Polgári jog III.

- Gyakorlat

 kötelmi jog jogforrásai

 Ptk.
 Ptké. 2013. évi 113. évi tv
 kötelmi jogi törvények
 kormányrendeletek
 pl. kötelező jótállásról
 Ptk jellemzői
 monista jellegű
 természetes személy és az üzleti élet potenciális szereplőire vonatkozó joganyagot
tartalmazza
 kódex jellegű
 egyetlenegy törvénykönyv tartalmazza az összes magánjogi jogszabályt
 ez a főszabály
 egyszerű többséggel elfogadható
 speciális szerkezeti felépítése
 egyetlen egy jogszabály, ami könyvekre tagozódik
 a kötelmi könyv a 6.
 további 6 szerkezeti egységre oszlik
 kötelmek közös szabályaiez a félév
 szerződések általábanez a félév
 egyes szerződésekjövő félév
 felelősség a szerződésen kívül okozott károkért ez a félév
 értékpapírkereskedelmi jog
 egyéb kötelem keletkeztető tényekez a félév
 miért fontos az új szabályozás
 a régi ezt a dogmatikai megközelítést nem használta
 ott a szerződések alatt voltak a kötelmek is
 különbség van a kötelem és a szerződés között
 kötelem egy gyűjtőfogalom, ezen belül van a szerződés is
 mi következik ebből a jogalkalmazáshoz
 3 helyről kell összeszedni az anyagot
 kötelmek-szerződések általában-konkrét szerződés
 Ptké
 az új Ptk. 2014. március 15 óta hatályos
 az új Ptk rendelkezéseit ez időponttól kell alkalmazni
 ezt megelőzően keletkezett kötelmekre a régi Ptk rendelkezéseit kell alkalmazni
 azt megelőzően már fennálltak, de ezt következően jogi tény változás éri
 a Ptké szerint ekkor, is a régit kell alkalmazni
 kivétel
 a tv. egyesével felsorolja ezeket
 oka: kedvezőbb az új a felekre nézve, vagy van egy össztársadalmi
érdek

62
 Kötelmek közös szabályai
 kötelem fogalma
 6:1.§ (1)
  A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a
szolgáltatás teljesítésének követelésére.
 mellérendelt jogviszony 2 vagy több személy között, amiből kifolyólag
kötelezettség keletkezik egy szolgáltatás teljesítésére, másik oldalról jogosultság
egy szolgáltatás teljesítésének követelésére
 relatív szerkezeti
 név szerint ismert 2 vagy több alany, akik kölcsönösen jogosítottak és
kötelezettek
 az egyik fél kötelezettsége, a másiknak jog
 pozitív tartalmú
 tevőleges magatartásra irányul
 irányulhat6:1.§ (2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre,
tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
 dare
 facera (tevékenység
 non-facere
 prestare
 szabályozás jellege
 főszabály szerint diszpozitív
 a felek egyező akarattal eltérhetnek a tv-től
 a szabályok tipikus élethelyzeteket szabályoznak, valamely fél érdekét
kiegyensúlyozó szabályok
 az eltérés mindig többlet teherrel, költséggel, adminisztrációval jár,
 kógens
 6:1.§ (3)
 A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös
szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést
nem tiltja.
 ha a ptk tiltja
 pl. fogyasztóvédelmi szabályok
 a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérés engedélyezett csak
 ami nem esik bele ebbe, attól nem lehet eltérni
 definíciószerű szabályok
 kötelem keletkeztető tényállásokjogi tények melyekből kötelem fakad 6:2.§
 a) „külkalandozó”/extravagáns kötelmek
 olyan kötelem keletkeztető tényállások, melyek szabályozása nem a ptk
kötelmi jogi könyvében vannak szabályozva
 pl.: tulajdonostársak egymáshoz való viszonya, tulaj és haszonélvező
viszony, tartási kötelem
 ide jobban tartoznak tartalmukat tekintve

62
 b) közhatalmi aktusok 6:2.§ (3)
 jogszabály
 közvetlen úton
 pl.: az állam saját tulajdonában lévő ingatlan átruházta az
önkormányzatra, egyházra
 közvetett úton
 pl.: kötelező ügyvédi felelőségi biztosítási szerződés
 a tv kötelez rá
 bírósági határozat
 konstitutív határozatoklétrehozza, megszünteti a jogviszonyt
 pl.: közhatalom bírói gyakorlása
 cégnyilvántartásba felvesznek egy céget
 szűk körben a bíróság szerződést hozhat létre, módosíthat
 jognyilatkozatot pótolhat
 mérséklési jogkör
 hatósági határozat
 inkább közvetlen úton
 kisajátítási határozat
 c) személyiségi, dologi jog megsértése
 d) szerződés
 e) károkozás
 f) egyoldalú jognyilatkozat 6:2.§ (2)
 jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik belőle kötelem
 az minősül ennek, amit a ptk annak ismer el
 Mi az a jognyilatkozat? 6:4.§ (1)
 joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat
 3 alakszerűségi formaJognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló
magatartással tehető.
 szóban
 írásban
 akár jogszabály, akár a felek előírhatják, hogy a
jognyilatkozatok csak meghatározott alakban tehető meg
 ekkor csak akkor lesz érvényes
 pl.: ingatlan adásvétele csak írásban érvényes
 ha kötelező az írásbeliség, akkor nemcsak a létrehozáshoz,
hanem minden egyéb jognyilatkozathoz szükséges az
írásbeliség

62
  Mit értünk írásbeli nyilatkozat alatt?
 legalább a jognyilatkozat lényeges tartalmát írásba kell
foglalni, ahhoz, hogy érvényes legyen
 mindig az adott jognyilatkozattól függ
 Az a jognyilatkozat, amit a nyilatkozattevő aláír. Valamint
az a nyilatkozat, amit úgy közölnek, amiből azonosítani
lehet a tartalmát, a nyilatkozat tevő személyét, a megtétel
időpontjátkonjunktív feltételek
 email és sms is lehetne, de nem az mivel a nyilatkozattevő
személye nem egyértelműen azonosítható (bárki elveheti
ezeket)csak az elektronikus aláírással ellátott minősül
annak
 ráutaló magatartás
 jognyilatkozatok hatálya
 az az időpont amikortól kezdve alkalmas a célzott joghatás kiváltására
 jelenlévők között tett nyomban hatályossá válik
 az, amiről a másik fél a megtételkor tudomást szerez
 lehet telefonon keresztül is
 távollévők között tett a megérkezéskor válik hatályossá
 pl.: levél útján, email útján
 Mik az egyoldalú jognyilatkozatok?
 alapítványrendelés
 díjkitűzés
 egyéb kötelem keletkeztető tények alatt van szabályozva (588.§)
 egyoldalú kötelezettségvállalással anyagi juttatás kilátásba
helyezésével ösztönzés valamely teljesítmény, vagy eredmény eléréséért
 ingyenes jognyilatkozat
 nyilvánosan kell megtenni
 bírói gyakorlat szerint lehet egy szűkebb, zárt kör is
 a díjkitűző érdekét szolgálja
 pl.:
 reklámszlogen pályázat (akié a legjobb kap x összeget)
 találói díj kitűzése
 sportteljesítmények honorálása
 ez alapján a teljesítmény létrehozójának kikényszeríthető alanyi joga
keletkezik, akkor is, ha nem tudott a díjkitűzésről
 ha többen tesznek eleget a díjkitűzésnek, akkor közreműködésük
arányában kell
 ha egymásra tekintet nélkül, vagy a közreműködés aránya nem
állapítható meg, akkor a díjkitűző meghatározhatja, kinek mennyi jut,
csak pontosan meg kell határozni a feltételeket
 vissza lehet e mondani?
 érvényesen visszavonni, csak akkor lehet, ha a visszavonás jogát
fenntartotta, és legalább olyan nyilvánosan kell, mint ahogy
kitűzték
 azzal szemben nem hatályos a visszavonás, aki már teljesítette

62
  közérdekű célra történő kötelezettségvállalás (589-892.§)
 egyéb kötelem keletkeztető tények
 egyoldalú jognyilatkozattal arra vállal kötelezettséget, ingyenesen,
hogy vagyoni jutatást juttat közérdekű célra
 hézagpótló intézmény volt addig, amíg nincs alapítvány
 szabadabb, mint az alapítvány
 gyakorlatban nagyon ritka
 visszavonás lehetősége
 egyszeri szolgáltatásra vállalt kötelezettség csak a teljesítés előtt,
és a olyan lényeges körülmény változik meg amitől nem várható el,
hogy teljesítse
 határozatlan ideig tartó rendszeres szolgáltatást bármikor vissza
lehet mondani
 végrendelet, hagyomány megtagadása
 egyszemélyes gazdasági társaság alapítása
 tartozás elismerés (6: 23.§)
 fogalom
 egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelyben a kötelezett elismeri,
hogy a jogosulttal szemben kötelezettsége, tartozása áll fenn
 Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik
meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása,
hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában
nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem
érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.
 ennek következtében a bizonyítási teher megváltozik
 amíg a kötelezett nem tesz tartozáselismerő nyilatkozatot, addig
a jogosultnak kell bizonyítani, hogy fennáll a követelés
 a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy ő nem tartozik
 a kötelezett helyzete megnehezül, a jogosult helyzete
könnyebb lesz
 a végrehajtásról szóló törvény alapján, ha ezt a nyilatkozatot
közjegyzői okiratba foglalja, akkor az, közvetlenül végrehajthatóvá
válik nincs szükség bírói útra
 az elévülést megszakítja
 g) utaló magatartás
 A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek
szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra
indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
 h) jogalap nélküli gazdagodás
 Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt
visszatéríteni.
 i) megbízás nélküli ügyvitel
 Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy
egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és
feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.

62
 a kötelmi jogviszonyok alanyai
 csoportosítások
 alanyok érdekállása
 hány különböző érdekpozíció különíthető el egy adott jogviszonyban
 pluralisztikus
 2nél több különböző érdekpozíció különíthető el
 pl.: fuvarozási szerződés
 feladó – címzett - fuvarozó
 dualisztikus
 ez a tipikus
 2 érdekpozíció különíthető el
 egy jogosult és egy kötelezett
 monisztikus
 1 érdekpozíció van
 minden fél érdeke azonos
 pl.: jogalany létesítő szerződések
 alanyok száma
 egy adott érdekpozícióban hány alany szerepel a kötelemben
 időben egyszerre
 időben egymás után vannak
 a jogirodalom különbséget tesz az
 aktív kötelmi helyzet
 tevőleges magatartással befolyásolja a kötelmet
 pl.: szerződések alanyai. károkozó
 passzív kötelmi helyzetek között
 tevőleges magatartással nem befolyásolja a kötelmet
 pl.: károsult
 alanyok elnevezése
 jogosult (hitelező)
 kötelezett (adós)
 a konkrét elnevezések a konkrét elnevezéseket kell használni
 eladó-vevő
 károkozó-károsult
 Ki az, aki megteheti a jognyilatkozatot?
 természetes személy
 jogi személy
 jognyilatkozatait egy természetes személy teszi meg
 jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany
 van e helye helyettesítésnek a jognyilatkozat megtételénél, elfogadásánál?

62
 képviselet 6:11.§ - 14.§
 fogalom
 helyettesítés jognyilatkozat megtételénél, elfogadásánál
 alanyai
 helyettesítő képviselő
 ő teszi a jognyilatkozatot, de a jognyilatkozat alapján a képviselet
személy válik jogosulttá, ill. kötelezetté
 a képviselet személy nevében és helyében jár el
 helyettesített képviselt
 csak akkor lehet képviselet, ha a ptk megengedi
 főszabály a kötelmi jogi jognyilatkozatok képviseletet tűrnek
 ha nem tűri, akkor azokat a jognyilatkozatokat csak személyesen
lehet megtenni
 pl.:
 végrendelet
 házasságkötés
 teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
 érdekellentét a képviselő és a képviselet között
 a képviselt személy a képviselő által megtett jognyilatkozat
megtámadhatja, kivéve, ha tudott az ellentétről az előtt hogy képviselt
volna
 nem fogja kötelezni az ilyen jognyilatkozat a képviseltet
 állképviselet esete 6:14.§
 valaki képviseleti jog hiányában, vagy azt túllépve tesz más személy
nevében jognyilatkozatot
 ebben az esetben kell a képviselt személy jóváhagyása, ahhoz hogy
joghatást váltson ki
 ha nem hagyja jóvá nem vált ki joghatásokat
 ha ezzel kárt okozott azt meg kell térítenie
 jóhiszemű
 csak a jognyilatkozat megtételéből eredő kárt kell megtérítenie
 rosszhiszemű
 a teljes kárt (pozitív interesse) köteles megtéríteni
 a képviselet fajtái
 ügyleti képviselet 6:15.§
 a képviseleti jogosultság mindig a képviselt személy
akaratelhatározásán alapul
 az ügyleti képviseletet keletkeztető egyoldalú jognyilatkozatot a
ptk meghatalmazásnak nevezi
 egyoldalú jognyilatkozat nem kell a másik félnek, azaz a
meghatalmazottnak az elfogadása (kivétel: ügyvédi
meghatalmazást el kell fogadnia az ügyvédnek)
 címzett jognyilatkozat mindig egy meghatározott
személyhez szól

62
  ingyenes jognyilatkozatnincsen ellenszolgáltatás, fizetési
kötelezettség (főszabályként nem lesz jogosult a képviselő
díjazásra)
 Ki lehet meghatalmazott?
 bármely belátási képességgel rendelkező személy lehet
 cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes,
cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is
lehet
 fajtái
 általános meghatalmazás 6:16.§ az ügyek egyedileg meg
nem határozott körére vonatkozik
 egyedi meghatalmazás egy adott ügyben kell eljárnia
 a kettő között különböző alakisági feltételek vannak,
általánost közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratban lehet tenni. Egyedi meghatalmazás olyan
alakszerűségben érvényes, amit a jogszabály a
meghatalmazás alapján megteendő jognyilatkozathoz
szükséges
 mennyi időre szólhat a meghatalmazás?
 egyedi ügyre vonatkozó a visszavonásig érvényes
 általános esetén 5 év után hatályát veszti, azután meg kell
újítani
 jogszabályon alapuló képviselet jogszabály jelöli ki, hogy ki a
képviselő
 szervezeti képviselet
 egy adott jogi személy, szervezet képviselőjét határozza meg a
jogszabály
 törvényi képviselet
 belátási képessége hiányzik/korlátozottsága, vagy érdekellentét
merül fel
 az első a személyek jogában van, a kötelmi könyvben az
ezen túlmenő szabályokat találjuk
 látszaton alapuló képviselet 6:18.§ (2)
 Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és
a képviselt személy magatartása alapján okkal
feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt
személy nevében jognyilatkozatot tenni.
 vélelmezett képviselet 6:18.§ (1)
 Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva
álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a
személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos
jognyilatkozatok megtételére jogosult

