KÁRTÉRÍTÉSI

SZAKJOGÁSZKÉPZÉS

2020. I. FÉLÉV
 A KÁRTÉRÍTÉSI JOG
RENDSZERE,
A DELIKTUÁLIS
FELELŐSSÉG
ALAPISMERETEI
Böszörményiné dr. Kovács Katalin
Kúria
1. ELŐADÁS
 Kártérítési jog

- a felelősség kérdését vizsgáló jogterület

- válasz: milyen feltételek teljesülése

esetén kell kártérítést fizetni, ki a felelős,
milyen kárt és hogyan kell megtéríteni
A polgári jogi felelősség

- fogalma
- funkciói
- alapelvei
- formái
 A polgári jogi felelősség fogalma

Felelősség:
 jogon kívüli: politikai, gazdasági, erkölcsi
 jogi felelősség
 Jogi felelősség: valamely jogi norma megszegése,
mellőzése nyomán beálló jogkövetkezmény
 Polgári jogi felelősség: a jogi felelősség önálló
sajátosságokkal rendelkező alakzata

 szűk értelemben: maga a kártérítési felelősség

 tág értelemben: a jogellenes mg következményeiért,
valamilyen kötelezettség megszegéséért való magánjogi
helytállás
 A polgári jogi felelősség
funkciói (alapvető céljai)

 prevenció
 reparáció
 A polgári jogi felelősség funkciói
(alapvető céljai)
Prevenció:
 generális: a károkozót visszatartja attól, hogy kárt okozzon
 speciális: alkalmas arra, hogy a hasonló helyzetben levő
potenciális károkozókat visszatartsa a károkozástól
Reparáció:
annak érvényre juttatása, hogy a felelősség szankciója
rendszerint a teljes kár megtérítése
 A polgári jogi felelősség alapelvei

1. teljes kártérítés elve: a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mint

amilyenben a károkozó magatartás nélkül lenne
2. a káron szerzés tilalma: Ptk. 6:522.§ (3): a kártérítést csökkenteni
kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével,
kivéve, ha ez az eset összes körülményeire tekintettel nem indokolt
3. individualitás: mindig a konkrét károkozó magatartást kell
értékelni, és csak az azáltal elszenvedett kárt kell megtéríteni
 A polgári jogi felelősség alapelvei

4. szabad rendelkezés a kártérítési összeg fölött > jsz-i

szinten nem fogalmazódik meg > nehezen ellenőrizhető
elvárás (adott járadékot arra fordítják-e, amire fizették
> pl. közlekedési többletktg.)

5. méltányosság: prevenció elvével nem hozható

összhangba ennek figyelembe vétele
 A polgári jogi felelősség formái

1. szubjektív (alanyi) felelősség

2. objektív (tárgyi) felelősség (veszélyes üzemi
felelősség, termékfelelősség) – nincs mentesülési
lehetőség
(vannak köztes felelősségi formák)
 A Ptk. strukturális szabályozása

 kötelmek közös szabályai

 szerződés
 szerződésszegés
 egyes szerződések
 szerződésen kívül okozott károk szabályai
Ptk.: a kártérítéstől elkülönülő jogintézményként szabályozza:
a jogszerű károkozások esetén fizetendő kártalanítás,
jogalap nélküli gazdagodás és a
sérelemdíj jogintézményét
 A deliktuális felelősség szabályozásánál követett
célok

1. felelősségi alakzatok integrálása: a külön tv-ekben

szabályozott, Ptk-ba beilleszthető felelősségi alakzatok (pl.
termékfelelősség)
2. bírói gyakorlat beemelése a kódexbe (pl. az üzembentartó
fogalma)
3. új szabályok bevezetése, ahol nem volt kielégítő megoldás
(okozatossági lánc elvágását szolgáló előreláthatóság)
A deliktuális és a kontraktuális felelősség viszonya

A 2 felelősségi forma elhatárolása: más a kiindulópontjuk

 Deliktuális felelősség:
 Vékás: a károkozó mg-t megelőzően a károkozó és a károsult között csak egy
abszolút szerkezetű jogviszony létezik
 egy tartózkodásra kötelező tiltó norma megsértése hozza létre a relatív szerkezetű
kárkötelmet
 Kontraktuális felelősség:
-fennáll egy relatív szerkezetű jogviszony (a szerződés), amely meghatározza a felek
egymással szembeni jogait és kötelezettségeit
- a károkozó magatartás: a szerződésben vállalt kötelezettség megszegése
A deliktuális és a kontraktuális felelősség viszonya

