KÖTELMI JOG – ÁLTALÁNOS RÉSZ

(TANULÁST SEGÍTŐ VÁZLAT)

1. A KÖTELEM FOGALMA, JELLEMZŐI, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

 a kötelem fogalma:

o elméleti definíció: két v. több személy közti olyan magánjogi jogviszony, amelynél fogva
kikényszeríthető kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság
a szolgáltatás követelésére (Szladits Károly)
o törvényi definíció – Ptk. 6:1. § (1) bek., kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és
jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére (!!!)
 az 1959-es Ptk. ugyanezt a definíciót tartalmazta a szerződésre, elkerülte a kötelmet, a
kötelmek általános szabályait a tipikus kötelemnél, a szerződésnél szabályozta
 az új Ptk. a szerződési jogot három lépcsőben szabályozza, ugyanakkor nincs teljes
kötelmi (jogügyleti) tan, maradtak olyan szerződési szabályok, amelyek kihathatnak
minden jogügyletre, a kiterjesztés a bírói gyakorlatra van bízva (pl. érvénytelenség)
 lex specialis derogat legi generali: alkalmazási sorrend a szerződési jog különös
része (egyes tipikus szerződések), a szerződési jog általános része (a szerződés
általános szabályai), a kötelmek közös szabályai

 a kötelem jellemzői:

o 1) két (egy kötelezett, egy jogosult) v. több személy (több kötelezett és/vagy több jogosult)
közötti magánjogi jogviszony
 az alanyok kötelezettek és jogosultak is egyben, más-más szolgáltatás tekintetében (a
nevesített szerződéstípusoknál a természetbeni szolgáltatást nyújtó felet szoktuk
kötelezettnek, a másik felet jogosultnak tekinteni, de ez jogilag pontatlan, leegyszerűsítő)
 a jogalanyok jogállását mellérendeltség jellemzi, kivéve a fogyasztók védelmét biztosító
szabályokat

o 2) relatív szerkezetű
 mindig meghatározott személyek között áll fenn
 áttörése:
 igényt teremt a kötelem egyik alanya számára a jogviszonyban közvetlenül nem
szereplő személlyel szemben
 joghatások keletkeznek harmadik személyek számára: a szolgáltatásra jogosultként
v. kötelezettként meghatározott személytől különböző személy is jogosulttá v.
kötelezetté válik (kártérítés körében: külön téma a károkozótól különböző személy
kártérítési felelőssége)
 relatív hatálytalansági esetek
 egyes szerződési szolgáltatások, igények átszállása:
 termékszavatossági igény – Ptk. 6:168. §
 termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén – Ptk. 6:170. §
 jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén – Ptk. 6:172. §
 közérdekű kereset
 tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos – Ptk. 6:105. §
 vállalkozások közötti szerződéssel, szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem
minősülő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos – Ptk. 6:106. §

-1-
  harmadik személy javára szóló szerződés – Ptk. 6:136. § (nevesített formái:
fuvarozás, életbiztosítás)
 termékfelelősség – nem a vevő és az eladó jogviszonyán alapul, hanem a kártérítés
tényén, valójában egy újabb igényt létesít
o 3) a jogosult javára igényt keletkeztet, azaz a kötelezettség kikényszeríthető, bíróság előtt
érvényesíthető
o 4) követelés és tartozás egysége – jogosulti oldalról követelés, kötelezetti oldalról tartozás

 csonka kötelmek: valamelyik eleme hiányzik a kötelemnek

o nem két v. több személy közötti magánjogi jogviszonyok – „számolási kötelmek”, az

egyazon személy vagyonán belüli alvagyonok közötti elszámolások
o nem kikényszeríthetők, mert kikényszerítésükhöz nem fűződik társadalmi érdek: a bírói úton
nem érvényesíthető követelések (naturalis obligatio) – Ptk. 6:121. §
 játékból v. fogadásból eredő követelések, kivéve, ha hatósági engedély alapján
bonyolítják (BH 1998. 422.; BH 2002. 108.)
 ha a játék külön törvényben meghatározott tiltott szerencsejátéknak minősül, a
szerződés tilos szerződés, semmis
 kifejezetten játék v. fogadás céljára ígért v. adott kölcsönből eredő követelések
 akkor is, ha a játékot v. fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le
 azon követelések, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja
 jóhiszemű jogalap nélküli gazdagodás, ha a gazdagodó az előnytől a visszakövetelés
előtt elesett és a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság nem terheli –
Ptk. 6:579. § (2) bek.
 szokásos mértékű ajándék visszakövetelése – Ptk. 6:237. § (5) bek.
 életjáradéki szerződésből eredő, hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem
érvényesített járadékszolgáltatás – Ptk. 6:497. § (2) bek.
 családjogi alapon járó tartás három év után – Ptk. 4:208. § (3) bek.
 a felsorolt követeléseket biztosító v. megerősítő szerződésből v. kikötésből eredő
követelés (érdemi változás, hogy a jogkövetkezmény nem érvénytelenség)

o elévülés:
 az időmúlás minden kötelemre irányadó jogi tény, anyagi jogi joghatása kétféle lehet:
 jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő
eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli (kérdés, hogy
a felek kiköthetik-e), záros határidőt ad
 ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni – Ptk. 6:21. §
 az elévülés oka egyrészt a jogosult nemtörődömsége, másrészt a bizonyítás elnehezülése

 személyek joga:
 a személyiségi jogok megsértésére előírt objektív szankciók az elévülés keretei között
érvényesíthetők – Ptk. 2:51. § (1) bek., és a szubjektív szankció is kötelmi igény
 dologi jog:
 a tulajdonjog (a dolog kiadására irányuló tulajdoni igény) nem évül el – Ptk. 5:35. §
 de a védelmi igény megsértéséből eredő igények kötelmi jellegűek, elévülnek, pl. az
ingatlan tulajdonosának a kilátás elveszítésével okozott kár megtérítése iránti igénye
(EBH 2007. 1687.) v. ha az adásvételi szerződés semmissége esetén a vevő
továbbértékesítette az ingatlant jóhiszemű harmadik személynek (BDT 2010. 2174.)
 öröklési jog:
 az öröklési igény tulajdoni igény, nem évül el – Ptk. 7:2. §

-2-
  de a végrendelet megtámadásának joga az öröklés megnyílásától számított 5 év alatt
elévül – Ptk. 7:37. § (4) bek., a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül – Ptk. 7:76. §

 a kötelmi követelések:
 ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, az esedékessé válástól számított 5 év alatt
elévülnek – Ptk. 6:22. §
 rövidebb elévülési időt ad a Ptk. a kellékszavatossági igény érvényesítésére, a
megtámadásra, a veszélyes üzemi felelősségből eredő igényekre
 anyagi jogi határidő: a keresetlevélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie,
igazolásnak helye nincs (BH 2004. 142.)
 az elévülési idő írásbeli megállapodással megváltoztatható (tetszés szerint rövidíthető
v. meghosszabbítható)
 de érvényesen nem zárható ki – a diszpozitivitás tartalmi korlátja, a jogintézmény
lényegadó ismérve nem tüntethető el, pl. 99 év nem köthető ki, mert visszaélésszerű
 nem a követelés keletkezése az elévülési idő kezdete, hanem az esedékessé válás
 teljesítés követelése esetén a határnap eltelte, a határidő lejárta, utolsó napja
 ha a szerződés megszűnésére alapítják az igényt, a szerződés megszűnése (BH
2005. 433.)
 kártérítési követelésnél a kár bekövetkezése (pl. ha az ügyvéd hibásan írta meg az
öröklési szerződést, amikor jogerősen eldől, a szerződéses örökös örököl)
 jogalap nélküli gazdagodáson alapuló igénynél a gazdagodás bekövetkezése
 mögöttes helytállásra köteles személyeknél a főkötelezettel szembeni igazolt
behajthatatlanság ( 1/2007. PJE hat.: a főkötelezettel szembeni követelés
esedékessé válásának időpontja)

 joghatása:
 ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet
érvényesíteni – igényszüntető, de nem jogszüntető, az alanyi jog nem szűnik meg
 önkéntesen teljesíthető, a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó
kötelezettségét nem érinti (az önkéntes teljesítés nem jogalap nélküli gazdagodás)
 az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére
tekintettel visszakövetelni nem lehet, nem válik okafogyottá
 beszámítható, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás
esedékessé válásának időpontjában még nem következett be – Ptk. 6:50.§ (1) bek.
 nem akadálya a kézizálogjogból történő kielégítésnek – Ptk. 5:142. § (1) bek. e)
 ha a perben az alperes elévülési kifogást terjeszt elő, a bíróságnak elsőként az
elévülés kérdésében kell döntenie, ha a kifogás alapos, a kereset érdemben nem
bírálható el (BH 2006. 220.)
 a gyakorlat megengedi az elévült követelés fennállásának perbeli megállapítását
(BH 1996. 652.; BH 2008. 162.), a perköltséget a jogosult viseli
 (legkésőbb) a főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek,
de a mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti
 az elévült kamatkövetelés nem érvényesíthető akkor sem, ha a kötelezett az
elévült főkövetelést önként teljesíti (BH 1992. 409.)
 bírósági v. hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni – kifogás

 nyugvása: nem valódi nyugvás, mert csak az elévülési idő utolsó szakaszában hat
 oka: ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni
 pl. a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét áll fenn, az elhunyt kötelezett
örökösének személye tisztázatlan, a felek egyezségi tárgyalásokat folytatnak

