Polgári jog – ZV tételek

A1.A Ptk. alapelvei. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye és a

joggal való visszaélés tilalma.

1) Alapelv
• definíció: azok az általános, valamennyi jogviszonyban érvényesülő normák, melyeket
a Ptk. a Bevezető rendelkezések között határoz meg
• részben generálklauzulaként jelennek meg
• amik nem generálklauzulák csak alapelvek:
o Értelmezési alapelv
§ normatív alapelv (lehet rá hivatkozni, önmagában is alkalmas egyes
jogviták eldöntésére, hézagpótló szerepű)
§ azt takarja, hogy a Ptk. rendelkezéseit Mo. alkotmányos rendjével
összhangban kell értelmezni
§ A polgári jogi jogviszonyokra vonatkozó jogszabályokat is a Ptk.-val
összhangban kell értelmezni (Ptk. kódex jellege)
o Bírói út
§ normatív alapelv
§ a Ptk.-ban biztosított jogok érvényesítése - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - bírói útra tartozik
• kivétel: választottbíráskodás és posszesszórius birtokvédelem
(bár ez nem is jog, hanem érdekvédelem)
o Törvény hatálya
§ deklaratív alapelv (nem származik belőle jog vagy kötelezettség,
értelmező szerepű)
§ A Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a
személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait
2) Generálklauzulák
• definíció: olyan nyitott, önmagukban nem értelmezhető jogi normák, melyek tartalmát
a jogalkotó nem határozza meg
• a gyakorlat és a jogtudomány tölti meg tartalommal, valós normák, be nem tartásukat
a jog szankcionálja
• felsorolásuk
o a jóhiszeműség és tisztesség elve
o az elvárható magatartás elve (felróhatóság): kockázattelepítésről szól, nem
arról, hogy mi a helyes társadalmi értékrend
o a joggal való visszaélés tilalma
• minden PJ-i jogviszonyban és helyzetben érvényesülnek
3) A jóhiszeműség és tisztesség követelménye
• törvényi definíció:
o A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni
o A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása
szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal
bízhatott
§ ezt akkor alkalmazzuk, ha a bizalmat keletkeztető magatartás nem
szerződéses kötelezettség

1
 • nem keverendő a sima jóhiszeműséggel, ami azt jelenti, hogy aki adott
körülményekről nem tudott, és az adott helyzetben általában elvárható gondosság
tanúsítása mellett nem is kellett tudnia a látszattal ellentétes valóságról
• megjelenés a Ptk-ban: pl. tisztességtelen ÁSZF
• általános és objektív zsinórmértéket fogalmaz meg a pj-i viszonyokban követendő
eljáráshoz, egyben a felek kölcsönös bizalmának garanciáját jelenti
• szankcionálás
o elsődleges következmények:
§ a fél nem alapíthat jogot a magatartásra
§ a fél nem hivatkozhat perben a magatartásra
• védekezésnek a bíróság nem ad helyt vagy a keresetet elutasítja
§ a magatartása jogellenes (ha valaki nem a jóhiszeműség és tisztesség
követelménye szerint jár el), ennek összes további következményével
(kártérítés) együtt
o különös helyzetek pl.
§ érvénytelenség, ha szerződéses kikötésben jelenik meg
§ biztatási kár, ezt a kötelmi jogban a kötelem forrásai között találjuk
meg
• biztatási kár másik neve: utaló magatartás (≠ ráutaló
magatartás)
4) Az adott helyzetben általában elvárható magatartás elve
• törvényi def.
o Ha a Ptk. eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy
kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható
§ aki ezt megszegi: magatartása felróható, kártérítési felelősséget von
maga után
§ általános követelmény (objektív mérce)
• felróhatóság def.:
o felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat
o másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki felróhatóan járt el
§ tehát önhiba ellenére is lehet kártérítési igényt érvényesíteni, legfeljebb
az igény mértéke csökken a hiba miatt
§ nem igazi generálklauzula, de hasonlóan nyitott norma
• szankcionálás
o ritkán alkalmazzuk önmagában
o elsődleges következmény: a fél nem alapíthat jogot a magatartásra
o különleges szerep:
§ személyiségi jogok megsértése
§ családjogi viszonyok
§ kötelmi jogi viszonyok
• kártérítési felelősség, szerződés lehetetlenülése
5) A joggal való visszaélés tilalma
• A törvény tiltja a joggal való visszaélést
• tartalmi átfedés a jóhiszeműség és tisztesség követelményével
• mihez képest lehet visszaélni a joggal?
o az alanyi jog gyakorlása ellentétes lenne a jog társadalmi rendeltetésével
o joggal való visszaélés alanyi jog gyakorlása nélkül nem valósítható meg
o jogalanyt a másik jogalannyal szemben megillető jogra vagy kötelezettségre
vonatozik

2
 • mérce a megállapítás során objektív: nem tételezünk fel szándékosan ártó vagy más
módon felróható magatartást
• a joggal való visszaélést megvalósító magatartás jogellenes magatartás
• a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye nincs benne a Ptk-ban, mert bele értjük
a joggal való visszaélés tilalmába
• gyakori felmerülés: tulajdonjognál
• szankcionálás
o elsődleges következmények
§ a fél nem alapíthat jogot a magatartásra
§ a fél nem hivatkozhat rá a perben (a védekezésnek a bíróság nem ad
helyt vagy a keresetet elutasítja)
§ a magatartása jogellenes, ennek összes további következményével
(kártérítés) együtt
• különös helyzet: jognyilatkozat bírósági ítélettel való pótlása
o Bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, HA
§ a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat
megtagadásában áll
§ nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket
sért
§ az érdeksérelem másképp nem hárítható el
o pl. közös tulajdon, társasházi viszonyok
o kizárt alkalmazás: nem pótol a bíróság nyilatkozatot, ha annak megléte a
személyes autonómia alapjaihoz tartozik, pl. családi viszonyok, hozzájárulás
örökbefogadáshoz

A2.Az ember jogképessége és cselekvőképessége

1) Jogalanyiság, jogképesség
• arra ad választ, hogy az alanyi jog kit és kivel szemben illethet meg
• jogalanyiság: a jogalanyoknak az a képessége, hogy polgári jogi jogviszonyok alanya
lehet, polgári jogi jogai és kötelezettségei lehetnek
• jogképesség: Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek
§ általános (emberi mivolt miatt)
§ egyenlő (nincs különbség)
§ feltétlen (közvetlenül a törvénybő ered)
o abszolút jogképesség: természetes + jogi személyek
o relatív jogképesség: társasház
• jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis
2) A polgári jogi jogviszony alanyai
• polgári jogviszony alanya az lehet, aki jogképes
• Ptk. minden egyes természetes személyt jogképesnek tekint
• a jogi személy jogképessége a szabályozás által behatárolt
o csak olyan jogokra és kötelezettségekre terjedhet ki, amely jellegénél fogva
nem csupán emberhez fűződhet
3) A jogképesség kezdete + vége természetes személyek esetén
• Kezdet: Jogképesség az embert, ha élve születik, a fogamzás időpontjától illeti meg
o kezdő időpontja a fogantatás
o fogamzás időpontjának vélelme (megdönthető)
§ a születéstől visszafelé számított 300. napot kell tekinteni

3
 • születés napja a határidőbe beleszámít
§ megdönthető vélelem: bizonyítani lehet, hogy később vagy előbb
történt
o a jogképesség az élveszületésel kezdődik (jogképesség feltétele), de ezt
visszavetítjük a fogantatásig
§ ha élve születik akkor lesz jogalany visszamenőlegesen
§ fogamzás és élveszületés közötti időben a magzat jogképessége
feltételes
o magzat gyámja: ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges
§ pl.vagyoni érdekellentét az anya és magzat között
• gyámhatóság hivatalból vagy kérelemre kirendeli (szülő,
nagyszülő, ügyész, jegyző kérelmére)
• Megszűnés: A jogképesség a halállal szűnik meg
o általában halotti anyakönyvi kivonatot állítanak ki – ez jogképességet
megszüntető jogi tény
o de van két eset, amikor nem állítanak ki anyakönyvi kivonatot, pedig már
biztos, hogy az illető nem él, de a hatóság nem tudja kiállítani, mert nincs meg
a holttest
§ holtnak nyilvánítás
• eltűnt személyt a bíróság holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől 5 év
eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert
volna (ellenkező bizonyításig halottnak kell tekinteni)
• kérheti:
o közeli hozzátartozó
o gyánhatóság
o ügyész
o akinek jogi érdekét érinti
• időpontja: mérlegelés kérdése, de nagyon fontos pl. öröklési
jogi szempontbó, ha a mérlegelés nem vezet eredményre, akkor
az eltűnést követő hónap 15. napja
• ha előkerül: a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan és a
halálhoz fűződő joghatások (öröklés, szerződések megszűnése
stb. semmisek), de a házasságra gyakorolt hatás nem változik,
tehát azt megszűntnek kell tekinteni
• ha kiderül, hogy a feltételek fennálnak, de a határozatban alapul
vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, a bíróság a halál
időpontját módosítja (ha látták pl. november 1-én —» új halál
időpont: december 15.)
• ha bebizonyosodik, hogy a határozatban alapul vett időpontnál
később tűnt el, és ezért a feltételek nem állnak fenn, a bíróság
hatályon kívül helyezi, jogkövetkezmények semmisek
§ halál tényének bírói megállapítása
• ha egészen biztos, hogy vki. meghalt, de a hatóság nem tudja a
halotti anyakönyvi kivonatot kiállítani (pl. tömegkatasztrófa)
o a halál bizonyos, csak az ideje és helye nem
o holtnak nyilvánítás szabályait kell alkalmazni
4) Jogképesség kezdete és vége jogi személyek esetén
• Kezdete:
o nyilvántartásba vétellel: törvényszék, cégbíróság, Magyar Államkincstár
(költségvetési szervek)

4
 o jogszabályi rendelkezésnél fogva: a tv. hatálybalépésével, amely kimondja,
hogy xy jogi személy
• Megszűnés
o nyilvántartásból törlés
o ha a jogszabály máshogy rendelkezik: ha a tv. hatályon kívül helyezi azt a
szabályt, hogy xy jogi személy
5) Cselekvőképesség
• meg kell különböztetni a jogképességtől
o cselekvőképesség arra ad választ, hogy a jogképes ember saját nevében, saját
akaratelhatározásával tud-e jogokat és kötelezettségeket keletkeztetni
o ha valaki nem tud, valaki más kell, hogy megtegye helyette (képviselő)
• kell hozzá kommunikációs és döntési képesség
o pl. csecsemő jogképes, de nem cselekvőképes, felnőttek is lehetnek
cselekvőképtelenek, pl. pszichés állapot folytán
• Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság
gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
• Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
o élőknél: jogügyleti képesség
o halál esetére: végintézkedési képesség
• A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis
• cselekvőképesség csak az emberre nézve értelmezhető (nem természetes személy
jogalanyokra nem)
• hogyan gondoskodik a társadalom azokról, akik nem képesek magukról gondoskodni?
o polgári jog eszköze: a döntési (szerződési szabadság) korlátozása — polgári
jog ezzel beavatkozik a magánautonómiába
• teljes cselekvőképesség életkor szempontjából: 18. életév
6) Törvényes képviselet szerepe a cselekvőképtelenek és korlátozottan cselekvőképesek
esetén
• törvényes képviselet szerepe (ha nem a szülő a törvényes képviselő):
o gondnok: nagykorúnak
o gyám: kiskorúnak vagy méhmagzatnak
• gyámhatóságnak központi szerepe van: gyámrendelés, gondnokrendelés, hozzájárulás
vagyonról való rendelkezéshez, eljárás kezdeményezése
7) Cselekvőképesség fokozatai, korlátozása
• cselekvőképtelen személy:
o életkoránál fogva (14 év alatt)
o állapotánál fogva (állapoti cselekvőképtelenség): öröklési jogi helyzetekhez
kötődik
o gondnokság alá helyezés eredményeként
• korlátozottan cselekvőképes személy
o életkoránál fogva (14-18, de házasságkötés nagykorúsít)
o gondnokság alá helyezés eredményeként
§ A bíróság meghatározott ügycsoportokra nézve korlátozza az illető
cselekvőképességét (pl. bizonyos értékhatár fölött szerződést nem
köthet)
• cselekvőképes személy
o Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk., vagy a
bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza
8) Cselekvőképtelenség

5
• életkori (14 alatt)
o cselekvőképtelen az a kiskorú (fogalmát lásd Ptk.), aki a 14. életévét nem
töltötte be
o törvényes képviselő nélkül mindennapi életben tömegesen előforduló, tcsekély
jelentőségű, különösebb megfontolást nem igénylő szerződéseket köthet (pl.
Túró Rudit vesz a boltban)
o de egyébként jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselője jár el,
de:
§ kiskorú véleményét figyelembe kell vennie (annak ítélőképességéhez
mérten)
§ a Ptk.-ban meghatározott nyilatkozatok érvényességéhez a
gyámhatóság jóváhagyása kell
• kiskorút megillető tartásról történő lemondás
• kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt
terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is
visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása
• a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana
tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése
• a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezé
• a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó
értékű vagyontárgyáról való rendelkezés
§ NINCS szükség ezeknél a gyámhatóság jóváhagyására, HA a
jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban
elbírálták
o kiskorú vagyona terhére ajándékozás, idegen kötelezettségért megfelelő
ellenérték nélküli kötelezettségvállalás, jogokról ellenérték nélküli lemondás:
semmis
• állapoti
o Aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei
viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (pl. bedrogozott
állapot)
o A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat semmis
§ kivéve: ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet
következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége
esetén is indokolt volna (kivéve: végintézkedés)
• teljesen korlátozó gondnokság miatt
o Cselekvőképtelen az a nagykorú (+ tv-es képviselője kérelmére az a 17. évet
betöltött kiskorú), akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó
gondnokság alá helyezett
o feltételek
§ akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális
zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt -
egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira
tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt
§ a bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen,
ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem
érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem
biztosítható
o törvényes képviselő a gondnok

6
 o az ügyletkötési képesség korlátai párhuzamosak az életkori
cselekvőképtelenség szabályaival
o gyámhatóság jóváhagyása szükséges a gondnok nyilatkozatához, ha a
nyilatkozat a cselekvőképtelen nagykorú:
§ tartására
§ öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő
kötelezettségére
§ nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának
átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére
§ gyámhatóságnak átadott vagyonára
§ a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó
értékű vagyontárgyára vonatkozik
o DE a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a
cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy
leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más
fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás
mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték
szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg
o NINCS rá szükség
§ ha a nagykorú ingatlantulajdonának megterhelésére az inagtlan
ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást
nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor
§ ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban
elbírálták
9) Korlátozott cselekvőképesség
• életkor (14-18)
o Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem
cselekvőképtelen
o A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez -
ha e törvény eltérően nem rendelkezik - törvényes képviselőjének
hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú
cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
o A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének
közreműködése nélkül
§ tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály
feljogosítja
§ megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése
körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket
§ rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig
kötelezettséget vállalhat
§ köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez
§ ajándékozhat a szokásos mértékben
o A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért/adott
ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja.
§ HA a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát
nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes képviselő elfogadó
nyilatkozatát pótolja
o A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is
tehet jognyilatkozatot

7
 § kivéve ha jogszabály a saját nyilatkozatát kívánja meg vagy amik
munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak
§ a kiskorú érdekét figyelembe kell vennie
o meghatározott nyilatkozatok érvényességéhez itt is kell a gyámhatóság
jóváhagyása (lásd fent)
o ellenérték nélküli lemondás a kötelezettségekről vagy jogról itt is semmis
• részlegesen korlátozó gondnokság miatt
o Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú (+ tv-es
képviselője kérelmére az a 17. évet betöltött kiskorú), akit a bíróság ilyen
hatállyal gondnokság alá helyezett
o feltételek
§ ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara
következtében- tartósan vagy időszakonként visszatérően
nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint
családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott
ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt
§ jogianak védelme más módon nem biztosítható (pl.támogatott
döntéshozatallal)
§ A bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni
jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza
(általános nem lehet)
o jognyilatkozatai
§ minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely
nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a
bíróság korlátozza
§ korlátozottan cselekvőképes ügycsoportokba tartozó
jognyilatkozatainak érvényességéhez a gondnok hozzájárulása kell
• DE az ilyen ügycsoportokban is a gondnok hozzájárulása nélkül
o tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre
jogszabály feljogosítja
o megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek
fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű
szerződéseket
o rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott
hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat
o köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt
szerez
o ajándékozhat a szokásos mértékben
o Gondnok akkor járhat el önállóan a nagykorú helyett, ha azonnali intézkedés
szükséges érdekeinek védelmre érdekében
§ Késedelem nélkül tájékoztatnia kell a gondnokoltat és a gyámhatóságot
o Bizonyos nyilatkozatoknál gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége: u.a.
mint a cselekvőképtelen nagykorúnál
§ DE
• A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott
személy és a gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság
kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy
vagyona terhére
o az érintett személy leszármazója önálló háztartásának
alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja

8
 eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a
hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték
szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg
o ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli
lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a
jogügylet az érintett személy megélhetését nem
veszélyezteti
10) Cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal
• a gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási
képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára,
annak kérelmére - cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogatói
kirendelésről határoz
o HA a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság
úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de
az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének
kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés
iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal
§ a támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a
gyámhatóság rendeli ki
• miért kell? nemzetközi egyezményeknek való megfelelés, társadalmi viták
kompromisszuma
11) Előzetes jognyilatkozat
• Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy
teljes korlátozása esetére előzetes jognyilatkozatot tehet. (közokiratban/ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratban/gyámhatóság előtt személyesen)
• tartalma:
o megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol
o kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből
o meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok
milyen módon járjon el
• be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába
• A bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában elrendeli
az előzetes jognyilatkozat alkalmazását, kivéve, HA
o az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokság alá helyezett
személy érdekeivel kifejezetten ellentétes
o a nagykorú személy által gondnokként megnevezett személy az előzetes
jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben
jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn
• Felülvizsgálata:
o HA a körülmények az előzetes jognyilatkozatot tevő személy
cselekvőképességének korlátozását követően úgy változtak meg, hogy az
előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével
ellentétes lenne, a bíróságtól a rendelkezés alkalmazásának mellőzését kérheti:
§ gondnokolt
§ gondnok
§ gyámhatóság
§ ügyész

9
 A3.Házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, élettársi viszony keletkezése,
joghatásai, megszűnése

1) Házasság fogalma
• = Férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség
o alapelvek: házasság és család védelme, gyermek érdekének védelme,
házastársak egyenjogúságának elve, méltányosság és gyengébb fél védelme
o státuszt (családi állapotot) keletkeztet
• Házassági kötelék jön létre
o nem mindig esik egybe a házassági életközösséggel
• Házassági életközösség létrejöttét vélelmezni kell
o megszűnésekor: különélő házastárs tartása, közös lakás további használata,
házastársi vagyonközösség megszűnése
2) Házasság keletkezése
• Házasságkötés
o felek nyilatkozata hozza létre, nem az anyakönyvbe való bejegyzés
o házasságkötés feltételei: kijelentést tesznek (feltételhez/határidőhöz nem
köthető)
§ anyakönyvvezetőnél
§ együttesen
§ személyesen
o nem létező házasság: ha a házasság létrejöttének bármelyik feltétele hiányzik
§ úgy tekintendő, mintha meg sem kötötték volna
§ nem vált ki házassági joghatásokat, ezt nemlétezési per állapítja meg
• Érvénytelen házasság
o érvénytelenségi okok
§ házasságkötési korhatár alatti életkor
• kiskorú házassága érvénytelen, de kivételesen 16 éves kortól
köthető, gyámhatóság engedélyével („megszerzi a
nagykorúságot”)
§ cselekvőképtelenség
• cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság
• cselekvőképtelen állapot
§ rokoni, hozzátartozói kapcsolat
• egyenesági rokonok
• testvér testvérrel
• testvér testvére vér szerinti leszármazójával
• örökbefogadó örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása
alatt
§ korábbi házasság (vagy bejegyzett élettársi kapcsolat) fennállása
• korábbi házasság (b. é.) fennállása alatt nem köthető újabb
• ha a korábbi megszűnik: az újabb érvényessé válik
• ha a korábbi érvénytelen: az újabb a megkötésének időpontjától
érvényessé válik
o létező, de érvénytelen házasság maradék joghatásai
§ apasági vélelem fennmaradása
§ nagykorúság fennmaradása (kivéve: gyámhatósági engedély hiánya, ill.
cselekvőképtelenség miatti érvénytelenségnél)
§ házassági név továbbviselése

10
 § vagyonjogi joghatások
• mindketten jóhiszeműek (vélt házasság): házassági vagyonjogi
joghatások beállnak (érvényes házasságéval azonos)
• csak az egyik fél jóhiszemű (egyoldalú vélt házasság): dönthet a
házassági vagyonjogi joghatások beállásáról
• mindketten rosszhiszeműek: házassági vagyonjogi joghatások
nem állnak be (élettársi kapcsolatéval azonos)
3) Házasság joghatásai
• Személyi joghatások
o Együttműködési és támogatási kötelezettség
o Közös és önálló döntési jog
§ közös: házasélet + családi ügyekben
§ önálló: személyes ügyekben (családra és gyermekre tekintettel)
o Lakóhely megválasztása egyetértésben
o Névviselés (anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti)
o Közös szülői státusz lehetősége
§ apasági vélelem
§ reprodukciós eljárásban közös részvétel
§ közös gyermekké fogadás
• egyidejű közös örökbefogadás vagy utóbb egyik fél
örökbefogadja a másik vér szerinti/örökbefogadott gyermekét
• Vagyoni joghatások
o Főszabályként a házassági életközösség időtartamára házastársi
vagyonközösség keletkezik, ez az ún. törvényes vagyonjogi rendszer
o Házasuló és házastársak vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség
időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik
§ közszerzeményi rendszer
§ vagyonelkülönítő rendszer
o Házastársi tartás
o Közös háztartás fenntartása
o Házastársi lakáshasználat (házastársi közös lakásnál)
o Házastárs törvényes örökös
4) Házasság megszűnése
• Halállal
• Bírósági bontással
o Bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és
helyrehozhatatlanul megromlott
o pl. életközösség megszűnt, és helyreállítására a megszűnéshez vezető
folyamat, ill. időtartama alapján nincs kilátás
o ún. kerettényállás, feldúltság elvén alapul
o típusai
§ Közös megegyezésen alapuló bontás
• nem kerül sor a körülmények vizsgálatára, ha a házastársak a
bontást végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes
megegyezésük alapján közösen kérik
• járulékos kérdésekben meg kell egyezniük
o közös gyermeknél a szülői felügyelet gyakorlása
o különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás
o gyermek tartása
o házastársi közös lakás használata

11
 o házastársi tartás
o közös szülői felügyeletnél a kapcsolattartásról nem kell
megegyezni, de a gyermek lakóhelyéről igen
§ Tényállásos, nem közös megegyezésen alapuló bontás
• bíróság a tényállás megvalósulását vizsgálja
• Jóhiszemű újraházasodás: házasságot megszűntnek kell tekinteni, ha a halotti
anyakönyvi kivonat, halál tényét megállapító, ill. holtnak nyilvánító bírósági határozat
hatálya az újabb házasságkötés után megdől (feltéve, hogy az újabb megkötésekor
egyik házasuló sem tudta, hogy a halál nem következett be)
5) Bejegyzett élettársi kapcsolat fogalma
• = Két azonos nemű partner között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség
• Státuszt (családi állapotot) keletkeztet
• Kötelék jön létre
• Életközösség létrejöttét vélelmezni kell
• Utaló szabály: házasságra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni
6) Bejegyzett élettársi kapcsolat keletkezése
• a felek nyilatkozata hozza létre, nem az anyakönyvbe való bejegyzés
• létesítés feltételei:
o két azonos nemű partner között, 18. életév betöltése után létesíthető
o anyakönyvvezetőnél együttesen, személyesen kijelentést tesznek (nyilatkozat
feltételhez vagy határidőhöz nem köthető)
7) Bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai
• Személyi joghatások (alapvetően a házasság személyi joghatásai)
o Együttműködési és támogatási kötelezettség
o Közös és önálló döntési jog
o Lakóhely megválasztása egyetértésben
o DE!
§ nincs névviselés
§ nincs közös szülői státusz lehetősége
• nincs apasági vélelem
• nincs reprodukciós eljárásban közös részvétel
• nincs közös gyermekké fogadás
• Vagyoni joghatások
o Teljes egészében a házasság vagyoni joghatásai
8) Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése
• Halállal
• Bírósági bontással (közös megegyezésen alapuló/tényállásos)
• Közjegyzői megszüntetéssel
o ha járulékos kérdésekben megegyeztek
o és nincs egyiküknek sem olyan gyermeke, akinek tartására közösen
kötelezettek
9) Élettársi viszony fogalma
• = Két külön- vagy azonos nemű partner házasságkötés nélkül közös háztartásban,
érzelmi és gazdasági közösségben való együttélése, ha egyiküknek sincs mással
házassági (b. é.) életközössége vagy élettársi kapcsolata, ill. nem állnak egymással
egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban
o Nem keletkeztet státuszt (családi állapotot)
o Nem von maga után házasságszerű joghatásokat
10) Élettársi viszony keletkezése

12
 • feltételek fennállása esetén az életközösség létesítése hozza létre
o nyilvántartása vétel nem konstitutív hatályú
11) Élettársi viszony joghatásai
• Személyi joghatások (házasságnál szűkebb)
o Nincs együttműködési és támogatási kötelezettség
o Nincs névviselés
o Korlátozottabb a közös szülői státusz lehetősége
§ nincs apasági vélelem
• DE teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tehet
§ reprodukciós eljárásban közös részvétel
§ nincs közös gyermekké fogadás
• Vagyoni joghatások (házasságnál szűkebb)
o Házasságnál szűkebb vagyoni joghatások
o Főszabályként élettársaknak törvényes vagyonjogi rendszere keletkezik
o Élettársi vagyonjogi szerződés eltérően rendelkezhet
o Élettársi tartás szűkebb
o Közös háztartás fenntartása nem szabályozott
o Élettársi lakáshasználat szűkebb
o Élettárs nem törvényes örökös
12) Élettársi kapcsolat megszűnése
• Halállal
• Házasságkötéssel
• Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével
• Életközösség megszűnésével

A4.Házassági vagyonjog, házassági vagyonjogi szerződés szabályai,

élettársak vagyoni viszonyai

1) Házassági vagyonjog (vagyoni joghatások)

• Főszabályként a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség
keletkezik, ún. törvényes vagyonjogi rendszer
• Házasuló és házastársak vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára
házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik
o közszerzeményi rendszer
o vagyonelkülönítő rendszer
• Házastársi tartás
• Közös háztartás fenntartása
• Házastársi lakáshasználat (házastársi közös lakásnál)
• Házastárs törvényes örökös
• Házassági életközösség alatt az egymással kötött adásvételi-, csere-, ajándékozási- és
kölcsönszerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokiratba foglalták
o kivéve ingók szokásos mértékű ajándékozása
2) Házassági vagyonközösség
• Keletkezése
o Feltételek
§ Érvényes házasság (élettársi kapcsolatot követő házasság esetén az
életközösség kezdetétől)

13
 § Házassági életközösség (átmeneti megszakadás nem érinti, kivéve, ha
vagyonmegosztásra került sor)
§ Nincs házassági vagyonjogi szerződés
• Közös vagyon
o pl. munkavégzésből származó jövedelem, nyugdíj, ingyenes (nyeremény) vagy
visszterhes (adásvétel) szerzés, ha az nem a különvagyon terhére történt
o Házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg
o Közös vagyonhoz tartozás vélelme
§ házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyak a közös vagyonhoz
tartoznak (ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik)
§ közös vagyonra, ill. különvagyonra vonatkozó kötelezettség teljesítése
a közös vagyonból történt
§ egyenlő arányú tulajdonszerzés történt
o Elemei
§ azok a vagyontárgyak, melyeket a házastársak a vagyonközösség alatt
együtt vagy külön szereznek
§ közös vagyontárgyak terhei
§ bármelyik házastárs által a vagyonközösség alatt vállalt
kötelezettségből eredő tartozások (ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik)
§ különvagyon haszna, mely a vagyonközösség alatt a fenntartási
költségek levonása után fennmarad
§ 5 évi házassági életközösség után, a mindennapi közös életvitelt
szolgáló, szokásos mértékű berendezési tárgy helyébe lépő vagyontárgy
o Költségek viselése a közös vagyonból
§ közös vagyontárgyak fenntartásának költségei
§ közös háztartás költségei
§ házastársak és közös gyermek megélhetésének költségei
§ ha nem fedezi: különvagyon arányában járulnak hozzá
• Közös vagyon használata, kezelése, rendelkezés
o Használat és kezelés:
§ bármelyik házastárs használhatja (a vagyontárgy rendeltetésének
megfelelően)
§ közösen kezelik
§ házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig a
közös tulajdon szabályai irányadók
§ foglalkozáshoz szükséges és üzleti célú vagyon esetén: adott házastárs
felhasználhatja + kezelheti (a másik hozzájárulásával és érdekeire
tekintettel)
o Rendelkezés
§ együttesen vagy a másik hozzájárulásával (alakszerűtlen hozzájárulás)
§ hozzájárulás nem vélelmezhető:
• ingyenes ügyletnél
• házastársi közös lakásnál
• vagyoni hozzájárulásként rendelésnél
§ hozzájárulás vélelmezhető: visszterhes ügyletnél (kivéve, ha a
harmadik személy tudott vagy tudnia kellett a hozzájárulás hiányáról)
• felelősség 3. személlyel szemben
o szerződést köt: különvagyonával és a közös vagyon
ráeső részével felel

14
 o szerződéskötésben nem vett részt, de hozzájárulását
adta: közös vagyon ráeső részével felel
o nem adta hozzájárulását és nem vélelmezhető: nem felel
(vele szemben hatálytalan: ha a szerző rosszhiszemű
volt, ill. ingyenes előnye származott)
• felelősség a házastárssal szemben
o ha a másik nem adta hozzájárulását: szerződésen kívül
okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel
§ DE mentesül: ha bizonyítja, hogy a másik érdeke
és feltehető akarata érvényesült (különösen, ha
károsodástól óvta meg)
o Különvagyon
§ önálló használat, kezelés, rendelkezés
§ Elemei:
• vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
• vagyonközösség alatt örökölt, ill. részére ajándékozott
vagyontárgy és nyújtott ingyenes juttatás
• szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (kivéve a
vagyonközösség alatt esedékes díj)
• személyét ért sérelemért kapott juttatás
• személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
• különvagyon helyébe lépő érték
• házassági életközösség előtti jogcímen alapuló tartozás (kivéve:
törvényen alapuló tartás)
• különvagyoni vagyontárgy terhei
o Megszűnése: HA
§ Házassági vagyonjogi szerződésben kizárják
§ Bíróság megszünteti
• bármelyik házastárs kérelmére
• indokolt esetben: pl. hozzájárulása nélkül nagymértékű adósság;
házastársát gondnokság alá helyezték és nem ő a gondnok
• jogkövetkezménye: vagyonelkülönítés lesz utána
• ha az indok már nem áll fenn, közös kérelemre a bíróság
helyreállítja
§ Házassági életközösség megszűnik
o Közös vagyon megosztása
§ Vagyonközösség megszűnésének jogkövetkezménye: a közös vagyon
megosztása
• bármelyik házastárs, ill. örökös igényelheti
• történhet megállapodással, közokiratban vagy ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratban
• történhet bírósági ítélettel
§ Megtérítési igények:
• közös vagyonból a különvagyonra, ill. különvagyonból a közös
vagyonra való ráfordítások
• ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányada:
jelentős és tartós értéknövekedést eredményező ráfordítás
esetén
• kivételesen: közös életvitel körében felélt különvagyon

15
 • nincs helye megtérítési igénynek: ha lemondott róla
§ Megillető hányad:
• értékét a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot
szerint kell megállapítani
• közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon
megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy
természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik
házastárs kellő indokkal ellenzi
• meglévő különvagyont természetben kell kiadni, kivéve, ha az a
vagyonok vegyülése folytán nem lehetséges vagy jelentős
értékcsökkenéssel járna
3) Házassági vagyonjogi szerződés szabályai
• Ptk. 2 rendszert határoz meg, de szabályaitól eltérhetnek
• személyesen köthető, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba
foglalva
• 3. személlyel szemben akkor hatályos, ha nyilvántartásba bevezették
• Közszerzeményi rendszer:
o Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés alapján közszerzeményi
rendszerjön létre: a házassági életközösség fennállása alatt önálló
vagyonszerzők, közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek;
§ DE az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti
annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban
közszerzemény
o Házastársat a közszerzemény fele illeti meg
§ követelésre: közös vagyon megosztásának szabályai az irányadók
o Közszerzemény:
§ az a tiszta vagyoni érték, mely a házastársnak az életközösség
megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság
ráeső részének és különvagyonának levonása után fennmarad
o Vélelem:
§ házassági életközösség megszűnésekor a házastársak vagyonában
meglévő vagyon közszerzemény
o Különvagyon köre:
§ házastársi vagyonközösségre vonatkozó szabályok alapján a meglévő
különvagyon
• Vagyonelkülönítési rendszer:
o Ha a házasulók vagy házastársak között szerződés vagy bíróság határozata
alapján
§ vagyonelkülönítés jön létre: a házassági életközösség alatt a
vagyonukat
• önállóan használják és kezelik
• azzal önállóan rendelkeznek
• tartozásukért önállóan felelnek
§ DE közösen viselik
• közös háztartás költségeit
• közös-, ill. mostohagyermek megélhetésének költségeit
• házastársat mentesítő kikötés semmis
4) Bejegyzett élettársak vagyoni viszonyai
• Teljes egészében megegyezik a házastársak vagyoni viszonyaival

16
5) Élettársak vagyoni viszonyai
• Egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére élettársi
vagyonjogi szerződéssel rendezhetik
o közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva
o 3. személlyel szemben akkor hatályos, ha nyilvántartásba bevezették
• Élettársak törvényes vagyonjogi rendszere
o közszerzeményihez hasonlít
o ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az
együttélés alatt önálló vagyonszerzők
o életközösség megszűnése esetén a vagyonszaporulat megosztása követelhető
(különvagyon köre ugyanaz, mint a házastársaknál)
o vagyonszaporulatból részesedés: a szerzésben való közreműködés arányában,
elsősorban természetben illeti
§ kétség esetén: szerzésben való közreműködés aránya egyenlő

A5.Szülői jogállás keletkezése, joghatásai

1) Szülői jogállás keletkezése

• Szülő és gyermek között egyenesági rokoni kapcsolat jön létre:
o leszármazással
o örökbefogadással
• Gyermek mindkét esetben a szülő teljes rokonságával is rokoni kapcsolatba kerül
• Apai és anyai jogállás egyenlő (azonos jogok és kötelezettségek)
2) Leszármazás
• Apai jogállás keletkezése
o vélelmeken alapszik, joghatásaikban azonosak
o Rendszere
§ Házassági kötelék (alapvélelem)
• automatikusan keletkezik (amíg fennáll): más apasága nem
jöhet szóba
• vélelmek sorában első annak az apának az apasági vélelme: aki
az anyával a fogamzás kezdetétől a születésig eltelt idő vagy
annak egy része alatt házassági kötelékben állt (házasság
érvénytelensége nem érinti)
• csak a kötelék szükséges, életközösség nem
• vélelmezett fogamzási idő: születéstől visszafelé számított 182.
és 300. nap között eltelt idő
• ha a nő a házasság megszűnése után újra házasodott: új
házasság alatt született gyermek apjának akkor is az új férjet
kell tekinteni, ha a megszűnés és a születés között nem telt el
300 nap
§ Élettársak reprodukciós eljárásban való részvétele
• házastársaknál beáll az alapvélelem
• vélelmek sorában a második: ha az alapvélelem alapján nem
állapítható meg az apaság, a gyermek apjának kell tekinteni azt
a férfit, aki azanyával élettársi kapcsolatuk fennállása alatt
reprodukciós eljárásban vett részt és a származás annak a
következménye

17
 •lefolytatása után a születésig az anya más férfival való
házasságkötése apasági vélelmet nem keletkeztet
§ Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
• önkéntes vállalás
• anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál tehető; nem
vonható vissza
• vélelmek sorában a harmadik: a gyermek apjának kell tekinteni
azt a férfit, aki őt teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a
magáénak elismeri
• fogamzás kezdetétől tehető, de a születéssel lesz teljes hatályú
• ha per van folyamatban: per apaság megállapítása nélküli
befejezésével lesz teljes hatályú
• feltételek
o apai jogállás üressége
o legalább 16 év korkülönbség
o anya, gyermek törvényes képviselője és 14. életévet
betöltött gyermek hozzájárulása
§ Bírósági ítélet
• vélelmek sorában az utolsó: egyetlen teljesen bizonyos vélelem
• következmény: ítélet nem támadható meg
• akivel a fogamzási időben nemileg érintkezett, és alaposan
feltehető, hogy ezen érintkezésből származik (DNS)
o Apasági vélelem megtámadása
§ megtámadható, ha az apai jogállás betöltött
• tartalmi valótlanság áll fenn (nemi érintkezés hiánya, ill.
egyébként lehetetlen)
• alaki hiba áll fenn (akarathiba, ill. reprodukciós eljárásba
nemegyezett bele)
§ nem támadható meg, HA
• reprodukciós eljárás következménye, kivéve, ha a reprodukciós
eljárásba nem egyezett bele
• bírósági ítélet állapította meg
§ nemperes eljárásban: ha az alapvélelem alapján áll fenn, de a házassági
életközösség legalább 300 napja megszűnt, és az a férfi, akitől a
gyermek ténylegesen származik, teljes hatályú apai elismerő
nyilatkozattal elismeri
• Anyai jogállás keletkezése
o Tényeken alapszik: aki a gyermeket megszülte
o Ha nem állapítható meg:
§ gyermek kérheti annak megállapítását, hogy az anya az általa megjelölt
személy
• halála esetén: leszármazó kérheti
§ az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő az anya
o Reprodukciós eljárás esetén nem jogosult perindításra: aki ivarsejtet vagy
embriót adományozott
3) Örökbefogadás
• Célja: rokoni kapcsolatot létesít olyan kiskorú gyermekek családban való nevelése
érdekében, akiknek nincsenek szülei, ill. nem kívánják a gyermeket nevelni vagy
alkalmatlanok erre

18
 o gyámhatóság engedélyezi
• Feltételei
o örökbefogadott oldalán
§ kiskorú gyermek (14. életév felett beleegyezésével, 14. alatt
véleményének meghallgatásával)
o örökbefogadó oldalán
§ betöltött 25. életév, cselekvőképesség
§ egyedülálló vagy házaspárok közösen
§ korkülönbség: legalább 16 év, legfeljebb 45 év az örökbefogadott és
örökbefogadó közt (kivéve: rokoni, házastársi örökbefogadásnál)
§ személyisége, körülményei alapján alkalmas az örökbefogadásra
§ nem áll szülői felügyelet megszüntetését vagy közügyektől eltiltást
kimondó ítélet hatálya alatt, ill. nincs gyermeke gyermekvédelmi
nevelésben
§ házastársak: közösen fogadhatnak örökbe
§ bejegyzett élettársak és élettársak: közösen nem fogadhatnak örökbe
• Formái (egyik sem eredményezi a vér szerinti szülő kapcsolattartási jogát)
o nyílt örökbefogadás (főszabály)
§ vér szerinti szülő az örökbefogadót ismerve hozzájárul az
örökbefogadáshoz
§ gyermek születésétől számított 6 héten belül visszavonható, ha szülő
vagy más hozzátartozó fogja nevelni
§ visszavonás hiányában 6 hetes korban megszűnik a szülői felügyeleti
jog
o titkos örökbefogadás (kivételes)
§ vér szerinti szülő az örökbefogadót és annak személyes adatait nem
ismerve hozzájárul az örökbefogadáshoz, ill. ha nincs szükség a
hozzájárulására a Ptk. szerint
§ visszavonás 6 hétig ugyanúgy
§ titkosság következménye: örökbefogadásról nem kap értesítést,
határozatot nem támadhatja
o örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül (ez nem feltétlen külön forma, de
akkor is elkülönítendőnek tartom)
§ nincs szükség a szülő hozzájárulására, HA
• szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt áll
• nevelésbe vett gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatóvá
nyilvánította
• nem kiskorúság miatt cselekvőképtelen
• ismeretlen szülő vagy ismeretlen helyen tartózkodik
• aki gyermekét eü. intézmény által arra kijelölt helyen hagyta
• Joghatásai
o gyereknek új családi jogállása keletkezik
o gyerek örökbefogadó gyermekének jogállásába lép
o szülő teljes rokonságával is rokoni kapcsolatba kerül
o érinti gyermek névviselési jogát
o házassági akadályt keletkeztet
o szülői felügyeleti jog keletkezik
o öröklési joghatás, tartási kötelezettség
4) Szülői jogállás joghatásai (szülői felügyelet)
• Kiskorú: szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, nincs elhagyott gyermek

19
 o gyámság: ha a szülői felügyelet mindkét szülővel szemben megszűnt
• Szülői felügyeletet csak az gyakorolhatja, aki a szülői státuszt betölti
o csak az együttélésnek van jelentősége, a szülők közötti partnerkapcsolatnak
nincs
o együttélőknél: közös szülői felügyelet
o különélőknél: közös/megosztott/egyikük gyakorolja
§ DE valamelyiknek muszáj gyakorolnia, különben gyámság alá kerül a
gyerek
• Elvei
o gyermek érdekében, együttműködve, a gyermek döntésekbe való bevonásával
kell gyakorolni
§ korára, érettségére tekintettel
• Részjogosítványok
o név meghatározás
§ közösen döntenek a szülői felügyeletet gyakorlók, ha nem:
gyámhatóság dönt
o gondozás, nevelés
§ magában foglalja: életpálya megválasztását, gyermekkel közösen
döntenek
o tartózkodási helymeghatározás
§ szülők háztartásában (16. életévet betöltött elhagyhatja; külföldi
letelepedéshez mindkét! szülői engedély szükséges)
o vagyonkezelés
§ minden olyan vagyon kezelése, ami nincs kivéve a szülők kezelése alól
§ állaga csak a gyermek eltartása céljából vehető igénybe, a
gyermektartás szabályai szerint
§ felelősség a vagyonkezelésért: biztosíték- és számadási kötelezettség
nélkül gyakorolják, és amit nem kell készen tartani, azt nem kell a
gyámhatóságnak átadni (olyan gondossággal kell eljárni, mint saját
ügyeikben)
o törvényes képviselet
§ személyi és vagyoni ügyekben való képviseletet jelent
§ képviseleti jog nem terjed ki a csak személyesen megtehető
jognyilatkozatokra
§ érdekellentét esetén a szülő nem járhat el: eseti gyám jár el
o gyámnevezés
§ gyámság elsősorban azt illeti, akit a szülők közokiratban vagy
végintézkedésben gyámul neveztek
§ eltérők nevezésénél: nevezettek közül a gyámhatóság dönt
• Megszűnése
o nagykorúvá válás
o örökbefogadás, kivéve, ha a szülő házastársa fogadja örökbe
o örökbefogadáshoz a gyermek 6 hetes kora előtt hozzájárult, a 6 hetes kor
elérésekor
o inkubátorban hagyta a gyermeket, és 6 héten belül nem jelentkezik érte
• Megszüntetése
o felróható magatartásával a gyermek érdekét veszélyezteti
o gyermeket 3. személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és a szülő a
körülményeken önhibájából nem változtat

20
 A6.Családjogi tartás jellemzői, szabályai

1) Családjogi tartás jellemzői

• Családjogi (törvényen alapuló) tartási szabályok alapjául a rokontartás szabályai
szolgálnak
• ide tartozik a házastársi és analóg módon a bejegyzett élettársi tartás, az élettársi
tartás, továbbá a rokontartás, amelyen belül kiemelt a kiskorú gyermek, a továbbtanuló
gyermek tartása
• Általános feltételei:
o a családjogi tartás főszabálya, hogy a tartásra igény tartónak bizonyos
feltételeknek meg kell felelnie
o igazolni kell a rászorultságot
§ rokonaival szemben tartásra jogosult az, aki önhibáján kívül nem képes
eltartani magát, és nincs tartásra kötelezhető házastársa (b. é.)/volt
házastársa (b. é.)/volt élettársa nincs
o igazolni kell azt, hogy a jogosult nem érdemtelen tartásra
§ nincs súlyosan kifogásolható magatartás, ill. érdemtelenség életvitel
miatt (csak nagykorú)
o ezek mellett a kötelezettnek tartási képességgel kell rendelkeznie:
főszabályként a saját, ill. tartásra jogosultak sorrendjében előrébb álló tartását
nem veszélyeztetheti
o ezek a feltételek alapvetően nem érvényesülnek kiskorú gyermek esetén
• Jogosultak sorrendje:
o kiskorú gyermek (mostoha és nevelt is egy sorban)
o nagykorú gyermek
o házastárs (b. é.)/volt házastárs (b. é.)/volt élettárs
o szülők
o többi rokon (leszármazó a felmenőt, ill. a leszármazás rendjében a közelebbi
rokon a távolabbit megelőzi)
o indokolt esetben bíróság eltérhet
• Kötelezettek sorrendje:
o egy sor kötelezett között a teljesítőképességük arányában oszlik meg
főszabályként az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben
§ eltérés ettől, ha van házastárs (b. é.)
o sorrend:
§ elsősorban
• szülőnek a gyermekével, ill. nagykorú gyermeknek a rászoruló
szülővel szemben áll fenn
§ HA nincs tartásra kötelezhető szülő:
• távolabbi felmenőit terheli
§ HA nincs tartásra kötelezhető nagykorú gyermeke:
• távolabbi leszármazóit terheli
§ testvértartás: kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona
nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, ha ez saját, ill. házastársa,
élettársa és egyenesági rokonai tartását nem veszélyezteti
• Mértéke és módja
o elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó
§ hiányában: bíróság határozza meg a jogosult indokolt szükségletei és a
kötelezett teljesítőképessége alapján)

21
 o elsősorban pénzben kell szolgáltatni
§ meghatározott összegben (de más mód is elrendelhető, ha a
körülményekre tekintettel indokolt, és a másik fél nem tiltakozik
• Megszűnése
o jogosult/kötelezett meghal
§ főszabályként határozatlan időre szól (rászorultság megszűnése
megszünteti)
o határozott idő elteltével
o feltétel bekövetkeztével
2) Kiskorú gyermek tartása
• Rászorultságát vélelmezni kell
o középfokú tanulmányok esetén legfeljebb a 20.életév betöltéséig)
• Érdemtelenség kizárt
• Tartási képesség: szülő saját tartásának korlátozásával is köteles fizetni
o kivéve: ha a gyermeknek munkával szerzett jövedelme, ill. tartásra kötelezhető
más egyenesági rokona van
• Gyermeket gondozó szülő természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti
3) Továbbtanuló nagykorú gyermek tartása
• Továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is
jogosult tartásra, ha szükséges tanulmányait indokolt időn belüli folytatja és ennek
érdekében rászorul
o pl. egyetem, OKJ (25. életév felett csak indokolt esetben)
• Szülő nem köteles eltartani, HA
o érdemtelen
o tanulmányi kötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget
o saját, ill. kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné
o kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot
o van tartásra kötelezhető házastárs (b. é.)
4) Házastársi (b.é.) tartás
• Házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén
volt házastársától tartást követelhet: aki önhibáján kívül nem képes eltartani magát
o megszűnik: új házasság (b. é.), ill. élettársi kapcsolat létesítésével
• Érdemtelenség:
o házasság megromlásához vezető súlyosan kifogásolható magatartás
o házassági életközösség megszűnése utáni az érdekeit durván sértő magatartás
• Tartási képesség: saját, ill. gyermekének tartását nem veszélyeztetheti
• Különös szabályai:
o házassági életközösség 1 évnél rövidebb és gyermekük nem született: csak az
életközösséggel megegyező időtartamra illeti
o házassági életközösség megszűnését követő 5 év után válik rászorulttá: csak
különös méltánylást érdemlő esetben illeti
5) Élettársi tartás
• Életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet: aki önhibáján
kívül nem képes eltartani magát
o ha az életközösség legalább 1 évig fennállt és gyermekük született
o megszűnik: új házasság (b. é.), ill. élettársi kapcsolat létesítésével
• Érdemtelenség:
o élettársi kapcsolat megromlásához vezető súlyosan kifogásolható
o magatartás

22
 o életközösség megszűnése utáni az érdekeit durván sértő magatartás
• Tartási képesség: saját, ill. gyermekének tartását nem veszélyeztetheti
6) *Lakáshasználat
• Házastársi közös lakás használata
o Közös tulajdonnál:
§ elsődlegesen: lakáshasználat megosztása, ha a lakás adottságai vagy
átalakítása lehetővé teszi
§ megosztás mellőzhető:
• más beköltözhető lakás van ugyanabban a helységben
• egyik fél önként elköltözött és a gyermek lakhatása megoldott
§ másodlagos: lakás elhagyására kötelezés
• használati jog megszüntetése
• távozó: nem tarthat igényt elhelyezésre
• bennlakó kizárólagos használatot kap
o Önálló tulajdonnál:
§ főszabály: ő használja tovább
§ de gyermek érdekére tekintettel: elrendelhető osztott használat
§ kivételesen: elrendelhető kizárólagos használat (bérlő jogállása illeti)
• Élettársi közös lakás használat:
o Közös tulajdonnál: ugyanaz, mint a házastársinál
o Önálló tulajdonnál: elrendelhető osztott használat, ha az életközösség legalább
1évig fennállt és gyermekük született

A7.A jogi személy kritériumai, fajtái, keletkezése, megszűnése, képviselete

1) A jogi személy fogalma, kritériumai

• a törvény a polgári jogi jogviszonyok alanyaiként ismeri el az ember mellett a jogi
személyeket
• jogi személy az, akit a jog jogi személynek minősít (nem létezik absztrakt értelemben
vett jogi személy)
• = olyan szervezet vagy vagyontömeg, amelyet az állam polgári jogi jogokkal és
kötelezettségekkel ruház fel
• az adott szervezet azáltal lesz jogi személy, hogy jogképességét közvetlenül a törvény
alapján az állam elismeri
• lényege, hogy jogképes szervezet, de míg az ember „természetesen” (a fogantatástól
kezdve az élveszületéssle) válik jogalannyá, és egész élete során haláláig jogalanynak
minősül, a szervezeti jogalanyiság „mesterséges” jogi termék
2) Jogképesség, cselekvőképesség
• jogképesség
o A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek
§ DE: Csak olyan jogokra és kötelezettségekre terjedhet ki,amely
jellegénél fogva nem csupán emberhez fűződhet
§ pl. tulajdont szerezhet, szerződést köthet
o személyhez fűződő jogai védettek, kivéve, ha védelem jellegénél fogva csupán
az embert illethet meg (pl. házasság, egészséghez való jog, nem lehet
örökhagyó, nincs emberi méltósága...stb.)
o de a jogképesség abszolút: a tv. nem kívánja korlátozni, a jogi személy
céljához kötni a jogi személyt megillető jogok és kötelezettségek körét
§ csak természetes korlátai vannak ld. előbb

23
 o jogképesség kezdete és vége:
§ keletkezés:
• nyilvántartásba vétellel: törvényszék, cégbíróság, Magyar
Államkincstár (költségvetési szervek)
• jogszabályi rendelkezésnél fogva: a tv. hatályba lépésével,
amely kimondja, hogy xy jogi személy
§ megszűnés:
• nyilvántartásból törlés
• ha a jogszabály máshogy rendelkezik: ha a tv. hatályon kívül
helyezi azt a szabályt, hogy xy jogi személy
• cselekvőképesség
o NEM cselekvőképes, mindig képviselőjén keresztül cselekszik
3) Típuskényszer
• csak törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység
folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe
ütköző létesíto okirat semmis
o garanciális jelentőség: A jogi személyek önálló jogalanyként jelennek meg a
gazdasági forgalomban, szükséges tehát a törvényi szabályozás
o Ezért nem engedhető meg a magánjogi jogalanyoknak, hogy belátásuk szerint
– akár típusba nem sorolható – jogalanyokat hozzanak létre
4) A jogi személy általános kritériumai
• állami elismertség
o absztrakt szint (jogszabály nevesíti és meghatározza a rá vonatkozó
szabályokat, továbbá a létesítés módját)
o konkrét szint (nyilvántartásba vétel)
• saját név
• székhely
• tagjaitól, ill. alapítójától elkülönített vagyon
o a jogi személyiség központi eleme
o a tagok, ill. alapítók alapításkor vagy a tagsági jogok keletkezésének más
eseteiben vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelesek (pénzbeli vagy apport)
o elsősorban a jogi személlyel szembeni hitelezői követelések fedezete
o a tagok hitelezői nem érvényesíthetnek követelést a jogi személy vagyonával
szemben
• ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezet
o a jogi személynek a tagjaitól vagy alapítóitól elkülönült, önálló megjelenését
teszi lehetővé a vagyoni forgalomban
5) A jogi személy önálló helytállási kötelezettsége
• ez szorosan összefügg az elkülönült vagyoni jogalanyisággal
• A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy
tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.
• ezalól vannak kivételek:
o felelősségátvitel: ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével
visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen
hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító
korlátlanul köteles helytállni
o + személyegyesítő jegyeket magukon viselő jogi személy típusok esetén az
adott típusra vonatkozó szabályok írhatják elő a tagok helytállási
kötelezettségét (pl. bt-nél és kkt-nél mögöttes helytállási kötelezettség)

24
6) Az általános szabályok hatóköre
• 1. Ptk-ban szabályozott jogi személy típusok
• 2. Ptk-ban nem szabályozott típusú jogi személyek
• 3. olyan szervezetek esetén, amelyeket valamely jogszabály polgári jogi
jogalanyisággal ruház fel anélkül, hogy jogi személynek minősítené azokat
7) A jogi személy fajtái
• az egyes jogi személyek:
o egyesület
o gazdasági társaság
o szövetkezet
o egyesülés
o alapítvány
o az Állam (Janus-arc: közjogi és magánjogi kötelezettségek összessége)
o további jogi személyek külön szabályozásban (pl. köztestület,
önkormányzatok, OGY, költségvetési szerv, pártok...stb.)
• közjogi/ magánjogi
o közjogi: közfunkciók, közfeladatok ellátása; szoros állami felügyelet pl.
költségvetési szerv, közalapítvány, önkormányzat
o magánjogi: magánjogi ügyletekből jönnek létre, magánautonómia alapján pl.
szövetkezet, kft, rt.
• személyegyesítő/vagyonegyesítő
o személyegyesítő: a tagok személyes közreműködésén alapul, a személyiség
önmegvalósítását, kiteljesedését szolgálja pl. egyesület, szövetkezet
o vagyonegyesítő: nem elsődleges célja a személyes közreműködés, a lényeg az
egyes tagok betéteinek, vagyonának az egyesítése, vagyoni érdekek
előmozdítása a cél pl. kft, rt, alapítvány
• profitérdekeltségű/non-profit
o profitérdekeltségű: nyereségérdekeltségű társaság rendszeres gazdasági
tevékenységet folytat, a cél a nyereség elérése pl. gazdasági társaságok
o non-profit: nem nyereségérdekeltségű (közhasznú) jogi személyek a társadalmi
élet egyéb szektoraiban tevékenykednek. A nyereség elérése nem célja, ha
gazdasági tevékenységet végez, akkor a nyereséget a jogi személy céljára kell
fordítani. pl. alapítvány, szövetkezet
8) A jogi személy létesítése
• létesítés szabadsága érvényesül a típuskényszer által adott korláton belül
• diszpozitív szabályozás: a létesítésről a létesítő személyek a létesítő okiratban
szabadon rendelkeznek és az egymáshoz közötti, illetve jogi személyhez fűződő
viszonyaikat, és szervezeti és működési szabályokat maguk állapítják meg (e körben
eltérhetnek a Ptk. szabályaitól)
• lépései:
o 1. létesítő okirat
§ kkt, bt , kft: társasági szerződés; egyszemélyes kft: alapító okirat;
rt:alapszabály
§ kötelező tartalmi és alaki kellékek és speciális érvénytelenségi
szabályok
§ tartalmi elemei:
• létesítésre irányuló akarat kifejezése
• név
o névkizárólagosság: a név alkalmas a
megkülönböztetésre

25
 o névvalódiság: nem kelthet a valósággal ellentétes
látszatot + fel kell tünteni a típust és a formát
o névszabatosság: a magyar helyesírás szabályainak meg
kell felelnie
• székhely
o bejegyzett iroda, ahol biztosított a címzett
jognyilatkozatok fogadása és a jsz-ban meghatározott
iratok elérhetősége
o cégtáblával kell jelölni
o eltérhet a kp-i ügyintézés helyétől
• cél vagy fő tevékenység
o a jogi személyeket a jogalanyok vagy a jogalkotó
meghatározott céllal hozzák létre, és minden olyan
tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt
vagy korlátoz
o nem feltételnül hozható létre bármely jogi személy
bármely célra
o üzletszerű gazdasági tevékenység végzése
(profitszerzés) mint cél: gazdasági társaságok
o személyegyesítés: pl. egyesület
o vagyonegyesítés: pl. alapítvány
• létesítő személy(ek) neve, valamint azok lakóhelye vagy
székhelye
• vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon
rendelkezésre bocsátásának módját és idejét
o lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli (apport)
o apportként: dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű
jogot (+ gt-nél és szövetkezetnél jogerős bírósági
határozaton alapuló követelést is)
o ha az apport átruházáskor fennálló értéke nem éri el a
létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet
megfizetését a jogi személy az átruházástól számított 5
éven belül követelheti
• az első vezető tisztségviselőt
§ A jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére a jogi személynek
a nyilvántartásba való bejegyzését elrendelő határozat jogerőre
emelkedéséig a szerződések érvénytelenségének szabályait kell
alkalmazni
• 2. nyilvántartásba vétel
o A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló
bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
o A nyilvántartó bíróság csak jsz-ban meghatározott okból tagadhatja meg.
o okiratiság elve: bejegyezni csak jsz-ban meghatározott okirat, vagy
bírósági/hatósági határozat alapján lehet
o közhitelesség elve:
§ vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott adatok fennállnak és valósak
§ senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott
§ jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra,
hogy valamely általa bejelentett adat nem felel meg a valóságnak

26
 § az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a
nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot
o nyilvánosság elve: bárki betekinthet, másolatot készíthet
9) A jogi személy szervezete
• döntéshozó szerv:
o a tagok testületi döntéshozó szerve, mely stratégiai kérdésekben dönt
• ügyvezetés:
o operatív feladatokat látja el + olyan irányítási kérdések, amelyek nem
tartoznak a tagok, ill. alapítók kizárólagos feladat- és hatáskörébe
o érdekkövetési kötelezettség: a jogi személy (nem saját, nem tagok, nem
mások) érdekének megfelelően kötelesek a feladatukat ellátni
o jogi személlyel szembeni felelősség: szerződésszegésért való felelősség
szabályai szerint e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a
jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen
felel, ha a kárt szándékosan okozta.
• képviselet:
o a jogi személy cselekvőképtelen: nevében képviselője tesz és fogad el
jognyilatkozatokat , mindig kell egy természetes személy, aki eljár
o a képviseleti jog lehet önálló vagy együttes
o fajtái:
§ törvényes: jogszabály alapján fennálló (vezető tisztségviselő mint
önálló képviselő)
§ szervezeti: szervezeti úton, választással és annak elfogadásával jön
létre
• a jogi személy szervezetén belül a létesítő okirat vagy
szervezeti és működési szabályzat alapján képviseleti joggal
járó tisztség betöltője (önálló képviselő)
• a jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű
működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló
képviselője (kivételes ultra vires)
• az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi
személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy
képviseletének jogával ruházhatja fel (képviseleti joggal
rendelkező más személlyel együttesen)
§ ügyleti: ügyleti meghatalmazáson alapul
o a képviseleti jog korlátozása:
§ a jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett
képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának
feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése 3. személyekkel szemben nem
hatályos, kivéve, ha a 3. személy a korlátozásról vagy a feltétel
bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak
hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna
o ellenőrzés
§ felügyelőbizottság: ügyvezetés ellenőrzése a jogi személy érdekeinek
megóvása céljából
§ állandó könyvvizsgáló
10) A jogi személy megszűnése
• Jogutódlással
o 1. átalakulás

27
 § más típusú jogi személlyé történő átalakulás esetén az átalakuló jogi
személy megszűnik, jogai és
§ kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános
jogutódra szállnak át (pl. bt-ből kft.)
§ tagok/alapítók döntenek róla az átalakulási terv elfogadásával
§ kizárt az átalakulás, HA:
• jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás/csődeljárás alatt áll
• vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti
eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben
alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll;
• a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni
hozzájárulásukat nem teljesítették
§ a tagok az átalakulási terv közlésétől számított 30 napon belül
nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő
jogi személy tagjaivá válni (tagsági jogviszony az átalakulás
időpontjában megszűnik, és a likvidációs hányadukra tarthatnak igényt
o 2. egyesülés
§ A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás
útján egyesülhet
§ Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi
személy jön létre általános jogutódlás mellett
§ Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja
az egyesülésben részt vevő másik jogi személy
o 3. szétválás
§ A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé
szétválhat
§ Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a
különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át.
§ beolvadásos különválás: a különváló tagok a jogi személy vagyonának
rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint
jogutódokhoz csatlakoznak
o *kiválás: a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással
létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át !ez nem megszűnési mód!
§ beolvadásos kiválás: a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy
részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik
• Jogutód nélküli
o esetei: feltéve mindegyik esetben, hogy a bíróság a jogi személyt a
nyilvántartásból törli + az egyes jogi személyeknél lehetnek további esetek
§ határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
§ megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel
bekövetkezett
§ a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését
§ az arra jogosult szerv megszünteti (pl. törvényességi felügyeleti eljárás
keretében)
o a jogi személy vagyona a hitelezői igények fedezete: elsősorban a hitelezőké a
megszűnt jogi személy vagyona
§ a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon a tagokat/alapítókat
illeti meg vagyoni hozzájárulásuk arányában
§ + a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek
helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért

28
 A8.Az egyesület és az alapítvány lényeges vonásai

1) Az egyesülés joga mint alkotmányos alapjog

• gyülekezési + egyesülési jog
o mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez
o mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez
csatlakozni
2) Egyesület fogalma (személyegyesítő jogi személy)
• = a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos
megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy
o társadalmilag elismert cél
• nem alapítható gazdasági tevékenység céljára
• a személyek szabad akaratából létrejövő olyan jogi személy, amely tevékenységük
koordinálásával valósítja meg a tagok közös célját (személyegyesítő, non-profit jelleg)
• csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági
tevékenység végzésére jogosult (kiegészítő gazdasági tevékenység)
• vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között,
és a tagok részére nyereséget nem juttathat
3) Egyesület létesítése
• alapszabály elfogadásával, amihez legalább 10 személy egybehangzó
akaratnyilatkozata szükséges
• székhelye szerint illetékes törvényszék általi nyilvántartásba vétellel jön létre
4) Egyesületben tagok jogállása
• az egyesület létét és működését a tagság jeleníti meg, ezért fontos annak nyilvántartása
• a tag jogosult az egyesület tevékenységében részt venni
• a tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az
alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg (pl. tiszteletbeli vagy pártoló
tag)
o nem vagyoni tagság! —» vagyoni jogok csak szűk körben és kivételesen illetik
meg (pl. sportlétesítmény használata)
• a tagsági jogokat személyesen kell gyakorolni
o kivéve, ha az alapszabály lehetővé teszi a képviselőn keresztüli eljárást
• a tagsági jogok forgalomképelenek és nem örökölhetők
• a tag nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a tag az egyesület tartozásaiért
saját vagyonával nem felel
• kötelezettségek:
o alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítése (pl. tagdíj)
o nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület
tevékenységét (lojalitást követel meg a tagtól az egyesület irányába)
• tagsági jogviszony keletkezése
o az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, ezt követően a belépési
kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával
• tagsági jogviszony megszűnése
o a tag kilépésével;
§ a tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli
nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti
o a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

29
 § ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg
ezeknek a feltételeknek (és emiatt az egyesület életében nem vehet
részt)
§ 30 napos határidő, írásban
§ közgyűlés dönt
o a tag kizárásával;
§ szankciós jelleg
§ a jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát
súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, ha az alapszabály a
kizárást lefolytató szervezet és a tisztességes eljárást biztosító
szabályokat meghatározta
§ bármely egyesületi tag vagy szerv kezdeményezheti
§ a kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni, indokolni kell
(tények, bizonyítékok, tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről) és
közölni kell a taggal
§ az alapszabály fellebbezési lehetőséget biztosíthat
o a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
o + külön törvény egyéb megszűnési okokat is előírhat, pl. a díjfizetés késedelme
5) Egyesület szervezete
• Közgyűlés
o döntéshozó szerv
o tag jogosultságai:
§ részvétel
§ szavazati jog gyakorlása
§ felszólalás
§ kérdések, javaslatok, észrevételek tétele
o hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása; az alapszabály ettől eltérő
rendelkezése semmis
o alapszabály - közgyűlés helyett - küldöttgyűlés működését írhatja elő
(közgyűlés szabályainak alkalmazása)
o évente legalább 1 alkalommal ülésezik (a 4 évnél ritkább ülésezést előíró
rendelkezés semmis)
o meghívót kell küldeni a tagoknak
o nem nyilvános
§ részvételre jogosultak: tagok, ügyvezetés, meghívottak, és a
tanácskozási joggal rendelkező személyek
o jelenléti ív, jegyzőkönyv
o 3/4-es szótöbbség: alapszabály módosításához, egyesüléshez, szétváláshoz
o szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbsége: egyesület céljának
módosításához, egyesület megszűnéséhez
• Ügyvezető vagy elnökség
o ügyvezetés ellátása
o a vezető tisztségviselő az ügyvezető vagy az elnökség tagjai
o elnökség:
§ min. 3 tag (kógens)
§ kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel
kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és
gazdasági helyzetéről beszámolni
§ határozathozatal: minimum a jelenlévők egyszerű szótöbbsége (kógens)
o vezető tisztségviselői megbízatás:

30
 § ha a megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, akkor 2 év
§ 5 évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet
meghaladó részében semmis
§ az egyesület tagjai közül kell választani (az alapszabály felhatalmazása
alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb 1/3-a választható külső
személyekből)
o feladatok
§ nap ügyek vitele, hatáskörébe tartozó ügyekben döntéshozatal
§ beszámolók, éves költségvetés előkészítése
§ vagyon kezelése
§ közgyűlés összehívása stb.
• Felügyelőbizottság
o kötelező létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy
ha a tagság létszáma a 100 főt meghaladja (az alapszabály ettől eltérő
rendelkezése semmis)
o feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az
egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése
6) Egyesület megszűnése
• jogutódlással
o más jogi személlyé nem alakulhat át: csak egyesülettel egyesülhet és csak
egyesületekre válhat szét!
o az egyesület megújulását jelenti
• jogutód nélkül
o okok az általános eseteken túl:
§ az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának
megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg
• ok: az egyesület élete elválaszthatatlan a céljától
§ az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt
o hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon sorsa:
§ az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező
vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell
átadni (oka: mivel a civil szektor társadalmi közös szükségleteket elégít
ki, megmaradó vagyonnak az eredeti célt kell szolgálnia)
§ ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést vagy ha az előbbi
közhasznú szervezet nem fogadja el a vagyont, vagy nem szerezheti
meg
• a nyilvántartó bíróság jsz-ban meghatározott szervezetnek
juttatja a vagyont
§ a fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó
határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség
esetén ügygondnokot rendel ki
• a vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át
az új jogosultra
7) Egyesületnél vezető tisztségviselők felelőssége
• egyesületnek okozott károk: törléstől számított 1 éven belül a (törléskor) tag
érvényesítheti vagy az, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi
vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni
• hitelezőkkel szemben (kielégítetlen követelésük erejéig) jogszerűtlen gazdálkodásért
való felelősség
8) Alapítvány fogalma, tevékenysége (vagyonegyesítő jogi személy)

31
 • = az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos
megvalósítására létrehozott jogi személy (az alapító által meghatározott célra rendelt
vagyonkezelő szerv)
o az alapító az alapító okiratban meghatározza a célt, az alapítványnak juttatott
vagyont és az alapítvány szervezetét
o elkülönített vagyontömeg (célvagyon), nincs tagsága
o magáncélra és közcélra is tehető, de (ha a tv. kivételt nem tesz), az alapítvány
nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az
alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében
• tevékenységének korlátai:
o nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására
o az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági
tevékenység végzésére jogosult (kiegészítő gazdasági tevékenység)
o értelemszerűen jogellenes és nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző tevékenységre
sem létesíthető alapítvány
o nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet
alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz
9) Alapítvány létesítése
• Alapító okirattal
o egy alapító által/több alapító által (alapítói jogokat együttesen gyakorolják)
o vagyoni juttatás teljesítése:
§ az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az
alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni
§ az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez
szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell
ruháznia az alapítványra
§ a teljes juttatott vagyont: nyilvántartásba vételtől számított 1 éven belül
§ ha a meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem
ruházza át, a kuratórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével
felszólítja kötelezettségének teljesítésére
• HA ez eredménytelen: a nyilvántartó bíróság az alapítói jogok
gyakorlását felfüggeszti
o időtartama alatt a bíróság gyakorolja + ez nem mentesíti
a kötelezettségek alól
§ a tv. a vagyoni juttatás teljesítéséhez köti az alapítói jogok korlátlan
gyakorolhatóságát
o székhelye szerint illetékes törvényszék általi nyilvántartásba vétellel jön létre
• Végintézkedéssel
o írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető (alapító okirat
tartalmi elemei)
o az alapítvány nyilvántartásba vételére csak az alapító halála után kerülhet sor,
ezért a tv. egy a kuratóriumba kijelölt személyt hatalmazza fel arra, hogy az
alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárhasson (ha nem válllalja:
ügygondnok)
o a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal
jön létre
o ha a közérdekű célú alapítvány nem jön létre, az örökhagyó juttatása
közérdekű meghagyásnak minősül, és az alapítványnak szánt vagyont a
meghiúsult alapítvány céljának megvalósítása érdekében kell kezelni

32
 o ha nem közérdekű célra tett alapítvány nem jön létre, az így érintett vagyon a
hagyaték részét képezi
• Örökhagyó általi meghagyással
o az örökhagyó meghagyást rendelt, és a létesítendő alapítvány alapítója már
nem ő, hanem a meghagyás kötelezettje, a végintézkedés valamelyik jogosultja
lesz
o meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell
jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti
o ha a kötelezett nem teljesíti, a jogosult személy a bíróságtól kérheti az
alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását és az örökös vagy a
hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására, és az
alapítvány nyilvántartásba vételét
10) Csatlakozás alapítványhoz
• a vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet
már létező alapítványhoz csatalkozni
o a vagyonukat vesztett alapítványok tőkésítésének előmozdítása
• ha az alapító okirat nem tér ki a csatlakozás lehetőségére, az alapítvány jellege alapján
döntendő el, hogy nyílt vagy zárt alapítványról van-e szó, és a csatlakozás
megengedett-e vagy sem
• a csatlakozónak az alapító az alapító okiratban meghatározott jogokat biztosíthat:
alapítói jogokat is megszerezheti (ilyen esetben azok gyakorlására jogosult más
személyekkel együttesen gyakorolhatja)
11) Az alapítvány vagyona
• céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és
felhasználni
• minimális vagyonnagyságot a törvény nem határoz meg
• az alapítvány vagyonát elődlegesen magától az alapítótól védi a törvény: az alapító és
a csatlakozó a juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza (kógens)
• kedvezményezett
o aki az alapítvány jogosultja, az alapítványi vagyon valós címzettje, a vagyon
felhasználásának cél szerinti alanya
o az lehet kedvezményezett, akit az alapító okirat vagy alapítványi szerv
kedvezményezettként megjelöl
o az alapító és a csatlakozó akkor lehet, ha az alapítvány célja az alapító
tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása
o hozzátartozójuk akkor lehet, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos,
irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása,
gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai
tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.
• az alapítvány alapvetően csak a juttatott vagyon hozadékait használhatja fel; a vagyon
felélésére csak akkor jogosult, ha erre az alapító kifejezetten felhatalmazza
12) Alapítvány szervezete (alapító határozza meg)
• Alapító
o az alapítvány szervezetének része, hiszen számos alapítványi jogosultságnak és
kötelezettségnek ő az alanya
o ezen jogok gyakorlását az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése
esetére is biztosítani kell:
§ ha az alapító kiesik (meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból
az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja)

33
 • az alapítói jogokat az alapító által kijelölt személy vagy
alapítványi szerv, ennek hiányában a kuratórium gyakorolja
§ fontos korlát: a kinevezett szerv a vele kapcsolatos alapítói jogok
gyakorlására nem jogosult, és nem láthatja el saját ellenőrzését
§ ha nincs jogosult személy vagy szerv
• a nyilvántartó bíróság gyakorolja (kijelöl személyt)
o ha testületben látják el az alapítói jogokat
§ alapítói gyűlésen döntenek (főszabály szerint közgyűlésre vonatkozó
szabályok)
o az alapítói jogok és kötelezettséget átruházhatók, ha az alapító a vállalt
vagyoni hozzájárulást teljesítette
• Kuratórium (kurátor) – kötelező
o ügyvezető szerv
o tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői
o 3 természetes személy (közülük min. 2-nek belföldi lakóhely)
o a kedvezményezett és annak közeli hozzátartozója nem lehet tagja (kógens)
o alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben (kógens)
o kurátor: egyszemélys ügyvezetés szerve
o tagjának visszahívása: alapítványi cél megvalósításának közvetlen
veszélyeztetése esetén
o legalább évente 1x ülés (csak felfele lehet eltérni)
• Felügyelőbizottság – nem kötelező
o alapító részére végzi ellenőrző tevékenységét (évente beszámolás az alapítói
jogok gyakorlójának)
o itt is élnek a kizáró és összeférhetetlenségi szabályok
• Egyéb alapítványi szervek
o nem csorbíthatják a kuratórium, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jogait
o pl. ellenőrző, tanácsadó szervek
13) Alapítvány megszűnése
• a jogutódlással: átalakulás
o más jogi személlyé nem alakulhat át, csak alapítvánnyal egyesülhet és csak
alapítványokra válhat szét
o az egyesülésről vagy szétválásról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító
okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette
o nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél
veszélyeztetésével
§ az eredeti alapítványi célt a jogutódlásnál meg kell őrizni
• jogutód nélkül
o a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg
o céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más
alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód
o 3 éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet
• az alapító egyéb okból NEM szüntetheti meg
• a fennmaradó vagyon sorsa (törlést elrendelő határozatban kell róla rendelkezni)
o alapító okiratban megjelölt személyt illeti (az alapító, a csatlakozó és az egyéb
adományozó, és ezek hozzátartozói csak annyit kaphatnak, amennyit az
alapítvány rendelkezésére bocsátottak)
§ ha az alapító okirat nem rendelkezik/teljesítése lehetetlen: alapító dönt
§ ezek hiányában: nyilvántartó bíróság jsz-ban meghatározott
szervezetnek juttatja a vagyont

34
 A9.A legjelentősebb személyiségi jogok és védelmük a polgári jogban

1) Bevezetés
• a Ptk.„személyiségi jogok” elnevezést alkalmazza az ember - tág értelemben vett -
magánszférájának védelmét biztosítani hivatott jogok jelölésére
o de a jogi személyek személyhez fűződő jogai is védettek, kivéve, ha védelem
jellegénél fogva csupán az embert illethet meg (pl. emberi méltóság)
• magánjogi személyiségvédelem abszolút szerkezetű jogviszony
o a jogosultat rögzíti a törvény, mindenki más tiszteletben tartani köteles, de
o a jogellenes beavatkozás relatív szerkezetű jogviszonyt eredményez, amelyben
már a jogosult és a kötelezett is konkrétan meghatározott
• erős alkotmányjogi és emberi jogi beágyazottság ,AJ és PJ viszonya:
o a védett személyiségi jogok nagy része az Alaptörvényben és az Emberi Jogi
Egyezményben is nevesített és védett
§ de a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok
katalógusával
o bizonyos alapjogok (pl. az élethez, a testi épséghez, az egészséghez fűződő
jogok) megsértése a személyiségi jogok magánjogi védelme körében is
szankcionálható, de ezeknél is eltérőek az érvényesítésüket szolgáló jogi
eszközök
o ezért nem szerepel a Ptk-ban pl. a közügyek szabad megvitatásához való jog
mint alkotmányos jog
2) A személyiségi jogok általános védelme: generálklauzulán alapuló védelem
• magyar szabályozás szerkezete: van egy absztrakt értelemben vett személyiségi jog (a
személyiségünk védett)
• ezt a védelmet a Ptk. egy generálklauzulával biztosítja
• 2 elemből tevődik össze
o 1. személyiség szabad kibontakozása, mint szabadság (aktív oldal)
§ Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai
között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon,
a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő -
kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon
érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
• “különösen”: nyitott törvényi tényállás
• így bármely személyiségi jog - a nem nevesítettek is - védelmet
nyernek (pl. adatvédelem)
o 2. Emberi méltóság (passzív oldal)
§ „Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat
mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény
védelme alatt állnak.“
§ a tv. a személyiség magánjogi védelmének középpontjában az emberi
méltósághoz való jogot helyezi, ezt tekinti minden nevesített és nem
nevesített személyiségi jog „anyajogának”
§ bármely magatartás, amely emberi méltóságot sért, az személyiségi
jogot sért
• az hogy beletartozik e valamely tényállásba, amit nevesít a jog,
az részletkérdés, a bíróság meg fogja állapítani a jogsértést
• minden beavatkozás jogellenes (jogellenesség vélelme)

35
 o a jogellenesség megállapításához általában két, egymással ütköző (versengő)
személyiségi jog érvényesülésében kell a prioritást meghatározni
o jellemzően védett jog és védett szabadság ütközik pl. jóhírnév védelme vs.
véleménynyilvánítás szabadsága
• a beavatkozás jogellenességét kizárja, azaz jogszerű a beavatkozás
o ha ahhoz az érintett hozzájárult
o jogszabály jogszerűnek minősíti
o ha az érintett más személy védett jogának érvényesülése érdekében a
beavatkozást tűrni köteles (pl. magánélethez való jog vs. szólásszabadság,
szólásszabadság vs. emberi méltósághoz való jog)
o személyiségi jognak nem minősülő alapjog vagy általános társadalmi érdek
érvényesülése érdekében az érintett a beavatkozást tűrni köteles
§ az igazság kiderítése érdekében csökkentett szintű a védelem a bírósági
eljárásokban az eljárás egyes szereplői (sértett, fél, tanú, szakértő) által
tett nyilatkozatok esetében
3) Közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme
• A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő (pl.
politikus) személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi
méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi
életének, valamint otthonának sérelmével
o többet kell, hogy eltűrjenek
• e körön kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel
azonos védelem illeti meg
o nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével
kapcsolatos tevékenység, illetve adat
4) Nevesített személyiségi jogok (nyitott felsorolás)
• az élet, a testi épség és az egészséghez való jog
o az élethez való jog: a polgári jog értelmezési keretei között értelmezendő
o méhmagzat életjoga, euthanázia stb. összefüggéseikben általános morális
kérdések, polgári jogi szempontból nem értelmezzük
• 2. a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakáshoz való jog
o magánszféra tiszteletben tartásának kötelezettsége
o magánélethez való jog:
§ az egyéni szabadság és a személyiség szabad kibontakozásának
alkotmányos jogát konkretizálja a magánjogban
§ nincsen általánosan elfogadott korlátja
§ a védelem nem terjed ki bírósági eljárások körében tett kijelentésekre
és állításokra (felek, tanúk, szakértők)
§ jogsértést csak „magán” tényeknek a nyilvánossággal való való közlése
alapozza meg, a személyes („magán”) közlés nem
§ közlés ésszerűen gondolkodó személy szemével sértő vagy ellenérzést
keltő kell hogy legyen a jogsértés megalapozásához
• 3. hátrányos megkülönböztetés elleni védelem
o tipikus esetek: szegregáció, szerződéskötés megtagadása
o lehet közvetett (kevésbé előnyös helyzet biztosítása) vagy közvetlen (látszólag
semleges döntés vagy feltétel alkalmazása, ha az nem alapszik objektíven
igazolható megfontoláson)
o bizonyítási teher megfordul
o elsődleges jogvédelmi eszköz a magánjogban: közvetett szerződéskötési
kötelezettség

36
 • 4. a becsülethez és a jóhírnévhez való jog
o a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi
megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában
indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás (de a bírálat önmagában nem)
o a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó
és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis
színben tüntet fel (sajátos jogkövetkezmény: sajtó-helyreigazítás)
o a személy társadalmi megítélését védi
• 5. a magántitokhoz való jog
o a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok
oltalmára
o a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan
megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen
személlyel való közlése
• 6. személyes adatok védelméhez való jog:
o magántitok másik része
o szabályozás: info tv. + GDPR
• 7. üzleti titok védelméhez való jog
o kikerült a Ptk-ból, külön törvényben szabályozott (2018. évi LIV. törvény az
üzleti titok védelméről)
o üzleti titok, know-how: inkább versenyjogi kérdéskör
• 8. a névviseléshez való jog
o az identitás megjelenítése a társadalom felé, ezért különösen érzékeny –
erőteljes családjogi vonatkozások
o irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó
tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges
jogi érdekének sérelmével
§ ha a (nem felvett) neve összetéveszthető a már korábban is hasonló
tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére
a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással
vagy elhagyással használható
• 9. a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
o képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett
személy hozzájárulása szükséges
o nincs szükség a hozzájárulásra tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről
készült felvétel esetén
o közszereplők ld. fent
• *a Ptk. szabályozza a kegyeleti jogot is
o meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a
hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített
o a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti (több
örökös: hagyatékból való részesedés arányában)
5) A személyiségi jogok megsértésének szankciói
• Felróhatóságtól független (objektív) szankciók
o nincs helye kimentésnek
o Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési
időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti
§ a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását
§ a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől

37
 § azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson
saját költségén megfelelő nyilvánosságot
§ a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot
helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy
jogsértő mivoltától való megfosztását
§ azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt
engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint
o ha közig. jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, e szankciókat a
közhatalmi jogkört gyakorló jogi személlyel szemben kell érvényesíteni (ha ez
nem jogi személy, a szankciókat azzal a jogi személyiséggel rendelkező
közigazgatási szervvel szemben kell érvényesíteni, amelynek keretében az
eljárt közigazgatási szerv működik)
o ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot,
e szankciókat a bírósággall/ Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni
(ha az eljárt bíróság nem jogi személy, akkor azzal a bírósággal szemben,
amelynek elnöke a bírák tekintetében az általános munkáltatói jogkört
gyakorolja)
• 2. Kártérítés (szubjektív szankció)
o csak vagyoni károk esetén
o a megtérítés a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai alapján
követelhető
• 3. Sérelemdíj (szubjektív szankció)
o kompenzáció és elégtétel a személyiségi jog megsértésében álló nem vagyoni
sérelemért
o (a nemvagyoni kártérítést az új Ptk (2013) kivezette a rendszerből és helyette
vezette be a sérelemdíjat)
o közvetlen cél:
§ ne tételezzünk kárt (nemvagyoni kárként) ott, ahol fogalmilag nincs
§ a hátrány megkövetelése ne legyen a szankcionálás feltétele (tehát jog
nem vár el tényleges hátrányt ; érzelmi megrázkódtatást vagy
szenvedést sem)
o a fizetésre kötelezés feltételeire a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni
o a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány
bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges
o mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza
meg
o mérlegelési szempontok: jogsértés súlya, ismétlődő jellege, felróhatóság
mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása
6) A személyiségi jogok érvényesítése
• személyesen lehet érvényesíteni
o a jogsértésből eredő személyhez kötött követelések nem engedményezhetőek
(felróhatóságtól független szankciók, sérelemdíj)
o engedményezhetőek, amennyiben vagyoni jellegűek (jogsértéssel elért vagyoni
előny elvonása, kártérítés)
• a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen
korlátozott személy önállóan felléphet
• kivételek a személyes érvényesítés alól:
o a cselekvőképtelen nevében törvényes képviselője léphet fel
o az ismeretlen helyen távollévő esetében: hozzátartozója vagy gondnoka

38
 o ügyész keresetindítása közérdek sérelme esetén:
§ szükséges a jogosult hozzájárulása (önrendelkezési jog miatt)
§ az ügyész a felróhatóságtól független szankciókat érvényesítheti
§ a jogsértéssel elért vagyoni előnyt közérdekű célra kell átengedni
o kollektív személyiségi jogvédelem gyűlöletbeszéd esetén
§ csak bizonyos alapjogok esetében indokolt lehetővé tenni, ellenkező
esetben a véleménynyilvánítás szabadsága szenvedne sérelmet
• A közösség bármely tagja jogosult személyiségi jogát érvényesíteni a személyisége
lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai,
faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy
nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó
jogsérelem esetén
o a jogsértés megtörténtétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül
o valamennyi szankciót lehet érvényesíteni (kivéve: a jogsértéssel elért vagyoni
előny átengedése)
o ügyész is indíthat e körben keresetet a 30 napos határidőn túl is, az elévülési
időn belül (és itt nem kell a jogosult hozzájárulása)

A10.A szerzői és iparjogvédelem a magyar jogrendszerben, e jogviszonyok

szerkezete és fajtái. Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how). A szerzői
jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyak hasznosítására irányuló szerződések
sajátosságai. A franchise (jogbérleti) szerződés

1) A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben

• szerzői jog + iparjogvédelem = szellemi alkotások joga / szellemi tulajdonjog
• jogterület nemzetközi jellege: számos nemzetközi egyezmény él (jogegységesítés)
• polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe
• részletszabályozás nem a magánjogi kódexekben, hanem az oltalmi tárgyakra
vonatkozó külön törvényekben (mögöttes jsz-ok)
• a jogviszonyokat az alkotáscentrikus megközelítés jellemzi
• polgári jog más területeihez fűződő kapcsolatok:
o egyes személyiségvédelmi eszközök a szerzői jogban (pl. alkotói minőséghez
való jog, névhez való jog, a jóhírű védjegyeket védő oltalom a jó hírnévhez jog
„minősített esete" stb.)
o a jogosultságok a tulajdonjog abszolút jellegével mutatnak hasonlóságot
(persze vannak időbeli, területi, közérdekű korlátok pl. védelmi, területi
hatály...stb.)
• jogterület kettős kötődése: személyiségi és vagyoni elemei együttesen érvényesülnek
• 2 fő terület: szerzői jog és iparjogvédelem
o szerzői jog:
§ a művészet, irodalomtudomány területén létrehozott alkotások védelme
§ oltalmi tárgyak (közvetett szabályozási tárgy, melynek jogosultját
szerzői jogi és iparjogvédelmi törvények alapján abszolút szerkezetű,
kizárólagos jogok illetik meg, személyi és vagyoni jogok tekintetében)
• szerzői mű
• szomszédos és más kapcsolódó jogi teljesítmények
o iparjogvédelem
§ heterogénebb terület

39
 § szabályozás: alkotások, vállalat-és árujelzők, védjegyek, földrajzi
árujelzők
§ nem művészi, esztétikai megközelítés, hanem elsősorban tudományos-
műszaki jellegű alkotások
§ alkotóhoz való kötődés kevésbé szoros (objektívabb értékelés), erősebb
gazdasági-vagyoni mozzanat
§ magyar jogrendszerben létező iparjogvédelmi formák:
• műszaki alkotások körében:
o szabadalom
o kiegészítő oltalmi tanúsítvány
o növényfajta-oltalom
o használati minta-oltalom
o formatervezési mintaoltalom
o elektronikai félvezetők (chipek) topográfiájának oltalma
• vállalat és árujelzők körében:
o védjegy
o földrajzi árujelző
o kereskedelmi név
• + üzleti titok, know-how
• más jogágak is szerepet játszanak + jogon kívüli szervezeti-gazdasági tényezők is
o fontos kapcsolódás a versenyjoggal (jellegbitorlás)
§ ellentmondásos, mert a szellemi alkotások joga törvényi monopóliumot
biztosít, a versenyjog pedig a monopóliumok kialakulása ellen küzd
§ ugyanakkor versenyjog része: tisztességtelen piaci magatartások tilalma
o büntetőjog: a jogosultságok legsúlyosabb megsértési formáit rendeli büntetni
(szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények pl. iparjogvédelmi jogok
megsértése, versenytárs utánzása)
o közigazgatási jog: az SZTNH előtti eljárások az Ákr. szerint folynak, az egyes
törvények csak az eltérésekről rendelkeznek
o európai uniós jog
§ Párizsi Uniós Egyezmények, Berni Uniós Egyezmények, TRIPS
Egyezmény
2) Jogviszonyok szerkezete és fajtái
• alkotás elkészítése
o munkaszerződés, megbízási szerződés, kutatási szerződés...stb. = jogcímet
biztosít az alkotó számára a mű/megoldás létrehozására
§ ezeket nem a szellemi alkotások joga szabályozza, mert ezek relatív
szerkezetű kötelmi jogviszonyok (jogosult + kötelezett egymással
szemben jogosultak és kötelezettek)
o de ilyen jogviszony nélkül is létrejöhetnek művek (saját elhatározásból,
kötelezettség nélkül), a jogi szabályozáson kívül esik
• 2. kész alkotáson fennálló vagy arra megszerezhető jogok
o szellemi alkotások jogának fókuszában ezek állnak
o már abszolút szerkezetű jogviszonyok (egy jogosult, mindenki más kötelezett)
• 3. a kész alkotás felhasználására, hasznosítására irányuló tevékenységek
o ezek ismét relatív szerkezetű kötelmi jogviszonyok: az alkotás jogosultja
meghatározott személy(ek) számára biztosítja a szellemi alkotáson fennálló
jogok gyakorlását

40
 o fontos szerepet kapnak a gazdasági élet szerződéseinek tipikus jogintézményei
is (befektetési, szindikátusi, szerződési biztosítéki elemek..stb.), és ezek már
távol esnek a szellelmi alkotások szabályozási területén
3) Üzleti titok és védett ismeret (know-how)
• üzleti titok
o = a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos, nem közismert vagy az
érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen
hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás stb.,
amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben
általában elvárható magatartást tanúsítja
• know-how
o = üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki,
gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek
összeállítása
o rögzített, vagyoni értéket képviselő, gazdaságilag hasznosítható, még nem
közismert üzleti ismeret
• közös
o 2018-ban kikerültek a Ptk-ból, külön tv: az üzleti titok védelméről
o vagyoni jog lett, ami forgalomképes és átruházható (korábban személyiségi
jogok körében volt szabályozva)
o a jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére
és nyilvánosságra hozatalára
o üzleti titokhoz fűződő jog megsértése = aki az üzleti titkot jogosulatlanul
megszerzi, hasznosítja vagy felfedi
§ kivéve, HA
• jogosulttól független fejlesztéssel, felfedezéssel, alkotással
szerezték meg
• jogszerűen megszerzett termék, ill. igénybevett szolgáltatás
vizsgálatával, elemzésével vagy tesztelésével szerezték meg
• a védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és
megoldások kivételével a munkavállalóknak vagy a
munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a
konzultációhoz való jogának meghatározott célból, a szükséges
mértékben történő gyakorlásával szerezték meg
• ha egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével
összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható
magatartással szerezték meg
• ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését
közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja
elő, vagy teszi lehetővé
§ szankcionálás
• felróhatóságtól független objektív szankciók (pl. jogsértés
abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől;
jogsértő áru megsemmisítését vagy kivonását a forgalomból;
jogsértő általi adatszolgáltatást ...stb.)
• szubjektív szankciók: pénzbeli ellentételezés, kártérítés
4) A szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyak hasznosítására irányuló szerződések
sajátosságai
• értékesítés (ellenérték fejében történő átruházás):
o tehát jogátruházó szerződéssel

41
 o vagyoni jogok átruházására irányul, ha az oltalmi tárgyhoz fűződő vagyoni
jogok átruházhatók (forgalomképesek) pl. földrajzi árujelzők
forgalomképtelenek
o jogosult személyében jogutódlás következik be
§ ellenérték fejében véglegesen lemond a jogokról a jogszerző javára, és
így a jogszerző válik jogosulttá
o iparjogvédelmi oltalmak esetében: lajstromban való átvezetés
o szerzői jogban: főszabály szerint nem lehetséges, csak kivételes esetekben (pl.
szoftver, film, adatbázis), és itt nincs szükség hatósági nyilvántartásba vételre
(mert nincs is nyilvántartás)
o jogszavatosság: hogy 3. személy joga nem akadályozza
• licencia-szerződés útján történő hasznosítás
o szűk értelemben vett felhasználásnak csak ezt tekintjük
o a jogosult engedélye alapján az engedély terjedelmének megfelelő hasznosítási
jog keletkezik az engedélyesnél
o jogszavatosság és kellékszavatosság
o itt:
§ szerzői jog: felhasználási szerződés
§ szabadalom és mintaoltalmak: hasznosítási szerződés
§ védjegy: használati szerződés
o a licencia sui generis, Ptk-n kívüli szerződéstípus
o nem átruházási, hanem engedélyezési jelleg
o akkor van rá szükség, ha a szellemi alkotás hasznosítója nem az alkotás
elsődleges jogosultja (a szerző, a lajstromba vett a szabadalmas,
védjegyjogosult, stb.), hanem további személy
o kevés a közös szabály a különböző tv-ek által szabályozott licenciák között;
még alapvető kötelmi jogi kérdésekben is fellelhető eltérés (pl. a szerzői
jogban érvényességi kellék az írásba foglalás, az iparjogvédelemnél nem)
o jelentősebb tartalmi eltérések is fennállnak: pl. a kellékszavatosság alapvető
jelentőségű kérdés egy szabadalom-hasznosítási szerzdésnél, addig ez egy
védjegy-használati licencia esetében értelmezhetetlen kérdés
o jellemző közös szabály:
§ pl. a visszterhesség vélelme és a jogszavatosság fennállása az
elsődleges jogosult oldalán
§ jellemző szabályozási kérdés az engedély, ill, hasznosítási jog (időbeli,
földrajzi, tárgyi) terjedelme + az, hogy az engedélyes kizárólagos, vagy
az elsődleges jogosultévál párhuzamos engedélyt kap, illetve hogy azt
további al-licenciába adhatja-e vagy sem
o díjazási szerződés:
§ szolgálati mű, ill. találmány esetén a díjazás módjára irányul
• alkotót milyen díj illeti meg abból a bevételből, amit a
munkáltató a hasznosítással elér
§ a munkaviszonyban álló alkotóval kötik, ha a munkaköri kötelessége
körében létrehozta az oltalmi tárgyat, azt átadta a munkáltatónak, és a
munkáltató az őt megillető vagyoni jog alapján hasznosítja azt
§ szolgálati mű esetén (szerzői jog): nincs kötelező díjazás (diszpozitív)
§ szolgálati találmány esetén: kötelező díjazás, amely előre is kiköthető
5) A franchise (jogbérleti) szerződés
• jogbérletbe adó kötelezettségei:

42
 o szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, ill. védett
ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok
engedélyezése
o a szerződés hatálya alatt biztosítja a jogbérletbe vevő számára a franchise
működtetéséhez szükséges ezen jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását
• jogbérletbe vevő kötelezettsége:
o termékeknek, ill. szolgáltatásoknak felhasználásával, hasznosításával vagy
használatával történő előállítása, értékesítése (saját nevében és saját javára)
o díj fizetése
o rendelkezésre bocsátott ismeret megóvása
o a terméket vagy alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által
meghatározott személytől köteles beszerezni (jogbérletbe adó ellátási
kötelezettsége), és ha a jogbérletbe adó megrendelést nem teljesíti, a
jogbérletbe vevő jogosult azt máshonnan beszerezni
o a felek kötelesek a felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel
létrehozott hálózat és az előállított, ill. értékesített termékek és szolgáltatások
jóhírnevét megóvni
• jogbérletbe adó jogai:
o utasítási jog
§ a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a
hálózat és az előállított, ill értékesített dolog jóhírnevének megóvásával
kapcsolatban
§ célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás esetén a jogbérletbe vevő
köteles őt figyelmeztetni
§ ha a figyelmeztetés ellenére fenntartja, a jogbérletbe vevő köteles azt
teljesíteni, de az abból eredő károkért a jogbérletbe adó felel
§ köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jsz.
vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné
mások személyét vagy vagyonát
o ellenőrzési jog
§ a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni
• a szerződés megszűnése
o rendes felmondás
• bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja
• felmondási idő sávosan hosszabbodik: a szerződés 1. évében 1
hónap, a 2. évében 2 hónap, a 3. és az azt követő években 3
hónap
§ a szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és
iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó
felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik

43
 A11.A szerzői alkotás kritériumai. A szerzőség fogalma.

1) Bevezetés:
• szerzői jog: széles értelemben vett művészeti, tudományos és irodalmi területen
keletkezett művek jogi védelmét biztosítja
• magában foglalja a szűkebb értelemben vett szerzői jogot és az ún. kapcsolódó
(szomszédos jogokat)
2) A szerzői mű, mint a szerzői jogi védelem tárgya
• szerzői mű fogalma:
o Minden alkotás, létrejötténél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, amely
az irodalom, tudomány, művészet területén jön létre
§ létrejötténél fogva: nincs levédetés vagy nyilvántartásba vétel
§ rendszerint rögzített formában jelenik meg, de nem feltétel
• ilyennek minősül különösen (nem kimerítő felsorolás)
o irodalmi (pl. szépirodalmi) mű
o nyilvánosan tartott beszéd
o szoftver
o színmű, zenemű
o rádió-és televíziójáték, filmalkotás
o rajzolás, festés, szobrászat, fotóművészeti alkotás - térkép, műszaki
létesítmény terve
o jelmez, díszlet
o gyűjteményes műnek minősülő adatbázis
§ adatbázisok két jogcímen is élvezhetnek jogvédelmet az Szjt.
alapján:
• 1. a gyűjteményes műnek minsülő adatbázisok szerzői jogi
oltalomban is részesülhetnek, ha önálló művek, adatok vagy
egyéb tartalmi elemek szisztematikus elrendezése (pl. egy
tematikus múzeumi kiállítás) mögött a gyűjtő/szerkesztő
(kompilátor) kreatív gondolata, egyéni-eredeti
alkotómunkája rejlik à
o a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg, a
gyűjteménybe foglalt tartalmi elemeken esetlegesen
fennálló szerzői jogoktól függetlenül
• 2. az ún. sui generis adatbázis (kapcsolódó jogi
teljesítmény) védelmének alapját a gazdasági vagy időbeli
ráfordítás adja (pl. digitális jogtár).
o adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi
elemek szerint elrendezett gyűjteményét jelenti,
amelynek egyes elemeihez egyedileg hozzá lehet
férni.
o A sui generis adatbázis-védelem feltétele, hogy az
adatbázis elemeit képező művek, adatok vagy egyéb
tartalmi elemek megszerzése, ellenőrzése vagy
megjelenítése jelentős ráfordítást igényeljen.
• kivételek a szerzői jogi védelem alól:
o 1. a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy
hatósági határozatok, közlemények, ügyiratok

44
 o 2. sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek,
történelmi tények és események (de az újságcikkek, tankönyvek igen!)
o 3. ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai
művelet (de az azt tartalmazó tudományos cikk igen!)
o 4. folklór kifejeződései
• az oltalom feltétele: egyéni, eredeti jelleg
o szerzői jogi védelem:
§ nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az
alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől
§ alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni-eredeti
jellege alapján illeti meg
• nincs meghatározva, hogy mi az, hogy egyedi, eredeti
o szerzői jogi védelem alatt áll
§ (az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül)
§ más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha
annak egyéni, eredeti jellege van
• A szerzői jogi védelem keletkezése
o a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzőt
o automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik
§ (vagyis nincs szükség “levédetésre”, nyilvántartásba vételre,
összehasonlítva az iparjogvédelemmel)
o ennek ellenére bevett gyakorlat a copyright jel használata, de ennek Mo-n
semmilyen joghatása nincsen
o a vita esetén à bírósági út:
§ bizonyítani kell az alkotással kapcsolatos tényeket és
körülményeket, de az ellenkező bizonyításig azt kell szerzőnek
tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön feltüntették
o hatékonyabb jogvédelmet kínál ugyanakkor az a lehetőség, hogy a szerző
kérheti az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SzTNH) művének ún.
önkéntes műnyilvántartásba vételét
§ a kiállított tanúsítvány nem keletkeztet szerzői jogi védelmet, csak
azt bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett szerzői mű az akkori
tartalommal létezett
o a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át
részesülnek védelemben
3) A szerzőség fogalma:
• A szerző:
o Aki a művet megalkotta
o főszabály szerint azt a természetes személyt illeti meg
§ tehát jogi személy által generált mű (pl. gépi nyersfordítás) nem
minősül szerzői műnek
§ nem minősül szerzőnek az a megrendelő sem, aki nem vett részt a mű
tényleges létrehozásában
§ nem függ az alkotó életkorától
- (polgári jogilag cselekvőképtelen személy is lehet szerző,
annyival, hogy, szerzői jogaival a törvényes képviselője
rendelkezhet)
o az alkotón kívül más személy is válhat - jogutódlással - szerzői jog
jogosultjává
§ pl. a jogosult vagyoni jogait másra átruházza (kivételes lehetőség)

45
 § pl. öröklés
§ pl. jogi személyek közötti átruházás (tehát származékosan megillethet
jogi személyt is)
• Többszerzős művek:
o ha a mű több személy kreatív munkájának eredményeként jön létre à a
szerzői jog egyidejűleg több személyt illet meg
o alkotás folyamata és az egyes elemek önálló felhasználhatósága szerint 2 fő
csoport:
1. együttesen létrehozott művek:
- az egységes kész mű kapcsán képtelenség volna a szerzői
jogokat “megosztani” a szerzők között
a) pl. film: nem elképzelhető, hogy a forgatókönyvíró, a
rendező és az operatőr külön-külön gyakorolják szerzői
jogaikat, adott esetben ellentétesen
- a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt
illeti meg a szerzői jog, akinek vagy amelynek
kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki
vagy amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta
- védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első
napjától számított 70 év
2. elválasztható folyamatokkal létrehozott művek (közös művek)
- amikor az alkotáson belül az alkotói folyamatok elválaszthatók
§ (pl. egy dalnál zeneszerző és szövegíró)
- védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év
első napjától kell számítani
- e csoporton belül is két féle mű:
a) összekapcsolt mű
§ részei önállóan is felhasználhatók
• pl. költők verseiből álló verseskötet
§ a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan
gyakorolhatók
§ valamely részének más művel való
összekapcsolásához valamennyi szerzőjének
hozzájárulása szükséges
b) szerzőtársak műve
§ a mű részei nem használhatók fel önállóan à a
szerzői jog együttesen (és kétség esetén egyenlő
arányban) illeti meg a szerzőtársakat
§ a szerzői jog megsértése esetén bármelyikük
önállóan felléphet
• pl. több kutató által jegyzett tudományos
publikáció, amelyben a közös alkotási
folyamat egységesen az egész műre
vonatkozik
4) Egyéb szerzői jogi jogosultak:
• a szerzőtől eltérő személy is válhat származékos módon a szerzői vagyoni jogok
jogosultjává
o ez kivételes, mivel a szerzői vagyoni jogok főszabály szerint
forgalomképtelenek
• átruházásra, átszállásra (élők között) csak az alábbi művek esetében kerülhet sor:

46
 o munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként létrehozott mű (szolgálati
mű)
o szoftver
o adatbázis
o film
o reklámozás céljára létrehozott mű
• Szolgálati mű:
o a mű létrehozása munkaviszonyból folyó kötelezettség (pl. alkalmazott
informatikus programozó)
o eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával
§ a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg
§ a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak
minősül
o a létrejött mű esetén a munkáltató a jogosult a művet felhasználni (pl.
többszörözni, terjeszteni), 3. személynek engedélyt adni a felhasználásra, ill.
jogait másra átruházni
o a szerzőt a munkáltató általi felhasználás esetén nem illeti meg díjzás
§ (mert a jogdíj a munkabér részét képezi)
o de ha 3. személynek engedélyt ad a felhasználásra, illetve a vagyoni jogokat
átruházza à a szerző munkavállalót külön díjazásban kell részesíteni
§ (kivéve az adatbázis és a szoftver esetében)
• Szoftver:
o mindazok a személyek, akik alkotó módon vesznek részt a szoftver
kifejlesztésében
§ à szerzők
o mivel gyakran megrendelésre készül el, az szjtv. lehetvé teszi, hogy a szerző
átruházhassa vagyoni jogait, a gyakorlatban jellemzően a megrendelőre
• Gyűjteményes mű
o a gyűjteményes műnek minsülő adatbázis szerzői jogi védelme:
§ a szerzőt (szerkesztőt)
§ a sui generis oltalom (ld. fent) pedig az adatbázis előállítóját illeti meg.
- azt a természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely saját
nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis elállítását,
gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
• Reklámozás céljára készített mű:
o a szerző sajátos helyzetben van:
§ az alkotását előre meghatározott célra használják fel és
§ fórumon mutatják be
o az szjtv biztosítja annak lehetőségét, hogy a szerző a vagyoni jogait a
megrendelőre átruházhassa
• Filmalkotás:
o ennek minősül különösen:
§ a mozifilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint
az animációs és az ismeretterjesztő film
o szerzőnek minősül:
§ filmrendező
§ film számára készült irodalmi és zenemű szerzője
§ figuratervező
§ mindazok, akik alkotó módon járultak hozzá a film egészének
kialakításához (pl. operatőr, jelmeztervező)

47
 o a vállalt kockázat ellentételezéseként a filmelőállítónak lehetősége van a
szerzők vagyoni jogainak megszerzésére
§ megfilmesítési szerződés kötése a szerzőkkel
§ a szerzők ezzel által átruházzák a producerre a filmalkotás
felhasználására és felhasználás engedélyezésére szolgáló jogokat.
- kivétel: a zenemű szerzője, akinek vagyoni jogait nem szerzi
meg a filmelállító
• Öröklés és jogutódlás:
o a vagyoni jogok átszállásának törvényben meghatározott további esete
o a szerző halála esetén a vagyoni jogok örökölhetők, akár végintézkedésen
alapuló, akár törvényes öröklés útján
§ ami a szerző halálát követő évtől számított 70 év ugyebár J

A12. A szerző személyiségi és vagyoni jogai. A szerzői jog korlátai.

