Határolja el egymástól a vagylagos (alternativ) és a felváltó szolgáltatásokat (facultas

alternativa)!

Vagylagos szolgáltatásnál a felek a kötelem tárgyát szerződésükben úgy határozzák

meg, hogy az adós többféle szolgáltatással tartozik ugyan, de oly módon, hogy
közülük az adós (vagy külön kikötés esetén a hitelező) bármelyiket választhatja, és
annak teljesítésével a kötelem valamennyi szolgáltatásra nézve megszűnik.
Felváltó szolgáltatásnál egy szolgáltatás van a kötelemben, de az adósnak joga van
azt egy másik szolgáltatással felváltani a hitelező beleegyezéstől függetlenül.

Határozza meg a kamatszolgáltatás fogalmát!

Kamat (usurae, foenus) alatt értjük az elhasználható dolgok meghatározott

mennyisége, vagyis a tőke (sors) bizonyos hányadában egy adott időtartamra
megállapított használati díjat.

Határozza meg a kár (damnum) fogalmát!

Általános megfogalmazásban a kár (damnum) nem más, mint az a vagyoni hátrány,

amelyet valaki egy károsító tény (ún. kár-ok) következményeként elszenvedett.

Mit értünk damnum emergens alatt?

Damnum emergens a „valóságos”, „ténylegesen felmerülő”, „pozitív” kár, vagyis a

károsult meglévő vagyonának csökkenése azáltal, hogy abból egy vagyontárgy (dolog
vagy más aktívum) teljesen kiesett vagy értékében megfogyatkozott (a ház összedőlt,
leégett, a rabszolga meghalt vagy megrokkant).

Mit értünk lucrum cessans alatt?

Lucrum cessans az „elmaradt haszon”, azaz a károsító tény következtében elmaradt

vagyonnövekedés, amely akár oly módon jelentkezik, hogy egy már folyó jövedelem
esik ki (pl. a bérház leégése miatt a házbérjövedelem, bérmunkásnál a baleset, testi
sértés miatt a munkabér), akár úgy, hogy a jövőben elvárható jövedelem marad el (pl.
a meg nem fizetett vételár után az eladó által szedhető kamat).

Határolja el egymástól a kártérítés és a kárviselés fogalmát!

A kárviselés a bekövetkezett kár kényszerű elszenvedését, míg a kártérítés a

kárkövetkezmények másra való átháríthatóságát jelenti. Egymással kötelmi
viszonyban álló vagyonalanyokra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy kártérítéssel a
szolgáltatásért felelős adós tartozik, a kárveszélyt pedig a hitelező viseli olyankor,
amidőn az adóstól kártérítést nem követelhet.

Határozza meg a pozitív interesse fogalmát!

A pozitív vagy teljesítési szerződési érdek a hitelezőnek a szerződéshez fűződő teljes

érdekét foglalja magába, vagyis azt a vagyonkülönbözetet, amely a hitelező mostani
és ama vagyoni állapota között jönne létre, ha az adós a szolgáltatást teljesítette
volna.

2
Határozza meg a negatív interesse fogalmát!

A negatív szerződési érdek ill. biztatási kár azt a vagyonkülönbözetet jelenti, amely
akkor állt volna elő, ha a hitelező a szerződést nem kötötte volna meg, ha a
szolgáltatás teljesítésében nem bízott volna. A szerződés elestéből eredő ún.
bíztatási kár lehet damnum emergens: pl. a szerződésre eszközölt költségek, vagy
lucrum cessans: azok az előnyök, amelyek az érvénytelen szerződés miatt elszalasztott
más szerződésből származtak volna.

Határozza meg a kötbér (poena conventionalis) fogalmát!

A kötbér (másként: szerződéses bírság) az a pénzösszeg, amelyet az adós arra az

esetre ígér a hitelezőnek, ha tartozását egyáltalán nem vagy nem kellően teljesíti. Ez
az ún. valódi kötbér, amely tehát lényegét tekintve nem más mint kárátalány, vagyis
a szolgáltatáshoz fűződő és a kötelemszegéssel sérelmet szenvedett hitelezői érdek
(interesse) pénzben történő előzetes megállapítása.

Mit értünk ún. nem valódi kötbér alatt?

Az ún. nem valódi kötbér nem egy már fennálló kötelemhez kapcsolódik mint az
adós primér kötelezettségének kiegészítése, hanem a jogi kötelezettséget valaki terhére
egyedül a kötbérkikötés teremti meg. Ebben az alkalmazásban a poena
conventionalis arra szolgál, hogy vele bármely magatartást ki lehet kényszeríteni,
feltéve hogy az nem jogellenes vagy erkölcstelen, főleg pedig olyan kötelezettségek
teljesítését, amelyek egyébként perelhetlenek.

Határozza meg a felróhatóság fogalmát!

Felróhatóságon azt értjük, hogy a jogrend a szolgáltatás elmaradását az adósnak

beszámítja, s azért felelőssé teszi. Szabályként a nemteljesítés az adósnak akkor
róható fel, ha azt az adós vétkes magatartása idézte elő, némely esetben felel azonban
a vétlensége esetén is, tehát olyankor, amidőn a nemteljesítés véletlen esemény
(casus) következményeként állott elő.

Határozza meg a vétkesség fogalmát és eseteit!

Vétkességen általános értelemben az embernek a saját cselekményével való olyan

pszichikai kapcsolatát értjük, amely rosszalló társadalmi értékítélet alá esik. A
kötelmi viszonyokban a vétkesség mint az adós vétkessége jelenik meg, s attól
függően, hogy az adósnak milyen képzete van kötelemsértő magatartásáról,
súlyossága szerint a vétkességnek különböző fokozatait különböztetjük meg dolus
(szándékosság) és culpa (gondatlanság).

3
Definiálja a szándékosság (dolus) fogalmát!

Szándékosság (dolus): a tudatos jogsértés, a vétkesség legsúlyosabb alakzata, mely

akkor forog fenn, ha az adósnak megvolt a képzete magatartása kötelességsértő
voltáról, de ez a képzet nemhogy visszatartotta volna, hanem egyenesen motiválta
cselekedetét, vagy legalábbis közömbös volt az eredménnyel szemben.

Definiálja a gondatlanság (culpa) fogalmát!

Gondatlanság (culpa): az a vétkességi alakzat, amidőn az adósnak vagy egyáltalán

hiányzott magatartása kötelességsértő voltának képzete, vagy ha megvolt, azt magától
elhárította, remélve az eredmény be nem következtét.

Mit értünk culpa in faciendo és culpa in non faciendo alatt?

A gondatlanság megnyilvánulási módja szerinti két alakzata:

a gondatlanság megjelenhet mint culpa in faciendo, figyelmetlen, nem eléggé
körültekintő cselekedetben (ún. kommisszív culpa), pl. a bérelt igásállatot a bérlő
túlterheli, vagy mint culpa in non faciendo, a köteles magatartás elmulasztásában (ún.
omisszív culpa), pl. a felügyelet, őrizet elhanyagolásában.

Határozza meg a súlyos gondatlanság (culpa lata) fogalmát!

Súlyos gondatlanság (culpa lata, culpa magna): figyelmen kívül hagyása annak az
enyhébben mért gondosságnak, amelyet még a közönséges ember is tanúsítani
szokott, s melyet tőle is el lehet várni.

Határozza meg az enyhe gondatlanság (culpa levis) fogalmát!

Enyhe gondatlanság (culpa levis): elhanyagolása annak a nagyfokú gondosságnak

(diligentia), amelyet a gondos ember (a „jó gazda”, a „jó és gondos családfő”; bonus
et diligens paterfamilias) szokott ügyeire fordítani.

Határozza meg az alsó baleset (casus minor) fogalmát és mondjon rá példát!

Olyan káresemény, amely egyfelől a legnagyobb gondossággal sem előzhető meg, ill.
hárítható el, másfelől viszont nem is oly elemi erejű, hogy ellene a védekezés nem lenne
elképzelhető. A leggyakrabban előforduló esetei: a közönséges lopás, a rabszolga
szökése, az ingók elkallódása, elvesztése, törése, rongálódása, a rozsdásodás,
molyrágás, vadkár stb.