62
  ügyei vitelében akadályozott személy képviselete 6:19.§
 valakit a körülményei az ügyei vitelében akadályoznak
 pl.: ha távol van
 a gyámhatóság gondnokot rendel, de ez nem a
cselekvőképességet érinti, hanem csak az adott
jognyilatkozatban érinti
 eseti gondnok, gyám esetei 6:20.§
 a gondnok vagy egyéb képviselő nem járhat el, mert vagy
jogszabály, gyámhatóság rendelkezése, vagy érdekellentét
merül fel, vagy tényleges akadály miatt nem járhat el
 ebben az esetben a gyámhatóság eseti gondnokot rendel, aki
csak az adott jognyilatkozat megtételére lesz jogosult
 nagykorúnál eseti gondok
 kiskorúnáleseti gyám
 Csonka kötelem
 olyan kötelemszerű helyzetek, melyből hiányozik a kötelem fogalmának valamely
elemequasi contractusok (A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és
jogosultság a kötelezettség teljesítésének követelésére.)
 alany hiánya
 ha az alany hiányzik nincs kötelem lappangó alanyok
 házassági vagyonszerzésnem lehet elkülöníteni ki az alany
 elméleti kategória
 szolgáltatási kötelezettség hiánya
 beszámítás
 bírósági úton történő kikényszeríthetőség hiánya
 naturalis obligatio természetes kötelem
 szűkebb értelemben
 a ptk a szerződések általános szabályai kötött szabályozza, mivel csak a
szerződéseknél érvényesül
 az adott követelés bírósági eljárásban nem érvényesíthető (6: 121. §)
 a bíróság ezt hivatalból vizsgálja
 ezek érvényes és hatályos ügyletek, de igényként nem nyújt hozzá
segítséget az államnem támogatandó kötelezettségek
 jellegükből adódóan nem támogatandóak
 közjegyzőnél érvényesíthető, csak bíróságon nem, kiállít egy okiratot,
amit leküld a kötelezettnek, aki ha ellenzi, akkor perré alakul

62
  (1) Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni
 a)  a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot
vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le;
 szerencsejátékok
 engedélyezett szerencsejátékok
 NAV ellenőrzi
 szerencsejáték Zrt., Kaszinók
 az ebből eredő követeléseket bírói úton is lehet
érvényesíteni
 tiltott szerencsejáték
 államilag nem engedélyezett, tiltott játékok, amelyekre
vonatkozóan in integrum restitutio van (itt a piros, hol a
piros)
 tűrt kategória (naturális obligációk)
 az előbbi kettő között található szerencsejátékok tartoznak
ide
 haverokkal leülök kártyázni
 önkéntes teljesítés lehetséges, de nincs bírói út
 b)  a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből
eredő követelést;
 akkor sem lehet bírói úton kikényszeríteni, ha hatósági engedéllyel
folytatott szerencsejátékra megy a pénz
 c)  azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését
törvény kifejezetten kizárja;
 ma nincs, régebben a kocsmai hitel volt
 d) az  a)-c)  pontokban meghatározott követeléseket biztosító vagy
megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést.
 szerződést biztosító mellékkövetelések
 beszámítás 6:49.§ - 52.§
 (1) A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal
szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett
jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja.
 (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.
 egymással szemben lévő szolgaáltatási kötelezettségek kioltják egymást
 tartozunk egymásnak 500 ft-tal
 elévülés 6:21.§ - 6:25.§
 idő elteltével az igény alszik
 idő múlásához kapcsolódó olyan jogintézmény, mely alapján
meghatározott idő eltelte után az adott követelést bírósági eljárásban nem
lehet érvényesíteni
 az idő múlása miatt a követelés naturalis obligatiová válik
 az elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni, erre mindig hivatkozni
kell

62
 jogpolitikai indoka az elévülésnek
 jogbiztonság miatt szükséges
 az idők végezetéig ne lehessen érvényesíteni egy adott követelést
 adós védelme
 ne legyen korlátlan ideig a feje felett a követelés
 az idő múlásával egyre nehezebb bizonyítani
 a jogosult nemtörődömsége
 ha huzamosabb ideig nem akarta, akkor már ne is érvényesítse
 bíróságok tehermentesítése
 milyen követelés évülhet el?
 a tulajdonjogi igények nem évülnek el
 a kötelmi jogi követelésekre vonatkozik az elévülés
 határidők
 jogvesztő
 Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére
jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt
jogszabály kifejezetten így rendeli. 
 a határidő elteltével maga az alanyi jog is megszűnik
 mikor jogvesztő
 ha a törvény kifejezetten így rendeli
 elévülési határidő
 az alanyi jog nem szűnik meg, csak a bíróságon történő
kikényszeríthetőség lehetősége
 elévülési idő
 5 év főszabályként, ha e törvény eltérően nem rendelkezik
 pl.: veszélyes üzemi felelősség 3 év alatt
 bűncselekménnyel okozott kár a bűncselekmény büntethetőségének
megegyező idő alatt évül el
 járadékkövetelés 6 hónap
 mi a kezdete
 amikor a követelés esedékessé válik
 ha egy szerződéses követelésről van szó, akkor az meg van
jelölve mikor kell megfizetni
 el lehet e térni a kijelölt időtől?
 lehetséges, de csak írásban
 viszont lehet felfele és lefele is eltérni
 az elévülést nem lehet kizárni
 az elévülés nyugvása 6:24.§
 (1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni,
az elévülés nyugszik.
 menthető okokat a bírói gyakorlat dolgozta ki
 az illető önhibáján kívül öntudatlan állapotban van (kómában
fekszik
 a törvényes képviselőjét nem lehet megtalálni
 egyességi tárgyalásokat folytatnak a felek
 az illető nem tud arról, hogy követelése van

62
  (2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított
egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három
hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az
elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél
rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.
 az elévülés megszakadása 6:25.§
 (1) Az elévülést megszakítja
 a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
 b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
 c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő
érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi
határozatot hozott; vagy
 d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
 (2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás
jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
 (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot
hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.
 Egyesség 6:27.§
 anyagi jogi (ez a beugró)
 A ptk ezt rögzíti
 feltételezi, hogy a felek között vitás, vagy bizonytalan kérdések merülnek fel egy
kötelemből
 valamennyi kötelem keletkeztető tényállásra alkalmazható
 (1) A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel
úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél
egyoldalúan enged követeléséből.
 rendezhető
 kölcsönös engedés
 mindkét fél enged valamit
 kölcsönösen engednek egymásnak
 egyoldalú engedés
 csak az egyik fél enged
 valamelyik fél egyoldalúan enged
 (2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre
vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak
tartottak.
 eljárásjogi
 a PP tartalmazza
 a felek között már van egy folyamatban lévő polgári peres eljárás
 ezt a vitát a perben is rendezhetik

62
  feltétele
 a perbeli jogvita lehet a tárgya
 az egyesség megfeleljen a jogszabályoknak
 ha megfelel, akkor a bíróság jóváhagyja
 egyességet jóváhagyó végzés ítélet hatálya van, azaz végre
lehet hajtani
 a jogalkotó ösztönzi is az egyességet kevesebb lesz az illetéki díj
 a kölcsönös engedés nem feltétele
 csőd és felszámolási jogi egyesség
 fizetésképtelenség esetén
 csődeljárás
 fizetési haladékot kap
 felszámolás
 jogutód nélküli megszűnés felé halad
 mindkét eljárásban lehetőség van arra, hogy az adós a hitelezővel egyességet
kössön
 lényege, hogy az adós haladékhoz jusson
 ez egy kényszeregyesség
 nem kell az összes hitelezővel megegyezni
 a hitelezők száma, és a követelés mértékének meghatározott számával
kötheti meg
 az egyességben részt nem vevő hitelezőkre is kiterjed
 jogalap nélküli gazdagodás (6:579.§ - 582.§)
 a jogosult és a kötelezett között van agy nem kívánatos vagyoneltolódás, és ezt kívánja
helyreállítani ez a jogintézmény
 4 feltétel kell, hogy fennálljon:
 a) legyen egy vagyoni előny a kötelezettnél
 tágan kell értelmezni a vagyont
 b) vagyoni hátrány a jogosultnál
 tényleges vagyoncsökkenés
 várt vagyongyarapodás elmaradása
 c) okozati összefüggés a kettő között
 ami az egyiknél hátrány, a másiknál előnyként jelenik meg
 d) ne legyen más olyan jogcím, ami alapján a megbomlott vagyoni egyensúly
helyreállítható
 ezért szubszidiárius tényállás

62
 fogalom (6:579.§)
 Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt
visszatéríteni.
 főszabály
 visszatérítési kötelezettség 6:579.§ (1)
 kivételnincs visszatérítési kötelezettség 6:579.§ (2)
 ha a visszakövetelés előtt elesett a gazdagodástól (ha jóhiszeműen,
és felróhatóság nélkül)
 alkivétel visszatérítési kötelezettség 6:579.§ (2) a) - b)
 ha rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz, vagy ha
felróhatósága állapítható meg a megszüntetéshez
 alalkivétel 6:581.§ nincs visszatérítési kötelezettség
életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatás
6:581.§
 alalalkivétel 6:581.§ visszatérítési kötelezettség ha
bűncselekmény útján szerezték az előnyt
 visszatérítés
 természetben, ha ez nem lehetséges, akkor az értékét
 kötelezeti oldalon lehet egyszerre több alany is (6:582.§) közös gazdagodók
 ekkor a közösen gazdagodót a gazdagodást egyetemlegesen kötelezettek
megtéríteni
 mennyi idő alatt évül el a jogalap nélküli gazdagodás
 általános szabályok az érvényesek
 5 év
 az esedékességtől kezdődik
 rosszhiszemű
 a gazdagodás bekövetkezése pillanatában
 jóhiszemű
 akkortól, hogy számára nyilvánvalóvá válik a gazdagodás
tipikusasan, amikor visszakövetelik tőle
 konkrét megnyilvánulási formái
 tartozatlan fizetések csoportja
 téves utalások
 pl.: elírt bankszámlaszám
 okafogyott szolgáltatások köre
 volt a felek között szereződés, de ez megszűnt, es ezt követően történt teljesítés
 jogszabály, vagy jóerkölcsbe ütköző magatartást tanúsító féllel szemben van
követelés
 pl.: zsarolónak, vagy verőembernek fizetett pénz
 amikor más dolgával jogellenesen rendelkező személytől visszakövetelt összeg
 pl: sikkasztótól, orgazdától
 elszámolási helyzetek
 közös tulajdonnál a tulajdonos társak között
 megtérítési igény
 pl: tulajdonos és túlépítő, ráépítő

62
  különbség a kártérítéssel
 a kártérítésnél jogellenes magatartás van
 a jogalap nélküli gazdagodásnál nem szükséges a jogellenessé
 megbízás nélküli ügyvitel 6: 583.§ - 586.§)
 Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy
egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és
feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.
 jogosultság nélkül más ügyébe történő beavatkozás
 kiindulópont
 helyénvaló-e vagy sem (6:584.§)
 helyénvaló
 1) A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell
helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik feltehető érdekének és
akaratának, különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg.
 ha megfelel a másik fél érdekének, feltehető akaratának, különösen, ha
kártól óvja meg
 (2) Életveszély elhárítása érdekében az életveszélybe került személy, széles
körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a
tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kötelezettség
teljesítése érdekében a tartásra köteles személy akarata ellenére is helye
van beavatkozásnak.
 életveszélybe került személy esetén
 tartási kötelezettség érdekében
 minden más esetben nem helyénvaló
 jogkövetkezmények
 helyénvaló
 quasi megbízási jogviszony
 mióta egy megbízási jogviszony jött volna létre
 Ha a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása helyénvaló volt, őt a
megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e.
 nem helyénvaló
 Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivő díjazást
nem követelhet, költségeinek megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás
szabályai szerint követelheti, és felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása
nélkül nem következett volna be.
 helye a jogrendszerben
 ez nem szerződés, hanem más jogintézménya helye is ezt sugallja
 többalanyúság (6:28.§ - 33.§)
 ha az adott kötelemben valamelyik oldalon egynél több jogalany van
 esetei
 egyidejű jogalanyiság
 egyszerre van több jogalany
 valamennyi kötelem keletkeztető tényállásra igaz

62
  egymást követő/felváltó jellegű jogalanyiság
 időben egymást követően van több jogalany a jogviszonyban
 kizárólag a szerződésekre vonatkozik
 kötelezetti oldaltöbb kötelezett a kötelemben
 osztott 6:28.§
 van egy olyan szolgáltatás, ami osztható, és ezzel többen tartoznak, és a
jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti
 akkor osztható, ha részenként használható
 Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti.
 Kétség esetén a kötelezettek egyenlő mértékű szolgáltatás teljesítésére
kötelesek.
 pl.: közös tulajdonban lévő ingatlan
 egyetemleges kötelezettség 6:29.§
 nem osztható szolgáltatással tartoznak többen, úgy hogy a több kötelezett
bármelyikétől lehet követelni Ha többen tartoznak egy nem osztható
szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető.
 osztható szolgáltatással tartoznak többen, de bármelyiktől lehet követelni az
egész szolgáltatást Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha
többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik
kötelezettől követelheti a teljesítést.
 belső és külső jogviszony
 külső
 a kötelezettnek van a jogosulttal szembeni jogviszony
 belső (6:30.§)
 a kötelezettek egymás közötti jogviszonya
 Az egyetemleges kötelezetteket - ha jogviszonyukból más nem
következik - a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli.
Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a
jogosultnak, a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része
erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti.
 a kötelezettséget bármely kötelezett teljesítheti
 6:29. § (2) Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész
szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a
teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik.
 közöttük elszámolási helyzet keletkezik
 a jogosult érdekét képviseli a szabály
 pl.:
 közös károkozás
 örököstársak felelőssége a hagyatéki tárgyakért
 jogalap nélküli gazdagodás (több jogalap nélküli gazdagodó)

