Kötelmi jog

1. A kötelem fogalma, tartalma és fajtái

a. Fogalma
A kötelem (obligatio) meghatározott személyek között fennálló olyan jogviszony,
amelynél fogva az egyik fél a másiktól szolgáltatást követelhet.
 követelésre jogosult: hitelező – creditor
 kötelezett: adós – debitor
A kötelmi viszonyt követelésként – nomen és tartozásként – debitum értelmezzük.
A kötelem fogalmi elemei:
 az adós és hitelező, mint a kötelem személyei
 a szolgáltatás, mint a kötelem tárgya
 a szolgáltatás jogi kikényszeríthetősége, vagyis szankció
b. Személyei
A kötelemhez minimálisan két személy szükséges, akik viszonya különbözőképp alakulhat
i. egyoldalú kötelmek – obligationes unilaterales
csak egy szolgáltatás szerepel a kötelemben, a felek közül pedig az egyik csak hitelező,
a másik csak adós
 a deliktumból és kvázideliktumból
 a jogalap nélküli gazdagodásból
 a törvény rendeléséből
 a stricti iuris szerződésekből
 az ajándékszerződésből
 a prétori paktumból eredő obligációk
ii. egyenlőtlenül kétoldalú kötelmek – obligationes bilaterales inaequales
egyetlen szolgáltatás van, amire az adós ingyenesen, ellenszolgáltatás nélkül vállalkozik,
bizonyos körülmények között azonban követelhet meghatározott ellenigényei kielégítését
 a legtöbb reálszerződésből
 a megbízásból
 a megbízás nélküli ügyvitelből
iii. egyenlően kétoldalú/szinallagmatikus – ob. bilaterales aequales
két egyenrangú szolgáltatás áll egymással szemben, amelyeket a felek kölcsönösen, az
ellenszolgáltatásra tekintettel vállalnak.
 az adásvétel mellett
 a bérlet
 a munkaszerződés
 a vállalkozás
 a társaság
 a vétlen közösség és a névtelen reálszerződések által létrejött kötelem
c. Tárgya
A kötelem tárgyának a szolgáltatást nevezzük, ami nem más mint az a magatartás, amelyet
az adósnak a hitelező érdekében tanúsítania kell.
i. dare szolgáltatás
amikor az adós datióra van kötelezve, vagyis arra, hogy egy dolog civiljogi
tulajdonjogát ruházza át a hitelezőre vagy pedig arra, hogy a hitelező részére civiljogi
szolgalmat engedélyezzen.
 Ide tartoznak a reddereszolgáltatások is – valamely tulajdonba kapott dolog
visszaruházása – és a pénztartozás
ii. facere szolgáltatás
Minden más esetben, tehát minden szolgáltatás facere, amely nem dare - ,,tevési
kötelmek”
iii. praestare szolgáltatás
Általános értelemben helytállást, felelősséget jelent amiatt, hogy valaki a tőle elvárt
magatartást nem tanúsítja
 a kötelem eleve felelősségként jön létre
 a kötelem eredeti tárgya helyébe lép mint másodlagos szolgáltatás
d. Szankciója
Az adós a felvállalt vagy reá kirótt szolgáltatást önként nem teljesíti, a hitelező keresete
alapján elmarasztalják ez utóbbit ért érdeksérelem pénzbeli egyenértékének megfizetésére.
In personam actiók:
 poenalis actiók
 rei persecutoria actiók
Az actio poenalis olyan kötelmi kereset, amellyel a sértett mint hitelező a tettestől mint
adóstól keresetenként eltérő módon megállapított büntetéspénz megfizetését követelheti
szolgáltatásként.
Actio rei persecutoria útján a hitelező a neki járó szolgáltatás kimaradása miatt
elszenvedett érdeksérelmi pénzbeli egyenértékét követeli az adóstól. Két alfaja:
 actiones stricti iuris – csak a szorosan vett pertárgyérték jön figyelembe
 actiones bonae fidei – a hitelező vagyonát ért mindazon hátrány, amelyet a hitelező
a teljesítés kimaradása folytán elszenvedett
A római kötelmek hármas csoportja:
 stricti iruis
 bonae fidei
 deliktuális kötelmek
e.A természetes kötelem
A római jog teljes joghatásúnak csak azokat a kötelmeket tekinti, amelyek bírósági úton,
keresettel is érvényesíthetők. Ezek az ún. civilis obligatiók, tekintet nélkül arra, hogy a
perlehetőség civiljogon alapul-e (obligatio civilis), vagy pedig a magisztrátus ediktumán
(obligatio honoraria)
Előfordulnak olyan kötelmek is, amelyeket actio nem védelmez – kereset nélküli, de valódi,
jogilag elismert kötelmek  természetes kötelmek/csonka kötelmek
A teljesítés perrel ki nem kényszeríthető, az mégis joghatással eszközölhető.
További joghatásai még, hogy mint valódi kötelem:
 megerősíthető:
o tartozáselismeréssel
o kezességgel
o záloggal
 más kötelemre változtatható novatióval
 érvényesíthető:
o peculiumból való levonással és
o beszámítással
 Természetes kötelmek esetei a római jogban:
i. obligatio servi – a rabszolga szerződéses kötelezettségvállalása
ii. azonos familián belül a családtagok egymás közti, illetve a családfővel kötött
szerződéseiből fakadó kötelmek
iii. a hét éven felül gyámolt gyámi auctoritas nélkül vállalt kötelezettsége
iv. a hatalomalatti pénzkölcsöne, amelyet SC Macedonianum tilalma ellenére vette fel
v. egyes nudum pactumokból keletkezett kötelmek
vi. néhány eredetileg perelhető kötelem is csonkává válhat utólagosan
 a klasszikus jogban bármely perbe vitt követelés a perbeli konszumpció
következményeként
 az elévült követelés
f. A nem jogi kötelmek
Amikor valaki pusztán erkölcsi okból érzi magát juttatásra kötelezve valakivel szemben
 rokonoknak nyújtott tartás, akikkel szemben nem áll fenn tartási kötelezettség
 patronusnak nyújtott operae, amelyet a libertus kifejezetten nem ígért meg iuriara
promissioval
 feleség általi hozományrendelés, amelyről azt hiszi, hogy arra kötelezve van
 rokonok eltemetésére fordított kiadások
 azok a kötelezettségek, amelyeket az anya gyermekének rabszolgaságból való
kiváltására eszközölt

g. A kötelmi jog és a dologi jog

Kötelmi jog Dologi jog
relatív szerkezetű jog abszolút szerkezetű jogok
a jogosulttal szemben mindenki más áll
meghatározott személyek között áll fenn
kötelezettként
a jogosulttal szembeni kötelezettség
az adós tevésre van kötelezve
kimerül a puszta nem tevésben
s védelmére hivatott in personam actio
a védelmére szolgáló in rem actio
alperesének személye ezzel szemben már a
alperesének kiléte a jog keletkezése
kötelem keletkezésének pillanatában
időpontjában még nem ismeretes
meghatározott
köre nyitott köre zárt, a jogrend taxatíve meghatározza
adási kötelem jogot biztosít a dologhoz –
jogot biztosít magán a dolgon – ius in rei
ius ad rem

2. Kötelemlétesítő tények
a. Fogalma
´Kötelemlétesítő tények, más szóval a kötelmek tényalapja (causa obligationis) azok a
tényállások, amelyek joghatásaiként kötelem keletkezik.
i. ÁLTALÁNOS – amelyekhez konkrét megjelenési formájuktól függetlenül fűződik
joghatásként a kötelemkeletkeztetés
ii. KÜLÖNÖS
 szerződés
 tilos cselekmény
 jogalap nélküli gazdagodás

b. Osztályozásuk a római jogban

 Gaius: minden kötelem vagy szerződésből vagy jogellenes cselekedetekből keletkezik.
Később hármas felosztást alkalmazva a contractusok és maleficiumok mellett a variae
causarum figuraet is felsorolja.
Justinianusi csoportosítás:
 szerződés – contractus
 jogellenes cselekmény – maleficium
 szerződésszerű tények – quasi contractusok
 deliktumszerű tények – quasi-maleficiumok/delictumok

A quasi-contractusok olyan tényállások, amelyekből egyik vagy másik szerződéses

kötelemhez hasonló, vagy éppen azokkal egyező kötelmek anélkül keletkeznek, hogy a felek
valójában szerződést kötöttek volna.
 a megbízási viszonyhoz igazodó megbízás nélküli ügyvitel a gyámi és gondnoki
ügyvitel, gyámi és gondnoki ügyvitel és a kötelmi hagyomány, tényállásai quasi-
mandatumok
 társasági szerződés szabályait követő vétlen közösség, amely ezért quasi-societas
 a jogalap nélküli gazdagodás esetei, amelynek a tartozatlan fizetés esetét Gaius quasi-
mutuumként jellemzi

