1.

A szerződési biztosítékokról általában

- a szerződésszegéshez kötődő szankciók eleve erősítik a fél teljesítési készségét, a
biztosítékok ezt fokozzák tovább, vagy fedezetet képeznek a szerződésszegésből fakadó
igények kielégítésére
- a szerződési biztosíték fogalma: a szerződési biztosítékok olyan a szerződési főkötelemhez
kapcsolódó mellékkötelezettségek, amelyek a felek teljesítési készségét fokozzák, vagy a
teljesítési képességüket erősítik a teljesítés fedezetének legalább részleges biztosításával
- a biztosítékok jellemzően csak akkor kapcsolódnak a szerződéshez, ha arról a felek
kifejezetten megállapodnak; a szerződésszegés kötődő szankciók (pl. szavatosság) viszont
akkor is a szerződés részét képezik, ha erről a felek nem rendelkeznek (vannak kivételes
esetek, amikor jogszabály keletkezteti a biztosítékot: pl. törvényes zálogjog)
- a biztosítékok jellemzően járulékos (kivéve a garanciát) jellegűek: a nem létező, érvénytelen
kötelezettséget biztosító biztosíték sem létezik vagy érvénytelen
- a funkció szempontjából két csoportjuk van: a teljesítési készséget fokozó és a teljesítési
képességet fokozó, fedezetet erősítő biztosítékok
- teljesítési készséget fokozó biztosítékok
a) foglaló
b) kötbér
c) jótállás – a Ptk. mint a hibás teljesítés jogkövetkezményét tárgyalja, annyiban azonban a
biztosítékokhoz áll közel, hogy jellemzően csak a felek külön megállapodása esetén válik a
szerződés részévé (leszámítva azt a néhány különös szolgáltatást, amikor jogszabály írja elő)
d) jogvesztés kikötése
- teljesítési képességet fokozó, fedezetet erősítő biztosítékok
a) zálog – szabályozása a dologi jogban
b) óvadék – szabályozása a dologi jogban a zálogjog részeként
c) garancia – szabályozása a kötelmi jog különös részében
d) kezesség – szabályozása a kötelmi jog különös részében
- a teljesítési képességet fokozó, fedezetet erősítő biztosítékok az azt nyújtó személye
szempontjából is csoportosíthatók:
a) személyi biztosítékok: a biztosítékot egy másik személy teljesítése nyújtja, akinek
értelemszerűen mindig eltérő a személye a biztosított követelés kötelezettjétől (kezesség és
garancia)
b) tárgyi biztosíték: a biztosítékot egy vagyontárgy jelenti (a biztosítékot adó felelőssége e
vagyontárgyban korlátozott), amelynek tulajdonosa megegyezhet, de el is térhet a biztosított
követelés kötelezettjétől (zálog és óvadék)
- a biztosítékok között el szokták határolni a hitelbiztosítékokat, amelyek jellemzője az, hogy
elsősorban pénzkövetelés megfizetését biztosítják (pl. zálogjog vagy kezesség)
- a felek a Ptk. által nem nevesített szerződési biztosítékokat is alkalmazhatnak

2. A teljesítési készséget fokozó biztosítékok

- lásd a szerződési jog általános részében

3. zálogjog és óvadék
- lásd a dologi jogban

4. Biztosítéki szerződések
4.1. A kezességi szerződés
4.1.1. A kezesség fogalma és elhatárolási kérdések
6:416. § [Kezességi szerződés]
(1) Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a
kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