Az eltérő kiindulási helyzetből adódóan > a két területen más természetű a károkozó mg.
Deliktuális felelősség:
 a károkozás általános tilalma szenved sérelmet
 a mg-t az teszi jogellenessé, hogy káreredmény kapcsolódik hozzá
Kontraktuális felelősség:
 a károkozó mg. egy szerződésben önként vállalt kötelezettség megszegését jelenti
 a szerződéses kötelmi struktúra jelent kapcsolatot a szerződés és a felelősség között
Döntő különbség: a kontraktuális felelősséget egy önként, tudatosan vállalt szerződéses
kötelezettség megszegése alapozza meg, ez az elem hiányzik a deliktuális kárfelelősségnél >
annak megítélésénél, hogy milyen kárfelelősségi szabályok szerint felel a károkozó, azt kell
tisztázni, hogy van-e jogviszony, és ha van, milyen jogviszony van a felek között
 Jogirodalom
1. monista elmélet: a két felelősségnek alapvetően közös elemei
vannak > a károsult szabad választása: melyik felelősségi alakzat
alapján kéri a marasztalást

2. dualista elmélet: jelentős különbségek vannak a 2 felelősségi

alakzat között > elválik egymástól > kumulálási tilalom érvényesül
(ha a felek között szerződés van, csak a kontraktuális felelősség
szabályai szerint érvényesíthető kárigény)
 A régi és az új Ptk. szabályozása

1959. évi IV. tv. 318.§ (1): a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a
kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait
kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha jogszabály
kivételt nem tesz - nincs helye > kapcsolat a szerződésen kívüli károkért fennálló
felelősség és a szerződésszegéssel okozott kár között - monista elv
2013. évi V. tv. 6:145.§ [Párhuzamos kártérítési igények kizárása]
A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel
okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett
szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza.
 elvi alapon választja el a két felelősségi alakzatot (mentesülés, megtérítendő kár
feltételeiben jelenik meg) > a dualista szemlélet érvényesül > NON-CUMUL ELVE
 a módosítás a szerződéses felelősség szigorítását jelenti
 Tipikus eset

- utas személyszállítási szerződése > eltérő megállapodás hiányában: a

szerződésszegéssel okozott kár szabályai irányadók, nem a veszélyes
üzemi felelősség
de: ha más a szerződő fél, más az üzembentartó > eltérő jogcímen nem
kizárt az igényérvényesítés
 Non-cumul bevezetésének indokai

Vékás: diszpozitív szabály: a szerződési szabadság védelmét

juttatja kifejezésre > a felek a szerződésben szabadon kizárhatják
vagy korlátozhatják a felelősséget

Fuglinszky: deliktuális felelősség alapján történő

igényérvényesítéssel ne legyen megkerülhető a szerződésben
kialakított kockázatelosztás
 Azonos szabályok:

 felelősségkizárás és korlátozás szabályai: 6:152.§ - 6:526.§

 előreláthatósági korlát: 6:143.§ - 6:521.§
 bizonyítási teher
 elévülési idő
 A két felelősségi alakzat szabályozásának
eltérése az új Ptk-ban

Deliktuális felelősség: alapvetően felróhatósági alapú (kivéve pl fokozott

veszéllyel járó tevékenységért fennálló felelősség)