Határozza meg az erőhatalom (vis maior) fogalmát és mondjon rá példát!

Az erőhatalom (casus maior vagy az előidéző ok után: vis maior): olyan károsító
esemény, amelyről teljességgel bizonyos, hogy a vele szembeni védekezés eleve
lehetetlen, ill. eredménytelen. Az erőhatalom előállhat mint ellenállhatatlan természeti
erők eredménye (pl. földrengés, hajótörés, villámcsapás) vagy elháríthatatlan emberi
tevékenység következményeként (pl. ellenség, rablók, kalózok károkozásai).

4
Mit értünk rendes felelősség alatt és mely adósok felelnek e mérce szerint?

A rendes felelősség nem más, mint az adós omnis culpa-ért, azaz mindenfajta
vétkességért (dolus, culpa lata, culpa levis) való felelőssége. E mérce szerint felel
valamennyi érdekelt adós, tehát egyfelől az, akinek a másik féltől ellenszolgáltatás
jár (mindkét fél a szinallagmatikus kötelmekben, továbbá az elzálogosító és a
záloghitelező), másfelől, aki egyedül érdekelt a kötelemből (pl. a letevő)

Mit értünk fokozott felelősség alatt és mely adósok felelnek e mérce szerint?

A fokozott (vagy: custodia-) felelősség az adós felelőssége az omnis culpa mértékén

túlmenően az alsó balesetért. A custodia-kötelezett felelőssége objektív (tárgyi) alapú,
azaz a vétkesség nem kerül mérlegelésre, s a dolog elvesztése esetén az adós csak vis
maior bizonyításával mentheti ki (exkulpálhatja) magát. E mérce szerint felelnek azok
az érdekelt adósok, akik a hitelező dolgát a kötelmi viszony (vagy külön felvállalás)
alapján kizárólagos őrizetükben (custodia: vagyis birtok, ill. birlalat) tartják.

Mit értünk enyhe felelősség alatt és mely adósok felelnek e mérce szerint?

Kivételes felelősségi alakzat az enyhe felelősség, amelynek lényege, hogy az adósnak

csupán a dolus (és a jusztiniánuszi jogban a culpa lata) róható fel kötelemszegésnél.
Ilyen mérték szerint felel a klasszikus jogban valamennyi ingyenadós, pl. a
letéteményes, ajándékozó. Történeti okokból egyedül dolusért felel a prekarista és az
agrimensor, Az enyhe felelősség fő alkalmazási esete az, hogy bármely adós
felelőssége erre a mértékre száll le a hitelező késedelme esetén.

Mit értünk culpa in concreto alatt és mely adósok felelnek e mérce szerint?

Néhány tartós, bizalmi jellegű kötelmi viszonyban (ahol az adós személyét valamely
különös szempont alapján választották meg), az adós csak a diligentia quam suis-t
tartozik tanúsítani a hitelező érdekében, vagyis csupán culpa in concreto-ért felel, így:
a) a társaság ügyében eljáró socius; b) a gyámolt érdekében ténykedő tutor; g) a
hozományi vagyont kezelő férj.

Határozza meg az adóskésedelem fogalmát!

Az adóskésedelem (mora debitoris) beáll, ha az adós a még lehetséges és lejárt

(esedékes) tartozását a hitelező felhívására neki felróható okból nem teljesíti.

Határozza meg a hitelezőkésedelem fogalmát!

Hitelezőkésedelemről (mora creditoris), más kifejezéssel, átvételi késedelemről (mora

accipiendi) van szó, ha a hitelező a kötelemszerű időben és helyen felajánlott
szolgáltatást nem veszi át, vagy visszautasítja (e l f o g a d á s i k é s e d e l e m ), illetőleg
a teljesítéshez szükséges közreműködését megtagadja (pl. a kéz-közön teljesítendő
ellenszolgáltatást nem nyújtja, választási jogának gyakorlását halogatja, az adóslevelet
nem adja vissza, az átvételhez nem küld embereket: k ö z r e m ű k ö d é s i
k é s e d e l e m ).

5
Határozza meg a szerződés (contractus) fogalmát!

A legfontosabb kötelem-keletkeztető tényként a felek egybehangzó

akaratnyilvánítása kötelmi jogok és kötelességek létrehozására.

Határolja el egymástól a reál- és a konszenzuál-szerződéseket!

A reál-kontraktusok esetében a kötelem keletkezéséhez nem elegendő a felek

formátlan megállapodása, hanem kell, hogy a felek egyike, anélkül hogy erre
kényszeríthető lenne, a megállapodást önként teljesítse, mely által a másik fél terhére
jogilag is érvényesíthető kötelezettséget hoz létre.
A konszenzuál-kontraktusok esetében kötelemkelekeztető tény a felek formátlan
megállapodása (consensus) önmagában.

Definiálja a jogügylet (negotium) fogalmát!

Jogügyleten (negotium) értjük a fél olyan cselekményét, amelyet abból a célból

végez, hogy vele a jogrend által meghatározott joghatásokat hozzon létre.

Definiálja a megtévesztés (dolus malus) fogalmát!

A megtévesztés (dolus malus) mint szerződési akarathiba nem más, mint a másik fél
tudatos tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása. Egyik megnyilvánulása az
elhallgatás (reticentia), ami abban áll, hogy az egyik fél a szerződéskötés szempontjából
jelentős és általa ismert valamely tényt (pl. áruhibát) a másik féllel nem közöl.

Definiálja megfélemlítés (vis ac metus) fogalmát!

A megfélemlítés valamely közvetlen, komoly és jogellenes hátrány kilátásba

helyezése arra az esetre, ha a másik fél nem kötné meg a kívánt módon a szerződést
(vis compulsiva). A kilátásba helyezett hátránynak olyannak kell lennie, amely
alkalmas komoly és felnőtt férfiben is félelmet kelteni.

Mit értünk factum concludens alatt?

Ú n . ráutaló magatartás: a szerződési akaratnyilvánítás hallgatólagos módja.

Az akaratkijelentés olyan cselekménnyel megy végbe, amelynek közvetlen célja
ugyan más, de belőle józan ésszel arra kell következtetnünk, hogy a véghezvivő
egyúttal ügyleti akaratot is kifejezésre kívánt hozni. Így pl. a vendéglői asztalra
kitett étel elfogyasztásából a vétel, az otthagyott pénzből (borravaló) az
ajándékozás szándéka olvasható ki.

Mit értünk reservatio mentalis alatt és mi a joghatása?

Titkos fenntartásról (reservatio mentalis) beszélünk, ha valaki azt a szándékát,

hogy mást jelent ki, mint amit a valóságban akar, a másik szerződő fél előtt
tudatosan elhallgatja, pl. hogy a kialkudott vételárat részletekben kívánja
megfizetni. Az ilyen titkos fenntartás, mivel a jó erkölcsökkel ellentétes, jogilag
érvénytelen, a szerződés tehát a másikkal közölt nyilatkozat értelmében létrejön.

6
Határozza meg a színlelés (simulatio) fogalmát és eseteit!

Színlelés olyankor forog fenn, amidőn mindkét fél egyetért abban, hogy a nyilatkozataik
szerint való ügyletet valójában nem akarják. Ez kétféleképpen alakulhat: (1) az egyik esetben
azt színlelik a felek, mintha szerződést kötnének, holott ezt egyáltalán nem akarják, pl. a csőd
előtt álló adós fiktív szerződésekkel elvonja a végrehajtás elől vagyontárgyait; az ilyen
szerződés érvénytelen; (2) a másik esetben akarnak ugyan szerződést kötni a felek, de
másmilyet, mint amit kijelentenek. Az ilyen színlelt szerződés (negotium simulatum)
érvényes, ha az eltakart ügylet (negotium dissimulatum) feltételeinek is megfelel, és nem a
törvény kijátszására szolgál.

Határozza meg a foglaló (arrha confirmatoria) fogalmát!

A foglaló a szerződés megkötésének jeléül valamelyik szerződő fél részéről a másiknak

átadott dolog vagy pénzösszeg, amelyet az a szerződés teljesítése után tartozik visszaadni,
vagy a szolgáltatásba beszámítani.

Határozza meg a bánatpénz (arrha poenalis) fogalmát!