-3-
  pl. ha a jogosult számára az elutasító ítélet indokolásából válik nyilvánvalóvá,
hogy téves jogcímen érvényesítette az igényét (BH 2014. 270.)
 pl. amíg a jogosult számára nem felismerhető a megtámadási ok v. nem válnak
ismertté a megtámadási ok bizonyítékai (BH 2003. 205.)
 amíg a jogosult reálisan számíthat a hiba felismerését követően a hibás teljesítés
peren kívüli orvoslására (EBH 2012. P.8.)
 amíg a károsult nem azonosíthatta a károkozót (BH 2005. 286.; EBH 2004. 1120.)
 amíg a bíróság az elidegenített ingatlan tulajdonjogának megállapítása iránti
keresetet el nem bírálta, a hatálytalanság nem vizsgálható (EBH 2006. 1401.)
 nem nyugszik az elévülés, amíg a kötelezett a teljesítést megtagadhatja mögöttes
helytállási kötelezettséget teremtő helyzetek esetén (pl. sortartó kezes, kkt. tagja)
 következménye:
 1 évet meghaladó elévülési idő esetén az akadály megszűnésétől számított 1 éves
határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt,
v. abból 1 évnél kevesebb van hátra
 1 éves v. rövidebb elévülési idő esetén a türelmi idő 3 hónap
 az előírt türelmi idők elévülési jellegű határidők (nem jogvesztők), de
 ezen időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye
 megszakítása csak a hosszabbodásra hat ki: az elévülés megszakítására vonatkozó
rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás
következtében az 1 éves – 1 éves v. ennél rövidebb elévülési idő esetén a 3
hónapos – határidő számítása kezdődik újból

 megszakítása: nem megszakadás, mert általában a jogosult aktív cselekedete kell hozzá
 funkciója: annak törvényi elismerése, hogy a jogosult lépéseket tesz a követelése
érvényesítésére
 okai: az elévülést megszakító, a Ptk.-ban meghatározott jogi tények
 a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése: tartozáselismeréssel v. más
módon, pl. a kölcsön visszafizetésének megkezdésével (BH 2012. 171.), halasztás
iránti kérelemmel, v. ha az eladó nem tesz lépéseket az ellen, hogy a vevő
mintegy tulajdonosként lakik az ingatlanban (BH 2010. 270.; EBH 2004. 1136.)
 a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség
 a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban [rendes bíróság v.
választottbíróság, peres v. nemperes eljárásban, a fizetési meghagyást is beleértve
– Ptk. 8:1. § (3) bek.] történő érvényesítése (pl. keresetlevél benyújtása,
marasztalási viszontkereset, beszámítási kifogás, de előzetes bizonyítás
foganatosítására előterjesztett kérelem nem – BH 2007. 156.; BH 2008. 14.), ha a
bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott (ha nem, nyugvás),
pl. jogerős fizetési meghagyás kibocsátása (BH 2001. 285.)
 a követelés csődeljárásban történő bejelentése
 ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az
elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási
cselekmények szakítják meg – pl. a bírósági gazdasági hivatal által a
végrehajtóhoz benyújtott hátralék-kimutatás (BH 2002. 272.), a végrehajtást kérő
jogutódlás megállapítása iránti kérelme, az erről hozott végzés (BH 2009. 113.)
 külön törvény alapján a közvetítői eljárás megindítása, ha az eredményes
 szemben az 1959-es Ptk.-val már nem megszakító cselekmény a követelés
teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás jogbiztonsági okokból (elérhető vele az
elévülés „kizárása”), de a felek által továbbra is kiköthető, indokolt lehet pl.
közüzemi szolgáltatások díjköveteléseinél, közös jogkezelésbe tartozó
jogdíjaknál, az ászf tisztességtelenségére vonatkozó szabályok sem állják útját
-4-
  következménye:
 elévülés megszakításától v. az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől
az elévülés újból kezdődik, az addig eltelt idő figyelmen kívül marad

 a kötelmi jogi szabályozás módszere: a kötelmi jogi szabályozás diszpozitív

o a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek
egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja (semmissé nyilvánítással) –
Ptk. 6:1. § (3) bek.
o nem lehet eltérni a felek egyező akaratával sem a jogintézmények lényegét meghatározó
normáktól (pl. a kötelem fogalma, az elévülés joghatása), csak akkor, ha ezt a törvény
kifejezetten megengedi [pl. Ptk. 6:98. § (2) bek.]
o kötelezővé válik, ha a felek nem térnek el tőle egyező akarattal

 a kötelem forrásai, a kötelemfakasztó tényállások, kötelemkeletkeztető tények – Ptk. 6:2. §

o 1) szerződés

o 2) károkozás
 a jogellenes károkozás kártérítési kötelezettséget keletkeztet
 a jogszerű károkozás kártalanítási kötelezettséggel járhat, ha jogszabály előírja

o 3) személyiségi, dologi v. más jog megsértése: abszolút szerkezetű jogviszonyok átfordulása

relatívba

o 4) egyoldalú jognyilatkozat jogszabályban meghatározott esetekben:

a kötelmek közös és a szerződések általános szabályait megfelelően alkalmazni kell –
Ptk. 6:2. § (2) bek. – nem csak a hatályra, érvénytelenségre, hatálytalanságra vonatkozó
szabályokat – Ptk. 6:9. §
 díjkitűzés – Ptk. 6:588. §
 teljesítmény v. eredmény létrehozójának nyilvánosan ígért díjfizetés
 kötelezettségvállalás közérdekű célra – Ptk. 6:589. §
 „kötelmi alapítvány”: egyoldalú jogügylettel történő, önálló jogalanyiság létrejöttét
nem eredményező vagyonrendelés
 megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott
célra kell fordítani
 pl. előírhatja, hogy a szolgáltatásnak a meghatározott célra való fordítása
nevének feltüntetésével történjék v. szerv kijelölése – Ptk. 6:590. §

o 5) értékpapír
o 6) jogalap nélküli gazdagodás – Ptk. 6:579-6:582. §§
 alkalmazásának feltételei:
 legalább két fél
 vagyonnövekmény az egyik félnél
 vagyoncsökkenés a másiknál (más rovására) – nem kell azonos mértékűnek lenni,
lehet további személytől is, itt a vagyon további mozgása fontos
 okozati összefüggés a vagyonnövekmény és a vagyoncsökkenés között
 a vagyonnövekmény megszerzése jogalap nélkül történt, nincs causa

-5-
  jogkövetkezménye: visszatérítési kötelezettség v. értékmegtérítés
 ha az előny még megvan – vissza kell téríteni
 természetben v.
 értékben – ha helyébe lépett más dolog v. értékén vásároltak más dolgot, még
„megvan”
 ha a gazdagodó az előnytől a visszakövetelés előtt elesett (az elesés csak akkor
állapítható meg, ha elveszett, megsemmisült, tulajdont szereztek rajta) – értékét meg
kell térítenie, de csak két esetben,
 ha rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz, v.
 ha a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli
 életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatásokra csak abban az esetben
vonatkozik, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték

 változások a tételes szabályokban:

 megszűnik az állam javára történő marasztalás lehetősége (a bírósági gyakorlat eddig
sem alkalmazta)
 nincs utaló szabály a jogalap nélküli birtoklásra, ettől még szükség esetén
alkalmazható
 a kártérítés szabályainak megfelelő alkalmazását nem rendeli el, mert más feltételei
vannak, nem alkalmazhatók a kártérítés mértékére, módjára vonatkozó szabályok
 eddig is csak a közös károkozókra vonatkozó szabályt alkalmazta a gyakorlat, a
Ptk. tételesen kimondja, hogy közös gazdagodók esetén egyetemlegesen áll fenn
a kötelezettség

 a Ptk. szélesebb körben kíván szerepet biztosítani a jogalap nélküli gazdagodásnak:

 személyiségi jogok megsértésének objektív szankciója: ennek segítségével kívánja
biztosítani a jogalkotó a személyiségi jogok megsértésével elért vagyoni előny
átengedését a sértett félnek – Ptk. 2:51. § (1) bek. e) pont
 az érvénytelen szerződések jogkövetkezményei között
 új jogkövetkezményként speciális szabályokat ad az alaptalan gazdagodás
pénzbeni megtérítésére – Ptk. 6:113. § (a korábbi hatályossá nyilvánítás helyett)
 az általános szabályok szerint alkalmazandó a járulékos igényekre (hasznok,
kamatok) az eddigi bírósági gyakorlatnak megfelelően
 rugalmasan kívánja felfogni a szubszidiárius jelleget, alkalmazását önmagában nem
zárja ki az a tény, hogy a felek között más (rendszerint szerződéses) jogviszony áll
fenn (a felek közötti indokolatlan vagyoneltolódást elsősorban az e jogviszonyra
vonatkozó szabályok szerint kell megítélni, ha azonban a fennálló jogviszony
szabályainak alkalmazása után a vagyoni egyensúly nem állt helyre, az indokolatlan
előny visszatéríttetésének nincs elvi akadálya)
 példa: ha a vélelmezett apa (házastárs) által megfizetett tartásdíjjal nem az anya, hanem a
vér szerinti apa gazdagodott jogalap nélkül, a tartásdíj sem az anyától, sem a gyermektől
nem követelhető vissza (BDT 2011. 2554.)

o 7) megbízás nélküli ügyvitel – Ptk. 6:583-6:586. §§

 fogalma:
 aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján v.
egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és
feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott – Ptk. 6:583. §
 pl. a megbízási szerződés nemlétező, érvénytelen v. nem állnak fenn a harmadik
személy részéről történő teljesítés törvényi feltételei

-6-
  ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben
a megbízás nélküli ügyvitelből eredő jogokat lehet érvényesíteni, ha e jogokat
érvényesítik, az eljáró személy költségeit a jogalap nélküli gazdagodás szabályai
szerint jogosult beszámítani – Ptk. 6:586. §

 a megbízás nélküli ügyvivő jogállása:

 kötelezettségek – Ptk. 6:585. § (1) bek.
 a megbízott kötelezettségei terhelik
 köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, késedelem nélkül értesíteni
 a hozzá került idegen vagyontárggyal kapcsolatban terhelő elkülönítési, őrzési,
elszámolási és kiadási kötelezettség tekintetében a bizalmi vagyonkezelés
szabályait kell alkalmazni – Ptk. 6:585. § (4) bek.

 jogok – Ptk. 6:585. § (2)-(3) bek.

 ha beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól,
hogy beavatkozása sikerrel járt-e – követelhet díjazást, költségei megtérítését
 ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, díjazást nem követelhet, költségeinek
megtérítését, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, és felelős
mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be
 helyénvaló a beavatkozás, ha – Ptk. 6:584. §
 megfelel a másik feltehető érdekének és akaratának, különösen, ha a
beavatkozás őt károsodástól óvja meg
 a másik fél feltehető akaratával ellentétes életveszély elhárítása, széles körben
fenyegető veszély megelőzése v. elhárítása, tartási kötelezettség teljesítése
érdekében

 változás a tételes szabályokban: az egyes szerződések szabályai között szerepelt a

megbízásnál, az új Ptk. a kötelemkeletkeztető tényállások közé helyezte
 szerepköre: bővült a felelős őrzés dologi jogban elhelyezett speciális szabályainak
megszüntetése miatt
 példa: ha a települési önkormányzat a vállalkozási szerződés keretében működő
háziorvossal a készenlétre nem köt szerződést, de a háziorvos a folyamatos alapellátás
érdekében a készenlétet ellátja, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint jogosult
díjazásra (EBH 2008. 1883.)

