Polgári jog II.

KÖTELMI JOG: ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 Tartalomjegyzék

I. A KÖTELMEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. Bevezetés a kötelmi jogba .........................................................................................................................3
2. A jognyilatkozat.........................................................................................................................................9
3. A képviseletre vonatkozó rendelkezések .................................................................................................12
4. Tartozáselismerés, egyezség ....................................................................................................................16
5. Több alany a kötelemben (egyidejű többalanyúság) ...............................................................................17
6. A kötelem teljesítése ................................................................................................................................21
II. A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
7. A szerződésekre vonatkozó alapelvek .....................................................................................................30
8. A szerződés megkötése és értelmezése....................................................................................................33
9. A szerződés érvénytelensége ...................................................................................................................43
10. A szerződés hatálytalansága ..................................................................................................................57
11. A szerződés teljesítése ...........................................................................................................................61
12. A szerződésszegés .................................................................................................................................66
13. A szerződés módosítása és megerősítése ...............................................................................................80
14. Alanyváltozás a szerződésben ...............................................................................................................84
15. A szerződés megszűnésének speciális esetei .........................................................................................90
III. FELELŐSSÉGTAN
16. A polgári jogi felelősség általános szabályai .........................................................................................92
17. A polgári jogi felelősség rendszere........................................................................................................97
18. A polgári jogi felelősség egyes nevesített esetei .................................................................................104
19. Egyéb kötelemfakasztó tények ............................................................................................................116

Görög Márta előadásait alapul véve.

2017. március 1-jén hatályos szabályok.

2
I. A KÖTELMEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Bevezetés a kötelmi jogba

1. A kötelem fogalma és jellemzői

Ptk. 6:1. § [A kötelem]
(1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
(2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
(3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha
e törvény az eltérést nem tiltja.

A kötelem meghatározott személyek között létrejövő olyan mellérendelt jogviszony, amelyben állami-
lag kikényszeríthető kötelezettség keletkezik egy szolgáltatás teljesítésére és jogosultság ennek követelé-
sére. Mindig kötelezettségeknek és jogosultságoknak az egységét jelenti.
A kötelmi jogviszonyok egyik legfontosabb jellemzője, hogy relatív szerkezetet mutatnak. Ez azt jelenti,
hogy a kötelem az egymással konkrét jogviszonyban álló felekre nézve állapít meg jogosultságot és köte-
lezettséget. A relatív szerkezet alapvetően kétszemélyes jogi konstrukciót jelent.
A kötelmi jogban valósul meg leginkább az önrendelkezési jogosultság elismerése és annak támogatása.
Ezt fejezi ki a kötelmi jogi és a szerződési jogi diszpozitív klauzula. Ezek szerint a jogalkotó a jogviszony
tartalmának alakítását elsősorban a kötelem alanyainak szabad akaratára bízza.
A kötelem a Ptk. megfogalmazása szerint kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szol-
gáltatás teljesítésének követelésére. A kötelemi viszonyt pozitív tartalom jellemzi, a kötelezett valaminek
a tevésére köteles. Ezt a Ptk. úgy fogalmazza meg, hogy a kötelem valamely dolog adására (dare), tevé-
kenységre, tevékenységtől való tartózkodásra (facere) vagy más magatartásra irányulhat (praestare). Még
a tartózkodás vállalása is hordoz pozitív jelleget, a kötelmi jogban tehát adós az is, aki arra vállal kötele-
zettséget, hogy nem tesz semmit.
A kötelmek egy része egyoldalú, vagyis az egyik felet majdnem kizárólag jogosultság illeti meg, vele
szemben a másik felet túlnyomórészt kötelezettség terheli (pl. deliktuális kárkötelem, jogalap nélküli gaz-
dagodás). A kötelmek túlnyomó része kétoldalú kötelem, amelyben az alanyokat kölcsönösen terhelik
jogosultságok és kötelezettségek. A kétoldalú kötelmeket szokás korrelatív jogi helyzetként is jellemezni,
ami azt jelenti, hogy esetükben a kötelmi jogviszony két szembenálló jogosultság-kötelezettség egysége,
amelyben az egyik felet megillető jogosultság a másikat terhelő kötelezettségként van jelen és vica versa.
A kötelmek legfontosabb jellemzői:
 relatív szerkezet
 pozitív tartalom
 állami kikényszeríthetőség

2. A kötelemkeletkeztető tények
Ptk. 6:2. § [Kötelemkeletkeztető tények]
(1) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyolda-
lú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból.
(2) Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötel-
mek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósá-
gi határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek
közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

3
A Ptk. példálózó felsorolást ad a kötelemkeletkeztető tényállásokról:
 szerződés
 károkozás
 személyiségi, dologi vagy más jog megsértése
 egyoldalú nyilatkozat
 értékpapír
 jogalap nélküli gazdagodás
 megbízás nélküli ügyvitel
 utaló magatartás
 közhatalmi aktus (jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat)
A kötelemkeletkeztető tényállások között szokás megkülönböztetni általános és különös tényállásokat.
Általános kötelemkeletkeztető tényállásról beszélünk akkor, amikor az adott jogi tényből jogszabály kü-
lön rendelkezése hiányában is, minden esetben kötelem keletkezik (pl. szerződés, károkozás, jogalap nél-
küli gazdagodás). Különös ezzel szemben a tényállás akkor, ha az adott tényállásból kötelem csak akkor
és csak abban a formában keletkezik, ha és ahogyan azt a jogszabály rendeli (pl. egyoldalú nyilatkozat,
jogszabály, bírósági és hatósági határozat).
Az egyoldalú nyilatkozat kivételesen keletkeztet kötelmet. Ha a jognyilatkozat kötelmet keletkeztet, ak-
kor arra a kötelmek közös és a szerződések általános szabályait kell alkalmazni. A közhatalmi aktus ese-
tében kötelem csak akkor keletkezik, ha a szóban forgó jogi tény így rendelkezik, és a jogosultat, a köte-
lezettet és a szolgáltatást meghatározza.

3. A kötelem megszűnése
Ptk. 6:3. § [A kötelem megszűnése]
A kötelem megszűnik
a) a szolgáltatás teljesítésével;
b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik;
c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyúj-
tására irányult;
d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére
kellett nyújtani;
e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.

A Ptk. a legjelentősebb, leggyakrabban előforduló kötelemszüntető okokat nevesíti, nyitva hagyva

azonban annak lehetőségét, hogy a kötelemre nézve egyéb megszűnési módot is meghatározzon jogsza-
bály vagy bírósági határozat.

3.1. A szolgáltatás teljesítése

A kötelmi jogviszony lényegét a teljesítés és az ehhez párosuló kikényszeríthetőség adja, a teljesítéssel a

kötelem betölti rendeltetését. A teljesítéssel elsősorban a szolgáltatás nyújtására és annak követelhetősé-
gére irányuló kötelezettség, illetve jogosultság szűnik meg, amely a kötelem főhatása, de nem merül ki
ebben a kötelmi jogviszony. A kötelem reflektív hatásai a teljesítés után is megmaradnak (pl. a teljesített
szerződést a felek utóbb felbonthatják).

3.2. Confusio – ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett

A kötelem főszabály szerint relatív szerkezetű, épp ezért, ha ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett, ak-
kor a kötelem megszűnik. Vannak a kötelmi jogban ugyanakkor kivételes helyzetek, amelyek akár jog-
szabály erejénél fogva vagy a jogviszony természetéből adódóan is előállhatnak (pl. a zálogjog fennmarad
a zálogjoggal biztosított követelés biztosítékául, ha ugyanaz a személy lesz a zálogkötelezett és a zálogjo-
gosult).

4
3.3. A kötelezett halála vagy jogutód nélküli megszűnése

A kötelezett halála akkor szünteti meg a kötelmet, ha a szolgáltatás személyhez kötött volt abban az ér-
telemben, hogy a kötelezett helyettesítése nem lehetséges. Egyéb esetben a kötelem nem szűnik meg, ha-
nem a kötelezettség a természetes személy jogutódjaira átszáll.

3.4. A jogosult halála vagy jogutód nélküli megszűnése

A jogosult halála vagy jogutód nélküli megszűnése is kötelemszüntető tény, abban az esetben, ha a szó-
ban forgó szolgáltatást kizárólag az ő részére kell nyújtani. Ezek a személyhez kötött szolgáltatások na-
gyon sok esetben egyébként is a jogosult haláláig állnak fenn.

3.5. A kötelem megszüntetésére irányuló megállapodás

A Ptk. a szerződés megszüntetésére vonatkozó szabályok között rendelkezik arról az esetről, amikor a
szerződéses kötelem egyoldalú vagy megállapodáson alapuló, jövőre tekintő vagy visszaható hatályú fel-
oldását eredményezik. A szerződésen kívüli kötelmi viszonyok megszüntetésére is lehetőség van, de csak
megállapodás alapján (kivételes az egyoldalú, ld. pl. díjkitűzés).

3.6. Egyéb ok

Nem kizárt, hogy közhatalmi aktusban meghatározott egyéb okból szűnjön meg a kötelem. A kötelmi
viszony jogszabály erejénél fogva való megszüntetése kivételes lehetőség (pl. a házastársi tartásra irányu-
ló jogosultság megszűnik a házastárs újabb házasságkötésével).

4. Bírósági úton nem érvényesíthető követelések

4.1. A csonka kötelmek

A kötelmi jogi jogviszony lényege, hogy abból kikényszeríthető szolgáltatási kötelezettség keletkezik a
kötelezett terhére. Vannak azonban olyan esetek, amikor többé-kevésbé beleillik az adott jogviszony a
kötelmi jog tárgykörébe, egyes kötelmi szabályok állnak is rájuk, jogilag azonban mégsem teljes értékű-
ek, hiszen valami hiányzik. Ezek a csonka kötelmek.
A csonka kötelmek legtágabb esetkörét azok a helyzetek adják, amikor a kötelemből a kikényszeríthető-
ség hiányzik, vagyis amikor van kötelezettség, szolgáltatás, de annak bírósági eljárásban való kikénysze-
rítésére nem nyílik lehetőség. A csonka kötelmeknek ezt az esetkörét nevezzük naturalis obligatiónak.
A naturalis obligatio két csoportját lehet megkülönböztetni. Az egyik a klasszikus naturalis obligatiók,
amelyekhez kezdettől fogva nem társul a kikényszeríthetőség lehetősége. A másik esetkör az elévülés
folytán áll elő, mivel az ide tartozó kötelmi követelések csak az időmúlás folytán vesztik el erejüket, az
elévülés bekövetkezéséig kikényszeríthető követelések voltak.
Ptk. 6:121. § [Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés]
(1) Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni
a) a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le;
b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést;
c) azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja;
d) az a)-c) pontokban meghatározott követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követe-
lést.
(2) Azt a tényt, hogy a követelés az (1) bekezdésben felsorolt okból bírósági eljárásban nem érvényesíthető, hivatalból kell
figyelembe venni.
(3) A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni.

5
A Ptk. négy esetkört említ az eredeti naturalis obligatiók esetén:
 a játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági enge-
dély alapján bonyolítják le
Olyan játékok tartoznak ide, amelyek nélkülözik az állami támogatást, illetve azok, amelyek tiltott
szerencsejátéknak vagy fogadásnak minősülnek (ezek egyébként is tilos szerződésként semmisek).

 a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés
A bizonyítottan erre a célra ígért, de még át nem adott kölcsönösszeg átadása sem követelhető
(pedig a kölcsönszerződés alapján kötelezettség keletkezik a kölcsön összegének átadására, jogo-
sultság annak követelésére).

 azok a követelések, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja
Itt kifejezett tilalom szükséges, vagyis arról van szó, hogy törvény egyértelműen így rendelkezzen
(a Ptk-ban egyébként nincs ilyen rendelkezés, de más törvényben van).

 a korábbi követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelés
Ha magát a követelést a polgári jog nem támogatja, akkor ennek közvetett érvényesítését sem en-
gedélyezheti. A naturalis obligatio megerősítésére kötött zálogjogból, kezességből eredő követe-
lés is naturalis obligatio.
Azt, hogy egy kötelem ide tartozik-e vagy sem, a bíróság hivatalból észleli. A bírósági eljárásban nem
érvényesíthető követelések beszámításának sincs helye. Ezek a kötelmek is létező kötelmek, amelyek a
kikényszeríthetőséget nélkülözik ugyan, de reflektív hatásokkal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az
ilyen követelések önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni.

4.2. Az elévült követelések

Az elévülés az idő múlásának a jogosult mulasztásából beálló, a más esedékessé vált követelést érintő
olyan hatása, amelynek folytán a követelés a kötelezettel szembeni érvényesíthetősége rendszerint meg-
szűnik, a kötelezett elévülési kifogásaitól mint feltételtől függően.
Az elévülés legfontosabb indoka a huzamosan fennálló bizonytalan helyzetek kiküszöbölése. Nemcsak
kiküszöbölést, hanem megelőzést is szolgál, amennyiben az igényérvényesítés lehetőségének megszűnése
mint egyfajta szankció preventív erővel bír. Az abszolút jogviszonyokból eredő jogok önmagukban nem
évülnek el (pl. tulajdonjog, személyiségi jogok), azonban a megsértésük esetén keletkező egyes relatív
szerkezetű jogviszonyokból fakadó igények már elévülhetnek.
Ptk. 6:22. § [Elévülés]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Az elévülési idő általában akkor kezdődik, amikor a követelés jogilag érvényesíthetővé, esedékessé vá-
lik. Az általános kötelmi jogi elévülési idő öt év. Ez a főszabály, azonban törvény eltérően is rendelkezhet
(pl. a szavatossági igények 1, ill. 2 év alatt évülnek el). A szerződő felek az elévülési határidőt meghosz-
szabbíthatják, és meg is rövidíthetik. Az elévülési időt megváltoztató megállapodás érvényességi feltétele
annak írásba foglalása. Az elévülést kizáró megállapodások semmisek, ugyanis az elévülési kifogásról az
elévülés bekövetkezését megelőzően érvényesen lemondani nem lehet.

6
4.2.1. Az elévülés nyugvása és megszakítása
Ptk. 6:24. § [Az elévülés nyugvása]
(1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.
(2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő ese-
tén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy év-
nél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vo-
natkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves
vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból.

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Menthető ok-
nak minősül, ha a jogosult nem ismeri a kötelezett személyét, nem szerzett még tudomást igényéről. Az
elévülés nyugvását eredményező ok csak akkor válik relevánssá, ha a menthető akadály még az elévülés
beálltát megelőzően keletkezett, továbbá annak megszűnése az elévülési idő leteltéhez közel (azt megelő-
ző egy éven vagy három hónapon belül), vagy már az eredeti elévülési idő letelte után következett be.
A rendelkezésre álló egy év, illetve három hónap a jogosult igényérvényesítésére biztosított pótlólagos
határidő, nem az eredeti elévülési határidő része, így annak további nyugvása már nincs. A Ptk. viszont
lehetővé teszi ennek a határidőnek a megszakítását, amely esetben a megszakító körülmény hatására a
három hónap vagy egy év indul újra.
Ptk. 6:25. § [Az elévülés megszakítása]
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős ér-
demi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való
módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Az elévülést megszakító okokat a Ptk. taxatív jelleggel határozza meg, kijelöli tehát azokat a magatartá-
sokat, jogi tényeket, amelyek az addig eltelt elévülési időt semmissé teszik. Az elévülést megszakítja:
 a kötelezett tartozáselismerése
A kötelezett tartozáselismerése a kötelem megerősítését nemcsak a bizonyítási teher megfordítá-
sával szolgálja, hanem egyben az érintett tartozás vonatkozásában annak elévülését is megszakítja.

 a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség

Bár jogszabály kifejezett esetekben a kötelem egyik alanyának egyoldalú módosítást jogkört biz-
tosíthat, azonban az elévülést kizárólag a felek egyetértésén alapuló módosító nyilatkozata szakít-
hatja meg, amely az egyezségkötés esetén szintén igaz.

 a követelésnek a bírósági eljárásban történő érvényesítése

 a követelésnek csődeljárásban történő bejelentése
Ez felel meg elsősorban annak az elvárásnak, hogy a jogosult követelését valóban bírói úton érvé-
nyesítse. Önmagában az eljárás megindítása még nem elegendő, így ha a per érdemi döntés meg-
hozatala nélkül fejeződik be, akkor a kereset benyújtásának elévülést megszakító hatása visszame-
nőlegesen elenyészik. Ezzel szemben a csődeljárásban történő bejelentés a csődeljárás kimenetelé-
től függetlenül az elévülés megszakításához vezet.

A végrehajtható határozatba foglalt követelés elévülése speciális szabályok alá tartoznak. A végrehajtási
jog elévülését csak a kötelem megegyezéssel történő módosítása, továbbá a végrehajtási cselekmények
szakíthatják meg.

7
4.2.2. Az elévülés joghatása
Ptk. 6:23. § [Az elévülés joghatásai]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.
(2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján
teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.
(3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés
elévülését nem érinti.
(4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

Az elévülést a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe, hivatkozni kell rá. Az elévülés főszabály szerint
az igény bírói úton való érvényesíthetőségét szünteti meg. A kötelem reflektív hatása azonban fennmarad,
így az ennek ellenére teljesített szolgáltatás jogalapját nem szünteti meg. ez azt jelenti, hogy az elévült
követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. A
követelés elévülése kihat az azt biztosító járulékos mellékjogokra is (pl. ha elévül a tőke, elévül a kamat
is, de ha a kamat évül el, akkor nem évül el a tőke).
Ptk. 6:21. § [Az időmúlás joghatása]
Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt
jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.

A jogvesztő határidő magát az alanyi jogot szünteti meg. A határidő folyását semmilyen körülmény nem
befolyásolja, kivéve a törvénykezési szünet időtartamát. A jogvesztő határidő elteltét a bíróság hivatalból
köteles észlelni, a jogosult menthető körülményre nem hivatkozhat. A jogvesztő határidő tartamát a felek
nem változtathatják meg. Az elévülési határidő a főszabály, jogvesztés csak akkor van, ha a törvény kife-
jezetten így rendelkezik.

8
 A jognyilatkozat

Ptk. 6:4. § [A jognyilatkozat]

(1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
(3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása
minősül.
(4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozat-
nak.

A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat, amely akaratnyilatkozat valamilyen

célzott ügyleti akaratot takar. A jognyilatkozatok jellemzően valamilyen megengedett, tudatos magatar-
tást takarnak, amelyhez a polgári jog a jognyilatkozatot tanúsító személy szándéka szerinti joghatást kap-
csolja. Elképzelhető azonban, hogy a jognyilatkozathoz nem a kívánt joghatás társul (vagy egyáltalán
nem kapcsolódik hozzá joghatás).
A polgári jog a jognyilatkozathoz megköveteli az akarat valódiságát, hiszen ennek hiányában a nyilat-
kozat nem létező (non existens) A nem létező akaratnyilatkozat orvoslása csak a jövőre nézve történhet
meg úgy, hogy az érintett új jognyilatkozatot tesz. A nyilatkozat egyéb hibái (érvénytelenség) visszaható
hatállyal is orvoslásra kerülhetnek, az érvénytelenségi ok utólag feloldható.
Különbség tehető kötelező és rendelkező jognyilatkozat között. A kötelező jognyilatkozatok kötelezett-
séget teremtenek valamilyen jogváltozás előidézésére, míg a rendelkező jognyilatkozatok magát a jog-
változást közvetlenül idézik elő.
A jognyilatkozat megtehető írásban, szóban vagy ráutaló magatartással egyaránt. A polgári jogban tehát
főszabály a formaszabadság elve. Ráutaló magatartással tett jognyilatkozatról van szó abban az esetben,
ha az akaratnyilatkozat megtételének a magatartás tanúsítását kell tekinteni. Ilyenkor nemcsak a jognyi-
latkozat megtételére, hanem annak tartalmára is a magatartás kifejezéséből, tanúsításának körülményeiből
kell következtetni.
A jognyilatkozat hallgatással is kifejezhető, ilyenkor a hallgatás vagy valamilyen magatartástól való tar-
tózkodás csak a felek kifejezett rendelkezése esetén minősül jognyilatkozatnak. Ez a rendelkezés nem
alakszerűségi előírás, hanem arra utal, hogy minden kétséget kizáróan megállapítható az érintett alanyok
erre vonatkozó akarategysége.
Ptk. 6:5. § [A jognyilatkozat hatályosulása]
(1) A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az eset-
ben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez.
(2) A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.
(3) A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.
(4) A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.

A jognyilatkozat joghatás kiváltását célozza, erre pedig alkalmasnak kell lennie. Ez nemcsak tartalmi
vagy nyilatkozatalaki kötöttséget jelent, hanem azt is, hogy a jogalany akaratnyilatkozatát más alanyok
megismerjék, megismerhessék.
 jelenlévők között tett jognyilatkozat
A jelenlévők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők közöttinek tekinthető
a jognyilatkozat elsősorban abban az esetben, ha a felek egy légtérben tartózkodnak, de ilyennek
tekinthető azok az esetek is, amikor a nyilatkozattevő és a címzett távol vannak ugyan egymástól,
de összeköttetésüket technikai eszköz valósítja meg. Ilyenkor a jognyilatkozat tartalmáról a cím-
zett a nyilatkozat megtételével egyidőben tudomást is szerez.

9
  távollévők között tett jognyilatkozat
A Ptk. nem határozza meg, hogy mit ért távollévők között tett jognyilatkozat alatt, így a contrario
az a távollévő, aki nem minősül jelenlévőnek. Ilyenkor a jognyilatkozat hatályosságához szüksé-
ges, hogy a nyilatkozat a címzetthez megérkezzen. Míg a jelenlévőknél előfeltétel a tartalom meg-
ismerése, a távollévők esetében a hatályosulás feltétele a címzetthez való eljutás

 ráutaló magatartással tett jognyilatkozat

A ráutaló magatartással megtett nyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.

 nem címzett jognyilatkozat

Nem címzett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a nyilatkozatot az adott alany úgy teszi meg,
hogy azt nem szánja közlésre, vagy ez a közlés nem is értelmezhető illetőleg a jognyilatkozat köz-
lésre szánt ugyan, de nem meghatározott személyhez szól. A nem címzett jognyilatkozat a megté-
telekor nyomban hatályossá válik.
Ptk. 6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat]
(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az
alakban érvényes.
(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, vissza-
vonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatáro-
zott alakban érvényes.

Bár a polgári jogban főszabály a formaszabadság elve, mégis elképzelhető, hogy jogszabály vagy a fe-
lek megállapodása meghatározza, hogy milyen alakban tehető meg a jognyilatkozat. Ha nem ilyen formá-
ban teszik meg a jognyilatkozatot, akkor az érvénytelen lesz (azon belül is semmis).
A Ptk. rendelkezik az alakszerűségi követelmény továbbhatásáról is, hiszen rögzíti, hogy a meghatáro-
zott alakban tehető jognyilatkozat módosítása, megerősítése vagy visszavonása, megtámadása, valamint a
jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban ér-
vényes.
Ptk. 6:7. § [Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat]
(1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatko-
zó fél aláírta.
(3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom vál-
tozatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas
formában kerül sor.
(4) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan
teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző
hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt ok-
iratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy
kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írás-
beli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az
okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.
(5) A (4) bekezdésen alapuló érvénytelenségre csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni.

A jognyilatkozat megtételére írásbeliséget jogszabály és a felek megállapodása egyaránt előírhat. Ilyen-

kor legalább a jognyilatkozat lényeges tartalmát kell írásba foglalni, ennek hiányában az alaki előírás
megsértése érvénytelenséget eredményez. Lényegesnek azok az akaratnyilatkozatot alkotó elemek minő-
sülnek, amelyek az adott jognyilatkozat legfontosabb tulajdonságaira mutatnak rá. Az objektíve lényeges
elemeket jogszabály írja elő, és ezek mellett felmerülhetnek a felek által előírt szubjektíve lényeges ele-
mek is. A jognyilatkozat írásba foglaltságának lényeges eleme, hogy azt a nyilatkozatot tevő fél aláírja.
Írásban megtettnek minősülnek azok a jognyilatkozatok is, amelyek nem felelnek meg a hagyományos
értelemben vett okiratban megjelenő és aláírt nyilatkozatoknak, azonban elismerésüket a mindennapi élet
követelményei indokolttá teszik. Az írásba foglalás megtörténhet úgy is, hogy annak közlésére a jognyi-
latkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat
megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

10
 Különleges szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az okirat kiállítása írástudatlanság vagy írásképte-
lenség miatt akadályokba ütközik, illetőleg amikor az okirat elolvasása vagy a használt nyelv megsértése
jelent áthidalhatatlan nehézséget.

Írástudatlan vagy írásra képtelen jognyilatkozatának érvényességi feltételei:

 közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják

 a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd
ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja:
o a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy
o okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el

Olvasni nem tudó, továbbá a nyelvet nem értő jognyilatkozatának érvényességi feltételei:

 az előbbi feltételek, továbbá

 magából az okiratból kitűnjön, hogy annak a tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a
nyilatkozó félnek megmagyarázta
Megszorító szabály, hogy ebben az esetben az érvénytelenségre csak a nyilatkozattevő személy érdeké-
ben lehet hivatkozni.
Ptk. 6:8. § [A jognyilatkozat értelmezése]
(1) A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset
körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) A nem címzett jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset
körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell.
(3) Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged,
jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.

A címzett jognyilatkozat értelmezésénél azt kell vizsgálni, hogy a címzettnek hogyan kell értenie a vele
szembeni joghatás kiváltására irányuló jognyilatkozatot. A címzett felőli megközelítés kiindulási alapként
szolgál, mert a címzettnek az értelmezést a másik fél feltehető akaratára és a szavak általánosan elfoga-
dott jelentése szerint kell elvégeznie, úgy, hogy számolnia kell az eset körülményeiből adódó, értelmet
alakító hatásokkal.
A nem címzett jognyilatkozatok esetén a nyilatkozó akarata a döntő. Ez az elv sem eredményezhet ön-
kényes értelmezést, hiszen a megtett nyilatkozat magyarázatát nem egyoldalúan kell elvégezni, hanem az
eset körülményeire tekintettel, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint.
A Ptk. különös szabályt ad a jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozatokra, amikor kimond-
ja, hogy azt nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az ilyen jognyilatkozatnak egyébként is kifejezettnek kell
lennie, ami azt jelenti, hogy a joglemondásra irányuló akaratnak egyértelműnek, félre nem érthetőnek kell
lennie.
Ptk. 6:9. § [A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása]
A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződés ál-
talános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

6:10. § [A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása]

A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra
megfelelően alkalmazni kell.

11
 A képviseletre vonatkozó rendelkezések

Ptk. 6:11. § [Képviselet]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jog-
nyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.
(2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

A képviselet helyettesítést jelent jognyilatkozat tételében vagy jognyilatkozat elfogadásában. Lényegé-

ben azt jelenti, hogy a jognyilatkozat megtételekor a közvetlenül érintett jogalany helyett más jár el. A
képviselet a polgári jogban főszabály szerint lehetséges. Egyik legfontosabb jellemzője a képviselet tá-
volba hatása, mivel a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.
A joghatások automatikusan a képviselt személyében állnak be. A képviseleti jog alapja lehet jogszabály,
bírósági vagy hatósági határozat, létesítő okirat vagy meghatalmazás.

A képviselet képviseleti feljogosításon alapszik, és lehet:

 aktív: mást érintő jognyilatkozatot tesz
 passzív: másnak szóló jognyilatkozat átvétele
Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor nincs helye képviseletnek (képviseletet nem tűrő jognyilat-
kozatok, mint pl. a házasságkötés vagy a végrendelkezés joga).
A képviselet lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen képviseletről akkor van szó, ha a képviselő a
jognyilatkozatot a képviselt személy nevében teszi meg. Ezzel szemben közvetett képviselet esetén a
képviselő külsőleg a saját nevében jár el, ám valójában más nevében és érdekében tesz jognyilatkozatot
(pl. bizományi szerződés).
Ptk. 6:12. § [A képviseleti jog korlátozása]
A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha e törvény eltérően nem ren-
delkezik.

A képviselet egyrészt a képviselt személy érdekeinek kifejezésére, másrészt harmadik személyekkel

szembeni fellépésre szolgál. A képviselt ezért meghatározhatja a képviselet terjedelmét, így a képviselet
korlátozható, visszavonható. A képviselt akaratának azonban csak akkor szabad érvényesülnie, ha arról az
érintett harmadik személyek tudomást szereznek vagy szerezhettek. A Ptk. így kimondja, hogy eltérő ren-
delkezés hiányában a képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatály-
talan. A jóhiszeműség az érintettektől bizonyos körben tudakozódási kötelezettséget is megkövetel.
Ptk. 6:13. § [Érdekellentét]
(1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja.
(2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője.
(3) A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.

A képviselő idegen érdeket közvetít, más nevében jár el, ezért nem lehet a képviselttel ellentétes érdeke.
Ha azonban mégis érdekellentét állna fenn, akkor ez olyan jogi hibát teremt, amely a képviselő által tett
jognyilatkozatot érvénytelenné (megtámadhatóvá) teszi. Nem kétséges az érdekellentét olyan esetben,
amikor a képviselő maga az ellenérdekű fél (amikor is képviselőként saját magával köt szerződést), vagy
az ellenérdekű fél képviselője. Ilyenkor az érdekellentét vélelmezett. A megtámadás joga azonban nem
illeti meg a képviseltet abban az esetben, ha az érdekellentétről a képviseleti jog alapításakor tudott.
Ptk. 6:14. § [Álképviselet]
(1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt
jóváhagyásával vált ki joghatást.
(2) Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jog-
nyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni.

Álképviselő az a más nevében eljáró személy, aki nem rendelkezik képviseleti joggal. Az álképviselő
által tett nyilatkozat a képviselt személyt nem automatikusan nem jogosítja és kötelezi. Joghatást ugyanis
csak akkor fog kiváltani, ha azt a képviselt utólag jóváhagyja. Az utólagos jóváhagyással ex tunc megszű-
nik a képviseleti jog hiányossága, és úgy kell az álképviselőt tekinteni, mintha kezdettől fogva képviselő

12
lett volna. Ha nincs jóváhagyás, akkor a megkötött szerződés nemlétező (non existens) szerződésként fog
minősülni. Ennek az lesz a következménye, hogy az érvénytelenség orvoslásának szabályai sem jöhetnek
szóba, hiszen arra csak akkor van lehetőség, ha van létező szerződés.
Jóváhagyás hiánya esetén az álképviselő eljárása a képviseltet nem köti, az álképviselő azonban felelős-
séggel tartozik magatartásáért. Ebben a kárkötelemben különbség van aszerint, hogy jóhiszemű volt-e az
álképviselő vagy sem. Jóhiszeműség esetén az álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat meg-
tételéből eredő kárát köteles megtéríteni (negatív interesse vagy biztatási kár). Ebben az esetben ugyanis a
harmadik személyt azáltal érte kár, hogy bízott az álképviselő jognyilatkozatának jogi erejében. A rossz-
hiszemű álképviselő pedig a deliktuális felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a harmadik sze-
mély teljes kárát.
Ptk. 6:15. § [Meghatalmazás]
(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt ha-
tósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot
jogosult tenni.
(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető
jognyilatkozatra előír.
(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.
(4) A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és
visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.
(5) Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen
korlátozott személy is képviselhet.

6:17. § [A képviselet terjedelme]

A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel el-
érni kívánt cél érdekében szükségesek.

A meghatalmazás az ügyleti képviseleti jogot megteremtő egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amelynek

joghatása, hogy jogosultságot teremt arra, hogy a képviselő más személy nevében eljárjon és jognyilatko-
zatot tegyen. A meghatalmazást vagy a képviselőhöz, vagy az érdekelt bírósághoz, hatósághoz vagy álta-
lában ahhoz a személyhez kell intézni, akinél, akivel szemben a meghatalmazott eljárhat.
A meghatalmazás abban különbözik a megbízási szerződéstől, hogy míg az első egyoldalú jognyilatko-
zat, amely kizárólag jogosultságot jelent a képviselő számára, addig a megbízási szerződés kétoldalú jog-
nyilatkozat (szerződés), amelyből jog és kötelezettség is fakad.
A meghatalmazó szabadságában áll a meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának joga is (az er-
ről a jogról való lemondás semmis). A visszavonást olyan alakban kell megtenni az alakszerűségi kötött-
ségeket tekintve, mint amilyen magára a meghatalmazásra vonatkozik. A visszavonás harmadik személy-
lyel szemben csak akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. A meghatalmazásra ugyanazok az
alakszerűségi szabályok vonatkoznak, mint amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető
jognyilatkozatra előír. Az anyagi jogi képviseletre vonatkozó szabályok lehetővé teszik (szemben a perbe-
li képviselettel), hogy korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott
személy is képviselhet cselekvőképes személyt.
Ptk. 6:16. § [Általános meghatalmazás]
Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba
vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével ha-
tályát veszti.

Ptké. 52. § A Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás leg-
később a Ptk. hatálybalépését követő öt év elteltével hatályát veszti.

Általános meghatalmazás esetén a képviseleti feljogosítás ügyek egyedileg meg nem határozott körére
szól. Az ilyen meghatalmazás csak írásban érvényes, ráadásul azon belül is csak közokiratban vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratban létesíthető érvényesen. Az általános meghatalmazás szólhat határozott
vagy határozatlan időre. Mindkét esetre igaz azonban, hogy öt évnél tovább az általános meghatalmazás
nem lehet hatályos.

13
 Ptk. 6:18. § [Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet]
(1) Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a sze-
mélyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének kor-
látozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott.
(2) Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhe-
tő, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.

A forgalom biztonságának szempontja megköveteli, hogy minden olyan esetben, ahol a látszat egyér-
telműen egy személy képviseleti jogosultságra utal, vélelmezni kell, hogy az illető személy képviselő. A
szabály a mindennapi életben gyakran előforduló eseteket rendez, amikor az adott jogviszonyban egyéb-
ként képviseleti joggal fel nem ruházott személyek nyilatkozatát a képviseltnek tudja be. Így üzlethelyi-
ségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a
személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A sza-
bályban található kitétel (akiről „okkal feltételezhető”) egy szűkítés, ugyanis nem minden alkalmazott
jogosult képviselőként jognyilatkozatok megtételére.
Már a Ptk. hatálybalépése előtt is ismert volt a látszaton alapuló képviselet, ami olyan munkavállalók
esetén kerülhetett előtérbe, akik rendszeres tárgyalásokat folytatnak, és a harmadik jóhiszemű személyek
a munkáltató, illetve szervezeti képviselője eljárásából alapos okkal következtethetnek arra, hogy az illető
személynek képviseleti jogosultsága van.
Ptk. 6:19. § [Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete]
(1) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. A gondnokren-
delést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van.
(2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.
(3) A gondnok kezeli a gondnokolt vagyonát. A távollevő gondnoka - a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával - minden
olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez
a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges, erről azonban a gyámhatóságnak késedelem nélkül be kell számolni.

A képviselet sajátos esetét jelenti a gondnokrendelés, amely azt a célt szolgálja, hogy a nyilatkozattétel-
ben akadályozott személyt hátrány ne érje amiatt, hogy nem tud ügyeiről maga vagy meghatalmazott út-
ján gondoskodni. Nincs helye gondnok kirendelésének abban az esetben, ha az érintett személy jogszerű-
en gondoskodott képviselete ellátásáról. A gondnokot kérelemre vagy hivatalból a gyámhatóság rendeli
ki. Ez a gondnokrendelés azonban a gondnokolt személy cselekvőképességét egyáltalán nem érinti.
A gondnok vagyonkezelésre is jogosult, tehát a vagyonkezelői jogkörrel együtt járó intézkedéseket önál-
lóan megteheti. Azokban az esetekben, amikor halaszthatatlanul sürgős intézkedésre van szükség, a
gyámhatóság felé a beszámolási kötelezettség késedelem nélküli, de utólagos, egyéb esetekben a károso-
dástól való megóvás érdekében teendő nyilatkozatok, intézkedések is előzetes hozzájárulás beszerzéséhez
kötöttek. A gondnok kirendelését valamely érdekelt személy vagy hatóság is kérheti, ilyenkor a kérelem-
ben meg kell jelölni a gondnok kirendelésének indokát.
Ptk. 6:20. § [Eseti gondnokság és eseti gyámság]
(1) A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellen-
tét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sze-
mélynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg; továbbá
b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében
szükséges.
(3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gondnok.
(4) A gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.
(5) A gyámhatóság az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képvisele-
téről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ez a helyzet az előzővel ellentétben csak eseti képviseletet jelent, egyedi jellegűek, általában gyors in-
tézkedést követelő helyzetek, illetőleg konkrét érdekellentét feloldását igénylő konfliktushelyzetek. A
gondnokrendelés esetei:
 a gondnok valamilyen jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy
más tényleges akadály miatt nem járhat el (ilyenkor a gondnok jogköre az eseti gondnokot kiren-
delő határozatban foglaltaknak megfelelően lecsökken)

14
  ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen kor-
látozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható
meg
 ha az ismeretlen, távollévő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak
megóvása érdekében szükséges
Eseti gyám kirendelése akkor fordulhat elő, ha ezek a jogi feltételek fennállnak, de a gondnokot konkrét
esetre kiskorú érdekében, kiskorú személy képviseletének ellátására kell kirendelni. Az eseti gondnok és
az eseti gyám jogköre megegyezik.

15
 Tartozáselismerés, egyezség

A tartozáselismerés egyoldalú, az egyezség legalább kétoldalú jognyilatkozat. A kettőben közös, hogy a

kötelmi jogviszony alakítására alkalmas, és ezt a célt szolgáló jogintézmények.

1. A tartozáselismerés
Ptk. 6:26. § [Tartozáselismerés]
Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli an-
nak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben
állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.

A tartozáselismerés egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat, amelynek legfontosabb joghatása, hogy

megváltoztatja a szóban forgó kötelmi jogviszonyban egyébként irányadó bizonyítási terhet, vagyis a nyi-
latkozat hatályosulását követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy a tartozás elismeré-
sének időpontjában a tartozása egyáltalán nem állt fenn vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági
eljárásban nem érvényesíthető követelésen alapult vagy érvénytelen szerződésből fakadt.
A tartozáselismerés a kötelmet megerősítő jogintézmény. A jogosultat terhelő bizonyítási kötelezettség
áthárítása megkönnyíti az igényérvényesítést. A kötelmet erősítő szerepet támogatja az is, hogy a
tartozáselismerés megszakítja az elévülést, az elévülési idő meghosszabbítása pedig erősíti a kötelmet
azzal, hogy a jogosult alanyi jogát igényállapotban tartja.

2. Az egyezség
Ptk. 6:27. § [Egyezség]
(1) A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen en-
gednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből.
(2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt,
vagy amelyet bizonytalannak tartottak.

Az egyezség egy kötelemmódosító jogi tény, megállapodás. Szerződésről van szó, ezért akarategység
szükséges a létrejöttéhez, de elvileg bármely kötelmi jogi jogviszony alakítása megtörténhet az egyezség
segítségével. Az egyezség kiindulópontja, hogy a felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdé-
seket rendezik, akár úgy, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, akár úgy, hogy az egyik fél egyoldalú-
an enged eredeti álláspontjából.
Az egyezség általában ugyanolyan szabályok alapján ítélendő meg, mint bármilyen más szerződés. Kü-
lönleges vonás azonban, hogy nem támadható meg tévedésre hivatkozással olyan kérdésre nézve, amely a
felek között eleve vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Az egyezség célja ugyanis éppen az,
hogy ezeket a körülményeket látva rendezzék a felek a jogviszonyukat kölcsönös vagy egyoldalú enged-
mény útján.

16
 Több alany a kötelemben (egyidejű többalanyúság)

A többalanyúság a kötelmi jogban szűkebb értelemben kétféleképpen valósulhat meg:

 a kötelmi jogviszony áll elő több alany között (pl. tartozásátvállalás)

 a kötelmi jogviszony egyik vagy másik pólusán szerepel több személy (egyidejű többalanyúság)

1. Osztott kötelmi helyzet

1.1. Osztott kötelmi kötelezettség

Ptk. 6:28. § [Osztott kötelezettség]

(1) Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a jogosult minden kötelezet-
től a ráeső részt követelheti. Kétség esetén a kötelezettek egyenlő mértékű szolgáltatás teljesítésére kötelesek.
(2) Osztható a szolgáltatás, ha önállóan használható részekre bontható, kivéve, ha a megosztás a jogosult lényeges jogi ér-
dekét sértené.

Osztott kötelezettség áll elő abban az esetben, ha a több kötelezett által nyújtandó szolgáltatás önállóan
használható részekre bontható anélkül, hogy a megosztás a jogosult lényeges jogi érdekét sértené. Osztott
kötelezettség esetében a jogosult főszabály szerint valamennyi kötelezettől a ráeső részt követelheti. Kö-
telmi jogi jogviszonyokban ilyenkor elsősorban a felek akarata, egyébként a jogviszony természete dönti
el, hogy mennyi a ráeső rész. Amennyiben az arány megállapítása nem lehetséges, akkor a kötelezettek
egyenlő mértékű szolgáltatás teljesítésére kötelesek.

1.2. Osztott kötelmi jogosultság

Ptk. 6:31. § [Több jogosult osztható szolgáltatás esetén]
Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az őt megillető részt követelheti. Kétség esetén a jogo-
sultak egyenlő mértékű szolgáltatás követelésére jogosultak.

Osztható szolgáltatással nemcsak többen tartozhatnak, hanem osztható szolgáltatást többen is követel-
hetnek. Ebben az esetben a jogosultak mindegyeik az őt megillető részt követelheti, a kötelmi szolgáltatás
a kötelezetti magatartásra nézve tehát ebben az értelemben osztott. A részarány megállapítása itt is az
adott jogviszonyon fordul meg, szerződéses viszonyokban jellemzően magából a szerződésből derül ki.
Kétség esetében azonban a jogosultak részesedése az egész szolgáltatásra nézve egyenlő arányban álla-
pítható meg.

2. Együttesség
Ptk. 6:32. § [Jogosulti együttesség]
Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni.

Együttesség akkor áll elő, ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni. Ebben az esetben a
jogosultak mindegyikének egyszerre jelen kell lennie a szolgáltatás teljesítésekor. A kötelezett csak akkor
teljesít jogszerűen, ha valamennyi hitelező kezéhez egyszerre szolgáltat és fordítva, tehát a jogosultak is
csak együttesen követelhetik a szolgáltatás teljesítését.
A jogosultak együttes jelenlétének követelménye feloldható meghatalmazással, amikor is az egyik jogo-
sult képviseleti jogot biztosít a másik jogosult számára a szolgáltatás átvételére. Előfordulhat, hogy a kö-
telezett számára bírói letétbe helyezés lehetősége nyílik meg, ha a jogosultak együttessége áll fenn, és a
jogosultak a teljesítést nem teszik lehetővé.

17
3. Egyetemlegesség

Az egyidejű többalanyúság legjelentősebb esetköre az egyetemlegesség. Az egyetemlegesség bizonyos

szempontból az osztott kötelem és az együttes jogosultság között helyezkedik el, abból a szempontból,
hogy az osztott kötelemnél szorosabb, az együttességnél azonban lazább kapcsolatot teremt.

3.1. A kötelezetti egyetemlegesség

Ptk. 6:29. § [Egyetemleges kötelezettség]
(1) Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Egyetemleges a
kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötele-
zettől követelheti a teljesítést.