1
(2) Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes,
meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető
értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.
(3) A szerződést írásba kell foglalni.
- kezesség: teljesítési képességet fokozó, járulékos, személyi hitelbiztosíték, mely alapján a
kezes helytállást vállal egy másik személy kötelezettségének a teljesítéséért
- kezesség és egyetemleges kötelezettség elhatárolása:
a) egyetemlegesség esetén csak egy tartozás áll fenn, a kezes helytállási kötelezettsége
azonban elkülönül a kötelezett fizetési kötelezettségétől
b) a kezes jogosult a kötelezett követelését a jogosulttal szemben beszámítani, az
egyetemleges adóstárs nem számíthatja be a másik adóstárs jogosulttal szembeni követelését
- kezesség és dologi kezesség (ha a zálogkötelezett, azaz a dologi kötelezett és a személyes
kötelezett személye eltér) elhatárolása:
a) a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy maga fog teljesíteni a kötelezett helyett, hogyha ő
maga nem teljesít, ezzel szemben a dologi kötelezett nem köteles a személyes adós helyett
teljesíteni, a zálogjogosulttal szemben a zálogjog létesítésével csak arra válik kötelezetté,
hogy tűrje a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlását a zálogtárgy tekintetében
b) a kezes a teljes vagyonával áll helyt, a dologi kötelezett helytállási kötelezettsége azonban
legfeljebb a zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékéig terjed
- a kezesség a kezes és a biztosított kötelezettség jogosultja közötti szerződés, létrejöttének
nem feltétele a kötelezett hozzájárulása (de a jogosult általi elfogadás igen)
- a kezesség mögött jellemzően további két jogviszony húzódik meg:
a) a biztosított kötelezettség
b) fedezeti jogviszony: a kötelezett és a kezes megállapodása arról, hogy a kezes a
kötelezettért kezességet vállal (de a kezes nem hivatkozhat a jogosulttal szemben a kezes és a
kötelezett közötti jogviszonyból fakadó kifogásokra)
- nem egyértelmű, hogy elegendő-e a kezes kötelezettségvállalását írásba foglalni (a törvény
szövegéből az következik, hogy a teljes szerződést, tehát a jogosult elfogadó nyilatkozatát is
írásba kellene foglalni), de ha a kezes az írásbeli nyilatkozat vagy szerződés hiánya ellenére
teljesít, a kezesség a teljesítés erejéig érvényessé válik
- maga a kezesség jellemzően ingyenes jogviszony:
a) a fedezeti jogviszony viszont gyakran lehet visszterhes (pl. banki kezesség esetén, a
kötelezett fizeti az ellenértéket), ilyenkor azonban nem indokolt, hogy a kezesre az ingyenes
szerződésekre vonatkozó, kedvezőbb kártérítési felelősségi szabályokat alkalmazzuk (lásd
6:147. §)
b) az, hogy közvetlenül a jogosult fizessen ellenértéket a kezesnek a kezességvállalásért, az
inkább elméleti lehetőség
4.1.2. a kezesség járulékossága
6:417. § [A kezesség járulékossága]
(1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.
A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed
azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása
után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.
(2) A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit,
és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat
is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása
után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó
jognyilatkozata.
(3) Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést
bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
(4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes
kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban

2
kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség
megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes
jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási
vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes
kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.
(5) A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a
keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel.
- a jogosult és a kötelezett a kezességvállalást követően a kezesre hátrányosan kiható hatállyal
nem módosíthatják a biztosított szerződést
- a kezes szabadul a követelést biztosító jog alapján várható kielégíthetőség mértékéig, ha a
jogosult:
a) lemond a követelést biztosító valamely jogról, vagy
b) hibájából a követelés behajtása lehetetlenül, vagy jelentősen megnehezül
- a kezes a jogosulttal szemben nem hivatkozhat azokra a kifogásokra, amelyek őt a
kötelezettel szemben illetik meg
- a többségi álláspont szerint, ha a jogosult a kötelezettnek halasztást ad, vagy a tartozást –
részben vagy egészben – elengedi, arra a kezes is hivatkozhat
- a biztosított kötelezettség érvénytelensége esetén a kezesség is érvénytelen (vitatott, hogy a
kezes a biztosított kötelezettséget megalapozó szerződést megtámadhatja-e: abból, hogy a
kezes érvényesítheti a kötelezettet megillető kifogásokat, inkább az következik, hogy az
érvénytelenségre is hivatkozhat)
- a kezesség a kamatnak mint mellékkövetelésnek arra a részére terjed ki, amely a
kezességvállalás után válik esedékessé
- a járulékosság nem kétirányú: a kezesnek adott kedvezmény a kötelezettre nem hat ki
- a felek úgy is rendelkezhetnek, hogy a kezes csak a tőketartozásért vállal kötelezettséget, a
mellékkötelezettségekért (kamatokért, tágabb értelemben az igényérvényesítési költségekért)
viszont nem (BH1998.227.)
- sem a kötelezett, sem a kezes halála (megszűnése) nem szünteti meg automatikusan a
kezességet
- kötelezett elleni fizetésképtelenségi eljárásban megkötött egyezség:
a) a kezesség gazdasági funkciójának az felel meg, ha az egyezségben a kötelezettnek adott
kedvezmény a kezesre nem vonatkozik
b) de ha az egyezségről a jogosult a kezesnek akár késedelmesen, akár hiányosan ad
tájékoztatást, akkor a kezes jogosulttal szembeni kötelezettsége lecsökken az egyezségben
meghatározott mértékre
- ahhoz, hogy a kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért is feleljen, a
teljesítési felszólításnak a perindítási figyelmeztetést is magában kell foglalnia
4.1.3. a jogosult tájékoztatási kötelezettsége
6:418. § [A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség]
(1) A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének
elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a
kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel
szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell
terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.
(2) Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján
fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló
valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül
tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor
számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal
nőtt.
- a kezest azért kell tájékoztatni a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, hogy
felkészülhessen a saját teljesítésére, valamint biztosíthassa a megtérítési igényét