o 8) utaló magatartás – Ptk. 6:587. §

 jogilag nem védett emberi magatartás, kis intenzitású jogi tény Villányi (Fürst) László
elnevezésével, mert a jogi tény a kár megtérítését teljesen, részben v. egyáltalán nem – a
bíróság döntése alapján – váltja ki, azaz a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy
megítél-e kárt, és ha igen, teljes egészében v. csak részben, szemben a Ptk. 6:519. §-ával
 NEM ráutaló magatartás, mert az egy akaratnyilatkozati megjelenési forma
 a bíróság által megítélt összeg:
 jogi minősítése (egyetlen szóval): nem kártalanítás, mert a magatartás nem jogos –
nem kártérítés, mert ahhoz jogellenes magatartásra lenne szükség
 „biztatási kár”: eredetileg ez a fogalom mindazokat az eseteket fedte le, amikor a
szerződésszegéssel okozott károk esetén csak a szerződés megkötéséből eredő
károkat kell megtéríteni (negatív interesse) – mára az utaló magatartás szinonimája
 változás a tételes szabályokban: a bevezető rendelkezések közül került át az egyéb
kötelemkeletkeztető tényekhez

-7-
  szerepköre: alkalmazása egészen kivételessé válik, mert a Ptk. a szerződő felek
együttműködési kötelezettségének a szerződéskötési tárgyalások során történő
megszegését kifejezetten a deliktuális károkért való felelősség általános szabályai szerint
rendeli megtéríteni – a culpa in contrahendo körében többet nem alkalmazható
 korábbi példák:
 a felek szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba, és nem tartoznak
felelősséggel – utaló magatartás címén sem – a megállapodás elmaradásáért – ha a
felek közötti megállapodás nem terjed ki valamely piacon a kizárólagos forgalmazási
jog kikötésére, akkor az ennek reményében költekező fél utaló magatartás címén nem
követelheti az üzleti elképzelései meghiúsulása miatti kárát (BDT 2010. 2247.)
 önmagában amiatt, mert a felek előrehaladott szerződéses tárgyalásokat folytattak,
amelyek során nyomatékkal felmerülhetett a szerződéskötés lehetősége, a szerződés
létrejöttének elmaradása nem alapozza meg az utaló magatartás alkalmazását – a kár
megtérítésére csak az adhat alapot, ha az egyik fél (adott esetben a vevő) szándékosan
hozza a másik felet (adott esetben az eladót) abba a helyzetbe, hogy magas költséggel
beszerezze az adásvételi szerződés tárgyát, majd lényegében ésszerű indokok nélkül,
önkényesen tagadja meg a szerződés megkötését – az a fél tartozik a másik,
jóhiszemű fél kárának részben v. egészben történő megtérítésével, aki a jóhiszeműség
és tisztesség követelményével ellentétben bocsátkozik szerződési tárgyalásokba, v.
szakítja meg azokat (EBD 2013. P.12.)
 a valamely üzletben, beruházásban való részesedés reményében végzett tevékenység
az üzleti kockázat körébe eső olyan magatartás, amely önmagában az üzlet
meghiúsulása miatt nem ad alapot kárigény érvényesítésére, a saját
kockázatvállalással járó kárt a fél általában maga viseli (EBH 2003. 936.)

o 9) közhatalmi aktus: ha így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást

meghatározza – Ptk. 6:2. § (3) bek.
 jogszabály, bírósági, hatósági határozat
 (ez nagyon ritka, mert a hatóság mint közhatalom jár el és hoz határozatot, ami közjogi
jogviszony)

o 10) a felsorolás példálózó, kötelmet keletkeztet még pl. a kötelesrész, kötelmi hagyomány

 a kötelem megszűnése – Ptk. 6:3. §

o a szolgáltatás teljesítésével – de a szerződés csak akkor szűnik meg, ha mindkét fél teljesít!
o abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha a Ptk. eltérően nem
rendelkezik – confusio
 pl. öröklés v. jogutódlás miatt, ha mindegyik oldalon csak egy személy a szerződő fél
o a kötelezett halálával v. jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen
teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult – pl. szobrász
 a forgalmi jellegű szolgáltatás öröklődik, pl. az örökös köteles megfizetni a banknak az
örökhagyó által felvett kölcsön kamatait, egyéb költségeit (BH 2000. 119.)
o a jogosult halálával v. jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást – annak jellegénél
fogva – kifejezetten részére kellett nyújtani – pl. tartásra jogosult
o a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával
o jogszabályban v. bírósági v. hatósági határozatban meghatározott egyéb okból – pl. bíróság
általi megszüntetés tartási szerződés esetén
o az egyoldalú megszüntető nyilatkozat szándékosan hiányzik, az csak szerződési intézmény,
más jognyilatkozatra alkalmazhatósága a bírói gyakorlattól függ

-8-
 2. A SZERZŐDÉS FOGALMA, A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI,
A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, MEGKÖTÉSE,
A SZERZŐDÉSKÖTÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI, A SZERZŐDÉS ALAKJA, ÉRTELMEZÉSE

 a jognyilatkozat és a szerződés fogalma:

o törvényi:
 szerződés – Ptk. 6:58. § (!!!)
 hozzáértendő: az állami eszközökkel való kikényszeríthetőség, ha annak jogi
feltételei, a szerződés létrejötte, érvényessége, hatályossága megállapítható
 konszenzuálszerződés valamennyi szerződéstípus – kivéve: a foglaló jogalapja ma is
reálaktus és nem megegyezés, a foglaló adására nem lehet kötelezettséget vállalni,
hanem az ezt a célt szolgáló pénzösszeget ténylegesen át kell adni
 elméleti definíció (Vékás): a felek meghatározott vagyoni szolgáltatások nyújtására
létrejött megállapodása, amelyet az állami jogrendszer elismer, és amelynek
teljesítését szankciókkal elősegíti

 jognyilatkozat – Ptk. 6:4. § (!!!)

 azonos a jogügylettel, a jogügyleti akarat kifejezése, tankönyvi tételt rögzít, a bírói
gyakorlat segítése céljából
 a jogügylet kategóriája mai rendszertani helyéhez képest fordított logikai úton jött
létre, a szerződés fogalmából levezetett absztrakció
 joghatás lehet egy dolog tulajdonjogának megszerzése, munkával elérhető eredmény
létrehozása, használat megszerzése, ügyellátás, halál esetére történő vagyonátszállás
 a célzott joghatás eléréséhez a jogügyleti akarat és a jogügyleti nyilatkozat
tartalmának azonosnak kell lenni (ha nem, értelmezéssel feloldható v,
érvénytelenséget eredményez)
 hatályára, érvénytelenségére, hatálytalanságára, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik
(azaz nem tartalmaz speciális rendelkezést), a szerződés általános szabályait kell
megfelelően alkalmazni – Ptk. 6:9. §
 a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a
nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni kell – Ptk. 6:10. §
(végrendeletnél nem, alapítványrendelésnél v. személyhez fűződő jogi
hozzájárulásnál, dologi jogi jognyilatkozatoknál igen)

o a szerződés létszakaszai:
 a szerződés létrehozása (szerződéskötést megelőző tárgyalások, szerződéskötés)
 a szerződés teljesítéséhez vezető szakasz (módosítás, teljesítés nélküli megszűnés)
 a teljesítés létszaka (ha szerződésszerű, nincs több létszak)
 a szerződésszegés létszaka (ha nem szerződésszerű a teljesítés)

 a szerződési jog alapelvei:

1. szerződési szabadság – Ptk. 6:59. §

o az Alaptörvényből levezethető, korlátozható alkotmányos jog:
 a korábbi Alkotmány alapján:
 a piacgazdaságból levezethető önálló alkotmányos jog [Pl. 13/1990. (VI. 18.) AB
határozat, 29/1993. (V. 6.) AB határozat]

-9-
  az ember általános cselekvési szabadságának megnyilvánulási formájaként, az emberi
méltóságból való jogból levezethető [24/1996. (VI. 25.) AB hat.]
 az Alaptörvény alapján (nincs benne piacgazdaság) az M) cikk (1)-(2) bekezdéséből
vezethető le – vállalkozás és verseny szabadsága
 8/2014 (III. 20.) AB hat. (devizahitelszerződések jogszabállyal módosíthatók-e):
jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a
clausula rebus sic stantibus elve alapján – alkotmányosan megváltoztathatja, de
általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén, mint amilyen feltételek
fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli

o a) szerződéskötési elhatározás szabadsága: a felek meghatározhatják, akarnak-e szerződést

kötni

 jogszabályi korlát:
 de: joggal való visszaélést nem valósíthat meg a szerződéskötés megtagadása
 szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján – Ptk. 6:71. §
 elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve – Ptk. 6:72. §
 szerződéskötés versenyeztetési eljárás során – Ptk. 6:74-6:76. §§
 közszolgáltatási szerződés – Ptk. 6:256. § (2) bek.
 közösségi közlekedés v. kártelepítés biztosítási úton (kötelező felelősségbiztosítás)
 felek akaratából adódó korlát:
 előszerződés – Ptk. 6:73. §
 visszavásárlási jog – Ptk. 6:224. §
 vételi és eladási jog – Ptk. 6:225. §

o b) partnerválasztás szabadsága: a felek meghatározhatják, kivel akarnak szerződni

 a piacgazdaság egyik megnyilvánulási eleme, hogy keresleti és kínálati oldalon is szabad
a választás
 korlátok:
 elővásárlási jog – Ptk. 6:221. §
 szerződéskötés versenyeztetési eljárás során – Ptk. 6:74-6:76. §§
 fogyasztók/egészség védelme érdekében dohánykereskedelmi monopólium
 lakásbérleti jog folytatása csak feltételek mellett

o c) tartalomalakító szabadság: a felek meghatározhatják, milyen tartalommal kívánnak

szerződést kötni – diszpozitivitás elve

 pl. ellentétes törvényi szabály hiányában a felek megállapodhatnak a helyiségbérleti

jogviszony azonnali hatályú felmondásában (EBH 2007. 1608.)
 számos korlátja van:
 érvénytelenségi okok
 jogszabály által meghatározott szerződési tartalom – Ptk. 6:60. § (1) bek., 8/2014 (III.
20.) AB hat. (rendkívüli jogalkotás bírósági szerződésmódosítás mintájára)
 felek általi: ászf, előszerződés

o a tartalmi szabadság keretében ismert a szerződéstípus szabadsága: ez a fogalmi elem a

törvényi definícióban nem jelenik meg, de ettől még a felek meghatározhatják
 nem a felek általi minősítés, szóhasználat a döntő, a bíróság a szerződés tartalma, a
szolgáltatás jellege, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természete
szerint ítéli meg a típust (EBH 2000. 331.; BH 2005. 102.)
 tipikus szerződések

