés javaikból szívesen adakoznak. Táncolnak, furulyáznak, énekelnek, majd a végén
adományokat kérnek.
Nagyon szép karácsonyi ajándékkal lephetnétek meg több családot, ha felkutatnátok a ti települé-
seteken szokásban lévő betlehemes játék szövegét. Érdeklődj a családtagoktól és az ismerősöktől, hát-
ha az idősebbek még emlékeznek rá! Osztálytársaiddal újítsátok fel ezt a szép hagyományt! A megta-
nult betlehemes játékot mutassátok be az iskolában, menjetek el a részt vevő gyerekek családjaihoz is!
Ha a ti településeteken nem volt szokás a betlehemezés, tegyetek újra élővé bármilyen más meg-
ismert karácsonyi szokást! (Lehetőleg helyi szöveg felkutatásával.)
Előfordulhat, hogy már nem sikerül felkutatni egyetlen helyi szöveget sem. Ebben az esetben az
itt olvasható galgahévízi betlehemes játékot is megtanulhatjátok. Ez is biztosan sok örömet szerez
majd azoknak, akiket megleptek előadásával.
64
Betlehemesek (Méra)
65
66
67
(Aztán a színpadon még tesznek egy kört, s a következő ének alatt érnek oda a folyópartra.)
Egyik leány: – Azért a ruhát vegyük le a kiszéről. Kár lenne, ha elvinné azt is a víz! (Gyorsan leve-
szik a kiszéről a ruhát, szépen összehajtogatják, s közben újra éneklik: Haj ki kiszi, kiszőce
a másik határba… Az ének végén bedobják a kiszét a vízbe. Ebben a pillanatban a szín-
pad bal oldalára legénycsapat vonul be, elöl szintén kiszét visz az egyik. A többi legény meg
rossz fazekat tart a kezében, azzal dobol. Egyik, másik kolompot visz és kolompol. Énekel-
ve, rövid úton mennek ők is a vízpartra. Ott ruhástól vízbe dobják a kiszét, melynek csak
ócska rongyokból van a ruhája. Ezt éneklik:)
68
Vargáné: (tojást ad a lányoknak) – Nekem meg adjatok egy kicsi ágat abból a villőből! (Letör
egy kis ágdarabot, azzal sorba veregetni kezdi a lányokat, s ezt mondogatja:)
Vargáné: – Mind menjetek firjhez, mind menjetek firjhez! (A lányok sikongatnak, nevetnek, és
kiszaladnak a színpadról.)
A kiszehordás (Boldog)
69
Gyermeklakodalom (Galgamácsa)
Gyermeklakodalmas
(Az esküvőről a menyasszonyos ház felé tartó lakodalmas menet énekszóra bevonul. Elöl megy a vőlegény a
menyasszonnyal, utánuk a nyoszolyólányok, a vőfények, a násznagyok, végül pedig a násznép. Énekelnek:)
70
71
72
(A csoportból kifut egy gyerek a gazda elé, Gazda: – Aztán sokat lopott?
és így szól:)
– Gazduram, gazduram, baj van! Kerülő: – Sokat ám!
Lopják a szőlőjét!
Gazda: – Akkor vigyük a bíró elé.
Gazda: – Ennek fele sem tréfa.
(Megindulnak vele a bíróhoz. Köszönnek:)
(A csoport énekbe kezd:) – Adj Isten, bíró uram!
Lopom uram szőlőjit,
Várom a kerülőjit. Bíró: – Adjon Isten. Mi járatban vannak ke-
Ha nem jön a kerülő, gyelmetek?
Viszem a szőlőjit.
Kerülő: – Ez az ember lopta a gazduram
(3–4-szer is eléneklik. A csoport tagjai közben úgy szőlőjit.
tesznek, mintha valamit szedegetnének a földről.
Ingerkednek a kerülővel is, szaladgálnak körülötte. Bíró: – Ez elég nagy baj! Akkor én megbün-
A kerülő kergeti őket, végül egyet megfog.) tetem érte.