A quasi-delictumokból deliktuális jellegű kötelem keletkezik annak ellenére, hogy esetükben

valóságos deliktumokról nem lehet szó, hiszen valamennyinél hiányzik az elkövetői
vétkesség.
Számos olyan kötelemmel találkozunk, amelyeket nem a kötelmi jog intézményei körében
szabályozták, hanem a magánjog egyéb részeiben. Ilyenek a családjogban:
 a hozományadás kötelezettsége – a nő apját és apai felmenőjét
 az eltartás kötelezettsége – felmenőket és lemenőket kölcsönösen
 az eltemetés kötelezettsége – örökösre, apára és férjre nehezedik
Számos kötelmi viszonyt az öröklési jog intézményein belül szabályoztak. A középkori
jogtudomány ezeket extravagantesnek nevezte.
A variae causarum figurae kötelmek – a dolgok tulajdonosát, illetve birtokosát terhelik
pusztán a tulajdonjog, illetve a birtok alapján.
c. A tulajdonjogból és a birtokból fakadó ex lege kötelmek
i. A tulajdonjogon alapul az állattartó felelőssége az állat által okozott bizonyos károkért
 A háziállat tulajdonosa tartozik megtéríteni azt a kárt, amelyet az állat szelídített
természetével szemben álló vadsággal okozott valakinek.
A tulajdonos elleni actio de pauperie nevű kereset – az elszenvedett kár
megtérítésére megy, a tulajdonost azonban megilleti a noxába adás kedvezménye
Actio legis Aquiliae – az ingerlő ellen, amennyiben a károkozás amiatt következett
be, hogy valaki az állatot ingerelte
 A vadállat tulajdonosa ellen, ha azt olyan helyen tartja amelyet nyilvános
közlekedésre szántak és ott valakiben kárt tett, keresetet engedélyezett a sértettnek
Ha dolgai sérültek meg, a kár duplumára, ha megsebesült a bíró becslése alapján
megállapítandó összegre, ha pedig szabad embert ölt meg 200.000 sesterciusnyi
bírságra
ii. A birtokolt dolog felmutatási kötelezettsége azzal szemben terheli a birtokost, aki erre
jogos érdekét bizonyítani tudja.
 felmutatás kérő egy tulajdonper vagy birtokper előtt kívánja az ingó dolgot
megszemlélni és azonosságát megállapítani vagy noxális kereset indításához a
tettes rabszolga kilétét kideríteni
  hitelező kívánja választási joga gyakorlásához a választható dolog szemügyre
venni – ha a birtokos megtagadja a felmutatást actio ad exhibendum
d. Kötelemlétesítő tények osztályozásának jelentősége
i. szerződések, amelyekkel a felek maguk rendezhetik szabadon vagyoni kapcsolataikat
ii. összes többi tényállás, amelyből azért keletkezik kötelem, mert a törvény így rendeli
A római obligatio tehát vagy ex conrtactu vagy ex lege keletkezik.

3. Kötelmek eredete
a. A deliktuális kötelmek eredete
Közüldözés alá eső crimen publicumok: hazaárulás, gyilkosság, gyújtogatás, ráolvasás
Kiemelkedő jelentőségű magándeliktumok: testi sértést jelentő iniuria, vagyoni kárt okozó
lopás (furtum) és dologrongálás (damnum iniuria datum)
Futurum- futurum manifestum/futurum nec manifestum
futurum manifestum – amikor a lopás ténye és a tolvaj kiléte kétségtelen (ha a tolvajt tetten
érték vagy a vagy ha a lopott dolgot a tolvajnál ősi házkutatási eljárása során megtalálták
futurum nec manifestum – hiányzott a teljes bizonyosság a tolvaj személyét illetően
b. Szerződési kötelmek az ősi jogban
i. mancipatio nummo uno
Készvételből tulajdonátruházó móddá lett ügylet, amely színleges vételként alkalmassá vált
a vételár meghitelezésére, ajándékozására, hozományrendelésre stb.
ii. mancipatio fiduciae causa
Fiduciarius tulajdonátruházás, amellyel a még hiányzó zálog-, haszonkölcsön-, és letéti
szerződéseket pótolták
iii. nexum
amely a librálügyletek formaságai között végbemenő kölcsönnyújtás
Végül kialakul már az ősi jogban a szakrális eredetű általános kötelemalapító szerződés, a
kérdés-felelet formájában létesülő sponsio.
1. A kötelmi szolgáltatás meghatározásának sajátos módjai
a. Osztható és oszthatatlan szolgáltatás
Osztható – ha természete megengedi a részekre osztást anélkül, hogy a szolgáltatás értéke
aránytalanul csökkenne
Oszthatatlan:
 telki szolgalmak
 usus
 facere szolgáltatások többsége
b. Specifikus és generikus szolgáltatás
i. specifikus szolgáltatás (oblihgatio speciei) – ha a kötelem keletkezésekor határozottan
meg vannak jelölve azok a dolgok, amelyekkel az adós kötelezettségét teljesítheti, ill.
teljesítenie kell
ii. generikus szolgáltatás (obligatio generis) – ha a szolgáltatandó dolog nem egyedileg,
hanem fajilag van meghatározva
Kivételes esetben a generikus kötelem is lehetetlenülhet, ami az ún. zártfajú kötelmek
esetében.
c. Vagylagos (alternatív) szolgáltatás és a facultas alternatíva
A kötelem tárgyát szerződésükben a felek úgy is meghatározhatjuk, hogy az adós többféle
szolgáltatással tartozik ugyan, de oly módon, hogy közülük az adós bármelyiket választhatja,
és annak teljesítésével a kötelem valamennyi szolgáltatásra nézve megszűnik – obligatio
alternativa.
i. Felváltó szolgáltatás – facultas alternativa
Csak egy szolgáltatás van a kötelemben, de az adósnak joga van azt egy másik
szolgáltatással felváltani.
Fő esetei: az elkövető noxába adása hatalomalatti deliktuma esetén, bánatpénz
megfizetése, feléntúli sérelemnél az ügyleti vételár kiegészítése a piaci árra
d. Kamatszolgáltatás
Kamat (usuare, foenus) alatt értjük az elhasználható dolgok meghatározott mennyisége,
vagyis a tőke, bizonyos hányadában egy adott időtartamra megállapított használati díjat.
A kamatfizetési kötelezettség vagy a felek szerződéses kikötésen alapul, vagy a törvény
előírásán. A törvényes kamat legfontosabb esete a késedelmi kamat.

2. A teljesítés – solutio
a. Fogalma
A teljesítés szolgáltatása annak, amivel az adós a hitelezőnek tartozik.
A teljesítés a kötelem normális, természetes megszűnési módja, amellyel a kötelem
rendeltetését betölti.
 DARE KÖTELMEK esetében a teljesítés átruházó vagy szolgalomalapító ügylet
foganatosításában áll, vagyis a teljesítés ilyenkor jogügylet.
 FACERE KÖTELMEK esetében a teljesítés nem egy ügyleti jellegű naturális
tevékenység kötelemszerű kifejtésében mutatkozik.
A bizonyítási teher megosztásának elvéből következően a teljesítés tényét az adósnak kell
bizonyítania. A bizonyítás történhet tanúkkal, esküvel, írásbeli nyugta kiállításával.
b. A teljesítés személyei
i. alapelv, hogy a szolgáltatást az tartozik teljesíteni, aki erre a kötelemből kifolyólag
kötelezve van, vagyis az adós
 szükséges az adós teljes ügyletképessége
  az adós helyett általában más is teljesíthet – az adós megbízottja, delegatusa, - ha a
teljesítés kötelemszerű, azt a hitelező vissza nem utasíthatja
 az adós helyett, annak tudomása nélkül is teljesíthet bárki, sőt az adós tiltakozása
ellenére is.
 A teljesítésnek tudatosan az adós számlájára kell történnie
 Ha a teljesítő tévesen azt hitte, hogy saját tartozást ró le, conditio indebitinek van
helye
ii. Bárki legyen is a teljesítő, a teljesítést a hitelező kezéhez kell eszközölnie.
A teljesítés elfogadására jogosult:
 a meghatalmazással ellátott megbízott
 a gyám
 a procurator omnium bonorum
 a delegatarius
A teljesítés felvételére jogosultat a felek a szerződésben már előzetesen
megnevezhetik.
 adstipulator – aki a hitelező kérdésének elhangzása után nyomban maga is
felteszi a kérdést „idem mihi dare spondesne?” és az adós mindkettőjük
kérdésére egyszerre felel
 solutionis causa adiectus – a hitelező stipulatiójában fizetés felvételére
jogosított személy, aki azonban a követelést nem hajthatja be