A b á n a t p é n z a szerződéskötésnél adott vagy kikötött büntetésösszeg (poena), amelynek

megfizetésével a szerződő fél az egyoldalú elállás jogát biztosítja magának, ha a
szerződéskötést utóbb megbánná.

Határozza meg a lényeges szerződési alkatrészek (essentialia negotii) fogalmát!

Az egyes szerződéstípusok lényeges alkatrészei (essentialia negotii) azok a tényállásbeli és

joghatásbeli elemei, amelyek nélkül az illető szerződés érvényesen nem jöhet létre. Adásvétel
pl. nem jöhet létre az áruban és a vételárban való megegyezés nélkül, és a joghatásai közül
nem zárható ki az eladó áruszolgáltatási és a vevő vételárfizetési kötelezettsége.

Határozza meg a természetes szerződési alkatrészek (naturalia negotii) fogalmát!

A szerződések azon tényállásbeli és joghatásbeli elemei, amelyeket a forgalom tipikus

érdekeinek alapulvételével a tárgyi jog valamely szerződés részének tekint a felek külön
akaratnyilvánítása nélkül is, amennyiben azok a szerződés lényeges tartalmában
megállapodtak. Ezeket tehát a megkötött szerződéshez hozzáértjük, hacsak a felek ellenkező
megállapodással ki nem zárják őket. (Ilyenek pl. az eladói szavatosságra, a szolgáltatásért
való felelösségre vonatkozó törvényi rendelkezések).

Határozza meg az esetleges szerződési alkatrészek (accidentalia negotii) fogalmát!

A szerződésnek olyan elemei, amelyeket a felek külön megállapodása visz be a szerződésbe,

a diszpozitív jellegű természetes alkatrészek helyébe, vagy azok mellé (pl. részletfizetés vagy
egyetemlegesség kikötése). Esetleges alkatrész bármely megállapodás lehet, ami nem ütközik
cogens jogszabályba, vagy nem összeegyeztethetetlen az illető szerződés lényeges
tartalmával.

7
Határozza meg az időtűzés (dies) fogalmát!

Az időtűzés az a szerződésbeli mellékkikötés, amellyel a felek a szerződés hatályát - főleg a

tartós jogviszonyokban - egy bizonyosan bekövetkező időponthoz kötik éspedig vagy oly
módon, hogy a szerződési hatály egy meghatározott időpontban kezdődjék (kezdő időpont:
dies a quo), vagy akként, hogy annak beálltával végződjék (befejező időpont: dies ad quem).

Határozza meg a feltétel (condicio) fogalmát!

A feltétel olyan jövőbeli bizonytalan cselekmény vagy esemény, amelynek bekövetkeztétől

vagy be nem következtétől teszik a felek a szerződés hatályát függővé.

Határozza meg a meghagyás (modus) fogalmát!

A meghagyás (vagy: kikötés) halálesetre szóló vagy élők közti ingyenes ügyleteknél
előforduló mellékhatározmány, amellyel a juttató fél a vagyoni előnyben részesített felet
kötelezi valamely magatartásra, pl. hogy az örökös az örökhagyónak síremléket emeljen,
esetleg egy harmadiknak valamit szolgáltasson stb.

Határozza meg a semmis jogügylet (negotium nullum) fogalmát!

Az a jogügylet, amelynek jogi hatása egyáltalán nincs, amely mindenkire nézve érvénytelen,
s amelynél tehát a semmisséget bárki felvetheti, sőt a bírónak azt hivatalból is figyelembe kell
vennie (abszolút érvénytelenség).

Határozza meg a megtámadható jogügylet (negotium rescissible) fogalmát!

Az a jogügylet, amelyet a megtámadásra jogosult érvényteleníthet; addig azonban, amíg ez

meg nem történik, az ügylet érvényes, s ha a jogosult e jogát nem gyakorolja, érvényben is
marad. Eredményes megtámadás esetén a hibás ügylet semmissé válik, joghatásai tehát ex
tunc, az ügyletkötés idejére visszaható erővel szűnnek meg.

Határozza meg a közvetett képviselet fogalmát!

Közvetett (másként: nem valódi) képviselet esetén a képviselő az ügyletet a harmadikkal a

képviselt számlájára ugyan, de saját nevében köti meg, s az ügyletből jogosítva és kötelezve
a harmadikkal szemben csak ő lesz (utóbbi rendszerint nem is tud partnere képviselői
minőségéről). A megszerzett jogokat és kötelezettségeket a képviselő később egy újabb
ügylettel ruházza át a képviseltre a köztük fennálló jogviszony alapján.

Határozza meg a közvetlen képviselet fogalmát!

Közvetlen (másként: valódi) képviselet esetében a képviselő az ügyletet egyenesen a képviselt

nevében köti meg, így az abból eredő joghatások közvetlenül (direkte) a képviselt
személyében állanak be, maga a képviselő azonban kívül marad az ügyleten, abból sem
jogosítva sem kötelezve nem lesz.

8
Határozza meg a meghatalmazás fogalmát!

A meghatalmazás a képviseltnek kifelé, harmadik személyhez szóló alakszerűtlen

jognyilatkozata (vagyis egyoldalú jogügylet), melyben a képviselő cselekményét magára
nézve hatályosnak ismeri el.

Határozza meg az actio quod iussu fogalmát!

Prétori járulékos kereset, mellyel a családfő perelhető teljes felelőssége alapján, a családtag
vagy rabszolga által, az ő utasítására (iussus), vagy közvetlen hozzájárulásával kötött
ügylettel felvállalt kötelezettségekért.

Határozza meg az actio institoria (actio exercitoria) fogalmát!

A családfő ellen indítható prétori járulékos kereset: amidőn családtagját vagy rabszolgáját a
családfő mint dominus negotii ipari vagy kereskedelmi vállalata élére állítja cégvezetőként
(institor), vagy mint hajótulajdonos (hajósgazda: exercitor navis) hajóskapitány (magister
navis) gyanánt alkalmazza, teljes felelősséggel tartozik mindazon kötelezettségekért,
amelyeket ezek a rájuk bízott üzletkörben, vagy azzal összefüggésben vállaltak.

Határozza meg az actio de peculio fogalmát!

Prétori járulékos kereset a hatalomalattinak különvagyont engedélyező családfő ellen, aki a

peculium erejéig felel a peculium hitelezőivel szemben. A felelősség a peculium megszűnte
(visszavonás, a hatalomalatti halála) után még egy évig terheli a családfőt. A peculium
összegének kiszámításánál azonban utóbbi levonhatja saját követeléseit, amelyek naturaliter
terhelték a különvagyont.

Határozza meg actio de in rem verso fogalmát!

A családfő ellen indítható prétori járulékos kereset: ha a hatalomalatti a harmadikkal kötött

szerződésből szerzett előnyt a családfő vagyonába fektette, a családfő ezért az in rem versio-
ért teljes felelősséggel tartozik (lényegében jogalap nélküli gazdagodóként), tekintet nélkül a
peculium állására (amely esetleg passzívvá is válhat).

Határozza meg az actio tributoria fogalmát!

Prétori járulékos kereset: olyankor van helye, amidőn a hatalomalatti a családfő

beleegyezésével üzleti vállalkozást folytatott peculiumából. Az üzleti vagyon likvidálását a
családfő oly módon köteles lefolytatni, hogy a hitelezők arányos kielégítést kapjanak, ha
teljes követelésük nem telik ki a vagyonból. Maga a családfő is egy sorba kerül a többi
hitelezővel, így saját követeléseinek is csak arányos részét vonhatja le. Ha valamelyik
hitelezőnek a kvótánál kevesebbet fizetett volna, ez actio tributoria-t indíthat ellene.

9
Mit értünk stipulatio alatt?

A római jog formális szerződéstípusa: a kötelezettségvállalásnak egy sajátos római módja,

amelynél a hitelező (stipulator) szóbeli kérdésére a jelenlévő adós (promissor) nyomban
élőszóban és a kérdéssel egybehangzóan válaszol.

Határozza meg a tengeri kölcsön (foenus nauticum) fogalmát!