62
 jogosulti oldaltöbb jogosult a kötelemben (6:31.§ - 33.§)
 osztott
 osztható szolgáltatás, és ezt többen követelik, és minden jogosult az őt
megillető részt követelheti
 Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az őt
megillető részt követelheti. Kétség esetén a jogosultak egyenlő mértékű
szolgáltatás követelésére jogosultak.
 egyetemlegesség (6:33.§)
 Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész
szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a
kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult
kielégítést kap.
 több jogalany a jogosulti oldalon
 mindegyik jogosult az egész szolgáltatást követelheti, de oly módon, hogy a
kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli
 ha a kötelezettet bármelyiknek teljesít, mentesül a további alól
 oldalai
 külső
 jogosultak- kötelezett
 belső
 jogosultak egymás között
 ezt a törvény nem írja el kötelezően sehol, csak a gyakorlatban a felek
alkalmazhatják
 jogosulti együttesség (6:32.§)
 nem osztható szolgáltatás, amit több jogosult követelhet, ezért valamennyi
kezéhez kell teljesíteni Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást
követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni.
 pl.: örököstársak helyzete a hagyatéki osztály előtt

62
 A kötelmek megszűnése

 a kötelem megszűnése
 A kötelem megszűnik
 a)  a szolgáltatás teljesítésével;
 ez a tipikus eset
 b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e
törvény eltérően nem rendelkezik;
 konfúzió
 c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége
személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult;
 d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást -
annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani;
 e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
 f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb
okból
 a kötelmet megszüntető teljesítés (táblázat)
 általában a szolgáltatások teljesítése
 a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesítenikötelemszerű
teljesítés (reális teljesítés)
 teljesítési idő
 határnap
 egy konkrétan meghatározott naptári nap
 határidő
 egy intervallum, amelyen belül lehet a kötelezettnek teljesíteni
 idő előtti teljesítés
 a jogosult köteles elfogadni
 feltételei
 ne sértse az ő lényeges jogi érdekét
 a többletköltségeit a kötelezett vállalja
 teljesítés helye
 a kötelezett a kötelem keletkezéskori tartózkodási helye
 a kötelezett több egynemű szolgáltatással tartozik
 arra kell elszámolni, amire a kötelezett megjelöli mire szánja
 ha ez nincs, akkor a jogosult meghatározza
 ha ez sincs, akkor először a régebben lejártra, az azonos lejártat esetén
a kevésbé biztosítottra, ezután a terhesebbre
 a pénzszolgáltatás/tartozás teljesítése
 fizetés útján lehet teljesíteni
 pénz tulajdonjogának átruházása a jogosultra
 a jogosult fizetési számlájára történő utalással
 átutalás útján
 idő előtti teljesítés

62
  a jogosult mindig köteles elfogadni
 teljesítés helye
 a jogosult kötelem keletkezéskori fennálló lakhelye
 rész teljesítést mire kell elszámolni, több kötelezettség esetén
Jogforrás
Általános szabály
Teljesítés ideje
Idő előtti teljesítés
Általános rendelkezések Pénztartozás teljesítése
6:34.§ - 41.§ 6:42.§ - 48.§
A szolgáltatást a kötelem tartalmának  Fizetés: pénztartozás teljesítése:
megfelelően kell teljesíteni. - pénz tulajdonjogának a jogosult
részére történő átruházása
- a jogosult fizetési számlájára
való befizetés
- átutalás útján
 A pénztartozás teljesítetté válik:
- készpénzfizetés esetén a pénz
átvételének időpontjában
- egyéb esetben: abban az
időpontban, amikor a pénzt a
jogosult fizetési számláján a
jogosult számlavezető bankja
jóváírta vagy azt jóvá kellett
volna írnia.
 Utaló szabály: ezeket a
rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni minden egyéb, pénz
átadására irányuló kötelezettség
teljesítésére is (pl.: foglaló adása,
letétbe helyezés)
1. Határnap tűzése: a
szolgáltatást ezen a napon kell
teljesíteni
2. Határidő megjelölése: a
szolgáltatás a meghatározott
időtartamon belül bármikor
teljesíthető, kivéve, ha az eset
körülményeiből az következik,
hogy a jogosult választhatja
meg a teljesítés időpontját
3. Ha a teljesítés idejét az 1-2.
pont alapján nem lehet
meghatározni: a kötelezett a
teljesítés előkészítéséhez
szükséges idő elteltével köteles
teljesíteni
A jogosult a teljesítési idő előtt A jogosult a teljesítési idő előtt
felajánlott teljesítést köteles elfogadni, felajánlott teljesítést köteles elfogadni.
ha
- az lényeges jogi érdekét nem
sérti,
- és a kötelezett az ezzel járó
többletköltséget viseli.
A teljesítési idő előtti teljesítés
elfogadása nem érinti a másik
fél szolgáltatása teljesítésének
62

A teljesítés helye
Elszámolás több tartozás esetén
esedékességét
A kötelezettnek a kötelem
keletkezésének időpontja szerinti:
- telephelye,
- ennek hiányában székhelye,
- természetes személy esetén
lakóhelye,
- ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye.
Ha a kötelezettnek több telephelye van,
a teljesítés helyének azt a telephelyet
kell tekinteni, amely a kötelemmel a
legszorosabb kapcsolatban áll.
Ha a kötelem keletkezését követően a
teljesítési hely megváltozik, és erről a
kötelezett a jogosultat értesíti,
- a teljesítés helye az új telephely
vagy székhely, természetes
személy esetén az új lakóhely
vagy szokásos tartózkodási
hely.
- A teljesítés helyének
megváltozásából eredő
többletköltséget a kötelezett
előlegezi és viseli.
Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben
több egynemű szolgáltatás terheli, és a
felajánlott teljesítés nem fedezi
valamennyi tartozását, a kötelezett a
teljesítés időpontjában megjelölheti,
hogy mely tartozására kívánja azt
elszámolni.
 Ha a kötelezett a tartozások
elszámolásának rendjéről nem
rendelkezett, és egyértelmű szándéka
sem ismerhető fel, a másik fél jogosult
eldönteni, hogy az esedékes és nem
vitás tartozások közül a teljesítést
melyik tartozásra számolja el. A
jogosult döntéséről a kötelezettet
megfelelő határidőn belül értesíteni
köteles.
 Készpénzfizetés esetén: a
jogosultnak a kötelem
keletkezésének időpontja szerinti:
- telephelye,
- ennek hiányában székhelye,
- természetes személy esetén
lakóhelye,
- ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye.
 Ha a pénztartozást a kötelezett
nem készpénzfizetéssel teljesíti: a
jogosultnak a kötelem
keletkezésének időpontja szerinti:
- fizetési számláját vezető bank
telephelye,
- ennek hiányában székhelye.
Ha a jogosultnak több telephelye van, a
teljesítés helyének azt a telephelyet kell
tekinteni, amely a kötelemmel a
legszorosabb kapcsolatban áll.
Ha a készpénztartozás keletkezését
követően a teljesítési hely megváltozik,
és erről a jogosult a kötelezettet értesíti,
- a teljesítés helye az új telephely
vagy székhely, természetes
személy esetén az új lakóhely
vagy szokásos tartózkodási
hely.
- A teljesítés helyének
megváltozásából eredő
többletköltséget a jogosult
előlegezi és viseli.
Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett
összeg az egész tartozás kiegyenlítésére
nem elegendő, azt - ha a jogosult
eltérően nem rendelkezett, és
egyértelmű szándéka sem ismerhető fel–
- elsősorban a költségekre,
- majd a kamatokra és végül
- a főtartozásra kell elszámolni.
62
  Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a
jogosult döntéséről a kötelezettet nem
értesítette,
- a teljesítést a régebben lejárt,
- azonos lejárat esetén a kevésbé
biztosított,
- egyenlő mértékben biztosított
követelések közül a kötelezettre
terhesebb tartozásra kell
elszámolni.

Ha a teljesítés a (3) bekezdés alapján

nem számolható el, azt valamennyi
tartozásra arányosan kell elszámolni.
Fajlagos szolgáltatás elosztása:
Ha valaki fajta és mennyiség szerint
meghatározott dolgokat ugyanannak a
személynek különböző helyekre köteles
küldeni, de az egész mennyiséget nem
tudja szolgáltatni, a jogosult
rendelkezése szerint köteles a
rendelkezésre álló mennyiséget
A teljesítés módja elosztani.
Ha a jogosult felszólítás ellenére nem
rendelkezik, a kötelezett az egyes
helyekre járó mennyiséget arányosan
köteles csökkenteni.
A jogosult a kötelezett kérelmére
köteles
- a teljesítés tényének írásbeli
elismerésére vagy
- a kötelezvény visszaadására.
A pénztartozást a teljesítés helyén és
idején érvényben lévő pénznemben kell
megfizetni.
A más pénznemben meghatározott
pénztartozást a teljesítés helye szerinti
jegybank által a teljesítés idején
meghatározott árfolyam - ha ilyen nincs,
a pénzpiaci árfolyam - alapján kell
átszámítani.
Ha a pénztartozás külföldi pénznemben
teljesítendő, és a teljesítés idején a
tartozás a külföldi pénznemben nem
teljesíthető, a pénztartozást az (1)
bekezdésben foglaltak szerint kell
teljesíteni.
Kamat és késedelmi kamat

Azt, aki felmutatja a jogosult írásba

Specialitások foglalt elismerő nyilatkozatát, a
teljesítés elfogadására jogosított
személynek kell tekinteni, kivéve, ha a
körülményekből nyilvánvaló, hogy a
teljesítés elfogadására nem jogosult.

A teljesítéssel járó költségek a

kötelezetett terhelik.

62
 a teljesítés speciális esetei
 beszámítás (compensatio) (6:49.§ - 52.§)
 A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben
fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a
pénztartozásába beszámítja.
 mind a jogosult mind a kötelezetett tartozik egymásnak pénzszolgáltatással
 a felek ezeket összevezetik
 az azonos összeg erejéig kioltják egymást
 A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.
 egyoldalú jognyilatkozat, amellyel a kötelezett a fennálló tartozását a javára
intézett követelés követeléséről lemond
 követeléséről lemond, hogy a tartozása megszűnjön
 ez az egyoldalú nyilatkozat lesz egy kötelem megszüntető nyilatkozat
 teljesítés hatályú
 alapvetően a pénztartozást szabályozza, de 
 A beszámítás szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a
kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt
követelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a tartozásába
beszámítja.
 megtételének módja
 közvetlenül a jogosulthoz intézve
 bíróság eljárásban
 kizárt a beszámítás
 tartásdíj és járadékkövetelés, a túlfizetést kivéve
 szándékosan okozott kár esetén
 naturalis obligatio esetén bírósági eljárásban nem érvényesíthető
követelések
 bírósági, közjegyzői letét (6:53.§ - 56.§)
 (1) A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat
kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti,
ha
 a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem
tudja megállapítani;
 b) a jogosult a teljesítés helyén nem található;
 c) a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem
fogadja el; vagy
 d) a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a
kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.
 meg van határozva, hogy mit lehet így teljesíteni, és milyen esetekben
(feltételeket)
 A bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a
kötelezett kötelezettségét közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is
teljesítheti.
 A közjegyzőnél történő letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.

62
  23/2003 (VII.2) IM rendelet. bíróságon kezelt letét
 milyen szolgáltatások lehetnek mi lehet a tárgya
 pénzfizetés
 értékpapír
 okirat
 feltételek
 a)- d) pontig
 a kötelezett ezáltal elkerülheti, hogy pl.: késedelembe essen
 technikai lebontása
 A kötelezett elfárad a helyi bírósághoz, ahol egy kérelmet előterjeszt arra
vonatkozóan, hogy ő így akar teljesíteni, a bíróság vizsgálata után, ha
megfelel a feltételeknek, akkor befogadja a letétet, ez után megnyílik az út
a teljesítéshez (átutalhatja a pénzt), a letét megérkezése után értesíti a
jogosultat, akinek 5 éve van arra, hogy a letét kiadására vonatkozó igényét
érvényesítse, ha az igény elévült, vissza kell adni a kötelezettnek, de ő
korlátlanul visszaigényelheti.
 A letétben lévő összeget a jogosultnak kell kiadni
 Ha a letétbe helyezésre amiatt került sor, mert a jogosult személye
bizonytalan, a letétet a jogosult személyét igazoló jogerős vagy
véglegessé vált határozat alapján lehet kiadni.
 A bíróság a letétet jogosulti együttesség esetén a jogosultak közös
kérelmére vagy a jogosult személyét igazoló jogerős ítélet alapján
adhatja ki.
 ha megállapította a jogosultat, és igazolja, hogy ő az 5 éven belül a bíróság
hoz egy kiutaló végzést
 ez az összeg után nem fizet kamatot
 harmadik személy részéről történő teljesítés
 nem a kötelezett teljesít a jogosultnak, hanem egy rajtuk kívül álló 3. személy
 főszabályként kell a kötelezett hozzájárulása, és feltétel hogy ne legyen
személyhez kötve, és ne igényeljen olyan szakértelmet, amivel a kötelezett
rendelkezik
 A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni,
ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szolgáltatás nincs személyhez kötve és nem
igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem
rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik
személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék,
és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy nyilvánvaló, hogy időben nem
tud teljesíteni.
  Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem
következik, a harmadik személyt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel
szemben.
 a kötelem az eredeti felek között megszűnt, de a kötelezett és a harmadik
személy között fennáll
 a 3. szem, lép be a jogosult helyére

62
 A szerződések általános szabályai

 Ide is vonatkoznak a kötelmek általános szabályai!