A kötelezetti egyetemlegesség lényege, hogy többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, ilyen-
kor az egységes kötelezettség egyszerre több kötelezettet terhel. Az egyetemlegesség ilyenkor azt jelenti,
hogy valamennyi kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, a teljesítés tehát bármelyiktől követelhető,
de csak egyszer. Ha bármelyik kötelezettet a szolgáltatást teljesítette, a szolgáltatásra irányuló kötelmi
kötelezettség mindegyik vonatkozásában megszűnik.
A kötelezetti oldalon előforduló egyetemlegesség indoka a szolgáltatás oszthatatlansága, amely a köte-
lem tárgyára, vagyis a magatartásra koncentrál, vagyis nem a közvetett tárgy oszthatatlansága idézi elő az
egyetemlegességet. Nemcsak oszthatatlan szolgáltatás esetén jön létre egyetemlegesség, hanem abban az
esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől
követelheti a teljesítést. Ilyenkor a releváns oszthatatlanság a kötelem keletkezésekor áll elő. Előállhat
azonban az egyetemlegesség utóbb is (pl. tartozásátvállalás). Az oszthatatlanság lehet jogszabályi rendel-
kezés következménye is, amikor a jogalkotó több kötelmi kötelezettséget egységes szolgáltatássá foglal
egybe (pl. többek közös károkozása esetére előírt egyetemlegesség).
Ptk. 6:29. § [Egyetemleges kötelezettség]
(2) Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jo-
gosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegésé-
ért is felelnek.
(3) A kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megillető, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifo-
gásra is hivatkozhat, a többi kötelezett követelését azonban nem számíthatja be.
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
(5) A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre.

Ami az egyetemlegesség esetén a külső jogviszonyt illeti, különbség van objektív és szubjektív kihatású
tények között.
Objektív hatású tények elsősorban azok, amelyek kihatnak a többi kötelezettre. Ide tartoznak a teljesí-
téssel kapcsolatos tények. Ha valamelyik kötelezett teljesít, azzal a többiek tartozása is megszűnik.
Ugyanez a helyzet a részteljesítéssel, a kötelezetteket megillető, a teljesítési kötelezettséget elhárító, kizá-
ró kifogásokkal (vagyis ezeket mindegyik kötelezett felhozhatja) és a beszámítással is, azzal, hogy vala-
mennyi kötelezett csak a maga ellenkövetelését számíthatja be a jogosulttal szemben a teljesítés érdeké-
ben, a kötelezettárs követelésének beszámítására nincs lehetőség. Objektív hatású a szerződésszegés is,
hiszen a Ptk. kimondja, hogy a kötelezettek egymás szerződésszegéséért felelnek. A helyzet fordítva is
igaz, tehát ha a jogosult bármelyik kötelezettel szemben késedelembe esik, ez a késedelem a többi kötele-
zett javára is beáll.
Szubjektív hatású jogi tények azok, amelyek csak az adott kötelezett és a jogosult irányában bírnak
jogi hatással. A követelésnek az egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre.
Ptk. 6:30. § [Az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonya]
(1) Az egyetemleges kötelezetteket - ha jogviszonyukból más nem következik - a kötelezettség egymás között egyenlő
arányban terheli. Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a jogosultnak, a többi kötelezettől a kö-
vetelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti.
(2) A kötelezett nem hivatkozhat a többi kötelezettel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült.
(3) Az a kötelezett, akivel szemben a jogosult követelése elévült, az elévülésre a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.

18
 A kötelezettek belső jogviszonya lényegében annak a rendezését jelenti, hogy a kötelezettek egymás kö-
zött hogyan oszlik meg az egységes tartozás terhe. Ebben a vonatozásban minden kötelezetti egyetemle-
gességgel lényegében a maga szabályai szerint kell elbánni. A megoszlás arányait tekintve elsősorban a
kötelezettek jogviszonya a döntő, de jogszabály is meghatározhatja a helytállás mértékét (pl. a közös kár-
okozás belső jogviszonyára elsősorban a felróhatóság mértéke az irányadó). Ha jogviszonyból vagy jog-
szabályból más nem következik, a kötelezettség a kötelezetteket egyenlő arányban terheli.
Az a kötelezett, aki a belső arány szerint számolt ráeső résznél többet szolgáltatott a jogosult irányában,
a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérí-
tését kérheti. A kötelezettek tehát a jogosulttal szemben bármelyikük fizetése folytán szabadulhatnak a
kötelemből, ám a belső jogviszonyt nézve kötelemben maradnak.
A kötelezettek egymás közötti elszámolását nem érintik, nem befolyásolják a jogosult által egyik vagy
másik kötelezett számára biztosított kedvezmények. Ha tehát az egyik kötelezett a jogosulttól engedményt
nyer, arra a belső jogviszonyban nem hivatkozhat, vagyis a helyette teljesítő kötelezettek megtérítési
igénnyel fordulhatnak vele szemben. Ezzel szemben az elévülés már sikeres kifogást teremt, amely az
egymás közötti elszámolás során is felhozható.

3.2. A jogosulti egyetemlegesség

Ptk. 6:33. § [A jogosultak egyetemlegessége]
(1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egy-
szeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap.
(2) A jogosultak bármelyikének késedelme vagy az olyan jognyilatkozat, amely a követelés érvényesítésének vagy a köte-
lezettség teljesítésének feltétele, mindegyik jogosultra kihat.
(3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem
következtek.
(4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett - anélkül, hogy a késedelem
jogkövetkezményei alól ezzel mentesülne - a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést.
(5) A jogosultakat - ha jogviszonyukból más nem következik - a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg.

A jogosulti egyetemlegesség lényege, hogy a kötelem jogosulti pozíciójában áll egyszerre több személy,
akik közül mindegyik az egész szolgáltatás követelésére jogosult. Ilyenkor a jogosulti pozíció van úgy
összefonódva, mint az adósi pozíció kötelezetti egyetemlegesség esetében. Valamennyi jogosult követel-
heti a teljesítést, a kötelezett azonban csak egyszeri szolgáltatásra köteles. Jogosulti egyetemlegesség leg-
inkább a követelés oszthatatlansága folytán áll elő.
A jogosulti egyetemlegesség esetében szintén megkülönböztethető külső és belső jogviszony, és a külső
jogviszony kapcsán szintén el kell határolni az objektív és szubjektív hatású tényeket.
Alapvető szabály, hogy a jogosultak bármelyikének kezéhez történő teljesítés megszünteti a kötelezett
tartozását. Ugyanez a helyzet a beszámítással, tehát nem kizárt, hogy a kötelezett a jogosulti igényt úgy
elégítse ki, hogy az egyik hitelezővel szemben fennálló saját követelését használja fel a beszámításra.
Mindegyik jogosultra kiható az a nyilatkozat, amely a követelés érvényesítéséhez a kötelezett teljesítésé-
hez szükséges, annak feltétele. Mindegyik jogosultra kihat a késedelem, ennek következményére a köte-
lezett valamennyi jogosulttal szemben hivatkozhat.
Mindegyik jogosultra kiható az elévülés is, azzal, hogy az elévülési idő jogosultanként külön-külön
számolandó. A Ptk. ugyanis kimondja, hogy a követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el mindad-
dig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem állnak. Ez azt jelenti, hogy olyan jogo-
sult is felléphet, akivel szemben az elévülési idő esetleg már eltelt, feltéve, hogy van olyan jogosult, akire
nézve a követelés még nem évült el. Ugyanez a helyzet áll elő, ha az egyik jogosult a kötelezettel szem-
ben pert indít. Ilyenkor a kötelezett mindegyik jogosulttal szemben megtagadhatja a teljesítést, a folya-
matban lévő perre hivatkozva. A kötelezettnek ez a megtagadási joga a per jogerős befejezéséig áll fenn,
másrészt ez a jogi lehetőség nem mentesíti a késedelem jogkövetkezményei alól.

19
 Szubjektív hatású jogi tény, ha a jogosultak egyike az adóst a teljesítési kötelezettség alól részben vagy
egészben mentesíti, illetve egyéb engedményeket biztosít számára. A kötelezett egy ilyen engedményre
az adott jogosulttal szemben teljes hatállyal hivatkozhat, a többivel szemben azonban nem.
Ami a belső jogviszonyt illeti, a jogosultak között a követelés egymás között egyenlő arányban illeti
meg.

20
 A kötelem teljesítése

1. Általános szabályok
Ptk. 6:34. § [A teljesítés általános szabálya]
A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.

A kötelmi szolgáltatásnak tartalomszerűen kell végbemennie. Vannak azonban olyan helyzetek is, ami-
kor a kötelem eredeti tartalmától eltérést enged a polgári jog. Az eltérés a kötelem eredeti mértékétől sok-
féle lehet, és ezek nem eredményeznek jogellenességet, bár jogi következményekkel járnak (pl. a kötele-
zett lakóhelye megváltozik, akkor megváltozik a teljesítési hely is).
Ptk. 6:35. § [A teljesítés ideje]
(1) A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon
kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve,
ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját.
(2) Ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni.
(3) Ha a teljesítés idejét az (1)-(2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szük-
séges idő elteltével köteles teljesíteni.

Ha a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható a teljesítés ideje, a szolgáltatást ebben az időpontban

kell teljesíteni. Határnap esetében a felek megállapodásánál fogva a szolgáltatás az adott napon teljesí-
tendő, amelynek meghatározása többnyire naptári napra utalással történik. Határidőről van szó, ha a
szolgáltatás a kitűzött időn belül bármikor teljesíthető. Előfordul, hogy a határidő kikötése ellenére a jo-
gosult határozhatja meg a teljesítés időpontját.
Ha a teljesítés ideje nincs körülírva, és a Ptk. alapján sem lehet meghatározni, akkor a kötelezett a telje-
sítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a teljesítés ilyen eset-
ben jellemzően nem azonnali, hanem olyan idő elteltével kell szolgáltatni, amely az észszerűségnek és
életszerűségnek eleget téve elfogadható.
Ptk. 6:36. § [Idő előtti teljesítés]
(1) A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a köte-
lezett az ezzel járó többletköltséget viseli.
(2) A teljesítési idő előtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének esedékességét.

Főszabály, hogy a kötelem tartalma szerinti időben (nem előbb, nem később) kell teljesíteni. A Ptk.
azonban kimondja, hogy a jogosult bizonyos feltételek fennállása esetén az idő előtt felajánlott teljesítést
köteles elfogadni. Nem kell elfogadni az idő előtt felajánlott teljesítést, ha az a jogosult lényeges jogi ér-
dekét sérti. Ennek bizonyítása a jogosultat terheli. Az elfogadási kötelezettség másik feltétele, hogy a kö-
telezett viselje az idő előtti teljesítéssel járó többletköltségeket. A jogosult általában nem kötheti a költsé-
gek előlegezéséhez az elfogadást, kötelmi igénye a tehát főszabály szerint felmerült költségek utólagos
érvényesítésére vonatkozik.
Az idő előtti teljesítés a kötelem rendes menetéhez képest olyan elem, amely módosulást eredményez
ugyan a tartalomban, de csak a kötelezetti szolgáltatás idejére nézve. Nem érinti a kötelem eredeti tartal-
mát abban a vonatkozásban, ami az előbbre hozott szolgáltatás ellenértékét illeti. Az ellenszolgáltatás
esedékessége nem változik meg a teljesítés következtében.
Ptk. 6:37. § [A teljesítés helye]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgáltatás teljesítésének helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének
időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye.
(2) Ha a kötelezettnek több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a leg-
szorosabb kapcsolatban áll.
(3) Ha a kötelem keletkezését követően a teljesítési hely megváltozik, és erről a kötelezett a jogosultat értesíti, a teljesítés
helye az új telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely. A teljesítés
helyének megváltozásából eredő többletköltséget a kötelezett előlegezi és viseli.

A teljesítési hely határozza meg, hogy a szolgáltatást ténylegesen hol kell megejteni, márpedig a teljesí-
tés főszabályként csak akkor kötelemszerű, ha a megfelelő helyen és időben történik. Főszabályként a

21
teljesítés helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában
székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Ha a kö-
telezettnek több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a
legszorosabb kapcsolatban áll. A legszorosabb kapcsolatot esetenként kell eldönteni. Ez a szabály
diszpozitív, amelytől a felek eltérhetnek.
A teljesítés helye a kötelem keletkezését követően megváltozhat. Amennyiben a kötelezett erről a jogo-
sultat értesíti, a kötelem tartalma módosul. Az ezzel járó többletköltséget a kötelezett előlegezni és viselni
köteles, hiszen ezzel a hitelezőnek előre számolnia nem kellett.
Ptk. 6:38. § [A teljesítés elismerése]
(1) A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására.
(2) Azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell
tekinteni, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a teljesítés elfogadására nem jogosult.

A kötelezett oldalán igényként merülhet fel, hogy a szolgáltatás teljesítésének igazolását kérje, abban az
esetben pedig, ha a kötelezettségét kötelezvény igazolja, ennek visszaadására tartson igényt. A tartozás
teljesítésének igazolására szolgáló hagyományos intézmény a nyugta, vagyis a teljesítés tényének írásbeli
elismerése.
A nyugta kézbentartásához ezért sok esetben a teljesítés átvételére jogosultság vélelme fűződik, hiszen a
jogosult aláírásával ellátott nyugta felmutatóját a követelés átvételére feljogosított személynek kell tekin-
teni. A vélelem azonban megdönthető, a szolgáltatás nyújtását a kötelezett megtagadhatja, illetve az eset
körülményeihez képest további igazoláshoz kötheti, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a nyugtát
felmutató személy nem lehet jogosult a teljesítés követelésére.
Ptk. 6:39. § [A teljesítési költségek viselése]
A teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik.

Alkalmanként a jogviszony természete megkövetelheti a felek osztott költségviselését, de főszabály sze-

rint a teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik. A szabály diszpozitív, a felek ettől eltérően is
megállapodhatnak.
Ptk. 6:40. § [Fajlagos szolgáltatás elosztása]
(1) Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgokat ugyanannak a személynek különböző helyekre köteles
küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló meny-
nyiséget elosztani.
(2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles
csökkenteni.

Amikor a jogosult különböző telephelyeire kéri teljesíteni a fajta és mennyiség szerint meghatározott in-
gó dolog szolgáltatását, de az adós nem rendelkezik a szükséges mennyiséggel, akkor a jogosult rendel-
kezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani. A kötelezettnek fel kell szólítania a
jogosultat arra, hogy a hiányosan szállítandó mennyiség elosztására nézve adjon utasítást, ha azonban a
jogosult nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan kell, hogy csökkent-
se. A szabály diszpozitív, tehát a felek rendezhetik az alkalmazandó magatartást.
Ptk. 6:41. § [Elszámolás több tartozás esetén]
(1) Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi vala-
mennyi tartozását, a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni.
(2) Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a
másik fél jogosult eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A
jogosult döntéséről a kötelezettet megfelelő határidőn belül értesíteni köteles.
(3) Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntéséről a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt,
azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tarto-
zásra kell elszámolni.
(4) Ha a teljesítés a (3) bekezdés alapján nem számolható el, azt valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.

A Ptk. részletesen szabályozza azt az esetkört, amikor a kötelezettnek a jogosulttal szemben több egy-
nemű tartozása áll fenn, és a teljesítés nem fedezi valamennyi kötelezettséget. Ilyenkor a szolgáltatást

22
elsősorban a kötelezett rendelkezése szerint, kifejezett nyilatkozat hiányában pedig arra a tartozásra kell
elszámolni, amelyre felismerhetően szánta.
A kötelezettnek az elszámolás mikéntjéről a teljesítéskor kell rendelkeznie, illetve a szándékának ebben
az időpontban kell felismerhetőnek lennie. Ennek hiányában az elszámolás megejtésére a jogosult nyer
jogi lehetőséget, a jogszabály által rendezett szigorú szabályok megtartása mellett:
 a hitelező csak az esedékes és nem vitás kötelezettségek törlesztésére fordíthatja a teljesítést
 erről a döntéséről a kötelezettet megfelelő időn belül értesíteni köteles
Abban az esetben, ha a jogosult nem jelölte ki a törlesztésre kerülő tartozást, a választása nem jogszerű,
vagy döntéséről megfelelő határidőn belül nem értesítette a kötelezettet, úgy az elszámolás rendjét a tör-
vény szabályai veszik át:
 elsősorban a régebben lejárt
 azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított
 végül a kötelezettre nézve terhesebb követelés fedezésére kell fordítani
Ha a teljesítés ez alapján sem számolható el, akkor arányosításnak van helye.

2. A pénztartozás teljesítése

A pénztartozás a leggyakoribb kötelmek egyike. A pénztartozás egy értékegyenlet, amelynek lényege,

hogy a pénztartozás körülírása elsősorban annak a mértéknek a meghatározásával történik, amelyre nézve
az adós tartozása fennáll, az adós pedig ennek a mértéknek az egyenértékét kell, hogy fizesse, amikor a
teljesítési kötelezettség esedékessé válik.
Ptk. 6:42. § [Fizetés]
(1) Pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés
vagy átutalás útján lehet teljesíteni.
(2) A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben abban az időpontban válik telje-
sítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia.
(3) Ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni minden egyéb, pénz átadására irányuló kötelezettség teljesítésére
is.

A pénztartozás teljesítése, vagyis a fizetés alapvetően kétféleképpen történhet:

 pénz átruházása
 számlaforgalom útján: átutalás vagy számlára való befizetés
A Ptk. rendelkezik, hogy a második esetben mikor válik a fizetés teljesítetté. Akkor válik teljesítetté,
amikor a jogosult számláján a bank a pénzt jóváírta, vagy azt jóvá kellett volna írnia. Ha tehát a jogosult
számlavezető pénzintézete nem írja jóvá az adós által átutalt összeget a hitelező bankszámláján, ennek
ellenére a fizetést megtörténtnek kell tekinteni, akkor, amikor a jóváírásnak meg kellett volna történnie.
Ptk. 6:43. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése]
A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.

Speciális rendelkezés a főszabályhoz képest, hogy a jogosult minden esetben köteles elfogadni az idő
előtti fizetést. Az elfogadási kötelezettség nem függ össze a jogi érdekkel, nincs szükség költségek előle-
gezésére sem (a fizetés jellemzően nem okoz többletköltséget).
A szabály diszpozitív, a kötelem alanyai tehát a rendelkezéstől eltérhetnek, vagyis kizárhatják az előtel-
jesítés elfogadásának kötelezettségét, vagy előteljesítés elfogadásának lehetőségét feltételhez köthetik.

23
 Ptk. 6:44. § [Pénztartozás teljesítésének helye]
(1) A pénztartozás teljesítésének helye készpénzfizetés esetén a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti te-
lephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartóz-
kodási helye. Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a pénztartozás teljesítésének helye a jogosult-
nak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában székhelye. Ha a
kötelem keletkezésének időpontjában a jogosultnak több fizetési számlája van, a kötelezettet a teljesítési hely tekintetében
választási jog illeti meg.
(2) Ha a jogosultnak több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszo-
rosabb kapcsolatban áll.
(3) Ha a készpénztartozás keletkezését követően a teljesítési hely megváltozik, és erről a jogosult a kötelezettet értesíti, a
teljesítés helye az új telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely.
(4) A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget a jogosult előlegezi és viseli.

Különböző szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a kötelezett készpénzzel fizet, vagy a pénztartozást
egyéb úton teljesíti. Az általános szabályokkal ellentétben a fizetés helye a jogosulthoz igazodik, még-
hozzá a kötelem keletkezésének időpontja szerint.

Készpénzben való teljesítés esetén:

 jogi személy jogosult: telephelye, ennek hiányában székhelye

 természetes személy jogosult: lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye
Készpénzfizetés esetén nem illeti meg a kötelezettet a választás joga, ha a jogosultnak több telephelye
van, hanem azt a telephelyet kell teljesítési helynek tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcso-
latban áll. Ha a kötelem keletkezését követően megváltozik a teljesítési hely, akkor az új telephely vagy
székhely lesz a teljesítés helye. Erről a változásról viszont a jogosultnak értesítenie kell a kötelezettet. Az
is eltérés az általános szabályokhoz képest, hogy itt az ezzel kapcsolatos többletköltségeket a jogosult
előlegezi és viseli.
Nem készpénzfizetés esetén nincs alanyra vetített megkülönböztetés, vagyis a sorrend a jogosult fizetési
számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában székhelye. Több fizetési számla esetében a kötelezet-
tet választási lehetőség illeti meg.
Ptk. 6:45. § [Pénztartozás teljesítésének módja]
(1) A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni.
(2) A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatáro-
zott árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam - alapján kell átszámítani. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben telje-
sítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető, a pénztartozást az (1) bekezdésben foglal-
tak szerint kell teljesíteni.

Különbség van kirovó és lerovó pénznem között. A kirovó összeg az a pénznem, amelyben a tartozás
megállapításra kerül, míg a lerovó azt a pénznemet jelöli, amelyben a pénzösszegtartozást ténylegesen
teljesíteni, amely pénznemben a valóságban fizetni kell. A kirovó pénznem lehet a teljesítés helyén ér-
vényben lévő, de akár érvényben nem lévő pénznem is. A pénztartozás nem lehetetlenülhet, hiszen akár-
hogy is történik a pénztartozás kirovása (tehát a pénztartozás mértékének meghatározása), a pénzzel való
teljesítés mindig lehetséges lesz.
A Ptk. kimondja, hogy a pénztartozást a teljesítés helyén is idején érvényben lévő pénznemben kell
megfizetni. Ha tehát a pénzkötelmet keletkeztető tény a lerovás felől nem rendelkezik, automatikusan a
törvényes pénznem alkalmazását írja elő. Ezzel a törvény a törvényes pénznemet preferálja. A felek tény-
legesen idegen pénznemben való fizetést is előírhatnak.
Példa: Adásvételi szerződés, felek az ingatlan vételárát úgy határozzák meg, hogy „a vételár 10.000 euro”. A vé-
telártartozást euróban rótták ki, de ellenkező rendelkezés hiányában forintban lerovandó pénztartozás. Ha úgy
határozzák meg a vételárat, hogy „a vételár 10.000 euro, ami ténylegesen euróban fizetendő”, akkor a pénztarto-
zás idegen pénznemben kirótt, és idegen pénznemben is lerovandó pénztartozás.

Abban az esetben is a törvényes fizetési eszköz lesz az irányadó a jogviszonyban, ha a pénztartozást

egyébként ténylegesen idegen pénznemben kellene teljesíteni, ez azonban nem lehetséges.

24
 Ha a pénztartozás a fizetés pénznemétől eltérő pénznemben kerül meghatározása, vagyis idegen pénz-
nemben lett kiróva, akkor azt a fizetés pénzneméhez hozzá kell igazítani, tehát át kell számítani. Erre az
esetre írja elő a Ptk., hogy a más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegy-
bank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam alapján kell átszámítani.
Ptk. 6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén]
Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a jogosult eltérően
nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtar-
tozásra kell elszámolni.

A tartozás kiegyenlítéséig a főtartozás (tőke) mellett egyéb tartozáselemek is előállhatnak. Ilyen a költ-
ség és a kamat. Költség alatt a követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő kiadások, költekezések
merülnek fel. Ezeket a hitelezőnek igazolnia kell. A kamatnál nincs szükség igazolásra, ilyenkor minden,
a tőkeköveteléshez kapcsolódó kamatot számításba kell venni.
Amikor nem fedezi a teljes tartozást az adós által fizetett összeg, meg kell határozni, hogy mit fedezzen
a teljesítés. Erre elsődlegesen a jogosult rendelkezése az irányadó, aki teljesen szabadon dönthet a kér-
désben, még indokolnia sem kell. Ha nem rendelkezett, akkor az egyértelmű szándékát kell megvizsgálni.
Ez általában a körülményekből derül ki. A hitelező vélelmezett érdekeinek védelme jelenik meg, mivel a
törvényi beszámítási sorrend:
1. költségek
2. kamat
3. főtartozás (tőke)
Ez a megoldás ösztönzi az adóst arra, hogy mielőbb és teljesen kiegyenlítse tartozását.
Ptk. 6:47. § [Kamat]
(1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár.
(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
(3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által
meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.
(4) A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

A kamat az idegen pénz időleges használatának a tőkeösszeghez mért és a használat időtartamához iga-
zodó, a tőkeösszeg százalékában kifejezett ellenértéke. A kamat lehet ügyleti vagy törvényes kamat. Az
ügyleti kamat esetében a kamatfizetési kötelezettség a felek jognyilatkozatán alapszik. A törvényi kama-
tok ezzel szemben jogszabály rendelkezése folytán fizetendő. A törvényi kamat fajtái:
 általános kamatfizetési kötelezettség vagy egyenértéki kamat (Ptk. 6:47. §)
 késedelmi kamat (Ptk. 6:48. §)
A Ptk. általános tételként mondja ki, hogy pénztartozás után kamat jár. Ez minden pénztartozásra vonat-
kozik, kivéve, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik. A kamat mértéke a jegybanki alapkamattal egyezik
meg úgy, hogy a kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az
adott naptári félév teljes idejére. A kamat törvényi mértéke tehát félévenkénti bontásban a jegybanki
alapkamathoz igazodik. Ha nem forintban került kirovásra a pénztartozás, akkor a törvényi kamatmérték
is a kibocsátó jegybank által meghatározott kamat szerint alakul.
Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat]
(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első
napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a ki-
bocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi
kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton fe-
lül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott
pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci
kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot
köteles fizetni.
(3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott
naptári félév teljes idejére.
(4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

25
 A késedelmi kamat bizonyos szempontból a pénzhasználat ellenértéke, hiszen az adós a késedelem ideje
alatt használja a hitelező pénzét. A késedelmes helyzet jogellenessége a kamatra koncentrálva lényegében
abban áll, hogy csak a lejáratig van a pénz helye az adósnál. A késedelem alatt a kötelezett már olyan
pénzt használ, ami a hitelezőt illeti.
A késedelmi kamat törvényi kamat, vagyis a késedelembe esés időpontjától a törvény erejénél fogva kö-
teles a kötelezett kamatot fizetni. A késedelmi kamat objektív jogkövetkezmény, vagyis a kötelezettet
késedelme időtartama alatt felelősségének tényétől függetlenül terheli kamatfizetési kötelezettség, akkor
is, ha késedelmét kimentette.
A késedelmi kamat kárátalány természetű, hiszen mértékéig a jogosult mentesül a felmerült kárának, il-
letve annak összegszerűsége bizonyításának kötelezettsége alól, amely a kártérítési felelősség szabályai
szerint őt egyébként terhelné.
A törvény rendelkezik a késedelmi kamat mértékéről is. Abban az esetben, ha a pénztartozás kamat-
mentes volt, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári fél-
év első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A
más pénznemben meghatározott pénztartozás esetében a kibocsátó jegybanki alapkamata az irányadó,
ennek hiányában a pénzpiaci kamat.
Ha van kamatfizetési kötelezettség, akkor a pénztartozás után a kötelezett kamatot volt köteles fizetni.
Ebben az esetben a kötelezett a késedelembe esés időpontjától a kamaton felül a késedelemmel érintett
naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot,
de legalább az előbbiekben vázolt kamatot köteles fizetni.

3. A beszámítás

Amennyiben a polgári jogi jogviszonyban a szembenálló alanyok kölcsönösen követelnek is egymástól,

és tartoznak is egymásnak, lehetőség nyílik arra, hogy bármelyik fél az elszámolást egyszerűsítse, vagyis
oda-vissza teljesítés helyett a saját követelését a vele szembeni követelésbe beszámíthatja.
Ptk. 6:49. § [Pénzkövetelések beszámítása]
(1) A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz
intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

A beszámítás a másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozat, amely a kötelezettség megszüntetését

eredményezi. A beszámításra irányuló jognyilatkozat egy alakító jog (hatalmasság), amelyhez nincs szük-
ség a másik fél beleegyezésére. A beszámítás egy jogszüntető magánjogi kifogás.
A beszámítás első feltétele, hogy szembenálló tartozásokról legyen szó, vagyis a kötelezettnek a jogo-
sulttal szemben álljon fenn pénzkövetelése és fordítva (kölcsönösség követelménye). Mivel a beszámítás
jognyilatkozat, szükséges hozzá, hogy a nyilatkozatot tevő személy a jognyilatkozat megtételéhez meg-
követelt belátási képességgel rendelkezzen.
Ptk. 6:50. § [Pénzkövetelések beszámításának korlátai]
(1) Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedé-
kessé válásának időpontjában még nem következett be.
(2) Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénz-
tartozást lehet beszámítani.
(3) Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel
azonos jogalapból ered.

A beszámítás korlátai alatt a törvény olyan megszorító szabályokat sorol fel, amelyek lehetővé teszik
ugyan a beszámítás jogának gyakorlását, azonban csak meghatározott feltételek mellett.
Nincs akadálya annak, hogy a jogosult olyan tartozásba számítsa be a saját ellenkövetelését, amely még
nem vált esedékessé. Külön szabályozza a Ptk. az elévült követelés beszámítását. Lehetővé teszi, hogy az
egyik fél egy olyan követelést használjon fel tartozása kiegyenlítésére, amelyet már nem tudna érvényesí-

26
teni. Az elévült követelés beszámításának egyetlen további feltétele van, hogy a beszámítani kívánt pénz-
követelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be. Ez azt
jelenti, hogy a két követelés esedékes állapotában legalább egy napos átfedésnek kell lennie.
Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe
ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. Ez nem alakszerűségi követelmény, hanem több, mivel a vég-
rehajtható határozat és a közokiratba foglalt követelés az érvényesíthetőség magasabb fokát jelenti. az
ilyen követelések abban az értelemben erősebbek, hogy végrehajtható szakaszba léptek, vagy a közokirati
forma miatt határozott bizonyító erővel bírnak. További korlátozás, hogy végrehajtás alól mentes pénzkö-
vetelésbe csak a szóban forgó pénzköveteléssel azonos jogalapból eredő pénzkövetelést lehet beszámíta-
ni.
Ptk. 6:51. § [A beszámítás kizártsága]
(1) Beszámításnak nincs helye
a) tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve; és
b) a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.
(2) A bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának nincs helye.

A Ptk. több beszámítási tilalmat is felállít különböző okokból:

 tartásdíj- és járadékkövetelés, kivéve a túlfizetés esetét: annak biztosítása, hogy ezeket a létfenn-
tartásokat szolgáló tartozásokat a kötelezett mindenképpen teljesítse, beszámítással ne szüntethes-
se meg
 a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követelés: ugyanúgy beszámítástól védett köve-
telésnek minősül, mint a tartásdíj
 bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés
Az első két eset a beszámítás lehetőségétől védenek bizonyos követeléseket, amelyek feltétlen teljesíté-
sét a jog elő kívánja mozdítani. A harmadik olyan tilalom, amely a beszámítandó követelés természetére
nézve állapít meg akadályt a hatalmasság gyakorlása előtt. Abban az esetben, amikor a polgári jog nem ad
lehetőséget a pénzkövetelés bíróság eljárásban való érvényesítésére, akkor nincs lehetőség beszámításra.
Ptk. 6:52. § [A beszámítás szabályainak alkalmazása nem pénzkövetelés esetén]
A beszámítás szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más
egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a tartozásába beszámítja.

A Ptk. a pénztartozások beszámításáról rendelkezik elsődlegesen. Pénzkötelem esetén a szembenálló

követelések egyneműsége adott. Olyan esetekben azonban, ahol nem pénztartozások állnak egymással
szemben, az egyneműséget a törvény külön megköveteli.

4. A teljesítés sajátos esetei

4.1. A bírósági és közjegyzői letét

Főszabály szerint a jogosult kezéhez kell teljesíteni, esetenként azonban előfordul, hogy egy jogalany
valamilyen követelést harmadik személy javára, harmadik személy kezéhez követeli teljesíteni. A kivéte-
les helyzetek közül a Ptk. a bírói és közjegyzői letétbe helyezés lehetőségét tárgyalja.
Ptk. 6:53. § [Bírósági letét útján való teljesítés]
(1) A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe he-
lyezés útján is teljesítheti, ha
a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani;
b) a jogosult a teljesítés helyén nem található;
c) a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el; vagy
d) a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.
(2) A letéteményes kötelezettségeire a letéti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A teljesítés egy lehetséges esete a bírósági letét útján való teljesítés. A letétbe azonos hatályú a klasszi-
kus teljesítéssel, azonban a legtöbb esetben valóban teljesítési joghatások kapcsolódnak hozzá. A Ptk.
nem minden szolgáltatás esetében teszi lehetővé a letétbe helyezést, erre csak pénzfizetés, továbbá érték-

27
papír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor. A bírósági letét
mögöttes jogszabálya a 27/2003 (VII. 2.) IM rendelet, amely szerint pénz, pénzhelyettesítő eszköz, érték-
papír és egyéb okirat helyezhető letétbe. A teljesítési letétbe 2.000 forintot meghaladó összegű pénz vehe-
tő.
A bírósági letétbe helyezés azonban ezeknek a tárgyaknak az esetében sem automatikus teljesítési lehe-
tőség. A Ptk. ugyanis kimondja, hogy csak meghatározott helyzetekben nyílik meg a lehetőség a bírósági
letét útján való teljesítésre (kógens feltételek). Akkor van mód letétbe helyezéssel teljesíteni, ha:
 a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül megállapítani nem tudja
 a jogosult a teljesítés helyén nem található, a teljesítés helye pedig a jogosult lakóhelye
 a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogad el
 jogosulti együttesség esetén a jogosultak nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett szabályszerűen,
valamennyiük kezéhez egyszerre teljesítsen
Ptk. 6:54. § [Visszakövetelés és elévülés]
(1) A kötelezett a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a jogosult a letétbe helyezésről a bíróságtól értesítést nem ka-
pott.
(2) A jogosult a letét kiadását a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított ötéves elévülési időn belül kö-
vetelheti.
(3) Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.

A letétbe helyezésről a bíróság értesíti a jogosultat. A letétel teljesítési jogcselekmény, ezért a letett do-
log feletti rendelkezés lehetősége hamar áttolódik a jogosult oldalára. A letevő ezért a letett dolog csak
addig követelheti vissza, amíg a bírósági letétről a jogosult értesítést nem kap. ezt követően visszakövete-
lésre már nincs mód.
A jogosultat az értesítést követően az elévülési időn belül követelheti a letét kiadását. Ez főszabályként
öt év, de nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy ettől eltérő elévülési időt vegyen figyelembe a bíró-
ság, ha ennek feltételei fennállnak. Ha a jogosult az összeget átveszi, úgy a teljesítési folyamat véglegesen
lezárul. Ha azonban az elévülési idő eltelik, vagyis a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévül, a
letevő követelheti a letét visszaadását.
Ptk. 6:55. § [A letét kiadása]
(1) A bíróság a letétet a jogosultnak adhatja ki.
(2) Ha a letétbe helyezésre amiatt került sor, mert a jogosult személye bizonytalan, a letétet a jogosult személyét igazoló
jogerős határozat alapján lehet kiadni.
(3) A bíróság a letétet jogosulti együttesség esetén a jogosultak közös kérelmére vagy a jogosult személyét igazoló jogerős
ítélet alapján adhatja ki.
(4) A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet a jogosultnak az őt terhelő szolgáltatás teljesítésének
igazolása ellenében adják ki.

A letét csak a jogosultnak adható ki. Amennyiben a letétbe helyezés a jogosult személyének bizonyta-
lansága okán történt, a letétet kizárólag a jogosult személyét igazoló jogerős határozat alapján lehet kiad-
ni. Jogosulti együttesség esetében a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a letétet vagy a jogosultak közös
kérelmére (beleértve, hogy közös képviselőjük kezéhez) vagy a jogosultak személyét igazoló jogerős íté-
let alapján adhatja ki a bíróság.
A Ptk. a teljesítési letét egy észszerű esetéről szól, amikor a kötelezett a maga szolgáltatását teljesíti
ugyan, de annak a valódi jogosult számára való kifizetését csak arra az esetre kívánja lehetővé tenni, ha a
jogosult a maga szolgáltatását is teljesíti. Ezeket a feltételeket már a letét elfogadásakor a lehető legna-
gyobb pontossággal kell meghatározni.
Ptk. 6:56. § [Közjegyzői letét]
(1) A bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét közjegyzőnél történő
letétbe helyezés útján is teljesítheti.
(2) A közjegyzőnél történő letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

28
 A közjegyzőnél történő letétbe helyezésre egyrészt a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkal-
mazni, másrészt a letéteményes kötelezettségére a letéti szerződés ugyancsak Ptk-beli szabályai irány-
adók. Mögöttes jogszabály egyébként a 19/2014 (III. 13.) KIM rendelet.

4.2. Harmadik személy részéről történő teljesítés

Ptk. 6:57. § [Harmadik személy részéről történő teljesítés]
(1) A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szol-
gáltatás nincs személyhez kötve és nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem
rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz,
hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni.
(2) Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem következik, a harmadik személyt megtérítési
igény illeti meg a kötelezettel szemben.
(3) Ha a követelés teljesítésére tekintettel a harmadik személynek követelése keletkezik a kötelezettel szemben, a megszűnt
követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a követelés
kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása alapján kerül sor.

A Ptk. rendelkezik arról, hogy mikor köteles a jogosult a harmadik személy által felajánlott teljesítést
elfogadni (konjunktív feltételek):
 ehhez a kötelezett hozzájárult
 maga a szolgáltatás nincs személyhez kötve (vagyis nem csak meghatározott személy teljesíthet)
 a kötelmi szolgáltatás nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik sze-
mély nem rendelkezik
A kötelezetti hozzájárulás még a pénztartozások esetében sem mellőzhető, annak ellenére, hogy a pénz-
szolgáltatás a legfajlagosabb szolgáltatás. A kötelezett ugyanis maga döntheti el, hogy tartozását meg
kívánja-e fizetni, mivel nem zárható ki, hogy a teljesítés elmaradásának részéről jogszerű vagy méltá-
nyolható oka van. A kötelezett hozzájárulása azonban nem szükséges olyan esetben, ha:
 a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a kötelezett teljesítsen, feltéve,
hogy
 a teljesítést a kötelezett elmulasztotta vagy nyilvánvaló, hogy nem tud időben teljesíteni
A két feltétel kiváltja a kötelezettet egyébként megillető rendelkezési jogot. Ha az adó helyett a kötele-
zettséget harmadik személy teljesítette, ez még nem jelenti egyúttal azt is, hogy a tartozás egész terhe ezt
a személyt sújtaná. A Ptk. ugyanis kimondja, hogy a kötelezett helyett teljesítő harmadik személyt fősza-
bályként megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben. Ez a megtérítési igény a harmadik személyt
megillető új követelés, amely a fizetés tényével keletkezik, ekkortól esedékes, törvényes kamattal együtt.
A harmadik személy teljesítésével a kötelezett tartozása a hitelező irányában megszűnik, a megtérítési
igény új kötelemként áll elő.
Külön szabályok vonatkoznak a megszűnő követelés biztosítékairól is. A törvény kimondja, hogy a kö-
telezettet megillető megtérítési igény biztosítására a megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak,
Ilyenkor a biztosítéki jogviszonyban törvény erejénél fogva alanycsere áll be.

29
II. A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A szerződésekre vonatkozó alapelvek

Ptk. 6:58. § [A szerződés]

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésé-
re és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A szerződés legalább két fél kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkoza-
ta. A polgári jog alapelvei az egész polgári jogot átható, valamennyi polgári jogi jogviszonyban alkalma-
zandó normák. A jóhiszeműség és tisztesség követelménye, az elvárható magatartás tanúsításának kötele-
zettsége vagy a joggal való visszaélés tilalma a kötelmi jogban is feltétlenül érvényesülő elvek. A szerző-
dések jogának azonban vannak önálló alapelvei is.

1. A szerződési szabadság és annak korlátai

Ptk. 6:59. § [Szerződési szabadság]
(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonat-
kozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

A szerződési szabadság elve azt jelenti, hogy a polgári jog a szerződések kapcsán kifejezetten elismeri
és tiszteletben tartja, ezen túl pedig támogatja és ösztönzi a felek rendelkezési jogát. A jogalanyok moz-
gástere a szerződések terén a legnagyobb, de itt sem korlátok nélküli. A magánautonómia széles körű
elismerése a szerződések világában a szerződéskötési szabadságban ölt testet. A szerződési szabadságnak
három fő iránya különböztethető meg:
 szerződéskötés szabadsága
A felek szabadon köthetnek szerződést, eszerint az alanyok akarata a szerződéses konszenzus lét-
rehozását tekintve alapvetően szabad. A széles körben elismert szabadság alól kivételt képeznek
azok az esetek, amikor jogszabály vagy szerződés szerződéskötési kötelezettséget keletkeztet, to-
vábbá az előszerződés is ide sorolható.

 partnerválasztás szabadsága
A szerződési szabadság kiterjed arra is, hogy a felek szabadon válasszák meg partnerüket (a másik
szerződő felet) is. A partnerválasztás szabadságának korlátjaként jelenik meg, amikor bizonyos
szerződéseket csak az adott szolgáltatás nyújtására feljogosított személlyel lehet megkötni (pl.
bankkölcsönszerződés vagy biztosítás, közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége stb.).

 szabad tartalomválasztás joga

Ptk. 6:60. § [Jogszabály által meghatározott szerződési tartalom]
(1) Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály
által előírt tartalommal jön létre.
(2) Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés
megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés
módosítását vagy a szerződéstől elállhat.

A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát is. Ez a rendelkezés a szerződési jog
egyik alappillére. A tartalomalakító lehetőség a szerződés megkötésekor és annak módosításakor
is megilleti a feleket.
Amennyiben jogszabály a szerződés valamely elemét kötelezően meghatározza, akkor a szerződés
ezzel a tartalommal jön létre. Itt tehát nem érvényesül a felek tartalom-meghatározási szabadsága,
a szerződés megkötésekor ugyanis számolni kell a jogviszonyt érintő jogszabályok kötelező, fel-
tétlen érvényesülést igénylő és félre nem tehető előírásaival.

30
 Ha jogszabály a hatálybalépése előtt már megkötött szerződés tartalmát kötelező tartalmi elem
kimondásával megváltoztatja, előfordulhat, hogy ez az új tartalom valamelyik fél lényeges jogi ér-
dekét sérti. Ilyenkor a sérelmet szenvedő fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a
szerződéstől elállhat.

A szerződési jog főképp diszpozitív szabályokat tartalmaz. A szerződéseknek a felek jogaira és kötele-
zettségeire vonatkozó szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérő rendelkezést
nem tiltja (tehát a definíciós szabályoktól nem lehet eltérni, ugyanis ezek kógensek).

2. A szerződési jog más alapelvei

2.1. Pacta sunt servanda

A pacta sunt servanda elve a kötelmi jog egyik alappillére, és azt jelenti, hogy a megállapodásokat tel-
jesíteni kell. Az elv alól a törvény engedményeket tesz. Esetenként el kell ismerni a kötelemből való sza-
badulás lehetőségét az adott jogalany számára, amely az egyébként kötelező szerződésből kivezeti az
adott jogalanyt. A clausula rebus sic stantibus elve a megváltozott körülményekre, a szerződéskötéskor
ismert körülmények megváltozásának leképzése.

2.2. A visszterhesség vélelme

Ptk. 6:61. § [Visszterhesség vélelme]
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás
jár.