c. Depositio
Egyes esetekben az adós számára megengedett, hogy pénzbeli szolgáltatást teljesítés helyett
letétbe helyezze, nevezetesen:
 ha a hitelező késedelembe esett
 ha a hitelező személye egyelőre ismeretlen
 távolléte miatt nem tudja a szolgáltatást átvenni
i. A klasszikus jogban a letét mint depositio privata történhet oly módon, hogy az adós a
lezárt és lepecsételt pénzt magánál tartja, másokra bízza, templomban vagy hatóságnál
elhelyezi. Ez bármikor visszavonható
ii. A depositio publica (sollemnis) – amikor a pénzt magisztrátusi közreműködéssel
helyezkedik el magánosoknál vagy templomban
iii. Justinianus szerint a letétnek mindig templomhoz vagy az illetékes bíró által elrendelt
helyre kell kerülnie és mindig visszavonható

d. A teljesítés tárgya és módjai

i. Az adósnak azt kell szolgáltatnia, amit a szerződésben kikötöttek, illetve, ami a hitelezőnek
a törvény alapján jár
Ha a hitelező a neki felajánlott nem kötelemszerű szolgáltatást elfogadja, akkor az ún. datio
in solutum – ha a hitelező az utóbb mégis követelné az eredeti szolgáltatást, az adós exceptio
dolival védekezhet, hiszen annak behajtása esetén jogalap nélkül gazdagodna
ii. Az adósnak a teljes szolgáltatást kell felajánlania – a klasszikus jogban az osztható
szolgáltatásnál a hitelezőnek a felajánlott résszolgáltatást mindig el kell fogadnia és csupán
az elmaradt miatt perelhet
iii. Az adósnak több címen áll fenn esedékes pénztartozása a hitelezővel szemben és az általa
fizetett összeg nem elegendő valamennyi tartozás egyidejű lerovására – az adós
rendelkezése az irányadó
Ennek hiányában a tartozások kiegyenlítésénél azt a sorrendet kell követni, amelyet gondos
adós aszerint, hogy azok ránézve mennyire terhesek, meghatároznia
 Olyankor, amikor a tartozások egyidejűek, és egyiknek sincs a többivel szemben prioritása, a
részletfizetést arányosan kell valamennyi tartozásra elszámolni.

e. A teljesítés helye
A teljesítés helyét, ahol az adósnak szolgáltatnia kell és ahol a hitelező a szolgáltatást
igényelheti, meghatározhatják maguk a felek előzetesen, a szerződés megkötésekor, de
későbbi időpontban is.
Alapelvek:
i. Az ingatlan tárgyú dare vagy az ingatlanhoz szorosan kapcsolódó facere szolgáltatás
teljesítésének helyét az ingatlan fekvése egyértelműen meghatározza
ii. Egyéb esetekben a kötelmek eltérő jellegének megfelelően a szolgáltatást vagy az adósnak
kell a hitelezőhöz elvinnie, vagy pedig a hitelezőnek kell azt az adóstól elhoznia
Ha sem a szerződésből, sem a szolgáltatás jellegéből nem állapítható meg, teljesítési helynek
azt kell tekinteni, ahol a dolog van, vagy ha ez nem igazít el, a szerződéskötés helyét, illetőleg
ha perre kerül a sor, azt a helyet, ahol a litis contestatio végbement.

f. A teljesítés ideje
A kötelmi tartozás a kötelem keletkezése pillanatától fogva fennáll ugyan, de a szolgáltatás
teljesítése az adóstól csak akkor követelhető, ha a szolgáltatás lejárt, más szóval esedékes. Az
esedékesség időpontja tekintetében a felek megállapodása vagy a szolgáltatás természete
irányadó
i. A felek szerződésbeli megállapodása határozza meg, ami időkitűzéssel (dies ad quem
vagy dies in quo) történik. A lejárat napja előtt a szolgáltatás az adóstól nem követelhető,
de mivel a tartozás fennáll, az adós által teljesíthető. Az esedékesség idejének kitűzése az
adós érdekét szolgálja, nem pedig a hitelezőét – ex quo apparet diei adiectionem pro reo
esse, non pro stipulatore.
ii. Amennyiben a felek a teljesítésre határidőt nem tűztek ki, a szolgáltatás teljesítése
azonnal esedékes. Az adósnak annyi időt kell biztosítani, amennyi a szolgáltatás
természete szerint szükséges ahhoz, hogy a teljesítésre egyáltalán felkészülhessen.
1. A nemteljesítés általában
A kötelem a teljesítéssel éri el a célját, amivel azután létjogosultsága is megszűnik.
Előfordulhat azonban, hogy zavaró tényezők állnak elő – felek magatartásában vagy a felektől
független objektív tényben.
a. Az adósi oldalon jelentkező lebonyolítási zavar
i. nemteljesítés
 Utólagos lehetetlenülés – a kötelmi szolgáltatás végleges nemteljesítése, amely, ha az
adósnak felróható, kártérítést von maga után, ha pedig nem felróható, az adós
szabadulását eredményezi a kötelem alól
 Adóskésedelem – a kötelmi szolgáltatás ideiglenes nemteljesítése, amely felróhatóság
esetén az adósi felelősség megszigorodását és a késedelemmel okozott kár
megtérítését vonja maga után
 Nem kellő teljesítés
o kellékhiányos teljesítés – az adós objektív alapon jog- és kellékszavatossággal
tartozik
o hibás teljesítés
b. A hitelező oldalán jelentkező lebonyolítási zavar
Hitelezőkésedelem – általában nem kötelemszegés, hanem az adósi teljesítésnél való
közreműködés elmulasztása. Ennek legfontosabb következménye az adósi felelősség
enyhülése, míg a szolgáltatás a hitelezőnek felróható lehetetlenülése az adós kötelem alóli
szabadulását idézi elő.
A lehetetlenülés három fő esete:
 a lehetetlenülés
 az adóskésedelem
 a hitelezőkésedelem