3
- globális kezesség esetére a Ptk. különös tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a Ptk. által előírt
20%-os változásra utalás természetesen szintén diszpozitív szabály, e különös rendelkezés
célja az, hogy a tájékoztatási kötelezettség a valóban releváns változásokhoz igazodjon
4.1.4 a kezesség fajtái
4.1.4.1. sortartó vagy egyszerű kezesség
6:419. § [A sortartás kifogása]
A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a
követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem
vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
- eltérő rendelkezés hiányában a kezesség sortartó
- a kötelezett és a sortartó kezes egyszerre is perelhető, de a sortartás kifogása halasztó
kifogás, erre a kezesnek hivatkoznia kell:
a) ha ezt megteszi, akkor a kezest a bíróság feltételesen marasztalja: vele szemben a határozat
csak akkor hajtható végre, ha a jogosult igazolja, hogy a követelést a kötelezettel szemben
megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre (nem a
behajthatatlanságot kell igazolni, hanem csak azt, hogy a behajtásra vonatkozó kísérlet
ésszerű időn belül nem vezetett eredményre)
b) ha ezt nem teszi meg, akkor a bíróság egyből végrehajthatóan marasztalja a kezest is, aki
azt a teljesítését sem követelheti vissza, amellyel kapcsolatban a sortartásra hivatkozhatott
volna
- az egyszerű (sortartó) kezes kötelezettsége is akkor válik esedékessé, amikor a teljesítésre
felszólítják, de a sortartás kifogásával a vele szembeni követelés elévülése nyugodni kezd
4.1.4.2. készfizető kezesség
6:420. § [Készfizető kezesség]
A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha
a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos
tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében
lényegesen megnehezült;
b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást
vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést;
vagy
c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
- készfizető kezesség: a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, azaz a jogosult attól
függetlenül követelheti a teljesítést a kezestől, hogy az igényét a főkötelezettel szemben
érvényesítette-e (természetesen a jogosult egyszerre is perelheti őket)
- a fent nevesített esetekben a kezesség nem a létrejöttétől kezdve készfizető, hanem csak
később válik azzá (ezekre az esetekre is igaz, hogy nemcsak a kötelezettel szembeni
behajtástól, hanem az igényérvényesítéstől is el lehet tekinteni)
- a létrejöttétől kezdve készfizető a kezesség, ha:
a) jogszabály így rendelkezik (pl. ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a
részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendő
vagyoni hozzájárulásából eredő tartozásáért készfizető kezesként felel, 3:244. § (2))
b) a felek így rendelkeznek
- azt esetről esetre kell vizsgálni, hogy az elköltözés miatt (pl. külföldre) készfizetővé válik-e
a kezesség
4.1.4.3. kártalanító kezesség
6:421. § [Kártalanító kezesség]
Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt
felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha
végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem
nyert kielégítést.
- a kártalanító kezesség csak végrehajtás után, a ki nem elégített részre érvényesíthető