A szerződéssel kikötött szolgáltatásért főszabály szerint ellenszolgáltatás jár. Az alapelvi szabály konk-
rét megjelenése az egyes szerződések fogalmában is felfedezhető. Az ellenszolgáltatás meghatározása
már a felek akaratára van bízva. Az ellenszolgáltatás általában pénz, de nem kizárólagosan. A visszterhes-
ség vélelme csak főszabály, amely alól kivételeket enged a jogalkotó (pl. a felek kiköthetik az ingyenes-
séget).
A visszterhesség vélelme azonban nem jelent egyenértékűséget is. Előfordul, hogy a szolgáltatás és az
ellenszolgáltatás között értékazonosság azért nem követelhető meg, mert a szerződés tudottan és elismer-
ten kockázati elemet hordoz vagy szerencseelem jellemzi. Az ellenszolgáltatás meghatározása komoly
mozgásteret jelent a felek számára a tartalom-meghatározás körében. A polgári jog ismeri az alkusáv in-
tézményét, amely elismerésének egyik oka, hogy a piacgazdaságban egyre nagyobb számban jelennek
meg olyan szerződések, amelyeknél a pontos forgalmi érték nehezen állapítható meg.

2.3. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

Ptk. 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]
(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során
együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
(2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban,
amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.
(3) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből
származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.
(4) A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli.
(5) Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során
megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabá-
lyai szerint megtéríteni.

Ez az alapelv elsősorban a jóhiszeműség és tisztesség elvéből, másodsorban az elvárható magatartás kö-

vetelményéből vezethető le. A törvény a szerződéskötési folyamat kezdetétől a szerződés megszűnéséig a
felek kötelezettségévé teszi, hogy együttműködjenek, és egymást a szerződést érintő lényeges körülmé-
nyekről tájékoztassák. Az együttműködési kötelezettség tartalma annyi kötelmet jelent, ahányféleképpen
a felek egymással kapcsolatba kerülnek vagy kerülhetnek.

31
 A törvény nem határozza meg a tájékoztatási kötelezettség konkrét tartalmát, arra azonban kitér, hogy
mely esetekben nem lehet hivatkozni ennek a kötelezettségnek a megszegésére. A fél nem hivatkozhat a
tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket
ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.
Ha valamelyik fél ezt a kötelezettségét megszegi, a másik fél ezzel okozati összefüggésben felmerülő
kárának megtérítésére a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabály szerint köteles meg-
téríteni (kontraktuális felelősség). Ha azonban nem jön létre szerződés, úgy szerződésszegésről sem lehet
szó. Ilyen esetben a kötelezettségét megszegő fél a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
szabályai szerint felel (deliktuális felelősség).
A szerződés létrejöttének elmaradásáért azonban feleket nem terheli kártérítési kötelezettség. A szerző-
déskötési tárgyalások sikertelensége mindegyik fél saját üzleti kockázata körébe esik.

2.4. A reális teljesítés elve

A reális teljesítés elve szerint a szerződéseket a tartalmunknak megfelelően, ténylegesen teljesíteni kell,
ami alatt elsősorban a szerződésszerű, másodsorban jogszerű teljesítést kell érteni. A szerződésszerűséget
annak alanyi, tárgyi és időbeli vonatkozásában is vizsgálni kell. A teljesítés főszabály szerint a jogosult
részére nyújtandó.

32
 A szerződés megkötése és értelmezése

1. A konszenzus mint a szerződéskötés feltétele

Ptk. 6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma]
(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megál-
lapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a
fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja meg-
kötni.
(3) Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgálta-
tásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.
(4) Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
(5) A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban meg-
egyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott
üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha
annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna.

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés a jogvi-
szony alanyai részéről kötelmet keletkeztető akarategységet követel meg. Ez a konszenzus, amelynek
hiányában szerződés nem jöhet létre. A konszenzus hiánya disszenzust eredményez, ilyenkor csak kivéte-
lesen jön létre szerződés.
A konszenzusnak a lényeges elemekre kell kiterjednie. Minden egyes szerződéstípusnál az adott szerző-
dés fogalma és konkrét tartalma ad támpontot abban a kérdésben, hogy mi minősül lényeges elemnek.
Általában véve lényegesnek minősül a felek személye, a szolgáltatás meghatározása. Ezen belül a domi-
náns kötelezetti magatartás (közvetlen tárgy), a közvetett tárgy és az ellenérték minősül lényegesnek. Ha
a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy
ellen-szolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben ki-
alakult közép-árat kell megfizetni.
A Ptk. külön rendelkezik a felek által lényegesnek minősített elemekről. Ha valamelyik fél egy kérdés-
ben való megállapodást kifejezetten lényegesnek tart, azt a jogszabályi előírástól eltérően kívánja a szer-
ződés tartalmává tenni, erre irányuló szándékát egyértelműen ki kell fejeznie. Ha ebben a lényegesnek
minősített kérdésben nem születik megállapodás, az megakadályozza a szerződés létrejöttét.
A konszenzus követelménye a szerződés tartalma szempontjából jóval megengedőbb, ugyanis a felek-
nek nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyet jogszabály rendez. Ezek a szabályok ugyanis a
felek eltérő rendelkezésének hiányában a szerződés részévé válnak, és kötelező erővel bírnak. Az üzleti
életnek megfelelően a szerződés tartalmává válik:
 minden olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyez-
tek
 minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak
 minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rend-
szeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között indokolatlan volna

2. Ajánlattétel és elfogadó nyilatkozat

A polgári jogban a szerződés létrehozásának klasszikus útja az ajánlattétel és annak elfogadása. Az aján-
lat és az elfogadás egyaránt jognyilatkozat, amely már önmagában is joghatás kiváltására irányuló akarat-
nyilatkozat.
Ptk. 6:64. § [Ajánlati kötöttség]
(1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkoza-
tot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.
(2) Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.

33
 6:69. § [A szerződés létrejöttének időpontja és helye]
(1) A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.
(2) Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok
megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén lakóhelye,
ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.

6:70. § [Írásbeli alakhoz kötött szerződés]

(1) Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni.
(2) A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatko-
zatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybe-
hangzó akaratnyilvánítását.
(3) A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a má-
sik félnek szánt példányt írja alá.

Az ajánlat szerződés megkötésére irányuló szándék egyértelmű, a lényeges kérdésekre kiterjedő aka-
ratnyilatkozat. A szerződéskötés folyamata rendszerin a szerződési ajánlat megtételével, a szerződési aka-
rat egyoldalú nyilatkozatban való kifejezésével indul. Címzett jognyilatkozatról van szó, amelynek a má-
sik félhez meg kell érkeznie, arról a leendő szerződő félnek tudomást kell szereznie. Az ajánlat jognyilat-
kozatként való minősítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy milyen módon jelenik meg.
Az ajánlat fogalmi eleme az ajánlati kötöttség, amely a hatályosulással veszi kezdetét. Ez a kötöttség azt
jelenti, hogy a szerződés létrehozására irányuló akaratkijelentésnek komolynak kell lennie. Az ajánlati
kötöttség lényege, hogy ameddig az fennáll, a szabályosan és időben megérkező elfogadás létrehozza a
szerződést. Lényeges kérdés a kötöttség időtartama és az ajánlati kötöttség megszűnése. Az időtartamát az
ajánlattevő maga meghatározhatja (az ajánlattételt esetleg megelőző felhívás a kötöttség tartamát elő is
írhatja).
Ptk. 6:65. § [Az ajánlati kötöttség megszűnése]
(1) Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik
a) jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja;
b) távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt
szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között
várhatta;
c) a másik fél általi visszautasítással.
(2) Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelő-
zően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja.
(3) Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza.
(4) A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfo-
gadásra határidőt állapít meg.

A szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdés, hogy mikor szűnik meg az ajánlati kötöttség:
 az ajánlattevő által meghatározott időpontban
 ha a másik fél azt visszautasítja
 jelenlévők között tett ajánlat esetén abban az esetben, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül
el nem fogadja
 távollévők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő a
válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta – mérlegelést igényel, két irányban:
o vizsgálni kell az ajánlat megfontolásához szükséges időt
o figyelemmel kell lenni az ajánlat megtételének módjára
Külön szabályozza a Ptk. az ajánlat visszavonásának lehetőségét, amely az ajánlati kötöttséget megszün-
teti. A másik félhez intézett szerződési ajánlat főszabályként egészen addig visszavonható, amíg az elfo-
gadó a maga nyilatkozatát el nem küldte. Mivel a jogszabály az ajánlati kötöttség megszűnéséről tesz
említést, a kötöttség pedig csupán az ajánlat hatályosulásával kezdődik, egyértelmű, hogy a visszavonásá-
ról szóló szabályok is csak a már hatályos ajánlatra vonatkoznak.
Nincs lehetőség az ajánlat visszavonására, ha az ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy az ajánlat visszavon-
hatatlan, vagy ha az ajánlat elfogadására határidőt állapított meg. A határidő kikötése ugyanis egyrészt a
komolyabb megfontolást igénylő ügyletekre jellemző, amelyek éppen ezért gyakran előkészületet is igé-
nyelnek az elfogadás előtt, másrészt ilyenkor a címzett alappal számíthat arra, hogy az ajánlattevő a határ-

34
idő elteltéig mindenképpen kötöttségben marad. Az ajánlat alakszerűsége kihat a visszavonásra is, hiszen
az írásban tett ajánlat írásban vonható vissza.
Ptk. 6:66. § [Az ajánlat elfogadása]
Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.

A szerződés létrehozására irányuló ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet el-
fogadni. Az elfogadás ugyancsak címzett, egyoldalú jognyilatkozat, amelynek joghatása elsősorban a
szerződéses kötelem keletkezésében ragadható meg. Az elfogadó nyilatkozat tartalma ugyanakkor sokféle
irányban lehet hatással a keletkezőfélben lévő szerződésre.
Ptk. 6:67. § [Új ajánlat, módosított elfogadás]
(1) Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.
(2) Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minő-
sülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerző-
dés részévé válnak, kivéve, ha
a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy
b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.
(3) Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerződéskötést követően késedelem nélkül lényegesnek
nem minősülő feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba foglalja, és megküldi a másik félnek, e feltételek a szerződés
tartalmává válnak, ha a másik fél azok ellen késedelem nélkül nem tiltakozik.

A szerződés az ajánlattal teljes mértében egybecsengő elfogadó nyilatkozattal létrejön. Az ajánlatban

foglalt lényeges kérdésekre nézve egyértelmű elutasító nyilatkozat nem tekinthető elfogadásnak, és a
szerződés nem jön létre. Ha azonban az elfogadás az ajánlatban foglaltakhoz képest lényeges kérdésekben
eltérő tartalmat hordoz, akkor ezt a nyilatkozatot új ajánlatnak kell tekinteni, és az ajánlat címzettje aján-
lattevőnek minősül, az eredeti ajánlattevőre pedig ezt követően az elfogadó jogállása vonatkozik.
Más a helyzet akkor, ha az ajánlatra érkezett válasz alapvetően elfogadó, tehát a szerződés létrejöttének
irányába hat, de lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő tartalommal bír, amely az ajánlatot
kiegészítő vagy az ajánlattól lényegesnek nem minősülő, azt nem érintő kérdésben eltérő feltételt tartal-
maz. Ilyenkor a kiegészítő vagy eltérő feltételek a szerződés részévé válnak, kivéve:
 az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta, vagy-
is az ajánlatban rögzíti, hogy csak az ott írt tartalommal jöhet létre a szerződés, az ajánlattól eltérni
nem lehet (az ajánlat egyes részeire is vonatkozhat)
 vagy az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltétekkel szemben
Gyakran előfordul, hogy a felek között szerződés létrejön, de az egyik fél ragaszkodik a szerződés írásba
foglalásához. Ilyenkor megeshet, hogy az egyik fél a szerződéskötést követően a létrejött megállapodást
lényegesnek nem minősülő feltétekkel kiegészítve vagy módosítva foglalja írásba, és megküldi a másik
félnek. Ebben az esetben ezek a feltételek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok ellen kése-
delem nélkül nem tiltakozik.
Ptk. 6:68. § [Késedelmes elfogadás]
(1) Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre.
(2) Az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül
tájékoztatja az elfogadó felet.
(3) Az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén létrejön a szerződés, ha a
jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna
az ajánlattevőhöz, kivéve, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata kés-
ve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak. A szerződés ebben az esetben akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyi-
latkozat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz.

A késedelmesen megtett elfogadó nyilatkozat azt jelenti, hogy már az elfogadó nyilatkozat megtétele is
az ajánlati kötöttség időtartamán túl történik meg. A késedelmesen megtett elfogadó nyilatkozat esetén a
szerződés nem jön létre. Ez alól egyetlen kivételt ad a Ptk., amikor kimondja, hogy mégis létrejön a szer-
ződés, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet.
Más megítélés alá esik az időben megtett, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkező jognyilatkozat. Ilyen
esetben létrejön a szerződés, feltéve, hogy a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmé-

35
nyek szerinti továbbítás esetén kellő időben meg-érkezett volna az ajánlattevőhöz. A szerződés létrejötté-
nek időpontját is ez határozza meg, mivel az a nap lesz a szerződés kelte, amikor az elfogadó jognyilatko-
zat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz. Ezzel a megol-
dással a jogalkotó az ajánlattételre időben válaszoló címzettet részesíti előnyben, elhárítva róla az ajánlat
késésének terhét. Ez azonban csak a főszabály, hiszen az ajánlattevő késedelem nélküli nyilatkozatával
megakaszthatja a szerződés létrejöttének folyamatát azzal, hogy nyomban tájékoztatja az elfogadó felet
arról, hogy időben útnak indított jognyilatkozata késve érkezett, ezért azt nem tekinti hatályosnak.

3. Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során

A gazdaságban létrejövő ügyletek jelentős részénél a szerződések megkötése nélkülözi a klasszikus két-
oldalú alkufolyamatot, a szerződéskötések különös jogi formái alakultak ki:
 előzetes versenyeztetési eljárás
 általános szerződési feltételek alkalmazása
Ptk. 6:74. § [Felhívás ajánlattételre versenyeztetési eljárásban]
(1) Ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánla-
tok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a
felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) A felhívást tevő fél a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a
szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte.
(3) A felhívást tevő fél a felhívásban megjelölt határidő lejártáig felhívását visszavonhatja.

A versenyeztetési eljárás egy olyan sajátos eljárás, amelynek eredményeként szerződéskötésre kerül
sor. Az eljárás ajánlattételre való felhívással indul, amelyben az egyik leendő szerződő fél több személy-
től kéri ajánlat benyújtását azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő,
legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést.
A felhívást tevő felet megilleti a felhívás visszavonásának joga, amelyet csak korlátozott ideig, a felhí-
vásban megjelölt határidő lejártáig gyakorolhat. Ez a határidő egybeeshet az ajánlatok benyújtására meg-
határozott határidővel, de el is térhet attól. A Ptk. a felhívás tartalmát nem szabályozza. Vannak azonban
olyan elemek, amelyeknek az eljárás lefolytathatósága érdekében szükségképpen szerepelniük kell a fel-
hívásban.
Ptk. 6:75. § [Ajánlati kötöttség versenyeztetési eljárásban]
(1) Az ajánlati kötöttség a felhívásban megjelölt határidő lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig
módosíthatja vagy visszavonhatja.
(2) Az ajánlattevő a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő harminc napig marad kötve ajánlatá-
hoz.
(3) Ha az ajánlattevő az ajánlattétel során biztosítékot adott, és ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett
biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.

Az ajánlati kötöttség az általános szabályok szerint az ajánlat hatályosulásával veszi kezdetét. A még ha-
tályossá nem vált jognyilatkozat nem keletkeztet ajánlati kötöttséget, így az korlátozás nélkül visszavon-
ható. Versenyeztetési eljárás esetén az ajánlati kötöttség nem a jognyilatkozat hatályosulásától, hanem a
felhívásban megjelölt, az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidő (ajánlattételi határidő) lejár-
tával kezdődik. Versenyeztetésnél tehát a jognyilatkozat hatályosulása nem eredményez azonnal kötöttsé-
get, az ajánlattevő a megtett ajánlatot egészen az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, vagy akár
vissza is vonhatja.
Versenyeztetési eljárásban az ajánlati kötöttség időtartama a Ptk. által konkrétan is meghatározást nyer,
hiszen az ajánlattevő eredményhirdetési időpontot követően harminc napig marad kötve ajánlatához. Az
ajánlattevő az ajánlattétel során biztosítékot is nyújthat, de ez nem kötelező. Amellett, hogy az ajánlattevő
által nyújtott biztosíték bizonyítja a szerződés megkötésére irányuló szándék komolyságát, annak legfon-
tosabb funkciója mégis az ajánlati kötöttség megtartásának biztosítása. Ha ugyanis az ajánlattevő ajánlatát
az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszt. A biztosíték minden egyéb eset-
ben visszajár a versenyeztetés lezárását követően.

36
 Ptk. 6:76. § [Árra vonatkozó versenyeztetési eljárás]
(1) Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát is-
merve tesznek ajánlatot, a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön.
(2) Az ajánlat hatálya megszűnik, ha más ajánlattevő kedvezőbb árat ajánl, vagy ha a versenyeztetési eljárás nyertes kihir-
detése nélkül fejeződik be.

A Ptk. az ajánlatkérő számára lehetőséget ad arra, hogy leendő szerződő partnerének kiválasztására irá-
nyuló döntését kizárólag az általa benyújtandó ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás mértékére alapozza. Az
ilyen eljárást árra vonatkozó versenyeztetési eljárásnak (árverésnek) nevezzük.
Árverés esetén a felhívásra az egyes ajánlattevők egymás ajánlatának ismeretében tesznek ajánlatot az
ajánlatkérő felé. Ilyenkor azonban a szerződés létrejöttéhez nem szükséges külön elfogadó nyilatkozat,
külön szerződéskötési aktus, hanem az a nyertes kihirdetésével automatikusan létrejön az elért áron.
A szerződés létrejötte mellett az ajánlati kötöttség szabályai is sajátosan alakulnak. Ennek legfőbb oka,
hogy a klasszikus szerződéskötési folyamatnál jellemző alkufolyamat itt hiányzik, hiszen nem a jövőben
megkötendő szerződés pólusain elhelyezkedő felek ajánlatai váltogatják egymást, hanem ugyanazon az
oldalon álló potenciális szerződő partnerek ajánlatai versengenek egymással. A Ptk. ezért az ajánlattevő
által megtett ajánlat hatályát nem határidőhöz, illetőleg a felhívást tevő fél nyilatkozatához köti, hanem az
főszabályként akkor szűnik meg, ha egy másik ajánlattevő kedvezőbb árat ajánl. Az ajánlat hatályát az is
megszünteti, ha a versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül, sikertelenül fejeződik be.

4. Szerződéskötés általános szerződési feltétekkel

Az általános szerződési feltétel (ÁSZF) lényege, hogy az egyedi szerződéskötési alkut az egyik fél által
szerződéskötések tömegére előre elkészített szerződési feltételek váltják fel, amelyekkel kapcsolatban a
másik fél közreműködése rendszerint az elfogadás passzív szerepére korlátozódik. Szabványszerződése-
ket (blankettaszerződéseket) alkalmaznak fogyasztói szerződések (B2C), továbbá a vállalkozások egymás
közötti (B2B) tömeges méretű termékforgalomban is. Hátrányuk, hogy az alkufolyamat eltűnik, a szerző-
déskötés személytelenné és az egyedi ügyleti akaratot elfedővé válik.
Ptk. 6:77. § [Általános szerződési feltétel]
(1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése cél-
jából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak
meg.
(2) Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg
megtárgyalták.

Általános szerződési feltétel az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése
céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg
nem tárgyaltak meg. Az ÁSZF-nek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme,
formája, rögzítésének módja, továbbá az a körülmény is, hogy a feltételek a szerződési okiratba szer-
kesztve vagy attól elválasztva jelennek meg.
 a felek egyedileg nem tárgyaltak meg
Garanciális okai vannak, hogy a Ptk. a megtárgyalás reális lehetőségét követeli meg. Ez a köve-
telmény nem merül ki abban, hogy a szerződő fél megismerhette, illetve erről nyilatkozik, hanem
az is szükséges, hogy valóban legyen esélye a tartalom kialakítására, és az ÁSZF-ben rögzített tar-
talmat ilyen előzmény után, lényegében a klasszikus alkufolyamat lehetősége mellett fogadja el.
Ezért rögzíti a Ptk., hogy az ÁSZF-t alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési
feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

 több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül

Nincs jelentősége annak sem, hogy az ÁSZF-t annak kidolgozója eddig hány szerződésben alkal-
mazta. Annak van súlya, hogy a kidolgozója azokat több szerződés megkötése céljából, vagyis
többé-kevésbé rendszeres alkalmazás érdekében alakította ki.

37
 Ptk. 6:78. § [Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása]
(1) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak
tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól
vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a
másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
(3) A (2) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifeje-
zetten elfogadta.

6:79. § [Fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása]

Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további
pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezet-
ten elfogadta.

Az ÁSZF alkalmazásával létrejött jogügyletek egyik alapvető sajátossága, hogy a szerződési tartalom
túlnyomórészt az egyik fél által kerül meghatározásra. A létrejövő szerződésnek van egy olyan része,
amely egyedi megállapodásnak minősül, a másik része maga az ÁSZF. Az ÁSZF két konjunktív előfelté-
teltől függően válhatnak a szerződés részévé:
 szükséges, hogy a másik fél a blanketta tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerhesse
 az ÁSZF-t a másik félnek el kell fogadnia
Az ÁSZF akkor minősül megismerhetőnek, ha a feltétel alkalmazója a feltételeket a másik fél rendelke-
zésére bocsátja, de legalább a közzétett feltételek megjelenési helyét megjelöli. A megismerés önmagában
nem elegendő, az ÁSZF-t a másik félnek el kell fogadnia. Az elfogadásra a jogszabály külön alakszerűsé-
gi előírást nem tartalmaz, azonban kötelező az írásbeli alak, ha a blanketta lényeges szerződési elemet
foglal magában, és a szerződésre jogszabály írásbeli alakot rendel.
Ha az ÁSZF a szerződés részévé válik, még nem jelenti azt is, hogy a blanketta teljes tartalma a szerző-
dés részévé válik. Tájékoztatni kell ugyanis a másik felet arról az ÁSZF-ről, amely lényegesen eltér a
jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gya-
korlatnak, illetőleg külön tájékoztatni kell a másik felet arról az ÁSZF-ről is, amely eltér a felek által ko-
rábban alkalmazott feltételtől.
Amennyiben vitássá válik, hogy az ÁSZF a jogszabályoktól lényegesen eltér-e, a kérdés bírósági mérle-
gelést igényel. Szükség esetén bizonyítással tisztázható, hogy a szóban forgó feltétel eltér-e a felek által
korábban alkalmazott feltételtől. Ha igen, a korábban alkalmazottól eltérő kikötés csak a törvény által
megkívánt külön figyelemfelhívó tájékoztatás és ennek kifejezett elfogadása után válik a szerződés részé-
vé. A kifejezett elfogadás világosan és egyértelműen, kétséget kizáróan megtett egyetértő ügyleti akaratot
jelent.
Ptk. 6:80. § [Szerződési feltételek ütközése]
Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

Ptk. 6:81. § [Általános szerződési feltételek ütközése]

(1) Ha az általános szerződési feltételekre utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogad-
ja el, és az általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés
részévé válnak.
(2) Ha az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, és az egymással
ellent nem mondó általános szerződési feltételek válnak a szerződés részévé.
(3) Ha az általános szerződési feltételek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés, a szerződés nem jön létre.

A Ptk. rendezi azt a helyzetet, amikor a szerződő felek kölcsönösen ÁSZF-t alkalmaznak a szerződés
létrehozására irányuló tárgyalási folyamatban („blanketták csatája”). Ha az általános szerződési feltételek-
re utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és az általános
szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési fel-tételei a szerződés
részévé válnak.
Ha a blanketták lényeges kérdésben térnek el egymástól, a felek között szerződés nem jön létre. Ez ak-
kor is igaz, ha a felek között egyébként az egyedi megállapodásban nincs érdekellentét, hiszen a blanket-

38
tára vonatkozó disszenzus az egész szerződési folyamatra nézve megakasztja, meggátolja a szerződés
létrejöttét.
Ha azonban az ÁSZF-k nem lényeges kérdésekben térnek el egymástól, úgy a szerződés létrejön, és a
szerződés részévé csak az egymással ellent nem mondó feltételek válnak. Az egymásnak ellentmondó
kikötések ilyenkor nem írottnak tekintendők.

5. Szerződéskötés elektronikus úton

Ptk. 6:82. § [Tájékoztatás elektronikus úton történő szerződéskötés esetén]
(1) Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó
jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni
a) a szerződéskötés technikai lépéseiről;
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a
szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
c) azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a
szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják;
d) a szerződés nyelvéről; és
e) ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhető-
ségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el.
(2) Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely le-
hetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

A Ptk. előírja, hogy az elektronikus utat biztosító fél az elektronikus úton történő szerződéskötés esetén
miről köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájé-
koztatni. Erre azért van szükség, hogy az elektronikus utat biztosító féllel szerződő másik fél az akarati
hibák elkerüléséhez szükséges ismeretek birtokában küldje el szerződési nyilatkozatát a szolgáltatónak.
Ptk. 6:83. § [Az adatbeviteli hibák javítása]
Az elektronikus utat biztosító fél köteles megfelelő eszközökkel biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzí-
tése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. Ha az elektronikus utat biz-
tosító fél e kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.

Az elektronikus utat biztosító fél és a vele szerződő fél közötti személyes kapcsolat hiánya és az elekt-
ronikus üzenettovábbítási folyamat visszafordíthatatlan jelege tovább növeli az akarati hibák kiküszöbö-
lését szolgáló eszközök jelentőségét. A Ptk. ezért az elektronikusan tett ajánlatokban esetlegesen felmerü-
lő tévedések elkerülése érdekében, valamint a felek távollétére való tekintettel előírja, hogy az elektroni-
kus utat biztosító fél megfelelő technikai eszközöket bocsásson a vele szerződő fél rendelkezésére a bevi-
teli hibák azonosítására és javítására.
Ptk. 6:84. § [Elektronikus szerződési jognyilatkozat és annak visszaigazolása]
(1) Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhető-
vé válik.
(2) Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton ké-
sedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a
visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül.

Fontos kérdése az, hogy a jognyilatkozat mely időponttól képes joghatások kiváltására, azaz a már meg-
tett jognyilatkozat mikortól válik hatályossá. Az elektronikus úton tett jognyilatkozat akkor válik hatá-
lyossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. Az elektronikus utat biztosító félnek késede-
lem nélküli visszaigazolási kötelezettsége van. Ha ez nem történik meg, a másik szerződő fél mentesül az
ajánlati kötöttség alól, és teljesítésre sem kötelezhető.
Ptk. 6:85. § [Az elektronikus szerződéskötési szabályok hatálya és kógenciája]
(1) E fejezet rendelkezéseit - az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat hatályossá válására vonatkozó rendelkezés
kivételével - elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel kötött szerződés esetén nem
kell alkalmazni.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén az e fejezet rendelkezéseitől eltérő megállapodás semmis.

Az elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű, címzett üzenetek küldésére alkalmas kommunikációs
eszköz útján kötött szerződések esetében az elektronikus utat biztosító féllel szerződő másik fél teljes
egészében maga határozza meg szerződési nyilatkozatainak tartalmát, és feltételezhető, hogy rendelkezik
az adott kommunikációs eszköz használatára vonatkozó ismeretekkel.

39
6. A szerződéskötési kötelezettség
Ptk. 6:71. § [Szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján]
(1) Ha jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő, és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést létre-
hozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja.
(2) A jogosult a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével ajánlattételre felhívhatja azt, akit szer-
ződéskötési kötelezettség terhel. A kötelezettnek a felhívás hatályossá válásától számított harminc napon belül kell az aján-
latát megtennie.
(3) Ha az ajánlattételi felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a kötelezett a felhí-
vás hatályossá válásától számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő
a hiányok pótlásától kezdődik.
(4) A szerződés megkötése akkor tagadható meg, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes,
vagy a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A polgári jogban nincs akadálya annak, hogy jogszabály alapján jöjjön létre szerződési kötelezettség. A
jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség mögött szinte minden esetben valamilyen közérdek
húzódik meg, ezt támasztja alá az is, hogy a szerződés megkötése csak akkor tagadható meg, ha a kötele-
zett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a megkötendő szerződéstől nyomban elál-
lásnak vagy felmondásnak lenne helye.
Ha jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő, és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a
szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja. Ez utóbbi lehetőség abból következik, hogy
a jogszabályok a szerződéskötési kötelezettség kimondása mellett ritkán állapítanak meg szerződési tar-
talmat, erre nézve a bíróságnak nyílik jogalakító jogköre.
Jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség körében a jogosult a szolgáltatás nyújtásához szük-
séges adatok közlése mellett, a szükséges okiratok megküldése mellett ajánlattételre hívhatja fel azt, aki-
nek részéről a szerződés megkötésének kötelezettsége fennáll. Erre a felhívásra 30 napon belül kell vá-
laszt adni. Amennyiben a felhívás hiányos, 15 napon belül a hiányok pótlását kérheti, ebben az esetben a
szerződési ajánlat megtételének határideje (30 nap) a hiányok pótlásától kezdődik.
Ptk. 6:72. § [Elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve]
Azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy
fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezett-
ség szabályainak alkalmazásával hozza létre.

A szerződéskötési kötelezettség monopolhelyzetben lévő vállalatok terhére történő előírásához hasonló

helyzetet kíván rendezni a Ptk., amely szerint azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével vissza-
élve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy
a szerződést közöttük a bíróság törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazá-
sával hozza létre.
Ptk. 6:73. § [Előszerződés]
(1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés
lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.
(2) Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés
szabályai megfelelően irányadóak.
(3) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy
a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti
teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

Az előszerződés nem más, mint a felek által önként vállalt szerződéskötési kötelezettség, amelynek tár-
gya egy későbbiekben megkötendő szerződés létrehozása. Bizonyos értelemben véve kettős természetű
ügyletről van szó, mivel a megkötendő szerződés szempontjából előkészítő megállapodásnak tekinthető,
mert azt a célt szolgálja, hogy a végleges szerződés megszülethessen, életre kelhessen. Másrészt azonban
az előszerződés maga is kész szerződés.
A törvény az előszerződés fogalmi elemeként határozza meg, hogy a felek egy későbbi időpontban
megkötendő szerződés létrehozására vállalnak kötelezettséget. Az előszerződés létrejöttéhez elsősorban

40
az szükséges, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy egymással későbbi időpontban szerződést fog-
nak kötni. Az előszerződés ennek következtében kötelmi kötelezettséget teremt a szerződés létrehozására,
és kötelmi jogosultságot a szerződéskötés kikényszerítésére. Ha azonban valamelyik fél elzárkózik a tel-
jesítés elől, a sérelmet szenvedő fél a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását. Amennyiben a kötelem
teljesíthető, a bíróság ítéletében létrehozza szerződést.
Az előszerződésben a feleknek meg kell állapítaniuk a megkötendő szerződés lényeges feltételeit. Ezek
adják az előszerződés alapját. A tartalom meghatározása körüli gondosságra több okból is figyelmet kell
fordítani. Egyrészt a végleges szerződés lényeges tartalmának meghatározása nélkül nem jön létre elő-
szerződés, nem keletkezik szerződéskötési kötelezettség, kikényszeríthető szolgáltatás, mivel nem köve-
telhető a szerződés bírósági létrehozása.
A Ptk. a bíróságnak csak arra ad jogkört, hogy az előszerződésben meghatározott tartalommal hozza lét-
re a szerződést – nincs azonban mód arra, hogy a bíróság kiegészítse, pontosítsa az előszerződésben fog-
laltakhoz képest a szerződés tartalmát.
Az előszerződést a létrehozandó szerződésre előírt alakban kell megkötni. Ez azt jelenti, hogy amennyi-
ben a célzott szerződésre elsősorban jogszabály valamilyen alakot rendel, úgy az előszerződést is ebben
az alakban kell létrehozni. A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja. Ez lényegében a pacta
sunt servanda feloldása a clausula rebus sic stantibus elvével. A jogszabály azonban konjunktív feltételek
mellett teszi ezt lehetővé:
 az előszerződés megkötését követően beállt körülmények folytán az előszerződés teljesítése lé-
nyeges jogi érdeket sértene
 nem lehetett előrelátni a körülmények megváltozásának lehetőségét
 nem ő hatott közre a körülmények megváltozásában, és az elmaradás nem tartozik a rendes üzleti
kockázatok körébe

7. A szerződés értelmezése
Ptk. 6:86. § [A szerződés értelmezése]
(1) Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.
(2) Ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma a
jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítha-
tó meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és
vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a közérdekű kereset alapján indult eljárásban.

A szerződés értelmezésére vonatkozó rendelkezések között a Ptk. egyértelművé teszi, hogy a szerződés
egyes feltételeit, illetve egyes szerződési nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értel-
mezni. Ez a szabály egyfajta iránytű, amely az értelmezés nehézsége esetén a szerződés egészét rendeli
figyelembe venni.
A Ptk. valamennyi, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vonatkozásában fogalmazza meg az
in dubio contra proferentem értelmezési szabályt, vagyis ha az ÁSZF tartalma vagy a szerződés más,
egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma az értelmezési szabályok alkalmazásával nem állapítha-
tó meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogad-
ni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely
feltételének értelmezésére. A Ptk. rögzíti, hogy ez az értelmezési szabály nem alkalmazható a közérdekű
kereset alapján indult eljárásokban.
Ptk. 6:87. § [Teljességi záradék]
(1) Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét
tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.
(2) A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők.

A Ptk. szabályozza az üzleti életben gyakran alkalmazott és a bírói gyakorlatban elismert teljességi zá-
radék (merger clause) intézményét, amellyel a felek azt a szándékokat juttatják kifejezésre, hogy a szer-

41
ződéskötés során tett nyilatkozatait nem képezik a szerződés részét. A teljességi záradék a szerződés tar-
talmának és terjedelmének meghatározásához nyújt segítséget azzal, hogy kimondja, hogy az írásba nem
foglalt kikötések nem válnak a szerződés részéve még abban az esetben sem, ha az adott kikötésről ko-
rábban konszenzus jött létre a felek között.
A szerződéses kikötések értelmezésekor a felek gyakran nyúlnak vissza a szerződéskötés során tett nyi-
latkozataikhoz. Szükséges ezért szabályozni, hogy teljességi záradék esetén van-e erre lehetőség. A Ptk.
szerint igen, hiszen kimondja, hogy a felek korábbi nyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe
vehetők.

42
 A szerződés érvénytelensége

1. A szerződés érvénytelensége

1.1. Az érvénytelenségről általában

Érvénytelenség kizárólag már létrejött szerződések esetén merülhet fel akkor, ha a jogszabály a felek
valamelyikének akarati hibája vagy az akaratnyilatkozat, illetve az elérni kívánt célzott joghatás hibája
miatt a szerződés nem alkalmas a felek által elérni kívánt célzott joghatás kiváltására. Ennek oka, hogy a
jog nem biztosít lehetőséget a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek állami úton történő kikénysze-
rítésére. Az érvénytelen szerződés ugyanis nem teremt kötelezettséget az abban foglalt szolgáltatás teljesí-
tésére és jogosultságot a szolgáltatás követelésére.
Az érvénytelenségi okot képező hibának a szerződés megkötésekor kell fennállnia, a szerződéskötést
követően bekövetkező körülmények már nem eredményezhetnek érvénytelenséget. Az érvénytelenségre
vonatkozó szabályok kógensek.

1.2. Az érvénytelenség formái

Ha a szerződés valamely lényeges eleme valamilyen hibában szenved, akkor nem alkalmas a kívánt jog-
hatás kiváltására. A hiba milyenségétől függően az érvénytelenségnek két formája van, a semmisség és a
megtámadhatóság.
Semmisség (abszolút érvénytelenség) esetén a szerződés valamely elemének a hibája olyan súlyos, hogy
az érvénytelenség feltétlen, azaz nincs szükség külön eljárásra. Ilyenkor a szerződés ipso iure, a megköté-
se időpontjától érvénytelen. Megtámadhatóság (relatív érvénytelenség) esetén azonban az érvénytelen-
ségi ok nem kirívóan súlyos. A szerződés csak az arra jogosult eredményes megtámadása folytán érvény-
telen. A két kategória közötti különbségtételt alapvetően az adott helyzetben védeni kívánt jogi érdek jel-
lege és relevanciája határozza meg.
A semmis és az eredményesen megtámadott szerződés tekintetében azonban a joghatások már azonos
módon kerültek meghatározásra, hiszen az érvénytelen szerződés a megkötés időpontjára visszamenőle-
ges hatállyal (ex tunc) érvénytelen.

1.3. Az érvénytelenségi okok rendszere

Azokat a hibákat és okokat, amelyek érvénytelenségre vezetnek, érvénytelenségi okoknak nevezzük,

amelyeknek három csoportja különböztethető meg:
 a szerződési akarat hibái
A szerződő felek legalább egyikének a szerződési nyilatkozata nem a nyilatkozó valódi akaratát
tükrözi, vagy azt a jog nem ismeri el szerződési akaratnak. Egyes akarati hibákat a jogalkotó
semmisségi oknak, míg másokat megtámadási oknak tekinti.

 a szerződési nyilatkozat hibái

A szerződési nyilatkozat tipikus hibája, amikor nem felel meg a jogszabály vagy felek megállapo-
dása által érvényességi kellékként meghatározott alakiságnak. Az alaki hiba megsértése mindig
semmisséget eredményez.

 a célzott joghatás hibái

A szerződés ilyenkor nem képes kiváltani a célzott joghatást. Ezek közé tartoznak semmisségi és
megtámadási okok egyaránt.

43
2. A semmisség

2.1. A semmisség jellemzői

Ptk. 6:88. § [Semmisség]
(1) A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szük-
ség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
(2) Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek fel-
tehető szándékával ellentétes.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcso-
latos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.
(4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szer-
ződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.

A semmisség esetén a semmisségi ok önmagában, a törvény erejénél fogva (ipso iure) kiváltja a szerző-
dés érvénytelenségét, a semmisség megállapítása érdekében külön eljárásra nincs szükség. Peres előzmé-
nyek nélkül is lehet tehát semmisségre hivatkozni, más polgári peres vagy nemperes, illetve hatósági eljá-
rásban. A semmi szerződés ex tunc, tehát a megkötése idejére visszamenőleges hatállyal érvénytelen.
A semmisséget a bíróság hivatalból észleli, ami azt jelenti, hogy a bíróság hivatalból csak a semmisség
megállapítására szorítkozhat, azonban a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazására hivatalból nem
kerülhet sor. A semmisség hivatalból alkalmazandó jogkövetkezménye, hogy semmis ügyletre nem lehet
jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. A bíróság a semmis szerződés alap-
ján előterjesztett igényt még akkor is elutasítja, ha mindkét fél kéri a semmisség következményeinek fi-
gyelmen kívül hagyását.
A szerződés semmisségére az hivatkozhat, és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az
indíthat:
 akinek ehhez jogi érdeke fűződik
A per megindítására jogosultak körét a törvény pontosan nem határozza meg, ezért a perindításhoz
fűződő jogi érdek fennállását a bíróságnak minden ügyben egyedileg kell megvizsgálnia. Az ügy-
höz kapcsolódó érdekeltség bizonyítása nem jelenti automatikusan a jogi érdek fennállását is.
Szerződő felek jogi érdekeltsége mindig fennáll. Harmadik személyek jogi érdekének fennállását
azonban a konkrét ügyben mindig bizonyítani szükséges.

 akit erre törvény feljogosít

Maga a Ptk. jogosítja fel az ügyészt arra, hogy közérdekben okozott sérelem megszüntetése érde-
kében az uzsorás szerződés esetén keresetet indítson a szerződés semmisségének megállapítása
vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A semmisség megállapítása iránti
ügyészi kereset eredményességének két konjunktív feltétele a közérdekben esett sérelem és a tá-
madott szerződés semmissége. Ez alól kivétel a relatív semmisség, amikor a törvény meghatároz-
za, hogy kinek az érdekében lehet a semmisségre hivatkozni.

2.2. A semmisségi okok

2.2.1. A semmisségi okok rendszere

 a szerződési akarat hibája: titkos fenntartás, színlelt szerződés (Ptk. 6:92. §)
 a szerződési jognyilatkozat hibája: alaki hiba (Ptk. 6:94. §)
 a célzott joghatás hibája
o tilos szerződés (Ptk. 6:95. §)
o jóerkölcsbe ütköző szerződés (Ptk. 6:96. §)
o uzsorás szerződés (Ptk. 6:97. §)
o fiduciárius hitelbiztosítékot tartalmazó kikötés semmissége (Ptk. 6:99.§)
o lehetetlen szolgáltatás [Ptk. 6:107. § (1) bek.]

44
 o érthetetlen, ellentmondó kikötés [Ptk. 6:107. § (2) bek.]
o ÁSZF tisztességtelensége B2C esetén (Ptk. 6:104-105. §§)
2.2.2. A szerződési akarat hibája
Ha a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata alapján létrejött, azonban egyikük
vagy mindkettőjük szerződéses nyilatkozata nem fejezi ki a nyilatkozó való szerződési akaratát, a szerző-
dés semmisségét előidéző akarathiba áll fenn.
Ptk. 6:92. § [Titkos fenntartás, színlelt szerződés]
(1) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti.
(2) A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján
kell megítélni.

Az egyik fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka olyan akarathiba, amely a szerződés érvényességét
nem érinti. A színlelt szerződés esetében a felek tudatos és közös akarata irányul arra, hogy azt a megál-
lapodást, ami kívülállók szempontjából megfelel egy szerződés alaki és látszólag a tartalmi kellékeinek:
 egyáltalán ne kössék meg
 helyette más tartalmat és más joghatást kiváltó szerződést kössenek
A szerződés akkor színlelt, ha a szerződő felek külső harmadik személyek irányában azt a látszatot kí-
vánják kelteni, hogy közöttük meghatározott tartalommal szerződés jött létre, de köztük ilyen szerződés
nincsen, illetve kölcsönösen azt palástolják, hogy a ténylegesen megkötött szerződés helyett más tarta-
lommal és más joghatást kiváltó szerződést kötöttek.
Színlelt szerződés esetén a felek valódi ügyleti akarata nem ál összhangban az általuk ténylegesen kife-
jezésre juttatott szerződési nyilatkozatukkal. Amennyiben a színlelt szerződés egy másik szerződést leplez
(„akarnak, de takarnak”), akkor leplező és leplezett szerződésről van szó. Ebben az esetben a felek jogait
és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni, míg a leplező szerződés semmis.
2.2.3. A szerződési nyilatkozat hibája
Ptk. 6:94. § [A szerződés alaki hibájának orvoslása]
(1) Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha
jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogá-
nak átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
(2) A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az
annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a szerződésnek a kötelező
alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása abban az esetben is semmis, ha az annak megfele-
lő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.

Főszabály szerint alaki kötöttség nélkül lehet szerződést kötni. Előfordul azonban, hogy jogszabály vagy
a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel. Ilyenkor a szerződés csak ebben az
alakban lesz érvényes.
Az üzleti életben a nagy számban előforduló szerződéseknél megfigyelhető, hogy a teljesítés az alaki
hibát orvosolja. Ennek oka, hogy a szerződés megkötésekor elkövetett alaki hiba miatti semmisséghez
általában egyik fél érdeke sem fűződik olyankor, amikor a felek megállapodása akaratuknak megfelelően
teljesedésbe ment.
A tartós jogviszonyt eredményező szerződéseknél különösen indokolt, hogy a szerződés megkötésekor
elkövetett alaki hiba ne tegye semmissé a megállapodást, ha a szerződés egyébként betöltötte rendelteté-
sét. A Ptk. ezért főszabályként mondja ki, hogy az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés
elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. A teljesítésnek az egyik fél részéről történt elfo-
gadása kölcsönösséget, azaz a teljesített és elfogadott részteljesítés ellenszolgáltatásának teljesítésére irá-
nyuló kötelezettséget vonja maga után.