1) Bevezető:
• a jogviszonyból közvetlenül kötelezettség nem származik, de
o a felhasználási szakaszban a jogosult kötelezettségeket is vállal
• a szerzői jogok személyhez fűződő jogokból és vagyoni jogokból állnak
o lehetővé teszik, hogy a művet a nyilvánosság megismerhesse és
o jogi védelmet biztosítanak
2) Személyhez fűződő jogok:
• A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a személyhez fűződő jogok összessége
• Forgalomképtelenek:
• nem ruházhatja át őket, ill.
• másra sem szállhatnak át
• nem mondhat le róluk
• a vagyoni jogok esetleges átszállása v. átruházása a személyhez
fűződő jogokat nem érinti
• Gyakorlása:
o szerző életben léte alatt: megsértése esetén a szerző léphet fel, illetve
meghatározott személyhez fűződő jogok védelmében a felhasználó is,
§ feltéve, hogy ehhez a szerző hozzájárult
o a szerző halálát követően:
§ védelmi időn belül: az gyakorolhatja, akit a szerző irodalmi,
tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott
§ védelmi idő letelte után: névjog megsértése esetén az érintett közös
jogkezelő szervezet vagy szerzői érdekképviseleti szervezet is felléphet
• 3 jogosultságból állnak: (részletesen csak ha kérdezik egyébként csak jogok nevét
felsorolni)
o 1. nyilvánosságra hozatal joga: a szerző maga dönthet arról, hogy
nyilvánosságra hozza-e művét
§ szjt védelemben részesíti a szerzőnek azon jogát, hogy művét addig
tartsa titokban, ameddig akarja
§ nyilv.ra hozatalt megelőzően: nyilv. számára a mű tartalmáról való
tájékoztatás csak a szerző hozzájárulásával adható
§ első nyilv.ra hozatallal megszűnik e jog
§ szerző visszavonhatja a hozzájárulást, illetve megtilthatja a már nyilv.ra
hozott mű további felhasználását

48
 - ez a döntés 3 feltételhez kötött:
a) alapos ok
b) nyilatkozat írásba foglalása
c) biztosíték adása
§ ha a szerző haláláig nem hozza nyilv.ra:
- törvényi vélelem áll be, miszerint ha a szerző vagy jogutódja
ellenkező nyilatkozatot nem tett vagy ha az ellenkezőjét
egyébként nem bizonyítják, akkor a művet úgy kell tekinteni,
hogy azt nyilvánosságra hozatalra szánta
o 2. névjog: maga dönthet arról, hogy nevét feltüntesse-e az alkotáson, ha igen
milyen módon pl:álnév
§ a szerző jogosult nevét bármilyen módon feltüntetni, és ezt a
felhasználótól is megkövetelni
§ lehetővé teszi a fellépést azzal szemben, aki szerzői minőségét kétségbe
vonja (szerzői minőség elismeréséhez való jog)
§ a jogérvényesítés különösen plágium esetén bír nagy jelentőséggel
§ kötelezettség a felhasználó számára: névfeltüntetés (pl: könyv kiadása
során, idézés)
o 3. mű egységének védelme: (integritáshoz való jog) jogosult fellépni művének
integritása, azaz egységének védelme érdekében
§ Védelem a művének eltorzításával, ill. olyan megváltoztatásával vagy
azzal kapcsolatos visszaéléssel szemben, amely a becsületére vagy
hírnevére sérelmes
§ megsértése 2 módon történhet:
- közvetlen beavatkozással: a szellemiség, mondandó megsértése,
torzítása
- közvetlen, fizikai beavatkozással: közvetlen, fizikai
beavatkozás (pl: fotó gúnyos eltorzítása)
3) Vagyoni jogok:
• a szerző kizárólagos jogosultsága a mű felhasználására és minden egyes felhasználás
engedélyezésére
o (főszabály szerint felhasználási szerződéssel)
• a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg
• főszabály szerint nem ruházható át (de ld. kivételek 11. tétel), nem lehet róla lemondani
o a hasznosítás à elsődlegesen nem átruházás, hanem engedélyezés útján
történik
§ az eredeti jogosult lehetőséget ad más személynek a vagyoni jog
gyakorlására
§ örökölhetők: róluk halál esetére rendelkezni lehet
• vagyoni jog gyakorlásának (felhasználásnak) jellemző formái:
o 1. többszörözés joga:
§ a mű anyagi hordozón (pl. papíron) való, közvetlen vagy közvetett
módon, időleges vagy végleges, analóg vagy digitális formában
történő rögzítése, valamint 1 v. több másolat készítése
§ pl. könyv fénymásolóval történő lemásolása, beszkennelése
o 2. terjeszés joga

49
 § a mű eredeti példányának vagy töbszörözött (tehát másolt)
példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tetele,
forgalomba hozatallal vagy arra történő felkínálással
• pl.műpéldány átruházása, bérbeadása (filmkölcsönzés)
§ korlátja a jogkimerülés (ld. lentebb)
o 3. nyilvános előadás joga
§ a mű érzékelhetővé (láthatóvá, hallhatóvá) tétele a jelenlévők
számára
• személyes előadóművészi teljesítménnyel (előadással)
• műszaki eszköz segítségével
o pl. mű színpadi előadása, hangverseny előadása
§ tv. által meghatározott esetekben az előadás nem engedélyköteles
(pl. iskolai ünnepély)
o 4. nyilvánossághoz közvetítés joga
§ mű érzékelhetővé tétele a távollevők számára
• sugárzással (pl. műholdon)
• más módon (pl. interneten keresztül)
o 5. átdolgozás joga
§ a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az
eredeti műből más mű jön létre (származékos mű)
§ pl. mű fordítása, színpadi/zenei feldolgozása, megfilmesítése
o 6. merchandising jog
§ a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak (figura) kereskedelmi
hasznosítása à pl. Mickey egér ruhaneműkön történő feltüntetése
o 7. kiállítás joga:
§ elsősorban dologi műpéldányok (festmények, szobrok) bemutatása
nyilvános helyen (pl. múzeumban)
• Engedélyezés nélküli díjigények:
o Meghatározott esetekben a felhasználásért megfelelő díjazás illeti meg
anélkül, hogy az engedélyezésre kizárólagos joga volna
§ díjazásról csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le
o Esetei:
§ kép- és hanghordozóra való magáncélú másolás à üres-hordozó
jogdíj (CD)
§ video- és hangfelvételbérlet à video és hangfelvételbérlet jogdíja
(videotéka)
§ nyilvános haszonkölcsönbe adás à nyilvános haszonkölcsönbe
adásra tekintettel fennálló jogdíj (könyvtár)
4) A szerzői jog korlátai:
• más művének felhasználásához a szerző engedélye szükséges (főszabály szerint) +
szerzői jogdíjat kell fizetni
• korlátok:

50
 o védelmi idő intézménye: a szerzői jogi oltalom fennállásának időtartamával
korlátozza a kizárólagos jogok gyakorlását
o szabad felhasználás (közérdek: oktatás, művelődés, tudományos kutatás,
szabad információhoz jutás)
o kiemelten fontos: magáncélú másolat à a szerző/jogosult köteles eltűrni a
mű engedély nélküli és ingyenes felhasználását, de csak a célhoz szükséges
mértékben és módon
• jogkimerülés:
o ha a szerző akár adásvétellel, akár a tulajdonjog más módon történő
átruházásával (pl. ajándékozás), a művet hordozó konkrét műpéldányt (pl.
DVD lemezt) forgalomba hozza az EGT területén
§ ezen műpéldány tekintetében a terjesztés jogát a továbbiakban nem
gyakorolhatja, azaz nem akadályozhatja az “áruvá” vált művének
további kereskedelmét, és ezután további díjigényre sincs joga
o a mű terjesztésére és annak engedélyezésére kizárólag a szerző adhat
engedélyt à pl. könyvesboltba a könyv a szerző kiadónak adott engedélye
útján kerülnek
• védelmi idő:
a. szerzői jog esetén:
o a szerző életében és a halálát követő 70 éven át részesíti védelemben
§ a szerző (több szerző esetén az utolsó elhunyt szerzőtárs) halálát
követő év első napjától kell számolni
§ ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első
nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított 70 év
§ közös mű esetén: első nyilvánosságra hozatalát követő év első
napjától számított 70 év
o hátrahagyott mű esetén: nyilvánosságra hozataltól számított 25 év
o a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik: bárki engedély nélkül
felhasználhatja, átdolgozhatja...stb.
§ de az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő
lejártára tekintet nélkül felléphet az örökös vagy az érintett közös
jogkezelő szervezet, ill. érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás
sértené a szerző névfeltüntetési jogát
b. az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók jogainak védelmi idege
bizonyos esetekben 70 év és a kezdőpont eltér (műfajonként) (pl:
hangfelvételnél: forgalomba hozatal napja)
• szabad felhasználás:
o ha a felhasználó jsz. felhatalmazása alapján a nyilvánsoságra hozott műveket
engedély és díjfizetés nélkül felhasználhatja
o szjtv. az eseteit kimerítő jelleggel határozza meg
o 3 feltétel (korlátok):
i. nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem
károsíthatja a szerző jogos érdekeit (pl: nem lehet magáncélú másolást
nagy mennyiségben végezni)

51
 ii. meg kell felelnie a tisztesség követelményének
iii. nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra
o legfontosabb esetei: (forrás + szerzőt minden esetben fel kell tüntetni)
§ 1. magáncélú másolás
• term. szem. magáncélra (saját részre vagy ismerősi kör
számára) másolatot készíthet a műről
• ellenértéke: “üreshordó-díj”
o célja: kárpótlás a jogosultnak a kiesett bevételekre
tekintettel pl: ilyet kell fizetni az üres adathordozók
(pl. USB stick) gyártóinak és importereinek
§ 2. intézményi célú másolás
• bizonyos szervek a művek felhasználása tekintetében
kedvezményeket kapnak: pl. nyilvános könyvtár,
felsőoktatási intézmény, múzeum, levéltár
§ 3. idézés
• a mű részlete egy adott műben az eredeti szöveghez hűen és
meghatározott célból, a célnak megfelelő terjedelemben
átvehető
§ 4. átvétel
• az idézést meghaladó mértékű, iskolai oktatás vagy
tudományos kutatás céljára történő felhasználás
§ 5. nyilvános előadások és politikai beszédek tájékoztatás céljára való
felhasználása
• minden olyan nyilvánosan tartott előadás vagy politikai
beszéd, amely élő előadásként vagy nyilvánossághoz
közvetített módon (pl. online) hangzik el
§ 6. cikkek és műsorok átvétele a sajtó világában
• szjtv. szerint lehetőség van egész cikk vagy sugárzott mű
sajtóban történő többszörözésére, nyilvánossághoz
közvetítésére akkor, ha az napi eseményekhez kapcsolódó,
időszerű gazdasági vagy politikai témáról szól
§ 7. egyes művek tájékoztatás céljára történő felhasználása
• ha a műveket csak az időszerű, napi eseményekkel
kapcsolatos tájékoztatás céljára használják fel
§ 8. előadásokhoz kapcsolódó egyes felhasználások
• a szerzői mű élő előadással való hozzáférhetővé tétele a
jelenlévők számára
o csak meghat. célból (pl. nemzeti ünnepek)
§ 9. ideiglenes többszörözés
• járulékos vagy közbenső időleges többszörözés (önálló
gazdasági jelentősége nincsen)

52
 A13. A szerzői joggal szomszédos jogi jogosultak jogállása, az adatbázis-
előállítók védelme.

1) Bevezetés:
• a szerzői művek legnagyobb részénél a közönség és a szerzők érdeke egyaránt az,
hogy a művek eljussanak a nyilvánossághoz, a célközönséghez
o de a szerzők többsége nem kíván a szervezési, üzleti kérdésekkel foglalkozni,
ezért külön vállalkozások alakultak ki, akik közreműködnek az előbbiben
• egyes szerzői műtípusok esetében (pl: film, szoftver) a szerzőnek egy külső személy
(pl: producer) együttműködésére van szükség egy-egy mű megszületéséhez
o kialakultak olyan tevékenységek, amelyek közvetlenül nem
alkotótevékenységek, de mégis jelentősek a mű felhasználása során (rögzítése,
terjesztése, eladása)
o ezen szereplők jogvédelmét a szerzőkhöz hasonló, azzal szomszédos módon
biztosítani kell
• Szomszédos jog: a szerzői művel szomszédos viszonyban álló teljesítményekre utal
o a szomszédos jogok védelme nem befolyásolhatja a szerzői jogok védelmét
§ a művön fennálló szerzői jog a szomszédos jogok fennállásától
független
• Kapcsolódó jog: a jogi oltalomban részesülő „tárgy” jogi védelme kapcsolódik a
szerzői művek jogi védelméhez
o pl. zenei produkción: zeneszerző és szövegíró a szerzői jogosultak, a
hangfelvétel-előállító szomszédos jogi jogosult
2) Szomszédos jogi jogosultak:
• előadóművészek
• hangfelvétel-előállítók
• rádiós és televíziós szervezetek
• filmelőállítók
• adatbázis előállítók
3) Előadóművészek
• előadóművészek: à pl: színészek, énekesek, táncosok
§ a szerző művet, egyéni-eredeti alkotást hoz létre,
§ az előadóművész ezt “csupán” közvetíti, reprodukálja, életre kelti
§ egyes műfajokban közreműködése elengedhetetlen (pl. film, zenemű,
táncmű)
§ (a sportoló nem!)
• személyhez fűződő jogai:
o névjog: együttes esetében az együttest, valamint annak vezetőjét, ill. a főbb
közreműködőket illeti meg
o teljesítmény integritásához való jog: védelem az előadás eltorzításával
kapcsolatban
o Ptk. ált. szabályaival oltalmazott egyéb személyiségi jogok
• vagyoni jogai:
o kizárólagos engedélyezési jellegűek:
§ elő előadás rögzítése (akár forgalomba hozatal, akár nyilvános eladás,
akár sugárzás céljára)
• már rögzített előadás többszörözése és terjesztése
• az előadás sugárzása vagy más módon közönséghez közvetítése

53
 o (kivéve, ha a sugárzott vagy közvetített előadás
forgalomba hozatal céljára engedélyezett rögzítésről
történt, vagy már maga is sugárzott előadás)
• a rögzített előadás lehívásra hozzáférhetővé tétele (gyakorlatilag
az interneten történ hozzáférhetővé tételt jelenti)
• védelmi idő:
o Rögzítetlen előadás esetén: megtartást követő év első napjától számított 50 év
o Rögzített előadás esetén:
§ ha nem hangfelvételben rögzítették: első nyilvánosságra hozatalt
követő év első napjától számított 50 év (ha nem hozták nyilvánosságra:
a létrehozástól számítjuk)
§ ha hangfelvételben rögzítették: első nyilvánosságra hozatalt követő év
első napjától számított 70 év
• filmek és egyéb audivizuális művek: (csak ha kérdezik)
o a létrehozás körülményeire, a gyártó befektetéseire tekintettel az ilyen művekre
vonatkozó jogok szélesebb körben ruházhatók át a gyártókra
§ pl. film, videoklip bármely audiovizuális rögzítéséhez egyszer
hozzájárult az előadóművész,
• a további hozzájárulást a film előállítójára ruházza át
4) Hangfelvétel-előállítók
• hangfelvétel-előállítók à pl:hanglemezgyártók vagy lemezkiadók
• hangfelvétel: előadások hangjainak vagy más (akár elektronikusan generált)
hangoknak a rögzítése
o csak a jogszerűen többszörözött és terjesztett hangfelvételt lehet kereskedelmi
célból kiadott hangfelvételnek tekinteni
• első előállító: az a személy, amely a rögzítést gazdaságilag kezdeményezi,
megszervezi és azért üzleti felelősséget visel
• személyhez fűződő joga: hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék
• vagyoni jogok:
o első előállító kizárólagos engedélyezési jogai az alábbi felhasználásokra:
§ többszörözésre pl: hangfelvételt tartalmazó rádióműsor rögzítése
• terjesztésre
• lehívásra, hozzáférhetővé tétele
• nyilvános haszonkölcsönbe, bérbeadása
o ezen jogok a belföldi forgalmazással nem merülnek ki
§ engedélyezési jog nélküli külön díjazási igények (másodlagos
felhasználás esetén:)
• meghatározott esetekben a felhasználásért megfelelő díjazás
illeti meg anélkül, hogy az engedélyezésre kizárólagos joga
volna à díjazásról csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le
• esetei:
o kép- és hanghordozóra való magáncélú másolás
o hangfelvétel sugárzása
• védelmi idő:
o hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított 70
évig vagy
o a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított 50 évig, ha ezalatt
nem hozták forgalomba a hangfelvételt
5) Rádiós és televíziós szervezetek

54
 • rádiós és televíziós szervezetek
o hangfelvétel-előállítókhoz hasonló szomszédos jogi jogállás
o jogvédelem lényege: a képeket, hangokat tartalmazó közvetítés, sugárzott adás
és a műsorszám a védelem tárgya
• személyhez fűződő jog: névjog
• vagyoni jogok:
o kizárólagos engedélyezési joga van (a felhasználáshoz kapcsolódó díjazás
vélelme mellett), hogy:
§ műsort: sugározzák, rögzítsék, többszörözzék, terjesszék, lehívásra
hozzáférhetővé tegyék
• védelmi idő:
o a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját
műsorok az első sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított 50
évig
§ ha nem hozták nyilvánosságra: a létrehozástól
6) Filmelőállítók
• filmelőállítók
o filmalkotások mint együttesen létrehozott művekre vonatkozó szerzői jogokat
a producer a film szerzőjétől megfilmesítési szerződés alapján megszerzi
§ a vagyoni jogok jogosultjává a producer válik (ez teljes szerzői jog,
nem szomszédos jog)
o korlátozott szomszédos jog illeti meg a filmelőállítót az olyan filmalkotás
von.-ban, amely nem minősül szerzői műnek (pl. egy műszaki munkafolyamat
lépéseit rögzítő film)
• a szomszédos jogai csak kizárólagos engedélyezési jogokból állnak (vagyoni jogok):
o többszörözzék, terjesszék, lehívásra hozzáférhetővé tegyék
• védelmi idő:
o az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított 50 évig, vagy
o a film elkészítését követő év első napjától számított 50 évig, ha ezalatt nem
hozták forgalomba a filmet
7) Kapcsolódó jog jogosultja: (sui generis védelem): adatbázis előállítók
• adatbázis előállítók
o adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer
vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek egyes elemeihez
egyedileg hozzá lehet férni
o a védelem jogosultja az adatbázis-elállító
§ nem egyéni-eredeti alkotást, ill. teljesítményt, hanem befektetést
(ráfordítást) véd a jogintézmény
§ a védelem tárgya az adatbázis teljes tartalma vagy annak akár
mennyiségi, akár minőségi szempontból jelentős része
• az adatbázis-védelem független az alkotóelemekre vonatkozó
szerzői, szomszédos vagy más kizárólagos jogoktól és
igényektől
• vagyoni jogok:
o a kapcsolódó jogi felhasználási módokra nézve csupán kizárólagos
engedélyezési jogok illetik meg a jogosultat (engedélyezési jog nélküli
díjigény nincs)
o hozzájárulása szükséges az alábbiakhoz:
§ kimásolás (másolat készítése útján többszörözés)
§ újrahasznosítás (nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel)

55
 • ez magában foglalja az adatbázis példányainak terjesztését
(forgalomba hozatal, import, bérbeadás) + tartalmának
nyilvánossághoz közvetítését.
§ a terjesztési jog nem foglalja magában a nyilvános haszonkölcsönbe
adás,
§ a nyilvánossághoz közvetítés pedig nem foglalja magában a sugárzás
engedélyezését
• védelmi idő:
o első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától (vagy ennek híján az
előállítás évének első napjától) számított 15 év
§ az adatbázis tartalmának jelentős ráfordítást mutató megváltoztatásával
újra kezdődik!
• kizárólagos jogot korlátozó kivételek:
o a jogszerű felhasználó cselekményei sem lehetnek indokolatlanul károsak a
jogosult jogos érdekeire, a rendes felhasználásra (pl. nem ronthatja annak
üzletét)
o szabad felhasználási esetei:
§ visszaélésszerű gyakorlását tiltó keretek itt is érvényesülnek
§ mindegyik esetben az adatbázis tartalmának jelentős részére vonatkozik
§ szabadon kimásolható (feltéve, ha az nem szolgálja közvetve sem
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját)
• pl: bírósági, továbbá hatósági eljárásban bizonyítás céljára, a
célnak megfelelő módon és mértékig

A14. A szabadalmazható találmány. A szabadalmi oltalom keletkezése és

megszűnése.
1) A szabadalmazható találmány:
• bevezetés:
o a szabadalmak oltalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény
(Szt.) szabályozza
o szabadalmi oltalom tárgya: találmány
• szabadalmazhatóság feltételei (vagyis milyen feltételeknek kell megfelelni, ahhoz,
hogy szabadalmazható találmány legyen valami) 3 feltétel: szabadalmazható
minden:
o 1. új
o 2. feltalálói tevékenységen alapuló
o 3. iparilag alkalmazható találmány (a technika bármely területén)
§ 1. feltétel: Új (újdonság):
• Szt. azt a megoldást tekinti újnak, amely az elsőbbségi
napon nem tartozott a technika állásához
o technika állásához tartozó: minden olyan megoldás,
amely a találmányra vonatkozó legelső bejelentés
időpontja (elsőbbsége) előtt bárhol (tehát a világ
bármely pontján) történt írásbeli közlés, szóbeli
ismertetés, gyakorlatba vétel (pl. sorozatgyártás)
újtán vagy bármely más módon bárki számára (akár
csak elvileg) hozzáférhetővé vált
o abszolút újdonságot követel

56
 • kulcsfontosságú az elsőbbség intézménye:
o erre a napra (többnyire a szabadalmi bejelentés
megtételének a napja) vetítve kell vizsgálni az
újdonság követelményének fennállását
o az elsőbbségi jogot élvező bejelentés nem utasítható
el az elsőbbségi nap és a szabadalom megadása
közötti eltelt időben felmerülő tények miatt (pl:
másik bejelentés, találmány közzététele stb.)
§ 2. feltétel: Feltalálói tevékenység:
• szakember számára ne legyen magától értetődő az új
megoldás a korábban rendelkezésre álló ismeretek alapján
o a technika állásához képest szakember számára nem
nyilvánvaló
o (találmány tükrözzön olyan kreativitást, amelynek
hiányában más korábban még nem volt képes
feltalálni az adott megoldást)
o megállapítása összetett, mert beemel egy szubjektív
elemet: a szakember tudásszintjének meghatározása
nem pontosan definiálható
§ 3. feltétel: Ipari alkalmazhatóság:
• ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamelyik ágában
előállítható, ill. használható
• a találmányt megvalósító eljárás vagy termék
reprodukálható, pl: termék esetén nem csak 1db létezik
belőle
• ezzel határolható el a találmány a szerzői jogi védelem alá
tartozó szellemi alkotásoktól, ahol nem követelmény a
műszaki jelleg
• nem szabadalmazható: „nem minősülhet szabadalmazható találmánynak (ha azt
kizárólag e minőségükben igénylik rájuk)”
o felfedezés (mert ez nem emberi alkotás, hanem embertől független létező
felismerése, leírása stb.)
o tudományos elmélet, matematikai módszer (mert ez nem gyakorlati
megoldás, hanem annak elméleti megalapozása)
o szellemi tevékenységre, üzletvitelre vonatkozó terv/szabály/eljárás
o számítógépi program (szerzői jog védi)
o ha gazdasági tevékenység körében való hasznosítása a közrendbe,
közerkölcsbe ütközne (pl. ember klónozására vonatkozó eljárás) „nem
pusztán jogszabályba ütközés”
o növényfajták, állatfajták „ill. ezek előállítására szolgáló biológiai
eljárások” pl: keresztezések
2) A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése:
• keletkezése:
o hatósági eljárás lefolytatása szükséges: mert hatósági határozattal
keletkezik (pj-i jellegű tuljog-szerű jogviszonyt keletkeztet)
§ „lajstromba bejegyzésnek csak legitimáló hatása van, az nem
konstitutív (konstitutív a hatósági határozat, ami megadja)”
o ideiglenes oltalom: a bejelentés közzétételével keletkezik
o végleges oltalom: a szabadalom megadásával („hatósági határozat”)
keletkezik (időtartama: bejelentés napjából számított 20 év)

57
 § „utána még: kiegészítő oltalomban részesülhet (EK rendelet)”
o oltalom hatálya: visszahat a bejelentés napjára
• megadási eljárás: („csak vázlatosan”) célja az, hogy a szabadalmazási feltételek
fennállását vizsgálja
o egységes oltalom-megadási eljárás keretében történik:
o szabadalmi törvényben meghatározott eltérésekkel az Ákr. szabályait kell
alkalmazni
o közigazgatási úton a SZTNH határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs
§ de az oltalom megadása kérdésében hozott határozat
megváltoztatását a Fővárosi Törvényszéktől lehet kérni
o lépései:
§ 1. bejelentés benyújtása a SZTNH-hoz
• bejelentési és kutatási díj ellenében
• közzétételig visszavonható
• feltaláló kezdeményezheti főszab. szerin
• (bejelentési elsőbbség: általában a bejelentés napjához
kötődik)
§ 2. benyújtást követő vizsgálat és alaki vizsgálat,
• esetlegesen hiánypótlás à tartalmazza-e a bejelentési
kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot stb.
§ 3. újdonságkutatás à eredménye: újdonságkutatási jelentés
§ 4. bejelentés közzététele (bejelentéstől számított 18 hónap
elteltével)
• ekkor keletkezik az ideiglenes oltalom
§ 5. érdemi vizsgálat a bejelentő kérelmére
• találmány kielégíti-e törvényi a törvényi követelményeket,
bejelentés megfelel-e a törvényi feltételeknek
§ 6. szabadalom megadása
• „hatósági határozat (ezzel keletkezik a szabadalom, az csak
külön követelmény, hogy emellett a megadást be kell
jegyezni a lajstromba)
• ekkor keletkezik a végleges oltalom
• megszűnése:
o ideiglenes oltalom megszűnik (a bejelentés napjára visszaható hatállyal):
§ bejelentés jogerős elutasításával
§ fenntartási díj meg nem fizetésével
§ oltalomról való lemondással (ld. nem kéri az érdemi vizsgálatot)
o végleges oltalom megszűnik:
§ oltalmi idő lejártával (lejáratot követő napon)
• objektív ok
• 20 éves oltalmi idő lejártával(automatikusan) nincs
hosszabbítás (de kiegészítő oltalomban részesülhet)
§ fenntartási díj meg nem fizetésével (esedékességet követő napon)
• de ez „3 hónapon belül újra érvénybe helyezhető
(kérelemre)
§ oltalomról való lemondással (beérkezést követő napon, ill.
megjelölt korábbi időpontban)
§ szabadalom megsemmisítésével (bejelentésre visszaható hatállyal)
3) A szabadalmi oltalom hatálya

58
 • időbeli hatály:
o az oltalom az elsőbbségi napra visszaható hatállyal keletkezik: eredményes
bejelentés esetén
o tehát a megadás pillanatában már évek óta érvényes szabadalomról van szó
o időtartam: bejelentés napjától számított 20 év
• területi hatály:
o a szabadalmi oltalom territoriális hatályú: az SzTNH által megadott
szabadalmi oltalom Magyarország területén érvényes
o ha a feltaláló további országokban kíván ugyanarra a találmányra
szabadalmat szerezni, akkor ezekben az országokban is bejelentést kell
tennie

A15. A szabadalmi jogviszony tartalma és korlátai.

1) A szabadalmi jogviszony tartalma:

• a szabadalmi jogviszony alanyai: (csak akkor kell ha kérdezik)
o feltaláló
§ az a term. személy aki a találmányt megalkotta (bejelentésben eredetileg
feltalálóként szerepelt vagy a lajstrom feltalálóként tüntet fel)
§ közös találmány esetén: szerzőség részaránya főszabályként egyenlő
o szabadalmas
§ szabadalom jogosultja: aki a találmányt elsőbbséggel jelentette be
§ jogi személy is lehet
§ a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg
• tehát nem feltétlenül a feltaláló (ld: szolgálati találmány)
o szolgálati találmány: pl. feltaláló egy innovatív
vállalkozás alkalmazottja, és munkaviszony
keretében, munkaköri kötelezettség alapján
hozza létre a szabadalmaztatható megoldást
§ közös találmány esetén: szabadalom közösen illeti meg őket, szabadalmi
igény részaránya főszabályként egyenlő
• feltaláló jogai:
o legfontosabb joga: a szabadalmi igény:
§ az a lehetőség, hogy a találmányára megszerezze a szabadalmat (más
javára erről lemondhat)
o névjog
o nyilvánosságra hozatal joga
• szabadalmas jogai:
§ személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek, vagyoni jogok
forgalomképesek
§ szankcionálása (ún. bitorlásnál): személyiségi jogok megsértésének
szankcióihoz hasonlóan vannak objektív szankciók, ill. szubjektív
szankciók közül kártérítés
o személyhez fűződő jogai:
§ név feltüntetéséhez való jog:
• fel kell tüntetni a nevét a „szabadalmi iratokon”
§ nyilvánosságra hozatal:
• határoz arról, hogy a bejelentés közzététele előtt nyilvánosságra
hozható-e
o vagyoni jogai:

59
 § kizárólagos hasznosítási joga van:
• bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül:
o találmány tárgyát képező terméket: előállítja, használja,
forgalomba hozza, ill. forgalomba hozatalra ajánlja „ill. e
célból raktáron tartja, országba behozza”
• találmány tárgyát képező eljárást: használja, ill. használatra ajánlja
• találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított
terméket: előállítja, használja, forgalomba hozza, ill. forgalomba
hozatalra ajánlja „ill. e célból raktáron tartja, országba behozza”
• közvetett bitorlást valósít meg: találmány megvalósítása céljából a
találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt,
berendezést) átad, ill. átadásra ajánlja
o (kivéve: ha az kereskedelmi forgalomban kapható szokásos
áru)
§ joga van a hasznosítás átengedésére (hasznosítási szerződésben)
o [„ez licencia szerződés”]
§ joga van a szabadalom átruházására (vagyoni jogok átszállhatnak, ill.
átruházhatók)
• szabadalmas kötelezettségei:
o díjfizetési kötelezettség (bejelentési, kutatási, fenntartási):
§ fenntartási díj meg nem fizetésével:
o ideiglenes oltalom megszűnik (keletkezésére visszaható
hatállyal)
o végleges oltalom megszűnik (esedékességet követő napon)
§ „3 hónapon belül újra érvénybe helyezhető”
o Hasznosítási kötelezettség:
§ elmulasztásának jogkövetkezménye: kényszerengedély (hasznosítás
elmulasztása miatt)
2) A szabadalmi jogviszony korlátai:
• oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg (oltalom olyan termékre vagy
eljárásra terjed ki, melyben az igénypont összes jellemzője megvalósul)
• előhasználati jog:
o aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg: a találmány tárgyának belföldön,
jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében való előállítását vagy
használatát, ill. annak érdekében komoly előkészületet tett
§ „személyhez kötődő jogosultság”
o mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni: amíg nem bizonyítják, hogy az
előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói
tevékenységen alapul
o előhasználóval szemben az oltalom: az elsőbbség napján meglévő mértékig
hatálytalan
• továbbhasználati jog:
o aki az oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése között kezdte meg:
§ a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági
tevékenysége körében való előállítását vagy használatát, ill. annak
érdekében komoly előkészületet tett
• „előhasználat szabályai megfelelően alkalmazandók”
• tranziteszközök:
o viszonosság (csak itt) esetén az oltalom hatálya nem érvényesül:

60
 § olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, melyek: csak
átmenőben vannak az országban
§ olyan külföldi áruk tekintetében, melyek: belföldön nem kerülnek
forgalomba
• kényszerengedély:
o hasznosítás elmulasztása miatt:
§ kérelemre kell adni: ha a szabadalmas a bejelentéstől számított 4 év
• (ill. ha ez hosszabb: a megadástól számított 3 év alatt)
§ a találmányt az országban a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem
hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott
hasznosítási engedélyt (kivéve: ha mulasztását igazolja)
o a szabadalmak függősége miatt:
§ kérelemre kell adni: ha a találmány a gátló szabadalom megsértése
nélkül nem hasznosítható
• (feltéve, hogy számottevő gazdasági jelentőségű műszaki
előrelépést jelent)
o közös szabályok:
§ kérelmezőnek igazolnia kell, hogy:
• a feltételek fennállnak, ill. a találmányt kellő terjedelemben
hasznosítani tudja
§ csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges
hasznosításra adható
• (nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra)
§ „terjedelmét és tartalmát a bíróság állapítja meg
• (szabadalmasnak megfelelő díj jár)”
• Kivételek a kizárólagos jog hatálya alól:
o magánhasználat céljából végzett, ill. gazdasági tevékenység körén kívül eső
cselekmények
o találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekmények (ideértve: a
forgalomba hozatal engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat)
o vényköteles gyógyszerek gyógyszertárban való alkalmi elkészítése, ill. az
azzal kapcsolatos további cselekmények

A16. A védjegy fogalma és oltalmának feltételei. A kereskedelmi név.

1) A védjegy fogalma:
• grafikailag ábrázolható megjelölés, mely
o alkalmas arra, hogy árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól
vagy szolgáltatásaitól, és
o védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és
a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a
védjegybejelentő által igényelt, ill. a védjegyjogosult javára fennálló oltalom
tárgyát
§ [pl.] szó, szóösszetétel (ideértve: személyneveket, jelmondatokat is)
§ betű, szám
§ ábra, kép
§ sík- vagy térbeli alakzat (ideértve: áru, csomagolás formáját is)
§ szín
§ hang
§ mozgást megjelenítő megjelölés

61
 § pozíciómegjelölés
§ mintázat
§ ezek összetétele
• oltalmának feltételei:
o kritériumoknak megfelel
o nem ütközik kizáró okba
• védjegyjogosult: megjelölést a védjegytörvényben előírt eljárás útján lajstromoztató
(term. vagy jogi) személy függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet
2) Kizáró okok:
• feltétlen kizáró okok „hivatalból vizsgálják”:
o kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, melyeket:
§ az üzleti forgalomban az áru vagy szolgáltatás fajtája, minősége,
mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, ill. egyéb
jellemzője feltüntetésére használhatnak
§ az általános nyelvhasználatban, ill. a tisztességes üzleti gyakorlatban
állandóan és szokásosan alkalmaznak
o egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre (kivéve: ha használat révén
megszerezte a megkülönböztető képességet)
o kizárólag olyan formában vagy egyéb jellemzőből áll, mely:
§ áru jellegéből következik
§ lényeges értékes ad az áruhoz
§ célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges
o közrendbe, közerkölcsbe ütközik
o alkalmas a fogyasztók megtévesztésére
o rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra
o állami felségjelzés, vallási jelkép
• viszonylagos kizáró okok: korábbi akadályozó jog jogosultjának fellépése esetén
vizsgálják:
o azonos áruk, szolgáltatások tekintetében: ha a korábbi védjeggyel azonos „a
későbbi elsőbbségű megjelölés”
o azonos vagy hasonló áruk, szolgáltatások tekintetében: ha a korábbi végjeggyel
összetéveszthető
o eltérő áruk, szolgáltatások tekintetében: ha a korábbi jóhírű védjegyet sértené
vagy tisztességtelenül kihasználná „az azonos vagy hasonló megjelölés alapos
ok nélküli használata”
§ jóhír fennáll: ha bizonyítható, hogy a „lajstromozott” védjegyet az adott
ország lényeges területén, az általa megjelölt áruk, szolgáltatások
vonatkozásában érintett fogyasztók jelentős hányada ismeri
§ oltalma túllép az áruosztályon: olyan árukra, szolgáltatásokra is
kiterjed, melyek eltérnek az árujegyzékében szereplőktől
o sértené más korábbi:
§ személyiségi jogát
§ szerzői jogi vagy iparjogvédelmi jogát
o fontos: viszonylagos kizáró okok nem vehetők figyelembe, ha lajstromozáshoz
a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul
3) védjegyoltalom keletkezése: (csak ha kérdezik)
• lajstromozással keletkezik: „lajstromba bejegyzés konstitutív”
o időtartama: bejelentés napjától számított 10 év („megújítható”)
o oltalom hatálya: visszahat a bejelentés napjára
4) védjegyoltalom megszűnése:

62
 • oltalmi idő megújítás nélküli lejártával à „lejáratot követő napon”
• oltalomról való lemondással à „beérkezést követő napon, ill. megjelölt korábbi
időpontban”
• védjegy törlésével à „bejelentés napjára visszaható hatállyal”
• tényleges használat elmulasztásával à „megállapítására irányuló eljárás
megindítására visszaható hatállyal”
• megkülönböztető képesség elvesztésével, ill. megtévesztővé válásával à
„megállapítására irányuló eljárás megindítására visszaható hatállyal”
5) védjegyjogosult (vagyoni) jogai
o személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek, vagyoni jogok
forgalomképesek
o szankcionálása (ún. bitorlásnál): személyiségi jogok megsértésének
szankcióihoz hasonlóan vannak objektív szankciók, ill. szubjektív szankciók
közül kártérítés
• Kizárólagos használati joga van:
o használatnak minősül:
§ [pl.] megjelölés elhelyezése árun, csomagoláson
§ megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra felkínálása, ill. e
célból raktáron tartása
§ megjelölés alatt szolgáltatás nyújtása, annak felkínálása
o bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység
körében használ olyan megjelölést:
§ azonos áruk, szolgáltatások tekintetében, mely: a korábbi védjeggyel
azonos
§ azonos vagy hasonló áruk, szolgáltatások tekintetében, mely: a korábbi
védjeggyel összetéveszthető
§ eltérő áruk, szolgáltatások tekintetében, mely: a korábbi jóhírű
védjegyet sértené vagy tisztességtelenül kihasználná
o (Használat jogának átengedése (használati szerződésben); ez licencia
szerződés!)
6) Kereskedelmi név: nem nevesített oltalmi tárgy
o Személy, ill. áru, szolgáltatás megjelölésére használt elnevezés, mely lehet
családi név is à „kereskedelmi forgalomban használja”
• Személyek kereskedelmi nevének védelme:
o Ptk. névvédelmi szabályai alapján részesülnek oltalomban
o természetesen személyek esetén: „névviseléshez való jog védelme”
§ irodalomi, művészeti, tudományos, ill. közéleti szerepléssel járó
tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások
lényeges jogi érdekének sérelmével à „ekkor ez kereskedelmi név”
§ ha a (nem felvett) neve összetéveszthető a már korábban is hasonló
tevékenységet folytató személy (nem felvett) nevével: kérelmére a név
(e tevékenység során) toldással vagy elhagyással használható
o jogi személyek esetén: (jogi személy nevére vonatkozó alapelv)
§ kizárólagosság: ne legyen összetéveszthető korábban nyilvántartásba
vettel
• ha egyszerre kérik: aki a kérelmet elsőként nyújtotta be
§ kereskedelmi névválasztás korlátjainak részletszabályait az egyes jogi
személy típusokra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák (pl.
cégtörvény, civil eljárási törvény)

63
 • Áruk, szolgáltatások kereskedelmi nevének védelme:
o tipikusan védjegyként részesülnek oltalomban
o ha nem védjegy: (Tpmt.) jellegbitorlás szabályai alapján részesülnek
oltalomban
§ (ha van jellegzetes neve, amit elég ideig használt ahhoz, hogy erről a
fogyasztók megismerjék: tilos ezzel összetéveszthető nevet használni)
• Domain név védelme:
o bírói gyakorlat alapján a választható karaktersorozatok részesülnek oltalomban
§ ha nem csak egyszerűen leírják a tevékenységet à pl.
muszakivizsga.hu nem

A17. A birtok, a birtokátruházás, és a birtokvédelem. A jogalap nélküli

birtoklás
1) A birtok, a birtokátruházás, és a birtokvédelem
• Sajátos tény- és jogkérdés:
o birtokba vehető dolog feletti tényleges hatalom (ténykérdés), ami alapján
jogosult a dolog felett hatalmat gyakorolni (jogkérdés)
o nem feltétlenül fizikai uralom (hanem: tényleges uralomban tartás)
o mi kell a birtokláshoz? à 1. szándék, 2. dolog feletti tényleges hatalom, 3.
jogalap/jogcím
§ de nem csak azt birtokoljuk, ami a kezünkben van és nem csak
szándékkal lehet birtokolni: pl: egy alvó ember is birtokolhat
• a kérdés, hogy ezek a birtok elvesztésénél és megszerzésénél
megvannak-e
§ jogalap nélkül is lehet birtokolni, elég a dolog feletti tényleges hatalom
(pl:tolvaj)
§ de a birtokátruházásnál és a birtokvédelemnél szükséges a jogalap
o ha birtokot szerzett (akár jogalap alapján, akár jogalap nélkül: mindaddig
fennáll, amíg el nem veszik
• Birtokos:
o aki a dolgot sajátjaként hatalmában tartja
§ 1. birtoklást véglegesnek és kizárólagosnak tekinti (pl. tulajdonos,
elbirtokló)
§ 2. aki a dolgot időleges birtokára jogosító jogviszony alapján
hatalmában tartja
• birtoklást nem tekinti véglegesnek (pl. bérlő, haszonélvező)
o ekkor beszélünk al és főbirtokosról
§ albirtokos: aki a dolgot ténylegesen hatalmában
tartja
§ főbirtokos: akitől az előbbi a birtokát
származtatja
§ pl. alb. kezében van a főb. telefonja: főb. is
birtokos marad, hiszen csak időlegesen vesztette
el a dolog feletti tényleges uralmat
§ 3. akitől (ideértve: a jogalap nélküli birtokost is) a dolog jogalap nélkül
időlegesen más személy tényleges hatalmába került
o (ha kérdezik) birtokos (sajátjaként, saját érdekében) à ß bírlaló (más
nevében, saját érdekében)
o ki lehet birtokos?

64
 § aki jogképes, mert a birtok alanyi jog (cselekvőképesség nem feltétel)
• 12 éves gyerek is birtokolhat, ha a birtoklási jogosultsága
megvan, átruházni már nem tudja (ehhez kell a törvényes
képviselője)
• Birtok megszerzése: amikor a dolog valakinek a tényleges hatalmába kerül
§ releváns: tulajdonszerzésnél és egyéb dologi jogok keletkezésénél pl:
elbirtoklás, átruházás, de lényeges még a birtokvédelemnél, kárveszély
átszállásánál is)
o birtokos, aki megszerezte a birtokot, de nem vesztette el: megszerzésnek 2
módja van:
§ eredeti mód
• a dolog feletti uralom megszerzésével (jogalappal vagy anélkül)
§ származékos mód
• törvény alapján való jogutódlás:
o öröklés, átalakulás
• birtokátruházás (mögöttes kötelmi ügylet határozza meg)
o szükséges az átruházónak és a megszerzőnek a birtok
átengedésére és annak megszerzésére irányuló
szándékot is megába foglaló megállapodása
§ (függetlenül attól, hogy tényleges átadással vagy
anélkül valósul e meg az átruházás)
o 1. brevi manu traditio: ha a birtokot megszerző a dolgot
albirtokosként már birtokában tartja
§ pl. bérlő megvásárolja a birtokában lévő dolgot
o 2. constitutum possessorium: ha az átruházó fél a dolgot
albirtokosként továbbra is birtokában tartja
§ pl. a tulajdonos eladja a dolgát, de visszabérli
o 3. longa manu traditio: ha az átruházó a dolog feletti
tényleges hatalmát megszünteti (birtoklás felhagyásával)
§ pl. haszonkölcsönbe tett könyvet leteszi az
asztalra, amit bárki elvihet
o 4. cessio vindicationis: ha a dolog 3. személy birtokában
van, a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző
félre való átruházásával
§ pl. bérlő a dolgot az új tulajdonosnak köteles
visszaadni
o ami nincs a magyar jogban: szimbolikus átadás !!! pl. ha
átadok valakinek egy kocsikulcsot, nem fogja az
birtokolni a kocsimat
• Birtok elvesztése:
o Dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy
§ (időleges akadályoztatással nem veszti el)
o Birtokot más szerzi meg (jogalap alapján, ill. jogalap nélkül) átruházással vagy
elhagyással
o Halállal, ill. jogutódlással:
§ hagyaték megnyílásával, ill. a jogutódlással átszáll az örökösre, ill.
jogutódra
§ birtokosi helyzetüket az örökhagyó, ill. jogelőd jogalapja határozza
meg
• ha nem volt: jogalap nélküli birtokos lesz

65
 o ingatlan birtokával nem lehet felhagyni!!!
• Birtokvédelem:
o birtokos veheti igénybe, ha: (tilos önhatalom esetei)
§ birtokától jogalap nélkül megfosztják
§ birtoklásban jogalap nélkül háborítják (pl: zaj, szag)
o mindenkivel szemben megilleti, kivéve akitől tilos önhatalommal szerezte meg
§ albirtokos: jogalapja szerint részesül védelemben a főbirtokossal
szemben
§ közös birtok esetén: jogalapjuk szerint részesülnek védelemben
egymással szemben (egyébként minden birtokost önállóan megilleti a
védelem)
o Jogos önhatalom:
• a birtok megvédéséhez szükséges mértékben jogos
önhatalommal felléphet (tilos önhatalom ellen)
• elveszett birtok visszaszerzése érdekében csak akkor: ha más
birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a
birtokvédelmet meghiúsítaná
o Posszesszórius birtokvédelem: (birtoklás tényén alapul)
§ közigazgatási út:
• 1 éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti birtokállapot
helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését (tilos önhatalom
esetén
• de nem rendelheti el: ha nyilvánvaló, hogy aki a birtokvédelmet
kéri, nem jogosult a birtoklásra vagy a zavarást tűrni volt
köteles
o kérelemre: hasznok, károk, költségek kérdésében is
határozhat
o Petitórius birtokvédelem (birtoklás jogalapon alapul)
§ birtokper:
• bíróságtól kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a
zavarás megszüntetését (tilos önhatalom esetén)
• a bíróság mindig birtokláshoz való jogosultság alapján dönt
(békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell)
o Birtokháborítás: a dolog birtokától való megfosztás, a birtoklás zavarása (bírói
gyakorlat szélesen értelmezi pl:
§ szomszédos lakóépületben folytatott tevékenység engedély nélküli
folyamatos filmrevétele is megvalósíthatja
2) A jogalap nélküli birtoklás: (megbízás nélküli ügyvitel, ill. jogalap nélküli gazdagodás
szabályai irányadók)
• a jóhiszeműség, ill. rosszhiszeműség határozza meg
• jogalap nélküli birtokos:
o aki a dolgot jogalap nélkül tényleges hatalmában tartja
§ pl: tolvaj, érvénytelen szerződés alapján az egyik szerződő fél
o kötelezettségei:
§ dolog kiadása a birtoklásra jogosultnak
• de visszatartási joga van: ameddig a birtoklással
kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik
o (kivéve: ha bcs-el, ill. erőszakos vagy alattomos úton
szerezte meg)
§ a meglévő hasznok kiadása

66
 • kivéve: ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokhoz, és
jóhiszemű volt
§ elfogyasztott, ill. beszedni elmulasztott hasznok értékének
megtérítése
• jóhiszemű esetén:
o nem terheli az addig terjedő időre, amíg a birtokot a
jegyző, ill. a bíróság előtt vissza nem követelik
o visszakövetelés ellenére sem terheli azok
tekintetében: melyeket vélt jogának megfelelően a
visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna
• rosszhiszemű esetén nincsenek kivételek
o jogosult:
§ dologra fordított szükséges költségek megtérítését kérni
o (kivéve: a fenntartással rendszerint együtt járó
kisebb kiadásokat)
• jóhiszemű esetén: hasznokkal nem fedezett hasznos
költségek megtérítését is követelheti
• rosszhiszemű esetén: jogalap nélküli gazdagodás szabályai
szerint követelhet megtérítést
§ általa létesített berendezési és felszerelési tárgyak elvitele
(állagsérelem nélkül)
§ értékesítés, ill. felhasználás (de az ellenérték a jogosultat illeti):
• ha a jogosult megfelelő határidő alatt felszólításra nem
szállítja le, és máshol való elhelyezése aránytalan
nehézségekkel vagy a költségek előlegezésével járna
• gyorsan romló, ill. olyan esetén, melynél a késedelem
jelentős értékveszteséggel járna (csak ha lehetséges)
o a dologban beállt károkért kártérítési kötelezettség terheli:
§ jóhiszemű esetén:
• nem terheli az addig terjedő időre, amíg a birtokot jegyző,
ill. bíróság előtt vissza nem követelik
• visszakövetelés ellenére sem terheli azok tekintetében:
melyek vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek
§ rosszhiszemű esetén:
• a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
szabályai szerint köteles megtéríteni mindazon károkat,
melyek a jogosultnál nem következtek volna be

67
 A18.A dologi jog fogalma, felosztása, alapelvei; a tulajdonjog tárgya, a
dolgok osztályozása

1) A dologi jog fogalma, felosztása, alapelvei:

• dologi jog fogalma:
o a polgári jog azon része, amely a személyek számára abszolút hatályú jogok
keretében jogi hatalmat biztosít a rendelkezésre álló vagyoni értékű javak felett
o dologi jogi jogviszony:
§ polgári jogi jogalanyok egymáshoz való viszonyát rendezi (tehát nem a
személy és dolog egymáshoz való viszonyát)
• statikus, tartós jellegű jogviszony
§ tárgya: nem csak dolog lehet, hanem jog és követelés is
• utóbbiak idegen dologbeli jogok esetén
§ abszolút szerkezetű jogviszony: egy jogosult ismert, mindenki más
kötelezett
§ tartalma: egyes dologi jogokból fakadó (in rem) jogok és
kötelezettségek
• dologi jog felosztása: (hatalom terjedelme szerint)
o 1. birtok: sajátos tény és jogkérdés
§ birtokba vehető dolog feletti tényleges hatalom (ténykérdés), ami
alapján jogosult a dolog felett hatalmat gyakorolni (jogkérdés)
§ nem feltétlenül fizikai uralom (hanem: tényleges uralomban tartás)
§ mi kell a birtokláshoz? à 1. szándék, 2. dolog feletti tényleges
hatalom, 3. jogalap/jogcím
• de nem csak azt birtokoljuk, ami a kezünkben van és nem csak
szándékkal lehet birtokolni: pl: egy alvó ember is birtokolhat
o a kérdés, hogy ezek a birtok elvesztésénél és
megszerzésénél megvannak-e
o jogalap nélkül is lehet birtokolni, elég a dolog feletti
tényleges hatalom (pl: tolvaj)
o de a birtokátruházásnál és a birtokvédelemnél szükséges
a jogalap
§ ha birtokot szerzett (akár jogalap alapján, akár jogalap nélkül:
mindaddig fennáll, amíg el nem veszik
o 2. tulajdonjog
§ a tulajdonosnak közvetlenül a törvényből származó és más
személyektől nem függő saját hatalma valamely dolog felett
• tárgya: dolog lehet
• saját dolgon áll fenn
• egy dolgon mindig csak egy tulajdonjog áll fenn, összes többi
dologi jog csak idegen dologbeli jog lehet
o a dolgon jogosultként nem a tulajdonost, hanem valaki
mást illetnek meg (birtoklás, használat, hasznosítás más
részére való átengedése à más dolgán fennálló abszolút
hatályú jogok
§ teljes (részjogosítványok teljessége megilleti)
§ és kizárólagos (egy dolgon csak egy tulajdonjog áll fenn [más rá
vonatkozó dologi jog: csak idegen dologbeli jog lehet)

68
 § jogi hatalmat biztosít (jogszabály és mások jogai által megszabott
korlátok között
• közös tulajdon esetén a tulajdonosi pozíción osztoznak többen:
o tulajdonostársakat a tulajdonjog eszmei hányadok
szerint illeti meg (minden tulajdonostárs minden
részjogosítvánnyal rendelkezik, de azt másokkal eszmei
hányadok szerint, megosztva gyakorolhatja)
• részjogosítványok:
o tulajdonosi jogok
§ birtoklás joga (korlátai: idegen dologbeli jogok)
• megilleti: a birtoklás joga és a
birtokvédelem
§ használat és a hasznok szedésének joga:
• megilleti: a használat és a hasznok
szedésének joga
§ rendelkezés joga:
• megilleti: a rendelkezés joga
• birtoklás, használat és hasznok
szedésének jogát másnak átengedheti
• dolgot biztosítékul adhatja, ill. más
módon megterhelheti
• tulajdonjogot másra átruházhatja, ill.
azzal felhagyhat (DE: ingatlan
tulajdonjogával felhagyni nem lehet!!!!)
o tulajdonosi kötelezettségek:
§ terhek viselése:
• viseli: a dologgal járó terheket
(közterhek, ill. természetből adódó
szükséges, rendes, rendkívüli költségek)
§ kárveszély viselése:
• viseli: a dologban beállt olyan kárt,
amelynek megtérítésére senkit nem lehet
kötelezni (nincs kártérítés, kártalanítás)
§ ezen felül amit jogszabály előír: pl: gyomirtás
• joga van minden jogosulatlan behatás kizárására
(tulajdonvédelem)
o 3. korlátolt dologi jogok (idegen dologbeli jogok)
§ jogosult más dolgán (jogán, követelésén) dologi hatállyal (3. személyek
felé is hatályosan) olyan tulajdoni részjogosítványt kap, ami egyébként
a tulajdonost illetné meg
• tárgya: dolog (jog, követelés lehet két utóbbi értelmezhető)
§ más dolgán fennálló abszolút hatályú jogok (tipikusan egy jogosult
ismert mindenki más kötelezett)
§ tulajdonjog önállósult részjogosítványai
§ fajtái:
• használati jogok/állagjogok (földhasználat, haszonélvezet,
használat, telki szolgalom, közérdekű használat) à birtoklás,
használat ill. hasznosítás jogát biztosítják más jogosult számára,
amit a tulajdonos tűrni köteles

69
 • értékjogok/dologi hitelbiztosítékok (zálogjog, óvadék) à
dologi fedezetet jelentenek meghatározott követelés teljesítésére
• dologi jog alapelvei:
o 1. zártkörűség
§ csak a tv-ben meghatározott dologi jogok alapíthatók (típuskényszer
érvényesül)
o 2. tartalmi kötöttség
§ tartalmuk törvényileg meghatározott (kógencia érvényesül)
o 3. egyediség
§ tárgya csak egyedileg meghatározható dolog (jog, követelés) lehet
• kivéve: egyetemes jogutódlás esetén: teljes vagyon egészében
száll át egyetlen jogi aktussal)
• illetve kötelmi jogban, ha vagyontömeg (ld: dologösszesség) a
szerződés tárgya (DE: időben egyszerre való rendelkezés
ellenére a tulajdonjog ekkor is a dologösszesség egyes elemeire
nézve száll át)
o 4. abszolút hatály
§ abszolút szerkezetű jogviszony (tipikusan egy jogosult, mindenki más
kötelezett)
§ megsértése esetén: relatív szerkezetű jogviszony jön létre
o 5. nyilvánosság
§ forgalombiztonság igényli a vagyoni viszonyok áttekinthetőségét,
ellenőrizhetőségét (pl: ingatlan-nyilvántartás)
o 6. oszthatatlanság elve:
§ 1 dolgon 1 tulajdonjog
2) A tulajdonjog tárgya:
• dolog fogalma:
o birtokba vehető testi tárgy (alkotórészeivel együtt)
§ birtokba vehető: térben behatárolt
§ testi: magyar jogban nincs testetlen dolog
§ tárgy: nem minősül dolognak a személyiség része: pl: emberi test,
haj-amíg a fejen van
o szabályait megfelelően alkalmazni kell:
§ pénzre
§ értékpapírra
§ dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (pl: villamos
energia, szél)
§ állatokra (természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító
törvény figyelembevételével)
3) A dolgok osztályozása:
• Természeti tulajdonságuk szerint:
o Ingó vagy ingatlan-e (valójában nem a dolgok természeti tulajdonságai
alapján való megkülönböztetés, hanem jogi kategorizálás)
§ Ingó à minden dolog, ami nem ingatlan független a méretétől és
elmozdíthatóságától vagy
§ ingatlan à ami az ingatlan- nyilvántartásban ingatlanként van
feltüntetve
• ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme kiterjed a föld
feletti légi térre, ill. a föld alatti földtestre az ingatlan
hasznosítási lehetőségeinek határáig

70
 • nem terjed ki: föld méhének kincseire, ill. természeti
erőforrásokra
§ pl. radiátor egyedül az udvarban à ingó, ha be van szerelve à az
ingatlan alkotórészeként ingatlan
o Elhasználható vagy elhasználhatatlan
§ szempont, hogy a rendeltetésszerű használat során állagában
megsemmisül-e
§ elhasználható dolgok: amelyek természetüknél fogva
elhasználódnak (pl. élelmiszer
o Osztható vagy oszthatatlan
§ nem bír dologi jogi jelentőséggel
§ fizikai értelemben minden dolog osztható (de: állagsérelem, vagy
érték / használhatóság csökkenés)
§ dolog használati vagy piaci értékcsökkenés nélküli oszthatósága: pl.
közös tulajdon megszüntetése
§ szerződési jogban van jelentősége (de ott szolgáltatás oszthatóságát
vizsgáljuk, ld. részteljesítés)
o Helyettesíthető vagy helyettesíthetetlen
§ szerződési jogban releváns: attól függ, hogy a felek a szolgáltatást
miként határozták meg
§ szempont, hogy a forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepel-
e
• Forgalomképességük szerint:
o Uratlan:
§ nem vehető birtokba, ezért tulajdonjog tárgya nem lehet pl. napfény
o Gazdátlan:
§ átmenetileg uralom alatt nem álló, de birtokba vehető ingó dolog,
mely még senkinek nem volt a tulajdona
• pl. vadon termő gyümölcs vagy birtoklásával a tulajdonos a
tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott
o tulajdonszerzés: tulajdonszerzés szándékával
birtokba veszi
o Forgalomképtelen:
§ tulajdonjog fennáll rajtuk, de elidegenítésük semmis pl. állam
kizárólagos tulajdonába tartozó dolgok
o Korlátozottan forgalomképes:
§ elidegenítésük alanyi köre, módja korlátozott, ill. engedélyhez,
feltételhez kötött
o Forgalomképes
§ elidegenítésük nem korlátozott
• Dologkapcsolatok szerint:
o Alkotórész
§ kiterjed rá a dolog tulajdonjoga
• a tulajdonjog kiterjed mindarra: ami a dologgal úgy van
tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy
elválasztott része elpusztulna, ill. értéke vagy
használhatósága számottevően csökkenne
o pl: beépített nyílászáró, kocsikerék
• tehát: olyan dolog, ami egy másik dologgal (fődolog)
egyesítve van, és ha a két dolgot szétválasztjuk, akkor a

71
 fődolog vagy az alkotórész elpusztulna vagy
értéke/használhatósága jelentősen csökkenne.
o pl. téglából építünk épületet és azzal, hogy
beépítettük, a tégla az épület alkotórészévé vált à
jogi értelemben elvesztette az önállóságát
§ épület és föld viszonya: épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti
• (kivéve: ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően
állapodnak meg)
• ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és az
épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-
nyilvántartásba
§ növedék: föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a
tulajdonjogát, melyek utóbb váltak a föld alkotórészévé
• (kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet)
o pl. kinőtt fa
o Tartozék
§ elválhat a fődolog tulajdonjogától
• tulajdonjog kétség esetén kiterjed mindarra: ami nem
alkotórész, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy
épségben tartásához rendszerint szükséges, ill. elősegíti azt
o pl: laptop és töltője
o Dologösszesség
§ egymással alkotórészi vagy tartozéki viszonyban nem álló, de
egymással funkcionális kapcsolatban lévő vagy közös térben
körülhatároltan együtt tartott dolgok
§ több különálló dolog forgalmi egysége (pl: ménes, könyvtár)
• kivételt jelent az egyediség elve alól
o (de egy könyvtár vagy egy raktár tartalma lehet
adásvétel tárgya, a tulajdon azonban az összesség
egyes elemeire, az egyes dolgokra nézve száll át,
ezek a tulajdonjog közvetett tárgyai)
• elemein egyenként tételezzük fel a tulajdonjogot, és nem az
összességen magán (ld: könyvtárban elhelyezett egyes
könyvek)
o Gyümölcs
§ minden olyan gazdasági előny, ami a dolog rendeltetésszerű
használata során időnként visszatérően keletkezik anélkül, hogy a
dolog létét, épségét, ill. gyümölcsözési képességét veszélyeztetné
• dolgok gyümölcse (pl. lakbér),
• jogok gyümölcse (pl. haszonélvezeti jog átengedése)
§ àßhaszon: minden olyan előny, mely gyümölcsnek nem
minősíthető, de a dologhoz fűződik (pl. nem időnként visszatérő)
o Vagyon
§ jogalany értékben meghatározható javainak (tehát a dologra
vonatkozó és más személyekkel szemben fennálló jogainak és
kötelezettségeinek) összessége

72
 A19. A tulajdonjog, tartalma és védelme.

1) Tulajdonjog tartalma:
• a tulajdonosnak közvetlenül a törvényből származó és más személyektől nem függő
saját hatalma valamely dolog felett
o tárgya: dolog lehet
o saját dolgon áll fenn
o egy dolgon mindig csak egy tulajdonjog áll fenn, összes többi dologi jog csak
idegen dologbeli jog lehet
§ a dolgon jogosultként nem a tulajdonost, hanem valaki mást illetnek
meg (birtoklás, használat, hasznosítás más részére való átengedése à
más dolgán fennálló abszolút hatályú jogok
o teljes (részjogosítványok teljessége megilleti)
o és kizárólagos (egy dolgon csak egy tulajdonjog áll fenn [más rá vonatkozó
dologi jog: csak idegen dologbeli jog lehet)
o jogi hatalmat biztosít (jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok
között
§ közös tulajdon esetén a tulajdonosi pozíción osztoznak többen:
• tulajdonostársakat a tulajdonjog eszmei hányadok szerint illeti
meg (minden tulajdonostárs minden részjogosítvánnyal
rendelkezik, de azt másokkal eszmei hányadok szerint,
megosztva gyakorolhatja)
§ részjogosítványok:
• tulajdonosi jogok
o birtoklás joga (korlátai: idegen dologbeli jogok)
§ megilleti: a birtoklás joga és a birtokvédelem
o használat és a hasznok szedésének joga:
§ megilleti: a használat és a hasznok szedésének
joga
o rendelkezés joga:
• megilleti: a rendelkezés joga
• birtoklás, használat és hasznok szedésének jogát
másnak átengedheti
• dolgot biztosítékul adhatja, ill. más módon
megterhelheti
• tulajdonjogot másra átruházhatja, ill. azzal
felhagyhat (DE: ingatlan tulajdonjogával
felhagyni nem lehet!!!!)
• tulajdonosi kötelezettségek:
o terhek viselése:
• viseli: a dologgal járó terheket (közterhek, ill.
természetből adódó szükséges, rendes,
rendkívüli költségek)
o kárveszély viselése:
• viseli: a dologban beállt olyan kárt, amelynek
megtérítésére senkit nem lehet kötelezni (nincs
kártérítés, kártalanítás)
o ezen felül amit jogszabály előír: pl: gyomirtás
§ joga van minden jogosulatlan behatás kizárására (tulajdonvédelem)

73
• Használat jogának korlátai: (idegen dologbeli jogokon túl)
o általános magánjogi korlát:
§ generálklauzula: dolog használata során köteles tartózkodni minden
olyan magatartástól, mellyel másokat (különösen a szomszédokat)
szükségtelenül zavarna, ill. jogaik gyakorlását veszélyeztetné
§ megsértése esetén:
• birtokvédelem
• kártérítés
• kár veszélyének fennállásából származó eltiltás
o szomszédjogok:
§ földtámasz joga:
• nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges
földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne
gondoskodna
§ szomszédos telek igénybevétele:
• belépés megengedése: kártalanítás ellenében, ha ez közérdekű
munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak
gyümölcsének összegyűjtése, ill. más fontos okból szükséges
o kártalanítás: jogszerű magatartással okozott kár esetén;
o kártérítés: jogszerűtlen magatartással okozott kár esetén
• használat megengedése: kártalanítás ellenében, ha ez a
szomszédos telken való építkezéshez, ill. bontási, átalakítási
munkálatok elvégzéséhez szükséges
o használat különös esetei:
§ 1. szükséghelyzet:
• más életét, testi épségét, vagyonát közvetlenül fenyegető és
másként el nem hárítható veszély esetén:
o köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése
céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék,
felhasználják, ill. abban kárt okozzanak
• vagyonnál megszorítás: ez a kötelezettség csak akkor terheli, ha
a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja
azt a kárt, mely a tulajdonost a behatás következtében érheti
• kitől mit követelhet a tulajdonos:
o szükséghelyzetbe került személytől: kártalanítást
o attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul
nagy kárt okozott: kártérítést à szerződésen kívül
okozott károkért való felelősség szabályai szerint
• ha több személy életét, testi épségét, vagyonát fenyegető
veszélyt veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el:
o az ebből eredő kárt a veszélyeztetett érdekeik arányában
valamennyien viselik (ha a feláldozásuk szükséges volt)
o közérdekű használat:
§ ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy:
• jogszabályban feljogosított személyek (a feladataik ellátásához
szükséges mértékben) az ingatlant időlegesen használják,
használati jogot szerezzenek, ill. a tulajdonjogot egyébként
korlátozzák
§ mit követelhet az ingatlan tulajdonosa:

74
 • korlátozás mértékének megfelelő kártalanítást
• ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát
lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza:
o kisajátítást
o túlépítés:
§ Ha a tulajdonos jogosultság hiányában földjének határain túl építkezik
§ Jóhiszemű túlépítés esetén:
• követelheti, hogy a túlépítő a beépített rész használatáért és a
beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást
• beépített részt vásárolja meg (ha a föld megosztható)
• vásárolja meg az egész földet, ha:
o a túlépítés következtében a fennmaradó rész
használhatatlanná vált
o a túlépítés következtében a földdel kapcsolatos jog vagy
foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően
költségesebbé válik
• bíróság a választott jogkövetkezmény helyett a felsoroltak közül
másikat is alkalmazhat, de nem alkalmazhat olyat, amely ellen
mindkét fél tiltakozik
§ Rosszhiszemű túlépítés esetén, ill. ha a túlépítés ellen olyan időben
tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még
nem okozott volna aránytalan károsodást:
• követelheti, hogy a túlépítő épületet bontsa le
• saját földjét és az épületet bocsássa tulajdonába (értékük
megtérítése ellenében)
• ezen felül megilletik: a jóhiszemű túlépítés jogkövetkezményei
• Rendelkezés jogának korlátai: (idegen dologbeli jogon túl)
o elidegenítési és terhelési tilalom
§ alapítása:
• szerződéssel: tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítására a
tulajdonos 3. személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog
tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat, ill. elidegenítési
tilalmat alapíthat
o biztosított jog megszűnésével megszűnnek;
o ingatlan esetén: azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek
biztosítására szolgál
• jogszabállyal: ld. öröklési szerződés, nincs eltérés a
joghatásokban
• bírósági határozattal: nincs eltérés a joghatásokban
§ joghatása:
• elidegenítéshez, megterheléshez a jogosult hozzájárulása
szükséges
• megsértése relatív hatálytalanságot eredményez!!!
o az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes
rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a
tilalom biztosítja
o (az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes
rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a

75
 rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló
nyilatkozatával hatályossá válik)
• ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek
jogszerzését nem korlátozza, ill. az elbirtoklásnak sem akadálya
o elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog:
§ szerződéssel létesített elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog akkor
válik dologi hatályúvá, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik
• mert így válik mindenkivel szemben hatályossá
§ szerződéssel dologi hatályú elővásárlási, visszavásárlási és vételi jogot
csak ingatlanon, továbbá olyan lajstromozott dolgokon lehet létesíteni,
o kisajátítás
§ ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és
feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg
o (a dolog forgalomképtelenné minősítése (kizárólag állami tulajdonban))
2) A tulajdonjog védelme:
• ((A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését
(actio negatoria) és a jogalap nélküli birtokostól a dolog kiadását. (Rei vindicatio))
• az elévülés kizárt:
o tulajdoni igények nem évülnek el (ez a dologi jogi követelésekre általában
igaz, szemben a kötelmi igényekkel)
o de az időmúlás mások jogszerzésével telhet (ld: elbirtoklás)
• jogos önhatalom:
o birtokvédelem szabályai szerint kizárhat, ill. elháríthat minden olyan jogellenes
beavatkozást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza,
lehetetlenné teszi
• ingatlan-nyilvántartási igény:
o ha tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte: igényt tarthat arra,
hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék
§ változata: bejegyzési, törlési, kiigazítási
• tulajdoni kereset: (rei vindicatio)
o a dolog visszaadására irányul
o a bíróság inter partes mondhatja ki a tulajdonjog megsértését (vagyis csak a
felekre kötelezően)
o követelheti: a dolog kiadását a jogalap nélküli birtokostól
o ha az albirtokos a dolog birtokát jogosulatlanul engedte át 3. személynek:
§ a tulajdonos a 3. személytől az albirtokos nevében követelheti, hogy a
dolgot az albirtokosnak adja vissza
• (ha az átvételét megtagadja: a tulajdonos a kiadást saját részére
követelheti)
o olyan tulajdonosnak a kiadás iránti igényével szemben, aki a tulajdonjogot
tényleges átadás nélkül, a kiadás iránti követelés átengedése útján szerezte
meg:
§ a birtokost mindazok a kifogások megilletik, amelyek a követelést
átruházó tulajdonos követelésével szemben is megillették volna
• jogellenes beavatkozás megszüntetése iránti kereset: (actio negatoria)
o követelheti: a jogellenes beavatkozás megszüntetését

76
 A20. Ingók tulajdonjogának megszerzése.

1) Tulajdon szerzésmódok: (tulajdonszerzés: birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi

hatalom keletkezik)
• eredeti szerzésmódok:
o ha a dolgon a szerzéskor tulajdonjog nem áll fenn, vagy fennállt ugyan, de a
szerző tulajdonjoga arra tekintet nélkül keletkezik
o a dolgok tulajdonjogát terhek és korlátozások nélkül szerzi meg
§ 1.elbirtoklás (ingó és ingatlan)
§ 2.hatósági határozat és árverés (ingó és ingatlan)
§ 3.gazdátlan javak elsajátítása (ingó)
§ 4.találás (ingó)
§ 5.feldolgozás és átalakítás (ingó)
§ 6.vadak és halak tulajdonjogának megszerzése (ingó)*
§ 7.termékek, termények és szaporulatok tulajdonjogának megszerzése
(ingó)*
§ 8.kisajátítás (ingatlan)
§ 9.ráépítés és hozzáépítés (ingatlan)*
• származékos szerzésmódok:
o ha a dolgon a szerzéskor tulajdonjog állt fenn, és a szerző tulajdonjoga az
előző tulajdonos tulajdonjogán alapszik (jogutódlás történik)
o dolgon fennálló terhek és korlátozások átszállnak
§ (nemo plus iuris: előző tulajdonos nem származtathat át több jogot,
mint amennyivel maga rendelkezett)
• 1. átruházás (ingó és ingatlan)
• 2. öröklés (ingó és ingatlan)
• 3. egyesülés és vegyülés (ingó)
• 4. beépítés (ingatlan)

2) Eredeti szerzésmódok:
• 1. Elbirtoklás: (együttes feltételei)
o 1. elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja
• közös tulajdonnál: tulajdonostárs, ill. nem tulajdonostárs is
elbirtokolhat tulajdoni hányadot
§ tulajdonosnak hiszi magát, vagy
§ tudja, hogy nem tulajdonos, de birtoklását véglegesnek tekinti, anélkül,
hogy jogalapja lenne a birtoklásra
o 2. 10 éven keresztül
§ az új birtokos saját elbirtoklási idejéhez hozzászámíthatja, azt az időt,
amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült
o 3. szakadatlanul
§ nyugszik az elbirtoklási idő
• ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy
tulajdonosi jogait gyakorolhassa: az akadály megszűnésétől
számított 1 évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha
egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból 1 évnél
kevesebb lenne hátra
§ megszakad az elbirtoklási idő
• tulajdonos a kiadás iránti követelést bírósági úton érvényesíti

77
 • tulajdonos a tulajdonosi jogát gyakorolja
• birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti és azt 1 éven belül
nem szerzi vissza (ill. a követelést bírósági úton nem
érvényesíti)
o 4. jóhiszeműség nem feltétel
§ de nem szerezhet tulajdont: ha bcs-el, ill. egyébként erőszakos vagy
alattomos úton jutott a birtokhoz (jogutódjára ez nem áll (ő már
szerezhet)
• a tolvaj nem birtokol el !!! (de ha a tolvaj átadja másnak, ő már
elbirtokol)
§ de ha 3. személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű:
• birtok megszerzése előtt keletkezett jogok (melyek elbirtoklási
ideje szintén eltelt) nem szűnnek meg
• (ha jóhiszemű volt: megszűnnek)
o Joghatások
§ a tulajdonos elveszti a tulajdonjogát
§ megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai,
amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és
amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az
elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt
jóhiszemű
• 2. hatósági határozat és árverés:
o jóhiszemű szerző: tulajdonossá válik, függetlenül attól, hogy korábban ki volt a
tulajdonos:
§ ingó esetén: birtok átruházásával szerzi meg
§ ingatlan esetén: tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi
meg
o ha a fennálló jogok tekintetében a szerző rosszhiszemű: nem szűnnek meg a
dolgot terhelő jogok (szerzés származékos lesz)
o állam felel a dolog értékének erejéig:
§ ha az állam jogszabály erejénél fogva, ill. bírósági/hatósági
határozattal, kártalanítás nélkül szerez tulajdonjogot, és
§ az előző tulajdonost a szerzéskor (jogszabály, bírósági/hatósági
határozat, ill. visszterhes szerződés alapján) jóhiszemű személlyel
szemben kötelezettség terhelte, és
§ az előző tulajdonos vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt
• 3. gazdátlan javak elsajátítása:
o átmenetileg uralom alatt nem álló, de birtokba vehető ingó dolog, mely még
senkinek nem volt a tulajdona
§ pl. vadon termő gyümölcs, vagy birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról
való lemondás szándékával felhagyott
o tulajdonszerzés: tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi
• 4. találás:
o Olyan elveszett dolog birtokbavétele, mely feltehetőleg másnak a tulajdona, de
senkinek sincs a birtokában
o Tulajdonszerzés feltételei:
§ igényt tart a tulajdonjogra
§ mindent megtett, hogy a tulajdonos visszakaphassa (ld. átadási
kötelezettségeknek eleget tett)

78
 § tulajdonos vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított
1 éven belül, élő állat esetén 3 hónapon belül nem jelentkezik
§ feltételek fennállása esetén sem lehet tulajdont szerezni:
• közösség számára nyitva álló helyen, közforgalmú közlekedési
eszközön talált dolgon (üzemeltető alkalmazottjának késedelem
nélkül át kell adni)
• kincstalálás esetén: ha olyan értékes dolgot talált, melyet
ismeretlen személyek elrejtettek, ill. tulajdonjoga egyébként
feledésbe ment, és az a védett kulturális javak körébe tartozik,
vagy az állam igényt tart rá
o Találó jogai és kötelezettségei:
§ átadási kötelezettség: találástól számított 8 napon belül köteles átadni a
tulajdonosnak vagy az átvételre jogosult más személynek, ill. a találás
helye szerint illetékes jegyzőnek
§ kiadási igény: ha az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a
jegyző az átadástól számított 3 hónapig megőrzi (ha ez alatt nem
jelentkezik: a találónak ki kell adni, ha a tulajdonjogra az átadáskor
igényt tartott) [„különben: jegyző értékesíti”] [„találástól számított 1
éven belül (azon túl elveszti igényét): ha az értékesítés előtt jelentkezik:
ki kell adni; ha azután: befolyt összeget ki kell fizetni”]
§ használat joga: kiadott dolgot állagsérelem nélkül használhatja (de nem
idegenítheti el, nem terhelheti meg, használatát másnak nem engedheti
át)
§ [„ha többen találják: találótársakat a jogok együttesen, egymást közt
egyenlő arányban illetik, ill. kötelezettségek egyetemlegesen terhelik”]
o Találódíj:
§ ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát nem szerzi
meg: méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett, hogy
a tulajdonos visszakaphassa [„kiadást a kielégítésig megtagadhatja”]
• 5. Feldolgozás és átalakítás:
o Idegen dolog feldolgozásával, ill. átalakításával a maga számára új dolog
előállítása (csak akkor eredeti szerzésmód: ha az új dolog tulajdonjogát a
feldolgozó szerzi meg) [„származékos: ha az új dolog tulajdonjogát az idegen
dolog tulajdonosa szerzi meg)”]
o Ha a feldolgozó jóhiszemű volt:
§ ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított idegen dolog értékét:
• lényegesen nem haladja meg: idegen dolog tulajdonosának
választása szerint [„a feldolgozó”] köteles az idegen dolog
értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése
ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni
§ lényegesen meghaladja: [„a feldolgozó”] köteles az idegen dolog
értékét megtéríteni
o Ha a feldolgozó rosszhiszemű volt:
§ idegen dolog tulajdonosát a választás joga értékviszonyoktól
függetlenül megilleti (ha az új dolog tulajdonjogát választja: csak
gazdagodását köteles megtéríteni)
o Ha az új dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt: értékesíteni kell
(vételárat a tulajdoni hányad arányában kell felosztani)
• 6. Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése: (bár megoszlanak a vélemények)
o Állam tulajdonában vannak

79
 o Vadászterületen elejtett, elfogott, elhullott vad tulajdonjogát: az a vadászatra
jogosult szerzi meg, akinek vadászterületén ez történt, ha vadászati
jogosultsága erre a vadra kiterjedt (ha nem: akinek a vadászterületéről a vad
kivált, ha vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt)
o Kifogott hal tulajdonjogát: a halászatra jogosult szerzi meg
• 7. Termékek, termények és szaporulatok tulajdonjogának megszerzése: (bár
megoszlanak a vélemények)
o elválással: ha a jogosultnak birtokában van más olyan dolga, amelyből ezek
származnak
o birtokbavétellel: ha a jogosultnak nincs birtokában más olyan dolga, amelyből
ezek származnak
3) Származékos szerzésmódok:
• átruházás:
o Ingó esetén: átruházásra irányuló szerződés vagy más jogalap
§ felek által elérni kívánt joghatás, melynek érdekében a megszerzés
végbemegy (pl. adásvétel, csere), és erre tekintettel birtokátruházás
szükséges
§ ha a jogalap az átruházáskor nem áll fenn/érvénytelen: kizárt a
tulajdonszerzés
o Átruházással a tulajdonjogot megszerezni: főszabályként csak a dolog
tulajdonosától lehet (nemo plus iuris)
§ (kivételek) kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték
fejében szerző akkor is megszerzi az ingó tulajdonjogát, ha az átruházó
nem volt tulajdonos (tehát ha olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi
szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége
körében, saját nevében köti meg); ill.
§ pénz és értékpapír esetén akkor is megszerzi a tulajdonjogát, ha az
átruházó nem volt tulajdonos
• öröklés:
o Ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre
§ örökhagyó halála pillanatában ipso iure megszerzi azon dolgok
tulajdonjogát, melyek a halál időpontjában az örökhagyó tulajdonában
álltak, és a hagyatékhoz tartoznak
• egyesülés és vegyülés:
o Ha több személy dolgai úgy egyesülnek, ill. vegyülnek, hogy azokat csak
aránytalan károsodással, költekezéssel, ill. egyáltalán nem lehet szétválasztani:
§ az egyesülés, ill. vegyülés időpontjában fennálló értékük arányában
közös tulajdon keletkezik
§ (csak akkor származékos szerzésmód: ha a keletkezett dolog közös
tulajdonba kerül, ill. ha a keletkezett dolog a terhelt dolog tulajdonosáé
lesz)
§ (eredeti: ha a keletkezett dolog nem a terhelt dolog tulajdonosáé lesz)
o Ha a főalkotórész tulajdonosa jóhiszemű volt:
§ választása szerint (a főalkotórész tulajdonosa) köteles a keletkezett
dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába venni,
vagy
§ kártalanítás ellenében azoknak átengedni

80
 o Ha a főalkotórész tulajdonosa rosszhiszemű volt:
§ választás joga nem illeti meg (csak a gazdagodás megtérítését
követelheti)
o Ha az új dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt: értékesíteni kell
(vételárat a tulajdoni hányad arányában kell felosztani)

A21. Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése.

1) Tulajdon szerzésmódok: (tulajdonszerzés: birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi

hatalom keletkezik)
• ingatlanok esetében vannak:
o ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzési módok:
§ elbirtoklás, kisajátítás, ráépítés, hozzáépítés öröklés
§ nincs megállapodás felek között ilyenkor
o ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéssel történő tulajdonszerzési módok:
§ akkor amikor valamilyen megállapodáson alapuló jogszerzésről
beszélünk (átruházás, közös tulajdon megszüntetése, hatósági
határozat/árverés…)
• Ismétlés:
o eredeti szerzésmódok:
§ ha a dolgon a szerzéskor tulajdonjog nem áll fenn, vagy fennállt ugyan,
de a szerző tulajdonjoga arra tekintet nélkül keletkezik
§ a dolgok tulajdonjogát terhek és korlátozások nélkül szerzi meg
• 1.elbirtoklás (ingó és ingatlan)
• 2.hatósági határozat és árverés (ingó és ingatlan)
• 3.gazdátlan javak elsajátítása (ingó)
• 4.találás (ingó)
• 5.feldolgozás és átalakítás (ingó)
• 6.vadak és halak tulajdonjogának megszerzése (ingó)*
• 7.termékek, termények és szaporulatok tulajdonjogának
megszerzése (ingó)*
• 8.kisajátítás (ingatlan)
• 9.ráépítés és hozzáépítés (ingatlan)*
o származékos szerzésmódok:
§ ha a dolgon a szerzéskor tulajdonjog állt fenn, és a szerző tulajdonjoga
az előző tulajdonos tulajdonjogán alapszik (jogutódlás történik)
§ dolgon fennálló terhek és korlátozások átszállnak
• (nemo plus iuris: előző tulajdonos nem származtathat át több
jogot, mint amennyivel maga rendelkezett)
o 1. átruházás (ingó és ingatlan)
o 2. öröklés (ingó és ingatlan)
o 3. egyesülés és vegyülés (ingó)
o 4. beépítés (ingatlan)
2) Eredeti szerzésmódok:
• 1. elbirtoklás:
o Ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés:
§ tulajdonjogot nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szerzi meg,
hanem magával az elbirtoklási idő elteltével

81
 § (de mégis célszerű bejegyeztetni az elbirtoklás tényét megállapító
bírósági ítélet alapján mert:
• a be nem jegyzett tulajdonos az ingatlan-nyilvántartás alapján
ellenérték fejében szerző jóhiszemű személlyel szemben nem
hivatkozhat a tulajdonszerzésre)
§ csak olyan földrészlet lehet elbirtoklás tárgya, ami nyilvántartható:
• nem szerezhető meg az ingatlan tulajdonjoga, ha a feltételek
csak a föld egy részére állnak fenn, és a föld nem megosztható
o Együttes feltételei:
§ 1. Elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja
• (közös tulajdonnál: tulajdonostárs, ill. nem tulajdonostárs is
elbirtokolhat tulajdoni hányadot)
• tulajdonosnak hiszi magát, vagy
• tudja, hogy nem tulajdonos, de birtoklását véglegesnek tekinti,
anélkül, hogy jogalapja lenne a birtoklása
§ 2. 15 éven keresztül
• jogcímes elbirtoklás esetén 5 éven keresztül:
o olyan tényállás, ahol két fél között van egy érvényesen
létrejött adásvételi szerződés, a kötelezett teljesítette a
szolgáltatását, de valamilyen nyilatkozat hiányzik, ami
az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kellene
§ (ingatlan-nyilvántartási alaki kellékek: ügyvédi
ellenjegyzés, valamilyen adat, bejegyzési
engedély…stb.)
o de a megszerző birtokba lép:
§ ez a birtoklás úgy történik, ahogy az elbirtoklás
feltételei megkövetelik
o ilyenkor az elbirtoklási idő egy kedvezményes
elbirtoklási idő: 15 év helyett 5 év
• új birtokos saját elbirtoklási idejéhez hozzászámíthatja azt az
időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási
időnek minősült
§ 3. Szakadatlanul
• nyugszik:
o ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a
helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa:
§ az akadály megszűnésétől számított 1 évig az
elbirtoklás akkor sem következik be, ha
egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy
abból 1 évnél kevesebb lenne hátra
• megszakad:
o tulajdonos a kiadás iránti követelést bírósági úton
érvényesíti
o tulajdonos a tulajdonosi jogát gyakorolja
o birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt 1 éven
belül nem szerzi vissza ill. a követelést bírósági úton
nem érvényesíti
§ 4. jóhiszeműség nem feltétel
• de nem szerezhet tulajdont: ha bcs-el, ill. egyébként erőszakos
vagy alattomos úton jutott a birtokhoz

82
 o jogutódjára ez nem áll (ő már szerezhet)
o (tehát tolvaj nem birtokolhat el, de az, akinek átadja a
zsákmányt az már igen)
• de ha 3. személy jogának fennállása tekintetében nem volt
jóhiszemű:
o birtok megszerzése előtt keletkezett jogok (melyek
elbirtoklási ideje szintén eltelt) nem szűnnek meg
o ha jóhiszemű volt: megszűnnek
• 2. Hatósági határozat és árverés:
o Nem ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés
o Jóhiszemű szerző: tulajdonossá válik, függetlenül attól, hogy korábban ki volt
a tulajdonos
§ ingatlan esetén: tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi
meg
§ (ingó esetén: birtok átruházásával szerzi meg)
o Ha a fennálló jogok tekintetében a szerző rosszhiszemű:
§ nem szűnnek meg a dolgot terhelő jogok (ekkor származékos
szerzésmód)
o Állam tulajdonszerzése: nem érinti a jóhiszemű 3. személy javára az ingatlan-
nyilvántartásban bejegyzett jogokat (ekkor származékos szerzésmód)
• 3. Kisajátítás:
o Ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés:
§ tulajdonjogot nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szerzi meg,
hanem a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével
o Ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen
kártalanítás ellenében szerezhető meg
§ kártalanításra köteles: tulajdonjog megszerzője (állam, helyi önk.,
törvény alapján közérdekű célt megvalósító 3. személy)
o Lehet származékos is: telki vagy egyéb szolgalom, vezetékjog és más
használati jog esetén
• 4. Ráépítés és hozzáépítés: (bár megoszlanak a vélemények)
o Ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés:
§ tulajdonjogot nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szerzi meg
o Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít saját anyaggal
§ túlépítésnél az épület részben a saját földjén áll (itt teljesen idegen
földön)
o Jóhiszemű ráépítés esetén:
§ ha az épület értéke a föld értékét:
• lényegesen nem haladja meg:
o épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles
azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni
o (bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt
kötelezheti a föld, ill. ha a föld megosztható, részének
megvásárlására)
• lényeges meghaladja: föld, ill. részének tulajdonjogát a ráépítő
szerzi meg (bíróság a földtulajdonos kérelmére megállapíthatja,
hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, ekkor
a földre használati jog illeti meg)

83
 o Rosszhiszemű ráépítés esetén, ill. ha a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott,
amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna
aránytalan károsodást:
§ rosszhiszemű túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni
o Speciális esete a hozzáépítés:
§ ha valaki saját anyagával más tulajdonában lévő épülethez hozzáépít, és
ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli
• jóhiszemű ráépítés esetén:
o eltérő megállapodás hiányában közös tulajdon
keletkezik (ingatlan és a hozzáépített rész arányában)
o hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértéke
a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint
követelhető
• rosszhiszemű hozzáépítés esetén: rosszhiszemű túlépítés
szabályait kell megfelelően alkalmazni
3) Származékos szerzésmódok
• az új tulajdonos jogszerzése nem független a dolgon a tulajdonszerzést megelőzően
fennálló tulajdonjogtól, saját tulajdonát az előző tulajdonostól származtatja
o nem új tulajdonjog keletkezik, hanem a dolgon korábban fennálló
tulajdonjogban következik be alanyváltozás:
§ a korábbi tulajdonos helyébe új tulajdonos lép
• 1. Átruházás:
o Nem ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés
o Ingatlan esetén: átruházásra irányuló szerződés vagy más jogalap
§ felek által elérni kívánt joghatás, melynek érdekében a megszerzés
végbemegy (pl. adásvétel, csere), és erre tekintettel a tulajdonjog
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges
o Átruházással a tulajdonjogot megszerezni: csak a dolog tulajdonosától lehet
(nemo plus iuris)
• 2. Öröklés:
o Ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés:
§ tulajdonjogot nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szerzi meg
hanem ipso iure (de mégis célszerű bejegyeztetni hagyatékátadó
végzés, ill. öröklési perben hozott bírósági ítélet alapján:
• mert a be nem jegyzett tulajdonos az ingatlan-nyilvántartás
alapján ellenérték fejében szerző jóhiszemű személlyel szemben
nem hivatkozhat a tulajdonszerzésre)
o Ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre
§ örökhagyó halála pillanatában ipso iure megszerzi azon dolgok
tulajdonjogát, melyek a halál időpontjában az örökhagyó tulajdonában
álltak, és a hagyatékhoz tartoznak
• 3. Beépítés: (bár megoszlanak a vélemények, hogy eredeti vagy származékos)
o Ha valaki idegen anyaggal saját tulajdonában vagy használatában lévő földre
épít
o Jogkövetkezmények:
§ ha a telek alkotórészévé válik: eltérő megállapodás hiányában a telek
tulajdonosáé lesz
§ ha az épület alkotórészévé válik: eltérő megállapodás hiányában az
épület tulajdonosáé lesz
• Növedék kérdése:

84
 o A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát,
amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony
alapján mást illet
o vitatott: van, aki származékos szerzésmódnak tekinti, van, aki szerint nem is
szerzésmód (hanem speciális alkotórész)

A22. A közös tulajdon és sajátos alakzatai.