- 10 -
  vegyes szerződések:
 vegyíthetik a törvényben meghatározott szerződésfajták szabályait, ezek minősítésére
különböző elméletek alakultak ki
 abszorpciós elmélet: egyetlen szerződéstípus szolgáltatását tekinti döntőnek, az
uralkodó szerződéstípus alapján ítéli meg az összes kérdést
 kombinációs elmélet: a vegyült típusok elemeinek megfelelően több
szerződésfajta törvényi jogkövetkezményeit kell alkalmazni
 kreációs elmélet: a szerződéstípusok tényállásait egységként kell felfogni, egyik
szerződéstípus szabályainak egy másikra történő alkalmazása nem képzelhető el
direkt módon, csak analóg jogalkalmazás formájában, közvetlenül csak a
szerződések általános szabályai vehetők figyelembe
 atipikus szerződések:
 a felek megállapodása egyik nevesített szerződéstípusnak sem felel meg
 a tulajdonjog megszerzésének jogcíme atipikus szerződésből is megállapítható (EBH
2008. 1843.)
 korlát: típuskényszer – gazdasági társaságok alapítása csak meghatározott formában
történhet

2. visszterhesség vélelme – Ptk. 6:61. §

o a szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből v. a körülményekből (pl. a felek
viszonyából) más nem következik – ellenszolgáltatás jár
o ingyenes szerződés az ajándékozás, haszonkölcsön
o ingyenes formája is lehet, ha kifejezetten kikötik: vállalkozás, megbízás, letét, kölcsön,
tartási szerződés

3. együttműködési és tájékoztatási kötelezettség – Ptk. 6:62. §

o az 1959-es Ptk.-ban a bevezető rendelkezések között, a Ptk. egészét átható alapelvek
szerepelt az együttműködés elve, szerződési jogi alapelv lett belőle
o kölcsönös, a kötelezettet és a jogosultat egyaránt terheli (BH 2003. 411.)
o kihat minden létszakra, a szerződéskötést megelőző tárgyalásokra is (BH 1997. 481.; BH
2007. 48.) – nem kellene másutt (pl. teljesítés, egyes szerződések) megismételni
o (2) bek.:
 egy működő vállalkozás megvásárlására irányuló szerződéskötés esetén a vevőtől
elvárható, hogy a környezeti károk és a környezet állapotára vonatkozóan maga is
tájékozódjon, adott esetben szakértő bevonásával (BH 2003. 203.)
 az ingatlan adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlan-nyilvántartás adatai
megtekintésének elmulasztása a vevő kockázata (BH 2000. 501.)
o ha a fél megsérti az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget (culpa in contrahendo), a
felelősség attól függ, létrejött-e a szerződés (BH 1997. 481.)
 ha a szerződés létrejön:
 köteles a másik fél ebből származó kárát a kontraktuális kártérítési felelősség
általános szabályai szerint megtéríteni (BH 1998. 278.; BH 2002. 266.; BH 2004.
109.)
 ha a szerződés nem jön létre:
 a szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli,
a szerződési tárgyalások sikertelenségének kockázatát – a normális üzleti kockázat
részeként a feleknek maguknak kell viselniük, biztatási kár sem követelhető (EBD
2013. P.12.)
 ugyanez a megoldás, ha a szerződés létrejön ugyan, de érvénytelen
o 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes
szabályairól. 9-10. §§
- 11 -
 o néhány példa:
 kötelem teljesítése – Ptk. 6:37. § (3) bek., 6:44. § (3) bek., 6:41. § (2) bek.
 szerződés teljesítése – Ptk. 6:124. §, 6:136. § (2) bek., 6:126. §
 szerződéskötés – Ptk. 6:68. § (2)-(3) bek., 6:78. § (2)-(3) bek., 6:79. §, 6:82. § (1)
 szerződésszegés – Ptk. 6:162. §, Ptk. 6:179. § (3) bek.

 a szerződés létrejötte:

o a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével (konszenzuál-szerződés, nincs

szükség dolog átadására v. más reálcselekményre) – Ptk. 6:63. § (1) bek.

o 1) kölcsönös: a szerződés az ajánlat hatályosulását követően annak elfogadásával, az

ajánlatot elfogadó nyilatkozat hatályosulásával jön létre

o a jognyilatkozat hatályosulása – Ptk. 6:5. §, a joghatás kiváltásának időpontja

 címzett:
 jelenlevők között tett (a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével
egyidejűleg tudomást szerez, pl. szóban, telefonon, chaten tett): nyomban
 távollevők között tett (a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével
egyidejűleg nem szerez tudomást, pl. írásban, sms-ben, e-mail-ben tett): a címzetthez
való megérkezéssel
 amikor azt a székhelyére, lakóhelyére, ennek hiányában szokásos tartózkodási
helyére postai úton kézbesítik (BDT 2009. 2130.)
 az elküldés igazolása nem elég – tértivevény visszaérkezése, visszaigazolás kell
 a felmondás akkor is közölt, ha azért nem jut az érdekelt fél tudomására, mert az a
kézbesítést megakadályozza, a részére a postán elküldött levelet bizonyítottan (pl.
tértivevénnyel) nem veszi át (BH 2011. 68.)
 ráutaló magatartással tett (akár jelenlevők, akár távollevők között tett): a címzett
tudomásszerzésével (pl. rákattintás, foglaló átadása-átvétele, parkolóhelyre beállás)
 elektronikus úton tett: amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik
(megérkezésként kell érteni, nem szükséges, hogy el is olvassák) – Ptk. 6:84. § (1)
bek.
 nem címzett: a jognyilatkozat megtételével
 akármilyen formában teszik meg, ha ráutaló magatartással, akkor is
 pl. beárazott áru kirakatban való elhelyezése, reklám, webshop kínálata
 Faludi Gábor szerint helyesebb lenne a hatályosulást a tudomásszerzéshez kötni

o ajánlat:
 fogalma: a szerződő félnek a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen
kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozata – Ptk. 6:64. § (1) bek.
 címzett, egyoldalú, szerződéskötésre irányuló jognyilatkozat, amely a másik fél puszta
elfogadásával a szerződést létrehozza (mindazt tartalmaznia kell)
 sajátossága az ajánlati kötöttség (megszabható, egyebekben törvényes határidő)

o felhívás ajánlattételre (ajánlattételre való felhívás):

 látszólag ajánlat, valójában nem tekinthető szerződési nyilatkozatnak, nem rendelkezik
az ajánlat jellemzőivel
 nem címzett – áruk elhelyezése a kirakatban, eladási/vételi szándék hirdetése az
újságban, stb.

- 12 -
o ajánlati kötöttség: mit jelent és meddig tart?
 az ajánlattevő az ajánlat megtétele után bizonyos ideig egyoldalúan nem léphet vissza,
időtartamán belül az ajánlattevő felé hatályosuló elfogadó nyilatkozat alkalmas a
szerződés létrehozására
 az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét – Ptk. 6:64. § (2) bek.
 ha a címzett jelen van az ajánlat megtételekor, az ajánlat nyomban hatályossá válik;
távollevő szerződő felek között az ajánlat a címzetthez való megérkezéssel válik
hatályossá (BDT 2009. 2130.)
 új: ha az ajánlat megtételekor kizárják, a jognyilatkozat nem minősül ajánlattételnek, egy
jogi kötelező erővel nem rendelkező jognyilatkozat nem tekinthető ajánlatnak, csak
szándéknyilatkozat (akkor is az, ha a lényeges kérdéseket nem tartalmazza)
 a vételi ajánlat elfogadása annyit jelent, hogy az alperes hajlandó a felperest tárgyaló
partnernek elfogadni, továbbá azt az ígéretet, hogy ennek érdekében meghatározott
időtartamon belül más ajánlattevőkkel nem fog tárgyalni (BH 2003. 203.)
 ideje az ajánlattevő által meghatározható – Ptk. 6:64. § (1) bek.
 az ajánlati kötöttség tartamát az eset összes körülményei, az előzetes tárgyalások, a
szolgáltatás tárgya, a megfontoláshoz szükséges idő, az ajánlat elküldésének módja
alapján lehet megállapítani (BDT 2014. 3060.)
 ennek hiányában a diszpozitív szabály a lehető legrövidebb időre kívánja leszűkíteni –
Ptk. 6:65. §
 a rendes körülmények fogalmát az adott ügyben a felek kapcsolatának
figyelembevételével kell konkrétan értelmezni (BDT 1999. 48.; BDT 1999. 23.)
 megszűnik, ha az ajánlattevő ajánlatát visszavonja
 a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez
intézett jognyilatkozatával (jelenlevők között más szabály, nyomban
elfogadhatóság)
 a hatályossá válásig az ajánlat korlátlanul visszavonható

o elfogadás: az ajánlattal való egyetértést kell kifejezésre juttatnia – Ptk. 6:66. §, kifejezésével
a szerződés létrejön

 az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatot új ajánlatnak kell

tekinteni, de lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő v. eltérő
feltételek lehetnek az elfogadásban (üzleti szemlélet) – Ptk. 6:67. §
 lényeges az eltérés, ha az elfogadó nyilatkozat a teljesítést előleg fizetéséhez és az
ajánlattól eltérő határidőhöz köti (BH 1997. 438.)
 a kiegészítő v. eltérő feltételek nem válnak a szerződés részévé, ha az ajánlat az
elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta,
(vagyis az ajánlattevő az ajánlat valamennyi kikötését lényegesnek minősíti) v.
 az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő v. eltérő feltételekkel szemben
(az elfogadó jognyilatkozat tudomásul vétele után)
 (3) bek. – összhangban áll a „venire contra factum proprium” elvével [Ptk. 1:3. § (2)
bek.]

 késedelmes elfogadás – Ptk. 6:68. §

 késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén (azaz olyan időpontban megtett
elfogadó nyilatkozat, amely azért nem érkezhet meg az ajánlattevőhöz az ajánlati
kötöttség idején belül, mert nem tették meg megfelelő időben) – (1)-(2) bek.
 a szerződés nem jön létre (mert már nem áll fenn az ajánlati kötöttség)
 az elfogadó nyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az
ajánlattevő eltekint attól, hogy már nem köti az ajánlata
- 13 -
  az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat
esetén – (3) bek.
 eddigi bírói gyakorlat: az elkésetten érkezett elfogadó nyilatkozat akkor hozza
létre a szerződést, ha az ajánlatot elfogadó fél bizonyítja, hogy azt az ajánlati
kötöttségi időn belül elfogadta és elküldte, és az csupán rajta kívülálló okból –
például a posta késedelmes kézbesítése miatt – érkezett meg az ajánlati kötöttségi
idő eltelte után (EBD 2013. P.12.)
 a hallgatás (nyilatkozattétel elmaradása) v. valamilyen magatartástól való tartózkodás az
illető fél kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak (pl. a felek közötti
rendszeres szerződéskötési gyakorlat során az ajánlat elfogadását jelentheti, ha a címzett
néhány napon belül nem küld eltérő v. kiegészítő feltételeket) – Ptk. 6:4. § (4) bek.

o 2) egybehangzó: a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, és a bármelyikük által

lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges – Ptk. 6:63. § (2) bek.

 lényeges kérdések: (!!!)