4
- a kártalanító kezes helyzete még a sortartó kezesnél is kedvezőbb, mert:
a) a kötelezettel együtt nem perelhető
b) a kötelezett ellen a végrehajtást akkor is le kell folytatni, ha az nyilvánvalóan
eredménytelen lesz
4.1.4.4. keretbiztosítéki kezesség
- a Ptk. nem nevesíti, de a gyakorlat alkalmazza
- a kezes csak meghatározott összegig vállal kezességet, annál nagyobb összegű teljesítésre a
kötelezett tartozásától függetlenül nem kötelezhető
4.1.4.5. globális kezesség
- a globális kezesség lényege, hogy a kezes a kötelezett több kötelezettségéért vállal
kezességet, esetei:
a) a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló
valamennyi kötelezettségét biztosítja
b) a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja
4.1.5. a kezes teljesítése
6:422. § [A kezes teljesítése]
(1) A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre.
(2) A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás
kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről,
valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről.
(3) A kezes késedelem nélkül köteles
a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül
értesíteni; vagy
b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát megjelölve – a
kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesíteni.
(4) A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek
minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel
szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.
- a Ptk. egyértelművé teszi a korábbi gyakorlattal szemben, hogy a kezes kötelezettsége nem
akkor válik esedékessé, amikor a kötelezett kötelezettsége, hanem amikor a jogosult a
teljesítésre felszólítja (ekkor kezdődik az elévülés a kezessel szemben), de:
a) a jogellenes vagy megalapozatlan felszólítás nem teszi esedékessé a kezes kötelezettségét
b) a sortartás kifogása esetén az elévülés nyugszik
- az értesítési kötelezettségeknek elsősorban az a célja, hogy a felek értesüljenek az őket
megillető kifogásokról, elkerüljék a kétszeres teljesítést stb.
- megtérítési igény: ha a kezes teljesít a kötelezett helyett, akkor a kötelezettel szemben
megtérítési igénye lesz (ennek biztosítására azok a biztosítékok szállnak át a kezesre, amelyek
kezességvállalást megelőzően keletkeztek)
6:423. § [Az alkezes teljesítése]
Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, a
követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett
volna, ha a jogosult követelését kielégíti.
- alkezesség: a kezes teljesítéséért vállalt kezesség
- az alkezes hivatkozhat a kezest megillető kifogásokra:
a) ha a főkezes lemondott a sortartási kifogásáról, akkor az alkezes csak a főkezessel
szembeni behajthatóságra hivatkozhat (a főkötelezettel szembenire viszont nem, mert ebben a
tekintetben rá is kihat a főkezes lemondása)
b) ha pedig az alkezes mond le a sortartási kifogásról, ez nem jelenti azt, hogy ne
hivatkozhatna a főkötelezettel szembeni behajthatóságra, ha arról a főkezes egyébként nem
mondott le
4.1.6. a kezesség időtartama
6:424. § [A határozott időre vállalt kezesség]

5
Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes
szabadul a kötelezettség alól.
- a határidő leteltéig a jogosultnak fel kell szólítania a kezest a teljesítésre, de nem kell
bírósághoz fordulnia
- sortartó kezesség esetén is szabadul a kezes a határozott idő leteltével, ha addig nem
szólítják fel a teljesítésre
6:425. § [A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása]
Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló
vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos
felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.
- a kezességet egyéb esetben nem lehet rendes felmondással megszüntetni
6:426. § [A kezes szabadulása a kötelemből]
Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő
hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása
jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni
megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.
- a jogosult a jóhiszeműség és tisztesség elve, valamint az együttműködési kötelezettség
alapján nemcsak tartózkodni köteles minden olyan magatartástól, amely a kezes megtérítési
igényének érvényesítését veszélyezteti, hanem aktívan, kellő időben fel is kell lépnie a
kötelezettel szemben a kötelezettség érvényesítése végett
- a fenti feltételek fennállása esetén a kezes akkor szabadul, ha erre hivatkozik
4.1.7. több kezes felelőssége
6:427. § [Több kezes]
(1) Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek
egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben.
(2) Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti
viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben
elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával
élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet.
(3) Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban
kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni.
- ugyanazért a követelésért háromféleképpen lehet kezességet vállalni:
a) egymást követően, egymástól függetlenül;
b) egymást követően, egymásra tekintettel;
c) egyidőben (egymásra tekintettel)
- pusztán az, hogy a kezes tudott a korábbi kezességvállalásról, nem elegendő annak
megállapításához, hogy a kezességvállalás a korábbi kezességre tekintettel történt
6:428. § [Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog]
Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított
zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti
viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
- a kezes nem hivatkozhat arra, hogy a zálogjogosult hitelezőnek először a zálogkötelezettől
kellene megkísérelnie behajtani a követelést
- a kezes és a dologi kötelezett egyetemlegesen felelnek a jogosult felé, egymás közötti
viszonyukban pedig aszerint, hogy egymásra tekintettel vállalták-e a kötelezettséget
4.1.8. kezesség jogszabály alapján
6:429. § [A jogszabály alapján fennálló kezesség]
A jogszabály alapján fennálló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
- jogszabályon alapuló kezesség:
a) sortartó kezesség pl. 6:561. § (2) és (3)
b) készfizető kezesség pl. 3:244. § (2)