 a szerződés is egy kötelem
 A szerződés fogalma 6:58.§
 A szerződés két vagy több fél kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből
kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
követelésére.
 kölcsönös és egybehangzó consensus
 ez a szerződés diferentia specifikája a kötelemhez képest
 itt is építőelem a jognyilatkozat
 joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat
 ahány szerződő fél van, annyi egybehangzó jognyilatkozat kell
 a szerződéses jogviszony elmei
 alany
 lehet
 belátási képességgel rendelkező természetes személy
 jogi személy
 jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany
 alanyai egyenjogúak és mellérendeltek
 helyettesítésnek van-e helyelehet-e képviselő útján jognyilatkozatot tenni
 Igen lehet, van helye képviseletnek
 elnevezés
 általánosság
 jogosult - kötelezett
 hitelező – adó
 kontár szerződések érvényessége
 olyan szerződés, amelynél a kötelezett olyan szolgáltatás nyújtására vállal
kötelezettséget, ami szakképzettséghez kötött ebben az esetben a
szakképesítés hiányában köti meg a szerződést
 érvényes-e a szerződést
 ezek is érvényes szerződések
 tárgya
 közvetett tárgy
 amire a szerződés irányul (dolog)
 közvetlen tárgy
 szolgáltatás
 tartalom
 a feleket megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek összessége
 hogyan kell a szolgáltatást tejesíteni
 a szerződések joga az áruviszonyok joga
 ebből alakult ki
 Magyarországon 1960. május 1-ig nincs írott Ptk

62
  így nincs szerződésekre vonatkozó írott szabályozás
 A királyi Curia kimondta, hogy a szóbeli szerződés is szerződés
 Az MTJ is a szerződések jogán állt
 1954. évi Ptk szintén a szerződések oldaláról közelített
 a szerződések között szabályozta a kötelemre vonatkozó szabályokat is
 az erre vonatkozó szabályok sem csak a ptk-ban találhatóak
 a szerződések létszakai
 a szerződés egy folyamat
 a) létrehozás
 a megkötésig terjedő időszak
 a szerződéskötési tárgyalások
 b) a szerződés megkötésétől az első teljesítésig terjedő időszak
 akkor nincs ahol, rögtön teljesítenek
 c) teljesítés szakasza
 lehet hosszabb időszak
 szerződésszegés
 a teljesítés megelőző, gátló
 d) helytállási intervallum
 hibás teljesítés következményeiért való helytállás
 a szerződések alapelve (az általános alapelvek ide is vonatkoznak)
 szerződési szabadság elve 6:59.§
 (1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik
szerződő felet.
 (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a
felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
 részei
 szerződéskötési szabadság
 maguk döntik el, hogy egyáltalán akarnak-e szerződést kötni
 kivétel
 szerződéskötési kötelezettség
 jogszabály alapján
 előszerződésből
 partnerválasztás szabadsága
 maguk döntik el, hogy kivel kívánnak szerződést kötni
 kivétel
 közszolgáltatások esetén
 tartalom szabadság
 a felek maguk döntik el, milyen tartalommal kötnek szerződést
 főszabály: diszpozitivitás
 kivétel
 valamely szerződéses elemet jogszabály meghatároz
 pl.: önkormányzati tulajdonú bérlakást jogszabály határozza
meg a bérleti díjat

62
  Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően
meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön
létre. 6:60.§

 jogszabály a szerződés tartalmát megváltoztathatja

 akár visszamenőleges hatállyal is
 ha a megváltozott tartalom sérti valamely fél jogi érdekét a
bíróságtól kérheti annak megváltoztatását, vagy elállhat
 Pl.: devizahiteles szerződések
 Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések
tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma
valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a
bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől
elállhat.6:60.§
 típusszabadság
 a felek maguk döntik el, hogy milyen típusú szerződést kötnek
 kivétel
 jogalanyt létrehozó szerződések
 egyenértékűség és visszterhesség elve 6:61.§
 A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből
más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
 egyensúlyhiányos szerződések
 jogszerűen egyensúlyhiányos
 a felek egyező akaratából fennáll az egyensúlyhiány vagy annak
lehetősége, de nincs olyan ok, ami miatt a jogalkotó ezt tiltaná
 pl.:
 ingyenes szerződések
 kockázati elemet tartalmazó szerződések, ahol a
szerződéskötéskor fennáll annak a lehetősége, hogy nem lesz a
szolgáltatással egyenértékű az ellenszolgáltatás (tartási
szerződés, biztosítási szerződés)
 szerencse szerződések csoportja, ahol eleve a véletlenen múlik
az ellenszolgáltatás (lottó)
 jogszerűtlenül egyensúlyhiányos szerződések
 a szerződéskötéskor már fennáll az aránytalanság, és a jogalkotó
tilalmazza
 lessio enormis (aránytalanul nagy az eltérés)
 uzsora
 értékállandóság
 tartós jogviszonyban végig fennáll-e az értékarányosság
 Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 6:62.§
 A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél,
fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a
szerződést érintő lényeges körülményekről.
 valamennyi létszaka alatt fennáll

62
  A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel
és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más
forrásból ismernie kellett.
 Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi,
köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való
felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.
 ha megsértik, akkor a kárt meg kell téríteni
 kivéve
 ha betartják, és mégsem jön létre szerződés, emiatt az elmaradás miatt
nem jön létre szerződésA szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket
kártérítési kötelezettség nem terheli.
 Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a
szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.
 pacta sunt servanda
 nincs a ptk-ban
 a szerződésnek a felek között törvény ereje van
 Olyan tatalommal kell teljesíteni a szerződést, ahogy a felek megállapodtak.
 tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a szerződés céljának
megvalósulása ellen irányul
 kivétel
 clausula rebus sic stantibus
 Ha a szerződést kötést követően valamely fél körülményeibe lényeges
változás áll be, ami gátolja a szerződés teljesítését, akkor mentesülhet a
teljesítés alól.
 A szerződések létrejötte
 általános szabályai (63-70.§)
  A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
 annyi egybehangzó jognyilatkozat kell, ahány fél van
 jognyilatkozatnak ki kell terjednie
 valamennyi lényeges
 ill, a felek által lényegesnek minősített megállapodásra
 ami nélkül nem kötné meg a szerződést
 A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által
lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A
lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a
szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az
adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja
megkötni.
 arról nem kell megállapodni, amit a jogszabály kötelező erővel rendez
 a jognyilatkozatnak egybehangzónak kell lennie
 ajánlat
 egyik fél jognyilatkozata
 A szerződés megkötésére irányuló, a szándékot egyértelműen
kifejező és a lényeges kérdésékre kiterjedő jognyilatkozat.
 a szerződés létrejöttét megelőző utolsó előtti jognyilatkozat
 elfogadás

62
  az ajánlattal való egyetértés kifejező jognyilatkozat
 ha elfogadja, létrejön a konszenzuslesz szerződés
 ha nincs elfogadás diszszenszus van nincs szerződés
 a lényeges kérdésekben eltérő elfogadási nyilatkozat
 új ajánlatnak fog minősülni
 ez az utolsó nyilatkozat a szerződés előtt
 hatályossá válásával létrejön a szerződés
 ajánlati kötöttség
 Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a
lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve
marad.
 az ajánlattevő az ajánlatához egy bizonyos ideig kötve van
 azaz egy esetleges elfogadó nyilatkozatra nem mondhatja, hogy
nem köti meg a szerződést
 vagy a tevő határozza meg
 vagy a Ptk szerint
 jelenlévők között
 megszűnik, ha a másik fél késedelem nélkül nem fogadja el
 távollévők között
 postafordultával
 távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével,
amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás
jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a válasz
megérkezését rendes körülmények között várhatta;
 megkötésének a helye
 az ajánlattevő helye az irányadó távollévőknél
 jelenlévőknél ahol megkötik
  Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a
szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye.
 A szerződéskötés helye egyebekben az
 ajánlattevő székhelye,
 természetes személy esetén lakóhelye,
 ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
 ha a szerződést csak írásban lehet megkötni az ajánlat és az egyoldalú
nyilatkozat is írásbeli kell, hogy legyen
 A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az
okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek
külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek
kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.
 A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban
kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.
 speciális szabályok 6:71.§ - 85.§
 szerződéskötési kötelezettség 6:71.§ - 73.§
 a felek itt nem dönthetik el, hogy akarnak e szerződést kötni
 oka közérdek
 esetei
 jogszabály írja elő

62
  Ha jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő, és a felek a szerződést
nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát
meghatározhatja.
 ha nem kötik meg, a bíróság meghatározhatja tartalmát
 fel lehet hívni, hogy tegye meg az ajánlatát
 30 napig terheli az ajánlattételi kötelezettség
 közvetett és közvetlen módon is előírhatja
 közszolgáltatások körében
 szemétszállítási szolgáltatás kötelező igénybevétele
 közvetett
 ügyvédi tevékenységről szóló tv
 ügyvédi felelősségi biztosítást kell kötni
 ha valaki gazdasági erőfölényével visszaélve nem köti meg a szerződést
indokolatlanul elzárkózik tőle
 Azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul
elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél
követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló
szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre.
 előszerződés alapján keletkező szerződéskötési kötelezettség
 Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással
szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a
bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére
létrehozhatja.
 jövőben megkötendő szerződés megkötésére vonatkozó kölcsönös
kötelezettségvállalás, amiből szerződéskötési kötelezettség
keletkezik
 megtagadható
 clausula rebus sic stantibus
 A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha
bizonyítja, hogy
 a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény
következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti
teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
 b) a körülmények megváltozásának lehetősége az
előszerződés megkötésének időpontjában nem volt
előrelátható;
 c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
 d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti
kockázata körébe.
 alakszerűség
 feltétele ugyan az, mint az alapján megkötendő szerződés
 Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az
előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai
megfelelően irányadóak.
 tartalmi
 tartalmaznia kell a lényeges elemeit a végleges szerződésnek
 a végeleges szerződést kötelesek megkötni a felek

62
  a bíróság erre kötelezheti a feleket, olyan tartalommal, amiben a
felek korábban megállapodtak
 ha nem köti meg, akkor alanyi jogi igénye keletkezik, ami 5 év alatt
évül el
 keretszerződés
 a feleknek egy lehetséges szerződését illetően a jogi feltételeknek
akarategységben történő meghatározása
 nyitva hagyja az egyediesítést (a keretszerződés tartalmától történő
eltérés lehetőségét)
 ebből nem következik szerződéskötési kötelezettség
 az utóbbi kettő gazdaságszervező jellegű szerződések
 versenyeztetési eljárás 6:74.§- 76.§
 Ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat
benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak
megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a
felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli.
 a fél közretesz egy ajánlati felhívást több személy részére, és ő a legkedvezőbb
ajánlattevővel megköti a szerződést
 ezzel ő köteles megkötni a szerződést
 ajánlati kötöttség kötelezi az ajánlattevőt 30 napig
 A felhívást tevő fél a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot
benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg,
ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte.
 árra vonatkozó versenyeztetési eljárás
 árverés = licit
 Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik
és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés a
nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön.
 Az ajánlat hatálya megszűnik, ha más ajánlattevő kedvezőbb árat ajánl, vagy ha a
versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül fejeződik be.
 általános szerződési feltételek (ÁSZF) 6:77.§ - 81.§
 Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az
alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél
közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem
tárgyaltak meg.
 gazdasági szervezetek alkalmazzák tömegszerződések esetén
 mikor válik a szerződés részévé
 ha az alkalmazója lehetővé teszi, hogy a másik fél, annak a tartalmát a
szerződés megelőzően megismerheti és elfogadja
 külön tájékoztatás alapján és kifejezetten el kell fogadni, azokat, amik
lényegesen eltérnek a jogszabályi rendelkezéséktől
 ha a szerződés és az ÁSZF eltér
 az egyedi rész az irányadó
 ha mindkét fél a saját ÁSZF-ét akarja alkalmazni
 „blanketták- csatája”
 ha egymással nem ellentétesek, akkor mindkettő a szerződés része

62
  ha nem lényeges az eltérés
 ha lényeges az eltérés, akkor a szerződés sem jön létre
 elektronikus szerződések 6:82.§ - 85.§
 2000/31 EK Irányelv
 innen lett átemelve a PTk-ba
 az elektronikus utat biztosító felet terhelő kötelezettségek
 széleskörű tájékoztatási kötelezettség
 biztosíts az adatok módosításának a lehetőségét még a véglegesítés előtt
 köteles késedelem nélkül visszaigazolni, hogy a másik fél megtette az
ajánlatot
 az elektronikus levelezés nem elektronikus úton történő szerződéskötés
 elektronikus úton történő szerződéskötés csak az online kattintás útján
létrejövő szerződés
 pl.: online vásárlás
 ráutaló magatartás
 jognyilatkozat alatt van szabályozva
 széleskörű nyilvános ajánlattétel és annak elfogadása útján létrejövő
szerződés
 kereskedelmi jogban fontos
 részvénytársaságoknál
 A szerződés tárgya a szolgáltatás
 mi az a tárgy
 közvetett
 mindig egy dolog, amire a közvetlen tárgy irányul
 közvetlen
 magatartás, amit a felek a szerződés alapján tanúsítani kötelesek
 csoportosítása
 fő-, és mellékszolgáltatás
 főszolgáltatás
 az a szolgáltatás, ami a szerződés rendletetését meghatározza
 mellékszolgáltatás
 a főszolgáltatás velejárója, melyeknek megszegése szerződésszegési
magatartást valósít meg
 jellege szerint
 dare
 facere
 praestare
 non-facere
 időtartam
 egyszeri
 egy alkalommal teljesíti a szolgáltatás
 folyamatos
 pl.: bérleti szerződés
 visszatérő
 pl.: bérleti díj megfizetése

