23/11/2020
I. 2013. évi V. tv.
KÉPVISELET – ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
KERESKEDELMI KÉPVISELET
2020. november 7.
6:11. § [Képviselet]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik,
más személy útján is lehet jognyilatkozatot
tenni. A képviselő által megtett
jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet
jogosítja és kötelezi.
(2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági
vagy hatósági határozaton, létesítő
okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.
6:12. § [A képviseleti jog korlátozása]
A képviselő jogkörének korlátozása
jóhiszemű harmadik személlyel
szemben hatálytalan, ha e törvény
eltérően nem rendelkezik.
3:29-31. §§ - jogi személy képviseletének
általános szabályai
6:11-6:20. §§ képviselet
1.Általános szabályok
2.Ügyleti képviselet
3.Képviselet egyes sajátos esetei
A képviseleti jog forrása:
• jogszabály,
• bírósági vagy
• hatósági határozat,
• létesítő okirat vagy
• meghatalmazás
alapulhat.
6:13. § [Érdekellentét]
(1) Ha a képviselő és a képviselt között
érdekellentét van, a képviselő által tett
jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja.
(2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő
az ellenérdekű fél vagy annak képviselője.
(3) A képviselt nem támadhatja meg a
jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor
az érdekellentétről tudott.
1
 23/11/2020

Ugyanaz a képviselő személye? 6:14. § [Álképviselet]

(1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti
. jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot
tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált
ki joghatást.
(2) Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot
nem hagyja jóvá, a jóhiszemû álképviselõ a
harmadik személynek a jognyilatkozat
megtételébõl eredõ kárát, a rosszhiszemû
álképviselõ a harmadik személynek a teljes kárát
köteles megtéríteni.

6:15. § [Meghatalmazás] 6:17. § [A képviselet terjedelme]

(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő
egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a A képviseleti jog kiterjed mindazon
képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz cselekmények elvégzésére és
vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a
meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatok megtételére, amelyek a
jognyilatkozatot jogosult tenni. képviselettel elérni kívánt cél érdekében
(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek.
szükségesek, amilyeneket jogszabály a
meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra
előír.
(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

6:18. § [Vélelmezett és látszaton

Spec. szabályok
alapuló képviselet]
(1) Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára .
nyitva álló egyéb helyiségben képviselõnek kell tekinteni
azt a személyt, akirõl okkal feltételezhetõ, hogy az ott
szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A
képviselõ jogkörének korlátozása harmadik személlyel
szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a
korlátozásról tudott.
(2) Képviselõnek kell tekinteni azt a személyt, akirõl
eljárása és a képviselt személy magatartása alapján
okkal feltételezhetõ, hogy jogosultsággal rendelkezik a
képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.

2

3:29. § [A jogi személy törvényes
képviselete]
(1) A jogi személy törvényes képviseletét a
vezetõ tisztségviselõ látja el.
(2) A vezetõ tisztségviselõ képviseleti jogát
önállóan gyakorolja.
(3) A vezetõ tisztségviselõ köteles a jogi
személy jogszabályban elõírt adatait a
nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
3:116. § [A társaság képviselete.
Cégjegyzés]
(1) A gazdasági társaságot vezetõ tisztségviselõi
és képviseletre feljogosított munkavállalói
írásban cégjegyzés útján képviselik.
(2) Az ügyvezetés a cégvezetõ számára általános
képviseleti jogot biztosíthat.
(3) A cégvezetõ és a képviseletre jogosult
munkavállaló képviseleti jogát érvényesen nem
ruházhatja át másra.
II. KÉPVISELET - alapok
a. Képviselet fogalma
b. Képviselet forrásai
c. Speciális képviseleti szabályok
d. Álképviselet és következményei
17
23/11/2020
3:30. § [Szervezeti képviselet]
(1) Ha a jogi személy létesítõ okirata vagy szervezetére és
mûködésére vonatkozó belsõ szabályzata a jogi személy
szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz
meg, e tisztség betöltõje a jogi személy önálló képviselõje.
(2) A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezeti egységének vezetõje az egység rendeltetésszerû
mûködéséhez szükséges körben a jogi személy önálló
képviselõje.
(3) Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a
jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi
személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti
jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli
nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkezõ
más személlyel együttesen gyakorolhatja.
megbízás
• 6:274. § - ha a megbízás teljesítéséhez
szerződés kötése vagy más jognyilatkozat
tétele szükséges, a megbízás a
meghatalmazást is magában foglalja.
a. Képviselet fogalma:
• Ptk. főszabály: jogalanyok nem kötelesek
magánjogi viszonyaikban személyesen eljárni.
KIVÉVEtel: végrendelkezés, házasság kötés,
egyes megbízási ügyletek, stb.
• Aki más helyett, megfelelő jogosultság alapján,
akaratnyilatkozatot tesz /elfogad, képviselőnek
nevezzük.
• A nyilatkozat a képviselőé, saját
akaratnyilatkozata, de annak joghatálya a
képviselt személyében áll be.
18
3

