Helyesírás I.

Helyesírásunk alapelvei

Kapornaky Veronika
Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar
magyar–német osztatlan tanári szak, 2. évfolyam

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Helyesírásunk alapelvei
• A mai magyar helyesírás kialakulása hosszú történeti
fejlődés eredménye.
• A magyarban minden beszédhangnak külön jele van (kivétel
a j hang, mert kétféle jelölése is van: j, ly).
• Helyesírásunk szabályrendszerének megalkotásával a Magyar
Tudományos Akadémia foglalkozik.
• A magyar helyesírás szabályai című kézikönyv írja elő, mit hogyan kell
írnunk (jelenleg a 12. kiadás hatályos).

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
A magyar helyesírás…
• Hangjelölő (betűi a szavakban valóban
kiejtett hangokat tükrözik)
• Betűíró (nem szótag- vagy szóíró)
• Latin betűs
• Értelemtükröző (a szóalakokban
feltünteti a szóelemeket, a különírás-
egybeírás révén megkülönbözteti a
szókapcsolatokat és az összetett
szavakat, megkönnyítve ezzel a
pontosabb és gyorsabb megértést)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
A magyar helyesírás négy alapelve
• I. A kiejtés szerinti írás:
Ø A szavakat többnyire ejtésüknek megfelelően írjuk le.
Ø A kiejtés elve alapján jelöljük a hosszú és a rövid hangokat, ennek
jelentésmegkülönböztető szerepe van (pl.: őrült – örült, sarkal – sarkall).

• II. A szóelemzés elve:

Ø A toldalékos és az összetett szavakat úgy írjuk le, hogy a szóelemek
világosan felismerhetők legyenek (pl.: egész-ség, mag-tár).
Ø Kivételt képeznek ez alól a mássalhangzótörvények írásban jelölt esetei
(pl.: ormány, lélegzik).

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
A mássalhangzótörvények

1. Részleges hasonulás
• zöngésség szerinti részleges hasonulás
Ø zöngésedés: a zöngés msh. az előtte álló zöngétlen msh.-t
zöngésíti
pl.: vasgyár (a zöngés gy zöngésíti a zöngétlen s hangot)
Ø zöngétlenedés: a zöngétlen msh. az előtte álló zöngés msh.-t
zöngétleníti
pl.: rögtön (a zöngétlen t zöngétleníti a zöngés g-t)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
 • képzés helye szerinti részleges hasonulás:
Øamikor az n hang után m, p, vagy b áll
pl.: színpad, azonban (a p és b hangok képzési helye miatt az előttük
álló n hang helyett m-et ejtünk)

Øamikor az n hang után gy, ny vagy ty áll

pl.: öngyújtó, angyal (a gy hang képzési sajátosságai miatt az előtte
álló n helyett ny-et ejtünk)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
2. Teljes hasonulás – két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik
teljesen magához hasonlítja a másikat
• írásban jelölt teljes hasonulás: az egyik hang a másikat teljesen
magához hasonlítja, melyet írásban is jelölünk
pl.: a -val, -vel, -vá, -vé ragok esetében
busz+-val=busszal, szép+-vé=széppé

• írásban jelöletlen teljes hasonulás: csak kiejtésben valósul meg

pl.: egészség, anyja (az egészség szóban az sz helyett s-et, a anyja
kifejezésben a j helyett ny-et ejtünk)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
3. Összeolvadás – két különböző msh. egy harmadik msh.-vá olvad össze
pl.: barátság, nénje (a barátság szóban cs-t, a nénje szóban ny-et ejtünk)

4. Mássalhangzó-rövidülés – ha egy hosszú és egy rövid msh. egymás mellé

kerül, a hosszú msh. ejtésben gyakran megrövidül
pl.: varrt, arccal (a varrt szót egy r-rel, az arccal szót egy c-vel ejtjük)

5. Mássalhangzó-kiesés – a három egymás mellé került msh. közül a középső,

ha ez d vagy t, ejtés során gyakran kiesik
pl.: mindnek, most sincs (a mindnek szóban a d-t nem ejtjük, a most sincs
szókapcsolatban pedig a t esik ki az ejtés során)

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Feladatok:
1. Milyen mássalhangzótörvény valósul meg a következő szavakban?
Csoportosítsd őket!
bolondság, öngyújtó, nagyjaink, bátyja, fonjátok, bicikli, szegfű, egyszer, fagyjon, egészség,
adsz, község, nagyság, ablakban, szívtelen
Részleges hasonulás Teljes hasonulás Összeolvadás