A foenus sajátos alakzata a görög tengeri fuvarozási praxisból átvett tengeri kölcsön (pecunia
traiecticia), mely funkcióját tekintve rejtett biztosítási szerződés. Így nevezik azt a kölcsönt,
melyet a hitelezői kölcsönadó azzal a külön megegyezéssel nyújt egy hajószállítmányra, hogy
nem követelheti a kölcsön visszafizetését, ha a szállítmány egészben vagy részben vis maior
folytán megsemmisül.

Határozza meg az adásvételi szerződés (emptio venditio) fogalmát és lényeges alkatrészeit

(essentialia negotii)!

Azon konszenzuális szerződés, amelyben az egyik fél, az e l a d ó (venditor) áru

szolgáltatására, a másik, a v e v ő (emptor) pedig vételár fizetésére vállal kötelezettséget.
Konszenzuális szerződés lévén, a kötelem létrejön, amint a felek az ügylet lényeges
elemeiben, az áruban és a vételárban megállapodnak.

Mit értünk készvétel (reálvétel) alatt?

Az adásvétel legközönségesebb alakzata, nem más, mint az adásvételnek egyidejű dologi

jogátruházásokkal való végrehajtása. Az eladó átruházza az eladott dolog tulajdonát a vevőre,
a vevő pedig nyomban kifizeti a vételárat, anélkül, hogy köztük előzetes kötelezettségi
viszony létezett volna, s a felek az átruházás után sem maradnak kötelmi viszonyban: az
ügylet a nyombani kölcsönös szolgáltatásokkal „kéz-közön” lebonyolódik.

Mit értünk emptio rei speratae alatt?

Ú.n. remélt dolog vétele: tárgya olyan dolog, amelynek létrejötte nagyrészt a véletlen
természeti eseményektől (pl. az időjárástól) függ pl. a lábon eladott termés, vemhes anyaállat
szaporulata, terhes rabnő magzata. Mindezekben az esetekben a jövőbeli dolog létesülése
feltétele az adásvételnek, vételárat tehát csak abban az esetben kell fizetni, ha a remélt dolog
egyáltalán létrejött, és csupán annak mértéke szerint (pl. amennyi olajbogyó termett)

Mit értünk emptio spei alatt?

Ú.n. reményvétel: amelynél a szerződés feltétlen, ezért a vevő köteles a vételárat megfizetni,
akár létrejön a remélt dolog akár nem (pl. egy napi halászat eredményének előre történő
megvétele fix összegért). Áru itt: maga a remény (spes), azaz a kilátás az eredményre. Az
ügylet tehát valójában szerencseszerződés.

10
Határozza meg a feléntúli sérelem (laesio enormis) fogalmát!

Diocletianusnak az ingatlanok eladására vonatkozó rendelkezését általánosítva Justinianus

kimondja, hogy az ügyleti vételár nem lehet alacsonyabb a rendes piaci ár felénél. Ha ez mégis
előadódna, az eladó feléntúli sérelem miatt kérhette a szerződés felbontását és a vételár
egyidejű visszaszolgáltatása mellett az áru visszaadását. Ha azonban a vevő a vételárat a piaci
árra kiegészítette, a szerződést fenntarthatta (facultas alternativa).

Határozza meg az eladói jogszavatosság fogalmát!

Az eladó szavatossági kötelezettsége azért, hogy az árun az adásvételt megelőző időkből

harmadik személyeknek nincsen tulajdonjoga vagy idegen dologbeli joga. Ha tehát a vevőt
egy harmadik személy in rem actio-val perelné, neki az eladót a perről értesítenie kell, hogy
őt a perben megvédhesse. Amennyiben ezt nem akarná vagy tudná megtenni, s a dolgot a
vevőtől elperelnék (evictio), a vevő az eladó ellen fordulhat.

Határozza meg az eladói kellékszavatosság fogalmát!

Az eladó az ún. kellékhibákért – az áru olyan rejtett hibájáért, amely annak értékét vagy
használhatóságát lényegesen csökkenti – való szavatossági kötelezettsége. Kellékhibának
számít az is, hogy az árunak nincsenek meg azok a kikötött tulajdonságai, amelyek nélkül a
vevő nem vette volna meg.

Definiálja az actio redhibitoria fogalmát!

Adásvételi szerződésnél az áru rejtett hibája esetén, a vételtől utiliter számított hat hónapon
belül indítható arbitraria actio, amellyel a vevő az adásvétel felbontását, és az áru egyidejű
visszaszolgáltatása mellett a vételár visszafizetését (ill. ha még nem fizetett, az esetleges
foglaló visszaadását) követelhette (in integrum restitutio).

Definiálja az actio quanti minoris fogalmát!

Adásvételi szerződésnél az áru rejtett hibája esetén, a vételtől utiliter számított egy éven belül
indítható arbitraria actio, amellyel a csekélyebb értékűnek bizonyult áru (pl. a tenyészcsődör
csupán heréltként igás-lónak alkalmas) megtartása mellett a vételár aránylagos leszállítását,
illetőleg visszafizetését követelhette.

Mit jelent az in diem addictio mellékkikötése?

Az adásvételhez kapcsolódó mellékegyezmény, amellyel az eladó fenntartja magának a jogot,

hogy a megkötött szerződéstől elállhasson, amennyiben meghatározott időn belül jobb vevő
jelentkezik, akitől kedvezőbb ajánlatot kap. Kedvezőbb az ajánlata annak, aki magasabb
vételárat ígér, vagy egyébként előnyösebb feltételeket kínál (alkalmasabb helyen kész fizetni,
eltekint a szavatosságtól, jobb biztosítékot nyújt stb.)

11
Mit jelent a lex commissoria mellékkikötése adásvételnél?

Az adásvételhez kapcsolódó mellékegyezmény, amely az eladó részére visszalépési jogot

biztosít arra az esetre, ha a vevő a vételárat a kikötött időn belül nem fizetné meg. E kikötés
nélkül az eladó csupán a hátralékos vételár, ill. késedelmi kártérítés követelésére
szorítkozhatna. Különösen a részletre történő vételeknél szokásos mellékmegállapodás,
amikor is kiköthető, hogy a vételárrészlettel késedelembe esett vevő a korábban fizetett
részleteket elveszti (azok tehát az időközi használat ellenértékének tekintendők).

Határozza meg az elővételi jog (ius protimiseos) fogalmát!

Az elővételi jog (ius protimiseos) kikötése arra jogosítja az eladót, hogyha a vevő el akarná
idegeníteni az adásvétel tárgyát, azt az eladó tőle a harmadik által kínált áron megvásárolhatja.
Amennyiben az eladó nem él elővételi jogával, az áru továbbadható.

Mit jelent a pactum displicentiae mellékkikötése adásvételnél?

Pr ó b á r a v a l ó v é t e l , amely a vevőt arra hatalmazza fel, hogy a megkötött szerződéstől

elállhasson, amennyiben az áru nem felel meg neki. A vevő tehát az árut a megadott időn
belül kipróbálhatja, és szabadon dönthet annak végleges megtartása felől. A kikötés felbontó
feltételnek értendő, vagyis a vétel a szerződéskötéssel már perfektuálódik, tehát a próbaidő
alatt a veszélyt a vevő viseli.

Mit jelent a pactum de retrovendendo kikötése?

Az adásvételhez kapcsolódó mellékegyezmény, amellyel az eladó azt a jogot köti ki magának,

hogy meghatározott időn belül követelhesse a vevőtől, hogy utóbbi neki az árut az eredeti
vételáron visszaadja (eladja).

Mit jelent a pactum de retroemendo kikötése?

Az adásvételhez kapcsolódó mellékegyezmény, amellyel a vevő köti ki magának azt a jogot,

hogy adott időn belül követelhesse eladótól az áru visszavásárlását az eredeti vételáron.

Határozza meg a dologbérlet (locatio conductio rei) fogalmát!

Az a konszenzuálszerződés, amelynél az egyik fél, a bérbeadó (locator rei) egy

elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,
gyümölcsöztetésének átengedésére, a másik fél, a bérlő (conductor rei) pedig a kialkudott bér
(merces) fizetésére vállal kötelezettséget.

Határozza meg a munkaszerződés (locatio conductio operarum) fogalmát!