1) Közös tulajdon:
• Fogalma:
o dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is
megillethet (kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő)
o egy dolgon csak egy tulajdonjog áll fenn;
o közös tulajdon esetén a tulajdonosi pozíción osztoznak többen:
§ tulajdonostársakat a tulajdonjog eszmei hányadok szerint illeti meg
§ (minden tulajdonostárs minden részjogosítvánnyal rendelkezik, de azt
másokkal eszmei hányadok szerint, megosztva gyakorolhatja)
• Létrejötte:
o közös tulajdon létrejöhet:
§ törvény erejénél fogva
• (pl. örökléssel [ld. hagyatéki osztályig];
• egyesüléssel és vegyüléssel; hozzáépítéssel;
• házastársi vagy élettársi vagyonközösséggel;
• polgári jogi társasággal)
§ felek akaratából (pl. közösen szerzik meg átruházással a tulajdont
vevőként, megajándékozottként)
• Részjogosítványok gyakorlása:
o Birtoklás, ill. használat:
§ gyakorlása: tulajdonostársak mindegyike jogosult rá, de egyikük sem
gyakorolhatja a többiek jogainak és dologhoz fűződő lényeges jogi
érdekeinek sérelmére
• (nem mondja meg annak módját (pl. időbeli megosztással))
§ határozathozatal: ha eltérően nem rendelkeznek, tulajdoni hányaduk
arányában szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő
kérdésekben
o (ideértve: a birtoklás, használat módjának szabályozását
is)
• bíróság előtt megtámadható: ha a (birtoklás, használat módját
szabályozó) határozat a dologhoz fűződő lényeges jogi
érdekeket, ill. az okszerű gazdálkodást sérti
• határozat hiányában bármelyik tulajdonostárs kérelmére a
bíróság dönt:
o birtoklás, használat módját a tulajdoni hányaduknak, a
dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeknek, ill. az
okszerű gazdálkodásnak megfelelően szabályozhatja
o Rendelkezés:
§ saját tulajdoni hányaddal: önállóan rendelkezhet

85
 • (korlát) 3. személyekkel szemben a tulajdonostársakat
elővásárlási jog illeti (tulajdoni hányaduk arányában
gyakorolhatják)
• megsértés jogkövetkezménye: relatív hatálytalanság
§ egész dologgal:
• határozathozatal: egyhangú határozat szükséges az egész dolog
feletti tulajdonjog átruházásához, megterheléséhez, ill.
kötelezettségvállaláshoz
o (joggal való visszaélés címén a bíróság szerződéses
jognyilatkozatot nem pótol)
o Terhek, ill. kárveszély viselése:
§ tulajdoni hányaduk arányában: viselik a dologgal járó terheket, ill. a
dologban beállt olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet
kötelezni
§ állagmegóváshoz és fenntartáshoz feltétlenül szükséges költségek
• (pl. beázás)
• munkálatokat bármelyikük jogosult elvégezni, és a kiadások
ráeső részét mindegyikük köteles viselni
• (feltétlenül szükségességről vita esetén bíróság dönt)
§ rendes költségek: rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások
esetén tulajdoni hányaduk arányában szótöbbséggel határoznak
§ rendkívüli költségek: rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások
esetén egyhangúság szükséges
• (joggal való visszaélés esetén a jognyilatkozat bíróság által
pótolható (mivel jogszabály kívánja meg))
o Közös tulajdon védelmében bármelyikük önállóan is felléphet
• Megszüntetése:
o Bármelyik tulajdonostárs követelheti (e jogról való lemondás semmis), de nem
rendelhető el, ha alkalmatlan időre esik
o Megszüntetés módjáról megállapodhatnak, ill. megállapodás hiányában a
bíróság dönt (de nem alkalmazhat olyat, amely ellen mindegyikük tiltakozik)
o (Kötött sorrend):
§ 1. Elsősorban természetben kell megosztani (ha van rá lehetőség)
§ 2. Másodsorban magához váltásnak van helye:
• bíróság megfelelő ellenérték fejében egy vagy több
tulajdonostárs tulajdonába adhatja, ha ez körülményeire
tekintettel indokolt
• (beleegyezése szükséges, kivéve ingatlan esetén, ha benne
lakik, és nem sérti méltányos érdekeit)
§ 3. Végső esetben közös értékesítésnek van helye:
• értékesíteni kell (árveréssel) és a vételárat tulajdoni hányaduk
arányában fel kell osztani, ha másként nem szüntethető meg, ill.
a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna
vagy gátolnál a rendeltetésszerű használatot (3. személyekkel
szemben az elővásárlási jog ekkor is megilleti őket)
o Ingatlanon fennálló közös tulajdon: társasházzá alakítással is megszüntethető
§ ha a társasház alakítás feltételei fennállnak
• alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott,
legalább 2 önálló lakás, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiség;
vagy

86
 • legalább 1 önálló lakás és 1 nem lakás céljára szolgáló helyiség
külön tulajdonba kerül, és
• külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, berendezés
pedig közös tulajdonba kerül
§ alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja
2) Közös tulajdon sajátos alakzatai: keletkezésüknél, tárgyuknál, tartalmuknál fogva eltérnek
az általános szabályoktól
• Társasház:
o sajátosságát az adja, hogy mindenképpen vannak:
§ külön tulajdonban lévő részei:
• önálló tulajdonjog tárgyai
• önállóan forgalomképesek és
• az általános szabályok szerint lehetnek közös tulajdon tárgyai
§ közös tulajdonban lévő részei:
• közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a
külön tulajdonba tartozó ingatlanrésszel együtt önálló ingatlan
• közös tulajdonra és a külön tulajdonra vonatkozó tulajdonjog
egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg
o Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arraa
tulajdonostársakat földhasználati jog illeti meg
o Társasház-közösségnek relatív (célhoz kötött) jogképessége van:
§ közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet
és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető
• Polgári jogi társaság:
o Sajátosságát az adja, hogy a vagyoni hozzájárulás nem került a Pjt.
tulajdonába, mert nem jogalany, tulajdona nem lehet
o Vagyoni hozzájárulásként adott:
§ el nem használható dolog: közös használatba kerül (tag szabadon
rendelkezhet vele)
• megszűnéskor: tulajdonosnak visszaadandó
§ elhasználható dolog: közös tulajdonba kerül (tag önállóan nem
rendelkezhet tulajdoni hányadával)
• megszűnéskor: vagyoni hozzájárulás arányában felosztandó
• Üzletrészen, részvényen fennálló közös tulajdon:
o Egy üzletrésznek, ill. részvénynek több jogosultja is lehet, de a társasággal
szemben egy tagnak számítanak:
§ jogokat közös képviselő útján gyakorolják
§ kötelezettségekért egyetemlegesen állnak helyt
• Házastársi közös vagyon:
o Házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg (tárgyánál fogva
valamennyire sajátos)
o Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak
azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása
alatt együtt vagy külön szereznek + a közös vagyontárgyak terhei is
• telekhatáron álló dolgok kérdése (csak ha kérdezik): pl: fák bokrok
o közös tulajdon csak akkor értelmezhető, ha ezek elválasztással ingó dologgá
válnak

87
 A23. A korlátolt dologi jogok fogalma és fajai. A használati jogok.

1) A korlátolt dologi jogok (idegen dologbeli jogok):

• bevezetés:
o dologi jogok: tulajdonjogra és idegen dologbeli jogokra oszlanak
o tulajdonosnak idegen dologbeli joga a saját dolgán sosincs à
§ idegen dologbeli jogokról csak mások tulajdonában lévő dolgoknál
beszélünk
§ egy dolgon mindig csak egy tulajdonjog áll fenn, és a dologra
vonatkozó összes többi dologi jog csak idegen dologbeli jog lehet
• jogosult más dolgán (jogán, követelésén) dologi hatállyal (3. személyek felé is
hatályosan) olyan tulajdoni részjogosítványt kap, ami egyébként a tulajdonost illetné
meg
o tárgya: dolog (jog, követelés lehet két utóbbi értelmezhető)
• más dolgán fennálló abszolút hatályú jogok (tipikusan egy jogosult ismert mindenki
más a világban kötelezett)
• tulajdonjog önállósult részjogosítványai
• fajtái:
o használati jogok/állagjogok
§ földhasználati jog (csak ingatlan)
§ haszonélvezeti jog
§ használat
§ telki szolgalom (csak ingatlan)
§ közérdekű használat (csak ingatlan)
• à birtoklás, használat ill. hasznosítás jogát biztosítják más
jogosult számára, amit a tulajdonos tűrni köteles
o értékjogok/dologi hitelbiztosítékok (zálogjog, óvadék) à
§ dologi fedezetet jelentenek meghatározott követelés teljesítésére
§ a dolog értéke az, amire a jogosult igényt tarthat, nem az állaga,
használata stb.
2) Használati jogok:
• 1. Földhasználat: (csak ingatlan)
o a föld és a rajta álló épület szétváló tulajdonjoga
§ épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti, kivéve, HA
• az épület és a föld tulajdonosa eltérően állapodnak meg
§ ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és az épületet
önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, ekkor:
• az épület mindenkori tulajdonosa az épület fennállásáig az
épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben
jogosult a föld használatára és hasznainak szedésére, ill. a
használat arányában viseli a föld fenntartásával járó terheket
• 2. Haszonélvezet: (ingóra és ingatlanra is vonatkozik, ill. jogra és követelésre is)
o személyes szolgalom:
§ fogalom magyarázat:
• a szolgalom: olyan jogviszony, amely alapján a jogosult más
dolgát használhatja, hasznosíthatja
o személyes szolgalom esetén: meghatározott személyhez
kötődik a jogosultság

88
 o telki szolgalom esetén: meghatározott telekhez kötődik a
jogosultság
§ természetes személy javára:
• csak határozott időre, legfeljebb holtig tartóan állhat fenn
§ jogi személy javára:
• korlátozott időre, legfeljebb 50 évid állhat fenn ( ez esetben a
határozatlan idejű à 50 évig áll fenn)
§ nem öröklődik
• természetes személy halálával megszűnik
• de a jogi személy jogutódlásával átszáll
o tárgya:
§ dolog, illetve hasznot hajtó (forgalomképes) jog, követelés is lehet
• jog esetén: olyan a jogállása, mely a jog átruházásakor
megszerzőjét illetné
• követelés esetén: rendelkezési joga nincs, csak felmondási és
behajtási joga
§ nem terjed ki arra: amivel keletkezést követően gyarapszik, kivéve HA
• a gyarapodás a rendes gazdálkodás körében való hasznosításból
származik
o haszonélvező jogai és kötelezettségei:
§ a más személy tulajdonában álló dolgot:
• birtokolhatja
• használhatja és
• hasznait szedheti (a rendes gazdálkodás szabályai szerint)
o ha egyszerre több haszonélvezőt illet: közös tulajdon
szabályait kell megfelelően alkalmazni
o akár át is alakíthatja, lényegesen meg is változtathatja,
ha az nem ellentétes a rendes gazdálkodás szabályaival
§ viseli a dolgokkal kapcsolatos terheket (a rendkívüli javítások és
helyreállítások kivételével)
• utóbbiakat elvégezheti, ha felszólításra a tulajdonos nem végzi
el
• megszűnésekor a dologban beállott értéknövekedés megtérítését
a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti
§ rendhagyó haszonélvezet esetén: megilleti a rendelkezési jog is
• haszonélvezet keletkezésekor meglévő, természetüknél fogva
elhasználható dolgokkal, állatállománnyal, árukészlettel,
pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt
mértékben rendelkezhet
• megszűnésekor köteles ezeket pótolni (ha nem lehetséges:
értéküket megtéríteni)
§ átruházás tárgya NEM lehet: de gyakorlása átengedhető (pl: bérbe
adható)
• ellenérték fejében csak akkor, ha a tulajdonos azonos feltételek
mellett nem tart rá igényt
o tulajdonos jogai:
§ ellenőrizheti a haszonélvezet gyakorlását
§ tiltakozhat, ha nem a rendeltetésének megfelelő módon használja, ill.
rongálja

89
 § megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett
eredményre
§ bíróságtól kérheti a haszonélvezet gyakorlásának felfüggesztését, ha
nem ad megfelelő biztosítékot
• ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a
haszonélvező a gyakorlást átengedte
§ birtoklás, használat, hasznod szedésének jogát annyiban gyakorolhatja,
amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él
§ haszonélvezet a tulajdonos személyében beállt változásra tekintet
nélkül fennmarad à tehát rendelkezhet vele
o keletkezése:
§ jogszabályi rendelkezés alapján (pl: özvegyi jog) ekkor:
• ingó esetén: nincs szükség birtokátruházásra
• ingatlan esetén: a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba
való bejegyzése nem konstitutív hatályú (ipso iure keletkezett)
o de ha elmarad: csak a dolog rosszhiszemű vagy ingyenes
megszerzőjével szemben érvényesíthető
§ szerződés vagy más jogalap alapján:
• ingó esetén: birtokátruházás
• ingatlan esetén: a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba
való bejegyzése szükségesd
o megszűnése:
§ 1. határozott idő lejártával
§ 2. jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
§ 3. haszonélvező általi tulajdonszerzéssel
§ 4. ha a dolog elpusztul, és a tulajdonos azt nem állítja helyre (mivel
nem köteles rá) és a dolog helyébe nem lép másik
• (ha helyébe lép: a haszonélvezet erre terjed ki)
§ 5. jogügylettel való megszüntetés (tulajdonoshoz kell intézni)
• haszonélvező lemondó nyilatkozata (ingatlan esetén: írásban)
• ingatlan esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásból
való törlése is szükséges
§ a dolgot vissza kell adni, károkért a szerződésen kívül okozott károkért
való felelősség szabályai szerint felel
• a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem köteles
megtéríteni
• 3. Használat:
o ingóra és ingatlanra is vonatkozik (gyakori: pl: lakáshasználat)
o személyes szolgalom (meghatározott személyhez kötődik)
o korlátozott haszonélvezet (szabályait megfelelően alkalmazni kell)
o természetes személy:
§ a dolgot a saját, ill. vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem
haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti
o jogi személy:
§ a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és
tevékenységével összhangban használhatja és hasznait szedheti
o gyakorlása nem engedhető át
• 4. Telki szolgalom:
o a telki szolgalom:
§ ingatlan (uralkodó telek) mindenkori birtokosa

90
 • pl: átjárás, vízellátás, pince létesítése, vezetékek elhelyezése
céljára más ingatlanát (szolgáló telket) meghatározott
terjedelemben használhatja, ill.
• követelheti, hogy annak mindenkori birtokosa a jogosultságból
eredő magatartástól tartózkodjon
§ csak ingatlanra vonatkozik
§ meghatározott telekhez kötött jogosultság
§ önállóan nem lehet forgalom tárgya
o gyakorlása:
§ nem vezethet mások (különösen a szolgalom kötelezettjének) jogainak
szükségtelen sérelméhez
§ ha berendezés vagy felszerelés használatával jár:
• eltérő megállapodás hiányában a fenntartás költségei a
szolgalom jogosultját és kötelezettjét a használat arányában
terheli
o keletkezése:
§ 1. jogszabály alapján:
• szükségbeli út szolgalma:
o ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a
szomszédok kötelesek tűrni, hogy a szolgalom
jogosultja földjeiken átjárjon
§ 2. szerződés vagy más jogalap alapján:
• mivel ingatlan: a szolgalmi jog ingatlan- nyilvántartásba való
bejegyzése szükséges
§ 3. elbirtoklással:
• ha a szolgáló telek használata ellen annak mindenkori birtokosa
15 éven át nem tiltakozik
§ 4. egyoldalú nyilatkozattal:
• ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is
alapíthat
o (van tulajdonosi telki szolgalom à tehát ha mindkét
ingatlan a tulajdona)
o megszűnése:
§ bíróság megszüntetheti:
• ha az a rendeltetésszerű használathoz már nem szükséges
§ elbirtoklással:
• ha a szolgalom jogosultja (bár tudta volna) 15 éven át nem
gyakorolta, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák
§ jogügylettel való megszüntetéshez (a szolgáló telek tulajdonosához kell
intézni)
• ingatlan tulajdonosának (írásbeli)lemondó nyilatkozata
• és mivel ingatlan: a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való
törlése is szükséges
• 5. Közérdekű használati jog:
o hatósági határozattal ingatlanra közérdekből, jogszabályban feljogosított
személyek javára szolgalom vagy más használati jog alapítható
§ csak ingatlanra vonatkozik
§ nem keverendő a közérdekű használattal!!!
o használati jog esetén: korlátozás mértékének megfelelő kártalanítása jár
§ kisajátítás kártalanítási szabályait kell megfelelően alkalmazni

91
 A24. A zálogjog fogalma, tárgya, alapítása. A zálogjog érvényesítése.

1) Zálogjog:
• Bevezetés:
o idegen dologbeli jogoknak nevezzük azokat a dologi jogokat, amelyek a
dolgon jogosultként nem a tulajdonost, hanem valaki mást illetnek meg
• Fogalma:
o kettős jellege van: ez egy dologi hitelbiztosíték
§ 1. dologi jogi szempontból:
• korlátolt dologi jog,
o tulajdonjog fennállása mellett terheli a zálogtárgyat
• ezen belül pedig értékjog
o biztosított követelés kielégítésére biztosít jogot (a dolog
értékéből)
§ 2. kötelmi jogi szempontból:
• szerződést biztosító mellékkötelezettség, fizetőképességet
erősítő dologi hitelbiztosíték
o járulékos jellegű: alapjogviszonyhoz kapcsolódó, attól függő
kötelezettségvállalás
§ osztja az alapjogviszony jogi sorsát pl: érvényessége függ az
alapjogviszony érvényességétől
o törvényi fogalma:
§ a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból
más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a
biztosított követelés kötelezettje nem teljesít
• (úgynevezett: kielégítési elsőbbség)
• a kielégítési jogot főszabály szerint a zálogtárgyra vonatkozó,
az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik
§ fogalom magyarázat:
• zálogjogosult: biztosított követelés jogosultja
• zálogkötelezett: az a tulajdonos, akinek a dolgát, jogát,
követelését a zálogjog terheli, azaz aki a zálogjogosultat
megillető zálogjog alapján a zálogjogból való kielégítés tűrésére
köteles
• zálogjogosulti bizományos:
o zálogjogosult írásban jelölheti ki, eljárásához bejegyzés
szükséges (saját nevében, de a zálogjogosult javára jár
el)
• dologi hitelbiztosíték:
o célja, hogy az adós nem fizetése esetén biztosítsa a
hitelező követelésének megtérülését (különböző
módokon, amik a tételben ismertetve vannak)
o Rendszerképző eleme a lex commissoria tilalma:
§ semmis az olyan megállapodás, amelyben a zálogjogosult kielégítési
joga megnyílásakor megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát
• (emiatt értékjog (és nem pl. tulajdonjog))
o Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége:

92
 § semmis az olyan kikötés, amelyben a fogyasztó követelés biztosítása
céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi
jog alapítására vállal kötelezettséget
• (lényegtelen, hogy a másik oldalon vállalkozás vagy másik
fogyasztó áll)
o Fajtái:
§ 1. kézizálog: zálogjogosult a zálogtárgyat birtokolhatja, de köteles
épségben megőrizni
• nem használhatja, nem hasznosíthatja
• kivéve: ha ez a zálogkötelezett károsodástól való megóvása
érdekében szükséges
§ 2. jelzálog: zálogkötelezett a zálogtárgyat továbbra is birtokolhatja és
azt rendeltetésszerűen használhatja, hasznosíthatja, de köteles épségben
megőrizni
• alapítást a megfelelő nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy 3.
személyek is értesülhessenek róla
o Biztosítható követelés: az a zálogjogosultat megillető, bírói úton
érvényesíthető követelés, amit a zálogjog biztosít
§ pénzkövetelés
• (egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, meghatározott vagy
nem meghatározható összegű)
§ nem pénzkövetelés
• (ekkor a zálogjog a követelés nemteljesítéséből eredő kártérítési
igényt vagy egyéb pénzkövetelést biztosítja)
§ zálogtárggyal való helytállás terjedelme: a biztosított követelésnek a
mindenkori terjedelméhez igazodik
• Tárgya:
o Zálogtárgy: követelés biztosítására szolgáló vagyontárgy
o Ez lehet:
§ 1. dolog (amely forgalomképes)
• ingó esetén: kézizálog és jelzálog is lehet
• ingatlan esetén: jelzálog lehet
§ 2. jog à jelzálog lehet
§ 3. követelés:à jelzálog lehet
o Főszabály szerint: csak a zálogtárgy egészén lehet zálogjogot alapítani
§ kivételek ez alól:
• közös tulajdonban álló dolog zálogkötelezettet megillető
tulajdoni hányada
• több személyt megillető jog zálogkötelezettet megillető hányada
• osztható követelés meghatározott része
o Zálogtárgy helyébe lép:
§ elpusztulása vagy értékcsökkenése esetén járó biztosítási összeg,
kártérítés, ill. erre vonatkozó követelés
§ kisajátításért kapott kártalanítás, ill. erre vonatkozó követelés
§ feldolgozás és átalakítás, vagy egységesítés és vegyülés esetén a
keletkezett új dolog
o Meghatározható körülírással:
§ zálogtárgyat mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok,
követelések alkotják, melyek felett a zálogkötelezett rendelkezési
joggal bír (pl. raktár)

93
 o Több zálogtárgyon fennálló egy zálogjog esetén: zálogjog egyetemleges
o Egy zálogtárgyon fennálló több zálogjog esetén: rangsor elve alapján a
kielégítés az alapítás sorrendjében történik
• Alapítása:
§ Célszerűbb lenne a létrejötte szót használni, mert a létrejöttének vannak
együttes feltételei à (az alapítás és a rendelkezési jog megszerzése
különválhat)
o Együttes felételei:
§ Zálogjogosult és zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot
• megalapításhoz zálogszerződés
o követelés biztosítása céljából meghatározott
zálogtárgyra való alapításában állapodnak meg;
o meg kell határozni a követelést (azonosításra alkalmas
módon), ill. a zálogtárgyat (akár körülírással is, ill. még
nem létező is lehet)
• és erre tekintettel:
o kézizálog esetén: birtokátruházás szükséges
§ (de pótolja: ha a zálogjogosult és a
zálogkötelezett közös birtokban tartja, vagy
részükre zálogtartó őrzi)
o jelzálog esetén: bejegyzés szükséges
§ (ingatlan esetén: ingatlan- nyilvántartásba;
lajtromozott ingó/jog esetén: megfelelő
közhiteles nyilvántartásba/lajstromba;
§ nem lajstromozott ingó/jog/követelés esetén:
• hitelbiztosítéki nyilvántartásba
o csak kötelmi hatályú zálogjog jön létre:
§ ha elmarad a birtokátruházás, vagy a bejegyzés
(csak egymással szemben illetik meg a jogok és
kötelezettségek)
• törvényes zálogjog esetén:
o zálogszerződést a törvény pótolja, ha a követelés
jogosultját zálogjog illeti (pl. bérlet, megbízás)
o Zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött
§ kivéve: tulajdonjog- fenntartás esetén
§ (DE létrejön akkor is, ha csak a zálogjog megalapítása után szerzi meg
a rendelkezési jogot)
• Érvényesítés:
o Kielégítési jog megnyílása:
§ biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztásával
o Kielégítés módja:
§ bírósági végrehajtás útján (a zálogjogosult választása szerint)
• de pl.: kötelező: fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálog
esetén
§ bírósági végrehajtáson kívül
• (a zálogjogosult választása szerint) a zálogtárgy zálogjogosult
általi értékesítésével
§ zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult általi megszerzésével
§ elzálogosított jog vagy követelés érvényesítésével
o Zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése esetén:

94
 § előzetes értesítési kötelezettség: szándékáról
• legalább 10 nappal korábban
§ írásban értesíti a zálogkötelezettet, ill. zálogtárgyat terhelő egyéb
zálogjogok jogosultjait
• (kivéve: ha gyorsan romló dolog, ill. tőzsdén bejegyzett ára
van)
§ jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni
• (de a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az
értékesítésnek)
§ zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a tulajdonjog
átruházására
• kereskedelmi észszerűség követelményei szerint köteles eljárni
§ zálogjogosult is megszerezheti a tulajdonjogot:
• ha nyilvánosan értékesítik, ill. tőzsdén kereskednek vele
§ elszámolási kötelezettség terheli:
• befolyt vételárat fel kell osztani a többi zálogjogosult között, ill.
a fennmaradó összeget ki kell adni a zálogkötelezettnek
o Zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult általi megszerzése esetén:
§ csak a kielégítési jog megnyílása után ajánlhatja fel, hogy a zálogtárgy
tulajdonjogát elfogadja a biztosított követelés teljes vagy részleges
kielégítése fejében à ugyanúgy értesítési kötelezettsége van
§ ha az ajánlatot a zálogkötelezett (20 napon belül) elfogadja és kifogás
sem érkezik:
• közöttük adásvételi szerződés jön létre, melynek teljesítésével a
biztosított követelés egészben vagy részben megszűnik
o Elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése esetén:
§ teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és az
esedékessé válás után érvényesítheti is a követelést
• (jog esetén is megfelelően alkalmazni kell)
• Megszűnése:
o Zálogjogosult lemond a zálogjogról és:
§ kézizálog esetén: visszaadja
§ jelzálog esetén: törlik a nyilvántartásból
o Zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy
tulajdonjogát megszerzi
o Zálogtárgy elpusztul, ill. megszűnik anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a
helyébe
o Biztosított követelés elévül, ill. átruházása kifejezetten a zálogjog átruházása
nélkül történik
§ (utóbbi önálló zálogjognál)
o Kézizálog jogosultja elveszíti a birtokot
§ (kivéve, ha: késedelem nélkül birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert
indított)
o (de fennmarad, ha a zálogkötelezett és a zálogjogosult ugyanaz a személy lesz)
• Önálló zálogjog:
o Nem járulékos jellegű
§ alapjogviszonytól független, önálló kötelezettségvállalás;
§ nem osztja az alapjogviszony jogi sorsát
• (pl. érvényessége nem függ az alapjogviszony érvényességétől)

95
 o Pénzügyi intézmény javára ingatlanon jelzálogjog úgy is alapítható, hogy az a
zálogtárgyat a biztosított követeléstől függetlenül, meghatározott összeg
erejéig terhelje
o Kielégítési jog megnyílása: önálló zálogjog felmondásakor, a felmondási idő
elteltével
• Fogyasztói zálogszerződés: (csak ha kérdezik)
o ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy nem üzleti
tevékenységével kapcsolatos, és a követelés sem ilyen jogviszonyából fakad
2) Óvadék:
• Zálogjoghoz hasonló (annak speciális típusaként szabályozott) fizetőképességet
erősítő dologi hitelbiztosíték
• Más a tárgya:
o pénz,
o értékpapír,
o fizetésiszámla-követelés
o jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon
• (főszabályként kézizálogjog)
• Más a kielégítés módja:
o kielégítési jog megnyílásakor a zálogtárgy tulajdonjogát egyoldalú
nyilatkozattal, közvetlenül is megszerezheti
§ (nem kell értesítés, mert értéke objektív módon is meghatározható)

A25. Az ingatlanra vonatkozó jogok forgalma és az ingatlan-nyilvántartás

1) Az ingatlan-nyilvántartás fogalma
• (kettős szerepű)
o ingatlanokra vonatkozó jogok, ill. jogilag jelentős tények (pl: elidegenítési és
terhelési tilalom, vagy tulajdon fenntartás)
o nyilvános és közhiteles nyilvántartása (telekkönyv)
o ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a
jogszabályban meghatározott adatait tartalmazza (kataszteri nyilvántartás)
• szabályozása:
o a Ptk. az ingatlanokra vonatkozó (vagyis azokra, ami az ingatlan-
nyilvántartásban ingatlanként van feltüntetve)
o a telekkönyvben nyilvántartott jogok keletkezésének, változásának és
megszűnésének anyagi jogi szabályait tartalmazza
o az eljárási szabályok pedig az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben
vannak rendezve Inytv.
o reálfólium elvére épül: nyilvántartás alapja a földrészlet
2) Elvei:
• 1. nyilvánosság elve
o Tulajdoni lap, ill. térkép tartalmát (a különös védelem alá tartozó személyes
adatok kivételével) bárki megismerheti ill. feljegyzést készíthet, hiteles
másolat kiadását kérheti
o Alapul szolgáló okiratok tartalma:
§ csak az érintettek hozzájárulása esetén, vagy az igazolt jogi érdek
keretei között ismerhető meg
• (igazolt jogi érdek: ha a megismerés a jogai érvényesítéséhez,
kötelezettségei teljesítéséhez szükséges)

96
• 2. okirati elv
o Jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére, adatok átvezetésére:
§ csak jogszabályban meghatározott okirat, ill. bírósági vagy hatósági
határozat alapján kerülhet sor
• 3. bejegyzés elve (csak olyan jogot lehet bejegyezni, amit jogszabály lehetővé lesz)
o Megkülönböztetendő:
§ Konstitutív hatály: tulajdoni lapra való bejegyzés keletkezteti,
módosítja, szünteti meg
• átruházáson alapuló: tulajdonjogot
• szerződésen alapuló:
o vagyonkezelői jogot
o földhasználati jogot
o haszonélvezeti jogot
o használati jogot
o telki szolgalmi jogot
o jelzálog jogot
§ Deklaratív hatály: bejegyzés, ill. feljegyzés elmaradása a hozzájuk
fűződő joghatást nem érinti
• jogszabály erejénél fogva keletkező jogok esetén:
o pl. ingatlan-nyilvántartáson kívüli
tulajdonszerzésmódok:
§ elbirtoklás, kisajátítás, ráépítés, öröklés
§ és az özvegyi haszonélvezeti jog
• törvényben meghatározott jogilag jelentős tények esetén
o pl. elidegenítési és terhelési tilalom, tulajdonjog
fenntartás
• DE a bejegyzésre, ill. feljegyzésre sor kell, hogy kerüljön, mert
elmaradásuk esetén a (nem bejegyzett) jogosult azokat
jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző 3. személlyel szemben
nem érvényesítheti
o (volt) bejegyzett jogosult törlési keresettel vele szemben
is érvényesítheti azokat (de korlát: jogvédelmi hatás)
o Bejegyzés alapjául szolgálhat:
§ jogváltozásra irányuló jogalap (pl. adásvételi szerződés) és a bejegyzett
jogosult bejegyzési engedélye (okirati formában)
§ bírósági vagy hatósági határozat
o Bejegyzés a kérelem benyújtására visszamenőleges hatályú
• 4. rangsor elve:
o Bejegyzett jogok sorrendjét:
§ a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák
meg
§ ha ugyanakkor kezdődik: azonos ranghelyen állnak
o Bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható
(de nem járhat 3. személy jogainak sérelmével)
• 5. közhitelesség elve:
o Bejegyzett jogok, ill. feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja (senki
sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott)
o több elemből tevődik össze (példálózó felsorolás) (csak ha kérdezik)

97
 § teljesség vélelme: ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
bejegyzett jogok, feljegyzett tények fennállnak, a töröltek, pedig nem
állnak fenn
§ helyesség vélelme: Iny tartalma megfelel a bejegyzési kérelemnek,
alapjául szolgáló okirat tartalmának à bejegyzett jogról, tényről tehát
az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az helyes és az a
bejegyzett jogosultat illeti
• ismertség vélelme: Iny-ba bejegyzett tény vonatkozásában senki
nem hivatkozhat arra, hogy fennállásáról nem tudott
(megdönthetetlen)
• 6. kérelemhez kötöttség elve:
o az iny-i eljárás kérelemre vagy hatósági megkeresésre indul, és csak az a jog,
tény jegyezhető be, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl,
vagy amit törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság
jogerős döntésében megjelöl
o kivétel:
§ kivételesen hivatalból is be kell jegyezni egyes jogokat
• pl. haszonélvezeti jog, használat joga, tartási és életjáradéki jog,
telki szolgalmi jog stb.
• 7. teljesség elve:
o ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy: a bejegyzett jogok, ill.
feljegyzett tények fennállnak, és a bejegyzett jogosultat illetik
o ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy: a törölt jogok, ill. tények nem
állnak fenn
• 8. bizalom elve:
o jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző javára a tartalmát akkor is helyesnek
és teljesnek kell tekinteni, ha az a valós anyagi jogi jogállapottól eltér
• de törlési keresetet lehet vele szemben indítani
§ jóhiszemű: aki az ingatlan-nyilvántartásban alappal bízva szerez jogot,
tehát nem tud és (az adott helyzetben általában elvárható gondosság
mellett) nem is kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról
(benyújtása szerinti időpontban kell fennállnia)
• nem lehet jóhiszeműségre hivatkozni, ha a jogot vagy tényt
széljegy formájában feltüntették
o Ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása:
§ szerzett jogát nem érvényesítheti a bejegyzett, vagy az őt bejegyzési
igénnyel rangsorban megelőző,
jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző 3. személlyel szemben
egybevág a deklaratív hatály szabályával (ekkor a nem bejegyzett
jogosultként törlési keresetet nem indíthat)
3) Helyesbítés:
• Ha a tartalma az alapul szolgáló okirathoz képest helytelen, helyesbítésnek van helye
o 1. Törlési kereset: helytelen bejegyzésre vagy feljegyzésre vonatkozóan
(bíróság által)
§ bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége,
ill. utólagos helytelenné válása miatt van helye
§ (volt) bejegyzett jogosult, ill. nem bejegyzett jogosult törlési igénye à
ingatlan tulajdonjogát, ill. az ingatlanra vonatkozó valamely jog
kapcsán

98
 • közvetlenül szerzővel szemben: nem évül el (mivel a tulajdoni
igények sem évülnek el)
• közvetetten szerzővel szemben: addig lehet megindítani, amíg a
bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége
megállapításának helye van
o jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző 3. személy
esetén: ld: jogvédelmi hatás korlátait
o 2. Kiigazítási igény:
§ Iny tartalmára vonatkozóan (nyilvántartást vezető hatóság által)
• kijavítás:
o hibás névírás, számítási hiba, más hasonló elírás esetén
• kiegészítés:
o kérelem hiányos teljesítése esetén
4) Jogvédelmi hatás:
• szemben áll egymással az eredeti tulajdonos (volt bejegyzett jogosult), ill. a
jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző 3. személy érdekeinek védelme, aki (utóbbi)
bízhat a bejegyzés helyességében
o (nem kell külön igazolni a szerzési láncolatot)
• a megfelelő érdekkiegyenlítést a védelmi hatály beálltának időbeli elcsúsztatása
biztosítja
o a védelmi hatály csak a bejegyzést követő meghatározott idő után áll be
• Anyagi jog szerinti jogosult, ill. a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy a
bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége, ill. a bejegyzés utólagos
helytelenné válása miatt törlési keresetet indíthat a jóhiszeműen és ellenérték fejében
jogot szerző 3. személlyel szemben: (itt már ő a bejegyzett jogosult)
o a határidő: (jogvesztő)
§ ha történt kézbesítés: a bejegyzésről szóló határozat kézbesítésétől
számított 6 hónap alatt (jogvesztő határidő)
§ ha nem történt kézbesítés: bejegyzés hatályossá válásától számított 3
éves határidő alatt (jogvesztő)

99
B1.A kötelem fogalma, keletkezése, megszűnése, forrásai. A jognyilatkozat
fogalma. A szerződési jogviszony relatív szerkezete és annak áttörése

1) A kötelem fogalma
• Ptk.: kötelem = kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
teljesítésének követelésére
o irányulhat: dolog átadására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra
o felek jogaira + kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól egyező akarattal
el lehet térni, ha a Ptk. nem tiltja
• jogtudomány: kötelem = két vagy több személy közti olyan magánjogi jogviszony,
melynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik szolgáltatás teljesítésére és
jogosultság a szolgáltatás követelésére
2) A kötelem keletkezése (forrásai)
• kötelem keletkezhet különösen
o szerződésből
o károkozásból
§ jogszerű: pl. szükséghelyzetnél – járhat kártalanítás
§ jogszerűtlen – itt kártérítési igény
o személyiségi/dologi/más jog megsértéséből
§ pl. sérelemdíj
o egyoldalú jognyilatkozatból
§ csak jogszabályban meghatározott esetekben
§ pl. ajánlat, díjkitűzés (amikor teljesítmény/eredmény létrehozójának
valaki nyilvánosan díjat ígér), kötelezettségvállalás közérdekű célra
o értékpapírból
§ mögötte mindig van egy alapjogviszony (ennyiben nem keletkeztet
újabb kötelmet), de az értékpapír az alapjogviszonyból fakadó
jogosultságot testesíti meg és csak az értékpapír által gyakorolható
o jogalap nélküli gazdagodásból
§ pl. kártérítés helyett érvényesíthető (szubszidiárius)
o megbízás nélküli ügyvitelből
o utaló magatartásból
§ = valakinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt olyan
magatartásra indított, melyből őt önhibáján kívül károsodás érte
o jogszabályból
§ ha így rendelkezik és meghatározza a kötelezettet, jogosultat,
szolgáltatást
§ közvetve pl. szerződéskötési kötelezettség
§ közvetlenül pl. biztosító megtérítési igénye kárbiztosításnál
o bírósági/hatósági határozatból
§ ha így rendelkezik és meghatározza a kötelezettet, jogosultat,
szolgáltatást
§ bírósági pl. előszerződés alapján
§ hatósági pl. kisajátítás
3) A kötelem megszűnése
• szolgáltatás teljesítésével
• ha ugyanaz lesz a kötelezett és a jogosult
• kötelezett halálával/jogutód nélküli megszűnésével
o CSAK személyesen teljesíthető szolgáltatásnál

100
 • jogosult halálával/jogutód nélküli megszűnésével
o CSAK, ha jellegénél fogva kifejezetten neki kellett nyújtani
• felek kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával
• jogszabályban/bírósági határozatban/hatósági határozatban meghatározott egyéb okból
4) A jognyilatkozat fogalma
• = joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat
o szóban/írásban/ráutaló magatartással tehető
§ ráutaló magatartás =
• a másik félnek fel kell tudnia ismerni a jognyilatkozat tartalmát
• lehet pl. személyszállítás esetén az utazási feltételek elfogadása
o hallgatás/magatartástól tartózkodás
§ CSAK, ha a felek így rendelkeztek vagy jogszabály annak minősíti pl.
fogyasztói biztosításnál a biztosító hallgatásával létrejövő szerződés
5) A szerződési jogviszony relatív szerkezete és annak áttörése
• szerződés = felek joghatás kiváltását célzó kölcsönös + egybehangzó
akaratnyilatkozata, amelyből kikényszeríthető kötelezettség keletkezik a szolgáltatás
teljesítésére és jogosultság annak követelésére
o főszabályként relatív szerkezetű jogviszony = jogosult + kötelezett is ismert,
csak egymással szemben jogosultak és csak egymással szemben kötelezettek
• a relatív szerkezet áttörése
o amikor a relatív szerkezetű jogviszony alanyán túlmenően jogok, joghatások
keletkeznek 3. személyek javára
§ a 3. személy mindig jogosulti pozícióba kerül, soha nem kötelezettibe
o esetei:
§ 3. személy javára szóló szerződés
• itt a 3. személy saját nevében követeli a teljesítést, de ezt akkor
teheti közvetlenül, ha
o a felek kifejezetten kikötötték
o a szerződés céljából/az eset körülményeiből
egyértelműen következik
• attól kezdve követelhet, hogy valamelyik fél értesíti, hogy a
javára szerződést kötöttek
§ relatív hatálytalanság: a szerződés a felek között továbbra is létező,
érvényes, hatályos, de a szerződés következményei nem állnak be azzal
szemben, akivel szemben a szerződés relatív hatálytalan
• elidegenítési + terhelési tilalom megsértése
o elidegenítéshez, terheléshez kell a jogosult hozzájárulása
o megsértése relatív hatálytalanságot eredményez: azzal
szemben hatálytalan, akinek jogát a tilalom biztosítja
§ ő beléphet a relatív szerkezetbe és
visszakövetelheti a jogot
o DE ellenérték fejében jóhiszemű személyek jogszerzését
nem korlátozza és az elbirtoklásnak sem akadálya
• elővásárlási jog megsértése
o elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan
§ ő beléphet a relatív szerkezetbe és igényt
érvényesíthet

101
 • szerződéskötésről tudomásszerzéstől
számított 30 napon belül (objektív
határidő 3 év)
• HA elfogadó nyilatkozatot is tesz és
igazolja teljesítőképességét
• fedezetelvonó szerződés
o = az a szerződés, mellyel 3. személy kielégítési alapját
részben/egészben elvonták
o a 3. személlyel szemben lesz hatálytalan
§ HA a szerző fél rosszhiszemű volt/a
szerződésből ingyenes előnye származott
• az ingyenes előnyt vélelmezni kell, ha
hozzátartozójával köti
o ha a 3. személy kéri, akkor a szerző fél a megszerzett
vagyontárgyból való kielégítést és az arra vezetett
végrehajtást tűrni köteles
§ ha rosszhiszeműen átruházta vagy elesett tőle,
akkor a vagyontárgy értékéig helytállnia kell
§ bizalmi vagyonkezelés, biztosítási szerződések
• jogosult követelheti saját nevében a teljesítést
§ jótállás
• dolog tulajdonosa érvényesítheti a kötelezettel szemben
§ termékszavatosság
• termék tulajdonosa érvényesítheti a gyártóval szemben

B2.A szerződési szabadság elve és korlátai

1) Szerződés
• = felek joghatás kiváltását célzó kölcsönös + egybehangzó akaratnyilatkozata,
amelyből kikényszeríthető kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és
jogosultság annak követelésére
2) Szerződési szabadság
• = a felek
o szabadon köthetnek szerződést
o szabadon választhatják meg a másik szerződő felet
o szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát
o a felek jogaira + kötelezettségeire vonatkozó szabályoktól egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja
3) Szerződési szabadság korlátai
• szerződéskötési kötelezettség
o fajtái:
§ jogszabály arra kötelez, hogy valaki szerződést kössön, de az nem
mondja meg kivel
• pl. bizonyos tevékenységek végzéséhez kötelező
felelősségbiztosítás szükséges, de a biztosítók közül szabadon
lehet választani
§ jogszabály arra kötelez, hogy ha valaki meghatározott szolgáltatást
nyújt, akkor minden jelentkező partnerrel szerződést kössön
• pl. közszolgáltatási szerződés

102
 § előszerződés
• ha a felek abban állapodnak meg, hogy később szerződést
kötnek és megállapítják a szerződés lényeges feltételeit akkor a
bíróság bármely fél kérelmére létrehozhatja a szerződést
o bármelyik fél megtagadhatja, HA bizonyítja, hogy
§ olyan körülmény állt elő a megkötés után, mely
miatt a teljesítés jogi érdekét sértené
• nem előrelátható
• nem ő idézte elő
• nem rendes üzleti kockázat
§ vételi jog, eladási jog, visszavásárlási jog
§ szerződéskötés a versenyeztetési eljárás során
• ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, melyben több személytől
kéri ajánlat benyújtását, azzal hogy a legkedvezőbb ajánlatot
benyújtóval szerződést köt, akkor a felhívást tevőt
szerződéskötési kötelezettség terheli
• szerződéses partner megválasztásának szabadságát akkor korlátozza, ha
o a szolgáltató monopolhelyzetben van pl. közszolgáltatást nyújt és elzárkózik a
szerződéskötés elől
o a szolgáltatás igénybevevőjét úgy terheli szerződéskötési kötelezettség, hogy a
szolgáltatók közül szabadon választhat pl. kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítás
o mások előjogai (pl. elővásárlási jog)
• szerződés típusa
o egyes tevékenységekre jogszabály kötelezően előírhatja valamilyen
szerződéstípus alkalmazását
§ pl. biztosítási tevékenység csak biztosítási szerződések kötésén
keresztül végezhető
§ pl. GT-k
o DE ez ritka, alapvetően lehet vegyes szerződés is pl. ajándékozással vegyes
adásvételi szerződés vagy atipikus szerződés is
• szerződés tartalma
§ imperatív: azok a kötelező szabályok, melyek nem a felek
jogaira/kötelezettségeire vonatkoznak, ezért fel sem merül a tőlük való
eltérés pl. fogalommeghatározás
§ kógens (felekre kötelező) rendelkezések
§ klaudikáló kógens (féloldalúan kötelező) rendelkezések
• pl. Ptk.-ban meghatározott fogyasztói jogot biztosító
rendelkezéstől fogyasztó hátrányára való eltérés semmis
§ érvénytelenségi okok pl. akarati hibák
o kógens + klaudikáló kógens oka általában: közérdek/gyengébb fél védelme
4) Alapelvek*
• szerződési szabadság elve
• visszterhesség vélelme
• felek együttműködési kötelezettsége
• irányadó szabályozás diszpozitivitása

103
B3.A jognyilatkozat alakja, hatályossá válása. A szerződéskötés általános és
különös szabályai. A jognyilatkozat és a szerződés értelmezése

1) A jognyilatkozat
• = joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat
2) A jognyilatkozat alakja
• írásban
• szóban
• ráutaló magatartással
o másik félnek egyértelműen fel kell tudnia ismerni a jognyilatkozat tartalmát
o pl. személyszállítás esetén az utazási feltételek elfogadása
• hallgatás
o ha a felek/jogszabály annak minősíti
• magatartástól tartózkodás
o ha a felek/jogszabály annak minősíti
• HA a jogszabály/felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel,
akkor a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes
o ilyenkor a módosítás, megerősítés, visszavonás, megtámadás, jogviszony
módosítása, megszüntetése is CSAK ebben az alakban érvényes
o pl. kötelező írásbeliség
• kötbér
• írásbeli ajánlat írásban vonható vissza
• bizalmi vagyonkezelési szerződés
• kezességi szerződés stb.
§ ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha
legalább lényeges tartalmát írásba foglalták
§ alapvetően akkor írásba foglalt, ha
• a nyilatkozó fél aláírta
o aláírással kapcsolatban nincsenek formai követelmények
o ha valaki két minőségben is eljár pl. adós jogi személy
vezető tisztségviselőjeként képviseli az adóst,
magánszemélyként pedig kezességet vállal a
tartozásáért, akkor elég egyszer aláírnia
• közlése a jny.-ban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a
nyilatkozattevő személyének, a jny. megtétele időpontjának
azonosítására alkalmas formában történik
§ írni nem tudó/nem képes személy írásbeli jognyilatkozata akkor
érvényes, ha
• közokirat/teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,
o melyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét
bíróság/közjegyző hitelesíti
o vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú
aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt
okiratot előttük írta alá/látta el kézjegyével vagy ismerte
el a rajta lévőt sajátjának
§ olvasni nem tudó/nyelvet nem értő esetén az érvényesség további
feltétele, hogy az okiratból kitűnjön, hogy tartalmát a tanúk egyike
vagy a hitelesítő személy neki megmagyarázta
• kérdéses, hogy a kétnyelvű jognyilatkozat kiváltja-e ezt

104
 § írni nem tudó/nem képes + olvasni nem tudó/nyelvet nem értő esetén
érvénytelenségre csak az ő érdekében lehet hivatkozni
§ sms/e-mail írásbeli? – egyes kommentárok is mást mondanak
o pl. főszabályként írásbeliség, melytől a felek egyező akarattal eltérhetnek
§ folyó-számlaszerződésnél az egyenleg közlése, vitatása
3) A jognyilatkozat hatályossá válása
• jelenlévők között: azonnal
o = ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg
tudomást szerez
o pl. személyes beszélgetés, telefonon, chateléskor
§ DE ha nem szerez a címzett a megtétellel tudomást róla pl. recseg a
vonal, akkor nem minősül jelenlévők között tettnek
• távollévők között: címzetthez való megérkezéssel
o pl. levél, e-mail
o hatályosulásnak nem feltétele, hogy a másik fél megismerje pl. kézbesítési
vélelem
• ráutaló magatartással: a címzett tudomásszerzésével
• nem címzett jognyilatkozat: megtételével pl. áru kirakatba helyezése
4) A szerződéskötés általános szabályai
• a szerződés létrejötte és tartalma
o felek akaratának kölcsönös + egybehangzó kifejezésével
§ tehát a konszenzuson kívül további cselekményekre nincs szükség
o a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben meg kell
állapodniuk
§ lényegesnek minősített kérdésben akkor, ha a fél egyértelműen
kifejezésre juttatja, hogy anélkül nem köt szerződést
§ pl.
• felek személye, szerződéses pozíciója
• kívánt joghatás
• szolgáltatás, ellenszolgáltatás
• teljesítés helye, ideje
o ha nem értenek egyet, akkor a szerződés típusától
függően lesz a szerződés létrejöttének akadálya
o ha egyáltalán nem beszélnek róla, akkor Ptk. diszpozitív
szabályait kell alkalmazni
o ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták
meg egyértelműen/ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, akkor: teljesítési
helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell kifizetni
§ ha egyértelműen nem értenek egyet akkor ez nem alkalmazható
o nem kell megállapodni olyan kérdésben, melyet jogszabály rendez
o tartalmává válik minden szokás, melynek alkalmazásában a felek korábbi
üzleti kapcsolatukban megegyeztek és minden gyakorlat, melyet egymás
között kialakítottak
§ szokás = adott üzletágban általánosan alkalmazott feltételek
§ gyakorlat = a felek közötti korábbi jogviszonyokban alkalmazott
feltételek
o + tartalmává válik minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés
alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás
§ kivéve, ha alkalmazása a felek között indokolatlan lenne
• ajánlat és elfogadása

105
o ajánlat = a fél közvetlen szerződéskötési szándékát egyértelműen kifejező,
lényeges kérdésekre kiterjedő akaratnyilatkozata, mely a másik fél azzal
egybecsengő nyilatkozatával kölcsönösen kikényszeríthető kötelezettségeket
keletkeztet, azaz létrehozza a szerződést
o ajánlattételre való felhívás = olyan nyilatkozat, amely bár szerződés
megkötését célozza, de nem tartalmazza valamennyi ahhoz szükséges elemet,
hogy az elfogadásával létrejöjjön a szerződés
§ ajánlat vs. ajánlattételre felhívás
Ajánlat Ajánlattételre felhívás
mindig van nem szükségszerű elem
ajánlattételre felhívás után ajánlat előtt
konkrétabb (minden lényeges kevésbé konkrét
elem)
ha elfogadják már szerződés ha elfogadják, akkor utána még
ajánlattétel és utána szerződés
ajánlati kötöttséggel jár még kívül van a konszenzus
körén
konkrét címzett címzett nélküli is lehet
o ajánlati kötöttség = aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát
egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz,
a nyilatkozatához kötve marad (ha kizárják, akkor az nem minősül ajánlatnak)
§ kezdete: ajánlat hatályossá válásával
§ megszűnése:
• HA az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg
(mert meghatározhatja), akkor:
o jelenlévők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az
ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja
o távollévők között: az idő az elteltével, melyen belül az
ajánlattevő – a szolgáltatás jellegére + az ajánlat
megtételének módjára tekintettel – a válasz
megérkezését rendes körülmények között várhatta
o a másik fél általi visszautasítással
• HA az ajánlattevő ajánlatát visszavonja, mielőtt a másik fél
elfogadta volna
§ a másik fél ajánlati kötöttségének idejét nem lehet meghosszabbítani
§ ajánlati kötöttség és az ajánlat visszavonásának kapcsolata
• a hatályossá nem vált ajánlat (tehát még nem kezdődött el az
ajánlati kötöttség) korlátozás nélkül visszavonható
• hatályossá vált ajánlat csak akkor vonható vissza, ha nem
tartalmazza, hogy visszavonhatatlan + nem tartalmaz határidőt
az elfogadásra + a másik fél még nem küldte el az elfogadó
nyilatkozatát
o ajánlat elfogadása
§ ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal
o új ajánlat, módosított elfogadás
§ új ajánlat = az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadás
§ az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak
minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő
kiegészítő/eltérő feltételt tartalmaz

106
 • a kiegészítő/eltérő feltételek ilyenkor a szerződés részévé
válnak, kivéve, ha
o az ajánlat/elfogadás lehetőségét kifejezetten az
ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta
o az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik
kiegészítő/eltérő feltételekkel szemben
§ ha a szerződést nem írásban kötötték meg és azt az egyik fél a
szerződéskötést követően késedelem nélkül lényegesnek nem minősülő
feltételekkel kiegészítve/módosítva írásba foglalja és megküldi a másik
félnek, akkor ezek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok
ellen késedelem nélkül nem tiltakozik
§ ha az ajánlattevő az elfogadás lehetőségét az ajánlatban szereplő
feltételekre korlátozta, akkor az azt jelenti, hogy szerinte minden
feltétel lényeges, ezért módosítás esetén nem jön létre szerződés
§ kérdéses, hogy mi a jogkövetkezménye, ha az ajánlattevő késedelem
nélkül tiltakozik
• lényegesnek nem minősülő kérdésnél
o eredeti ajánlati feltételekkel jön létre
o úgy jön létre, hogy a vitatott feltételre a Ptk. lesz
irányadó
• lényegesnek minősülő kérdésnél
o egyáltalán nem vált ki joghatást
o a lényeges tartalmi elemek vonatkozásában nem vált ki
joghatást, de a nem lényeges feltételek a szerződés
tartalmává válnak
o késedelmes elfogadás
§ ilyen esetben a szerződés nem jön létre
• KIVÉVE, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja
az elfogadó felet
§ az időben elküldött, de késve érkező elfogadás esetén létrejön a
szerződés
• KIVÉVE, ha az ajánlattevő ennek ellenkezőjéről késedelem
nélkül tájékoztatja az elfogadó felet
• szerződéskötés helye + ideje
o ideje: akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik
§ időben küldött, de késve érkező elfogadás esetén: amikor az rendes
körülmények között megérkezett volna
o helye: (illetékesség miatt fontos)
§ ha az ajánlat megételére és elfogadására ugyanazon a helyen kerül sor,
a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye
§ ha nem: az ajánlattevő székhelye/lakóhelye, ezek hiányában szokásos
tartózkodási helye
• szerződéskötés formája
o írásban
§ akkor is írásba foglaltnak kell tekinteni, ha nem ugyanaz az okirat
tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát
§ akkor is írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a több példányban kiállított
okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt aláírja
o szóban
o ráutaló magatartással

107
 o kivételesen hallgatással
5) A szerződéskötés különös szabályai
• előszerződés
o ha a felek abban állapodnak meg, hogy később szerződést kötnek és
megállapítják a szerződés lényeges feltételeit akkor a bíróság bármely fél
kérelmére létrehozhatja a szerződést
§ bármelyik fél megtagadhatja, HA bizonyítja, hogy
• olyan körülmény állt elő a megkötés után, mely miatt a
teljesítés jogi érdekét sértené
o nem előrelátható
o nem ő idézte elő
o nem rendes üzleti kockázat
• szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján (bíróság létrehozhatja)
• elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve (bíróság létrehozhatja)
• szerződéskötés versenyeztetési eljárás során
• általános szerződési feltétel
o = az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése
céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott és
egyedileg nem tárgyalták meg
§ tehát csak ennek céljából hozza létre, de ha végül csak egyszer
alkalmazza, akkor attól még ÁSZF lesz
o tömeges méretű forgalomban gyakran alkalmazzák pl. biztosítás, banki
kölcsön stb. (blankettaszerződések)
o ÁSZF szerződés részévé válása
§ ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a
szerződéskötést megelőzően megismerje és ha azt a másik fél elfogadta
§ külön tájékoztatni kell a másik felet arról az ÁSZF-ről, ami
o lényegesen eltér a jogszabályoktól/szokásos szerződési
gyakorlattól, kivéve ha megfelel a felek által kialakult
gyakorlatnak
o eltér a felek által korábban alkalmazott feltételtől
• ezek akkor válnak a szerződés részévé, ha a másik fél elfogadja
§ fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása
• az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti
főkötelezettsége teljesítéséért az ellenszolgáltatáson felül
további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés
részévé, ha azt a fogyasztó külön tájékoztatást követően
kifejezetten elfogadja pl. ÁSZF-ben kötbér
o ÁSZF módosítása
§ módosított ÁSZF úgy válhat a szerződés részévé mint az eredeti vált
§ az a kikötés, miszerint a módosított ÁSZF automatikusan a szerződés
részévé válik könnyen tisztességtelennek minősülhet
• elektronikus szerződéskötés pl. webshop, kattintás
o tájékoztatás
§ elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó
jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni
• a szerződéskötés technikai lépéseiről
• hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt-e, az elektronikus
utat biztosító fél rögzíti-e, utóbb hozzáférhető lesz-e

108
 • eszközökről, melyek az adatok elektronikus rögzítése során
felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a jognyilatkozat
megtételét megelőzően biztosítják
• szerződés nyelvéről
• szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről (ha
van ilyen) és annak elektronikus hozzáférhetőségéről
o adatbeviteli hibák javítása
§ elektronikus utat biztosító fél köteles biztosítani, hogy a másik fél az
adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési
jognyilatkozatának megtétele előtt kijavíthassa
• ha nem: megtámadható
o elektronikus jognyilatkozat és visszaigazolás
§ az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik
hatályossá, amikor a másik fél számára hozzáférhetővé válik
§ az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél jognyilatkozatának
megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni
• ha nem: a fél mentesül az ajánlati kötöttség alól
o e szabályok alkalmazása és kötelező ereje
§ az elektronikus levelezésre/azzal egyenértékű egyéni kommunikációs
eszközzel kötött szerződésre nem kell alkalmazni (kivéve: hatályossá
válás)
§ fogyasztó + vállalkozás között a fentiektől eltérő megállapodás semmis
6) A jognyilatkozat értelmezése
• vita esetén: ahogy azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára + az eset
körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie
kellett
• ha nem címzett: ahogy azt a nyilatkozó feltehető akaratára + az eset körülményeire
tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell
• jogról lemondani/abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet
o ha valaki így tesz, azt nem lehet kiterjesztően értelmezni
7) A szerződés értelmezése
• az egyes szerződési feltételeket, nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban
kell értelmezni
• ha az ÁSZF tartalma/a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének
tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és az összhangban
való értelmezés szabályával nem állapítható meg, akkor a feltétel alkalmazójával
szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni
o fogyasztó + vállalkozás közötti szerződés esetén ezt kell alkalmazni a
szerződés bármely feltételének értelmezésére
o DE nem alkalmazható a közérdekű kereset alapján indult eljárásban
• teljességi záradék
o ha az írásbeli szerződés azt tartalmazza, hogy az a felek közötti megállapodás
minden feltételét tartalmazza, akkor az írásba nem foglalt megállapodások
hatályukat vesztik
o felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők
• a felek titkos fenntartása, rejtett szándéka közömbös az érvényesség és az értelmezés
szempontjából

109
 B4.A fogyasztók védelme a szerződési jogban/a szerződések általános
szabályaiban

1) Indoka
• információs aszimmetria – fogyasztó a gyengébb fél
• pl. vannak szerződések, amiket nem is köthet pl. garanciaszerződés (olyankor
átminősítik készfizető kezességgé)
• klaudikáló kógens (féloldalúan kötelező) rendelkezés biztosítja helyzetét: a Ptk.-ban
meghatározott fogyasztói jogot biztosító rendelkezéstől a fogyasztó hátrányára történő
eltérés semmis
2) Fogyasztói szerződés (fogyasztó + vállalkozás közötti szerződés
• fogyasztó: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró
természetes személy
• vállalkozás: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró
személy
3) Szerződés értelmezése
• az egyes szerződési feltételeket, nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban
kell értelmezni
• ha az ÁSZF tartalma/a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének
tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és az összhangban
való értelmezés szabályával nem állapítható meg, akkor a feltétel alkalmazójával
szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni
o fogyasztó + vállalkozás közötti szerződés esetén ezt kell alkalmazni a
szerződés bármely feltételének értelmezésére
4) Szerződéskötés ÁSZF-fel
• = az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából
egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott és egyedileg nem
tárgyalták meg
o tehát csak ennek céljából hozza létre, de ha végül csak egyszer alkalmazza,
akkor attól még ÁSZF lesz
• tömeges méretű forgalomban gyakran alkalmazzák pl. biztosítás, banki kölcsön stb.
(blankettaszerződések)
• ÁSZF szerződés részévé válása
o ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a
szerződéskötést megelőzően megismerje és ha azt a másik fél elfogadta
o külön tájékoztatni kell a másik felet arról az ÁSZF-ről, ami
• lényegesen eltér a jogszabályoktól/szokásos szerződési
gyakorlattól, kivéve ha megfelel a felek által kialakult
gyakorlatnak
• eltér a felek által korábban alkalmazott feltételtől
§ ezek akkor válnak a szerződés részévé, ha a másik fél elfogadja
o fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása
§ az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége
teljesítéséért az ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre
jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó külön
tájékoztatást követően kifejezetten elfogadja pl. ÁSZF-ben kötbér
• ÁSZF módosítása
o módosított ÁSZF úgy válhat a szerződés részévé mint az eredeti vált

110
 o az a kikötés, miszerint a módosított ÁSZF automatikusan a szerződés részévé
válik könnyen tisztességtelennek minősülhet
5) Elektronikus szerződéskötés
• elektronikus szerződéskötés pl. webshop, kattintás
o tájékoztatás
§ elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó
jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni
• a szerződéskötés technikai lépéseiről
• hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt-e, az elektronikus
utat biztosító fél rögzíti-e, utóbb hozzáférhető lesz-e
• eszközökről, melyek az adatok elektronikus rögzítése során
felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a jognyilatkozat
megtételét megelőzően biztosítják
• szerződés nyelvéről
• szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről (ha
van ilyen) és annak elektronikus hozzáférhetőségéről
o adatbeviteli hibák javítása
§ elektronikus utat biztosító fél köteles biztosítani, hogy a másik fél az
adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési
jognyilatkozatának megtétele előtt kijavíthassa
• ha nem: megtámadható
o elektronikus jognyilatkozat és visszaigazolás
§ az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik
hatályossá, amikor a másik fél számára hozzáférhetővé válik
§ az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél jognyilatkozatának
megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni
• ha nem: a fél mentesül az ajánlati kötöttség alól
o e szabályok alkalmazása és kötelező ereje
§ az elektronikus levelezésre/azzal egyenértékű egyéni kommunikációs
eszközzel kötött szerződésre nem kell alkalmazni (kivéve: hatályossá
válás)
§ fogyasztó + vállalkozás között a fentiektől eltérő megállapodás semmis
6) Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben
• semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni (relatív semmisség)
• tisztességtelenséget önmagában megalapozza: ha a szerződési feltétel nem egyértelmű
vagy fogyasztó hátrányára eltér indokolatlanul, aránytalanul, a jóhiszeműség és a
tisztesség követelményét megsértve
• egyes tisztességtelen kikötések pl.
o fekete lista (feltétlenül tisztességtelennek minősülnek)
§ szerződés bármely feltételének értelmezése a vállalkozást egyoldalúan
jogosítja
§ fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás
nem teljesíti a szerződést
o szürke lista (ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek tekintendők)
§ fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata
megtételének, ill. elmulasztásának minősíti, ha annak tanúsítására
nyitva álló határidő indokolatlanul rövid
§ fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki
követelményeket támaszt
7) Fiduciárius hitelbiztosíték

111
 • semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog,
más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget
• ellenérvek:
o a hitelező indokolatlanul nagy jogot szerez a követelés biztosítására
o külvilág nem szerez tudomást arról, hogy a zálogjognál is erősebb
hitelbiztosítékot kívánnak alkalmazni
o adós többi hitelezőjének érdeke is sérülhet
• érvek:
o privátautonómia tiszteletben tartása
o erősebb biztosíték mellett az ellenszolgáltatás mértéke kisebb lehet
o bizonyos üzleti viszonyokban más biztosítékok nem életszerűek
• a mellette szóló érvek miatt CSAK a fogyasztó által adott fiduciárius hitelbiztosíték
semmis
o DE 3 esetben még olyankor is lehet
§ tulajdonjog-fenntartással való eladás
§ faktoring
§ pénzügyi lízing
8) Fogyasztói jogot csorbító feltétel
• fogyasztó + vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek
a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér
o csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Ptk. a fogyasztói szerződésekre
speciális szabályokat tartalmaz
9) Fogyasztó joglemondó nyilatkozata
• fogyasztó + vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a bármely
jogszabályban megállapított jogáról lemondó nyilatkozata
10) Feltűnő értékaránytalanság
• feltűnő értékaránytalanság =
o szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között aránytalanság (kb. 40%-os
eltérés a bírói gyakorlat szerint)
o az aránytalanság a szerződéskötés időpontjában fennáll
o nem volt ingyenes juttatási szándék a juttató fél részéről
• NEM lehet erre hivatkozni pl.
o szerencseszerződésnél (tartási, életjáradéki, öröklési)
o árverésen
o akciós terméknél
• feltűnő értékaránytalanság esetén a megtámadási jogot ők szerződésben nem zárhatják
ki
11) Közérdekű kereset
• a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen ÁSZF
érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat
o ügyész
o miniszter, autonóm államigazgatási szerv, kormányhivatal, központi hivatal
vezetője
o fővárosi + megyei kormányhivatal vezetője
o gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet
o fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület (mindegy, hogy az EGT mely
tagállamának joga alapján jött létre)
• következmény: tisztességtelenség megállapítása minden vele szerződő félre kiterjedő
hatállyal és saját költségére gondoskodnia kell a tisztességtelenség megállapítására
vonatkozó közlemény közzétételéről

112
12) Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal
• HA
o az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával
kiküszöbölhető
o az érvénytelenség oka utóbb megszűnt
• jogkövetkezmény: mintha érvényes lett volna
• DE – EuB gyakorlat
o Banco Espanol-ügy
§ fogyasztói szerződésbe foglalt tisztességtelen kikötés semmissége
esetén a bíróság nem jogosult érvényessé nyilvánításra
o Kásler-OTP-ügy
§ ha a szolgáltató + fogyasztó között létrejött szerződés a tisztességtelen
feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, akkor lehetséges az, hogy a
tisztességtelen feltételt helyettesítsék a nemzeti jog valamely
diszpozitív rendelkezésével, ezzel orvosolva az érvénytelenséget
13) Kárveszély átszállása
• teljesítéssel
o fogyasztói adásvétel: ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó és az eladó
vállalja a vevőhöz történő eljuttatást, akkor a kárveszély akkor száll át a
vevőre, amikor a vevő/általa kijelölt 3. személy birtokba veszi a dolgot
§ kivétel: fuvarozónak történő átadáskor száll át, ha a vevő bízta meg
• alkivétel, amikor ismét főszabály: fuvarozót az eladó ajánlotta
14) Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén
• semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a
fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségen kívüli terhet ró
15) Fogyasztó által vállalt kezesség
• ilyenkor a jogosult köteles a fogyasztót a szerződés előtt tájékoztatni
§ kezes jogairól + kötelezettségeiről
§ különleges kockázatokról
o HA nem tájékoztatja: a kezes jogosult határidő nélkül elállni
• ha valamennyi kötelezettségért vállal kezességet, akkor az csak úgy érvényes, ha
meghatározták a legmagasabb összeget, amelynek erejéig felel
• ezeket a szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy vezető
tiszteségviselője/többségi befolyással rendelkező tagja
16) Fogyasztó által vállalt garancia
• NEM lehet: túl kockázatos – készfizető kezesség lesz
17) Kellékszavatosság + jótállás
• f + v közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a
jótállásra vonatkozó rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el
18) Hibás teljesítési vélelem
• f + v közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés
időpontjában megvolt
o kivéve, ha e vélelem a dolog természetével összeegyeztethetetlen
19) A hiba közlése
• fogyasztó + vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított 2
hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni
20) A kellékszavatossági igény elévülése

113
 • f + v közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés
időpontjától számított 2 év alatt évül el
o ha a szerződés tárgya használt dolog rövidebb határidőben is
megállapodhatnak, de minimum 1 év
21) A kötelezett gazdagodási igénye
• ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő
jelentős részének eltelte után kerül sor és ez a jogosultnak számottevő értéknövekedést
eredményez, akkor a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt
o f + v közötti szerződésnél ez nem alkalmazható
22) Termékszavatossági igény
• vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó
követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki vagy ha a kijavítás megfelelő
határidőn belül a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor a
terméket cserélje ki
o hibás termék = nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalkor
hatályos minőségi követelményekkel/nem rendelkezik a gyártó által adott
leírásban szereplő tulajdonságokkal

B5.A szerződés létezése, érvényessége, hatálya. Az érvénytelenség,

nemlétezés és a hatálytalanság jogkövetkezményei

1) Létezés, érvényesség, hatály

• létezés: létrejött-e a szerződés
• érvényesség: csak, ha létrejött! alkalmas-e a joghatás kiváltására
• hatályosság: csak, ha létrejött + érvényes! ténylegesen ki tudja-e váltani már/még a
kívánt joghatást
2) Nem létezés
• ha nem volt meg a felek akaratának kölcsönös + egybehangzó kifejezése
o lényeges kérdésekben nem állapodtak meg
o bármelyikük által lényeges kérdésben nem állapodtak meg, ha a fél kifejezésre
juttatja, hogy enélkül nem köt szerződést
• ha nem jön létre, akkor nem is lehet érvényessé nyilvánítani
• következmények: jogalap nélküli gazdagodás, jogalap nélküli birtoklás és a megbízás
nélküli ügyvitel szabályainak alkalmazásával kell rendezni a felek helyzetét
3) Érvénytelenség
• itt van lehetőség a szerződés érvényessé nyilvánítására, eredeti állapot helyreállítására
vagy az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítésére
• SEMMISSÉG
o az érvénytelenség abszolút (feltétlen) megjelenési formája, a szerződés
ilyenkor ipso iure megkötésének időpontjától érvénytelen
o megállapításához nem kell külön eljárás
§ nem kell külön eljárás = nem kell előzetes bírósági és lehet rá
hivatkozni bármely hatósági eljárásban
o a bíróság hivatalból észleli
§ csak a rendelkezésére álló bizonyítási anyag alapján egyértelműen
megállapítható semmisséget kell észlelnie
§ nem folytat le emiatt bizonyítást
o semmisséggel kapcsolatos eljárás =
§ semmisség megállapítását kérik

114
 § semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérik
o ha más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, akkor az a szerződés lesz
érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes
o kereshetőségi jog: az hivatkozhat rá + az indíthat pert, akinek ehhez jogos
érdeke fűződik vagy akit a törvény feljogosít
§ közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás
szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat
o relatív semmisség = csak meghatározott személy érdekében lehet rá hivatkozni
§ cselekvőképtelennel kötött szerződés
§ fogyasztói jogot csorbító feltétel és fogyasztói joglemondás
§ fogyasztói szerződés tisztességtelen feltétele
o ha a fél a keresetében semmisségre hivatkozik
§ akkor ezt elsőként kell vizsgálni (azután, hogy megállapítja létrejött-e)
§ ezt követően megtámadási okokat vizsgál
• MEGTÁMADHATÓSÁG
o az érvénytelenség relatív (feltételes formája), a szerződés csak eredményes
megtámadás következtében válik érvénytelenné a megkötés időpontjától
o kereshetőségi jog: sérelmet szenvedett fél + akinek jogi érdeke fűződik hozzá
o határidő: 1 év
§ módja:
• másik félhez intézett jognyilatkozattal
• közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel
o bíróságot köti a kereseti kérelem, azt és olyan
sorrendben vizsgálja, ahogy az ott van
§ sikeres, ha a másik fél elfogadja/bíróság jogerősen kimondja
§ ha a másik fél nem fogadja el és a bírósághoz akarja benyújtani, akkor
arra nem újabb 1 év lesz, hanem ezen belül kell
o a megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás
útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a határidő már eltelt
o megtámadási jog megszűnik, HA a megtámadásra jogosult a megtámadási ok
ismertében, a megtámadási határidő megnyílta után (ez a határidő után azt
jelenti, hogy lemondáskor már nem állhat fenn a megtámadási okot
megalapozó helyzet pl. tévedés):
§ szerződési akaratát megerősíti
§ megtámadási jogáról lemond (magában a szerződésben nem lehet)
o ha nem tudja gyakorolni a megtámadást a jogosult: nyugvás
§ pl. tévedésnél annak felismeréséig
• érvénytelenségi okok (csak példák)
Megtámadhatóság Semmisség
Akarathiba • egyoldalú tévedés • ha az egyik szerződő
• kölcsönös téves feltevés fél cselekvőképessége
• megtévesztés fogyatékos
• jogellenes fenyegetés • színlelt szerződés
• képviselő nyilatkozata
érdekellentét esetén
Nyilatkozati hiba • ha elektronikus • alaki hiba
szerződéskötés esetén nincs
lehetőség az adatbeviteli
hibák javítására

115
 Célzott joghatás hibája • feltűnő értékaránytalanság • uzsorás szerződés
• tisztességtelen ÁSZF nem • fogyasztói szerződés
fogyasztói szerződésben tisztességtelen ÁSZF-e
• lehetetlen szerződés
• akarathibák
o cselekvőképesség fogyatékossága (semmisség, akarathiba)
§ vitatott, hogy mennyire akarathiba, mivel a nem teljes
cselekvőképességű személyeknek is lehet hibátlan akaratuk
§ kell a törvényes képviselő hozzájárulása/ha teljesen cselekvőképtelen,
akkor ő tesz helyette
• máshol 3. személy hozzájárulásának hiánya hatályossági kérdés
§ csekély jelentőségű, mindennapos ügyleteknél nem lesz semmisség
§ relatív semmisség: annak érdekében lehet rá hivatkozni, akinek
cselekvőképessége fogyatékos
o színlelt szerződés (semmisség, akarathiba) (titkos fenntartás egyoldalú, nem
érint érvényességet)
§ a színlelt szerződés = a felek egyetértésben 3. személy irányába tesznek
a közös akaratukkal nem egyező jognyilatkozatot, külvilág felé
keltenek hamis látszatot pl. adókötelezettség kikerülése miatt
§ ha más szerződést leplez akkor a felek jogait + kötelezettségeit az
alapján kell megítélni
§ pl. adásvétel leplezése ajándékozással
o tévedés (megtámadhatóság, akarathiba)
§ aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény
tekintetében tévedésben van, a szerződési jognyilatkozatát
megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette (DE
nem célzatos! akkor megtévesztés)
• lényeges körülmény = annak ismeretében nem vagy más
tartalommal kötött volna szerződés pl. szerződés tárgya,
tartalma, mennyiség stb.
o az alany legtöbbször nem lényeges körülmény
§ ténybeli tévedés/jogi tévedés
o téves felvetés (megtámadhatóság, akarathiba)
§ ha kölcsönösen ugyanabban a téves feltevésben voltak, akkor
bármelyikük megtámadhatja
o megtévesztés (megtámadhatóság, akarathiba)
§ akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy
tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát
megtámadhatja
• + akkor is ezt kell alkalmazni, ha a megtévesztés 3. személy
részéről történt és erről a másik fél tudott/tudnia kellett
§ lehet passzív magatartás is (elhallgatás)
§ a megtévesztett önhibája nem zárja ki a megtámadás sikerét
§ nem kell lényeges körülményre vonatkoznia
o jogellenes fenyegetés (megtámadhatóság, akarathiba)
§ akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés
megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja
• + akkor is ezt kell alkalmazni, ha a jogellenes fenyegetés 3.
személy részéről történt és erről a másik fél tudott/tudnia kellett

116
 § jogellenes fenyegetés = a nyilatkozat részben/egészben a fél
személyét/közeli hozzátartozóját/számára fontos személyt érintő
személyi, fizikai vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezésének hatására
keletkezik
• abszolút jogellenes
o pl. hamis tényeken alapuló rágalmak nyilvános
terjesztésével való fenyegetés
• relatív jogellenes
o pl. jóhírnév csorbítására alkalmas, de valós tények
nyilvánosságra hozatalával való fenyegetés
§ ≠ fizikai kényszer – akkor létre sem jön (pl. valakinek vezetik a kezét
aláíráskor)
§ igényérvényesítésre való hivatkozás NEM jogellenes fenyegetés pl. ha
azt mondja bírósághoz fordul, ha xy nem csinál valamit
o ingyenes szerződés megtámadhatósága
§ akkor is meg lehet támadni akarathiba miatt, ha az akarathiba
körülményeit a másik fél nem ismerhette fel
• nyilatkozati hiba
o a szerződés alaki hibájának orvoslása (semmisség, nyilatkozat hiba)
§ az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés
elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik
• kivétel, amikor a teljesítés sem orvosolja
o ha jsz. közokiratba/teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalást ír elő
o a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására
irányul
§ a kötelező alakiság mellőzésével történő módosítás, megszüntetés,
felbontás is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek
egyező akaratából létrejött
• kivétel ugyanaz, mint fent
§ alaki követelményt előírhatja jsz. vagy a felek
• ha nem a Ptk. írja elő, hanem más jogszabály, akkor
mérlegelnek, hogy semmisségi ok lesz-e vagy sem: attól függ
mi a szabályozás célja, lehet csak bírság lesz miatta
§ ha az írásbeliségen túl többletkövetelmények vannak, akkor annak
hiánya nem érvénytelenséget eredményez, hanem további joghatás
akadályát
• pl. Inytv.: vevő tulajdonjoga akkor jegyezhető be, ha az
ingatlan-adásvételi szerződést közokiratba/teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalták és ha ez nincs meg nem lehet
bejegyezni, de nem lesz érvénytelen
• célzott joghatás hibája
o tilos szerződés (semmisség, célzott joghatás hibája)
§ = ami jogszabályba ütközik/jogszabály megkerülésével kötötték
• kivétel, amikor nem semmis: ha jsz. más jogkövetkezményt fűz
hozzá
o alkivétel, amikor ismét főszabály: ha a jsz. külön
kimondja a semmisséget vagy a jsz. célja a szerződéssel
elérni kívánt joghatás megtiltása
§ jogszabályba ütköző szerződés

117
 • pl. szándékosan okozott szerződésszegésért való felelősséget
kizáró/korlátozó szerződés
§ jogszabály megkerülését célzó szerződés
• pl. több 100 éves elévülési idő kikötése, holott az elévülés
kizárását a Ptk. tiltja
o jóerkölcsbe ütköző szerződés (semmisség, célzott joghatás hibája)
§ általános társadalmi értékítélethez kell mérni, felek
jóhiszeműségének/rosszhiszeműségének nincs jelentősége
§ jóerkölcsbe ütköző = közfelfogást és az abba foglalt normarendszert
súlyosan, kirívóan és nyilvánvalóan sérti
§ szubszidiárius jellegű
§ pl. halálán lévő beteggel kötött tartási szerződés
o uzsora (semmisség, célzott joghatás kiváltása)
§ a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél (lehet jogi személy
is) helyzetének kihasználásával aránytalan előnyt köt
• 3 feltétel
o feltűnően aránytalan előny
o hátrányt szenvedő szorult helyzete
o hátrányt szenvedő szorult helyzetének másik fél általa
ismerete és kihasználása
§ Szladits Károly: uzsora = valaki a vele szerződő fél szorult vagy függő
helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét stb. kihasználva
aránytalanul nagy vagyoni előnyre tesz szert kölcsön/más szolgáltatás
nyújtása miatt
§ Grosschmid Béni:
• hiteluzsora: kölcsönadott pénzösszeg magas kamata
• reáluzsora: más szolgáltatás aránytalan ellenértéke pl.
vállalkozói díj
§ speciális jogkövetkezmény: a bíróság részben/egészben elengedheti a
visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés esetén is
súlyos helyzetbe hozná
o lehetetlen szolgáltatás (semmisség, célzott joghatás kiváltása)
§ nem lehetetlen azért, mert
• a szerződés megkötésekor a kötelezett nem rendelkezik a
szolgáltatás tárgyával
• ha a lehetetlenség a szerződés megkötésekor még fennáll, de
utána lehetségessé válik
§ fizikai lehetetlenség/jogi lehetetlenség
• fizikai
o objektíve: senki nem tudja teljesíteni
o szubejektíve: a kötelezett nem tudja teljesíteni
• jogi pl. forgalomképtelen dolog eladása
o érthetetlen és ellentmondó kikötés (semmisség, célzott joghatás kiváltása)
§ helyesebb lenne, ha létre nem jött lenne, mert ezekben a kikötésekben
nincs konszenzus
o fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége
o fogyasztói jogot csorbító feltétel
o fogyasztó joglemondó nyilatkozata
o tisztességtelen ÁSZF
o tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben

118
 o feltűnő értékaránytalanság
• az érvénytelenség jogkövetkezményei
§ érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés
teljesítését követelni nem lehet
• további jogkövetkezményeit. bíróság a fél kérelmére az elévülés
és az elbirtoklás határai között alkalmazza
§ érvénytelenség megállapítása az érvénytelenség következményeinek
alkalmazása nélkül is kérhető
§ a bíróság ezekről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet, de nem
alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik
o a kárveszély átszállása
§ érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a
másik félre száll át
• tehát a dolog birtokosa viseli akkor is, ha nem lesz tulajdonos
mivel mindkét fél őt tekintette tulajdonosnak
o bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal
§ HA
• az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő
módosításával kiküszöbölhető
• az érvénytelenség oka utóbb megszűnt
• jogkövetkezmény: mintha érvényes lett volna
§ cél: gazdaságilag szélszerű döntés szülessen
§ ilyenkor elvileg dönthet az eredeti állapot helyreállítása mellett is, de az
az idő múlása miatt nehéz, ezért általában inkább az érvényessé
nyilvánítást választja
o a szerződés érvényessé válása a felek akaratából
§ HA
• az érvénytelenségi okot utóbb kiküszöbölik (de itt abban is
megállapodhatnak, hogy csak a jövőre nézve válik érvényessé)
• szerződési akaratukat megerősítik
o eredeti állapot helyreállítása
§ érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott
szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben
visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást
• az ezt kérő felet a visszatérítési kötelezettség elévüléstől és
elbirtoklástól függlenül terheli
§ gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának
fenntartásáról
• egyik fél sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe
• törvényes kamattal kell a pénzt visszafizetni, dolog
használatáért díj jár
§ ritka, általában inkább visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítja
o alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése
§ HA a szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani és az eredeti állapot
sem állítható vissza vagy az valamelyik fél jogi érdekét sérti
• pl. a dolgot azóta jóhiszemű személynek kereskedelmi
forgalomban eladták
• pl. ingatlanpiaci változások miatt
o részleges érvénytelenség

119
 § ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, akkor
az érvénytelenség jogkövetkezményeit csak arra kell alkalmazni
• akkor kell az egészre alkalmazni, ha az érvénytelen rész nélkül
nem kötötték volna meg
• fogyasztói szerződés csak akkor, ha az érvénytelen rész nélkül
nem teljesíthető
o járulékos igények
§ a felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és
kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint
kötelesek
§ a fél, aki a szolgáltatását nem teljesítette vagy ingyenesen jutott hozzá a
hasznokat vagy a kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai
szerint köteles a másik félnek megtéríteni
§ az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó 3. személy a
szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti attól,
akinek magatartása az érvénytelenséget okozta
§ a szerződő fél, aki jóhiszemű 3. személlyel szemben felróhatóan járt el
kártérítéssel tartozik, függetlenül attól, hogy ő okozta-e az
érvénytelenséget
4) Hatálytalanság
• Hatályos, ha
o nincs olyan feltétel, ami megakadályozná
o fennáll az összes feltétel és körülmény, amely ahhoz kell, hogy az adott
időpontban, adott személyekkel szemben kiváltsa a joghatást
• időbeli hatály
o feltételtűzés
§ ha a felek a szerződés hatályának beálltát (felfüggesztő
feltétel)/megszűntét (bontó feltétel) bizonytalan jövőbeli eseménytől
tették függővé
• biztosan bekövetkező esemény csak akkor lehet feltétel, ha
legalább a bekövetkezés időpontja bizonytalan pl. valaki halála
• ha a bekövetkezés időpontja is biztos, akkor az nem feltétel,
hanem időhatározás
§ érthetetlen és ellentmondó feltétel semmis
§ jogellenes vagy lehetetlen feltétel részleges érvénytelenséget
eredményez
§ feltétel lehetetlenülése
• felfüggesztő feltételnél: nem lép hatályba
• bontó feltételnél: hatályos marad
§ függőben lévő feltétel
• amíg a feltétel bekövetkezése függőben van egyik fél sem tehet
semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy
meghiúsulása esetén csorbítja
• a feltétel bekövetkezésére/meghiúsítására nem alapíthat jogot
az, aki azt felróhatóan maga idézte elő
o időhatározás
§ a feltételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a hatály
beálltát/megszűntét valamilyen időponthoz kötik
o szerződés 3. személy beleegyezésével vagy hatóság jóváhagyásával

120
 § ha beleegyezéshez/jóváhagyáshoz van kötve, akkor azzal a szerződés
megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá
§ felfüggesztő feltételnek minősül
o a hatálytalan szerződés joghatása
§ ha a szerződés hatálya nem állt be/hatályát vesztette, akkor a szerződés
teljesítése nem követelhető
§ érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell erre megfelelően
alkalmazni
• személyi hatály
o relatív hatálytalanság: szerződések, amelyek 3. személyek törvényes jogát
sértik nem váltják ki joghatásukat e 3. személyekkel szemben
§ azért nem megtámadhatóság mert
• aránytalan lenne
• alkalmatlan lenne a 3. felet ért sérelem orvoslására
o fedezetelvonó szerződés
§ az a szerződés, amellyel 3. személy igényének kielégítési alapját
részben/egészben elvonták, e 3. személy irányában hatálytalan, ha a
szerző fél rosszhiszemű volt/rá nézve ingyenes előny származott
o elővásárlási jog megsértése
§ ha valakinek megsértik dologi hatályú elővásárlási jogát, akkor az így
kötött szerződés vele szemben hatálytalan
o követelés engedményezését kizáró kikötés
• jogkövetkezmény:
o szerződés teljesítése nem követelhető
o ha már teljesítettek: érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell alkalmazni

B6.Együttműködési kötelezettség a szerződési jogban (tájékoztatási,

akadályközlési és kifogásközlési kötelezettség a szerződések általános
szabályaiban, és néhány példán keresztül az egyes szerződések körében)

1) Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

• kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a lényeges körülményekről
o a szerződéskötési tárgyalások alatt
o a szerződés megkötésénél
o a szerződés fennállása alatt
o a szerződés megszüntetése során
• a fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal,
tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket
§ ismert
§ közhiteles nyilvántartásból/más forrásból ismernie kellett
o TEHÁT nem mentesül a tájékozódás és a gondos eljárás kötelezettsége alól
• ha a szerződés létrejön, akkor az a fél, aki ezt a kötelezettségét megszegi köteles a
másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség
szabályai szerint megtéríteni
o ha a szerződés nem jön létre, akkor a szerződésen kívül okozott károkért való
felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni (akkor is ez van, ha létrejön, de
érvénytelen)
• a szerződés létrejöttének elmaradásáért a felet nem terheli kártérítési kötelezettség

121
 • a bírói gyakorlat szerint a titoktartási kötelezettség is az együttműködés körébe
tartozik
• példák
o szerződéskötésnél
§ ajánlat késedelmes elfogadása
• késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a
szerződés nem jön létre
• DE létrejön, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül
tájékoztatja az elfogadó felet
§ szerződéskötés ÁSZF-fel
• szerződés részévé válik, ha
o alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél a tartalmát a
szerződéskötést megelőzően megismerje és a másik fél
elfogadta
• meglepő feltételről külön tájékoztatás
o teljesítésnél
§ teljesítési hely megváltozása
• ha a kötelem keletkezése után a teljesítési hely megváltozik és
erről a kötelezett a jogosultat értesíti, akkor az új telephely
(székhely)/új lakóhely (tartózkodási hely) megváltozásából
eredő többletköltséget a kötelezett előlegezi és viseli
o szerződések
§ megbízási szerződés (megbízott tájékoztatási kötelezettsége)
• tevékenységéről
• feladat állásáról
• közreműködő igénybevételéről
• ha felmerült új körülmények miatt indokolt az utasítások
módosítása
• megbízás teljesítéséről
§ közvetítői szerződés (közvetítő tájékoztatási kötelezettsége)
• ha 3. személy javára közvetítői tevékenységet végez
§ adásvételi szerződés (pl. részletvétel, elővásárlási jog)
§ fuvarozási szerződés (küldemény megérkezéséről)
§ bérleti szerződés (munkálatok megkezdése előtti írásbeli tájékoztatás)
2) Akadályközlési kötelezettség
• a felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség
teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik
o kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett
• ennek elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való
felelősség szabályai szerint felel
• példák
o teljesítés lehetetlenné válása
§ ha a teljesítés lehetetlenné vált a szerződés megszűnik
§ lehetetlenné válásról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről
a másik felet értesíteni (elmulasztásból eredő kárt köteles megtéríteni)
o kellékszavatosságnál a hiba közlése
§ jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a
kötelezettel közölni
o szerződések

122
 § vállalkozási szerződés + megbízási szerződés
• célszerűtlen/szakszerűtlen utasítás esetén köteles figyelmeztetni
o ha a figyelmeztetés ellenére fenntartja, akkor a
szerződéstől elállhat/az utasítás szerint a megrendelő
kockázatára elláthatja
• köteles megtagadni az utasítást, ha az
o jogszabály megsértéséhez vezet
o veszélyezteti mások személyét/vagyonát

B7.A képviselet a szerződési jogban

1) Képviselet
• ha a Ptk. mást nem mond, akkor más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni
o képviselő által tett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja + kötelezi
• alapulhat
o bírósági/hatósági határozaton
o létesítő okiraton
o meghatalmazáson
• ezeket a szabályokat a nem kötelmi jognyilatkozatokra is megfelelően alkalmazni kell
o DE a nem kötelmi jogviszonyoknál gyakran nincs lehetőség képviseletre
§ pl. végintézkedés, házasságkötés
• főszabály szerint továbbruházható
• jogi személy is lehet képviselő
• ugyanaz a személy képviselhet több személyt is
• fajtái
o törvényes képviselet
o bírósági/hatósági határozaton alapuló képviselet
o szervezeti képviselet
o ügyleti képviselet
2) A képviseleti jog korlátozása
• a képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű 3. személlyel szemben hatálytalan
(akkor jóhiszemű, ha nem tud és nem is kellene tudnia a korlátozásról)
o cél: forgalom biztonsága
3) Érdekellentét
• ha a képviselő + képviselt között érdekellentét van, akkor a képviselő által tett
jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja
o kivétel: nem támadhatja meg, ha a képviseleti jog alapításakor tudott róla
• vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél/annak képviselője
4) Álképviselet
• aki képviseleti jog nélkül/képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot
tesz, annak nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást
o ha a képviselt nem hagyja jóvá:
§ jóhiszemű álképviselő a 3. személy jognyilatkozat megtételéből eredő
kárát köteles megtéríteni
§ rosszhiszemű álképviselő a 3. személy teljes kárát köteles megtéríteni
• adott esetben az álképviselt nevében vállalt kötelezettség
teljesítésére kötelezhető
• + az álképviselt is érvényesítheti kárigényét vele szemben
deliktuális alapon/megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint

123
 • problémák:
o Ptk. nem ad határidőt a jóváhagyás megadásához (nincs függő jogi helyzet)
o jóváhagyás hiányában is lesznek joghatások pl. új bírói gyakorlat szerint
ilyenkor a szerződés nem jön létre
5) Törvényes képviselet
• az állam képviselete
o az állam jogalanyisága
§ az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt
§ állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli
o korlátozottan cselekvőképes, cselekvőképességében részlegesen korlátozott és
a cselekvőképtelen személy képviselete
§ kiskorú esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő/gyám
§ nagykorú esetén a gondnok
o különös törvényes képviselet
§ pl. zálogjogosult a kielégítési jogának gyakorlása során a
zálogkötelezett helyett és az ő nevében eljárva jogosult a zálogtárgy
értékesítésére
6) Szervezeti képviselet pl. kft-t az ügyvezető képviseli
7) Jogügyleti képviselet
• meghatalmazás
o = képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat
o intézhető:
§ képviselőhöz
§ érdekelt hatósághoz
§ bírósághoz
§ ahhoz a személyhez, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő
jognyilatkozatot jogosult tenni
o visszavonásig érvényes (helyesebben addig hatályos)
o korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis
§ a korlátozás és visszavonás 3. személy irányában akkor hatályos, ha
arról tudott/tudnia kellett
o ez alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy
cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet
o bármely fél halálával hatályát veszti
o elhatárolása a megbízástól
§ a meghatalmazás képviseletre vonatkozik, a megbízás bármely ügy
ellátására és nem feltétlenül keletkeztet képviseleti jogot
§ a meghatalmazás képviselet ellátására jogosít, a megbízás ha kiterjed a
képviseletre is, akkor kötelezi a megbízottat a képviselet ellátására
§ meghatalmazás egyoldalú nyilatkozat, megbízás kétoldalú szerződés
§ meghatalmazás csak ingyenes, megbízás főszabály szerint visszterhes
• általános meghatalmazás
o ügyek egyedileg meg nem határozott körére
§ akkor érvényes, ha közokiratba/teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalták
o határozatlan/5 évnél hosszabb időre adott általános meghatalmazás 5 év után
hatályát veszti (de 5 év után lehet újat adni, szintén max. 5 évre)
§ cél: visszaélések megelőzése
• a képviselet terjedelme

124
 o kiterjed minden cselekmény elvégzésére és jognyilatkozat megtételére, ami a
képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükséges
§ pl. pénz átvétele, kulcs átadása stb.
8) Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet
• vélelmezett képviselet:
o üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb
helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal
feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult
§ a képviselő jogkörének korlátozása 3. személlyel szemben hatálytalan,
kivéve, ha 3. személy a korlátozásról tudott (valószínűleg ide kell érteni
azt is, ha „tudhatott volna róla”)
§ ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség: ahova a fogyasztó
közönség bármely tagja bemehet és ott kiszolgálják
• látszaton alapuló képviselet:
o képviselőnek kell tekinteni azt, akiről eljárása és a képviselt magatartása
alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsága van a képviselt nevében
jognyilatkozatot tenni
9) Képviselet hatósági határozat alapján
• ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
o a gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek
vitelében akadályoznak
§ bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti + hivatalból is helye van
§ ügyeinek vitelében korlátozott pl. aki ismeretlen helyen van/távol és
visszatérésében gátolva van
o gondnokolt cselekvőképességét ez nem érinti
o a gondnok kezeli a gondnokolt vagyonát
§ a távollevő gondnoka minden olyan intézkedést megtehet
(gyámhatóság előzetes hozzájárulásával), amivel a gondnokolt
személyt károsodástól óvja meg
• gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges a halaszthatatlanul
sürgős intézkedéshez, de erről a gyámhatóságnak késedelem
nélkül be kell számolni
• eseti gondnokság (nagykorúnál) és eseti gyámság (kiskorúnál) – ua. szabályok
o a gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jsz./gyámhatóság
rendelkezése folytán érdekellentét/más tényleges akadály miatt nem járhat el
o + akkor is eseti gondnokot kell rendelni, HA
§ sürgősen kell intézkedni és a cselekvőképtelen/cselekvőképességében
részlegesen korlátozott nagykorúnak nincs törvényes képviselője/nem
állapítható meg ki az
§ az ismeretlen, távollévő, ügyeinek vitelében egyébként akadályozott
személy jogainak megóvása miatt szükséges
o eseti gondnok olyan jogkörrel jár el mint a gondnok, de a gondnok jogköre
nem terjed ki azon ügyekre melyek ellátására eseti gondnokot rendeltek

125
 B8.A szerződés módosítása. A tartozáselismerés. Egyezség. A
szerződéskötést követően beállt változások figyelembevétele (bírósági
szerződésmódosítás, clausula rebus sic stantibus)

1) A szerződés módosítása (módosulhat alany, tárgy, tartalom, jogcím)