62
 osztható vagy oszthatatlan (jogi értelemben vett, a jogosult szerződéskori
fennálló érdeke határozza meg)
 forgalmi jellegű vagy személyhez kötött
 tipikusan forgalmi jellegűek
 más is teljesítheti és más is követelheti
 személyhez kötött
 csak az eredetileg meghatározott teljesíthet, és a jogosult követelheti
 ingyenes és visszterhes
 visszterhes
 ellenszolgáltatás áll a szolgáltatással szemben
 ingyenes
 nincs ellenszolgáltatás
 vegyes szerződések csoportja
 részben visszterhes részben ingyenes
 a meglévő szerződéstípusok keverése
 ajándékozással vegyes adásvétel
 kettős alakzatú szerződések
 az adott konkrét szerződéstípusnak van visszterhes és ingyenes alakzata is
 pl.: megbízás, vállalkozás
 de a konkrét szerződés midig csak az egyik lehet
 egyedi, fajlagos, zártfajú
 egyedi
 mindig valamely konkrét, egyedi ismérvekkel meghatározott szolgáltatás,
ami mással nem helyettesíthető
 fajlagos
 fajta és mennyiség szerint van meghatározva az adott szolgáltatás
 pl.: 1 mázsa búza, 1 hl bor, pénzszolgáltatás
 a fajta soha sem lehetetlenül, bármikor helyettesíthető
 pénzszolgáltatás
 a törvényes fizetőeszköz
 ismérvei
 összeg és pénznem1000 Ft, 2000 $
 kirovó pénznem
 amiben meg van határozva a szolgáltatás
 lerovó pénznem
 amiben ténylegesen teljesíteni kell
 pl.: irodabérleti díjak
 euróban vannak meghatározva, de forintban kell fizetni
 lehet fő és mellékszolgáltatás is
 mellékszolgáltatásként tipikusan kamat
 általános értelemben
 valamely tőke használatáért, a tőkeösszeg meghatározott
százalékában kifejezett és használat idejéhez igazodó
ellenérték

62
  idegen pénz ára, mellet a felek eltérő megállapodás hiányában
minden pénztartozás kötelezettjének meg kell fizetnie
 a pénztartozás adósának kimentést nem tűrő azon
kötelezettsége, hogy a tőkeösszegen felül további pénzösszeget
fizessen a jogosult részére. A kamat mindaddig számítandó,
amíg a tőkeösszeg kifizetést nem nyert a fizetések
elszámolásának sorrendje szerint
 késedelmi kamat
 mértéke: kamatláb egy évre meghatározott
 reálkamat: az inflációt meghaladó kamat
 6: 155.§ (2) behajtási költségátalány új törvény szabályozza
 zártfajú
 a fajtán belül a jogi helyzet vagy a felek akarta szűkíti a szolgáltatás körét
 pl.: 1 hl tokaji aszú ebből a pincészetből
 Kamatszámításra vonatkozó példák
 kft – magánszemély 1m Ft szerződéses kölcsönegy összegben kell visszafizetni
 2014. ápr. 1 2015. márc 15-en kell fizetnie
 csak 2015. okt 19.én fizette vissza
 nincs ügyleti kamat
 késedelmi kamat a ptk
 késedelmes időszak
 2015. márc 16 – okt 19
 6:48.§
 1. naptári félev
 2015. márc 16 – 2015 jún 30
 jegybanki alapkamat 2,1%
 éves kamat ez alapján 21.000
 ez ee időszalra vonatkozó kamat(21000/365)*107=6156
 2 naptári félév
 2015. júl 1. – okt 19
 jegybanki alapkamat 1,50%
 ÉVEs KAMAT 15000
 érintett időszak(15000/365)*111=4562
 egész késedelmi kamat=10.718
 két kft köt szerződést 1 millió kölcsön
 2014. ápr 5. határidő 2014. május 15
 nincs ügyleti kamat, de késedelem esetén akkor ptk szerinti késedelmi kamat
 fizetett2015. május 15
 késedelmes időszak->155. §
 2014. máj.16 – 2015. máj 16
 1. félév
 2014. május 16 – 2014. jún 30.  jegybanki alapkamat 3%+8%
 110.000/365*4613863
 2 félév
 2014. júl 1- 2014. dec 312,3%+8%

62
  103.000/365*184=51.923
 3 félév
 2015. jan 1 – 2015. máj 152,1%+8%
 101.000/365*135=37.356
 egész kamat 103.142 Ft
 Érvénytelenség és hatálytalanság
 alapfogalmak
 létrejött szerződés
 a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, a felek
lényeges, és lényegesnek minősített kérdésekre vonatkozóan
 ha nincs konszenzus, akkor nincs szerződés
 ha diszenzus van
 vagy új ajánlat
 csak létrejött szerződés esetén lehet beszélni érvénytelenségről, vagy
hatálytalanságról
 érvényes szerződés
 ha létrejött, de a szerződés hibában szenved, azaz a tv-ben meghatározott
valamely okból nem alkalmas a célzott joghatás kiváétaására
 ez az ok az érvénytelenségi ok
 a szerződés létrejöttének pillanatában kell fennállnia
 hatályos szerződés
 ha a szerződés érvénnyesen jött létre, de valamilyen hibábáan szenved, de ez a
hiba a szerződés megkötését követően merül fel
 Érvénytelenség
 2 csoportja van
 semmiség
 megtámadhatóság
semmiség megtámadhatóság
az érvénytelenég abszolút formája az érvényesség feltételes formája
ipso iure érvénytelenség akkor lesz érvénytelen, ha valaki
eredményesen megtámadja
ex tunc hatályú ex tunc hatályú
a szerződés megkötésére a szerződés megkötésére
visszamenőleges hatállyal visszamenőleges hatállyal
ex officio figyelembe kell venni csak hivatkozás esetén kell figyelembe
venni
határidő nélkül lehet hivatkozni 1 éven belül, a szerződés megkötésétől
számítottelévülési jellegű határidő
kivétel: kifogás útján történő
megtámadási jog gyakolrása—y ha
velem szemben követelik a követelést,
akkor kifogásként meg lehet támadni a
szerződést
hivatkozhat rá a sérelmet szenvedett fél, vagy akinek
- akinek jogi érdeke fűződik jogi érdeke fűződik hozzá
hozzá
- akit a tv erre feljogosít

62
 keresetet indíthat az ügyész
- közérdekben okozott sérelem
megszüntetése érdekében
- uzsorás szerződés esetén
perben, vagy hatósági eljárásban lehet
rá hivatkozni
alakszerűségi előírás nincsen
ha semmis szerződés valamely más
szerződés érvényességi feltételének
megfelel, ezt kell alkalmazni, ha nem
ellentétes a felek akaratával
a másik félhez intézett
jognyilatkozatban vagy perben
a szerződésre előírt alakban kell
megtenni
megszűnik a megtámadási jog, ha
- a megtámadási jogosult
- a megtámadási ok ismeretében
- a megtámadási határidő
megnyílta után
- a lemond a megtámadási
jogáról

 érvénytelenségi okok
 akarati hibák
 cselekvőképesség hiánya, korlátozottsága
 relatív semmisség
 a semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a
cselekvőképessége hiányzott, vagy korlátozott
 tévedés
 megtámadhatóság
 Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében
tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a
másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a
tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte
volna meg a szerződést.
 Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves
feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.
 megtévesztés
 megtámadhatóság
 Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart,
a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.
 jogellenes fenyegetés
 megtámadhatóság
 Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a
szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.
 Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a
megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt,
és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
 színlelt szerződés
 semmisség
 A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és
kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
 az a helyzet amikor a felek akarnak, de takarnak

62
  a felek akarnak szerződést kötni, de a valós ügyleti szándékukat
leplezik, és a külvilágban eg olyan szerződés jelenik meg amivel
eltakarják valódi szándékukat
 együttesen kell akarniuk
 célja: egy harmadik személy joga vagy tv-es érdeknek a kijáátszása
 képviselő és képviselt érdekellentéte
 megtámadhatóság
 a szerződési jognyilatkozat hibái
 alakiság megsértése
 semmisség
 Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a
teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan
tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság
mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
 A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása,
megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges
állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha jogszabály közokiratba vagy
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés
ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező
alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása
abban az esetben is semmis, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek
egyező akaratából létrejött.
 a célzott joghatás hibái
 jogszabályba ütköző szerződés
 semmiség
 Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály
megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más
jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés
akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a
szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
 jogszabály megkerülésével létrejött szerződés
 semmis
 Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály
megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más
jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés
akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a
szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
 jóerkölcsbe ütköző szerződés
 semmis
 Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
 a társadalmom általános erkölcsítélete
 ami euzzel ellentétes az ütközik a jóerkölcsbe
 pl.: pilótajátékok
 ha valaki úg köt szerződést, hog tudja hogy nem képes teljesíteni
 uzyorás szerződés
 semmis

62
  Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének
kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.
 feltűnően értékanrányos szerződés
 megtámadható
 Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik
felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének
időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a
szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a
feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.
 A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot - fogyasztó és
vállalkozás közötti szerződés kivételével - a szerződésben kizárhatják.
 kiindulópont q forgalni érték
 ahhez képest 30-40% elérés
 Fiduciárius hitelbiztosítékok
 semmis
 Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából
tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására
vállal kötelezettséget.
 fogyasztói jogot csorbító feltétel
 semmis
 Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e
törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó
hátrányára eltér.
 fogyasztó
  a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül
eljáró természetes személy;
 a fogyasztó joglemondó nyilatozata
 emmis
 Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a
jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata.
 tisztességtelen ÁSZF
 megtámadható
 (1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a
szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél
hátrányára állapítja meg.
 (2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának
megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden
olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött
szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés
más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
 (3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó
rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a
szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési
feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.
 (4) Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha
azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően
határozzák meg.

62
  (5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált
tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél
megtámadhatja.
 tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben
 semmis
 (1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen
általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket - az e §-ban
foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell a vállalkozás által előre
meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A
vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a
felek egyedileg megtárgyalták.
 (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános
szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát
önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.
 (3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló
tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó
érdekében lehet hivatkozni.
 6:104. § [Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben]
 (1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek
minősül különösen az a kikötés, amely
 a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást
egyoldalúan jogosítja;
 b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására,
hogy teljesítése szerződésszerű-e;
 c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás
nem teljesíti a szerződést;
 d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon,
vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
 e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje
a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve
azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés
következtében kerül sor;
 f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy
szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;
 g) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó
hozzájárulása nélkül átvállalja;
 h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett
közreműködőért való felelősségét;
 i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő
igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha - anélkül, hogy azt
jogszabály előírná - kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a
fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan
bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint
a másik félnek kell viselnie;
 j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
 (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező
bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést,
amely

62
  a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata
megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás
tanúsítására nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
 b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki
követelményeket támaszt;
 c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó
másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére
nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
 d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a
szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen,
hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét
megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést
egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha
ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni vagy azt
felmondani;
 e) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, alapos ok nélkül a
szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően
teljesítsen;
 f) a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek
bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a
fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;
 g) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál
hosszabb határidőt biztosít vagy egyébként nem megfelelően
meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a
fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;
 h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a
vállalkozás szerződésszegése esetén;
 i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa
kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem
szerződésszerűen teljesít, ha hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli;
 j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a
fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.
 6:105. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos
közérdekű kereset]
 (1) A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló
tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének
megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat
 a) az ügyész;
 b) a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, a
központi hivatal vezetője;
 c) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője;
 d) a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet; és
 e) az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó egyesület, és az Európai Gazdasági Térség bármely
tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött
szervezet.
 vállalkozások közötti szerződés tisztességtlen kikötései
 szerződő hatóságnak nem szerződő hatóságnak nem minősülű vállalkozás
 lehetetlen szolgáltaaatásr airűnyuló szerződés
 semmis

62
  érthetetlen kikötés, egymásnak ellentmondó kikökétes
 semmis
 közérdekű kereset
 actio popularis
 vélelmezett közérdeki képviseleti forma, amikor valaki olyan személy
érvényesíthet igényt egy adott ÁSZF alkalmazójával szemben nem áll
jogviszonyban
 kik infíthatják
 fogyasztó é svállalkozó között 6:105.§
 válalkozások között, valamint a szerződő hatóságnak nem minősülő
válalkozással kötött szerződésével kapcolatos 6:106.§
 jogkövetekmények
 általános
 nem fűződnek hozzá a célzott joghatósok, azaz a teljesítést nem lehet
követkelni ez alapjám
 kérelemre alkalmazható, egyéb jogkövetkezmények
 érvényessé nyilvánítás/válás
 az érvényetelenségi ok megszűnik, vag yafelek ezt kiküszölik
 van lehetőség orvoslásra
 feltünű értékarányytalanság esetén
 in integrum restitutio
 szerződéskötéskori állapot heélyreállaítsa
 mintha meg sem kötötték a szerződést
 természetben reparálás
 pénzbeli megtérítés
 ha nem lehet érvényessé nyvánítésani, vagy in integrum restituálni
 az érvénytelenség mindig részleges érvényytelenség
 ha az érvénytelenségi ok csak valamely részét érinti, akkor a
jogkövetkezéneyket is csak az adot részre lehet alkalmazni, kivéve ha e nélkül
nem kötötték volna meg a szerződést
 hatálytalanság 6: 116.§ - 120.§
 feltételek
 bizonytalan jövőbeli esemény
 bizonytalan
 vagy a bekövetkezése bizonytalan
 ha az egyik fél a 70. életévét betölti
 vagy a feltétel bekövetkezése biztos, de anak az időpontja bizonytalan
 ha az egyik fél meghal
 jövőbeli
 a szerződés megkötésének időpontához képest későbbi időpontban
következik be
 az ha a megkötéskor létezett, csaka felek nem tzustak róla, nem körülmény
 esemény
 külvilágban objektíve érzékelhető körülmény
 csoportjai