Az a konszenzuálszerződés, amelynél az egyik fél, a munkavállaló (locator operarum) fizikai

munka meghatározott időn át tartó végzésére, a másik fél, a munkaadó (conductor operarum)
pedig pénzbeni munkabér (merces) fizetésére kötelezi magát.

12
Határozza meg a vállalkozási szerődés (locatio conductio operis) fogalmát!

Az a konszenzuálszerződés, amelynél az egyik fél, a vállalkozó (conductor operis) a neki

átadott dolgon valamilyen mű (opus) létrehozására, a másik fél, a megrendelő (locator operis)
pedig vállalkozási díj (merces) fizetésére kötelezi magát.

Mit értünk rendhagyó vállalkozás (locatio conductio irreguralis) alatt?

A vállalkozási szerződés különleges alakzata a locatio conductio operis irregularis, amelynél

a szállításra átadott helyettesíthető dolgok a fuvarozó (rendszerint a hajós) tulajdonába
mennek át, és ő – mint generikus adós – az ömlesztve szállított áruból (pl. gabonából) a
feladottnak megfelelő mennyiséget tartozik a rendeltetési helyen a címzettnek kiszolgáltatni.

Határozza meg a társasági szerződés (societas) fogalmát!

Az a konszenzuális szerződés, amelyben két vagy több személy, a társak (sociusok) abban
állapodik meg, hogy egy megengedett vagyoni cél megvalósításához kölcsönösen
hozzájárulnak, és az elért eredményből kölcsönösen részesednek.

Határozza meg a societas leonina fogalmát!

Ú.n. oroszlános társaság: societasnak nem minősülő (legfeljebb ajándékozásnak, ha feltételei

fennforognak) olyan megállapodás, amely szerint valamelyik fél csak a terhekben osztozik, a
nyereségből azonban nem részesül.

Határozza meg a societas quaestus fogalmát!

A magánjogi társaság egyik formája, az általános közkereseti társaság, amelynél a közösség

a társak minden munkakeresményéből származó aktívákra és passzívákra terjed ki, a lucrum
ex fortuna tehát ki van belőle zárva. Amidőn a felek közelebbi célmegjelölés nélkül
(simpliciter) létesítenek társaságot, az a feltételezés, hogy societas quaestust akarnak.

Határozza meg a societas negotiationis fogalmát!

A magánjogi társaság egyik formája, egy meghatározott szűkebb körű gazdasági (pl. ipari,
kereskedelmi) tevékenység közös folytatására, tehát egy részleges célra való szövetkezés,
mely a társaság legyakrabban előforduló alakzata (pl. közös vállalkozás fuvarozási
tevékenységre).

Határozza meg a societas unius rei fogalmát!

A magánjogi társaság egyik formája, amelynél a társulás egyetlen alkalmi ügylet közös
lebonyolítására jön létre. (pl. lovak négyesfogatként, ökrök párban eladására, közös költségen
való utazásra).

13
Határozza meg a bizományi szerződés (contractus aestimatorius) fogalmát!

A névtelen reálszerződések közé tartozó azon megállapodás, amelyben az egyik fél, a

bizományos felvállalja, hogy a neki meghatározott becsértékben átadott dolgot saját nevében
(tehát nem egyszerű megbízottként) eladja, s a kapott vételárból a becsértéket a másik félnek,
a megbízónak a többletet megtartva kifizeti, ha pedig az eladás nem sikerül, a dolgot
visszaadja.

Határozza meg a perenkívüli egyesség (transactio) fogalmát!

A névtelen reálszerződések közé tartozó azon megállapodás, ami nem más, mint vitássá vált
kölcsönös követelések szaldójának kölcsönös engedéssel történő megállapítása.

Határozza meg a csereszerződés (contractus permutationis) fogalmát!

A névtelen reálszerződések közé tartozó azon megállapodás, amelynél a felek két különböző
dolog tulajdonának kölcsönös átruházására kötelezik magukat.

Határozza meg a precarium fogalmát!

Egy dolog ingyenes használatra való átengedése a prekaristának, akitől az bármikor és

indokolás nélkül visszavonható. Eredeti formájában pusztán szívességi, nem pedig kötelmi
viszony, mert a birtokkereset (interdictum de precario) csak dologi alapú visszakövetelést
biztosított. Szerződési, ill. kötelmi viszonnyá a precarium akkor vált, amidőn praescriptis
verbis actio-t adtak nem csupán a precario dansnak, hanem bármely jogutódjának is, a dolog
visszakövetelésére és a vétkesen (dolus) okozott károk megtérítésére.

Határozza meg a kölcsön (mutuum) fogalmát!

A kölcsön az a reálszerződés, amelynél az egyik fél, a kölcsönadó meghatározott mennyiségű

elhasználható dolgot ad a másik fél, a kölcsönvevő tulajdonába azzal, hogy a kölcsönvevő
ugyanolyan mennyiségű és minőségű dolgot legyen köteles visszaadni.

Határozza meg a haszonkölcsön (commodatum) fogalmát!

Az a reálszerződés, amelynél az egyik fél, a haszonkölcsönbe adó (commodans) valamely

elhasználhatatlan dolgot ad ingyenes használatba a másik félnek, a haszonkölcsönbe vevőnek
(commodatarius) specifikus visszaadási kötelezettséggel.

Határozza meg a letét (depositum) fogalmát!

Reálszerződés, ingó dolog ingyenes őrizetbe adása és fogadása azzal, hogy az egyik fél, a
letevő kívánságára a másik fél, a letéteményes tartozik azt nyomban visszaadni.

14
Határozza meg a szükségletét (depositum miserabile) fogalmát!

A szükségletét az a különös letéti alakzat, amidőn a letevő fenyegető erőhatalom (pl. tűzvész,
árvíz, tömegzavargás) elől kimentett tárgyait bízza valaki őrizetére. Itt a letevőnek nincs
lehetősége az alkalmas személy megválasztására, hanem arra bízza dolgát, akivel a véletlen
összehozta. Ennek az esetnek az a különlegessége, hogy a letéteményes felróható magatartása
esetén a marasztalás duplumra történik.

Határozza meg a sequestratio fogalmát!

A letét különös neme, amelynél többen tesznek le egy dolgot a sequesternél azzal a
megállapodással, hogy ez majd valamelyiküknek, akit bizonyos körülmények fognak majdan
igazolni, tartozik kiadni. Leggyakoribb esete a peres dolog letétele a per tartamára, amely a
pernyertesnek adandó ki.

Határozza meg a rendhagyó letét (depositum irregulare) fogalmát!

A letét különös neme, elfogyasztható dolgok letétele azzal a megállapodással, hogy a

letéteményes az átvett dolgokat nem in specie tartozik visszaadni, hanem azokból csupán
ugyanannyit, a letevő kívánsága szerinti időben. A letéteményes tehát itt generikus adós, a
tulajdonjog reá a letétbe helyezéssel átszáll, s ettől fogva ő viseli a dolog pusztulásának
veszélyét.

Határozza meg a kézizálog-szerződés (contractus pigneraticius) fogalmát!

Az a reálszerződés, amelynek alapján az egyik fél, az elzálogosító egy dolog birtokát ruházza
át a másik félre, a hitelezőre avégből, hogy az a követelés biztosítására zálogtárgyként
(pignus) szolgáljon, ha pedig a követelés megszűnik, köteles legyen azt visszaadni.

Definiálja a megbízás (mandatum) fogalmát!

A megbízás (mandatum) az a konszenzuális szerződés, amelyben az egyik fél (a megbízott:

mandatarius) a másik fél (a megbízó: mandans) érdekében ingyenes tevékenységre kötelezi
magát.

Határozza meg a mandatum qualificatum fogalmát!

A kezességvállalás céljából alkalmazott megbízás az ún. mandatum qualificatum, vagyis

megbízás arra, hogy a megbízott nyújtson hitelt egy harmadiknak. Ha ez megtörténik és a
harmadik nem fizet, a hitelező mint magát költségbe verő megbízott actio mandati contraria-
t indíthat megbízója - mint kezes - ellen.

Határozza meg a mandatum agendi fogalmát!