Kontraktuális felelősség : felróhatóságtól független, szigorúbb lett

- 6:144.§ (2): a kártérítés mérséklésének méltányosságból nincs helye > a
károsult szempontjából érdemi különbség a kontraktuális felelősség javára
 Mentesülés a kontraktuális
felelősségnél – 6:142.§
Fő szabály szerint (visszterhes szerződések) : csak akkor, ha bizonyítja:
1. a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
2. a szerződéskötés időpontjában előre nem látható
körülmény okozta, és
3. nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a
kárt elhárítsa
 Ingyenes szerződések
 a károkozó a szolgáltatás tárgyában okozott károkért akkor felel > ha
azt szándékos mg-ával vagy a szolgáltatás tárgyával kapcsolatos
lényeges tájékoztatási kötelezettségének megszegésével okozta > ezt a
károsultnak kell bizonyítania
 a következménykárokat meg kell térítenie > de: bizonyíthatja, hogy nem
volt felróható a mg-a
Eltérő jogirodalmi álláspontok:
Fuglinszky: kizárólag a szerződésszegéssel okozott kárfelelősség szabályai
Kemenes: választhatja a veszélyes üzemi felelősséget
Lábady: a non-cumul elve ezt nem teszi lehetővé > tv-i rendelkezés kellett
volna
 Fordított non-cumul:
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 244.§ (2): az
egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett
kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető
igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való
felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira
vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni (korábban a
szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályai)

 Kontraktuális felelősség körébe átkerülő

eset:
a kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv. (Gfbt.): a
gépjármű üzemeltetésére
 Az utas jogi helyzete
- korábban mindenki a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felelt
1. szerződésszegés szabályai (kivéve: eltérő megállapodás)
2. ingyenes személyszállítási szerződés
ha az üzembentartó vezeti a gépjárművet:
 vezető: ingyenes szerződések felelősségi szabálya: 6:147.§ (2): csak
felróhatóság esetén felel
 másik jármű üzembentartója: fokozott veszéllyel járó tevékenységért
fennálló felelősség szabályai szerint felel
3. ingyenes, de nem az üzembentartó vezet:
 vezetővel szemben: kontraktuális alapon
 üzembentartóval szemben: fokozott veszéllyel járó tevékenységért fennálló
felelősség szerint
Felelősségük egyetemleges,
kivéve: ha a vezető az üzembentartó képviselőjeként kötötte meg a
szerződést
Elévülési idők is eltérőek lesznek > az ingyenes szerződés kötelezettjével
szemben: 5 éves, a másik járműnél: 3 év (lehet az általános szabályok
szerinti 5 év is)
 Non-cumul klauzula > lehetséges problémák

 a felelősségi alakzatok elhatárolása: kérdés: a kár bekövetkezése a

szerződéses jogviszony alatt vagy annak megszűnését követően a
szerződésszegés fogalmi körébe tartozik, vagy már egy olyan
magatartás, amely független a szerződéstől, és ezért a deliktuális
felelősség alkalmazásának lehet helye
 a szerződésben rögzített felelősségkizáró és korlátozó kikötések –
érvényességüket : fokozott gondossággal kell vizsgálnia a bíróságnak (a
Ptk. 6:152.§-a és az egyéb általános polgári jogi eszközök – jó erkölcsbe
ütközés, tisztességtelen általános szerződési feltételek)

 Non-cumul klauzula > lehetséges problémák

 elévülési idő szerződéses lerövidítése [Ptk. 6:22.§ (3) bek.] – érvényessége

 Ptk-n kívüli jsz-ok, nemzetközi egyezmények: ezekben a speciális
szerződéses viszonyokban is kizárt a non-cumul elv szerint a deliktuális
igényérvényesítés
 Non-cumulon kívüli károkozások
 a Ptk. 6:145.§-a és más szabály sem tilalmazza: többek közös
károkozása esetén: az egyik károkozó: a kontraktuális felelősség
alapján, a másik károkozó: a deliktuális felelősség szabályai szerint
feleljen – Pl. a károsult a koncerten pirotechnikai eszköz miatt sérülést
szenvedett > a rendezővel szemben: kontraktuális felelősség alapján, a
zenekarral szemben a deliktuális felelősség (veszélyes üzemi felelősség)
alapján lépett fel (BH1991.314.)
EBH2011.2324. – a károsult eltérő felelősségi alakzat alapján
érvényesítheti igényét > akivel szerződést kötött, de ez nem zárja el attól,
hogy a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint a közvetlen
károkozóval szemben is fellépjen
 Non-cumulon kívüli károkozások