6:11. § [Képviselet]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik,
más személy útján is lehet
jognyilatkozatot tenni. A képviselő által
megtett jognyilatkozat közvetlenül a
képviseltet jogosítja és kötelezi.
(2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági
vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton
vagy meghatalmazáson alapulhat.
Képviselet tartalma
Nem szabályozza jog a képviseleti jog tartalmát,
csak kivételesen: pl. 6:18. §
- Aktív vagy passzív vagy mindkettő
(jognyilatkozat megtétele vagy csak fogadása, kihez kell
címezni a címzett jognyilatkozatot jogi személynél?)
- Mire terjed ki – szerződéskötésre v. annak
előkészítésére v. a teljesítésre is (pl. pénz,
okirat vagy dolog átvétele)
- Csak teljesítésre terjed: pl. árukiadó!
21
Forrásai – eredete 6:11.§ (2) bek.
(2) A képviseleti jog
• jogszabályon,
• bírósági vagy
• hatósági határozaton,
• létesítő okiraton vagy
• meghatalmazáson
• vagy egyéb tényen alapulhat.
23/11/2020
Képviselő – helyettesíti a jogalanyt
• A képviselő által megtett jognyilatkozat
közvetlenül a képviseltet jogosítja és
kötelezi.
• Saját neve alatt, saját akaratával, de más
nevében jár el -
6:12. § [A képviseleti jog korlátozása]
A képviselő jogkörének korlátozása
jóhiszemű harmadik személlyel
szemben hatálytalan, ha e törvény
eltérően nem rendelkezik.
3:26. § [A jogi személy törvényes
képviselete]
(1) A jogi személy törvényes képviseletét a
vezető tisztségviselő látja el.
(2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát
önállóan gyakorolja.
(3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi
személy jogszabályban előírt adatait a
nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
4
 23/11/2020

3:27.§ [Szervezeti képviselet] (1) Szervezeti képviselő / létesítő okirat

(1) Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és
működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy Pld.
szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz
meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.
1. Gazdasági társaságok –Új-Ptk. 3:116. §
(2) A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező 2. Alapítvány –3:29. § + 3:397. §
szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű
működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló
3. Egyesület – Új-Ptk. – JSZ ÁT 3:29. §
képviselője. 4. Egyetem – spec. Jogszabály -
(3) Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve
a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi
személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti
jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában
meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel
együttesen gyakorolhatja.
26

3:116. § [A társaság képviselete.

3:397. § [A kuratórium]
Cégjegyzés]
(1) A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői (1) A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve.
és képviseletre feljogosított munkavállalói A kuratórium tagjai az alapítvány vezető
írásban cégjegyzés útján képviselik. tisztségviselői.
(2) Az ügyvezetés a cégvezető számára általános
képviseleti jogot biztosíthat. + JSZ ÁT
(3) A cégvezető és a képviseletre jogosult
munkavállaló képviseleti jogát érvényesen nem
ruházhatja át másra.

(2) Törvényen alapuló képv.

3:405. § [Az állam jogalanyisága]
a) Magyar állam - Új Ptk. 3:405. § (2) bekezdés
(1) Az állam a polgári jogi
b) kiskorú – (korábbi Csjt. 86. §) - új Ptk. 4:161. jogviszonyokban jogi személyként
§ (1) és (2) bekezdés vesz részt.
(2) Az államot a polgári jogi
jogviszonyokban az állami
vagyonért felelős miniszter
képviseli.
29

5

4:161. § [A gyermek törvényes
képviselete]
(1) A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és
kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és
vagyoni ügyeiben képviseljék.
(2) A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő
a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes
képviselőként nem járhat el.
6:14. § [Meghatalmazás]
(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő
egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a
képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz
vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a
meghatalmazás alapján a képviselő
jognyilatkozatot jogosult tenni.
(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek
szükségesek, amilyeneket jogszabály a
meghatalmazás alapján megtehető
jognyilatkozatra előír.
(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.
meghatalmazás
• Egyoldalú
• Címzett
• Jognyilatkozat
• Forma (az alapügylettől függően)
• Visszavonható
Elvileg absztrakt – azaz érdektelen, ki miért ad
képviseleti meghatalmazást
Speciális szabályok: pld. perbeli képviselet
Vitatható: BH2011.2.43 (LB Gfv.X.30.288/2009)
35
23/11/2020
(3) Jogügyleti képviselet
• A fél – képviselt - akaratából, az ő
jognyilatkozat révén keletkezik
• A jognyilatkozat, a képviseleti hatalom forrása
6:15. § [Általános meghatalmazás]
Ügyek egyedileg meg nem határozott
körére adott meghatalmazás akkor
érvényes, ha teljes bizonyító erejű
magánokiratba vagy közokiratba
foglalták. A határozatlan vagy öt évnél
hosszabb időre szóló általános
meghatalmazás öt év elteltével
hatályát veszti.
6:18. § [Vélelmezett és látszaton
alapuló képviselet]
(1) Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom
számára nyitva álló egyéb helyiségben
képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről
okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos
jognyilatkozatok megtételére jogosult. A
képviselő jogkörének korlátozása harmadik
személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a
harmadik személy a korlátozásról tudott.
6