Kerülő: – Hopp, megfogtuk a tolvajt! Gyerünk Gazda: – Az jó lesz. De nagyon ám, hogy más-
csak a gazdához. (Odatuszkolja a gaz- kor ne legyen kedve a szőlőmet lopni.
da elé.) Gazduram, ez az ember lopta
a szőlőjit. Bíró: (a tolvajhoz) – No, álljon féllábra kel-
med, és úgy ugrálja körül ezt a szőlő-
Gazda: – Lopta? hegyet.
Szüreti bál
73
74
3. A négy nagytáj jellemzői összekeveredtek az alábbi mondatokban. Válogasd szét őket, és az előt-
tük álló betűket írd a megfelelő nagytáj neve alá a térképen! Ha jól dolgoztál, a betűkből minden
nagytáj egy jellegzetes néprajzi csoportjának vagy néprajzi tájának nevét olvashatod össze.
S Területe nagy részén dombságok, közép- E A falvakban még ma is láthatunk boronafa-
hegységek magasodnak. lú, zsindelytetős, tornácos házakat.
P Az északi nagytájat a hegyvidéki környezet C A hűvösebb éghajlatú, csapadékosabb tájon
határozza meg. főként rozst termeltek.
H Száraz éghajlatú, sík vidék. Ö Nyugati területein boronafalú házakat épí-
SZ Földrajzilag elzárt, magas hegyek által ha- tettek.
tárolt terület. D A gazdálkodó emberek egy része tanyán élt.
A Elsősorban földfalú házakat építettek. LY Az állattartók nyájaikat nyaranta a dúsfüvű
Á A tölgyerdőkben makkoltató ridegtartással magaslati legelőkre hajtják.
őrizték a kanászok a kondáikat. O Még a XX. század derekán is élt a kiszehaj-
A Falvai völgyekben telepedtek meg. tás, a szentiváni tűzugrás szokása.
É Három nemzet élt itt együtt: a székelyek, a E A férfiviselet jellegzetes darabja a fehér posz-
szászok és a románok. tóból készült harisnya.
L Sokaknak megélhetést nyújtott a mészége- Ú Falvaiban gazdag népmese-, népdalkincs,
tés, faszénégetés. betyárballadák maradtak fenn.
R A legnagyobb tó közelében az emberek egy Z Ünnepi szokásai közül sokáig élt a regölés,
jelentős csoportja halászatból élt. a komatálküldés.
K Területén jelentős megélhetési forrás az er- K Hegyvidékének déli lejtőin hatalmas szőlő-
dőgazdálkodás, fakitermelés. ültetvények sorakoznak.
J Az itt élők fő foglalkozása földművelés és az K A pünkösdölés a XX. század közepéig élő
állattartás. népszokás volt.
K Híresek a pásztorfaragások. K Többnyire máig megőrizték nyelvjárásaikat,
Ó A lombos erdők alacsonyabb törzsű fáiból népdalaikat, néptáncaikat, szokásaikat.
készültek a zsilipelt falú házak.
75
H U M L G E V I M S C E R A T
G O L M A R N I Ő Z B N Á S Í
M E R C Z U L É M R A C R K V
A B E T D E C S G U J N T A S
F E C S A R N U L J T M É P E
O Z T A G C T R E I K U R U L
P E K S V E V N U T D A I V E
R T E H I K O L É N M E T Á T
Á Ő R I S Z E N T P É T E R I
K T Í L E É B C D E T A R E S
R Z T H L J E B V U O L Ü T Á
S Z E R E S T E L E P Ü L É S
Ö G T E T C E R B A F T E X I
Ú N T V E T A O N T M E T A K
P E H Ö V E J I H Í M Z É S A
K L Á M E Z Ő V Á R O S O K O
Á R Z V M T D A Z M I K Ő L B
76
Kérdések: 1.