2. Folytasd a gyakorlást a következő oldalon!

https://learningapps.org/2761582
“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
• III. A hagyomány elve:
Ø Néhány régi családnév írásakor megtartottuk a régi helyesírást tükröző
írásmódot (pl.: Zichy, Dessewffy).
Ø A dz és a dzs írásakor a hangot akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú
hangot ejtünk (pl.: madzag, maharadzsa), kivéve az írásban jelölendő teljes
hasonulásokat (pl.: eddze).
Ø A ly hangot a mai köznyelvben már nem használjuk, de írásban még
jelöljük azokban a szavakban, amelyekben valamikor szerepelt.
Ø Nézd meg az Édes anyanyelvünk 2019. 07. 14-i adását!
https://mediaklikk.hu/video/edes-anyanyelvunk-2019-07-14-i-adas-a-j-es-
az-ly-hasznalata/

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Feladatok:
3. Pótold a hiányzó j vagy ly betűket! - https://learningapps.org/1536262

4. Pótold a hiányzó j vagy ly betűket!

pocso_a, papagá_, zsiva_, mu_a, má_va, karva_, ha_ó, korcso_a, la_tor_a, bó_a,
harká_, _ukas, tava_, vá_ú, kese_ű, gó_a, bo_ler, bú_ócska, dagá_, szerá_, mora_,
pá_a, bo_gó, tébo_, ami_en, röhe_, kéte_, cseve_, aszá_

5. Vannak tulajdonnevek, amelyeket kiejtés szerint írunk le, ugyanakkor van

olyan változatuk, ahol a hagyomány elve érvényesül.
a. Mi lehet a következő tulajdonnevek régies párja? – Ördög, Gál, Bacsányi
b. Mi lehet a következő tulajdonnevek kiejtés szerinti alakja? – Biró, Buday,
Kultsár

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
• IV. Az egyszerűsítő írásmód:
Ø A hosszú cs, dz, dzs, gy, ly, ny, sz, ty, zs hang jelölésekor a betűnek csak
az első jegyét ismételjük meg (pl.: pottyan, briddzsel).
Ø Ha toldalékolás miatt három mássalhangzó kerül egymás mellé, csak
kettőt írunk (pl.:orr+ra=orra, toll+lal=tollal).
Ø Nem egyszerűsíthetünk azonban az összetett szavak határán, ki kell
írnunk a teljes mássalhangzót (pl.: kulcscsomó, fénynyaláb), három
mássalhangzó esetén kötőjelet alkalmazunk (pl.: hossz-számítás, balett-
táncos).
Ø Ez a szabály nem érvényesíthető a tulajdonnevekre sem (pl.: Mann-
nal, Tallinn-nal), kivéve a keresztnevek esetében, ahol mindkét alak
elfogadott (pl.: Mariann-nál, Mariannál).

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Feladat:
6. Helyesírási totószelvény – Melyik a helyes írásmód? Tippelj!
1 2 X Tipp
szekfű szegfű szegfü
tett-tel tettel tetttel
edzük edzzük eddzük
folyjon follyon fojjon
Chagall-lal Chagalllal Chagallal
metszük metsszük mettszük
lebontat lebont-tat lebonttat
cikcakk cikkcak cikkcakk
játszon játszjon játsszon
kultúrális kúltúrális kulturális
bölcsöde bölcsőde bőlcsöde
lélekzik lélegzik lélegzzik

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
Megoldások:
1. részleges hasonulás: öngyújtó, bicikli, szegfű, ablakban, szívtelen; teljes
hasonulás: nagyjaink, bátyja, fagyjon, egészség, község; összeolvadás:
bolondság, fonjátok, egyszer, adsz, nagyság
4. pocsolya, papagáj, zsivaj, mulya, mályva, karvaly, hajó, korcsolya, lajtorja, bója,
harkály, lyukas, tavaly, vályú, keselyű, gólya, bojler, bújócska, dagály, szeráj,
moraj, pálya, bolygó, téboly, amilyen, röhej, kétely, csevej, aszály
5. a. Eördögh, Gaál, Batsányi
b. Bíró, Budai, Kulcsár
6. 2, 2, X, 1, 1, 2, 1, 1, X, X, 2, 2

A 4-6. feladatok megoldását itt is ellenőrizheted: https://helyesiras.mta.hu

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”
 Felhasznált irodalom

• Fráter Adrienne. Magyar nyelv a középiskolák számára 9. Negyedik kiadás. Mozaik Kiadó, Szeged. 2013. 175–178.o.
• Magyar Tudományos Akadémia. A magyar helyesírás szabályai. Tizenkettedik kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
2015. 44–46., 32., 36.o.
• Széplaki Erzsébet. Nyelvtan és helyesírás tankönyv 8. évfolyam. Apáczai Kiadó, Celldömölk. 2009. 138–139.o.
• Szűts László. Szójátéktár (Anyanyelvi fejtörők). Ciceró Könyvstúdió, Budapest. 143–152.o.
• https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv/nyelvtan-5-osztaly/helyesirasunk-
alapelvei/a-hagyomanyos-irasmod
• Eredeti fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

“A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara polgárai a távoktatásért” Veszprém, 2020”