• szerződés módosítása a felek akaratából
o a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés
tartalmát/megváltoztathatják a kötelezettségvállalásuk jogcímét
§ a szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad
o a kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a
zálogkötelezett és a kezes helyzete nem válhat terhesebbé (csak, ha hozzájárul)
o a szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket
kell megfelelően alkalmazni
§ DE itt már nem kell ismét megállapodni a lényeges tartalmi elemekben
és olyan kérdésekben, amelyekben már megállapodtak
o HA szerződésben kikötötték (de ez gyakran tisztességtelen)/jsz. feljogosítja,
akkor valamelyik fél egyoldalúan is módosíthatja
o alanyváltozás: szerződésátruházás
o önmagában az, hogy egyik fél nem a szerződésnek megfelelően jár el nem
tekinthető a szerződés módosítását célzó ráutaló magatartásnak
o jogszabály korlátozhatja
§ pl. előtársasági időszakban a létesítő okirat nem módosítható
• kivéve: nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági engedély
kiadására jogosult szerv felhívása teljesítése
o elévülést megszakítja a módosítás
• jogszabály általi szerződésmódosítás
o ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát
megváltoztatja és ez valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, akkor ez a fél
kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását/elállhat
§ + felmondás joga is megilleti ilyenkor
2) Tartozáselismerés
• ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg
o DE a tartozást elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása
az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában
§ nem/alacsonyabb összegben állt fenn
§ bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen alapult
§ érvénytelen szerződésen alapult
• elévülést megszakítja
• tartozáselismerésnek nem kell címzettnek lennie, de kifejezettnek és
félreérthetetlennek kell lennie
• nem csak kötelmi, hanem egyéb (pl. dologi vagy öröklési) igényből eredő tartozás is
elismerhető így
3) Egyezség
• a felek a kötelemből eredő vitás/bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is
rendezhetik, hogy
o kölcsönösen engednek egymásnak
o valamelyik fél egyoldalúan enged a követeléséből
• nem csak kötelmi, hanem egyéb (pl. dologi vagy öröklési) viszony is rendezhető így

126
 • nem dől meg és nem is lehet megtámadni, ha később olyan bizonyíték kerül elő, amely
a vitát eldöntötte volna, vagy a bizonytalanságot megszüntette volna/feltűnő
értékaránytalanságra hivatkozva
• elévülést megszakítja
• csődegyezség is ide tartozik
• ≠ perbeli egyezség – ezt a bíróság végzéssel hagyja jóvá és az ítélettel azonos hatállyal
bír (amiről itt szó van az egy anyagi jogi egyezség)
4) A szerződéskötést követően beállt változások figyelembevétele (bírósági
szerződésmódosítás)
• clausula rebus sic stantibus esetén
o bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérhet, HA
§ a felek között tartós jogviszony van
• nem csak a huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal
teljesíthető szerződés lehet tartós, hanem az is, amikor a felek
egymással szemben követendő magatartását hosszabb időre
megszabja, akkor is a teljesítés végül egyetlen aktussal valósul
meg pl. több éves építési beruházás kivitelezése
• DE pl. nem lesz tartós attól, hogy adásvételi szerződésnél
részletfizetés van
§ a szerződés megkötését követően előállt körülmény következtében a
szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét
sértené
• ez szűken értelmezendő! pl. biztosan nem áll fenn, ha a
körülmény megváltozása után is megkötné a szerződést
§ a körülmény megváltozása szerződéskötéskor nem volt előre látható
§ a körülmény megváltozása nem tartozik valamelyik fél üzleti kockázati
körébe
§ a körülmény megváltozását nem az érintett fél idézte elő
§ nevesítve van pl. ajándékozási szerződésnél, haszonkölcsön
szerződésnél, haszonbérleti szerződésnél, tartási szerződésnél
o a módosítás legkorábbi hatálya: a kereset benyújtásától
o azt nem mondja meg a Ptk. hogyan kell módosítania a szerződést, DE
§ mindkét fél érdekeire tekintettel kell lennie
§ nem írhatja át teljes egészében a szerződést, hanem elsősorban az
érdeksérelmet okozó kikötést a Ptk. vonatkozó diszpozitív szabályával
kell helyettesítse
§ a módosított szerződés tartalma nem ütközhet a Ptk.
kógens/klaudikálóan kógens szabályaiba, diszpozitívaktól eltérhet
§ + egyes vélemények szerint ha az érdeksérelmet okozó kikötés
lényeges tartalmi elem, akkor a szerződés módosítása helyett indokolt a
szerződés gazdasági lehetetlenülésének megállapítása
• ha a jogszabály által módosított szerződés a fél lényeges, jogos érdekét sérti
• a bíróság a túlzott mértélű kamatot, kötbért kérelemre mérsékelheti
5) A szerződés módosulása külső tények hatására (példák)
• fél halálával
• inflációkövető árazás beépítése a szerződésbe

127
 B9.A szolgáltatás másra bízásának szabályai a szerződési jogban

1) Kötelezettség teljesítésében más személy vesz részt

• 3. személy részéről történő teljesítés
o a jogosult a 3. személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, HA
§ ehhez a kötelezett hozzájárult
§ a szolgáltatás nincs személyhez kötve
§ nem igényel olyan szakértelmet/képességet, mellyel a 3. személy nem
rendelkezik
o TEHÁT ilyenkor megszűnik a kötelem
o DE! nem kell a kötelezett hozzájárulása, ha a 3. személynek lényeges jogi
érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjen és a kötelezett
§ a teljesítést elmulasztotta
§ nyilvánvaló, hogy nem fog tudni időben teljesíteni
o alapvetően a 3. személyt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben,
kivéve ha jogviszonyukból más következik
§ de ez nem engedményezést, mert az eredeti kötelem megszűnt, ez már
új követelés
o ha a követelés kielégítésére zálogjog/biztosítékot nyújtó személy helytállása
alapján kerül sor, akkor a 3. személy követelését (ami azért keletkezik mert
teljesített) csak azok a biztosítékok biztosítják, melyek a teljesítő 3. személy
kötelezettségének (zálogjog/kezesség) keletkezésekor már fennálltak
• közreműködő
o felek igénybe vehetik:
§ kötelezettségük teljesítéséhez
§ joguk gyakorlásához
o ha a kötelezett személyesen köteles eljárni, akkor közreműködőt akkor vehet
igénybe, ha a jogosult károsodástól való megóvása miatt szükséges
o közreműködő:
§ teljesítési segéd pl. építkezésnél a kivitelezéshez a fővállalkozó által
igénybe vett mázoló
§ akinek közreműködése általában szükséges ahhoz, hogy a kötelezett a
szerződésben vállalt szolgáltatást teljesíthesse, ha a kötelezettel
közvetlen szerződéses jogviszonyban áll
• nem egyértelmű meddig közreműködő pl. vállalkozó
beszállítóját már nem szokták annak tekinteni
o a szolgáltatás jellege kizárhatja a közreműködő igénybevételét pl. festmény
elkészítése
o felelősség a közreműködőért
• mintha maga járt volna el
• ha kötelezettnek közreműködő igénybevételére nem volt joga,
akkor azokért a károkért is felel, amelyek a közreműködő
igénybevétele nélkül nem következtek volna be
• a kötelezett a közreműködővel szemben annak
szerződésszegése miatt addig érvényesítheti jogait, amíg a
jogosulttal szemben helytállni tartozik
§ DE a közvetett közreműködő magatartásáért már nem felel
§ a sérelmet szenvedő fél kontraktuális alapon nem léphet fel, mert nincs
közöttük szerződés, hanem deliktuális alapon, de csak ha a

128
 közreműködő magatartása megalapozza a deliktuális felelősséget pl.
kivitelező közreműködőjeként megjelenő részeg festő megrongál vmit
• tartozásátvállalás
o fajtái:
§ ingyenes/visszterhes
§ teljes/részleges
§ bármilyen kötelezettségre vonatkozó
o tartozásátvállalás =
§ ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy 3. személlyel (átvállaló)
abban, hogy a jogosulttal szemben fennálló kötelezettséget átvállalja,
akkor a jogosult a szolgáltatást csak az átvállalótól kérheti
§ átvállalót minden jog megilleti, ami a kötelezettet a jogosulttal szemben
§ ezzel a követelés biztosítékai megszűnnek
• DE fennmarad, ha kötelezettje hozzájárul a
tartozásátvállaláshoz
§ háromoldalú jogviszony
• jogosult hozzájárulása azért kell, hogy az ő helyzete ne váljon
hátrányosabbá az átvállaló rosszabb teljesítőképessége miatt
o teljesítésátvállalás =
§ ha 3. személy megállapodik a kötelezettel a tartozás átvállalásáról,
akkor a 3. személy köteles a kötelezett tartozását teljesíteni/a
kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy lejáratkor teljesíthessen
o tartozáselvállalás =
§ ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik egyetemleges
kötelezettség jön létre
• tehát nem teljes alanycsere, mert az eredeti kötelezett nem
szabadul
§ a tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a
jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését
o tartozásátszállás
§ jogszabály rendelkezése alapján történik az átszállás, de ugyanúgy a
tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni
2) Jogosultság gyakorlásában más személy vesz részt
• teljesítés elismerése
o a jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli
elismerésére (nyugta vagy elismervény)/a kötelezvény visszaadására
o azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a teljesítés
elfogadására jogosított személynek kell tekinteni
§ kivéve, ha nyilvánvaló, hogy nem jogosult rá
§ hasonlít a vélelmezett és látszaton alapuló képviselethez, de itt a
vélelem megdönthető
o ha a jogosult nem ad nyugtát/elismervényt vagy nem adja vissza a
kötelezvényt, akkor a kötelezett
§ visszatarthatja a teljesítést a jogosult költségére
§ bírósági/közjegyzői letétbe teljesíthet
§ teljesíthet és bírósági úton követelheti a teljesítés tényének írásbeli
elismerését vagy a kötelezvény visszaadását (ez a legritkább, mert
hátrányos)
• közreműködő (lásd fent, itt ugyanazokat kell elmondani)
• 3. személy javára szóló szerződés

129
 o ha a felek 3. személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a
3. személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, HA
§ ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték
§ ez a szerződés céljából/eset körülményeiből egyértelműen következik
o a 3. személy attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról,
hogy a javára szóló szerződést kötöttek
o ha a 3. személy valamely szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond,
akkor a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti
o emögött tehát 3 jogviszony húzódik
§ alapjogviszony a kötelezett + az eredeti jogosult (kedvezményező)
között
§ kedvezményezés: a kedvezményező és a kedvezményes jogviszonya
§ a kötelezett és a kedvezményes jogviszonya
o ha a kedvezményesnek (3. személy) nincs közvetlen jogosultsága, akkor csak a
3. személy érdekében kötött szerződésről van szó
§ ilyenkor a 3. személy max. deliktuális alapon léphet fel
§ a kötelezett a kedvezményesnek köteles teljesíteni, de csak az eredeti
jogosult követelheti a teljesítést és ő érvényesítheti a szerződésszegés
következményeit
• engedményezés (= követelésátruházás)
o a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át
o átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím + engedményezés szükséges
hozzá
o engedményező + engedményes szerződése (engedményes az engedményező
helyébe lép)
o engedményesre szállnak át a
§ követelést biztosító zálogjogból + kezességből eredő jogok
§ kamatkövetelés
§ *garancia NEM
o engedményezhető követelések
§ akkor lehet, ha az engedményezéskor már létezik a jogviszony,
amelyből a követelés fakad (az nem baj, ha a konkrét követelés még
nem jött létre)
§ az engedményezett követelést a következők megjelölésével/egyéb
olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés
időpontjában, jövőbeli követelés esetén legkésőbb annak létrejöttekor
azonosíthatóvá teszi
• kötelezett
• jogcím
• összeg (ez arra utal, hogy csak pénz lehet, de más is lehet)
• esedékesség
§ nem engedményezhető pl.
• kötelesrész iránti igény
• szavatossági igények
• kártérítési igény
• perbizomány (más igényének perbeli érvényesítése saját név
alatt)
• jogátruházás
o a jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve HA
§ jsz. a jog forgalomképességét kizárja pl. haszonélvezeti jog

130
 § a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik pl.
családjogi jogosultságok
§ vannak jogok, melyek csak az eredeti jogosult kifejezett engedélyével
ruházhatók át pl. felhasználási engedély csak a szerző engedélyével
o átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím + az átruházás szükséges
ahhoz, hogy valaki így jogot szerezzen
§ ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, akkor be kell
jegyezni a jogosult személyében bekövetkező változást
o átruházó + új jogosult szerződése (új jogosult az átruházó helyébe lép)
o engedményezésre vonatkozó szabályokat kell rá megfelelően alkalmazni
o *jogátszállás (Ptk. nem nevesíti)
§ pl. szabadalom átszállása jogi személy jogutódlása esetén
3) Szerződésátruházás joghatásai
• a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél
megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok + őt terhelő
kötelezettségek összességének a belépő félre történő átruházásáról
• jogok tekintetében az engedményezés, kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás
szabályait kell rá megfelelően alkalmazni
• szerződésátszállás
o jogszabályi rendelkezés alapján is átszállhat pl. dolog tulajdonának
átruházásakor a dolgot érintő bérleti szerződés bérbeadója a vevő lesz

B10.A szerződés megerősítése. A biztosítéki szerződések. Fiduciárius

hitelbiztosítékok

1) A szerződési biztosítékokról általában

• funkció: a szerződésszegéshez kötődő szankciók erősítik a fél teljesítési készségét, a
biztosítékok ezt fokozzák tovább
o fedezetet képeznek a szerződésszegésből fakadó igények kielégítésére
• jellemzően csak akkor kapcsolódnak szerződéshez, ha arról a felek kifejezetten
megállapodnak
o DE a szerződésszegéshez kötődő szankciók pl. szavatosság mindig
• jellemzően járulékos jellegűek (kivéve a garancia)
• csoportosítás
o teljesítési készséget fokozó biztosítékok
§ foglaló
§ kötbér
§ jótállás
§ jogvesztés kikötése
o teljesítési képességet fokozó, fedezetet erősítő biztosítékok
§ zálog (tárgyi)
§ óvadék (tárgyi)
§ garancia (személyi)
§ kezesség (személyi)
2) A szerződés megerősítése
• Foglaló
o = a szerződéskötés megerősítéseként, e rendeltetésének feltüntetésével fizetett
pénzösszeg, a teljesítés meghiúsulásához kapcsolódó önként vállalt szankció
o a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, HA

131
 § annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor
§ ez a szerződésből egyértelműen kitűnik
o ha a szerződést teljesítik, akkor a tartozás a foglaló összegével csökken
o ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél
sem/mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár
§ irreleváns milyen mértékben hatottak közre
o a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott
foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni
§ de ez nem mentesít a szerződésszegés következményei alól
• a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken
o a túlzott mértékű foglalót a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti,
ilyenkor a következő körülményeket vizsgálja pl.
§ szerződési érdek
§ szerződés abszolút értéke
§ felek alkuhelyzete
§ mekkora összegű foglaló kell a szerződésszerű magatartás
ösztönzéséhez stb.
o általában a szerződés megkötésekor adják, de lehet későbbi/korábbi
időpontban is (pl. előszerződénél)
o annyiban reálszerződés, hogy
§ a foglaló adására vonatkozó kötelezettségvállalás önmagában
kikényszeríthető kötelmi jogviszonyt nem keletkeztet
§ csak a ténylegesen teljesített pénzösszeg foglaló (utalás is OK)
o adható letétbehelyezéssel is
o mértéke általában a szerződés értékének 10%-a
o minimum-kártérítésként is szolgál: akkor is jár, ha nem bizonyít semmilyen
kárt a fél, de a foglalót a kártérítési igénybe be kell számítani
o előleg vs. foglaló
§ a foglaló minimum-kártérítésként is szolgál, az előleg csak
részteljesítés
§ foglaló felhasználása nem szükséges a teljesítéshez, előleg gyakran a
teljesítéshez szükséges kiadásokat fedezi (pl. anyagbeszerzési költség)
• Kötbér
o = a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból
amiért felelős megszegi a szerződést
§ DE kimentheti – akkor mentesül (viszont elvileg kiköthető objektív
helytállási kötelezettségként úgy is, hogy nem mentheti ki magát)
o írásban köthető ki (de az elfogadáshoz nincs írásbeliségi követelmény)
o a jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett
szerződésszegéséből kára származott-e
o a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi
kamat szabályait kell alkalmazni
o foglaló vs. kötbér
§ a foglaló csak a szerződés teljesítésének meghiúsulásához kapcsolódik,
a kötbér bármilyen szerződésszegéshez
§ foglalót szerződésszegés bekövetkezése előtt adják át, kötbérfizetés
szerződésszegés bekövetkeztével lesz esedékes
§ foglaló reál, kötbér konszenzuál jellegű
§ KÖZÖS: mindkettő minimum-kártérítés
o jogszabály is kiköthet kötbért

132
 o vitatott, hogy engedményezéskor átszáll-e
o kötbér és egyéb szerződésszegési igények
§ a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés
követelését kizárja
• DE ha csak késedelem esetére kötik ki az nem mentesít a
teljesítési kötelezettség alól
§ hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthető szavatossági
igény
§ a jogosult a kötbért meghaladó kárát is érvényesítheti
§ a jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is
követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette
o kötbér fajtái
§ késedelmi kötbér
§ hibás teljesítés esetére kikötött kötbér
§ meghiúsulási kötbér
§ egyéb szerződésszegésre kikötött kötbér pl.
titoktartás/versenykorlátozás megszegése esetén
o kötbér nagyságának meghatározási módja
§ alapja a szerződésszegéssel érintett szerződéses érték, mértékét a felek
határozzák meg %-ban
§ lehet előre meghatározott konkrét összeg is
§ késedelmi kötbér esetén jellemzően a késedelemmel érintett napok
számához kötik
o kötbér mérséklése
§ túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság a kötelezett kérelmére
mérsékelheti (ugyanazon szempontok alapján mint a foglalónál)
o kötbérigény kamata
§ kötbér után kamat kikötése semmis
§ esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles
fizetni
• kötbér esedékessé válása
o meghiúsulási kötbérnél több időpont: bírói gyakorlat:
kötbérjogosult meghiúsulásról való tudomásszerzése
o késedelmi kötbér: onnan számítjuk, amikortól a
késedelemért a kötelezett felelős és a póthatáridő
lejártáról vagy a legmagasabb kötbérösszeg elérésétől
követelhető
o hibás teljesítési kötbér: a hibás teljesítés miatti igény
közlésével
• Jótállás
• Jogvesztés kikötése
o a felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít
valamely jogot, amely őt szerződés alapján megilletné
o ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság kérelemre
mérsékelheti
• zálogjog (dologi jog)
• óvadék (dologi jog)
3) A biztosítéki szerződések
• kezességi szerződés

133
o kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben,
hogyha a kötelezett nem teljesít, akkor ő fog
o lehet
§ egy/több
§ fennálló/jövőbeli
§ feltétlen/feltételes
§ meghatározott/meghatározható összegű pénzkövetelés/pénzben
kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására
o írásba kell foglalni
o nem feltétele a kötelezett hozzájárulása
o általában két további jogviszony húzódik meg mögötte
§ a biztosított kötelezettség
§ fedezeti jogviszony: a kötelezett és a kezes megállapodása arról, hogy a
kezes a kötelezettért kezességet vállal
o jellemzően ingyenes jogviszony
§ DE a fedezeti jogviszony gyakran visszterhes pl. banki kezesség esetén
a kötelezett fizeti az ellenértéket
§ az inkább elméleti lehetőség, hogy közvetlenül a jogosult fizessen
ellenértéket a kezesnek
o a kezesség járulékossága
§ a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért
kezességet vállalt
§ kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt,
DE kiterjed
• a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire
• a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre
§ a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett
ellenköveteléseit + érvényesítheti az őt megillető kifogásokon túl
azokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben
§ bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a
követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni
§ a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a
kezes kötelezettségét nem érinti
§ a kötelezett elleni fizetésképtelenségi eljárásban megkötött egyezség
• ha az egyezségről a jogosult a kezesnek
késedelmesen/hiányosan ad tájékoztatást, akkor a kezes
kötelezettsége lecsökken az egyezség szerinti mértékre
§ a kezes a kötelezett ellen folytatott per + a végrehajtás költségeiért
akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre
eredménytelenül szólította fel
§ többségi álláspont szerint, ha a jogosult a kötelezettnek halasztást ad
vagy elengedi a tartozást azzal a kezes is mentesül
§ DE a járulékosság nem kétirányú: a kezesnek adott kedvezmény a
kötelezettre nem hat ki
§ sem a kötelezett, sem a kezes halála/megszűnése nem szünteti meg
automatikusan a kezességet
o a jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség
§ a jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest
• a kötelezett teljesítésének elmaradásáról

134
 • a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének
megváltozásáról
• kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a
kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan
befolyásolhatja
• tájékoztatásnak ki kell terjedni a biztosított kötelezettség
tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére
§ ha a kezesség a kötelezett egy/több jogviszony alapján/a jogosulttal
szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja (=globális
kezesség), akkor + arról is, ha
• a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor
számított vagy au utolsó tájékoztatáshoz fennálló mértékhez
képest 20%-al nőtt
§ tájékoztatási kötelezettség oka:
• a kezes felkészülhessen saját teljesítésére, valamint
biztosíthassa a megtérítési igényét
o kezesség típusai
§ sortartó (egyszerű) kezesség
• a kezes megtagadhatja a teljesítést amíg a jogosult nem igazolja,
hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte
behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre
o ez nem akadályozza a kötelezett és a kezesek együttes
perlését
• fontos!! hivatkoznia kell rá a kezesnek
o ha megteszi: a bíróság feltételesen marasztalja,
jogosultnak kell igazolnia, hogy a behajtás ésszerű időn
belül nem vezetett eredményre (≠ behajthatatlanság)
o ha nem teszi meg: végrehajthatóan marasztalja
• követelés akkor válik esedékessé amikor a teljesítésre
felszólítják, de a sortartás kifogásával nyugszik
§ készfizető kezesség
• a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, HA
o a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett
lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének,
telephelyének vagy székhelyének megváltozása miatt
lényegesen megnehezült
o a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése
behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett
vagyonára, de követelése nem nyert kielégítést
o a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot
kapott/csődeljárás indult ellene
• ezekben az esetekben általában nem a létrejöttétől készfizető a
kezesség, hanem később válik azzá, akkor az a létrejöttétől, ha
o jogszabály így rendelkezik
o felek így rendelkeznek
§ kártalanító kezesség
• ha a kezes kifejezetten a követelés kötelezettől be nem hajtható
részéért vállalt felelősséget, kkor a jogosult akkor követelheti a
követelés kielégítését, HA

135
 o végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és ennek
során a követelés nem nyert kielégítést
• kedvező helyzete van:
o kötelezettel együtt nem perelhető
o a kötelezett ellen a végrehajtást akkor is le kell folytatni,
ha az nyilvánvalóan eredménytelen lesz
§ keretbiztosítéki kezesség
• a kezes csak meghatározott összegig vállal kezességet
§ globális kezesség
• a kezes a kötelezett több kötelezettségéért vállal kezességet
o egy/több jogviszony alapján fennálló kötelezettségeiért
o jogosulttal szemben fennálló kötelezettségeiért
o a kezes teljesítése
§ akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította rá (tehát nem akkor,
amikor a kötelezett köteles teljesíteni)
• DE!
o jogellenes/megalapozatlan felszólítás nem teszi
esedékessé a kezes kötelezettségét
o a sortartás kifogása esetén az elévülés nyugszik
• a kezesnek késedelem nélkül értesítenie kell a kötelezettet a
fizetési felszólítás kézhezvételéről és tájékoztatást kérni:
o kötelezettség mértékéről
o kötelezettet a jogosulttal szemben megillető
kifogásokról és követelésekről
§ a kezes késedelem nélkül köteles
• a jogosultnak teljesíteni és a teljesítés megtörténtéről a
kötelezetett értesíteni
• a teljesítést megtagadni és erről ennek indokát megjelölve a
kötelezettet és a jogosultat értesíteni
§ a kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni
a kezesnek minden okiratot + megadni azt a tájékoztatást, amely a
kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges
§ értesítési kötelezettségek oka: ne legyen 2x-es teljesítés
o az alkezes teljesítése
§ ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a
jogosult követelést, akkor azokat a jogokat is érvényesítheti, amiket a
kezes érvényesíthetett volna (pl. hivatkozhat kifogásokra)
o a kezesség időtartama
§ határozott időre vállalt kezesség
• készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes
szabadul a kötelezettség alól
o a jogosultnak fel kell szólítania a kezest a teljesítésre a
határidő leteltéig, de nem kell bírósághoz fordulnia
o sortartó kezességnél is szabadul a kezes így
• határozott időre vállalt kezesség felmondása
o ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy
jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja,
a kezes 3 hónapos felmondási idővel megszüntetheti
§ a kezes szabadulása a kötelemből

136
 • a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni
megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott
volna, HA
o a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról
o egyébként a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel
szemben behajthatatlanná válik/behajtása jelentősen
megnehezül
• fontos, hogy a jogosult nem csak tartózkodni köteles minden
magatartástól, ami a kezes megtérítési igényének érvényesítését
veszélyeztetni, hanem aktívan, kellő időben fel is kell lépnie a
kötelezettel szemben a kötelezettség érvényesítése végett
o több kezes felelőssége
§ alapvetően egyetemlegesen felelnek
• ha egymásra tekintet nélkül vállalnak kezességet, akkor egymás
közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli
őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet
• ha egymásra tekintettel vállalnak kezességet, akkor egymás
közötti viszonyukban a kockázatvállalásuk arányában kötelesek
helytállni
o azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog
§ több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell rá alkalmazni
o jogszabály alapján fennálló kezesség
§ kezességi szerződés szabályait kell rá alkalmazni
o fogyasztó által vállalt kezesség
§ jogosult köteles a fogyasztót tájékoztatni
• kezes jogairól + kötelezettségeiről
• kötelezett helyzetéből/kötelezettség természetéből fakadó, a
hitelező előtt ismert különleges kockázatokról
§ ha a jogosult nem tesz ennek eleget, akkor a kezes határidő nélkül
jogosult a szerződéstől elállni
§ globális kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt
a legmagasabb összeget, melynek erejéig a kezes felel a tartozásért
§ ezeket a szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy
kötelezett vezető tisztségviselője/többségi befolyással rendelkező tagja
• garanciaszerződés
o garanciaszerződés, garanciavállaló nyilatkozat = a garantőr olyan
kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek
esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni
o a szerződést/garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni
o egyoldalú nyilatkozattal is vállalható (az gyakoribb): nem egyértelmű a Ptk.
alapján, hogy ilyenkor a garanciavállalás kedvezményezett általi
visszautasítása
§ az ajánlat visszautasításának minősül és garancia létre sem jön
§ a garanciáról való lemondást jelenti, amely a garanciát megszünteti
o jellemzően bank vállal garanciát
§ más is megteheti, kivéve fogyasztó: ott készfizető kezesség lesz
o itt nem keletkezik automatikusan megtérítési igénye a garantőrnek a biztosított
kötelezettség kötelezettjével szemben, de gyakorlatilag mindig ellenérték
fejében vállalnak garanciát
§ jellemzően viszontbiztosítékhoz (pl. óvadék) is kötik

137
o fajtái
§ fizetési kötelezettségért vállalt
§ jóteljesítési (hibás teljesítésre)
§ nemteljesítési
§ visszafizetési
§ ajánlati vagy tender
§ hitelfedezeti
§ konzorciál (olyan nagy összegű, hogy több garantőr adja)
§ viszontbiztosítói (a kockázat szétporlasztására szolgál)
o garanciaszerződés mögött 2 jogviszony
§ biztosított alapjogviszony a kedvezményezett és a kötelezett között
§ a garantőr (megbízott) és a kötelezett (megbízó) közötti megbízás a
garancia kiadására (fedezeti jogvizony)
o garancia elemei
§ garantőr + kedvezményezett megjelölése (+ kötelezett, de őt nem kell)
§ meghatározott összegig terjedő fizetési kötelezettségvállalás
§ időtartama
§ lehívás (azaz a garancia érvényesítésének) feltételei – ez gyakran
okmányok benyújtása
o garancia vs. akkreditív (okmányos meghitelezés)
§ a garancia biztosíték, az akkreditív fizetési mód
§ a garanciát kötelezettségszegés esetén hívják le, az akkreditív alapján
való kifizetés a kötelezett szerződésszerű teljesítése
o a járulékosság hiánya
§ a garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független
attól, amelyért garanciát vállalt (tehát kötelezettsége a garancia
szövegétől függ)
• nem érvényesítheti a kifogásokat, melyek a kötelezettet a
jogosulttal szemben megilletik, hanem csak
o arra, ami magából a garanciaszerződésből ered
o arra, ami őt a jogosulttal szemben saját személyében
megilleti
§ a garantőr nem hivatkozhat a biztosított kötelezettségvállalás
érvénytelenségére (kivéve, ha azt a bíróság mondta ki), de megszűnt
vagy létre sem jött szerződés biztosítására sem adható garancia
o változás a jogosult személyében
§ lehívási jog személyhez kötöttsége
• a jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a
garantőr hozzájárulása nélkül (kötelezetté nem kell)
o DE jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr
a fizetést teljesíteni köteles
§ jogutódlás a jogosult személyében
• a garancia lehívásának joga a jogutódra száll át
o a garantőr teljesítése
§ akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult írásban és a garanciavállaló
nyilatkozatban leírtakat betartva szólította fel a fizetésre („first
demand” garancia – azaz nem kell más dokumentumot vizsgálni)
§ köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felhívás
készhezvételéről

138
 § érvényesítheti mindazon kifogásokat, melyek őt a jogosulttal szemben
megilletik
§ késedelem nélkül köteles
• a jogosultnak teljesíteni és a teljesítés megtörténtéről a
kötelezetett értesíteni
• a teljesítést megtagadni és erről ennek indokát megjelölve a
kötelezettet és a jogosultat értesíteni
§ a Ptk. nem szabályozza az „extend or pay lehívást”: a lehívásban a
kedvezményezett felajánlhatja a garantőrnek, hogy teljesítés helyett a
garanciát meghatározott ideig hosszabbítsa meg
§ elvileg az összeghatárig bármennyiszer le lehet hívni a garanciát
o csalárd lehívás – visszaélésszerű/rosszhiszemű fizetési felszólítás
§ ilyenkor a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, a már teljesítettet
visszakövetelheti
§ a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen/rosszhiszeműen jár el, HA
• garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított
• a kötelezett teljesítette a kötelezettséget, amelyért a garantőr
garanciát vállalt/a jogosultat az más okból nem illeti meg
• a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg a
kötelezettség teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt
• bírósági határozat állapította meg a kötelezettség
érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve,
ha a garancia erre az esetre is szólt
o a garancia megszűnése – határozatlan időre vállalt garancia felmondása
§ 3 év elteltét követően legalább 3 hónapos felmondási idővel
o fogyasztó által vállalt garancia: készfizető kezesség lesz
4) Fiduciárius hitelbiztosítékok
• semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog,
más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget
• ellenérvek:
o a hitelező indokolatlanul nagy jogot szerez a követelés biztosítására
o külvilág nem szerez tudomást arról, hogy a zálogjognál is erősebb
hitelbiztosítékot kívánnak alkalmazni
o adós többi hitelezőjének érdeke is sérülhet
• érvek:
o privátautonómia tiszteletben tartása
o erősebb biztosíték mellett az ellenszolgáltatás mértéke kisebb lehet
o bizonyos üzleti viszonyokban más biztosítékok nem életszerűek
• a mellette szóló érvek miatt CSAK a fogyasztó által adott fiduciárius hitelbiztosíték
semmis
o DE 3 esetben még olyankor is lehet
§ tulajdonjog-fenntartással való eladás
§ faktoring
§ pénzügyi lízing

139
 B11.A kötelem és a szerződés teljesítése. Beszámítás

1) A kötelem teljesítése (ezt nyilván a szerződés teljesítésére is alkalmazni kell)

• általános szabály
o a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni
§ ennek akkor van jelentősége, ha sem a felek megállapodása, sem
jogszabály rendelkezése nem ad egyértelmű iránymutatást a vitatott
kérdésben
• teljesítési költségek viselése: kötelezettet terheli (felek ettől eltérhetnek)
• teljesítés ideje
o határnap/határidő tűzésével (ezt a felek/jsz./bírósági határozat is kijelölheti)
• határnap: a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni (más
napon nem lehet!)
• határidő: a szolgáltatás meghatározott időtartamon belül
bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az
következik, hogy a jogosult választja meg a teljesítés időpontját
§ ha ez eredménytelenül eltelik, akkor külön felszólítás nélkül is beállnak
a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei (pl. késedelmi kamat)
§ határidő számítása
• napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell
beleszámítani
• hetekben/hónapokban/években megállapított határidő azon a
napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva
megfelel a kezdő napnak
o ha adott hónapban nincs ilyen, akkor a hónap utolsó
napján jár le
• ha utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a következő
munkanapon jár le
• határozott naphoz kötött jogszerzés: nap kezdetén következik be
o ennek hiányában, ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő
megállapítható, akkor az
o ha a teljesítés idejét a fentiek alapján nem lehet megállapítani, akkor a
kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni
o idő előtti teljesítés
§ a jogosult köteles elfogadni, ha
• lényeges jogi érdekét nem sérti
• a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli
o pl. raktározási többletköltség
§ a teljesítési idő előtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél
szolgáltatása teljesítésének esedékességét
• teljesítés helye (ezeket csak akkor kell alkalmazni, ha a felek nem határozzák meg)
o ha a Ptk. mást nem mond, akkor a kötelezett kötelem keletkezésének időpontja
szerinti
§ telephelye (ha nincs: székhelye)
• ha több van: az amelyik a kötelemmel legszorosabb
kapcsolatban áll pl. ahol a kötelemről a jogosulttal tárgyalt
§ természetes személy lakóhelye (ha nincs: szokásos tartózkodási helye)
o ha a kötelem keletkezését követően a teljesítési hely megváltozik és erről a
kötelezett a jogosultat értesíti, akkor már az új hely a teljesítés helye

140
 § a megváltozásból eredő többletköltséget a kötelezett előlegezi és viseli
• a teljesítés elismerése
o a jogosult a kötelezett érelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli
elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására
o azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a teljesítés
elfogadására jogosított személynek kell tekinteni
§ kivéve, ha nyilvánvaló, hogy nem jogosult rá
§ hasonlít a vélelmezett és látszaton alapuló képviselethez, de itt a
vélelem megdönthető
o ha a jogosult nem ad nyugtát/elismervényt vagy nem adja vissza a
kötelezvényt, akkor a kötelezett
§ visszatarthatja a teljesítést a jogosult költségére
§ bírósági/közjegyzői letétbe teljesíthet
o teljesíthet és bírósági úton követelheti a teljesítés tényének írásbeli elismerését
vagy a kötelezvény visszaadását (ez a legritkább, mert hátrányos)
• fajlagos szolgáltatás elosztása (teljesítés elosztásának sorrendje)
o ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgokat ugyanannak a
személynek különböző helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem
tudja szolgáltatni, akkor a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre
álló mennyiséget elosztani
o ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, akkor a kötelezett az egyes
helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni
§ de úgy kell felszólítani, hogy legyen elég ideje a válaszadásra
• több tartozás elszámolásának sorrendje
o ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli és a
felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a sorrend:
§ ahogy a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelöli
§ amelyikre a kötelezett felismerhetően szánta
§ ahogy a jogosult rendelkezik
§ amelyik a legrégebben lejárt
§ (ha egyidőben járnak le) amelyik kevésbé biztosított
§ (ha egyformán biztosítottak) amelyik terhesebb
§ (ha egyformán terhes) arányosan
• pénztartozás teljesítése
o fizetés = pénz tulajdonjogának jogosult részére való átruházása/jogosult
fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás
§ teljesítetté válás
• készpénzfizetésnél a pénz átvételének időpontjában
• a többi esetben, akkor amikor a jogosult fizetési számláján a
jogosult számlavezető bankja jóváírta/jóvá kellett volna írnia
o az viseli a következményt, akinek a bankja késlekedik
§ *más fizetési módban is megállapodhatnak pl. postai csekk
o a jogosult az idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni
o a pénztartozás teljesítésének helye
§ készpénzfizetés esetén a jogosult kötelem keletkezésekori telephelye
(székhelye) vagy lakóhelye (szokásos tartózkodási helye)
• ha több telephelye: amelyik a kötelemmel legszorosabb
kapcsolatban áll
§ ha NEM készpénzfizetés: a jogosult kötelem keletkezésekori fizetési
számláját vezető bank telephelye (székhelye)

141
 • ha több fizetési számlája van: választási jog illeti meg
§ ha a készpénztartozás keletkezését követően a teljesítési hely
megváltozik és erről a kötelezett a jogosultat értesíti, akkor már az új
hely a teljesítés helye
• megváltozásból eredő többletköltséget a jogosult előlegezi +
viseli
o pénztartozás teljesítési módja
§ teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben
§ más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti
jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam (ennek
hiányában pénzpiaci árfolyam) alapján kell átszámítani
• ha külföldi pénznemben nem lehet amikor kellene, akkor a
teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell
o elszámolási sorrend több tartozás esetén, ha az összeg az egész tartozás
kielégítésére nem elegendő:
§ költség
§ kamat
§ főtartozás
o (ügyleti) kamat = idegen pénz használatának ellenértéke (máshol is van
hasonló pl. használati díj)
§ a pénztartozás után kamat jár (DE a bíróság hivatalból nem ítéli meg)
§ mértéke: jegybanki alapkamat
§ idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén mértéke az
adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat
(ha nincs ilyen: pénzpiaci kamat)
§ számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat
irányadó a teljes naptári félévre
o késedelmi kamat
§ naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyezik
a mértéke
• akkor is fizetni kell, ha a pénztartozás amúgy kamatmentes volt
§ kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét
kimenti
§ késedelembe eséstől a kifizetés napjáig jár
o egyenértéki kamat
§ mindig kell fizetni, ha hiányzik a pénzhasználat ingyenességének
jogcíme pl. jogalap nélküli gazdagodás
2) A szerződés teljesítése
• ha nem szerződésszerű a teljesítés, akkor az szerződésszegés
• szolgáltatás minősége
o alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra
§ jogosult által meghatározott célra, ha a jogosult a szerződéskötés előtt a
kötelezett tudomására hozta
§ célokra, melyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint
használnak
§ rendelkeznie kell azzal a minőséggel és nyújtania kell azt a
teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos és
amit a jogosult elvárhat
§ rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő/az általa a
jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jell. tulajdonságokkal

142
 § meg kell felelnie a jsz.-ban meghatározott minőségi követelményeknek
• a kötelezett köteles átadni a szolgáltatásról szóló tájékoztatásokat és egyéb
dokumentumokat pl. jótállási feltételek
• akadályközlési kötelezettség
o a felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely
kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik
§ kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett
o ennek elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való
felelősség szabályai szerint felel
• a szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége
o jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás
minősége és mennyisége megfelelő-e (költségek is a jogosultat terhelik)
§ nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét
tanúsítják/amelyekre jótállás vonatkozik
§ vizsgálat módjai pl. szabvány alapján=mintavétel előírásával
• a teljesítéshez kapcsolódó jogosultságok
o többletszolgáltatás
§ = ha a kötelezett nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel
• jogosult visszautasíthatja
• ha elfogadja, akkor arányos ellenszolgáltatást köteles teljesíteni
o egyidejű teljesítés
§ a teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél
esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, ha saját szolgáltatása
egyidejű teljesítését felajánlja
o közreműködő igénybevétele lehetséges
• költségek és kamat
o költség
§ az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével
rendszerint együtt járó költségeket (gyakorlatban érdemes
meghatározni mik ezek, mert nem egyértelmű)
o a kikötött kamat mérséklése: bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti
• kárviselés
o a kárveszély átszállása: teljesítéssel
§ akkor, ha tulajdonátruházással jár, sima birtokátruházás nem
eredményezi a kárveszély átszállását, kivéve 2 esetet
• az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevőre
ruházza mielőtt a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzik
• lízingszerződés
§ akkor is átszáll, ha a szerződés érvénytelen
• pénztartozás teljesítésének ideje
o ha nem határozták meg, akkor a jogosult fizetési felszólításának/számlájának
kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni
o a jogosult teljesítéstől számított 30 napon belül kell teljesíteni, HA
§ a jogosult fizetési felszólításának/számlájának kézhezvétele a jogosult
teljesítését megelőzte
§ nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési
felszólításának/számlájának kézhezvételének időpontja
§ a kötelezettnek a fizetési felszólítás/a számla bevárása nélkül
teljesítenie kell

143
 • pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén
o semmis az azt kizáró és az olyan kikötés, amely fogyasztóra az idő előtti
teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró
• 3. személy javára szóló szerződés teljesítése
o itt a 3. személy saját nevében követeli a teljesítést, de ezt akkor teheti
közvetlenül, ha
§ a felek kifejezetten kikötötték
§ a szerződés céljából/az eset körülményeiből egyértelműen következik
o attól kezdve követelhet, hogy valamelyik fél értesíti, hogy a javára szerződést
kötöttek
o ha a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, akkor a szolgáltatást a
javára szerződött fél követelheti
3) Beszámítás
• beszámítás
o = a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben
fennálló pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal beszámítja a
pénztartozásba
§ tehát ez a teljesítés egy formája
§ egyoldalú, címzett nyilatkozat (nem kell hozzá a jogosult beleegyezése)
o a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek
o ez az anyagi jogi beszámítás! ez nem eredményez perfüggőséget, de bírósági
eljárásban is érvényesíthető két formában
§ viszontkereset (ez meghaladhatja az ellenkövetelés mértékét)
§ beszámítási kifogás
• beszámítás korlátai
o elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha az elévülés a pénztartozás
esedékessé válásának időpontjában még nem következett be
o végrehajtható okirattal/egyezséggel meghatározott vagy közokiratba foglalt
pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani
o végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet
beszámítani, ami a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered
o adós ellen indult felszámolási eljárásban a hitelező akkor élhet beszámítással,
ha
§ követelése a felszámolás kezdő időpontjában lejárt
§ a követelést a jogcím + összeg megjelölésével bejelentette a
felszámolónak, aki nyilvántartásba vette, de
§ a fizetésképtelenség jogerős megállapítása után már nem lehet a Ptk.
beszámítási szabályait alkalmazni
• beszámítás kizártsága
o tartásdíj- és életjáradékköveteléssel szemben (kivéve: túlfizetés)
o szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben
o a bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés esetén
• beszámítás nem pénzkövetelés esetén
o a beszámítás szabályait kell alkalmazni bármely egynemű és lejárt követelés
beszámításakor is

144
 B12.A szerződésszegés általános szabályai és fajtái. Felelősség
szerződésszegéssel okozott kárért

1) A szerződésszegés fogalma
• = ha a szerződés nem teljesül tartalmának megfelelően, tehát bármely kötelezettség
szerződésszerű teljesítése elmarad
2) A szerződésszegés nevesített fajtái
• késedelem
o a kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást az esedékességkor nem
teljesíti, azaz a határidő eredménytelenül telik el
• hibás teljesítés
o a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel
meg a szerződésben/jsz.-ban megállapított minőségi követelményeknek
o DE NEM teljesít hibásan, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában
ismerte/ismernie kellett
• lehetetlenné válás
o ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik
o akkor is szerződésszegés, ha egyik fél sem felelős miatta mivel a
szerződésszegés objektív tény
o a teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles
erről a másik felet értesíteni
§ az értesítés elmulasztásából eredő kárt a fél köteles megtéríteni
o lehetetlenülés fajtái
§ jogi
• pl. jsz. megtiltja a szerződés szolgáltatásának minősülő tev.-t
§ fizikai
• pl. bérbe adott épület megsemmisül
§ gazdasági (érdekbeli)
• pl. valakinek van egy hangversenybérlete és megsüketül
o következmény: szerződés megszűnik
§ kivéve vagylagos szolgáltatásnál
• ott a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik
• ha a lehetetlenné válásért a választásra nem jogosult fél felelős,
akkor a másik fél választása szerint
o a lényeges szolgáltatást kell teljesíteni
o a lehetetlenné válás jogkövetkezményeit kell alkalmazni
o felelősség a lehetetlenné válásért
§ ha egyik fél sem felelős, akkor a szerződés megszűnésének időpontját
megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni
• ha teljesített pénzbeni szolgáltatás ellenszolgáltatását a másik
fél nem teljesítette, akkor az visszajár
§ ha az egyik fél felelős, akkor a másik szabadul a teljesítés alól és a
szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti
§ ha mindkét fél felelős, akkor a szerződés megszűnik és a felek a
kárukat a közrehatás arányában követelhetik
o a lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa
§ ha a dolog maradványa/egy része a kötelezett birtokában marad vagy a
kötelezett mástól a dolog helyébe lépő értéket kapott/igényelhet, akkor

145
 a jogosult ennek átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos
része ellenében
• teljesítés megtagadása
o ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, akkor a másik fél
választása szerint
§ a késedelem jogkövetkezményeit kell alkalmazni
§ a lehetetlenné válás jogkövetkezményeit kell alkalmazni
o pl. jogellenes elállás, felmondás ennek minősül
o jogosult is megvalósíthatja, ha a teljesítés átvételét indokolatlanul megtagadja
• jognyilatkozat tételének elmulasztása
o ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles és ezt a
kötelezettségét nem teljesíti, akkor a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja
§ igazából ez is a teljesítés megtagadása
§ tipikus eset: ingatlan-adásvételi szerződés esetén a bejegyzési engedély
pótlása
3) A szerződésszegés nem nevesített fajtái
• tájékoztatási kötelezettség megszegése
• együttműködési kötelezettség megszegése
• értesítési kötelezettség megszegése
• titoktartási kötelezettség megszegése
• figyelmeztetési kötelezettség megszegése
4) Felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért = kontraktuális felelősség
• szigorú felelősség
o ok: itt egy önként, tudatosan vállalt kötelezettség megszegésével okoznak kárt
• megállapításához szükséges: (első hármat a sérelmet szenvedőnek kell bizonyítani)
o jogellenes szerződésszegés
o kár bekövetkezése
o okozati összefüggés a szerződésszegés és a kár között
o felelősség alóli kimentés hiánya
• felelősség és kimentés
o aki szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni
§ DE mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést
okozó körülmény
• ellenőrzési körén kívül esett
o különösen vis maior pl.
§ természeti katasztrófák
§ politikai események pl. forradalom
§ radikális piaci változások pl. árrobbanás
• a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható
• elkerülése vagy az abból eredő kár elhárítása nem volt elvárható
§ szigorú kimentési mérce! ennek alkalmazása nehézséggel járhat
gondossági kötelmek esetén (pl. megbízásnál) – kérdéses, hogy a
gondos eljárás kizárja-e a szerződésszegést
• a kártérítés mértéke
o meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt (= tapadó kár)
§ nincs plusz feltételhez kötve
§ akkor igénylik, ha a szerződésszerű teljesítés egyébként nem
követelhető vagy nem áll a jogosult érdekében

146
 o a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett
egyéb károkat (=következménykárok) és az elmaradt vagyoni előnyt olyan
mértékben kell megtéríteni, ahogy a jogosult bizonyítja, hogy a kár
előrelátható volt
o szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni
• a deliktuális felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása
o a deliktuális felelősség szabályait kell alkalmazni
§ a károsult kármegelőzési kötelezettségére
§ a károsult kárelhárítási kötelezettségére
§ a károsult kárenyhítési kötelezettségére
• a fenti három megsértése kármegosztáshoz vezethet
§ a közös károkozók felelősségére – egyetemleges
§ + kár fogalmára, kártérítés módjára is, azzal az eltéréssel, hogy a
kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye
• kontraktuális és deliktuális felelősség találkozása
o párhuzamos kártérítési igények kizárása
§ a jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is
kontraktuális alapon érvényesítheti, ha a kár a deliktuális felelősséget is
megalapozza
• DE ez csak akkor, ha ugyanarról a károkozóról van szó
o felelősség a teljesítés során okozott károkért
§ kontraktuális felelősség szabályai szerint
§ pl. vízvezeték-szerelő a lakásban összetör egy vázát
• kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél (enyhébb, mivel nincs ellenszolgáltatás)
o aki a szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, az a szolgáltatás tárgyában
bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy
§ a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta
§ a kötelezett elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges
tulajdonságáról, melyet a jogosult nem ismert
o az ingyenes teljesítést vállaló köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással
okozott kárt megtéríteni
§ DE mentesül, ha magatartása nem volt felróható
• a közreműködőért való felelősség
o mintha maga járt volna el
§ ha igénybevételére nem volt joga, akkor azokért a károkért is felel,
melyek a közreműködő igénybevétele nélkül nem következtek volna be
• a szerződésszegéssel okozott nem vagyoni sérelmekért való felelősség
o ha személyiségi jogot sért: sérelemdíj iránt igény
• a szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása és kizárása
o a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget
károsító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó/kizáró kikötés semmis
§ furcsa: szigorúan nézve nem lehet bennük kárt okozni, mert nem
vagyontárgyak
§ DE nem semmis, ha erről a teljesítést követően a szerződésszegés
következményeinek rendezése végett mond le
• egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő kárigények problémás esetek, hiszen itt
kockázatos tevékenységekről van szó, melyek magukban hordozzák a károsodás
lehetőségét (szövődmények) és gyakori az esély elvesztése mint kár
o Eütv. szerint erre a deliktuális felelősség szabályait kell alkalmazni annak
ellenére, hogy a kár szerződés keretében történik

147
 B13.A késedelem általános és különös szabályai

1) Késedelem fogalma
• = a kötelezettség teljesítésének időleges elmaradása
2) A kötelezett késedelme
• a kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást esedékességekor nem teljesíti
o DE nem esik késedelembe:
§ jogosulti késedelem esetén
§ ha visszatartási joga van
§ ha a feleknek egyszerre kellene teljesíteniük és a másik nem teszi
§ ha a teljesítés elmaradása véglegesnek tekinthető és ezért az más
szerződésszegésnek minősül (pl. teljesítés megtagadásának)
• jogkövetkezmények
o a jogosult követelheti a teljesítést
o ha a jogosultnak a késedelem következtében a teljesítéshez fűződő érdeke
megszűnt, elállhat a szerződéstől
§ érdekmúlás:
• a kötelezett tudomásától független körülmény
• lehet:
o abszolút – a szolgáltatásra más egyáltalán nincs
szüksége pl. esküvői tortára az esküvő után
o relatív – csak a kötelezett teljesítésére nincs szüksége pl.
nagyfokú bizalomvesztésnél
§ DE az elálláshoz nem kell a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének
bizonyítása, HA
• a felek megállapodása szerint/a szolgáltatás rendeltetésénél
fogva meghatározott időben kellett volna teljesíteni
• a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött
és a póthatáridő eredménytelenül telt el = kétszeres késedelem
o kártérítés: a kötelezett köteles megtéríteni a jogosult késedelemből eredő kárát,
pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó karát
§ kivéve: ha késedelmét kimenti
o késedelmi kamat (akkor is, ha kimenti)
§ pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától
késedelmi kamatot köteles fizetni (akkor is, ha a pénztartozás
egyébként kamatmentes volt)
• a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes
jegybanki alapkamat irányadó a teljes adott naptári félévre
• megszűnik a késedelem, ha a kötelezett
o lejárat után teljesít/késve felajánlott teljesítést a jogosult visszautasítja
o teljesítési haladékot kap (ilyenkor részben mentesül a következmények alól)
o teljesítésének elmaradása véglegessé válik
3) Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére
kötelezett hatóság szerződése esetén
• a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes
jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke

148
 o az ettől eltérően a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének
megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító
szerződési feltételt a jogosult megtámadhatja
• vállalkozások közötti szerződésnél a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel,
szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése
esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy a fentinél alacsonyabb értékben meghatározó
szerződési feltétel semmis, kivéve ha a kötelezett kötbért kell fizessen
4) A jogosult átvételi késedelme
• a jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el
o ha ő késedelembe esik az a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja
• ilyenkor a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint
köteles, a kárveszély a jogosultra száll át
o ha a szolgáltatást fajta és mennyiség szerint határozták meg, akkor ezt csak
akkor kell alkalmazni, ha a felek
§ a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték
§ a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették
o + a kötelezett ilyenkor bírói/közjegyzői letétbe teljesíthet
• a jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek az átvételi késedelemből eredő kárát,
kivéve, ha késedelmét kimenti
5) Kötbér
• = a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból amiért
felelős megszegi a szerződést
o DE kimentheti – akkor mentesül (viszont elvileg kiköthető objektív helytállási
kötelezettségként úgy is, hogy nem mentheti ki magát)
• írásban köthető ki (de az elfogadáshoz nincs írásbeliségi követelmény)
• a jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett
szerződésszegéséből kára származott-e
• a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat
szabályait kell alkalmazni
• a kötbér egyik fajtája a KÉSEDELMI kötbér
6) Fogyasztói adásvétel különös szabályai
• eladó késedelmének jogkövetkezményei:
o az eladó késedelem nélkül, de max. 30 napon belül köteles teljesíteni
o vevő póthatáridőt tűzhet, ha az eladó ezen belül sem teljesít, akkor a vevő
elállhat
§ DE póthatáridő tűzése nélkül is elállhat, ha
• a szerződés teljesítését az eladó megtagadta
• szerződést a felek megállapodása szerint/a szolgáltatás
rendeltetésénél fogva a meghatározott időben kellett volna
teljesíteni
7) Vagylagos szolgáltatás
• ha a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel teljesíthető, akkor főszabály
szerint a kötelezett választhat
o DE ha a jogosult választhat és a választással késedelembe esik, akkor a
kötelezettre száll
8) Teljesítés megtagadása
• ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, akkor a másik fél választása
szerint a késedelem vagy a lehetetlenné válás jogkövetkezményeit kell alkalmazni

149
 B14.A hibás teljesítés és következményei

1) Hibás teljesítés
• a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a
szerződésben/jsz.-ban megállapított minőségi követelményeknek
o hiba lehet kellékhiba/jogi hiba
o mennyiségi hiány ≠ hibás teljesítés, HANEM késedelem/teljesítés
megtagadása
o nem hibás a teljesítés, HA
§ a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte/ismernie
kellett pl. értékcsökkent termék eladása akciósan, használt dolgok
• a szolgáltatott dolog szakmailag elvárható élettartamának letelte
a hibás teljesítést kizárja
• használt terméknél csak akkor hibás a teljesítés, ha a hiba
o a használtságtól független
o az elhasználódás mértékével nem áll arányban,
jelentősen túllépi azt
• szakszerűtlen összeszerelés hibás teljesítés, ha
o a kötelezett/közreműküdője végzi
o a jogosult végzi, de az összeszerelési útmutató hibájára
vezethető vissza
§ a hiba a teljesítést követően keletkezik
• hibás teljesítés elvileg ingyenes szerződésnél is van, de ott a jogkövetkezmény csak a
korlátozott kártérítési igény lehet, a többi nem
• f + v közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a
jótállásra vonatkozó rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el
• hibás teljesítési vélelem
o f + v közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a
teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, HA ez összeegyeztethetetlen
§ a dolog természetével
§ a hiba jellegével
2) Kellékszavatosság (hibás teljesítés objektív jogkövetkezménye)
• csak szerződés alapján, ahol a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak
• kellékszavatossági igények (jogosult választhat)
o elsődleges
• kijavítás
• kicserélés
§ kivéve, ha
• lehetetlen
• kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne
o másodlagos
• árleszállítás
• a hiba kijavítása/kijavíttatása a jogosult által a kötelezett
költségére
• elállás/irreverzibilis szolgáltatásnál felmondás
§ másodlagos igénnyel akkor élhet a jogosult, HA
• a kötelezett az elsődleges igény teljesítését nem vállalja (mivel
a hibás teljesítés tényét is vitatja)

150
 • a kötelezett az elsődleges igény teljesítésére nem képes a
jogszabály szerinti feltételeknek megfelelően (lehetetlen)
• a jogosult elsődleges igény érvényesítéséhez fűződő érdeke
megszűnt
§ DE ahhoz, hogy másodlagos igényt érvényesítsen, nem kell feltétlenül
megpróbálni az elsődlegeset először
§ + lehet olyan is, hogy kijavítás mellett árleszállítás, ha ez az
értékegyensúly helyreállításához szükséges
• áttérés más kellékszavatossági jogra
o a jogosult áttérhet másikra
§ az ezzel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kiéve,
HA
• az áttérésre a kötelezett adott okot
• egyébként indokolt volt
o ha a per alatt tér át az csak akkor minősül keresetváltoztatásnak, ha az áttérés
oka már korábban is fennállt
• eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól
o a bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, DE nem kötelezhet olyan
kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik
o ezt a bíróság akkor alkalmazza, ha
§ pl. az érvényesített kellékszavatossági igény nem ítélhető meg
§ pl. a megítélés ésszerűtlen lenne pl. a javítás költsége meghaladja a
szolgáltatás értékét
• a hiba közlése
o a jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles azt közölni
§ a közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős
• TEHÁT késedelem esetén is megmarad a kijavítási igénye, de
ha pl. megnő a kijavítás közlése ez idő alatt, akkor a
költségnövekedés a jogosultat terheli
§ közlés formája lényegtelen
o f + v közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül
közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni
o az érvényesített szavatossági igény terjedelme
§ a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt, ami a megjelölt hibát
előidézte határidőben érvényesítettnek kell tekinteni
§ ha a jogosult szavatossági igényét a dolog elkülöníthető része
tekintetében érvényesíti, akkor a szavatossági igény a dolog egyéb
részeire nem minősül érvényesítettnek
§ tehát a jogosultnak elég a hibát megjelölnie, a hiba okát nem kell, de ha
a kötelezett ezt vitatja, akkor a jogosultnak kell bizonyítania mely okok
eredményezték a hibát
• a kellékszavatossági igény elévülése
o ideje:
§ teljesítéstől 1 év
§ f + v közötti szerződés esetén: teljesítéstől 2 év
• ha a szerződés tárgya használt dolog, akkor a felek rövidebb
elévülési időben is megállapodhatnak, de ilyenkor is min. 1 év
§ ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan: teljesítéstől 5 év
o nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási idő azon része, amely alatt a
jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni

151
 o a dolog kicseréléssel/kijavítással érintett részére az elévülés újból kezdődik
§ + akkor is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik
o elévülési időn belül bírósághoz kell fordulni
o elévülés nyugvása:
• kötelezett felszólításától
• hibás teljesítés kötelezett általi elismerésétől
• felek megegyezésétől
• ha a hiba nem felismerhető
§ ha több okból is nyugszik: addig tart a nyugvás, amíg legalább az egyik
ok fennáll
o a szavatossági jogok érvényesítése kifogásként
§ a jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő
követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a
kellékszavatossági igény elévült
• költségek viselése
o a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet
terhelik
o ha a dolog meghibásodásában közrehatott a jogosultat terhelő karbantartási
kötelezettség elmulasztása is, akkor a szavatossági kötelezettség teljesítésével
felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, HA
§ a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett
§ a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett
• a kötelezett gazdagodási igénye
o ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági
határidő jelentős részének eltelte után kerül sor és ez a jogosult számára
számottevő értéknövekedést eredményez, akkor a kötelezett a gazdagodás
megtérítésére tarthat igényt
§ f + v közötti szerződés esetén ezt nem lehet alkalmazni
§ + akkor is követelhető a gazdagodás megtérítése, ha a dolgot vagy egy
részét olyanra cserélik ki, ami az eredetinél magasabb értékű pl. több
funkcióval rendelkezik
o kicserélésnél/elállásnál a jogosult nem köteles azt az értékcsökkenést
megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye
3) Termékszavatosság
• vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó
követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki vagy ha a kijavítás megfelelő
határidőn belül a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor a
terméket cserélje ki
o cél: fogyasztó számára gyorsabbá + biztonságosabbá tegye a szavatossági
igény kielégítését
o hibás termék = nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalkor
hatályos minőségi követelményekkel/nem rendelkezik a gyártó által adott
leírában szereplő tulajdonságokkal
• gyártó = termék előállítója + forgalmazója
• gyártó mentesül, HA bizonyítja, hogy
o a terméket nem üzleti tevékenysége/önálló foglalkozása körében
gyártotta/forgalmazta
o a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a
technika állása szerint nem volt felismerhető
o a termék hibáját jsz./kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta

152
 • csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a kijavítással érintett részre
vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli
• a jogosult választhat a kellékszavatossági és a termékszavatossági igény érvényesítése
között
o ha az egyiket elutasítják, attól még élhet a másikkal
• közlési és igényérvényesítési határidők
o a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni
§ hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem
nélkül közöltnek kell tekinteni
§ közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős
o a gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba
hozatalától számított 2 évig terheli (jogvesztő határidő)
• termékszavatosság tulajdonosváltás esetén
o új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben
§ DE az új tulajdonosnak is fogyasztónak kell lennie
4) Kellékszavatosság vs. termékszavatosság
• a kellékszavatosság kötelezettje a jogosult szerződéses partnere, a termékszavatosságé
a gyártó
• kellékszavatosság mindig szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódik, termékszavatosság
csak akkor, ha a fogyasztó a terméket közvetlenül a gyártótól szeri be
• kellékszavatosságra a hibás teljesítés általános fogalma vonatkozik, termékszavatosság
saját hibafogalmat használ
• kellékszavatosságnál a hiba fennállása a teljesítéskor, termékszavatosság esetén a
termék fogalombahozatalakor vizsgálandó
• termékszavatosság esetén CSAK kijavítás vagy kicserélés kérhető
5) Jótállás (köznyelv garanciának nevezi, DE ez más)
• aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal/jsz. alapján jótállásra köteles, a jótáláás
időtartama alatt meghatározott feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért
o DE nem csak szerződés/jsz. alapján jöhet létre, hanem pl. reklám vagy egyéb
nyilvános kijelentés alapján is
o mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett
• a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti
• kötelező jótállási esetek
o tartós fogyasztási cikkek
o új lakás építése
o javító-karbantartó szolgáltatások
• jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén
o új tulajdonos érvényesítheti, DE csak, ha fogyasztó
• a jótállási igény érvényesítése
o jótállási határidőben érvényesíthető
§ ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására nem
tesz eleget, akkor a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő
elteltétől számított 3 hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság
előtt, ha a jótállási idő már eltelt (jogvesztő határidő)
o egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat
kell rá alkalmazni
5) Kártérítési igény kellékhibáért
• a kötelezett köteles megtéríteni a jogosult hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve ha
kimenti

153
 • a hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a
jogosult akkor követelheti, HA
o kijavításnak/kicserélésnek nincs helye
o a kötelezett a kijavítást/kicserélést nem vállalta
o a kötelezett a kijavításnak/kicserélésnek nem tud eleget tenni
o a jogosultnak a kijavításhoz/kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt
6) Jogszavatosság
• = a kötelezett tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházása esetén szavatol
azért, hogy az általa nyújtott szolgáltatást nem terheli 3. személynek olyan joga, amely
a jogosultnak a szolgáltatásra vonatkozó joggyakorlását
o akadályozná
o korlátozná
o értékét csökkentené
• általános elévülési időn belül gyakorolhatók a jogszavatossági igények
• a jogszerzés akadálya miatt
o ha tulajdonjog/jog/követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség
esetén annak megszerzését 3. személy joga akadályozza, akkor a jogosult
köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az
akadályt hárítsa el/adjon megfelelő biztosítékot
§ a határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat/kártérítést
követelhet
o ha a kötelezett jóhiszemű volt, akkor a szerződés megkötéséből eredő károkat
köteles megtéríteni
• a jogszerzés korlátozott volta miatt
o itt 3. személy joga korlátozza/értékét csökkenti és ilyenkor a jogosult
megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet
§ határidő eredménytelen eltelte után a jogosult ezt a kötelezett
költségére elvégezheti
o HA a tehermentesítés lehetetlen/aránytalan költséggel járna, akkor a jogosult
• a szerződéstől elállhat és kártérítést követelhet
• a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését
követelheti
§ ezek a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott
határidő eredménytelenül eltelt és a jogosult már nem kívánja
o ha a kötelezett jóhiszemű volt, akkor a szerződés megkötéséből eredő károkat
köteles megtéríteni
o NEM illetik meg ezek a jogosultat, HA
§ a szerződés megkötésekor tudta/tudnia kellett, hogy korlátozástól
mentes tulajdonjogot/jogot/követelést nem szerezhet
• kivéve, ha a kötelezett a korlátozásmentességért kifejezetten
szavatosságot vállalt
7) Hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél
• a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy
o kicserélés = az eredmény részben/egészben való újbóli teljesítése
o kijavítás/a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése az
eredetileg vállalthoz képest más módon is megvalósulhat (többletköltségek a
kötelezettet terhelik)
• a kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a
következőkre vezethető vissza és ezekre a kötelezett figyelmeztette a jogosultat: a
jogosult által adott

154
 o anyag alkalmatlanságára/hibájára
o adat hiányosságára/hibájára
o utasítás célszerűtlenségére/szakszerűtlenségére
8) Hibás teljesítés használatra/hasznosításra irányuló szerződéseknél
• ha a jogosult más dolgának/más vagyoni joga által védett oltalmi tárgy
§ időleges használatára
§ felhasználására
§ hasznosítására
o jogosult, akkor a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatosság
szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy alkalmas
és a jogszavatosság szabályaival helytállni azért, hogy 3. személy joga nem
akadályozza/korlátozza ezt

B15.Követelés-jog-és szerződésátruházás. A faktoring szerződés. A

tartozásátvállalás

1) Követelésátruházás (engedményezés)
• a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át
o fontos: nem az egész jogviszonyt ruházza át
• átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím + engedményezés szükséges hozzá
o ugyanaz lehet a jogcíme mint dolog átruházásának pl. adásvétel, ajándékozás
stb., + van egy, ami csak követelés átruházásának lehet a jogcíme: faktoring
o jogcím dönti el milyen igényt érvényesíthet az engedményes az
engedményezővel szemben
o DE a jogcím nem érinti az adós teljesítési kötelezettségét (az sem, ha
érvénytelen/nem létezett) – annak az engedményező + engedményes közötti
elszámolásban lesz majd jelentősége
• engedményesnek való teljesítéssel ilyenkor is szabadul
• ilyenkor is az engedményesnek kell teljesítenie
§ DE! az engedményezés érvénytelenségére/nemlétezésére ilyenkor is
hivatkozhat
• engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és
kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is
o ez hátrányos lehet az adósnak
• alanyok:
o adós (kötelezett)
o engedményező (eredeti jogosult)
o engedményezett (új jogosult)
• engedményező + engedményes szerződése (engedményes az engedményező helyébe
lép)
• engedményesre szállnak át a
o követelést biztosító zálogjogból + kezességből eredő jogok
o kamatkövetelés
o *garancia NEM
• engedményezhető követelések
o akkor lehet, ha az engedményezéskor már létezik a jogviszony, amelyből a
követelés fakad (az nem baj, ha a konkrét követelés még nem jött létre)

155
 o az engedményezett követelést a következők megjelölésével/egyéb olyan
módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli
követelés esetén legkésőbb annak létrejöttekor azonosíthatóvá teszi
§ kötelezett
§ jogcím
§ összeg (ez arra utal, hogy csak pénz lehet, de más is lehet)
§ esedékesség
o nem engedményezhető pl. jogosult személyéhez kötött követelések
§ tartási jogból fakadó követelés
§ személyiségi jog megsértéséből fakadó igény
§ perbizomány (más igényének perbeli érvényesítése saját név alatt)
o DE nem személyhez kötött, így engedményezhető
§ kötelesrész iránti igény
§ szavatossági igények
§ kártérítési igény
• engedményezést kizáró kikötés
o 3. személlyel szemben hatálytalan (akkor is, ha rosszhiszemű)
§ ez nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró
kikötés megszegéséért
• semmis az a kikötés, amely ilyen esetre felmondási jogot
biztosít/kötbérfizetési kötelezettséget ír elő
o cél: követelések forgalomképességének növelése
o vitatható, mert kiköthetnek mást is pl. jogvesztést, bár ez
lehet, hogy a jsz. megkerülésének minősülne
• az engedményező kötelezettségei
o tájékoztatás
§ az engedményező köteles az engedményest a követelés
érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni
o okiratok átadása
§ az engedményező köteles az engedményesnek a birtokában lévő, a
követelés fennállását bizonyító okiratokat átadni
• pl. szerződés, bírósági határozat
• ha nem adja át attól még érvényes
o értesítés az engedményezésről
§ az engedményes választásának megfelelően (azaz van csendes
engedményezés is: ha nem értesítik) kell írásban értesíteni a
kötelezettet az engedményezésről, megjelölve:
• az engedményezés tényét
• az engedményezett követelést
§ VAGY az engedményes személyét is meghatározó engedményezési
okiratot az engedményesnek át kell adni
§ joghatás
• engedményező + adós közötti szerződés befagyasztása
• azokat a kifogásokat lehet érvényesíteni és azokat az
ellenköveteléseket beszámítani, melyek az engedményezővel
szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek
o teljesítési utasítás
§ önmagában az értesítéshez nem fűződik olyan joghatás, hogy az adós
csak az engedményesnek teljesíthet – ez csak a teljesítési utasításnál
van (de a gyakorlatban általában együtt érkezik a kettő)

156
 § a kötelezett amíg nem kap ilyet, addig az engedményezőnek kell
teljesítenie
§ tartalmaznia kell:
• engedményes személyét
• engedményes telephelyét (székhelyét) vagy természetes
személy esetén lakóhelyét (szokásos tartózkodási helyét) vagy
számlaszámát
§ engedményezőtől kell származnia VAGY az engedményesnek az
engedményezési okirattal/más hitelt érdemlő módon igazolnia kell
§ ha a kötelezett az engedményezőnek teljesít, akkor az engedményező
köteles
o teljesítésként birtokába került vagyontárgyakat sajátjától
elkülönítve kezelni
o engedményes részére késedelem nélkül kiadni
• ezekre az engedményező hitelezői nem tarthatnak igényt
o többszöri és utólagos engedményezés
§ ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, akkor a
kötelezett akkor szabadul, ha az első teljesítési utasításnak megfelelően
jár el (többszöri)
§ ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, akkor a
kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak
megfelelően jár el (utólagos)
• az adós költségei
o a kötelezett költségeinek megtérítése
§ engedményező + engedményes egyetemlegesen kötelesek rá
§ pl. ha az engedményes külföldi és így az adósnak a követelés összegét
külföldi bankszámlára kell utalnia
• követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján
o engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni
§ engedményező helytállási kötelezettsége itt csak akkor marad fenn, ha
ezt kifejezett rendelkezés írja elő
§ pl. jogi személy átszállnak a jogelődöt megillető követelések
2) Jogátruházás
• a jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve HA
o jsz. a jog forgalomképességét kizárja pl. haszonélvezeti jog
o a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik pl.
családjogi jogosultságok
o vannak jogok, melyek csak az eredeti jogosult kifejezett engedélyével
ruházhatók át pl. felhasználási engedély csak a szerző engedélyével
• átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím + az átruházás szükséges ahhoz, hogy
valaki így jogot szerezzen
o ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, akkor be kell jegyezni a
jogosult személyében bekövetkező változást
• átruházó + új jogosult szerződése (új jogosult az átruházó helyébe lép)
• engedményezésre vonatkozó szabályokat kell rá megfelelően alkalmazni
• *jogátszállás (Ptk. nem nevesíti)
o pl. szabadalom átszállása jogi személy jogutódlása esetén
3) Szerződésátruházás

157
 • a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél
megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok + őt terhelő
kötelezettségek összességének a belépő félre történő átruházásáról
• előzetes hozzájárulás a szerződésátruházáshoz
o ha a szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz szükséges
jognyilatkozatát előzetesen megteszi, akkor a szerződésátruházás a
szerződésben maradó fél értesítésével válik hatályossá
§ jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására
o ha a biztosíték kötelezettje a szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség
biztosítéka fennmaradásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen
megteszi, jognyilatkozata a szerződésátruházásról történt értesítésével válik
hatályossá
§ jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására
• jogok tekintetében az engedményezés, kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás
szabályait kell rá megfelelően alkalmazni
• szerződésátszállás
o jogszabályi rendelkezés alapján is átszállhat pl. dolog tulajdonának
átruházásakor a dolgot érintő bérleti szerződés bérbeadója a vevő lesz
4) A faktoring szerződés
• a gyakorlat sokféle jogviszonyt nevez faktoringnak: közös pont – rövidebb lejáratú
követelések megvásárlása
o nyílt vs. csendes faktoring
§ nyílt: értesítik a kötelezettet
§ csendes: nem értesítik a kötelezettet
o visszterhes (nem valódi) vs. visszteher nélküli (valódi)
§ visszterhes: kötelezett nemteljesítésekor a faktor a fatorálóval szemben
érvényesítheti követelését
§ visszteher nélküli: a faktor csak a követelés tényleges fennállásáért,
nem a kötelezett fizetőképességéért felel
o finanszírozási vs. lejárati
§ finanszírozási: a faktor az engedményezett követelés esedékességétől
függetlenül, azokat megelőzve kölcsönt ad
§ lejárati: az engedményezett követelés esedékességéhez kapcsolódóan
előre megállapított lejárati napon kell fizessen, függetlenül attól, hogy a
kötelezett teljesített-e
o színlelt vs. nem színlelt
§ színlelt: lejárt esedékességű követelést faktorálnak
§ nem színlelt: le nem járt esedékességű követelést faktorálnak
• a Ptk. csak nyílt, visszterhes, finanszírozási, nem színlelt faktoringot szabályoz
• gazdasági funkció:
o kínálati oldalon lévő átmeneti tőkehiány ellensúlyozására szolgál
• alanyai
o faktor
o adós (faktoráló)
• főkötelezettség
o az adós köteles
§ 3. személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére
§ ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem
teljesít, a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére
o a faktor köteles

158
 § meghatározott pénzösszeg fizetésére
• fizetendő összeg meghatározása úgy történik, hogy a követelést
a faktor leszámítolja
o az engedményezett követelés értékét csökkenti
§ az esedékességig hátralevő kamattal
§ a követelés behajtásának kockázatával
§ az ügylethez kapcsolódó egyes költségekkel
§ ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem
teljesít, a követelés visszaengedményezésére
o a faktor által nyújtott extra szolgáltatások lehetnek
§ adós fizetési késedelme elleni védelem
§ követelések behajtása
• közvetett tárgy: átruházható követelés
• nyilvántartásba vételi kötelezettség
o biztosítani kell a publicitást
§ be kell jegyeztetni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba
• faktoráló köteles bejegyezni a faktorálás tényét és az adós
személyét
o nyilvántartásba vétel hiányában nem szerzi meg a követelést, azon jogok illetik
meg mint azt a (jel)zálogjogosultat, akinek zálogjogát nem jegyezték be
• felmondás
o a faktor jogosult felmondani azonnali hatállyal, HA
§ az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére
vonatkozó vizsgálatot akadályozza
§ az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása/a fedezet elvonására
irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének teljesítését
§ az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben
romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését
o felmondásnál
§ adós köteles a faktor által fizetett összeget + kamatot megfizetni a
faktornak
§ faktor köteles a követelést visszaengedményezni az adósra
o több követelés átruházásánál a faktor jogosult arra is, hogy csak egyes
követelések tekintetében mondja fel a szerződést
• utaló szabályok
o egyebekben a következő szabályokat kell megfelelően alkalmazni
§ kölcsön kifizetésének megtagadására
§ kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására
§ kölcsön rendelkezésre tartására
• példa (mert enélkül én amúgy nem értettem)
o van egy gyártó: beszállít terméket a TESCO-nak
§ nagyon viszik, ezért a TESCO rendel még, viszont a gyártónál felmerül
egy finanszírozási igény, mivel még nem kapott bevételt, ezért valaki
megvásárolja a TESCO-val szembeni követelést
§ DE ez nem simán egy engedményezés, HANEM a faktor a gyártónak
azt mondja, hogy kifizeti 80%-át annak, amit majd a TESCO neki fog
adni – azért 80%, mert van üzleti kockázat (határidőben fizet-e a
TESCO, fizet-e egyáltalán?) maradék 20%-ban úgy állapodnak meg,
hogy abból a faktor levonja a költségeit –ügyvéd stb + kalkulál

159
 magának hasznot, megkapja az összes költségét, amely a teljes összeg
5%-a pl., maradék 15%-ot továbbfizeti az engedményezőnek
5) Tartozásátvállalás
• fajtái:
o ingyenes/visszterhes
o teljes/részleges
o bármilyen kötelezettségre vonatkozó
• tartozásátvállalás =
o ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy 3. személlyel (átvállaló) abban,
hogy a jogosulttal szemben fennálló kötelezettséget átvállalja, akkor a jogosult
a szolgáltatást csak az átvállalótól kérheti
o átvállalót minden jog megilleti, ami a kötelezettet a jogosulttal szemben
o ezzel a követelés biztosítékai megszűnnek
§ DE fennmarad, ha kötelezettje hozzájárul a tartozásátvállaláshoz
o háromoldalú jogviszony
§ jogosult hozzájárulása azért kell, hogy az ő helyzete ne váljon
hátrányosabbá az átvállaló rosszabb teljesítőképessége miatt
• teljesítésátvállalás =
o ha 3. személy megállapodik a kötelezettel a tartozás átvállalásáról, akkor a 3.
személy köteles a kötelezett tartozását teljesíteni/a kötelezettet olyan helyzetbe
hozni, hogy lejáratkor teljesíthessen
• tartozáselvállalás =
o ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik egyetemleges
kötelezettség jön létre
§ tehát nem teljes alanycsere, mert az eredeti kötelezett nem szabadul
o a tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal
szemben fennálló egyéb követelését
• tartozásátszállás
o jogszabály rendelkezése alapján történik az átszállás, de ugyanúgy a
tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni

B16.A szerződés megszüntetése. Elállási és felmondási jog az egyes

szerződéseknél

1) A szerződés megszűnése (ugyanaz, mint a kötelem megszűnése)

• a szolgáltatás szerződésszerű teljesítésével
o ha egyszeri szolgáltatásra vonatkozik a szerződés
• akkor, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult + a kötelezett
o pl. GT-k egyesülésekor a jogelőd társaságok közötti szerződések
• a kötelezett halálával/jogutód nélküli megszűnésével (személyesen teljesíthető
szolgáltatásnál pl. festmény készítése)
• a jogosult halálával/jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást kifejezetten
részére kellett nyújtani pl. tartási szerződés
• felek kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával
• jsz. vagy bírósági/hatósági határozatban meghatározott egyéb okból
2) A szerződés megszüntetése
• a felek közös megegyezésével
o jövőre nézve (megszüntetés)/szerződés megkötésének időpontjára visszamenő
hatállyal (felbontás)

160
 o ilyenkor a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és kötelesek
egymással a megszűnés előtt már teljesítettekkel elszámolni (azaz pénz esetén
kamat, dolog esetén használati díj jár a visszakapónak)
§ felbontás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak
§ ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, akkor nincs
helye felbontásnak
o elengedő szerződés
§ nem a szerződés megszűnése, hanem annak módosítása: egyik fél
részlegesen/teljesen lemond a neki járó további szolgáltatásokról,
ilyenkor a másik felet nem terheli elszámolási kötelezettség
o fontos! nem sértheti 3. személyek jogait a hozzájárulásuk nélkül
• egyoldalú jognyilatkozattal
o aki felmondásra/elállásra jogosult (mert a teljesítéshez fűződő érdeke
megszűnt) a másik félhez intézett jognyilatkozattal megszüntetheti a szerződést
o mikor jogosult elállásra, felmondásra
§ ha a szerződésszegés következtében
o fajtái:
§ felmondás: megszüntetés szabályai
• = másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat, amely a
szerződést megszünteti
o a megszüntetés hatálya legkorábban a felmondás
közlésétől állhat be (ex nunc)
• 1. rendkívüli felmondás
o azonnali hatályú
o szerződésszegéshez kapcsolódik, de a szerződésszegés
nem keletkeztet automatikusan felmondási jogot
o a jogosult az okát köteles megjelölni, ha több okból is
megilleti (de később áttérhet másikra)
o pl. lakásbérleti szerződés
§ bérbeadó előzetes felszólítás után (kivéve, ha a
magatartás olyan súlyos, hogy a fenntartás nem
elvárható) a következő hónap végére
felmondhatja, ha ő vagy a vele együtt lakó
személy a bérbeadóval, szomszédokkal szemben
az együttéléssel kirívóan ellentétes magatartást
tanúsít
o pl. bérleti szerződés: rendeltetésellenes használat
o pl. haszonbérleti szerződés: bérbeadó által
§ ha felhívás ellenére sem műveli meg a
termőföldet
o pl. haszonkölcsön szerződés: kölcsönadó által
§ célja lehetetlenné vált
§ rendeltetésellenes használat, vissza nem adás
veszélye
§ viszonyuk a kölcsönvevő magatartása miatt
megromlott
§ szerződéskötéskor nem ismert okból kell neki
o pl. pénzügyi lízingszerződés
§ lízingbevevő által

161
 • ha szavatossági jogok érvényesítésére
irányuló kötelezettségének nem tesz
eleget
§ lízingbeadó által
• fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot
akadályozza
• vagyoni helyzetének lényeges romlása
veszélyezteti a kötelezettség teljesítését
• szavatossági jogok érvényesítésére
irányuló kötelezettségének nem tesz
eleget
• lízingdíjat, költségeket, terheket nem
fizeti meg
• 2. rendes felmondás
o nem szerződésszegéshez kapcsolódik, hanem a fél
belátása szerint élhet vele, ha e jog megilleti
o tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött
szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával
bármelyik fél felmondhatja
§ felmondási jog kizárása semmis
o jellemzően nem azonnali hatályú (pl. lakásbérlet
felmondása), de lehet az is (pl. megbízás)
o nem kell indokolni
o pl. megbízási szerződés: bármelyik fél felmondhatja
§ ha megbízó mondja fel: köteles az így okozott
kárt megtéríteni
§ ha megbízott mondja fel alkalmatlan időben:
köteles az így okozott kárt megtéríteni
o pl. bérleti díj: bármelyik fél felmondhatja
§ napi díj: bármikor, egyik napról másikra
§ heti díj: a hétvégére legkésőbb a hét első napján
§ havi díj: a hónap végére legkésőbb a hónap 15.
napján
§ hosszabb: időszak végére legkésőbb az azt
megelőző 30. napig
o pl. lakásbérleti szerződés: bármelyik fél felmondhatja
§ következő hónap végére, legkésőbb a hónap 15.
napjáig
o HA bérletnél nem tartják be ezeket az időket, akkor a
következő időszak végére tekintendő felmondottnak
§ elállás: felbontás szabályai
• DE elállásra akkor jogosult, ha a kapott szolgáltatás egyidejű
visszaadását felajánlja
• = másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat, amely a
szerződést felbontja
• 1. szankciós elállás
o másik fél szerződésszegéséhez kötődik
o a jogosult az okát köteles megjelölni, ha több okból is
megilleti (de később áttérhet másikra)
o pl. vállalkozási + megbízási szerződés

162
 § célszerűtlen/szakszerűtlen utasítás esetén köteles
figyelmeztetni a megrendelőt/megbízót; ha a
figyelmeztetés ellenére fenntartja: elállhat
• 2. nem szankciós elállás
o nem szerződésszegéshez kapcsolódik, hanem a fél
belátása szerint élhet vele, ha e jog megilleti
o nem kell indokolni
o pl. fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog
határidős adásvétele: a vevő a teljesítés felajánlásáig
bármikor elállhat
o pl. vállalkozási szerződés
§ megrendelő a teljesítés megkezdéséig bármikor
elállhat
§ feladó a fuvarozás megkezdéséig bármikor
elállhat
• bánatpénz
o a felek kikötése, mely szerint az egyik fél jogosult
elállni (nem szankciós), ha bánatpénzt fizet
§ bánatpénz: elállás jogának ára
o nem feltétlenül konkrét összeg, lehet szolgáltatás is
o ha túlzott mértékű, a bíróság mérsékelheti
o megfizetése esetén az elállóval szemben a másik további
igényt nem érvényesíthet, mert az elállás jogszerű

B17.Hasonlítsa össze a tulajdonátruházó szerződéseket (ideértve a

forgalmazási szerződést is)

1) Közös vonások
• átruházáshoz kell:
o dolog feletti tulajdonjog átruházásához szükséges:
§ átruházásra irányuló jogcím
§ birtokátruházás (ingók)/ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés
(ingatlanok)
o követelés átruházásához:
§ átruházásra irányuló jogcím
§ engedményezés
o jogok átruházásához:
§ átruházásra irányuló jogcím
§ jogátruházás
§ + ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, akkor a
jogosult személyében bekövetkező változás bejegyzés ebbe
• dare típusú szerződések, az átruházás jogcíméül szolgálnak
o teljesítés itt maga az átruházás
o a teljesítés iránti igény nem tulajdoni, hanem kötelmi jogi igény
2) Fogalmuk
• adásvételi szerződés
o eladó: dolog, jog, követelés tulajdonjogának átruházására köteles (ingatlannál a
birtok átruházására is)
o vevő: vételár megfizetésére és annak átvételére köteles

163
 • csereszerződés
o felek: dolog, jog, követelés kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget
§ mindegyik fél eladó és mindegyik vevő a saját szolgáltatása
tekintetében
• ajándékozási szerződés
o ajándékozó: dolog, jog, követelés tulajdonjogának ingyenes átruházására
köteles (ingatlannál birtok átruházására is)
o megajándékozott: annak átvételére köteles
• forgalmazási szerződés
o szállító: ingó dolog (termék) forgalmazó részére való eladására köteles
o forgalmazó: termék megvételére, illetve saját nevében és saját javára való
eladására köteles
3) Tárgya
• adásvételi szerződés: dolog, jog, követelés
• csereszerződés: dolog, jog, követelés
• ajándékozási szerződés: dolog, jog, követelés
• forgalmazási szerződés: ingó dolog
4) Ellenérték
• adásvételi szerződés: visszterhes (vételár)
• csereszerződés: visszterhes (dolog, jog, követelés)
• ajándékozási szerződés: ingyenes
• forgalmazási szerződés: visszterhes
5) Alakiság
• adásvételi szerződés: ha tárgya ingatlan, írásba kell foglalni
• csereszerződés: ha tárgya ingatlan, írásba kell foglalni
• ajándékozási szerződés: ha tárgya ingatlan, írásba kell foglalni
• forgalmazási szerződés: nincs
6) Clausula rebus sic stantibus
• adásvételi szerződés: nem vehető figyelembe
• csereszerződés: nem vehető figyelembe
• ajándékozási szerződés: figyelembe vehető
o teljesítés megtagadása
§ megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után a saját
körülményeiben/megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan
lényeges változás állt be, hogy a teljesítés tőle nem várható el
o ajándék visszakövetelése (szokásos mértékűt nem lehet)
§ meglévő ajándék: visszakövetelhető, ha arra a szerződéskötés után
bekövetkezett változások miatt létfenntartáshoz szükséges és
visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti
• nem köteles visszaadni, ha az ajándékozó létfenntartását
járadék/természetbeni tartás útján biztosítja
§ meglévő ajándék/ajándék helyébe lépett érték: visszakövetelhető,
• ha a megajándékozott/vele együtt élő hozzátartozója az
ajándékozó/közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést
követ el
• felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, melyre
figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult és
enélkül az ajándékozásra nem került volna sor
§ NINCS helye

164
 • ha az ajándék/ajándék helyébe lépett érték a súlyos jogsértés
időpontjában már nincs meg/ajándékozó a sérelmet
megbocsátotta
• forgalmazási szerződés: nem vehető figyelembe
7) Nem kategorizált szabályok
• adásvételi szerződés
o tulajdonjog-fenntartás
§ vételár megfizetésének biztosítéka: akkor, ha a vevő nem a szerződés
megkötésével egyidejűleg fizeti ki a teljes vételárat
§ csak írásban lehet
§ fiduciárius hitelbiztosíték: be kell jegyezni
• ingatlan esetén ingatlan-nyilvántartásba
• lajstromozott ingó esetén megfelelő közhiteles lajstromba
• nem lajstromozott ingó esetén hitelbiztosítéki nyilvántartásba
• HA nincs bejegyzés:
o vevőtől jóhiszeműen + ellenérték fejében szerző
tulajdonos lesz
o vevő által alapított zálogjog létrejön
§ sajátos esetei
• meghosszabbított tulajdonjog-fenntartás: kiterjed az eladott
dolog helyébe lépő másik vagyontárgyra is
• kiterjesztett tulajdonjog-fenntartás: nem csak a vételár
megfizetése iránti követelést biztosítja, hanem pl. egy másik
szerződésből fakadó követelést is
§ *tulajdonjog-bejegyzési eljárás függőben tartása
• ingatlan adásvétel esetén a tulajdonjog-fenntartás alternatívája
o kárveszélyviselés
§ ha az eladó az ingatlan birtokát azelőtt átruházza, hogy a vevő
tulajdonjogát bejegyeznék:
• a vevő a birtokátruházás napjától szedi a hasznokat + viseli
azokat a károkat, melyek megtérítésére senkit nem lehet
kötelezni
o költségviselés
§ eladó viseli: birtokátruházással (pl. csomagolás) + ingatlan-
nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos
költségeket (pl. megszűnt terhek törlése)
§ vevő viseli: átvétellel (pl. minőségi, mennyiségi vizsgálat) + ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzéssel kapcsolatos költségeket
o különös nemei
§ elővásárlási jog
• 3. személyt megelőzve megveheti a dolgot
• ha tulajdonos ennek megsértésével köt szerződést: elővásárlási
jog jogosultjával szemben hatálytalan, igényt érvényesíthet
o szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30
napon belül (objektív határidő 3 év) azzal, hogy
§ egyidejűleg ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz
§ igazolja teljesítőképességét
§ visszavásárlási jog
• az eladó egyoldalú jognyilatkozattal visszavásárolhatja a dolgot

165
 § vételi jog
• a tulajdonos szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú
jognyilatkozattal megvásárolhatja a dolgot
§ eladási jog
• a tulajdonos szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú
jognyilatkozattal eladhatja a dolgot
§ részletvétel
• a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben
fizeti meg, de a dolog birtokát a teljes ár kiegyenlítése előtt
megszerzi
o eladónak elállási joga van, ha a vevő a részletet az
esedékességkor nem fizeti meg
§ megtekintésre vétel
• először megkötik az adásvételi szerződést, a vevő csak utána
tekinti meg a dolgot
o vevő megtekintés utáni nyilatkozatától függ, hogy a
szerződés hatályba lép-e (ha nem nyilatkozik nem fog)
§ próbára vétel
• először megkötik az adásvételi szerződést, a vevő csak utána
próbálja ki a dolgot
o vevő kipróbálás utáni nyilatkozatától függ, hogy a
szerződés hatályba lép-e (ha nem nyilatkozik nem fog)
§ minta szerinti vétel
• ha a dolog tulajdonságait mintára hivatkozással határozták meg:
eladó köteles a minta tulajdonságainak megfelelő dolgot
szolgáltatni
o altípusai
§ fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele
• a vevő csak a ténylegesen szolgáltatott mennyiség vételárát
köteles megfizetni
• elállás: a vevő
o a teljesítés felajánlásáig bármikor elállhat
o ha az eladó részletekben köteles teljesíteni és a
szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta,
akkor a még fel nem ajánlott szolgáltatásokra
vonatkozóan felmondhatja
§ saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatása
• eladó jogosult 10%-kal kevesebbet teljesíteni a kikötöttnél
• vevő csak a ténylegesen szolgáltatott mennyiség vételárát
köteles megfizetni
§ vevő közreműködésével (teljesítést elősegítő szolgáltatás nyújtása pl.
előleg, állatok beoltatása) előállított mezőgazdasági áru szolgáltatása
• az eladó a teljesítést elősegítő szolgáltatás ellenértékét akkor is
köteles megfizetni, ha erre a termelés eredménye nem biztosít
fedezetet
• forgalmazási szerződés
o mellékkötelezettségek
§ jóhírnév megőrzése: a felek köteles a termék jóhírnevének megőrzésére
§ célszerűtlen/szakszerűtlen utasítás esetén köteles a forgalmazó
figyelmeztetni a szállítót

166
 B18.Hasonlítsa össze a vállalkozási és a megbízási típusú szerződéseket

1) Közös vonás
• más személy részére végzett tevékenység
2) Formális különbségtétel
• vállalkozásinál 2 szerződéstípus: vállalkozás és fuvarozási szerződés
o vállalkozási szerződés szabályait szabályozza először, majd ezután nem
szabályoz önálló szerződéstípusokat a vállalkozásin belül, hanem jön a
fuvarozási
o a vállalkozási belső strukturálódást szenved el: arab számok szerint
szabályozza: utazási, mezőgazdasági, tervezési vállalkozási szerződés, de ettől
még egy koherens vállalkozási szerződés marad
o ez relatíve homogén tudott maradni, mindig be lehetett rendezni a többit a
vállalkozás kategóriájába
• megbízásinál szabályozza először a megbízást utána a többit: szállítmányozási,
bizomány, közvetítői szerződés stb.
o a jogfejlődés során bővült az alapformáció és annyira tömegesen jelent meg,
annyira eltért a megbízástól, hogy önállósodott, de mindegyik kimondja, hogy
„egyebekben a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni”
3) Kötelem jellege (mi a jellegadó szolgáltatás)
• vállalkozási: vegytiszta megjelenési formája az eredménykötelmeknek/eredmény
létrehozására irányuló szerződéstípusoknak
o arra irányul, hogy a vállalkozó egy munkával/tevékenységgel elérhető
eredményt produkáljon
o egész addig ameddig nem produkálta nem foglalkoznak vele, majdnem minden
a végére vonatkozik, amikor már megvan az eredmény
§ pl. ássa fel a kertjét, építsen kerítést, szerelje be a villanyt – lényegtelen
mivel/hogyan éri el, az eredmény a lényeg
o a fuvarozásnál ugyanez a munkával/tevékenységgel elérhető eredmény
megvan ott azt mondja a Ptk., hogy a fuvarozó a továbbításra, címzett
kiszolgálására, díjfizetésére köteles
§ odaadnak neki küldeményt, elvitetik másik helyre, adja át a címzettnek
– onnan lesz következmény, hogy teljesített
• megbízási: jellegadó szolgáltatásként ez gondossági kötelem/gondos eljárásra irányuló
szerződés
o valakit megbíznak egy ügy ellátásával és azt az ügyet gondosan, legjobb tudása
szerint lássa el
o pl. ügyvéd – ügyfél közötti kapcsolat: ügyvédi megbízás
§ ügyfélnek van egy raktárbérlője, beázott a tető, de nem akar fizetni,
elmaradt a bérleti díjjal és kárt is okozott – pereljen/ne pereljen? – itt
elindul egy gondossági eljárás
• nincs eredmény, nem arra irányul a szerződés, hogy az ügyvéd
eredményes legyen és megnyerje a pert, hanem a lényeges
szolgáltatás az ügyellátás folyamata
4) Felek
• vállalkozási szerződésnél: megrendelő – vállalkozó
• megbízási szerződésnél: megbízó – megbízott
5) Utasítási jog

167
 • vállalkozás
o vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni: az utasítás nem
terjedhet ki a tevékenység megszervezésére és nem teheti a teljesítést
terhesebbé (utasítási jog erodálódása)
§ szélesnek tűnik a kivételrendszer: mire utasítsa akkor, ha nem erre?
§ sok esetben az utasítás ténye is terhesebbé tehet, de nem lehet!?
o a vállalkozónak a célszerűtlen, szakszerűtlen utasításra figyelmeztetnie kell a
megrendelőt, jogelleneset megtagadhatja
o megrendelő akkor tudja, a munkával elérhető eredményt befolyásolni, ha minél
precízebben meghatározza a szolgáltatás tárgyát
§ pl. megrendelő szeretne kerítést a ház köré, vállalkozó azt mondja
rendben 1.500.000 Ft – 3 nap múlva a megrendelő azt látja, hogy
farudak vannak és drótkerítés: a vállalkozó azt mondja, hogy ő nem tud
már mit csinálni teljesítette; az elején kell letisztázni, hogy milyen
legyen: anyag, dekoráció stb.
• megbízás
o a megbízott köteles a megbízó utasításait követni (tehát tartalmilag ugyanaz,
mint a vállalkozásnál); a megbízott akkor térhet el a megbízó utasításától, ha
ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli és a megbízó előzetes értesítésére
nincs mód
§ ez egy szűkebb esetkörre vonatkozik
• meg kell vizsgálni mi a megbízó érdeke + ott van a feltétlenül
szükségesség, és nincs mód az értesítésre
• itt szigorúbb szabályok
o megbízót nagyobb utasítási jog illeti meg – megbízott csak nagyon ritkán
jogosult eltérni szigorú feltételrendszerrel!
o ha itt közli a megbízott, hogy van amúgy jobb opció pl. hogy ne pereljen
inkább, de a megbízó perelni akar, akkor perelni kell
§ ha elbukják és újra perelni akar akkor is meg kell tenni
§ max. felbonthatja a szerződést, de ha benne marad, akkor nem
tagadhatja meg
6) Díjazás
• vállalkozás
o vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes
o teljesítés: (visszautalunk a jellegre)
§ ha munkával elérhető eredményt produkáltak
§ létrehozta + át is adta, az oda vezető folyamat semmit nem eredményez
§ vállalkozónak a díj csak akkor jár, ha munkával elérhető eredményt
teljesítette, ha nem akkor nem jár neki
o fontos elhatárolások: többletszolgáltatás, többletmunka, pótmunka
§ többletszolgáltatás
• ha a kötelezett a szerződésben előírtnál többet ajánl fel, akkor
ezt a jogosult visszautasíthatja, ha nem utasítja vissza el kell
számoljanak
• pl. SPAR rendel 20 tonna vmit, 25 tonna fér fel a kamionra,
vállalkozó visszakérdez, hogy ne legyen-e mégis 25
§ többletmunka
• a vállalkozó köteles elvégezni