45
 Akár a teljesítés, akár a felek akaratának kölcsönösen megfelelő állapot létrehozása csak az egyszerű
írásba foglalás követelményének megsértését orvosolja. Nem orvosolja tehát a teljesítés vagy a felek aka-
ratának megfelelő állapot létrehozása a szerződést:
 ha a jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy
 a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházásra irányul

2.2.4. A célzott joghatás hibája

Ptk. 6:95. § [Tilos szerződés]
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a
jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt kü-
lön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.

A tilos szerződések esetei:

 jogszabályba ütközik
A Ptk. szerződési jogi szabályai alapvetően diszpozitívak. Ha azonban a Ptk. az eltérést tiltja, ak-
kor az abba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés semmis. Más jogágak szabályaiba ütköző
szerződések polgári jogi szempontból akkor minősülnek érvénytelennek, ha a más jogági szabály
kifejezetten kimondja, hogy az adott jogi norma megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét
is okozza.

 jogszabály megkerülésével kötöttek

A tilos szerződések másik csoportjába tartozik az az eset, amikor a felek akarata a szerződéssel
jogszabály megkerülésére irányul. A felek abból a célból, hogy elkerüljék valamely tilos szerződé-
si tartalom megállapítását, olyan rendelkezéseket fogalmaznak meg, amelyek konkrétan nem sér-
tenek jogi normát, azonban a szerződés rendeltetése, az elérni kívánt cél mégis valamilyen jogsza-
bályi előírás megkerülése vagy kijátszása.
Ptk. 6:96. § [Jóerkölcsbe ütköző szerződés]
Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

A Ptk. generálklauzulával tiltja a jóerkölcsbe ütköző szerződést. A jóerkölcs egy olyan absztrakt foga-
lom, amely mindig az adott társadalom erkölcsi felfogását, értékítéletét fejezi ki. A joggyakorlat értelmé-
ben jóerkölcsbe ütközőnek minősül az a szerződés, amelyet jogszabály ugyan nem tilt, de az azzal elérni
kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azét ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya
az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, és ezért az általános társa-
dalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek minősíti.
Ptk. 6:97. § [Uzsorás szerződés]
Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a
szerződés semmis.

A feltűnő értékaránytalanság mint megtámadási ok súlyosabb esetén jelenti az uzsorás szerződés,

amelynek jogkövetkezménye az ilyen szerződés semmissége. Az adott szerződés uzsorás jellegének meg-
állapításához ugyanis objektív és szubjektív elemek együttes megléte szükséges:
 objektív: a szerződés megkötésének időpontjában fennálló feltűnő értékaránytalanság megléte a
szolgáltatás és a kikötött ellenszolgáltatás között
 szubjektív:
o a szerződő fél gazdasági válsághelyzete
o ezt a helyzetet a szerződő fél ismerje és célzatosan ki is használja
o ezzel olyan gazdasági előnyhöz jusson, ami őt egyébként nem illeti meg
A tényállás szubjektív oldalának megvalósulása minősíti a feltűnő értékaránytalansággal kötött szerző-
dést uzsorás szerződéssé. Az ilyen ügyletek jellemzője, hogy a sérelmet szenvedő fél kilátástalan anyagi

46
helyzetben van, így kénytelen olyan tartalmú szerződést megkötni, amely számára egyértelműen hátrá-
nyos.
Ptk. 6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége]
Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására
vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget.

A fiduciárius biztosíték alatt az olyan jogügyleteket kell érteni, amelyekben a tulajdonjog, tulajdonjog
megszerzésére vonatkozó jog (opció), illetve követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet
tölt be. A tulajdonjog-átruházás célja ilyen esetben a biztosítéknyújtás, amely miatt azonban a hitelező
korlátozott tulajdonjogot szerez.
Az ügylet azért feltételez nagyfokú bizalmat a másik fél iránt, mert a dolgot biztosítékként megszerző
hitelező harmadik személyekkel szemben teljes körű jogosultként jelenik meg, így az átruházó adósa tar-
tozás szerződésszerű kiegyenlítése után nem csupán kötelmi igényt támaszthat vele szemben a biztosítéki
céllal átruházott dolog feletti tulajdonjog visszaruházása iránt, és nem léphet fel olyan jóhiszemű harma-
dik személyekkel szemben sem, akikre a dolog megszerzője azt esetleg időközben átruházta.
Hasonló a helyzet olyankor is, amikor az adós a hitelező által nyújtott kölcsön biztosítékaként vételi jo-
got (opciót) enged a hitelezőnek a fedezetül szolgáló dologra, arra az esetre, ha nem teljesíti a fizetési
kötelezettségét. A feltétel bekövetkezte esetén a hitelező egyoldalú nyilatkozattal megszerzi a dolog tulaj-
donjogát.
A fiduciárius biztosítékokkal a hitelezők kedvezőbb pozícióba kerültek, min amit a zálogjog adott volna
számukra. A jogalkotó a 2016. évi LXXVII. törvénnyel enyhítette a fiduciárius hitelbiztosítékok semmis-
ségére vonatkozó szabályokat. A tilalom kizárólag a fogyasztói ügyletekre, valamint a fogyasztók egymás
között kötött, de fogyasztói szerződésnek nem minősülő ügyleteire terjed ki. Ennek megfelelően az ilyen
jogügyletekben semmis lesz az a kikötés, amelyben a fogyasztó a vele szembeni követelés biztosítása
céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettsé-
get. Ez a semmisségi ok részleges érvénytelenséget eredményez. A fidúcia egyébként azért semmis, mert
a hitelező az adós rovására több jogot szerez, mint amennyi a követelésének biztosításához valóban szük-
séges és jogilag indokolt.
Ptk. 6:107. § [Lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés]
(1) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés
megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával.
(2) Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek.

Ha a szolgáltatások teljesítése már a szerződés megkötésének pillanatában lehetetlen, a szerződés sem-

mis. A lehetetlen szolgáltatás fajtái:
 fizikai okból:
o objektíve lehetetlen: ha az adott szolgáltatás teljesítése a tudomány és a technika jelenlegi
állása szerint egyáltalán nem lehetséges
o szubjektíve lehetetlen: ha a szolgáltatás egyébként lehetséges, csak a kötelezett személyes
adottságai, helyzete vagy körülményei zárják ki vagy teszik lehetetlenné a szolgáltatást
 jogi okból:
o objektíve lehetetlen: ha a jogszabály általános jelleggel zárja ki (tiltja meg) a szolgáltatás
megvalósítását
o szubjektíve lehetetlen: ha a jogszabály csak bizonyos személyi kör tekintetében tartalmaz
korlátozást, és a kötelezett ebbe a személyi körbe tartozik
A szolgáltatás azonban nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelke-
zik a szolgáltatás tárgyával. Emiatt tehát lehetséges, hogy a kötelezett a szerződéskötéskor jogi okból
fennálló lehetetlenséget a szerződés teljesítésének határidejéig orvosolja.

47
 A Ptk. rendelkezik továbbá az érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó kikötések semmisségéről is. Az
egyes szerződési feltételeket és kikötéseket azonban mindig a szerződés egészével összhangban kell ér-
telmezni.

3. A megtámadhatóság

3.1. A megtámadás jellemzői

Ptk. 6:89. § [Megtámadás]
(1) A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
(3) A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal
vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül
fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás ered-
ménytelen volt.
(4) A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvénye-
sítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.
(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő
megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond.

A megtámadhatóság az érvénytelenség relatív (feltételes) formája. Amennyiben egy szerződés tekinte-

tében valamely megtámadási ok alkalmazhatósága áll fenn, a szerződés csak a törvényben meghatározott
határidőn belül, az arra feljogosított személyek általi eredményes megtámadás esetén válik a szerződés
megkötésének időpontjára visszamenőlegesen (ex tunc) érvénytelenné.
A szerződés megtámadására a sérelmet szenvedő fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke
fűződik. A megtámadás határideje egy év, amelyet egységesen a szerződés megkötésétől kell számítani,
függetlenül attól, hogy milyen okból kerül sor a szerződés megtámadására. Az egyéves megtámadási ha-
táridő anyagi jogi jellegű és elévülési természetű. Menthető ok esetén az elévülési határidő nyugszik, csak
a menthető ok megszűnésével folytatódik. Amennyiben a megtámadásra nyitva álló határidő eljár, a meg-
támadás jog megszűnik, és a szerződést a továbbiakban érvényesnek kell tekinteni.
A megtámadási jogot a másik félhez intézett nyilatkozattal és ennek eredménytelensége esetén kereset-
indítással, akár közvetlenül bíróság előtt lehet gyakorolni. A megtámadási jog gyakorlásának módját a fél
maga választja meg. Az egyéves határidő a megtámadás mindkét formájára vonatkozik. A szerződés meg-
támadása ugyanis egy kötelmi természetű polgári jogi igény érvényesítését jelenti, amelyre csak az egy-
éves elévülési időn belül van lehetősége a jogosultnak.
A szerződés másik félhez intézett nyilatkozattal történő megtámadása mindig egy egyoldalú és címzett
jognyilatkozat, amellyel a jogosult az őt megillető hatalmasságot gyakorolja, és amelyben a jogosult jelzi
azt az igényét, hogy a szerződéshez vagy ne fűződjön a kívánt joghatás, és a másik fél ismerje el annak
érvénytelenségét, vagy orvosolja az érvénytelenséget.

3.2. A megtámadási okok

3.2.1. A megtámadási okok rendszere

 a szerződési akarat hibája
o tévedés, közös téves feltevés (Ptk. 6:90. §)
o megtévesztés és jogellenes fenyegetés (Ptk. 6:91. §)
o akarathiba ingyenes szerződés esetén (Ptk. 6:93. §)
 a célzott joghatás hibái
o feltűnő értékaránytalanság (Ptk. 6:98. §)
o ÁSZF nem B2C esetén (Ptk. 6:102. §)

48
3.2.2. A szerződési akarat hibája
Ha a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata alapján létrejött, azonban egyikük
vagy mindkettőjük szerződéses nyilatkozata nem fejezi ki a nyilatkozó valós szerződési akaratát, a szer-
ződés megtámadhatóságát előidéző akarathiba áll fenn. A képviselő és képviselet közötti érdekellentét
miatt a képviselt személyt megillető megtámadási jog is az akarathiba egyik esete.
Ptk. 6:90. § [Tévedés]
(1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát
megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha
annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
(2) Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük
megtámadhatja.
(3) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

A tévedés miatti megtámadásnak három konjunktív feltétele van:

 a tévedésnek a szerződés megkötésének pillanatában kell fennállnia
 csak lényeges kérdésben való tévedés ad alapot a szerződés megtámadására
 csak olyan kérdésben való tévedés támadható meg, amelyet a másik fél okozott vagy legalább fel-
ismerhette volna
Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha a tévedés a közfelfogás szerint, valamint a felek
nyilatkozataiból vagy egyéb körülményekből felismerhetően olyan fontos tényezőnek tekinthető, amely-
nek ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. A tévedés megvalósul-
hat a szerződés alanyában, tárgyában, tartalmában (különösen a szolgáltatás minőségében). A szerződés
alanyában és tárgyában való tévedés ritkábban fordul elő, míg a szolgáltatás minőségében bekövetkező
tévedés gyakori.
A forgalom biztonsága érdekében érvényesülő elv, hogy a tévedés kockázatát és következményét első-
sorban a tévedőnek magának kell viselnie. Fontos feltétele ezért a megtámadásnak, hogy a tévedést a má-
sik fél okozta, vagy az elvárható gondosság és körültekintés mellett felismerhette volna.
A szerződő fél érdeke azonban az elvárható gondosság és körültekintés tanúsítása az ügyletkötés során,
mert a tévedés jogkövetkezményeinek alkalmazására nem kerülhet sor, ha:
 a tévedő a tévedését kellő gondosság és körültekintés tanúsítása mellett felismerhette volna, vagy
 a tévedés kockázatát maga vállalta (pl. tartási-életjáradéki szerződések, ahol nem lehet hivatkozni
a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránytalanságára)
A tévedés címén való megtámadás lehetősége kivételt jelent a nyilatkozati elv érvényesülése alól, hiszen
a törvényben megjelölt feltételek megléte mellett lehetőséget ad az akarati elv dominanciájára
Előfordulhat az is, hogy a szerződő felek a szerződés megkötésekor egyaránt tévednek valamely lénye-
ges körülmény tekintetében, azaz mindannyian ugyanabban a közös téves feltevésben szerződnek egy-
mással. Ebben az esetben bármelyikük megtámadhatja a szerződést.
Ptk. 6:91. § [Megtévesztés és jogellenes fenyegetés]
(1) Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési
jognyilatkozatát megtámadhatja.
(2) Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés
harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

A megtévesztés a tévedésnek egy súlyosabb megnyilvánulási formája, hiszen a szerződő félnek a szán-
dékos és célzatos tévedése ejtését, illetve tévedésben tartását jelenti. Mivel megtévesztés a megtévesztő
részéről egy tudatos és aktív magatartást feltételez, a megtévesztett, illetve tévedésben lévő fél oldalán
felmerülő esetleges gondatlanság vagy kellő körültekintés elmulasztása nem akadálya a megtámadásnak.

49
 A megtévesztésre irányuló magatartást azonban nemcsak a másik fél, hanem harmadik személy is meg-
valósíthatja. Ennek a magatartásnak azonban csak akkor lesz jogi relevanciája, ha a megtévesztésről a
megtévesztett féllel szerződő fél tudott, vagy arról tudnia kellett.
A megtévesztés mellett szintén a szerződő fél akaratát befolyásoló megtámadási ok, ha őt a másik szer-
ződő fél jogellenes fenyegetéssel veszi rá a szerződés megkötésére. Jogellenes fenyegetésnek minősül
olyan súlyos személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése, amely a megfenyegetettben komoly fé-
lelmet kelt, és ami ezáltal a szerződő felet megakadályozza szerződési akaratának szabad kialakításában
és kinyilvánításában. A fenyegetés irányulhat a szerződő fél ellen, de akár más személy ellen is.
A kilátásba helyezett hátrány lehet anyagi vagy erkölcsi jellegű, de lehet fizikai kényszerrel való fenye-
getés is. Bár a fenyegetésnek jogellenesnek kell lennie, azonban ez nem jelenti azt, hogy a kilátásba he-
lyezett súlyos hátrány is jogellenes lesz (pl. valakit azzal kényszerítenek szerződéskötésre, hogy annak
elmaradása esetén feljelentik őt az általa valóban elkövetett bűncselekmény miatt). A jogellenes fenyege-
tést szintén megvalósíthatja harmadik személy is. Ebben az esetben azonban további feltétel, hogy a jog-
ellenes fenyegetésről a megfenyegetettel szerződő fél is tudjon.
Ptk. 6:93. § [Akarathiba ingyenes szerződés esetén]
Ingyenes szerződés esetén tévedés, téves feltevés vagy harmadik személy részéről történő jogellenes fenyegetés vagy meg-
tévesztés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.

Mivel az ingyenes szerződéseknél nem érvényesül a forgalmi élet szereplőinek fokozott védelméhez fű-
ződő érdek, amely azt indokolja, hogy a tévedés kockázatát általában a tévedőnek kell viselnie, a Ptk.
szélesebb körben megengedi a szerződés akarathiba okán történő megtámadását. Az ingyenes szerződés
tévedés, fenyegetés címén történő megtámadására akkor is lehetőség van, ha a lényeges körülményekre
vonatkozó tévedést nem a másik fél okozta, illetve azt még csak fel sem ismerhette.
Amennyiben a fél akaratának hiányát vagy csorbulását nem a másik fél okozta, hanem harmadik sze-
mély, akkor a megtévesztett vagy megfenyegetett fél szerződő partnere nem védekezhet azzal, hogy ő
erről nem tudott, és hogy ezt nem ismerhette volna fel.
3.2.3. A célzott joghatás hibái
Ptk. 6:98. § [Feltűnő értékaránytalanság]
(1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné,
a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámad-
hatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.
(2) A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot - fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével - a
szerződésben kizárhatják.

A szerződéssel kikötött szolgáltatásért főszabály szerint ellenszolgáltatás jár (visszterhesség vélelme). A

feltűnő értékaránytalanság mint megtámadási ok konjunktív feltételei:
 feltűnő nagy aránytalanság
Ez mindig az eset összes körülményeinek figyelembevételével állapítható meg. Az aránytalanság
számítása során kiinduló pont a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékkülönbözetének a valóságos
forgalmi értékhez viszonyított, százalékos formában kifejezett aránya. Az alkusávon belül mozog-
va a felek jogosnak mondható érdekük még nem szenved sérelmet.
A PK 267. számú állásfoglalása alkalmazandó annak vizsgálatánál, hogy az értékkülönbség feltű-
nően nagy-e. Ilyenkor az eset összes körülményét mérlegelni kell. Figyelemmel kell lenni többek
között a szerződés egész tartalmára, a kereslet és kínálat alakulására, a felek bármelyikének külön
igényére stb. Az állásfoglalás arra vonatkozóan is iránymutatást ad, hogy ha a bíróság a szerződés
érvényessé nyilvánítása mellett döntött, akkor olyan mértékű ellenszolgáltatást kell megállapítana,
amely mellett az értékkülönbség már nem feltűnően nagy.

 a szerződés időpontjában álljon fenn az értékaránytalanság

 egyik felet se vezesse az ingyenes juttatás szándéka

50
  szubjektív kritérium a sérelmet szenvedett fél oldalán, mivel kizárt a megtámadás akkor, ha
o a fél az értékaránytalanság ismeretében kötötte meg a szerződést
o őt a forgalmi érték felderítésével kapcsolatban súlyos gondatlanság terheli
o a sérelmet szenvedett fél az aránytalanság kockázatát vállalta
A törvény kifejezetten lehetővé teszi a feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadási jog kizárását
szerződéskötéskor. A szerződéses szolgáltatások értékegyensúlyának mérése és megállapítása piaci vi-
szonyok között sok bizonytalansággal jár. A piac szereplőinek indokolt ezért nagyobb szabadságot bizto-
sítani. Nem lehet viszont kizárni a feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadási jogot fogyasztó és vál-
lalkozás szerződésében, tehát ebben az esetben a kógencia tovább érvényesül.
Ptk. 6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel]
(1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszemű-
ség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szer-
ződő fél hátrányára állapítja meg.
(2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló
minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett
feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megál-
lapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthető-
ek.
(4) Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírá-
sának megfelelően határozzák meg.
(5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél
megtámadhatja.

Az ÁSZF tisztességtelenségére vonatkozó szabályozás kétrétegű. Egyrészt a Ptk. általános szabályokat

fogalmaz meg, amely minden ÁSZF-re alkalmazandó (Ptk. 6:102. §), másrészt különös rendelkezéseket is
tartalmaz arra az esetre, ha az ÁSZF fogyasztói szerződés része.
A Ptk. a tisztességtelen ÁSZF generálklauzulájának a megfogalmazásánál két konjunktív feltételt fo-
galmaz meg:
 az ÁSZF kidolgozója a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztes-
ség követelményének megsértésével állapítja meg
 az ÁSZF-ben szereplő, a feleket megillető jogok és kötelezettségek egyoldalúan az ÁSZF alapján
szerződő fél hátrányára kerülnek megfogalmazásra
Az ÁSZF tisztességtelen voltának megállapításakor figyelembe kell venni az alábbi körülményeket:
 a szerződés megkötésére vezető valamennyi ok és körülmény
 a kikötött szolgáltatás rendeltetése
 a vizsgált feltételeknek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolata
Meghatározó jelentőségűek a gazdasági élet forgalmi szokása és gyakorlata. A Ptk. két esetkörben zárja
ki a tisztességtelenség vizsgálatát:
 azon feltételek tekintetében, amelyek a szerződés főszolgáltatását állapítják meg
 azon feltételek esetében, amelyek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát határozzák meg, ha
azok egyébként világosak és érthetőek
Nem minősül tisztességtelennek az ÁSZF, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának
megfelelően határozzák meg. A Ptk. szerint kizárólag a nem fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztes-
ségtelen szerződési feltétel támadható meg.

51
4. Az érvénytelenség jogkövetkezményei

4.1. Az általános jogkövetkezmények

Ptk. 6:108. § [Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása]
(1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség to-
vábbi jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás határai között - al-
kalmazza.
(2) A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következ-
ményeinek alkalmazását kérné.
(3) A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat
azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.

Az érvénytelen szerződésnek nincs kötelemkeletkeztető hatálya, nem alkalmas a célzott joghatás kivál-
tására, ezért az érvénytelen szerződés nem köti a feleket. A kötelezett ebből kifolyólag nem köteles a vál-
lalt szolgáltatást teljesíteni, a jogosultnak pedig nincs joga azt követelni. Az érvénytelen szerződésnek
tehát nem lehet bírósági úton érvényt szerezni.
A semmisségi okot a bíróság hivatalból észleli, és hivatalból alkalmazza azt az anyagi jogi következ-
ményt is, hogy érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és azt kikényszeríteni nem lehet. Ennek
megfelelően a bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet, ha a semmisségi okra egyik fél sem hivatkozik,
vagy akár mindkét fél kéri a semmisség jogkövetkezményeinek figyelmen kívül hagyását. Megtámadha-
tó szerződés esetében viszont az érvénytelenségnek általános jogkövetkezményét is csak akkor alkalmaz-
hatja a bíróság, ha a jogszabályban feljogosított személy a szerződést eredményesen megtámadta.
Az érvénytelenség minden más jogkövetkezményének alkalmazására csak a fél arra irányuló határozott
kereseti kérelme alapján van lehetőség. A semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni. A Kúria által
kialakított joggyakorlat alapján ugyanis a semmisség jogkövetkezményeként a szerződő felek jogviszo-
nyának a bíróság általi rendezésére is csak az elévülés, illetve az elbirtoklás időbeli korlátai között kerül-
het sor. A semmis szerződés általános jogkövetkezményeinek alkalmazására azonban határidő nélkül van
lehetőség, vagyis semmis szerződésre jogot alapítani, illetve semmis szerződés alapján teljesítést követel-
ni sosem lehet.
A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását anélkül is kérheti a bíróságtól, hogy az érvényte-
lenség egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazását indítványozná. A kérelemhez kötöttség perjogi elve
nem érvényesül maradéktalanul az érvénytelenség megállapítása iránti perben, mert az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek levonása körében a fél kérelmének tartalma a bíróságot nem köti. A bíróság csak
annyiban van korlátozva, hogy nem választhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen valamennyi fél tilta-
kozik.
Ptk. 6:109. § [A kárveszély átszállása]
Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át.

A törvény rendelkezik az érvénytelen szerződés alapján nyújtott dologszolgáltatás tekintetében érvénye-

sülő, a kárveszély viselését meghatározó kérdésekről. Érvényes szerződésen alapuló, szerződésszerű telje-
sítés alapján a kárveszély a másik félre száll át. Érvénytelen szerződés alapján azonban a felek által egy-
másnak nyújtott szolgáltatások ellenére nem áll be a kívánt joghatás, azaz nem következik be a tulajdon-
változás sem. Emiatt a kárveszély sem száll át annak ellenére, hogy a dolgot a birtokos tartja őrizetében.
Ez a helyzet azonban jogi egyenlőtlenséghez, a másik fél méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülésé-
hez vezethet olyankor, amikor az in integrum restitutio tekintetében az érvénytelen szerződés alapján tu-
lajdonjogot nem szerző birtokos azért nem tudja visszaadni a szerződés tárgyát, mert az neki fel nem ró-
ható okból megsemmisült. A Ptk. ezért kimondja, hogy az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgál-
tatással a kárveszély a másik félre száll át. Ez azt jelenti, hogy a vevő az in integrum restitutio keretében
nem követelheti vissza a megfizetett vételárat, ha ő azt nem tudja visszaadni.

52
4.2. Conversio – a szerződés érvényessé nyilvánítása
Ptk. 6:110. § [Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal]
(1) Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánít-
hatja, ha
a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy
b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.
(2) Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az ér-
vényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna.

A bírói gyakorlatban kialakult egy olyan tendencia, hogy ha egy érvénytelen szerződés esetében az in
integrum restitutio és a conversio egyaránt alkalmazható volt, akkora bíróság elsősorban az utóbbit al-
kalmazta. Különösen indokolt lehet ugyanis a felek által kölcsönösen elfogadott szerződésből eredő hiba
kiküszöbölése az eredeti állapot helyreállítása helyett, amelyet a jogalkotó azzal is kifejezésre juttat, hogy
az érvénytelenség jogkövetkezményei közül a conversio sorrendben megelőzi az in integrum restitutiót.
Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára (ex tunc) érvényessé nyilvá-
níthatja:
 amennyiben az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszö-
bölhető (konvalidáció)
Az egyik félnél felmerülő érdeksérelem kiküszöbölése nem járhat azzal, hogy ezáltal a másik fél
kerüljön méltánytalanul hátrányos helyzetbe. A bíróság olyan tartalommal sem nyilváníthatja ér-
vényessé a felek érvénytelen szerződését, amellyel a felek azt meg sem kötötték volna, mivel a fe-
lek szerződési akarata az érvényessé nyilvánítás során sem pótolható. Nem alkalmazható ezért ez a
jogkövetkezmény akkor sem, ha az ellen mindkét fél tiltakozik.

 ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt

Az érvénytelenség okának későbbi megszűnése körébe tartozik, ha az a jogszabályi tilalom, amely
még a szerződés megkötésekor fennállt, utóbb elhárult, vagy ide tartozik az is, ha a szerződés ér-
vényességi kellékét jelentő hatósági jóváhagyás utóbb megszületik.
Ebben az esetben a felek úgy kötelesek teljesíteni, és a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szer-
ződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. Amikor a bíróság érvényessé nyilvánítja a szerződést, ala-
kító joggal avatkozik bele a felek viszonyába. Annak eldöntéséhez, hogy a bíróság melyik jogkövetkez-
ményt alkalmazza, figyelembe kell venni, hogy (PK 267.):
 a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették
 a teljesítést követően mi lett a szolgáltatások sorsa
 a szerződés folytán milyen változások következtek be a felek helyzetében
 a felek a perben milyen nyilatkozatot tettek
Ptk. 6:111. § [A szerződés érvényessé válása a felek akaratából]
(1) A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utó-
lag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik.
(2) Az érvénytelen szerződés érvényessé válása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényes-
sé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna.
(3) Ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve vá-
lik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni.

Maguk a felek is orvosolhatják a szerződésben rejlő hibát. Erre a Ptk. általános jelleggel, valamennyi
érvénytelenség ok esetén lehetőséget ad. A törvény a felek választására bízza, hogy a konvalidáció ex
tunc vagy ex nunc hatállyal következzen be:
 ex tunc esetén úgy kell tekinteni, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna
 ex nunc esetén a szerződést a jövőre nézve kell érvényesnek tekinteni, de a szerződéskötés és az
érvényessé nyilvánítás közötti időre vonatkozóan bármelyik fél bírósághoz fordulhat az érvényte-
lenség jogkövetkezményeinek rendezése érdekében

53
4.3. In integrum restitutio – az eredeti állapot helyreállítása
Ptk. 6:112. § [Eredeti állapot helyreállítása]
(1) Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is ter-
mészetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő el-
teltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet.
(2) Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.

Érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A törvény ér-
telmében az eredeti állapot helyreállítása kizárólag akkor alkalmazható, ha a kölcsönösen nyújtott szolgál-
tatások természetbeni visszatérítése mindkét fél részéről lehetséges. Ennek feltétele, hogy a szerződés
reverzibilis legyen, amelynek csak a dologszolgáltatásra irányuló szerződések felelnek meg.
Az irreverzibilis szerződés lehet eredetileg is irreverzibilis, és olyan, amely csak utólag vált azzá. Az
eredetileg irreverzibilis szerződések esetében a visszafordíthatatlanság annak fizikai és jogi természeté-
ből fakad. Ebbe a körbe tartoznak a használati kötelmek és a valamilyen tevékenység kifejtésére irányuló
megállapodások. Utólag válnak irreverzibilissé azok az eredetileg reverzibilis szerződések, amelyek
esetében az átruházott dolog már nincs meg. Az irreverzibilis szerződések érvénytelensége esetén az in
integrum restitutio nem alkalmazható. Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgál-
tatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.

4.4. Az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése

Ptk. 6:113. § [Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése]
(1) Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visz-
szaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Ezt a
jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges
jogi érdekét sérti.
(2) A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a
neki teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős. Ha a fél a szolgáltatás ellen-
értékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem
tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős.
(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet
részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan
előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

Ha kizárt az in integrum restitutio, akkor a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgálta-
tás ellenértékének pénzbeli megtérítését. A törvény az irreverzibilis szerződések mindkét esetében a jog-
alap nélküli gazdagodás elvére támaszkodva rendezi az érvénytelen szerződés alanyainak helyzetét, a
bekövetkezett vagyonmozgások visszarendezését. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenér-
tékének pénzbeli megtérítésére vonatkozó igény kötelmi természetű, és az általános elévülési határidőn
belül érvényesíthető.
A törvény a gazdagodástól történt elesés következményei tekintetében speciális szabályokat állít fel,
azokat nem a jogalap nélküli gazdagodás normái szerint rendezi, hanem speciális szabályokat állít fel:
 a fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megfizetésére
annak bizonyításával, hogy a neki teljesített szolgáltatást olyan okból nem tudja visszatéríteni,
amelyért a másik fél felelős
 ha a szerződő fél a szolgáltatás ellenértékét már megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is,
ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek
oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős
A bírói gyakorlatban adódtak olyan esetek, amikor az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lénye-
ges jogi érdekét sértette. Ilyen esetnek minősült, ha a felek dologszolgáltatásra irányuló érvénytelen szer-
ződést kölcsönösen teljesítették, és az érvénytelen szerződés megkötését követően beállt piaci változások
következtében a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti értékegyensúly olyan mértékben megbomlott,
hogy az in integrum restitutio az egyik fél számára elviselhetetlen hátránnyal járt volna. A Ptk. ezért lehe-
tővé teszi, hogy a bíróság az eredeti állapot helyreállításának elrendelése helyett a jogalap nélküli gazda-

54
godás elve alapján rendezze a felek közötti vagyoneltolódásokat abban az esetben is, ha lehetséges volna
ugyan az eredeti állapot helyreállítása, de az valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené.
Uzsorás szerződés esetén a törvény a sérelmet szenvedett felet preferálja, míg a sérelmet okozót szank-
cionálja. Amennyiben a bíróság a szerződés semmisségének megállapítása mellett elrendeli az eredeti
állapot helyreállítását, és megállapítja a sérelmet okozó félnek járó ellenszolgáltatás mértékét, akkor:
 vagy részletfizetést engedélyez a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítés megfizetésére
 vagy rendelkezhet úgy is, hogy teljes egészében elengedi a visszatérítést (akkor, ha a részletfizetés
engedélyezése is súlyos helyzetbe hozná a sérelmet szenvedő felet)
Amennyiben a sérelmet okozó uzsorás fél a semmis szerződés alapján már teljes egészében megkapta az
aránytalan ellenszolgáltatást, akkor a bíróság arra is kötelezheti őt, hogy térítse vissza a sérelmet szenve-
dő félnek az aránytalan előnynek megfelelő részt.

4.5. A részleges érvénytelenség

Ptk. 6:114. § [Részleges érvénytelenség]
(1) Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek
erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető,
hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem
teljesíthető.

A szerződés részleges érvénytelenségéről van szó, amikor az érvénytelenségi ok nem az egész szerző-
dést, hanem annak csak egy meghatározott részét érinti. Ez a rész nem minősülhet a szerződés olyan lé-
nyeges tartalmi kérdésének, amely nélkül a szerződés létre sem jött volna. Részleges érvénytelenség tehát
a szerződésnek csak olyan rendelkezését érintheti, amely nélkül az még létrejöttnek tekinthető.
Amennyiben az érvénytelenségi ok csak a szerződés egy meghatározott pontját, rendelkezését, illetve jól
meghatározható és elkülöníthető részét érinti, akkor ennek kétféle jogkövetkezménye lehet.
Egyrészt a szerződésnek csak az a része, rendelkezése vagy pontja lesz érvénytelen, amire az érvényte-
lenségi ok vonatkozik. Ez azonban csak akkor igaz, ha az érvénytelen rész nem minősül olyan fontos
vagy a felek által lényegesnek minősített szerződési tartalomnak, amely nélkül a felek a szerződést nem
kötötték volna meg. Másfelől azonban lehetséges, hogy az egész szerződés érvénytelen lesz, mert feltehe-
tő, hogy a felek az érvénytelen rész nélkül a szerződést nem kötötték meg.
Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelensége esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvényte-
len rész nélkül nem teljesíthető. Ebben a körben nincs jelentősége annak, hogy a felek megkötötték volna-
e az érvénytelen kikötés nélkül a szerződést vagy sem.

4.6. Járulékos kérdések

Az érvénytelen szerződéssel kapcsolatban az alábbi többlettényállások, illetve járulékos igények merül-

hetnek fel:
 a jogalap nélkül birtokolt és használt visszaszolgáltatandó dolog hasznai megtérítése iránti igény
 a visszatérítendő pénzszolgáltatás után fizetendő kamat iránti igény
 az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott károk, illetve visszaszolgáltatandó
dologban a másik félnek okozott károk megtérítése iránti igény
 az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személy kárigénye a szerződő
felekkel szemben

55
 Ptk. 6:115. § [Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén]
(1) A felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás
szabályai szerint kötelesek. Az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a
hasznokat vagy a kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni.
(2) Az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott károkat a szerződésen kívül okozott károkért való fele-
lősség általános szabályai szerint kell megtéríteni. Ha a szerződés érvénytelenségét okozó fél magatartását kimenti, a másik
félnek a szerződéskötésből eredő kárát köteles megtéríteni.
(3) Az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személy a szerződés megkötéséből eredő kárának
megtérítését követelheti attól a szerződő féltől, akinek a magatartása az érvénytelenséget okozta. A kártérítési kötelezettség
a szerződő feleket egyenlő arányban terheli, ha az érvénytelenséget együtt okozták.
(4) Az a szerződő fél, aki a jóhiszemű harmadik személlyel szemben felróhatóan járt el, teljes kártérítéssel tartozik, függet-
lenül attól, hogy kinek a magatartása okozta az érvénytelenséget.

4.6.1. A kamat és a használati díj elszámolása

Az érvénytelen szerződés alapján a másik fél által teljesített szolgáltatást birtokló és használó fél jogi
helyzetére a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Másrészt a kamat és haszná-
lati díj iránti igények esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogalap nélküli birtoklás rendelkezései
arra az esetre irányadóak, amikor csak az egyik fél birtokolja jogalap nélkül a másik szolgáltatást.
Az érvénytelenségi perben azonban az eredeti állapot helyreállítása során mindkét fél jogalap nélküli
birtokosnak minősül a másik fél szolgáltatása tekintetében. A szerződés érvénytelenségéről a bíróság
dönt, így az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek a jogvita eldöntéséig jóhi-
szemű jogalap nélküli birtokosoknak tekintendők.
Amennyiben azonban az érvénytelenség oka éppen az egyenértékűség hiányában áll vagy az érvénytelen
szerződés ingyenes, akkor a szolgáltatások kölcsönös használata nem kompenzálja egymást. A másik fél
szolgáltatását egyoldalúan használó fél tudja, hogy ő maga még nem teljesítette a saját szolgáltatását,
ezért az ő jogi helyzete a rosszhiszemű jogalap nélkülibirtokoséval analóg, és ezért ő a másik fél kérelmé-
re kamat, illetve használati díj megfizetésére köteles. A rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos az elfo-
gyasztott, illetve beszedni elmulasztott hasznok értékét is köteles megfizetni. A törvény erre az esetre a
jogalap nélküli gazdagodás szabályait írja elő.
4.6.2. Az érvénytelen szerződés megkötésével okozott kár megtérítése
A törvény külön rendelkezik a szerződő feleknek az érvénytelen szerződésből fakadó, egymással szem-
ben érvényesítendő kárigényéről, valamint az érvénytelen szerződés megkötésével jóhiszemű harmadik
személynek okozott kár megtérítéséről. Mivel a felek között szerződéses kapcsolat érvényesen nem jött
létre, ezért az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott kárigényt a deliktuális felelős-
ség szabályai szerint kell elbírálni. A szerződés érvénytelenségét okozó fél szerződő partnere teljes kárát
köteles megtéríteni. Amennyiben a károkozó fél magatartását kimenti, csak a negatív interesse megtéríté-
sére lesz köteles.
4.6.3. Jóhiszemű harmadik személy
A törvény rendelkezik harmadik személyeknek az érvénytelen szerződéshez kapcsolódó kártérítési igé-
nyéről. Az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személy a szerződés megköté-
séből eredő kárának (negatív interesse) megtérítését követelheti attól a szerződő féltől, akinek a magatar-
tása az érvénytelenséget okozta. A kártérítési kötelezettség a szerződő feleket egyenlő arányban terheli,
ha az érvénytelenséget együtt okozták. Ha viszont valamelyik szerződő fél a jóhiszemű harmadik sze-
méllyel szemben felróhatóan járt el, teljes kártérítéssel tartozik.

56
 A szerződés hatálytalansága

Ptk. 6:119. § [A hatálytalan szerződés joghatása]

(1) Ha a szerződés hatálya nem állt be, vagy a szerződés hatályát vesztette - ideértve azt az esetet is, ha a szerződéshez a
harmadik személy beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik, vagy azt megtagadták - a szerződés teljesítése nem
követelhető.
(2) A hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően al-
kalmazni.

A célzott joghatás elmaradhat érvénytelenség hiányában is, amikor az egyébként érvényes szerződés va-
lamilyen okból nem hatályosul. Egységes jogkövetkezményként írja elő ezen túl a törvény az érvényte-
lenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását.

1. Feltétel és időhatározás
Ptk. 6:116. § [Feltétel és időhatározás]
(1) Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel
bekövetkeztével áll be.
(2) Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a feltétel bekövetkezté-
vel a szerződés hatályát veszti.
(3) A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szerződés hatályának be-
álltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték.

A feltétel olyan bizonytalan jövőbeli esemény, amelyhez a szerződés, illetve szerződéses rendelkezés,
kikötés időbeli hatályának beállta vagy megszűnése fűződik. Az időhatározás az az eset, amikor a felek
egy, a jövőben biztosan bekövetkező konkrét időponthoz kötik a szerződés hatályának beállását vagy
megszűnését. Lényeges szempont azonban, hogy a kitűzött jövőbeni időpont biztosan bekövetkezzen. A
feltételek fajtái:
 felfüggesztő feltétel
Ha a felek a szerződés hatályának beálltát egy bizonytalan jövőbeli eseménytől teszik függővé,
akkor a megjelölt esemény bekövetkeztéig a szerződés nem lép hatályba. Amennyiben a felfüg-
gesztő feltétel bekövetkezése utóbb lehetetlenné válik, a szerződés soha nem lép hatályba.

 bontó feltétel
A felek a szerződés hatályának megszűntét teszik függővé egy jövőbeni bizonytalan esemény be-
következésétől. Ha a megjelölt bizonytalan esemény bekövetkezik, a szerződés hatályát veszti.
Amennyiben a bontó feltétel bekövetkezése válik lehetetlenné utólag, a szerződés nem veszti hatá-
lyát.
Ptk. 6:117. § [Függőben lévő feltétel]
(1) Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése
vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében
szerzett jogát nem érinti.
(2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő.

A felfüggesztő vagy bontó feltétel tűzése esetén, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, függő jogi
helyzet áll fenn, amely alatt a felek kötelesek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének betartásával
eljárni. Előfordulhat, hogy az egyik szerződő fél ennek ellenére a szerződés tárgyával rendelkezik,
amelynek eredményeképpen azon harmadik személy jogot szerez. A törvény védi a jóhiszeműen, ellenér-
ték fejében szerző harmadik fél jogait úgy, hogy kimondja, hogy a kikötött feltétel bekövetkezte vagy
meghiúsulása ilyen jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy jogszerzését nem befo-
lyásolhatja, azt nem érinti.
A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte
elő. Így a felfüggesztő feltétel bekövetkeztét felróhatóan meghiúsító fél nem hivatkozhat a szerződés ha-
tálytalanságára. Ilyenkor a szerződést a fel nem róhatóan eljáró fél javára megvalósultnak, a szerződést

57
pedig hatályosnak kell tekinteni. Hasonló jogkövetkezménnyel jár a bontó feltétel felróható meghiúsítása
is (ilyenkor a feltételt bekövetkezettnek, a szerződést pedig hatálytalannak kell tekinteni.

2. Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés

Amennyiben jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását írja elő, akkor an-
nak hiánya nem a szerződés létrejöttét, hanem annak hatályosságát érinti. Ha a szerződés hatályosságához
jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezés-
sel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőlegesen (ex tunc) válik hatá-
lyossá (ez különbség a felfüggesztő feltételhez képest).
Ptk. 6:118. § [Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés]
(1) Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szüksé-
gessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.
(2) A beleegyezésről vagy jóváhagyásról történő nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő letel-
téig a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni.
(3) A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg
vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik.

A beleegyezés és a jóváhagyás megadására nyitva álló határidő elteltéig, illetve az erre vonatkozó jog-
nyilatkozat megtételéig függő jogi helyzet áll elő, amely alatt a felek a nyilatkozataikhoz kötve vannak.
Ez alatt az idő alatt tehát egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a beleegyezés vagy jóváhagyás
megadása vagy megtagadása esetére csorbítaná vagy meghiúsítaná.

A szerződés nem lép hatályba, amennyiben:

 harmadik személy a beleegyezését vagy a hatóság jóváhagyását nem adja meg, illetve
 ha arról bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik

3. A fedezetelvonó szerződés – relatív hatálytalanság

Ptk. 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]
(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik
személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással
rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen
szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az
ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződésköté-
se esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
(3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett
végrehajtást tűrni köteles.
(4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhi-
szeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.
(5) A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő sze-
mélynél jelentkezik.

A fedezetelvonó szerződés az a szerződés, amellyel a harmadik személy igényének kielégítési alapján

részben vagy egészben elvonták. Az ilyen szerződés csak a harmadik személlyel irányában hatálytalan,
akkor ha:
 a szerződő fél rosszhiszemű volt, vagy
 rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott
A relatíve hatálytalan szerződés nem érvénytelen, tehát nem lehet jogkövetkezménye a szerződéskötést
megelőző állapot visszaállítása, vagyis az elvont fedezet visszaszolgáltatását a relatív hatálytalanság meg-
állapítása nem teszi lehetővé. A megszerzett vagyontárgy tulajdonjogával változatlanul a szerző fél ren-
delkezik, csak az abból való kielégítést, a vagyontárgyra vezetett végrehajtást köteles tűrni.