 ingyenes személyszállítási szerződés (szívességi fuvar) – utas helyzete: ha

a járművet nem az üzembentartó vezeti > az ingyenes szerződések
felelősségi szabálya szerint felel a járművezető
 termékfelelősség: igény nem zárható ki a szerződő felek között sem > ha a
jogosult a gyártóval áll szerződéses kapcsolatban
 bűncselekménnyel okozott kár: elévülési idő: ha a szerződésszegés egyben
bcs-t is megvalósít > a Ptk. 6:144.§ (2) utaló szabálya alapján és a 6:533.§
(1) alapján is a speciális szabály alkalmazandó (a követelés 5 éven túl
sem évül el mindaddig, amíg a bcs. büntethetősége el nem évül)
 Non-cumulon kívüli károkozások
 hozzátartozói kárigény: csak deliktuális alapon érvényesíthetnek igényt,
ha a jogosult életét veszti vagy megsérül; ha életben marad, az ő
vonatkozásában kontraktuális felelősség
 bizomány: csak deliktuális alapon érvényesíthet kárigényt a 3. személy
a megbízóval szemben > mert a bizományos a saját nevében köti a
szerződést, még akkor is, ha a megbízó javára, de köztük nincs
szerződéses jogviszony
 3. személy javára kötött szerződés (6:136.§): csak akkor válik a
szerződés alanyává a 3. személy > ha a tv. értelmében a teljesítést
közvetlenül követelheti > csak ebben az esetben érvényesítheti
kárigényét a kontraktuális felelősség szabályai szerint
 Non-cumul elvének alkalmazása

- minden esetben be kell minősíteni az adott károkozást:

szerződésszegésből ered vagy kívül esik a szerződés célján,
körén
- bonyolult rendszer > komoly értelmező munka
 Kiegészítő szabály: 6:146.§
[Felelősség a teljesítés során okozott károkért]
A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott
kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai
szerint követelheti > kiterjeszti a kontraktuális felelősség kizárólagosságát a
szerződésszegésen túl a szerződés teljesítése során a kötelezett által a
jogosultnak okozott valamennyi kárra!
 ilyenkor nem a teljesítési, hanem az oltalmi érdek sérül > kisegítő szabállyal
elkerülhető > eltérő felelősségi rendszer alkalmazása a szerződés
teljesítéséhez kapcsolódó kárigényekre
 Kiegészítő szabály: 6:146.§
Példák:
 járművezető az autómosónál elesik, eltörik az órája;
 a vállalkozó öntözőberendezést telepít és kárt tesz a növényekben;
 taxi utasának a ruhája összepiszkolódik az utazás során;
 bérlő kutyája megeszi a bérbeadó csirkéit;
 a vállalkozó elgázolja a megrendelőt
Vékás: diszpozitív szabály: a felek a szerződésben szabadon kizárhatják
vagy korlátozhatják a felelősséget
 A deliktuális felelősség strukturális
szabályozása a régi Ptk-ban

 a kártérítés általános szabályai

 a felelősség egyes esetei
 a felelősség módja
 a kártérítés mértéke
 A deliktuális felelősség szabályozása az új
Ptk-ban
1. 6. Könyv XXVI.Cím: általános alakzat és közös szabályok
Ált. szabály: minden eset nem tipizálható > olyan esetben
alkalmazható, amikor a tényállás nem vonható valamelyik egyedileg
szabályozott kártérítési felelősségi alakzat tv-i tényállása alá (pl.
jogalkotással okozott kár)
Közös szabályok: valamennyi szerződésen kívüli károkozó mg-ra
irányadó, pl. jogellenesség, többek közös károkozása, közrehatás,
kártérítés módja
 A deliktuális felelősség szabályozása az új
Ptk-ban
2. 6. Könyv XXVII. Cím: egyes különös felelősségi alakzatok: egyes
típustényállásokra az általános felelősségi szabályoktól eltérő
követelményeket állapít meg > eltérés oka: a károkozó mg.
veszélyessége vagy a felelősség alanyának eltérő megítélése
 felelősség a fokozott veszéllyel járó tevékenységért
 felelősség a más személy által okozott kárért
 felelősség a vétőképtelen személy károkozásáért
 felelősség a közhatalom gyakorlásával okozott kárért
 termékfelelősség (korábban külön jsz-ban)
 felelősség az állatok károkozásáért
3. A Ptk. többi Könyvében is találhatók speciális deliktuális felelősséget
keletkeztető normák:
 4:244.§: gyám felelőssége: a vagyonkezelés során a gyermeknek okozott
kárért
 5:11.§ (3): rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos felelőssége a jogosult
káraiért
 4:43.§ (3): másik házastárs érdekeinek figyelembe vételére vonatkozó
speciális kötelezettség
 4:211.§ (1): tartásdíj jogosultjának bejelentési kötelezettsége a
megszűnésről
4. deliktuális felelősség kontraktuális felelősség helyett:

 Eütv. 244.§ (2)

 6:365.§ (3): ingyenes letét
 bizomány: 3. személy a megbízóval szemben csak deliktuális
felelősség alapján felel
5. más jogágak által engedélyezett magatartásokért való
deliktuális felelősség:
- a mg-ra egy jsz. (tipikusan közigazgatási norma) engedélyt ad
> ez azonban önmagában nem teszi polgári jogi szempontból
jogszerűvé a mg-t > ehhez arra is szükség van, hogy más személy
jogilag védett érdekét ne sértse
 Általános felelősségi tényállás

Ptk.6:518.§: [A károkozás általános tilalma]

A törvény tiltja a jogellenes károkozást.
Ptk. 6:519.§: [A felelősség általános szabálya]
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a
felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt
felróható.
 a károkozás általános jogellenességén alapul
 tartalmilag megegyezik a r.Ptk. 339§ (1) bekezdésével (a felróhatóság
meghatározását nem tartalmazza)
 Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság
Ptk. 1:4.§ (1):
Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi
viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható.

 az alapelvek között megfogalmazott elvárás:

 az adott helyzetben
 általában elvárható magatartás követelményét fogalmazza meg a
polgári jog alanyaival szemben
 A deliktuális felelősség általános szabályai:

Szükségszerű tényállási elemek:

1. károkozó magatartás, jogellenesség
2. kár
3. okozati összefüggés

Változó elem:
felróhatóság
 Károkozó magatartás

Károkozás > szükségszerűen más alanyi jogát sérti

Károsult jszsértő mg-a > károsulti közrehatás körében értékelendő
Károkozó mg. megvalósulhat:
 tevőleges magatartással
 mulasztással > a 6:519.§ általános megfogalmazásából következően
akkor is megalapozza, ha nem jsz. vagy szerződés írja elő a
cselekvési kötelezettséget > hanem az adott helyzet, a társadalmi
együttélés általános normái > az általában elvárható mg. mércéje
A jogkövetkezmény szempontjából nincs különbség
 Mulasztásos károkozás tipikus esetei
 más jogág normáinak megszegése mulasztással: munkavégzésre
vonatkozó szabályok megszegése > polgári jogi jelentősége: a kárt
munkaviszonyon kívülálló személy szenvedi el
 kórház elmulasztja a tájékoztatást: Pfv.III.22.569/2017/7: hasonló
műtét évekkel korábban –Eütv. 13.§ szerinti egyéniesített, teljes
körű, részletes tájékoztatást elmulasztja > a beteg nem rendelkezett
kellő információval ahhoz, hogy hozzájárulását adja a
beavatkozáshoz vagy visszautasítsa azt
 közigazgatási szerv hallgatása
 Jogellenesség: 6:518.§
a felelősség objektív előfeltétele: a károkozó mg. jogellenessége
 jsz-i szintre emelte a jogalkotó (egyértelművé akarta tenni, hogy
minden károkozás jogellenes, kivéve Ptk. szerinti 4 eset)
 nem minden esetben konkrét jsz. sérelme > a jogellenes mg. általában
más személy alanyi jogait sérti, és a sérelem tipikusan vagyoni
károsodásban nyilvánul meg
- alanyi jog sérelme: személyhez fűződő jog (pl. élet, testi épség) vagy
vagyon elleni sérelem (pl. tulajdonjog) – BH2002.223.
- amivel okozati összefüggésben következett be a kár > csak ekkor von
maga után szankciót
 Jogellenesség: 6:518.§