168
 o a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a
vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett
munkát
o az olyan munkát, amely nélkül a mű rendeltetésszerű
használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg
• pl. ha X megrendel egy központi fűtés beszerelést a családi
házba, megnézték hány radiátor, cső stb. kell, de kiderül, hogy 3
radiátornál nem sima födém van, hanem sok vasat tettek a beton
közé – sem a megrendelő, sem a vállalkozó nem tudta, aztán
szembesül, hogy a vasat kell átfúrni, meg lehet oldani, de csak
gyémántfejű fúróval, több cső kell stb.
§ pótmunka
• a vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen
tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak
elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé
• pl. ugyanaz a szitu, mint előbb – megtervezték, hogyan kell
beszerelni stb., a kandallós helyiségekbe nem akart eredetileg
radiátort, de kitalálja, hogy mégis legyen
o többletmunkánál, pótmunkánál elszámolás
§ hiányzik, egy 0. bekezdés: a vállalkozói díjat a szerződő felek
átalánydíjként vagy tételes elszámolás alapján határozzák meg
• átalánydíj: nem részletezik a vállalkozói díj részelemeit, a
végén az egészért fizetnek
• tételes elszámolás: ténylegesen minden be van árazva, minden
amit a vállalkozó érvényesíteni akar a megrendelővel szemben
azt le kell írni (hány radiátort vesz, benzinköltség, hány órát
töltött ezzel stb.)
• megbízás
o megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes
o teljesítés: (visszautalunk a jellegre)
§ teljesítés az ügyellátással való foglalkozás során folyamatos
§ akkor is teljesít, amikor ül és gondolkodik
§ ha folyamatosan teljesít mindig jár a díj
§ elméletileg minden cselekmény után mindig járna a díj, ezért
megállapodnak a felek díjelszámolási szabályokban, de azért mert a
Ptk. efelé tolja őket, mivel máshogy nem lehetne megoldani
7) Költségviselés
• megbízás
o a megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek
előlegezésére köteles
o pl. útiköltség, papírköltség, illetékdíj stb.
• vállalkozás
o vállalkozói díj: munka, tevékenység vagy ebben a költségek is benne vannak?
homok, mész, víz, belvárosban parkolási költség – rendezni kellene
o rendszerint együtt járó költség: eredmény létrehozatalának a költségei:
anyagdíj + hozzá kapcsolódó költségek pl. parkolási díj itt nem lesz az
o a vállalkozó a vállalkozási díjban érvényesíti költségeit a végén, mivel
előlegezésre vonatkozó szabály NINCS
§ a vállalkozónak tehát meg kell venni az anyagot stb., elvégezni a
munkát és amikor megvan az eredmény akkor érvényesítheti

169
8) Közreműködő
• általános részi szabály: a felek kötelezettségük teljesítéséhez/joguk gyakorlásához más
személy közreműködését vehetik igénybe
o közreműködő nem kerül jogi kapcsolatba az ügy urával (megrendelő/megbízó)
• ha a kötelezett személyesen köteles eljárni, más személy közreműködését akkor veheti
igénybe, ha a jogosult károsodástól való megóvása miatt kell
o régi Ptk.
§ vállalkozás: vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult
§ megbízás: megbízott személyes eljárásra köteles
• nem igaz, hogy gondos, bizalmi viszony és azért kell
o ok: minden szerződés fontos bizalmi viszony
o ma
§ vállalkozás: főszabály szerint a munkával elérhető eredmény nem csak
személyesen tehető meg (kiköthető, hogy személyesen tegye)
• vállalkozó tehát jogosult igénybevenni közreműködőt
§ megbízás: megbízott nem köteles személyesen eljárni
• jogosult közreműködőt igénybevenni, de kiköthető a felek által,
hogy ne
• inkább személyes eljárási kötelezettség van: gondos eljárás
sokkal erőteljesebben jelen van
9) Szerződés megszűnésével összefüggő eltérések
• Ptk.: szerződésspecifikus megszűnési rendszer
o a szerződő felek bármikor jogosultak arra, hogy közös megegyezéssel
felszámolják a közöttük lévő szerződéses kapcsolatot
§ megszüntetés: jövőre nézve szünteti meg, amikor a hatály beáll,
onnantól nem tartoznak semmivel, de az addigi teljesítésekkel el kell
számolni (ex nunc)
§ felbontás: szerződéskötés időpontjára visszamenőlegesen szüntetik
meg: eredeti állapot helyreállítása: dolgok kölcsönös fizikai
visszaszolgáltatása – ha ez nem lehetséges, akkor csak megszüntetés
(ex tunc)
• fizikailag a megbízási szerződésnél nem lehet visszaállítani az
eredeti állapotot
o irreverzibilis szolgáltatás
o azt csak megszüntetni lehet
• vállalkozási szerződésnél nem lehet generális jelleggel
megmondani, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis a szolgáltatás
– mindkettőre van lehetőség: van olyan eset amikor felbontás,
van olyan eset, amikor megszüntetés
o egyoldalú szerződésmegszűnési lehetőség: felmondás megszünteti a
szerződést, elállás felbontja a szerződést
• vállalkozási szerződés
o a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt
bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja
§ nem kiegyensúlyozott, kizárólag a megbízónak biztosít egyoldalú jogot
arra, hogy kilépjen a szerződésből
• ok: a vállalkozó azzal, hogy elvállalta nem tud abban a
helyzetben lenni, hogy az lenne az érdeke, hogy a
szerződéskötéstől a teljesítésig egyoldalú nyilatkozattal kilépjen

170
 o max. olyan esetben léphet ki, amely általános minden
más szerződés vonatkozásában
§ pl.: megrendelő késedelembe esik,
§ megrendelő a teljesítés megkezdése előtt bármikor elállhat indokolás
nélkül is, a teljesítés megkezdését követően a szerződést felmondhatja
§ teljesítés megkezdése
• 1. megközelítés: amikor a munkával létrehozható eredmény
létrehozatalát megkezdik - HELYTELEN
• 2. szerződéskötés pillanatától – EZ A HELYES
o pl. valaki arra vállalkozik, hogy felépít egy kerítést,
akkor nem az az első pillanat, hogy elkezdi az alapozást,
hanem pl. tereprendezés – terep előkészítése
o A megrendelő elállása/felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos
részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni
azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
§ vállalkozói díj a végén esedékes
• + költségeket is követelhet, ahol nem produkálta a munkával
elérhető eredményt
• megbízási szerződés
o itt már nincs elállás, mivel értelmezhetetlen, csak felmondás
o pl. ügyvédi megbízás teljesítésében benne van, hogy beszéltek, utána az
ügyvéd gondolkodott, beadta a keresetlevelet, volt tárgyaláson – ezeket NEM
lehet visszafordítani
o a szerződést bármelyik fél felmondhatja
§ mindkét félnek egyoldalú kilépési joga van
o DE vannak korlátok
§ a megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a
megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a
megbízott szerződésszegése miatt került sor
• nem általános kártalanítási teher, hanem kártérítés
§ ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles
megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a
felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor
• korlátlanság, bármikoriság korlátja: alkalmatlan idő
o DE felmondhatja akkor is csak akkor köteles kártérítésre
• mi az alkalmatlan idő?
o nincs normatív fogalma
o nem tud a megbízó új megbízottról gondoskodni
anélkül, hogy hátrány/károsodás érné, emiatt negatív
helyzetbe kerül pl. kevés idő stb.
o pl.-k
§ valaki szenteste küld el egy felmondást – az
alkalmatlan időnek tűnik
• megbízó nem fog tudni gondoskodni új
megbízottról
• DE ez nem alkalmatlan idő, mivel semmi
olyan nincs, amit a következő napokban
meg kell tenni a megbízottnak
§ lehet egy szerda délután, ha másnap a megbízott
ügyvédnek pl. tárgyalásra kellene mennie

171
 o TEHÁT megbízási cselekményhez képest alkalmatlan
idő – esetről-esetre értelmezendő
§ a felmondás jogának korlátozása, kizárása semmis
• tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a
felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy
meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem
gyakorolható.
o kizárás: felmondást valamennyi ideig nem lehet
gyakorolni, de nem örökre zárja ki
10) Vállalkozási típusú szerződések
• tervezési szerződés (tervezőmunka elvégzése + tervdokumentáció átadása)
• kivitelezési szerződés (építési, szerelési munka elvégzése + annak átadása)
• kutatási szerződés (kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítása)
• utazási szerződés (utazás megszervezése + kapcsolódó szolgáltatások nyújtása)
• mezőgazdasági vállalkozási szerződés (állat nevelése + termés termelése)
• közszolgáltatási szerződés (általános érdekű gazdasági szolgáltatás nyújtása)
• fuvarozási szerződés (küldemény rendeltetési helyre továbbítása + kiszolgáltatása)
11) Megbízási típusú szerződések
• bizományi szerződés (saját nevében, megbízó javára ingó dolog adásvételi)
• közvetítői szerződés (megbízó és 3. személy között szerződéskötés elősegítése)
• szállítmányozási szerződés (saját nevében, megbízó javára küldemény továbbításával
összefüggő szerződések megkötése)
• bizalmi vagyonkezelési szerződés (vagyonkezelő saját nevében, a kedvezményezett
javára a vagyonrendelő által tulajdonába adott kezelt vagyon kezelésére köteles díj
ellenében)

B19.A letét, a használati kötelmek (bérleti, lakásbérleti, haszonbérleti,

haszonkölcsön szerződés), valamint a pénzügyi lízing összehasonlítása

1) Közös elem
• mindegyik szerződés birtokátruházással jár, DE
o letétnél
§ annak érdekében történik, aki a birtokot átruházza
o használati kötelmeknél
§ annak érdekében történik, akire a birtokot átruházzák
o pénzügyi lízingnél
§ annak érdekében történik, akire a birtokot átruházzák
2) Fogalma
• letéti szerződés (lehet: gyűjtő letét, rendhagyó letét, szállodai letét)
o letéteményes: ingó dolog őrzésére köteles
o letevő: díj fizetésére köteles
• bérleti szerződés
o bérbeadó: a dolog ill. jog használatának időleges átengedésére köteles
o bérlő: a dolog/jog átvételére és díj fizetésére köteles
• lakásbérleti szerződés
o bérbeadó: lakás céljára szolgáló ingatlan használatának időleges átengedésére
köteles
o bérlő: lakás átvételére és díj fizetésére köteles
• haszonbérleti szerződés

172
 o haszonbérbeadó: hasznot hajtó dolog/jog használatának és hasznainak
szedésének időleges átengedésére köteles
o haszonbérlő: hasznot hajtó dolog/jog átvételére és díj fizetésére köteles
• haszonkölcsön szerződés
o kölcsönadó: dolog/jog használatának időleges ingyenes átengedésére köteles
§ de a teljesítés megtagadható, ha bizonyítja, hogy a szerződés
megkötése után a kölcsönvevő körülményeiben/kölcsönvevőhöz
fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a teljesítés
tőle nem várható el
o kölcsönvevő: dolog/jog átvételére köteles
• pénzügyi lízingszerződés
o lízingbeadó: dolog/jog használatának határozott időre való átengedésére
köteles
o lízingbevevő: dolog/jog átvételére és díj fizetésére köteles
3) Ügyleti cél
• letéti szerződés
o ingó dolog őrzése
• használati kötelmek
o használat időleges átengedése (+ haszonbérletnél hasznok szedésének időleges
átengedése is)
• pénzügyi lízingszerződés
o használati elem mellett hitelezési és biztosítéki elemet is tartalmaz
4) Kárveszély
• letéti szerződés: végig a tulajdonos viseli
• használati kötelmek: végig a tulajdonos viseli
• pénzügyi lízingszerződés: lízingbevevő viseli
5) Időtartam
• letéti szerződés: határozott/határozatlan időre
• használati kötelmek: határozott/határozatlan időre
• pénzügyi lízingszerződés: CSAK határozott időre
6) Díj
• letéti szerződés
o teljesítéskor esedékes
• bérleti szerződés
o időszakonként előre kell megfizetni (ha 1 hónapnál rövidebb idejű:
szerződéskötéskor esedékes)
§ nem jár, ha érdekkörén kívüli okból nem használhatja
• lakásbérleti szerződés
o havonta előre kell megfizetni (legkésőbb a hónap 15. napjáig)
§ nem jár, ha érdekkörén kívüli okból nem használhatja
• haszonbérleti szerződés
o időszakonként utólag kell megfizetni
§ mérséklés/elengedés igényelhető arra az évre, amikor elemi csapás/más
rendkívüli esemény miatt az átlagos termés 2/3-a sem termett meg
• haszonkölcsön szerződés
o ingyenes
• pénzügyi lízingszerződés
o időszakonként előre kell megfizetni
§ nem jár, ha érdekkörén kívüli okból nem használhatja

173
7) Költségek
• letéti szerződés
o letevő viseli: ingyenes szerződés esetén a szükséges költségeket
o letéteményes viseli: rendszerint együttjáró költségeket
• bérleti szerződés
o bérlő viseli: fenntartással járó kisebb költségeket
o bérbeadó viseli: minden más költséget, terheket
§ DE értesíteni kell őt a károsodás veszélyéről, szükségessé vált
javításokról
• lakásbérleti szerződés
o bérlő viseli: fenntartással járó kisebb költségeket
o bérbeadó viseli: minden más költséget, terheket
§ DE értesíteni kell őt a károsodás veszélyéről, szükségessé vált
javításokról
• haszonbérleti szerződés
o haszonbérlő viseli: minden költséget (kivéve rendkívüli felújítás és a javítás
költségeit)
o haszonbérbeadó viseli: rendkívüli felújítás és a javítás költségeit
§ DE értesíteni kell őt a károsodás veszélyéről, szükségessé vált
javításokról
• haszonkölcsön szerződés
o kölcsönvevő viseli: fenntartással járó minden költséget
o kölcsönadó viseli: terheket
• pénzügyi lízingszerződés
o lízingbevevő viseli: minden költséget + terheket
o lízingbeadó viseli: SEMMIT
8) Törvényes zálogjog
• letéti szerződés
o díj, költségek biztosítására illeti olyan vagyontárgyakon, melyek a szerződés
következtében kerültek birtokába
• bérleti szerződés
o ingatlan esetén a díj, költségek biztosítására illeti a bevitt vagyontárgyakon
(fennállása alatt az elszállítás megakadályozható)
o bérlő kifogása esetén a zálogjogot 8 napon belül bíróságon érvényesíteni kell
• lakásbérleti szerződés
o ingatlan esetén a díj, költségek biztosítására illeti a bevitt vagyontárgyakon
(fennállása alatt az elszállítás megakadályozható)
o bérlő kifogása esetén a zálogjogot 8 napon belül bíróságon érvényesíteni kell
• haszonbérleti szerződés
o díj, költségek biztosítására illeti a bevitt vagyontárgyakon (fennállása alatt az
elszállítás megakadályozható)
o bérlő kifogása esetén a zálogjogot 8 napon belül bíróságon érvényesíteni kell
• haszonkölcsön szerződés
o nincs
• pénzügyi lízingszerződés
o nincs
9) Használat szabályai
• letéti szerződés
o főszabályként nem használhatja

174
 § KIVÉVE, ha a letevő károsodástól való megóvása érdekében szükséges
§ megszegése esetén felel minden kárért, ami enélkül nem lett volna
• bérleti szerződés
o rendeltetésének, valamint a szerződésnek megfelelően használhatja
§ HA felhívás ellenére sem: szerződés felmondható
§ ez szükségtelen háborítás nélkül ellenőrizhető
o jogellenes átalakítás esetén: eredeti állapot helyreállítandó
• lakásbérleti szerződés
o rendeltetésének, valamint a szerződésnek megfelelően használhatja
§ HA felhívás ellenére sem: szerződés felmondható
§ ez szükségtelen háborítás nélkül ellenőrizhető
o jogellenes átalakítás esetén: eredeti állapot helyreállítandó
• haszonbérleti szerződés
o rendeltetésének, valamint a szerződésnek megfelelően használhatja
§ HA felhívás ellenére sem: szerződés felmondható
§ ez szükségtelen háborítás nélkül ellenőrizhető
o jogellenes átalakítás esetén: eredeti állapot helyreállítandó
• haszonkölcsön szerződés
o rendeltetésének, valamint a szerződésnek megfelelően használhatja
• pénzügyi lízingszerződés
o rendeltetésének, valamint a szerződésnek megfelelően használhatja
§ HA felhívás ellenére sem: szerződés felmondható
§ ez szükségtelen háborítás nélkül ellenőrizhető
o jogellenes átalakítás esetén: eredeti állapot helyreállítandó
10) Használat átengedése 3. személy részére
• letéti szerződés
o más személy őrizetébe nem adhatja
§ KIVÉVE, ha a letevő károsodástól való megóvása érdekében szükséges
§ megszegése esetén felel minden kárért, ami enélkül nem lett volna
• bérleti szerződés
o csak hozzájárulással
§ ha volt hozzájárulás: károkért úgy felel, mintha maga használta volna
§ ha nem volt hozzájárulás: felel minden kárért, ami enélkül nem lett
volna
• lakásbérleti szerződés
o csak hozzájárulással
§ ha volt hozzájárulás: károkért úgy felel, mintha maga használta volna
§ ha nem volt hozzájárulás: felel minden kárért, ami enélkül nem lett
volna
• haszonbérleti szerződés
o csak hozzájárulással
§ ha volt hozzájárulás: károkért úgy felel, mintha maga használta volna
§ ha nem volt hozzájárulás: felel minden kárért, ami enélkül nem lett
volna
• haszonkölcsön szerződés
o csak hozzájárulással
§ ha volt hozzájárulás: károkért úgy felel, mintha maga használta volna
§ ha nem volt hozzájárulás: felel minden kárért, ami enélkül nem lett
volna
• pénzügyi lízingszerződés

175
 o csak hozzájárulással
§ ha volt hozzájárulás: károkért úgy felel, mintha maga használta volna
§ ha nem volt hozzájárulás: felel minden kárért, ami enélkül nem lett
volna
11) Szavatosság
• letéti szerződés
o kellékszavatosság: nincs
o jogszavatosság nincs
• bérleti szerződés
o kellékszavatosság: teljes időtartam alatt
§ DE elállás helyett felmondás illeti meg és kicserélést nem követelhet
o jogszavatosság: teljes időtartam alatt
§ DE elállás helyett felmondás illeti meg
o + lakás/emberi tartózkodásra szolgáló más helyiség esetén: ha használata az
egészséget veszélyezteti, akkor is felmondhat, ha erről a szerződéskötéskor
tudott/tudnia kellett
• lakásbérleti szerződés
o kellékszavatosság: teljes időtartam alatt
§ DE elállás helyett felmondás illeti meg és kicserélést nem követelhet
o jogszavatosság: teljes időtartam alatt
§ DE elállás helyett felmondás illeti meg
o + lakás/emberi tartózkodásra szolgáló más helyiség esetén: ha használata az
egészséget veszélyezteti, akkor is felmondhat, ha erről a szerződéskötéskor
tudott/tudnia kellett
• haszonbérleti szerződés
o kellékszavatosság: teljes időtartam alatt
§ DE elállás helyett felmondás illeti meg és kicserélést nem követelhet
o jogszavatosság: teljes időtartam alatt
§ DE elállás helyett felmondás illeti meg
• haszonkölcsön szerződés
o kellékszavatosság: nincs
o jogszavatosság: nincs
• pénzügyi lízingszerződés
o kellékszavatosság: csak akkor terheli, HA
§ közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában/szavatossági jogokról
lemondott a lízingbevevő hozzájárulása nélkül
• DE elállás helyett felmondás illeti meg és kicserélést nem
követelhet
o jogszavatosság: teljes időtartam alatt
§ DE elállás helyett felmondás illeti meg
12) Megszűnés (NEM felmondással)
• letéti szerződés
o nincs
• bérleti szerződés
o határozott idő elteltével (határozatlan idejűvé alakul, ha a bérlő ezután
továbbhasználja és a bérbeadó 15 napos jogvesztő határidőn belül nem
tiltakozik)
o dolog elpusztulásával
• lakásbérleti szerződés

176
 o határozott idő elteltével (határozatlan idejűvé alakul, ha a bérlő ezután
továbbhasználja és a bérbeadó 15 napos jogvesztő határidőn belül nem
tiltakozik)
o dolog elpusztulásával
• haszonbérleti szerződés
o határozott idő elteltével (határozatlan idejűvé alakul, ha a bérlő ezután
továbbhasználja és a bérbeadó 15 napos jogvesztő határidőn belül nem
tiltakozik)
o dolog elpusztulásával
• haszonkölcsön szerződés
o dolog visszaadásával (bármikor felajánlható és alapos ok nélkül nem tagadható
meg)
o kölcsönvevő halálával
• pénzügyi lízingszerződés
o nincs
13) Nem szankciós (rendes) felmondás
• letéti szerződés
o letevő bármikor felmondhatja
o letéteményes
§ határozatlan idejű szerződést bármikor felmondhatja 15 napra
§ határozott idejű szerződést csak akkor mondhatja fel, HA
• a dolog biztonsága veszélyben van
• nem foglalkozása körében látja el az őrzést és a
szerződéskötéskor nem ismert körülmények nagymértékben
megnehezítik azt
• bérleti szerződés
o határozatlan idejű szerződést bármelyik fél felmondhatja
• napi bérleti díj esetén: bármikor, egyik napról a másikra
• heti bérleti díj esetén: hétvégére, legkésőbb a hét első napján
• havi bérleti díj esetén: a hónap végére, legkésőbb a hónap 15.
napjáig
• hosszabb bérleti díj esetén: az időszak végére, legkésőbb az azt
megelőző 30. napig
§ HA a felmondás nem a meghatározott idő betartásával történik: a
következő időszak végére tekintendő felmondottnak
o határozott idejű szerződést (ha jsz. + szerződés lehetővé teszi, de nem
szabályozza a felmondási időt) bármelyik fél felmondhatja
• a hónap végére, legkésőbb a hónap 15. napjáig
§ a bérlő örökösei 30 napon belül felmondhatják
• lakásbérleti szerződés
o határozatlan idejű szerződést bármelyik fél felmondhatja
• a következő hónap végére, legkésőbb a hónap 15. napjáig
§ HA a felmondás nem a meghatározott idő betartásával történik: a
közlést követő második hónap végére tekintendő felmondottnak
o határozott idejű szerződést (ha jsz. + szerződés lehetővé teszi, de nem
szabályozza a felmondási időt) bármelyik fél felmondhatja
• a hónap végére, legkésőbb a hónap 15. napjáig
§ a bérlő örökösei 30 napon belül felmondhatják
• haszonbérleti szerződés

177
 o határozatlan idejű mezőgazdasági szerződést bármelyik fél felmondhatja:
§ a gazdasági év végére (6 hónapos felmondással)
§ egyébként a bérlet szabályait kell alkalmazni
o határozott idejű szerződést (ha jsz. + szerződés lehetővé teszi, de nem
szabályozza a felmondási időt) bármelyik fél felmondhatja
• a hónap végére, legkésőbb a hónap 15. napjáig
§ a bérlő örökösei 30 napon belül felmondhatják
• haszonkölcsön szerződés
o határozatlan idejű szerződést
§ a kölcsönadó bármikor felmondhatja 15 napra
• pénzügyi lízingszerződés
o nincs
14) Szankciós (rendkívüli) felmondás
• letéti szerződés
o nincs
• bérleti szerződés
o rendeltetésellenes használat
• lakásbérleti szerződés
o rendeltetésellenes használat
§ bérbeadó előzetes felszólítása után a következő hónap végére
• kivéve, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a fenntartása nem
elvárható
• ha ő/vele együtt lakó személy a bérbeadóval, szomszédokkal
szemben együttéléssel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít
• haszonbérleti szerződés
o rendeltetésellenes használat
o azonnali hatályú felmondás: ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli
meg a termőföldet
• haszonkölcsön szerződés
o azonnali hatályú felmondás
§ ha célja lehetetlenné vált
§ rendeltetésellenes/szerződésellenes használat/vissza nem adás veszélye
§ viszonyuk a kölcsönvevő magatartása miatt megromlott
§ szerződéskötéskort nem ismert okból szüksége van rá
• pénzügyi lízingszerződés
o azonnali hatályú felmondás
§ lízingbevevő által
• szavatossági jogok érvényesítésére irányuló kötelezettségének
felhívás ellenére nem tesz eleget
§ lízingbeadó által
• a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot
akadályozza
• lízingbevevő vagyoni helyzetének lényeges romlása
veszélyezteti kötelezettségének teljesítését
• szavatossági jogok érvényesítésére irányuló kötelezettségének
felhívás ellenére nem tesz eleget (lízingdíjat, költségeket,
terheket felhívás ellenére nem fizeti meg)

178
 B20.A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékegyensúlyának védelme; e
védelem határai (tartási szerződés, életbiztosítási szerződés stb.)

1) Visszterhesség vélelme
• = a szerződéssel kikötött szolgáltatásért főszabályként ellenszolgáltatás jár
o kivéve, ha a szerződésből/körülményekből más következik pl. jóbarátok
közötti apróbb megbízás
o vannak kivételek
§ pl. megbízás, letét ingyenes formája
§ pl. közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződés
• szerződési jog egyik alapelve
2) Értékegyensúly védelme a szerződéskötés időpontjában
• uzsorás szerződés
o a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél (lehet jogi személy is)
helyzetének kihasználásával aránytalan előnyt köt
§ 3 feltétel
• feltűnően aránytalan előny
• hátrányt szenvedő szorult helyzete
• hátrányt szenvedő szorult helyzetének másik fél általa ismerete
és kihasználása
o Szladits Károly: uzsora = valaki a vele szerződő fél szorult vagy függő
helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét stb. kihasználva aránytalanul
nagy vagyoni előnyre tesz szert kölcsön/más szolgáltatás nyújtása miatt
o Grosschmid Béni:
§ hiteluzsora: kölcsönadott pénzösszeg magas kamata
§ reáluzsora: más szolgáltatás aránytalan ellenértéke pl. vállalkozói díj
o speciális jogkövetkezmény: a bíróság részben/egészben elengedheti a
visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés esetén is súlyos
helyzetbe hozná
• feltűnő értékaránytalanság
o feltűnő értékaránytalanság =
§ szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között aránytalanság (kb.
40%-os eltérés a bírói gyakorlat szerint)
§ az aránytalanság a szerződéskötés időpontjában fennáll
§ nem volt ingyenes juttatási szándék a juttató fél részéről
o NEM lehet erre hivatkozni pl. (ha a feltűnő értékaránytalanságot
ismerte/kockázatát vállalta)
§ szerencseszerződésnél (tartási, életjáradéki, öröklési)
§ árverésen
§ akciós terméknél
o feltűnő értékaránytalanság esetén a megtámadási jogot ők szerződésben nem
zárhatják ki
3) Értékegyensúly védelme a szerződéskötés után
• clausula rebus sic stantibus esetén
o bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérhet, HA
§ a felek között tartós jogviszony van
• nem csak a huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal
teljesíthető szerződés lehet tartós, hanem az is, amikor a felek
egymással szemben követendő magatartását hosszabb időre

179
 megszabja, akkor is a teljesítés végül egyetlen aktussal valósul
meg pl. több éves építési beruházás kivitelezése
• DE pl. nem lesz tartós attól, hogy adásvételi szerződésnél
részletfizetés van
§ a szerződés megkötését követően előállt körülmény következtében a
szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét
sértené
• ez szűken értelmezendő! pl. biztosan nem áll fenn, ha a
körülmény megváltozása után is megkötné a szerződést
§ a körülmény megváltozása szerződéskötéskor nem volt előre látható
§ a körülmény megváltozása nem tartozik valamelyik fél üzleti kockázati
körébe
§ a körülmény megváltozását nem az érintett fél idézte elő
§ nevesítve van pl. ajándékozási szerződésnél, haszonkölcsön
szerződésnél, haszonbérleti szerződésnél, tartási szerződésnél
o a módosítás legkorábbi hatálya: a kereset benyújtásától
o azt nem mondja meg a Ptk. hogyan kell módosítania a szerződést, DE
§ mindkét fél érdekeire tekintettel kell lennie
§ nem írhatja át teljes egészében a szerződést, hanem elsősorban az
érdeksérelmet okozó kikötést a Ptk. vonatkozó diszpozitív szabályával
kell helyettesítse
§ a módosított szerződés tartalma nem ütközhet a Ptk.
kógens/klaudikálóan kógens szabályaiba, diszpozitívaktól eltérhet
§ + egyes vélemények szerint ha az érdeksérelmet okozó kikötés
lényeges tartalmi elem, akkor a szerződés módosítása helyett indokolt a
szerződés gazdasági lehetetlenülésének megállapítása
• ha a jogszabály által módosított szerződés a fél lényeges, jogos érdekét sérti
• a bíróság a túlzott mértélű kamatot, kötbért kérelemre mérsékelheti
4) A védelem határai
• tartási szerződés
o felek kötelezettségei
§ tartásra kötelezett: tartásra jogosult körülményeinek + szükségleteinek
megfelelő ellátására és gondozására köteles pl.
• lakhatás biztosítása
• élelmezés
• ruházás
• gondozás
• gyógyíttatás
• illő eltemettetés
§ tartásra jogosult: ellenérték teljesítésére köteles (lehet pénz, dolog, jog
stb.)
o ha a tartásra jogosult ingatlan tulajdonjogát átruházza és a kötelezettség
biztosítására megfelelő biztosítékot nem kap
§ kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan terheként tartási jogot
kell bejegyezni
§ szerződésszegés esetén biztosítékból/tartási jog bejegyzése esetén az
ingatlanból kielégítést nyerhet
o szerződés megszűnik
§ tartásra jogosult halálával

180
 • azért szerencseszerződés, mert ha pl. szerződnek egy 80 évessel
az lehet 1 éven belül meghal, de az is lehet, hogy csak 20 év
múlva és akkor addig gondozni kell
• életjáradéki szerződés
o járadékra kötelezett: járadékra jogosult javára, annak haláláig meghatározott
pénzösszeg/más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására
köteles (jogosult ebből él)
o járadékra jogosult: ellenérték teljesítésére köteles
§ DE 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített
járadék bírósági úton nem követelhető
• életbiztosítási szerződés
o biztosítási esemény: biztosított halála, életkor elérése
o biztosító ilyenkor meghatározott összeg kifizetésére és járadék fizetésére
köteles

B21.Kártelepítés a polgári jogban (felelősség, biztosítás, kártalanítás,

kárveszélyviselés)

1) Kártelepítés a polgári jogban

• jognak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy ha a társadalomban/gazdaságban károk
keletkeznek akkor ezeket a károkat ki viselje
• általános szabály:
o károsult viseli azt a kárt, melynek megtérítésére mást nem lehet kötelezni
o kérdés: ha a károsult elszenvedett egy kárt, akkor létezik-e olyan szabály,
amely alapján követelheti mástól ennek a kárnak a megtérítését
§ ha van ilyen: áthárítható
§ ha nincs ilyen: nem áthárítható
2) Nem áthárítható károk
• kárveszélyviselés
o megmondja ki viseli a kárt, ha azt nem lehet áthárítani másra
§ pl. tulajdonos viseli a dologban beállt olyan kárt, melynek
megtérítésére senkit nem lehet kötelezni
o szerződés teljesítése: ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a teljesítéssel a
kárveszély a másik félre száll át
§ kivételek, amikor a Ptk. eltérően rendelkezik pl. érvénytelen szerződés
esetén: kárveszély a nyújtott szolgáltatással a másik félre átszáll
§ jogosult átvételi késedelme esetén: kárveszély a jogosultra száll
§ fogyasztói szerződés esetén: kárveszély
• a birtokba vétellel száll át, ha az eladó vállalja a vevőhöz
ejuttatást
• a fuvarozónak átadással száll át, ha a vevő bízta meg a
fuvarozót (feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta)
3) Áthárítható károk (károkozóra, érdekeltre, védekezésre kötelezettre)
• kártalanítás
o kártelepítési megoldás jogszerű magatartással okozott kár esetén
o ha jsz. kártalanítási kötelezettséget ír elő, akkor a kártalanítás módjára +
mértékére a kártérítés szabályait kell alkalmazni
o pl.:
§ kisajátítás

181
 § szükséghelyzet
§ kötelező védőoltás szövődményei
• megtérítés
o bíróság a kárnak egészben/részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek
szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan
magatartásra indított, melyből őt önhibáján kívül károsodás érte
• felelősség
o deliktuális felelősség: szerződésen kívül okozott kárért való felelősség
§ aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni
• DE mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt
felróható
• + speciális alakzatok
o vétőképtelen károkozásáért való felelősség
o alkalmazott károkozásáért való felelősség
o megbízott károkozásáért való felelősség
o közhatalmat gyakorló személy károkozásáért való
felelősség
o állatok károkozásáért való felelősség
o épületkárokért való felelősség
o veszélyes üzem által okozott károkért való felelősség
o termékfelelősség
o kontraktuális felelősség: szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség
§ aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt
megtéríteni
• DE mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést
o ellenőrzési körén kívül eső
o szerződéskötés időpontjában előre nem látható
körülmény okozta
o nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje/kárt
elhárítsa
• biztosítás (áthárítás 3. személyre)
o azonos kockázatoknak kitett biztosítottak kockázataira vonatkozó fedezet
megteremtése kockázatközösség megszervezésével és kockázatarányos
díjfizetési kötelezettség előírásával
§ közjogi formában: társadalombiztosítással
§ magánjogi formában: biztosítási szerződéssel
o kötelezettségek
§ biztosító köteles a meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani és a
kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási esemény
bekövetkezése esetén a meghatározott szolgáltatást teljesíteni
§ biztosított díj fizetésére köteles
o formái
§ kárbiztosítás: biztosító szolgáltatása a biztosított vagyoni kárának
megtérítésében áll
• klasszikus vagyonbiztosítás: potenciális károsult vásárolja pl.
lakásbiztosítás
• felelősségbiztosítás: más által elszenvedett kár megtérítéséért
potenciálisan felelős személy vásárolja pl. gépjármű
felelősségbiztosítás

182
 o biztosító a károsultnak teljesít, kivéve, ha a biztosított a
károsult követelését már kiegyenlítette
o károsult nem érvényesíthet igényt közvetlenül a
biztosítóval szemben (kivétel: gépjármű
felelősségbiztosítás)
§ összegbiztosítás: biztosító szolgáltatása meghatározott összeg
megfizetésében áll
• életbiztosítás
o biztosítási esemény:
§ biztosított halála
§ életkor elérése
§ más esemény bekövetkezése
• balesetbiztosítás
o biztosítási esemény pl.
§ biztosított baleset miatti halála vagy
egészségkárosodása
• egészségbiztosítás
o biztosítási esemény pl.
§ biztosított megbetegedése

B22.A kimentő felelősségi rendszer. Kimentő okok a szerződésen kívüli

felelősség körében

1) Kimentő felelősségi rendszer

• károkozás általános tilalma
o a törvény tiltja a jogellenes károkozást
• deliktuális felelősség általános szabálya
o aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni
o kimentés: mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy
magatartása nem volt felróható (úgy kárt el, ahogy az adott helyzetben
általában elvárható)
• kimentő felelősségi rendszer
o károsultnak kell bizonyítania
§ kárt
• = mindaz a hátrány, amely a károsult vagyonában bekövetkezik
a károkozás következtében
o vagyonban beállt értékcsökkenés pl. vagyontárgy
megrongálódása
o elmaradt vagyoni előny
o vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges
költségek pl. javítási költségek
§ jogellenes károkozó magatartást
• tulajdonképpen a károkozó magatartást kell bizonyítani, mert
minden károkozás jogellenes, melynél nem áll fenn
jogellenességet kizáró körülmény:
o károsult beleegyezésével okozta
o jogtalan támadás elhárítása érdekében a támadónak
okozta, ha a szükséges mértéket nem lépte túl
o szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben

183
 o jsz. által megengedett magatartással okozta + nem sérti
más jogilag védett érdekét/jsz. alapján kártalanítás jár
§ ok-okozati összefüggést
• nem állapítható meg azzal a kárral kapcsolatban, melyet a
károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia
o károkozó még a fentiek (kár, jogellenes magatartás, összefüggés)
bizonyítottsága esetén is kimentheti magát, HA
§ bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható
• felróhatóság tekintetében megfordul a bizonyítási teher és a
károkozónak kell kimenteni magát (ezért kimentő felelősségi
rendszer)
2) Kimentő okok a szerződésen kívüli felelősség körében
• vétőképtelen károkozásáért való felelősség
o kimentés: mentesül a gondozó, ha bizonyítja, hogy a nevelés + felügyelet
ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli
• alkalmazott károkozásáért való felelősség
o munkáltató: mentesül, ha bizonyítja, hogy az alkalmazott magatartása nem volt
felróható
o jogi személy: mentesül, ha bizonyítja, hogy a tag magatartása nem volt
felróható
• megbízott károkozásáért való felelősség
o kimentés: mentesül a megbízó, ha bizonyítja, hogy őt felelősség nem terheli
§ a megbízott megválasztásában
§ a megbízott utasításokkal való ellátásában
§ a megbízott felügyeletében
• más szerződés kötelezettjének károkozásáért való felelősség
o jogosult addig felel a kötelezett által a szerződés teljesítése körében 3.
személynek okozott károkért, amíg a károsult számára ismeretlen károkozó
személyét meg nem nevezi
• közhatalmat gyakorló személy károkozásáért való felelősség
o kimentés: mentesül a közhatalmat gyakorló jogi személy, ha bizonyítja, hogy a
közhatalmat gyakorló személy magatartása nem volt felróható
• állatok károkozásáért való felelősség
o állattartás: mentesül az állattartó, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával
kapcsolatban felróhatóság nem terheli
o vadászható állat esetén: mentesül a felelősség alól a vadászatra jogosult, ha
bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő
• épületkárokért való felelősség
o épület egyes részeinek lehullása, hiányosságai esetén: mentesül az épület
tulajdonosa, ha bizonyítja, hogy az építkezés/karbantartás szabályait nem
sértették meg és annak során a károk megelőzése érdekében nem jártak el
felróhatóan
o tárgy kidobása/kiejtése/kiöntése: mentesül a lakás/más helyiség bérlője/egyéb
jogcímen használója, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogtalanul tartózkodott ott
• veszélyes üzem által okozott kárért való felelősség
o kimentés: mentesül az üzembentartó, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan
elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység
körén kívül esik
§ pl. vis maior
§ pl. elháríthatatlan külső behatás pl. féktávolságon belülre lökés

184
 • termékfelelősség
o kimentés: mentesül a hibás termék gyártója, ha bizonyítja, hogy
§ a terméket nem hozta forgalomba
§ a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, valamint
nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta/forgalmazta
§ a termék az általa történő forgalomba hozatalkor hibátlan volt, a hiba
oka később keletkezett
§ a termék hibája az általa történő forgalomba hozatalkor a tudomány +
technika állása szerint nem volt felismerhető
• DE gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén
így nem mentesülhet
§ a termék hibáját jsz./kötelező hatósági előírás okozta
o az alapanyag/résztermék gyártója akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy
§ a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta
§ a hiba a végterméket gyártó utasításának következménye

B23.Deliktuális felelősség más személy (vétőképtelen, alkalmazott,

megbízott, közhatalmat gyakorló személy), állat által okozott kárért,
valamint az épületkárokért

1) Vétőképtelen személy károkozásáért való felelősség

• akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozás
következményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért
o vétőképtelenség függ
§ személyes adottságoktól
§ életkortól: kb. 12 éves korig a gyermek vétőképtelen
o helyette: gondozója felel
§ aki jsz. alapján gondozó pl. szülő
§ aki a károkozáskor a vétőképtelen felügyeletét ellátta pl. tanár
o DE mentesül a gondozó, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet
ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli
• több gondozó felelősségére a többek közös károkozására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni
• kártérítés méltányosság alapján
o ha nincs gondozója/a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, akkor
kivételesen a vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet a kár megtérítésére, HA
§ az eset körülményei + a felek vagyoni viszonyai indokolttá teszik
o nem igazán alkalmazzák ezt
• önhiba
o a vétőképtelen károkozó belátási képességének hiányára/fogyatékosságára nem
hivatkozhat, ha ezt az állapotát felróhatóan maga idézte elő
§ kérdéses, hogy a személyiségromboló életmód (pl. alkohol, drogok)
miatti vétőképtelenség is önhiba-e (inkább nem az)
• felelősség a vétőképes kiskorú károkozásáért
o ha van felügyeletre köteles gondozója és a károsult bizonyítja, hogy a gondozó
a kötelességét felróhatóan megszegte, akkor a gondozó a károkozóval
egyetemlegesen felel
2) Alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért való felelősség

185
 • HA az alkalmazott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyával összefüggésben 3.
személynek kárt okoz, akkor a károsulttal szemben a munkáltató felel
o (ugyanez jogi személy tagjánál, ott a jogi személy felel pl. ügyvédi iroda
tagjának minősülő ügyvéd ügyvédi tevékenysége során kárt okoz: iroda felel)
o DE! ha a munkavállaló/tag ki tudja menteni magát, akkor a munkáltató/jogi
személy sem felel
o munkáltató munkavállalóval szemben keletkező megtérítési igényét a
munkajog szabályozza
o DE arra van lehetőség, hogy az alkalmazott az általa okozott kár
megtérítésének kötelezettségét magára vállalja
• ha az alkalmazott/a tag szándékosan okozta a kárt, akkor egyetemlegesen felelnek a
munkáltatóval
3) Megbízott károkozásáért való felelősség
• HA a megbízott megbízotti minőségében harmadik személynek kárt okoz, akkor a
károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felel
o mentesül a megbízó, ha bizonyítja, hogy őt felróhatóság nem terheli
§ a megbízott megválasztásában
§ a megbízott utasításokkal való ellátásában
§ a megbízott felügyeletében
§ + akkor is mentesül, ha a megbízott nem járt el felróhatóan (és ekkor a
megbízott is mentesül)
o megbízónak megtérítési igénye lehet a megbízottal szemben
• állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott
károkozásáért való felelősség szabályai szerint is érvényesítheti
4) Felelősség a vezető tisztségviselő által okozott károkért (már GT, nem kötelmi)
5) Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért
• más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szerződési viszonyban álló
kötelezett által a szerződés teljesítése körében 3. személynek okozott kárért, amíg a
károsult számára ismeretlen károkozó személyét meg nem nevezi
o ez csak akkor alkalmazható, ha a károsult és más szerződés jogosultja között
nincs szerződés
6) Közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősség
• közhatalom gyakorlásával okozott kár
o = olyan kár, amit szervező, intézkedő tevékenységgel/annak elmulasztásával
okoznak a közhatalom gyakorlása során
• kártérítési felelősséget önmagában NEM alapozza meg:
o bizonyítékok téves mérlegelése/jogszabályok téves értelmezése
o ezek CSAK akkor, ha a nyilvánvalóan + kirívóan súlyos és nem lett volna
lehetőség a mérlegelésre
§ pl. megismételt eljárás: felsőbírósági utasítás figyelmen kívül hagyása
• felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért
o HA a kárt közhatalom gyakorlásával/azzal összefüggésben okozták és a kár
rendes jogorvoslattal, valamint a közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható
§ közhatalmat gyakorló jogi személy felel érte
• ha nem jogi személy gyakorolja, akkor az a jogi személyiséggel
rendelkező KIG szerv, melynek keretében az eljárt KIG szerv
működik
o pl. jegyző által okozott kárért a polgármesteri hivatal felel
• felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért

186
 o közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell
megfelelően alkalmazni mindegyikre, azzal, hogy ha
§ bírósági jogkörben okozzák a bírósággal szemben kell érvényesíteni
• vagy ha az eljárt bíróság nem jogi személy, akkor azzal a
bírósággal szemben, melynek elnöke a bíróság bírái
tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja
§ ügyészségi jogkörben okozzák a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell
érvényesíteni
o DE kártérítési kereset előfeltétele: rendes jogorvoslat kimerítése (felülvizsgálat
is)
7) Állat által okozott kárért való felelősség
• az állattartás körében okozott kár
o állattartó = állat tulajdonosa + aki az állatot/állatállományt gondozza, felügyeli
o aki állatot tart, az felel az állat által másnak okozott kárért
§ KIVÉVE, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban
felróhatóság nem terheli
§ veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabálya szerint
felel (lehet háziállat is pl. harci kutya)
• a vadászható állat által okozott kárért való felelősség
o az a vadászatra jogosult tartozik érte felelősséggel, akinek vadászterületén a
károkozás történt
§ ha a károkozás nem vadászterületen történt, akkor az a vadászatra
jogosult tartozik felelősséggel, akinek vadászterületéről a vad kiváltott
o mentesül, HA bizonyítja, hogy
§ a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő
o kártérítési követelés 3 év alatt évül el
o *vadászható állat által okozott kár ≠ vadkár (más tv. is szabályozza)
§ vadkár = gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon által a
mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, valamint az őz, a mezei
nyúl és a fácán által a szőlőben, gyümölcsösben, szántóföldön,
erdősítésben, csemetekertben okozott kár 5%-ot meghaladó része
8) Épületkárokért való felelősség (tulajdonostársak egymással szemben fennálló igényeire
nem alkalmazhatóak, arra közös tulajdon)
• épületről lehulló részekből, épület hiányosságaiból, épületre kifüggesztett tárgy
leeséséből eredő károk
o épület tulajdonosa felel értük
§ KIVÉVE, ha bizonyítja, hogy
• az építkezésre + karbantartásra vonatkozó szabályokat nem
sértették meg
• az építkezés + karbantartás során a károk megelőzése érdekében
nem járt el felróhatóan
§ épületre kifüggesztett tárgynál + szabály: az épület tulajdonosával
egyetemlegesen felel az, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték
o DE ez nem érinti a felelős személy azon jogát, hogy a károkozótól a kár
megtérítését követelhesse
• lakásból vagy más helyiségből, valamint épület közös helyiségéből kidobott, kiesett,
kiöntött tárgyak által okozott károkért való felelősség
o lakás/helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős
§ csak kezesként felel, ha a károkozót megnevezi

187
 § mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogtalanul tartózkodott a
helyiségben
o ha közös helyiségből dobják/ejtik/öntik ki
§ épület tulajdonosa felelős
• csak kezesként felel, ha a károkozót megnevezi
o DE ez nem érinti a felelős személy azon jogát, hogy a károkozótól a kár
megtérítését követelhesse

B24.A fokozott veszéllyel járó tevékenység (veszélyes üzem) fogalmi köre,

az üzembentartó fogalma, a veszélyes üzem által okozott kárért való
felelősség. A termékfelelősség

1) Veszélyes üzem fogalma

• = fokozott veszéllyel járó tevékenység
o az a tevékenység, amelynél kisebb üzemzavar vagy csekélyebb mulasztás is
súlyos, több személyt/jelentősebb vagyontömeget veszélyeztető helyzetet
idézhet elő, mert a következményeket gépi/természeti folyamatok felerősítik
o pl.:
§ gépi meghajtású jármű
§ egyéb gépi meghajtású üzemek, berendezések (háztartási eszközök
NEM)
§ robbanó-, sugárzó anyag, lőfegyver
§ mérgező anyagok, vegyszerek
2) Üzembentartó
• = akinek érdekében a veszélyes üzem működik
o veszélyes üzem fenntartója, aki azzal rendelkezik (általában a tulajdonos)
o aki a veszélyes üzemet rendszerint működteti, felügyeli, irányítja, a vonatkozó
döntéseket meghozza (pl. tartós bérletnél a bérlő)
• ha több üzembentartó van, akkor őket közös károkozónak kell tekinteni
o pl. házastársak közös gépjárműve
• jellemzően nem felel jogellenes használatnál (kivéve pl. munkáltató feketefuvarnál)
3) A veszélyes üzem által okozott kárért való felelősség
• aki ilyen tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni
o mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a
fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik
§ itt az is elháríthatatlannak minősül, ami fizikailag elhárítható lenne, de
annyira sokba kerül, ami miatt mégis elháríthatatlan (gazdasági
elháríthatatlanság)
o DE! üzembentartónak megtérítési igénye van a tényleges károkozóval szemben
• + az is eszerint felel, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak
kárt okoz
• a felelősség kizárása/korlátozása semmis
o kivéve: dologban okozott károkra vonatkozóan
• szabályozás célja: kockázatát az viselje, akinek lehetősége van a kockázatok
csökkentésére
4) A károsult közrehatása
• az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult
felróható magatartásából származott

188
 o kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó
terhére kell figyelembe venni
• ha vétőképtelen személy elhárítható magatartásával a károkozásban közrehatott, akkor
az üzembentartót a vétőképtelennel szemben teljes felelősség terheli
o DE gondozójával szemben megtérítési igényt érvényesíthet
5) Elévülés
• 3 év
6) Veszélyes üzemek találkozása
• ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, akkor az üzembentartók
felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak megtéríteni
o ha nem üzembentartó a tényleges károkozó, akkor ő a kár megtérítésére a
tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles
• ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, akkor a kárt az köteles megtéríteni, akinek
tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel
o ha az egymásnak okozott kár mindkét félnél erre vezethető vissza/egyiknél
sem, akkor a kárát mindegyik fél maga viseli
• + ezt kell alkalmazni, akkor is, amikor több veszélyes üzem közösen okoz kárt
harmadik személynek
7) A termékfelelősség
• első megjelenési formája: Donoghue v. Stevenson
o Donoghue gyömbérsört ivott, csiga volt benne, megbetegedett és beperelte a
gyártót
• termék
o = minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált
§ irreleváns, hogy új/használt
§ HA ingatlan alkotórésze akkor is termék
§ NEM termék: a szolgáltatás
§ dologi jelleg hiánya ellenére is termék a szoftver, egyéb szellemi
termék pl. hibás adatbázis/recept megítélése viszont kérdéses
• termékkár
o a termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik
§ károsult javára SEM lehet eltérni ezektől
§ DE az előreláthatósági szabály ilyenkor is alkalmazandó
o termékkár =
§ valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy
egészségkárosodása
§ más dolgokban okozott kár, a kár bekövetkeztekor 500 €-nak az NB
hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegnél nagyobb összegű
kár, ha a károsodott dolog magánhasználat/magánfogyasztás tárgya és a
károsult is ilyen célra használta
• gyártó
o = végtermék, résztermék, alapanyag előállítója
o = az, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével, egyéb megkülönböztető
jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel
o + importterméknél a terméket az EGT területére behozó személy (importáló)
o HA a gyártó nem állapítható meg:
§ minden forgalmazót gyártónak kell tekinteni addig, amíg a forgalmazó
a gyártót/forgalmazót, akitől a terméket beszerezte megnevezi
• 30 napja van ezt megtenni, de fel kell szólítani rá!
• hibás termék

189
 o akkor hibás, HA nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható,
figyelemmel különösen
§ a termék rendeltetésére
§ ésszerűen várható használatára
§ termékkel kapcsolatos tájékoztatásra
§ termék forgalomba hozatalának időpontjára
§ tudomány + technika állására
o NEM teszi hibássá önmagában az, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó
termék kerül a forgalomba
o termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania
o tipikus termékhibák
§ gyártási hiba
§ tervezési hiba
§ tájékoztatási hiba
• mentesülés a felelősség alól
o a gyártó akkor mentesül, HA bizonyítja, hogy
§ a terméket nem hozta forgalomba
§ a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, valamint
nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta/forgalmazta
§ a termék az általa történő forgalomba hozatalkor hibátlan volt, a hiba
oka később keletkezett
§ a termék hibája az általa történő forgalomba hozatalkor a tudomány +
technika állása szerint nem volt felismerhető
• DE gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén
így nem mentesülhet
§ a termék hibáját jsz./kötelező hatósági előírás okozta
o az alapanyag/résztermék gyártója akkor mentesül, HA bizonyítja, hogy
§ a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta
§ a hiba a végterméket gyártó utasításának következménye
o 3. személy közrehatása
§ a gyártó NEM mentesül a felelősség alól, ha 3. személy közrehatására
hivatkozik (DE igényt érvényesíthet vele szemben) – ilyenkor mint
közös károkozók felelnek
• DE a károsult közrehatása csökkentheti/kizárhatja a gyártó
kártérítési felelősségét
o a gyártó felelősségének korlátozása és kizárása a károsulttal szemben semmis
• igényérvényesítési határidő
o 3 év
o elévülés kezdete: amikor a gyártó tudomást szerzett/tudomást szerezhetett
volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről
o a gyártót a felelősség a termék forgalomba hozatalától számított 10 évig terheli
• vegyes rendelkezések
o különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén sem lehet a
kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben meghatározni
o ezek a szabályok nem alkalmazhatóak az atomenergiáról szóló tv.-ben
meghatározott károkra, valamint nukleáris balesetek által okozott károkra,
melyeket Mo. által ratifikált nk.-i egyezmények rendeznek

190
 B25.A kártérítés általános és közös szabályai. A felelősség módja, a
kártérítés mértéke. Általános kártérítés

1) Kártérítés célja
• kompenzáció (reparáció)
• prevenció
• elégtétel
• előre kiszámítható kártelepítés (jogbiztonság)
• szankcionálás, megtorlás, büntetés (ezt a magyar jog elvileg nem ismeri)
2) A kártérítési felelősség általános szabályai
• a károkozás általános tilalma
o a Ptk. tiltja a jogellenes károkozást
§ ha jogszerű a károkozás annak is van következménye: kártalanítás
• a felelősség általános szabálya
o aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni
§ DE mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható
• kártérítés szükséges feltételei
o jogellenesség
§ minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
• a károsult beleegyezésével okozta
• a jogtalan támadás/jogtalan és közvetlen támadásra utaló
fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az
elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl
• szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben
• jsz. által megengedett magatartással okozta és a magatartás más
személy jogilag védett érdekét nem sérti (Tpvt. betartásával
versenytársnak okozott kár)/jsz. a károkozót kártalanításra
kötelezi (kisajátítás)
§ *kártalanítás: jogszerűen okozott kárért pl. szükséghelyzet
o károkozó magatartás
§ tevékenység/mulasztás
§ mulasztás alapulhat
• jogszabályi kötelezettség megszegésén
• társadalmi együttélési normák megszegésén
o kár
§ mindaz a hátrány, ami a károsult vagyonában bekövetkezik a károkozás
következtében (ami a károsult személyében következik be az nem kár:
sérelemdíj)
• vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés (damnum emergens)
• vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentésének költsége pl.
javítási költségek
• elmaradt haszon (lucrum cessans)
o okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között
§ fajtái:
• ténybeli okozatosság
o az okozatosság természettudományos megközelítése:
valamennyi olyan körülmény okozati összefüggésben
van a kárral, amely nélkül az nem következett volna be
• jogi okozatosság

191
 o csak a jogi relevanciával bíró okokat veszik figyelembe
o Eörsi Gyula szerint az okozatosság feltételei
§ a károkozó magatartás nélkül a kár nem
következett volna be
§ jogellenes magatartás a károkozó terhére
értékelhető
§ károkozó magatartás szankcióval befolyásolható
§ előreláthatóság
• nem állapítható meg okozati összefüggés, ha a károkozó a kárt
nem látta előre és nem is kellett előre látnia
o DE tartást pótló járadék fizetésére ilyenkor is köteles
o felróhatóság
§ az a magatartás felróható, amely nem felel meg az adott helyzetben
általában elvárható magatartás követelményének
• általános társadalmi elvárásokhoz igazodik, személyes
adottságok háttérbe szorulnak
§ Eörsi Gyula szerint több szinten értelmezhető
• általános felróhatóság pl. gondos, ésszerűen eljáró szülő
• magasabb szintű felróhatóság pl. veszélyes üzem
§ előfeltétele: vétőképesség ( = rendelkezik azzal a belátási képességgel,
hogy magatartása esetleges következményeit felismerje)
• bizonyítási teher
o károsultnak kell bizonyítania: a kárt + a károkozó magatartás és a kár közötti
összefüggést
o károkozónak kell bizonyítania: azt, hogy magatartása nem volt jogellenes/nem
volt felróható
3) A kár megtérítésére vonatkozó szabályok
• a kártérítés mértéke
o a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni
§ a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést
§ az elmaradt vagyoni előnyt
§ a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges
költségeket
o a kártérítést CSÖKKENTENI kell:
§ a károsult károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az
eset körülményeire tekintettel nem indokolt pl. összegbiztosításnál
o a bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a
kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja
o + nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyre a felelősséget jogszerűen
korlátozták/kizárták
§ van, amire nem lehet
• szándékosan okozott károkozás
• emberi életet, testi épséget, egészséget megkárosító károkozás
• károsulti közrehatás
o a károsultat kármegelőzési (pl. kárveszélyes helyzeteket kerülni kell),
kárelhárítási + kárenyhítési kötelezettség terheli
§ ezek megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles
megtéríteni
o a károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában
kell megosztani

192
 § ha ez nem megállapítható: közrehatásuk arányában
• ha ez sem megállapítható: egyenlő arányban
o a károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős
§ akik magatartásáért felel/helytáll a károsult és ők okoznak kárt 3.
személynek (alkalmazott stbstb.)
§ Ptk. rosszul fogalmaz: nem csak mulasztásuk, hanem aktív
magatartásuk is ide tartozik
• a felelősség korlátozása és kizárása
o semmis a következőknél:
• szándékosan okozott károkozás
• emberi életet, testi épséget, egészséget megkárosító károkozás
§ DE a szabály csak az előzetes kizárásra vonatkozik, utólag le lehet
mondani a károk megtérítése iránti igényről
o amikor lehet pl. valaki építkezik és a szomszédjával megállapodást köt, hogy
fizet neki X Ft-ot azért, hogy ha történik valamilyen károkozás az építkezés
során, akkor azért nem/csak korlátozottan felel
• többes károkozás
o feltételei:
§ mindegyik károkozó tekintetében valósuljon meg a kártérítési
felelősség összes feltétele
§ a károkozók együtt egy kárt okozzanak
o NEM feltétel
§ akarategység
§ azonos felelősségi alakzat
§ egyforma vétkességi fok (szándékosság/gondatlanság)
§ egyforma károkozási forma (tevés/mulasztás)
o egyetemlegesen fognak felelni
§ ha a károsult a kár bekövetkezésében maga is közrehatott/rendkívüli
körülmények fennállása miatt indokolt akkor a bíróság mellőzheti az
egyetemleges felelősség alkalmazását és helyette:
• felróhatóság arányában
o ha ez nem állapítható meg: egyenlő arányban viselik
o ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, HA több, egyidejűleg kifejtett
magatartás közül
§ bármelyik önmagában is előidézte volna a kárt (kumulatív okozatosság)
• pl. tömegverekedésben valaki több szúrt sebet is kap és
mindegyik halálos
§ nem állapítható meg melyik magatartás okozta (alternatív okozatosság)
• pl. tömegverekedésben többen is megszúrták az áldozatot és
azok közül az egyik szúrt seb volt halálos, de nem állapítható
meg, hogy az melyik támadótól származik
4) A károsodás veszélye
• károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a
veszélyt előidézte
o tiltsa el a veszélyeztető magatartástól
o kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére
o kötelezze megfelelő biztosíték adására
• különleges kártérítési mód: célja a kár bekövetkeztének megelőzése
o jelentősége lehet pl. környezetszennyező tevékenység végzése kapcsán
5) A kártérítés módja

193
 • mód:
o alapvetően pénzben, kivételesen természetben (ha a körülmények indokolják)
o a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként
visszatérően előre fizetendő meghatározott összegű járadékot is meghatározhat
§ jövedelempótló járadék
• akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor
követelheti, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző
időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el
o mértéke: munkaképesség csökkenés + jövedelemkiesés
mértékének együttes vizsgálata alapján
§ jövedelemkiesés mértéke: károsodás előtti 1
évben elért havi átlagjövedelem alapulvételével
(ha közben tartós változás: változás utáni átlagát)
• ha így nem lehet meghatározni:
azonos/hasonló tevékenységet végző
személyek havi átlagjövedelmét veszik
alapul
• nem vehető figyelembe az a jövedelem,
amelyet a károsult munkaképességének
csökkenése ellenére rendkívüli
munkateljesítménnyel ér el
§ tartást pótló járadék
• károkozás folytán meghalt személlyel szemben a tartásra
jogosult részére (előreláthatóság hiánya esetén is kell fizetni)
o akkor is kell fizetni, ha a tartásra kötelezett nem
nyújtotta ténylegesen a tartást/a járadékot igénylő
menthető okból nem érvényesítette tartási igényét (ez
igazából ellentétes a káron szerzés tilalmával)
• mértéke: kiesett tartás és a járadékot igénylő jövedelmének
alapulvételével
o + figyelembe kell venni, hogy
§ ha a járadékot igénylő neki felróható okból nem
rendelkezik megfelelő jövedelemmel
§ érvényesíthet-e tartási követelést azokkal
szemben, akik az ő tartására a meghalt
személlyel együtt voltak kötelesek
§ *a járadék megváltoztatása/megszüntetése
• a járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények
lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti
o bíróság a mód meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez
§ DE nem alkalmazhatja a kártérítés azon módját, amely ellen
valamennyi fél tiltakozik
6) Általános kártérítés
• ha a kár mértéke nem állapítható meg, AKKOR a károkozásért felelős személy olyan
összeg megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas
o vagyoni kár esetén, ha tudják, hogy van kár, de nem tudják mekkora
o ahhoz, hogy kimondja, hogy a kár mértéke nem állapítható meg szükséges,
hogy előtte minden rendelkezésre álló + célravezető bizonyítást lefolytasson
o az így elbírált igény újból vitássá nem tehető (perújítás lehet)
7) Esedékesség és elévülés

194
 • esedékesség:
o kár bekövetkeztekor nyomban
§ károkozás + kár bekövetkezésének ideje elválhat egymástól
• elévülés (amíg a károsult nem értesül a kárról, addig nyugszik)
o bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés 5 éven túl sem évül el addig,
amíg a bcs. büntethetősége el nem évül
o járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére akkor kezdőik,
amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik
8) Értékviszonyok változása
• ha időmúlás/egyéb körülmény miatt nagy változás: bíróság figyelembe veszi
o ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, akkor
az értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli

195
C1. Mi az öröklés? Ki minősül örökösnek? Az örökség megszerzése. A
végintézkedésen alapuló és a törvényes öröklés kapcsolata.

1) Mi az öröklés? Ki minősül örökösnek? Az örökség megszerzése.

• Öröklés fogalma
o Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre
• Fogalmi elemek elemzése
o 1. Ember
§ örökhagyó csak ember lehet
• törvényes öröklésnél nincs jelentősége annak, hogy
cselekvőképes-e, mert akár egy csecsemő is lehet
örökhagyó
• végintézkedésen alapuló öröklésnél már van jelentősége
annak, hogy cselekvőképes-e → pl. végrendelet csak
akkor lesz érvényes, ha az örökhagyó cselekvőképes
volt
§ jogi személy megszűnése esetén is sor kerülhet
vagyonátszállásra, ami szintén jogutódlás, DE nem öröklés
o 2. Halálával
§ halál pillanata egy jogi tény → objektív emberi/társadalmi
körülmény
§ mi alapján állapítják meg a halál pillanatát?
• jogképességet megszüntető jogi tények alapján
o pl. halotti anyakönyvi kivonat
• halál tényének bírósági megállapítása alapján
o ilyen akkor történik, ha a halál ténye
bizonyítható, de a halotti anyakönyvi kivonatot
nem állítható ki, mert a holttest nem került elő
o pl. légikatasztrófa
• holtnak nyilvánítás alapján
o eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak
nyilvánítja, ha 5 év eltelt az eltűnésétől és nem
adott magáról életjelet
o 3. Hagyaték
§ = az örökhagyót a halálakor megillető polgári jogi jellegű jogok
és kötelezettségek összessége → aktívák és passzívák (vagyon)
§ DE a hagyaték nem egyezik az örökhagyó halálakor meglévő
teljes vagyonával→ vannak olyan elemek, amik nem tartoznak
a hagyatékba
• nem polgári jogi jogok és kötelezettségek
o pl. nyugdíj
• polgári jogi személyiségi jogok
o pl. emberi méltósághoz való jog
o ezeket az örökhagyó halálától a kegyeleti jog
védi
• olyan polgári jogi vagyoni jogok, amik az örökhagyó
személyéhez kötődnek, és élete végéig illetik meg
o pl. tartási jog
o pl. haszonélvezeti jog

196
 • olyan polgári jogi vagyoni jogok, amik nem kötődnek az
örökhagyó személyéhez, de mégsem öröklés, hanem
más jogcímen szállnak át
o pl. életbiztosítás
o pl. lakásbérlet
§ hagyaték az örökös szemszögéből
• ha egy örökös van → örökség
• ha több örökös van → örökrész
o 4. Mint egész
§ universalis successio
• = öröklés az örökhagyó hagyatékában bekövetkező
egyetemes jogutódlás
o hagyaték fogalma a jogutódlás teljességét fejezi
ki
• örökös egyfelől megszerzi a hagyatékhoz tartozó
jogokat, másfelől vállalnia kell a hagyatékhoz tartozó
kötelezettségeket is
o örökös → örökhagyó vagyonjogi
személyiségének folytatója
• öröklés folytán a tulajdonos személyében alanyváltozás
következik be
o egyetemes jogutódlással az örökös, a
haszonélvezeti jogot kivéve tulajdonjogot szerez
• az öröklési igény nem évül el!!!
§ singularis successio
• = örökhagyó halálával bekövetkező különös (egyedi)
jogutódlás nem minősül öröklésnek
• tehát az örökhagyó halálával keletkező kötelmi jogi
igények jogosultja nem minősülnek örökösnek →
o kötelmi hagyomány
o meghagyás
o kötelesrész
o halál esetére szóló ajándékozás
• kötelmi igények 5 év alatt elévülnek
o 5. Száll
§ az öröklés, mint vagyonátszállás folyamata, mindenféle
közbenső időszak nélkül az örökhagyó halálának pillanatában
történik meg
• azaz a hagyaték az örökhagyó halálakor megnyílik
• hagyaték megnyílásával az örökös a hagyatékot, illetve
annak meghatározott hányadát vagy meghatározott
vagyontárgyat elfogadás vagy bármely más
jogcselekmény nélkül szerzi meg
§ magyar jogrendszerben az ipso iure öröklés elve érvényesül
• tehát az öröklés minden további jogcselekmény nélkül
bekövetkezik az örökhagyó halálával a törvény erejénél
fogva
• itt meg kell említeni, hogy egyes jogrendszerek az
additionalis öröklés elvét követik, ami azt jelenti, hogy a

197
 hagyaték megszerzéséhez valamilyen jogcselekményt
kell tenni, pl. külön el kell fogadni
§ DE nem kötelező örökölni!!!
• hagyaték megnyílása előtt → lemondhat az öröklésről
• hagyaték megnyílása után → visszautasíthatja
§ ipso iure öröklésre utal a közjegyző hagyatéki eljárásban hozott
határozatának hatálya is
• hagyatékátadó végzés csak deklaratív hatályú → tehát
csak igazolja hogy xy örökös birtokába került a
hagyatéknak, de nem konstitutív, tehát nem a közjegyző
határozatával szerzi meg, hanem az örökhagyó halálával
o 6. Örökösre
§ = örökhagyó egyetemes jogutódja, vagyonjogi személyiségének
folytatója
§ örökös lehet, aki az egész hagyatékot egymaga szerzi meg
• pl. egyetlen törvényes örökös
• pl. egyetlen végrendeleti örökös
§ örökös lehet az is, aki csak a hagyaték egy meghatározott
részét/hányadát szerzi meg
• pl. örököstársak esetén az egyik örökrészi vagyon
tulajdonosa
§ örökös lehet az is, aki az egész hagyatékból csak egy vagy több
meghatározott vagyontárgyat kap
• pl. végrendeletben megnevezett örökös, ha nem az egész
hagyatékot egyedül szerzi meg
• DE itt van az örökössé válásnak + 2 konjunktív feltétele
→
o meghatározott vagyontárgynak a hagyaték
jelentős részét el kell érnie, és
o az örökhagyó feltehető akarata szerint a
végrendeletben megnevezett örökösnek a
hagyatéki terhekben is osztoznia kell
§ örökössé válás feltételei
• pozitív előfeltétel
o öröklési képesség →öröklési képesség egyenlő a
jogképességgel, tehát csak az lehet örökös, akit
jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek
§ + méhmagzat öröklési képessége
feltételes, csak akkor válhat örökössé, ha
élve meg is születik
o szerzési képesség → csak az lehet örökös, aki
ténylegesen megszerezheti a hagyatéki vagyont
§ általában nincs korlátja, de pl. külföldi
állampolgár földingatlan tulajdonát nem
szerezheti meg
• negatív előfeltétel
o csak az lehet örökös, akinek személye
vonatkozásában nem áll fenn kiesési ok, pl.
kitagadás

198
 § magyar jogban minden embernek van egy szükségképpeni
örököse, a Magyar Állam
• így a hazai jogban nincs uratlan hagyaték, de még
nyugvó hagyaték sem!!!
2) A végintézkedésen alapuló és a törvényes öröklés kapcsolata
• Kettő közötti kapcsolatot az öröklési jogcímek termetik meg
o Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet
o Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét az
határozza meg
• Alapvetően a Ptk. sorrendiséget állít fel az öröklési jogcímek között, de
előfordulhat, hogy az öröklési jogcímek párhuzamosan érvényesülnek
o Ha a végintézkedés nem meríti ki az egész hagyatékot, annak
hézagaiban a törvényes öröklés rendje érvényesül
• Akár teljes hagyatékot érintő végintézkedés mellett is sor kerülhet a törvényes
öröklés szabályainak alkalmazására, ha →
o végintézkedés egészben/részben érvénytelen vagy hatálytalan
o végintézkedésben örökösként nevezett személy kieseik és nincs
helyettes örökös, vagy növedékjog sem érvényesül
o végintézkedésben megnevezett örökösnek szóló juttatás érvénytelen
• Elsődleges öröklési jogcím → végintézkedésen alapuló öröklés
o Végintézkedés
§ = gyűjtőfogalma mindazon jogilag megengedett formáknak,
amikben az örökhagyó a vagyonáról vagy annak egy részéről
halála esetére rendelkezhet
o Végintézkedés fajtái
§ végrendelet (egyoldalú jognyilatkozat)
• írásbeli magánvégrendelet
o holográf
o allográf
o közjegyzőnél letett
• közvégrendelet
• szóbeli végrendelet
§ öröklési szerződés (szerződéses jognyilatkozat)
§ halál esetére szóló ajándékozás???
• ennél egyébként maga a Ptk. kommentár is azt írja, hogy
ez a végintézkedés egyik formája, de ELTE egyik
álláspontja, hogy ez nem öröklési jogcím, hanem egy
különös jogutódlási forma!!!
• ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a
megajándékozott az ajándékozót túléli, és csak olyan
juttatásra nézve érvényes, ami végrendelet esetén dologi
hagyománynak minősülne
• Másodlagos öröklési jogcím → törvényes öröklés
o Csak a végintézkedés hiányában vagy annak hézagaiban érvényesül
o Mikor alkalmazzák?
§ ha az örökhagyó után nem maradt végintézkedés
§ ha az örökhagyó után maradt végintézkedés, de nem
rendelkezett a hagyaték egészéről
§ ha az örökhagyó után maradt végintézkedés, de
egészben/részben érvénytelen vagy hatálytalan

199
 C2. Az öröklésből való kiesés.

1) Öröklésből való kiesés

• Kiesés fogalma
o = azokat az eseteket foglalja össze, amikor a kiesési okkal érintett
személy törvény rendelkezése folytán örökösként figyelmen kívül kell
hagyni
• Kiesés következménye
o Kiesési ok teljesülése esetén az örökös nem részesülhet a hagyatékból
• Kiesés szabályait megfelelően alkalmazni kell a következők esetén is →
o Özvegyi haszonélvezet
o Kötelesrész
o Hagyomány
o Meghagyás
§ ha a hagyomány/meghagyás kedvezményezettje esik ki, és nem
helyettesítik őket, akkor a hagyomány/meghagyás kötelezettje
mentesül a teher alól
• Kiesési okok jellemzői
o Főszabályként az öröklés megnyílása előtti okok
§ kivéve a visszautasítást!
o Főszabályként relatív hatályúak
§ azaz a kisesett személy leszármazóira nem hatnak ki
§ kivéve a lemondás meghatározott eseteit
o Főszabályként hivatalból kell figyelembe venni őket
§ kivéve az érdemtelenséget
• Kiesés egyúttal az öröklési képesség negatív előfeltétele
o csak az lehet örökös, aki vonatkozásában nem áll fenn kiesési ok
• Kiesés fikciót keletkeztet
o kiesési okkal érintett személyre úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó
előtt meghalt volna/nem is létezne
• Mind a végrendeleti, mind pedig a törvényes öröklés esetén helye van
o Végrendeletnél
§ kiesett örökös helyébe a helyettes örökös lép, vagy
§ ha a végrendelet így szól, növedékjognak van helye
• ezek hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül
o Törvényes öröklésnél
§ kiesett törvényes örökös helyében a törvény szerinti sorrendben
őt követő személy örököl
• Kiesési okok rendszere
o Alapeset
§ örökös halála
o Speciális okok
§ érdemtelenség
§ kizárás
§ kitagadás
§ lemondás
§ visszautasítás
§ házastárs kiesése a törvényes öröklésből
2) Az örökös halála

200
 • Szabály
o Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót
o Közös balesetben/más hasonló veszélyhelyzetben elhunyt személyek az
egymás után való öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől
függetlenül kiesettnek tekintendők
§ ez NEM egy törvényi vélelem a közös veszélyben elhunyt
hozzátartozók halálozási sorrendjéről, hanem ez egy
megdönthetetlen deklaráció
• Ptk. nem ad annak teret, hogy végeláthatatlan bizonyítás
indulhasson meg
§ megállapításához szoros időbeli kapcsolatnak kell fennállnia a
halálesetek között
§ nem feltétlenül hozzátartozókra alkalmazzák
• az a lényeg, hogy az elhunytak között öröklési kapcsolat
álljon fenn pl. örökhagyó és végrendeleti/szerződéses
örökösök
§ azért került be a Ptk.-ba mert a motorizáció elterjedésével
gyakran előfordul, hogy közúti balesetben több családtag
egyszerre veszti életét
• de nem csak közúti balesetnél alkalmazzák, voltak már
eltérő gyakorlati példák → bobpálya, körhinta,
hőlégballon, vízibicikli stb. XD
• Kiesési ok jellemzése
o Örökség megnyílása előtti ok
o Relatív hatályú
o Hivatalból veszik figyelembe
• Azért van így mert az öröklési képesség egyik feltétele, hogy az örökös túlélje
az örökhagyót
• Kiterjesztő értelmezés
o Beletartozik az ember halála (+ halál tényének bírósági
megállapítása/holtnak nyilvánítás)
o Beletartozik a jogi személy/jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság örökhagyó halála előtti megszűnése is
§ mivel végintézkedésben megnevezett örökösök ezek is lehetnek
3) Érdemtelenség
• Szabály
o Érdemtelen az öröklésre →
§ aki az örökhagyó életére tört
§ aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad
nyilvánítását megakadályozta, vagy érvényesítését
meghiúsította, illetve ezeket megkísérelte
§ aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után
törvényes öröklésre jogosult, illetve végintézkedésben
részesített személy életére tört
o Megbocsátás szerepe
§ Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az arra vezető
magatartást az örökhagyó/az aki ellen irányult megbocsátotta
§ Örökhagyó → más ellen irányuló cselekményt is megbocsáthat
§ Más személy → csak az ellene irányuló cselekményt
bocsáthatja meg

201
 • Kiesési ok jellemzése
o Örökség megnyílása előtti ok
o Relatív hatályú
o Nem vehető figyelembe hivatalból
§ csak az hivatkozhat rá →
• aki az érdemtelen kiesése folytán maga örökölne, vagy
• aki az érdemtelen kiesése folytán a végintézkedéssel reá
rótt kötelezettségtől/más tehertől mentesülne
• Speciális következmény
o A kiesett személy nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő
személy örökségének a kezelésére
§ szülőként/gyámként/gondnokként nem rendelkezik
vagyonkezelői joggal
§ ilyenkor vagyonkezelő gyámot kell kirendelni
4) Kizárás
• Szabály
o Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat,
o más személy örökössé nevezésével (hallgatólagos), vagy
o végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal
o kizárhatja a törvényes öröklésből.
• Kiesési ok jellemzése
o Örökség megnyílása előtti ok
o Hivatalból veszik figyelembe
o Meghatározott esetben abszolút hatályú
§ tehát kihat a kiesett személy leszármazóira
§ ha hallgatólagos → ilyenkor abszolút
§ ha kifejezett → ilyenkor relatív, azaz a leszármazókra csak
akkor hat ki, ha a kifejezett nyilatkozatban őket is megemlítik
o CSAK végintézkedésbe foglalva érvényes
o CSAK olyan személy esetében értelmezhető, aki →
§ örökhagyó törvényes örököse (pl. gyereke)
§ örökhagyó törvényes örökösének kiesése esetén az örökhagyó
törvényes örökösévé válhat (pl. unokája)
o Nincs szerepe a megbocsátásnak
o Hallgatólagosan vagy kifejezetten is történhet
o NEM kell megindokolni
o Kötelesrész szerepe
§ Nagyon FONTOS, hogy a kötelesrészre jogosultat CSAK a
kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből lehet kizárni
• tehát a kötelesrészből nem tudja kizárni, attól csak
kitagadással tudja megfosztani!!!
§ Ha kötelesrészre jogosultat zár ki → kötelesrészt megkapja
§ Ha kötelesrészre nem jogosultat zár ki → teljes örökségből
kizárja
5) Kitagadás
• Szabály
o Nem jár kötelesrész annak a kötelesrészre jogosultnak, akit az
örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott
• Kiesési ok jellemzése
o Öröklés megnyílása előtti ok

202
 o Relatív hatályú
§ kiesett személy leszármazóira nem hat ki
o Hivatalból veszik figyelembe
o CSAK kifejezetten történhet
o Indokolni KELL a végintézkedésben
o Megbocsátás esetén érvénytelen vagy hatálytalan
• Kitagadási okok
o Minden kötelesrészre jogosultra irányadó →
§ 1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne
§ 2. az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
§ 3. az örökhagyó egyenesági
rokonának/házastársának/élettársának életére tört vagy
sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el
§ 4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási
kötelezettségét súlyosan megsértette
§ 5. erkölcstelen életmódot folytat
§ 6. akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetését
még nem töltötte ki
§ 7. a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az
örökhagyónak szüksége lett volna rá
o Meghatározott kötelesrészre jogosultra irányadó →
§ nagykorú leszármazó esetén
• ha az örökhagyóval szemben durva hálátlanságot
tanúsított
§ szülő esetén
• ha az örökhagyó sérelmére olyan magatartást követett el,
ami a szülői felügyeleti jog megszüntetésére adna alapot
§ házastárs esetén
• ha a házastársi kötelességét durván sértő magatartást
tanúsított
• Megbocsátás szerepe
o Ha a végintézkedés előtt megbocsát
§ kitagadás érvénytelen + igényt tarthat a kötelesrészre
§ ,,kizárásként veendő figyelembe”
o Ha a végintézkedés után bocsát meg
§ kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná
válik
• Speciális következmény
o A kiesett személy nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő
személy örökségének a kezelésére
§ vagyonkezelő gyámot kell kirendelni
6) Lemondás
• Szabály
o Aki törvényes öröklésre jogosult az örökhagyóval kötött írásbeli
szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.
o A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a
végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet
megtámadni.
• A lemondás személyi hatása

203
 o Főszabály szerint relatív hatályú, azaz nem hat ki a lemondó
leszármazóira
§ kivéve
• ha a megállapodás kifejezetten így szól
• ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt
• Kinek a javára történik a lemondás?
o Konkrét személy meghatározása esetén
§ főszabály szerint ő olyan személy, aki az örökhagyó után örököl
§ de felek eltérően is megállapodhatnak, így olyan is lehet, aki
nem örökölne az örökhagyó után
o Meg nem határozott személy esetén
§ ha szimplán lemond valaki, és nem határozza meg, hogy kinek a
javára, akkor a többi leszármazó javára szolgál
• Lemondás terjedelme
o Felek eltérő megállapodása hiányában a kötelesrészről való lemondást
IS jelenti
§ DE nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési
jogcímen hárul
o Felek eltérő megállapodása hiányában a lemondás kiterjed a hagyaték
azon részére is, ami valamelyik örököstárs kiesése folytán a lemondót
illetné a jövőben
§ mert ugye a másik örököstárs kiesésével az ő hányada is nőne
o Felek eltérő megállapodása hiányában a lemondás kiterjed arra a
vagyonra is, amit az örökhagyó a lemondás után szerez
§ kivéve ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be,
ami ismeretében a lemondó feltehetően nem mondott volna le
• Kiesési ok jellemzése
o Öröklés megnyílása előtti ok
o Meghatározott esetben abszolút hatályú
o Hivatalból veszik figyelembe
7) Visszautasítás
• Szabály
o Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja.
• Föld és alkotóelemeinek visszautasítása
o Az örökös KÜLÖN IS visszautasíthatja → a mezőgazdasági termelés
célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési/felszerelési
tárgyak/állatállomány és munkaeszközök öröklését, HA nem
foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel
• Engedélyezett részleges visszautasítás
o Ha az örökös egyszerre örököl végintézkedés és törvényes öröklés
alapján, akkor az egyik öröklési jogcímen megszerzett rész önálló
visszautasítására is jogosult!!!
• Érvénytelen részleges visszautasítás
o feltételhez kötött
o időhöz kötött
o megszorítással tett
o meg nem engedett
• Lemondás a visszautasítás jogáról

204
 o Ha az örökös az öröklés megnyílása után hallgatólagosan vagy
kifejezetten lemondott a visszautasítás jogáról → örökségét többé nem
utasíthatja vissza!!!
o Visszautasítás jogáról való lemondásnak minősül →
§ örökség birtokbavétele
§ egyéb olyan cselekmény, ami az elfogadásra irányuló
kétségtelen akaratra utal
§ közjegyző által kitűzött visszautasítási határidő elmulasztása
• Kiesési ok jellemzése
o Öröklés megnyílása utáni ok
o Relatív hatályú
§ visszautasító leszármazóira nem terjed ki
o Hivatalból veszik figyelembe
o Terjedelme
§ főszabály szerint csak egészben lehet visszautasítani
§ kivéve termőföldet és alkotóelemeit
o Nem történhet meghatározott személy javára
o Magyar Állam, mint szükségképpeni örökös NEM utasíthatja vissza az
öröklést!!!
8) Házastárs kiesése a törvényes öröklésből
• Szabály
o Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha →
§ az öröklés megnyílásakor a házassági életközösség nem állt
fenn, ÉS
§ az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy visszaállítására nem
is volt kilátás
• Végintézkedéses öröklésnél
o A fenti körülmény csak hatálytalansági ok, és feltételrendszere is
bővebb
• Kiesési ok jellemzése
o Öröklés megnyílási előtti ok
o Relatív hatályú
o NEM vehető figyelembe hivatalból
§ Csak az hivatkozhat rá →
• aki a házastárs kiesése folytán maga örökölne, illetve
• aki a házastárs kiesése folytán a végintézkedéssel reá
rótt kötelezettségtől/tehertől mentesülne

205
C3. A végrendelet létezése, érvénytelensége, hatálytalansága és értelmezése.

1) A végrendelet létezése
• Végrendelet fogalma
o = olyan egyoldalú, személyes, nem címzett nyilatkozat, amiben az
örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére
rendelkezik
• Létezésének (okirati jellegének) megállapításához szükséges, hogy →
o 1. az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon
§ pl. elég az is ha csak hagyományt rendel, vagy vagyonára
vonatkozó negatív rendelkezést tesz, pl. kizárás/kitagadás
§ DE az örökösnevezés csak lehetséges tartalmi elem, ennek
hiányában is létezik
o 2. külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék
• A létezéshez szükséges előfeltételek meglétét hagyatéki eljárásban a
közjegyző/öröklési perben a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell
o → bármelyik feltétel hiányában nemlétező a végrendelet!!!
§ ha az okirat nem minősül végrendeletnek, akkor nincs helye
végrendeleti öröklésnek!!!
§ bíróság a nemlétezést hivatalból veszi figyelembe, nem kell
külön megtámadni emiatt
• Az örökösöknek CSAK arra van joguk, hogy egy létező, de
érvénytelen/hatálytalan végrendelet hibáját figyelmen kívül hagyják
o Nemlétezést nem hagyhatják figyelmen kívül
o Nemlétezés esetén nincs végrendeleti öröklés
2) Érvénytelenség és Hatálytalanság
• Fogalmak
o Érvénytelen végrendelet
§ = valamely törvényben meghatározott olyan oknál fogva, ami
már a végrendelet megtételekor fennállt, nem alkalmas a célzott
joghatás kiváltására
o Hatálytalan végrendelet
§ = potenciálisan alkalmas lenne a célzott joghatás kiváltására,
mivel érvényes, DE valamely törvényben meghatározott olyan
oknál fogva, ami a végrendelet megtétele után állt elő,
ténylegesen mégsem vált ki joghatást
• Megtámadás közös szabályai
o Megtámadás eltérő jelentése!!!
§ jelentése a kötelmi jogban
• kötelmi jogban az érvénytelenségnek 2 fajtája van, a
semmisség (feltétlen érvénytelenség) és a
megtámadhatóság (feltételes érvénytelenség)
• tehát kötelmi jogban a megtámadás azt a
jogcselekményt jelenti, amivel a jogalany megtámadható
kötelmet érvénytelenné tudja tenni
§ jelentése az öröklési jogban
• öröklési jog nem különíti el az érvénytelenség 2 fajtáját,
nem ismeri a semmisség fogalmát, ami érvénytelen az
szimplán érvénytelen

206
 • öröklési jogban a ,,végrendelet érvényesülésének” (nem
érvénytelenségének!!!) 2 akadálya van
o érvénytelenség (ilyenkor érvénytelen)
o hatálytalanság (ilyenkor érvényes, de nem képes
joghatást kiváltani)
• tehát öröklési jogban a megtámadás azt a
jogcselekményt jelenti, amivel a végrendelet
,,érvényesülését” meg tudja gátolni a jogalany, mind
érvénytelenség, mind hatálytalanság esetén!!!
o Megtámadó nyilatkozat
§ végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó
nyilatkozat alapján lehet megállapítani
o Megtámadási ok megjelölése
§ megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az
érvénytelenség/hatálytalanság okát
o Ki jogosult a megtámadásra?
§ az aki, az érvénytelenség, vagy hatálytalanság megállapítása
esetén maga örökölne, VAGY
§ a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől/tehertől mentesülne.
o Érvénytelenség/hatálytalanság megállapítása
§ megtámadásban érvényesített okból + megtámadó személy
javára lehet megállapítani (inter partes hatályú)
o Megtámadási jog elévülése
§ öröklés megnyílásától számított 5 év alatt évül el!!! (kötelmi
igény)
o Megtámadási jog megszűnése
§ megszűnik, ha az öröklés megnyílása után lemondanak róla
§ lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot is, amiben a
végrendeletet érvényesnek/hatályosnak ismerik el
o Megtámadás köre
§ főszabályként NEM hat ki a végrendelet egészére
§ megtámadással nem érintett rendelkezés érvényes/hatályos
marad
• feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és
a részleges fennmaradás a feltehető akaratával nem
ellentétes
o Fontos, hogy megtámadási okokat nem lehet hivatalból figyelembe
venni!!!
§ csak akkor állapítható meg érvénytelenség/hatálytalanság, ha
hivatkoznak rá
• Érvénytelenségi okok
o 1. Örökhagyó végintézkedési képességének hiánya
§ Cselekvőképtelen
• magában foglalja az állapot-cselekvőképtelent is (pl.
atom részeg)
• NEM tehet végintézkedést, semmilyen formában
• de a gondnokság alatt álló személy végrendelete
érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a
végrendelkezés idején már megszűnt

207
 § Korlátozottan cselekvőképes kiskorú + cselekvőképességében
vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott
nagykorú
• CSAK közvégrendeletet tehet
o ehhez ugye nem szükséges a törvényes
képviselő/gondnok hozzájárulása
§ Vak/írástudatlan/olvasásra vagy nevének aláírására képtelen
állapotban van
• CSAK közvégrendeletet vagy szóbeli végrendeletet
tehet
o 2. Örökhagyó akarati hibája
§ Tévedés
• ha az örökhagyó tévedett a nyilatkozata tartalmában,
vagy
o lehet ténybeli → pl. ,,kimaradt valami”
o lehet alanybeli → Julikát akarta de Juliannát
nevezte meg
o ide tartozik az örökhagyó megtévesztése is →
Julika felvette Julianna ruháit mert tudta, hogy a
papi már nem lát jól
• ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni
o fizikai kényszer/tréfa/színlelés
§ Téves feltevés/utóbb meghiúsult várakozás indította a
megtételére
• téves feltevés
o indokban való tévedés miatt
o téves jogi tájékoztatás miatt
§ jogban való tévedésnek nevezzük
• utóbb meghiúsult várakozás
o tipikus esete, amikor az örökhagyó nem köt pl.
tartási szerződést az örökössel, de mégis elvárja,
hogy az anyagilag támogassa/személyesen
gondoskodjon róla, és ez a várakozás elmarad
§ Jogellenes fenyegetés
• olyan személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba
helyezése, ami alkalmas arra, hogy az örökhagyóban
félelmet keltsen, és emiatt a ,,lelki kényszer” miatt tesz
olyan jognyilatkozatot, ami nem felel meg az akaratának
§ Tisztességtelen befolyás
• örökhagyó akaratára való minden olyan ráhatás, amit az
általános erkölcsi felfogás adott helyzetben rosszall
§ → akarati hibák esetén is csak akkor lesz érvénytelen a
végrendelet, ha az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem
tette volna meg (mert az akarati elv érvényesül!!!)
o 3. Örökhagyó akaratnyilvánítási hibája
§ akkor áll fenn, ha az örökhagyó nem a törvényben
meghatározott alaki előírásoknak megfelelően teszi meg a
végrendeletet
• különböző végrendeleti formákra eltérő alaki előírások,
kizáró és összeférhetetlenségi okok vonatkoznak

208
 (következő tétel!!!) → ha ezeket megszegi végrendelete
érvénytelen
§ ide tartozik a közös végrendelet tilalma is
• 2 vagy több személynek bármilyen alakban, ugyanabba
az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen!!!
• kivéve →
o házastársaknak a házassági életközösség
fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba
foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha a
törvényben meghatározott alaki előírások
betartásával teszik meg
o házastartársak közös végrendeletének
érvényességi kellékei →
§ sajátkezűleg írt végrendelet esetén
• okiratot az egyik végrendelkező
elejétől a végéig maga írja +
aláírja
• másik végrendelkező ugyanabban
az okiratban sajátkezűleg írt
nyilatkozatban kijelenti, hogy az
okirat az ő végakaratát is
magában foglalja + aláírja
• másik végrendelkezőnem minden
lapot alá kell írnia
§ más által írt végrendelet esetén
• végrendelkezők egymás és a
tanúk együttes jelenlétében
aláírják az okiratot/nyilatkoznak
arról, hogy az okiraton szereplő
aláírás a sajátjuk
• minden lapot alá kell írniuk a
végrendelkezőknek és a tanúknak
is
§ vagy közvégrendeletet tesznek
o 4. Tartalmi hiba
§ ha a végintézkedésben olyan feltétel szerepel, ami jó erkölcsbe
ütközik/érthetetlen/lehetetlen/ellentmondó → akkor a feltétel
érvénytelen lesz
• DE a feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés
érvényességét NEM érinti
§ jogellenes feltétel
• lehet jogellenes felfüggesztő feltétel → érvénytelen
o pl. csak akkor részesedsz a hagyatékból, ha
megölöd a haragosomat
• lehet jogellenes bontó feltétel → figyelmen kívül kell
hagyni
o pl. amint hozzámész xy-hoz már nem részesülsz
a hagyatékból
§ utóörökös nevezés

209
 • = olyan végrendeleti intézkedés, ami szerint az
örökhagyó halála utáni valamely eseménytől vagy
időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja
fel → főszabály szerint érvénytelen!!!
• kivételek az utóörökös nevezés érvénytelensége alól →
o → örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az
elsősorban örökösnek nevezett házastársa
(örökhagyó utáni) halála esetére a házastársra
háramlott hagyatékra
o → örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az
elsősorban örökösnek nevezett leszármazójára
háramlott hagyatékra, arra az esetre, ha a
leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem
rendelkezik végrendelkezési képességgel, és
meghal anélkül, hogy azt megszerezte volna
• Hatálytalansági okok
o 1. Visszavonás
§ a végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik
• minden végrendeleti formára irányadó
§ kifejezett visszavonás
• ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik a végrendelet tételére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
• nincs olyan megkötés, hogy ugyanolyan formában kell
visszavonni, mint ahogy tette
• DE a visszavonás feltétele, hogy az örökhagyó a
visszavonáskor rendelkezzen végintézkedési
képességgel
• választott végrendeleti (visszavonási!) forma
alakszerűségi és egyéb érvényességi feltételeinek meg
kell felelnie
§ hallgatólagos visszavonás
• ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a
korábbit visszavontnak kell tekinteni
o DE a korábbinak az újjal nem ellentétes
rendelkezései hatályban maradnak, ha az
örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg
o 2. Megsemmisítés/megsemmisülés
§ az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a
végintézkedési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő
beleegyezésével más megsemmisíti
• az is ide tartozik, ha az akaratán kívüli megsemmisítésbe
belenyugodott
• pl. elégetés/széttépés, de a bírói gyakorlat szerint az is
ide tartozik, ha tollal áthúzza, mert ez is kifejezi a
hatálytalanítási szándékot
• az örökhagyó birtokában maradt, de elő nem került
végrendelet esetén pedig megdönthető vélelem szól a
megsemmisítés mellett
o 3. Visszavétel

210
 § a közjegyzőnél tett írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha
azt a végrendelkező visszaveszi
§ érdekes, hogy amennyiben visszaveszi, úgy hiába felelne meg a
nála lévő végrendelet alakilag egy írásbeli
magánvégrendeletnek, mégsem válik azzá
o 4. Időmúlás
§ a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha a szóbeli
végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után,
megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül alkothatott
volna írásbeli végrendeletet az örökhagyó
o 5. Közös végrendelet hatálytalansága
§ hatályát veszti, ha a megtétel után a házassági/élettársi
életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állt
helyre
§ hatályát veszti, ha a megtétel után a végrendelkezőknek vagy
egyiküknek gyereke születik, illetve örökbe fogad
• kivéve, ha a közös végrendelet eltérően rendelkezik
o 6. Házastárs/élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága
§ hatályát veszti, ha az örökhagyó az életközösség fennállása alatt
tette, és az öröklés megnyílásakor az életközösség nem állt fenn
+ az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy a visszaállítására
nem is volt kilátás + nem akarta juttatásban részesíteni
3) A végrendelet értelmezése
• Akarati elv + Favor testamenti elv alapján kell értelmezni
o = a végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának
megfelelően, ÉS úgy kell értelmezni, hogy az akarata lehetőség szerint
érvényre jusson
§ DE ez nem szolgálhat alapul az alaki hibák orvoslásához!!!
• Akarati elv
o = örökhagyó feltehető akaratának megfelelően kell értelmezni
• Favor testamenti elv
o = úgy kell értelmezni, hogy az a lehető legszélesebb körben érvényes
maradjon
• Élők közötti ügylet vs. végrendelet értelmezése
o Élők közötti ügylet → nyilatkozati elv érvényesül
o Végrendelet → akarati elv + favor testamenti érvényesül
• Szavak értelmezése
o Nem úgy kell őket értelmezni, ahogyan egy jóhiszemű 3. személy
érhette, hanem az örökhagyó sajátos nyelvhasználata szerint
• Gyakorlati példák
o Gyakori, hogy a végrendelet az egyes jogi kifejezéseket,
legtipikusabban az ingó- és ingatlanvagyont nem helyesen tartalmazza
→ ilyen esetben a helytelen jogi kifejezéseket az örökhagyó akaratának
megfelelően kell értelmezni