2. A kártérítés mint a kötelemszegés szankciója

a. A kár fogalma
A kár (damnum) az a vagyoni hátrány, amelyet valaki egy károsító tény következményeként
elszenvedett.
A teljes kárnak két összetevője van:
i. damnum emergens – a károsult meglévő vagyonának csökkenése azáltal, hogy abból
egy vagyontárgy teljesen kiesett vagy értékében megfogyatkozott.
ii. lucrum cessans – a károsító tény következtében elmaradt vagyonnövekedés, amely akár
oly módon jelentkezik, hogy egy már folyó jövedelem esik ki, akár úgy, hogy a jövőben
elvárható jövedelem marad el.
b. Sérelemdíj
A személyt ért sérelem a legtöbbször olyan testi fájdalom vagy lelki szenvedés formájában
jelentkezik, amelyet a testi épség, külalak, üzleti vagy magánéletbéli jó hírnév megsértése idéz
elő. A sérelemdíjnál ezért helyesebb nem kártérítésről, hanem elégtételről – reparatio beszélni.
A római jog az elégtételt actio iniuriarum aestimatoria útján kívánta biztosítani.
c. Kárviselés és kártérítés
Általános jogelv, hogy a vagyonban bekövetkezett kár a vagyon alanyát terheli.
KÁRVISELÉS – a bekövetkezett kár kényszerű elszenvedése
 KÁRTÉRÍTÉS – a kárkövetkezmények másra való átháríthatósága
Ahhoz, hogy valaki más kárának megtérítésére legyen kötelezve, szükséges:
 valamely kártérítési jogalap fennforgása
 az okozatosság
 károkozó személyben a károkozás felróhatósága – többnyire a károkozó szubjektív
vétkessége, ritkábban az objektív károk beszámíthatósága
Kártérítési jogalapok két csoportja:
i. Egyes kártérítési kötelmeknek önálló, eredeti tárgya a kártérítés – létrejöttük
pillanatában eleve kártérítésre irányulnak (elsődleges kártérítési kötelmek)
 magánjogi tilos cselekmények, illetve jogellenes vétlen magatartások, amelyeket
a jogrend kártérítési kötelemmel szankcionál
 olyan szerződés, amelyben valaki egy másik személy olyan kárának a
megtérítésére vállal kötelezettséget, amelyre különben nem lenne kötelezve.
ii. Olyan kártérítési kötelmek, amelyek eredetileg valamely primér szolgáltatásra
irányultak (másodlagos kártérítési kötelmek)
 szerződésszerű, illetve valamely szerződésszerű tény által fakasztott
kötelezettség megsértéséből eredő kártérítési kötelmek
d. A kártevés okozatossága
A kárnak, mint eredménynek azzal az eseménnyel, mint okkal (károk), amelyért a kártérítésre
kötelezett a felelős, összefüggésben kell lennie.
Az okozati összefüggéseknek két szempontból van jelentősége:
i. ez az alapja a kártérítési felelősségnek
ii. ez határozza meg a kártérítés terjedelmét
Az okozatosság filozófiai fogalma értelmében valamely eredménynek oka annak valamennyi
olyan előzménye, amely elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy az eredmény beálljon,
vagyis ok az előfeltételek összessége.
Jogi szempontból csak a releváns okozati összefüggést lehet a károkozónak beszámítani,
vagyis azt, amelynél az általános élettapasztalat szerint a kár bekövetkezte egy adott károkkal
elegendő módon meg van magyarázva.
Egy károknak relevánssá minősítése az officium iudicis körébe tartozik, vagyis bírói
mérlegelés.
e. A kártérítés módja és a kárösszeg kiszámítása
A kártérítés alapgondolata az okozott vagyoni kár helyreállítása
i. A kártérítésnek fel kell ölelnie a károsult teljes érdeksérelmét
 ha a károsító cselekmény a károsultnak előnyt is okoz, a kárért felelős személy ezt
az előnyt a kártérítés összegéből levonhatja – kárkiegyenlítés
ii. a kártérítés nem mehet túl a saját célján, vagyis a kiegyenlítésén, így a károsult számára
nyereség forrása nem lehet.
 ha a károkozó a kárt megtérítette, mindaz, ami a károsult dologból mint residuum
vagy mint az elveszett előny surrogatuma megmaradt, a kártérítést teljesítő félre
száll át.
A kártérítés legtermészetesebb módja tulajdonképpen a természetbeni reparáció lenne.
A kártérítés normális módja a pénzbeli kártérítés.
A dologérték megállapításának módja:
  minimum – rendes forgalmi érték, azaz a dolog piaci ára
 a kártérítés mértékét a károsult interesséje, vagyis objektíve megindokolt és
ellenőrizhető, de mégis személyes viszonyai szabják meg
 előszereteti érték – pretium affectionis: a szubjektív többletérték, amelyet a károsult a
dolognak pusztán erkölcsi vagy érzelmi okokból tulajdonít
f. Az ún. negatív interesse és a biztatási kár
Megkülönböztetik a pozitív/teljesítési és a negatív/biztatási szerződési érdeket, illetve az ezek
sérelmére beálló kárt.
i. pozitív szerződési érdek – az a vagyonkülönbözet, amely a hitelező mostani és ama
vagyoni állapota között jön létre, ha az adós a szolgáltatást teljesítette volna.
ii. negatív szerződési érdek – az a vagyonkülönbözet, amely akkor állt volna elő, ha a hitelező
a szerződést nem kötötte volna meg, ha a szolgáltatás teljesítésében nem bízott volna.
A biztosítási kárt az a fél tartozik megtéríteni, aki vétkes volt a szerződés
érvénytelenségében, vagy akinek hibája okot adott a szerződés utólagos meghiúsulására

3. A kötbér – poena conventionalis

a. Fogalma
A kötbér az a pénzösszeg, amelyet az adós arra az esetre ígér a hitelezőnek, ha a tartozását
egyáltalán nem vagy nem kellően teljesíti. Ez az ún. valódi kötbér, amely valójában kártalány,
vagyis a szolgáltatáshoz fűződő és a kötelemszegéssel sérelmet szenvedett hitelezői érdek
pénzben történő előzetes megállapítása.
A kötbér kikötése stipulatióval történik, és a deliktuális adós által fizetendő poenától
különbözik:
Poena Kötbér
a deliktumot elkövető terhére a törvény írja
a felek állapítják meg
elő
a tettes halálával megszűnik átmegy az adós örököseire
A szolgáltatási kötelezettség neki felróható megsértése esetén az adós külön kikötés nélkül a
törvény alapján tartozik a hitelezőnek okozott kárt megtéríteni. Ehhez azonban a hitelezőnek
bizonyítania kell:
 a szerződésszegéssel összefüggő kárának nagyságát
 azt, hogy a szerződésszegés az adósnak felróható, vagyis többnyire az adós vétkességét
b. A kötbér követelése
i. Amennyiben a kötbért nemteljesítés esetére kötötték ki:
 a hitelező vagylagosan követelheti a kötbért, éspedig tekintet nélkül az adós
vétkességére,
 vagy pedig perel az alapszerződés keresetével kártérítésre, amihez persze a kár
nagyságán kívül az adós vétkességét is bizonyítani tartozik – a keresetre olyankor kerül
sor, amikor a hitelező kimutatható kára a kötbér összegét meghaladja.
ii. Ha a kötbért kellő teljesítés esetére kötötték ki:
 a szerződési alapkereset és a kötbérre irányuló kereset együttesen, halmozva indítható
c. A nem valódi kötbér
A jogi kötelezettséget valaki terhére egyedül a kötbérrel teremti meg. Ebben az
alkalmazásban a poena conventionalis arra szolgál, hogy vele bármely magatartást ki lehet
kényszeríteni, feltéve, hogy az nem jogellenes vagy erkölcstelen, főleg pedig olyan
kötelezettségek teljesítését, amelyek egyébként perelhetetlenek.
4. A szerződésszegés felróhatósága: vétkesség és véletlen
a. A felróhatóság fogalma
A jogrend a szolgáltatás elmaradását az adósnak beszámítja és ezért felelőssé teszi
VÉTKESSÉG – az embernek a saját cselekményével való olyan pszichikai kapcsolata, amely
rosszalló társadalmi megítélés alá esik
i.SZÁNDÉKOSSÁG – DOLUS
A tudatos jogsértés, a vétkesség legsúlyosabb alakzata, amely akkor forog fenn, ha az
adósnak megvolt a képzete magatartása kötelességsértő voltáról, de ez a képzet nemhogy
visszatartotta volna, hanem egyenesen motiválta cselekedetét, vagy legalábbis közömbös
volt az eredménnyel szemben
ii. GONDATLANSÁG – CULPA
Az adósnak vagy hiányzott magatartása kötelességsértő voltának képzete, vagy ha megvolt,
azt magától elhárította, remélve az eredmény be nem következtét. Megnyilvánulási módja
szerint lehet culpa in faciendo – figyelmetlen vagy culpa in non faciendo – köteles
magatartás elmulasztása.
 súlyos gondatlanság – culpa lata, culpa magna  figyelmen kívül hagyása annak az
enyhébben mért gondosságnak, amelyet még a közönséges ember is tanúsítani szokott,
és melyet tőle is el lehet várni.
 enyhe gondatlanság – culpa levis  elhanyagolása annak a nagyfokú gondosságnak
(diligentia), amelyet a gondos ember szokott ügyeire fordítani.
Culpa in concreto  annak a gondosságnak az elmulasztása, amelyet az illető adós saját
ügyeiben szokott tanúsítani
iii. VÉLETLEN BALESET - CASUS
Az a káresemény, amely a jó gazda gondosságával sem volt elhárítható.
 Alsó baleset (casus minor) – olyan káresemény, amely egyfelől a legnagyobb
gondossággal sem előzhető meg, illetve hárítható el, másfelől viszont nem is oly elemi
erejű, hogy ellene a védekezés nem lenne elképzelhető
 Erőhatalom (casus maior/vis maior) – olyan károsító esemény, amelyről teljességgel
bizonyos, hogy a vele szembeni védekezés eleve lehetetlen, illetve eredménytelen.
b. A felróhatóság egyes kötelmi viszonyokban
A deliktuális kötelmeknél a kötelemlétesítő tények egyik eleme az elkövető vétkessége, éspedig
általában annak legsúlyosabb alakzata, a dolus.
A szolgáltatásért való felelősség a szolgáltatás nemteljesítésének felróhatósága problémaként
csupán a kontraktuális kötelmeknél jelentkezik.
A stricti iuris kötelmeknél a nemteljesítés felróhatóságát tárgyi, objektív körülmények
határozzák meg, függetlenül az adós szubjektív vétkességétől.
A kontraktuális és kvázikontraktuális kötelmek zömét kitevő bonae fidei obligációkban a
felróhatóság alapja az adós szubjektív vétkessége, és csak kivételesen jut szóhoz az objektív
alapú felelősség.
i. alapeset a rendes felelősség – az adós omnis culpáért, azaz mindenfajta vétkességért való
felelőssége
Néhány tartós kötelmi viszonyban az adós csak a diligentia quam suist tartozik tanúsítani a
hitelező érdekében, vagyis csupán culpa in concretóért felel, így:
 a társaság ügyeiben eljáró socius
 a gyámolt érdekében ténykedő tutor
  a hozományi vagyont kezelő férj
ii. A rendes felelősség esetleges kísérője a fokozott felelősség, vagyis az adós felelőssége az
omnis culpa mértékén túlmenően az alsó balesetért. Azok az érdekelt adósok, akik a
hitelező dolgát a kötelmi viszony alapján kizárólagos őrizetükben tartják. A
custodiakötelezett felelőssége objektív alapú, azaz a vétkességet nem mérlegelik.
Justinianus az őrizetben lévő dolog alsó baleset folytán történt elvesztését is a
custodiakötelezett adós vétkességének (culpa levissima) tudja be, akit ezért a jó gazda
gondosságán túlmenő exaxtissima diligentiával terheli meg.
iii. Kivételes felelősségi alakzat az enyhe felelősség, amelynek lényege, hogy az adósnak csupán
a dolus róható fel kötelemszegésnél. Ilyen mérték szerint felel az ingyenadós, vagyis az,
akinek a szerződésből haszna nincs, mert az kizárólag a másik fél érdekében jött létre.