 előfordulhat: a mg. egyéb jogterületre irányadó norma szerint

jogszerű, de polgári jogi szempontból az alanyi jog sérelme miatt
jogellenes > szomszédjog megsértéséből eredő kárfelelősség alapja az,
hogy az építkező a közigazgatási engedélytől függetlenül úgy is
eljárhatott volna > hogy ezzel nem vagy csak kisebb mértékben sérti
szomszédai jogi érdekét –EBH2010.2219. – mobiltornyok
 szükségtelen zavarás megvalósítható akkor is, ha a tulajdonosnak az
építési szabályok szerint lehetősége volt az építkezésre –
EBH2011.2397.
 Jogellenességet kizáró
körülmények: 6:520.§ a)-d)
Minden károkozás jogellenes > kivéve:ha fennáll valamely jogellenességet
kizáró körülmény, amelyeket a Ptk. taxatíve sorol fel
1. a károsult beleegyezése
2. jogos védelem
3. szükséghelyzet
4. jogszabály által megengedett magatartással okozott kár
 A károsult beleegyezése
rPtk. 342.§ (2) bekezdése: akkor nem volt jogellenes a károsult
beleegyezésével okozott kár > ha a károkozás társadalmi érdeket nem
sértett vagy veszélyeztett > széleskörű bírói mérlegelés tett lehetővé
Ptk. 1:2.§ (értelmezési alapelv): az Alaptv. elveinek és értékrendjének
maradéktalanul érvényesülnie kell a polgári jog területén is >
figyelemmel kell lenni az Alaptv-ben, a Ptk-ban és más jsz-okban
megjelenő tiltó normákra, elvekre > amelyek alapján bizonyos
károkozások még a károsult beleegyezésével sem lehetnek jogszerűek:
 az élet kioltásába való beleegyezés
 jelentős vagyontárgyat (pl. ingatlan) megsemmisítő károkozó mg.
 biztosítási összeg megszerzése érdekében beleegyezés végtag
csonkolásába
 A károsult beleegyezése
-

A nyilatkozat jogosultja: akit a károsodás érint, a dolog felett

rendelkezni jogosult (pl. tulajdonos) > ha több személy >
valamennyiük beleegyezése szükséges (5:78.§) > minden
érdekelt csak az őt érintő károsodásba egyezhet bele
nyilatkozat módja: szóban, írásban, ráutaló mg-sal >
kétségtelenül megállapíthatónak kell lennie, a passzivitás
önmagában nem elég
értelmezésére, érvénytelenségére: az általános szabályok
irányadók
 A károsult beleegyezése
-

Tipikus esetek:
1. Eütv.: az önrendelkezési jog kinyilvánításával elismeri: a beteg szabadon
dönthet: igénybe veszi-e az eü. ellátást > de: a beleegyezés csak akkor
zárja ki a jogellenességet, ha a beteg tájékoztatása megfelelt az Eütv.
előírásainak
2. sportoló: a sportág gyakorlásával járó károsításba beleegyezik > ez csak
az adott sportág szabályainak betartása mellett esetleg, általában
előforduló szabálytalanságokkal okozott károkra vonatkozik (mégha az
szándékos is) > nem a célzottan szándékos károkozó mg-sal okozott károk
elszenvedésébe egyezik bele, hanem az esetleges kockázatot vállalja > nem
tartozik ide: a meccs lefújása utáni verekedés
 Jogos védelem: 6:520.§ b):

ha a károkozó a kárt
-a jogtalan támadás
-vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés
elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a
szükséges mértéket nem lépte túl
> a kárt nem kell megtéríteni
 Jogos védelem: 6:520.§ b):
- a védekező személye: bárki, aki a fenyegetés elhárításában
közreműködik > nemcsak aki ellen a támadás irányul
 támadás: jogellenesnek kell lennie, fizikai behatást jelent
 iránya: közömbös, hogy élet, testi épség vagy vagyon ellen irányul
 védekezés mértéke: csak akkor nem jogellenes > ha az elhárításhoz
szükséges mértéket nem lépte túl > ha túllépte: felel az ezzel okozott
kárért > szükségesség-arányosság követelménye
 elhárítás: a támadás idejére korlátozódik > ha véget ért > az ezt követő
fellépés: jogellenes
 ha a védekező 3. személynek (is) kárt okoz > a szükséghelyzet szabályai
irányadók (5:26.§)
 Nincs helye jogos védelemnek:

 közhatalom jogszerű alkalmazása esetén (pl. rendőri intézkedés)