211
C4. A végrendelet és az öröklési szerződés összehasonlítása. A végrendelet
tartalma.

1) A végrendelet és az öröklési szerződés összehasonlítása

• Közös elemek
o Mind a végrendelet, mind pedig az öröklési szerződés a végintézkedés
egyik formája
§ Ptk. kommentár szerint a végintézkedés harmadik formája a
halál esetére szóló ajándékozás, de egyesek szerint csak különös
jogutódlási forma
§ végintézkedés
• = gyűjtőfogalma mindazon jogilag megengedett
formáknak, amikben az örökhagyó a vagyonáról vagy
annak egy részéről halála esetére rendelkezhet
o Az is közös bennük, hogy a házastársak a házassági életközösség
fennállása alatt közös végrendeletet is tehetnek, illetve (közös) öröklési
szerződést is köthetnek
§ (közös) öröklési szerződésnél eltérő megállapodás hiányában a
túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg → az
örökhagyóval közösen lakott lakáson + berendezési +
felszerelési tárgyakon
• Végrendelet
o Fogalma
§ = olyan egyoldalú, személyes, nem címzett jognyilatkozat,
amiben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről
halála esetére rendelkezik
o Visszterhesség kérdése
§ végrendeleti juttatás ingyenes
o Feltételei
§ örökösnevezés csak lehetséges tartalmi eleme, ennek hiányában
is érvényes
• Ha a végrendeletben nevezett örökös nem éli túl az
örökhagyót kiesik az öröklésből ő is
§ létezésének (okirati jellegének) megállapításához szükséges 2
konjunktív feltétel →
• örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést
tartalmazzon
• külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék
o Érvényességi követelmények → írásban és kivételesen szóban is
érvényes
§ Írásbeli végrendelet
• Közvégrendelet
o közjegyző előtt lehet ilyet tenni
o kizáró okok
§ nem lehet érvényesen tenni olyan
személy előtt, aki a
végrendelkezőnek/házastársnak/élettársna
k → hozzátartozója/gyámja/gondnoka
o összeférhetetlenség

212
 § érvénytelen a juttatás, ha a megtételben
közreműködő személy javára, illetve
ennek a személynek a
hozzátartozója/gyámoltja/gondnokoltja
javára szól
• Írásbeli magánvégrendelet
o közös szabályai
§ csak olyan nyelven tehető, amit a
végrendelkező ért, és amelyen holográf
esetén írni, allográf esetén olvasni tud
§ készítés idejének az okiratból ki kell
tűnnie
§ örökhagyónak alá kell írnia
• holográf esetén → minden lapot
sorszámozással kell ellátni, de
nem kell minden lapot aláírni
• allográf esetén → minden lapot
sorszámozással kell ellátni, és alá
kell írni
o fajtái
§ holográf
§ allográf
§ közjegyzőnél letett
o holográf
§ = saját kezűleg írt
§ akkor érvényes, ha az elejétől a végéig
saját kezűleg írta és aláírta
§ de a gépírás akkor sem számít saját
kezűleg írtnak, ha tőle származik
o allográf
§ = más által írt
§ akkor érvényes, ha 2 tanú együttes
jelenlétében aláírja, illetve ha miután
aláírta, megáénak ismeri el, és a tanúk is
aláírják
§ tanúknak nem kell ismerniük a tartalmát,
sőt azt sem kell tudniuk, hogy
végrendelet tételében működtek közre
§ kizáró okok
• nem lehet tanú, aki a
végrendelkező
személyazonosságának
tanúsítására nem
képes/kiskorú/cselekvőképtelen
nagykorú/írástudatlan
§ összeférhetetlenség
• érvénytelen a juttatás, ha a
tanú/más közreműködő személy
javára, illetve ezek hozzátartozója
javára szól, kivéve ha ezt a részt

213
 az örökhagyó saját kezűleg írta és
aláírta
o közjegyzőnél letett
§ akkor érvényes, ha a végrendelkező a
holográf vagy allográf végrendeletet
aláírja + nyílt vagy zárt iratként +
végrendeletként feltüntetve a
közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi
• Szóbeli végrendelet
o feltétele
§ végrendelkező az életét fenyegető olyan
rendkívüli helyzetben van, ami írásbeli
végrendelet tételét nem teszi lehetővé
o érvényessége
§ akkor érvényes, ha 2 tanú együttes
jelenlétében a tanúk által értett nyelven
végakaratát egész terjedelmében szóban
(jelnyelv is) előadja ÉS egyidejűleg
kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő
végrendelete
o hatályossága
§ a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha a
szóbeli végrendelkezés feltételéül
szolgáló helyzet megszűnése után,
megszakítás nélkül 30 napon át nehézség
nélkül alkothatott volna írásbeli
végrendeletet az örökhagyó
o kizáró okok
§ nem lehet tanú, aki a végrendelkező
személyazonosságának tanúsítására nem
képes/kiskorú/cselekvőképtelen nagykorú
§ de írástudatlan lehet!
o összeférhetetlenség
§ érvénytelen a juttatás, ha a tanú/más
közreműködő személy javára, illetve
ezek hozzátartozója javára szól
o Rendelkezési jog
§ végrendelet megtétele nem zárja ki, hogy az örökhagyó
továbbra is szabadon rendelkezzen vagyonával élők között és
halál esetére
o Végrendelet módosítása/visszavonása
§ egyoldalúan módosítható/visszavonható
§ kifejezett módosítás/visszavonás
• ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik a végrendelet tételére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni!!!
• nincs olyan megkötés, hogy ugyanolyan formában kell
módosítani/visszavonni, mint amilyenben tette
• de fontos feltétel, hogy az örökhagyó a
módosításkor/visszavonáskor rendelkezzen

214
 végintézkedési képességgel, ennek hiányában
érvénytelen
§ hallgatólagos módosítás/visszavonás
• = ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz,
akkor a korábbit visszavontnak kell tekinteni
o de a korábbinak az újjal nem ellentétes
rendelkezései hatályban maradnak, ha az
örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg
(hallgatólagos módosítás)
o Felelősség a hagyatéki tartozásokért
§ a végrendeleti örökös felel a hagyatéki tartozásokért
§ hagyatéki tartozások →
• örökhagyó illő eltemetésének költségei
• hagyaték megszerzésével/biztosításával/kezelésével járó
költségek + hagyatéki eljárás költségei
• örökhagyó tartozásai
• kötelesrészen alapuló kötelezettségek
• hagyományon/meghagyáson alapuló kötelezettségek
• Öröklési szerződés
o Fogalma
§ = olyan kétoldalú jogügylet
• egybehangzó, kölcsönös, címzett
§ amiben az örökhagyó a vele szerződő felet
§ a magának, illetve meghatározott 3. személynek nyújtandó
§ tartás/életjáradék/gondozás ellenében
§ vagyona, illetve annak meghatározott hányada, vagy
meghatározott vagyontárgy tekintetében
§ örökösévé nevezi ÉS
§ a másik fél kötelezettséget vállal tartás/életjáradék/gondozás
teljesítésére.
o Másik szerződő fél
§ ha nem éli túl az örökhagyót, akkor a lekötött vagyon nem száll
át
o 3. személy
§ ha a szerződő fél kötelezettsége arra is kiterjed, hogy az
öröklési szerződében meghatározott ,,ellenszolgáltatást” a 3.
személy javára az örökhagyó halála után is teljesítse ÉS
ingatlan-hagyatékból részesül→
• az ingatlant 3. személy javára szóló tartási joggal
terhelten adják át neki
o Visszterhesség kérdése
§ visszterhes jogügylet
o Feltétele
§ örökösnevezés szükségszerű tartalmi eleme
o Örökhagyó bármilyen végrendeleti rendelkezést érvényesen megtehet
öröklési szerződésben
§ de a másik fél belefoglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen
o Érvényességi követelmények
§ CSAK írásban érvényes

215
 § írásbeli magánvégrendelet szabályait kell rá alkalmazni, azzal,
hogy akkor is az allográf végrendelet feltételeinek kell
megfelelnie, ha azt valamelyik fél saját kezűleg írta
§ korlátozottan cselekvőképes személy is köthet öröklési
szerződést a törvényes képviselője (gondnoka) hozzájárulásával
• itt eltérés van a végrendelettől, mert korlátozottan
cselekvőképes csak közvégrendeletet tehet (és ott nem is
kell a hozzájárulás)
o Rendelkezési jog
§ eltérő megállapodás hiányában törvényen alapuló elidegenítési
és terhelési tilalom áll fenn →
• tehát semmis az örökhagyó lekötött vagyont elidegenítő
vagy megterhelő rendelkezése élők közötti jogügylet
vagy halál esetére
• másik fél elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet
be az ingatlan-nyilvántartásba, ha a lekötött vagyon egy
ingatlan
o Módosítás/visszavonás
§ nem módosítható/nem vonható vissza egyoldalúan
§ tartási és életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályok
irányadók
§ amennyiben megengedett a módosítás/visszavonás →
• alaki követelményeire az öröklési szerződés létrejöttére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
• de a megszüntetés ezek nélkül is érvényes, ha az ennek
megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából
teljesedésbe ment!!!
o Felelősség a hagyatéki tartozásokért
§ szerződéses örökös NEM felel a hagyatéki tartozásokért!
2) Végrendelet tartalma
• Létezésének (okirati jellegének) megállapításához szükséges 2 konjunktív
feltétel
o Örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon
o Külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék
• Lehetséges tartalmi elemek
o Örökösnevezés
§ = az örökhagyó a végrendeletében egy vagy több örököst
nevezhet
• őket hívjuk nevezett örökösnek
§ Örökös
• akinek az örökhagyó a hagyatékot/annak meghatározott
hányadát vagy meghatározott vagyontárgyat juttatja
• kétség esetén örökös az is, akinek az örökhagyó az egész
hagyaték értékének jelentős részét kitevő vagyontárgyat
juttat, HA az örökhagyó feltehető akarata szerint a
részesítettnek a hagyatéki terhekben is osztoznia kell
o jelentős rész → 1/4-1/5-öd rész
• ha az örökhagyó több örököst nevezett, és az
örökrészüket nem határozta meg, akkor egyenlő
arányban örökölnek

216
o Helyettes örökös nevezése
§ = az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az örökhagyó halála
előtt az öröklésből kiesik, más személyt nevezhet örökössé
• DE ez nem összekeverendő az utóörökös nevezéssel,
mert ott az örökhagyó azt határozza meg, hogy valamely
időponttól/eseménytől kezdve az addigi örököst más
személy váltja fel → főszabály szerint érvénytelen!!!
o Törvényes helyettes örökös
§ = ha a nevezett örökös egyben törvényes örökös is, kiesése
esetére leszármazóját helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a
törvényes öröklés rendje szerint a kiesett személyt
helyettesítené
• ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik
o Növedékjog
§ = ha a hagyatékra/annak hányadára nevezett örökös anélkül esik
ki, hogy lenne helyettes örököse → akkor a hagyatéknak
ugyanerre a hányadára nevezett többi örökös részesedése
arányosan növekszik
• kivéve, ha → a kiesett személy egyben törvényes örökös
is, mivel ilyenkor csak a törvényes öröklési
kapcsolatban álló többi nevezett örökös részesedése
növekszik arányosan!!!
o Hagyományrendelés
§ dologi hagyomány
• = hagyatékban meglévő vagyontárgy meghatározott
személy részére juttatása, ha az nem minősül öröklésnek
o ha az egész hagyaték értékének nem jelentős
részét teszi ki, vagy
o az örökhagyó feltehető akarata szerint a
hagyományosnak a hagyatéki terhek viselésében
nem kell osztoznia
• dologi igény, mivel a hagyományos a hagyományt a
hagyatékból szerzi meg
§ kötelmi hagyomány
• = örökhagyó az örökösét vagy a dologi hagyományost
arra kötelezi, hogy a kötelmi hagyományosnak vagyoni
szolgáltatást teljesítsen
o pl. hagyatékban meglévő vagyontárgy
átengedése/pénzösszeg juttatása
• kötelmi igény, mivel a hagyományos nem a hagyatékból
szerzi meg a hagyományt, hanem az örököstől
§ előhagyomány
• = örökös javára rendelt hagyomány
§ alhagyomány
• = dologi hagyományost terhelő kötelmi hagyomány
§ utóhagyomány
• = olyan végrendeleti intézkedés, ami szerint az
örökhagyó halála utáni valamely eseménytől/időponttól
kezdve az addigi hagyományost más személy váltja fel

217
 o ha az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, nem
érinti az előhagyományos visszterhes
rendelkezési jogát + szokásos mértékű
ajándéknál nem nagyobb adományozási jogát
• nem összekeverendő az utóörökös nevezéssel!!!
§ hagyományrendelés elhatárolása az örökösnevezéstől
• pl. a dologi hagyományos az örökössel ellentétben csak
az őt terhelő kötelmi hagyomány és meghagyás
tekintetében felel örökösként
o kötelesrészért főszabály szerint nem felel
§ ennek az az oka, hogy a hagyatéki
tartozások kielégítésének kötött
sorrendjében a kötelesrészre jogosultak
megelőzik őt
§ DE ha a kielégítési sorrend megsértésével
elégítették ki, akkor a kötelesrészért
felelhet, jogalap nélküli gazdagodás
címén
o Meghagyás
§ = ha a hagyatékban részesülő személyt (örököst/dologi
hagyományost) 3. személy javára teljesítendő nem feltétlenül
vagyoni kötelezettség terheli, a követelésre, a végrendeletben
megjelölt személy (kedvezményezett) jogosulttá válik
• ha nem egyértelmű a végrendeletből, hogy kit terhel,
akkor az örököst terheli
§ lehet meghatározott kedvezményezettje
§ lehet nem meghatározott kedvezményezettje
• pl. valaki majd gondozza a sírját
§ kétség esetén hagyományrendelésnek (és nem
meghagyásnak!!!) kell tekinteni azt a rendelkezést, ami
meghatározott személy vagyoni részesítését jelenti
• mivel hagyománynál mindig van konkrét címzett, és
mindig vagyoni
§ követelhető
• meghagyás teljesítését a kedvezményezett, ennek
hiányában a végrendeleti végrehajtó, illetve a
hagyatékban részesülő többi személy követelheti
§ nemteljesítés következménye
• ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a
meghagyás teljesítéséhez kívánta kötni ÉS a
meghagyással terhelt nem teljesíti, vagy a teljesítés neki
felróható okból lehetetlenül → akkor jogalap nélküli
gazdagodás címén köteles kiadni a részesítést!!!
o hagyatékban részesülő többi személy és a
végrendeleti végrehajtó követelheti
o kiadott vagyontárgy értékét a meghagyás
teljesítésére kell fordítani!!!
§ növedékjog meghagyáson + hagyományon
• ha ugyanarra a vagyontárgyra/szolgáltatásra az
örökhagyó több hagyományost nevezett/több jogosultja

218
 van a meghagyásnak ÉS valamelyik kiesik az öröklésből
→ másik ,,örökrésze” kiesett ,,örökrészével” arányosan
nő!!!
o Alapítvány rendelése
§ az alapító által a halála esetére rendelt alapítvány –
nyilvántartásba való bejegyzése esetén – úgy szerzi meg az
alapító által a részére juttatott vagyont, mintha az öröklés
megnyílásakor létezett volna
o További lehetséges tartalmi elemek
§ Kizárás
§ Kitagadás

C5. A leszármazók törvényes öröklése. Az osztályrabocsátás. Az

örökbefogadás öröklési jogi hatásai.
1) A leszármazók törvényes öröklése
• Törvényes öröklés
o Funkciója
§ meghatározza az öröklés rendjét, ha →
• az örökhagyó után nem maradt végintézkedés
• az örökhagyó után maradt végintézkedés, de nem
rendelkezett hagyatéka egészéről
• az örökhagyó után maradt végintézkedés, de egészben
vagy részben érvénytelen vagy hatálytalan
o Törvényes öröklés általános rendje
§ Leszármazók törvényes öröklése
• házastárs hiányában
• házastárs mellett
o ugyanaz, mint a házastárs öröklése leszármazók
mellett (külön tételben szerepel)
§ Házastárs törvényes öröklése (élettárs NEM)
§ Szülői parentéla törvényes öröklése
§ Nagyszülői parentéla törvényes öröklése
§ Dédszülői parentéla törvényes öröklése
§ Csonka parentéla törvényes öröklése
• dédszülőnél távolabbi felmenők alkotják
§ Állam öröklése
o Törvényes öröklés kiegészítő rendje → ági öröklés
• Leszármazók törvényes öröklése házastárs hiányában
o Fokozatosság elve
§ törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke
• ez egyben azt is jelenti, hogy a közelebbi rokonsági fok
kizárja a távolabbi öröklését!!!
• törvényi sorrendben előbb álló örökös mindig mindig
megelőzi a mögötte állókat
• gyermek →
o öröklési jogi képesség jogképességének kezdő
időpontjától illeti meg

219
 o törvény nem mondja ki külön, de az élve születés
feltételétől függően örökölhet a fogamzásának
időpontjától kezdve
• leszármazáson alapuló öröklési kapcsolat kizárólag
relatív viszonyú, tehát csak azzal szemben áll fenn,
akinek irányában a rokonság megállapítható
o ebből következik, hogy a féltestvér CSAK a saját
vér szerinti szülőjével és annak felmenőivel áll
leszármazáson alapuló öröklési kapcsolatban
• mostohaszülő és mostohagyermek között sem keletkezik
öröklési kapcsolat
o DE az örökbefogadó és az örökbefogadott között
speciális kapcsolat van (később kerül említésre)
§ több gyermek fejenként egyenlő részben örököl
o Helyettesítés (képviselet) elve
§ kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt
egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek
• távolabbi leszármazók törzsenként örökölnek → azaz
együttesen annyit örökölnek, amennyi a kiesett
személynek jutott volna
• elszáradt ág szabály → ha a kiesett személynek nincs
leszármazója/nem örökölhet, akkor az ágat figyelmen
kívül kell hagyni
§ magyarázat
• ha a gyermek, illetve a gyermek jogát öröklő távolabbi
leszármazó kiesik őt a gyermekei helyettesítik
o kieső gyermek helyébe tehát az örökhagyó
unokája (unokái), a kieső unoka helyébe pedig az
örökhagyó dédunokája (dédunokái) lépnek és így
tovább
• a távolabbi leszármazók öröklésének mértéke annak a
közelebbi leszármazónak az örökléséhez igazodik,
akinek a helyébe lépnek
o tehát a kieső gyermek helyébe lépő unoka
ugyanolyan mértékben örököl, mint az a szülője,
akinek a helyébe lépett
• az azonos leszármazót helyettesítő távolabbi
leszármazók öröklésének mértéke fejenként egyenlő
o tehát a kieső gyermek helyébe lépő 2 unoka a
kieső szülőjüknek jutó részt fejenként egyenlő
arányban öröklik
• ha a kieső gyermeknek/távolabbi leszármazónak NINCS
gyereke, a hagyatékot a többi gyerek/többi leszármazó
örökli úgy, mintha a kieső egyáltalán nem is létezett
volna (= elszáradt ág szabály!!!)
o pl. örökhagyónak van 3 gyermeke, akik közül
csak 2 éli túl az örökhagyót, és az amelyik
meghal, annak nincs gyereke, akkor a maradék 2
örököl fejenként egyenlő arányban (figyelmen
kívül hagyják!!!)

220
• Leszármazók törvényes öröklése házastárs mellett
o Az örökhagyó házastársát a leszármazó örökös mellett megilleti →
§ a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott
lakáson + hozzá tartozó berendezési/felszerelési tárgyakon ÉS
• ebben a tekintetben a leszármazók lesznek
állagörökösök, az özvegy nem
o leszármazók azért → mert hagyatékba tartozó
dolgot kapják meg
o özvegy azért nem → mert a hagyatékba tartozó
dolgon csak dologi jogot kap
• a hagyatéknak a haszonélvezettel érintett részét a
leszármazók, mint állagörökösök fejenként egyenlő
arányban öröklik
• közösen lakott lakás
o nem az ingatlan-nyilvántartási megnevezés,
hanem a tényleges funkció a lényeg!!!
o pl. életvitelszerűen lakásként használt
nyaralón/présházon is szerezhet haszonélvezetet
§ de a présház alatt lévő borospincén és
körülötte lévő szőlőn a bírói gyakorlat
szerint már nem
o kocsi nem minősül berendezési/felszerelési
tárgynak
• holtig tartó haszonélvezetet nem szünteti meg ha az
özvegy új házasságot köt
§ 1 gyermekrész a hagyaték többi részéből
• ebben a tekintetben a leszármazók és az özvegy is
állagörökös lesz
o leszármazók azért → mert a hagyatékba tartozó
dolgot kapják meg
o özvegy azért → mert az 1 gyermekrész erejéig ő
is a hagyatékba tartozó dolgot kapja meg
• az özvegy 1 gyermekrésznyi öröklése a hagyaték
haszonélvezeti joggal nem terhelt többi részére
vonatkozik
o Gyakorlati példa
§ örökhagyónak van 2 gyermeke és egy házastársa, és rájuk hagy
egy berendezett lakást és egy kocsit →
• lakást a gyerekek 1/2-ed, 1/2-ed arányban öröklik +
özvegy holtig tartó haszonélvezetet kap rajta
• kocsinak 3 tulaja lesz egyenlő arányban, a 2 gyerek és
az özvegy
o Özvegy haszonélvezeti joga NEM korlátozható, és az özveggyel
szemben a megváltása NEM igényelhető
§ DE az özvegy a jövőre nézve bármikor igényelheti a
megváltását azzal, hogy a megváltásra kerülő vagyonból
természetben vagy pénzben 1 gyermekrész illeti
• méltányos érdekeket figyelembe kell venni!!!
o Osztályos egyezségnél speciális szabály

221
 § az özvegynek az 1 gyermekrész helyett az egész hagyatékra
kiterjedő holtig tartó haszonélvezet biztosítható
• egyébként régen ez volt az alapszabály, de özvegyek
sokszor visszaéltek vele, és kiüresítették a leszármazók
tulajdonjogát
o Ha ági vagyon képezi a hagyaték tárgyát, és a leszármazók ezt öröklik
az özvegy mellett, akkor speciális szabály érvényesül
§ özvegyet holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az ági
vagyonon
• ennek megváltását mind az özvegy, mind az ági örökös
igényelheti
o megváltás esetén a haszonélvezeti jog helyett az
özvegyet az ági vagyon 1/3-a illeti
o méltányos érdekeket figyelembe kell venni!!!
• DE az örökhagyóval közösen lakott lakáson +
berendezési/felszerelési tárgyakon fennálló
haszonélvezeti jogának megváltása NEM igényelhető
o Haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása
§ haszonélvezet megszűnése után ki kell adni
• pl. azért szűnik meg mert megváltják
§ ennek az az oka, hogy a haszonélvezeti jog magában foglalja
azt a részjogosítványt is, hogy az özvegy birtokolhatja a
haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgyat → ha megszűnik
a haszonélvezet ki kell adnia!!!
o Hagyatéki tartozások kielégítése
§ az özvegy köteles tűrni, a hitelezők kielégítését a haszonélvezeti
joggal terhelt vagyonból, a hagyományon és a meghagyáson
alapuló követelések kivételével!!!
2) Osztáyrabocsátás
• Célja
o A leszármazók lehetőleg azonos mértékű öröklésének biztosítása
• Nem vehető figyelembe hivatalból
• Jelentése
o Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik leszármazó köteles a
hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az
értékét, amiben őt az örökhagyó még életében részesítette, HA →
§ a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy
§ a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a
hozzászámítás kötelezettségével adta
• kivéve → a szokásos mértékű ingyenes adományt,
illetve a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott
tartást
o Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő
leszármazókat akkor is, ha végintézkedés alapján öröklik a törvényes
örökrészüknek megfelelő hányadot
§ Ptk. kommentár ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy
végintézkedésen alapuló öröklésnél csak akkor kötelezettség, ha
,,éppen” a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot öröklik
→ (szerintem!!!), ha nem a törvényes örökrésznek megfelelőt

222
 örökölnek, akkor nincs ilyen kötelezettség, mert ez alapvetően a
törvényes öröklés korrekciója
• Foganatosítása
o Az osztályrabocsátás 4 lépcsőben történik →
§ 1. bíróság meghatározza az ingyenes adomány tiszta értékét
• főszabály szerint a juttatáskori értéket kell alapul venni,
de ha ez súlyosan méltánytalan lenne az érdekeltre
nézve, akkor a bíróság mást időpontot is meghatározhat
§ 2. ezt az értéket hozzászámítja a hagyaték értékéhez
§ 3. az így nyert együttes értéket elosztja a törvényes öröklés
rendje szerint
• leszármazók között fejenként egyenlő arányban
§ 4. az osztályra bocsátott értéket levonja annak az örököstársnak
az örökrészéből, akit az osztályra bocsátási kötelezettség terhel
• Közvetett osztályrabocsátás
o Az osztályrabocsátandó ingyenes juttatás esetében is érvényesül a
helyettesítés elve→
§ ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, a
leszármazó köteles, a kiesett személy által kapott ingyenes
adományt osztályra bocsátani
§ ilyenkor az osztályra bocsátott értéket hozzáadják a hagyaték
tiszta értékéhez→ kiszámítják az 1 leszármazóra eső örökrészt
→ majd a felmenő által kapott ingyenes adományt a
hagyatékból való részesedés arányában vonják le → tehát nem
az egészet vonják le, hanem csak a részesedés arányában vonják
le!!!
• Kinullázódás
o Ha az osztályra bocsátott ingyenes adomány értéke eléri, vagy
meghaladja az örökrészként kiszámított értéket → akkor a felosztásra
kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni azt, akit az
osztályrabocsátási kötelezettség terhel
§ tehát figyelmen kívül hagyják a hagyaték felosztásánál
§ DE nem köteles visszatéríteni a többletet!!!
• Példa
o Örökhagyó hagyatéka 25 millió Ft.
o Egyik gyermekét életében megajándékozta egy 15 millió Ft-os lakással
o Felosztás
§ osztályrabocsátás nélkül
• fele-fele arányban, tehát mindegyik gyerek kapna 12,5
millió Ft.-ot
§ osztályrabocsátással
• 25 millióhoz hozzáadják a 15 millió Ft.-ot → 40 millió
Ft. lesz a bázis
o kijönne, hogy mindegyik gyerek kap 20-20
millió Ft.-ot, DE nincs így, mert az osztályra
bocsátásra kötelezett gyerek 20 millió Ft.-os
örökrészéből le kell vonni a 15 millió Ft.-ot
§ végén az jön ki, hogy az egyik gyerek
visz 20 millió Ft.-ot, a másik pedig 5
millió Ft.-ot

223
3) Az örökbefogadás öröklési jogi hatásai
• Hatása az örökbefogadott és az örökbefogadó (+ rokonai) viszonyára
o Teljes öröklési jogi kapcsolatot létesít az örökbefogadás fennállása alatt
o Öröklés az örökbefogadó után →
§ az örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti
leszármazójaként örököl!!!
§ az örökbefogadó és annak rokonai után
o Öröklés az örökbefogadott után →
§ elsősorban leszármazói és házastársa örökölnek
§ ha nincs leszármazója/az nem örökölhet
• akkor a házastársa és az örökbefogadó örökölnek
• örökbefogadó csak akkor örökölhet az örökbefogadott
után, ha az örökbefogadás egészen az öröklés
megnyílásáig fennállt!!!
§ ha nincs leszármazó és házastárs sem/nem örökölhetnek
• akkor az örökbefogadó, illetve annak rokonai örökölnek
a törvényes öröklés rendje szerint
• itt is feltétel az, hogy az örökbefogadás egészen az
öröklés megnyílásáig fennálljon!!!
• Hatása az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között
o Kivételesen az örökbefogadottat kettős öröklési jog illeti
§ ez azt jelenti, hogy az örökbefogadó (+ rokonai) ÉS a vér
szerinti rokonai után is örökölhet
• kizárólag a következő esetekben fordulhat elő →
o ha az örökbefogadó az örökbefogadott
egyenesági felmenő rokona (pl. nagyanyja)
o ha az az örökbefogadó az örökbefogadott
testvére
o ha az örökbefogadó az örökbefogadott
egyenesági felmenő rokonának leszármazója (pl.
nagybácsi)
§ → ők CSAK akkor örökölhetnek az
örökbefogadott után, HA nincs
leszármazója/ házastársa/ örökbefogadója
(+ rokonai) / ezek nem örökölhetnek

224
C6. A házastárs, a bejegyzett élettárs, és az élettárs törvényes öröklése.

1) Bevezető
• Törvényes öröklés
o Funkciója
§ meghatározza az öröklés rendjét, ha →
• az örökhagyó után nem maradt végintézkedés
• az örökhagyó után maradt végintézkedés, de nem
rendelkezett hagyatéka egészéről
• az örökhagyó után maradt végintézkedés, de egészben
vagy részben érvénytelen vagy hatálytalan
o Törvényes öröklés általános rendje
§ Leszármazók törvényes öröklése
• házastárs hiányában
• házastárs mellett
o ugyanaz, mint a házastárs öröklése leszármazók
mellett (külön tételben szerepel)
§ Házastárs törvényes öröklése (élettárs NEM)
§ Szülői parentéla törvényes öröklése
§ Nagyszülői parentéla törvényes öröklése
§ Dédszülői parentéla törvényes öröklése
§ Csonka parentéla törvényes öröklése
• dédszülőnél távolabbi felmenők alkotják
§ Állam öröklése
o Törvényes öröklés kiegészítő rendje → ági öröklés
2) A házastárs törvényes öröklése
• Házastárs törvényes öröklése leszármazók mellett
o Az örökhagyó házastársát a leszármazó örökös mellett megilleti →
§ a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott
lakáson + hozzá tartozó berendezési/felszerelési tárgyakon ÉS
• ebben a tekintetben a leszármazók lesznek
állagörökösök, az özvegy nem
o leszármazók azért → mert hagyatékba tartozó
dolgot kapják meg
o özvegy azért nem → mert a hagyatékba tartozó
dolgon csak dologi jogot kap
• a hagyatéknak a haszonélvezettel érintett részét a
leszármazók, mint állagörökösök fejenként egyenlő
arányban öröklik
• közösen lakott lakás
o nem az ingatlan-nyilvántartási megnevezés,
hanem a tényleges funkció a lényeg!!!
o pl. életvitelszerűen lakásként használt
nyaralón/présházon is szerezhet haszonélvezetet
§ de a présház alatt lévő borospincén és
körülötte lévő szőlőn a bírói gyakorlat
szerint már nem
o kocsi nem minősül berendezési/felszerelési
tárgynak

225
 • holtig tartó haszonélvezetet nem szünteti meg ha az
özvegy új házasságot köt
§ 1 gyermekrész a hagyaték többi részéből
• ebben a tekintetben a leszármazók és az özvegy is
állagörökös lesz
o leszármazók azért → mert a hagyatékba tartozó
dolgot kapják meg
o özvegy azért → mert az 1 gyermekrész erejéig ő
is a hagyatékba tartozó dolgot kapja meg
• az özvegy 1 gyermekrésznyi öröklése a hagyaték
haszonélvezeti joggal nem terhelt többi részére
vonatkozik
o Gyakorlati példa
§ örökhagyónak van 2 gyermeke és egy házastársa, és rájuk hagy
egy berendezett lakást és egy kocsit →
• lakást a gyerekek 1/2-ed, 1/2-ed arányban öröklik +
özvegy holtig tartó haszonélvezetet kap rajta
• kocsinak 3 tulaja lesz egyenlő arányban, a 2 gyerek és
az özvegy
o Özvegy haszonélvezeti joga NEM korlátozható, és az özveggyel
szemben a megváltása NEM igényelhető
§ DE az özvegy a jövőre nézve bármikor igényelheti a
megváltását azzal, hogy a megváltásra kerülő vagyonból
természetben vagy pénzben 1 gyermekrész illeti
• méltányos érdekeket figyelembe kell venni!!!
o Osztályos egyezségnél speciális szabály
§ az özvegynek az 1 gyermekrész helyett az egész hagyatékra
kiterjedő holtig tartó haszonélvezet biztosítható
• egyébként régen ez volt az alapszabály, de özvegyek
sokszor visszaéltek vele, és kiüresítették a leszármazók
tulajdonjogát
o Ha ági vagyon képezi a hagyaték tárgyát, és a leszármazók ezt öröklik
az özvegy mellett, akkor speciális szabály érvényesül
§ özvegyet holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az ági
vagyonon
• ennek megváltását mind az özvegy, mind az ági örökös
igényelheti
o megváltás esetén a haszonélvezeti jog helyett az
özvegyet az ági vagyon 1/3-a illeti
o méltányos érdekeket figyelembe kell venni!!!
• DE az örökhagyóval közösen lakott lakáson +
berendezési/felszerelési tárgyakon fennálló
haszonélvezeti jogának megváltása NEM igényelhető
o Haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása
§ haszonélvezet megszűnése után ki kell adni
• pl. azért szűnik meg mert megváltják
§ ennek az az oka, hogy a haszonélvezeti jog magában foglalja
azt a részjogosítványt is, hogy az özvegy birtokolhatja a
haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgyat → ha megszűnik
a haszonélvezet ki kell adnia!!!

226
 o Hagyatéki tartozások kielégítése
§ az özvegy köteles tűrni, a hitelezők kielégítését a haszonélvezeti
joggal terhelt vagyonból, a hagyományon és a meghagyáson
alapuló követelések kivételével!!!
• Házastárs törvényes öröklése szülők mellett
o Ha az örökhagyónak nincs leszármazója/nem örökölhet
§ a túlélő házastárs örkli →
• az örökhagyóval közösen lakott lakást + hozzá tartozó
berendezési/felszerelési tárgyakat ÉS
• a fennmaradó hagyaték többi részének felét
• állagörökös lesz
§ a szülők öröklik →
• fennmaradó hagyaték másik felét az örökhagyó szülei
öröklik fejenként egyenlő arányban
o ha az egyik szülő már kiesett, akkor az ő
hányadát a másik szülő és a házastárs örökli
fejenként egyenlő arányban
o tehát nem érvényesül a helyettesítés elve
• Házastárs egyedüli öröklése
o Ha nincs leszármazó és szülő/nem örökölhetnek, akkor a túlélő
házastárs egyedül örököl (állagörökös lesz)
• Házastárs kiesése a törvényes öröklésből
o Szabály
§ Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha →
• az öröklés megnyílásakor a házassági életközösség nem
állt fenn, ÉS
• az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy
visszaállítására nem is volt kilátás
o Végintézkedéses öröklésnél
§ A fenti körülmény csak hatálytalansági ok, és feltételrendszere
is bővebb
o Kiesési ok jellemzése
§ Öröklés megnyílási előtti ok
§ Relatív hatályú
§ NEM vehető figyelembe hivatalból
• Csak az hivatkozhat rá →
o aki a házastárs kiesése folytán maga örökölne,
illetve
o aki a házastárs kiesése folytán a végintézkedéssel
reá rótt kötelezettségtől/tehertől mentesülne
3) Bejegyzett élettárs és (élettárs) törvényes öröklése
• Bejegyzett élettárs
o Bejegyzett élettársi kapcsolat esetén a túlélő bejegyzett élettárs a túlélő
házastársra vonatkozó szabályok szerint örököl, így végintézkedés
nélkül is örökölhet
§ tehát a bejegyzett élettárs lehet törvényes örökös!!!
§ (minden, ami a tételben a házastárssal kapcsolatban elhangzott
az rá is áll!!!)
• Élettárs
o Az élettárs NEM!!! törvényes örökös (tehát a tétel címe beugratós)

227
 o Törvény alapján NEM örökölhet, csak végintézkedés alapján
§ akkor SEM törvényes örökös, ha közjegyző előtt nyilatkoznak
arról, hogy a Ptk. szerinti élettársi kapcsolatban élnek
§ még akkor SEM az, ha bejegyeztetik az Élettársi Nyilatkozatok
Nyilvántartásába
§ tehát ha nincs végintézkedés, egyáltalán nem is örökölhet

C7. A felmenők és az oldalági rokonok törvényes öröklése. Az ági öröklés

szabályai.

1) Bevezető
• Törvényes öröklés
o Funkciója
§ meghatározza az öröklés rendjét, ha →
• az örökhagyó után nem maradt végintézkedés
• az örökhagyó után maradt végintézkedés, de nem
rendelkezett hagyatéka egészéről
• az örökhagyó után maradt végintézkedés, de egészben
vagy részben érvénytelen vagy hatálytalan
o Törvényes öröklés általános rendje
§ Leszármazók törvényes öröklése
• házastárs hiányában
• házastárs mellett
o ugyanaz, mint a házastárs öröklése leszármazók
mellett (külön tételben szerepel)
§ Házastárs törvényes öröklése (élettárs NEM)
§ Szülői parentéla törvényes öröklése
§ Nagyszülői parentéla törvényes öröklése
§ Dédszülői parentéla törvényes öröklése
§ Csonka parentéla törvényes öröklése
• dédszülőnél távolabbi felmenők alkotják
§ Állam öröklése
o Törvényes öröklés kiegészítő rendje → ági öröklés
2) Felmenők és oldalági rokonok törvényes öröklése
• Szülői parentéla
o Parentéláris öröklés jelentése
§ = azonos fokú egyenesági felmenők és azok leszármazói
(oldalági rokonok) tartoznak egy öröklési csoportba
• az egy parentélába tartozó személyek, függetlenül az
örökhagyóhoz fűződő rokonsági kapcsolat távolságától a
törvényes öröklés rendjében megelőzik a következő
parentélába tartozó személyeket
o Mikor örököl a szülői parentéla?
§ ha nincs leszármazó és házastárs/nem örökölhetnek, akkor a
szülők örökölnek fejenként egyenlő arányban
o Kik tartoznak a szülői parentélába?
§ örökhagyó szülei
§ örökhagyó szüleinek gyermekei (testvérek)
§ örökhagyó szüleinek unokái (unokahúg/unokaöccs)

228
 § örökhagyó szüleinek távolabbi lemenői
o Mi történik, ha kiesik a szülő?
§ a kiesett szülő helyén a kiesett szülő leszármazói örökölnek
ugyanúgy, mint a kiesett gyermek helyén annak leszármazói
• tehát a következő (ismert) szabályok érvényesülnek →
o fokozatosság elve
§ a közelebbi rokonsági fok kizárja a
távolabbi öröklését
o helyettesítés (képviselet) elve
§ a kiesett gyerek vagy távolabbi
leszármazó helyén egymás közt egyenlő
részekben a kiesett személy gyerekei
örökölnek
§ tehát több gyermek fejenként egyenlő
arányban örököl
o Mi történik, ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója?
§ ha nincs leszármazója/nem örökölhet, akkor → egyedül a másik
szülő, vagy ha ő is kiesett annak leszármazói örökölnek
• Nagyszülői parentéla
o Mikor örököl a nagyszülői parentéla?
§ ha az örökhagyónak nincs →
• leszármazója,
• házastársa,
o bejegyzett élettársat is ideértve
o ha a törvényes öröklés házastársat említ az rá is
áll
• szülője,
• és a szülőknek sincs leszármazója,
• vagy a fentiek nem örökölhetnek
§ nagyszülők fejenként egyenlő részben örökölnek
o Mi történik, ha kiesik a nagyszülő?
§ a kiesett nagyszülő helyén a kiesett nagyszülő leszármazói
örökölnek ugyanúgy, mint a szülő helyén annak leszármazói
• tehát a következő (ismert) szabályok érvényesülnek →
o fokozatosság elve
§ a közelebbi rokonsági fok kizárja a
távolabbi öröklését
o helyettesítés (képviselet) elve
§ a kiesett gyerek vagy távolabbi
leszármazó helyén egymás közt egyenlő
részekben a kiesett személy gyerekei
örökölnek
o Mi történik, ha a kiesett nagyszülőnek nincs leszármazója?
§ ha nincs leszármazója/nem örökölhet akkor → helyette a
nagyszülőpárja vagy annak leszármazói örökölnek
o Mi történik, ha a kiesett nagyszülőpárnak nincs leszármazója?
§ ha nincs leszármazója/nem örökölhet akkor → egyedül a másik
nagyszülőpár vagy annak leszármazói örökölnek
• Dédszülői parentéla
o Mikor örököl a dédszülői parentéla?

229
 § ha az örökhagyónak nincs →
• leszármazója
• házastársa
• szülője
• és a szülőknek sincs leszármazója
• nagyszülője
• és a nagyszülőknek sincs leszármazója
• vagy a fentiek nem örökölhetnek
§ dédszülők fejenként egyenlő részben örökölnek
o Mi történik, ha kiesik a dédszülő?
§ a kiesett dédszülő helyén a kiesett dédszülő leszármazói
örökölnek ugyanúgy, mint a nagyszülő helyén annak
leszármazói
• tehát a következő (ismert) szabályok érvényesülnek →
o fokozatosság elve
§ a közelebbi rokonsági fok kizárja a
távolabbi öröklését
o helyettesítés (képviselet) elve
§ a kiesett gyerek vagy távolabbi
leszármazó helyén egymás közt egyenlő
részekben a kiesett személy gyerekei
örökölnek
o Mi történik, ha a kiesett dédszülőnek nincs leszármazója?
§ ha nincs leszármazója/nem örökölhet akkor → helyette
dédszülőpárja vagy annak leszármazói örökölnek
o Mi történik, ha a kiesett dédszülőpárnak nincs leszármazója?
§ ha nincs leszármazója/nem örökölhet akkor → többi
dédszülőpár örököl fejenként egyenlő részben
• Távolabbi felmenői csonka parentéla
o Mikor örököl a távolabbi felmenői csonka parentéla?
§ ha nincsenek az előzőekben meghatározott személyek/nem
örökölhetnek akkor → távolabbi felmenők örökölnek fejenként
egyenlő részben
o Milyen eltérések vannak a többi parentélához képest?
§ egyrészt nem érvényesül a fokozatosság elve
• tehát a közelebbi rokonsági fok NEM zárja ki a
távolabbi öröklését
§ másrészt nem érvényesül a helyettesítés elve
• tehát oldalágon lezárul az öröklés
• pl. ükszülő kiesik, akkor nem lép a helyébe a
leszármazója, hanem akit életben találnak azok egyenlő
részben örökölnek (esélytelen)
• emiatt csonka parentéla!!!
• Állam, mint szükségképpeni törvényes örökös
o Más örökös hiányában ő örököl
o Nem illeti meg az örökség visszautasításának joga
3) Az ági öröklés szabályai
• Ez a törvényes öröklés kiegészítő rendje

230
 o Ha nem állnak fenn azok az együttes feltételek, amik az ági öröklés
szabályainak alkalmazásához kellenek, akkor a törvényes öröklés
általános rendje az irányadó
o Csak akkor alkalmazandó, ha →
§ nem a leszármazó a törvényes örökös,
§ van a hagyatékban ági vagyontárgy, és
§ van ági örökös
• Ági vagyontárgy
o A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki ezen a címen
örökölne
o Ami nem ági vagyontárgy az a szerzeményi vagyonba tartozik
o Mikor minősül egy vagyontárgy ági vagyontárgynak?
§ ha az örökhagyóra a felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás
útján hárult
§ ha az örökhagyóra a testvéréről vagy annak leszármazójáról
öröklés vagy ajándékozás útján hárult, ÉS azt a
testvér/leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől
örökölte vagy ajándékba kapta
o Ági öröklésből kivont vagyon
§ szokásos mértékű ajándék
§ az a vagyontárgy, ami az örökhagyó halálakor már nincs meg
• ide nem értve a vagyontárgy helyébe lépett, illetve
értékén vásárolt vagyontárgyat (ezeket lehet igényelni)
§ szokásos mértékű berendezési/felszerelési tárgyak
• Ptk. azt írja, hogy csak az örökhagyó házastársával
szemben nem lehet rá igényt tartani (de amúgy igen)
• Ági örökös
o Csak azon a felmenői ágon öröklődik, illetve csak addig a felmenőig
öröklődik, ahonnan a vagyontárgy származik
o Ági öröklésnél a szülői parentéla teljes
§ a szülő örökli azt a vagyontárgyat, ami róla vagy felmenőjéről
hárult az örökhagyóra
§ érvényesül a helyettesítés elve →
• tehát a kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a
törvényes öröklés általános szabályai szerint
o Ági öröklésnél a nagyszülői, illetve a távolabbi felmenői parentélák
csonkák
§ a nagyszülő (adott esetben távolabbi felmenő) örökli azt a
vagyontárgyat, ami róla vagy felmenőjéről hárult az
örökhagyóra
§ NEM érvényesül a helyettesítés elve →
• ha a nagyszülő kiesik, akkor nem leszármazójára, hanem
a távolabbi felmenőkre hárul az ági vagyon
o DE, amennyiben a távolabbi felmenő már nem
minősülne ági örökösnek (mert nem tőle
származik a vagyon), akkor az ági vagyontárgya
az örökhagyó egyéb (szerzeményi) vagyonával
esik egy tekintet alá → nincs ági öröklés
• Főszabályként természetben öröklik az ági vagyont az örökös

231
 o DE ha ez lehetetlen vagy célszerűtlen, akkor a bíróság bármelyik
érintett fél kérelmére pénzbeli kiegyenlítést rendelhet el
• Özvegyi haszonélvezeti jog az ági vagyonon
o Az özvegyet holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az ági vagyonon
§ ennek megváltását mind az özvegy, mind az ági örökös
igényelheti
• megváltás esetén a haszonélvezeti jog helyett az
özvegyet az ági vagyon 1/3-a illeti
• méltányos érdekeket figyelembe kell venni!!!
§ DE az örökhagyóval közösen lakott lakáson +
berendezési/felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti
jogának megváltása NEM igényelhető

C8. A kötelesrész fogalma, alapja, mértéke. Felelősség a kötelesrészért.

1) A kötelesrész fogalma
• Fogalom
o = az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának (b. é. is!) a
törvény szerint járó minimumrészesedése az örökhagyó vagyona
terhére
• Indoka
o A hagyatékból való részesedés minimumát jelenti az arra jogosult
számára kedvezőtlen végintézkedés vagy élők közötti ingyenes juttatás
ellenére
• Korlátot állít
o Az örökhagyó végintézkedési szabadságának törvényben szabályozott
korlátja az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói javára
§ örökhagyó leszármazóját/házastársát/szülőjét illeti meg, feltéve
hogy ezek az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes
örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének
§ nem csak akkor lehet érvényesíteni, ha az örökhagyó
végintézkedést tett, hanem akkor is, ha nem tett
• ha nem tett végintézkedést, akkor tipikusan amiatt
keletkezik kötelesrészi igény, hogy az örökhagyó élők
közötti ingyenes jogügylettel (ajándékozással) üresítette
ki a hagyatékot
• Kötelesrészi igényérvényesítésre kerülhet sor, ha az örökhagyó →
o nem tett végintézkedést, de élők közötti ingyenes jogügylettel a
hagyatékot olyan mértékre csökkentette, hogy emiatt a kötelesrészre
jogosultaknak kevesebb jut, mint ami nekik kötelesrész címén járna,
VAGY
§ megajándékozottakkal szemben áll fenn az igény
o tett végintézkedést, és a kötelesrészre jogosultaknak kevesebb jutott,
mint ami nekik kötelesrész címén járna
§ örökösökkel szemben áll fenn az igény
• Tipikus előfordulása
o Amikor az örökhagyó végrendelkezik, de nem a törvényes örökösre
hagyja a vagyonát, hanem →
§ a gyereke helyett más személyt nevez meg örökösként a
végrendeletében, vagy

232
 § 2 gyereke közül kizárólag az egyik gyerekét nevezi meg
végrendeleti örökösként
o Ilyen esetekben az a személy aki végrendelet hiányában törvényes
örökös lenne kötelesrészre tarthat igényt
• Ritkább előfordulása
o Amikor az örökhagyó nem végrendelkezik, és még életében
lecsökkenti vagy kiüresíti a hagyatékot ingyenes jogügylettel
o A kötelesrészre jogosult törvényes örökösök ilyenkor is kötelesrészi
igényt jelenthetnek be
• Kötelesrészre jogosultak
o → örökhagyó leszármazóját/házastársát (b. é. is!)/szülőjét illeti meg,
feltéve hogy ezek az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes
örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének
§ távolabbi törvényes örökösök, pl. nagyszülők vagy oldalági
rokonok nem lehetnek kötelesrészre jogosultak!!!
o → törvényes öröklés szabályai szerint megállapított sorrendben +
formában jogosultak
§ (szerintem ezt vizsgán nem kell elmondani, mert a Ptk.-ban
sincs nagyon benne, de azért belekérdezhetnek, szóval jó ha
tudunk róla pár szót, vagy legalább az alap elképzelés megvan
róla azt biztos értékelni fogják, max kijavítanak, és elmondják
hogy van pontosan, nyugodtan el lehet mondani, hogy még a
Ptk. kommentár sem írja le normálisan, és lehet segítséget
kérni!!)
o Leszármazók
§ sorrend
• leszármazók egymás közti viszonyában érvényesül a
helyettesítés elve
• tehát ha a kötelesrészre jogosult leszármazó kiesik,
akkor gyerekei kapják a kötelesrészét fejenként egyenlő
arányban stb. → 1/3-ot osztják annyi felé, amennyi
gyereke van a kiesettnek
o ha csak 1 gyerek van → 1/3-ot kap
o ha 2 gyereke van → 1/6-od ot kapnak
§ formái
• házastárs hiányában
o ha egy gyerek van 1/3-ot kap
o ha 2 gyerek van, akkor a törvényes öröklés
szabályai szerint fele-fele arányban kapnák a
hagyatékot, ami a kötelesrész alapjára is
érvényes → így mindketten 1/6-ot kapnak
o ha 3 gyerek van → minhárom 1/9-et kap stb.
• házastárs mellett
o (itt már bonyolultabb a helyzet, az biztos, hogy
ilyenkor is a törvényes öröklés szabályai szerint
jár neki a kötelesrész, de minden további, ami itt
említésre kerül az az én elképzelésen, mert sehol
nem volt normálisan leírva, hogy ez hogy van
pontosan)

233
 o házastárs ilyenkor a törvényes öröklés szabályai
szerint örökli→
§ holtig tartó haszonélvezeti jogot az
örökhagyóval közösen lakott lakáson +
berendezési/felszerelési tárgyakon, ÉS
• Ptk. kimondja, hogy: ,,Ha a
házastársat, mint törvényes
örököst haszonélvezeti jog IS
megilleti, kötelesrésze E
tekintetben a haszonélvezeti
jognak olyan korlátozott mértéke,
ami szükségleteit biztosítja,
figyelembe véve az általa örökölt
vagyontárgyakat.”
• tehát szerintem itt a Ptk. a
haszonélvezeti jog 1/3-ad részét
úgy fogalmazza meg, hogy a
haszonélvezeti jog korlátozott
mértéke
§ hagyaték többi részéből 1 gyermekrészt
• szerintem itt az 1 gyermekrész
1/3-át örökli kötelesrész címén
§ tehát a következőket örökli a házastárs
kötelesrész címén →
• korlátozott haszonélvezeti jog + 1
gyermekrész 1/3-ada
o Házastárs
§ törvényes öröklésének formái
• leszármazók mellett
o lásd előbbi kifejtésnél
• szülők mellett
o akkor történik, ha nincs leszármazó/nem
örökölhet
o házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott
lakást + hozzá tartozó berendezési/felszerelési
tárgyakat, ÉS
§ szerintem ennek 1/3-a a kötelesrész
o a hagyaték fennmaradó részének felét (másik
felét szülők öröklik fejenként egyenlő arányban)
§ szerintem a hagyaték felének 1/3-a
szintén kötelesrész
• egyedül
o akkor történik, ha nincs leszármazó és szülő/nem
örökölhetnek
§ ilyenkor fixen 1/3-ad a kötelesrésze
§ + házastársnál van egy külön szabály a Ptk.-ban
• ,,A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő
házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha
haszonélvezeti jogát megváltották volna.”

234
 o olyan esetben, amikor a házastárs törvényes
örökségként csak haszonélvezeti jogot örököl a
kötelesrészét igényelheti a haszonélvezeti jog
megváltásának a 7:59. §-ban írt szabályai szerint
→ 1 gyermekrészt kapna → szerintem ilyenkor
az 1 gyermekrész 1/3-a lesz a kötelesrésze
o Szülők
§ akkor kaphatnak kötelesrészt, ha az örökhagyónak nincs
leszármazója/nem örökölhet
§ házastárs kötelesrészi igénye behatárolja az ő kötelesrészi iránti
igényüket is
§ elvileg CSAK a szülőknek lehet kötelesrészi igénye, DE a
szülői parentélának már nem
• Kötelmi igény
o 5 év alatt évül el
o Miért kötelmi (ius ad rem) és miért nem dologi (ius in re) igény?
§ nem a hagyatékkal, hanem a hagyatékban részesített
személyekkel szemben áll fenn
§ kötelesrészi igény alapját elvonó végintézkedés/ingyenes
jogügylet nem semmis → nem hivatalból veszik figyelembe az
igényt, hanem hivatkozni kell rá!!!
o Örökösökkel + megajándékozottakkal szemben áll fenn
§ DE a dologi hagyományossal szemben főszabály szerint nem áll
fenn!!!
• pl. a dologi hagyományos az örökössel ellentétben csak
az őt terhelő kötelmi hagyomány és meghagyás
tekintetében felel örökösként
o kötelesrészért főszabály szerint nem felel
§ ennek az az oka, hogy a hagyatéki
tartozások kielégítésének kötött
sorrendjében a kötelesrészre jogosultak
megelőzik őt
• tehát alapvetően ő még később
kellene, hogy kielégítést nyerjen
mint a kötelesrészre jogosultak,
így ha betartották a kielégítési
sorrendet, akkor a kötelesrész
alapja fogalmilag nem lehet
nála!!!
§ DE ha a kielégítési sorrend megsértésével
elégítették ki, akkor a kötelesrészért
felelhet, jogalap nélküli gazdagodás
címén
• Öröklésből való kiesés
o A kizárást és a kötelesrészt fenntartó lemondási szerződést kivéve azzal
a jogkövetkezménnyel jár, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészre
SEM tarthat igényt →itt külön bemutatható pl. a kitagadás, mint kiesési
ok
2) A kötelesrész alapja
• Kötelesrész alapja →

235
 o hagyaték tiszta értéke, ÉS
§ ez az öröklés megnyílásakor fennálló érték levonva belőle a
hagyatéki tartozásokat
• DE a hagyomány és a meghagyás értékét nem kell
levonni belőle
o örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok
juttatáskori tiszta értéke (ideértve a bizalmi vagyonkezelésbe adott
vagyon értékét is)
§ ha a juttatáskori értéken való megállapítás súlyosan
méltánytalan lenne, akkor az értéket a bíróság állapítja meg a
körülmények figyelembevételével
o + öröklési/tartási/életjáradéki/gondozási szerződés kihathat a
kötelesrész alapjára!!!
§ megkötésüktől számított 2 éven belül megnyílt öröklés esetén a
kötelesrész alapjához hozzá kell számítani →
• a szerződéssel elidegenített vagyon értékének a
ténylegesen nyújtott tartás/életjáradék/gondozás
értékével nem fedezett részét
• öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken
kell hozzászámítani
• Kötelesrész alapjából kivont adományok →
o 1. Örökhagyó halálát megelőző 10 évnél régebben bárkinek juttatott
ingyenes adomány, amit a kötelesrészre jogosultságot létrehozó
kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott
§ pl. házasság/fogamzás/örökbefogadás előtt
o 2. Szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adományt
o 3. Házastárs/élettárs/leszármazó részére nyújtott tartást
o 4. Rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás
§ a létfenntartáshoz szükséges mértékben
o 5. Olyan ingyenes adomány, aminek a kötelesrészre jogosult általi
betudását az örökhagyó elengedte
§ de ez más kötelesrészre jogosult kötelesrészét nem sértheti
§ betudás
• = számítási mód a kötelesrész kielégítésénél
• be kell tudni minden, amit a kötelesrészre jogosult a
hagyatékból bármely címen kap + amit az örökhagyótól
még életében ingyenes adományként kapott, ha azt az
alaphoz hozzá kell számítani
3) A kötelesrész mértéke
• = kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada (1/3-ad) illeti
meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes
örökösnek jutna
o tehát a kötelesrész alapjának (kvázi törvényes örökrésznek) az 1/3-ada
illeti meg!!!
• + házastárs kötelesrészére vonatkozó szabályok
o ha állagörökös is + haszonélvezeti jogot is örököl
§ haszonélvezet tekintetében úgy érvényesül a kötelesrész, hogy
olyan korlátozott haszonélvezeti jog lesz belőle, ami a
szükségleteinek kielégítését biztosítja
o ha csak haszonélvezeti jogot örököl

236
 § ilyenkor a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha a
haszonélvezeti jogát megváltották volna
• szerintem ilyenkor az 1 gyermekrész 1/3-át kapja
• Kötelesrész kiadása
o Főszabály
§ a kötelesrészt minden tehertől és korlátozástól mentesen kell
kiadni!!!
• jogos a kérdés, hogy ez hogy egyeztethető össze pl.
azzal az esettel, amikor a túlélő házastárnak
haszonélvezeti joga áll fenn egy kötelesrészi
vagyontárgyon → bírói gyakorlat szerint ilyenkor a
házastárs haszonélvezeti jogát a szükséges mértékre kell
korlátozni, amit a bíróság már lefogad ,,kvázi” teher +
korlátozásmentes kötelesrész kiadásnak
o Speciális szabály
§ előfordulhat, hogy az örökhagyó pl. végrendeletben rendezi a
kötelesrészre jogosult igényének kielégítését → pl.
meghatározza, hogy milyen vagyontárgyból és milyen módon
kell kielégíteni (tehát nem biztosít neki túl sokat, de amit
biztosít, azt végrendeletben teszi)
• ilyenkor előfordulhat az a probléma, hogy az örökhagyó
olyan vagyont hagy a kötelesrészre jogosultra, amin
korlátozás/terhelés áll fenn, DE ilyet nem tehet, mert őt
is köti a főszabály!!!
§ ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak
korlátozással/terheléssel hagyott hátra vagyont →
• korlátozás/terhelés CSAK a kötelesrészen felüli részre
érvényes
§ előfordulhat az is, hogy több vagyont hagyott hátra, mint
amennyi a kötelesrész lenne →
• ilyenkor a kötelesrészre jogosultnak 2 választása van
o elfogadja a korlátozást/terhelést
§ megkapja az egész juttatást
korlátokkal/terhekkel együtt
o nem fogadja el a korlátozást/terhelést
§ csak a kötelesrészt kapja meg, de azt
korlátoktól/terhektől mentesen
o Kiadás módja
§ Pénzben
• főszabály szerint a kötelesrészre jogosult pénzben
igényelheti a kötelesrészét
§ Természetben
• ha haszonélvezetet kap, mint kötelesrészt
• ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel/élők között
nyilvánított akarata
• bíróság is elrendelheti a kötelesrész természetben való
kiadását egészben/részben, ha a pénzben való kiadás
sérelmes lenne a kötelesrészre jogosultra/kötelezettre
nézve
4) Felelősség a kötelesrészért

237
• Elsősorban felelősek
o A hagyatékban részesedő személyek felelnek
§ → ez lényegében az örökösöket jelenti
• DE aki öröklési szerződéssel válik örökössé, az
főszabály szerint NEM felel a kötelesrészért
o kivéve azt a kivételes esetet, amikor az öröklés
megnyílása előtt 2 évvel kötötték, és az
örökhagyó által nyújtott szolgáltatást nem fedezi
a másik szerződő fél által ellenszolgáltatásként
nyújtott tartás stb.
• DE a dologi hagyományos sem felel a kötelesrészért
főszabály szerint
o kivéve, ha a hagyatéki tartozások kielégítési
sorrendjének megsértésével előbb elégítették ki,
mint a kötelesrészre jogosultat, mert ilyenkor
jogalap nélküli gazdagodás címén igényelni lehet
tőle a kötelesrészt
• Másodsorban felelősek
o Az örökhagyó által a halálát megelőző 10 éven belül
megadományozottak
§ adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek a
kötelesrész hagyatékból ki nem elégíthető részéért
o Több megadományozott felelőssége
§ kötelesrészért való felelősségük arányát a juttatásaik figyelembe
vehető értéke határozza meg
o Ezt a kategóriát olyan megadomáynozottak alkotják, akik NEM
kötelesrészre jogosultak/azok hozzátartozói
§ így ők a juttatás egész értékével felelnek!!!
• → NEM felel a kötelesrészért, aki a juttatástól önhibáján kívül esett el!!!
• Kötelesrészre jogosult korlátozott felelőssége
o Főszabály szerint, aki juttatásban részesült, az a kötelesrész
kielégítésért a juttatás egész értékével felel
§ DE ha a kötelesrészre jogosult részesült juttatásban ő NEM az
egész értékkel felel → CSAK juttatásának azon részével felel,
ami a törvényes örökrészét meghaladja
• Kötelesrészre jogosult hozzátartozóinak korlátozott felelőssége
o A kötelesrészre jogosult házastársa/leszármazója/leszármazójának
házastársa CSAK akkor felelnek a juttatásaikkal a kötelesrész
kielégítésért →
§ HA valamelyikük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult
juttatásának értékével együtt meghaladja a kötelesrészre
jogosult törvényes örökrészét
o DE a korlátozott felelősségük nem áll fenn →
§ HA a kötelesrészre jogosult érvényesít a hozzátartozóival
szemben igényt!!!

238
 C9. Az örökös jogállása. A hagyatéki tartozások és kielégítésük.

1) Az örökös jogállása
• Öröklés fogalma
o Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre
• Örökös
o = örökhagyó egyetemes jogutódja, vagyonjogi személyiségének
folytatója
§ örökös a hagyatékot, illetve annak meghatározott hányadát vagy
meghatározott vagyontárgyat, mint egészet (aktívák + passzívák
összessége) szerzi meg
o örökös lehet, aki az egész hagyatékot egymaga szerzi meg
§ pl. egyetlen törvényes örökös
§ pl. egyetlen végrendeleti örökös
o örökös lehet az is, aki csak a hagyaték egy meghatározott
részét/hányadát szerzi meg
§ pl. örököstársak esetén az egyik örökrészi vagyon tulajdonosa
o örökös lehet az is, aki az egész hagyatékból csak egy vagy több
meghatározott vagyontárgyat kap
§ pl. végrendeletben megnevezett örökös, ha nem az egész
hagyatékot egyedül szerzi meg
§ DE itt van az örökössé válásnak + 2 konjunktív feltétele →
• meghatározott vagyontárgynak a hagyaték jelentős
részét el kell érnie, és
• az örökhagyó feltehető akarata szerint a végrendeletben
megnevezett örökösnek a hagyatéki terhekben is
osztoznia kell
o örökössé válás feltételei
§ pozitív előfeltétel
• öröklési képesség →öröklési képesség egyenlő a
jogképességgel, tehát csak az lehet örökös, akit jogok
illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek
o + méhmagzat öröklési képessége feltételes, csak
akkor válhat örökössé, ha élve meg is születik
• szerzési képesség → csak az lehet örökös, aki
ténylegesen megszerezheti a hagyatéki vagyont
o általában nincs korlátja, de pl. külföldi
állampolgár földingatlan tulajdonát nem
szerezheti meg
§ negatív előfeltétel
• csak az lehet örökös, akinek személye vonatkozásában
nem áll fenn kiesési ok, pl. kitagadás
o magyar jogban minden embernek van egy szükségképpeni örököse, a
Magyar Állam
§ így a hazai jogban nincs uratlan hagyaték, de még nyugvó
hagyaték sem!!!
• Hagyatéki osztályhoz vezető út
o Osztatlan tulajdonközösség
§ az örököstársak között a hagyaték megnyílásával eszmei
hányadrészek szerinti jogközösség keletkezik

239
 § jogközösség lényege
• mindegyik örököstárs csak a saját részével rendelkezhet,
de a hagyaték egészére vonatkozóan csak együttesen
tehetnek rendelkezést
• hagyatékhoz tartozó kötelmi jogi követeléseket csak
valamennyi örökös nevében és részére lehet
érvényesíteni
o tehát egyik örököstárs sem léphet fel saját
nevében, csak ha rendelkezik a többi örököstárs
képviseletre való meghatalmazásával
• hagyatéki követelés adósa csak valamennyi örökös
kezéhez, együttesen teljesíthet (jogosulti együttesség)
• hagyatéki tartozásokért egyetemlegesen felelnek az
egész hagyaték erejéig (kötelezetti egyetemlegesség)
§ örököstársak jogközössége a hagyaték felosztásával, tehát a
hagyatéki osztállyal szűnik meg!!!
o Ptk. így fejezi ki az osztatlan tulajdonközösséget
§ több örököst a hagyaték felosztása (= hagyatéki osztály) előtt
közösen illeti meg a hagyatéki vagyon
• Hagyatéki osztály
o = hagyaték tárgyainak az egyes örökösök közötti megosztása
o Jelentősége
§ az örököstársak egymás közötti viszonyában döntő jelentősége
van a hagyaték felosztásának (hagyatéki osztálynak)
• függetlenül attól, hogy törvény, illetve végintézkedés
alapján örököltek
§ hiszen ez határozza meg, a hagyatékból való tényleges
részesedés mértékét
• ugye az osztatlan tulajdonközösségnél még csak eszmei
hányadrészeik vannak
§ tehát ennek során állapítják meg az örökrészek arányait + itt
kerülhet sor osztályrabocsátásra is
o Felelősség a hagyatéki tartozásokért a jogközösség megszűnése után
§ egyetemlegesen felelnek, DE csak a saját örökrészük erejéig
§ kivételek az egyetemlegesség alól →
• kötelesrészért való felelősségük arányát a juttatásaik
figyelembe vehető értéke határozza meg
o tehát nem az egész hagyatékukkal felelnek
• olyan örököstárs, akinek a szokásos mértékű ajándéknál
nem nagyobb értékű vagyontárgy jutott, CSAK akkor
felelős, ha a többi örököstárstól nem hajtható be a
hagyatéki tartozás
• + abban az esetben, ha valamilyen követelést nem
jelentettek be a közjegyzői felhívásban meghatározott
határidő alatt, és arról az örököstársak sem tudtak, akkor
CSAK az örökrészekhez igazodó arányos kielégítés
igényelhető
o Hagyaték felosztásának szabályai
§ eltérő rendelkezés/megállapodás hiányában a közös tulajdon
megszüntetésének szabályait kell alkalmazni rá

240
 o Hagyaték felosztásának módja
§ örökhagyó végintézkedése alapján
§ örököstársak megállapodása alapján
• erre akkor kerülhet sor, ha a végintézkedés megengedi
→ pl. örökhagyó az öröklés feltételeként
meghatározhatja azt, hogy csak akkor örökölhetnek, ha a
végintézkedés szerinti hagyatéki felosztás rendjét
követik
• miben állapodhatnak meg?
o örökrészek arányát megváltoztathatják
o eltérhetnek a törvényes öröklés +
végintézkedésben meghatározott öröklés
rendjétől (utóbbinál, ha az örökhagyó engedi!)
o DE a hagyatékból minden örökösnek részesednie
kell!!!
§ kivéve azt, aki visszautasította az öröklést
• osztályos egyezség
o = az örököstársak (+ dologi hagyományos) a
hagyatékot a hagyatéki eljárásban kötött
egyezséggel feloszthatják egymás között
o osztályos egyezség kizárólag a hagyatéki
vagyontárgyakra vonatkozik, tehát egyéb
vagyoni vitákat nem lehet belefoglalni
o osztályos egyezség megkötése esetén az
egyezség szerint kell átadni a hagyatékot → DE
öröklés jogcímén!!!
o osztályos egyezség a megkötéskor hatályosul,
DE a hagyaték megnyílására visszamenő
hatállyal
• rendelkezés a várt örökségről
o = az örökhagyó leszármazói az örökhagyó
életében is szerződést köthetnek egymással a várt
örökségük tárgyában
o írásban lehet megkötni
o az öröklés megnyílásakor hatályosul, ha
időközben nem következtek be a hagyatékot
érintő változások
2) Hagyatéki tartozások és kielégítésük
• Hagyatéki tartozások
o → kötött sorrendiség áll fenn közöttük
o → az előbbi csoport kielégítése megelőzi a hátrábbi csoportok
kielégítését
o → a hagyatéki tartozás minőségét nem befolyásolja, ha az az örökös,
mint hagyatéki hitelező javára keletkezett
o Tartozások köre
§ 1. illő eltemettetés költségei
§ 2. hagyatéki költségek + hagyatéki eljárás költségei
• hagyaték megszerzésével/biztosításával/kezelésével járó
szükséges költségek
§ 3. örökhagyó tartozásai

241
 § 4. kötelesrészen alapuló kötelezettségek
§ 5. hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek
• Kivételek a kötött sorrend alól
o Nem érvényesül a sorrend →
§ HA van olyan hitelező, akinek a hagyatéki vagyontárgyon
zálogjoga van, mert a zálogjogosult a biztosíték erejéig teljes
kielégítést kereshet
o El lehet térni a sorrendtől →
§ az örökös a tartozásokat a kielégítés sorrend megtartása nélkül
elégítheti ki, addig, amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki
tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi
• itt megengedő a Ptk., mert azt mondja, hogy amikor
dönt arról hogy van-e lehetősége eltérni, akkor
figyelmen kívül hagyhatja az örökhagyó által élők
között ingyenesen vállalt + hagyományon +
meghagyáson alapuló kötelezettségeket
o Főszabály szerint a kötött sorrenden belüli csoportokban nincs sorrend
§ DE abban a csoportban, amiben az összes hagyatéki tartozás
kielégítésére nincs lehetőség a követelések arányában van helye
kielégítésnek
• Ki felel a hagyatéki tartozásokért?
o CSAK az örökös és a dologi hagyományos felel
o DE aki öröklési szerződéssel válik örökössé, az főszabály szerint NEM
felel a hagyatéki tartozásokért
§ kivéve azt a kivételes esetet, amikor az öröklés megnyílása előtt
2 évvel kötötték, és az örökhagyó által nyújtott szolgáltatást
nem fedezi a másik szerződő fél által ellenszolgáltatásként
nyújtott tartás stb.
• Örökös felelőssége
o Cum viribus felelősség
§ az örökös főszabályként a hagyaték tárgyaival és azok
hasznaival felel a hagyatéki tartozásokért
o Pro viribus felelősség
§ az öröksége erejéig felel a saját vagyonával a hagyatéki
tartozásokért →
• ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai és
azok hasznai nincsenek a birtokában, és ezektől neki
felróható okból esett el
• + itt van egy kiegészítés a Ptk.-ban
o ha a hagyatékhoz tartozó egyes vagyontárgyak
nem kerültek a birtokába, vagy a hagyatékhoz
tartozó egyes követelések és jogok nem voltak az
örökös javára érvényesíthetők, illetve ha az
átvett vagyontárgy hasznai már nincsenek meg,
ÉS azért nincsenek meg mert felróhatóan járt el
→ felelőssége a hiányzó vagyontárgyak erejéig
fennáll, úgy kell tekinteni, mintha megszerezte
volna azokat
o Ultra vires felelősség

242
 § az örökös az egész saját vagyonával felel a hagyatéki
tartozásokért →
• ha felróható módon megszegi a hagyatéki tartozások
kötött kielégítési sorrendjét, és emiatt kielégítetlen
hagyatéki hitelező követelések maradtak fenn
• hagyatéki költségek + hagyatéki eljárás költései esetén
• Hagyományos felelőssége
o Első szabály
§ = az öt terhelő kötelmi hagyomány és meghagyás tekintetében
örökösként felel
§ az első szabály csak a dologi hagyományosra vonatkozik
o Második szabály
§ = a más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos
a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hagyatéki
hitelezővel szemben, ha a hagyatéki hitelező az örököstől nem
szerezhetett kielégítést
§ második szabály mind a dologi, mind a kötelmi hagyományosra
vonatkozik
§ gyakorlati jelentősége a hagyományos kötelesrészért való
felelősségénél van→
• főszabály szerint a hagyományos nem felel a
kötelesrészért
• DE ha jogtalanul előbbre vették a kielégítési sorrendben,
akkor jogalap nélküli gazdagodás címén felel

243
C10. A társaságok és a társasági jog rendszere. A társasági jog szabályozási
módszere.

1) A társaságok
• Kategorizálás
o → közös elemük, hogy meghatározott cél érdekében a tag(ok)
együttműködnek, és a működés kockázatát a tagok közösen viselik
o Gazdasági társaságok
§ esetükben típuskényszer érvényesül
• gazdasági társaság közkereseti társaság (Kkt.), betéti
társaság (Bt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.) vagy
részvénytársaság (Rt.) formájában alapítható
§ gazdasági társaság fogalma
• = üzletszerű közös gazdasági tevékenységre, vagyoni
hozzájárulással létrehozott jogi személy vállalkozás,
amiben a tagok a nyereségből és veszteségből közösen
részesednek
o nyereségből és veszteségből a vagyoni
hozzájárulás arányában részesednek
o semmis az olyan létesítő okirati rendelkezés, ami
valamelyik tagot a nyereségből vagy a veszteség
viseléséből teljesen kizárja
§ korlátozások a társaság tagjaival szemben
• természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági
társaságban lehet korlátlanul felelős tag
o ha kiskorú, akkor egyben sem lehet korlátlanul
felelős tag
• Kkt. + Bt. + Ec. (mint jogi személy tag) nem lehet
gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja
o Olyan társaságok, amik jogi személyiséggel rendelkeznek, de nem
minősülnek gazdasági társaságnak → Egyesülés és Szövetkezet
§ egyesülés fogalma
• = tagok által a gazdálkodásuk
előmozdítására/összehangolására/érdekképviseletére
alapított, jogi személy kooperációs társaság
• jellemzője, hogy saját nyereségre nem törekszik
• tagi helytállási kötelezettség
o mögöttes + korlátlan + egyetemleges
o Polgári jogi társaság (Pjt.)
§ fő ismérvei
• nem jogalany
• nem jogi személy
• nem jogképes
o → egyik legfontosabb jellemzője, hogy NEM
minősül gazdasági társaságnak és jogi
szempontból nem számít önálló személynek
§ fogalmi elemei
• együttműködés közös cél érdekében
o gazdasági/nem gazdasági/egyéb

244
 • vagyoni hozzájárulás teljesítése
o pénz/nem pénz
o egyenlő arányban kell
o ki is kényszeríthető, bármelyik tag felléphet
• közös kockázatviselés
o nem lehet kizárni egyik tagot sem a
kockázatviselésből
§ akkor mi valójában a polgári jogi társaság?
• tulajdonképpen ez egy szerződéses, azaz kötelmi jogi
konstrukció arra, hogy több személy gazdasági vagy
nem gazdasági cél elérése érdekében együtt működjön
→ polgári jogi társasági szerződéssel lehet ilyet
alapítani
o tehát a polgári jogi társaság az a tagok
szerződéses kötelezettségvállalása arra, hogy →
§ közös cél érdekében együttműködnek, és
§ az annak megvalósításához szükséges
(fejenként egyenlő mértékű) vagyoni
hozzájárulást teljesítik, illetve
§ a működés kockázatát közösen viselik
• azért szokták ezt a formát választani, mivel sokkal
rugalmasabb konstrukció, mint pl. egy gazdasági
társaság
• mivel nem jogalany ezért nem is lehet saját tulajdona →
az a vagyon, amivel a társaságot mozgatják a tagok
közös tulajdona
• 3. személyekkel fennálló jogviszonyokban sem a
társaság jelenik, meg, hiszen nem jogalany, hanem a
tagok
§ gazdasági társaság vs. polgári jogi társaság összehasonlítása
• mi lesz a sorsa a vagyoni hozzájárulásnak?
o gazdasági társaság
§ a társaság szerez rajta tulajdont, mivel
jogalany, lehetnek jogai
o polgári jogi társaság
§ nem jogalany, nem szerezhet tulajdont
§ vagyoni hozzájárulás sorsa attól függ,
hogy elhasználható/el nem használható
• elhasználható
o közös tulajdonba kerül
• el nem használható
o tagok saját tulajdonában
marad, de a törvény
alapján közös használatba
kerül
• ki köteles helytállni a vállalt kötelezettségekért?
o gazdasági társaság
§ elsődlegesen maga a társaság, mert
jogalany, kötelezettségeket vállalhat,
illetve van vagyona is, amivel helyt tud

245
 állni (személyegyesítőnél lehet mögöttes
tagi helytállási kötelezettség is)
o polgári jogi társaság
§ nem a Pjt. a kötelezett, hanem a tagok
közvetlenül, így a tagok kötelesek
helytállni
§ ha osztható a szolgáltatás
• arányos kötelezettség
§ ha oszthatatlan a szolgáltatás
• egyetemleges kötelezettség
• ki lehet képviselő és kinek a nevében jár el?
o gazdasági társaság
§ a személyegyesítőt csak a társaság tagjai
képviselhetik, a vagyonegyesítőt külső
személyek is, de ők mindkét esetben a
társaságot képviselik
o polgári jogi társaság
§ csak a tag lehet képviselő, és ő is csak
akkor, ha a szerződésben feljogosítják
képviseletre, tehát nem a Ptk. jogosítja
fel, hanem a szerződés
• tag halála/jogutód nélküli megszűnése?
o gazdasági társaság
§ a társaság fennmarad, nem szűnik meg,
mert önálló jogalanyisággal rendelkezik
§ személyegyesítőnél a tagsági jogviszony
megszűnik
§ vagyonegyesítőnél még a tagsági
jogviszony sem szűnik meg, mert
öröklődik
o polgári jogi társaság
§ itt maga a társaság szűnik meg
§ kivéve, ha a megmaradt tagok
egyhangúlag úgy döntenek, hogy
hatályban tartják a polgári jogi
szerződést, vagy hogy jogutódlás
következhet be a tagsági jogviszonyban
→ de ilyenkor sem automatikusan válik
taggá a jogutód, mert kérelmeznie kell a
tagfelvételt
• hogyan történik a jogérvényesítés?
o gazdasági társaság
§ van perbeli jogképessége, tehát pert
indíthat és perelhető
o polgári jogi társaság
§ nincs perbeli jogképessége, a tagok
perben állása kötelező
• Társaságok elhatárolása más jogintézményektől
o → az alábbi jogintézmények szintén személyek közötti együttműködést
teremtenek, mégsem minősülnek társaságnak

246
 o Közös tulajdon
§ nem eleme, hogy meghatározott cél elérése érdekében a
tulajdonostársak együttműködjenek, és a működés kockázatát a
tulajdonostársak közösen viseljék
§ nem hoz létre a tulajdonostársaktól elkülönült jogalanyt +
szervezetet + vagyont
§ a tulajdonközösség egésze nevében eljáró személy a
tulajdonközösség tagjai számára szerez
jogokat/kötelezettségeket és nem a tulajdonközösség számára
(polgári jogi társaságnál ugyanez a helyzet)
o Egyesület (nem egyesülés!)
§ jogi személy, de nem társaság
§ tagok nem kötelesek vagyoni hozzájárulást teljesíteni, és a
tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek
§ nem irányulhat gazdasági tevékenységre
o Alapítvány
§ jogi személy, de nem társaság
§ elkülönített vagyontömeg
• Személyegyesítő/vagyonegyesítő társaságok
o Személyegyesítő
§ → tagok közötti személyes kapcsolat a meghatározó
§ ide tartoznak
• egyesület
• közkereseti társaság (Kkt.)
• betéti tásaság (Bt.)
• + részben a polgári jogi társaság (Pjt.) is
o személyegyesítő társaságok ismertető jegyei a
jogalanyiság hiánya miatt csak részben igazak rá
§ ismertető jegyeik
• tagi helytállási kötelezettség
o mögöttes
§ bár a tagok a társasággal együtt is
perelhetők, de a tagokkal szembeni
marasztaló ítélet csak akkor
végrehajtható, ha a társasággal szemben a
követelés végrehajtása eredménytelen
volt
o korlátlan
§ a tagok a társasági vagyon által nem
fedezett tartozásokért teljes
magánvagyonukkal kötelesek helytállni
o egyetemleges
§ a hitelező bármelyik tagtól az egész
követelés teljesítését igényelheti
• ügyvezetés
o csak a tagok láthatják el az ügyvezetést +
képviseletet
• új tag
o új tag bekerülését a többi tag kontrollálhatja, pl.
megakadályozhatja

247
 • tagsági jog
o tagsági jog nem lehet öröklés, illetve jogutódlás
tárgya
o a tag halálával megszűnik
o Vagyonegyesítő
§ → tagok által befektetett vagyontömeg a meghatározó, és nem a
tagok közötti személyes kapcsolat
§ ide tartoznak
• korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
• részvénytársaság (Rt.)
§ ismertető jegyeik
• tagi helytállási kötelezettség
o főszabályként nincs tagi helytállási kötelezettség
o a társaságok elkülönült helytállási kötelezettségét
áttörő esetek kivételével a társasági
kötelezettségekért a tagok nem kötelesek
helytállni
• ügyvezetés
o nem csak a tagok láthatják el az ügyvezetést +
képviseletet
• új tag
o nincs kontrollja az új tag bekerülésének
• tagsági jog
o tagsági jog öröklés, illetve jogutódlás tárgya
lehet
o Rt. esetén a tagsági jogokról értékpapír is
kiállatható
• Jogalany (jogi személy)/nem jogalany (nem jogi személy)
o Jogalany (jogi személy)
§ ide tartoznak
• egyesülés
• gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt.)
• európai társasági formák
o európai részvénytársaság
o európai gazdasági egyesülés
o európai szövetkezet
o európai magánvállalkozás
§ jogképességgel rendelkeznek
• = jogok illethetik és kötelezettségek terhelhetik őket
• ráadásul teljes és abszolút a jogképességük
• kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, ami
jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet →
o tulajdont szerezhetnek
o szerződéseket köthetnek
o vannak személyhez fűződő jogaik, tehát a
személyiségi jogok szabályai megfelelően
alkalmazandók rájuk, kivéve ha a védelem a
jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg
§ pl. nincs emberi méltóságuk

248
 o Nem jogalany (nem jogi személy)
§ polgári jogi társaság (Pjt.) tartozik ide
§ nincs jogképessége
• = jogok nem illethetik és kötelezettségek sem
terhelhetik, mivel azok a tagokat közvetlenül
illetik/terhelik
2) A társasági jog rendszere
• Társasági jog fogalma
o → egyik definíció sem pontos, mert az olyan új konstrukciók, mint a
Pjt. minden eddigi fogalommeghatározást felborítottak
o → leginkább a közös fogalmi elemekbe kapaszkodva lehet
meghatározni
§ közös elemük, hogy meghatározott cél érdekében a tag(ok)
együttműködnek, és a működés kockázatát a tagok közösen
viselik
o Szűkebb
§ társasági jog alatt minden társasági viszony szabályozását értjük
o Tartalmasabb
§ társaságok sajátos belső és külső viszonyainak jogi normák
formájában való szabályozása
o Elmúlt 10 év felfogása
§ gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag
• ez biztosan nem helytálló a Pjt. miatt!!!
• Társasági jog rendszerének fogalma
o = társasokat szabályozó jog rendszere
• Társasági jog rendszere
o Ptk. anyagi jogi szabályai adják a rájuk alkalmazandó jog bázisát,
ugyanis beleilleszkednek a polgári jogi szabályozás egészébe, pl.
vonatkoznak rájuk az alapelvek, a tulajdoni szabályok stb.
§ kötelmi jogi könyvben szabályozott →
• Pjt. tartozik ide, mivel ez egy szerződéses, azaz kötelmi
jogi konstrukció, és nem jogalany
§ jogi személyek könyvben szabályozott →
• azok a társaságok tartoznak ide, amik jogalanynak
minősülnek
• egyesülés
o jogi személyek általános szabályai
alkalmazandók rá
o gazdasági társaságok közös szabályai
alkalmazandók rá
o az egyesülés szabályai alkalmazandók rá
• gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt.)
o jogi személyek általános szabályai
alkalmazandók rájuk
o gazdasági társaságok közös szabályai
alkalmazandók rájuk
o az adott típus szabályai alkalmazandók rájuk
o Ptk.-n kívüli társasági jogi szabályok is vannak
§ ezek elsősorban eljárásjogi szabályok, de tartalmaznak anyagi
jogi szabályokat is

249
 § pl. cégjogi/tőkepiaci szabályok
3) Társasági jog szabályozási módszere
• Diszpozitivitás
o A társasági jog főszabály szerint diszpozitív!!!
o A tagok, illetve alapítók a következők során eltérhetnek a Ptk. jogi
személyekre vonatkozó szabályaitól →
§ egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk
tekintetében
§ szervezeti és működési szabályok tekintetében
o + Pjt.-re vonatkozó szabályozás is diszpozitív, mivel kötelmi jogi
konstrukció
• Kógencia
o Vannak olyan helyzetek, amikor az eltérés az előzőek tekintetében sem
megengedett→
§ amikor a Ptk. egyedi tilalmat állít fel (pl. semmis)
• pl. semmis az olyan létesítő okirati, rendelkezés ami
valamelyik gazdasági társasági tagot teljesen kizárja a
nyereségből való részesedésből vagy a veszteség
viseléséből
§ az olyan eltérés is tilos, ami a hitelezők + munkavállalók +
kisebbségek jogait nyilvánvalóan sérti
§ az olyan eltérés is tilos, ami a társaságok feletti törvényességi
felügyelet érvényesülését megakadályozza

C11. Hitelezővédelem a gazdasági társaságok szabályozásában.

1) Útmutató a tétel tanulásához

• Ezt a tételt a C kérdéscsoport legvégén érdemes megtanulni, mert számos
olyan eleme van, ami a Kft.-s és az Rt.-s tételekből származik, így a tananyag
teljes elsajátítását követően látható át a legjobban!!!
2) Miről szól a tétel?
• A tétel azt mutatja be, hogy milyen általános és társasági formától függően
milyen speciális szabályok biztosítják azt, hogy a gazdasági társaságokkal
szemben fennálló hitelezői követeléseknek fedezete maradjon a társaság
vagyonában
3) Milyen logikán alapul a tétel felépítése?
• A tétel a következő logikát követi →
o 1. Hitelezővédelmi szabályok a gazdasági társaságok alapítása során
o 2. Hitelezővédelmi szabályok a gazdasági társaságok működése során
o 3. Hitelezővédelmi szabályok a gazdasági társaságok jogutódlással
történő + jogutód nélküli megszűnése során
o 4. Egyéb hitelezővédelmi szabályok
4) Védelem funkciója
• Abszolút jogképesség
o A gazdasági társaságok jogképessége abszolút, jogalanynak
minősülnek, jogi személyiséggel rendelkeznek
§ ennek okán jogok illethetik/kötelezettségek terhelhetik őket
mindazon jogok és kötelezettségek körében, amik
természetüknél fogva nem csak az embert illethetik meg
§ tulajdonjoguk lehet → azaz saját vagyonnal rendelkezhetnek!!!