Követelés-átruházás céljából alkalmazott megbízás a mandatum agendi, vagyis a perlési

megbízás, feltéve, hogy a megbízó előre lemond a megbízott elleni actio mandati directáról,
azaz hozzájárul, hogy utóbbi a per tárgyát magának megtarthassa. A megbízott most már mint
procurator in rem suam a követelés esedékessé váltakor ugyan a megbízó jogán perli az adóst,
de a litis contestatióval a per urává válik.

15
Határozza meg a negotiorum gestio fogalmát!

A quasi-contractusok közé tartozó ú. n. megbízás nélküli ügyvitel, amelynél valaki (az

ügyvivő: negotiorum gestor) idegen ügyben jár el anélkül, hogy erre megbízása lenne. Jogilag
senki sem köteles más érdekében eljárni (sőt más ügyébe általában nem is szabad
beavatkozni), de ha valaki erre egyszer elszánta magát, köteles az ügy ura (dominus negotii)
érdekeit szem előtt tartani.

Határozza meg az ajándékozás (donatio) fogalmát!

Ajándékozás (donatio) alatt értjük más vagyonának ingyenes, erre irányuló jogi kötelezettség
nélkül való bármely gyarapítását az ajándékozó vagyona rovására.

Határozza meg a készajándék (donatio dando) fogalmát!

A donatio dando, vagyis a készajándék, egy dolog tulajdonának dologi ügylettel (mancipatio,
in iure cessio, traditio) ajándék címén (donationis causa) való átruházása, anélkül hogy erre
nézve az ajándékozó előzetesen kötelezte volna magát. A juttatás itt már az átruházó ügylettel
nyomban végbemegy.

Határozza meg a jogalap nélküli gazdagodás fogalmát!

Jogalap nélküli gazdagodásról olyankor van szó, amidőn valaki (a „gazdagodó”) vagyona egy
másik személy (a „gazdagító”) vagyona rovására, rendszerint valamely kettőjük között
végbement jogügylet alapján, néha azonban egyéb tényből kifolyólag, megnövekszik anélkül,
hogy e vagyonnövekedés végleges megtartásának a kellő indoka fennforogna.

Határozza meg a condictio indebiti fogalmát!

A jogalap nélküli gazdagodás egyik tényállástípusánál, az ú.n. tartozatlan fizetésnél indítható

kereset annak visszakövetelésére, amit valaki egy fenn nem álló tartozása alóli szabadulás
céljából menthető tévedésből szolgáltatott valakinek.

Mit értünk condictio causa data causa non secuta alatt?

A jogalap nélküli gazdagodás egyik tényállástípusánál (condicio ob causam datorum) annak

a vagyoni juttatásnak a visszakövetelésére szolgáló kereset, amelyet egy megengedett,
mindkét fél által szem előtt tartott célra eszközölt valaki, de a remélt cél nem valósult meg.

Mit értünk condictio ob causam finitam alatt?

A jogalap nélküli gazdagodás sajátos tényállástípusánál az ú. n. okafogyott szolgáltatás esetén

alkalmazható kereset, amelynél a juttató várakozása abban áll, hogy a juttatáskor fennálló cél
továbbra is fenn fog maradni, ami, ha mégis elesne, visszakövetelésnek volna helye, pl. a
vétel létrejöttével az adott foglaló visszajár, hasonlóan a remélt kölcsönt elismerő nyugta, ha
a kölcsön folyósítása elmarad.

16
Mit értünk condictio ob turpem causam alatt?

A jogalap nélküli gazdagodás egyik tényállástípusánál olyan juttatások visszakövetelésére

szolgáló kereset, amelyek elfogadása a jóerkölcsbe ütközik, de a szolgáltató magatartása nem
esik erkölcsi megrovás alá (turpitudo accipientis). A tényállások általában olyan jellegűek,
hogy a gazdagodó a másik fél szorultságát kihasználva fogad el vagyoni előnyt vagy azt
egyenesen ő követeli ki a másiktól.

Mit értünk condictio ob iniustam causam alatt?

A jogalap nélküli gazdagodás egyik tényállástípusánál alkalmazható kereset a juttatás

visszakövetelésére azokban az esetekben, amidőn a juttató ügylet maga direkte ütközik
valamely törvényi tilalomba, pl. az uzsorakamat kikötése, házastársak közti ajándékozás
olyankor, amidőn vindikáció már nem lehetséges.

Mit értünk condictio furtiva alatt?

A tulajdonos gazdagodási keresete a tolvaj és örököse ellen, amely a többi condictiótól abban
különbözik, hogy nem egy tulajdonjoggal gazdagodó ellen megy, továbbá, hogy konkurrál a
rei vindicatio-val.

Határozza meg a delictum privatum fogalmát, jogkövetkezményét!

A kontraktusok mellett a kötelmek legfontosabb és leggyakoribb keletkeztető tényei a

deliktumok, vagyis azok a jogellenes magatartások, amelyek sértik a mások magánjogait
(személyi és vagyonjogait). Ezek egyetlen jogkövetkezménye a római jogban az, hogy ún.
deliktuális kötelmet hoznak létre a tettes és a sérelmet elszenvedett között, amelynek tartalma
az, hogy a jogsérelmet elkövető mint adós tartozik a jogsérelmet elszenvedőnek pénzbeli
elégtételt nyújtani.

Definiálja a lopás (furtum) fogalmát!

A lopás egy dolog csalárd birtokbavétele haszonszerzés céljából, éspedig akár maga a dolog,
akár annak használata vagy birtoka tekintetében.

Mit értünk furtum rei alatt?

A lopás egyik tényállástípusa: a dolog állagának eltulajdonítása, történjék az a birtokostól

alattomban (clam) való elvétellel (a lopás mai esete), a tettesre bízott idegen dolog (letét,
haszonkölcsön, zálog stb.) elsikkasztásával, a talált dolog jogtalan megtartásával, a tulajdonos
részéről való birtoktradíció csalárd kieszközlésével (ha ti. az átadás lényeges tévedés miatt
semmis), vagy akár oly módon is, hogy valaki a dolog lopott voltát ismerve, azt megveszi
(orgazdaság), tehát a tulajdonos akarata ellenére történő mindenfajta birtokelvonás.

Mit értünk furtum usus alatt?

A lopás egyik tényállástípusa: a „h a s z n á l a t l o p á s ”, vagyis az az eset, amidőn a tolvaj

nem magának a dolognak az elsajátítására törekszik, hanem csak a dolog használatát veszi
jogtalanul igénybe (pl. a tulajdonos alattomban használja a haszonélvezet tárgyát).

17
Mit értünk furtum possessionis alatt?

A lopás egyik tényállástípusa: a „b i r t o k l o p á s ”, amidőn valaki csupán a dolog őt meg nem

illető birtokát akarja megszerezni (pl. a tulajdonos a záloghitelezőtől alattomban visszaszerzi
a zálogtárgyat).

Határozza meg a rablás (rapina) fogalmát!

A rapina civiljogi deliktumként tulajdonképpen a furtum minősített esete, amelynek különös

vonása, hogy a tettes erőszakot alkalmaz.

Határozza meg az iniuria fogalmát!

Civiljogi deliktumként az iniuria legtágabb értelemben egy szabad ember testi épségének és
személyiségének tudatos (dolózus) megsértése.

Mit értünk fraus creditorum alatt?

Prétori deliktum, a hitelezők csalárd megkárosítása, melyet a végrehajtás alatt álló azzal követ
el, hogy a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat elidegeníti, ezzel a fedezeti alapot a
hitelezők elől csalárd módon elvonja. A hitelezők megrövidítése az elidegenítés mellett más
módon is történhet, pl. szándékos pervesztéssel.

Mit értünk actio Pauliana alatt?

Fedezetelvonó szerződésnél alkalmazható egységes megtámadási keresetet a rosszhiszemű

szerző ellen a szerzett vagyontárgyak kiadására. A jóhiszemű harmadik ellenben csupán az
ingyenes szerzésért felel, de mindössze gazdagodása erejéig.

Határozza meg az egyetemlegesség (solidaritas) fogalmát!