58
 Egy adott szerződés fedezetelvonó jellege és ezzel együtt relatív hatálytalansága tekintetében több felté-
tel együttes megléte szükséges (1/2011. PKv):
 a fedezetelvonó ügylet szereplői
A fedezetelvonó ügylet szereplői a kötelezet (adós) és a vele szerződő fél, a harmadik személy pe-
dig az a hitelező, akinek a kötelezettel szembeni igénye kielégítési alapján a szerződő felek egy-
mással kötött ügylete részben vagy egészben elvonja. Ez utóbbi személy jogosult azonban a fede-
zetelvonó szerződésnek nem alanya.

 a fedezetelvonó ügylet
A hitelező kielégítési alapjának elvonása jellemzően a kötelezett adós tulajdonában álló valamely
vagyontárgy tulajdonjogának, illetve őt kizárólagosan illető vagyoni értékű jogának átruházásával
valósul meg. Ide tartozhat azonban az adóst megillető követelés fedezetelvonó céllal történő en-
gedményezése vagy vagyontárgy fedezetelvonási céllal történő megterhelése is.

 a kötelezettel szemben fennálló követelés keletkezésének időpontja

A fedezetelvonó szerződést kötő kötelezettel szembeni követelés léte fontos előfeltétel. A követe-
lésnek a fedezetelvonásra irányuló szerződés megkötésekor már léteznie kell, az azonban nem
szükséges, hogy a követelés ekkor már lejárt és esedékes követelés, azaz keresettel érvényesíthető
igény is legyen. Elegendő, hogy az adóssal szembeni követelés a fedezetelvonás megállapítása
iránti per megindításakor kerül az igény állapotába. A kötelezettel szembeni igény bírósági úton
történő előzetes érvényesítése nem előfeltétele a kereset előterjesztésének.

 a kötelezettel szemben fennálló követelés keletkezésének időpontja

A kielégítési alap elvonásának tényét a bíróság a fedezetelvonós szerződés megkötésének időpont-
jára vonatkozóan vizsgálja.

 a kötelezett adós vagyona nem nyújt fedezetet

Az adós nem rendelkezhet olyan egyéb vagyonnal, amely a jogosult (hitelező) követelésére egész-
ben vagy részben fedezetet nyújt.

A bíróság két vagylagos feltételt is vizsgál:

 ingyenes szerzés
Vagylagos feltételként vizsgálja a bíróság azt is, hogy a szerződésből a szerző javára ingyenes
előny származzon. Ha az ingyenes előnyszerzés megállapítható, akkor a szerző fél jó- és rosszhi-
szeműségének vizsgálatára már nincs szükség.

 visszterhes szerzés esetén a szerző fél rosszhiszeműsége

Amennyiben a visszterhesen szerző fél a megszerzett vagyonnal, vagyontárggyal vagy vagyoni ér-
tékű joggal egyenértékű ellenszolgáltatást nyújtott a kötelezett adós javára, akkor a jogosult har-
madik személy követelésének fedezete elvileg a kötelezett vagyonában rendelkezésre áll. Ennek
ellenére a szerző fél rosszhiszeműsége mégis alapul szolgál a közöttük fennálló szerződés fedezet-
elvonás miatti relatív hatálytalanságának megállapításához. A rosszhiszeműséget és az ingyenes-
séget vélelmezni kell, ha:
o valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával köti
o olyan jogi személlyel köti, amellyel a többségi befolyással rendelkezik
o jogi személy a tárgyával vagy vezető tisztségviselőjével vagy annak hozzátartozójával köt
ilyen szerződést

59
 o azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymással
kötnek ilyen szerződést, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll
fenn
A szerző fél helytállási kötelezettsége nemcsak a megszerzett vagyontárgyra korlátozódik, hanem bizo-
nyos esetekben annak értéke erejéig saját vagyona terhére is fennáll. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha a
szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól
rosszhiszeműen elesett.

60
 A szerződés teljesítése

Ptk. 6:122. § [A kárveszély átszállása]

A teljesítéssel a kárveszély - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik félre száll át.

A kötelezett szerződésszerű teljesítése a szolgáltatási kötelezettséget szünteti meg. A teljesítéssel a kár-

veszély átszáll a másik félre. A tulajdonjog átszállásával egyidejűleg száll át az új tulajdonosra a
kárveszélyviselési kötelezettség. A kárveszély azonban nem kizárólag a tulajdonjog keletkezésével
együtt, hanem attól függetlenül is átszállhat.
Ptk. 6:123. § [A szolgáltatás minősége]
(1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így
a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomá-
sára hozta;
b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;
c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál
szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgálta-
tás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános
kijelentését;
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgálta-
tásra jellemző tulajdonságokkal; és
e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
(2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés c) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bi-
zonyítja, hogy
a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie;
b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy
c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a szolgáltatás előállítójának minősül a gyártó, a szolgáltatás importálója
és forgalmazója, valamint az a személy is, aki a dolgon nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését feltünteti.
(4) A szolgáltatásnak a rendeltetés szerinti célra való alkalmassága szempontjából a minőségi előírásokat is figyelembe kell
venni.
(5) Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták meg, a kötelezettnek a
forgalomban szokásos jó minőségben kell teljesítenie.

A szolgáltatás szerződésszerűségét a szolgáltatás minőségével kapcsolatos elvárásossal írja körül a Ptk.

Ezek a követelmények a célra való alkalmasság és a fizikai tulajdonságok, elvárt teljesítmény, minőség
kategóriáit fogják át. Ez alapján a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra az általános célra, amelyre
más hasonló szolgáltatásokat rendszerint használnak, de alkalmasnak kell lennie arra a konkrét célra is,
amelyre a jogosult a szolgáltatást szánja.
Ptk. 6:124. § [Dokumentáció átadása]
A kötelezett köteles a jogosultnak átadni a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírásokat és egyéb dokumentumokat.

A kötelezett köteles a jogosultnak átadni a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírásokat és egyéb doku-
mentumokat. Idetartozik a szerződésszerű és rendeltetésszerű használathoz szükséges leírás, felhasználó
kézikönyv, igényérvényesítéshez szükséges dokumentumok egyaránt.
Ptk. 6:125. § [Többletszolgáltatás]
Ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogosult visz-
szautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt ellenszolgáltatást köte-
les teljesíteni a szerződésben kikötött ellenérték teljesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelő időben és módon.

Akárcsak a részteljesítésnek, a többletszolgáltatásnak az elfogadására sem köteles a jogosult. Ha a köte-

lezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a jogo-
sult visszautasíthatja. Ha a jogosult a többletszolgáltatást elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt
ellenszolgáltatást köteles teljesíteni a szerződésben kikötött ellenérték teljesítésére vonatkozó szabályok-
nak megfelelő időben és módon.
Ptk. 6:126. § [Akadályközlési kötelezettség]
(1) A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan aka-
dályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.
(2) Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség sza-
bályai szerint felelős.

61
 A tájékoztatási, együttműködési kötelezettség a teljesítés szempontjából is kiemelkedő fontosságú. A fe-
leket akadályközlési kötelezettség terheli, ha a szerződésben vállalt bármely kötelezettség teljesítése elő-
reláthatóan akadályba ütközik. Az akadályközlési kötelezettség elmulasztása a szerződés későbbi teljesí-
tésétől függetlenül önálló kártérítési felelősséget alapozhat meg.
Ptk. 6:127. § [A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége]
(1) A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e.
(2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre
jótállás vonatkozik.
(3) A szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik.

A jogosult köteles az átvett szolgáltatás megvizsgálására. Késedelem nélkül köteles meggyőződni arról,
hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. Ennek költségei főszabály szerint a jogosultat
terhelik, míg a teljesítés költségei a kötelezettet. A mennyiségi és minőségi vizsgálat módjában a felek
megállapodhatnak, ezzel harmadik személyt is megbízhatnak, vagy speciális módszert köthetnek ki.
Ha a jogosult a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást nem veszi át, vagy az átadás-átvételi eljárásban
nem működik együtt, akkor megállapítható a késedelem. A nem szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást
a jogosult főszabályként visszautasítani jogosult, kivéve, ha egyébként a szolgáltatás kötelemszerű.
Ptk. 6:128. § [Egyidejű teljesítés]
A teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, ha saját szol-
gáltatása egyidejű teljesítését felajánlja.

A visszterhes szerződéses kötelmekben az egyidejű teljesítés elve érvényesül. Ebből következően a saját
szolgáltatás szerződésszerű teljesítése teszi követelhetővé az ellenszolgáltatás teljesítését. A teljesítési
határidő beálltával ugyanis bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatás teljesítését,
ha saját szolgáltatása egyidejű teljesítését felajánlja. A szerződésszerű teljesítés joghatása ebben az eset-
ben az ellenszolgáltatás követelhetőségének megnyílása, esedékessé válása lesz.
Ptk. 6:129. § [Közreműködő igénybevétele]
(1) A felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe.
(2) Ha a kötelezett a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles
eljárni, más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szük-
séges.

Főszabályként mind a jogosultat, mind a kötelezettet megilleti az a szabadság, hogy a szerződés lebo-
nyolításában más személy közreműködését vegye igénybe, akár közvetlen, akár közvetett módon. A köz-
reműködő igénybevételére bármely, a szerződés lebonyolításával kapcsolatos jogügylet vagy reálaktus
kapcsán is sor kerülhet. A legtágabb értelemben kezeli a közreműködő fogalmát, hiszen minden olyan
személy közreműködő, akit a szerződő fél kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához igénybe
vesz, így aki közvetlenül hozzájárul a szolgáltatás teljesítéséhez, vagy aki a felajánlott szolgáltatást a jo-
gosult helyett átveszi.
A szerződő fél úgy felel a közreműködő magatartásáért, mintha saját maga járt volna el. A közreműködő
igénybevétele nem minősülhet jogszerűnek, ha azt a felek megállapodása, a jogszabály rendelkezése vagy
a szolgáltatás jellege kizárja. Kivételt képez, ha a jogosult károsodásától megóvása érdekében szükséges.
A szolgáltatás természete általában kizárja akkor a közreműködő igénybevételét, ha különös képességet
vagy szakértelmet kíván meg, vagy a felek közötti bizalmi viszonnyal ellentétes más személy közremű-
ködése.
Ptk. 6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje]
(1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési
felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésé-
re kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását
a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben
az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát.
(2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha
a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az
átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

62
 (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsérté-
sével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogo-
sult megtámadhatja. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalko-
zással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1)-(2) bekezdésben meghatározott határidőket
csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a
szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja
meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalko-
zással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis.
(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszemű-
ség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerző-
dési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határ-
időt határoz meg. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással
kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisz-
tesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely
a hatvan napot nem haladja meg - mint tisztességtelen kikötést -, a jogosult megtámadhatja.

A szerződések teljesítésének speciális szabályozása körébe tartoznak a szerződésből eredő pénztartozá-

sok teljesítésére vonatkozó különös rendelkezések. A szerződésben a felek meghatározzák a pénztartozás
teljesítésének időpontját. Eltérő kikötés hiányában azonban a Ptk. a fizetés időpontjára diszpozitív rendel-
kezést is ad, hiszen a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől
számított harminc napon belül kell teljesíteni.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a fizetési felszólítás vagy a számla kiállításához kapcsolódó ese-
dékességi időpont méltánytalan, vagy egyébként észszerűtlen lenne. Ezekben az esetekben a fizetés ese-
dékességét a Ptk. az ellenszolgáltatás, azaz a jogosult teljesítésének időpontjához, megtörténtéhez viszo-
nyítottan határozza meg, és harminc napos teljesítési határidőt ad meg:
 a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte
 nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének
időpontja
 a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezett-
ségét
A számla kiállításának hiánya nem eredményez közbenső szerződésszegést. A kötelezett a számla bevá-
rása nélkül is köteles a pénztartozás megfizetésére.
Vállalkozások egymás közötti szerződéseiben a számla kézhezvételének napja (mint a fizetési határidőt
megindító nap) is érvényes megállapodás tárgyát képezheti. A felek a pénztartozás esedékességét megha-
tározó eltérő kikötést is alkalmazhatnak, továbbá eltérő fizetési határidőt is meghatározhatnak. Ha azon-
ban ez az eltérő kikötés a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző módon egyoldalúan és indo-
kolatlanul a jogosult hátrányára szolgál, azt, mint tisztességtelen szerződési kikötést, megtámadhatja. Ha
hatvan napot meghaladó fizetési határidőben állapodtak meg, azt az ellenkező bizonyításáig tisztességte-
len kikötésnek kell tekinteni.
Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás
közötti szerződésben kógens rendelkezések szabnak határt a felek szabad megállapodásának:
 ha a szerződő hatóság a pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kéz-
hezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, akkor a számla kézhezvételének
napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát
 a Ptk-ban meghatározott fizetési határidőktől a felek csak akkor térhetnek el, ha halasztott fizetés-
ben állapodnak meg, amit a szerződés jellege tényszerűen indokol
 a fizetési határidő nem haladhatja meg a hatvan napot, a hatvan napot meghaladó részben semmis
a kikötés
 a hatvan napot meg nem haladó, de harminc napot meghaladó kikötés pedig, ha a jóhiszeműség és
tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára
szól, mint tisztességtelen szerződési kikötés, megtámadható (a jogosult vállalkozás által)

63
 Ptk. 6:131. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén]
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés,
amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró.

A Ptk. az általános szabályok között rendelkezik arról, hogy a pénztatozás idő előtti teljesítése mindig
kötelemszerű, azt a jogosult köteles elfogadni. A felek ettől azonban eltérhetnek. Az eltérő megállapodást
a törvény csak akkor sújtja érvénytelenséggel, ha a fogyasztó és vállalkozó közötti szerződésben, a fo-
gyasztó idő előtti teljesítését korlátozza. Így semmisnek az a kikötés minősül, amely a fogyasztó idő előtti
teljesítését kizárja, vagy úgy korlátozza, hogy az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken
felül rá többletterhet ró.
Ptk. 6:132. § [A kikötött kamat mérséklése]
A túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Az ügyleti vagy késedelmi kamat szerződéses mértékét a felek szabadon határozhatják meg. A túlzott
mértékű ügyleti kamatkikötés a szerződés feltűnő értékaránytalanságát vagy uzsorás jellegét eredményez-
heti. Az érvénytelenség miatti megtámadás helyett a túlzott mértékű kikötött kamattal szemben a kötele-
zett a kamat bírói mérséklésére is igényt tarthat, amelyre a bíróság szerződésmódosító jogkörében kerül
sor.
Ptk. 6:133. § [Költség]
Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket.

A szerződés teljesítésével kapcsolatos költségeket eltérő megállapodás hiányában a kötelezett viseli, és

eltérő kikötés hiányában ez beleértett a kapott ellenszolgáltatásba, tehát az ellenszolgáltatáson felül ezen
költségek megtérítését nem követelheti. A szolgáltatás átvételével, a minőségének és mennyiségének
megvizsgálásával kapcsolatos költségek a jogosultat terhelik.
Ptk. 6:134. § [Teljesítés vagylagos szolgáltatás esetén]
(1) Ha a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel teljesíthető, a választás joga a kötelezettet illeti.
(2) Ha a jogosultat illeti meg a választás joga, és a választással késedelembe esik, a választás joga a kötelezettre száll át.

6:135. § [Teljesítés osztható szolgáltatás esetén]

Osztható szolgáltatás esetén a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni.

A vagylagosan meghatározott szolgáltatás teljesítésére köteles a kötelezett. A választás joga kikötés hiá-
nyában a kötelezettet illeti, illetve a jogosult választási jog gyakorlásával való késlekedése esetén is át-
száll rá ez a jogosultság (alakító jog). A szolgáltatás vagylagossága különösen a szerződésszegés, a lehe-
tetlenülés kapcsán jelentős.
Ptk. 6:136. § [Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése]
(1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követel-
heti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha
a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy
b) ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.
(2) A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti ar-
ról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek. Ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a
szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti.
(3) A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.

A felek szerződésükben a szolgáltatás harmadik személy részére történő teljesítésében is megállapod-

hatnak. A harmadik személy (kedvezményezett) és a javára szerződő fél (kedvezményező) között egy
juttatási jogviszony keletkezik, amely tipikusan ingyenes juttatási szándékot hordoz. A szerződő felek
közötti jogviszony, mint a szolgáltatási kötelezettséget megalapozó fedezeti viszony keletkezik, míg a
szerződés kötelezettje és a harmadik személy közötti viszony szolgáltatási viszony.

64
 Harmadik személy javára szól a szerződés, ha ez a személy a szolgáltatás teljesítését a kötelezettől köz-
vetlenül követelheti, a szerződés kedvezményezettjeként. A közvetlen követelési jog a harmadik személyt
akkor illeti meg, ha:
 ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték, vagy
 ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik
Ezeknek a feltételeknek a hiányában csak harmadik személy érdekében kötött szerződésről van szó. A
harmadik személy követelési jogát attól az időponttól kezdve érvényesítheti, hogy a szerződésről őt bár-
melyik szerződő fél értesítette. Általában, ha a követelés jog a harmadik személyt illeti meg, azzal a jogo-
sult nem élhet, kivéve abban az esetben, ha a harmadik lemondott a szolgáltatás követelésének lehetősé-
géről. Egyidőben tehát kizárt, hogy a szerződő fél és a harmadik személy is követelhesse a szolgáltatás
teljesítését, így jogosulti együttesség vagy egyetemlegesség kizárt.

65
 A szerződésszegés

Ptk. 6:137. § [Szerződésszegés]

A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

A Ptk. a szerződésszegés fogalmát a kötelem és a szerződés tartalma felől közelítve, az abból fakadó kö-
telezettségek megszegése formájában határozza meg. A szerződésszegő, jogellenes magatartás vétkessége
általában közömbös, azonban ha a szerződésszegés szándékos, a Ptk. rendelkezései alapján szigorúbb,
súlyosabb következményekkel is járhat.
Ptk. 6:138. § [A teljesítés követeléséhez való jog]
Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

A szerződésszegés nem mentesít a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól, hiszen a jogosultnak a

teljesítéshez fűződő érdeke továbbra is fennállhat, akár mindenfajta módosulás nélkül. Szerződésszegés
esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
Ptk. 6:139. § [Visszatartási jog]
(1) Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig
vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja.
(2) A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jo-
gosult azt felmondani, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a
teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott.
(3) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a megbízás nélküli
ügyvitel szabályai irányadók.

A visszatartási jog ideiglenesen teremt a kötelezett számára mentesülést saját szolgáltatásának teljesítése
alól, és csak korlátozott terjedelemben, hiszen a visszatartási jog csak arányos mértékben illeti meg a
szerződő felet, pusztán a másik fél szerződésszegése esetében, és legfeljebb a szerződésszegés fennállása
alatt vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig gyakorolható. Ha a szerződésszegést a másik fél nem szünteti
meg, biztosítékot sem nyújt, akkor a jogosult által erre megszabott megfelelő határidő elteltét követően
elállási vagy felmondási jog nyílik. A jogosult tehát a másik szerződésszegésére, mint feltételre alapított
elállási (felmondási joga) gyakorlásával a szerződést egyoldalúan megszüntetheti. A visszatartott szolgál-
tatással kapcsolatos költségeket és a kárveszélyviselés terhét a Ptk. a szerződésszegő félre hárítja át azzal,
hogy a megbízás nélküli ügyvitel szabályait rendeli alkalmazni a visszatartó fél jogaira és kötelezettségei-
re.
Ptk. 6:140. § [Elállás, felmondás]
(1) Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerző-
déstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e tör-
vény eltérően nem rendelkezik.
(2) A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból
megilleti. A jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át.
(3) A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a
jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett fele-
lős. Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített
szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a kötele-
zett felelős.

Ha a szerződés következtében, azzal okozati kapcsolatban bekövetkezett a jogosulti érdekmúlás, a Ptk.

lehetőséget teremt, hogy a szerződő fél a saját szolgáltatási kötelezettsége alól is szabadulhasson a szer-
ződés megszüntetése által.
Az egyoldalú megszüntetés elállás formájában akkor jelentkezhet, ha a szerződéskötéskori állapot hely-
reállítható, tehát lehetséges az in integrum restitutio. Míg felmondási jogban ölt testet, ha a szerződéskö-
tést megelőző állapot már nem állítható helyre. Ekkor a jövőre nézve szűnik meg a szerződés, és a fel-
mondási nyilatkozat hatályosulásával nyílik meg a feleknek az elszámolási igénye.
A Ptk. az in integrum restitutio lehetőségét kizárólag a természetbeni helyreállíthatóságra tartja fenn,
amely így kizárt az eredetileg fennálló vagy utólagosan bekövetkező irreverzibilitás esetében. Ha a szol-
gáltatás a jogosult általi visszatérítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a szerződésszegő kötelezett

66
felelős, a jogosultnak nem kell az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás pénzbeli ellenértékét megfi-
zetni, továbbá követelheti ugyanezen okból a kötelezettnél lévő, teljesített ellenszolgáltatás visszatérítését
is.
A szerződésszegés következtében a szerződés megszüntetéséhez való jog gyakorlása feltételes, bizonyí-
tani kell a másik fél szerződésszegését és a bekövetkezett érdekmúlást. Ebből a célból köteles megjelölni
a jogosult annak okát, az ok megjelölése hiányában jognyilatkozata érvénytelen.
Ptk. 6:141. § [Fedezeti szerződés]
A jogosult - elállása vagy felmondása esetén - a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet,
és - a kártérítés szabályai szerint - követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek
közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a jogosult tejesítéshez fűződő érdeke a kötelezett teljesítése által kielé-
gítést nem fog nyerni, és ezért a szerződést egyoldalú nyilatkozatával megszüntette, továbbra is fennálló
szükséglete érdekében a jogosult az eredetit pótló, fedezeti szerződést köthet. Mivel a fedezeti szerződés-
ből fakadó kötelezettségei jelentősen nagyobb terhet róhatnak a jogosultra, a többletköltséget és a károk
megtérítését az eredeti kötelezettől követelheti, ha a kártérítés feltételei fennállnak.
Ptk. 6:149. § [Részleges szerződésszegés]
Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre kö-
vetkeznek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.

A Ptk. a részleges szerződésszegés fogalmát az osztható szolgáltatás egy bizonyos részére, egy adott
részszolgáltatásra beálló szerződésszegésre alkalmazza. Ha a szerződésszegés csak adott részszolgáltatás
tekintetében áll be, akkor főszabályként a szerződésszegés következményei is csak részlegesen állnak be.
Kivételt jelent, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.
Ptk. 6:150. § [Közbenső szerződésszegés]
(1) A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szük-
ségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse.
(2) Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegé-
sét, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza.

Közbenső szerződésszegés általában mulasztással fordul elő, a fél elmulasztja azokat az intézkedéseket
vagy nyilatkozatokat, amelyek a másik fél szerződésből eredő kötelezettségének a teljesítéséhez szüksé-
gesek. Az ilyen jogi helyzet kizárja azt, hogy a másik fél szerződésszegőnek minősüljön azoknak a köte-
lezettségeknek a tekintetében, amelyek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megaka-
dályozza.
Ptk. 6:151. § [Előzetes szerződésszegés]
(1) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja
teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogo-
kat.
(2) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy
kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

Előzetes szerződésszegésről akkor van szó, ha már a teljesítési határidő lejártát megelőzően nyilvánva-
lóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni (késedelem) vagy
teljesítése hibás lesz (hibás teljesítés). Késedelem esetén az előzetes szerződésszegésre alapított igényér-
vényesítés, a késedelemből eredő jogok gyakorlása többletfeltételeként a Ptk. előírja, hogy a jogosultnak
a teljesítés már ne álljon érdekében. Hibás teljesítés esetén, ha a hiba kijavítására vagy a szolgáltatás
kicserélésére fennáll a lehetőség, a jogosult erre megfelelő határidőt tűzhet. A határidő eredménytelen
leteltét követően gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
Ptk. 6:152. § [A szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása és kizárása]
A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelős-
séget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

A szerződési szabadság alapján a felek a szerződési kockázatok felmérésekor a kockázatokat csökkentő

céllal a szerződésszegésért való felelősséget kizárhatják vagy korlátozhatják. A felelősség korlátozása

67
állhat egyes magatartások, cselekményekért való felelősség kizárásában vagy a kártérítési mérték maxi-
malizálásában. A Ptk. rendelkezései azonban a felelősségkorlátozó szerződési klauzuláknak abszolút kor-
látot állítanak.

Semmis a kizáró vagy korlátozó rendelkezés:

 szándékosan okozott szerződésszegés

 emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés

A szerződésszegés nevesített esetei:

 kötelezetti késedelem
 jogosult átvételi késedelme
 hibás teljesítés
 a teljesítés lehetetlenné válása (lehetetlenülés)
 a teljesítés megtagadása
 a nyilatkozat megtételének elmulasztása

1. A késedelem

1.1. A kötelezetti késedelem

Ptk. 6:153. § [A kötelezett késedelme]
A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti.

A késedelem mint szerződésszegés abban áll, hogy valamely okból a teljesítés ideje eredménytelenül te-
lik el. A kötelezett késedelembe esik, ha a lejáratkor nem teljesít. A késedelem meghatározására irány-
adóak a kötelem teljesítésére vonatkozó szabályok. Ha a teljesítés időpontja a jogosult jognyilatkozatától
függ, vagy valamilyen más jogi tény bekövetkezéséhez mint feltételhez kötött, akkor ennek bekövetkezé-
séig függő jogi helyzet áll fenn. Késedelembe csak akkor esik, ha a jogosult jognyilatkozata ellenére nem
teljesít.
Kizárja a kötelezett késedelembe esését a jogosult közbenső szerződésszegése, továbbá átvételi kése-
delme. A késedelembe esés időpontja a határidő számítására vonatkozó szabályok figyelembevételével a
teljesítési határidő leteltét követő nap.
Ptk. 6:154. § [A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei]
(1) Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés
teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől.
(2) A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha
a) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesí-
tési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni; vagy
b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.
(3) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó
kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti.

Nem kell bizonyítani, hanem vélelmezett az érdekmúlás:

 szigorú, fix határidő esetében
 póthatáridő eredménytelen eltelte esetén
A késedelemnek is szubjektív következménye a kártérítés. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosult-
nak a késedelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a kése-
delmét kimenti. A késedelem kimentésére a kontraktuális felelősség szabályai az irányadók. A kötelezett
késedelme által okozott kár elsősorban az elmaradt szolgáltatás értéke, továbbá a kár állhat abban is, hogy
a jogosult a késedelmes teljesítés és a szerződéses láncolat folytán maga is késedelembe esik harmadik
személy irányába, és emiatt többletkiadása jelentkezik.

68
 Ptk. 6:155. § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság
szerződése esetén]
(1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak
nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első
napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibo-
csátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A
kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott nap-
tári félév teljes idejére.
(2)
(3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a kése-
delmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő
naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hát-
rányára megállapító szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak
szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás
teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel
semmis.
(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő
hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben
meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett ké-
sedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

Ha a kötelezett pénztartozás megfizetésével esik késedelembe, akkor törvényi kamatként késedelmi ka-
mat jár, a késedelemmel érintett első naptól a megfizetés napjáig. A késedelmi kamat objektív, kimentést
nem tűrő következmény. Szerződéses pénztartozások késedelmes megfizetéséhez a Ptk. a kötelmi szabá-
lyoktól eltérő törvényes késedelmi kamatmértéket határoz meg, feltéve, hogy a szerződő felek kölcsönö-
sen vállalkozások vagy szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással köt szerző-
dést, amely alapján a szerződő hatóság a pénztartozás fizetésére kötelezett fél.
A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alap-
kamat nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév
első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A kötelezett késedelembe esése és a késedelmi kamat esedékessé válása időben elválhat egymástól, ha a
felek úgy rendelkeznek. Vállalkozások egymás közötti szerződéseiben az eltérő esedékességi időpont,
feltéve, ha mint szerződéses kikötés tisztességtelen, akkor megtámadható. Szerződő hatóságnak szerződő
hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén ez a kikötés viszont semmis.
Szerződő hatósággal kötött szerződésben a vállalkozások védelme érdekében nemcsak a késedelmi ka-
matot kizáró, de azt korlátozó kikötések is semmisek. A kikötött magasabb kamatmérték önmagában nem
eredményez érvénytelenséget sem a vállalkozások egymás között, sem a szerződő hatósággal kötött szer-
ződéseiben, míg az alacsonyabb mérték igen. Az alacsonyabb mértékű késedelmi kamatkikötés semmis-
ségét a Ptk. csak akkor oldja fel, ha a kötelezett késedelme esetén kötbér fizetésére köteles (a kötbérre a
késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni).

1.2. A jogosulti átvételi késedelem

Ptk. 6:156. § [Átvételi késedelem]

(1) A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el.
(2) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
(3) Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárve-
szély pedig a jogosultra száll át.
(4) Ha a felek a szolgáltatást fajta és mennyiség szerint határozták meg, a (3) bekezdés rendelkezéseit akkor kell alkalmaz-
ni, ha a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették.

Az átvételi késedelem általában nem sérti a kötelezett érdekét. Akkor esik késedelembe a jogosult, ha a
felajánlott teljesítést nem fogadja el. Az átvételi késedelem jogkövetkezményeinek célja az, hogy a köte-
lezett helyzete az ő hibáján kívüli okból ne súlyosbodjon. A kötelezett azonban ennek a bizonytalan hely-
zetnek a rendezése érdekében bírói letétbe helyezéssel teljesítheti a szolgáltatást, ha annak feltételei fenn-
állnak. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
A szolgáltatás tárgyával kapcsolatosan azonban a kötelezettnek további tárolási, kezelési költségei is
felmerülhetnek, amelyek megtérítését a megbízás nélküli ügyvitel szabályai alapján követelheti. A jogo-

69
sult átvételi késedelme a teljesítés elfogadása hiányában is átszállítja a jogosultra a kárveszélyviselési
kötelezettséget. Úgy kell tehát tekinteni az átvételi késedelemmel beálló helyzetet, mintha a teljesítés
megtörtént volna.

2. A hibás teljesítés
Ptk. 6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabály-
ban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés
időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótál-
lásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

A hibás teljesítés lényege, hogy a szolgáltatás jogi és fizikai szempontból nem szerződésszerű. Ezért, ha
a jogosult a szerződéskötéskor a hibát ismerte vagy ismernie kellett volna, a kötelezett teljesítése nem
minősülhet hibásnak.
A hibás teljesítésre vonatkozó Ptk-beli rendelkezések általában véve diszpozitívak, de fogyasztó és vál-
lalkozás közötti szerződéses viszonyban klaudikálóan kógensek. A felek szerződési szabadsága nemcsak
a felelősség kizárására vagy korlátozására, hanem a hibás teljesítés egyes jogkövetkezményeinek megha-
tározására, azok sorrendiségére is kiterjedhet.
Ptk. 6:158. § [Hibás teljesítési vélelem]
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat
hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természe-
tével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A hibás teljesítésnek a szerződés teljesítésekor kell fennállnia, amelyet főszabályként a jogosultnak kell
bizonyítania. Ez alól mentesül a jogosult egyrészt az általános hibás teljesítési vélelem fogyasztókat védő
szabálya, miszerint az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül
a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha ez a vélelem a dolog
természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Szintén megfordul a bizonyítási teher, ha a
kötelezett a szerződés teljesítéséért jótállást vállal, vagy jogszabály alapján jótállásra köteles. A hibás tel-
jesítésre különös szabályok vonatkoznak:
 eredménykötelmek esetén
 használati kötelmek esetén
Ptk. 6:177. § [Hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél]
(1) Ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás tel-
jesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy
a) a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és
b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése - a jogosult szerződésszerű teljesítéshez fű-
ződő érdekei figyelembevételével - a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő
módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik.
(2) A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott
a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára;
b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy
c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére
vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette.

Ha a szerződés egyben dolog előállítására és tulajdonának átruházásra is irányul, a kellékszavatosság ál-

talános szabályai érvényesülnek. Ha azonban az előállított dologgal szemben a kifejtendő tevékenység
válik a meghatározó szolgáltatássá a szerződésben, akkora különös szabályok kerülnek előtérbe.
A kicserélés alatt tehát nem a szerződésnek az új egyeddel való teljesítését, hanem a munkával elérhető
eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni, ezáltal a kicserélés és a kijavítás
egymással többnyire azonos kötelezettségként jelentkezik.
Mivel nem az előállított dolog, hanem a dolog vagy eredmény megvalósulása érdekében kifejtett tevé-
kenység és annak mikéntje a releváns, ezért a Ptk. kifejezetten rögzíti, hogy a szerződésben kitűzött cél,

70
eredmény az eredetitől eltérő módon, megoldással is megvalósulhat. Ennek a többletköltsége a kötelezet-
tet terheli.
Ptk. 6:178. § [Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél]
(1) Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására
vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatosság szabályainak megfelelő al-
kalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra
vagy hasznosításra alkalmas.
(2) Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására
vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a jogszavatosság szabályainak megfelelő alkalma-
zásával köteles helytállni azért, hogy a dolognak vagy az oltalom tárgyának szerződésszerű használatát, felhasználását vagy
hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza és nem korlátozza.

A kellékhiányos teljesítés nyer különös jelentőséget olyan szerződésekben, ahol a szolgáltatás az egyedi
dolog szerződésszerű és rendeltetésszerű használatának a biztosítása. Ezen felül ez a kötelezettség nem-
csak a teljesítés időpontjához kötődik, hanem a szerződés teljes tartalma alatt fennáll.
Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára,
felhasználására vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatos-
ság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a
szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas.

2.1. A kellékszavatosság

A szavatosság (az egyedileg meghatározott) szolgáltatásnak a jogi és fizikai kellékeiét való tárgyi (ob-
jektív) felelősség. A kellékszavatosság a dolog fizikai hibáiért való felelősség. A kellékszavatossági igé-
nyek objektív, kimentést nem tűrő jogkövetkezményei a hibás teljesítésnek.
Ptk. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kel-
lékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a
kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne,
figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog
teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kija-
víttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4)
bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke
megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfele-
lő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

A jogosult kétlépcsős rendszerben jogosult kellékszavatossági igénnyel fellépni. Az első lépcsőbe sorolt
igények:
 a kijavítás
 a kicserélés
A második lépcsőbe tartoznak:
 a kijavítási költségigény
 az árleszállítás (actio quanti minoris) és
 az elállási jog (actio redhibitoria)
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tilos a fogyasztó hátrányára megváltoztatni az egyes igé-
nyek sorrendjét vagy érvényesítésük feltételrendszerét.

71
 A kellékszavatossági igények között a Ptk. által megadott mozgástérben mind a kötelezett, mind a jogo-
sult választhat (facultas alternativa). Kicserélésre akkor kerülhet sor, ha a hibás egyedből még egy
ugyanolyan a kötelezett rendelkezésére állhat. A kijavítás lényege, hogy a kötelezett a dolgot olyan álla-
potba hozza, hogy az megfeleljen a törvényes és szerződéses kellékeknek. Ha ez nem lehetséges, akkor
nem kizárt, hogy a kijavítási igény mellett a jogosult részben árleszállítási igényt is érvényesítsen. Kicse-
rélésre vagy kijavításra csak akkor kerülhet sor, ha:
 lehetséges és
 ha nem jár a kötelezett számára az adott igény teljesítése aránytalan többletköltséggel, más kellék-
szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva
Az arányossági szempont értékelésénél figyelemmel kell lennie:
 a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékére
 a szerződésszegés súlyára
 a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelemre
A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. Ah-
hoz, hogy a második lépcsőbe tartozó igény érvényesítése lehetségessé váljon, bizonyos feltételeknek kell
fennállnia:
 a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy ennek a kötelezettségének nem tud
eleget tenni
 ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt
Az árleszállítási igény az ellenszolgáltatás arányos leszállítását jelenti, amely a szerződésben meghatá-
rozott ellenérték leszállítását, nem pedig az aktuális forgalmi értékhez igazított részbeni értékleengedést
jelent. Ha a jogosultnak már nem áll érdekében a hiba természetbeni orvoslása és az értékcsökkent hibás
dologra sem tart igényt, kellékszavatossági igényként elállási joggal élhet. Ebben az esetben azonban őt is
terheli az in integrum restitutio. Szükséges azonban az érdekmúlás, amit megerősít a Ptk. azzal, hogy je-
lentéktelen hiba esetén az érdekmúlás lehetőségét eleve elutasítja (megdönthetetlen vélelem áll fenn a
teljesítési érdek fennálltára jelentéktelen hiba esetén).
Ptk. 6:160. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra]
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek
megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

6:161. § [Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól]

A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen
mindegyik fél tiltakozik.

A jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át (ius variandi), de köteles főszabály szerint
az ezzel okozott többletköltséget a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott
okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
Ptk. 6:162. § [A hiba közlése]
(1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késede-
lem nélkül közöltnek kell tekinteni.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

A jogosult köteles a teljesítéskor, illetve azt követően késedelem nélkül a szolgáltatást megvizsgálni. Ha
a hiba ekkor nyilvánvalóvá válik, köteles azt a kötelezettel késedelem nélkül közölni, ellenkező esetben a
késedelemmel okozott kár (tipikusan többletköltségek) megtérítésére köteles lesz. Fogyasztói szerződés
esetében a hiba felfedezését követő két hónapon belüli közlés még megfelelő időn belül közöltnek minő-
sül.

72
 Ptk. 6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számí-
tott két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési
időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
(3) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év
alatt évül el.
(4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem
tudja használni.
(5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a
szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

A kellékszavatossági igények érvényesítése elévülési határidő alá tartozik. Az elévülés a hibás teljesítés
időpontjában veszi kezdetét. Főszabályként az elévülési idő egy év. B2C esetén két év, amely csak hasz-
nált dolgok esetében rövidíthető le legfeljebb egy évre. ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingat-
lan, akkor az elévülési határidő is hosszabb (öt év).
Ha a hiba vagy annak oka a teljesítéskor a dologban már benne volt, akkor rejtett fizikai hibáról van szó.
Mivel rejtett hiba esetében a jogosult menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy kellékszavatossági
igényét érvényesítse, így ekkor az elévülési határidő nyugszik. A hibajelenség mögött álló valamennyi
hiba-ok tekintetében az igény érvényesítése az elévülést megszakítja, azonban ha a jogosult szavatossági
igényét a dolog egy elkülönült része tekintetében érvényesíti, akkor a más részekben rejlő hibák miatti
igények elévülését nem tartóztathatja fel.
Speciális szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a
jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicserélésével vagy a kijavítással
érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az
esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Ptk. 6:164. § [A szavatossági jogok érvényesítése kifogásként]
A jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvé-
nyesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült.

Ha a jogosult szavatossági igényét az elévülési időn belül nem érvényesíti, akkor szavatossági kifogás-
ként, ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben még érvényesítheti. A szavatossági kifogás
azonban nem terjeszkedhet túl a vele szemben támasztott követeléssel szembeni védekezésen. Kifogás
formájában korlátozott módon még érvényesítheti a jogosult az időközben már elévült kijavítási költség-
igényét vagy árleszállítási jogát (beszámítással).
Ptk. 6:165. § [Az érvényesített szavatossági igény terjedelme]
(1) A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely
a megjelölt hibát előidézte.
(2) Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében ér-
vényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

Az a jogosult, aki a hiba okát konkrétan megjelöli, és ez utóbb tévesnek vagy hiányosnak bizonyul, nem
kerülhet hátrányosabb helyzetbe azzal szemben, aki csak a kellékhibát jelölte meg az erre vezető okok
konkrét feltüntetése nélkül. Ezért a szolgáltatás hibája miatt előterjesztett szavatossági igény kiterjed
mindazokra a hiba-okokra, amelyekről esetleg csak a későbbiekben kerül ki, hogy a hibát előidézték, il-
letve ahhoz hozzájárultak. A szavatossági határidőn belül elegendő a szolgáltatás hibájának közlése.
Ptk. 6:166. § [Költségviselés]
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
(2) Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossá-
gi kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantar-
tására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

A szavatossági kötelezettség teljesítésével együtt járó költségek a szavatossági jogokhoz járulékosan

kapcsolódnak, és azokkal egy tekintet alá esnek. A szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos, a
kötelezettnél felmerülő költségek a kötelezett terhén maradnak, de a kötelezettnek ezen felül meg kell

73
térítenie azokat a költségeket is, amelyek a szavatossági igény gyakorlásával összefüggésben a jogosult-
nál merültek fel.
Nagyon sok olyan termék van, amelyeket a tartós használat érdekében folyamatosan ellenőrizni és kar-
bantartani kell. Ennek elmulasztása az élettartamot megrövidíti, idő előtti tönkremenetelt okozhat, amely
hibaként jelenik meg. A karbantartás elmulasztása csak akkor róható a jogosult terhére, ha a karbantartási
feladatokat megfelelően a tudomására hozták, azaz olyan kezelési-használati útmutatót kapott, amely a
karbantartási előírásokat is tartalmazza.
Ptk. 6:167. § [A kötelezett gazdagodási igénye]
(1) Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül
sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat
igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést nem lehet alkalmazni.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendelte-
tésszerű használat következménye.

A szavatossági jogok közül a kicserélés vagy az elállás gyakorlása esetén a jogosult nem köteles megté-
ríteni a dolog rendeltetésszerű használata folytán beállt értékcsökkenést. Ez magában foglalja azt is, hogy
a hibás dolog visszaszolgáltatása esetén a jogosult a rendeltetésszerű használat időtartamára semmiféle
ellenértéket, használati díjat nem köteles fizetni.
A termék kicserélése vagy nagyobb terjedelmű kijavítása a dolog élettartamának jelentős meghosszab-
bodása miatt a jogosult számára értéknövekedést eredményezhet. Ha a hiba akkor jelentkezik, amikor a
várható élettartam jelentős része már eltelt, és a kijavítás vagy kicserélés a dolog élettartamának jelentős
megnövekedését eredményezi, ez aránytalan gazdagodást idézhet elő. Emiatt a jogosult az arányos gaz-
dagodást megtéríteni tartozik.

2.2. A termékszavatosság
Ptk. 6:168. § [Termékszavatossági igény]
(1) Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó köve-
telheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek
sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által
történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban
szereplő tulajdonságokkal.
(2) Ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.
(3) A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető;
vagy
c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
(4) Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kö-
telezettség a gyártót terheli.

A termékszavatosság alapján a gyártó helytállni köteles az általa forgalomba hozott ingó dolog (termék)
hibátlanságáért. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt fogalomba
hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban
szereplő tulajdonságokkal. A termékszavatosság a kellékszavatossággal szemben nem jelent feltétlen fele-
lősséget, helytállást, mert a gyártó mentesülhet a helytállási kötelezettség alól, ha:
 a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta
 a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem
volt felismerhető
 a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta
Termékszavatossági igényei ez okból a termék kijavítására vagy kicserélésére korlátozódnak. A termék-
szavatossági igény teljesítésével azonban a gyártó és a fogyasztó között közvetlen kötelmi viszony kelet-
kezik, ennek folytán a termékszavatossági igény teljesítési körében ezt követően kellékszavatossági
helytállás terheli.

74
 Ptk. 6:169. § [Közlési és igényérvényesítési határidők]
(1) A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számí-
tott két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fo-
gyasztó felelős.
(2) A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határ-
idő eltelte jogvesztéssel jár.

A fogyasztó a termékszavatosság alapján, a termék fogalomba hozatalától számított két éves, jogvesztő
határidőn belüli meghibásodás esetében nem az eladóval, hanem a fele szerződéses viszonyban közvetle-
nül nem álló gyártóval szemben fordul.
Ptk. 6:170. § [Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén]
A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szem-
ben.

2.3. A jótállás
Ptk. 6:171. § [Jótállás]
(1) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótál-
lást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Men-
tesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
(2) A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.