250
 o Elkülönült vagyonuk egyrészt a működésüket szolgálja, másrészt a
társasággal szembeni hitelezői követelések fedezetéül szolgál
• Helytállási kötelezettség
o Személyegyesítő társaságok
§ ide tartoznak
• egyesület
• Kkt.
• Bt.
• + részben Pjt.
§ tagi helytállási kötelezettség
• mögöttes
o elsősorban itt is a társaság vagyona szolgál a
hitelezői követelések fedezetéül
o ha valaki a tagokkal szemben próbál igényt
érvényesíteni, akkor a társaságot és a tagokat is
be kell perelnie
o tagokkal szembeni marasztaló ítélet csak akkor
hajtható végre, ha a társasággal szemben a
követelés végrehajtása eredménytelen volt
• korlátlan
o a tagok a társasági vagyon által nem fedezett
tartozásokért teljes magánvagyonukkal kötelesek
helytállni!!!
• egyetemleges
o a hitelező bármelyik tagtól az egész követelés
teljesítését követelheti!!!
§ hitelezővédelem szerepe
• ezeknél is jelentős, viszont nem annyira lényeges, mint a
vagyonegyesítő társaságoknál, mert itt a társaság
vagyonára vezetett sikertelen végrehajtás esetén a volt
tagok, mint mögöttes felelősök korlátlanul +
egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért!!!
§ kevesebb hitelezővédelmi szabály van
• pl. nincs minimális jegyzett tőkekövetelmény, nincs
teljesítési határidő előírva a vagyoni hozzájárulás
szolgáltatására
o Vagyonegyesítő társaságok
§ ide tartoznak
• Kft.
• Rt.
§ tagi helytállási kötelezettség
• főszabályként NINCS tagi helytállási kötelezettség
• társaságnak elkülönült helytállási kötelezettsége van
• társaság elkülönült helytállási kötelezettségét áttörő
esetek kivételével a tagok nem kötelesek helytállni a
társaság tartozásaiért!!!
§ hitelezővédelem szerepe
• Kft. és Rt. esetében életbe vágó, hiszen a tagok
kockázatviselése főszabály szerint csak a társaság

251
 részére teljesített vagyoni hozzájárulás (pl. törzsbetét +
részvény névértéke) erejéig áll fenn
• tehát ha a társaság tartozik, akkor a tag maximum a
bevitt vagyonát bukja el, de nem felel teljes
magánvagyonával felel a ki nem elégített
tartozásokért!!!
§ több hitelezővédelmi szabály van
• pl. van minimális tőkekövetelmény (pl. Zrt. 5 millió Ft.)
és határidők vannak a vagyoni hozzájárulás
szolgáltatására
• Hitelezővédelem lényege összefoglalva
o A társaság elkülönült helytállási kötelezettségével való tagi
visszaélések elkerülése érdekében szabályozni kell, hogy a hitelezők
rovására a társasági vagyon ne kerülhessen elvonásra a tagok javára
5) Ptk. általános + speciális szabálya a helytállási kötelezettségre
• Általános szabály
o A jogi személy a kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni,
a jogi személy tagjai és alapítói a jogi személy tartozásaiért NEM
felelnek.
• Speciális szabály
o HA a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével
visszaélt, ÉS emiatt a jogi személy megszűnésekor kielégítetlen
hitelezői követelések maradtak fenn, akkor e tartozásokért a tag vagy
az alapító korlátlanul KÖTELES helytállni
• Példa
o Ha a Kft. vagy az Rt. tagok visszaélnek a korlátozott felelősségükkel,
akkor a kielégítetlen tartozások összege erejéig korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek a hitelezőkkel szemben
§ pl. csalárd csődöt jelentenek, vagy kiüresítik a társaság
vagyonát, mondjuk valótlan alaptőke-leszállításokkal
6) Gazdasági társaság alapításával kapcsolatos hitelezővédelmi szabályok
• Gazdasági társaságok alapításának közös szabályai
o Bírósági bejelentési kötelezettség (PUBLICITÁS)
§ gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői
okiratba foglalásától/ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi
ellenjegyzésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a
nyilvántartó bíróságnak
• ha hatósági engedélyhez kötött az alapítás, akkor a
bejelentést a végleges hatósági engedély kézhezvételétől
számított 15 napon belül kell megtenni
o Előtársasági létszakasz
§ Fogalma
• = a létesítendő gazdasági társaság a létesítő okirat
közjegyzői okiratba foglalásától/ügyvédi vagy kamarai
jogtanácsosi ellenjegyzésétől a létrehozni kívánt
társaság előtársaságaként működhet
§ Üzletszerű gazdasági tevékenység
• az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a
nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásától végezhet
§ Előtársasági jelleg feltüntetése

252
 •iratokon + jognyilatkozatokon kötelező feltüntetni
•ha a bíróság nem jegyzi be a létrehozni kívánt társaságot
és nem tüntették fel a jognyilatkozatokon az előtársasági
jelleget, akkor az az alapítók által együttesen tett
jognyilatkozatnak minősül!!!
§ Létrehozni kívánt társaságra irányadó szabályokat kell rá
alkalmazni, de a következő eltérésekkel →
• 1. tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló
változás lehet
• 2. létesítő okirat módosítására nem kerülhet sor
o kivéve bíróság/hatóság felhívására
• 3. előtársaság nem alapíthat gazdasági társaságot/abban
tagként nem vehet részt
• 4. nem kezdeményezhető tag kizárása iránti per
• 5. nem határozható el
átalakulás/egyesülés/szétválás/jogutód nélküli
megszűnés
§ Ha jogerősen bejegyzik
• előtársasági létszakasz ipso iure megszűnik
• előtársaságként kötött jogügyletek a gazdasági társaság
jogügyleteinek minősülnek
§ Ha jogerősen elutasítják a bejegyzést
• működését köteles késedelem nélkül megszüntetni
o ha nem teljesítik, akkor az előtársaság vezető
tisztségviselői az ebből eredő károkért a
kontraktuális felelősség szabályai szerint
felelnek
o megszűnésig vállalt kötelezettséget a létrehozni
kívánt társaság rendelkezésére bocsátott
vagyonból kell fedezni!!!
§ ha ez nem elég →
• korlátlan helytállású tagok
(alapítók) felelőssége
o alapítók 3. személyekkel
szemben egyetemlegesen
állnak helyt
o + gondolom teljes
magánvagyonukkal
• korlátozott helytállású tagok
(alapítók) felelőssége
o vezető tisztségviselők 3.
személyekkel szemben
korlátlanul és
egyetemlegesen állnak
helyt
o nem a tagok (alapítók),
hanem a vezető
tisztségviselők!!!
o Vagyonra vonatkozó közös szabályok

253
 § Tagok az alapításkor vagy a tagsági jogok keletkezésének más
esetében (pl. öröklés) vissza nem követelhető vagyoni
hozzájárulás teljesítésére kötelesek
• pénzbeli vagyoni hozzájárulás (pl. pénzbetét)
• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport)
§ Apportként átruházható
• dolog tulajdonjoga
o csak, ha forgalomképes
• vagyoni értékű jog
• követelés, ha az adós elismerte, vagy jogerős bírósági
határozaton alapul
o semmis, ha elérnek
§ NEM lehet apport tárgya
• tag munkavégzésre/személyes
közreműködésre/szolgáltatásra irányuló
kötelezettségvállalása
o semmis, ha eltérnek
§ HA az apport átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő
okiratban megjelölt értéket →
• különbözet megfizetése az átruházástól számított 5 éven
belül követelhető a szolgáltatótól
• azok a tagok, akik valamely tag apportját a tudomásuk
ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel
fogadták el, az ebből eredő károkért a szolgáltatóval
egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben
o kontraktuális felelősség szabályai szerint!!!
§ HA a tag nem teljesíti határidőben a vagyoni hozzájárulását →
• ügyvezetés 30 napos póthatáridő tűzésével +
jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a
teljesítésre
o ha ennek ellenére sem teljesít, akkor a tagsági
jogviszonya a póthatáridő elteltét követő nappal
megszűnik
• volt tag a teljesítés elmulasztásával okozott károkért a
kontraktuális felelősség szabályai szerint felel a
társasággal szemben
o semmis, ha ennél enyhébb jogkövetkezményeket
írnak elő!!!
• Kft. alapításával kapcsolatos szabályok
o Alapítás zártkörűsége
§ tagokat nem lehet nyilvános felhívással gyűjteni
o Törzsbetét
§ = tag vagyoni hozzájárulása
• különböző mértékűek lehetnek, de nem lehet kevesebb
100 ezer forintnál
§ egy tagnak több törzsbetétje is lehet
§ ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal
kötelezettséget, akkor a személyeket egyetemlegesen terheli, a
törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége
o Törzstőke

254
 §= összes törzsbetét összege
• nem lehet kevesebb 3 millió forintnál
o Vagyoni hozzájárulás (törzsbetét) teljesítésének szabályai
§ Pénzbeli vagyoni hozzájárulás (pénzbetét)
• pénzbetét befizetésére nincs időkorlát, de a társasági
szerződés egyes rendelkezéseinek jogkövetkezményei
vannak →
o ha a társasági szerződés rendelkezése alapján a
nyilvántartásba vételig a teljes pénzbetétet nem
kell befizetni → akkor a tag a be nem fizettet
részt egészben/részben osztalékkal fizetheti be
§ ebben az esetben addig nem kap
osztalékot, amíg az osztalékból fel nem
töltik a hiányzó összeget
o ha a társaság nyilvántartásba vételétől számított
2. teljes üzleti év végéig a teljes pénzbetét
befizetésére nem került sor, akkor 3 hónapon
belül KÖTELES befizetni
o Tagi helytállás ilyenkor →
§ A tag a társasági tartozásokért a még be
nem fizettet pénzbetét erejéig áll helyt!!!
• tehát úgy áll helyt, mintha a teljes
összeget befizette volna!!!
§ Semmis a társasági szerződés ennél
kedvezőbb rendelkezése!!!
§ Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport)
• ha eléri a törzstőke felét
o ha az alapításkor az apport értéke eléri vagy
meghaladja a törzstőke felét akkor
nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes
egészében rendelkezésre kell bocsátani
• ha nem éri el a törzstőke felét
o ha az alapításkor az apport értéke nem éri el a
törzstőke felét akkor a fennmaradó részt a
társasági szerződésben meghatározott időpontig
rendelkezésre kell bocsátani
§ DE amennyiben a társasági szerződés a
nyilvántartásbevételtől számított 3 évet
meghaladó határidőt enged erre, akkor a
3 éven felüli rendelkezése SEMMIS
o Vagyoni hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos szabályok
MAGYARÁZATA
§ 2 esetkörre vonatkoznak a fenti szabályok
• 1. ha túl keveset kell befizetni a társasági szerződés
szerint
• 2. ha túlságosan hosszú időt határozott meg a társasági
szerződés a teljesítésre
§ 2 esetkörben a hitelezőket kettős garancia védi
• 1. a társaság nem fizethet osztalékot a tagnak
mindaddig, amíg nem töltötték fel a törzstőkét

255
 o társaság számára a Ptk. lehetővé teszi, hogy ő
maga a saját vagyonából (még ki nem fizetett
osztalékokból) töltse fel
• 2. a tagok a nem teljesített pénzbetét erejéig helytállási
kötelezettséggel tartoznak
• Rt. alapításával kapcsolatos szabályok
o Alapítás zártkörűsége (hitelezővédelem)
§ Részvényeseket + alaptőkét tilos nyilvános felhívással gyűjteni
o Részvénytársaság alaptőkéje
§ Fogalma
• = az összes részvény névértékének összege
§ Zrt. alaptőkéje →
• nem lehet kevesebb 5 millió forintnál
§ Nyrt. alaptőkéje →
• nem lehet kevesebb 20 millió forintnál
§ Vagyoni hozzájárulás szabályai
• pénzbeli vagyoni hozzájárulás (hitelezővédelem)
o pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem
lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál
• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás
o apport szolgáltatására szigorú szabályok
vonatkoznak
o az alapszabályhoz mellékelni kell egy
könyvvizsgálói vagy szakértői jelentést, ami
tartalmazza az apport értékelését
§ arról nyilatkoznak benne, hogy az apport
alapítók által előzetesen megállapított
értéke ellensúlyban van-e az ellenében
adandó részvények számával, illetve
névértékével
o nincs szükség könyvvizsgálói/szakértői
jelentésre →
§ ha a részvényes 3 hónapnál nem régebbi,
az apport értékét tartalmazó, és
könyvvizsgáló által ellenőrzött
beszámolóval rendelkezik, vagy
§ ha az apport tőzsdén jegyzett árú
vagyontárgyakból áll
o Névértéken aluli kibocsátás tilalma
§ Névértéken aluli részvénykibocsátás tilalma
• semmis a részvény névértéken aluli kibocsátása
§ 3. személyekkel szemben fennálló felelősség a névértéken aluli
kibocsátásból eredő károkért
• nyilvántartásba való bejegyzés előtti kibocsátás esetén
→
o alapító felel
o több alapító egyetemlegesen felel
• nyilvántartásba való bejegyzés utáni kibocsátás esetén
→

256
 o társaság felel a szerződésen kívül okozott
károkért való felelősség szabályai szerint
(deliktuális felelősség)
o Nyilvántartásba vétel feltételei
§ Nyilvántartásba vételre azt követően kerülhet sor, ha a
nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig →
• pénzbeli hozzájárulás esetén →
o az átvenni vállalt részvények névértékének,
illetve ha a kettő eltér akkor kibocsátási
értékének legalább 25%-át befizették
§ egyébként a teljes befizetés határideje
maximum a nyilvántartásba vételtől
számított 1 év, és semmis ha ennél
későbbi
• apport esetén →
o az apportot teljes egészében rendelkezésre
bocsátották
o kivéve, ha az apport értéke az alaptőke 25%-át
nem éri el
§ egyébként a teljes rendelkezésre bocsátás
ideje maximum a nyilvántartásba vételtől
számított 3 év, és semmis ha ennél
későbbi
7) Gazdasági társaság működésével kapcsolatos hitelezővédelmi szabályok
• Kft. működésével kapcsolatos szabályok
o I. Tag javára történő kifizetések
§ Kifizetések lehetősége
• A társaság fennállása során a saját tőkéből a tag javára, a
tagsági jogviszonyra tekintettel kifizetés →
o kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben,
ÉS
o csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel
kiegészített szabad eredménytartalékból
történhet
§ kivéve a törzstőke leszállítása esetén
§ Nem kerülhet sor kifizetésre, vagy ha sor került rá, akkor
visszafizetendő
• ha a helyesbített saját tőke nem éri el, vagy a kifizetés
miatt nem érné el a törzstőkét
• ha veszélyeztetné a fizetőképességet
§ OSZTALÉK
• fogalma
o = A tagot a társaságnak,
o a tag javára történő kifizetések céljából
felosztható, és
o a taggyűlés által felosztani rendelt
o saját tőkéjéből
o a törzsbetétek arányában meghatározott összeg
o illeti meg.
• osztalékfizetésre jogosult

257
 o az a tag, aki az osztalékfizetésről szóló döntés
meghozatalakor a társasággal szemben a tagsági
jogok gyakorlására jogosult
• osztalék mértéke
o a tag osztalékra a már teljesített vagyoni
hozzájárulása arányában jogosult
• határozás az osztalékfizetésről
o a taggyűlés a beszámoló elfogadásával
egyidejűleg dönt róla
o tehát ez nem alanyi jogon jár minden évben!!!
§ Osztalékelőleg
• A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása
közötti időszakban osztalékelőlegről határozhat, ha →
o a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy
a társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez
szükséges fedezettel, ÉS
o a kifizetés nem haladja meg a közbenső
mérlegben kimutatott adózott eredménnyel
kiegészített szabad eredménytartalék összegét,
ÉS
o a helyesbített saját tőke nem csökken a törzstőke
összege alá.
• ügyvezető tesz erre javaslatot
o ha FEB működik, akkor az ő jóváhagyása is
szükséges
• vissza kell fizetni, ha a kifizetést követő beszámolóból
megállapítható, hogy osztalékfizetésre nincs (nem lett
volna) lehetőség
o II. Saját üzletrész megszerzése
§ Jelentése
• = a társaság a saját üzletrészét átruházással, a taggyűlés
határozata alapján szerezheti meg
§ Szabályai (hitelezővédelem)
• ellenérték fejében való szerzés
o csak a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti
meg, ha megszerzése ellenértékhez kötött
o ennek az az oka, hogy így a törzstőke továbbra is
megmarad a hitelezői követelések kielégítésére
• van, amikor ellenérték fejében sem szerezheti meg
o akkor, ha osztalék fizetésére sem jogosult
o tehát rosszul állnak a dolgok
• megszerezhető üzletrészek köre
o csak azokat az üzletrészeket szerezheti meg,
amik esetén a törzsbetéteket teljes mértékben
szolgáltatták
o ezzel azt kívánják elkerülni, hogy ne a társaság
biztosítsa a saját törzstőkéjét, hanem a tagok
• saját üzletrész korlátai
o saját üzletrész alapjául szolgáló törzsbetétek
összege nem haladhatja meg a törzstőke 50%-át

258
 § Saját üzletrész alapján gyakorolható jogok
• NEM gyakorolhat vele tagsági jogokat
o saját üzletrészt a határozatképesség
megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni
o üzletrész nem szűnik meg, csak a tagsági jogok
gyakorlása szünetel
• NEM illeti meg osztalék
o saját üzletrészre eső osztalékot a tagok között fel
kell osztani a törzsbetétek arányában
§ 1 éves korlát
• az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a társaság
KÖTELES a vásárlástól számított 1 éven belül →
o elidegeníteni, vagy
o térítés nélkül átadni, vagy
§ tagoknak a törzsbetétjeik arányában
o törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonni
• Rt. működésével kapcsolatos szabályok
o I. Részvényes javára történő kifizetések
§ A társaság fennállása során a társaság saját tőkéjéből a
részvényes javára, a részvényesi jogviszonyra tekintettel
kifizetés →
• kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben, ÉS
• csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített
szabad eredménytartalékból történhet.
o kivéve az alaptőke-leszállítás esetét
§ Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, ami a kifizetési
szabályoktól a részvényes javára eltér!!!
• akkor is alkalmazni kell, ha a részvényes nem a
részvényesi jogviszonyra tekintettel részesül
kifizetésben
§ Nem kerülhet sor kifizetésre, vagy ha sor került rá, akkor
visszafizetendő →
• ha a társaság saját tőkéje nem éri el, vagy a kifizetés
következtében nem érné el a társaság alaptőkéjét,
ILLETVE
• ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét
§ Kifizetések jogszerűségének vizsgálata (hitelezővédelem)
• ennek céljából a kifizetéstől számított 1 éves
JOGVESZTŐ határidőn belül a nyilvántartó bíróságtól
könyvvizsgáló kirendelését kérhetik a következők →
o olyan hitelező, akinek a kifizetés időpontjában
még nem esedékes követelése eléri az alaptőke
10%-át
o Zrt. esetén a szavazatok legalább 5%-ával
rendelkező részvényesek
o Nyrt. esetén a szavazatok legalább 1%-ával
rendelkező részvényesek
§ OSZTALÉK
• Fogalma
o = A részvénytársaságnak

259
 o a felosztható, és
o a közgyűlés által felosztani rendelt
o eredményéből
o a részvényest
o részvénye névértékével arányos
o osztalék illeti meg.
• Osztalékfizetésre jogosult
o az a részvényes, aki az osztalékfizetésről szóló
döntés meghozatalakor a részvénykönyvben
szerepel
• Osztalékfizetés mértéke
o névértékkel arányos
§ tehát a már teljesített vagyoni
hozzájárulás arányában illeti meg a
részvényest
§ NEM a kibocsátási, és NEM a piaci érték
arányában!!!
• Döntés az osztalékfizetésről
o közgyűlés a beszámoló elfogadásával
egyidejűleg dönt róla
• Osztalékelőleg
o A közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása
alapján az igazgatóság két, egymást követő
beszámoló elfogadása közötti időszakban
osztalékelőlegről határozhat, HA →
§ a közbenső mérleg alapján
megállapítható, hogy a társaság
rendelkezik az osztalékfizetéshez
szükséges fedezettel (hitelezővédelem),
ÉS
§ a kifizetés nem haladja meg a közbenső
mérlegben kimutatott adózott
eredménnyel kiegészített szabad
eredménytartalék összegét, ÉS
§ a kifizetés következtében a helyesbített
saját tőke nem csökken az alaptőke
összege alá.
o Osztalékelőleg fizetésére az igazgató tesz
javaslatot
§ ha FEB működik, akkor az ő jóváhagyása
is szükséges
o Visszafizetendő, ha a kifizetést követő
beszámolóból megállapítható, hogy
osztalékfizetésre nincs/nem lett volna lehetőség
o II. Saját részvény megszerzése
§ Részvénytársaság az alaptőke 25%-át meg nem haladó
mértékben megszerezhet saját részvényeket →
• szerzési mértékbe beleszámítandó
o közvetlen vagy közvetett befolyás alatt álló jogi
személyek részvényei

260
 o azok részvények, amiket a tulajdonosok a
társaság javára szereztek meg/tartanak maguknál
o azokat a saját részvényeket, amiket a társaság
követelés biztosítékául fogad el
§ ezek a rendelkezések bankokra és
hitelintézetekre nem vonatkoznak!!!
• nem szerezhet saját részvényt
o alapítás során
o alaptőke felemelése során
• ellenérték fejében való szerzés
o csak az osztalékként kifizethető vagyona terhére
szerezheti meg
• ellenérték fejében sem szerezheti meg
o ha osztalék fizetésére sem jogosult
• megszerezhető részvények köre
o csak azokat a részvényeket szerezheti meg, amik
esetén a névértéket vagy ha a névérték és a
kibocsátási érték eltér, akkor a kibocsátási
értéket teljesen befizették
§ Megszerzés feltétele, hogy a közgyűlés előzetesen
felhatalmazza az igazgatóságot saját részvény megszerzésére
(18 hónapra szól)
• kivéve →
o közvetlenül fenyegető súlyos károsodás
elkerülése érdekében
§ nem minősül ilyennek az Nyrt.
részvényeinek felvásárlására irányuló
nyilvános vételi ajánlat
o követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás
során
o átalakulás során
§ Saját részvény alapján gyakorolható jogok
• NEM lehet vele részvényesi jogokat gyakorolni
o határozatképesség megállapításánál figyelmen
kívül kell hagyni
• NEM illeti meg osztalék utána a társaságot
o tagok között a részvényeik névértékének
arányában fel kell osztani a saját részvényre eső
osztalékot
§ Ha a társaság jogsértéssel szerez saját részvényt
• köteles az így szerzett saját részvényt, vagy ha ezek
mennyisége nem állapítható meg, akkor valamennyi
saját részvényt a megszerzéstől számított 1 éven belül
→
o elidegeníteni, vagy
o az alaptőke leszállításával bevonni
8) Gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos hitelezővédelmi
szabályok
• Jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános szabályai
o Jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha →

261
 § határozott időre jött létre és az eltelt
§ megszűnése feltétel bekövetkezéséhez kötött és az
bekövetkezett
§ tagok/alapítók legalább 3/4-es szótöbbséggel kimondják a
megszűnést
§ arra jogosult szerv megszünteti
• mindegyik esetben feltétel, hogy a bíróság törölje a
nyilvántartásból
o Hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon →
§ likvidációs hányad a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi
személy esetén az alapítókat illeti
• olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a
jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesített
o Helytállás a ki nem elégített tartozásokért
§ volt tagok és alapítók a megszűnt jogi személy tartozásaiért a
felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek
helytállni
• Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének szabályai
o Általános szabályok
§ jogi személyek jogutód nélküli megszűnésének szabályai
o Speciális szabályok
§ tagi helytállási kötelezettség
• megszűnő társaságot terhelő kötelezettségből származó
követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől
számított 5 éves JOGVESZTŐ határidőn belül
érvényesíthető a volt tagokkal szemben
• ha a tag helytállási kötelezettsége korlátlan volt →
o felelőssége 3. személyekkel szemben
§ társaság tartozásaiért való felelőssége
korlátlan!!!, és a többi korlátlan
helytállásra köteles taggal egyetemleges
o felelőssége a többi taggal szemben
§ egymás közti viszonyaikban a tartozást a
felosztott vagyonból való részesedésük
arányában viselik!!!
o Még speciálisabb szabályok
§ Kft. esetén
• hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a
törzsbetétek arányában osztják fel
• ha a végelszámoláskor/felszámoláskor a társaság
törzstőkéje még nem került teljes egészében befizetésre
o ilyenkor a végelszámoló/felszámoló a hiányzó
összeg befizetését azonnal esedékessé teszi és
követeli a tagoktól, ha a tartozások
kiegyenlítéséhez szükséges
§ Rt. esetén
• hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a
részvények névértéke arányában osztják fel
• ha a végelszámoláskor/felszámoláskor a társaság
alaptőkéjét még nem került teljes egészében befizetésre

262
 o ilyenkor a végelszámoló/felszámoló a hiányzó
összeg befizetését azonnal esedékessé teszi és
követeli a részvényesektől, ha a tartozások
kiegyenlítéséhez szükséges
9) Gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnésével kapcsolatos hitelezővédelmi
szabályok
• Hitelező biztosíték az átalakulásnál
o Átalakulási terv elfogadását követően az átalakulásról 2X kell
közleményt közzétenni→ (hitelezővédelem)
§ az a hitelező, akinek a követelése a közlemény közzététele előtt
keletkezett, a közzétételtől számított 30 napos JOGVESZTŐ
határidőn belül megfelelő biztosítékot követelhet, HA az
átalakulás a követelésének kielégítését veszélyezteti
• ennek az a következménye, hogy az átalakuló jogi
személy mindaddig nem törölhető a nyilvántartásból,
amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott!!!
• Kkt. és Bt. közötti átalakulás
o Nem kell rá alkalmazni a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó
szabályokat
§ csak a társasági szerződés módosításával történik
o Ha az átalakulás során a közkereseti társaság tagja a betéti társaság
kültagjává válik→ akkor az átalakulástól számított 5 éves
JOGVESZTŐ határidőn belül korlátlanul áll helyt az átalakulás előtt
keletkezett társasági kötelezettségekért
§ Ha a tagok egy része nem kíván átalakulni → el kell számolni
velük
• Tagi helytállási kötelezettség változása Bt.-n belül
o Ha a beltag kültaggá válik → akkor a kültaggá válástól számított 5 éves
JOGVESZTŐ határidőn belül a beltagként felel a kültaggá válás előtt
keletkezett társasági kötelezettségekért
o Ha kültag válik beltaggá → úgy felel, mintha új tag lépne be
10) Egyéb speciális hitelezővédelmi szabályok
• Befolyásszerzés szabályai
o Befolyásszerzés fogalma
§ Ha a Kft. vagy a Zrt. tagja közvetlenül, vagy közvetve a
szavazatok legalább 3/4-ével rendelkezik → akkor minősített
többséggel rendelkező tagnak minősül, és többletkötelezettségei
vannak
o Többletkötelezettségek
§ → megszerzéstől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a
minősített többség megszerzését a nyilvántartó bíróságnak
§ kisebbségvédelmi többletkötelezettség
• minősített többség megszerzésének közzétételétől
számított 60 napos JOGVESZTŐ határidőn belül
bármely tag kérheti, hogy a minősített többséggel
rendelkező vegye meg a részesedését
o alapvetően piaci értéken kell megvennie
o de legalább a társaság saját tőkéjéből a
felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelő
értéken kell megvennie

263
 § pl. 10 millió a saját tőke és annak 10%-át
teszi ki, akkor 1 milliót ki kell érte fizetni
§ hitelezővédelmi többletkötelezettség
• jogutód nélküli megszűnés esetén a ki nem elégített
hitelezői követelésekért a minősített többséggel
rendelkezett tag köteles helytállni
o feltéve, hogy a megszűnésre az ő hiányos
üzletpolitikája miatt került sor
• Vállalatcsoport speciális szabályai
o Elismert vállalatcsoport fogalma
§ = összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett,
legalább 1 uralkodó tag és legalább 3, az uralkodó tag által
ellenőrzött tag által kötött uralmi szerződésben meghatározott,
egységes üzletpolitikán alapuló együttműködés
§ tagja lehet → Rt. Kft., egyesülés, szövetkezet
§ több uralkodó tag esetén az egymás közti szerződésük határozza
meg, hogy melyikük gyakorolja az uralkodó tag jogait
o Hitelezővédelmi szabály
§ az ellenőrzött tag felszámolása esetén a ki nem elégített
hitelezői követelésekért az uralkodó tag köteles helytállni
• mentesül a helytállási kötelezettség alól, ha bizonyítja,
hogy a fizetésképtelenség nem az egységes üzletpolitika
miatt következett be
• Alaptőke leszállításával szembeni védelem
o Biztosíték a hitelezők számára
§ törzstőke (alaptőke) leszállításáról szóló hirdetmény 1.
közzétételét megelőzően keletkezett követelés jogosultja
megfelelő biztosítékot igényelhet a társaságtól
• kivéve, ha →
o 1. már rendelkezik a leszállításhoz kapcsolódó
kockázattal arányos biztosítékkal
o 2. leszállítás utáni pénzügyi/vagyoni helyzetére
figyelemmel indokolatlan
o 3. leszállítás a törzstőkén (alaptőkén) felüli
lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás
céljából történik, és a leszállításról hozott
határozatot megelőző 5 évben a társaság nem
hajtott végre tartalékképzési céllal leszállítást
§ törzstőke (alaptőke) terhére képzett
tartalék nem haladhatja meg a törzstőke
10%-át
§ így képzett tartalék csak
veszteségrendezésre/ törzstőke (alaptőke)
későbbi felemelésre fordítható!!!
§ tilos belőle a tagok javára kifizetést
teljesíteni!!!
o 4. törzstőke (alaptőke) leszállítása kötelező
§ biztosíték a hirdetmény 2. közzétételétől számított 30 napos
JOGVESZTŐ határidőn belül igényelhető!!!

264
 § igénylésre nyitvaálló határidő lejártától számított 8 napon belül
a társaság köteles →
• megfelelő biztosítékot nyújtani, vagy
• az elutasításról szóló indokolt határozatot a hitelezőnek
megküldeni
§ felülvizsgálat
• elutasító/nem megfelelő biztosítékot nyújtó határozat
felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől
számított 8 napos JOGVESZTŐ határidőn belül kérheti
a nyilvántartó bíróságtól!!!
§ leszállítás mindaddig nem jegyezhető be a nyilvántartásba +
társasági szerződés (alapszabály) sem módosítható, amíg →
• az arra jogosult hitelező nem kap megfelelő biztosítékot,
vagy
• a hitelező kérelmét elutasító bírósági határozat jogerőre
nem emelkedett

C12. A gazdasági társaságok vagyonára vonatkozó szabályok. A törzstőke

és az alaptőke védelme.

1) Útmutató a tétel tanulásához

• A C tételsor legvégén érdemes tanulni, a hitelezővédelmes tétel előtt!!!
2) Gazdasági társaságok vagyonára vonatkozó szabályok
• Vagyonra vonatkozó közös szabályok
o Tagok az alapításkor vagy a tagsági jogok keletkezésének más esetében
(pl. öröklés) vissza nem követelhető vagyoni hozzájárulás teljesítésére
kötelesek
§ pénzbeli vagyoni hozzájárulás (pl. pénzbetét)
§ nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport)
o Apportként átruházható
§ dolog tulajdonjoga
• csak, ha forgalomképes
§ vagyoni értékű jog
§ követelés, ha az adós elismerte, vagy jogerős bírósági
határozaton alapul
• semmis, ha elérnek
o NEM lehet apport tárgya
§ tag munkavégzésre/személyes közreműködésre/szolgáltatásra
irányuló kötelezettségvállalása
• semmis, ha eltérnek
o HA az apport átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő
okiratban megjelölt értéket →
§ különbözet megfizetése az átruházástól számított 5 éven belül
követelhető a szolgáltatótól
§ azok a tagok, akik valamely tag apportját a tudomásuk ellenére
a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az
ebből eredő károkért a szolgáltatóval egyetemlegesen felelnek a
társasággal szemben
• kontraktuális felelősség szabályai szerint!!!

265
 o HA a tag nem teljesíti határidőben a vagyoni hozzájárulását →
§ ügyvezetés 30 napos póthatáridő tűzésével +
jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a teljesítésre
• ha ennek ellenére sem teljesít, akkor a tagsági
jogviszonya a póthatáridő elteltét követő nappal
megszűnik
§ volt tag a teljesítés elmulasztásával okozott károkért a
kontraktuális felelősség szabályai szerint felel a társasággal
szemben
• semmis, ha ennél enyhébb jogkövetkezményeket írnak
elő!!!
• Vagyonra vonatkozó speciális szabályok
o → teljes egészében benne van az előző tételben, szerintem itt elég a
közös szabályokat elmondani, de célszerű talán a tétel tőkevédelmi
részével kezdeni, és akkor fix lefáradnak és nem kérdeznek rá az összes
vagyoni szabályra XD
o Ide tartozhat→
§ Alapítással kapcsolatos szabályok
• Kft. alapítása
o törzsbetét teljesítése
o apport teljesítése
• Rt. alapítása
o alaptőke
o névértéken aluli kibocsátás
o nyilvántartásba vétel feltételei
§ pénzbeli hozzájárulás
§ apport

§ Működéssel kapcsolatos szabályok

• Kft. működése
o tagok részére történő kifizetések
o saját üzletrész
• Rt. működése
o tagok részére történő kifizetések
o saját részvény
§ Jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos szabályok
• megszűnés általános szabályai
• megszűnés speciális szabályai

3) Alapfogalmak
• Jegyzett tőke
o = a gazdasági társaság alapításához szükséges mértékű tőke
o Ptk. határozza meg a mértékét
o rögzítik a létesítő okiratban
o tulajdonosok bocsátják a társaság rendelkezésére
• Jegyzett tőke megnevezése társasági formánként változó
o Kft. → törzstőke
o Rt. → alaptőke
o Kkt. + Bt. → vagyoni betét
4) Törzstőke védelme

266
• Törzsbetét + Törzstőke
o Törzsbetét
§ = tag vagyoni hozzájárulása
§ különböző mértékűek lehetnek, de nem lehet kevesebb 100 ezer
forintnál
§ egy tagnak több törzsbetéte is lehet!!!
§ ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal
kötelezettséget, akkor a személyeket egyetemlegesen terheli a
törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége
§ törzsbetét teljesítésének formái
• pénzbeli vagyoni hozzájárulás (pénzbetét)
• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport)
o Törzstőke
§ = összes törzsbetét összege
§ nem lehet kevesebb 3 millió forintnál
§ Kft. alapításához szükséges egy kötelező tőkeminimum (3
millió Ft.), de azt nem határozza meg a Ptk., hogy milyen
arányúnak kell lennie a pénzbeli és nem pénzbeli
hozzájárulások egymáshoz viszonyított mértékének
• Törzstőke leszállítása
o Leszállítás jellemzése
§ a társaság elkülönült helytállási kötelezettségére tekintettel
minden olyan intézkedés, ami a törzstőke mértékét csökkenti,
szükségszerűen a hitelezők érdekét is sérti
• mivel a társasági vagyon csökkenésével csökken a
társasággal szembeni követeléseik kielégítésének a
fedezete is
§ leszállítás hatása a törzsbetétekre
• leszállítás összege a tagok törzsbetétjeit a törzsbetétjeik
arányában csökkenti
§ leszállítás a törvényi minimum alá
• CSAK akkor lehet, HA egyidejűleg elhatározott
tőkeemelés is történik, és így végeredményben a
törvényben meghatározott minimális összeget eléri
o Nem kötelező leszállítás
§ célja
• tőkekivonás
• veszteségrendezés
• saját tőke más elemeinek növelése
§ fakultatív leszállításhoz 3/4-es szótöbbség szükséges
§ társasági szerződés csak akkor módosítható, ha nem jelentettek
be hitelezői igényeket, vagy annak eleget tettek
o Kötelező leszállítás
§ döntési határidő
• kötelező leszállítás okának bekövetkeztéről való
tudomásszerzéstől számított 30 nap
§ döntéshez szükséges többség
• taggyűlés 3/4-es szótöbbséggel határoz
§ kötelező leszállítás okai

267
 • üzletrész bevonása
o legfőbb szerv döntése szükséges az üzletrész
bevonásához
o következménye →
§ üzletrészben foglalt tagsági jogok és
kötelezettségek összessége, illetve az
üzletrész jogosultjának tagsági
jogviszonya megszűnik
§ üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét
összegével a törzstőkét le kell
szállítani!!!
• saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére csökkent
o ügyvezetőnek kötelező késedelem nélkül
összehívnia a taggyűlést/ülés tartása nélküli
döntéshozatalt kezdeményezni a szükséges
intézkedések megtétele céljából
§ HA 3 hónap múlva is fennáll ez a
helyzet, akkor kötelezően le kell
szállítani a törzstőkét!!!
o Törzstőke leszállításáról hozott határozat
§ tartalma
• leszállított törzstőke nagysága
• tagok törzsbetétjeinek a leszállítás utáni mértéke
• törzstőke-leszállítás indoka
§ közzététele
• ügyvezető a törzstőke leszállításáról szóló határozat
meghozatalát követő 30 napon belül KÖTELES azt a
nyilvántartó bíróságnak bejelenteni + intézkedni a
döntés 2 alkalommal történő hirdetményi
közzétételéről!!!
o 2 közzététel között legalább 30 napnak el kell
telnie
• hirdetmény tartalmazza!!!
o döntés tartalmát
o társaság hitelezőinek szóló, a hitelezők biztosíték
iránti igényének bejelentésére vonatkozó
felhívást!!!
• ismert hitelezők
o nekik a társaság az 1. közlemény közzétételével
egyidejűleg köteles a hirdetménnyel azonos
tartalmú közvetlen értesítést küldeni
o Biztosíték a hitelezők számára
§ törzstőke leszállításáról szóló hirdetmény 1. közzétételét
megelőzően keletkezett követelés jogosultja megfelelő
biztosítékot igényelhet a társaságtól
• kivéve, ha →
o 1. már rendelkezik a leszállításhoz kapcsolódó
kockázattal arányos biztosítékkal
o 2. leszállítás utáni pénzügyi/vagyoni helyzetére
figyelemmel indokolatlan

268
 o 3. leszállítás a törzstőkén felüli lekötött tartalék
javára történő átcsoportosítás céljából történik,
és a leszállításról hozott határozatot megelőző 5
évben a társaság nem hajtott végre
tartalékképzési céllal leszállítást
§ törzstőke terhére képzett tartalék nem
haladhatja meg a törzstőke 10%-át
§ így képzett tartalék csak
veszteségrendezésre/ törzstőke későbbi
felemelésre fordítható!!!
§ tilos belőle a tagok javára kifizetést
teljesíteni!!!
o 4. törzstőke leszállítása kötelező
§ biztosíték a hirdetmény 2. közzétételétől számított 30 napos
JOGVESZTŐ határidőn belül igényelhető!!!
§ igénylésre nyitvaálló határidő lejártától számított 8 napon belül
a társaság köteles →
• megfelelő biztosítékot nyújtani, vagy
• az elutasításról szóló indokolt határozatot a hitelezőnek
megküldeni
§ felülvizsgálat
• elutasító/nem megfelelő biztosítékot nyújtó határozat
felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől
számított 8 napos JOGVESZTŐ határidőn belül kérheti
a nyilvántartó bíróságtól!!!
§ leszállítás mindaddig nem jegyezhető be a nyilvántartásba +
társasági szerződés sem módosítható, amíg →
• az arra jogosult hitelező nem kap megfelelő biztosítékot,
vagy
• a hitelező kérelmét elutasító bírósági határozat jogerőre
nem emelkedett
o Leszállítás meghiúsulása
§ meghiúsul, ha a társaság határidőn belül nem nyújt megfelelő
biztosítékot az arra jogosult hitelezőnek
§ meghiúsulást be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak
o Kötelező leszállítás meghiúsulásának következménye
§ ha a kötelező leszállítást nem lehet végrehajtani ÉS a
meghiúsulástól számított 30 napon belül a társaság nem szünteti
meg a kötelező leszállítás okát, akkor határozni kell →
• átalakulásról
• egyesülésről
• szétválásról
• jogutód nélküli megszűnésről
o Kifizetések
§ sikeres leszállítás eredményeként csak akkor lehet a tagoknak
kifizetést teljesíteni, amikor a bíróság a leszállítást már
bejegyezte
• Törzstőke felemelése
o Felemelés jellemzése

269
 § előnyös a hitelezők számára, hiszen nő a társasággal szembeni
követeléseik kielégítési alapja
o 2 módja van
§ felemelés új törzsbetétek teljesítésével
§ felemelés a társaság törzstőkén felüli vagyonából
• törzstőkén felüli vagyon a társaság minden olyan
vagyona, ami meghaladja a teljesített törzsbetétek
összegét
o 1. Felemelés új törzsbetétek teljesítésével
§ mikor kerülhet rá sor?
• ha az összes tag teljes egészében szolgáltatta a
törzsbetétjét
§ döntéshez szükséges többség
• 3/4-es szótöbbséggel dönt a taggyűlés
§ határozat tartalma
• tőkeemelés mértéke
• teljesítendő törzsbetétek összetétele/értéke
• törzsbetétek teljesítési idejét
• apport esetén tárgya/értéke
• pénzbetétek teljesítésre jogosult személyeket
§ apport vonatkozó szabályok kiegészítő jellegű alkalmazása
• törzstőke törzsbetétekkel való felemelése során a
törzsbetétek teljesítésének
módjára/esedékességére/késedelem
jogkövetkezményeire az apport (alapításkori)
szolgáltatásának szabályait kell alkalmazni
§ tagok elsőbbségi joga
• tagoknak a tőkeemelés elhatározásától számított 15
napon belül elsőbbségi jogok van arra, hogy a
tőkeemelésben részt vegyenek
o (pl. ne külső személy teljesítsen, hanem a Kft.
egyik tagja)
o törzsbetétek arányához igazodik az elsőbbségi
jog
• ha 15 napon belül nem élnek vele, akkor a taggyűlés
jelöli ki, hogy ki lesz jogosult új törzsbetétet szolgáltatni
a társaság részére
§ sikeres tőkeemelés
• ha az arra jogosultak a tőkeemelési határoz szerinti
mértékű és összetételű törzsbetétet teljesítettek, akkor a
felemelt tőkének megfelelően módosítani kell a társasági
szerződést
o új tagoknak nyilatkozni kell arról, hogy a
társasági szerződést magukra nézve kötelezőnek
ismerik el
o 2. Felemelés a törzstőkén felüli vagyonból
§ mikor kerülhet rá sor?
• akkor, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a
társaság saját tőkéjét, ÉS a társaságnak a beszámoló

270
 szerint van olyan törzstőkén felüli vagyona, ami
tőkeemelésre fordítható
o pl. lekötött tartalék fordítható erre
§ igazolni kell a fedezetét
• törzstőkeemelés fedezetét a társaság köteles igazolni 6
hónapnál nem régebbi beszámolóval/közbenső
mérleggel
§ döntéshez szükséges többség
• 3/4-es szótöbbség
§ hatása a törzsbetétekre
• törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés a tagok
törzsbetétjeit a korábbi törzsbetétek arányában növeli
5) Alaptőke védelme
• Mi az Alaptőke?
o Fogalma
§ = az összes részvény névértékének összege
• ez a fogalom azt is magában hordozza, hogy
amennyiben a részvényt névértéken felül bocsátják ki,
akkor a társaság vagyona kettéválik
o névérték erejéig → alaptőke
o névérték és kibocsátási érték különbsége →
alaptőkén felüli vagyon
o Zrt. alaptőkéje →
§ nem lehet kevesebb 5 millió forintnál
o Nyrt. alaptőkéje →
§ nem lehet kevesebb 20 millió forintnál
• Alaptőke leszállítása
o Leszállítás jellemzése
§ a társaság elkülönült helytállási kötelezettségére tekintettel
minden olyan intézkedés, ami az alaptőke mértékét csökkenti,
szükségszerűen a hitelezők érdekét is sérti
• mivel a társasági vagyon csökkenésével csökken a
társasággal szembeni követeléseik kielégítésének a
fedezete is
§ leszállítás a törvényi minimum alá
• CSAK akkor lehet, HA egyidejűleg elhatározott
tőkeemelés is történik, és így végeredményben a
törvényben meghatározott minimális összeget eléri
§ leszállítás módja
• részvények darabszámának csökkentésével
• részvények névértékének csökkentésével
• darabszám és névérték csökkentésével egyszerre
• + elsőként a saját részvényeket kell bevonni
o Nem kötelező leszállítás
§ célja
• tőkekivonás
• veszteségrendezés
• saját tőke más elemeinek növelése
§ közgyűlés 3/4-es szótöbbsége kell hozzá

271
 § érvényesség feltétele
• leszállítással érintett részvényfajta/részvényosztály
részvényeseinek hozzájárulása
• ilyenkor a részvényhez fűződő szavazati jog nem
zárható ki/nem korlátozható
o Kötelező leszállítás
§ döntési határidő
• közgyűlés az erre okot adó körülménytől számított 60
napon belül köteles dönteni
§ döntéshez szükséges többség
• 3/4-es szótöbbség
§ ha a minimális összeg alá kellene leszállítani
• részvényeseknek 3 hónapon belül pótolnia kell a
hiányzó alaptőkét, ha ez nem sikerül, akkor a közgyűlés
köteles dönteni →
o átalakulásról
o egyesülésről
o szétválásról
o jogutód nélküli megszűnésről
§ kötelező leszállítás okai
• saját részvény bevonása
o pl., ha jogsértéssel szerezte meg, akkor a
megszerzéstől számított 1 éven belül be kell
vonnia, és ilyenkor kötelezően le kell szállítani
az alaptőkét is
• saját tőke veszteség folytán az alaptőke 2/3-ára csökkent
o igazgatótanácsnak kötelező 8 napon belül
összehívnia a közgyűlést, vagy ülést tartása
nélküli döntéshozatalt kezdeményezni a
szükséges intézkedések megtétele céljából a FEB
értesítése mellett, ha →
§ a saját tőke veszteség folytán az alaptőke
2/3-ára csökkent
• HA ez a körülmény 3 hónap
múlva is fennáll, akkor le kell
szállítani
o Alaptőke leszállításáról hozott határozat
§ tartalma
• tőkekivonás/veszteségrendezés/saját tőke más elemeinek
növelése céljából történik
• leszállítás összegét
• leszállítással érintett részvényeket
• leszállítás végrehajtásának módját
§ közzététele
• igazgatóság az alaptőke leszállításáról szóló határozat
meghozatalát követő 30 napon belül KÖTELES
intézkedni a döntés 2 alkalommal történő hirdetményi
közzétételéről!!!

272
 o 2 közzététel között legalább 30 napnak el kell
telnie
• hirdetmény tartalmazza!!!
o döntés tartalmát
o társaság hitelezőinek szóló, a hitelezők biztosíték
iránti igényének bejelentésére vonatkozó
felhívást!!!
• ismert hitelezők
o nekik a társaság az 1. közlemény közzétételével
egyidejűleg köteles a hirdetménnyel azonos
tartalmú közvetlen értesítést küldeni
o Biztosíték a hitelezők számára
§ alaptőke leszállításáról szóló hirdetmény 1. közzétételét
megelőzően keletkezett követelés jogosultja megfelelő
biztosítékot igényelhet a társaságtól
• kivéve, ha →
o 1. már rendelkezik a leszállításhoz kapcsolódó
kockázattal arányos biztosítékkal
o 2. leszállítás utáni pénzügyi/vagyoni helyzetére
figyelemmel indokolatlan
o 3. leszállítás az alaptőkén felüli lekötött tartalék
javára történő átcsoportosítás céljából történik,
és a leszállításról hozott határozatot megelőző 5
évben a társaság nem hajtott végre
tartalékképzési céllal leszállítást
§ alaptőke terhére képzett tartalék nem
haladhatja meg a törzstőke 10%-át
§ így képzett tartalék csak
veszteségrendezésre/ alaptőke későbbi
felemelésre fordítható!!!
§ tilos belőle a tagok javára kifizetést
teljesíteni!!!
o 4. alaptőke leszállítása kötelező
§ biztosíték a hirdetmény 2. közzétételétől számított 30 napos
JOGVESZTŐ határidőn belül igényelhető!!!
§ igénylésre nyitvaálló határidő lejártától számított 8 napon belül
a társaság köteles →
• megfelelő biztosítékot nyújtani, vagy
• az elutasításról szóló indokolt határozatot a hitelezőnek
megküldeni
§ felülvizsgálat
• elutasító/nem megfelelő biztosítékot nyújtó határozat
felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől
számított 8 napos JOGVESZTŐ határidőn belül kérheti
a nyilvántartó bíróságtól!!!
§ leszállítás mindaddig nem jegyezhető be a nyilvántartásba +
társasági szerződés sem módosítható, amíg →
• az arra jogosult hitelező nem kap megfelelő biztosítékot,
vagy

273
 • a hitelező kérelmét elutasító bírósági határozat jogerőre
nem emelkedett
o Leszállítás meghiúsulása
§ meghiúsul, ha a társaság határidőn belül nem nyújt megfelelő
biztosítékot az arra jogosult hitelezőnek
§ meghiúsulást be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak
o Kötelező leszállítás meghiúsulásának következménye
§ ha a kötelező leszállítást nem lehet végrehajtani ÉS a
meghiúsulástól számított 90 napon belül a társaság nem szünteti
meg a kötelező leszállítás okát, akkor határozni kell →
• átalakulásról
• egyesülésről
• szétválásról
• jogutód nélküli megszűnésről
o Kifizetések
§ sikeres leszállítás eredményeként csak akkor lehet a
részvényeseknek kifizetést teljesíteni, amikor a bíróság a
leszállítást már bejegyezte
• + részvény ellenében teljesítendő pénzbeli vagyoni
hozzájárulás/apport teljesítését is csak innentől lehet
elengedni
o + Leszállítás nyomdai úton előállított részvények esetén
§ darabszám csökkentése
• bevonással történik
§ névérték csökkentése
• alacsonyabb névértékű új részvényekre történő
kicseréléssel
• korábbi részvény névértékének felülbélyegzésével
§ igazgatóság 60 napon belül felhívja az érintett részvényeseket,
hogy
• adják át a részvényeket
bevonásra/kicserélésre/felülbélyegzésre
§ ha nem adják át őket akkor érvénytelenítik
§ új/kicserélt/felülbélyegzett részvényeket ki kell adni
• ezeknek a részvényes a tulajdonosa
• nem évül el a részvényes igénye
o + Leszállítás dematerializált részvények esetén
§ leszállítás bejegyzésétől számított 15 napon belül központi
értéktár/ értékpapír-számlavezető intézkedik az ügyben
6) Alaptőke felemelése
• Felemelés jellemzése
o Előnyös a hitelezők számára, mert nő a társasággal szembeni
követelésük kielégítési alapja
• Részvényesek hozzájárulása
o Szükséges, hogy az érintett részvényfajták/részvényosztályok
részvényesei hozzájáruljanak
§ e körben szavazati jogok nem zárható ki/nem korlátozható
• Igazgatótanács felhatalmazása
o Közgyűlés felhatalmazhatja az igazgatótanácsot alaptőke-emelésre

274
 o Felhatalmazás korlátai
§ tőkeemelés legmagasabb összege meg van határozva
§ felhatalmazás időtartama maximum 5 évre szólhat
• Alaptőke-emelés módjai
o Új részvények forgalomba hozatalával
o Alaptőkén felüli vagyonból
o Dolgozói részvények forgalomba hozatalával
o Átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával
§ egyidejűleg akár több módon is történhet
• 1. Új részvények forgalomba hozatalával
o Előfeltétele
§ csak akkor lehet ilyen módon felemelni, ha a korábban
forgalomba hozott összes részvény névértékét/kibocsátási
értékét befizették + apportot teljes mértékben szolgáltatták
o Közgyűlési határozatban meg kell határozni
§ emelés módját
§ emelés összegét/legkisebb tervezett összegét
§ emeléshez kapcsolódó alapszabály-módosítás tervezetét
§ apport tárgyát/értékét
§ részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalás
határidejét
o Elsőbbségi jogok gyakorlása
§ részvényeseknek, illetve az átváltoztatható és jegyzési jogot
biztosító kötvénytulajdonosoknak elsőbbségi jogok van arra,
hogy a tőkeemelésben részt vegyenek
• elhatározástól számított 15 napon belül élhetnek vele
• 2. Alaptőkén felüli vagyonból
o Mikor kerülhet rá sor?
§ ha a felemelt alaptőke nem haladja meg a saját tőke értékét, ÉS
a beszámoló alapján a társaság rendelkezik olyan alaptőkén
felüli vagyonnal, ami tőkeemelésre fordítható
o Hogyan történik?
§ új részvényeket állítanak elő
§ korábbiakat kicserélik
§ korábbiakat felülbélyegzik
o Tőkeemelés hatása a részvények névértékére
§ felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a részvényeseket
részvényeik névértékének arányában illeti meg
• ellenérték nélkül!!!
• 3. Dolgozói részvény forgalomba hozatalával
o Alaptőkén felüli vagyon terhére történő emelés szabályait kell rá
alkalmazni
§ mivel dolgozói részvény kibocsátása esetén a részvénytársaság
fedezi a részvények ellenértékét
• 4. Átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával
o Kapcsolódó fogalmak
§ jegyzési jogot biztosító kötvény
• = alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő
felemelése esetén a tulajdonosának másokat megelőző

275
 jogosultságot biztosít az új részvények
átvételére/jegyzésére
§ átváltoztatható kötvény
• = tulajdonosa egyoldalú akaratnyilvánítással kérheti a
kötvény részvénnyé alakítását
§ átváltozó kötvény
• = előre meghatározott, objektív ok alapján alakul át
részvénnyé
o Feltételes alaptőke-emelés
§ amikor a részvénytársaság átváltozó vagy átváltoztatható
kötvényeket hoz forgalomba, akkor egyidejűleg rendelkeznie
kell feltételes alaptőke-emelésről is
• ennek az az oka, hogy amennyiben részvénnyé
alakulnak/alakítják őket, akkor névértékükkel emelkedik
az alaptőke is
• eredményes kötvénykibocsátás esetén tehát az
alapszabályt is módosítani kell 60 napon belül

o Korlátozás
§ átváltozó/átváltoztatható kötvények névértékének összege nem
haladhatja meg az alaptőke felét!!!

C13. Kisebbségvédelem a társasági jogban.

1) Kisebbségvédelem funkciója
• A gazdasági társaságok tagjainak a döntéshozatala a többségi elv alapján
történik
o Határozathozatal szavazással történik →
§ határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok
többségével
• A többségi döntéshozatalból eredő kiszolgáltatott helyzetet a társasági jog
kiegyensúlyozottabbá teszi azzal, hogy sajátos jogokat biztosít a tagok
meghatározott kisebbségi csoportjának
o Csoportjog sajátosságai →
§ gyakorlásának nem előfeltétele a jogsértés
§ akár egy tag is gyakorolhatja, ha megvan a szükséges
szavazatszáma
§ NEM összekeverendő az egyéni tagsági jogokkal
• ezek gyakorlásának előfeltétele a jogsértés
• A védelmet az alapozza meg, hogy a kisebbség tagjai is a társaság számára
szükséges tőkét szolgáltatnak a társaságnak
o A tőke szolgáltatása csak akkor várható el, ha a kisebbségi pozícióból
eredő fokozott kockázat bizonyos mértékig kiegyenlítésre kerül
o DE a garanciák ellenére továbbra is a többség akarata érvényesül!!!
§ kisebbségvédelmi szabályoknak nem az a célja, hogy a
kisebbség akarata érvényesüljön, hanem az, hogy beleszólást
biztosítson számukra a döntéshozatalba
• Az eltérő szabályozás tilalma

276
 o Ptk. szerint SEMMIS a létesítő okirat olyan rendelkezése, ami a
kisebbségvédelmi fejezetben foglalat rendelkezésektől a kisebbség
HÁTRÁNYÁRA tér el!!!
2) Legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése
• A legfőbb szerv ülésének összehívását vagy ülés tartása nélküli
döntéshozatalát→ a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tag/tagok az ok
és a cél megjelölésével BÁRMIKOR kérhetik
o HA az ügyvezetés →
§ a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül nem
intézkedik a legfőbb szerv ülésének (lehető legkorábbi)
összehívásáról/nem kezdeményez ülés tartása nélküli
döntéshozatalt, akkor →
• az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság
összehívja az ülést VAGY feljogosítja az
indítványozókat az ülés összehívására/ülés tartása
nélküli döntéshozatal lebonyolítására
• Költségek
o Előlegezés
§ indítványozók előlegezik
o Viselés
§ legfőbb szerv dönti el, hogy az indítványozók vagy a társaság
viseli
3) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése
• Ha a legfőbb szerv elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az
indítványt, ami szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó 2 évben az
ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos gazdasági
eseményt/kötelezettségvállalást egyedi könyvvizsgáló vizsgálja meg, akkor →
o a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tag/tagok kérelmére a
legfőbb szerv ülésétől számított 30 napos JOGVESZTŐ határidőn belül
→ a nyilvántartó bíróság a társaság költségére KÖTELES elrendelni a
könyvvizsgálatot ÉS könyvvizsgálót kijelölni
• Visszaélés a kisebbségi jogokkal
o Nyilvántartó bíróság megtagadhatja a kérelem teljesítését, ha a tagok
visszaélnek a kisebbségi joggyakorlással
• Független könyvvizsgáló
o Vizsgálattal a társaság könyvvizsgálója nem bízható meg
• Vizsgálat költségei
o Előlegezés
§ indítványozók előlegezik
o Viselés
§ társaság viseli, kivéve ha az indítványozók nyilvánvalóan
alaptalanul kezdeményezték
4) Igényérvényesítés kezdeményezése
• Ha a legfőbb szerv elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az
indítványt, hogy a társaság követelését érvényesítsék a tag/vezető
tisztségviselő/felügyelőbizottsági tag/könyvvizsgáló ellen, akkor →
o a követelést a szavazati jogok 5%-ával rendelkező tagok a legfőbb
szerv ülésétől számított 30 napos JOGVESZTŐ határidőn belül → a
társaság javára maguk is érvényesíthetik
5) Egyes speciális kisebbségvédelmi szabályok

277
• Részvénytársaság speciális szabályai
o Nyíltkörű részvénytársaság (Nyrt.) esetén →
§ Kisebbségi joggyakorláshoz szükséges szavazat
• a kisebbségi jogok gyakorlására a szavazatok legalább
1%-ával rendelkező részvényes/részvényesek jogosultak
§ Napirend kiegészítéséhez való jog
• ha a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező
részvényes/részvényesek a napirend kiegészítésére
javaslatot tesznek, akkor a megjelölt kérdés napirendre
tűzöttnek tekintendő, HA a javaslatot a közgyűlés
összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől
számított 8 napon belül közlik az igazgatósággal
o Zártkörű részvénytársaság (Zrt.) esetén →
§ Napirend kiegészítéséhez való jog
• ha a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező
részvényes/részvényesek a napirend kiegészítésére a
részletezettség szabályainak megfelelő javaslatot
tesznek, a megjelöl kérdés napirendre tűzöttnek
tekintendő, HA a javaslatot a közgyűlési meghívó
kézhezvételétől számított 8 napon belül közlik a
részvényesekkel + az igazgatósággal
§ Felügyelőbizottság létrehozása
• ha a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező
részvényesek kérik, akkor kötelező FEB-et létrehozni
• SEMMIS az olyan alapszabályi rendelkezés, ami ettől
eltér!!!
o Kifizetés jogszerűségének vizsgálata
§ Kifizetés jogszerűségének a vizsgálata céljából a kifizetéstől
számított 1 éves JOGVESZTŐ határidőn belül a nyilvántartó
bíróságtól könyvvizsgáló kirendelését kérhetik a következők →
• olyan hitelező, akinek a kifizetés időpontjában még nem
esedékes követelése eléri az alaptőke 10%-át
• Nyrt. esetén → a szavazatok legalább 1%-ával
rendelkező részvényes/részvényesek
• Zrt. esetén → a szavazatok legalább 5%- ával
rendelkező részvényes/részvényesek
• Befolyásszerzés speciális szabályai
o Befolyásszerzés fogalma
§ Ha a Kft. vagy a Zrt. tagja közvetlenül, vagy közvetve a
szavazatok legalább 3/4-ével rendelkezik → akkor minősített
többséggel rendelkező tagnak minősül, és többletkötelezettségei
vannak
o Többletkötelezettségek
§ → megszerzéstől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a
minősített többség megszerzését a nyilvántartó bíróságnak
§ kisebbségvédelmi többletkötelezettség
• minősített többség megszerzésének közzétételétől
számított 60 napos JOGVESZTŐ határidőn belül
bármely tag kérheti, hogy a minősített többséggel
rendelkező vegye meg a részesedését

278
 o alapvetően piaci értéken kell megvennie
o de legalább a társaság saját tőkéjéből a
felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelő
értéken kell megvennie
§ pl. 10 millió a saját tőke és annak 10%-át
teszi ki, akkor 1 milliót ki kell érte fizetni
§ hitelezővédelmi többletkötelezettség
• jogutód nélküli megszűnés esetén a ki nem elégített
hitelezői követelésekért a minősített többséggel
rendelkezett tag köteles helytállni
o feltéve, hogy a megszűnésre az ő hiányos
üzletpolitikája miatt került sor
• Vállalatcsoport speciális szabályai
o Elismert vállalatcsoport fogalma
§ = összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett,
legalább 1 uralkodó tag és legalább 3, az uralkodó tag által
ellenőrzött tag által kötött uralmi szerződésben meghatározott,
egységes üzletpolitikán alapuló együttműködés
§ tagja lehet → Rt. Kft., egyesülés, szövetkezet
§ több uralkodó tag esetén az egymás közti szerződésük határozza
meg, hogy melyikük gyakorolja az uralkodó tag jogait
o Kisebbségvédelmi szabályok
§ A vállalatcsoportba ellenőrzött tagként belépő jogi személyek
tagjai a vállalatcsoport megalakulásáról szóló közlemény 2.
közzétételét követő 30 napos JOGVESZTŐ határidőn belül
kérhetik → hogy az uralkodó tag vegye meg a részesedésüket
§ Bármely ellenőrzött tagnak a szavazatok legalább 5%-ával
rendelkező tagjai/vezető tisztségviselőjük kezdeményezheti az
uralkodó tag legfőbb szervének összehívását → ha az uralmi
szerződés lényeges vagy ismételt megsértését észlelik
• HA az uralkodó tag ügyvezetése 15 napon belül nem
gondoskodik a legfőbb szerv összehívásáról →
nyilvántartó bíróság összehívja/feljogosítja a
kérelmezőket az összehívásra
o Hitelezővédelmi szabály
§ az ellenőrzött tag felszámolása esetén a ki nem elégített
hitelezői követelésekért az uralkodó tag köteles helytállni
• mentesül a helytállási kötelezettség alól, ha bizonyítja,
hogy a fizetésképtelenség nem az egységes üzletpolitika
miatt következett be

279
 C14. A gazdasági társaságok ügyvezetése és szervezete.

1) A gazdasági társaságok szervezetrendszere

• Kötelezően működő szervek
o Legfőbb szerv
§ = tagok döntéshozó szerve, ami a gazdasági társaság státuszát
érintő stratégiai kérdésekben dönt
o Ügyvezetés
§ = operatív irányítási feladatokat lát el a gazdasági társaság
érdekében, illetve dönt az irányítással kapcsolatos olyan
kérdésekben, ami nem tartozik a legfőbb szerv kizárólagos
feladat- és hatáskörébe
• Nem kötelezően, a tagok döntése alapján működő szervek
o Ellenőrző szervek
§ Felügyelőbizottság (FEB)
• = belső, tulajdonosi ellenőrzést valósít meg
• ellenőrzése bármilyen kérdésre kiterjedhet
• jogszerűségi/célszerűségi/eredményességi szempontokat
is vizsgálhat
§ Állandó könyvvizsgáló
• = külső ellenőrzést valósít meg
• ellenőrzése csak a számviteli szabályoknak való
megfelelésre terjedhet ki
• csak jogszerűségi szempontot vizsgál
• Egyéb társasági szervek
o A létesítő okirat vagy annak felhatalmazása alapján a legfőbb szerv a
Ptk.-ban nem nevesített szervet is létrehozhat
§ DE az ilyen szerv létrehozása a Ptk.-ban nevesített szervek és
tisztségviselők feladat- és hatáskörét nem érintheti
2) Legfőbb szerv
• Elnevezése
o Kkt., Bt., Kft. esetén → taggyűlés
o Rt. esetén → közgyűlés
• Feladat- és hatáskörébe tartozik
o Alapvető üzleti és személyi kérdésekben való döntéshozatal
o Beszámoló jóváhagyása
o Nyereségfelosztásról való döntéshozatal
o Kárigény érvényesítéséről való döntéshozatal
§ taggal, vezető tisztségviselővel, FEB taggal, állandó
könyvvizsgálóval szemben
• Egyszemélyes társaságnál eltérés
o A hatáskör gyakorló az egyedüli tag, illetve alapító
§ ő írásban határoz, ami az ügyvezetéssel való közléssel
hatályosul, tehát értelemszerűen nem kell szavazni stb.
• Részvétel a döntéshozatalban
o Gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy
képviselője útján részt venni a legfőbb szerv tevékenységében
§ egy tag egy képviselőt bízhat meg, de egy képviselő több tagot
is képviselhet

280
 § képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy TBMO-ba
kell foglalni
o Szavazati jog mértéke a vagyoni hozzájárulás mértékéhez igazodik!!!
• Ülés tartásával történő döntéshozatal
o Ülést a vezető tisztségviselő hívja össze meghívó küldésével vagy
közzétételével
§ meghívó tartalma →
• társaság neve/székhelye
• időpont/helyszín
o székhelyen tartandó
• napirendi pontok megjelölése
o olyan részletességgel kell megjelölni, hogy a
szavazásra jogosultak az álláspontjukat ki tudják
alakítani
o Nem nyilvános az ülés
§ de a vezető tisztségviselő + FEB tagok tanácskozási joggal részt
vehetnek
o Nem szabályszerűen összehívott ülés
§ CSAK akkor tartható meg, ha valamennyi részvételre jogosult
jelen van, ÉS egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához
§ A nem szabályszerűen összehívott vagy megtartott ülésen
elfogadott és emiatt érvénytelen határozat → az elfogadásra
visszamenő hatállyal érvényessé válik → HA a határozatot az
ülés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag
érvényesnek ismeri el
o CSAK a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható
határozat
§ kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van ÉS
egyhangúlag hozzájárul a napirenden nem szereplő kérdés
megtárgyalásához
• = taggyűlésen kiegészítés
o Határozatképesség!!!
§ HA a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra
jogosult részt vesz az ülésen
• ez határozathozatalonként vizsgálandó
§ HA az adott ügyben egy tag nem szavazhat → akkor az adott
határozathozatalnál a határozatképesség megállapításánál
figyelmen kívül kell hagyni
o Szavazással történik a határozathozatal
§ szükséges szavazatarány → határozatképesség megállapításánál
figyelembe vett szavazatok TÖBBSÉGE
• ez főszabály szerint egyszerű többség, de lehet más
meghatározott szavazatarányú többség is
§ HA a Ptk. egyszerű (= jelenlévők szótöbbsége) vagy azt
meghaladó szótöbbséget (= minősített többség, pl. 3/4-es) ír elő
→ SEMMIS a létesítő okirat azon rendelkezése, ami az
egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb szavazati arányt ír elő
§ HA a Ptk. egyhangúságot ír elő →SEMMIS az a létesítő okirati
rendelkezés, ami ettől eltér
o Kik azok, akik nem szavazhatnak?

281
 § akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít,
illetve a gazdasági társaság terhére más előnyben részesít
§ akivel a határozat szerint szerződés kötendő
§ aki ellen a határozat szerint per indítható
§ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki nem tag
§ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson
alapuló kapcsolatban áll
§ aki egyébként személyesen érdekelt
§ + Rt. esetén → az sem szavazhat, aki nincs bejegyezve a
részvénykönyvbe a részvénykönyv zárásakor
• Ülés tartása nélküli döntéshozatal
o Akkor kerülhet rá sor, ha a létesítő okirat lehetővé teszi
o Kezdeményezése
§ ügyvezetés kezdeményezheti azzal, hogy a határozat tervezetét
megküldi a tagoknak/alapítóknak
§ tagoknak/alapítóknak a tervezet kézhezvételétől számított 8
napot kell biztosítani arra, hogy a szavazatukat megküldjék az
ügyvezetésnek
o Határozathozatal eredményes
§ HA legalább annyi szavazatot megküldtek, mint amennyi
szavazásra jogosult részvétele szükséges lenne a
határozatképesség megállapításához ülés tartása esetén
o Ha bármelyik tag ülés tartását kívánja → ügyvezetés köteles összehívni
o Ügyvezetés szerepe
§ szavazás eredményét a szavazási határidő utolsó napjától
számított 3 napon belül megállapítja ÉS további 3 napon belül
közli a tagokkal/alapítókkal
• határozathozatal napja → szavazási határidő utolsó
napja
§ ha minden szavazat korábban megérkezett
• akkor az utolsó szavazat beérkezésétől számított 3
napon belül állapít meg eredményt ÉS további 3 napon
belül közli
o határozathozatal napja → utolsó szavazat
beérkezésének napja
3) Ügyvezetés
• Elnevezése
o Kkt., Bt., Kft. esetén → ügyvezető
o Rt. esetén → igazgatóság/vezérigazgató
o összefoglaló név → vezető tisztségviselő/vezető tisztségviselők
• Fogalma
o = egy vagy több vezető tisztségviselőből, illetve vezető
tisztségviselőkből álló testület
• Feladat- és hatásköre
o Dönt a társaság irányításával kapcsolatos olyan kérdésekben, amik nem
tartoznak a legfőbb szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe
• Önállósága
o Ügyvezetést a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján
önállóan látja el megbízási vagy munkaviszonyban

282
 o E minőségben csak a jogszabályoknak + létesítő okiratnak + legfőbb
szerv határozatainak van alávetve
o Tagja nem utasítható
o Legfőbb szerv hatáskörét ad hoc módon nem vonhatja el
o + eltérés egyszemélyes társaságnál → egyedüli tag utasítást adhat az
ügyvezetésnek, ami végrehajtandó
• Első vezető tisztségviselőt a létesítő okiratban kell kijelölni
o Társaság létrejötte után a legfőbb szerv választja meg, illetve hívja
vissza
o Megbízás az elfogadással jön létre
§ főszabály szerint 5 évre, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél
rövidebb időre jött létre
• Törvényes képviselet
o Írásban, cégjegyzés útján a vezető tisztségviselő látja el, önállóan járhat
el
o Általános, minden ügyre kiterjedő meghatalmazása van
o Érvénytelen a képviseleti jogának másra való átruházása
• Követelmények és kizáró okok
o Követelmények
§ nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a
tevékenységhez szükséges körben nem korlátozták
§ ha jogi személy → ki kell jelölni azt a természetes személyt, aki
a feladatokat a nevében ellátja
§ személyesen kell ellátni a vezető tisztségviselői feladatokat
o Nem lehet vezető tisztségviselő
§ akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztésre ítéltek, amíg nem mentesül a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól
§ akit ettől a foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltó
határozatban megszabott időtartamig
§ akit adott foglalkozástól jogerősen eltiltottak
• annál a gazdasági társaságnál, ami azzal foglalkozik,
amitől eltiltották
o Összeférhetetlenség
§ azonos tevékenység
• nem szerezhet társasági részesedést + nem lehet vezető
tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, ami
főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet
folytat, mint az, ahol már vezető tisztségviselő
• kivéve → Nyrt.
§ új megbízás
• ha más gazdasági társaságnál új megbízást fogad el, az
elfogadástól számított 15 napon belül köteles erről
értesíteni azt a gazdasági társaságot, ahol már vezető
tisztségviselő vagy FEB tag
§ szerződéskötési korlát
• sem ő, sem a hozzátartozója nem köthet a saját nevében
+ saját javára a gazdasági társaság főtevékenységébe
tartozó szerződéseket
• kivéve → mindennapi élet szokásos ügyletei

283
o Felelőssége
§ Társasággal szemben okozott károkért
• = a gazdasági társaságnak okozott károkért a
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség
szabályai szerint felel a gazdasági társasággal
szemben!!! (kontraktuális felelősség)
• felmentvény→
o vezető tisztségviselő kérelmére a legfőbb szerv a
beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző
üzleti évre vonatkozó felmentvényt adhat
o HA megadták a felmentvényt, akkor a jövőben
CSAK akkor léphetnek fel vele szemben
kártérítési igénnyel, HA a felementvény alapjául
szolgáló tények valótlanok/hiányosak voltak!!!
• tagok kártérítési igénye jogutód nélküli megszűnés
esetén→
o törléstől számított 1 éves JOGVESZTŐ
határidőn belül a törléskor tagsági jogviszonyban
állók kártérítést érvényesíthetnek a vezető
tisztségviselővel szemben
o felosztott vagyonhányad arányában!!!
§ 3. személyekkel szemben okozott károkért
• = ha a gazdasági társaság jogutód nélkül szűnik meg, a
hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési
igényt érvényesíthetnek a vezető tisztségviselőivel
szemben a szerződésen kívül okozott károkért való
felelősség szabályai szerint, HA a fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzet után nem vette figyelembe a hitelezői
érdekeket (deliktuális felelősség)
• ha több vezető tisztségviselő szándékosan okozott kárt
→ egyetemlegesen felelnek
• végelszámolással történő megszűnés esetén NEM
alkalmazható
o Megbízatás megszűnése
§ határozott idő lejártával
§ feltétel bekövetkezésével (ha ehhez kötötték)
§ visszahívással
• tagok által bármikor, indokolás nélkül visszahívható
§ lemondással
• jogi személyhez címzett nyilatkozattal bármikor,
indokolás nélkül lemondhat
• ha a társaság működőképessége megkívánja, akkor az új
vezető tisztségviselő kijelölésével/megválasztásával
hatályosul, de ennek hiányában legkésőbb a lemondás
bejelentésétől számított 60. napon hatályosul a lemondás
§ halálával/jogutód nélküli megszűnésével (ugye jogi személy is
lehet)
§ vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenység
ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
§ vezető tisztségviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével

284
 • Cégvezető
o = olyan munkaviszonyban álló egy vagy több munkavállaló, aki a
vezető tisztségviselő rendelkezése alapján irányítja a társaság
folyamatos működését
o Legfőbb szerv nevezi ki
o Ügyvezetés általános képviseleti jogot biztosíthat számára
§ írásban, cégjegyzés útján képviseli a gazdasági társaságot
§ érvénytelen a képviseleti jogának átruházása
4) Felügyelőbizottság (FEB)
• Feladata
o = az ügyvezetés ellenőrzése a gazdasági társaság érdekeinek megóvása
céljából (tulajdonosi ellenőrzés szerve)
• Létrehozása
o Fakultatív
§ a tagok/alapítók a létesítő okiratban 3 tagú FEB létrehozását
rendelhetik el
o Kötelező
§ akkor kötelező létrehozni, ha a teljes munkaidős munkavállalók
száma éves átlagban meghaladja a 200 főt, ÉS az üzemi tanács
nem mondott le a munkavállalói részvételről a
felügyelőbizottságban
• ilyenkor a FEB 1/3-a munkavállalói küldöttekből áll
• üzemi tanács jelöli őket és a legfőbb szerv választja
§ egyébként a létesítő okirat az üzemi tanács hozzájárulásával
legfeljebb 5 évre kizárhatja a felügyelőbizottságban a
munkavállalói részvételt, de az ezt meghaladó részben semmis a
létesítő okirati rendelkezés
o HA kötelező a FEB létrehozása vagy ügydöntő FEB működik, akkor
semmis az a létesítő okirati rendelkezés, ami 3-nál kevesebb tagú FEB
felállítását teszi lehetővé
• Jogköre
o Vizsgálja a legfőbb szerv elé kerülő előterjesztéséket + az ezekkel
kapcsolatos álláspontját a legfőbb szerv ülésén ki is fejtheti
o Beszámolóhoz írásbeli jelentést készít
§ tehát a legfőbb szerv nem dönthet a beszámolóról nélküle
§ semmis az a létesítő okirati rendelkezés, ami ettől eltér
o Ügyvezetés tevékenységét ellenőrzi
§ ha az ügyvezetés tevékenysége jogszabály ellenes + létesítő
okiratba/legfőbb szerv határozatába ütközik + egyébként sérti a
társaság érdekeit → legfőbb szervet összehívhatja
• semmis, ha ettől eltérnek
o Tagság
§ tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben NEM korlátozták
§ HA a FEB tagja jogi személy → köteles kijelölni azt a
természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági tagi feladatokat
a nevében ellátja
§ NEM lehet felügyelőbizottsági tag →
• akivel szemben a vezető tisztségviselőre vonatkozó
kizáró ok áll fenn

285
 • aki/akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető
tisztségviselője
§ FEB tagok személyesen köteles részt venni a felügyelőbizottság
munkájában
§ tagjai függetlenek az ügyvezetéstől
• tevékenységük során nem utasíthatók
§ kijelölése/megválasztása
• az első FEB tagot a létesítő okiratban kell kijelölni
• később a döntéshozó szerv választja őket
• FEB tagsági jogviszony az elfogadással jön létre
§ tagság megszűnése
• vezető tisztségviselő megbízásának megszűnésére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
• de ő nem a jogi személyhez, hanem annak vezető
tisztségviselőjéhez intézi a lemondó nyilatkozatát
o Határozathozatal
§ határozatait a jelenlévő FEB tagok szótöbbségével hozza
o Felelőssége
§ → ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával a gazdasági
társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott
károkért való felelősség szabályai szerint felel a gazdasági
társasággal szemben (kontraktuális felelősség)
• Ügydöntő FEB
o Feladata
§ = a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy ügyvezetés hatáskörébe
tartozó egyes döntések meghozatalát vagy jóváhagyását a
hatáskörébe utalhatja
o Előzetes jóváhagyás
§ a létesítő okirat az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes
döntések meghozatalát az ügydöntő FEB előzetes
jóváhagyásához kötheti
• ha nem hagyja jóvá →
o ügyvezetés kérheti a legfőbb szerv döntését
• ha jóváhagyja →
o megszavazó vezető tisztségviselők + FEB tagok
a határozatból eredő károkért a gazdasági
társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a
szerződésszegéssel okozott károkért való
felelősség szabályai szerint (kontraktuális
felelősség)
5) Állandó könyvvizsgáló
• Feladata
o = könyvvizsgálat elvégzése, illetve független jelentésben történő
állásfoglalás arról, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabályoknak és
megbízható és valós képet ad-e a gazdasági társaság helyzetéről
• Kijelölése/megválasztása
o Első könyvvizsgálót → létesítő okiratban jelölik ki
o Később → legfőbb szerv választja
• Megbízatásának tartama

286
 o Főszabály szerint 5 évre szól
• Ki lehet könyvvizsgáló?
o Egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
• Jogkörei
o Késedelem nélkül kezdeményezi az ügyvezetésnél a legfőbb szerv
döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét, ha →
§ társaság vagyonában olyan változást észlel, ami veszélyeztetheti
a társasággal szembeni követelések kielégítését
§ olyan tevékenységet észlel, ami a vezető tisztségviselő, illetve a
FEB tag felelősségét vonja maga után
o Ha kezdeményezése nem vezet eredményre → értesíti a törvényességi
felügyeletet ellátó nyilvántartó bíróságot
o Meg kell hívni a beszámolót tárgyaló legfőbb szervi ülésre, amin
köteles részt venni
§ de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza
o FEB ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve felhívás esetén
köteles részt venni
• Összeférhetetlenség
o Nem nyújthat a gazdasági társaságnak olyan szolgáltatást, illetve nem
alakíthat ki az ügyvezetéssel olyan együttműködést, ami a független és
tárgyilagos feladatellátását veszélyeztetné

C15. A gazdasági társaságok működésének törvényességét biztosító

jogintézmények.

1) Törvényes működést biztosító jogintézmények

• Szervezetrendszeren kívül
o Törvényességi felügyelet
o Határozatok bírósági felülvizsgálata
• Szervezetrendszeren belül
o Felügyelőbizottság (FEB)
o Állandó könyvvizsgáló
• Speciális, szakmai jogintézmények
o Pl. adóellenőrzés (NAV)
o Pl. munkaügyi ellenőrzés
2) Szervezetrendszeren kívüli jogintézmények
• Típusai
o Törvényességi felügyelet
o Határozatok bírósági felülvizsgálata
• Közös jellemzők
o Mindkettő a törvényes működés biztosítását szolgálja
o Mindkettő esetén sor kerülhet a gazdasági társaság határozatának
megsemmisítésére/hatályon kívül helyezésére
o Eljárás jellege
§ törvényességi felügyelet
• nemperes eljárás
§ határozatok bírósági felülvizsgálata
• peres eljárás
o Eljárás megindulása

287
 § törvényességi felügyelet
• hivatalból és kérelemre is indulhat
§ határozatok bírósági felülvizsgálata
• csak kérelemre indulhat
o Jogsértés
§ törvényességi felügyelet
• nem csak tevésben, hanem mulasztásban is
megnyilvánulhat a jogsértés
§ határozatok bírósági felülvizsgálata
• csak meghozott határozat ellen vehető igénybe (tevés)
• I. Törvényességi felügyelet
o Célja
§ = gazdasági társaság törvényes működésének kikényszerítése
meghatározott intézkedésekkel
o Szubszidiárius jellegű
§ nem terjed ki olyan ügyekre, amiben más bírósági vagy hatósági
eljárásnak van helye
§ pl. jogsértő határozat esetén a perindításra jogosult nem
kezdeményezhet ilyet, mert ezt a célt a határozat felülvizsgálata
szolgálja
o Nyilvántartó bíróság szerepe
§ az általános törvényességi felügyeletet ő látja el
o Vizsgálati szempontok
§ törvényességi felügyelet nem irányulhat a társasági döntések
gazdaságossági, illetve célszerűségi szempontú felülvizsgálatára
§ CSAK a jogszerűséget vizsgálhatja a bíróság
o Legerősebb törvényességi felügyeleti jogkör
§ Ha a törvényes működés helyreállítására tett intézkedések nem
vezetnek eredményre, akkor a nyilvántartó bíróság
megszüntetheti a gazdasági társaságot
o Következő jogsértések esetén van helye
§ ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a
cégjegyzékbe bejegyzett adat →
• a bejegyzés előtt, illetve után keletkezett ok miatt
törvénysértő
• nem tartalmazza azt, amit jogszabály kötelezően előír
§ ha a gazdasági társaság a működése során nem tartja be a
szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályokat, illetve a
létesítő okirat rendelkezéseit
§ ha törvény a lefolytatását kötelezővé teszi
o Eljárás megindulása
§ hivatalból indul →
• ha a lefolytatás szükségességéről hivatalos eljárás során
a bíróság maga szerez tudomást
o pl. a társaság kéri, hogy a nyilvántartó bíróság
törölje a cégjegyzékből a megszűnt
felügyelőbizottsági tagot, és a bíróság a törlés
során észleli, hogy a felügyelőbizottsági tagok
száma a törvényben meghatározott minimum alá
esett

288
 • ha más bíróság kezdeményezi
§ kérelemre indul →
• ha az ügyész kezdeményezi
• ha feladatellátása körében a gazdasági társaság
tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság, illetve
területileg illetékes kamara kéri
• ha az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke
fűződik, és azt valószínűsíti
§ megindítás határideje
• szubjektív
o az eljárásra okot adó körülményről való
tudomásszerzéstől számított 30 napon belül
• objektív
o maximum az eljárásra okot adó körülmény
bekövetkezésétől számított 1 éves JOGVESZTŐ
határidőn belül
o Törvényes működés helyreállítására tehető intézkedések
§ → az eljárásra okot adó körülmény súlyossága határozza meg,
hogy melyiket alkalmazza a bíróság
§ 1. pénzbírság kiszabása
• nem csak a gazdasági társaságot, hanem a vezető
tisztségviselőt is lehet ilyennel sújtani
§ 2. határozat megsemmisítése, és szükség esetén új határozat
meghozatalának elrendelése
§ 3. legfőbb szerv összehívása
§ 4. felügyelőbiztos kirendelése legfeljebb 90 napra
§ 5. ha az összes többi eredménytelen → társaság megszüntetése
• ez volt Pnp.-ből, hogy ha olyan súlyos a jogsértés, akár
első intézkedésként is alkalmazhatja a bíróság!!!

• II. Határozatok bírósági felülvizsgálata

o Mikor kerülhet rá sor?
§ A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az
alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető
tisztségviselője, és FEB tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy
az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat
hatályon kívül helyezését → HA a határozat jogszabálysértő
VAGY létesítő okiratba ütközik
§ jogsértés jelleg →
• tartalmi jogellenesség
• meghozatali eljárás jogellenessége
§ székhely szerinti törvényszék jár el
§ DE ha a tag kizárásáról szól a határozat, akkor nem kérhető
felülvizsgálat, helyette kizárási pert lehet indítani!!!
o Perindításra jogosultak
§ tag/alapító
• gt. esetén alapító nem
§ vezető tisztségviselő
§ FEB tag

289
 o Perindításra nem jogosultak
§ aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult
§ kivéve → tévedés/megtévesztés/jogellenes fenyegetés esetén
o Megindítás határideje (anyagi jogi határidők, nincs helye igazolásnak)
§ szubjektív
• attól az időponttól számított 30 nap, amikor a
perindításra jogosult a határozatról tudomást szerzett
vagy tudomást szerezhetett volna (elévülési jellegű)
§ objektív
• maximum a határozat meghozatalától számított 1 éves
JOGVESZTŐ határidőn belül indítható meg, azon túl
per nem indítható
o Ha a vezető tisztségviselő indít pert →
§ akkor a másik vezető tisztségviselő képviseli a perben a
társaságot, ennek hiányában → FEB tag, ennek hiányában →
ügygondnok
o Keresetindítás hatálya
§ keresetindításnak a támadott határozat végrehajtására NINCS
halasztó hatálya!!!
• de indokolt esetben a bíróság kérelemre felfüggesztheti
a végrehajtását
o Jogkövetkezmények
§ ha a határozat jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütközik,
akkor a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi ÉS szükség
esetén új határozat meghozatalát rendeli el
• bírósági határozat hatálya a felülvizsgálat
kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más
személykere is kiterjed
§ ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem
jelentős, és nem veszélyezteti a társaság jogszerű működését,
akkor a bíróság CSAK a jogsértés tényét állapítja meg
3) Szervezetrendszeren belüli jogintézmények
• I. Felügyelőbizottság (FEB)
o Feladata
§ = az ügyvezetés ellenőrzése a gazdasági társaság érdekeinek
megóvása céljából (tulajdonosi ellenőrzés szerve)
o Létrehozása
§ Fakultatív
• a tagok/alapítók a létesítő okiratban 3 tagú FEB
létrehozását rendelhetik el
§ Kötelező
• akkor kötelező létrehozni, ha a teljes munkaidős
munkavállalók száma éves átlagban meghaladja a 200
főt, ÉS az üzemi tanács nem mondott le a munkavállalói
részvételről a felügyelőbizottságban
o ilyenkor a FEB 1/3-a munkavállalói küldöttekből
áll
o üzemi tanács jelöli őket és a legfőbb szerv
választja

290
 • egyébként a létesítő okirat az üzemi tanács
hozzájárulásával legfeljebb 5 évre kizárhatja a
felügyelőbizottságban a munkavállalói részvételt, de az
ezt meghaladó részben semmis a létesítő okirati
rendelkezés
§ HA kötelező a FEB létrehozása vagy ügydöntő FEB működik,
akkor semmis az a létesítő okirati rendelkezés, ami 3-nál
kevesebb tagú FEB felállítását teszi lehetővé
o Jogköre
§ Vizsgálja a legfőbb szerv elé kerülő előterjesztéséket + az
ezekkel kapcsolatos álláspontját a legfőbb szerv ülésén ki is
fejtheti
§ Beszámolóhoz írásbeli jelentést készít
• tehát a legfőbb szerv nem dönthet a beszámolóról
nélküle
• semmis az a létesítő okirati rendelkezés, ami ettől eltér
§ Ügyvezetés tevékenységét ellenőrzi
• ha az ügyvezetés tevékenysége jogszabály ellenes +
létesítő okiratba/legfőbb szerv határozatába ütközik +
egyébként sérti a társaság érdekeit → legfőbb szervet
összehívhatja
o semmis, ha ettől eltérnek
§ Tagság
• tagja az a nagykorú személy lehet, akinek
cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához
szükséges körben NEM korlátozták
• HA a FEB tagja jogi személy → köteles kijelölni azt a
természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági tagi
feladatokat a nevében ellátja
• NEM lehet felügyelőbizottsági tag →
o akivel szemben a vezető tisztségviselőre
vonatkozó kizáró ok áll fenn
o aki/akinek a hozzátartozója a jogi személy
vezető tisztségviselője
• FEB tagok személyesen köteles részt venni a
felügyelőbizottság munkájában
• tagjai függetlenek az ügyvezetéstől
o tevékenységük során nem utasíthatók
• kijelölése/megválasztása
o az első FEB tagot a létesítő okiratban kell
kijelölni
o később a döntéshozó szerv választja őket
o FEB tagsági jogviszony az elfogadással jön létre
• tagság megszűnése
o vezető tisztségviselő megbízásának
megszűnésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni
o de ő nem a jogi személyhez, hanem annak vezető
tisztségviselőjéhez intézi a lemondó
nyilatkozatát

291
 § Határozathozatal
• határozatait a jelenlévő FEB tagok szótöbbségével hozza
§ Felelőssége
• → ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával a
gazdasági társaságnak okozott károkért a
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség
szabályai szerint felel a gazdasági társasággal szemben
(kontraktuális felelősség)
o Ügydöntő FEB
§ Feladata
• = a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy ügyvezetés
hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy
jóváhagyását a hatáskörébe utalhatja
§ Előzetes jóváhagyás
• a létesítő okirat az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes
döntések meghozatalát az ügydöntő FEB előzetes
jóváhagyásához kötheti
o ha nem hagyja jóvá →
§ ügyvezetés kérheti a legfőbb szerv
döntését
o ha jóváhagyja →
§ megszavazó vezető tisztségviselők +
FEB tagok a határozatból eredő károkért
a gazdasági társasággal szemben
egyetemlegesen felelnek a
szerződésszegéssel okozott károkért való
felelősség szabályai szerint (kontraktuális
felelősség)
• II. Állandó könyvvizsgáló
o Feladata
§ = könyvvizsgálat elvégzése, illetve független jelentésben
történő állásfoglalás arról, hogy a beszámoló megfelel-e a
jogszabályoknak és megbízható és valós képet ad-e a gazdasági
társaság helyzetéről
o Kijelölése/megválasztása
§ Első könyvvizsgálót → létesítő okiratban jelölik ki
§ Később → legfőbb szerv választja
o Megbízatásának tartama
§ Főszabály szerint 5 évre szól
o Ki lehet könyvvizsgáló?
§ Egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
o Jogkörei
§ Késedelem nélkül kezdeményezi az ügyvezetésnél a legfőbb
szerv döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét, ha
→
• társaság vagyonában olyan változást észlel, ami
veszélyeztetheti a társasággal szembeni követelések
kielégítését
• olyan tevékenységet észlel, ami a vezető tisztségviselő,
illetve a FEB tag felelősségét vonja maga után

292
 § Ha kezdeményezése nem vezet eredményre → értesíti a
törvényességi felügyeletet ellátó nyilvántartó bíróságot
§ Meg kell hívni a beszámolót tárgyaló legfőbb szervi ülésre,
amin köteles részt venni
• de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza
§ FEB ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve felhívás
esetén köteles részt venni
o Összeférhetetlenség
§ Nem nyújthat a gazdasági társaságnak olyan szolgáltatást,
illetve nem alakíthat ki az ügyvezetéssel olyan együttműködést,
ami a független és tárgyilagos feladatellátását veszélyeztetné

C16. A Kkt. és a Bt. elhatárolása a polgári jogi társaságtól, tagjai, vagyona,

képviselete, a tagok felelőssége.

1) A Kkt. és a Bt. elhatárolása a polgári jogi társaságtól

• Közös jellemzőik
o Mindhárman társaságok
§ közös bennük, hogy meghatározott cél elérése érdekében a
tagok együttműködnek és a működés kockázatát a tagok
közösen viselik
o Mindhárman személyegyesítő jellegűek
§ tehát a tagok közötti személyes kapcsolat a meghatározó a
minősítésüknél
§ személyegyesítő társaságok ismertető jegyei →
• tagi helytállási kötelezettség
o mögöttes
§ bár a tagok a társasággal együtt is
perelhetők, de a tagokkal szembeni
marasztaló ítélet csak akkor
végrehajtható, ha a társasággal szemben a
követelés végrehajtása eredménytelen
volt
o korlátlan
§ a tagok a társasági vagyon által nem
fedezett tartozásokért teljes
magánvagyonukkal kötelesek helytállni
o egyetemleges
§ a hitelező bármelyik tagtól az egész
követelés teljesítését igényelheti
• ügyvezetés
o csak a tagok láthatják el az ügyvezetést +
képviseletet
• új tag
o új tag bekerülését a többi tag kontrollálhatja, pl.
megakadályozhatja
• tagsági jog
o tagsági jog nem lehet öröklés, illetve jogutódlás
tárgya
o a tag halálával megszűnik

293
 § DE!!! a Pjt.-re a személyegyesítő társaságok ismertető jegyei
csak részben igazak, mert ő nem jogalany!!!
• Polgári jogi társaság (Pjt.) elhatárolása a többi társaságtól
o Fő ismérvei
§ nem jogalany
§ nem jogi személy
§ nem jogképes
• = nem illethetik jogok és nem terhelhetik
kötelezettségek
• → egyik legfontosabb jellemzője, hogy NEM minősül
gazdasági társaságnak és jogi szempontból nem számít
önálló személynek
o Fogalmi elemei
§ együttműködés közös cél érdekében
• gazdasági/nem gazdasági/egyéb
§ vagyoni hozzájárulás teljesítése
• pénz/nem pénz
• egyenlő arányban kell
• ki is kényszeríthető, bármelyik tag felléphet
§ közös kockázatviselés
• nem lehet kizárni egyik tagot sem a kockázatviselésből
o Akkor mi valójában a polgári jogi társaság?
§ tulajdonképpen ez egy szerződéses, azaz kötelmi jogi
konstrukció arra, hogy több személy gazdasági vagy nem
gazdasági cél elérése érdekében együtt működjön → polgári
jogi társasági szerződéssel lehet ilyet alapítani
• tehát a polgári jogi társaság az a tagok szerződéses
kötelezettségvállalása arra, hogy →
o közös cél érdekében együttműködnek, és
o az annak megvalósításához szükséges (fejenként
egyenlő mértékű) vagyoni hozzájárulást
teljesítik, illetve
o a működés kockázatát közösen viselik
§ azért szokták ezt a formát választani, mivel sokkal rugalmasabb
konstrukció, mint pl. egy gazdasági társaság
§ mivel nem jogalany ezért nem is lehet saját tulajdona → az a
vagyon, amivel a társaságot mozgatják a tagok közös tulajdona
§ 3. személyekkel fennálló jogviszonyokban sem a társaság
jelenik, meg, hiszen nem jogalany, hanem a tagok
• Elhatárolási szempontok
o Jogképesség
§ Kkt. + Bt. → jogképesek
• = jogaik és kötelezettségeik lehetnek
• jogképességük teljes és abszolút
o tulajdont szerezhetnek
o szerződét köthetnek
o vannak személyhez fűződő jogaik
• kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, ami
természeténél fogva nem csupán az emberhez fűződhet

294
 o tehát pl. a személyiségi jogok közül az emberi
méltósághoz való jog nem illeti meg őket
§ Pjt. → nem jogképes, nem jogalany, nem jogi személy
• = nem illethetik jogok, és nem terhelhetik
kötelezettségek
• helyette a tagokat közvetlenül illetik/terhelik
o Vagyoni hozzájárulás kinek a tulajdonába kerül?
§ Kkt. + Bt. → társaság tulajdonába kerül
• mivel jogalanyok, ezért lehet tulajdonuk
§ Pjt. → nem kerülhet a tulajdonába
• mivel nem jogalany, ezért neki nem lehet tulajdona
o vagyoni hozzájárulás sorsa attól függ, hogy
elhasználható/el nem használható
§ elhasználható
• közös tulajdonba kerül
§ el nem használható
• tagok saját tulajdonában marad,
de a törvény alapján közös
használatba kerül
o Képviselet kinek a képviseletét jelenti?
§ Kkt. + Bt. → társaságot képviseli
• főszabályként a törvényes képviselő látja el a
képviseletet
• képviselő a szerződést a társaság nevében köti meg
§ Pjt. → nem a társaságot, hanem a tagokat képviseli
• csak a tag lehet képviselő, és ő is csak akkor, ha a
szerződésben feljogosítják képviseletre, tehát nem a Ptk.
jogosítja fel, hanem a szerződés
• képviselő a szerződést a tagok nevében köti meg
o Ügyvezetést (ügyvitelt) ki látja el?
§ Kkt. + Bt. → ügyvezető
• tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több
ügyvezető látja el az ügyvezetést
o kijelölés vagy választás hiányában az összes tag
ügyvezető
• DE nem tag nem jogosítható fel ügyvezetésre!!!
o létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis
• főszabályként önálló ügyvezetési jog →
o = ügyvezetők mindegyike önállóan járhat el
o másik ügyvezető tervezett/megtett intézkedése
ellen tiltakozhat, ilyenkor a taggyűlés bírálja
felül az intézkedést
o tervezett intézkedés mindaddig nem tehető meg,
amíg arról a taggyűlés nem határoz, kivéve a
halaszthatatlan intézkedést
• lehet együttes ügyvezetési jog is →
o = ügyvezetők egyhangúlag hozzák meg az
ügyvezetési döntéseket

295
 o ha nincs egyetértés, akkor bármelyikük jogosult
a taggyűlés döntését kérni
o halaszthatatlan intézkedést önállóan is megtehet
az egyik ügyvezető, de ilyenkor késedelem
nélkül tájékoztatnia kell a többit
• FONTOS, hogy a Bt. esetén módosítás történt!!!
o régen a kültag nem lehetett vezető tisztségviselő
(ügyvezető), most már lehet!!!
§ Pjt. → tagok együttesen
• főszabály szerint a tagok együttesen jogosultak
ügyvitelre
o együttes ügyviteli jog van, az ügyviteli
döntéseket egyhangúlag hozzák meg
• de arra is van lehetőség, hogy csak meghatározott
tagokat jogosítsanak fel ügyvitelre, ilyenkor a többi tag
kizárt az ügyvitelből
o ilyenkor az ügyvitelből kizárt tag ellentmondhat,
aminek a tárgyában a tagok együttesen döntenek
• itt is szabály, hogy a nem tag nem jogosítható fel
ügyvitelre!!!
o semmis a polgári jogi társasági szerződés azon
rendelkezése, ami ettől eltér
• képviselet csak személyesen látható el
o semmis a polgári jogi társasági szerződés azon
rendelkezése, ami ettől eltér
o Kit terhel a helytállási kötelezettség?
§ Kkt. + Bt. → elsősorban a társaságot terheli
• mögöttes
o tagok a társasággal együtt is perelhetők, de a
tagokkal szembeni marasztaló ítélet csak akkor
hajtható végre, ha a társasággal szemben a
követelés végrehajtása eredménytelen volt
• korlátlan
o tagsági vagyon által nem fedezett tartozásokért a
tagok teljes magánvagyonukkal kötelesek
helytállni
• egyetemleges
o hitelezők bármelyik tagtól igényelhetik az egész
követelés teljesítését
§ Pjt. → nem a társaságot terheli, hanem közvetlenül a tagokat
• ha osztható a szolgáltatás
o arányos kötelezettség
• ha oszthatatlan a szolgáltatás
o egyetemleges kötelezettség
o Tag halála/jogutód nélküli megszűnése?
§ Kkt. + Bt. → társaság fennmarad, és csak a tagsági jogviszony
szűnik meg
• a társaság nem szűnik meg, mert önálló jogalanyisággal
rendelkezik
§ Pjt.

296
 • itt maga a társaság szűnik meg
• kivéve, ha a megmaradt tagok egyhangúlag úgy
döntenek, hogy hatályban tartják a polgári jogi
szerződést, vagy hogy jogutódlás következhet be a
tagsági jogviszonyban → de ilyenkor sem
automatikusan válik taggá a jogutód, mert kérelmeznie
kell a tagfelvételt
o Hogyan történik a jogérvényesítés?
§ Kkt. + Bt.
• van perbeli jogképessége, tehát pert indíthat és perelhető
§ Pjt.
• nincs perbeli jogképessége, a tagok perben állása
kötelező
2) Közkereseti társaság (Kkt.)
• Fogalma
o Közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződésben a
társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy →
§ a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére
vagyoni hozzájárulást teljesítenek ÉS
§ a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.
• Tagi helytállási kötelezettség
o Mögöttes + Korlátlan + Egyetemleges
• Társaságba belépő tag felelőssége
o A társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági
kötelezettségekért a többi taggal azonos módon áll helyt!!!
§ az ezzel ellentétes megállapodás 3. személyekkel szemben
hatálytalan
• Tag hitelezőjét megillető felmondás joga
o A tag hitelezője a társaság vagyonából NEM elégítheti ki a követelését
o Követelésének fedezetéül az a vagyonhányad szolgál, ami a tagot a
tagsági jogviszony megszűnése esetén megilleti
§ ha erre a vagyonhányadra végrehajtást vezet, akkor a tagot
megillető felmondás jogát gyakorolhatja, ÉS a tagnak kiadandó
vagyonhányadból elégítheti ki a követelését
• Tag házastársának helyzete
o Módosítani kell a társasági szerződést ahhoz, hogy a tag házastársa
házastársi vagyonközösség, vagy házastársi közös vagyon megosztása
jogcímén a társaság tagjává váljon
• Taggyűlés
o = legfőbb szerv
o Akár ülés tartása nélkül is határozhat
o Bármely kérdést saját hatáskörébe vonhat
§ összes szavazathoz viszonyított 3/4-es szótöbbséggel meghozott
határozat kell ehhez
o Határozathozatal szabályai
§ összes tagnak azonos mértékű szavazata van
• semmis a szavazati jogtól való megfosztás
§ határozathozatalhoz főszabályként az összes szavazathoz
viszonyított szótöbbség szükséges

297
 • semmis, ha ettől eltérnek
§ DE a következő kérdésekben az összes tag egyhangú döntése
kell →
• társasági szerződés módosítása
• átalakulás/egyesülés/szétválás/jogutód nélküli
megszűnés elhatározása
• Tagsági jogviszony megszűnésének esetei
o Gazdasági társaságok közös esetei
§ tagsági jogviszony megszűnik, ha a tagot kizárási per útján
kizárják a társaságból →
• mert a vele való további együttműködés a közös cél
elérését nagymértékben veszélyeztetné, vagy
• mert a vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem
teljesítette
o Közös megegyezéssel távozik
o Kizáró vagy összeférhetetlenségi ok következik be
o Felmondás
§ rendes felmondás
• = tag a tagsági jogviszonyát 3 hónapos felmondási
idővel írásban felmondhatja
• semmis az olyan létesítő okirati rendelkezés, ami
határozatlan idejű társaságnál ezt kizárja/korlátozza
§ azonnali hatályú felmondás
• = tag a tagsági jogviszonyát azonnali hatállyal írásban
felmondhatja, ha a másik tag→
o a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy
o olyan magatartást tanúsít, ami a további
együttműködést vagy a társaság céljainak
elérését nagymértékben veszélyezteti
o Tagsági részesedés átruházása
§ tagsági részesedés
• = tagsági jogviszonyon alapuló jogok és kötelezettségek
összessége
§ a tag a tagsági részesedését vagy annak hányadát más tagra
vagy 3. személyre átruházza
• értelemszerűen akkor szűnik meg a tagsági jogviszonya,
ha az egészet átruházza
• akkor válik hatályossá, amikor a társasági szerződést az
átruházásnak megfelelően módosítják
o Tag meghal/megszűnik
§ DE a tag örököse vagy jogutódja a többi taggal való
megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet
• ilyenkor nem köteles (újabb) vagyoni hozzájárulást
teljesíteni
• Tagsági jogviszony megszűnésének jogkövetkezményei
o Elszámolás
§ tagsági jogviszony megszűnése esetén a volta taggal vagy annak
örökösével/jogutódjával el kell számolni

298
 • kivéve átruházás esetén, vagy ha a tag örököse/jogutódja
a társaságba tagként belépett
§ elszámolás menete →
• 1. meghatározzák, hogy a tagsági jogviszony
megszűnésekor milyen forgalmi értéket képviselt a
társaság vagyona
• 2. társaság vagyonából a tag vagyoni hozzájárulásával
arányos részt kell kifizetni
o pl. 20 milliót ér a társaság vagyona, a tag
vagyoni hozzájárulása pedig a társaság
vagyonának 25%-át tette ki, akkor 5 milliót kell
kifizetni neki
• 3. pénzben fizetik ki a volt
tagnak/örökösnek/jogutódnak
• 4. tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3
hónapon belül kell kifizetni
§ ha a társaságnak csak tartozásai vannak, akkor nem kap
semmit!!!
o Helytállási kötelezettség
§ társaság volt tagja + be nem lépett jogutód →
• társaság volt tagja, illetve a társaságba be nem lépett
jogutód a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 5
éves JOGVESZTŐ határidőn belül ugyanúgy áll helyt, a
tagsági jogviszony megszűnése előtt keletezett társasági
tartozásokért, mint a tagsági jogviszony fennállása
alatt!!!
§ társaságba be nem lépett örökös →
• tag halálától számított 5 éves JOGVESZTŐ határidőn
belül a hagyatéki tartozások szabályai szerint áll helyt a
tag halála előtt keletkezett társasági tartozásokért
• Jogutód nélküli megszűnés
o Jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános eseti
§ határozott idő eltelt
§ feltétel bekövetkezett
§ döntéshozó szerv kimondja
§ arra jogosult szerv megszünteti (pl. bíróság)
o Speciális eset a Kkt.-nál
§ ha a tagok száma 1 főre csökken, az ettől számított 6 hónapos
határidőn belül a társaságnak →
• a nyilvántartó bíróságnál új tagnak a társaságba való
belépését kell bejelentenie VAGY
• határoznia kell az átalakulásáról/egyesüléséről/jogutód
nélküli megszűnésről
o ha ezeket nem teszi meg, annak nincs törvényből
eredő közvetlen jogkövetkezménye, de
törvényességi felügyeleti eljárás indulhat a hiány
észlelése esetén, aminek akár a társaság
szankciós megszüntetése is lehet a
következménye
§ egyedüli tag jogai

299
 • speciális jogok illetik meg az új tag belépéséig
/átalakulásig /egyesüléséig/ jogutód nélküli megszűnésig
• dönt a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben
• vezető tisztségviselőnek tekintendő
o de csak akkor ha megfelel a vezető
tisztségviselőre vonatkozó követelményeknek,
mert ha nem felel meg, akkor a nyilvántartó
bíróság felügyelőbiztost rendel ki
• Kkt. és Bt. közötti átalakulás
o Nem kell rá alkalmazni a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó
szabályokat
§ csak a társasági szerződés módosításával történik
o Ha az átalakulás során a közkereseti társaság tagja a betéti társaság
kültagjává válik→ akkor az átalakulástól számított 5 éves
JOGVESZTŐ határidőn belül korlátlanul áll helyt az átalakulás előtt
keletkezett társasági kötelezettségekért
o Ha a tagok egy része nem kíván átalakulni → el kell számolni velük
3) Betéti társaság (Bt.)
• Fogalma
o Betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződésben a tagok arra
vállalnak kötelezettséget, hogy →
§ a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére
vagyoni hozzájárulást teljesítenek, ÉS
§ legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaság nem
fedezett tartozásaiért a többi beltaggal egyetemlegesen fog
helytállni, ÉS
§ lesz legalább egy másik tag (kültag), aki a társaság tartozásaiért
nem fog helytállási kötelezettséggel tartozni
• Helytállási kötelezettség
o Beltag
§ mögöttes + korlátlan + egyetemleges
o Kültag
§ ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik nem tartozik helytállási
kötelezettséggel
• DE ugye van egy olyan kivételes eset, amikor valaki
annál fogva válik a betéti társaság kültagjává, hogy az a
közkereseti társaság, amiben korábban tag volt betéti
társasággá alakul át → ilyen esetben van az a speciális
szabály, hogy az átalakulástól számított 5 évig a kültag
is beltagként felel
• Szabályozási módszer
o Közkereseti társaság szabályait kell alkalmazni rá!!!
• Tagi helytállási kötelezettség változása
o Ha a beltag kültaggá válik → akkor a kültaggá válástól számított 5 éves
JOGVESZTŐ határidőn belül a beltagként felel a kültaggá válás előtt
keletkezett társasági kötelezettségekért
o Ha kültag válik beltaggá → úgy felel, mintha új tag lépne be
• Jogutód nélküli megszűnése
o Jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános eseti
§ határozott idő eltelt

300
 § feltétel bekövetkezett
§ döntéshozó szerv kimondja
§ arra jogosult szerv megszünteti (pl. bíróság)
o Speciális esetek Bt. esetén
§ jogutód nélkül megszűnik akkor is, ha az összes beltag vagy
összes kültag tagsági jogviszonya megszűnt és az ettől számított
6 hónapos JOGVESZTŐ határidőn belül a társaság nem
jelentette be a nyilvántartó bíróságnál, hogy a társasági
szerződés módosításával →
• helyreállította a működés feltételeit, vagy
• közkereseti társasággá alakul, vagy
• átalakul/egyesül/jogutód nélkül megszűnik

C17. A Kft. alapítása, szervezete, és működése.