62
  felfüggesztő
 beáll
 Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették
függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.
 bontó
 megszűnik
 Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől
tették függővé, a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti.
 időhatározás (időtűzés)
 A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek
a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték.
 jövőbeli biztos vagy konkrét időpont
 hatóság beleegyezése, vagy 3 személy jóháhagyásától függő hatály
 ex tunc hatály
 fedezetelvonó szerződés
 actio pauliana
 Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy
egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél
rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
 pk 267. számú állásfoglalás
 Szerződések módosítása és megszűnése
 módosítás
 módosulás – módosítás
 módosulás
 a felek akaratától függeteln jogi tény, melynek követekztében a szerződés
valamely elemében megváltozik
 módosítás
 akartatlgagos, tudatos magatartás, mely eredményezi hogy a szerződés
valamely elemében megváltozik
 a szerződés mely eleme kerül módosításra
 alany
 tárgy
 tartalom
 jogcím
 ki, mi módosítja
 a felek (6:191.§)
 közös megegyezés
 egyoldalú módosítás
 A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a
szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.
 egyesség
 bíróság
 Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti
tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény
következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése
lényeges jogi érdekét sértené, és

62
  a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés
megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
 b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
 c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata
körébe.
 szerződéskötési kötelezettség
 érvénytelenségnél
 mérséklés, részletfizetés engedélyezése
 jogszabály
 halál
 ha nem személyhez kötött a szolgáltatás
 az alanyban történő változás
 többalanyúság
 egyidejű több alanyiság
 felváltó jellegű több alanyiság
 csak a szerződések jogára jellemző
 a szerződések megszűnése, megszüntetése
 tipikus esetkör
 teljesítéssel
 a szerződés is egy kötelem igaz rá a kötelem megszűnése is
 általánosságban, és a pénzszolgáltatás
 általános szabályok (122.§ -133.§)
 szerződésszerű teljesítés
 ha megfelel a szerződésben és a jogszabályokban foglalt feltételeknek
 ezzel, az ellenszolgáltatás is esedékessé válik
 illetve a a kárveszély is átszállA teljesítéssel a kárveszély - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - a másik félre száll át.
 főszabálya tulajdonjog átruházásával egüttjáro szerződésekre
vonatkozik
 ahol ez nem történik meg, ott a kárveszély nem szál át, hanem a casus
nocet domino, azaz a tulajdonost terheli a kárveszély (pl.:bérleti
szerződés)
 (1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie
a rendeltetése szerinti célra, így
 a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha
azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;
 b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más,
azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;
 c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a
teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál
szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a
kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás
tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a
szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános
kijelentését;
 d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy
az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra
jellemző tulajdonságokkal; és

62
  e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi
követelményeknek.
 a kötelezett köteless a jogosult részére átadni biznyos
dokomunteumokat
 használati utasitás
 jótállűási jegy
 géépkönyv
 többletszolgáltatás
 a jogosult visszautasíthatja, viszpnt el is fogadhatjaű
 Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását
ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visszautasíthatja. Ha a jogosult
a többletszolgáltatást elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt
ellenszolgáltatást köteles teljesíteni a szerződésben kikötött ellenérték
teljesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelő időben és módon.
 jogosultnak kell a minőséget és a mennyiséget megvizsgálni
 közreműködő igénybevétele
 A felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy
közreműködését vehetik igénybe
 kivétel:
 Ha a kötelezett a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a
felek megállapodása szerint személyesen köteles eljárni, más személy
közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól
való megóvása érdekében szükséges.
 a pénztartozás idje
 Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták
meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának
kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a
pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak
nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a
jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított
harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla
kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás
tárgyát.
 kivétel
 A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell
teljesíteni a pénztartozást, ha
 a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának
kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés
esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
 b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési
felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
 c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása
nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.
 fogyasztó és vállalkozó közötti pénztartozás fogyasztói szerződés esetén
 Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő
előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti
teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró.
 pl.: előtörlésztési díjak

62
  A túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
 a kamatot szabályozása diszpozitív, ezért előfordulhat, hogy túl magasak
lesznek
 Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt
járó költségeket.
 speciális szabályok 134.§ 136.§)
 vagylagos szolgáltatás (alternativ obligatio)
 a szerződés tárgyaként több dolog van meghatározva, de csak eg y
kiválasztottal lehet teljesíteni
 Ha a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel teljesíthető, a
választás joga a kötelezettet illeti.
 Ha a jogosultat illeti meg a választás joga, és a választással késedelembe
esik, a választás joga a kötelezettre száll át.
 bírói gyakorlatban a harmadik személy is lehet, aki kiválasztja
 ha valamely szolgáltatás lehetetlenül, akkor a lehetséges szolgáltatásokra
korlátozódik a szolgáltatás
 osztható szolgáltatás
 Osztható szolgáltatás esetén a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni.
 haramadik személy javára történő teljesítés
 a kötelezett a jogosultnak tartozik, és neki kell törlsztenie is, de
megállapaodhatnak abban is, hogy egy harmadik személynek teljesítsen
 ez a fel nem szerződő fél, nincs is jogutódlás
 Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra
kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül
a szolgáltatás teljesítését, ha
 a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy
 b) ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből
egyértelműen következik.
 A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve
követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról, hogy a javára szóló
szerződést kötöttek. Ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének
követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti.
 A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben
is érvényesítheti.
 atipikus esetkör
 teljesítésen kívüli egyéb ok
 kötelmek közös szabálya
 a felek akaratából
 a felek közös megegyezésével megállaodás 212.§
 megszüntető szerződés
 ex nunc hatályú
 felbontóó szerződés
 ex tunc hatályú szerződés
 a már teljesített szolgáltatások is visszajárnakin integrum
restitutio
 ha ezt nem lehet visszaállítani termszetbenirreverzibilis
szerződések
 ezek esetében felbontó szerződésről nem beszélhetünk

62
  pl.: bérleti szerződés
 egyoldalú jognyilatkozat 213:§
 felmondás
 ex nunc
 a megszüntető szerződésre vonatkozó szabályokat kell
akalmazni
 2 esete
 rendes felmondás
  tartós jogviszonyok, határozatlan időre létrejött
jogviszonyok, meghatározott felmondsi idővel bármelyik fél
részéről
 azonnali hatályú/rednkvüli felmondás
 nem kell megfelelő felmondási idő,ha a másik fél súlyos
szerződésszegést követ el, és a jogosultnak ennek
övetkeztében megszümnt az érdeke
 elállás
 ex tunc
 a felbontó szerződés szabályait kell alkalmazni
 3 csoport
 objektív elállás
  indokolás nélkül, bármely okból megtehető,
szerződésszegés nélkül (pl.: vállalkozási szerződéstől a
megrendelő elállhat)
 szankciós elállás
  szerződésszegés esetén ellálhat, a a teljesítés már nem áll
érdekében (késedelem, hibás szerződés)
 clausula rebus sic stantibus
 szerződésen alapuló ellálási jog
  gykaran pénzfizetési kötelezettséggel van
összekapcsolva bánatpénzaz elállási jog gyakorlásának
ellenértéke, vagy a jogszerű elállás ára (ha ez túl magas a
bíróság ezt mérsékelheti)
 bíróság szünteti meg
 konfúzió
 halál bekövetkezése, ha a személyhez tapadó a kötelem
 lehetetlenülés
 a szerződés megkötését követően merül fel, valamely olyan körülmény
ami miatt szerződés tljesítése nem lehetséges.

A szerződésszegés

 fogalma
 A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének
elmaradása.

62
  bármely magatartás, körülmény vagy állapot a mi a szerződésbe ütközik és sérti a felek
szerződéssel kapcsolatos jogait
 általános szabályai
 jogkövetkezmények a jogosult milyen igényeket támaszthat a szerződésszegő
kötlelezettl szemben
 a jogosult követelheti a szerződésszerű teljesítést
 a saját esedékes szolgáltatását visszatarthatja addig, amíg a kötelezett nem teéjeít
visszatartási jog, de ez csak arányosan illeti meg a jogosultat
 elállás, felmondás
 ha már nem fűződik hozzá érdeke
 ha a jogosult megszüntette a szerződést, akor fedezeti szerződést köthet
 az eredeti szerződési cél megvalósítására alkalmas szerződés
 A jogosult - elállása vagy felmondása esetén - a szerződéssel elérni kívánt cél
megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és - a kártérítés szabályai szerint -
követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött
ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő
költségek megtérítését.
 kártérítési igénnyel léphet fel
 a kártérítésnél lesz majd
 jogkövetkezmények kizárása és kolázotzása
 lehetséges, de a szándékosan, ill. az emberi életet, testi épséget, egészséget
megkárosító szerződésszegést korlátozni vagy kizárni nem lehet
 egyeéb szabályok
 közreműködőre úgy kell tenikteni, mintha a kötelezett követte volna a l a szerződés
szegést
 és ha nem lehetett volmna igénybevenni, az így okozott károkért is felül
 (1) Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy
közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy
felel, mintha maga járt volna el.
 (2) Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős
mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem
következtek volna be.
 (3) A kötelezett a közreműködővel szemben - annak szerződésszegése miatt -
mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik.
 részleges szerződésszegés
 osztható szolgáltatás eestében
 Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a
szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha a
jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét
sértené.
 közbenső szrrződésszegés
 A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket
vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a
szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse.
 pl.: válalkozási szerződés alapján egy épületet kell felépíteni de az építési
engedélyt a megrendelő nem szerzte be, hiszenennek hiányaban nem lehet
megkezdeni az építkezést

62
  Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél
olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy
nyilatkozat elmulasztása megakadályozza.
 előzetes szerződésszegés
 Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a
szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a
jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből
eredő jogokat.
 Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás
lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen
eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
 konkrét megnyilvánulási fajtái
 késedelem
 kötelezetti késedelem
 A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem
teljesíti.
 itt akatr teljesíeni, csak nem nem időben teljesít
 jogkövetkezményei
 Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha
a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke
megszűnt, elállhat a szerződéstől.
 A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek
megszűnésének bizonyítására, ha
  a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás
felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben -
és nem máskor - kellett volna teljesíteni; vagy
  a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a
póthatáridő eredménytelenül telt el.
 A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő,
pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a
késedelmét kimenti.
 késedelmi kötbért köthetnek ki
 késedelmio kamat
 a késedelem objektív következménye
 akkor is, ha a késedelmét kimentette
 jogosulti késedelem
 A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el.
 a kötelezett próbál szerződésszerűen teljesíteni, de ezt a jogosult megtagadja
 jogkövetkezmményei
  Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli
ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át.
 az őrzésre a megbízás nélküli ügyvitel szabályai vonatkoznak
 költségei a jogosultat trehelik
 a kárveszély átszáll a jogosultra
 A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
 hiszen a jogosult miatt nem tud határidőre teljesíteni
 hibás teljesítés
 A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel
meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

62
  Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés
időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
 ezek a szabályok bármely szerződésre irányadóak
 facere, praestare…
 akár új, akár használt dologra
 ingyenesre, visszterhesre
 a jogkövetkezmények csak a visszterhes szerződésekre vonatkoznak
 Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e
fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a
fogyasztó hátrányára tér el. (klaudikáló kógencia)
 jogkövetkezményei
 kellékszavatosság
 termékszavatosság
 jótállás
 kártérítés
 jogszavatosság
 egyéb
 lehetetlenülés
 fogalma
 a szerződés a megkötését követőem felmerült valamely okból nem teljesíthető
 Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
 A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül
köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő
kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni.
 lehetetlenülés vs. lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés
 a lehetetlenülés esetén a szerződés érvéyes, csak megszűnik
 következménye attól függ ki a felelős
 ha egyik fél sem az
 Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés
megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni
ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak
megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni
szolgáltatás visszajár.
 ha az egyik fél felelős
 Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél
szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a
szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti.
 mindkét fél felelős
 Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés
megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás
arányában követelhetik egymástól.
 a teljesítés megtagadása
 Az egyik fél egyértelműen és félreérthetetlenül kinyilvánítja azon szándékát, hogy
ő nem kíván teljesíteni.
 Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél
választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának
jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
 a másik fél
 vagy a késedelem jogkövetkezményeit váalszhatja

62
  vagy a kártérétést
 jognyilatkozat tételének elmulasztása
 Ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a
kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.
 nem jogszabályi jognyilatkozat
 a bíróságnak nincs mérlegelési joga pótolnia kell
 a jogosult bírósághoz fordulhat, és kérheti hogy pótolja ajognyilatkozatot
 A hibás teljesítés jogkövetkezményei
 kellékszavatosság
 A hibás tlejesítésnek az a jogkövetkezménye, amely a visszterhes szerződés jogosultjának
a szolgáltatás hibájában megvalósuló, étékcsökkenést eredményezé terjestési
érdeksérelme
 objektív jogkövetkezmény kimentést nem tűr, ha hibás a tejesítés bekövetekezik
 csak a z adottszerződés kötelezettjével szemben
 igények érvényesítése
 elsőkörös
 kijavítás
 kicserélés
 másodikkörös
 ellenszolgáltatás arányos leszállítása
 a jogosult a hibát kijavítja, harmadik személlxel kijavítattja a kötelezett költségére
 elállás
 jelentéktrlrn hiba miatt nincs helye az elálllásnak
 ius variandi
 a jogosult az egyik választott temrékszavatossági jogról egy másik
kellékszavatossági jogra áttérhet, csak az ezzel felmerüólt költségeket meg kll
téretenia a jogosultnak a kötelezettnek, kivéve ha a kötelezett miatt kell áttérmi
 a bírósági ígényérvényesítés
 a jogosult kérelméhez a bíróság kötve vanazt és annyit ítélhet meg
 kivétel
 a bíróság nincs kötve a jogosult kérelméhez az aékalmazandó
lkellékszavatosság kapcsán, de olya nkellékszavatossági jogot nem
alkalmahat ami ellen mind a ketten titakoznak
 bizonyítás
 főszabály szerint a jogosulnak kell bizonyítania
 igényérvényesítési határidők
 az észlelt hibát késedelem nélkül közölni kell
 a felfedezéstől szmámított 2 hónapon belül a fogyasztói szerződéseknél
 kellékszavaossági igények rvényesítésére vonatkozó hataáridők
 a teljesítéstől szá,ítot 1 éves elévülési időn belül érvényesítheti
 fogyasztói szerződés esetén 2 év
 ha ez használt dolog akkor 2 évnél lehett rövidebb de egy évnél rövidebb
már nem
 ingatlan esetén 5 év
 kifogás útján való érvényesítés
 ha az adoot szerződésből eredően egy követelést érvényesítenek a
köveetelővel szemben kifogás útján lehet érvényesíteni a
kellékszavatossági ígényeket