6:18. § [Vélelmezett és látszaton
alapuló képviselet]
(2) Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt,
akiről eljárása és a képviselt személy
magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy
jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy
nevében jognyilatkozatot tenni.
- Eljárása
- Képviselt személy magatartása
1959-Ptk. 220. §; látszaton alapuló képviselet
• BH 1986.241 (építési napló)
• BH 1996.526 (használt gk. kereskedő)
• BH 1994.96 (orosz export – női blúzok)
• BH 2000.196 (ügyvédjelölt okozta kár)
• BH 2006.331 (banki alkalmazott)
• BH 2005.21 (felszámolás alatt lévő
társaság)
39
6:19. § [Ügyeinek vitelében
akadályozott személy képviselete]
(1) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel
annak, akit körülményei ügyeinek vitelében
akadályoznak. A gondnokrendelést bármely
érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak
hivatalból is helye van.
(2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy
cselekvőképességét nem érinti.
23/11/2020
4. Vélelmem alapuló képviselet
1959-Ptk.
220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás
nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek
az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben
dolgozó alkalmazottat és tagot - amennyiben
jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a
körülményekből más nem következik - az ott
szokásos szerződések megkötésénél és
lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell
tekinteni.
(2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása
harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha
a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett
volna. 38
ún. látszaton alapuló képviseletet.
„ A bírói gyakorlat ismeri még a harmadik jóhiszemű
személyek irányában az ún. látszaton alapuló
képviseletet. Ez olyan dolgozók tekintetében áll fenn,
akik beosztásuknál fogva rendszeres tárgyalásokat
folytatnak és a harmadik jóhiszemű személyek a
munkáltató, illetve szervezeti képviselője eljárásából
(pl. maga küldi a tárgyalásra a dolgozóját és annak
eljárását már más alkalommal is jóváhagyta) alapos
okkal következtetnek arra, hogy az illető személynek
képviseleti jogosultsága van.”- BH1994.96
40
6:20. § [Eseti gondnokság és eseti
gyámság]
(1) A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a
gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése
folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt
nem járhat el.
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
• a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen
vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott
nagykorú személynek nincs törvényes képviselője
vagy annak személye nem állapítható meg; továbbá
• b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében
egyébként akadályozott személy jogainak megóvása
érdekében szükséges.
7
 23/11/2020

6:17. § [Érdekellentét] c. Speciális képviseleti szabályok

(1) Ha a képviselő és a képviselt között
érdekellentét van, a képviselő által tett
1) Kereskedelmi ügynök
jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja.
(2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő 2) Biztosítási jog – képviselet fajtái
az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. 3) Bizomány
(3) A képviselt nem támadhatja meg a
jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor
4) Kereskedelmi jogi formák
az érdekellentétről tudott. 5) Egyéb
44

(1) 2000:CXVII. tv. – hat.kiv. 1. A közvetítői szerződés általános

1. § (1) E törvény hatálya az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre (a szabályai
továbbiakban: kereskedelmi ügynöki szerződés) terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében

6:288. § [Közvetítői szerződés]
állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra
vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a
megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való -
Közvetítői szerződés alapján a közvetítő
megkötésére is jogosult megbízója és harmadik személy között
(3) Önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony
alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Önálló kereskedelmi
szerződés megkötésének elősegítésére
ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján
végezhető.
irányuló tevékenység folytatására, a
(4) Nem minősül önálló kereskedelmi ügynöknek az, akinek a más nevében
történő szerződéskötéshez való joga jogszabályon alapul.
megbízó díj fizetésére köteles.
(5) E törvény rendelkezéseit - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
- megfelelően alkalmazni kell az olyan önálló kereskedelmi ügynöki
szerződésre is, amelynek tárgya szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra,
értékpapírra vonatkozó szerződés vagy tőzsdei ügylet közvetítése.
45 46

(2) 6:289. § [A közvetítő képviseleti 2. A tartós közvetítői szerződés

jogának terjedelme] 6:293. § [Különös szabályok önállóan eljáró
Ha e törvény eltérően nem közvetítő esetén]
rendelkezik, a közvetítő megbízója (1) Közvetítői szerződés alapján a közvetítő
nevében az általa közvetített szerződés tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva
megkötésére és az annak alapján megbízójának harmadik személyekkel
kötendő szerződések közvetítésére, illetve a
történő teljesítés elfogadására nem megbízó nevében történő megkötésére, a
jogosult. megbízó díj fizetésére köteles.