 szükséghelyzetben kárt okozó személlyel szemben
 ha a tulajdonos, birtokos: jogos önhatalommal lép fel a tilos
önhatalommal szemben (a birtok megvédéséhez szükséges
mértékig)
 Szükséghelyzet: 5:26.§
- másnak életét, testi épségét, vagyonát
- közvetlenül fenyegető és
 más módon el nem hárítható veszélyhelyzet
> a károkozás nem jogellenes: ha az okozott kár arányban van a
szükséghelyzetben fenyegető kárral és nem okoz a szükséghelyzet
megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt
- a károsult (tulajdonos) tűrési kötelezettsége (akit a szükséghelyzet elleni
védekezés károsodással fenyeget, nem gátolhatja meg a védekezést)
- tűrési kötelezettség korlátai: csak a dologban okozott kár, személyben nem
 Szükséghelyzet: 5:26.§
Fontos! A szükséghelyzetben okozott kárt meg kell téríteni (szemben a jogos
védelem során okozott kárral) > a megtérítési kötelezettség: azt terheli, aki
szükséghelyzetbe kerül > nem a jogszerűen cselekvőt (ez kártalanítás)
 ha több személy kerül szükséghelyzetbe > a kárt az elhárítására fordított
ktg-eket: veszélyeztetett érdekeik arányában viselik
 A tulajdonos attól > aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul
nagy kárt okozott > kártérítést követelhet > indoka: a túllépés – annak
arányában – jogellenessé teszi a beavatkozást > ennek a következménye a
kártérítés (ha egyéb feltételei fennállnak)
 Jogszabály által megengedett magatartással
okozott kár: 6:520.§ d)

Mg-ok köre: polgári jog mellett más jogágak normái is

meghatározzák: kisajátítás, közérdekű használati, szolgalmi
jogok, szomszédjogok > leggyakoribb: közigazgatásilag
engedélyezett mg-sal ütközés > ami károsodást eredményez
 Jogszabály által megengedett magatartással
okozott kár: 6:520.§ d)

 önmagában az a tény > hogy a károkozás jsz. által

megengedett mg-hoz kapcsolódik > nem teszi jogszerűvé a
károkozást > konjunktív feltétel még:
> a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sértheti
vagy ha sérti, akkor a jsz. a károkozót kártalanításra kötelezi
 üzletközpont, mobiltorony, EBH2009.2039.: autópálya
 Jogszabály által megengedett magatartással
okozott kár: 6:520.§ d)

- csak a rendeltetésszerű joggyakorlás mentesíti a jogellenesség alól a

károkozót > mert az 1:5.§ értelmében a rendeltetésellenes joggyakorlás
jogellenes, joggal való visszaélésnek minősül és kártérítési felelősséget is
maga után vonhat
A kár fogalma: a legáltalánosabb értelemben:
minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán
vagyonában ér
új Ptk.: kár: kizárólag vagyoni hátrány! (nem vagyoni hátrány > sérelemdíj)
Nincs különbség: szándékos, súlyos vagy enyhén gondatlan mg-sal okozták a
kárt > a megtérítési kötelezettség: a teljes kárra kiterjed
Bekövetkezhet: egyszerre vagy folyamatosan vagy időszakonként
A károk között nincs elvi különbség
Felmerülésükkor nyomban esedékessé válnak
Eltér a szabályozás a szerződésszegéssel okozott kárfelelősségi szabályoktól
(utóbbinál: csak szándékos szerződésszegés esetén köteles a károkozó a
károsult teljes kárát megtéríteni)
 Kár 6:522.§ (2):
Teljes kártérítés elve: a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni >
olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károkozás be sem következett volna
1. felmerült kár (damnum emergens): a károsult vagyonában beállt
értékcsökkenés > az az érték, amelytől a károsult valamely dolog
elpusztulása, megsérülése, megrongálása, elvesztése folytán elesik (pl.
ruházat, motor, gépkocsi károsodása, amit közvetlenül a károsító mg. vált ki)
2. elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans): az az érték, amivel a károsult
vagyona gyarapodott volna, ha a károsító mg. nem következik be >
természetes személyek esetében: elmaradt munkabér, egyéb jövedelemkiesés,
más jogalanyoknál: nyereségkiesés
3. költségek: általában nem a károsító mg. váltja ki közvetlenül, hanem
annak hatására a károsult vagy más személy elhatározása (pl. kórházi
látogatási ktg., ápolási ktg.)
 Okozati összefüggés