6
4.1.9. fogyasztó által vállalt kezesség
6:430. § [Fogyasztó által vállalt kezesség]
(1) Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi
szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni
a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és
b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt
ismert különleges kockázatokról.
(2) Ha a jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, a kezes
határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni.
(3) Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi
kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi
kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben
meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult
tartozásáért.
(4)
(5) A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi
személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.
- kérdéses, hogy kell-e alkalmazni a fenti szabályokat, ha a jogosult nem vállalkozás (a
jogszabályszövegből az következne, hogy igen)
- a (3) bekezdés utolsó tagmondata elírást tartalmaz: a kezes természetesen nem a jogosult,
hanem a kötelezett tartozásáért felel (áll helyt) a jogosulttal szemben
- ha a vezető tisztségviselő vállal kezességet a jogi személyért, akkor nincs szükség arra, hogy
ugyanaz a természetes személy az okiratot kétszer (egyszer mint a társaságot képviselő vezető
tisztségviselő másszor mint kezes) írja alá, elegendő az, ha az okiratból egyértelműen kitűnik,
hogy az aláírás során egyidejűleg mindkét minőségében eljár (BH2014.14.)
4.2. garanciaszerződés
4.2.1. általános megállapítások
6:431. § [Garanciaszerződés]
(1) A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan
kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén
köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.
(2) A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.
- a garancia absztrakt, személyi biztosíték
- garancia egyoldalú nyilatkozattal is vállalható (ez a gyakoribb); nem egyértelmű a Ptk.
alapján, hogy ilyen esetben a garanciavállalásnak a kedvezményezett általi visszautasítása:
a) az ajánlat visszautasításának minősül, és a garancia létre sem jön
b) a garanciáról való lemondást jelenti, amely a garanciát megszünteti
- a nyilatkozatban meghatározott feltételeket a felek szabadon határozzák meg
- jellemzően bank vállal garanciát, de azt más személy is megteheti, azonban a fogyasztó
garanciavállalása készfizető kezességnek minősül
- a kezességgel ellentétben a garantőrnek (garánsnak) a garancia teljesítésével a Ptk. alapján
nem keletkezik automatikusan megtérítési igénye a biztosított kötelezettség kötelezettjével
szemben, de gyakorlatilag mindig ellenérték fejében vállalnak garanciát:
a) jellemzően viszontbiztosítékhoz (pl. óvadék) is kötik
b) a viszontbiztosítékot vagy a garancia ellenértékét nem a kedvezményezett, hanem a
biztosított jogviszony kötelezettje szolgáltatja
c) ha bank a garantőr, akkor a garancianyújtás hitelműveletnek minősül
- a garancia gyakoribb fajtái:
a) fizetési kötelezettségért vállalt
b) jóteljesítési (hibás teljesítésre)
c) nemteljesítési
d) visszafizetési (pl. a foglaló visszafizetését biztosítja)