62
  költségek felmerülése
 a kötezettett terhelik
 kivétel
 ha a joogusltat terhelő karbantatási kötelezettség elmulasztása is
közrehaatottt a dolog meghibássodásában, akkor a költségeket a közrehatás
arányában viseli
 termékszavatosság
 a hibás tejesítés speciális jogkövetkezmlnye
 a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) forgalomba hozatal
időpontjában fennálló hibájáért a gyártó KÖZTVETLEn szavatossági helytállással
tatozik a fogyasztnak
 a fogyastó olyan személlyel szemben érvé yesíti a jogát akivel nics
jogvviszpnyban
 gyártó
 a termék előállítója, vagy forgalmazója
 termékszavatossági ígények
 kijavítá
 kicserélés
 csak akkor hibás a termék ha az a forgalomba hooazalkor hatályos minőségi
követeményeknek nem felel meg, vagy a gyártó által adott leírási követelményeknek
nem felel meg
 bizonyítás
 a jogosult bizonítja a termék hibáját
 a gyártó lejhetősége a kimentésre
 ha bizonyítja, hogy
 a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében
gyártotta vagy forgalmazta;
 b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és
a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
 c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás
alkalmazása okozta.
 határidő
 az adott termék forgalombahozatalától számított 2 éven belül, ha ez eltelik akkor
jogvesztés történik
 jótállás
 szerződséses kötelezettség maradéktalan teljesítésére irányuló, szerződésben vállalt vagy
jogszabályon alapuló, objektív, kimentést nem tűrő helytállási kötezettség
 visszterhes
 beépül atermék árába
 bizonyítási teher
 azt kell vélelmezni hogy a teljesítés hibás
 a kötelezett kimentheti magát, ha biznyítja hogy a hiba a teljesítés után
következett be
 A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.
 pl.: kellekszavatosságot is rvényesíthet mellete
 a termék mindenkori tulajdonosát megilleti
 határidő
  A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető

62
  jogszabályon alapuló vagy szerződésben vállalt kötelezettség
 vagy a szerződés monja meg mennyi a jótállási idő
 vagy a külön jogszabály mondja ki mennyi a jótállási idő
 151/2003 (IX.22.) kormány rendelet !!!!!!
 181/2003 (IX.22.) kormányrendelet
 249/2004 (VIII: 27.) kormány redenelet
 19/2014 (IV.29.) NGM rendelet
 a jogosult megfelelő határidő tűzésével felhívja a teljesítésre
 ha nem teljesíti akkor 3 hónapon át még érvényesítheti a jótállási ígényét
(jogvseztő)
 kellékszavatossági ígények
 kijavítás
 kicserélés
 kártérítés
 a hibás teljesítésből eredő kár megtérítése
 ezt a kötelzett köteles megtíréteni
 kivétel
 ha a hibás teljesítést kimenti
 jogszavatosság
 a szerződések biztosítékai
 célja
 a szerződésszerű teljesítésre kerülhesssen sok
 közös jellemzői
 a felek a szerződés megköts pillanatában állapodnak meg benne
 a szerződésszegés létszakában jutnak relevanciához
 rendszere
 teljesítési készség biztosítása (szerződés megerősítése)
 arra az esetre nyújt a jogosul számára biztosítékot, ha a kötlezett részéreől nincs meg
a teljesítési hajlandóság
 teljesítési képesség biztosítása
 ha a kötelezett részéről hiányzik a teljesítési képesség, tehát lehet, hogy akar, de nem
tud teljesíteni
 a teljsítési készség biztosítékai
 foglaló
 az egyik fél részérőé, a másik félnek fizetett pénzösszeg, aminek fizetésére a
kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor és ez a rendeltetése a szerződésből
egyértelműen kítűnik
 csak pénz lehet foglaló
 fizetés fizetés fogalma
 tipikusan adásvételhez kapcsolódik
 ahol a szerződéskötés és a teljesítés időpontja elválik
 a szerződés meghiusulása elleni védelem
 az afél aki atejesíés meghiusulásáért felel, az a fél az adott oglalót elveszti, a
kapott foglalót kétszeresen köteles fizzaadni
 ha mindkét fél felelős, vagy egyik sem akkor a foglaló visszajár
 ha a szerződést teljesítik akkor a foglaló összegével cskken a vételár
 összege
 a vételár meghatározott százaléka

62
  5-10%
 a túlzott mértékű foglalót kérelemre a bíróság mérsékelheti (30-40% már sok)
 fontos kítűnie hogy foglalónak adták, mert ha nem akkor előlegnek számít
 ah előlegnek nincs meg a foglaló funkciója, mivel ez mindenképpen visszjár, ha a
sszerződés meghiusúl
 nincs alakisági előírás
 akár szóban is lehet
 kötbér
 a zerződés kötelezett általi olan okból történő megszegése estén fizettett
pénzösszeg, amelyért a kötelezett felelős
 tárgya:
 mindig pénz
 kimenthető
 ha a zserződésszegés alól kimenti magát
 ha a szerződésszegést ellenőrzésén kívül eső, előre nem látható és
elháríthatatlan körülmény okozta
 összege
 a fix összeg
 vagy a szeződésben kikötött ellenszolgáltatás meghatározott százaléka
 ahány fajta szerződésszegés, annyi fajta kötbér a ptk a tipikusakat tartalmazza
 meghiusulási, vagy nem teljesítési kötbér
 ha a kötelezett részéről a szerződés teljesítése elmarad
 mentesít a teljesítés alól, kizárja a teljesítés követelését
 késedelmi
 a kötelezett általi késedelmes teljesítése elején
 lehet a teljesítést is követelni, azaz nem mentesít a teljesítés alól
 hibás teljesítési
 hibás teejsítés esetén
 szavatossági igényt nem lehet mellette érvényesíteni
 előzetes/közbenső szerződésszegési
 csak írásban köthető árvényesen
 a kötbér minimál kárátalányjellegű
 a jogosult a kötbér igényét akkor is révényesítheti ha kötelezett
szerződésszegéséből eredően a jogosultnka kéra nem merült fel
 a kötbér összegéig az ő kárát is fedezi
 a kötbért meghaadó kárát is érvényesítheti, a kártérítés szabályainak
megfelelően
 jogvesztés kikötése
 ösztönzés az ellenszolgáltatás teljeístésére azáltal, hogy a szerződésszegésért felelős
fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné
 pl.: részletfizetési kedvezmény
 automatikus e vagy kell egy jognyilatkoazat a jogosult részéről
 a oghátrányt a bíróság mérsékelheti
 a jogvesztés kikötése csak írásban érvényes
 tartozáselismerés
 nem biztsíték, de van biztosítéki funkciiója
 megfordul a bizoítási teher

62
 teljesítési képesség biztosítékai
 személy által személyi biztosítékaz egyes szerződések körében vannak, hiszen ezek
nevesíeótett szerződések
 kezesség
 a kezesi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget a jogosultal szemben,
hogy amennyiben a kötelezett nem teljesítenee a kezes fog a jogosutnak
teljesíteni
 az alapjogviszony joogulstja sé a kezes szerződése
 ingyenes szerződés
 jellmezője
 járulékus jllegű biztoísték
 tartalmát és terjedelmét tekintve a fökötelezettséghez tartozik
 kivéve
 a kötelezett szerződészegéséből eredő követekezményekért
 a kezességváállalást követően esedékessé vált
mellékszolgáltatásokért is felel
 a kezes fizetési kötelezettsége
 csak akkor ha a jogosult felszólítja
 erről késedelem nélkül értesteni kell a kötelezettett
 tájékoztatást kell kérnie a kötelzettség mértékéről
 tájékoztatást kér arról, hogy van e kifogása vagy viszontkövetelése
 köteles késedelm nélkül fizetni a jogosultnak, erről értesíti a kötelzettett
 ha megtagadja a teljesítést, akkor indokaival együtt értesíti mindkét felet
 a kezesség fajtái
 sortartó (egyszerű)
 a kezest megilleti a jogosulttal szeben a sortartás kifogása
 a kezes mindadig megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogoult nem
igazoja azt, hogy megpróbálta a kötelezetten érvényesíteni, de az
eredménytelen volt
 ez csak kifogásként érvényesíthető
 készfizető
 a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása
 a jogosult mega dönt, hogy először kihez fordul és kri a teljesítést
 kártalanító
 a kezes a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható összegre vállal
kötelezettséget
 ex lege sortartás
 alkezesség
 a kezes kezese
 fogyasztói kezesség
 a kezes fogyasztónak minűsül a ptk szerint
 a zerződés létrejöttét megelőzően különn tájékoztatási kötelezettséggel
kell hogy éljan a kezes felé
 több kezes helyzete
 a jogosulttal szemben egyetelmeges kötelezettségük van
 egymás kööztti jogviszonyukban van különbség, a tekintetben hogy
egymásr atekintelttel, vagy tekintett nélkül vállalnak kezeséget

62
  csak yrásban érvényes
 garancia
 a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapjáán a nyilatkozatban
meghatározott feltételek esetén kötelees a jogosultnak fizetst teljesíteni
 függete az aapjofógviszonytól, bár arra épül
 tipikusan nem pénzbeli szolgáltatáoknál
 ki lehet garantőr?
 régen ez csak abank lehetett, de ma is tipikusan a pénzintéztek vállalnak
garanciát
 vagyontárgydologi
 zálogjog
 a dologijogban szabályozott
 Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló
vagyontárgyból (a továbbiakban: zálogtárgy) más követeléseket megelőző
sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (a
továbbiakban: személyes kötelezett) nem teljesít.
 fedezetlekötés, fedezetigazolás
 2009. évi LXXXV. törvény, 35/2018 (XII.14.) MNB rnedelet
 egy nyilatkozat és banki igazolás arról, hogy a kötelezett bankszámláján a
szerődés ellenértékeként lekötött, elkülönített pénzösszg rendelkezésr áll és
más célra nem használhtó fel
 a banki igazloás a fedezetigazolás
 tartalmazza
 az elkülönített összeget
 az elkülönítés célját
 a kedvezményezettet
 az elkülönítés időtatamát
 a felhaszbálás módját
 A kártérítés
 alapgohgalmak
 felelősségtan – kártérítés viszpnya
 flelősségtan
 politikai
 gazdasági
 jogi felelősség
 jogágak szerint tagozódik
 általában ezek vétkességtől függőek
 a polgári jogi a a leginkább objektívabb fellelősség
 polgári jogi felelősség
 csak a kártérítési fellelőséget értjük alatta
 polgári jogi felelősségtan = kártérítés
 kártérítési felelősség funkciója
 prevenció
 megelőzés
 reparáció
 megtérítés
 ez az elsődleges funkciója, azaz az okozott kár megtérítése
 mit értünk kártelepítés alatt

62
  annak meghatározása, hogy ki viselje az okozott kárt
 kártalanítás
 jogszabályban meghatározott estekben jogszerűen okozott kárért való
kártalanítási felelősség
 kártérítés
 jogelleneesen okozott károkért való felelősség
 fajtái
 szerződésszegéssel okozott károk (kontraktuális felelősség)
 a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség (deliktuális
kártérítési felelősség)
 teljes vagy részleges kárelosztás
 a kár megtérítése vag yegy peciális alapból történik, vagy azonos helyzetben lévő,
veszélnyek kitett személyek közösségére vn rátelepítve a kár
 méltányosság
 a jogalkotó olyan személyrae teelpíti a kárt, ai nem felelős az adott kárért
 casus nocet domino
 a tulajdonos viseli a kárt
 ha nincsolya nszemély akire a kárt telepyíteni lehetne, vagy ha a kárt maga
okozta akkor a tulajdonos viseli a kárt
 kárkötelem
 kötelmi jogviszony
 relatív szekezetű, pozitív tartalmú jogviszpn
 alanyai
 károsult
 károkozó
 itt lhet többalanyúság
 közveteln tárgy
 kár megtérítésére irányuló magatartás
 tartalma
 a feleket megillető jogok és terhelő kötelezettségek összessége
 fajtái
 kontraktuális
 szerződésszegéssel okozott károk
 szerződések körében szabálozott
 a kárkötelem kialakulását megelőzően a felek közöt an egy szerződés
 alanyi kör
 egyik szerződő fél a másik szerződő félnek okoz kárt
 objektivizáltabb felelősségi rendszer
 előreláthasági klauzula
 sokkal nehezeb a kimentés
 deliktuális
 szerződésen kiívül okozott károk
 nálló részben szabályozott
 a kárkötlem kialakulását megelőzően nincs szerződés
 A törvény tiltja a jogellenes károkozást.-->a károkozás általános tilalma
 alanyi kör

62
  bármel más személynek okooztt kár (ezzel a személlyel nem volt szerződéses
kapcsolatban)
 inkább szubjektivizáltabb felelősségi rendszer
 a kimentés könnyebb
 felróhatósági elven alapul
 kontraktuális felelősség
 Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
 kimentés
 Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja,
 hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
 mi az az ellenőrzési kör?
 a ptk nem mondja meg
 a bírói gyakorlat még nem jutott el eddig
 kommentár
 amire az adott károkozó félnek nincs semmilyen ráhatása
 vis maior
 állami, hatóásgi intézkedés
 súlyos üzemzavar
 a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
 előreláthtósági klauzula
 a szerződés létrejöttének az időpontja
 és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
 a teljesítés , a szerződésszegés pillanatában vizsgálandó
 ha a 3 feltétel fennáll csak akkor mentheti ki magár a szerződésszegés alól
 ha nem tudja kimenteni magát a felelősség alól, akkor a okozot kárt meg kell téríteni
 a kártérítés mértéke
 szándékos szerződésszegés esetén a teljes kárt
 károk fajtéái
 szolgáltatás kárában keletkezett kár (tapadó károk)
 a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk
 ezt a kt fajta kárt (következmény károk) olyan mértékben kell megtéírtnei, amely
mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehettséges
követekezménye a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt (a
károkozó félnek kell előrelátnia)
 a károk nagyságrendjének előreláthatósága
 ingyenes szerzőfés esetén enyhébb a felelősség
 a stolgáltatá tárgyában keletkezett károkot nem kell megtéríteni
 csak akkor ha szándékosan okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a
szolgáltatás olyanlényeges tualjdonságáról, amit a jogosult nem ismer
 a jogosult vagyonában okozott kárt
 csak akkor ha felróható volt
 így egyszerűbb akimentés
 ha a károkozó felelősségét mindkét alapon meg lehet állapítani (kontraktuális és
deliktuális) ekkor melyiket kell alkalmazni
 pl.: a vonatom ütközik egy autóval aki a a sínen haladt át és vagy szeméélyi és
vagyoni károm is
 a vasút a felelős mert nem működött alámpa
 köztem és a vasút között szerződés volt (nem jutott el addig mert a vonat
kisóiklott)