5. A szolgáltatás lehetetlenülése
a. A lehetetlenülés fogalma és tényállásai
Amennyiben a szolgáltatás a szerződés megkötésekor lehetetlen volt a szerződés semmis, a
kötelem létre sem jött. – lehetetlenség – Ha az egyik fél a szerződéskötéskor a lehetetlenséget
ismerte, tartozik a biztatási kárt megtéríteni annak, aki a szerződésben bízott.
Lehetetlenség – a szolgáltatás utólagos lehetetlenné válása. Ez csak specifikus
szolgáltatásoknál jöhet szóba – ott, ahol a kötelem tárgya egyedileg megjelölt
Generikus kötelem általában nem tud lehetetlenülni és a pénztartozás sem lehetetlenül soha.
Lehetetlenülés oka:
i. Fizikai jellegű – amikor közbejött természeti akadály zárja ki a szolgáltatást
ii. Gyakorlati – amikor a fizikai lehetőség a szolgáltatásra ugyan fennáll, de a józan
életfelfogás szerint azzal már nem lehet számolni
iii. Jogi – ha a szolgáltatásnak utólag valamilyen elháríthatatlan jogi akadálya keletkezik.
Nem jogi lehetetlenülés ellenben, ha a jogi akadály nem elháríthatatlan.
b. A lehetetlenülés következményei
 ha a lehetetlenülés az adósnak fel nem róható körülmény okozta – az adós szabadul a
kötelezettsége alól
 ha a lehetetlenülés oka az adósnak felróható – a kötelem kártérítésbe fordul át, az adós
tartozik a hitelezőnek a teljesítés elmaradásából eredő teljes kárát megtéríteni. Amikor
a lehetetlenülés csupán részleges, az adós a maradék szolgáltatással továbbra is a
kötelemben marad. A hitelező a residuumot visszautasíthatja. Maradéknak kell
tekinteni a surrogatumot is, tehát azt a követelést, amely az adóst a lehetetlenülést
előidéző harmadik ellen megilleti.
c. Lehetetlenülés és ellenszolgáltatás a visszterhes kötelmekben
i. Amennyiben a szolgáltatás lehetetlenülése az adósnak fel nem róható, az adós szabadul, de
a másik fél sem köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni. Ha viszont a veszélyt a hitelező
viseli, ez tartozik az ellenszolgáltatással is.
ii. Az adósnak felróható teljes lehetetlenülés miatt az adós teljes kártérítéssel tartozik és mivel
a hitelező érdeksérelme maradéktalanul kielégítést nyer, ő is kötelezve van az
ellenszolgáltatásra. Az adós hibájából részlegesen lehetetlenült szolgáltatásból a
megmaradt részt a hitelező természetben követelheti és emellett a lehetetlenült részért
kártérítést igényelhet, a maga részéről viszont ellenszolgáltatással tartozik.
 iii. Abban az esetben, ha a szolgáltatást a hitelező magatartása miatt válik lehetetlenné, ez úgy
tekintendő, mintha a hitelező a neki járó szolgáltatást megkapta volna, tehát köteles
nyújtani az ellenszolgáltatást.
6. Az adóskésedelem – mora debitoris, mora solvendi
a. Az adóskésedelem fogalma és tényállása
Az adóskésedelem beáll, ha az adós a még lehetséges és lejárt tartozását a hitelező felhívására
neki felróható okból nem teljesíti.
Tényállás elemei:
 A szolgáltatás teljesítése a késedelembe esés időpontjában még lehetséges legyen
 A szolgáltatásnak lejártnak kell lennie, vagyis olyannak, hogy teljesítése az adóstól már
követelhető
 Az adós késedelembe eséséhez szabályként szükséges, akár volt időtűzés, akár nem, hogy
őt a hitelező megintse, vagyis felhívja az esedékes tartozás teljesítésére. A megintés
(interpellatio), a hitelezőnek egyoldalú, az adóshoz vagy törvényes képviselőjéhez
címzett jognyilatkozata, amelynek tanúk előtt kellett végbemennie
Kivételes esetekben az adós megintés nélkül is késedelembe esik, így
i.A deliktuális adós, aki a tettelkövetése óta késedelemben van – fur semper moram
facere videtur
ii. Néhány olyan adós, akinek a magatartása dolózus jellegű
 a vételi alkalmat tudatosan elmulasztó árubeszerzési megbízott,
 a követelések behajtását elmulasztó vagyonkezelő,
 a gyám, aki tisztének letelte után nem adja ki a gyámolt vagyonát
iii. Az a vállalkozó, aki határidőre vállalt munka megkezdésével oly mértékben
késedelmeskedik, hogy azzal a megadott időre nyilvánvalóan nem fog elkészülni
iv. a fix határnapon teljesítendő alkalmi szolgáltatásra vállalkozó, aki a határnapot
elmulasztja
 Szubjektíve szükséges, hogy a késedelmet az adósnak felróható tény idézze elő.
b. Az adóskésedelem következményei
i. az adós felelősségének mértéke a késedelembe eséstől fogva megszigorodik: felel a
specifikus szolgáltatás erőhatalom okozta lehetetlenüléséért is.
ii. az adós tartozik megtéríteni azokat a károkat, amelyek a hitelezőt a késedelemből
kifolyólag érték – késedelmi kártérítést
c. Az adóskésedelem megszűnése
Késedelmét megszűnteti az adós, ha a szolgáltatást az okozott károk egyidejű
megtérítésével a hitelezőnek felajánlja. Ha a hitelező a felajánlott szolgáltatást elfogadja, a
kötelem megszűnik, ha viszont jogos ok nélkül visszautasítja, úgy most már ő jut
hitelezőkésedelembe.
7. A hitelezőkésedelem – mora creditoris, mora ccipiendi
a. Fogalma és tényállása
Átvételi/hitelezőkésedelemről van szó, ha a hitelező a kötelemszerű időben és helyen felajánlott
szolgáltatást nem veszi át, vagy visszautasítja (elfogadási késedelem), illetőleg a teljesítéshez
szükséges közreműködését megtagadja – közreműködési késedelem
i. a hitelező késedelembe eséséhez szükséges, hogy a szolgáltatást az adós a hitelezőnek
felajánlja (oblatio), amelynek a hitelező vagy a törvényes képviselője részére tett
nyilatkozattal kell történnie
  a felajánlás szabályszerű módja a reáloblatio – az adósnak a szolgáltatást ténylegesen
és kötelezettségének megfelelően, az azonnali teljesítés lehetőségével kell felajánlania
 kivételesen nincs szükség tényleges felajánlásra, elegendő a verbáloblatio – a
teljesítési készség puszta szóbeli kijelentése
 még verbéloblatióra sincsen szükség, ha a szerződésben a felek teljesítésére, vagy
annál a hitelezői közreműködése határozott időt állapítottak meg, és a hitelező a
szolgáltatás átvételét előre megtagadta, vagy határidőn belül a cselekményt nem vitte
véghez
ii. A hitelezőkésedelem akkor következik be, ha a hitelező teljesen vétlen az átvétel
elmaradásában
iii. A hitelező a nem kötelemszerű szolgáltatást visszautasíthatja anélkül, hogy késedelembe
esnék
b. A hitelezőkésedelem követelményei
A hitelező olyan magatartása, amely a kötelem teljesedésbe menetét akadályozza, nem minősül
kötelemszegésnek.
i.A specifikus szolgáltatás lehetetlenné válásáért a hitelező késedelembe esését megelőzően,
ettől fogva enyhe felelősséggel tartozik, azaz csupán a dolusért és culpa latáért felel
ii. Pénztartozás esetén az adónak jogában áll a teljesítésre felajánlott és át nem vett pénzt
lezárva és lepecsételve letétbe helyezni. Ezzel a kárveszély átszáll a hitelezőre és az adós
szabadul a kamatfizetés terhe alól
iii. Az adós követelheti azon kiadásainak a megtérítését, amelyeket a dologra fordított,
hasonlóképpen a hitelezőkésedelem folytán őt ért károk megtérítését is.
iv. A hitelezőkésedelem feltartóztatja, vagy megszünteti az adóskésedelmet. A késedelmes
adóst terhelő késedelmi kamat a hitelezői késedelem beálltával megszűnik.
v. Amennyiben a szolgáltatás a hitelezőnek felróható okból lehetetlenült el, ezt úgy kell
tekinteni, mintha a hitelező megkapta volna a neki járó szolgáltatást, vagyis visszterhes
kötelmeknél tartozik az ellenszolgáltatást teljesíteni.
c. A hitelezőkésedelem megszűnése
A hitelezőkésedelem megszűnik, ha a hitelező elmulasztott tennivalóit pótolja, és egyúttal
kinyilvánítja készségét a szolgáltatás átvételére, és az ebből eredő kötelezettségeinek
teljesítésére. Egyszersmind meg kell térítenie az adós kárát és kiadásait is.
1. A szerződés fogalma és a római jogi szerződések rendszere
a. A szerződés (contractus) fogalma
A felek egybehangzó akaratnyilvánítása kötelmi jogok és kötelezettségek létrehozására.
 A kétoldalú kötelmekhez mindkét fél részéről külön-külön stipulatio szükséges
 formátlan megállapodással is lehet kötelmet létesíteni
o ha a szolgáltatások és ellenszolgáltatások egybevágnak a ius civile által
megállapítottakkal
 a r.j. a típusszabadságot formakényszerrel, a formaszabadságot pedig típuskényszerrel
kombinálta
 formátlan megállapodások nem eredményeznek kötelmet a r.j.-ban
o az elismert szerződéstípusoktól valamiben eltérő szolgáltatásra köteleznek (atipikus
szerződések)
o több szerződéstípus szolgáltatásait elegyítik (vegyes típusú szerződések)
 Végeredmény – a római jog contractusnak csak azokat a megállapodásokat nevezi,
amelyek civiljogon alapuló keresettel felruházottak
 Az ok, amely a perelhetőséget megadja – civilis causa
 Ennek hiányában – alakszerűtlen megállapodás (nudum pactum) – amely nem
eredményez kötelmet, egyes esetekben kifogásként (exceptio pacti conventi) lehet
hivatkozni
b. A római jogi szerződések rendszere
A klasszikus jogi szerződéseket az eltérő civilis causák szerint osztályozzuk.
i. FORMÁLISOK – FORMÁTLANOK
 Formális – alakszerűségeit a jogalkotó írja elő kötelezően, azoktól való eltérés
érvénytelenséget eredményez
 Formátlan – a forma megválasztását a törvény a felek tetszésére bízza, így azokat
szóban vagy írásban, tanúk előtt vagy anélkül érvényesen megköthetik
ii. FORMÁLIS
 Litterálkontraktus – bármely jogalapból eredő, de csupán fix pénzösszegre menő
tartozás megállapítására, a szerződéskötés alakisága pedig a tartozásnak az adós és a
hitelező pénztárkönyveibe egyidejűleg kölcsönösen történő elkönyvelésében áll
 Stipulatio – az alakszerűség abban jelentkezik, hogy a szerződés megkötésének
élőszóban, kérdés-felelet formájában, az előírt szavak használatával kell történnie
iii. FORMÁTLAN
 Reálkontraktus – a kötelem keletkezéséhez szükséges a felek formátlan megállapodása
és az, hogy a felek egyike, anélkül, hogy erre kényszeríthető lenne, a megállapodást
önként teljesítse, ami által a másik fél terhére jogilag is érvényesíthető kötelezettséget
hoz létre
o Egyoldalú, stricti iuris kötelmet eredményez a kölcsön (mutuum)
o Egyenlőtlenül kétoldalú ingyenes bonae fidei kötelmet hoz létre
 haszonkölcsön (commodatum)
 letét (depositum)
 kézizálogszerződés (contractus pigneraticius)
o Szinallagmatikus bonae fidei kötelem keletkezik a névtelen reálszerződésekből
(contractus innominati)
  Konszenzuálkontraktus – kötelemlétesítő tény önmagában a felek formátlan
megállapodása (consensus). Zömükben szinallagmatikus kötelmet eredményeznek
o Adásvétel (emptio- venditio)
o bérlet (locatio-conductio rei)
o munkaszerződés (locatio-conductio operarum)
o vállalkozási szerződés (locatio-conductio operis)
o társasági szerződés (societas)
A megbízási szerződésből (mandatum) keletkezik egyenlőtlenül kétoldalú kötelem.
Minden más formátlan megállapodás egyszerű pactum (nudum pactum), amely
obligatiot nem eredményezhet.
c. Az önálló kötelemlétesítő pactumok (pacta vestita)
A császári jogalkotás további önálló tárgyú formátlan megállapodásokat tett perelhetővé. Ezek
a ,,keresettel felruházott” pactumok – pacta vestita.
i.Pacta praetoria – azok a formátlan megállapodások, amelyeket a prétori ediktum ruházott fel
valamely actio honorariával
 tartozáselismerés
 bankár fizetési ígérete
 hajós, vendéglős, fogadós felelősségvállalása az utas/vendég dolgaiért
 a választott bíró kötelezettségvállalása a jogvita eldöntésére
 az esküpaktum
ii. Pacta legitima – a császári jogalkotás által keresettel ellátott olyan formátlan
megállapodások, amelyek a klasszikus jogban még csak akkor voltak érvényesek, ha
stipulatióba lettek foglalva
 formátlan hozományígéret
 formátlan ajándékígéret
 választott bírói egyezmény
Találkozunk még olyan önálló paktumokkal is, amelyek egy kontraktust csupán kiegészítenek,
módosítanak (pacta adiecta) vagy megszűntetnek (pactum de non petendo)