7
e) ajánlati vagy tender (pályázaton, közbeszerzésben való részvételhez szükséges)
f) hitelfedezeti (kölcsöntartozás nemteljesítésére szól)
g) konzorciál (olyan nagy összegű, hogy több garantőr adja)
h) viszontbiztosítói (a kockázat szétporlasztására szolgál)
- a garanciaszerződés mögött is – a kezességhez hasonlóan – jellemzően további két
jogviszony húzódik meg:
a) a biztosított alapjogviszony a kedvezményezett és a kötelezett (megbízó) között
b) a garantőr (megbízott) és kötelezett (megbízó) közötti megbízás a garancia kiadására
(fedezeti jogviszony): annak nincs kihatása a garanciára, ha a fedezeti jogviszony feltételei
eltérőek
- a garancia a gyakorlatban az alábbi elemeket tartalmazza:
a) a garantőr és a kedvezményezett megjelölése (a kötelezettet is meg szokták jelölni, de az
nem kötelező)
b) a meghatározott összegig terjedő fizetési kötelezettségvállalás
c) a garancia időtartama
d) a lehívás (a garancia érvényesítésének) feltételei (ez gyakran okmányok benyújtása)
4.2.2. a garancia és az akkreditív (okmányos meghitelezés) elhatárolása
- mindkettő absztrakt jogintézmény, nem függ az alapkötelemtől
- az akkreditív lényege (nagyon hasonlóan a garanciához): az akkreditívet nyitó személy
vállalja, hogy bizonyos okmányok benyújtása esetén a jogosultnak fizetést teljesít
- a garancia biztosíték, az akkreditív fizetési mód
- a garancia gyakran egy nem pénzfizetési kötelezettséget biztosít, az akkreditív esetén pedig
az eredeti kötelezettség is pénzfizetés
- a garanciát kötelezettségszegés esetén hívják le, az akkreditív alapján való kifizetés pedig
éppen a kötelezett szerződésszerű teljesítése
- a garantőr kötelezettsége ezért másodlagos, az akkreditívet nyitó személyé viszont
elsődleges
4.2.3. a garancia absztrakt jellege
6:432. § [A járulékosság hiánya]
(1) A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a
kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a
kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
(2) A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő,
általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított
kötelezettségtől való függetlenségét.
- a garancia absztrakt biztosíték a járulékosság hiánya miatt: a garantőr kötelezettsége csak a
garancia szövegétől, az abban meghatározott feltételektől függ
- a garantőr csak az alábbi kifogásokra hivatkozhat:
a) amelyek magából a garanciaszerződésből erednek
b) amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik
- a garantőr nem vizsgálhatja, hogy a kötelezett vagy a kedvezményezett (jogosult) szerződést
szegett-e
- a garantőr nem hivatkozhat a biztosított kötelezettségvállalás érvénytelenségére (kivéve, ha
azt bíróság mondta ki, a pontos szabályt lásd lent), de megszűnt vagy létre sem jött szerződés
biztosítására nem adható garancia
4.2.4. változás a jogosult személyében
6:433. § [A lehívási jog személyhez kötöttsége]
A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr
hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést
teljesíteni köteles.
- a kötelezett (megbízó) hozzájárulása nem kell az érvényesítési jog átruházásához
6:434. § [Jogutódlás a jogosult személyében]