1. felek személye, szerződési pozíciója,
2. szolgáltatás tárgya,
3. ellenszolgáltatás,
4. célzott joghatás/jogalap, causa, elérendő cél (XXV. PED)
 ha ingatlan adásvételi szerződésnél a vétel tárgyát képező ingatlan a szerződésben
foglaltak alapján egyértelműen azonosítható, a szerződésnek ez a lényeges eleme
meghatározottnak tekinthető (EBH 1999. 98.)
 lakásingatlan vétele esetén a közüzemi közszolgáltatások zavartalansága lényeges
körülménynek minősül (BH 2003. 410.)
 adásvételi szerződés létrejöttéhez szükséges a feleknek a vételárban való
megállapodása (BH 2003. 409.)
 az ármeghatározás segítése szerződésmentő, mert disszenzus esetén csak a jogalap
nélküli gazdagodás szabályai szerint lehetne igényt érvényesíteni – Ptk. 6:63. § (3)
bek.
 az ár akkor is meghatározott, ha összegét a szerződés (hatósági ár megállapítása
esetén a hatósági ár) alapján a teljesítéskor ki lehet számítani (BDT 2009. 1980.)

 bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdések

 minőség, teljesítés időpontja, helye, stb.
 ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja: az adott kérdésben való megállapodás
hiányában a szerződést nem kívánja megkötni – GK 5. szám bekerül

 a Ptk. 6:63. § (4) bek. a diszpozitivitás párja

 a szerződés tartalmává válik – Ptk. 6:63. § (5) bek.
 minden szokás (amit a felektől függetlenül az adott piacon széles körben és
rendszeresen alkalmaznak), amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti
kapcsolatukban megegyeztek
 minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak (a felek között kialakított
feltételek)
 az „iparági” szokás: minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai
által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak
alkalmazása a felek között – korábbi kapcsolatukra is figyelemmel – indokolatlan
volna

- 14 -
  Szegedi Ítélőtábla: A szerződés tartalmává válnak – külön kikötés nélkül,
hallgatólagosan is – mindazon kötelezettségek, amelyek az adott szerződés
természetéből és céljából, a felek közötti korábbi gyakorlatból, valamint a kialakított
szakmai szokásokból szükségszerűen következnek. Szakmai szokások alatt azt a
szakmai gyakorlatot, szakismeretet kell érteni, amelyet a felekkel azonos helyzetben
lévő személyek általánosan alkalmazandónak, irányadónak tartanak. (BDT 2005.
1281.)

 a szerződéskötés különös szabályai:

o szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján – Ptk. 6:71. §
 (1) bek. – nem jogszabály hozza létre a kötelmet
 algoritmus – (2)-(3) bek.
 clausula rebus sic stantibus esetén megtagadható – Ptk. 6:71. § (4) bek.

o elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve – Ptk. 6:72. §

 gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi
résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci
magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak,
szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására – 1996. évi LVII.
törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.), 22. §
(1) bek.
 az eljáró versenytanács számos szankciót előírhat, akár szerződéskötésre is kötelezhet –
Tpvt. 77. § (1) bek., de ez nem érinti a polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti
érvényesítését – Tpvt. 88/A. §, 93. §

o előszerződés – Ptk. 6:73. §

 (1) bek.
 a megkötendő szerződés lényeges tartalmát meg kell határozniuk – ha nem, a
megállapodás nem tekinthető előszerződésnek (EBH 2011. 2416.)
 mindkét felet szerződéskötési kötelezettség terheli
 a bíróságot nem illeti meg a végleges szerződés tartalmi alakításának joga, a felek
által megállapított lényeges feltételektől nem térhet el
 az előszerződésben vállalt kötelezettség megszegésének szankciója valójában
jognyilatkozat pótlás (a szerződésszegés egyik esete)
 ha a bíróság létrehozza a szerződést, annak hatálya az ítélet jogerőre emelkedésének
időpontjában kezdődik (BH 2002. 481.)
 (2) bek. – a szerződésre előírt alakban kell megkötni; ha írásbeliség kell, ez a formai
megkötés az előszerződésre is vonatkozik (BDT 2002. 653.)
 a szerződéskötés bármelyik fél által megtagadható – clausula rebus sic stantibus, a
bírósági úton történő szerződésmódosítással azonos, szigorított, konjunktív feltételek
fennállása esetén – (3) bek. (!!!)

o szerződéskötés versenyeztetési eljárás során – Ptk. 6:74-6:76. §§

 nem a közbeszerzési eljárásokra vonatkozik; versenytárgyalás, pályázat, árverés (nem
hatósági)
 ajánlati felhívás – Ptk. 6:74. § (1) bek.

- 15 -
  a korábbi gyakorlat eltérő volt: a pályázati kiírás alapján a szerződést a pályázat
elfogadása önmagában nem hozta létre, a szerződés megkötésére az 1959-es Ptk.
általános szabályai szerint került sor – a bíróság megállapította, hogy a perbeli pályázat
kiíróját szerződéskötési kötelezettség nem terhelte, és megillette az a jogosultság is,
hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa (EBH 2003. 939.)
 eltérő szabályok az ajánlati kötöttségre – Ptk. 6:75. §
 árra vonatkozó versenyeztetési eljárásban az ajánlati kötöttség addig tart, amíg más
ajánlattevő kedvezőbb árat nem ajánl, v. ha az eljárás sikertelen, azaz nyertes
kihirdetése nélkül lezárják az árverést – Ptk. 6:76. §

o szerződéskötés általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) – Ptk. 6:77-6:81. §§

 B2B és B2C közötti viszonyt rendezi – B2C-re eltérő szabályok esetenként – C2C-re a
gyakorlatban nincs ászf
 vállalkozás – Ptk. 8:1. § (1) bek. 4. pont
 fogyasztó: csak természetes személy lehet – Ptk. 8:1. § (1) bek. 3. pont
 önálló foglalkozás: a szabadfoglalkozások művelői (ügyvéd, orvos, mérnök), nem
munkaviszony keretében látják el a tevékenységüket
 üzleti tevékenység: az ipar, kereskedelem körében, a pénzügyi, banki, biztosítási
üzletágban kifejtett tevékenység, a kézművesek, egyéni vállalkozók tevékenysége
 relációs fogalom, a vállalkozásra tekintettel értelmezendő
 adhéziós szerződés: hiányzik az alku, alkalmazása a tranzakciós költségeket csökkenti,
tömegárukra, tömeges szolgáltatásokra jellemző
 a visszaélésekkel szemben védelmet nyújt a szabályozás a tartalommá válás, az
értelmezés, az érvénytelenség körében

 akkor állapítható meg, ha – Ptk. 6:77. §

 az egyik fél egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül
 több szerződés megkötése céljából (nem szükséges, hogy több szerződésben
alkalmazzák, elég, ha ez a célja – BDT 2009. 2129.)
 előre meghatározza a szerződési feltételt
 amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg – az ellenkezőjét bizonyíthatja az azt
alkalmazó fél
 2/2011. PK vélemény a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes
kérdésekről analógiájára: kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy a
szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel
tartalmát a másik fél befolyásolhassa, aki e lehetőséggel nem élve fogadta el a
feltételt (BH 2012. 247.)
 a blankettaszerződésben pusztán annak rögzítése, hogy a fogyasztó elolvasta,
akaratával egyezőnek nyilvánította a szerződésben, annak mellékleteiben
foglaltakat, nem jelenti azt, hogy a feltételeket egyedileg megtárgyalták, a
nyilatkozat a bizonyítási terhet nem fordítja meg, nem hárítja a fogyasztóra (EBH
2011. 2413.; BDT 2013. 3013.)
 a minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája,
rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba
szerkesztve v. attól elválasztva jelennek meg (az utóbbi a tipikus, az üzletszabályzat)
– 1959-es Ptk. 205/A. § (3) bek. továbbra is irányadó
 nem zárja ki az ászf-fé minősítést, hogy a fogyasztó a feltétel tartalmát megismerte,
azt elmagyarázták neki (BH 2013. 128.)