48

8

6:294. § [A közvetítő képviseleti
jogának terjedelme]
Ha a közvetítő az általa közvetített szerződés
megkötésére jogosult, a képviseleti joga minden
olyan jognyilatkozat megtételére kiterjed, amely
a közvetített szerződések teljesítésével
rendszerint együtt jár. Ez a jog nem foglalja
magában a már megkötött szerződések
módosításához, a pénz átvételéhez és a fizetési
határidő megállapításához való jogot.
(4) Bizomány-
• A bizomány – szerződéstípus!
• Közvetett képviselet – képviselt és 3. személy
között nem jön létre jogviszony!
51
szállítmányozás
. Szállítmányozási szerződés alapján a
23/11/2020
(3) Bit. – 2014: LXXXVII. tv.
• Bit. 369. § - biztosításközvetítő tevékenység
• Függő v. független
• Függő – ügynök – egy biztosító termékeit vagy
több biztosító egymással nem versenyző
termékeit (+ spec. szabályok)
• Független –
• alkusz v. többes ügynöki tevékenység
• Alkusz – 398. § független ügynök
• Vezérügynök – 395. § teljes körű felhatalmazás
50
6:281. § [Bizományi szerződés]
(1) Bizományi szerződés alapján a bizományos a
megbízó javára a saját nevében ingó dologra
adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj
megfizetésére köteles.
(2) E fejezet rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell az olyan bizományi szerződésre,
amely alapján a bizományos más szerződés
kötésére vállal kötelezettséget.
(3) Semmis a bizományi szerződés, ha annak
alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a
megszerzésére köteles.
6:302. § [Szállítmányozási szerződés]
szállítmányozó a saját nevében a
megbízó javára küldemény
továbbításával összefüggő szerződések
megkötésére és jognyilatkozatok
megtételére, a megbízó díj fizetésére
köteles.
54
9

6:303. § [Igényérvényesítés]
A szállítmányozó a megbízó igényeit a
fuvarozóval és más, a szállítmányozó által
igénybevett közreműködőkkel szemben, a
megbízó utasítása esetén a megbízó
költségére és veszélyére köteles
érvényesíteni. A szállítmányozó utasítás
nélkül is köteles a megbízó jogainak
megóvásához szükséges nyilatkozatokat
megtenni.
55
(6) Egyéb – pld. bankszámla
2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
20. § (1) A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó
jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél
fogva jogosultként meghatározott személy (…) - a pénzforgalmi
szolgáltató által rendszeresített módon - írásban jelenti be (…)
a fizetési számla felett rendelkezni jogosultat. A pénzforgalmi
szolgáltató nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a
vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett
személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek
megfelel-e.
57
IV. Képviseleti hatalom nélküli eljárás,
álképviselő
• Mi a joghatálya annak, ha a képviselőnek nem
volt képviseleti hatalma?
• NINCS jogügylet (szerződés) vagy van, de
hibás?
• Főszabály: a képviselt utólag jóváhagyhatja
• Ha nem, akkor NINCS ügylet! Nemlétező
ügylet!
59
23/11/2020
(5) Kereskedelmi jogi képv.
• A kereskedelmi forgalom kevésbé kötött
képviseleti formákat is megkövetel
• 1959-Ptk. 30. § (2) bek. – szervezeti
egység vezetőjének korlátozott
képviseleti joga
• 1959-Ptk. 220. § - ügyfélforgalom
számára nyitva álló helyiségben lévő
személyek korlátozott képviseleti joga.
56
3:256. § [A részvényesi
meghatalmazott]
A részvényes jogainak a társasággal
szemben való gyakorlására részvényesi
meghatalmazottat bízhat meg, aki a
részvénytársasággal szemben a
részvénykönyvbe való bejegyzést követően
a részvényesi jogokat saját nevében, a
részvényes javára gyakorolja.
6:13. § [Álképviselet]
(1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti
jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot
tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált
ki joghatást.
(2) Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot
nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a
harmadik személynek a jognyilatkozat
megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű
álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát
köteles megtéríteni.
10
 23/11/2020

jogkövetkezmény
1. Nem jön létre ügylet – nincs ügylet (hibás
felfogás szerint van, de semmis!)
2. álképviselő kártérítési kötelezettsége
3. Kivel szemben? – akinek nevében eljárt v.
akivel szemben cselekedett? – mind a kettő
4. Különbség: károk tekintetében

61

11