A jótállás feltétlen helytállást jelent a szerződés hibátlan teljesítéséért, amely a legtöbb esetben a szol-
gáltatott dolog vagy a szolgáltatás fizikai kellékei meglévőségére terjed ki. A jótállás forrása lehet jogsza-
bályi rendelkezés (kötelező jótállás) vagy a felek szerződésébe foglalt kötelezettségvállalás. Az önkénte-
sen vállalt jótállás ezáltal biztosítéki szerepet is betölt.
A jótállás kellékszavatosságnál szigorúbb, mert a hibás teljesítés általános vélelmét állítja fel, ugyanis a
jótállásra kötelezett akkor mentesül a kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után
keletkezett. A jótállási kötelezettség jótállási jeggyel, a kötelezetthez intézett jótállási nyilatkozattal áll be.
A jótállási igények:
 ha szerződésen alapul, akkor azok a jogok, amelyeket konkrétan meghatároznak
 jogszabály esetén kifejezetten a jogszabályi jogokat lehet alkalmazni
Ptk. 6:172. § [Jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén]
A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kö-
telezettel szemben.

6:173. § [A jótállási igény érvényesítése]

(1) A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívásá-
ra - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hóna-
pon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell meg-
felelően alkalmazni.

A jótállási igényeket a jótállásra szabott jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni. Ez a határidő kö-
telező jótállás esetében a jogszabály által meghatározott. Mivel azonban a kötelezett időhúzása, a jótállási
igény teljesítésének elmulasztása a jogosultat megfoszthatja annak lehetőségétől, hogy a jogvesztő határ-
időn belül a pert is megindíthassa jogai érvényesítése érdekében, ezért a Ptk. alapján a jótállási igény a
jogosult felhívásában tűzött határidő eredménytelen elteltétől számított három hónapon belül akkor is
érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.
A jótállási idő meghosszabbodik a kijavítási idő azon részével, amely idő alatt rendeltetésszerűen nem
használhatta a fogyasztó a dolgot. Kicserélés esetén, ha jelentősebb dolgot kell kicserélni, akkor jótállási
idő újrakezdődik.
A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásra
vonatkozik. Ez műszaki és háztartási cikkeket foglal magában, bruttó tízmillió forint érték felett. A jótál-
lási idő az átadástól számított egy év. Ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy alkalmazottja végzi,
akkor az üzembe helyezéstől kezdődik. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb vagy tömeg-

75
közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható cikket az üzemeltetés helyén kell megjavítani (ki-
véve járművek). Ha az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és
visszaszállításról a vállalkozás vagy a javítószolgálat gondoskodik. Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk
meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít
csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendelte-
tésszerű használatot akadályozza.

2.4. A kártérítési igény

Ptk. 6:174. § [Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén]
(1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti.
(2) A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavítás-
nak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének
nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a
kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanab-
ból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült.

A hibás teljesítéssel okozott károk körében a Ptk. különbséget tesz a tapadókár és a következményi kár
között. A tapadókár a jogosult hibátlan teljesítéséhez fűződő szerződési érdeke sérelmét hivatott kom-
penzálni, amely a hibás dolog értékcsökkent voltában vagy meghatározott célra való alkalmatlanságában
testesül meg. A tapadókár vonatkozásában kártérítési igényt a jogosult csak akkor érvényesíthet, ha az
első képcsőbe tartozó kellékszavatossági igények érvényesítésének feltételei nem állnak fenn. Továbbá a
tapadókár megtérítésére vonatkozó igény érvényesítési határideje a kellékszavatossági határidőkhöz iga-
zodik. Kifogás formájában ennek a határidőnek az elteltét követően is érvényesíthető.
A hibás teljesítéssel okozott következményi károkra a szerződésszegéssel okozott kárfelelősség általá-
nos szabályai az irányadók.

2.5. A jogszavatosság

Jogszavatosság alapján a kötelezett a jogszerzés akadálymentes és korlátozásmentes bekövetkezéséért

köteles helytállni. A jogszavatossága a következményeit illetően két nagy körre oszlik:
 a jogszerzés akadályozottsága
 a jogszerzés korlátozottsága
A jogszavatosság is visszterhes szerződésekhez kapcsolódó helytállási kötelezettség, mivel a tulajdon-
jog, jog vagy követelés visszterhes átruházása esetén kerül előtérbe. Ingyenes szerződés esetén a jogszer-
zés korlátozottsága miatt a kárfelelősség az, amely a szándékos szerződésszegés, továbbá a dolog lénye-
ges tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatási kötelezettség esetén áll be.
Ptk. 6:175. § [Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt]
(1) Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy
követelés megszerzését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével
felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogo-
sult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.
(2) Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni.

A jogszerzés akadálya alatt azt kell érteni, hogy harmadik személynek valamely joga kizárja a jogosult
átruházás útján való jogszerzését. Ebben az esetben a szerződésszerű szolgáltatás természetbeni helyreál-
lítása egyedül az akadály elhárítása által történhet meg:
 a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárít-
sa el vagy adjon megfelelő biztosítékot
 a határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet
A jogosult ezen jogszavatossági igényét azért kötelezettségként fogalmazza meg a Ptk., mert az akadály
elhárítására irányuló felhívás eredménytelensége (vagy a biztosíték hiánya) válthatja ki a második lépcső-
ben a szerződése egyoldalú megszüntetésére vonatkozó joga aktiválódását.

76
 Eltérés a kellékszavatosságtól, hogy a kötelezett tudattartama is releváns, ugyanis ha maga sem tudott és
kellő körültekintés mellett sem kellett tudnia harmadik személy fennálló jogáról (vagyis jóhiszemű volt),
akkor a kártérítési felelőssége a negatív interessére korlátozódik (a szerződés megkötéséből eredő károk
megtérítése).
Ptk. 6:176. § [Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt]
(1) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog
gyakorlását vagy a követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét csökkenti, a jogosult megfelelő
határidő tűzésével tehermentesítést követelhet.
(2) A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégezheti.
(3) Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a jogosult a szerződéstől elállhat, és kártérítést köve-
telhet, vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a jogosultat akkor is
megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a dolog tehermen-
tesítését.
(4) Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni.
(5) Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól
mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog vagy követelés
korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt.

A jogszavatosság másik esetköre a tehermentes megszerzésért jelent helytállási kötelezettséget. A köte-

lezett szavatol tehát azért, hogy harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, amely a jogosult jogszer-
zését korlátozza, vagy annak értékét csökkenti. A korlátozásmentesség megteremtésének eszköze a te-
hermentesítés, a jogosult elsősorban ezt követelheti.
Ha a kötelezett a tehermentesítésnek önként a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget, a jogosult maga
is eszközölheti a tehermentesítést a kötelezette költségén. Ha a tehermentesítés gazdaságilag észszerűtlen
(aránytalan nagy költséggel jár), lehetetlen, a kitűzött határidőn belül nem történt meg, és a jogosult sem
kívánja a tehermentesítést, akkor a jogosult:
 vagy elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet
 vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti
A kártérítési felelősség jóhiszemű kötelezett esetében a negatív interessére korlátozódik. A jogosult nem
hivatkozhat a jogszavatosságra, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól
mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog
vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt.

3. A teljesítés lehetetlenné válása

Ptk. 6:179. § [A teljesítés lehetetlenné válása]
(1) Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
(2) A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesí-
tés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni.

A lehetetlenülés azt jelenti, hogy ideiglenesen vagy véglegesen meghiúsul a szerződésszerű teljesítés le-
hetősége. A lehetetlenülést el kell határolni a lehetetlen szerződéstől, amely semmisségi ok. Lényege,
hogy a szerződéskötéskor már fennálló objektív körülmények folytán a szerződés teljesítése eleve nem
lehetséges. A lehetetlenülés a Ptk. rendelkezése alapján a szerződés ipso iure megszűnését eredményezi.
A lehetetlenülést jogi, fizikai vagy gazdasági ok is eredményezheti. A jogi lehetetlenülés lényege, hogy
a teljesítés jogi akadályba ütközik. A fizikai (természeti) lehetetlenülés lényege, hogy maga a szolgáltatás
megsemmisül vagy megrongálódik, és ezáltal válik a teljesítés lehetetlenné. Ki kell emelni, hogy a fajla-
gos szolgáltatás nem lehetetlenülhet, kivéve a jogosulti késedelem folytán előálló azon okból, hogy már a
teljesítésre az egyes egyedeket megjelölték vagy elkülönítették. A gazdasági (érdekbeli) lehetetlenülés
lényege, hogy a körülmények jelentős megváltozása folytán a kötelezettre nézve a szerződés teljesítése
már el nem várható módon elnehezült.

77
 Ptk. 6:180. § [Felelősség a lehetetlenné válásért]
(1) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott
szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgálta-
tást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.
(2) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezett-
sége alól, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti.
(3) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő
kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.

A lehetetlenülés a szerződés megszűnését eredményezi. Ennek elsődleges kihatása, hogy a felek egy-
mással szemben a szerződés teljesítésével már nem tartoznak. A megszűnt szerződés alapján a Ptk. szerint
elszámolni kötelesek egymással, vagyis a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szol-
gáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő
ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
Ha a lehetetlenülés olyan okból következett be, amelyért egyik vagy mind a két szerződő fél felelős,
felmerül a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség kérdése. Amelyik fél felelős a szerződés
lehetetlenüléséért, attól a másik fél a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti. Ha
mindkét fél felelős a szerződés lehetetlenüléséért, közrehatásuk arányában követelhetik egymástól káruk
megtérítését. A különbség annyi, hogy ha az egyik fél felelős a lehetetlenülésért, akkor a másik fél szaba-
dul, míg ha mindketten felelősek, a szerződés megszűnik.
Ptk. 6:181. § [Vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása]
(1) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra
korlátozódik.
(2) Ha a szolgáltatás lehetetlenné válásáért a választásra nem jogosult fél a felelős, a másik fél választása szerint a lehetsé-
ges szolgáltatást kell teljesíteni vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

A vagylagos szolgáltatás lényege, hogy a felek a szerződés kötésekor két vagy több szolgáltatást úgy je-
löltek meg a szerződés tárgyaként, hogy nem valamennyit, hanem azok közül csak az egyiket kell a köte-
lezettnek teljesítenie. A választás joga főszabályként a kötelezettet illeti. Előállhat az, hogy a lehetetlenü-
lés nem valamennyi, hanem csak az egyik vagylagosan megjelölt szolgáltatásra nézve következik be. Ha
a lehetetlenülés objektív okból következik be vagy olyan okból, amelyért a választásra jogosult felelős,
akkor a kötelem a megmaradt szolgáltatásokra korlátozódik.
Ellenkező esetben a jogosult a választás jogával élhet, vagyis vagy a még lehetséges szolgáltatást köve-
teli, vagy a lehetetlenné válás jogkövetkezményeinek alkalmazását (végigható vagylagosság). Ha a köte-
lezett a teljesítéssel késedelembe esik, a jogosultnak a szolgáltatások teljesítésére vagylagosan kell perel-
nie, ekkor még a választás a jogosultra nem száll át.
Ptk. 6:182. § [A lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa]
Ha a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén a dolog maradványa vagy a dolog egy része a kötelezett birtokában maradt,
vagy a kötelezett mástól a dolog helyébe lépő értéket kapott vagy igényelhet, a jogosult ennek átengedését követelheti az
ellenszolgáltatás arányos része ellenében.

Az elszámolás körébe be kell vonni a dologszolgáltatás maradványát is, amelynek kiadását az ellenszol-
gáltatás arányos megtérítése ellenében a jogosult követelheti.

4. A teljesítés megtagadása
Ptk. 6:183. § [A teljesítés megtagadása]
Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás
lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

A teljesítés megtagadása esetén a felet választási jog illeti meg, vagyis választhatja a késedelem vagy a
lehetetlenülés jogkövetkezményeit. A jogellenesen gyakorolt felmondás, elállás ugyanilyen megítélés alá
esik.

78
5. A nyilatkozat tételének elmulasztása
Ptk. 6:184. § [Jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlása]
Ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíró-
ság ítélettel pótolja.

Speciális következménnyel jár, ha a szerződő fél szolgáltatása a szerződés alapján jognyilatkozat-tételi

kötelezettségben áll, amelyet elmulaszt megtenni. A bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, ha a fél
ezt a kötelezettségét nem teljesíti.

79
 A szerződés módosítása és megerősítése

1. A szerződés megerősítése

A polgári jog a szolgáltatásban rejlő jogosulti érdeket támogatja, amelynek kapcsán rendelkezik a szer-
ződés megerősítését és biztosítását szolgáló intézményekről. A szerződés megerősítésére szolgáló esz-
közök a teljesítési készséget fokozzák, vagyis azt próbálják elérni, hogy a kötelezett lejáratkor teljesítsen.
Ezt a célt általában valamilyen szankciós természetű hatás kilátásba helyezésével vagy alkalmazásával
érik el (foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése). A szerződés biztosítására szolgáló eszközök ezzel szem-
ben meghatározott fedezetet teremtenek arra az esetre, ha a kötelezett nem tud teljesíteni (zálog, kezesség,
garancia stb.).

1.1. A foglaló
Ptk. 6:185. § [Foglaló]
(1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítése-
ként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg,
amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
(4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a
kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
(5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

A foglaló olyan pénzösszeg, amelynek megfizetésére a szerződéses kötelezettségvállalás megerősítése-

ként kerül sor. A Ptk. a foglalóval szemben azt a követelményt támasztja, hogy a rendeltetése a szerző-
désből egyértelműen kiderüljön. A foglaló kárátalány természete abban áll, hogy fedezni képes a jogo-
sultnak a nem teljesítéssel összefüggésben felmerült kárát, méghozzá anélkül, hogy a károkat a jogosult-
nak bizonyítania kellene. A foglaló tehát megilleti a jogosultat akkor is, ha kára kevesebb, vagy őt kár
egyáltalán nem érte.
A foglalóként fizetett pénz a megfizetés után két irányban is biztosítéki erővel bír. Egyrészt a Ptk. rögzí-
ti, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen
köteles visszatéríteni. Ha azonban a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért mindkét fél felelős, a
foglaló nem tölti be szankciós hatását és visszajár. A Ptk. egyértelművé teszi azt is, hogy a foglaló össze-
ge a tartozásba beszámít, vagyis a pénztartozás az átadott foglaló mértékével csökken.
A foglaló elvesztése vagy kétszeres megfizetése nem mentesít a szerződésszegés következményei alól.
Ha tehát a kötelezett késedelembe esik, vagy a szerződés teljesítését megtagadja, a jogosult több jogkö-
vetkezmény között választhat. Követelheti a teljesítést, de dönthet úgy is, hogy a késedelem miatt egyol-
dalúan megszünteti a szerződést, illetve a teljesítés megtagadását tudomásul véve a lehetetlenülés jogkö-
vetkezményeit alkalmazza, vagyis megtartja a foglalót, esetleg érvényesíti egyéb igényeit is. A jogosult-
nak ez a választási lehetősége csak a felróható lehetetlenülés szabályai esetében nem jön szóba.
A törvény nem határozza meg a foglaló mértékét, azonban kimondja, hogy a túlzott mértékű foglalót a
bíróság az érintett kérelmére mérsékelheti. A túlzott mértéket esetenként kell megítélni.

1.2. A kötbér
Ptk. 6:186. § [Kötbér]
(1) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.
Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.
(2) Kötbér írásban köthető ki.
(3) A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.
(4) A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.

A kötbér célja szankció kilátásba helyezése arra az esetre, ha a kötelezett a kötelmi jogviszony alapján
őt terhelő kötelezettséget nem vagy nem megfelelően tesz eleget. Ezzel összefüggésben a kötbér hangsú-

80
lyos kárkompenzáló szerepet is hordoz. A kötbér vállalkozási típusú és megbízásalapú szerződéseknél
jellemző. A jogosult attól függetlenül érvényesítheti kötbérigényét, hogy a kötelezett szerződésszegéséből
kára származott-e. A jogosult akkor is követelheti a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését, ha
kötbérigényét nem érvényesítette.
A kötbér fajai:
 meghiúsulási kötbér:
o arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesít
o ha megfizetésre kerül, akkor a teljesítés már nem követelhető
 késedelmi kötbér:
o ha a kötelezett a teljesítéssel késedelembe esne
o ha megfizetésre kerül, akkor is teljesíteni kell
o ha pénztartozással párosul, akkor a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni
 hibás teljesítésre kerül kikötésre:
o ha és amennyiben megfizetik, a szerződés teljesítése követelhető
o nem lehet együtt érvényesíteni a szavatossági igényeket
A Ptk. nem határozza meg a kötbér mértékét, a felek szabadon állapítják meg azt. A meghiúsulási (és a
hibás teljesítési) kötbér a szerződésszegés alapjához igazodóan százalékos vagy akár tételesen meghatáro-
zott összegben is kiköthető. A késedelmi kötbér a késedelem időtartamához mért, általában a késedelmes
napok, hetek időtartamához igazodó, százalékos arányban kifejezett összeg, de nem kizárt a fix összegben
kifejezett kötbér sem.
A kötbér kikötése legtöbbször szerződésben történik, azonban csak írásban köthető ki érvényesen, az
alakszerűségi előírás megszegése érvénytelenséget eredményez. Kivételesen jogszabály alapján is köteles
fizetni a szerződésszegő fél.
A kötelezett mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a szerződésszegést kimenti. A kötbér ebben
az értelemben szubjektív jogkövetkezmény. A kimentés a kontraktuális felelősség szabályainak alkalma-
zásával lehetséges. Mivel a kötbér járulékos, a biztosított alapul szolgáló kötelem érvénytelensége a köt-
bérkötelemre is kihat.
Ptk. 6:187. § [Kötbér és egyéb szerződésszegési igények]
(1) A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikö-
tött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól.
(2) A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt.
(3) A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát.
(4) A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

A Ptk. a kötbérnek más jogintézményekkel való kapcsolatát szabályozza. Azt a helyzetet igyekszik sza-
bályozni, amikor párhuzamos igényérvényesítési lehetőségek állhatnak elő. A jogosult mindig dönthet
úgy, hogy kötbérigényt nem érvényesít, hanem a szerződésszegés egyéb törvényi jogkövetkezményeire
alapítja igényeit. A kötbérigényt érvényesíteni ugyanis csak lehetőség (facultas alternativa), de nem köte-
lezettség.
A kötbérnek a legszorosabb kapcsolata a kártérítési igénnyel összefüggésben áll elő. A Ptk. valamennyi
kötbérfajta esetére egyaránt irányadó szabályként mondja ki, hogy a jogosult érvényesítheti a kötbért
meghaladó kárát. A késedelem esetére kikötött kötbér érvényesítése mellett a jogosult tovább követelheti
a teljesítést. Ilyenkor a kötbér a késedelem miatti károk átalányozása, de nem váltja ki az adóst terhelő
teljesítési kötelezettséget.
A meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését értelemszerűen kizárja. Ha a szolgáltatás le-
hetetlenül, akkor a jogosult:
 dönthet úgy, hogy a meghiúsulás miatt kizárólag kötbérigényt érvényesít
 kizárólag kárigénnyel lép fel

81
  kombináltan terjeszti elő igényét, vagyis kötbérigényt érvényesít, és igényt tart a kötbér mértékét
meghaladó kár megtérítésére is
 ha a meghiúsulás a teljesítésnek a kötelezett általi megtagadása miatt áll elő, akkor viszont teljesí-
tést követelhet, vagy a kár- illetőleg kötbérigényt érvényesítve választhat
A jogosult a hibás teljesítési kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. Ha tehát a jogosult a
követelést a kötbérre terjeszti elő, szavatossági igénnyel nem léphet fel. A kötbér ebben az esetben a hibás
teljesítés miatti jogosulti érdek- és vagyonsérelemnek egy átalányösszegbe sűrített megtérítését jelenti,
hiszen a kötbér megfizetése ilyenkor kiváltja, helyettesíti a kellékszavatossági igényeket.
A pénztartozás késedelmes megfizetésének elsődleges szankciója a késedelmi kamat. Ennek megfelelő-
en a Ptk. kimondja, hogy a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi ka-
mat szabályait kell alkalmazni.
Ptk. 6:188. § [A kötbér mérséklése]
A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

6:189. § [Kötbérigény kamata]

Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.

A kötbérfizetési kötelezettséget nem lehet ügyleti kamattal terhesebbé tenni. Ennek oka, hogy a kötbér-
rel a kötelezett mindaddig nem tartozik a jogosultnak, amíg a kötbérfizetési kötelezettség be nem áll, ettől
az időponttól azonban a kötbér lejárttá válik, és utána jogszabály erejénél fogva késedelmi kamatot kell
fizetni.

1.3. A jogvesztés kikötése

Ptk. 6:190. § [Jogvesztés kikötése]
(1) A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján
egyébként megilletné.
(2) Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.

A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződés megszegéséért felelős fél elveszít valamilyen jogot,
amely a szerződés alapján őt megilletné. A kikötés szubjektív felelősség megállapíthatóságához kötődik,
mivel a szerződésszegésért felelős személyt sújtja. A mérséklés ebben az esetben nem az összegszerűség-
re utal, hanem egy bíróságot megillető jogviszonyt alakító jogkör.

2. A szerződés módosítása
Ptk. 6:191. § [A szerződés felek általi módosítása]
(1) A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jog-
címét.
(2) A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és
kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé.
(3) A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4) A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet
erre jogszabály feljogosítja.

Ahogyan a szerződés létrehozására is alapvetően a szerződő feleknek van lehetősége, úgy a módosítás is
az ő akaratuknak megfelelően történhet meg. A módosítás akaratlagos magatartás, amelynek kapcsán a
szerződés létrehozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. a felek általi módosí-
tás mozgásterét a tartalom és a jogcím vonatkozásában rögzíti. A szerződést olyan alakban kell módosíta-
ni, amilyen formában megkötötték.
A szerződésmódosítás lényege, hogy a felek közötti jogi kapcsolat változatlanul fennáll, vagyis a módo-
sító szerződés nem kötelmet keletkeztető, hanem kötelmet bonyolító ügylet. Emiatt a szerződés módosí-
tással nem érintett része változatlan marad. A módosítás főszabályként nem érinti a szerződési biztosíté-
kokat sem. A kötelezettséget biztosító zálogjog és kezesség fennmarad, a zálogkötelezett és a kezes hely-
zete a módosítás következtében nem válhat terhesebbé. Ha azonban a kezes és a zálogkötelezett a kötelem

82
elnehezüléséhez hozzájárul, nincs akadálya annak, hogy a módosítást követően kötelmi kötelezettségekért
való helytállásuk is az új helyzethez igazodjon.
Különleges esete a szerződés módosításának, amikor az egyik fél egyoldalú lehetőséget nyer arra, hogy
a kötelem tartalmában változást idézzen elő. A Ptk. szerint erre csak akkor nyílik lehetőség, ha az egyol-
dalú módosításra jogszabály vagy a szerződés hatalmazza fel a szerződés egyik alanyát.
Ptk. 6:192. § [Bírósági szerződésmódosítás]
(1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését
követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sér-
tené, és
a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
(2) A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság
előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lénye-
ges jogi érdeke se sérüljön.

A Ptk. a tartós jogviszonyokban ad lehetőséget a feleknek arra, hogy a megváltozott körülményekre te-
kintettel a szerződés módosítását kérhesse a bíróságtól. Ez a módosítás többe előfeltétel fennállásától füg-
gő, mégis mérlegelési lehetőséget jelentő bírói alakítói jogként fogható fel. Tartós a jogviszony abban az
esetben, ha a szerződés a felek magatartását hosszabb időtartamra határozza meg.
A jogviszony tartós jellege nem elegendő ahhoz, hogy a felek a szerződés módosítását kérjék, erre csak
meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor:
 a felek között tartós jogviszony álljon fenn
 a jogviszonyban a szerződés megkötését követően álljon elő olyan körülmény,
 amelynek következtében a szerződés változatlan tartalommal való teljesítése a fél lényeges jogi
érdekét sértené

Nem kerülhet sor azonban a szerződésmódosításra, ha:

 a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható

volt
 nem hivatkozhat a megváltozott körülményekre az a fél, aki a körülmények megváltozását maga
idézte elő, függetlenül attól, hogy ezért a magatartásért felelős-e vagy sem
 nem kérhető módosítás, ha a körülmények változása a fél rendes üzleti kockázata körébe tartozik
A szerződés bírói módosítása megváltoztatja a szerződéses jogviszonyt, az eredeti tartalom módosulása
pedig a másik fél érdeksérelmével járhat. A bíróságnak ezért nemcsak fel kell mérnie a kérelmet előter-
jesztő fél lényeges jogi érdekének sérelmét, hanem olyan megoldást kell alkalmaznia, amely nem jár
egyik fél lényeges jogi érdekének sérelmével sem.

83
 Alanyváltozás a szerződésben

1. Az engedményezés
Ptk. 6:193. § [Engedményezés]
(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
(2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés en-
gedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes
az engedményező helyébe lép.
(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, va-
lamint a kamatkövetelés is.

engedményezés
engedményező engedményes

eredeti szerződés
kötelezett
Az engedményezés az engedményező és az engedményes olyan szerződése, amellyel az engedményes
az engedményező helyébe lép. Az ügylet eredményeként az eredeti szerződés jogosulti pozíciójában
alanyváltozás áll elő, a korábbi jogosultat az engedményezést követően a kötelezettel szembeni jogviszo-
nyában egy új jogosult váltja fel.
Ptk. 6:194. § [Az engedményezhető követelések]
(1) A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad.
(2) Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan
módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létre-
jöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi.
(3) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése.

Az engedményezés tárgya maga a követelés, amely esetén alapvető feltétel annak átruházhatósága. Egy
adott követelés átruházására abban az esetben van lehetőség, ha a követelés forgalomképes, így jogtárgy-
nak tekinthető, és átruházás tárgya lehet. A forgalomképességen túl a követelés engedményezhetősége
kapcsán a Ptk. további feltéteket is rögzít:
 a jogviszony fennállása az engedményezés időpontjában
 a követelés azonosíthatósága
 nem személyhez kötött jelleg (ebbe ütköző kikötés semmis)
Ptk. 6:195. § [Engedményezést kizáró kikötés]
(1) Harmadik személlyel szemben hatálytalan a követelés engedményezését kizáró kikötés.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró kikötés
megszegéséért. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbér-
fizetési kötelezettséget ír elő.

Bár az engedményezési szerződés tartalmát a felek a szerződési szabadság elvének megfelelően szaba-
don alakítják, szabadságuk nem terjedhet odáig, hogy harmadik személy viszonyait negatív irányban be-
folyásolják. A Ptk. szerint az olyan kikötések, amelyek egy adott követelés engedményezését kizárják,
érvényesek ugyan, azonban harmadik személlyel szemben nem hatályosak (relatív hatálytalanság).
Példa: A felek adott követelést engedményezést kizáró kikötés ellenére engedményeznek, az engedményezés ér-
vényes, a követelés a régi jogosultról átszáll az új jogosultra, azonban a követelés alapjául szolgáló eredeti kö-
telmi viszonyban az engedményező magatartása szerződésszegőnek minősül. A kötelezett tehát az engedménye-
zővel szemben a szerződés megszegése miatt igényt érvényesíthet, amely azonban csak a kötelezettnek az en-
gedményezés folytán felmerült kára megtérítésére irányulhat.

A szerződés olyan kikötése, amely az engedményezést kizáró kikötés megszegésében megnyilvánuló

szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő, semmis.

84
 Ptk. 6:196. § [Tájékoztatás és az okiratok átadása]
Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a bir-
tokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.

6:197. § [Értesítés az engedményezésről]

(1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedmé-
nyezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatá-
rozó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.
(2) A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésé-
nek módosítása. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenkövetelése-
ket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.
(3) Az engedményezésről szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti joghatást akkor váltja ki, ha az engedményezőtől szárma-
zik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtör-
téntét.

Az engedményezésről való értesítés főszabályként az engedményes választása szerint történik. Az sem

kizárt, hogy az értesítés módjáról az engedményező és az engedményes konszenzussal döntsön. A kötele-
zettet értesítheti maga az engedményező. Jognyilatkozata ebben az esetben magában kell, hogy foglalja az
engedményezés tényét, és abban köteles megjelölni az engedményezett követelést is. Másrészt az enged-
ményezőtől származó jognyilatkozat egyéb elemeket is tartalmazhat. Az engedményező az értesítést min-
den esetben írásban köteles a kötelezett felé megtenni.
A kötelezettet az engedményes is értesítheti, jogosulti mivoltát azonban ekkor a kötelezett felé valami-
lyen módon igazolni köteles. Ennek érdekében az engedményes követelheti az engedményezőtől, hogy az
engedményezési okiratot részére adja át, ennek az okiratnak a kötelező tartalmi eleme az engedményes
személyének meghatározása.
A Ptk. az engedményező oldalán külön is rögzíti a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító ok-
iratok engedményes részére való átadásának kötelezettségét, valamint kimondja azt is, hogy az engedmé-
nyező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni. Az értesí-
tés történhet úgy is, hogy az engedményezési szerződést a felek eljuttatják a kötelezetthez.
Ha az engedményező és a kötelezett a közöttük fennálló jogviszonyt módosítani kívánja, az ügylet kette-
jük viszonyában érvényesnek minősül, az engedményes vonatkozásában azonban nem hatályosul (relatív
hatálytalanság). A Ptk. ugyanakkor a relatív hatálytalanság jogkövetkezményét csak az értesítést követő
módosításához fűzi (engedményezés után, de értesítés előtt hatályos a módosítás). A kötelezett az enged-
ményessel szemben csak azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja
be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.
Ptk. 6:200. § [A kötelezett költségeinek megtérítése]
A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek a megtérítésére az engedményező és az engedményes egyetemlegesen
kötelesek.

A kötelezettnek az engedményezésről való egyéb tudomásszerzése nem jár joghatásokkal, csak az érte-
sítés váltja ki, és az is csak akkor, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes igazolja az
engedményezés megtörténtét. A Ptk. a kötelezett oldalán az engedményezéshez kapcsolódóan jogosultsá-
got nem rögzít, hiszen az ő szempontjából mellékes, hogy ki felé kell teljesítenie. A jogosulti pozícióban
bekövetkező jogutódlás azonban mégis kihatással lehet a kötelezett helyzetére, így a Ptk. rögzíti, hogy a
követelés engedményezésével a kötelezett számára okozott költségeket az engedményező és az engedmé-
nyes egyetemlegesen kötelesek megtérítni.
Ptk. 6:198. § [Teljesítési utasítás]
(1) A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az en-
gedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén la-
kóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a tel-
jesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.
(2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki az (1) bekezdés szerinti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik,
vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedmé-
nyezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag
az engedményes adhat.
(3) Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába ke-
rült vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedménye-
ző hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.

85
 A teljesítési utasítás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amellyel az engedményes vagy az en-
gedményes meghatározza azt, hogy a kötelezett a fennálló követelést kinek köteles teljesíteni. A teljesítési
utasítás kihatással van a kötelezetti teljesítésre, ezért annak legkésőbb a teljesítési határidő beálltáig meg
kell érkeznie a kötelezetthez. Az utasításig a kötelezettnek az engedményezőnek kell teljesítenie, ezután
pedig az utasításnak megfelelően.
A teljesítési utasítás származhat akár az engedményezőtől, akár az engedményestől. Előbbi esetben az
engedményező nyilatkozatában köteles megjelölni az engedményes személyét és mindazon adatait, amely
a kötelezett számára a szerződésszerű teljesítéshez szükséges. Ha az engedményezőtől származik a teljesí-
tési utasítás, akkor a teljesítés iránya mindig megváltozik. Ez az engedményes által kiadott utasításra csak
akkor igaz, ha az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja,
hogy a követelést rá engedményezték.
A teljesítési utasítás kizárólag az engedményestől származhat abban az esetben, ha az engedményezésről
való értesítés már megjelölte az engedményest, azonban a jognyilatkozat teljesítési utasítást nem tartal-
mazott. Abban az esetben, ha a kötelezett az engedményezésről való értesítést követően, de a teljesítési
utasítás hiányában az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítése-
ként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késede-
lem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.
Ptk. 6:199. § [Többszöri és utólagos engedményezés]
(1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott telje-
sítési utasításnak megfelelően teljesít.
(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak
megfelelően teljesít.

Többszöri engedményezésről akkor van szó, amikor a követelés jogosultja ugyanazon követelést egy-
mást követően többször engedményez, vagyis több rendelkező ügylet megkötésére kerül sor. Ilyen eset-
ben a követelés feletti rendelkezési jog az első engedményesre száll át, vagyis a további engedményesek a
követelés feletti rendelkezési jogot nem szerezhetnek. Így a további engedményezések érvénytelenek.
Kivétel, ha az engedményezési szerződés megszűnik, mert ilyenkor nincs akadálya az újabb engedmé-
nyezésnek.
Többszöri engedményezés esetén a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasítás-
nak megfelelően teljesít. A kötelezett ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa, történt-e ko-
rábbi engedményezés. A követelés többszöri engedményezésével szemben utólagos engedményezés ese-
tén nem az eredeti jogosulti köt újabb és újabb engedményezési ügyletet, hanem az engedményezés foly-
tán megszerzett követelést annak új jogosultja engedményezi tovább. Utólagos engedményezés esetén a
kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.
Ptk. 6:201. § [Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján]
Ha a követelés jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.

Nemcsak a felek akaratának eredményeként állhat be alanyváltozás, hanem jogszabály rendelkezése

alapján is (törvényi engedmény). A Ptk. erre az esetre az engedményezés szabályait rendeli alkalmazni.
Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett
rendelkezés írja elő.

86
2. A jogátruházás
Ptk. 6:202. § [Jogátruházás]
(1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelen-
ség a jog természetéből egyértelműen következik.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy
más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az
átruházó helyébe lép.
(3) A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult szemé-
lyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A Ptk. a jogok forgalomképességét főszabályként rögzíti. A jogok forgalomképesek, vagyis átruházásuk

lehetséges. Kizárt ugyanakkor a jog átruházása, amennyiben annak forgalomképességét jogszabály zárja
ki, vagy a forgalomképesség egyébként az adott jog természetéből egyértelműen következik. Ennek meg-
ítélésekor azt kell vizsgálni, hogy az adott jog rendelkezik-e valamely olyan tulajdonsággal, amely egyér-
telműen kizárja annak átruházhatóságát.
A jog átruházására alapvetően a követelések átruházásának szabályait kell alkalmazni. Lényeges eltérés
azonban az engedményezés szabályaihoz képest, hogy mindazokban az esetekben, amikor adott jog fenn-
állását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átszállásához a jogosult személyében bekövetkezett válto-
zásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

3. A tartozásátvállalás
Ptk. 6:203. § [Tartozásátvállalás]
(1) Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy
az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállaló-
tól követelheti.
(2) Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.
(3) A tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozását-
vállaláshoz hozzájárul.

A tartozásátvállalás olyan háromoldalú, a jogosult, a kötelezett és egy harmadik személy közötti meg-
állapodás, amelynek eredményeként a kötelmi jogviszony kötelezetti pozíciójában alanyváltozásra kerül
sor, a harmadik személy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségeit átvállalja. A tar-
tozásátvállalás eredményeként a régi kötelezett szabadul, és helyét a jogviszonyban az új kötelezett veszi
át.

tartozásátvállalás
régi kötelezett új kötelezett

eredeti szerződés
jogosult

A tartozásátvállalást követően a harmadik személy a szerződés teljes jogú alanyává válik, megilletik
mindazok a jogok, amelyek a szerződés alapján az eredeti kötelezettet a jogosulttal szemben megillették.
A tartozásátvállalás eredményeként előálló alanycsere kihat a teljesítés követelésére is, mivel a tartozás
átvállalását követően a jogosult a teljesítést már csak az új kötelezettől követelheti.
A tartozásátvállalás a követelés biztosítékainak főszabálykénti megszűnését eredményezi. A megállapo-
dásban részes felek ugyanakkor eltérően is megállapodhatnak, fennmarad tehát a biztosíték, amennyiben
annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul.

87
 Ptk. 6:204. § [Előzetes hozzájárulás a tartozásátvállaláshoz]
(1) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a tartozásátvállalás a jogosult érte-
sítésével válik hatályossá.
(2) A jogosult jognyilatkozata megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására.

A tartozásátvállalás létrejöttének folyamatát tekintve lényeges, hogy bár a kötelezetti pozícióban bekö-
vetkező alanyváltozást a felek háromoldalú megállapodása váltja ki, az ilyen megállapodás létrejötten
nem feltétlenül jelenti a jognyilatkozatok egyidejűségét. A Ptk. szabályai szerint a tartozásátvállalás két
lépcsőben is létrejöhet, amikor a régi és az új kötelezett tartozásátvállalásáról szóló megállapodását a jo-
gosult előzetesen megtett, a tartozásátvállaláshoz hozzájáruló nyilatkozata egészíti ki. Ekkor a régi és új
kötelezett megállapodása a jogosult értesítésével hatályosul. A jogosulti hozzájáruló nyilatkozat akár
visszavonhatatlanul, akár visszavonhatóan megtehető, a jogosult ugyanis a visszavonás jogát a jognyilat-
kozat megtételekor fenntarthatja.
Ptk. 6:205. § [Teljesítésátvállalás]
Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a harmadik személy köteles lesz
a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem
követelheti a tartozást a harmadik személytől.

Teljesítésátvállalásról akkor van szó, amikor egy harmadik személy és a kötelezett megállapodnak a kö-
telezett tartozásának átvállalásáról. A teljesítésátvállalás a tartozásátvállalással szemben kétoldalú jognyi-
latkozat, amely azonban nem eredményez alanycserét, és abban a jogosult sem közvetlenül, sem pedig
közvetve nem vesz részt. A harmadik személy kötelezettsége csak arra terjed ki, hogy teljesítsen a kötele-
zett helyett vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozza, hogy a lejáratkor teljesíteni tudjon.
Ptk. 6:206. § [Tartozáselvállalás]
Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre. Tartozáselvállalás esetén az
egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján
megillették. A tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelé-
sét.

A tartozáselvállalás egy harmadik személy és a kötelezett közötti kétoldalú, a kötelezett tartozásának

átvállalására irányuló megállapodás, amelyhez többletelemként kapcsolódik a jogosult értesítése. Ilyenkor
egyetemleges kötelezettség jön létre, amelynek megfelelően a harmadik személyt megilletik mindazok a
jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. Lényeges különbség
a tartozásátvállaláshoz képest, hogy a tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jo-
gosulttal szemben fennálló egyéb követeléseit.
Ptk. 6:207. § [Tartozás átszállása jogszabály rendelkezése alapján]
Ha a tartozás jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tartozásátszállás esetén a kötelezett tartozása nem ügyleti úton, a felek megállapodása alapján, hanem
jogszabály rendelkezése szerint száll át harmadik személyre. A feleket egyfajta passzivitás jellemzi,
azonban ekkor is a tartozásátvállalás szabályai nyernek alkalmazást.

4. A szerződésátruházás
Ptk. 6:208. § [A szerződésátruházás joghatásai]
(1) A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő fe-
let megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.
(2) A szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerződésből
kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. A szerződésbe belépő fél
nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő félnek a szerződésben maradó féllel szemben fennálló egyéb követelését. A
szerződésben maradó fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését.
(3) A szerződésbe belépő félre átszálló jogosultság biztosítéka fennmarad. A szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség
teljesítésének biztosítéka megszűnik, kivéve, ha a biztosíték kötelezettje a szerződésátruházáshoz hozzájárul.

6:210. § [Az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályainak alkalmazása]

A szerződésátruházásra egyebekben a követelések és a jogok tekintetében az engedményezés, a kötelezettségek tekinteté-
ben a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

88
 Szerződésátruházás esetén a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél
megállapodnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének
a szerződésbe belépő félre való átruházásáról.
A szerződésátruházás háromoldalú konszenzuson alapuló, jellegét tekintve vegyes kötelmi alkatú szer-
ződés. Kötelező és rendelkező ügyletet egyaránt magában foglal, sui generis jogintézmény, amely önálló
jogi arculattal bír, miközben a Ptk. által külön nem rendezett kérdésekben a követelések és jogok tekinte-
tében az engedményezés, a kötelezettségek vonatkozásában pedig a tartozásátvállalás szabályainak meg-
felelő alkalmazását írja elő.
A szerződésátruházás legfőbb joghatása a teljes kötelmi pozícióban bekövetkező jogutódlás, vagyis az,
hogy az adott alanyt a szóban forgó kötelmi viszonyban betöltött pozíciójában egy harmadik személy a
szerződésbe belépő fél váltja fel. A szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a
szerződés alapján megillető valamennyi jog és terhelő valamennyi kötelezettség a szerződésbe belépő
félre száll át. A Ptk. ugyanakkor a beszámítás jogát két irányból is korlátozásnak veti alá, ugyanis a szer-
ződésbe belépő fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő félnek a szerződésben maradó félnek
szemben fennálló egyéb követelését és hasonlóképpen, a szerződésben maradó fél sem jogosult beszámí-
tani a szerződésből kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését.
Ptk. 6:209. § [Előzetes hozzájárulás a szerződésátruházáshoz]
(1) Ha a szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a
szerződésátruházás a szerződésben maradó fél értesítésével válik hatályossá.
(2) A szerződésben maradó fél a jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására.
(3) Ha a biztosíték kötelezettje a szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség biztosítéka fennmaradásához szükséges
hozzájáruló jognyilatkozatát előzetesen megteszi, jognyilatkozata a szerződésátruházásról történt értesítésével válik hatá-
lyossá.
(4) A biztosíték kötelezettje a jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására.

A szerződés háromoldalú konszenzust feltételez, amelynek alanyai a szerződésből kilépő, a szerződésbe

belépő és a szerződésben maradó fél. Lehetséges kétoldalú megállapodásként, ha a szerződésben maradó
fél ehhez előzetesen hozzájárult. Az előzetes hozzájárulás megtehető akár visszavonhatatlanul, akár visz-
szavonhatóan, feltéve, hogy a szerződésben maradó fél a nyilatkozattétel időpontjában a visszavonás jo-
gát fenntartotta.
Ptk. 6:211. § [Szerződésátruházás jogszabály rendelkezése alapján]
Ha valakinek egy szerződésből származó valamennyi joga és kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján száll át másra,
a szerződésátruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szerződésátruházásnál ismert olyan eset, amikor egy adott fél szerződésből származó valamennyi joga
és kötelezettsége nem a felek megállapodása, hanem jogszabályi rendelkezés alapján száll át. Ekkor a
szerződésátruházás szabályait kell alkalmazni.

89
 A szerződés megszűnésének speciális esetei

1. Megszüntetés közös megállapodással

Ptk. 6:212. § [Megszüntetés a felek megállapodásával]
(1) A felek közös megegyezéssel a szerződést a jövőre nézve megszüntethetik vagy a szerződés megkötésének időpontjára
visszamenő hatállyal felbonthatják.
(2) A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés
előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.
(3) A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ha az eredeti állapot természetben nem állít-
ható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye.

A szerződés esetében a jog elismeri a felek általi jogviszonyszüntetés lehetőségét, amely történhet aka-
rategységben és egyoldalú nyilatkozattal, a szerződés megkötésének időpontjára visszaható (ex tunc) és
jövőre szóló (ex nunc) hatállyal.
A közös megegyezés ex nunc hatályú. A felek a továbbiakban már nem tartoznak egymásnak szerződé-
ses szolgáltatással, de a megszüntetésig, a megszüntetés hatályba lépéséig eltelt időre kötelesek egymás-
sal elszámolni.
A felbontás a felek jogviszonyát ex tunc hatállyal szünteti meg. A felbontás az eredeti állapot helyreállí-
tását célozza, vagyis az elszámolásra nézve olyan helyzetet teremt, mintha a felek a szerződést meg sem
kötötték volna. A szerződés során teljesített szolgáltatások visszajárnak. Éppen ezért, amennyiben irre-
verzibilis a szerződés (tehát nem lehetséges az in integrum restitutio), a szerződés felbontása nem lehet-
séges. A szerződéskötés előtti helyzet kizárólag természetbeni elszámolással állítható helyre.