- 16 -
  a szerződés részévé válik, ha – Ptk. 6:78. §
 a szerződéskötés folyamata nem ajánlat + elfogadás, hanem megismerés + elfogadás
 meglepetés klauzula: külön tájékoztatás, kifejezett elfogadás szükséges
 1) a szokásos szerződési gyakorlattól, a jogszabályoktól (diszpozitív
rendelkezésektől) lényegesen eltér (kivéve: ha megfelel a felek között kialakult
gyakorlatnak)
 pl.: rövidebb elévülési idő; választottbírósági kikötés (de: 3/2013. PJE – a
fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, v. egyedileg meg
nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen, mert
nincs fellebbezés, nincs költségmentesség/feljegyzési jog)
 2011/83/EU irányelv alapján nevesített szokatlan kikötés B2C szerződésben a
vállalkozást illető ellenszolgáltatáson felül (utazás díja) további pénzbeli
követelés (reptéri illeték)
 2) valamely korábban a felek között korábban alkalmazott kikötéstől eltér
 pl. a mezőgazdasági termelő évek óta folyamatosan a megrendelő felvásárló
telephelyére volt köteles szállítani a terményt, az adott évben a
szabványszerződés egy dunai kikötőt jelöl meg teljesítési helyként
 a feltételt alkalmazó fél számára előírt tájékoztatási kötelezettség ahhoz kell,
hogy az adott ászf a szerződés részévé váljon (BH 2013. 128.)
 a tájékoztatást és elfogadását rá szokták vezetni a szerződési blankettára,
rendszerint a lényeges eltérést magában foglaló szerződési pontnál
 a ráutaló magatartás nem elég az elfogadáshoz (BDT 2011. 2407.)
 Ptk. 6:79. § – a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményének
tesz eleget

 a szerződési feltételek ütközése

 ászf és egyedi feltétel ütközése – Ptk. 6:80. §
 indok: az egyedi feltétel mindkét fél közreműködésével alakult ki
 diszpozitív szabály, ha eltérnek, az ászf a törvény korlátai között lesz érvényes és
válik a szerződés tartalmává
 „blanketták csatája”: ha mindkét fél általános szerződési feltételeket használ – Ptk.
6:81. § (GK 37. szám bekerülése)
 ha nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, az ellentétes
kikötések közül egyik sem lesz a szerződés része, helyette a törvény diszpozitív
szabálya érvényesül

o elektronikus úton történő szerződéskötés – Ptk. 6:82-6:85. §§

 az elektronikus levelezés (e-mail) v. azzal egyenértékű kommunikációs eszközzel kötött
szerződés esetén nem kell alkalmazni (a jognyilatkozat hatályossá válására vonatkozó
rendelkezés kivételével) – Ptk. 6:85. § (1) bek.
 kizárólag az online, „kattintások” útján kötött szerződéseket rendezi, a törvényi
szabályok csak ebben a körben értelmezhetők
 a szabályok fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések (B2C) esetén kógensek – Ptk.
6:85. § (2) bek. (nem szükséges ennek kimondása, a diszpozitivitás szabályából
következően a szerződéskötésre vonatkozó normáktól nem lehet eltérni)
 a 2000/31/EK irányelv kérdéseit szabályozza, részben átemeli a 2001. évi CVIII. törvény
szerződéskötéssel kapcsolatos szabályait
 az adatbeviteli hibák javítását lehetővé kell tenni (pl. újra felugró ablak), elmulasztása
megtámadási jogot keletkeztet a fél számára – Ptk. 6:83. §

- 17 -
 o B2C sajátos szerződéskötési módok – 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletben
 üzlethelyiségen kívül kötött szerződések
 távollevők között kötött szerződések (tágabb kör, mint az elektronikus úton kötött
szerződések – kommunikációs eszközök)
 információs aszimmetria kiegyenlítése + tájékoztatási kötelezettség: elállási jogról,
visszaküldés költségeiről, fizetésről, kommunikációs eszköz díjáról

 a szerződés alakja:

o szóban, írásban, ráutaló magatartással (factum concludens: jognyilatkozatnak a ráutaló

magatartás tanúsítása minősül, csak aktív magatartás lehet, pl. autó stop, ital-automatán
gomb megnyomása, megrendelt árucikk leszállítása) – Ptk. 6:4. § (2) bek.
o Ptk. 6:6. §:
 nincs különbség a jogszabály által megkívánt és a felek által kikötött alakiság között,
mindegyik érvényességi feltétel, ha ilyen értelemben rendelnek alakot
 van példa arra is, hogy az alaki követelmény nem a szerződés érvényességéhez, hanem a
szerződés által célzott jogkövetkezmény kiváltásához szükséges – ilyen a közokirati
forma v. az ügyvédi ellenjegyzés megkövetelése az ingatlan adásvételi szerződéseknél
(BH 1999. 415.)
 ha külön jogszabály a prudens működés és az illetékes felügyeleti hatóság ellenőrzési
jogkörének biztosítása érdekében írja elő az írásba foglalást, annak elmaradása esetén
közigazgatási szankció, pl. bírság alkalmazása indokolt
 a megkötésre irányadó alakiság minden létszakra és nyilatkozatra irányadó
 szerződésnél az alaki hiba orvosolható teljesítéssel – Ptk. 6:94. §

o ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges

tartalmát írásba foglalták – Ptk. 6:7. §
 az írásba foglalást garanciális okok indokolhatják: megkönnyíti a bizonyítást, hosszú
távra létrejövő szerződésekre célszerű előírni v. ha a kötelezettségvállalással nagyobb
kockázat jár (pl. kezesség, garanciavállalás) v. ha ingatlan tulajdonjogának átruházására
kerül sor (BH 2001. 121.)
 a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél
aláírta
 helyreigazítást megalapozó kérelemnek az olyan elektronikus okirat minősül, amely a
jogszabályok szerinti, beazonosítható aláírással van ellátva, az alá nem írt
elektronikus levél joghatás kiváltására nem alkalmas (BH 2006. 324.)
 az írni nem tudó v. nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben
érvényes,
 ha azt közokiratba foglalták, v.
 olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél
aláírását v. kézjegyét bíróság v. közjegyző hitelesíti v. amelyen ügyvéd
ellenjegyzéssel v. két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa
írt okiratot előttük írta alá v. látta el kézjegyével, v. az okiraton lévő aláírást v.
kézjegyet előttük saját aláírásának v. kézjegyének ismerte el (nem elég, ha saját
kezűleg leírja és aláírja)
 az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet,
amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat
érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak
tartalmát a tanúk egyike v. a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta
 relatív semmisség: érvénytelenségre csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet
hivatkozni
- 18 -
  írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére olyan
formában került sor, amely alkalmas (technika semlegesen három feltétellel):
 a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére,
 a nyilatkozattevő személyének és
 a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására
 az e-mailen elküldött jognyilatkozat csak akkor elégíti ki a három feltételt, ha
elektronikus aláírással látják el (a diszpozitivitás folytán a felek kölcsönösen
eltekinthetnek az elektronikus aláírástól)

o írásbeli alakhoz kötött szerződés

 megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni – Ptk. 6:70. § (1) bek.
 favor negotii – olyan szerződés esetében, amelynek érvényes létrejöttét a törvény írásbeli
alakhoz köti, ajánlati kötöttséget csak írásbeli ajánlat vált ki
 az érvényességet nem érinti, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél
szerződési nyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai
együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását – Ptk.
6:70. § (2) bek.
 a szerződés csak akkor jön létre, ha a felek külön okiratba foglalt egybehangzó
nyilatkozatai a szerződés lényeges elemeit tartalmazzák (BDT 2000. 305.)
 a két okiratban megjelenő szerződés érvényes v. érvénytelen voltát egységesen kell
elbírálni (BH 2012. 17.)
 több példányban kiállított okirat esetén elég, ha mindegyik fél a másiknak szánt példányt
írja alá – Ptk. 6:70. § (3) bek.

 a jognyilatkozatok és a szerződés értelmezése:

o a jognyilatkozat értelmezése esetén is a nyelvtani, logikai, történeti és teleologikus

értelmezés módszerét lehet alkalmazni
o akarati elmélet: a jogügylet egy akarati viszony, a jognyilatkozatot kétség esetén a nyilatkozó
akarata szerint kell megítélni – individuális szemléletű
o nyilatkozati elmélet: címzett jognyilatkozatok esetében a mérvadó elem a nyilatkozat,
amelyben a nyilatkozó akarata a címzett számára megjelenik – a forgalom biztonsága
megköveteli, hogy a külvilág által érthető nyilatkozat kapjon elsődlegességet

o a jognyilatkozatot vita esetén (az értelmezés kérdése a bíróság számára a felek közötti
értelmezésbeli eltérés nélkül is felmerülhet, pl. semmisség, eltérés a diszpozitív szabályoktól)
úgy kell értelmezni, ahogyan azt – Ptk. 6:8. §
 a nyilatkozó feltehető akaratára és az
 eset körülményeire tekintettel
 a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint (a köznapi nyelv a mértékadó)
 a címzettnek értenie kellett
 nem címzett esetén (pl. ajánlati felhívás, jogi személyt létrehozó jognyilatkozat),
ahogyan érteni kell

o az élők közötti jognyilatkozatok értelmezésénél a nyilatkozati elmélet a döntő, mert a

legfontosabb jognyilatkozatok a visszterhes szerződések, ahol alapvető jelentősége van a
forgalom biztonságának és a bizalomvédelemnek
o az élők közötti ingyenes jognyilatkozatoknál az akarati elv irányadó, azokat az egyoldalúan
kötelezettséget vállaló fél javára kell értelmezni – Ptk. 6:93. § analógiájára
o a végrendeletet (egyoldalú, nem címzett, ingyenes jognyilatkozat) az örökhagyó feltehető
akaratának megfelelően kell értelmezni – Ptk. 7:24. §
- 19 -
o joglemondás (pl. a feltalálót illető találmányi díjról) szabálya szigorodik: csak kifejezett
jognyilatkozattal történhet, nem értelmezhető kiterjesztően – Ptk. 6:8. § (3) bek.
 ráutaló magatartással is történhet, de csak akkor, ha a körülmények alapján kétségtelen a
lemondási szándék, önmagában valamely jog érvényesítésének hiányából nem lehet
joglemondásra következtetni – BH 2004. 236.
 a jognyilatkozatban konkrétan meg kell jelölni a lemondással érintett jogot, és
egyértelmű kell, hogy legyen a lemondási szándék – pl. a kereskedő által meghatározott
feltételek mellett biztosított árkedvezmény (BH 1984. 187.)
o biztosítási szerződés ászf-jében alkalmazott fogalmak értelmezése: vízkár (BH 2002. 140.),
lakás védettségi szintje (BH 2002. 98.)
o a szerződés létrejöttének vizsgálatánál is sor kerülhet értelmezésre (BH 2004. 150.)

o a szerződés értelmezése – Ptk. 6:86. §

 az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban
(figyelembe véve a szerződés célját, a nyújtandó szolgáltatások rendeltetését) kell
értelmezni – (1) bek.
 in dubio contra proferentem – (2) bek.:
 pl. az ászf-et kidolgozó hitelintézetnek kell viselnie a feltételek egyértelműségének
hiányából eredő következményeket (EBH 2006. 1421.)
 pl. ha nem egyértelmű, hogy a szerződés tartalmaz-e egyoldalú szerződés-
módosításra történő feljogosítást (BDT 2013. 3027.)

o teljességi záradék (merger clause, integration clause) – Ptk. 6:87. §

 ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti
megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt
korábbi megállapodások (pl. ajánlatok, kötelezettségvállalások, levélváltások, tárgyalási
jegyzőkönyvek, feljegyzések) hatályukat vesztik (nem képezik a szerződés részét), de a
felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők (ezt is
kizárhatják, diszpozitív szabály)
 még akkor is, ha az adott kikötésről korábban konszenzus jött létre a felek között

o kiegészítő szabályok az értelmezéshez:

 ingyenes szerződések akarati hiba miatti megtámadása – Ptk. 6:93. §
 végintézkedés értelmezése – Ptk. 7:24. §