2. A szerződés megkötése
a. A szerződési akarat
A szerződés lényege és előfeltétele a consensus, vagyis a szerződéskötő felek egyező
akaratelhatározása és annak egybehangzó kijelentése.
Jogügylet (negotium) – a fél olyan cselekményét, amelyet abból a célból végez, hogy vele a
jogrend által meghatározott joghatásokat hozzon létre. Két elem:
 a fél belső akaratelhatározása
 annak kinyilvánítása
i. EGYOLALÚ JOGÜGYLETEK – NEGOTIUM UNILATERALE
 Magánjogban ritka
o meghatalmazás
o manumissio,
o elállás
o repudiatio
o felmondás
o emancipatio,
o végrendelet
 Kötelemalapító egyoldalú jogügylet
 o votum – istenek részére tett fogadalom a régi jogban
o pollicitatio – a közösség részére tett nyilvános ígéret
ii. KÉTOLDALÚ JOGÜGYLETEK – NEGOTIUM BILATERALE
Magánjog területén csak kétoldalú idéz elő joghatásokat
 családjog – házasságkötés, divortium, örökbefogadás
 dologi jog – tulajdonátruházás, idegen dologbeli jogok alapítása
 kötelmi jog – kötelemalapító szerződés, novatio, kötelemszüntető szerződés
iii. Ügyleti akarat összetevői:
 Ügyleti hatás akarása – ügyleti akarat
 Ügyleti akarat a másik fél felé történő kijelentése – nyilatkozati akarat
b. Az ügyleti akarat hibái
 a felek közti konszenzus meglétét zárják ki, mint lényeges ténybeli tévedés – error esentialis
 a konszenzus fennforog, de az egyik fél akarata kifogásolható módon kényszer – vis ac metus,
vagy megtévesztés – dolus malus hatására jött létre
i. TÉVEDÉS – ERROR
Ha ténybeli, lényeges és menthető, a felek közti akaratmegegyezést zárja ki, ezért a hatására
létrejöttszerződés semmis (negotium nullum)
ténybeli – error facti jogbeli – error iuris
Kivételesen a jog nem tudása (ignorantia iuris) mentesít a jog hátrányos következményei alól.
A ténybeli tévedésnek lényegesnek (error essentialis), vagyis a szerződés olyan pontjára kell
vonatkoznia, amelyben való egyetértés hiánya kizárja a felek közti konszenzust.
 error in negotio – ügyletben való tévedés, a felek a megkötendő ügyletben értették félre
egymást
 error in personam – tévedés a másik szerződő fél személyében, de csak olyankor,
amikor a személy kiléte fontos (pusztán névben való tévedés (error in nomine) nem jön
figyelembe)
 error in obiecto (in corpore) – tévedés a szerződés tárgyát képező dolog azonosságában
 error in substantia – az ügylet tárgyát kitevő dolog azonossága kétségtelen, a fél
azonban tévedett a dolog belső mivolta, anyaga tekintetében
Nem lényeges tévedés ellenben az error in qualitate, vagyis a fél tévedése a szerződés
tárgyának minősége felől. Az ilyen hibával terhelt szerződés érvényes.
A lényeges tévedésnek menthetőnek kell lennie a tévedés személye szempontjából. Nem
menthető tévedés, ha azt az ügyletkötő fél közönséges gondossággal elkerülhette volna.
ii. MEGTÉVESZTÉS – MEGFÉLEMLÍTÉS
Nem eredményezi a szerződés semmisségét, ha a felet ügyletkötésre nem szabadon kialakított
indítékai késztették.
 megtévesztés – dolus malus: a másik fél tudatos tévedésbe ejtése vagy tévedésben
tartása  hatására létrejött szerződés érvényes, de a megtévesztett a szerződést
megtámadhatja
o actio de dolo – a szerződés érvénytelenítésére és egyszersmind annak
visszakövetelésére, amit a megtévesztett a csalárdságot még nem észlelve önként
teljesített
o exceptio doli – a felperesnek a szerződés alapján indított keresetével szemben
 o in integrum restitutio – ha sem a megtévesztett nem teljesített, sem a megtévesztő
nem perel
 megfélemlítés – vis ac metus: valamely közvetlen, komoly és jogellenes hátrány
kilátásba helyezése arra az esetre, ha a másik fél nem kötné meg a kívánt módon a
szerződést (vis compulsiva)
o szerződési akaratról egyáltalán nem lehet beszélni az ún. vis absoluta esetén,
amikor közvetlen fizikai erőszakkal kényszerítenek valakit egy üzleti
akaratnyilvánítást imitáló magatartásra
o A régi civiljog a fenyegetés hatására kötött szerződést érvényesnek tekintette, de a
prétori jog jogeszközöket adott a megfenyegetettnek a másik féllel szemben: actio
quod metus causa, exceptio metus, in integrum restitutio
iii. CSALÁS – KÉNYSZERÍTÉS
Változatos tényállásai poenára irányuló kötelmet hoznak létre.
c. A szerződési akaratnyilvánítás módja
Szükséges az akaratelhatározás és a szerződő felek akaratának kinyilvánítása. A kijelentés lehet
formaszerű vagy formátlan.
i.FORMASZERŰ – ha annak a jogrend által előírt formában kell megtörténnie, különben a
nyilatkozat és vele a szerződés semmis. Ez a helyzet a formális szerződéseknél (negotium
sollemne)
ii. FORMÁTLAN – ha a kijelentés nincsen meghatározott alakhoz kötve, hanem bármely
felismerhető formában megnyilvánulhat.
 Kifejezett – ha olyan cselekménnyel történik, amelynek nincsen más célja, mint az,
hogy az akaratot kifejezésre juttassa
 Hallgatólagos – ha olyan cselekménnyel megy végbe, amelynek közvetlen célja ugyan
más, de belőle józan ésszel arra következtetünk, hogy a véghezvivő egyúttal ügyleti
akaratot is kifejezésre kívánt juttatni  ráutaló magatartás (facta concludentia)
d. Az akaratkijelentés eltérése az akarat témájától
Kötelemkeletkeztető hatása csak a kijelentett akaratnak van.
 valamilyen tévedés – nem érvényes, amit a szerződő fél mondott vagy írt, mert azt nem
akarta, sem az amit akart, mert azt nem jelentette ki
 az akarat és a kijelentés eltérése szándékos
o titkos fenntartás – reservatio mentalis: ha valaki azt a szándékát, hogy mást jelent ki,
mint amit a valóságban akar, a másik szerződő fél előtt tudatosan elhallgatja – jogilag
érvénytelen, tehát a másikkal közölt nyilatkozat értelmében létrejön
o színlelés – simulatio: amikor mindkét fél egyetért abban, hogy a nyilatkozataik szerint
való ügyletet valójában nem akarják
 azt színlelik a felek, mintha szerződést kötnének, holott ezt nem akarják –
érvénytelen
 akarnak ugyan szerződést kötni a felek, de másmilyet, mint amit kijelentenek –
negotium simulatum  érvényes, ha az eltakart ügylet – negotium dissimulatum
feltételeinek is megfelel és nem a törvény kijátszására szolgál
e. A foglaló és a bánatpénz
i. FOGLALÓ – ARRHA CONFIRMATORIA
A szerződés megkötésének jeléül valamelyik szerződő fél részéről a másiknak átadott dolog
vagy pénzösszeg, amelyet a szerződés teljesítése után tartozik visszaadni, vagy a
 szolgáltatásba beszámítani. Ez a szerződés bizonyítéka, illetve biztosítéka is annyiban, hogy a
teljesíteni vonakodó fél a kártérítésen felül az adott foglalót is elveszíti.