8
A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára.
- e szabály csak az általános jogutódlásra vonatkozik, a biztosított alapjogviszonyban történő
jogutódlás a garanciára automatikusan nem hat ki, az a 6:208. § (3) bekezdése alapján eltérő
megállapodás hiányában megszűnik
4.2.5. garantőr teljesítése
6:435. § [A garantőr teljesítése]
(1) A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a
jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket
pontosan betartva szólította fel a fizetésre.
(2) A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás
kézhezvételéről.
(3) A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal
szemben saját személyében megilletik.
(4) A garantőr késedelem nélkül köteles
a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy
b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát megjelölve – a
kötelezettet és a jogosultat értesíteni.
- a garantőr lehívás (a jogosult írásbeli és a garanciaszerződésnek teljesen megfelelő
felszólítása) alapján köteles teljesíteni
- „first demand” garancia: első lehívásra szóló garancia (nincs szükség egyéb dokumentumok
vizsgálatára): nem egyértelmű a gyakorlat abban, hogy elég-e csupán a lehívást közölni, vagy
meg kell jelölni az okot is, amiért a jogosult élni akar a garanciával (a Ptk. szabályából inkább
az előbbi megoldás következik)
- a garantőr azért köteles értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólításról, mert ezután
értesülhet a garantőr a kötelezettől arról, hogy esetleg fennáll a teljesítés megtagadását
megalapozó ok, valamint a kötelezett is megteheti a szükséges intézkedéseket
- a Ptk. nem ír elő konkrét teljesítési határidőt a garantőr számára, ezt célszerű magában a
garanciában rögzíteni
- a garancia-jogviszony alanya a garantőr és a kedvezményezett, ezért a garantőr megbízója (a
kötelezett) érdekét, annak fizetést megtiltó nyilatkozatát nem veheti figyelembe
(BH2003.473.)
- a Ptk. nem szabályozza az „extend or pay lehívást”: a lehívásban a kedvezményezett
felajánlhatja a garantőrnek, hogy teljesítés helyett a garanciát meghatározott ideig
hosszabbítsa meg (ez mindegyik fél számára kedvező lehet, hiszen így a megnövekedett
időtartam miatt nagyobb az esély a kötelezett szerződésszerű teljesítésére például akkor, ha
először hibásan teljesít, és a garancia lehívásának elkerülése valamennyi fél érdeke)
- a Ptk. nem szabályozza, hogy hányszor lehet lehívni a garanciát; a kommentár szerint az
összeghatárig bármennyiszer, de ha a felek megállapodása korlátozza a lehetséges lehívások
számát, akkor a nem megfelelő lehívás nem minősül lehívásnak
4.2.6. csalárd lehívás
6:436. § [Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás]
(1) Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan
visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles
fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti.
(2) A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha
a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított;
b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt,
vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg;
c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a
teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy
d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét,
amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.

9
- a lehívás nyilvánvalóan (clear and obvious) visszaélésszerű vagy rosszhiszemű (manifestly
abusive or fraudulent demand) lehet az eljárás (fraud in the transaction) vagy a benyújtott
okmányok (fraud in the documents) miatt
- a fenti esetek csak példák, de szűken kell őket értelmezni, a teljesítés megtagadására csak
akkor van lehetőség, ha az ok nyilvánvaló és a bizonyítékok egyből rendelkezésre állnak
- érvénytelenséget kimondó bírósági határozat esetén nem egyértelmű, hogy szükséges-e a
jogerő
- további eset az absztrakció áttörésére a bírói gyakorlatból: megszűnt, létre sem jött
alapjogviszony alapján nem adható ki bankgarancia (BH1997.134)
- nem egyértelmű, hogy a garantőrnek a lehíváskor benyújtott dokumentumokat mennyiben
kell megvizsgálnia, de az tűnik a legelfogadottabb álláspontnak, hogy:
a) köteles azok alaki érvényességét megvizsgálni, de csak a nyilvánvaló hibát kell észlelnie
(az okmányok valódiságáért a garantőr nem felel, az aláírásokat sem kell ellenőriznie)
b) a dokumentumok tartalmát egyáltalán nem kell vizsgálnia (ha vizsgálja, akkor sem
hivatkozhat rá főszabály szerint, lásd fent)
c) ha a fenti kötelezettségét a garantőr elmulasztja, és teljesíti a csalárd lehívást, akkor felel a
kötelezettnek (megbízónak) így okozott károkért
4.2.6. a garancia megszűnése
6:437. § [A határozatlan időre vállalt garancia felmondása]
A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét követően legalább
három hónapos felmondási idővel megszüntetheti.
- a gyakorlatra a határozott időre szóló garancia a jellemző
- a garancia ellenkező kikötés hiányában visszavonhatatlan
4.2.7. fogyasztó által vállalt garancia
6:438. § [Fogyasztó által vállalt garancia]
Ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes.
- a fogyasztó számára a garanciavállalás túl kockázatos lenne
- ilyen esetekre is vonatkozik a fogyasztó által vállalt kezességre irányadóan a jogosultat
terhelő tájékoztatási kötelezettség, amelyet ha a jogosult nem teljesít, akkor a fogyasztó
bármikor elállhat

10