- 20 -
 3. A KÉPVISELET, A KÖTELEM/SZERZŐDÉS TARTALMA, TELJESÍTÉSE

 a képviselet:
o fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében v. elfogadásában – a legszemélyesebb
jognyilatkozatok kivételével bármikor helye van (pl. végrendelet, házasságkötés)
o közvetlen képviselet: a képviselő más (képviselt) helyett, megfelelő jogosultság alapján
jognyilatkozatot tesz/elfogad, a képviselt nevében és javára jár el – Ptk. 6:11. §
 a nyilatkozat a képviselőé, saját akaratnyilatkozata, de annak joghatálya a képviselt
személyében áll be
 a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi
o közvetett képviselet esetén a képviselő a saját nevében, a képviselt javára jár el
 a magyar jog nem szabályozza a kötelmek közös szabályai között, szerepét a bizományi
szerződés tölti be (BDT 2012. 2707.)
 mintául szolgálhattak volna a modelltörvények – PECL, DCFR

o a képviseleti hatalom lehetséges forrásai, jogalapja: milyen tényből fakad a képviseleti jog?
 a kötelmi jogon leginkább túlmutató szabály
 1) törvényes – közvetlenül a törvény alapozza meg (pl. szülő képviseleti joga v. az állam
képviselete)
 2) bírósági v. hatósági határozaton alapuló (pl. gyám, gondnok, felszámoló,
végelszámoló)
 3) szervezeti – jogi személy létesítő okirata (alapszabálya, alapító okirata, társasági
szerződése) alapján áll fenn

 4) jogügyleti – harmadik személy irányában megalapozza a meghatalmazás – Ptk. 6:15.§

 képviseleti jogot létesítő jognyilatkozat: a meghatalmazó feljogosítja a
meghatalmazottat, hogy helyette és nevében akaratnyilatkozatot tegyen v. elfogadjon
 általános (ügyek egyedileg meg nem határozott körére, maximum 5 évre szólhat, de
megújítható – Ptk. 6:16. §) v. különös (ügyek egyedileg meghatározott körére adott)
 egyoldalú – nem kell elfogadni, nem szerződés (szemben a megbízással)
 címzett – a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz v. ahhoz a személyhez
intézett, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni
 ingyenes, elvileg absztrakt (érdektelen, ki miért ad képviseleti meghatalmazást),
gyakorlatilag jogcímes, a tipikus jogcím a megbízás
 olyan alakszerűségek szükségesek hozzá, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás
alapján megtehető jognyilatkozatra előír, de az általános meghatalmazás csak teljes
bizonyító erejű magánokiratba v. közokiratba foglalva érvényes
 személyhez kötött – a Ptk. 6:3. § b) és c) pontja alapján
 cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes v. cselekvőképességében
részlegesen korlátozott személy is képviselhet – ha a korlátozás a képviseleti jog
alapításakor már fennállt (pl. a szülő gyermekével vetet tabletet)
 attól függetlenül hozza létre a képviseleti jogot, hogy azt az ellenérdekű féllel
közölték-e v. sem (BH 2000. 115.)
 (eltérő kikötés hiányában) visszavonásig érvényes (valójában hatályos)
 terjedelme – Ptk. 6:17. §:
 az eladó által adott ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyben teljes
körű eljárásra jogosító meghatalmazás kiterjed arra is, hogy a meghatalmazott a
kapott foglaló visszafizetésére irányuló megállapodást kössön (BH 2013. 240.)

- 21 -
  viszonya a szervezeti képviselethez:
 a gazdasági társaság nevében az ügyvezetőtől származó és cégszerűen aláírt
meghatalmazás alapján az ügyleti képviselő szerződést köthet (BDT 2009. 2023.)
 a betéti társaság beltagja meghatalmazást adhat a kültagnak (BDT 2008. 1798.)

 5) vélelmen alapuló – Ptk. 6:18. § (1) bek.

 a nem tulajdonostól való tulajdonszerzés szabályát is kiegészíti
 cél: a forgalom biztonsága
 a hitelintézet képviselőjének kell tekinteni az ügyintézésre szolgáló helyiségben
dolgozó alkalmazottat (EBH 2006. 1421.)
 a készfizető kezesség elvállalásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az
ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja által aláírt
készfizető kezesi kötelezvény alapján a jogi személy kötelezettjévé vált a kezesi
szerződésnek (BH 2011. 257.)
 nem állapítható meg a vélelmezett képviselet egy kávézó-szendvicsbárban kötött,
szerzői műre vonatkozó felhasználási szerződés esetén

 6) látszaton alapuló – Ptk. 6:18. § (2) bek.

 konjunktív feltételeit a bírói gyakorlat alakította ki (BH 1994. 96.; BDT 2007. 1668.;
BDT 2014. 3061.)
 olyan dolgozók tekintetében áll fenn,
 akik beosztásuknál fogva rendszeres tárgyalásokat folytatnak,
 és a harmadik, jóhiszemű személyek
 a munkáltató, illetve szervezeti képviselője eljárásából (pl. maga küldi a
tárgyalásra a dolgozóját, és annak eljárását már más alkalommal is jóváhagyta)
 alapos okkal következtethetnek arra, hogy az adott személynek képviseleti joga
van
 nemcsak a jogi személy alkalmazottját v. tagját, hanem minden olyan személyt
képviselőnek kell tekinteni, aki az ott szokásos szerződések megkötésénél,
lebonyolításánál közreműködik (BH 2003. 361.)
 üzlethelyiségen v. az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségen kívüli
helyzetekben is irányadó
 cél: a forgalom biztonsága

 7) speciális szabályok
 ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete – Ptk. 6:19. §
 pl. ismeretlen helyen tartózkodó személynek rendelhető (BH 1992. 527.)
 eseti gondnokság (nagykorú), eseti gyámság (kiskorú képviseletére) – Ptk. 6:20. §
 pl. ha a gondnok jogszabály v. a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét
(társasági jogviszonyban – BH 1995. 253.; BH 1998. 438. v. hagyatéki eljárásban
– BH 1977. 115.) v. más tényleges akadály miatt nem járhat el
 a kirendelés konkrét okát a gyámhatóságnak a kirendelő határozatban meg kell
jelölnie, általánosságban megjelölt vagyoni érdek érvényesítése érdekében nem
kérhető (EBH 2009. 2013.; EBH 2009. 2096.)
 módosítás 2021. 01. 01-től: az eljáró hatóság rendeli ki
 bizományi szerződés – közvetett képviselet szerepét tölti be, a képviselt és a harmadik
személy között nem jön létre jogviszony
 tartós közvetítői szerződés – a közvetítő közvetlen képviseleti joggal ruházható fel
 eseti közvetítői szerződés – a közvetítő nem rendelkezik képviseleti joggal
 biztosítás – a biztosítási alkusz nem képviselő, csak közvetít

- 22 -
o a képviseleti jog korlátozása – Ptk. 6:12. §
 a kötelmi jogon túlható rendelkezés
 pl. a döntéshozó szerv jóváhagyása belső ügy, de ha a korlátozás kitűnik a
meghatalmazásból, ha a korlátozásról a jogi személlyel szerződő harmadik személyek is
tudnak, akkor harmadik személyekkel szemben is hatályos (EBH 2000. 194.)
 a jóváhagyás elmaradása a harmadik személlyel kötött szerződést nem teszi
érvénytelenné (BH 2002. 318.; BH 2001. 483.)
 az álképviselet szabályai miatt utólagos jóváhagyás hiányában nem jön létre a szerződés,
ha a meghatalmazásból kitűnik a képviseleti jog korlátozása (BDT 2011. 2531.)

o érdekellentét – Ptk. 6:13. §

 vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél v. annak képviselője (pl.
gt. szervezeti képviselője saját magával, mint természetes személlyel szerződik –
székhelyhasználat)
 a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja, ha a képviseleti jog
alapításakor az érdekellentétről nem tudott (ha tudott róla – pl. egy ügyvéd szerkeszti és
ellenjegyzi az adásvételi szerződést – indokolatlan lenne a megtámadási jog)

o álképviselet – Ptk. 6:14. §

 ha valaki más helyett és nevében képviseleti jogkör nélkül v. képviseleti jogkörét
túllépve tesz v. fogad el akaratnyilatkozatot
 az ügyvéd meghatalmazása eljárási képviseletre szól, de anyagi jogi jognyilatkozatot
is tesz a vételi jog jogosultja helyett (EBH 2008. 1930.)
 az ügyvezető a megbízatása lejártát követően a társaság nevében kötött szerződések
tekintetében álképviselő, ha a változást a cégjegyzék feltünteti (BDT 2008. 1744.)

 hogyan minősül az így tett jognyilatkozat: nemlétező – érvénytelen – hatálytalan?

 a Ptk. nem rendezi ezt a kérdést, a bírói gyakorlat szerint a jognyilatkozat nem jön
létre, az álképviselt személy tehát nem tett jognyilatkozatot, esetleges teljesítés esetén
a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell eljárni
 nem jön létre az ingatlan adásvétel, ha a társaság nevében az együttes cégjegyzésre
jogosultak közül csak az egyik szervezeti képviselője írja alá a szerződést és a másik
képviselőnek a szerződés megkötéséről nem volt tudomása (BH 2009. 118.)
 az álképviselő jognyilatkozata a képviseltet nem köti, kölcsönös akaratnyilatkozat
hiányában a szerződés nem jön létre (EBH 2004. 1146.; BH 2005. 21.)

 utólag jóváhagyható, a(z ál)képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást, ennek hiányában

 ha az álképviselő jóhiszemű volt, a harmadik személy csak a jognyilatkozat
megtételéből eredő károk megtérítését követelheti – negatív interesse
 ha az álképviselő rosszhiszemű volt, a harmadik személy teljes kárát köteles
megtéríteni – pozitív interesse – pl. rosszhiszemű álképviselő a kft. ügyvezetőjévé
választott személy, ha a körülményekből tudnia kell, hogy az üzletrész-átruházási
szerződés semmis, ezért az őt megválasztó személyek nem válhattak a gazdasági
társaság tagjává – ha eljárását a kft. nem hagyja jóvá, az elvállalt kötelezettség
teljesítéséért magának kell helytállnia (BH 2006. 333.)