ii. BÁNATPÉNZ – ARRHA POENALIS/POENITENALIS

A szerződéskötésnél adott vagy kikötött büntetésösszeg, amelynek megfizetésével a szerződő
fél az egyoldalú elállás jogát biztosítja magának, ha a szerződéskötést utóbb megbánná.

3. A szerződés tartalma
a. A szerződési tartalom általános keretei
 A szerződés nem kötelezhet olyan szolgáltatásra, amelynek teljesítése fizikailag vagy
jogilag lehetetlen – impossibilium nulla obligatio est
o Fizikailag lehetetlen az olyan szolgáltatás,
 ami sosem létezett
 ami a szerződéskötés előtt megsemmisült
 amelynek véghezvitelére senki sem lépes
o Jogilag lehetetlen, ha a jog egyáltalán nem ismer lehetőséget
 A szolgáltatásnak nem kell már a szerződéskötés idején teljességgel meghatározottnak
lennie, de nem lehet oly mértékben határozatlan sem, hogy a szerződésből nem állapítható
meg
 Semmis az a szerződés, amelynek teljesítését valamely jogszabály kifejezetten megtiltja.
Tilos a törvény betűjébe ütköző szerződés, valamint a törvényi tilalmat megkerülő (in
fraudem legis agere) a törvény céljával és szellemével ellentétes is.
 Érvénytelen az erkölcstelen szolgáltatásra kötelező szerződés (negotium contra bonos
mores), vagyis aminek teljesítése nem ütközik a jog tilalmába, de ellentétben áll a
társadalom általánosan elfogadott értékrendjével.
b. A szerződés tartalmi részei
Lényeges alkatrészek – essentialia negotii
Változó tartalmi elemek:
 Természetes alkatrészek (naturalia negotii) – azok a tényállásbeli és joghatásbeli elemek,
amelyeket a formalom tipikus érdekeinek alapulvételével a tárgyi jog valamely szerződés
részének tekint a felek külön akaratnyilvánítása nélkül is, amennyiben azok a szerződés
lényeges tartalmában megállapodtak.
 Esetleges alkatrészek (accidentalia negotii) – a szerződésnek olyan elemei, amelyeket a
felek külön megállapodása visz be a szerződésbe, a diszpozitív jellegű természetes
alkatrészek helyébe, vagy azok mellé – nem ütközhet cogens jogszabályba
c. Az időtűzés (dies)
Az a szerződésbeli mellékkikötés, amellyel a felek a szerződés hatályát egy bizonyosan
bekövetkező időponthoz kötik oly módon, hogy a szerződésbeli hatály egy meghatározott
időpontban kezdődjék (dies a quo), vagy akként, hogy annak beálltával végződjék (dies ad
quem). Mindkét időpontot meg kell határozni naptárszerűen (dies certus certus quando), akár
egy jövőben bekövetkező eseménnyel (dies certus incertus quando). Feltétel, ha az esemény
bekövetkezte is bizonytalan (dies incertus an), ha időpontja ismeretes volna is (dies incertus an
certus quando). még inkább, ha utóbbi is bizonytalan (dies incertus incertus quando).
d. Feltétel (condicio)
 Olyan jövőbeli bizonytalan cselekmény vagy esemény, amelynek bekövetkeztétől vagy be nem
következtétől teszik a felek a szerződés hatályát függővé.
 a feltétel csak jövőbeli tény lehet
 a feltételül tűzött körülménynek bizonytalannak kell lennie
 a felek ügyleti akaratának módozata – nem valódi feltétel az ún. condicio iuris: valamely
joghatás tényállásbeli előfeltétele
 nem lehet lehetetlen, tilos/erkölcstelen és határozatlan
 lehet a jogosított akaratától függő vagy független
 teljesen a jogosító akaratától függő – condicio potestativa
 teljesen független – condicio causalis
 részben a jogosító akaratától, részben külső körülményektől – condicio mixta
 pozitív feltétel – a feltételül tűzött esemény valaminek a megtörténése
 negatív feltétel – valaminek a meg nem történése
 bizonytalanság létszaka – addig tart, amíg a feltétel függ
 bizonyosság létszaka – bekövetkezik, ha a feltétel beáll, meghiúsul
i. FELFÜGGESZTŐ FELTÉTEL – CONDICIO SUSPENSIVA
Megkötésével az ügylet nyomban, érvényesen létrejön, de hatálya egyelőre nincsen. Ha
meghiúsul az ügylet érvényét veszíti, ha bekövetkezik, az ügylet ex nunc – hatályba lép, de
visszaható erővel
ii. FELBONTÓ FELTÉTEL – CONDICIO RESOLUTIVA
Az ügylet joghatásai nyomban beállnak, de a függés ideje alatt nem véglegesek, mert a felbontó
feltétel teljesülése esetén nyomban elesnek.
 feltétlen ügylet
 feltételes ügylet
A felbontó feltétel teljesülése esetén az ügylet joghatásai ez nunc szűnnek meg, de visszaható
hatály nélkül.
e. A meghagyás (modus)
Halálesetre szóló vagy élők közti ingyenes ügyleteknél előforduló mellékhatározmány, amellyel
a juttató fél a vagyoni előnyben részesített felet kötelezi valamely magatartásra. A meghagyás
teljesítése nem feltétele az ügyleti joghatások beálltának.