A többalanyúság a kötelmi jogviszonyban oly módon, hogy a több hitelező mindegyike az

egész szolgáltatás követelésére van jogosítva, illetőleg a több adós mindegyike az egész
szolgáltatás teljesítésére van kötelezve, de az egyik hitelező javára, ill. az egyik adós által
eszközölt teljesítés a kötelmet mindegyikre nézve megszünteti (solidaritas).

Határozza meg az aktív egyetemlegesség fogalmát!

A hitelezői (aktív) egyetemlegesség abban áll, hogy az adóstól járó szolgáltatásra a

hitelezőtársak (rei stipulandi) bármelyike egymagában pert indíthat, amivel egyszersmind a
többiek keresetjogát is megszünteti, másfelől az adós is teljesíthet bármelyik hitelezőnek, s
egyszeri teljesítéssel mindegyik hitelezővel szemben szabadul.

Határozza meg a passzív egyetemlegesség fogalmát!

Az adósi (passzív) egyetemlegesség azt jelenti, hogy a szolgáltatással valamennyi adóstárs

tartozik, az tehát bármelyiktől követelhető, de ha egyikük önként vagy megperelve teljesít, a
kötelezettség alól valamennyien szabadulnak.

18
Határozza meg a kezesség fogalmát!

A kötelem teljesítésének személyi biztosítéka: a kezes járulékos adós a főadós mellett, aki
mindenkori vagyonával felelősséget vállal arra az esetre, ha a főadós kötelmi
kötelezettségének nem tenne eleget.

Határozza meg a beszámítás (compensatio) fogalmát!

A beszámítás kölcsönös, egynemű, esedékes és likvid követeléseknek oly módon való

megszüntetése, hogy az adós csak azt tartozik valósággal teljesíteni, ami saját ellenkövetelése
levonása után az ő terhére különbözetként (szaldóként) mutatkozik.

Határozza meg az újítás (novatio) fogalmát!

Az újítás nem más, mint egy fennálló kötelemnek oly módon való megszüntetése, hogy annak
helyébe az eredetihez képest valamilyen változtatást (aliquid novi, azaz „új elemet”)
tartalmazó új kötelem lépjen.

Határozza meg az utalványozás (delegatio) fogalmát!

Utalványozáson értjük azt az eljárást, amelynél az u t a l v á n y o z ó (delegans) arra utasítja

az u t a l v á n y o z o t t a t (delegatus), hogy az az ő nevében és érdekében az
u t a l v á n y o s n a k (delegatarius) fizetést teljesítsen, vagy vele szemben kötelezettséget
vállaljon.

Mit értünk passzív delegáció alatt?

A passzív delegáció, amely tartozásátvállalást (expromissio) eredményez, akként megy

végbe, hogy az adós utasít egy másik személyt (többnyire a saját adósát), hogy hitelezője
kérdésére stipulatio útján vállalja annak szolgáltatását, amellyel eddig ő tartozott. A
tartozásvállaláshoz szükséges a hitelező beleegyezése is.

Mit értünk aktív delegáció alatt?

Az aktív delegáció, amely a követelés átruházását jelenti, úgy megy végbe, hogy a hitelező
utasítja adósát, hogy egy harmadik személynek - mint új hitelezőnek - ígérje stipulatióval azt,
amivel neki tartozik.

Definiálja az engedményezés (cessio) fogalmát!

Az engedményezés a régi hitelező (engedményező: cedens) és az új hitelező (engedményes:

cessionarius) között létrejött formátlan megállapodás, amelynek értelmében a régi hitelező az
adósával (engedményezett: cessus) szemben őt megillető követelését (a modern jogi felfogás
szerint), ill. csupán az érvényesítésére szolgáló keresetet mint utilis actio-t (a római felfogás
szerint) az új hitelezőre átruházza, ill. átengedi neki.

19
Határozza meg az öröklés fogalmát!

Öröklés alatt értjük egy meghalt ember vagyonának meghatározott jogi rend szerint való
átháramlását egy vagy több túlélő személyre.

Határozza meg a hagyaték (hereditas) fogalmát!

Hagyaték az a vagyon, amely egy elhalt természetes személy után utódlás tárgyát képezi.
Öröklés csak vagyoni jogokban és kötelezettségekben van, személyiekben nincs.

Kiket nevezünk ún. szükségképpeni örökösöknek (necessarii heredes)?

Az örökhagyó hatalma alatt volt örökösök (ún. domestici heredes, azaz házi örökösök), akik
a hagyaték megnyílásával ipso iure, azaz minden ténykedésük, sőt tudtuk nélkül, akaratuk
ellenére is örökösök lesznek: az ú.n. suusok: az örökhagyó életében családfői hatalma alatt
álló személyek, akik az örökhagyó halálával önjogúakká válnak, és az örökhagyó életében
tulajdonában álló rabszolga, akit az örökhagyó végrendeletében felszabadított és örökössé
nevezett.

Kit nevezünk ún. külső örökösnek (heres extraneus)?

Azon örökösök, akik csak elfogadó nyilatkozattal szerzik meg a hagyatékot és lesznek
örökössé, ún. szabadon döntő örökösök (voluntarius heres).

Mit jelent a beneficium abstinendi kedvezménye?

Az ún. tartózkodás kedvezménye, amely a szükségképpeni örököst illette meg: mivel ő a

hagyaték megnyílásásval ipso ure örökös lett, így a hagyaték adósságait saját jövőbeni
vagyonából is fizetni köteles, ha úgy ítélte, meg, hogy a hagyaték passzív, tartózkodhatott
attól.

Határozza meg a nyugvó hagyaték (hereditas iacens) fogalmát!

A házonkívüli örökös esetén a hagyaték állapota annak megnyílása és megszerzése között:

ekkor a hagyaték voltaképpen senkié: már nem az elhunyt örökhagyóé és még nem az
örökösé. Egy függő, átmeneti állapotban lévő vagyontömeg, amely állagában is változhat, de
ha az örökös egyszer elfogadta a hagyatékot, ennek hatálya a delatio pillanatára visszahat: az
örökös nem a hereditas iacens, de közvetlenül az örökhagyó utóda lesz. Ezért a nyugvó
hagyaték nem is tekinthető jogi személynek

Mit jelent a prétori bonorum possessio intézménye?

A hagyatéki viták lehető csökkentése, vagy kiküszöbölése kedvéért kialakított jogintézmény

amely - lényegében a mai hagyatéki eljárással egyezően - abban állott, hogy tevékenyen
avatkozott be a hagyatékok birtokba vételének rendezésébe az örökösi minőségért versenyzők
között. Ő döntötte el a versenyzők jogcímének elsődleges megvizsgálása alapján, hogy
közülük kit illet az érvényes civiljogi szabályok szerint legvalószínűbben a hagyaték, s prétori
hatalmánál fogva ennek adta meg a hagyaték birtokát (missio in possessionem).

20
Definiálja a végrendelet (testamentum) fogalmát!

A végrendelet halálesetre szóló, egyoldalú, ünnepélyes jogügylet, amelyben az örökhagyó

magának örököst nevez.

Határozza meg a közvégrendelet fogalmát!

Jusztiniánusz által bevezetett végrendeleti forma: a végakaratnak császári hivatal előtt

jegyzőkönyvbe mondásával, vagy a magánvégrendeletnek a császár vagy császári hivatal
őrizetébe való adásával megy végbe.

Határozza meg a fiókvégrendelet (codicillus) fogalmát!

Egy fővégrendelethez járuló, azt kiegészítő írásbeli rendelkezés, amely, ha a fővégrendeletet

megerősíti (ráutalással), ennek kiegészítő részéül tekintendő és örökösnevezést és kitagadást
kivéve más egyéb rendelkezéseket tartalmazhat (codicillus confirmatus), meg nem erősített
codicillus csak hitbizományt.

Határozza meg az ún. testamenti factio activa ill. passiva fogalmát!

A testamenti factio activa a végrendelet készítésére való képesség (a végrendeleti

tanúskodáshoz is kellett), amely csak cselekvőképes, önjogú római polgárt illetett meg. A
testamenti factio passiva a végrendeletben örökösként vagy hagyományosként való
szereplésre való képesség, amely római polgáron kívül a commerciumképes latinust is
megillette.

Határozza meg a substitutio vulgaris fogalmát!