2. Megszüntetés egyoldalú nyilatkozattal

Ptk. 6:213. § [Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal]
(1) Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatko-
zattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerző-
dés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás
egyidejű visszaadását felajánlja.
(2) Ha a felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében kikötötték, a túlzott mértékű bánat-
pénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő
felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja. A felmondási jog kizárása semmis.

A szerződés egyoldalúan elállással vagy felmondással szüntethető meg.

A felmondás a szerződéses jogviszonyt ex nunc hatállyal szünteti meg. A felmondás következtében a
felek ugyanúgy kötelesek elszámolni, mintha megszüntető megállapodást kötöttek volna. A felmondás
címzett jognyilatkozat, egyoldalú alakító jog (hatalmasság), amely jogviszonyalakító hatását a másik fél
egyetértése hiányában is képes kiváltani. Ennek következtében a Ptk. kimondja, hogy felmondási jog a
szerződés erre irányuló rendelkezése vagy jogszabály alapján illetheti meg a szerződő felet. A Ptk. a tar-
tós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződések esetében külön kikötés nélkül is általános
törvényi felmondási jogot biztosít a felek részére.
A felmondás határidőhöz kötött. Lehetséges azonban az azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás is,
amelyre rendkívüli indokok megvalósulása esetén kerülhet sor (a szerződés nevesíteni szokta). Általában
a határozott idejű szerződések rendkívüli felmondással kerülhetnek megszüntetésre.
Az elállás ex tunc szünteti meg a szerződést, ennek következtében az eredeti állapotot kell helyreállíta-
ni. Az in integrum restitutio csak akkor lehetséges, ha az elállási jogot gyakorló fél nemcsak visszaköve-
teli a másik fél által átvett szolgáltatást, hanem a maga részéről is kész és képes az eredeti állapot helyre-
állítására. A szerződéstől emiatt csak akkor lehet elállni, ha a fél a másiktól kapott szolgáltatás egyidejű
visszaadását felajánlja.
A Ptk. lehetővé teszi, hogy az erre jogosult fél elállási jogát meghatározott pénzösszeg fizetése ellené-
ben gyakorolja. Ez a bánatpénz, amely lehetővé teszi, hogy az elállásra jogosult fél minden indokolás

90
nélkül megszüntethesse a szerződéses jogviszonyt (egy facultas alternativa). A bánatpénz kárátalány,
vagyis az elállás következtében a másik felet érő károk átalányszerű kompenzálására szolgál. Abszolút
kárátalány, mert a bánatpénz összegét meghaladó kárigény nem érvényesíthető. A bánatpénz mértékére
nincs előírás, de a túlzott mértékű szankciót a bíróság kérelemre mérsékelheti.

3. Megszüntetés a bíróság által

Ptk. 6:214. § [Bíróság általi megszüntetés]
E rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a szerződés bíróság által történő megszüntetésére.

Azokban az esetekben, amikor a bíróság jogviszonyszüntető jogkörrel bír, ennek gyakorlására a felek
általi szerződésszüntetés szabályait kell alkalmazni

91
III. FELELŐSSÉGTAN
A polgári jogi felelősség általános szabályai

1. A polgári jogi felelősség célja, funkciói

A polgári jogi felelősség vagyoni felelősség, vagyoni eszközökkel állítja helyre a vagyoni egyensúlyt. A
polgári jogi felelősség eredményfelelősség, vagyis akkor van felelősségre vonás, ha a károkozó jogellenes
magatartásának eredménye van, és ez az eredmény jelenti a kárt (kivéve: Ptk. 6:523. §). Vagyoni felelős-
ségre vonásra kerül sor.
A polgári jogi felelősségnek kettős célja van. Egyrészt a prevenció, a megelőző, nevelő célzat. Megkü-
lönböztethető a speciális prevenció, amelynek célja, hogy visszatartsa a konkrét személyt attól, hogy is-
mét kárt okozzon. Az általános prevenció célja, hogy visszatartsa a lehetséges, potenciális károkozókat a
károkozástól. A szubjektivizált felelősségi rendszerek a prevenciót követik.
A polgári jogi felelősség célja a reparáció (helyreállítás) is, amely alapvetően azt jelenti, hogy a meg-
bomlott vagyoni egyensúly helyreállítására törekszik, a vagyoni hátrány kiegyenlítésére vonatkozik. A
reparációs cél az elsődleges. Annak az érvényre juttatását jelenti, hogy a teljes kár megtérüljön. Az
objektivizált felelősségi rendszerek a reparációt követik.

2. A polgári jogi felelősség alapelvei

2.1. A teljes kártérítés elve

Ptk. 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
(1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.
(2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

A Ptk. a teljes kártérítés elvét tartja fenn, amely szerint a károkozó a károsult teljes kárát köteles megté-
ríteni. A kár minden olyan vagyoni hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán vagyoná-
ban ér.
A jogellenes magatartás, a kár és az okozati összefüggés valamennyi polgári jogi kártérítési alakzatnál
szükségszerű elem, míg a felróhatóság, illetve az elvárhatósági mérce szintje változik. A kár három fő
csoportba osztható:
 tényleges kár (damnum emergens): a jogellenes károkozó magatartás következtében a károsult va-
gyonában bekövetkezett tényleges értékcsökkenés
 elmaradt haszon (lucrum cessans): az az érték, amely a károkozó magatartás hiányában a károsult
vagyonának értéke növekedett volna
 indokolt költség, kiadás: amelyek a kár csökkentéséhez, illetve kiegyenlítéséhez kapcsolódnak (csak
az indokolt költségeket, kiadásokat lehet elszámolni)
Eszmei, erkölcsi, immateriális kárnál, a személyiségi jogok megsértéseként sérelemdíj követelhető.
Teljes kártérítés jár, ha:
 csak a károkozó felelőssége állapítható meg a károkozásért, és a károsult nem járt el felróhatóan
az őt terhelő kötelezettségek körében
 a károsult közrehat, de magatartása nem felróható

92
2.2. A káronszerzés tilalma
Ptk. 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
(3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülmé-
nyeire tekintettel nem indokolt.

A kártérítési felelősséghez a káronszerzés tilalma alapelvként kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a kártérí-
tést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével. A károsult a károkozás
következtében a károkozó hátrányára alaptalanul nem gazdagodhat. Ha a károkozó a kárt megtérítette, a
károsult nem tarthatja meg még azt is, ami a dologból megmaradt, illetve más módon megtérült.

2.3. Kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség

A károsultat kötelezettség terheli. Mind a kár megelőzése, kár elhárítása, mind a kár enyhítése körében
úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben ennek a kötelezettségnek
nem tesz eleget, a következményeket viselni tartozik. Az emiatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles
megtéríteni.

3. A kármegosztás szabálya
Ptk. 6:525. § [Károsulti közrehatás]
(1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegé-
se miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
(2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk
arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő
arányban kell megosztani.
(3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.

Ha a károkozó felelős a károkozásért, de a károsult magatartása is felróható a kármegelőzési, kárelhárí-

tási vagy kárenyhítési kötelezettség körében, kármegosztásnak van helye. A károkozó ugyanis nem köte-
les a kárnak azt a részét megtéríteni, amely abból származik, hogy a károsult a kár megelőzése, elhárítása
vagy enyhítése érdekében nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben
a kárt magatartásuk:
 felróhatósága arányában, ha ez nem állapítható meg
 közrehatásuk arányában kell megosztani, ha a közrehatását arányát sem lehet megállapítani
 egyenlő arányban kell megosztani a kárt

4. A kártérítési felelősség mint jogviszony (kárkötelem)

A kárkötelem relatív szerkezetű, amelynek alanyai a károkozó és a károsult. Közvetlen tárgya a kár
megtérítése, amelyet a jogosult, a károsult követelhet a károkozótól. Közvetett tárgya főszabály szerint a
pénz.
A károsult fő jogosultsága a kártérítés követelése. Igénye nem irányulhat olyan károk megtérítésére,
amelyet a károkozó nem látott előre, és nem is kellett előre látnia. A károsult a kármegelőzés, kárelhárí-
tás, kárenyhítés körében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. vélel-
mezi a károkozó felelősségét, de a bizonyítás a károsultat terheli a kár, annak mértéke és az okozati össze-
függés vonatkozásában. A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni
előnyével, így a károsultat a káronszerzés tilalma is köti.
A károkozó jogosult a káronszerzés tilalmára hivatkozva a maradványra, valamint hivatkozhat arra,
hogy a károsult is közrehatott a kár bekövetkeztében. Főkötelezettsége a kárnak a megtérítése, amely ma-
gában foglalja azokat a költségeket is, amelyek a károsultnál kárenyhítés körében felmerültek. Amennyi-
ben mentesülésre hivatkozik, terheli a bizonyítás abban, hogy magatartása nem volt jogellenes, nem volt
felróható, illetve az egyes felelősségi formáknál mentesülési lehetőséget biztosító körülmények vannak.

93
5. A felelősség jogalapja, fokozatai

A felelősség lehet objektív vagy szubjektív. Objektív felelősség esetén. Szubjektív felelősség esetén
vizsgálják a felróhatóságot. A polgári jogi felelősség fokozatai:
 enyhe felelősség: szubjektív alapú, a károkozó csak szándékos károkozás esetén kerül felelősségre
vonásra
 rendes (vétkességi) felelősség: szubjektív alapú, az általános polgári jogi felelősségi forma
 fokozott felelősség: objektív alapú felelősség, és csak szűk körben van kimentési lehetőség
 feltétlen felelősség: objektív alapú, és nincs kimentési lehetőség

6. Méltányosság a kárkötelemben
Ptk. 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
(4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb
összegben is meghatározhatja.

A szabály szerint a károkozó javára enged eltérést a jogszabály az általános felelősségi szabályoktól,
amelynek eredményeként a kártérítés mértéke a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározható. A
kár mértéke az általános szabályok szerint határozandó meg ilyen esetben, de az így megállapított kár
összegéhez képest a bíróság a ténylegesen térítendő kárt alacsonyabb összegben is meghatározhatja. Mél-
tányosságra nincs lehetőség termékfelelősségnél és a kontraktuális felelősségnél (felelősségcsökkentő
méltányosság).
Felelősségalapító méltányosság esetén a jogalkotó olyan személyt kötelez a kár megtérítésére, akinél a
felelősségre vonás valamennyi feltétele nem állapítható meg, mégis a jogalkalmazó a jogellenesen kárt
okozó személyt is kötelezheti a kár megtérítésére.

7. A kártelepítés-kártérítés szabálya

Lényeges kérdés annak meghatározása, hogy a kárt ki viselje. Alapvető elv, hogy a károkozó viselje a
kárt a kártérítési felelőssége alapján, ha annak feltételei fennállnak. A kártérítés során érvényesülhet a
kármegosztás.
Vannak olyan esetek, amelyekben a kárt jogosan okozták ugyan, de a jog úgy rendelkezik, hogy azt
mégsem a károsult, hanem harmadik személy viselje (a munkavállaló által okozott kárért a munkáltató
felelős). Ezekben az esetekben a reparációnak nem a felelősség a jogalapja, ezért fogalmilag kártalanítás-
ra kerül sor.
Kármegosztásra kerül sor, ha a károsult nem tesz eleget a kármegelőzési, -elhárítási és –enyhítési köte-
lezettségének (közösen viselik a kárt). Kárelosztás esetén a kárért felelős személy helyett valaki más
önként (pl. biztosító) felvállalja a helytállást, és ilyenkor a károkozó és a helytálló közötti kártérítésről
beszélünk.
Végső soron pedig a tulajdonos maga kénytelen viselni a kárát, ha a károsult nem tarthat igényt kárá-
nak társadalmi elosztásra, mert:
kárveszélyviselés szabálya (casus nocet
 nincs kárelosztás, sem kártalanítás
domino): a tulajdonos visel minden
 nincs méltányosság
olyan kárt, amelynek megtérítésére
 nincs felelős károkozó
senki más nem kötelezhető

94
8. A kártérítési felelősség előfeltételei

 jogellenes magatartás (szükségképpeni feltétel)

Ptk. 6:520. § [Jogellenesség]
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a) a károsult beleegyezésével okozta;
b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a táma-
dónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét
nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

A felelősségre vonás objektív előfeltétele a jogellenes károkozás. Minden károkozó aktív magatar-
tás jogellenes, kivéve, ha jogellenességet kizáró okok állnak fenn (neminem laedere). A jogellenes
magatartás általában más személy alanyi (abszolút) jogát sérti, és a sérelem vagyoni károsodásban
nyilvánul meg.
A jogellenes károkozó magatartás lehet tevőleges, és megvalósulhat mulasztással is. A jogellenes
cselekmények a legtöbb esetben tevőleges károkozásban nyilvánulnak meg. Mulasztás esetén a
magatartás jogszabályi vagy munkaköri kötelezettségben meghatározott magatartás mulasztásában
valósul meg.
A jogellenességet kizáró körülmények:
o a károsult beleegyezése
o jogos védelem (ha az elhárítással szükséges mértéket nem lépte túl)
o szükséghelyzet (azzal arányos mértékben)
o jogszabály által megengedett magatartással okozott kár (akkor, ha a magatartás más sze-
mély jogilag védett érdekét nem sérti, vagy ha mégis sérti, a jogszabály a károkozót kártala-
nításra kötelezi)
Ptk. 6:564. § [A kártalanítás]
Ha jogszabály a jogszerűen okozott kárért kártalanítási kötelezettséget ír elő, a kártalanítás módjára és mér-
tékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A jogszerű magatartás nem vonhat maga után kártérítési kötelezettséget, hanem ilyen esetben kár-
talanításról lehet szó. A kártalanítás vagyoni helytállást jelent bizonyos, jogszabályban meghatá-
rozott jogszerű károkozásért. Nincs egy általános kártalanítási kötelezettséget megállapító norma,
azt a jogszerű károkozást megengedő norma határozza meg. Kártalanítás csak akkor jár, ha jog-
szabály erről kifejezetten rendelkezik.

 kár (szükségképpeni feltétel)

 okozati összefüggés (szükségképpeni feltétel)
Az okozati összefüggésnek a jogellenes magatartás és a kár között kell fennállnia. Korábban két
okozatossági elmélet alakult ki:
o okkiválasztó elmélet: csak azt az okot emelte ki, amely az általános élettapasztalat mellett
ezen kár eredményére vezet
o a másik elmélet az összes lehetséges okozati összefüggést vizsgálta
Ptk. 6:521. § [Előreláthatóság]
Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott elő-
re és nem is kellett előre látnia.

A Ptk. az oksági folyamat az előreláthatósági klauzulával zárja le, vagyis azzal a kárral nem kap-
csolatosan nem állapítható meg az okozati összefüggés, amelyet a károkozó nem látott előre, és
nem is kellett előrelátnia.

95
 felróhatóság
A felróhatóság akkor állapítható meg, ha valaki nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általá-
ban elvárható. Az elvárhatóság társadalmi elvárást fejez ki az adott magatartás vonatkozásában. A
felróhatóságot tipizálás útján, a károkozótól konkrét helyzetben általában elvárható magatartás
alapján kell megítélni. A felróhatóság a rendes felelősségi alakzat karakterizáló jellemzője.

96
 A polgári jogi felelősség rendszere

A felelősség rendszere jelentősen átalakult. A polgári jogi felelősség rendszerében két felelősség van:

 a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősség (deliktuális felelősség)

 a szerződéssel okozott károkért fennálló felelősség (kontraktuális felelősség)

1. A deliktuális felelősség
Ptk. 6:518. § [A károkozás általános tilalma]
A törvény tiltja a jogellenes károkozást.

6:519. § [A felelősség általános szabálya]

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy ma-
gatartása nem volt felróható.

A Ptk. egy generálklauzulával fogalmazza meg a felelősség általánosnak tekinthető alakzatát, amelyre
különös tényállás hiányában is lehet kártérítési igényt alkalmazni. A Ptk. vélelmezi a jogellenességet és a
károkozó magatartás felróhatóságát is. A törvényi fogalom alapján a felelősség általános szabálya szerint
a felelősség alapjához tartozik:
 aki
A károkozó személye kapcsán azt kell vizsgálni, hogy a károkozó vétőképes-e, vagyis a jogellenes
magatartás megvalósításának időpontjában a tudati állapota alapján képes volt-e előrelátni maga-
tartásának eredményeit, magatartásának a társadalomra veszélyességének voltát. Természetes
személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany egyaránt lehet károkozó.
 másnak
Ha önnön magának okozott kárt, és ebből más személynek nem keletkezik kára, nem állapítható
meg a felelősség.

 jogellenes magtartás
 kár
 okozati összefüggés a magatartás és a kár között
 felróhatóság
Ptk. 6:523. § [A károsodás veszélye]
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez
képest
a) tiltsa el a veszélyeztető magatartástól;
b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére;
c) kötelezze megfelelő biztosíték adására.

A károsodás veszélyének felismerésekor a veszélyeztetett személy számára különböző jogi eszközök

igénybevételét teszi lehetővé a jog. A Ptk. lehetőséget ad a potenciális károsultnak arra, hogy még a kár
bekövetkezte előtt bírósági utat vegyen igénybe a kárveszély elhárítása érdekében, sőt ennek elmulasztása
a kár bekövetkezése esetén a károsult önhibájának is minősülhet. Abban az esetben ugyanis, amikor a
károsult már felismeri a károkozás veszélyét, általában elvárható, hogy a megelőzés érdekében eljárjon.
A veszélyeztetettségtől függően alakulhat a kérelem. Lehetséges, hogy a bírósági eltiltás önmagában is
elegendő, de előírhatja a bíróság, hogy meghatározott intézkedéseket tegyen a veszélyeztető. A biztosí-
tékadás azt a célt szolgálhatja, hogy a károsult esetleges kárigényéhez megfelelő kielégítési alaphoz jus-
son.

97
 Ptk. 6:524. § [Többek közös károkozása]
(1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.
(2) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott,
vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt. Az egyetemleges felelősség alkalmazá-
sának mellőzése esetén a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közreha-
tásuk arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban
marasztalja.
(3) A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk ará-
nyában viselik. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban vise-
lik.
(4) A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett ma-
gatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta.

Közös károkozás akkor áll fenn, ha a kár bekövetkezésében több okfolyamat hatott közre, amelyek
bármelyikének közrehatása nélkül a kár nem következett volna be.
Nemcsak a szerződéses kapcsolatokban, hanem a kárkötelemben is előfordulhat, hogy több alany jelenik
meg akár a károsultak, akár a károkozók oldalán. Több károsult pozíciójában az ilyen jogi helyzet nem
eredményez változást, hiszen minden jogosult önállóan, közvetlenül követelheti kárának megtérítését.
Több károkozó esetén azonban a károsult védelmének elve érvényesül azáltal, hogy a jogszabály felelős-
ségüket a károsulttal szemben egyetemlegesnek minősíti, amennyiben a kárt közösen okozzák.
Ha a kárt a közreműködők közös ténykedéssel okozzák, felelősségük a károsulttal szemben egyetemle-
ges lesz. Előfordul olyan helyzet, amikor a közreműködők egymástól függetlenül, de mégis egymással
okozati kapcsolatban álló magatartással kárt okoznak. Ilyen esetben nem alkalmazható az egyetemleges-
ség, a károsulttal szemben a károkozók önállóan felelnek.
Az egyetemleges felelősség mellőzésének egyik oka lehet, ha a károsult a kár bekövetkezésében maga is
közrehatott. A károsulti közrehatás nem zárja ki az egyetemleges marasztalást lehetőségét, de a bíróság
mellőzheti annak alkalmazását. Mellőzésre kerülhet sor akkor is, ha rendkívüli méltánylást érdemlő kö-
rülmények miatt indokolt lehet, amely esetén a károkozók felróhatóságuk arányában, ennek hiányában
közrehatásuk arányában, ennek hiányában egyenlő arányban viselik a kárt.
Többek károkozásánál a károsult védelme érdekében felállított szabály olyan esetben is a közös károko-
zás jogkövetkezményét vonja maga után, amikor több személy egyidejűleg kifejtett magatartásáért külön-
külön vizsgálva is alkalmasak arra, hogy előidézzék a kárt (alternatív okozatosság). Nem szükséges, hogy
valamennyi magatartás ténylegesen közösen idézze elő a bekövetkezett kárt. Annak bizonytalanságát,
hogy ki okozta kárt több személy által kifejtett magatartás közül, a károkozók kötelesek viselni, és egye-
temlegesen felelnek a károsult irányában a többek közös károkozására irányadó szabályok szerint.
Ptk. 6:526. § [A károkozásért való felelősség korlátozása és kizárása]
A szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget
korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

A Ptk. általános jelleggel nem tilalmazza a károsult és a károkozó olyan megállapodását, amelyben a
károkozó felelősségét korlátozzák vagy kizárják. Ennek az elvnek az érvényesülése azonban korlátozott.
Vannak kógens szabállyal védett esetkörök, amikor tilos a felelősség kizárása vagy korlátozása:
 a károkozó szándékosan okozta a kárt
 ha az emberi életet, testi épséget, egészséget károsítja a károkozó magatartás
A bizonyítási teher azt jelenti, hogy a bizonyítás sikertelensége esetén annak hátrányait az kénytelen vi-
selni, akit a bizonyítási kötelezettség terhel. A polgári jogi felelősség célja a vagyoni reparáció biztosítása
a károsult számára, ezért a jogalkotó a bizonyítás terhet megosztja a károkozó és a károsult között. A ká-
rosultnak kell bizonyítania a kárt (annak mértékét) és az okozati összefüggést, míg a károkozónak kell
bizonyítania, hogy magatartása nem volt jogellenes, vagy magatartása jogellenes ugyan, de nem volt fel-
róható

98
2. A kontraktuális felelősség

Ptk. 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja,
hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A törvényi fogalom alapján a felelősség alapjához tartozó körülmények:

 szerződésszegő magatartás
A felelősségre vonás objektív előfeltételét a szerződésszegés alapozza meg, míg a deliktuális fele-
lősségnél a jogellenes magatartás. Károsultként a jogviszony bármely alanya megjelenhet. A szer-
ződésszegés a szerződés teljesítéséhez kapcsolódik, de a szerződés bármely szakaszában bekövet-
kezhet a szerződésszegés.

 kár
 okozati összefüggés a magatartás és a kár között
A szerződéssel okozott kárfelelősség csak akkor áll be, ha a szerződésszegés és a kár között oko-
zati összefüggés áll fenn.

Kontraktuális felelősség esetén az okozó nem tud mentesülni arra való hivatkozással, hogy úgy járt el,
hogy az az adott helyzetben általában elvárható, azaz magatartása nem felróható. A felelősség alóli men-
tesüléshez három konjunktív feltétel bizonyítása szükséges:
 a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta
 a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható a károkozó fél ellenőrzési körén kívül eső,
szerződésszegést okozó körülmény
 nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa
Ptk. 6:143. § [A kártérítés mértéke]
(1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.
(2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt
olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges
következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
(3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

Deliktuális felelősség esetén a Ptk. a teljes kártérítés elvét tartja fenn. Kontraktuális felelősségnél vi-
szont konkrétan megjelöli, hogy a tényleges kár a szolgáltatás tárgyában keletkezik szerződésszegés ese-
tén, amelyet a károkozó köteles megtéríteni.
A Ptk. megfogalmazza az előreláthatósági klauzulát, amely arra ösztönzi a feleket, hogy már a szerző-
déskötéskor megfelelően tájékoztassa a szerződő partnerét egy esetleges szerződésszegés várható követ-
kezményeiről, az esetleges károkról. Az előreláthatósági klauzula a feleket a szerződéskötéskor fokozott
együttműködésre kötelezi, de saját érdekükben, az esetlegesen bekövetkező károkkal kapcsolatban a bi-
zonyítás megkönnyítése érdekében. Ez a szabály arra ösztönzi a feleket, hogy a szerződésben meghatá-
rozzák azokat a kártételeket, azok esetleges összegszerűségét, amelyek már a szerződéskötés időpontjá-
ban láthatóak. A bizonyítási teher a jogosulton (károsulton) van, bizonyítania kell:
 a károk, elmaradt vagyoni előny mértékét
 ezeknek a károknak az előreláthatóságát, mint lehetséges következményt, mégpedig a szerződés
megkötésének időpontjára vonatkoztatva
Szándékos szerződésszegés esetén a jog nem védi a károkozót az előreláthatósági klauzulával, ugyanis
ilyen esetben a károkozó szerződésszegő a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

99
 Ptk. 6:144. § [A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása]
(1) A károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére, továbbá a közös károkozók felelősségére a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni.
(2) A kár fogalmára és a kártérítés módjára - az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a szerződésen kívül okozott
károk megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés méltányosságból való
mérséklésének nincs helye.

Mivel a szerződésszegésért való felelősség szabályai nem szólnak a kártérítési felelősség egyéb kérdése-
iről, a deliktuális felelősség szabályai kisegítő szerepet játszanak a kontraktuális felelősség egyes területe-
inél is:
 a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség
 a közös károkozók felelőssége
 kár megtérítésének módja
 kárra vonatkozó rendelkezések
 okozati összefüggésre irányuló szabály
 a kár beállta
Ptk. 6:145. § [Párhuzamos kártérítési igények kizárása]
A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabá-
lyai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza.

A szigorú felelősségi rendszer, a szerződő felek előzetes kockázat-elosztása és a következményi károk

tekintetében a jogosultat sújtó bizonyítási teher védelme érdekében ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a
deliktuális felelősség alkalmazható legyen. Így azokban az esetekben, ha a jogosult nemcsak a
kontraktuális, hanem a deliktuális felelősség alapján és érvényesíthetne kárigényt, a Ptk. rendelkezése
kizárólag a szerződésszegésért fennálló kártérítési felelősség jogi alapján engedi azt a számára.
Ptk. 6:146. § [Felelősség a teljesítés során okozott károkért]
A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel oko-
zott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti.

A jogalkotó arra is figyelemmel van, hogy a szerződés teljesítése során akár szerződésszerű magatartás-
sal is kárt okozhatnak a jogosult vagyonában. Ez a jogi helyzet nem feltételez szerződésszegést a kötele-
zett részéről, de az okozott kárt a kontraktuális felelősség szabályai szerint lesz köteles megtéríteni.
Ptk. 6:147. § [Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél]
(1) Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult
bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás
olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.
(2) Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríte-
ni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Ingyenes szerződések esetében a kötelezett tényleges ellenszolgáltatás nélkül vagy a szerződés teljesíté-
séhez szükséges költségei megtérítése ellenében nyújtja a szolgáltatását. Emiatt a Ptk. tágabb lehetőséget
biztosít a kötelezett mentesítésére.
A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk vonatkozásában a jogosultnak kell bizonyítani a kötelezett
vétkes magatartását, továbbá a kártérítési felelősség csak akkor áll be, ha a szerződésszegő magatartás
szándékos volt, vagy tájékoztatási kötelezettségét súlyosan megszegte, vagyis a szolgáltatás lényeges tu-
lajdonságáról a jogosultat nem világosította fel.
Ezzel ellentétben, a szolgáltatás tárgyán kívül a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott egyéb kár
tekintetében már a deliktuális felelősséghez hasonlóan felróhatóságon alapul a felelősség. Itt a bizonyítás
a kötelezettet terheli, vagyis neki kell bizonyítania, hogy magatartása nem volt felróható.

100
 Ptk. 6:148. § [A közreműködőért való felelősség]
(1) Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett
személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(2) Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy
igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
(3) A kötelezett a közreműködővel szemben - annak szerződésszegése miatt - mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogo-
sulttal szemben helytállni tartozik.

Kérdés, hogy a kontraktuális felelősségi rendszerben a szerződő félnek mely személyek magatartása
számítható be. A Ptk. a szerződés teljesítésének szabályai között rendelkezik a közreműködő igénybevé-
teléről. A kötelezett a jogszerűen igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha saját maga
járt volna el. A közreműködő szerződésszegéséért tehát a kötelezettnek kell beszámítani. Ha a közremű-
ködő igénybevétele jogszerűtlen volt, a kötelezett felel mindazért a kárért is, amely ennek hiányában nem
következett volna be.

3. A kár megtérítésének módozatai

Ptk. 6:527. § [A kártérítés módja]
(1) A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokol-
ják.
(2) A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatá-
rozott összegű járadékot is meghatározhat.
(3) A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a módját nem
alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.

A polgári jogi felelősség célja a teljes reparáció biztosítása, vagyis a károsultat olyan helyzetbe kell
hozni, amilyenben lett volna, a károkozás nem következik be. A kártérítés módja a Ptk. szerint:
 főszabályként pénzben történik
 természetbeni kártérítést kell nyújtani, amennyiben a körülmények indokolják
A károsultnak nincs választási lehetősége a módozatok között, mert elsődlegesen pénzbeli kártérítésre
jogosult. Természetben kerülhet sor kártérítésre, ha a körülmények ezt indokolttá teszik, különösen akkor,
ha a kártérítésre kötelezett rendelkezésére áll az a szolgáltatás, amelyből a kártérítési érdek kielégíthető
Ez helyettesíthető dolgokban bekövetkezett károk esetén biztosít teljes reparációt. A kártérítés módjai
kombináltan is jelentkezhetnek. A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a felek
kérelméhez, nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve. Nem alkalmazható azonban olyan kártérítési
mód, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
A károkozáshoz tapadhatnak olyan károk is, amelyek csak később, a jövőben merülnek fel, de azokkal
rendszeresen számolni kell. Ilyen esetben a bíróság járadékot is megállapíthat, amelyet a károsultnak idő-
szakonként előre, visszatérően kell fizetnie. A vagyoni kár megtérítése tehát történhet:
 egy összegben
 járadékban
 kombináltan

A járadék célja, hogy a jogosultakat olyan élethelyzetben tartsa, mintha a káresemény nem következett
volna be.

3.1. A jövedelempótló járadék

Ptk. 6:528. § [A jövedelempótló járadék]
(1) Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni
jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
(2) A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekövetkezett jövedelemkiesés mértékének együttes vizs-
gálata alapján kell meghatározni.
(3) A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meg-
határozni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a változás utáni jövedelem
átlagát kell figyelembe venni.
(4) Ha a jövedelemkiesés a (3) bekezdés alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző sze-
mélyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

101
 (5) A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével
számolni lehet.
(6) A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének
csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

Járadékra az a károsult jogosult, akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent. A károsult jára-
dékának feltétele, hogy neki fel nem róható okból a káreset utáni jövedelme nem éri el a káresemény előt-
ti jövedelmét.
A járadék elbírálásánál különös jelentősége van annak, hogy a károsult mennyiben tett eleget a káreny-
hítési kötelezettségének. Azt az összeget, amelyet a károsult a káresetet követően megmaradt munkaereje
hasznosításával megkeres, vagy az adott helyzetben általában elvárhatóan megkereshetett volna, a kártérí-
tés összegének a kiszámításakor le kell vonni. Abban az esetben azonban, ha a jövedelmet a kárt szenve-
dett személy rendkívüli munkateljesítménnyel éri el, a járadék megállapításánál nem lehet figyelembe
venni.
A járadékszámításnál elsődleges a járadék alapjának meghatározása, azaz a káresemény előtti jövedelem
kiszámítása, amelyhez a Ptk. főszabályt és kisegítő szabályokat állapít meg.
Főszabály szerint a járadék alapját a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelem alapulvé-
telével kell meghatározni azzal, hogy ha az egy év alatt a jövedelemben tartós jellegű változás állt be,
csak a változás utáni jövedelmet kell alapul venni. Ha a jövedelemkiesés nem határozható meg, az azonos
vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

3.2. Az eltartottak járadékigénye (tartást pótló járadék)

Ptk. 6:529. § [A tartást pótló járadék]
(1) Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károko-
zó a tartást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha magatartásának e következménye nem volt előrelátható.
(2) A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegé-
sével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
(3) A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe
venni.
(4) A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik
megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt sze-
méllyel egy sorban voltak kötelesek.
(5) A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően al-
kalmazni.

A károkozás következtében meghalt személy által eltartott csak akkor igényelhet tartást pótló járadékot,
ha a károkozás előtt a tartás teljesítése jogi kötelezettség alapján történt. A tartást pótló járadék fizetésére
akkor is köteles a károkozó, ha nem volt előrelátható, hogy a károkozó magatartásával, illetőleg a károsult
halálával összefüggésben az eltartottnál jövedelemkiesés jelentkezik. A jogi kötelezettség alapulhat jog-
szabályon vagy szerződésen is.
A tartást pótló járadék megállapításánál alapkérdés, hogy csökkent-e a káresemény kapcsán az eltartott,
eltartottak színvonala, figyelembe véve a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmüket. Az
eltartott terhére kell értékelni a járadék mértékének meghatározásánál, ha a járadékot igénylő neki felró-
ható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel.
Ptk. 6:530. § [A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése]
A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék
mértékének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

Amennyiben bármelyik fél bizonyítani tudja, hogy a járadék meghatározásánál figyelembe vett körül-
mények lényegesen megváltoztak, a járadék mértékének, időtartamának a csökkentését, illetve felemelé-
sét kérheti a bíróságtól, de kérhető akár annak megszüntetése is.

102
3.3. Az általános kártérítés
Ptk. 6:531. § [Az általános kártérítés]
Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles,
amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.

Az általános kártérítés előfeltételei:

 merüljön fel vagyoni kár
 a kár mértéke ne legyen pontosan meghatározható
Az általános kártérítés olyan becsült összeg, amelynek alkalmasnak kell lennie a reparációra. Vissza-
követelésnek nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános
kártérítés összegét. A kárt mértékét a kártérítést igénylő félnek kell bizonyítania. Általános kártérítés
megállapítására mindaddig nem kerülhet sor, amíg nyilvánvalóvá nem válik, hogy a kár mértéke nem
számítható ki. Az általános kártérítés megfizetése történhet egy összegben, járadék formájában és kombi-
náltan.

4. A kártérítés esedékessége
Ptk. 6:532. § [A kártérítés esedékessége]
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

A kártérítés esedékességének időpontja nem a károkozáshoz, hanem a károsodás bekövetkezésének idő-

pontjához kapcsolódik, amely nem feltétlenül azonos. A károsodás bekövetkezése jelenti az elévülési idő
kezdetét, ez az időpont lesz irányadó a késedelmi kamatfizetési kötelezettség tekintetében is. A kártérítés
elévülése:
 főszabály szerint öt év
 három év:
o veszélyes üzemi felelősség
o termékfelelősség
o vadászható állta által okozott kárért való felelősség

103
 A polgári jogi felelősség egyes nevesített esetei

1. A fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség

Ptk. 6:535. § [A veszélyes üzemi felelősség]
(1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól,
ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
(2) A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével
másnak kárt okoz.
(3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.

6:538. § [Elévülés]
A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el.

A veszélyes üzemi felelősség abban tér el az általános deliktuális felelősségtől, hogy a veszélyes üzemi
felelősség fogalmából hiányzik a jogellenesség, azonban a kártérítés általános szabályaiból fakad, hogy
minden károkozás jogellenes, amely nem minősül jogszerűnek. Ez az elv érvényesül a veszélyes üzemi
felelősség körében is. A veszélyes üzemnél szűkebb az alanyi kör, mivel a fokozott veszéllyel járó tevé-
kenységet folytatók felelősségi szabályát fogja át. Emelt szintű a fokozott veszéllyel járó tevékenységet
folytatókkal szemben felállított elvárhatóság, vagyis a felelősség alóli mentesülésre a fokozott veszéllyel
járó tevékenység körén kívül eső és elháríthatatlan ok bizonyítása szükséges (objektív felelősségi alak-
zat). A gyakorlat három ismérvhez köti a felelősség megállapítását (alternatív feltételek):
 csekély mértékű rendellenesség is súlyos kárral fenyegető veszélyhelyzetet alakíthat ki
 amikor a tevékenység folytatójának csekélyebb mértékű vétkessége súlyos kárral fenyegető ve-
szélyhelyzetet teremthet
 ha egyszerre nagyobb számú személy életét, testi épségét, egészségét, vagyonát fenyegető kárve-
szélyt idéz életét
Az ismérvek köre folyamatosan bővül és változik, amely a technikai fejlődéssel van összhangban. A leg-
tipikusabb veszélyes üzemek (főszabály szerint):
 személygépjármű
 a gépi erővel működő berendezések
 elektronikus berendezések, kivéve:
o háztartási gépek
o orvostechnikai eszközök, berendezések
 erőművek, vízi művek
 elektromos vezetékek
 tevékenységek: tetőfedés, ácsolás, egyes primitív tevékenységek az adott szituációban
 a környezetet veszélyeztető tevékenység
 veszélyes állattartás
A veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha okozati össze-
függés állapítható meg a fokozott veszéllyel járó tevékenység és a kár között. A fokozott veszéllyel járó
tevékenység két estköre nyert konkrét szabályozást a Ptk-ban:
 a környezetet veszélyeztető tevékenység
 veszélyes állattartás
A fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató felelőssége a károkozásért nem feltétlen. az üzemben-
tartó mentesül a felelősség alól, ha felelőssé tétele a prevenció céljait észszerűen nem szolgálja. A felelős-
ség alóli mentesülésnek kettős (konjunktív) feltétele van:
 a kárt elháríthatatlan ok idézte elő, és
 ez az elháríthatatlan ok kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén (külső elháríthatat-
lan ok)
104
Elháríthatatlan ok lehet:

 az erőhatalom (vis maior), ha az üzemkörén kívül lép fel

 a károsult elháríthatatlan közrehatása, tekintet nélkül arra, hogy ezért a közrehatásért felelős-e
 harmadik személy elháríthatatlan cselekménye
 más külső erő, esemény elháríthatatlan behatása
A bizonyítási teher a kimentés körében a károkozón van. Amennyiben nem tudja bizonyítani, hogy a
kárt olyan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik és elháríthatatlan,
akkor viseli ennek terhét.
A veszélyes üzemi tevékenységgel okozott kárért fennálló felelősség körében ebben a tekintetben is szi-
gorúbbak a szabályok. A felelősség kizárása vagy korlátozása minden esetben tilos, kivéve, ha a kár do-
logban következett be. Az ilyen nyilatkozat semmis.
A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásából eredő kártérítési követelések elévülési ideje az át-
lagosnál rövidebb, vagyis három év.
Ptk. 6:536. § [Az üzembentartó]
(1) A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik.
(2) Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell tekinteni.

A szigorú felelősség a veszélyes üzemi tevékenység folytatóját, az üzembentartót terheli. A Ptk. megha-
tározza, hogy üzembentartó az, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Ebből következik, hogy
az üzembentartó nem feltétlenül azonos a közvetlen károkozóval. Ha több üzembentartó állapítható meg,
őket közös károkozónak kell tekinteni.
Ptk. 6:537. § [A károsulti közrehatás szabályai]
(1) Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából szárma-
zott. A kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell figyelembe venni.
(2) Ha vétőképtelen személy elhárítható magatartásával a károkozásban közrehatott, az üzembentartót a vétőképtelen káro-
sulttal szemben teljes felelősség terheli. Az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben az (1) bekezdés
megfelelő alkalmazásával megtérítési igényt érvényesíthet.

A károsulti közrehatás értékelése:

 amennyiben elháríthatatlan, a felelősség nem áll be

 elhárítható és nincs felróható közrehatás, a felelősség beáll
 elhárítható, de van felróható közrehatás, kármegosztás alkalmazására kerül sor
Ha a károsult magatartása elhárítható volt, de a károkozás folyamatában a károsult sem úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, tehát magatartása felróható, kármegosztásra kerül sor. A
kármegosztás aránya a felróható közrehatáshoz igazodik. A tevékenység fokozottan veszélyes jellegét a
veszélyes üzem károsodása és a közreható károsult irányában is az üzembentartó terhére kell figyelembe
venni.
Amennyiben a vétőképtelen személy elhárítható magatartásával a károkozásban közrehatott, a vétőkép-
telen károsulttal szemben az üzembentartót teljes felelősség terheli. A vétőképtelen személy esetében
ugyanis felróható közrehatásról nem lehet szó. Mindez azonban nem zárja el az adott esetben kárt szen-
vedett üzembentartót, hogy a vétőképtelen személy gondozójával szemben lépjen fel megtérítési igényé-
vel (a kármegosztás szabályai szerint).

105
 Ptk. 6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál]
(1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak oko-
zott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges kár-
okozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.
(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége
körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
(3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre
vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik
fél maga viseli.
(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes
üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.

A Ptk. azt a jogi helyzetet kívánta elsődlegesen szabályozni, amikor a veszélyes üzemek egymásnak
okoznak kárt. A jogszabály itt is azt vizsgálja, hogy kinek róható fel a károkozás, ennek hiányában a fel-
róhatóságtól független szabályt alkalmazza:
 miként alakul a felróhatóság
 ha egyiknek sem felróható, akkor az köteles megtéríteni a kárt, akinek a fokozott veszéllyel járó
tevékenysége körében merült fel a kárhoz vezető rendellenesség (nemcsak emberi tevékenység)
 ha egyiknél sem (vagy mindkettőnél) állapítható meg rendellenesség, akkor kárát mindegyik fél
maga viseli
Ha az okozati láncolaton két vagy több veszélyes üzem okoz kárt, a külső viszonyban, azaz a károsult
irányában egyetemlegesen felelnek. Belső jogviszonyukra ugyanez a háromlépcsős vizsgálat az irányadó
azzal a különbséggel, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik az
üzembentartók.

2. Felelősség a más személy által okozott kárért

2.1. Felelősség az alkalmazott (jogi személy tagja) károkozásáért

Ptk. 6:540. § [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért]
(1) Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a káro-
sulttal szemben a munkáltató a felelős.
(2) Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a
jogi személy a felelős.
(3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.

A felelősség alanya a munkáltató, aki saját közvetlen felelősségét a károsult irányában nem tudja kimen-
teni. A munkáltató saját felelősségi helyzete objektív alapú. A felelősségi szabály akkor alkalmazható, ha:
 a károkozó alkalmazottja a munkáltatónak
 a károkozás összefügg a károkozó alkalmazott foglalkoztatására irányuló jogviszonyával
 az alkalmazott a károkozásért felelős
Abban az esetben, ha az alkalmazott foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben másnak
kárt okoz, a károsult és a munkáltató viszonylatában azt jelenti, hogy a munkáltató saját helytállási köte-
lezettségét nem tudja kimenteni. A munkáltató számára kimentés a felelősség alól csak akkor valósul
meg, ha az alkalmazottal szemben a kártérítési felelősség feltételei nem állnak fenn.
A jogi személy tagjának a felelőssége a károkozó magatartásért többirányú:
 szerződésszegéssel okozott kárfelelősség az adott jogi személy irányában: a jogi személlyel a tag
szerződéses jogviszonyban áll
 szerződésen kívüli kárfelelősség harmadik személyek irányában
A jogi személy tagjának károkozása esetén a felelősségi szabály akkor alkalmazható, ha:
 a károkozó tagja a jogi személynek
 a károkozás összefügg a károkozó tagsági jogviszonyával
 a jogi személy tagja a károkozásért felelős

106
 A Ptk. az alkalmazott, illetve a tag szándékos károkozó magatartásához olyan szankciót fűz, hogy a
munkáltató, illetve a jogi személy mellé állítja a kárt okozó alkalmazottat, tagot, és ez esetben a károsult
irányában a felelősségük egyetemleges.