1) A Kft. alapítása
• Kft. fogalma
o Olyan gazdasági társaság, ami →
§ előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével
alakul, és
§ aminél a tag kötelezettsége a társasággal szemben
törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben
megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.
• Kft. fogalma 3 okból megtévesztő
o 1. nem a felelősség korlátozott, hanem a tagi helytállási kötelezettség
o 2. az általa vállalt kötelezettségekért a társaság korlátlan helytállásra
köteles
o 3. a tagok nem kötelesek helytállni a társaság által vállalt
kötelezettségekért
§ kivéve, ha a Ptk. eltérően rendelkezik
• Tagi helytállási kötelezettség
o Korlátolt → ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik a tag nem tartozik
helytállási kötelezettséggel a társaság kötelezettségeiért
o Mit jelent a korlátolt tagi helytállási kötelezettség?
§ azt, hogy a tagnak a társaságban viselt kockázata csak a bevitt
vagyoni hozzájárulás (törzsbetét) erejéig áll fenn
• Alapítás zártkörűsége
o Nem lehet a tagokat nyilvános felhívással gyűjteni
§ azt tiltja, hogy valaki automatikusan taggá váljon azáltal, hogy a
nyilvános felhívást elfogadja, azaz anélkül váljon taggá, hogy
részt venne a társasági szerződés megkötésében
• Milyen kötelezettségei vannak a tagnak?
o Törzsbetét szolgáltatása
§ pénzbeli vagyoni hozzájárulás (pénzbetét)
§ nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport)
o Egyéb vagyoni érték szolgáltatása
§ pótbefizetés
§ mellékszolgálatás
• Törzsbetét + Törzstőke
o Törzsbetét

301
 § = tag vagyoni hozzájárulása
§ különböző mértékűek lehetnek, de nem lehet kevesebb 100 ezer
forintnál
§ egy tagnak több törzsbetéte is lehet!!!
§ ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal
kötelezettséget, akkor a személyeket egyetemlegesen terheli a
törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége
§ törzsbetét teljesítésének formái
• pénzbeli vagyoni hozzájárulás (pénzbetét)
• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport)
o Törzstőke
§ = összes törzsbetét összege
§ nem lehet kevesebb 3 millió forintnál
§ Kft. alapításához szükséges egy kötelező tőkeminimum (3
millió Ft.), de azt nem határozza meg a Ptk., hogy milyen
arányúnak kell lennie a pénzbeli és nem pénzbeli
hozzájárulások egymáshoz viszonyított mértékének
2) Törzsbetét szolgáltatásának szabályai
• Vagyoni hozzájárulás (törzsbetét) teljesítésének szabályai
o Pénzbeli vagyoni hozzájárulás (pénzbetét)
§ pénzbetét befizetésére nincs időkorlát, de a társasági szerződés
egyes rendelkezéseinek jogkövetkezményei vannak →
• ha a társasági szerződés rendelkezése alapján a
nyilvántartásba vételig a teljes pénzbetétet nem kell
befizetni → akkor a tag a pénzbetétét egészben vagy
részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható
nyereségből fizetheti meg → magyarán a be nem fizetett
részt osztalékkal fizetheti be
o ebben az esetben a társaság mindaddig nem
fizetheti ki a tagnak az az őt megillető osztalékot
(hanem azt a tag még meg nem fizetett
törzsbetétére kell elszámolnia) → amíg a be nem
fizetett és a tag törzsbetétére elszámolt nyereség
a tag által teljesített pénzbetéttel együtt el nem
éri a tag által vállalt teljes pénzbetét mértékét →
magyarán addig nem kap osztalékot, amíg az
osztalékból fel nem töltik a hiányzó összeget
• ha a társaság nyilvántartásba vételétől számított 2. teljes
üzleti év (12 hónap) végéig a teljes pénzbetét
befizetésére nem került sor (ideértve azt az esetet is,
amikor osztalékkal tölti fel) → akkor a tag a hiányzó
pénzbetétet az üzleti évről készült beszámoló
elfogadásától számított 3 hónapon belül KÖTELES
befizetni
• Tagi helytállás ilyenkor →
o A tag a társasági tartozásokért a még be nem
fizetett pénzbetét erejéig áll helyt!!!
§ tehát úgy áll helyt, mintha a teljes
összeget befizette volna!!!

302
 o Semmis a társasági szerződés ennél kedvezőbb
rendelkezése!!!
o Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport)
§ ha eléri a törzstőke felét
• ha az alapításkor az apport értéke eléri vagy meghaladja
a törzstőke felét akkor nyilvántartásba vételi kérelem
benyújtásáig teljes egészében rendelkezésre kell
bocsátani
§ ha nem éri el a törzstőke felét
• ha az alapításkor az apport értéke nem éri el a törzstőke
felét akkor a fennmaradó részt a társasági szerződésben
meghatározott időpontig rendelkezésre kell bocsátani
o DE amennyiben a társasági szerződés a
nyilvántartásbevételtől számított 3 évet
meghaladó határidőt enged erre, akkor a 3 éven
felüli rendelkezése SEMMIS
• Vagyoni hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos szabályok MAGYARÁZATA
o 2 esetkörre vonatkoznak a fenti szabályok
§ 1. ha túl keveset kell befizetni a társasági szerződés szerint
§ 2. ha túlságosan hosszú időt határozott meg a társasági
szerződés a teljesítésre
o 2 esetkörben a hitelezőket kettős garancia védi
§ 1. a társaság nem fizethet osztalékot a tagnak mindaddig, amíg
nem töltötték fel a törzstőkét
• társaság számára a Ptk. lehetővé teszi, hogy ő maga a
saját vagyonából (még ki nem fizetett osztalékokból)
töltse fel
§ 2. a tagok a nem teljesített pénzbetét erejéig helytállási
kötelezettséggel tartoznak
3) A Kft. szervezete
• Taggyűlés
o = kft. legfőbb szervét így hívjuk
o Kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződések jóváhagyása,
amiben a másik szerződő fél →
§ tag
§ ügyvezető
§ FEB tag
§ állandó könyvvizsgáló
§ ezek közeli hozzátartozója
o Kötelező összehívása
§ Ügyvezetőnek kötelező késedelem nélkül összehívni a
taggyűlést vagy kezdeményezni az ülés tartása nélküli
döntéshozatalt, ha →
• 1. saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére
csökkent
o ha 3 hónap múlva is fennáll, akkor a törzstőke
leszállítandó
• 2. saját tőke a törzstőke törvényben meghatározott
minimális összege (3 millió Ft.) alá csökkent

303
 • 3. fizetésképtelenség fenyeget vagy a társaság a
fizetéseit megszüntette
• 4. társaság vagyona nem fedezi a tartozásait
• 5. szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező tag kéri
az ok és a cél megjelölésével
§ Az első 4 esetben a tagoknak határoznia kell a következőkről,
ami 3 hónapon belül végrehajtandó →
• pótbefizetésről
• törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való
biztosításáról
• törzstőke leszállításáról
o ezek hiányában
átalakulásról/egyesülésről/szétválásról, illetve
jogutód nélküli megszűnésről
o Napirend
§ taggyűlésre a napirend közlésével kell meghívni
§ meghívó elküldése és a taggyűlés között legalább 15 napnak el
kell telnie
• semmis, ha 3 napnál kevesebbet írnak elő
§ ha a tag a napirend kiegészítésére a részletezettség szabályainak
megfelelő javaslatot tesz → akkor a megjelölt kérdés napirendre
tűzöttnek tekintendő, HA a javaslatot a taggyűlés előtt legalább
3 nappal közli a tagokkal + ügyvezetővel
o Megismételt taggyűlés
§ ha a taggyűlés nem volt határozatképes →
• akkor a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden
szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati
jogok mértékétől függetlenül határozatképes
o DE csak akkor, ha a megismételt taggyűlést az
eredeti időpontot legalább 3 és legfeljebb 15
nappal követő időpontra hívják össze (az eredeti
meghívó feltételei szerint)
• Ügyvezetés
o Ügyvezetést egy vagy több ügyvezető látja el
§ az ügyvezetőnek nem kell tagnak lennie
§ ha az összes tag jogosult lenne ügyvezetésre, akkor is csak
azokból lesz ügyvezető, akik megfelelnek a rá vonatkozó
feltételeknek
o Ügyvezető képviseleti joga
§ képviseleti jogának korlátozása/megosztása + nyilatkozatának
feltételhez/jóváhagyáshoz kötése 3. személlyel szemben nem
hatályos
o Önálló ügyvezetési jog
§ = ügyvezetők mindegyike önállóan járhat el
§ másik ügyvezető tervezett vagy megtett intézkedése ellen
tiltakozhat, amit a taggyűlés felülvizsgál
• tervezett intézkedés mindaddig nem tehető meg, amíg
arról a taggyűlés nem határozott, kivéve a
halaszthatatlan intézkedést
o Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője →

304
 § bármelyik tag jogosult a taggyűlés összehívására + ülés tartása
nélküli döntéshozatal kezdeményezésére
• HA ezt 30 napon belül nem teszik meg, akkor bármelyik
tag vagy a hitelezők kérelmére a nyilvántartó bíróság
összehívja a taggyűlést vagy feljogosítja az indítványozó
tagot a taggyűlés összehívására, illetve ülés tartása
nélküli döntéshozatal lebonyolítására
o Ügyvezető egyéb feladatai
§ gondoskodik arról, hogy a taggyűlésről jegyzőkönyv készüljön
§ Kft. határozatainak a határozatok könyvébe való bekerüléséről
is ő gondoskodik
§ társaság tagjairól tagjegyzéket vezet
• pl. benne vannak a tagok adatai, törzsbetétük mértékei, a
törzstőke mértéke, pótbefizetések, mellékszolgáltatások
stb.
• (Rákérdezhetnek a szervezetnél arra is, hogy milyen egyéb szervei vannak még
egy Kft.-nek, akkor el lehet mondani, hogy pl. felügyelőbizottság, állandó
könyvvizsgáló stb., amik nincsenek külön megemlítve a Ptk.-ban a Kft.
szabályai között, de a gazdasági társaságok közös szabályainál ezek a szervek
megtalálhatók, így itt is lehetnek/vannak)
4) A Kft. működése
• (üzletrész és törzstőke leszállítása/felemelése is ide tartozik, de azokról vannak
külön tételek, csak akkor kell elmondani, ha rákérdeznek)
• Milyen kötelezettségei vannak a tagnak?
o Törzsbetét szolgáltatása
§ pénzbeli vagyoni hozzájárulás (pénzbetét)
§ nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport)
o Egyéb vagyoni érték szolgáltatása
§ pótbefizetés
§ mellékszolgálatás

• Mellékszolgáltatás
o Jelentése
§ = ha a tag erre irányuló külön jogviszony hiányában
személyesen közreműködik a társaság tevékenységében
o Ellenszolgáltatás
§ a tag a mellékszolgáltatásáért cserébe ellenszolgáltatást csak a
társasági szerződés rendelkezése szerint igényelhet
o Kötelezettség elmulasztása
§ csak akkor érvényesíthető vele szemben a mulasztásért igény,
ha a társasági szerződés lehetővé teszi
o Üzletrész átruházása
§ mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve ha a
megszerző a társaság hozzájárulásával átvállalja
• Pótbefizetés
o Jelentése
§ = a veszteségek fedezése céljából a társasági szerződés
feljogosíthatja a taggyűlést pótbefizetési kötelezettség előírására

305
 • társasági szerződésben járulékos feltételként meg kell
határozni a legmagasabb elrendelhető összeget és az
elrendelhetőség gyakoriságát
o Elrendeléséről a taggyűlés határozattal dönt, ami előírja a teljesítés →
§ módját
§ ütemezését
§ határidejét
o Pótbefizetési kötelezettség szabályai
§ a törzsbetétek arányában meghatározandó és teljesítendő
• de a törzsbetétet nem növeli
§ apport formájában is előírható
§ elmulasztása esetén a vagyoni hozzájárulás elmulasztásának
jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni
• ha jól tudom kizárási pert lehet indítani
§ a nem szükséges rész a visszafizetés időpontjában a
tagjegyzékben szereplő tagok részére visszafizetendő
• erre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet
sor
• + Tag javára történő kifizetések
o Kifizetések lehetősége
§ A társaság fennállása során a saját tőkéből a tag javára, a
tagsági jogviszonyra tekintettel kifizetés →
• kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben, ÉS
• csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített
szabad eredménytartalékból történhet
o kivéve a törzstőke leszállítása esetén
o Nem kerülhet sor kifizetésre, vagy ha sor került rá, akkor
visszafizetendő
§ ha a helyesbített saját tőke nem éri el, vagy a kifizetés miatt
nem érné el a törzstőkét
§ ha veszélyeztetné a fizetőképességet
o OSZTALÉK
§ fogalma
• = A tagot a társaságnak,
• a tag javára történő kifizetések céljából felosztható, és
• a taggyűlés által felosztani rendelt
• saját tőkéjéből
• a törzsbetétek arányában meghatározott összeg
• illeti meg.
§ osztalékfizetésre jogosult
• az a tag, aki az osztalékfizetésről szóló döntés
meghozatalakor a társasággal szemben a tagsági jogok
gyakorlására jogosult
§ osztalék mértéke
• a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása
arányában jogosult
§ határozás az osztalékfizetésről
• a taggyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönt
róla

306
 • tehát ez nem alanyi jogon jár minden évben!!!
o Osztalékelőleg
§ A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti
időszakban osztalékelőlegről határozhat, ha →
• a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a
társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez szükséges
fedezettel, ÉS
• a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben
kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad
eredménytartalék összegét, ÉS
• a helyesbített saját tőke nem csökken a törzstőke
összege alá.
§ ügyvezető tesz erre javaslatot
• ha FEB működik, akkor az ő jóváhagyása is szükséges
§ vissza kell fizetni, ha a kifizetést követő beszámolóból
megállapítható, hogy osztalékfizetésre nincs (nem lett volna)
lehetőség
o Jogutód nélküli megszűnés esetén el kell számolni
§ hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont (likvidációs
hányadot) fel kell osztani →
• először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni
• maradék vagyont a törzsbetétek arányában kell
felosztani a társaság tagjai között
§ ha a megszűnő társaságtulajdonában saját üzletrész is volt
• az arra eső vagyonhányadot a tagok között fel kell
osztani a törzsbetétek arányában
§ ha a végelszámoláskor/felszámoláskor a társaság törzstőkéje
még nem került teljes egészében befizetésre
• ilyenkor a végelszámoló/felszámoló a hiányzó összeg
befizetését azonnal esedékessé teszi és követeli a
tagoktól, ha a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges
5) Egyszemélyes Kft.
• Alapítása
o Az alapító köteles az apportot a nyilvántartásba vételi kérelem
benyújtásáig teljes egészében rendelkezésre bocsátani
§ semmis az ettől eltérő rendelkezés
• Akkor is egyszemélyes
o ha a többszemélyes Kft. összes üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg
• Alkalmazandó szabályok
o egyszemélyes társaság szabályai szerint működik, de alapító okiratot
csak akkor kell készíteni, ha az egyszemélyessé válástól számított 1
éven belül nem jelent be új tagot
• Tag helytállási kötelezettsége
o a befolyásszerzés szabályai megfelelően alkalmazandók
• Működése
o társaság + tag közötti szerződést közokiratba/TBMO-ba kell foglalni
o Saját üzletrészét nem szerezheti meg
o Ha új tagokkal egészül ki és többszemélyessé válik, akkor az alapító
okiratot társasági szerződésre kell módosítani

307
C18. Az üzletrész fogalma és az üzletrész átruházása, bevonása, öröklése,
felosztása.

1) Az üzletrész fogalma
• Ptk. szerint
o Fogalma
§ Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és
kötelezettségek összessége
o Keletkezése
§ Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik
o Mértéke
§ Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik
o Tagsági jogok
§ Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek
o Több üzletrész
§ Ha a tagnak több üzletrésze van, a társasággal szemben akkor is
egy tagnak számít.
• társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis
• fontos, hogy 2022. január 1-től van hatályban az 1 tag
több üzletrész szabály, előtte 1 tag 1 üzletrész szabály
volt a törvényben, de a Ptk. diszpozitivitása miatt elvileg
akkor sem volt kizárt az 1 tag több üzletrész a
gyakorlatban
• Magyarázat
o Mi is voltaképpen az üzletrész?
§ Kft.-t minden más társaságtól elhatárolja az üzletrész, mint
speciális vagyoni értékű jog
§ üzletrész elvont fogalom, ami szorosan összefügg a tagok
törzsbetétjével, de erősen különbözik is attól
• törzsbetét →
o mindig meghatározott pénzösszegben jelenik
meg
§ pénzbetét + apport formájában
o mindig pontosan meghatározható a mértéke
§ pl. minimum 100 ezer forintot kell
befizetni
• üzletrész →
o üzletrész értéke és mértéke mindig a társaság
eredményességétől függ
o e tekintetben hasonlóságot mutat a részvénnyel
(de attól is különbözik)
o üzletrész viszonyában elvileg nem helyes a
névérték kifejezés használata, mert nem azonos a
törzsbetéttel
o Üzletrész elhatárolása a részvénytől
§ közös bennük
• mindkettő tagsági jogot és a társasági vagyonból a tagot
megillető hányadot fejez ki
§ eltérések

308
 • részvény
o a tagsági jogokat forgalomképes értékpapír
formájában testesíti meg
o értékpapír dologi jogi értelemben is dolognak
minősül
o mind a hagyományos mind a dematerializált
dolognak minősül
• üzletrész
o nem minősül dolognak, de ez is forgalomképes
o bírói gyakorlat ,,eszmei dolognak” minősíti, és
,,analogia legis” útján kiterjeszti rá az adásvétel
szabályait
§ pl. üzletrész átruházásnál
o átruházáskor dolog módjára viselkedik
o csak az üzletrészből származó tagsági jogok és
kötelezettségek jelennek meg a tagjegyzékben
minősített okirati formában, egyébként teljes
mértékben absztrakció
o Mi nem tartozik az üzletrész fogalmi elemei közé, és miért nem?
§ Ptk. nem ,,vagyoni részesedésként” határozza meg
• ennek az az oka, hogy a tagnak a társaságban bent lévő
vagyona az a társaság vagyona, és a tagok főszabály
szerint csak a jogutód nélküli megszűnés esetén
férhetnek hozzá
o tehát a helyes megfogalmazás az, hogy csak
megjeleníti, a tagot megillető társasági
részesedést
§ Ptk. nem utal arra, hogy az üzletrész ,,tagsági jogokat
testesítene” meg
• üzletrész elvont fogalom, nem testesít meg semmit,
hiszen az Rt. kivételével tilos a tagsági jogokról
értékpapírt kiállítani
• ebben különbözik a részvénytől
• Egy tagnak több üzletrésze is lehet
o Fontos, hogy az üzletrész egységet alkot!!!
§ az üzletrészbe foglalt jogok egy része a többi jog és
kötelezettség nélkül nem ruházható át, csak együtt lehet őket
o Hogyan keletkezhet egy tagnak több üzletrésze?
§ pl. üzletrész felosztásra kerül
§ pl. üzletrészt átruházzák
§ pl. tőkeemelés során
§ + számos más esetben
o Hogyan szavaz az a tag, akinek több üzletrésze van?
§ legfőbb szerv döntéseiben a több üzletrésszel rendelkező tag is
egy tagként szavaz, vagyis az egyes üzletrészei után megillető
szavazati jogát (szavazatok számát) egybe kell számítani
• szerintem ez csak annyit jelent, hogy egy kérdésben ő is
csak egyszer szavazhat, de a szavazati jogának mértéke
nagyobb lesz

309
 o Több üzletrésszel rendelkező tag felelőssége a vagyoni hozzájárulás
teljesítéséért
§ tagsági jogviszonya megszűnését eredményezheti az is, ha a
mulasztás csak a tag által tulajdonolt egyik üzletrészt érinti
• Közös tulajdon egy üzletrészen
o Nem = azzal, amikor egy tagnak több üzletrésze van
o Jelentése
§ egy üzletrésznek több jogosultja van
§ ilyenkor 1 db. üzletrész van, és a több jogosult az 1 db.
üzletrészt osztja fel egymás között eszmei hányadokra
§ pl. átruházás/öröklés útján fordulhat elő
§ pl., ha a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte,
akkor házassági vagyonjogi perben a nem tag házastárs
kérelmére számára eszmei hányad juttatható (közös tulajdonuk
keletkezik)
o Jogosultak helyzete a társaságban
§ társasággal szemben 1 tagnak számítanak
§ jogokat közös képviselő útján gyakorolják
• maguk közül választják meg a tulajdoni hányaduk
szerinti szavazati joggal
§ kötelezettségekért egyetemlegesen állnak helyt
2) Átruházása
• Jelentősége
o Ez a tagsági jogviszony megszűnésének gyakori módja, mivel
felmondás nincs
• Közös szabályok
o Az átruházó tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei a
megszerzőre átszállnak
§ ilyenkor az üzletrész dolog módjára viselkedik
o A tagváltozás a társasággal szemben a bejelentéstől hatályos, illetve a
tagsági jogok a megszerzőt a társasággal szemben a nyilvántartásba
vételtől függetlenül, a bejelentéstől illetik meg
§ pl. onnantól, hogy bejelentették, már ő jogosult az osztalékra
o Átruházási szerződést írásba kell foglalni
§ de a társasági szerződést nem kell módosítani
o Megszerző a jogosult személyének megváltozását és időpontját a
tagjegyzékbe való bejegyzés céljából a szerzéstől számított 8 napon
belül bejelenti a társaságnak
§ mellékelni kell az átruházási szerződést
§ nyilatkozni kell a társasági szerződés kötelező elismeréséről
• Tagok közötti átruházás
o Üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható
o Elővásárlási jog szabályait ilyenkor alkalmazni kell
§ = a pénzszolgáltatás ellenében a tagok között átruházni kívánt
üzletrész másokat megelőző megszerzésére az elővásárlási jog
szabályait megfelelően alkalmazandók
• elővásárlási jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz
viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg
• Átruházás kívülálló személyekre (hitelezővédelem?!)
o Üzletrész kívülálló személyre akkor ruházható át →

310
 § ha a tag a törzsbetétjét teljes mértékben szolgáltatta
• kivéve, ha az átruházásra azért kerül sor, mert a tag
tagsági jogviszonya a vagyoni hozzájárulás/pótbefizetés
elmulasztása, vagy kizárás miatt szűnt meg
o Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, ami az üzletrész
kívülálló személykere való pénzszolgáltatás ellenében történő
átruházását kizárja
o Elővásárlási jog
§ kívülálló személyekre történő átruházás esetén a többi tag, a
társaság, illetve a társaság által kijelölt személy ebben a
sorrendben jogosult elővásárlási jogot gyakorolni
• elővásárlási jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz
viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg
o Elővásárlási jog gyakorlásának szabályai
§ ha a tag az ajánlat közlésétől számított 15, a társaság, illetve a
tásaság által kijelölt személy az ajánlat közlésétől számított 30
napon belül NEM nyilatkozik →
• úgy kell tekinteni, hogy nem kívánt élni az elővásárlási
jogával
§ taggyűlés dönt →
• társaság általi joggyakorlásról
• társaság által kijelölt személyről
o Ha megsértik az elővásárlási jog szabályait
§ szerződéskötéstől számított 1 éves JOGVESZTŐ határidőn
belül pert lehet indítani
o Ha a kívülálló személyekre való átruházás beleegyezéshez kötött
§ akkor a taggyűlés dönt e körben →
• ha a bejelentéstől számított 30 napon belül nem dönt,
akkor beleegyezése megadottnak tekintendő
• semmis az a szabály, ami 30 napnál hosszabb határidőt
állapít meg
• Saját üzletrész megszerzése
o Jelentése
§ = a társaság a saját üzletrészét átruházással, a taggyűlés
határozata alapján szerezheti meg
o Miért van erre lehetőség?
§ ha jól emlékszem Menyhárd szemin azt mondta, hogy ennek
stratégia okai vannak, pl., hogy elkerüljék, hogy olyan kívülálló
személyek vásárolják fel az üzletrészeket, akik nem fogják a
társaság érdekeit szolgálni, mert pl. konkurenciához
kötődhetnek
• szabályok is azt erősítik, hogy nem arra szolgál, hogy az
anyagi nehézségeket kompenzálja, hanem stratégiai célú
o Szabályai (hitelezővédelem)
§ ellenérték fejében való szerzés
• csak a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg, ha
megszerzése ellenértékhez kötött
• ennek az az oka, hogy így a törzstőke továbbra is
megmarad a hitelezői követelések kielégítésére
§ van, amikor ellenérték fejében sem szerezheti meg

311
 • akkor, ha osztalék fizetésére sem jogosult
• tehát rosszul állnak a dolgok
§ megszerezhető üzletrészek köre
• csak azokat az üzletrészeket szerezheti meg, amik esetén
a törzsbetéteket teljes mértékben szolgáltatták
• ezzel azt kívánják elkerülni, hogy ne a társaság
biztosítsa a saját törzstőkéjét, hanem a tagok
§ saját üzletrész korlátai
• saját üzletrész alapjául szolgáló törzsbetétek összege
nem haladhatja meg a törzstőke 50%-át
o Saját üzletrész alapján gyakorolható jogok
§ NEM gyakorolhat vele tagsági jogokat
• saját üzletrészt a határozatképesség megállapításánál
figyelmen kívül kell hagyni
• üzletrész nem szűnik meg, csak a tagsági jogok
gyakorlása szünetel
§ NEM illeti meg osztalék
• saját üzletrészre eső osztalékot a tagok között fel kell
osztani a törzsbetétek arányában
o 1 éves korlát
§ az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a társaság
KÖTELES a vásárlástól számított 1 éven belül →
• elidegeníteni, vagy
• térítés nélkül átadni, vagy
o tagoknak a törzsbetétjeik arányában
• törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonni
• Üzletérész értékesítése
o Volt tag üzletrésze értékesítendő, ha →
§ a vagyoni hozzájárulás/pótbefizetés elmulasztása vagy kizárás
miatt a tagsági jogviszonya megszűnt
o Értékesítés feltételei
§ volt tagnak és a társaságnak a tagsági jogviszony megszűnésétől
számított 15 napon belül meg kell állapodnia róla
o Értékesítés határideje
§ nem lehet hosszabb 3 hónapnál
o Minimális eladási ár
§ nem lehet alacsonyabb az elmulasztott vagyoni
hozzájárulás/pótbefizetés összegénél
o Ha a határidőben nincs megállapodás, vagy nincs határidőn belüli
értékesítés
§ adott határidő lejártától számított 45 napon belül nyilvános
árverésen kell értékesíteni
o Üzletrész bevonható
§ bármelyik sikertelen árveréstől számított 30 napon belül
• sikertelen, ha senki nem tett legalább a kikiáltási árnak
megfelelő ajánlatot
o Üzletrész bevonandó
§ ha az üzletrészt a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 6
hónapon belül nem értékesítették

312
 • ilyenkor a volt tag a saját tőkéből ráeső részre igényt
tarthat!!!
3) Öröklése
• Ki jogosult rá?
o Tag halála esetén → örököse
o Jogi személy tag átalakulása/egyesülése/szétválása/üzletrésze
tekintetében bekövetkezett jogutódlás esetén → jogutódja
• Mikor jogosultak rá?
o Ha az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett KÉRIK az
ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzésüket
• Ügyvezető a bejegyzést megtagadhatja →
o Ha a társasági szerződé által feljogosított személyek az üzletrész
magukhoz váltásáról nyilatkoznak (pl. elővásárlási joguk van)
§ ennek feltételei →
• örökös, illetve jogutód kérelmének hatályossá válásától
számított 30 napos JOGVESZTŐ határidőn belül kell
nyilatkozniuk, ÉS
o semmis az ennél hosszabb határidő
• az üzletrész forgalmi értékét ki kell fizetniük az
örökösnek/jogutódnak
• Ha a jogi személy tag jogutód nélkül szűnik meg, és a megszűnésre irányuló
eljárás alapján az üzletrésznek nincs új jogosultja, akkor a társaságnak
döntenie kell →
o bevonja az üzletészt, vagy
o tagok közötti felosztja a törzsbetétjeik arányában
4) Felosztása
• Konkrétan ennyi van róla a Ptk.-ban →
o ,,Az üzletész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása kell.”
• Felosztás jelentése
o = 1 db. üzletrészből 2 vagy több üzletrész lesz!!!
§ az egy tagsági jogot megtestesítő üzletrészt több részre osztják
fel, azaz több egyéni tagsági jog keletkezik, így a társaság
tagjainak száma is nő
o Ez nem azonos azzal, amikor közös tulajdonba kerül, és az eszmei
hányadokat osztjál meg, hanem pont az a célja, hogy a vevők úgy
vásárolhassák meg, hogy nem keletkezik rajta közös tulajdonuk, hanem
minden egyes vevő a saját nevében gyakorolhassa a tulajdonosi jogokat
és teljes jogú taggá válhasson
• Előfordulása
o Pl. többen örökölnek 1. db üzletrészt, de csinálni akarnak belőle 2 db.
önállót, mert mindketten teljes jogú tagok akarnak lenni
• Ptk. módosult
o Módosítás előtti verzió taxatíve meghatározta milyen esetek
vezethetnek felosztáshoz, nem szükséges, ezért kiszedték
5) Bevonása
• Az üzletrész bevonása a legfőbb szerv döntése, aminek következtében →
o az üzletrészben foglalt tagsági jogok összessége, ÉS
o az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya
§ → MEGSZŰNIK

313
 • Bevonás törzstőkére gyakorolt hatása
o Bevonás esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a
törzstőkét le kell szállítani!!!
• Mit kap a bevont üzletrész volt tulajdonosa?
o Az üzletrész értékét a volt tag részére ki kell fizetni
§ üzletrész értéke
• = saját tőkének az üzletrészre eső hányada!!!
o → Szerintem (NEM feltétlenül az alapításkor/később szolgáltatott
törzsbetét összegét kapja vissza!!!)
§ ennek az az oka, hogy az üzletrész részben elkülönül a
törzsbetéttől, pl. lehet hogy a társaság csődközeli állapotban
van, elbukták a törzsbetétek eredeti összegét → ez az
üzletrészre is hatással van, értéke kevesebb lesz, mint a
törzsbetét összege → üzletrész értéke címén lehet, hogy sokkal
kevesebbet (vagy többet) kap vissza, mint ami az eredetileg
szolgáltatott törzsbetét összege volt!!!

C19. Az értékpapír fogalma, fajtái és csoportosításuk.

1) Az értékpapír fogalma
• Olyan egyoldalú jognyilatkozat, ami →
o papír alapú okiratként, vagy
o dematerializált értékpapírként
§ = jogszabályban meghatározott más módon létrehozott,
rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszesség
o a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni,
arról rendelkezni CSAK az értékpapír által, annak birtokában lehet.
• Mi minősülhet értékpapírnak?
o Meghatározott tartalmi elemek esetén
§ ha jogszabály meghatározza az adott értékpapírfajta kötelező
tartalmi elemit, akkor CSAK az ennek megfelelő okiratot,
illetve dematerializált értékpapírt lehet értékpapírnak tekinteni
• adott értékpapírfajta, pl. részvény/váltó/kötvény
o Meg nem határozott tartalmi elemek esetén
§ ha jogszabály nem határozza meg az adott értékpapírfajta
kötelező tartalmi elemeit, akkor CSAK az minősül
értékpapírnak, amin a kibocsátó legalább az alábbiakat feltünteti
→
• kibocsátó nevét/címét
o + okirati formában előállított értékpapír esetén
az aláírását
• azt, hogy a nyilatkozat értékpapírnak minősül
• értékpapír által megtestesített jogosultságot
• kibocsátás helyét/időpontját
• + sorozatban kibocsátott értékpapír esetén
o sorozat megjelölését
o sorozatba tartozó értékpapírok darabszámát

2) Értékpapírok csoportosítása

314
• Előállítás módja szerint
o Okirati formában előállított értékpapír
§ Kibocsátása
• egyedileg vagy sorozatban történhet
§ Kiállítása
• bemutatóra szólóan vagy névre szólón történhet
• bemutatóra szóló →
o olyan okirati formában előállított értékpapír, ami
NEM tartalmazza a jogosult megnevezését, vagy
tartalmazza ugyan, DE tartalma szerint a
kötelezett nem csak neki, hanem bármely
bemutatónak köteles teljesíteni
• névre szóló →
o olyan okirati formában előállított értékpapír, ami
tartalmazza a jogosult megnevezését, ÉS nem
tartalmaz bármely bemutatónak való teljesítésről
szóló kikötést
o Dematerializált értékpapír
§ Kibocsátása
• csak sorozatban történhet
§ Kiállítása
• csak névre szólóan történhet
• Átruházhatóság szerint
o Átruházható
§ főszabályként átruházható
o Nem ruházható át
§ arra is lehetőség van, hogy a kibocsátó az átruházást megtiltsa, a
tilalom értékpapíron való feltüntetésével
• + egy fontos dolog!!!
o az értékpapír által megtestesített kötelmet NEM szünteti meg az
értékpapír kibocsátó általi megszerzése
• Csoportosítás összefoglalása (+ fajták)
o 1. Előállítás módja szerint
§ okirati formában előállított értékpapír
§ dematerializált értékpapír
o 2. Kibocsátása szerint
§ egyedileg kibocsátott
§ sorozatban kibocsátott
o 3. Kiállítása szerint
§ bemutatóra szóló
§ névre szóló
o 4. Benne foglalt jog természete szerint
§ dologi jogviszonyt megtestesítő
• pl. közraktári jegy
§ kötelmi jogviszonyt megtestesítő
• pl. váltó/csekk/kötvény
§ tagsági jogokat megtestesítő
• pl. részvény
o 5. Átruházhatóság szerint

315
 § átruházható
§ nem ruházható át

3) Értékpapírok egyéb szabályai

• Alaki legitimációs hatás
o = az értékpapír jogi hatása
o Értelmezése
§ az értékpapírba foglalt jog vagy követelés jogosultjának az a
személy tekintendő, akit az értékpapír jogosultként igazol
§ független attól, hogy akit az értékpapír jogosultként igazol
anyagi jogilag valóban jogosult-e
§ tehát pl. a bemutatónak nem kell anyagi jogi jogosultnak lennie,
elég ha az értékpapír annak mutatja
• pl. tolvaj ráhamisítja a nevét a forgatmányi láncolatra, és
jogosultként eladja
o Bővebb értelmezés
§ aki értékpapíron alapuló jogot kíván érvényesíteni, annak nem
kell az anyagi jogosultságát igazolnia, nem kell azt a
származékos jogszerzések sorozatán keresztül az eredeti
jogosultig visszavezetnie, elegendő, ha maga az értékpapír, mint
okirat jogosultnak mutatja őt
• kötelezettre nézve is vannak joghatásai →
o nem kell vizsgálni, hogy az akinek teljesít
valóban jogosult-e
o ha kiderül, hogy akinek teljesített valójában
jogosult, nem lehet kétszeres teljesítésre
kötelezni!!!
o Kötelezett helyzete
§ jóhiszemű jogosulttal szemben a kötelezettségek akkor is
terhelik, ha a forgalomba kerülés →
• kibocsátás nélküli
• érvénytelen ügyletű
o Jóhiszemű jogosult helyzete
§ jogosultságát nem befolyásolja, ha →
• korábbi átruházásnak nem volt jogcíme
• volt jogcíme, de érvénytelen/hatálytalan volt
o Kifogáskorlátozás
§ az értékpapír kötelezettje a jóhiszemű jogosulttal szemben a
tartalomból kitűnő kifogáson kívül nem hivatkozhat olyan
kifogásra, ami a korábbi jogosulttal szembeni jogviszonyán
alapul
• tehát teljesítenie kell annak, akit az értékpapír új
jogosultként igazol!!!
• Elérések az alaki legitimációs hatásnál
o Okirati formában előállított értékpapír
§ Bemutatóra szóló
• birtokosa tekintendő jogosultnak
§ Névre szóló

316
• az tekintendő jogosultnak, akit az értékpapír
jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok
megszakíthatatlan láncolata jogosultként igazol
• forgatmányi láncolat
o = valami olyasmit jelent, hogy az értékpapír
hátoldalán a tulajdonosok vezetik az átruházások
rendjét és lekövethető, hogy az első
tulajdonostól, milyen átruházásokon keresztül
jutott el a jelenlegi tulajig (pl. xy átruházta yx-re
2022.03.12.-én)
o forgatmány
§ gyakorlatban valahogy úgy néz ki, hogy
az értékpapír hátoldalán vannak ezek a
rubrikák (forgatmányok), és ha új tulaja
lesz egy értékpapírnak, akkor beírják a
nevét az előző tulaj forgatmányát követő
forgatmányba, de az új forgatmányt is az
előző tulajnak kell aláírnia!!!
o megszakíthatatlanság
§ addig minősül annak, amíg a forgatmányt
a korábbi jogosult írta alá
§ tehát megszakad, ha valamely
forgatmány aláírója nem a korábbi
jogosult
§ megszakadás hatása →
• többé NEM rendelkezik alaki
legitimációs hatással!!!
o ha az utolsó forgatmány üres
§ akkor a birtokos tekintendő jogosultnak,
feltéve, hogy a láncolat megszakítatlan
§ magyarázat →
• ebben nincs semmi különös, arról
van szó, hogy a következő
forgatmány nincs kitöltve, így azt
kell jogosultnak tekinteni, akinél
az értékpapír fizikailag van
o ha üres forgatmányra új forgatmány következik
§ akkor az új forgatmány aláírójára úgy
kell tekinteni, mint aki üres forgatmány
útján szerezte meg az értékpapírt
§ magyarázat →
• gyakorlatban sokszor
alkalmaznak üres forgatmányt, ez
nem tilos
• tehát előfordulhat, hogy valaki
úgy válik jogosulttá, hogy nem
rögzítik a nevét a korábbi jogosult
forgatmányát követő
forgatmányban

317
 • az ,,üres forgatmányra következik
új forgatmány” kifejezés azt
jelenti, hogy az a jogosult, akinek
a nevét nem rögzítették
forgatmányban (újból) átruházza
az értékpapírt másra
o ha az üres forgatmányt a
korábbi jogosult aláírta, de
nem rögzítették benne az
új jogosult nevét és az új
jogosult átruházza → Ptk.
szerint nem szakad meg a
legitimációs lánc
§ pl. újabb birtokost
jogosultnak kell
tekinteni
o ha az üres forgatmányt a
korábbi jogosult NEM írta
alá, és az új jogosult nevét
sem rögzítették → Ptk.
szerint megszakad a
legitimációs lánc
§ pl. újabb birtokost
NEM lehet
jogosultnak
tekinteni
• nem átruházás alapú jogszerzés
o nem átruházás útján való jogszerzés esetén az új
jogosult jogszerzése igazolandó!!!
o tehát a forgatmányok megszakítatlan láncolata a
bírtokost már CSAK a jogszerzés igazolásától
függően igazolja
o itt már nem érvényesül az alaki legitimációs
hatás!!!
o Dematerializált értékpapír
§ Ki tekintendő jogosultnak?
• ellenkező bizonyítás hiányában annak az
értékpapírszámlának a jogosultja tekintendő
jogosultnak, amelyiken a dematerializált értékpapírt
nyilvántartják (csak névre szóló lehet)
• Értékpapír átruházása
o Joghatása
§ átruházás esetében az értékpapírban rögzített jogok átszállnak
az új jogosultra, függetlenül attól, hogy az átruházó
rendelkezett-e a rögzített jogokkal
• kivéve negatív rendeleti záradék esetén, mert ott nincs
értékpapírjogi hatás
o Okirati formában előállított értékpapír
§ Bemutatóra szóló átruházásához szükséges
• átruházásra irányuló jogcímen alapuló birtokátruházás

318
 o pl. értékpapír adásvételi szerződésen alapuló
birtokátruházás
§ Névre szóló átruházásához szükséges
• átruházásra irányuló jogcímen alapuló birtokátruházás,
ÉS teljes vagy üres forgatmány
o teljes forgatmány
§ tartalmazza az átruházó írásbeli
nyilatkozatát, ami kifejezi az átruházási
szándékot és megjelöli a szerző
személyét
o üres forgatmány
§ tartalmazza az átruházó írásbeli
nyilatkozatát, ami kifejezi az átruházási
szándékot, de nem jelöli meg a szerző
személyét
• pl. sima aláírás
§ birtokos jogai →
• üres forgatmányt kitöltheti a saját
vagy más személy nevére
• átruházhatja üres vagy teljes
forgatmánnyal
• sőt birtokát átruházhatja anélkül
is, hogy az üres forgatmányt
kitöltené és újabb forgatmánnyal
látná el
• negatív rendeleti záradék
o = kibocsátó a forgatmány útján való átruházást
kizárja
o ilyenkor csak engedményezéssel ruházható át
o átruházásnak nem lesz alaki legitimációs hatása
(igazolni kell külön a jogszerzést)
o Dematerializált értékpapír
§ átruházásához szükséges →
• átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, ÉS
• átruházó értékpapírszámlájának megterhelése, ÉS
• új jogosult értékpapírszámláján való jóváírás
• Értékpapír semmissé nyilvánítása
o Semmissé nyilvánítási eljárás eredményeként semmissé nyilvánításra
kerülhet sor, ha→
§ azonosíthatatlanná válik
§ elveszik
§ fizikailag megsemmisül
§ megrongálódik és emiatt tartalma nem ismerhető meg
o Jogkövetkezménye
§ többé nem fűződik hozzá alaki legitimációs hatás
(értékpapírjogi hatás)
§ igényérvényesítésre az e jogra irányadó általános szabályok
szerint kerülhet sor

319
 C20. A részvény fogalma, előállítása, típusai és fajtái.

1) Bevezetés
• Részvénytársaság fogalma
o Olyan gazdasági társaság →
§ ami előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló
alaptőkével működik, ÉS
§ amiben a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal
szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének
szolgáltatására terjed ki.
• Tagi helytállási kötelezettség
o A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha a Ptk. másként
nem rendelkezik – NEM köteles helytállni
• Részvénytársaság működési formája
o Zártkörűen működő (Zrt.)
§ aminek a részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére
o Nyilvánosan működő (Nyrt.)
§ aminek a részvényei be vannak vezetve a tőzsdére
§ Nyrt.-t fenntartásokkal kell kezelni, a hatályos Ptk.-ban is
vannak Nyrt.-re vonatkozó szabályok, de elvileg 2016. március
15-től nyilvánosan már nem alapítható részvénytársaság
• nem azt jelenti, hogy nem működhet, csak új nem
alapítható!!!
• Tőzsde
o = székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának engedélyével
rendelkező olyan piac, amin értékpapírokkal kereskednek
• Működési forma megváltoztatása
o Közgyűlés legalább 3/4-es szótöbbséggel meghozott határozata
szükséges hozzá
o Folyamata
§ Zrt.-ből Nyrt. → bevezetik a részvényeket a tőzsdére
§ Nyrt.-ből Zrt. → kivezetik a részvényeket a tőzsdéről
• Részvénytársaság alaptőkéje
o Fogalma
§ = az összes részvény névértékének összege
• ez a fogalom azt is magában hordozza, hogy
amennyiben a részvényt névértéken felül bocsátják ki,
akkor a társaság vagyona kettéválik
o névérték erejéig → alaptőke
o névérték és kibocsátási érték különbsége →
alaptőkén felüli vagyon
o Zrt. alaptőkéje →
§ nem lehet kevesebb 5 millió forintnál
o Nyrt. alaptőkéje →
§ nem lehet kevesebb 20 millió forintnál
o Pénzbeli hozzájárulás
§ pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb
az alaptőke 30%-ánál

2) A részvény fogalma

320
• Fogalom
o = a részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági
jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező,
forgalomképes értékpapír
• Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír
o Részvény kibocsátója meghatározott pénzösszeg vagy apport befizetése
ellenében arra kötelezi magát, hogy a részvényesnek szavazati,
vagyoni, és egyéb jogokat biztosít
• Névre szóló értékpapír
o Nincs bemutatóra szóló részvény
• Forgalomképesség értékpapír
o MNB és MNV formálisan részvénytársaságok, de részvényeik állami
tulajdonban vannak, ezért azok forgalomképtelenek
• Részvény névértéke
o Fogalma
§ = vagyoni hozzájárulás szolgáltatáskori értéke
• szolgáltatás időpontja lehet az alapítás, vagy az
alaptőke-emelés időpontja
• tehát azt fejezi ki, hogy az alapításkor, vagy alaptőke-
emeléskor a vagyoni hozzájárulást befizető részvényes
vagyoni hozzájárulásának összege milyen mértéket tesz
ki a társaság mérlegében szereplő jegyzett tőkéből!!!
o Funkciója
§ a mindenkori részvényest a tagsági jogok nem a részvény piaci
árához igazodva fogják megilletni, hanem az (első) részvényes
által az alapításkor/alaptőke-emeléskor teljesített vagyoni
hozzájárulás, azaz a névérték mértékéhez igazodva illetik meg
• Ptk. is kimondja, hogy a részvény a névértékével
arányos szavazati jogot biztosít!!! (és nem a piaci
értékével arányosat)
o Névérték sorsa
§ a részvényes (befektető) a névértéket véglegesen berakja a
társaságba, a névérték nem váltható vissza, ez a
kockázatvállalása
§ úgy tud tőle megszabadulni, hogy a másodlagos piacon, azaz a
tőzsdén eladja piaci áron
o 3 érték elhatárolása!!!
§ névérték
• amit alapításkor/alaptőke emeléskor szolgáltattak
§ kibocsátási érték
• amennyiért a legelső részvényes vásárolta
• lehet magasabb is, mint a névérték
• alacsonyabb nem lehet a névértéknél, az tilos
§ piaci érték
• amennyit aktuálisan ér a részvény a tőzsdén
• ha jól működik a társaság akkor a névérték, vagy ha a
névértéken felül bocsátották ki, akkor a kibocsátási érték
sokszorosa

321
 • ha rosszul működik a társaság akkor lehet, hogy már a
névérték is alacsonyabb
o Meghatározható a fix összegben is
§ ez volt az általános megoldás, de be kellett vezetni a
hányadrészvényt, mivel alaptőke-változás esetén a fix összegűt
mindig újra kellett nyomtatni/felül kellett bélyegezni
o Meghatározható az alaptőke mindenkori összegének hányadában is
§ hányadrészvénynek hívjuk
§ ilyen esetben a részvényen a részvény által megtestesített
hányadot kell feltüntetni, és az alaptőke összegét a részvényen
nem kell megadni
o Névértéken aluli részvénykibocsátás tilalma
§ semmis a részvény névértéken aluli kibocsátása
o 3. személyekkel szemben fennálló felelősség a névértéken aluli
kibocsátásból eredő károkért
§ nyilvántartásba való bejegyzés előtti kibocsátás esetén →
• alapító felel
• több alapító egyetemlegesen felel
§ nyilvántartásba való bejegyzés utáni kibocsátás esetén →
• társaság felel a szerződésen kívül okozott károkért való
felelősség szabályai szerint (deliktuális felelősség)
• Közös tulajdon a részvényen
o Egy részvénynek több tulajdonosa is lehet, de a tásasággal szemben
egy részvényesnek számítanak
§ ilyenkor 1 db. részvénynek több jogosultja van
§ jogosultakat a részvényt eszmei hányadok szerint osztják fel
egymás között
o Tulajdonosi joggyakorlás
§ társasággal szemben egy részvényesnek számítanak →
• jogokat közös képviselő útján gyakorolják
• kötelezettségekért egyetemlegesen állnak helyt
3) A részvény előállítása
• Előállítás módja
o Zrt. esetén
§ nyomdai úton vagy dematerializált formában
§ kölcsönösen átalakíthatók
o Nyrt. esetén
§ csak dematerializált formában
• Nyomdai úton előállított részvény
o = feljogosított nyomda által előállított okirat
o Kötelező tartalma
§ kibocsátó neve/székhelye/képviselőinek aláírása
§ részvény sorszáma/sorozata/névértéke
§ első részvényes neve
§ alaptőke nagysága + kibocsátott részvények száma
§ értékpapír kódja
§ + szükség szerint az alapszabályban meghatározott jogok,
illetve a szavazati jog esetleges korlátozására vonatkozó
rendelkezés
• Dematerializált részvény

322
 o = dematerializált értékpapír
o Kötelező tartalma
§ egyezik a nyomdai úton előállított részvény tartalmával
• de a részvényes nevét az értékpapírszámla tartalmazza,
és nincs aláírás és nincs sorszám sem
• Kiadásának (nyomdai), illetve jóváírásának (demat) feltételei
o részvényes igényelheti, ha →
§ a részvénytársaságot a nyilvántartásba bejegyezték, és
§ az alaptőkét vagy ha a részvények névértéke és kibocsátási
értéke eltérő, akkor a részvények kibocsátási értékét teljesen
befizették
o feltételek teljesülése esetén →
§ teljesüléstől számított 30 napon belül akkor is intézkedni kell a
kiadás iránt, ha ilyen igény nem merült fel
o semmis a részvény
§ ha a feltételek teljesülése előtt állítják elő
• Forgalomba hozatala
o Zrt. esetén →
§ csak zártkörűen történhet
§ kivéve a működési forma megváltoztatása esetén, tehát ha Zrt.-
ből Nyrt. lesz
o Nyrt. esetén →
§ nyilvánosan vagy zártkörűen történhet
• Összevont címletű részvény
o = részvények nyomdai úton történő előállítása esetén több, azonos
sorozatba tartozó részvényt az alapszabály alapján vagy a részvényes
kérésére egy részvényokiratba foglalva állítanak elő
§ ilyenkor a részvényekhez kapcsolódó jogok a részvényeket
önállóan illetik meg
§ csak technikai egyszerűsítés
4) Részvényátruházás korlátozása + Saját részvény
• Részvényátruházás korlátozása
o Ha a részvénytársaság a részvény átruházását az alapszabályban
korlátozza, vagy a társaság beleegyezéséhez köti → 3. személyekkel
szemben csak akkor hatályos, ha a korlátozás a részvényből vagy az
értékpapírszámla adataiból kitűnik
§ ha beleegyezéshez kötött →
• igazgatóság dönt
• megtagadni csak alapszabályban meghatározott okból
lehet
o Átruházás ún. ,,forgatással” történik
§ forgatmányi láncolatos szabályok vonatkoznak erre is!!!
• Saját részvény
o Részvénytársaság az alaptőke 25%-át meg nem haladó mértékben
megszerezhet saját részvényeket →
§ szerzési mértékbe beleszámítandó
• közvetlen vagy közvetett befolyás alatt álló jogi
személyek részvényei
• azok részvények, amiket a tulajdonosok a társaság
javára szereztek meg/tartanak maguknál

323
 • azokat a saját részvényeket, amiket a társaság követelés
biztosítékául fogad el
o ezek a rendelkezések bankokra és
hitelintézetekre nem vonatkoznak!!!
§ nem szerezhet saját részvényt
• alapítás során
• alaptőke felemelése során
§ ellenérték fejében való szerzés
• csak az osztalékként kifizethető vagyona terhére
szerezheti meg
§ ellenérték fejében sem szerezheti meg
• ha osztalék fizetésére sem jogosult
§ megszerezhető részvények köre
• csak azokat a részvényeket szerezheti meg, amik esetén
a névértéket vagy ha a névérték és a kibocsátási érték
eltér, akkor a kibocsátási értéket teljesen befizették
o Megszerzés feltétele, hogy a közgyűlés előzetesen felhatalmazza az
igazgatóságot saját részvény megszerzésére (18 hónapra szól)
§ kivéve →
• közvetlenül fenyegető súlyos károsodás elkerülése
érdekében
o nem minősül ilyennek az Nyrt. részvényeinek
felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlat
• követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás során
• átalakulás során
o Saját részvény alapján gyakorolható jogok
§ NEM lehet vele részvényesi jogokat gyakorolni
• határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell
hagyni
§ NEM illeti meg osztalék utána a társaságot
• tagok között a részvényeik névértékének arányában fel
kell osztani a saját részvényre eső osztalékot
o Ha a társaság jogsértéssel szerez saját részvényt
§ köteles az így szerzett saját részvényt, vagy ha ezek mennyisége
nem állapítható meg, akkor valamennyi saját részvényt a
megszerzéstől számított 1 éven belül →
• elidegeníteni, vagy
• az alaptőke leszállításával bevonni
5) Részvény típusai, fajtái
• Részvényfajták
o = részvények által megtestesített tagsági jogok kialakuló csoportjai
o I. Törzsrészvény
§ ezt mindig ki kell bocsátani, a többit csak akkor, ha az
alapszabály rendelkezik róla
o II. Elsőbbségi részvény
§ csak ezen belül lehetnek részvényosztályok
o III. Dolgozói részvény
o IV. Kamatozó részvény
o V. Visszaváltható részvény

324
 • Részvényosztályok
o → csak az elsőbbségi részvényfajtán belül értelmezhető!!!
o = eltérő tartalmú, mértékű részvényesi jogokat testesítenek meg
o 1. Osztalékelsőbbségi részvény
o 2. Szavazatelsőbbségi részvény
o 3. Vezető tisztségviselő/FEB tag kijelölésére vonatkozó elsőbbséget
biztosító részvény
§ csak Zrt.-nél lehet ilyen
o 4. Elővásárlási jogot biztosító részvény
§ csak Zrt.-nél lehet ilyen
o 5. Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény
§ jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyonfelosztásból való
részesedés elsőbbségét biztosítja
• Részvénysorozat
o = egy részvényfajtán vagy részvényosztályon belül több
részvénysorozat bocsátható ki
§ azok a részvények fognak egy részvénysorozatba tartozni, amik
azonos tartalmú és mértékű részvényesi jogokat testesítenek
meg
• Ptk.-ban nem nevesített részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátása
o Csak akkor bocsátható ki, ha az alapszabály meghatározza az általa
megtestesített részvényesi jogok tartalmát és mértékét
6) Részvény típusok és fajták részletes bemutatása
• I. Törzsrészvény
o = olyan részvény, ami nem tartozik az elsőbbségi, dolgozói, kamatozó,
visszaváltható, illetve az alapszabályban nevesített egyéb
részvényfajtába
o Fontos módosítás!!!
§ már NEM kell meghaladnia az össznévértéküknek az alaptőke
felét!!!
• II. Elsőbbségi részvény
o = olyan részvény, ami más részvényfajtával szemben a részvényesnek
meghatározott előnyt biztosít
o 1. Osztalékelsőbbségi részvény
§ = részvényesek között felosztható adózott eredményből a más
részvényfajtájú és részvényosztályú részvényeknél kedvezőbb
mértékben jogosít osztalékra
§ ha az osztaléelsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot
az alapszabály alapvetően kizárja, de az alábbi feltételek
bekövetkeznek, akkor a következő üzleti év beszámolójának
elfogadásáig korlátozás nélkül gyakorolható a szavazati jog →
• ha valamely üzleti évben nem fizetnek osztalékot
• ha fizetnek osztalékot, de az nem éri el az
osztalékelsőbbségi részvény alapján járó mértéket
o 2. Szavazatelsőbbségi részvény
§ fajtái →
• szavazattöbbszöröző
o alapszabályban meghatározott mértékű
többszörös szavazati jogot biztosít

325
 o Nyrt. esetén az egy részvényhez kapcsolódó
szavazati jog nem haladhatja meg a névértékhez
igazodó szavazati jog tízszeresét
§ semmis, ha eltérnek
• vétójogot biztosító
o közgyűlési határozat csak az ilyen részvénnyel
rendelkező, jelen lévő részvényesek
szótöbbségével hozható
o 3. Vezető tisztségviselő/FEB tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségét
biztosító részvény
§ csak Zrt. esetén lehet ilyen
§ alapszabályban meghatározott eljárási rendben jogosít a vezető
tisztségviselő, illetve a FEB tag kijelölésére
• nem csak kijelölésre, hanem visszahívásra is jogosít
o ha a visszahívás alapszabályban meghatározott
feltételei bekövetkeznek a törvény szerint nem
csak jogosultak, hanem kötelesek visszahívni
§ ha határidőn belül nem jelölik ki
• akkor a megválasztásuk az általános szabályok szerint
történik
§ NEM bocsátható ki
• ha az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja
• + Nyrt. esetén
o 4. Elővásárlási jogot biztosító részvény
§ csak Zrt. esetén lehet ilyen
§ részvényesnek a részvéntársaság által kibocsátott, adásvétel
útján átruházni kívánt részvényre az ajánlat közlésétől számított
15 napon belül elővásárlási jogot biztosít
• ha 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni,
hogy nem kívánt élni vele
o 5. Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény
§ jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyonfelosztásból való
részesedés elsőbbségét biztosítja
• III. Dolgozói részvény
o = teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára
ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes
áron kibocsátott részvény
o Ha az alapszabály osztalékelsőbbségi jogot is kapcsol hozzá
§ csak az osztalékelsőbbségi részvényosztályba tartozó
részvényekkel rendelkezők után gyakorolható
o Forgalomba hozatal
§ alaptőke felemelésével egyidejűleg lehet forgalomba hozni
o Átruházása korlátozott
§ részvénytársaság munkavállalóinak lehet, vagy
§ akiknek az alapszabály a korábbi munkaviszonyra tekintettel
biztosítja
o Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és emiatt a
megszerzésre már nem jogosult
§ megszűnéstől számított 6 hónap elteltét követő első közgyűlésig
átruházhatja

326
 o Ha a munkavállaló meghal, az örökös az alábbiaktól számított 6 hónap
elteltét követő első közgyűlésig átruházhatja
§ örökhagyó halálától
• ha nem volt hagyatéki eljárás
§ hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől
• ha volt hagyatéki eljárás
§ ítélet jogerőre emelkedésétől
• öröklési per esetén
o Ha a volt munkavállaló/örökös határidőben nem ruházta át
§ részvénytársaság a határidőt lezáró közgyűlésen határozhat a
bevonásról, vagy más részvényfajtává átalakítva való
értékesítéséről
• ilyenkor a volt munkavállalót/örököst megilleti a
részvény névértéke, amit az átruházástól/bevonástól
számított 30 napon belül ki kell fizetni nekik
• IV. Kamatozó részvény
o = az alapszabály rendelkezhet előre meghatározott mértékű kamatra
jogosító részvény kibocsátásáról
o A kamatozó részvény tulajdonosát a részvényhez fűződő egyéb
jogokon felül, a részvény névértéke után az előző üzleti évi adózott
eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból →
alapszabályban meghatározott módon számított kamat illeti meg
o Nem fizethető a részvényesnek kamat
§ ha emiatt a társaság saját tőkéje nem érné el az alaptőkéjét
• V. Visszaváltható részvény
o Az alapszabály rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, ami
alapján a részvényre vonatkozóan →
§ a részvénytársaságot vételi jog
§ a részvényest eladási jog
§ a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti
meg.
o Csak olyan részvény esetén gyakorolhatja a részvénytársaság a
visszaváltható részvényből fakadó speciális jogait, ami esetén a
részvényes →
§ a teljes névértéket, vagy ha a névérték és a kibocsátási érték
eltér a teljes kibocsátási értéket befizette, ÉS
§ az apportot rendelkezésre bocsátotta.
o Nem gyakorolhatja a részvénytársaság a speciális jogait →
§ ha osztalék fizetéséről sem határozhatna
o Visszaváltott részvény sorsa →
§ be kell vonni és az alaptőkét kötelezően le kell szállítani
7) Részvényutalvány + Ideiglenes részvény
• Részvényutalvány
o → kibocsátása nem kötelező
o Alapítás, illetve az alaptőke felemelés nyilvántartásba vétele előtt, a
vagyoni hozzájárulást (már) teljesítő személy kérésére, a
részvénytársaság által kiállított okirat
§ NEM értékpapír!!!
o Tartalma
§ jogosult neve

327
 § teljesített vagyoni hozzájárulás összege
o Ellenkező bizonyításig igazolja az okiratban meghatározott személy
jogait és kötelezettségeit a részvénytársasággal szemben
• Ideiglenes részvény
o → kibocsátása kötelező
o Alapítás, illetve alaptőke felemelés nyilvántartásba vétele után, az
alaptőke, illetve felemelt alaptőke, illetve kibocsátási érték teljes
befizetéséig terjedő időszakra, a részvényes által átvenni vállalt vagy
általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulásról kiállított
(ideiglenes) részvény
§ ez már értékpapír!!!
o Átruházható
§ átruházása a társasággal szemben a részvénykönyvbe való
bejegyzéssel válik hatályossá
o Semmis, ha kiállítása
§ nyilvántartásba vétel előtti, vagy
§ teljesített vagyoni hozzájárulást meghaladó mértékű
o Ideiglenes részvény alapján gyakorolható jogok →
§ részvényesi jogok a már teljesített vagyoni hozzájárulás
mértékével arányosan gyakorolhatók
• kivételesen teljes mértékben (ha nem arányosítható)
§ elsőbbségi részvény esetén mindaddig nem illeti meg az
elsőbbségi jog, amíg a teljes vagyoni hozzájárulását nem
teljesíti
• eddig az időpontig csak törzsrészvényesi jogokat
gyakorolhat
o Átruházható
§ átruházás esetén →
• az átruházó a részvénytársasággal szemben teljesítendő
kötelezettségekért készfizető kezesként felel
§ többszöri átruházás esetén →
• az összes volt részvényes egyetemlegesen, készfizető
kezesként felel
o + attól is követelhető, akinél éppen van

328
 C21. A részvénytársaság alapítása.

1) Bevezetés
• Részvénytársaság fogalma
o Olyan gazdasági társaság →
§ ami előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló
alaptőkével működik, ÉS
§ amiben a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal
szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének
szolgáltatására terjed ki.
• Tagi helytállási kötelezettség
o A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha a Ptk. másként
nem rendelkezik – NEM köteles helytállni
• Részvénytársaság működési formája
o Zártkörűen működő (Zrt.)
§ aminek a részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére
o Nyilvánosan működő (Nyrt.)
§ aminek a részvényei be vannak vezetve a tőzsdére
§ Nyrt.-t fenntartásokkal kell kezelni, a hatályos Ptk.-ban is
vannak Nyrt.-re vonatkozó szabályok, de elvileg 2016. március
15-től nyilvánosan már nem alapítható részvénytársaság
• nem azt jelenti, hogy nem működhet, csak új nem
alapítható!!!
• Tőzsde
o = székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának engedélyével
rendelkező olyan piac, amin értékpapírokkal kereskednek
• Működési forma megváltoztatása
o Közgyűlés legalább 3/4-es szótöbbséggel meghozott határozata
szükséges hozzá
o Folyamata
§ Zrt.-ből Nyrt. → bevezetik a részvényeket a tőzsdére
§ Nyrt.-ből Zrt. → kivezetik a részvényeket a tőzsdéről
2) Részvénytársaság alapítása
• Alapítás zártkörűsége (hitelezővédelem)
o Részvényeseket + alaptőkét tilos nyilvános felhívással gyűjteni
• Részvénytársaság alaptőkéje
o Fogalma
§ = az összes részvény névértékének összege
• ez a fogalom azt is magában hordozza, hogy
amennyiben a részvényt névértéken felül bocsátják ki,
akkor a társaság vagyona kettéválik
o névérték erejéig → alaptőke
o névérték és kibocsátási érték különbsége →
alaptőkén felüli vagyon
o Zrt. alaptőkéje →
§ nem lehet kevesebb 5 millió forintnál
o Nyrt. alaptőkéje →
§ nem lehet kevesebb 20 millió forintnál
o Vagyoni hozzájárulás szabályai
§ pénzbeli vagyoni hozzájárulás (hitelezővédelem)

329
 • pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet
kevesebb az alaptőke 30%-ánál
§ nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás
• apport szolgáltatására szigorú szabályok vonatkoznak
• az alapszabályhoz mellékelni kell egy könyvvizsgálói
vagy szakértői jelentést, ami tartalmazza az apport
értékelését
o arról nyilatkoznak benne, hogy az apport
alapítók által előzetesen megállapított értéke
ellensúlyban van-e az ellenében adandó
részvények számával, illetve névértékével
• nincs szükség könyvvizsgálói/szakértői jelentésre →
o ha a részvényes 3 hónapnál nem régebbi, az
apport értékét tartalmazó, és könyvvizsgáló által
ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, vagy
o ha az apport tőzsdén jegyzett árú
vagyontárgyakból áll
• Alapításhoz kapcsolódó fogalmak/szabályok
o Részvény fogalma
§ = a részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható
tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel
rendelkező, forgalomképes értékpapír
o 3 érték elhatárolása
§ névérték
• = első tulajdonos az adott részvény kibocsátása
ellenében milyen összeggel járult hozzá a
részvénytársaság alaptőkéjéhez
o ehhez igazodnak a tagsági jogok
§ kibocsátási érték
• = első részvényes által a részvény megszerzéséért
ténylegesen fizetett összeg
o lehet magasabb, mint a névérték
o de alacsonyabb nem lehet a névétéknél, mert a
névértéken aluli kibocsátás tilos
§ piaci érték
• = amennyit a részvény a tőzsdén aktuálisan ér
o ha sikeres a társaság a névérték sokszorosa
o ha sikertelen a társaság, akkor lehet hogy a
névértéket sem éri el
o Névértéken aluli részvénykibocsátás tilalma
§ semmis a részvény névértéken aluli kibocsátása
o 3. személyekkel szemben fennálló felelősség a névértéken aluli
kibocsátásból eredő károkért
§ nyilvántartásba való bejegyzés előtti kibocsátás esetén →
• alapító felel
• több alapító egyetemlegesen felel
§ nyilvántartásba való bejegyzés utáni kibocsátás esetén →
• társaság felel a szerződésen kívül okozott károkért való
felelősség szabályai szerint (deliktuális felelősség)
• Nyilvántartásba vétel feltételei

330
 o Nyilvántartásba vételre azt követően kerülhet sor, ha a nyilvántartásba
vételi kérelem benyújtásáig →
§ pénzbeli hozzájárulás esetén →
• az átvenni vállalt részvények névértékének, illetve ha a
kettő eltér akkor kibocsátási értékének legalább 25%-át
befizették
o egyébként a teljes befizetés határideje maximum
a nyilvántartásba vételtől számított 1 év, és
semmis ha ennél későbbi
§ apport esetén →
• az apportot teljes egészében rendelkezésre bocsátották
• kivéve, ha az apport értéke az alaptőke 25%-át nem éri
el
o egyébként a teljes rendelkezésre bocsátás ideje
maximum a nyilvántartásba vételtől számított 3
év, és semmis ha ennél későbbi

• Alapszabályra vonatkozó szabályok

o Alapszabály
§ részvénytársaság esetén így hívjuk a létesítő okiratot
o Alapszabály tartalma
§ általánosan kötelező tartalmi elemek
§ alapítói nyilatkozatok az összes részvény átvételére vonatkozó
kötelezettségvállalásról + részvények alapítók közötti
megoszlásáról
§ alaptőke összege
§ alapítás során kibocsátandó részvények száma, névértéke,
illetve kibocsátási értéke, valamint a részvények előállítási
módja
§ közgyűlés összehívásának + szavazati jogok gyakorlásának
módja
o Csak az alapszabályban lehet érvényesen rendelkezni a következőkről
→
§ apport tárgya, értéke, szolgáltatásának időpontja
• + ellenében adandó részvények száma és névértéke
§ részvényfajtához + részvényosztályhoz + részvénysorozathoz
kapcsolódó jogok, illetve korlátozások
• pl. osztalékelsőbbségi mellett korlátozott a szavazati jog
§ átváltoztatható, illetve átváltozó kötvények szabályairól
• pl. száma, névértéke, sorozata stb.
§ részvényátruházás korlátozása/társasági beleegyezéshez kötése
§ részvények kötelező bevonásával kapcsolatos rendelkezésekről
3) Egyszemélyes részvénytársaság
• Alapítása
o Alapító köteles az apportot a nyilvántartásba vételi kérelem
benyújtásáig teljes egészében rendelkezésre bocsátani
§ semmis, ha eltér ettől
o Akkor is létrejön, ha többszemélyes társaság valamennyi részvényét
ugyanaz a részvényes szerzi meg

331
 o Részvényes helytállási kötelezettségére a befolyásszerzés szabályai
megfelelően alkalmazandók
• Működése
o Társaság és a részvényes közötti szerződést írásba kell foglalni
o Saját részvényét nem szerezheti meg

C22. A részvénytársaság szervezete és működése.

1) A részvénytársaság szervezete
• KÖZGYŰLÉS
o = a részvénytársaság legfőbb szerve
o Jegyzőkönyv
§ közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a megjelent
részvényesekről jelenléti ívet kell vezetni
§ mindkettőről az igazgatótanács gondoskodik
o Nyrt. közgyűlésére vonatkozó speciális szabályok
§ Nyrt. esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a
következő személyek hosszútávú díjazásának megállapítása →
• vezető tisztségviselők
• FEB tagok
• vezető állású munkavállalók
§ Nyrt. határozatait nyilvánosságra kell hozni
§ Nyrt. esetén nincs ülés tartása nélküli döntéshozatal
o Összehívása
§ Meghívó tartalma
• általánosan kötelező tartalmi elemek
o név/székhely/időpont/helyszín/napirend
• megtartás módja
• szavazati jog gyakorlásának feltételei
• határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés
helye + ideje
§ Kötelező összehívás esetei!!!
• igazgatótanácsnak kötelező 8 napon belül összehívni a
közgyűlést, vagy kezdeményeznie az ülés tartása nélküli
döntéshozatalt, a szükséges intézkedések megtétele
céljából (FEB értesítése mellett) →
o 1. ha a saját tőke veszteség folytán az alaptőke
2/3-ára csökkent
o 2. ha a saját tőke az alaptőke törvényben
meghatározott minimális összege alá csökkent
o 3. ha fizetésképtelenség fenyeget, vagy a
társaság a fizetéseit megszüntette
o 4. ha a társaság vagyona nem fedezi tartozásait
o 5. ha a szavazati jogok legalább 5%-ával
rendelkező részvényesek kérik az ok és a cél
megjelölésével
• következmények
o az első 4 esetben a részvényesek kötelesek olyan
határozatot hozni, ami →

332
 § alkalmas a fenti okok megszüntetésére,
vagy
§ el kell határozni az átalakulást
/egyesülést / szétválást/ jogutód nélküli
megszűnést
o a korrekciós intézkedéseket 3 hónapon belül
végre kell hajtani
§ ha az 1. pont szerinti eset 3 hónap múlva
is fennáll, akkor az alaptőkét kötelezően
le kell szállítani, vagy ha erre nincs mód,
akkor az alaptőke-leszállítás
meghiúsulásának szabályait kell
alkalmazni
o semmis az alapszabály olyan rendelkezése, ami
ezen szabályoknál a részvénytársaságra enyhébb
következményeket ír elő!!!
§ Meghívás módja
• Zrt. esetén →
o közgyűlést, annak kezdő napját legalább 15
nappal megelőzően, a részvényeseknek küldött
meghívó útján kell összehívni
o de ők is kérhetnek elektronikus meghívást
• Nyrt. esetén →
o részvényeseket a társaság honlapján közzétett
meghívó útján kell meghívni
o főszabályként a közgyűlés napját legalább 30
nappal megelőzően
o kivételesen a közgyűlés napját legalább 15
nappal megelőzően
§ ilyen akkor történik, ha egy eredményes
nyilvános vételi ajánlat után a
befolyásszerző kezdeményezése okán
rendkívüli közgyűlést kell tartani
§ Résztvevők
• Zrt. esetén →
o az a részvényes, illetve részvényesi
meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés
megkezdéséig a részvénykönyvbe bejegyeztek!!!
§ ha az alapszabály rendelkezik arról az
időpontról, ameddig a bejegyzés
megtehető, akkor ezt az időpontot nem
lehet a közgyűlés kezdő napját megelőző
2. munkanapnál korábban meghatározni
(semmis, ha eltérnek)
• pl., ha hétfőn van a közgyűlés,
akkor mondhatja azt az
alapszabály, hogy előző
csütörtökön zárják a
részvénykönyvet

333
 o DE azt nem mondhatja,
hogy már előző szerdán
lezárják, és aki csak előző
csütörtökön szeretne
jelentkezni az már nem
vehet részt a közgyűlésen
• Nyrt. esetén →
o az a részvényes, illetve részvényesi
meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a
közgyűlés napját megelőző 2. munkanapon
bejegyeztek a részvénykönyve (semmis, ha
eltérnek)
§ itt a Ptk. mondja meg, hogy ha hétfőn van
a közgyűlés, akkor csak az vehet részt
rajta, akit legkésőbb előző csütörtökön
bejegyeztek
• ÉS az alapszabály sem mondhatja
azt, hogy az is részt vehet, akit
előző pénteken jegyeztek be
§ Részvényesi jogok gyakorlása
• az a személy jogosult a közgyűlésen részvényesi jogokat
gyakorolni, akinek a nevét a lezárásakor a
részvénykönyv tartalmazza
o pl., ha azután történik egy részvényátruházás,
hogy a korábbi részvényest a részvénykönyvbe
bejegyezték, és azt lezárták, akkor hiába van új
tulajdonosa a részvénynek a közgyűlés
időpontjában, az adott közgyűlésen a korábbi
részvényes lesz jogosult részvényesi jogokat
gyakorolni
• joggyakorlás történhet
o személyesen
o képviselő útján
§ részvényesi képviselő neve nem kerül
bejegyzésre a részvénykönyvbe, mert a
részvényesi jogokat a részvényes
nevében és javára gyakorolja
§ nem lehet részvényesi képviselő →
• vezető tisztségviselő
• FEB tag
• könyvvizsgáló
o meghatalmazott útján
§ őt bejegyzik a részvénykönyvbe, mert a
részvényesi jogokat a saját nevében
gyakorolja, de a részvényes javára
§ részvényesi meghatalmazott lehet →
• értékpapír-számlavezető
• letétkezelő
• központi értéktár
§ Megismételt közgyűlés

334
 • Ha a közgyűlés nem volt határozatképes →
o a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden
szereplő ügyekben,
o a jelenlévők által képviselt szavazati jog
mértékétől függetlenül határozatképes.
• Időbeli korlátok
o Zrt. esetén →
§ csak akkor érvényesek a fenti szabályok,
ha a megismételt közgyűlést az eredeti
időpontot legalább 3 és legfeljebb 21
nappal követő időpontra hívják össze
• semmis, ha 3 napnál kevesebbet,
illetve 21 napnál többet írnak elő
o Nyrt. esetén →
§ csak akkor érvényesek a fenti szabályok,
ha a megismételt közgyűlést az eredeti
időpontot legalább 10 és legfeljebb 21
nappal követő időpontra hívják össze
• semmis, ha 10 napnál kevesebbet,
illetve 21 napnál többet írnak elő
§ Ülés felfüggesztése
• 1X és legfeljebb 30 napra lehet felfüggeszteni
• folytatáskor ugyanúgy kell vizsgálni a
határozatképességet, mint megkezdéskor
o semmis, ha Nyrt. esetén eltérnek
§ Határozathozatal
• 3/4-es szótöbbség szükséges a következő tárgykörökben
→
o 1. alapszabály módosítása
o 2. működési forma megváltoztatása
o 3. alaptőke leszállítása
o 4. átalakulás/egyesülés/szétválás/jogutód nélküli
megszűnés
• ha azzal összefüggésben kell alapszabályt módosítani,
hogy pl. leszállították az alaptőkét, és módosítani
kellene az alapszabályban a leszállított összegre, akkor a
módosításhoz szükséges 3/4-es szótöbbség megadottnak
tekintendő
• speciális szabály Nyrt. esetén →
o nem szükséges az összes tag egyhangú döntése
az alapszabály olyan módosításához, ami a tagok
jogait hátrányosan érintené/helyzetüket
terhesebbé tenné
§ gondolom akkor Zrt. esetén ilyenkor
egyhangúság kell!!!
• részvénysorozatra vonatkozó szabály
o olyan határozat, ami valamely
részvénysorozathoz kapcsolódó jogot
hátrányosan érint, csak akkor hozható meg, ha az

335
 adott részvénysorozat részvényesei külön is
hozzájárultak ehhez
§ semmis, ha Nyrt. esetén ettől eltérnek
• gondolom Zrt. esetén el lehet térni
akkor
• ÜGYVEZETÉS
o Igazgatóság
§ Főszabály szerint egy részvénytársaság ügyvezetését 3
természetes személyből álló igazgatóság látja el
• testületként működik
• elönkét maga választja tagjai közül
• képviseleti joguk korlátozása 3. személlyel szemben
hatálytalan
• jelenlévők szótöbbségével hoznak határozatot
• semmis, ha 3-nál kevesebb tagú igazgatótanács
felállítását teszi lehetővé az alapszabály
§ Legalább évente 1X a közgyűlésnek, illetve legalább 3 havonta
a FEB-nek jelentést készít →
• ügyvezetésről
• vagyoni helyzetről
• üzletpolitikáról
o semmis, ha a jelentési kötelezettséget az
alapszabályban kizárják/korlátozzák
§ Nyrt. esetén plusz kötelezettsége van
• az éves rendes közgyűlés számára a társaságirányítási
gyakorlatot bemutató jelentést készít az adott tőzsde
szereplői számára előírt módon (semmis, ha eltérnek)
o Vezérigazgató
§ Zrt. esetén →
• az alapszabály rendelkezése nyomán, az igazgatóság
helyett vezető tisztségviselőként vezérigazgató
működhet
o Igazgatótanács
§ Nyrt. esetén →
• az alapszabály rendelkezése nyomán igazgatóság és
FEB helyett, egységes irányítási rendszert megvalósító,
5 természetes személy tagból álló igazgatótanács
működhet, ami ellátja mindkettő törvényben
meghatározott feladatait (semmis, ha eltérnek)
• testületként működik
• elnökét maga választja a tagjai közül, ha a közgyűlés
nem jelöli ki
• tagjainak többsége független személy
o semmis, ha a többségi kritériumtól eltérnek
• független tag →
o ha az Nyrt.-ben való igazgatótanácsi tagságán és
a szokásos tevékenységébe tartozó, a
szükségleteit kielégítő ügyleteken alapuló

336
 jogviszonyokon kívül, más jogviszonyban nem
áll
• nem független tag →
o munkavállaló/volt munkavállaló
§ munkaviszony megszűnésétől számított 5
évig
o olyan személy, aki az Nyrt. vagy vezető
tisztségviselői számára és javára ellenérék
fejében vagy más megbízási jogviszony alapján
tevékenységet folytat
o olyan részvényes, aki közvetve vagy közvetlenül
a szavazatok legalább 30%-ával rendelkezik
§ illetve az ilyen részvényes
hozzátartozója/élettársa
o közeli hozzátartozója/élettársa az Nyrt. nem
független vezető tisztségviselőjének vagy vezető
állású munkavállalójának
• FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
o Zrt. esetén →
§ létrehozása kötelező, HA →
• szavazatok legalább 5%-ával rendelkező részvényesek
kérik
o semmis, ha eltérnek
o Nyrt. esetén →
§ létrehozása kötelező, HA →
• teljes munkaidős munkavállalók száma éves átlagban a
200 főt meghaladja, ÉS az üzemi tanács nem mondott le
a munkavállalói részvétel jogáról a
felügyelőbizottságban
• társaság nem egységes irányítási rendszerben működik
• ügydöntő FEB nem működhet
o mindháromnál semmis, ha eltérnek
• AUDITBIZOTTSÁG
o Zrt. esetén →
§ nem kötelező létrehozni
o Nyrt. esetén →
§ kötelező legalább 3 tagú auditbizottságot létrehozni
• semmis, ha kevesebb
§ feladata a FEB és az igazgatótanács segítése
• pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében
• állandó könyvvizsgáló kiválasztásában + vele való
együttműködésben
§ tagjait a közgyűlés választja a FEB vagy az igazgatótanács
független ragjai közül
• legalább 1 tagnak számviteli, vagy könyvvizsgálói
szakképesítéssel kell rendelkeznie
• ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ
o Részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik
§ Nyrt. esetén semmis, ha ettől eltérnek

337
 • gondolom Zrt. esetén el lehet térni
2) Részvénytársaság működése
• Részvényes jogai
o Részvényesi jogok egyenlősége
§ tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az
azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező
részvényesek közötti hátrányos különbségtétel
o Joggyakorlás előfeltétele a részvényesi minőség igazolása
§ részvényesi jogok gyakorlására a részvénykönyvbe történő
bejegyzést követően jogosult
o Közgyűlésen való részvétel joga
§ jogosult részt venni + indítványt tenni + szavazati joggal
rendelkező részvény birtokában szavazni
o Tájékoztatáshoz való jog
§ jogosult a napirend tárgyalásához szükséges tájékoztatáshoz
§ tájékoztatást a közgyűlés előtt legalább 8 nappal benyújtott
írásbeli kérelmére a közgyűlés előtt legkésőbb 3 nappal
megkapja
§ semmis, ha kizárják/korlátozzák
o Szavazáshoz való jog
§ részvény a névértékével arányos mértékű szavazati jogot
biztosít!!!
• nem a kibocsátási, és nem is a piaci értékéhez igazodik a
szavazati jog!!!
§ semmis, ha a Ptk.-ban meghatározott eseteken kívül
többletszavazatot kapcsolnak egy részvényhez
• de szavazatelsőbbséginél lehet
§ nem szavazhat
• aki az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette
o Napirend kiegészítéséhez való jog
§ Zrt. esetén →
• ha a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező
részvényesek a napirend kiegészítésére a részletezettség
szabályainak megfelelő javaslatot tesznek, akkor a
megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni
o de csak akkor, ha a javaslatot a közgyűlésre
szóló meghívó kézhezvételétől számított 8 napon
belül közlik a részvényesekkel + igazgatósággal
§ Nyrt. esetén →
• ha a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező
részvényesek a napirend kiegészítésére a részletezettség
szabályainak megfelelő javaslatot tesznek, akkor a
megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni
o de csak akkor, ha a javaslatot a közgyűlésről
szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8
napon belül közlik az igazgatósággal
• Részvényes kötelezettségei
o Legfőbb, és kb. egyetlen kötelezettsége a fizetés
§ az általa átvett, illetve jegyzett részvények
névértékét/kibocsátási értékét köteles a társaság rendelkezésére

338
 bocsátani pénzbeli/nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás
formájában
• jegyzett részvény
o tőzsdei kereskedésre jogosít
• nem jegyzett részvény (pl. csak szimplán átvett)
o nem lehet vele tőzsdén kereskedni
o ,,pulton keresztül” kereskednek vele
§ legkésőbb akkor kell rendelkezésre bocsátani a tőkét, amikor az
igazgatóság erre felszólítja
§ fizetési kötelezettség alól, az alaptőke-leszállítás esetét kivéve
érvényesen nem mentesíthető →
• az alaptőke a volt részvényes által vállalt vagyoni
hozzájárulás mértékével leszállítandó →
o ha a részvényesi jogviszony a teljesítés
elmulasztása miatt megszűnt, ÉS
o a teljesítést más személy nem vállalta át
• a késedelembe esett részvényest az általa teljesített
vagyoni hozzájárulás értéke →
o az alaptőke-leszállítást követően illeti meg,
VAGY
o akkor, amikor a helyébe lépő részvényes a
vagyoni hozzájárulását teljesíti
• Részvényes javára történő kifizetések
o A társaság fennállása során a társaság saját tőkéjéből a részvényes
javára, a részvényesi jogviszonyra tekintettel kifizetés →
§ kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben, ÉS
§ csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad
eredménytartalékból történhet.
• kivéve az alaptőke-leszállítás esetét
o Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, ami a kifizetési
szabályoktól a részvényes javára eltér!!!
§ akkor is alkalmazni kell, ha a részvényes nem a részvényesi
jogviszonyra tekintettel részesül kifizetésben
o Nem kerülhet sor kifizetésre, vagy ha sor került rá, akkor
visszafizetendő →
§ ha a társaság saját tőkéje nem éri el, vagy a kifizetés
következtében nem érné el a társaság alaptőkéjét, ILLETVE
§ ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét
o Kifizetések jogszerűségének vizsgálata (hitelezővédelem)
§ ennek céljából a kifizetéstől számított 1 éves JOGVESZTŐ
határidőn belül a nyilvántartó bíróságtól könyvvizsgáló
kirendelését kérhetik a következők →
• olyan hitelező, akinek a kifizetés időpontjában még nem
esedékes követelése eléri az alaptőke 10%-át
• Zrt. esetén a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező
részvényesek
• Nyrt. esetén a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező
részvényesek
o OSZTALÉK
§ Fogalma

339
 • = A részvénytársaságnak
• a felosztható, és
• a közgyűlés által felosztani rendelt
• eredményéből
• a részvényest
• részvénye névértékével arányos
• osztalék illeti meg.
§ Osztalékfizetésre jogosult
• az a részvényes, aki az osztalékfizetésről szóló döntés
meghozatalakor a részvénykönyvben szerepel
§ Osztalékfizetés mértéke
• névértékkel arányos
o tehát a már teljesített vagyoni hozzájárulás
arányában illeti meg a részvényest
o NEM a kibocsátási, és NEM a piaci érték
arányában!!!
§ Döntés az osztalékfizetésről
• közgyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönt
róla
§ Osztalékelőleg
• A közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján
az igazgatóság két, egymást követő beszámoló
elfogadása közötti időszakban osztalékelőlegről
határozhat, HA →
o a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy
a társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez
szükséges fedezettel (hitelezővédelem), ÉS
o a kifizetés nem haladja meg a közbenső
mérlegben kimutatott adózott eredménnyel
kiegészített szabad eredménytartalék összegét,
ÉS
o a kifizetés következtében a helyesbített saját tőke
nem csökken az alaptőke összege alá.
• Osztalékelőleg fizetésére az igazgató tesz javaslatot
o ha FEB működik, akkor az ő jóváhagyása is
szükséges
• Visszafizetendő, ha a kifizetést követő beszámolóból
megállapítható, hogy osztalékfizetésre nincs/nem lett
volna lehetőség
o Kifizetés jogutód nélküli megszűnés esetén
§ főszabály
• Ptk.-ban nincs leírva, hogy ilyenkor mi történik a
társaság vagyonával, lehet a közös szabályoknál van, de
biztosan az a lényeg, hogy ilyenkor a hitelezők
kielégítése után fennmaradó vagyont a részvények
névértéke arányában szétosztják a volt tagok között
§ likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény szerepe

340
 • tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon
felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat
figyelembe kell venni
§ ha a végelszámoláskor/felszámoláskor a társaság alaptőkéjét
még nem került teljes egészében befizetésre
• ilyenkor a végelszámoló/felszámoló a hiányzó összeg
befizetését azonnal esedékessé teszi és követeli a
részvényesektől, ha a tartozások kiegyenlítéséhez
szükséges

C23. A gazdasági társaságok átalakulása.

1) Jogutódlással történő megszűnés

• Jelentése
o A jogelőd jogai és kötelezettségei fennmaradnak, de a jogviszonyban
alanyváltozás áll be, azaz a jogelőd helyébe a jogutód lép
o Egyetemes jogutódlást jelent
§ jogelőd jogai és kötelezettségei átszállnak a jogutódra
• Formái
o Átalakulás
o Egyesülés
o Szétválás
2) Átalakulás
• Jellemzése
o Típusváltásnál az átalakuló gazdasági társaság megszűnik, jogai és
kötelezettségei az átalakulással keletkező gazdasági társaságra, mint
általános jogutódra szállnak át
§ pl. Kkt.-ből Bt. lesz
§ létesítés szabályai megfelelően alkalmazandók rá
• Korlátozás
o Gazdasági társaság CSAK más gazdasági társasággá, egyesüléssé és
szövetkezetté alakulhat át
• Kötelező átalakulás
o 60 napon belül át kell alakulni →
§ ha egymást követő 2 üzleti évben a saját tőke nem éri el az adott
társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, ÉS
§ a tagok a 2. év beszámolójának elfogadásától számított 3
hónapon belül a szükséges saját tőkét nem biztosítják
o Átalakulás helyett lehet választani →
§ jogutód nélküli megszűnést
§ egyesülést
o Elvileg ez a szabály csak Kft. és Rt. esetén alkalmazható
• Nem alakulhat át a társaság
o ha jogutód nélküli megszűnési vagy csődeljárás alatt áll
o ha jogi személlyel szembeni büntetőeljárás alatt áll
§ vannak jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedések is!!!
o ha büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban vele
szemben/intézkedés hatálya alatt áll
• Döntés az átalakulás kezdeményezéséről

341
 o Legfőbb szerv dönt róla az átalakulás módjának + jogutódnak a
meghatározásával
o Egyszerű szótöbbséggel határozható el
o Ezután az ügyvezetés átalakulási tervet készít
• Átalakulásban részt nem vevő tagok
o Tagokat is döntési jog illeti meg
§ az átalakulási terv közlésétől számított 30 napon belül
nyilatkozhatnak, hogy továbbra is tagok szeretnének maradni,
vagy meg kívánnak válni a társaságtól
o Társaságtól megváló tag
§ tagsági jogviszonya az átalakulás nyilvántartásba vételével
megszűnik
§ olyan vagyoni hányadra jogosult, amit a társaság jogutód
nélküli megszűnése esetén igényelhetne!!!
§ helytállási kötelezettsége →
• jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint áll helyt az
átalakuló társaságnak a jogutód által nem teljesített
kötelezettségeiért
• tehát a kiadott vagyonhányada erejéig
• Tagi helytállási kötelezettség változása
o A korlátlan felelősségűből korlátozott felelősségűvé váló tag a jogutód
bejegyzésétől számított 5 éves JOGVESZTŐ határidőn belül a jogutód
korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen áll helyt a jogelőd
kötelezettségeiért (hitelezővédelem)
• Átalakulás befejezése
o Átalakulási tervről a legfőbb szerv dönt
§ legalább 3/4-es szótöbbség kell hozzá!!!
o Átalakulási terv elfogadását követően az átalakulásról 2X kell
közleményt közzétenni→ (hitelezővédelem)
§ az a hitelező, akinek a követelése a közlemény közzététele előtt
keletkezett, a közzétételtől számított 30 napos JOGVESZTŐ
határidőn belül megfelelő biztosítékot követelhet, HA az
átalakulás a követelésének kielégítését veszélyezteti
• ennek az a következménye, hogy az átalakuló jogi
személy mindaddig nem törölhető a nyilvántartásból,
amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott!!!
o Sikeres átalakulás
§ az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével
egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell
a nyilvántartásból
• egészen a bejegyzésig a bejegyzett jogi személy
típusában folytatja tevékenységét
o Sikertelen átalakulás
§ ha a nyilvántartó bíróság a bejegyzést elutasítja, akkor az
átalakulást megkísérlő jogi személy a korábbi típusában
működik tovább
o Átalakulás befejezése előtt meg kell határozni →
§ a jogutód tagjait a tervezett jegyzet tőkéből megillető
vagyonhányadot, és

342
 § az átalakulásban részt venni nem kívánó személyeket az
átalakuló jogi személy vagyonából megillető vagyonhányadot
• nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül ki kell
adni nekik, ha eltérően nem állapodtak meg
3) Egyesülés
• Fogalma
o A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás
útján egyesülhet
§ átalakulás szabályai megfelelően alkalmazandók rá
• Esetei
o Összeolvadás pl. A és B megszűnik → C létrejön
§ = összeolvadó jogelődök megszűnnek, és új jogutód jön létre
o Beolvadás pl. A megszűnik és beolvad B-be
§ = beolvadó jogelőd megszűnik, és jogutódja a másik résztvevő
lesz
• Korlátozás
o GT csak más GT-vel, egyesüléssel és szövetkezettel egyesülhet
• Kezdeményezése
o Részvevők döntenek az egyesülés kezdeményezéséről
o Egyszerű szótöbbséggel lehet elhatározni
o Ezután az ügyvezetéseik közös egyesülési tervet készítenek
§ csak akkor készíthető el, ha mindegyik külön-külön elhatározta
az egyesülést
§ tartalmaznia kell →
• valamennyi részt vevő jogi személy vagyonmérleg-
tervezetét
• egyesüléssel létrejövő jogi személy nyitó vagyonmérleg-
tervezetét
• Döntés az egyesülésről
o Egyesülési terv elfogadásáról külön-külön döntenek
§ legalább 3/4-es szótöbbség kell hozzá!!!
4) Szétválás
• Fogalma
o A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé
szétválhat
§ átalakulás szabályai megfelelően alkalmazandók rá
• Esetei
o Különválás pl. A megszűnik → B és C létrejön
§ = jogelőd megszűnik, és vagyona a létrejövő jogutódokra száll
§ Beolvadásos különválás is van
• = különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső
részével különböző, már működő jogi személyekhez,
mint jogutódokhoz csatlakoznak
o Kiválás pl. A fennmarad → B létrejön A vagyonának egy részéből
§ = jogelőd fennmarad, és vagyonának egy része a létrejövő
jogutódra száll
§ Beolvadásos kiválás is van
• = a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével
már működő jogi személyhez, mint jogutódhoz
csatlakozik

343
 • Szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei
o Kötelezettségek
§ Főszabály szerint a jogutódok a jogelőd szétválás előtt
keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései
szerint kötelesek helytállni, DE →
• HA egy kötelezettségről nem rendelkeztek a szétválási
tervben vagy az csak utóbb válta ismertté →
o jogutódok egyetemlegesen állnak helyt
• HA az adott kötelezettséget a nevesített jogutód nem
teljesíti →
o jogutódok egyetemlegesen állnak helyt
o Jogok
§ Főszabály szerint a szétváló jogi személy vagyonmegosztás
előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a
jogutód jogosult, akinek az adott jogot a szétválási terv juttatta
• HA valamely jogról nem rendelkeztek a szétválási
tervben, akkor az a jogutódokat a vagyonmegosztás
arányában illeti meg!!!
5) Közkereseti társaság (Kkt.) + Betéti társaság (Bt.) közötti átalakulás
• Nem kell rá alkalmazni a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó
szabályokat
o csak a társasági szerződés módosításával történik
• Ha az átalakulás során a közkereseti társaság tagja a betéti társaság kültagjává
válik→ akkor az átalakulástól számított 5 éves JOGVESZTŐ határidőn belül
korlátlanul áll helyt az átalakulás előtt keletkezett társasági kötelezettségekért
• Ha a tagok egy része nem kíván átalakulni → el kell számolni velük
6) Részvénytársaság (Rt.) jogutódlással történő megszűnése
• Jogi személyek + gazdasági társaságok általános szabályai vonatkoznak erre is
• DE vannak speciális szabályok
o Átalakulásnál
§ részvények az átalakulással létrejövő jogi személy
nyilvántartásba vételével érvénytelenné válnak →
• bejegyző végzés kézhezvételétől számított 30 napon
belül a jogutód vezető tisztségviselői intézkednek →
o nyomdai úton előállított részvények benyújtása +
megsemmisítése érdekében
o dematerializál részvénynél az értékpapír-
számláról történő kivezetés érdekében
o alaptőke-leszállítást szabályait megfelelően
alkalmazni kell
o Egyesülésnél
§ átváltoztatható/átváltozó kötvény esetén
• ha a részvénytársaság átváltoztatható/átváltozó kötvényt
bocsátott ki, akkor olyan jogosultságokat kell biztosítani
rájuk nézve a jogutód társaságban, ami legalább
egyenértékűek a jogelőd társaságban rájuk irányadó
jogokkal
o kivéve, ha az összes jogosult hozzájárul a
jogosultság csökkentéséhez
o visszavásárlás is igényelhető

344
 § több részvényfajta/részvényosztály esetén
• az egyesülést kimondó határozat meghozatala
vonatkozásában is élni lehet a speciális jogokkal, pl.
szavazatelsőbbség stb.
o Szétválásnál
§ szétválás során az egyesülés szabályai megfelelően
alkalmazandók (de Nyrt. nem válhat szét!!!)
7) Jogutód nélküli megszűnés
• → hiánypótló jelleggel itt kerül bemutatásra, mert fontos!!!
• Jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános szabályai
o Jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha →
§ határozott időre jött létre és az eltelt
§ megszűnése feltétel bekövetkezéséhez kötött és az
bekövetkezett
§ tagok/alapítók legalább 3/4-es szótöbbséggel kimondják a
megszűnést
§ arra jogosult szerv megszünteti
• mindegyik esetben feltétel, hogy a bíróság törölje a
nyilvántartásból
o Hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon →
§ likvidációs hányad a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi
személy esetén az alapítókat illeti
• olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a
jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesített
o Helytállás a ki nem elégített tartozásokért
§ volt tagok és alapítók a megszűnt jogi személy tartozásaiért a
felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek
helytállni
• Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének szabályai
o Általános szabályok
§ jogi személyek jogutód nélküli megszűnésének szabályai
o Speciális szabályok
§ tagi helytállási kötelezettség
• megszűnő társaságot terhelő kötelezettségből származó
követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől
számított 5 éves JOGVESZTŐ határidőn belül
érvényesíthető a volt tagokkal szemben
• ha a tag helytállási kötelezettsége korlátlan volt →
o felelőssége 3. személyekkel szemben
§ társaság tartozásaiért való felelőssége
korlátlan!!!, és a többi korlátlan
helytállásra köteles taggal egyetemleges
o felelőssége a többi taggal szemben
§ egymás közti viszonyaikban a tartozást a
felosztott vagyonból való részesedésük
arányában viselik!!!
o Még speciálisabb szabályok
§ egyes társasági típusoknál van szabályozva

345