Ú.n. helyettes örökösnevezés: az örökhagyó örököse helyett más örököst nevezhetett

magának (substitutio) arra az esetre, ha az elsőként kinevezett valamely okból nem lehetne
örökös.

Határozza meg a substitutio pupillaris fogalmát!

A helyettes örökösnevezés különös esete, amikor az apa nevez helyettest hatalma alatt lévő
serdületlen gyermekének arra az esetre, ha ez, miután már örökös lett, de serdületlensége alatt,
mikor még végrendelkező képessége nincs, halna el. Itt voltaképp két öröklésről, két
különböző örökösnevezésről van szó: az apa először magának, azután fiának rendel örököst.

Határozza meg a substitutio quasi pupillaris fogalmát!

A helyettes örökösnevezés különös esete amikor az apa nevez helyettest hatalma alatt lévő
elmebeteg gyermeke részére arra az esetre, ha ez haláláig nem gyógyulna meg. Itt voltaképp
két öröklésről, két különböző örökösnevezésről van szó: az apa először magának, azután
fiának rendel örököst.

21
Határozza meg az alaki mellőzhetetlenség fogalmát!

A családfő végrendelkezési jogának ama korlátozása, hogy végrendeletében suusairól

valamilyen módon meg kellett emlékeznie vagy azzal, hogy bármily kis részre örökösül
nevezi, vagy, hogy kitagadja őket. A mellőzés (praeteritio) következménye a végrendelet
teljes érvénytelensége akkor, amikor filiusfamilias mellőztetett (testamentum nullum), a
végrendelet részleges érvénytelensége más suus mellőzésénél. Ilyenkor ez megkapja saját
törvényes részét, ha saját suus-társaival áll szemben, a hagyaték felét, ha idegenek vannak
kinevezve.

Határozza meg az anyagi mellőzhetetlenség fogalmát!

Az örökhagyó végrendelkezési jogának ama korlátozása, hogy végrendeletében köteles a

hozzá legközelebb álló személyeket legalább ezek törvényes részének egynegyede erejéig
részesíteni. Amennyiben ezt nem teszi a mellőzött panasszal élhet a végrendelet ellen (querela
inofficiosi testamenti). A panasz folytán a bíróság felülvizsgálja az esetet, s ha a mellőzés
okait elégtelennek találja a végrendeletet mint kvázi-elmebetegét megdönti, és a panaszlót
törvényes részéhez juttatja.

Határozza meg a kötelesrész (debita) fogalmát!

A jogosult törvényes örökrészének egynegyedét kitevő anyagi részesítés, amelyben az anyagi

mellőzhetetlen jogosultat az örökhagyónak – bármely módon, örökösnevezésen kívül akár
hagyománnyal vagy hitbizománnyal is – részesíteni kellett.

Mit jelent a beneficium inventarii kedvezménye?

Ú . n . leltárkedvezmény, melynek értelmében, ha az örökös a megnyílásról való

tudomásszerzés után 30 napon belül leltárt kezd készíteni a hagyatékról és azt további 60 nap
alatt befejezi, akkor csak a hagyaték erejéig (pro viribus hereditatis) felel a hitelezőknek.

Mit jelent a beneficium separationis kedvezménye?

Az ú.n. elkülönítés kedvezménye, amely a hagyaték hitelezőit védte: megengedte nekik,

hogyha még az örökössel tárgyalásba nem bocsátkoztak, vagy a hagyatéki vagyon az
örökösével egyébként össze nem keveredett, a hagyatéki vagyonból való külön kielégíthessék
magukat.

Határozza meg az osztályrabocsátás (collatio) fogalmát!

A hagyaték megosztásánál lemenő örökösök között, kiknél az a feltevés, hogy az örökhagyó

egyformán kívánta részesíteni őket a hagyatékban, az egyik vagy másik által már előre, az
örökhagyó életében szerzett bizonyos vagyon osztályrabocsátásának van helye.
Osztályrabocsátásra egyenesen kötelezni az illető örököstársat nem lehet, de enélkül nem
részesülhet a hagyatékban.

22
Határozza meg a növedékjog (accrescentia) fogalmát az öröklési jogban!

Többek együttes öröklésénél, ha a hagyatékban üres részek vannak – akár mert az örökhagyó
hagyta üresen őket, akár utólag váltak üressé–, ezekre a meglévő örökösök része – örökrészük
arányában – minden további nélkül, önmagától kiterjed.

Határozza meg az ún. elejtett örökrész (caducum) fogalmát!

Az a végrendeleti örökrész, amelyet Augustus házasságvédő törvényei értelmében a

rangszerű házasságon kívül élők, valamint a gyermektelen házastársak (orbus) „ejtenek el” a
végrendeletben szereplő gyermekes örököstársak, ezek hiányában a gyermekes
hagyományosok, ezek híján a fiscus javára. A házasságon kívül élők egyáltalán nem, a
gyermektelenek fele részben nem szerezhetik meg a végrendelet alapján rájuk szállott
örökséget vagy hagyományt.

Határozza meg az érdemtelenség (indignitas) fogalmát!

Érdemtelen az az örökös, aki az örökhagyóval szemben megrovást érdemlően viselkedett, pl.

megölte, bántalmazta, rágalmazta, végrendeletét elsikkasztotta. Az ilyen megszerezheti
ugyan a hagyatékot, de a fiscus elveszi tőle azt egy extra ordinem lefolytatott perrel (eripere,
innen bona ereptoria).

Mit értünk hereditatis petitio alatt?

A civiljogi örökös specifikus keresete az ellen, aki a hagyatékot, egy hagyatéki hányadot vagy
belőle akár csak egy hagyatéki dolgot is birtokol, vagy egy hagyatéki követelést nem teljesít,
mindezt a felperes örökjogának kétségbevonásával.

Mit értünk interdictum quorum bonorum alatt?

A bonorum possessor jogeszköze, mellyel a hagyatékhoz tartozó dolgokat bárkitől, aki azokat
pro herede vagy pro possessore birtokolja, tehát még a civiljogi örököstől is, elperelhette, s
ha a bonorum possessio cum re, akkor végleg meg is tartja, hacsak sine re, akkor ugyan a
civiljogi örökös visszaperelheti tőle a dolgokat hereditatis petitióval, de ebben a végleges
petitorius jogvitában a bonorum possessor viszi a kedvezőbb alperesi szerepet.

Határozza meg a hagyomány (legatum) fogalmát!

Hagyomány alatt értjük az örökhagyó által végrendeletében (később codicillus

confirmatusban is) az örökös(ök) terhére, harmadik személy javára civiljogi formák közt
rendelt juttatást, lényegében nem egyéb, mint ajándék a hagyaték aktív jogaiból.

Határozza meg a dologi hagyomány (legatum per vindicationem) fogalmát!

Az a hagyományfajta, amelynél az örökhagyó úgy rendeli a hagyományt, hogy az róla

egyenesen a hagyományosra szálljon át ("do lego", "capito", "habeto", azaz "adom,
hagyományozom"; "kapja"; "legyen övé" szavakkal); ilyenkor a hagyományos nyomban a
hagyomány megszerzésekor dologi kereset (vindicatio) illette bárki ellen, akinél a dolog van.

23
Határozza meg a kötelmi hagyomány (legatum per damnationem) fogalmát!

Az a hagyományfajta, amelynél az örökhagyó az örököst kötelezi a hagyomány

kiszolgáltatására ("heres meus dare damnas esto…", azaz "örökösöm legyen köteles adni…").
Ez esetben egy kvázi-kontraktuális kötelem keletkezik örökös és hagyományos között, melyet
az utóbbi egy actio ex testamento nevű, még a régi jogból eredő keresettel érvényesíthet
(marasztalás a duplumra).

Határozza meg a hitbizomány (fideicommissum) fogalmát!

A halálesetre szóló különös jogutódlás egyik formája, az örökhagyó bizalmas kérése ahhoz,
aki az ő hagyatékából részesül (tehát nemcsak az örököshöz), hogy abból, amit kapott,
juttasson valamit (vagy akár az egészet) egy harmadik személynek, a fideicommissariusnak
(kivel szemben a felkért fiduciarius), vagy esetleg szabadítson fel egy rabszolgát.

24