2.2. Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért

Ptk. 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]
(1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel
okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
(2) A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető
tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

A vezető tisztségviselő felelőssége ugyanúgy alakul, mint a jogi személy tagjának felelőssége. Ugyan-
úgy tehát kétirányú:
 a jogi személynek okozott károk esetén a kontraktuális felelősség szabályai érvényesülnek, felté-
ve, hogy az ügyvezetési tevékenysége során okozta a kárt
 harmadik személyek felé pedig a jogi személy felel (egyetemlegesen, ha szándékos volt a károko-
zás)

2.3. Felelősség a vétőképtelen által okozott károkért

Természetes személynél a polgári jogi felelősségre vonás feltétele, hogy a károkozó vétőképtelen le-
gyen. Vétőképtelen személy ugyanis felelősségre nem vonható.
Ptk. 6:544. § [Felelősség vétőképtelen által okozott kárért]
(1) Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit
nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.
(2) A vétőképtelen helyett az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül. Gondozó az is, aki a vétő-
képtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta.
(3) Mentesül a gondozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet ellátásával kapcsolatban felróhatóság
nem terheli.
(4) Több gondozó felelősségére a többek közös károkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A vétőképtelenség lényege, hogy a károkozónak a belátási képessége annyira korlátozott, hogy a kár-
okozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni. A belátási képesség korlátozott
voltának a károkozás időpontjában kell fennállnia. A korlátozottságot a károkozással kapcsolatban kell
vizsgálni.
A gondozó az a személy, aki a vétőképtelen személy felügyeletére köteles. Nem a jogi kötelezettség a
döntő, hanem a felügyelet ellátásnak kötelessége. A gondozó felelőssége önálló és nem járulékos, nem
más személyért való felelősséget jelent. A gondozó saját felróható magatartásáért felel, a releváns ok az
okozati összefüggésben nem a vétőképtelen magatartása, amely közvetlenül előidézi a kárt, hanem a gon-
dozó mulasztásban megnyilvánuló közvetett ok. Egyértelmű a gondozói helyzet, ha jogszabály rendelke-
zése alapján minősül valaki gondozónak. Emellett gondozó lehet az is, aki konkrétan a károkozás idő-
pontjában látta el a vétőképtelen felügyeletét.
Ha a vétőképtelen személy kárt okoz, azt kell vizsgálni, hogy a gondozó a felügyelet ellátása érdekében
úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bizonyítás azonban a gondozót terheli
(kimentés). Ha több gondozó van, akkor egyetemlegesen felelnek, mint közös károkozók, saját felróható-
ságuk arányában (egymás között felróhatóságuk arányában).
Ptk. 6:545. § [Kártérítés méltányosság alapján]
Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a vétőképtelen kár-
okozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a felek va-
gyoni viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik.

107
Feltételek:
 a károkozó vétőképtelen
 nincs gondozója, vagy van, de felelősségét nem lehet megállapítani
 az eset körülményei és a felek vagyoni viszonyai a méltányosság alkalmazását nyilvánvalóan in-
dokolttá teszik
A feltételek fennállása esetén a vétőképtelen károkozót részben vagy egészben kötelezni lehet a kár
megtérítésére, mivel a kártérítés általános szabálya szerint a károsult viseli azt a kárt, amelynek megtérí-
tésére senkit sem lehet kötelezni.
Ptk. 6:546. § [Önhiba]
A vétőképtelen károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát felró-
hatóan maga idézte elő.

Sajátos a helyzete annak a károkozónak, aki vétőképtelen ugyan, de ezt az állapotát maga idézte elő
(actio libera in causa). A polgári jogban alapelv, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése
végett senki sem hivatkozhat. A felelősség ahhoz a magatartáshoz tapad, hogy a vétőképtelen állapotot
felróhatóan idézte el, azaz nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Erre a sza-
bályra történő hivatkozás akkor lehet eredményes, ha a károkozó általában rendelkezik vétőképességgel.
Kimentésre az általános szabályok szerint van felelősség.
Vizsgálni kell ebben az esetben, hogy van-e közvetlen oksági kapcsolat a jogellenesen okozott kár, a fel-
róható módon előidézett vétőképesség hiánya, mint a károkozó magatartás között.
Ptk. 6:547. § [Felelősség vétőképes kiskorú károkozásáért]
Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van felügyeletre köteles gondozója, és a károsult bizonyítja, hogy a gon-
dozó kötelességét felróhatóan megszegte, a gondozó az okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen felelős.

Amennyiben a vétőképesség fennáll, a károkozó felelősségre vonható. Mégis lehetséges, hogy a kiskorú
nem rendelkezik a károkozó olyan anyagi háttérrel, amely biztosítaná a kár megtérítését. Ezért, amennyi-
ben a kárt okozó vétőképes kiskorúnak felügyeletre köteles gondozója is van, akkor egyetemlegesen fe-
lelnek.
Az általános szabály alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a károkozó vétőképtelen, míg az egyetemle-
ges felelősség esetében a károkozó felelősségre vonható személy (vétőképes), aki azonban kiskorú. Egye-
temlegesség esetén a vétőképes kiskorúnak a felügyeletére köteles gondozója van. A gondozói felelősség
általános szabálya lehetőséget ad a gondozó számára arra, hogy kimentse magát, a bizonyítási teher is az
általános szabályok szerint alakul. Az egyetemleges felelősség megállapításához az szükséges, hogy a
károsult bizonyítsa, hogy a felügyeletre köteles gondozó kötelességeit felróhatóan megszegte. Egyetem-
legességnél viszont nem érvényesül a felróhatóság vélelme.
Lényeges eltérés a több személy együttes károkozásához képest, hogy a károsultnak kell bizonyítani,
hogy a felügyeletre köteles gondozó a kötelezettségét megszegte, vagyis a bizonyítási teher megfordul, és
a bizonyítás sikertelensége a károsultat terheli.

2.4. Felelősség a megbízott által okozott károkért

Ptk. 6:542. § [Felelősség a megbízott károkozásáért]
(1) Ha a megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egye-
temlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasítások-
kal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
(2) Állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályai
szerint is érvényesítheti.

A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a
megbízottal egyetemlegesen felelős. Erre akkor kerülhet sor, ha:
 a felek között megbízási jogviszony áll fenn
 a megbízott a megbízás teljesítése során, ebben a minőségben eljárva okoz kárt

108
  a károsult a szerződő felek körén kívül esik (vagyis harmadik személy)
 a megbízott felelős a károkozásért
A megbízott akkor okozza ilyen minőségben a kárt, ha a károkozás a megbízás tényével és tárgyával
összefügg, annak teljesítése során következik be. Ennek megítélésénél a felek közötti jogviszony tartalma
az irányadó. Állandó jellegű megbízás esetében szoros kapcsolat alakul ki a megbízó és a megbízott kö-
zött, amely alapot nyújt a károsultnak arra, hogy a megbízót tekintse a felelősség alanyának, és vele
szemben érvényesítse az igényét.
Ha a károsult a megbízóval szemben érvényesíti igényét, a megbízó hivatkozhat arra, hogy a károkozás
nem a megbízotti minőségben történt. Ha a bizonyítás eredményes, vele szemben nem lehet alkalmazni a
felelősségi szabályt. A megbízó ki is mentheti magát, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásá-
ban, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ilyen esetben a megbízott
kénytelen helytállni. Amennyiben a megbízó felelősségét nem tudja kimenteni, felelőssége egyetemleges
a megbízottal. Ilyen esetben még mindig van mentesülési lehetőség, ha a megbízotti magatartás nem volt
felróható. Amennyiben a megbízó saját felelősségét sem és a megbízott felelősségét sem tudja kimenteni,
felelősséggel tartozik a károsult irányában.
Ha a károsult a megbízottal szemben érvényesíti igényét, a megbízott kizárólag azzal mentheti ki ma-
gát, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
A Ptk. közös károkozásra vonatkozó szablyainak alkalmazására belső viszonyukban akkor kerülhet sor,
ha a károkozás során a megbízó sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható az utasí-
tásokkal való ellátásban és a felügyelet körében. A bekövetkezett kárt ez esetben a közös károkozás sza-
bályai szerint viselik.

2.5. Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért

Ptk. 6:543. § [Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért]
Más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szerződési viszonyban álló kötelezett által a szerződés teljesítése kö-
rében harmadik személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számára ismeretlen károkozó személyét meg nem
nevezi.

Ez a szabály bármilyen szerződéses jogviszony esetén lehetővé teszi, hogy a károsult más szerződéses
jogviszony jogosultjával szemben lépjen fel, amennyiben a kárt a jogosulttal szerződéses jogviszonyban
álló kötelezett okozta a szerződés teljesítése körében.
A felek közötti relatív szerkezet alapján, azzal összefüggésben dönthető el, hogy adott esetben ki a jog-
viszony jogosultja. A jogosult felelősségének feltétele, hogy a károkozás a jogosulttal fennálló szerződé-
ses jogviszony teljesítése körében összefüggésben történjen. A szerződés jogosultjával szemben a káro-
sult közvetlenül csak akkor léphet fel, ha számára a károkozó ismeretlen. A jogosult felelőssége nem mö-
göttes felelősség, hiszen ha a jogosult a károkozó személyét megnevezi, felelőssége nem áll fenn.

3. A közhatalom gyakorlásával okozott károkért fennálló felelősség

Ptk. 6:548. § [Felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért]
(1) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával
vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgá-
lata iránti eljárásban nem volt elhárítható.
(2) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi
jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősség-
gel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.

6:549. § [Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért]

(1) A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való fe-
lelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal,
ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi
személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái te-
kintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.
(2) A közjegyzői és a végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való
felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.

109
 A felelősség alanya a közhatalmat gyakorló jogi személy. Előfordulhat, hogy a közhatalmi jogkör gya-
korolója nem jogi személy, a kárért ez esetben az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv
tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.
A kár akkor minősül közigazgatási jogkörben okozott kárnak, ha a közhatalom gyakorlásával vagy an-
nak elmulasztásával okozták. Azt, hogy a károkozás a közhatalom gyakorlásával összefüggésben történt-
e, mindig a konkrét jogi helyzettől függően kell értékelni. Ennek hiányában a felelősséget más megfelelő
szabály alapján kell eldönteni. A kárfelelősség akkor állapítható meg, ha:
 közigazgatási jogkörben, azaz a közhatalom gyakorlásával vagy elmulasztásával kárt okoznak
 okozati összefüggés a kár és a magatartás között
 a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható (fellebbezés), továbbá a közigazgatási hatóság bí-
róság felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható
A közigazgatási jogkörben okozott kárfelelősség is a más személyért való felelősség speciális esete,
amely abban hasonlít az alkalmazottért való felelősséghez, hogy sem a munkáltató, sem a közhatalmat
gyakorló szerv nem mentheti ki magát a felelősség alól. A Ptk. szerint a közigazgatási jogkörben okozott
károkért való felelősségre irányadó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha bírósági közjegyzői vagy
végrehajtói jogkörben okozzák a kárt.

4. A termékfelelősség
Ptk. 6:550. § [Felelősség a termékkárért]
A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.

6:553. § [A gyártó]
(1) E fejezet alkalmazásában gyártó a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelye-
zett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.
(2) Importtermék esetén a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó sze-
mélyt is gyártónak kell tekinteni. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető visszkereseti
igényét.
(3) Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a
forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt
importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem
állapítható meg.
(4) A forgalmazó ezt a nyilatkozatát a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül teheti meg.

A termékfelelősség az olyan személyi sérülés vagy anyagi károsodás miatti felelősséget jelenti, amit a
hibás termék okoz, használata vagy felhasználása során. Nem magáért az áruért való felelősséget jelenti,
hanem a hibás áru által okozott károk megtérítésére irányuló kötelezettséget.
A termékfelelősség alanya:

 gyártó:
o a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója
o aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkal-
mazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel
 importőr: aki gazdasági tevékenység keretében a terméket Magyarországra vagy az EGT területére
behozza
 a termék minden forgalmazója, szubszidiárius jelleggel
Amennyiben a forgalmazó azt a gyártót megnevezi a károsultnak, akitől a terméket beszerezte, a szigorú
felelősségből szabadul. A forgalmazó ezt a nyilatkozatát legkésőbb a károsult írásbeli felhívásától számí-
tott harminc napon belül teheti meg.

110
 Ptk. 6:551. § [A termék]
Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.

Termék alatt mindenfajta ingó dolgot kell érteni. Az objektív felelősségnek ki kell terjednie azokra a
dolgokra is, amelyeket utóbb más dolog, akár ingó vagy ingatlan dologba beépítettek, alkotórésszé vált. A
gyártó felelősségének feltételei:
 jogellenesség: minden károkozás jogellenes, ha a törvény eltérően nem rendelkezik
 termékkár
Ptk. 6:552. § [A termékkár]
Termékkár
a) valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett
kár; és
b) a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti
Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szo-
kásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint
ilyen célra használta.

A termékkárt a jogosultnak kell bizonyítania. A hibás termék által az életben, testi épségben,
egészségben okozott károk teljes mértéken térülnek (nem vagyoni sérelem). Más dolgokban oko-
zott károk (vagyoni károk) megtérítését a jogalkotó jelentősen korlátozta, mind a kártérítés mini-
mális összeghatárának meghatározásával, mind a magánhasználati, magánfogyasztási tárgyakra
történő leszűkítésével. A termékfelelősség alapján nem térülnek meg:
o bagatell károk: ha a bekövetkezett dologi kár a Ptk-ban meghatározott összeghatár alatti
o ha a károsodott dolog nem magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, vagy azt a káro-
sult rendszerint nem ilyen célra használta

 a termék hibás volta

Ptk. 6:554. § [A termék hibája]
(1) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különö-
sen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a ter-
mék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.
(2) A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék ke-
rül a forgalomba.
(3) A termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania.

Ha a termék nem nyújtja az általában elvárható biztonságot, akkor hibásnak minősül. A Ptk. az ál-
talában elvárhatóság értelmezését példálózó felsorolással adja meg. Nem tekinthető a termék hi-
básnak azért, mert később nagyobb biztonságot nyújtó termék került forgalomba. A károsultnak
kell bizonyítani a kárt, a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést.

 okozati összefüggés
 nincs mentesülési lehetőség a felelősség alól
Ptk. 6:555. § [Mentesülés a felelősség alól]
(1) A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem hozta forgalomba;
b) terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékeny-
ség körében gyártotta vagy forgalmazta;
c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletke-
zett;
d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint
nem volt felismerhető; vagy
e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
(2) Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta; vagy
b) a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.
(3) A gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó az (1) bekezdés d) pontjában
foglaltakra hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.

111
 Termékfelelősség esetén a gyártó nem mentheti ki magát azzal, hogy úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható. A Ptk. vélelmezi a gyártó felelősségét. Csak akkor mentesülhet, ha
a Ptk-ban taxatíve felsorolt körülmények valamelyikét bizonyítja. A termékfelelősség alapja a
termék hibája, amely kiváltotta a károsodást. A kimentési okok csoportosítása:
o a termék előállítása, forgalmazása során hiányzik az üzletszerűség [(1) bek. a) és b) pontok]
o a termék forgalomba hozatalakor hibátlan volt – és ezt tudja bizonyítani, és azt is tudja bi-
zonyítani, hogy a hiba oka a forgalomba hozatal után, később keletkezett
o a hibás termék előállítása, forgalmazása során tanúsított magatartás [(1) bek. d) és e) pon-
tok, (2) bek.]
Mentesülésre vezethet, ha a hiba a forgalomba hozatalkor a tudomány és a technika állása szerint
nem volt felismerhető. Ez alól kivétel a gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár,
amely alól a gyártó erre a kimentési okra nem hivatkozhat, illetve nem mentesülhet. A termék elő-
állítása során a gyártó köteles a jogszabályokat, hatósági előírásokat betartani, és ha ezek alkalma-
zása hibás termék előállítását eredményezi, kimentéshez vezethet. Ha a kár bekövetkezésében a
károsult is közrehatott, a gyártónak nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a károsult
felróható közrehatásából származott.
Ptk. 6:556. § [Harmadik személy közrehatása]
A gyártó nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is
közrehatott. Ez a szabály nem érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.

A törvény a hibás termék előállítóját, a gyártót szigorú felelősséggel terheli. A gyártó akkor sem mente-
sül a felelősség alól, ha a kár bekövetkeztében harmadik személy közrehatott. Ez a szabály azonban nem
érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.
Ptk. 6:557. § [A felelősség korlátozása és kizárása]
A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.

Jelentős szabály a károsult védelme érdekében az a rendelkezés, miszerint a károsulttal szemben a gyár-
tó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis. Ezzel kizárható, hogy sokszor monopolhelyzetben
lévő gyártók jogszerűen ilyen kikötéseket alkalmazhassanak szerződésekben.
Ptk. 6:558. § [Igényérvényesítési határidő]
(1) A károsult kártérítési igényét hároméves határidő alatt érvényesítheti.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék
hibájáról és a gyártó személyéről.
(3) A gyártót az e fejezetben meghatározott felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz
évig terheli. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A törvény a hibás termék által okozott károk megtérítésére hároméves elévülési határidőt állapít meg.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett, tudomást szerezhetett volna a kárról, a
termék hibájáról és a gyártó személyéről. A termék forgalomba hozatalától számított tíz év eltelt után a
gyártóval szemben termékfelelősségi jogcímén igényt nem lehet érvényesíteni (jogvesztő határidő).
Ptk. 6:559. § [Vegyes rendelkezések]
(1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén sincs mód a
kártérítés mértékének a teljes kárnál alacsonyabb összegben történő meghatározására.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az
olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyar Köztársaság által ratifikált nemzetközi egyezmények
rendeznek.

Lényeges eltérés a kárfelelősség általános szabályaitól, hogy termékfelelősség körében méltányosság

nem alkalmazható, azaz a bíróság még különös méltányosság esetén sem határozhatja meg a kártérítés
mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben.

112
5. Az épületkárokért való felelősség

Az épületekkel kapcsolatos károkért fennálló felelősség is felfogható egyfajta mögöttes felelősségként,

hiszen a károsult érdekeinek védelmében az épülettulajdonos (használó) felelőssége kerül előtérbe azáltal.
A károkozó személyét ugyanis sok esetben nem könnyű bizonyítani.

5.1. Az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságából másra háruló kár
Ptk. 6:560. § [Az épület tulajdonosának felelőssége]
(1) Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa fele-
lős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés
vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
(3) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.

A felelősségi szabály azokra a károkozásokra vonatkozik, amikor az épület statikus állapotban van, és
nyugalmi helyzetben vezet valamilyen károsodásra valamilyen lehulló tárgy vagy az épület valamely al-
kotórésze vagy akár tartozéka. A nyugalmi helyzet akkor is fennáll, ha vihar sodorja le a cserepeket a
tetőről.
A felelősség az épület tulajdonosát terheli, amíg az ismeretlen károkozó személyét meg nem nevezi a
károsult felé. A károsult irányában a tulajdonosi minőségnek van jelentősége. A felelős a károkozótól a
kár megtérítését követelheti. A tulajdonos felelőssége is a felróhatóságon alapuló elven alapul, hiszen
lehetősége van arra, hogy kimentse felelősségét, ha bizonyítja, hogy (konjunktív feltételek):
 az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg
 az építkezés és karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható

5.2. Az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért fennálló felelősség

Ptk. 6:560. § [Az épület tulajdonosának felelőssége]
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való fele-
lősségre azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosá-
val egyetemleges felelősség terheli.
(3) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.

A felelősség alanya az épület tulajdonosa, de a Ptk. mellé helyezi azt a személyt is, akinek érdekében
történt az épületről leeső és kárt okozó tárgy kifüggesztése. A károsult választhat, akár mindkét személy-
lyel szemben felléphet az igényérvényesítés során, de dönthet úgy is, hogy csak valamelyikükkel szem-
ben. Kimentésre nincs lehetőség. A felelős a károkozótól a kár megtérítését követelheti.

5.3. A lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kár
Ptk. 6:561. § [Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért]
(1) Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a káro-
sulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős.
(2) Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a
károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
(4) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megté-
rítését követelhesse.

Az a főszabály, hogy a károsulttal szemben nem a tulajdonos, hanem a lakás (helyiség) bérlője, illetőleg
használója felel. Az, hogy ki minősül a lakás használójának, nem feltétlenül függ az ott tartózkodás idő-
tartamától, nem kell életvitelszerűen a lakásban tartózkodni a személynek. Nem minősül lakáshasználó-
nak az olyan személy, aki meghatározott, lakással kapcsolatos tevékenység céljából tartózkodik a lakás-
ban.
A lakás használójának felelőssége objektív, kimentésnek, csak akkor van helye, ha bizonyítja, hogy a
károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben. Még akkor sem mentesül, ha a károkozót megnevezi.

113
A helytállási kötelezettség ebben az esetben megváltozik, másodlagossá, kezesi felelősségé alakul (már-
mint ha megnevezi a károkozót). A felelős a károkozótól a kár megtérítését követelheti.

5.4. Közös használatú helyiségekből kidobott, kiöntött, kiejtett tárgyak általi károkozások
Ptk. 6:561. § [Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért]
(3) Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével
okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
(4) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megté-
rítését követelhesse.

A közös tulajdonú épületeknek vannak olyan helyiségei, amelyet az épület valamennyi tulajdonosa,
használója közösen jogosult használni. Ha ezekből a helyiségekből valaki kidob, kiejt vagy kiönt bármit,
és azzal kárt okoz harmadik személynek, akkor a tulajdonos felelőssége kerül előtérbe. Ez esetben azon-
ban sajátos a helyzet, mivel a közös tulajdonban lévő ingatlanoknál ez a tulajdonostársak felelősségét
jelenti. Mentesülésre nincs is lehetőség. Akkor lesz a felelősség másodlagos, kezesi felelősség, ha a tulaj-
donos a károkozót megnevezi. A felelős a károkozótól a kár megtérítését követelheti.

6. Az állatok által okozott károk megtérítése

Ptk. 6:562. § [Az állattartás körében okozott kár]
(1) Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban fel-
róhatóság nem terheli.
(2) Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.

Az állattartói minőséget azt határozza meg, hogy milyen természetű állatról van szó. Az állattartói fele-
lősség általános szabálya vonatkozik minden olyan állat tartójára, amely nem veszélyes állat, illetve nem
tartozik a vadászható állatok körébe. A felelősség az általános szabályok szerint alakul.
A veszélyes állat tartása szigorúbb felelősséget jelent az egyéb állattartóhoz képest, mert a jogalkotó fo-
kozott veszéllyel járó álltartói tevékenységnek minősítette. Az ilyen állattartó csak akkor mentheti ki ma-
gát, ha bizonyítja, hogy a kárt fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső és elháríthatatlan ok
idézte elő. Ha nincs olyan személy, aki az állat tartójának minősülne, akkor a kártelepítés szabályai sze-
rint a károsult viseli mindazt a kárt, amelynek megtérítésére senki sem kötelezhető.
Vtv. 75. § (1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vad-
kár) a károsultnak megtéríteni.
(2) Vadkárnak minősül
a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban,
továbbá
b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemete-
kertben
okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.
(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési
tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogo-
sultat terheli.
(4) Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és
nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló, a (2) bekezdés szerinti természetes ön-
fenntartási érték.
(5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatá-
ra jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetve akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

A vadkárról az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) rendelkezik. A vadkár a vadon élő állatok egy meghatáro-
zott körének a károkozását jelenti, amely károkozáshoz a jogszabály kártérítési kötelezettséget rendel. A
törvény meghatározza, hogy mi minősül vadkárnak:
 nagyvadak: gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, valamint muflon (mezőgazdaságban, erdő-
gazdaságban)
 kisvadak: őz, mezei nyúl és fácán (a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben,
valamint a csemetekertben)

114
 A vadállomány nemzeti érték és a természetes életközösségek része, ezért nem tekinthető rendellenes-
ségnek a mező- és erdőgazdasági területeken történő megjelenése. Ebből következően táplálkozása a gaz-
dálkodás természetes velejárója, melyet a gazdálkodó meghatározott értékhatáron belül köteles viselni.
Ennek mértéke az okozott kár 10 %-a (vagyis 90%-ot kell megtéríteni). A vadkár megtérítésére az köte-
les:
 aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult
 akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett
 akinek vadászterületéről a vad kiváltott
Az igény érvényesítésére lehetőség van közigazgatási és bírósági úton is. A kár megtérítésének kötele-
zettsége a károkozás helye szerint alakul. A Vtv. a vadászatra jogosulttal szemben kötelezettségeket ír
elő, így többek között a károk megelőzése és elhárítása érdekében is:
 a vad elriasztásáról
 szükség esetén vadelhárító vadászatok tartásáról
 a vad élelmezéséről gondoskodni
 a károsodás közvetlen veszélye esetén az érintett ingatlan használóját értesíteni
Ptk. 6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]
(1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterüle-
tén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel,
akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
(2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok
idézte elő.
(3) A kártérítési követelés három év alatt évül el.

A Ptk. nem határozza meg a vadászatra jogosult személyek körét sem, így a jogosultak köre tekintetében
is a Vtv. szabályai az irányadók. Elsősorban az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a va-
dászterületein a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra
jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A jogalkotó a veszélyes üzemi
felelősséghez hasonló szabályt állapít meg a vadászati jog jogosultjára is, annak ellenére, hogy a vadak
nem mindegyike minősül veszélyes állatnak (így ez analógia). A Ptk. a veszélyes üzemhez hasonlóan
állapítja meg az elévülést és a kimentési lehetőséget.

115
 Egyéb kötelemfakasztó tények

1. A jogalap nélküli gazdagodás

Vannak olyan vagyoneltolódások, amelyek nem jogellenes cselekményen alapulnak, mégis a jogrendet
sértik, mert nincs olyan jogcím, amely az egyik fél javára a másik fél rovására történő gazdagodást indo-
kolná. Az ilyen módon nyert vagyoni előnyt ki kell adni.
Ptk. 6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás]
(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha
a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy
b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.

6:580. § [Az érték megtérítése]

Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, annak értékét kell megtéríteni.

A gazdagodás megtérítése iránti követelés konjunktív feltételei:

 a vagyoni előny a kötelezettnél

 a veszteség (vagyoni hátrány) a jogosultnál
 okozati összefüggés az előny és a hátrány között
 a gazdagodás jogalap hiányában álljon fenn
A főszabály a vagyoni előnyként jelentkező összeg, tehát a gazdagodás visszatérítésének kötelezettsége.
Erre elsősorban természetben kerül sor, továbbá ha erre már nincs lehetőség, akkor pénzben. A felek kö-
zötti elszámolás során a jogalap nélküli birtoklás szabályai alkalmazásra kerülhetnek. Kivétel a visszatérí-
tési kötelezettség alól, ha a jóhiszemű gazdagodó ettől az előnytől a visszakövetelés előtt elesett. A sza-
bálynak az alapja az, hogy a jóhiszemű gazdagodó tulajdonosnak hiheti megát, ennél fogva tulajdonos-
ként is viselkedhet, amelybe belefér mindaz, amit egy tulajdonos a dolgával megtehet.
A főszabállyal egyező eredményre vezet, miszerint mégis van visszatérítési kötelezettsége a gazdago-
dónak, hogy ha:
 a gazdagodó eleve rosszhiszeműen jutott hozzá a dologhoz
 eredetileg ugyan nem volt rosszhiszemű, de a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróható-
ság terheli (rosszhiszeműen esik el az előnytől)
Ptk. 6:581. § [Az életfenntartás céljára adott juttatás visszakövetelése]
Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelni nem lehet,
kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.

Az életfenntartási cél olyan rendkívüli érdekeket képvisel, amely a gazdagodás ugyan még rosszhisze-
műség esetén is visszatérítendő lenne, az ellátási célra fel is használt dolog mégsem esik megfizetési köte-
lezettség alá. A jogalkotó azonban gátat szab a rendkívüli érdek jog által való méltánylásának, ugyanis
nem vissza kell téríteni azt, amit bűncselekmény útján szereztek meg.
Ptk. 6:582. § [Közös gazdagodók]
A jogalap nélkül közösen gazdagodók egyetemlegesen felelnek a gazdagodás visszatérítéséért.

Ha a sérelmet szenvedett fél rovására szerzett vagyoni előnyön többen osztoznak, ők közös gazdagodó-
ként a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítéséért a jogosulttal szemben egyetemlegesen kötelesek helyt-
állni. Egymás közötti viszonyukban, ha a gazdagodás következtében beálló vagyoni viszonyokat szerző-
déses megállapodás vagy a jogviszonyukra irányadó szabályozás ezt nem rendezi, az elszámolás a gazda-
godásaik arányában oszlik meg, szintén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

116
2. A megbízás nélküli ügyvitel

A megbízás nélküli ügyvitel szabályainak alkalmazásával az így segítséget nyújtó fél kedvezőbb hely-
zetbe kerülhet ahhoz képest, mintha a tényállást egyéb szubszidiárius rendelkezések alapján bírálnák el.
Ptk. 6:583. § [Megbízás nélküli ügyvitel]
Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy
köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.

Megbízás nélküli ügyvitelről akkor beszélhetünk, ha valaki idegen ügyet úgy lát el, hogy arra fennálló
jogviszony alapján nem jogosult, illetve köteles. A megbízás nélküli ügyvitel tehát a más ügyébe való
öntevékeny (az érdekelt felkérése nélküli) és önkéntes (jogi kötelezettség nélküli) beavatkozás jogi for-
mája. Fogalmi elemei:
 az ügyvivő tisztában legyen azzal, hogy idegen ügyet lát el
 a beavatkozás harmadik személy érdekének szolgálatában kerül sor
 az ügy ura és az eljáró személy között ne álljon fenn olyan jogviszony, amelynek alapján az ügy-
vivő a másik ügyében eljárásra jogosult vagy köteles
A megbízás nélküli ügyvivő alapvető kötelezettsége, hogy beavatkozása során az ügy urának érdekét és
feltehető akaratát szem előtt tartva járjon el.
Ptk. 6:584. § [A beavatkozás helyénvalósága]
(1) A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik feltehető
érdekének és akaratának, különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg.
(2) Életveszély elhárítása érdekében az életveszélybe került személy, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy el-
hárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kötelezettség teljesítése érdekében a tar-
tásra köteles személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak.

A beavatkozás jogi következményei alapvetően attól függnek, hogy az ügyvitel helyénvalónak minő-
sült-e vagy sem. A kárveszély elhárítása érdekében történő beavatkozást helyénvalónak kell tekinteni. A
beavatkozásnak a másik fél feltehető érdekét és akaratát kell szolgálnia A beavatkozás minősítésekor csak
a törvényi feltételek meglétét lehet vizsgálni, ezért ennek során a beavatkozás eredményessége vagy si-
kertelensége ugyanúgy figyelmen kívül marad, mint a megbízás teljesítésekor. Ha az ügyvivő számára a
másik fél érdeke és akarata felismerhető, a beavatkozás csak az ennek megfelelő eljárás mellett lehet he-
lyénvaló.
Ha pedig az ügy urának kifejezett tiltakozása ellenére jár el a másik fél, jogellenes magatartására az álta-
lános szabályok és nem a megbízás nélküli ügyvitel szabályai az irányadóak. Ez alól tesz kivételt a Ptk.,
nevesítve azokat a helyzeteket (életveszély, széles körben fenyegető veszély elhárítása, illetve megelőzé-
se, tartási kötelezettség teljesítése), amikor a beavatkozásra az ügy urának tiltakozása mellett is jogszerű-
en kerülhet sor. Az ilyen okból történő beavatkozást minden esetben helyénvalónak kell tekinteni.
Ptk. 6:585. § [Megbízás nélküli ügyvivő]
(1) A megbízás nélküli ügyvivő köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, beavatkozásáról késedelem nélkül értesíteni;
egyebekben őt a megbízott kötelezettségei terhelik.
(2) Ha a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy be-
avatkozása sikerrel járt-e.
(3) Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivő díjazást nem követelhet, költségeinek megtérítését a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, és felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem kö-
vetkezett volna be.
(4) A megbízás nélküli ügyvivőt a hozzá került idegen vagyontárggyal kapcsolatban terhelő elkülönítési, őrzési, elszámolá-
si és kiadási kötelezettségre a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A más ügyébe beavatkozót további kötelezettségek is terhelik:

 köteles a beavatkozásáról a másik felet értesíteni annak érdekében, hogy mint az ügy ura, dönthes-
sen az eljárás jóváhagyása vagy betiltása felől és
 függetlenül attól, hogy a beavatkozása helyénvaló volt-e vagy sem, minden olyan kötelezettség
terheli, ami a megbízási szerződés alapján eljáró megbízottra vonatkozik

117
 A megbízás nélküli ügyvitel ténylegesen megbízási szerződéssé alakul át, ha az ügy ura jóváhagyja a
beavatkozó tevékenységét. Erről a harmadik fél szabadon dönt, azaz nincs akadálya annak, hogy olyan
beavatkozást hagyjon jóvá, amely egyébként nem volt helyénvaló. A jóváhagyás szóban, írásban is meg-
tehető, de ráutaló magatartással is kifejezésre juttatható. A helyénvaló beavatkozás következményeként az
ügyvivő jogaira a megbízottat megillető jogosultsági szabályok az irányadóak. A nem helyénvaló beavat-
kozás következménye, hogy:
 díjra az ügyvivő nem tarthat igényt
 felmerült költségei megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás alapján követelheti
 kártérítési felelősség terheli azokért a károkért, amelyek a helytelen beavatkozása nélkül nem kö-
vetkeztek volna be
Ptk. 6:586. § [Idegen ügy sajátként való ellátása]
Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a megbízás nélküli ügyvitelből eredő
jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvényesítik, az eljáró személy költségeit a jogalap nélküli gazdagodás szabályai
szerint jogosult beszámítani.

A Ptk. rendelkezése arra a rosszhiszemű személyre vonatkozik, aki a más ügyét sajátjaként látja el an-
nak tudatában, hogy ahhoz nincs joga. Az ilyen személynek önálló jogai nincsenek, a sérelmet szenvedett
fél viszont vele szemben mindazokat a jogokat gyakorolhatja, amelyek a nem helyénvaló beavatkozás
esetén őt a megbízás nélküli ügyvivővel szemben megilletik. A rosszhiszemű személy a vele szemben
érvényesített követelésbe a ténylegesen felmerült költségeinek azt a részét számíthatja csak be, amelyre a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint igényt tarthat.

3. Az utaló magatartás
Ptk. 6:587. § [Utaló magatartás]
A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű
személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

Az utaló magatartás egy olyan, jogilag nem tiltott szándékos magatartás, amely egy másik jóhiszemű
személyt alapos okkal olyan magatartásra indít, amiből azt önhibáján kívül károsodás éri. Az utaló maga-
tartás tényállási elemei:
 bármilyen, szándékos magatartás  jóhiszeműség az utaló magatartásban bízó
 tudomásulvétel fél oldalán
 az utalás határozottsága  cselekvéskárosodás
 az önhiba hiánya  okozati összefüggés
 kár megtérítése (nem szükségképpeni)
Az utaló magatartás jogkövetkezménye, hogy a bíróság a magatartás tanúsítóját az ilyen kár egészben
vagy részben történő megtérítésére kötelezheti (biztatási kár).

4. A díjkitűzés
Ptk. 6:588. § [Díjkitűzés]
(1) Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér, a díjat köteles kiszolgáltatni
annak, aki a teljesítményt vagy eredményt először létrehozza. E kötelezettség akkor is terheli, ha a teljesítményt vagy
eredményt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre.
(2) Ha a teljesítményt vagy az eredményt többen együttesen hozták létre, a díjat közöttük közreműködésük arányában kell
megosztani. Ha a közreműködés arányát nem lehet megállapítani, vagy többen, egymástól függetlenül hozták létre a telje-
sítményt vagy az eredményt, a díjat egyenlő arányban kell megosztani.
(3) A díjkitűzés visszavonása akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás
legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés. A díjkitűzés visszavonása a teljesítmény vagy az eredmény lét-
rehozójával szemben hatálytalan, ha a visszavonásra a teljesítmény vagy az eredmény megvalósulását követően kerül sor.

A díjkitűzés egy egyoldalú kötelezettségvállalással, anyagi juttatás kilátásba helyezésével történő ösz-
tönzés bizonyos teljesítmény kifejtésére, de még inkább eredmény elérésére, méghozzá oly módon, hogy
a kötelezettségvállalást a díjtűző személy főszabály szerint nem vonható vissza.

118
 A díjkitűző egyoldalúan vállal kötelezettséget valaminek a szolgáltatására. Ez a vállaló részéről ingye-
nes, amely nem jelenti azt, hogy a jogügylet a díjtűzőnek valamilyen érdekét ne szolgálná. Az, hogy a
feltételt megvalósító személy (díjnyertes) személy magatartása, illetve eredménye hasznos a díjtűző szá-
mára, nem teszi az ügyletet visszterhessé. Ebből következően a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékará-
nyossága nem sem releváns tény. A feltételt tűző magatartás vagy az eredmény elismerése mindig egysze-
ri magatartásként jelentkező kötelezettségvállalás, míg a megkívánt magatartás nem feltétlenül egyoldalú.
Az ígéretnek mindig nyilvánosnak kell lennie, amelynek különös jelentősége van az esetleges visszavo-
nás körében. A nyilvánosság azt jelenti, hogy a nyilatkozatnak nagyobb számú személy számára kell hoz-
záférhetővé válnia. A díjkitűző nyilatkozatnak a díj mértékét, odaítélésének módját és feltételeit tartal-
maznia kell.
Az igényjogosultság feltételeként szabott teljesítményt többen is nyújthatják. Az elért eredmény lehet
együttműködés eredménye, de lehet független megoldás is. Ha a feltételt több önálló jogalany teljesítmé-
nye valósította meg, az eredményt az együttműködés esetén az együttesség szabályai szerint az összes
jogosult részére kell kiadni, a közöttük lévő belső jogviszony szerinti arányban. Ha több független, a fel-
tételt teljesítő személy lesz igényjogosult, közöttük a díjat meg kell osztani.
Mivel a díjkitűző egyoldalúan vállal kötelezettséget, megteheti, hogy a visszavonás jogát előre kiköti. A
visszavonásnak garanciális okokból ugyanolyan nyilvánosság előtt kell megtörténnie, mint a díjkitűzés-
nek. További feltétel, hogy azelőtt történjen a visszavonás, hogy a kitűzött teljesítményt vagy eredményt
létrehozták, mivel ennek hiányában az eredmény létrehozójával szemben a visszavonás hatálytalan (rela-
tív hatálytalanság). A visszavonásnak tehát három konjunktív feltétele van:
 a díjkitűzéskor kikötik, hogy fenntartják a visszavonás jogát
 a visszavonás ugyanolyan nyilvános, mint a díjkitűzés
 a teljesítmény előtt történjen meg a visszavonás

5. A kötelezettségvállalás közérdekű célra

Ptk. 6:589. § [Kötelezettségvállalás közérdekű célra]
Ha valaki kötelezettséget vállal arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít,
megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani, és kijelölheti azt a
személyt, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell.

A közérdekű célú kötelezettségvállalás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amellyel a kötelezettségvállaló

meghatározott közérdekű célra történő ingyenes vagyoni szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
A közérdekű célú kötelezettségvállalásnál a cél megjelölése kiemelkedően fontos, hiszen a cél közérde-
kűsége alapvető feltétele a jogintézménynek. A törvény megengedő rendelkezése folytán lehetőség van
arra, hogy a kötelezett megjelölje azt a személyt, akinek javára – de a cél közérdekűségének megváltozása
nélkül – a szolgáltatást fordítani kell.
Ptk. 6:590. § [Szerv kijelölése]
(1) Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra fordítja, annak kijelöléséről az
ügyész keresete alapján a bíróság határoz.
(2) Ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra, az ebből eredő igények érvényesítésére az ügyész
is jogosult.

A közérdekű kötelezettségvállalás tartalmát a kötelezettségvállaló határozza meg, egy esetben viszont a

törvény lehetőséget ad arra, hogy a kötelezettségvállalás tartalmát a bíróság egészítse ki, ugyanis abban az
esetben, ha a kötelezettségvállaló nem jelölte ki azt a szervet, amely a kötelezettségvállaló részéről nyúj-
tott szolgáltatást meghatározott célra fordítja, annak kijelöléséről az ügyész keresete alapján a bíróság
határoz. A törvény az ügyésznek perindítási jogosultságot ad akkor is, hogy ha akár a közérdekű kötele-
zettségvállaló, akár utóbb a bíróság által kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a kötelezettségvállalás-
ban meghatározott célra.

119
 Ptk. 6:591. § [Visszavonás]
(1) Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást érvényesen a teljesítés előtt lehet visszavonni, ha a kötelezett-
ség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettségvállalás teljesítése
többé el nem várható.
(2) A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett bármikor visszavonhat-
ja.
(3) A kötelezettségvállalás visszavonása esetén a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs helye.

A közérdekű kötelezettségvállalás lehet határozatlan időre szóló, illetőleg egyszeri szolgáltatás vállalá-
sára irányuló. Ha a kötelezettségvállalás egyszeri szolgáltatásra irányul, két együttes feltétele van a visz-
szavonásának:
 a kötelezettségvállalást visszavonni csak a teljesítés előtt lehet, és csak akkor, ha
 a kötelezett vagyoni körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás következik be a kötelezettség
elvállalása után, olyan mértékű, hogy a teljesítés tőle el nem várható
Ha a kötelezettségvállaló határozatlan ideig tartó, rendszeresen ismétlődő szolgáltatásokra tett ígéretet,
ezt a kötelezettségvállalását bármikor visszavonhatja, azonban főszabályként a már teljesített szolgáltatás
visszakövetelésének nincs helye. Visszakövetelésnek csak akkor van helye, ha valamely jogszabály erre
kifejezetten lehetőséget ad.
Ptk. 6:592. § [A kötelezettség megszűnése]
(1) A kötelezettség megszűnik
a) a kötelezett halálával;
b) a kötelezettségvállalás céljának megvalósulásával; vagy
c) a kötelezettségvállalás céljának lehetetlenné válásával.
(2) Ha a kötelezettség a cél megvalósulása vagy lehetetlenné válása miatt szűnt meg, a fel nem használt szolgáltatásokat a
kötelezett részére vissza kell szolgáltatni.

A kötelezettség megszűnik a kötelezett halálával, valamint akkor, ha a kötelezettségvállalás célja meg-

valósul vagy véglegesen meghiúsul. A közérdekű célú kötelezettségvállalás olyan ingyenes jogügylet a
kötelezettségvállaló részéről, amely örököseire, illetőleg jogutódaira akaratuk hiányában nem száll át. A
cél megvalósulása, illetőleg annak végleges meghiúsulása (lehetetlenné válása) azért szünteti meg a köte-
lezettségvállalást, mert a kötelezettnek éppen a cél elérése volt az a motívum, amely a kötelezettségválla-
lásra indította. Miután a kötelezettségvállalás kizárólag a cél érdekében történt, ezért amennyiben megva-
lósulás vagy meghiúsulás esetén visszamaradó vagyon van, a teljesített szolgáltatás így már rendeltetés
nélkül maradó részét a kötelezettséget vállaló félnek vissza kell szolgáltatni.

120