Elsőként azt kell vizsgálni > a károsodáshoz vezető

okfolyamatban az alperes mg-a milyen szerepet játszott > Az
oksági láncolatban meghatározó ok: ami az események
rendszerinti lefolyása mellett (az általános élettapasztalat
szerint) alkalmas az eredmény létrehozására – adekvát
okozatosság tana
> az észszerűtlen kártérítési igények kiszűrésére szolgál > új
Ptk-ban az előreláthatósággal egészül ki
 Szerepe:
- a felelősség megállapításának feltétele

- kártérítés mértéke: csak azokat a következményeket kell

viselnie, amelyek a károkozással öf-ben vannak
 Kérdések
1. osztott okozatosság:

- pl. természeti esemény közrehatása (árvíz, belvíz)

 nincs tételes rendelkezés
 a közrehatás arányának megítélése: a szakértő és a bíróság
feladata
2. továbbsúlyosító események:
- közlekedési balesetben sérültnél orvosi hiba
 Pfv.III.21.334/2017/4.: rosszindulatú daganatos betegségben
szenvedő gyermek esetében gyógyszertévesztés
3. hipotetikus okozatosság:
 a károkozó elindítja a folyamatot, de más okból következett be a
kár (megmérgezett személyt elgázolják)
 más okból is bekövetkezett volna a kár (ablak betörése- földrengés)
 Boronkay: a károkozó mentesülése akkor állapítható meg, ha a kár
biztosan bekövetkezett volna más okból > károkozót terheli a
bizonyítás
4. Esély elvesztése:

 a károkozó mg folytán a károsult elveszít valamilyen

lehetőséget
 probléma: hipotetikus helyzetek rekonstruálása,
miközben az okozati öf fennállása is kétséges
 egyes jogrendszerek megoldása: nem az okozatosság
körében, hanem önálló kárfajtaként kezelik
Jójárt: esély elvesztésének 3 csoportja:
I. elmaradt haszon: EBH2005.1220: pályáztatás szabályainak
megsértése nem alapozza meg az ügylet megkötésétől remélt és
elmaradt üzleti hasznának követelését > elutasítás
II. pernyertesség esélye: ügyvédi mulasztás és a kár bekövetkezése
között hiányzik az okozati összefüggés > árnyékper
BH2012.90.: a kártérítési per nem lehet a korábbi per jogorvoslati
eljárása > hiányzik az okozati összefüggés
De: Pfv.III.22.038/2011/4, BH2013.89.: 150.000 Ft, mert az ügyvéd
nem indította meg időben a kártalanítási eljárást.
Jójárt: esély elvesztésének 3 csoportja:

Fuglinszky: a jogerővel való érvelést nem fogadja el > az eredeti

per és a kártérítési per alanyai nem azonosak > de: olyan szintű
bizonytalanság áll fenn a kár és az okozati összefüggés
vonatkozásában > ami a kereset elutasítására kell vezessen
III. gyógyulási esély:
ha a kezelőorvos nem ismeri fel időben a betegséget, diagnosztikai hibát
vét > lehet, hogy az időben megkezdett terápia (pl. agyhártyagyulladás
esetén) megmenthette volna a beteget, de lehet, hogy nem
Dósa: 3 megoldás:
1. kereset elutasítása (okozati összefüggés bizonyíthatósága hiányában)
2. teljes kártérítési felelősség megállapítása
3. a felelősség megállapítása a %-os valószínűség arányában >
Bodonovich: Eörsi: a természettel nem lehet kármegosztást
alkalmazni > a felelősség oszthatatlanságának elvére hivatkozva a 3.
megoldást elveti
III. gyógyulási esély:
- reális esély kérdése
- szakvélemény
 5 %-nál alacsonyabb nem alapozza meg
 az eü. szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az
elkövetett hiba nélkül sem lett volna esély
 Kúria: joggyakorlat elemző csoport
5. vélelmezett okozatosság:
az eü. szolgáltató akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy az eü. ellátásban résztvevőktől elvárható
gondossággal járt el
 BH2011.282.: az okozati öf bizonyításához elegendő annak
bizonyítása, hogy a károsodások az alperes kórházban, azzal
összefüggésben következett be
 igényérvényesítési lehetőség megkönnyítése
Köszönöm a figyelmet!