4. Az érvénytelen jogügylet
Érvénytelen a jogügylet, ha az olyan hibában szenved, amely miatt a jogrend tőle a joghatást eleve
megtagadja, vagy pedig tőle utólag megvonja.
a. Semmis jogügylet – negotium nullum
Az a jogügylet, amelynek jogi hatása egyáltalán nincs, amely mindenkire nézve érvénytelen. A
semmisséget bári felvetheti, sőt a bírónak azt hivatalból is figyelembe kell vennie (abszolút
érvénytelenség)
Jogkövetkezmény: aki a semmisségi okok ismeretében kötött szerződést, köteles megtéríteni a
másik félnek azt a kárt, amely őt a szerződéskötés folytán érte – biztatási kár
A semmis jogügylet tartalmazhat olyan tényállást, amely szerint ugyan nem a szándékolt, hanem
egy másik ügylet érvényesen létrejött – conversio
Semmisségi okok:
 az ügyletkötő fél jog/cselekvőképtelen
 a szerződési konszenzust kizáró akarathibák
  alakszerű ügyleteknél az alakszerűség hiánya
 az ügylet lényeges tartalmi elemei valamelyikének hiánya
 az ügylettel felvállalt szolgáltatás lehetetlen, tilos vagy erkölcstelen és határozatlan volta
 más nevében kötött ügyletnél a képviseleti hatalom hiánya
Részlegesen semmis ügyek:
 negotium claudicans
 házastársak közti ajándékozással vegyes adásvétel – emptio mixta cum donatione
 a törvényi maximumot meghaladó kamatkikötés a megengedett mértékig érvényes
 Justinianusnál semmis a bejentésre köteles, de be nem jelentett ajándékozásnak az előírt
mértéken felüli része
A semmisségi ok lehet eredeti – már az ügyletkötéskor fennforgó, az ügylet létre sem jön, vagy
utólagos – lebonyolítása egy későbbi időpontban történik. A semmis ügylet nem válik
érvényessé azáltal, hogy a semmisség oka utóbb megszűnik.
Regula Catoniana: ami kezdettől fogva érvénytelen, az nem válik pusztán az idő múlásával
érvényessé
Kivételek:
 utólagos jóváhagyás – az ügylet a jogosult beleegyezésének hiánya miatt volt érvénytelen
 a házastársak közti ajándékozás, amely érvényessé válik az ajándékozó halálával
b. Megtámadható jogügylet (negotium rescissibile)
Az a jogügylet, amelyet a megtámadásra jogosult érvényteleníthet; addig azonban, míg ez meg
nem történik, az ügylet érvényes és ha a jogosult e jogát nem gyakorolja, érvényben is marad.
Joghatásai tehát ex tunc, az ügyletkötés idejére visszaható erővel szűnik meg.

5. Képviselet a jogügyleteknél
a. A képviselet fogalma és fajtái
i. HARMADIK SZEMÉLY SZEREPE
 ügyleti segéd – csupán segédkezik az ügyletkötő fél akaratnyilvánításánál, mint ennek puszta
eszköze, nem is kell cselekvőképesnek lennie
 képviselő – létrehozza az ügyletfél helyett az ügyleti akaratnyilvánítást. Cselekvőképtelen
személyek csak képviselőjük útján cselekedhetnek (törvényes képviselet), de cselekvőképes
személyek is köthetnek ügyleteket megbízott képviselőjük útján (ügyleti képviselet)
ii. KÉPVISELET FAJTÁI
 közvetett – a képviselő az ügyletet a harmadikkal a képviselt számlájára ugyan, de saját
nevében köti meg és ügyleteiből jogosítva és kötelezve a harmadikkal szemben csak ő lesz
 közvetlen – a képviselő az ügyletet egyenesen a képviselt nevében köti meg, így az abból
eredő joghatások közvetlenül a képviselt személyben állnak be, maga a képviselő azonban
kívül marad az ügyleten, abból sem jogosítva, sem kötelezve nem lesz. Feltételei
o képviseleti hatalom
o meghatalmazás – a képviseltnek kifelé, harmadik személyhez szóló alakszerűtlen
jognyilatkozata, melyben a képviselő cselekményét magára nézve hatályosnak ismer el.
A jogügyleti meghatalmazás bármikor visszavonható és a képviselt halála is
megszűnteti.
Más nevében képviseleti hatalom nélkül kötött ügylet semmis.
 A jóváhagyás (ratihabitio) egyoldalú alakszerűtlen jogügylet, amely ugyanazokat a joghatásokat
váltja ki, mintha a képviselő meghatalmazás alapján járt volna el.
b. Képviselet a római jogban
A régi római jog csupán a közvetett képviselet intézményét ismerte. A közvetlen képviselet
hiányét pótolta a hatalom alatti személyek és rabszolgák ügyködése a hatalombirtokos helyett,
eljárásuk azonban még nem tekinthető képviseletnek. Családjogi szempontból kívülálló szabad
személyek általi direkt jogszerzés egy esetben volt lehetséges, a birtokjogok megszerzésénél,
amikor a detentor mint képviselő megszerzi más megbízásából a birtok ténylegességét, a
birtokjogok pedig nyomban beállnak a képviselt személyben. A családjogi és az ősi alakszerű
ügyleteket kizárólag személyesen lehetett megkötni.
c. A prétori járulékos keresetek – actiones adiecticiae qualitatis
 Actio quod iussu – a családfő teljes felelősséggel tartozik mindazokért a kötelezettségekért,
amelyeket a családtag vagy rabszolga az ő utasítására, vagy közvetlen hozzájárulásával
kötött.
 Actio institoria, actio exercitoria – amikor családtagját vagy rabszolgáját a családfő mint
dominus negotii ipari vagy kereskedelmi vállalata élére állítja cégvezetőként vagy mint
hajótulajdonos hajóskapitány gyanánt alkalmazza, teljes felelősséggel tartozik minden
kötelezettségekért, amelyeket ezek a rájuk bízott üzletkörben, vagy azzal összefüggésben
vállaltak. Üzletvezető jogkörét a neki adott és írásba foglaltmeghatalmazás, a lex
praepositionis
 A hatalomalatti részére különvagyon engedélyezése is közvetett felhatalmazást foglal
magában kötelezettségek vállalására
o actio de peculio – a hatalomalattinak különvagyont engedélyező családfő a peculium
erejéig felel a peculium hitelezővel szemben. A felelősség a peculium megszűnte után
még egy évig terheli a családfőt
o actio de in rem verso – ha a hatalomalatti a harmadikkal kötött szerződésből szerzett
előnyt a családfő vagyonába fektette, a családfő ezért az in rem versoért teljes
felelősséggel tartozik
o actio tributoria - ha a hatalomalatti a családfő beleegyezésével üzleti vállalkozást
folytat peculiumából. A családfő az üzleti vagyon likvidálását köteles lefolytatni, oly
módon, hogy a hitelezők arányos kielégítést kapjanak, ha a teljes követelésük nem
telik ki a vagyonból
Valamennyi járulékos keresetnél ugyanaz az actio megy a családfő ellen, a megfelelő toldattal,
mint amely a hatalomalatti ellen lenne az adott esetben indítható.
Megadták az actio quasi institoriát az ellen is, aki vállalata élére tőle családjogi szempontból
független személyt állított ,,quasi institor”-ként, később akkor is, ha ilyen személynek egyedi
esetre adott ügyviteli megbízást.