62
  veszélyes üzemi felelősség delktuális egyik esete
 az íigények kommulálásának az elve
 a kontraktuális és a deliktuálisat nem lehet egyzserre érvényesíteni
 azaz a kontraktuális felelőssége alapján lehet az igényt érvénesíteni
 utaló szabályok (sok alapot nem rendez itt a ptk, hanem csak tal a deliktuális szabályok
körére)
 a károsultt terhelő kármegelőzési, kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség
 közö károkozók felelőssége
 kár fogalma
 kártéryytés módja
 deliktuális felelőőség
 a jogellenes károkozás általános tilalmaA törvény tiltja a jogellenes károkozást.
 két csopota hoszthatóak a szabályok
 általános szabályok
 speciális felelősségi alakzatok (az általános szabályokhoz képest specálisak)
 általános szabályok
 Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.--> főszabály
 kivéve
 Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt
felróható.
 feléteeli
 jogellenesség megléte
 mikor jogellenes egy károkozás?
 a károkozó magatartás másszemély alanyi jogát sértse, és ez a sérelem
vagyoni károsoádban öltsön testet
 trövényi véélemminden károkozás jogellenes
 lehet tevőlegs magatartás és mulasztás is
 jogellenességet kizátó esetkötök
 a károsult beleegyezésével okozta;
 pl.:
 orvosi beavatkozások
 sportsérülések
 ha a zadott spirt szabályai betartása mellett történik a árokozás,
akkor azt úgy kell értékelni mintha ahhoz beelegyezsét adta volna
 a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló
fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a
szükséges mértéket nem lépte túl;
 szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben
  jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más
személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót
kártalanításra kötelezi.
 pl.:
 kisajátítás
 kártalanítás
 ha a jogszabály jogszerűen okozott kárért kártalanítási
kötelezettséget ír elő a kártalanítáűs módjára és mértékére a
kártértésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
 kár megléte
 a kár fogalma

62
  a ptk általánosságban nem határozza meg
 lehet
 minden olyan hátrány, amely valakit valamilyen károsító esemény folytán
személyében vagy vagyonában ér
 nem vagyoni kár 9régi ptk elnevéezése)
 személyhez fűződő jogok megsértésével az új ptk alapján ez a
sérelemdíj
 vagyoni kár
 kár elemei
 a károsult vagyonában beállt értékcskkeneés (damnum emergens)
 az az érték amivel a károsult vagyona közvetlenül a árosító
esemény miatt csökken
 elmaradt vagyoni előny (Lucrum cessans) elmard thszon
 az az érték amellyen a károsult vagyoni gyarapodott volna, ha a
károsító eseménynem vókövetkezik be
 indokolt költség
 a kásotultat ért vagynoi hátrány kiküszöbüléséhez indkolt
költségek
 pl.: kamion belerongyol egy házba ahol egy kisüzem működik, így
tönkre megy az egész gépsor a felelős a kamionsöfőr
indokolt költségek a sérült dolgozók rahagóbja, temetése,
hozzátatrtozók látogatásáanak költsége
 okozati összefüggés
 felróhatónak kell lennie a károkozó magatartásnak
 nem úgy járt el ahogy az az adott helyzetben elvárható
 a bioznyítási tehet
 megoszlik a károkozó és a károsult között
 a károkozó bizonyítja
 hogy a magatartása nem volt jogellenes
 nem volt felróható a magatartása
 azaz ő kimenhtei magát (exculpálhatja magát a delctuális kártéríés alól)
 a károsult bizonyítja
 a kár meglétét
 a kár konkrét mértékét
 az okozati összefüggést
 mértéke
 teljes kártérítés az okozott teljes kárt kell megtéríteni
 ez irányadó a kártalanításra is
 kivétel
 csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előmyével
 a károkozásból nem szerzhet előnyt a károslt káro szerzés tilalma
 méltányosságot gyakolrolhat abírósákülöns méltáylást érdemlő esetben
 ha a kár mértéke nem állapítható meg
 általános kártérítés megítélésére van lehetősége
 a kárért felelős személyt a bíróság olyan összegre kötelezi, ami a teljes kárt
lefedi
 a bíróság becsléssel állapítja meg
 a bíróságnak minden lehetséges eszkött be kell betnie hogy a kár mértéket meg
tuja állapítnai

62
  a kársultat tehrelő kárenyhítáési, kármegelőzési,kárelhárítási kötelezetetség terheli
 a kársultna úgy kell eljárnia e körben is haog yaz általában lvárható
 ha ezt megszegi az ezáltal keletkezett károkat a károkozó nem köteles megtéríteni
 ilyenkor kármegosztásra kerül sor
 a két személy közott megoszlik
 arányosan oszlik meg
 többalanyúság kérdése a kárkötelemben
 több jogosult
 mindne jogosult az őt ért kárt önállóan érvényesítheti a károkozóval/okozókkal
szemben
 több károkozó (ha többen közösen okoznak kárt)
 föszabály
 egyetemlegesség
 mi a kközös károkozás?
 közös ténykedéssl
 a kár bekoóövetkezésben több okfolaymat hatott közrem de bármelyik
nélkül nem következett volna be a kár
 a feltételnek minden károkozónal fenn kell hogy álljanak és szerves
kapcolaatban kell állniuk a cselekményüknek
 több, egyidejűleg kifejtett magatartás ezek közül bármelyik önmagában is
előidézte volna a kárt vagy nem állapítjató meg az, hog a kárt melyik
magatartás okozta
 olyan személy is felel, aki nem okozta a kárt
 többen, egymástól függetlenül de a második ponton kívül
 ők önűéllóa felelnek
 egyetemlegesség mellőzése
 ha a károsult is közrehatot
 rendkívüli méltánlást érdemlő körülmény
 egyetmlegesség helyett
 felróhatóság arányában
 közrehatás arányában
 egyenlő arányban
 A kártérítés módja
 a jogosult maga dönthet, de a bíróság ehhez a kérelemhez nincs kötve
 pénzben
 ez a főszabály
 fajti
 egyösszegben
 járadék formájában
 jövében rendzserese felmerülő károk esetén
 A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság
időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű
járadékot is meghatározhat.
 tipikusan személyi sérüléssel járó károkozó ,agatartásokhoz
 formája
 jövedelempótló
 Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor
követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az

62
 azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri
el.
 A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért
havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a
károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás
következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe
venni.
 tartásptló
 Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt
személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tartást
pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha
magatartásának e következménye nem volt előrelátható.
 ha a körülmények változnak bármelyik fél kérheti a bíróságtól a
járadék módosítását
 mind időben mind mértékben, sőt akkár a bíróság meg is
szntetheti
 természetben
 kivételes eset ez
 csak ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
 Vékás lajos kommentárja
 végtagvesztés estén ha megveszi a legmodernebb művégtagot pl.
 a kártérítési követelééssel kapcsolatosigáényérvényesítési határidők
 általános szabályok
 5 éveselévülési idő
 bűncselekénnyel okozott károk eseetén, addig nem évül el amíg a bcs
büntethetősége el nem évül
 akkor válik esedékessé amikor a károsodás bekövetkezik
 a kárpsodást és a kárkamatot is ki kel fizetni
 a károsodás bekövetkeztétől a kár kifizetésiig terjedő időszakra számított
kamat
 ez késedelmi kamat igazából
 a károsodás ideje szerinti értékviszonyok szerint
 a kár mértékét az íteleéthozatali állapot szerinti értékek
 ekkor csak ezáltal merülnek fel a kamatok
 speciális kárfelelősségi alakzatok
 az általános szabályokra épülnek
 fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség
 veszélyes üzem
 Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt
megtéríteni
 példák
 aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
 aki veszélyes állatot tart
 ezen túl a ptk nem rendelkezik a fogalmáról
 bírói gyakorlat szerint csoportokat lehet elkülöníteni
 gépi erővel működő járművek üzemeltetésével okozott kár
 vasút
 közút
 gépi erővel működő üzemek gyárak működtetése

62
  önmagában gépek, eszközök alkalmazása
 kivéve a háztartási és gyógyászati
 bizonyos kezdetleges tevékenységek, akkor is ha nem gépi erővel
működnek
 fejszével favágás
 tetőfedés
 sugárzó, robbanó és mérgező aanyagok előállítása, tárolása
 a felelősség alanya
 üzemben tartó
 akinek az érdekében a veszélyes üzem működik
 az adott esetben kell megvizsgálni
 elkülönülhet a tuajdonos személyétől
 az ideigelens átengedés nem változtat a polgáró jogi üzmbentartói
minőségen
 tartós átengedés esetén, akkor átszáll az üzembentartói minőség is
 felelősség
 Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt
megtéríteni
 kimentés
 Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
 a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, (elháríthatalan)
 amberi erővel, a tudomány, technika adott szintjén nem
alhárítható
 amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. (külső)
 vis maipr
 a károsult elhárthatlan közrehatása
 elévülés
 3 év alatt évül el
 de vonatkozik rá az 5 éves is, de ekkor már csak az általános szabályok szerint
 veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt
 veszélyes üzmek találkozása
 az üzemben tartok a felróhatóságuk arányában téritikmeg a kárt
 Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók
felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha
nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár
megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján
köteles.
 Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni,
akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez
vezető rendellenesség merült fel.
 Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó
tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy
ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság
hiányában - mindegyik fél maga viseli.
 E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti
viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt,
azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban
viselik.
 más személy által okozott kárért való felelősség

62
 Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért
 alkmalmazott
 a foglalkoztatásal irányuló jogviszonnyal összefügésben
 Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben
harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.
 ilynkor a munkáltató felel
 veleszemben könnyebb az igényt érvényesíteni
 kivétel
 ha szándékosan okozza a kárt, mert ekkor egyetemlegesen felelnek
 Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek
kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős.
 Felelősség a megbízott károkozásáért
 Ha a megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal
szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős
 Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott
megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében
felróhatóság nem terheli.
 vétőképtelen személy okozott kárért való felelősség
 vétőképesség
 csak természetes személy vonatkozásában
 a term szm-nek a szellemi fejlettsége olyan szinten van hogy képes a
magatartásainak következménét felismerje, és ez alapjén felelsségre vonható
az általa okozott károkért
 ha valaki vétőképes akkor ő felelős az okozott kérokért
 vétőképtelen károkozása
 felelősségre nem vonható
 pl
 kiskorú
 9-12 éves korhatár a bírói gyakorlat szerint
 nagykorúak is lehetnek beletási képesség teljes hiányában
 felelősség alanya
 gondozója felel
 aki a jogszabály szeint a vétőképtelen gondozójának minősül
 szülő
 gyám
 aki a vétőképtelen felügyeletét elláta
 ovodában ovónő, iskolában tanító
 ha többeknek is megállapítható akor egyetemlegesen felenek
 kimentés
 Mentesül a gondozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a
felügyelet ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
 A vétőképtelen károkozó belátási képességének hiányára vagy
fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát felróhatóan maga
idézte elő.
 méltányosság
 Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem
lehet megállapítani, kivételesen a vétőképtelen károkozót is kötelezni
lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az

62
 eset körülményei és a felek vagyoni viszonyai ezt nyilvánvalóan
indokolttá teszik
 vétőképes, de kiskorú által okozott kár
 Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van felügyeletre köteles
gondozója, és a károsult bizonyítja, hogy a gondozó kötelességét felróhatóan
megszegte, a gondozó az okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen
felelős.
 közhatalom gyakorlásával okozott kárért valü felelősség
 Felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért
 Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani,
ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár
rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási perben nem volt elhárítható.
 Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért
 A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a
közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően
alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a
bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel
szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt
azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi
személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A
kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.
 nem jogi személy bíróságjárási és kerületi és a közigazgatási és munkaügyi
bíróságok
 ezért az adott törvényszék fog felelni
 ügyészségnél csak a legfőbb ügyésszég felel
 csak nagyon durva jogértelmezési esteknben
 temékfelelősség
 A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.
 gyártó
  E fejezet alkalmazásában gyártó a végtermék, a résztermék, az alapanyag
előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy
egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként
tünteti fel.
 termék
 Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.
 termékkár
 valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy
egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és
 a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz
eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti
forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos
rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a
károsult is rendszerint ilyen célra használta.
 határidők
 elévülés
 tudomástszerzéstől számítot 3 év
 jogvsztő
 10 éves a forgalomba hozataltól
 épületkárokért való felelősség
 Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott
kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és

62
 karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy
karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
 Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak
leesésével okozott kárért való felelősségre azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal
szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával
egyetemleges felelősség terheli.
 Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy
kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy
egyéb jogcímen használója felelős.
 Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való
kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az
épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
 állatkárokért való felelősség
 fajtái
 nem veszélyes állat aáltal okozott káért való felelősség
 az állat tartója a felelős
 általános szabályok szerint felel
 veszélyes állat aáltal okozott káért való felelősség
 az állat tartója a felelős
 veszélyes üzemi felelősség
 akkor veszélyes z állat ha természetésnélé fogva kiszámíthattalan,
kiismerhetetln a vislekedése
 vadászható állat aáltal okozott káért való felelősség
 mező és erdőgazdaságon belül és kívül okozott károk
 aptk csak az eezn kívül esőt szabályozza
 a gépjármű és az állaat tatlálkozását szabályozza
 elévülés
 3 év
 kimentés

62