1. Milyen eredetű 2.
nép a kun?
2. Milyen vallású a 3.
kunok többsége? 4.
3. Hol található a
Kiskunság? 5.
4. Melyik a Nagy- 6.
kunság fazekassá-
7.
gáról híres városa?
5. Mi az egyetlen 8.
fennmaradt kun 9.
nyelvemlék?
6. Melyik a jászok
Megfejtés:
egyik jelentős vá-
rosa? Jelentése:
7. Mi a jász női vise-
let jellegzetes da-
rabja?
8. Milyen eredetűek
a jászok?
9. Milyen vallású a
jászok többsége?
7. A székelyekről szóló részben olvashattad, hogy még a XVI. században is használták a rovásírást.
A megadott rovásábécé segítségével fejtsd meg az erdélyi népcsoport életmódjának jellegzetes ele-
meit! Írd a vonalra a szavakat, és fűzz hozzájuk rövid magyarázatot!
Tudnod kell, hogy a rovásírást balról jobbra olvassuk.
Tatárlakai korong
77
Dunántúl
Berzsenyi Dániel:
Alföld
Petőfi Sándor: Az Alföld
A tanyáknál szellők lágy ölében Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Ringatózik a kalászos búza, Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
S a smaragdnak eleven szinével Itt borúljon rám a szemfödél, itt
A környéket vígan koszorúzza. Domborodjék a sir is fölöttem.”
78
„A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátomásokban. Egy sötét holló röp-
dös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását találgatja. Titkos, homályos köd veszi körül, s hova el nem lát a
szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas, csodálatos dolgokkal. Fantasztikus népmesék elhullatott
morzsáit összegyúrja, s azok hitté keményednek lelkében.”
(Galandáné asszonyom)
„Kicsi a bágyi patak. A keskenyebbé vált ezüstszalag széles homokrámát kapott, és a csillogó homoknak is,
melyet a népregék tündéreinek pici lábai taposnak, sehol véget nem érő füzesek a kerete.”
(A bágyi csoda)
„No, ha most ez egyszer ki nem csap az a patak, s ki nem önti a bodokiakat, mint az ürgét, akkor mégis
jó dolog keresztény katolikus falunak lenni - lutheránus vidéken.”
(A néhai bárány)
Erdély
Benedek Elek: Édes anyaföldem (részletek a regényből)
„Ameddig a szem ellát: erdő. Sárguló, pirosodó falevelek tengere. Jobbra és balra végtelenségbe vesző hegy-
láncok, s lent a völgyben, hegyek aljában a Réka-patak kanyarog. Patak mentén fehérlik a széles országút,
hágva, lejtve hullámosan. Amott égbe kívánkozik egy hegyóriás: Hegyestető a neve. Azt regéli a nép róla:
itt volt Attilának, a nagy hun királynak legkedvesebb vára. Világverő nagy útjában ide tért meg rövid pi-
henőre. És itt halt meg Réka királynő. Patak partján komor méltósággal ül egy óriás mészkő, nagyobb a
házunknál: ez alatt alussza örök álmát.
Egyszerre kitágul a szűk völgy, az ország útjától hirtelen kanyarodással búcsút vesz a patak, s ország
útja és Réka patakja közt, akár a mesebeli, „terülj-abrosz”, őszi kökörcsin borította rét terül elénk. …
Csak egy futamodás Recsenyédtől Szentmárton, s itt megint oly képen akad meg a szemem, aminőt nem
láttam eddig: a templomot vastag, magas kőkerítés veszi körül, s a kőkerítés falából nagy, sötét szemek me-
rednek reám. Édesapám megmagyarázza, hogy Erdélyben sok templom körül van ilyen magas kőkerítés:
e mögé húzódott a falu népe az ellenség elől. Azok a likak meg arra valók voltak, hogy ágyúval meg pus-
kával kilőttek rajtuk.”
79
80