- 23 -
 a szolgáltatás fogalma:

o a kötelem tárgya, az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetve

amelyet a kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles – Ptk. 6:1. § (2) bek.

 a szolgáltatás fajtái:

o 1. főszolgáltatás:
 a szerződés lényege, gazdasági és jogi középpontja
 a kötelezett főszolgáltatása elégíti ki a szerződés gazdasági célját, a jogosult
főszolgáltatása a visszterhesség elvéből következik

2. mellékszolgáltatás:
 törvényben meghatározott, pl. a vevő köteles a megvett dolog átvételére
 megszegése a főszolgáltatás teljesítése keretében értékelt

3. kísérő kötelezettség:
 nem külön nevesített, hanem a polgári jog általános szabályaiból következő magatartás
 pl. együttműködési, tájékoztatási kötelezettség
 megszegése a főszolgáltatás teljesítése keretében értékelt

o 1. tevőleges:
 dare: pénz v. más dolog adása, jog v. követelés átruházása (pl. tulajdonátruházó,
használati szerződések)
 facere: tevékenység végzése (pl. vállalkozási, megbízási szerződés)
 praestare: rendelkezésre állás (pl. biztosítéki, biztosítási szerződések)
 a megkülönböztetés viszonylagos, pl. a rendelkezésre állás átfordul dolog adásába; az
eladót kellék- és jogszavatosság terheli, a dare szolgáltatás mellett megjelenik a
praestare, amit ha a vevő érvényesít, az eladó számára tevékenységi kötelezettség áll be

2. nem tevőleges (non facere):

 tevékenységtől való tartózkodás (pl. a bérbeadó nem használhatja a dolgát)
 valaminek az eltűrése (pl. a bérbeadó köteles tűrni a bérlő általi használatot)

o 1. osztható: fizikailag osztható, és a megosztással keletkező részek önmagukban is

alkalmasak a jogosult kötelmi érdekének kielégítésére (pl. pénz)

2. oszthatatlan: fizikailag nem bontható külön is használható részekre (fizikai

oszthatatlanság), v. fizikailag osztható, de a megosztással keletkező részek önmagukban
nem alkalmasak a jogosult kötelmi érdekének kielégítésére (jogi oszthatatlanság)
 a szolgáltatás fizikai természete + a jogi megfogalmazás dönti el az oszthatóság kérdését,
pl. a pénztartozás természeténél fogva osztható, de a felek megállapodhatnak az
oszthatatlanná tételben, jogilag oszthatatlanná tehető

 a felosztás jelentősége:
 több kötelezett v. több jogosult a kötelemben – Ptk. 6:28-6:33. §§
 az osztható szolgáltatás főszabályként osztott kötelezettséget eredményez, de a
felek eltérő megállapodása egyetemleges kötelezettséget eredményez
 az oszthatatlan szolgáltatás egyetemleges helytállási kötelezettséget eredményez
 az osztható szolgáltatás főszabályként osztott jogosultságot eredményez

- 24 -
  az oszthatatlan szolgáltatás főszabályként együttes jogosultságot eredményez (pl.
házastársak eladják a közös tulajdonukba tartozó ingatlant), de a felek
megállapodhatnak egyetemleges jogosultságban is
 együttes jogosultság teljesítése: valamennyiük kezéhez (képviselet nem kizárt,
sőt!) – Ptk. 6:53. § (1) bek. d) pont
 részteljesítés elfogadása – Ptk. 6:135. §
 részleges szerződésszegés – Ptk. 6:149. §

o 1. személyhez kötött: nem száll át a jogutódra, nem örökölhető, csak a kötelezett teljesítheti
 kötelezetti oldalon a facere szolgáltatások közül a művészi, tudományos, különleges
képességeket, szakértelmet igénylő tevékenységek
 jogosulti oldalon az eltartásra irányuló, továbbá a kötelemben határozottan körülírt célra
rendelt szolgáltatások
 mindkét fél részéről a bizalmi jellegű szolgáltatások

2. forgalmi jellegű: mint a felek vagyonának aktív és passzív részei, egyetemes v. különös
jogutódlás tárgyai lehetnek

o dolog átadására irányuló szolgáltatások esetén:

1. egyedi: a szerződés csak egy konkrétan megjelölt dologgal teljesíthető
 a szolgáltatás tárgyát úgy határozták meg, hogy a többi dologtól megkülönböztetve
konkrétan megjelölték (cím, név, hely szerint v. másképpen)
 nincs összefüggésben a helyettesíthető–helyettesíthetetlen dolgok megkülönböztetésével
 ha helyettesíthető dolog a szolgáltatás egyedileg meghatározott tárgya, a dolog az
adott kötelmi viszonyban helyettesíthetetlenné válik (pl. Kópé nevű kutya)
 jelentősége:
 ha megsemmisül, elveszik, a teljesítés lehetetlenné válik
 ha hibás teljesítés történt, kicserélés nem követelhető

2. fajlagos: a szolgáltatás tárgya fajta és mennyiség szerint meghatározható

 nincs összefüggésben a helyettesíthető-helyettesíthetetlen dolgok közötti
megkülönböztetéssel
 ha helyettesíthetetlen dolog a szolgáltatás fajlagosan meghatározott tárgya, a dolog
az adott kötelemben helyettesíthetővé válik (pl. egy példány József Attila összes
verseiből)
 gyakorlatilag csak ingó dolog lehet
 a pénzszolgáltatás a leginkább fajlagos szolgáltatás, korlátlan mennyiségben áll
rendelkezésre, kimenteni nem lehet, ha valaki nem tud teljesíteni
 jelentősége:
 teljesítésére speciális szabályokat ír elő a Ptk. 6:40. §-a, ha a kötelezett a dolgokat
ugyanannak a jogosultnak, különböző helyekre köteles küldeni, de az egész
mennyiséget nem tudja szolgáltatni (hiányos teljesítés)
 a jogosult rendelkezése szerint köteles a kötelezett az elosztásra
 ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre
járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni
 teljesítése fizikailag nem válhat lehetetlenné, mert a fajta bármely egyedével
pótolható, ha elveszik, megsemmisül – genus perire non potest
 hibás teljesítés esetén kicserélés is követelhető

- 25 -
 3. zártfajú: a szolgáltatás meghatározása a fajtán belül valamilyen korlátozást v. szűkítést
tartalmaz (minőségi, földrajzi, személyi, választék alapján való megkötés, pl.: bibliofil
kiadás, tokaji bor)

o vagylagos: a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel teljesíthető – Ptk. 6:134. §

 a szolgáltatás koncentrálódása: a választás jogának gyakorlása, egyoldalú, a másik félhez
címzett jognyilatkozattal történhet
 a lehetetlenné válásra speciális szabályok vonatkoznak – Ptk. 6:181. §
 nem keverendő össze a vagylagos felhatalmazottsággal (facultas alternativa): eredetileg
egy szolgáltatásra irányul a szerződés, utóbb ezt valamelyik fél választása szerint egy
másik, ugyancsak eredetileg meghatározott szolgáltatással lehet felváltani (pl. a
bánatpénz felváltó szolgáltatás)

 a teljesítés általános szabálya – Ptk. 6:34. §

o elvi jelentőségű tétel, generálklauzula: e normatív elv alapján kell megállapítani a teljesítés
körülményeit olyan esetben, amikor a felek nem v. nem kielégítő módon rendezik a
problémát, és jogszabály sem ad megfelelő eligazítást
o az elvárható magatartás elvének konkretizálása + kiszélesített pacta sunt servanda
o a teljesítés joghatása a dolog tulajdonjogának átruházásával járó szerződéseknél
(tulajdonátruházó szerződések, új mű előállításával járó kivitelezési jellegű vállalkozási sz.)
a kárveszély átszállása – Ptk. 6:122. §

 a pénztartozás:

o a pénztartozás teljesítésének módja – Ptk. 6:42. §

 a pénztartozás teljesítése a fizetés
 a fizetés szabályai kiterjednek minden olyan esetre, amikor valaki pénz átadására köteles,
pl. pénz kölcsönbe adása, letétbe helyezése, óvadék fizetése, foglaló adása címén
 kirovó pénznem: az a pénznem, amelyben a felek a szerződésükben a pénztartozást
meghatározták, nyilvántartják
 lerovó pénznem: a pénzszolgáltatás tényleges teljesítésének pénzneme, a teljesítés helyén
és idején érvényben lévő pénznem – Ptk. 6:45. § (1) bek.
 ha a kirovó pénznem különbözik a lerovó pénznemtől (pl. a devizában felvett kölcsönt
forintban kell törleszteni – 6/2013. PJE hat.), a teljesítés helye szerinti jegybank által a
teljesítés idején meghatározott árfolyam – ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam – alapján
kell átszámítani – Ptk. 6:45. § (2) bek.
 effektivitási kikötés: ha ténylegesen idegen pénznemben kell teljesíteni (pl. a lakás bérleti
díja 5 000 HUF/m2/hó, fizetés EUR-ban minden hó 15. napján. Átszámítás: MNB
HUF/EUR)
 készpénzfizetés: pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása
 nem készpénzfizetés lehet a jogosult fizetési számlájára való (készpénzes) befizetés v.
átutalás (a fizetésre kötelezett megbízása)
 fizetési mód a felek megállapodása alapján beszedés is lehet (a fizetésre jogosult
megbízása)
 fizetési módok a felek megállapodása alapján pénznek nem minősülő eszközök is
lehetnek. pl. váltó, utalvány, csekk, fizetési ígérvény, akkreditív (okmányos
meghitelezés), stb.

- 26 -
o a pénztartozás után járó kamat:
 az idegen pénz használatának ára, a kockázatvállalás ellentételezése, a
pénzszolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatás

 egyenértéki kamat – Ptk. 6:47. §

 minden olyan esetben (például jogalap nélküli gazdagodás esetén v. szerződés
felbontása, szerződéstől történő elállás miatti összeg visszatérítésénél, érvénytelen
szerződés előtti állapot helyreállításánál stb.), amikor hiányzik a pénzhasználat
ingyenességének jogcíme
 a kamatszámítás alapja a kirovó pénznem, ha idegen pénznemben való fizetési
kötelezettség áll be, a törvényes kamat mértékét a kirovó pénznemet kibocsátó
jegybank által meghatározott alapkamat alapulvételével kell meghatározni (BDT
2008. 1814.)
 pénzpiaci kamat pl.
 a BUBOR (magyar bankközi forint hitelkamatláb),
 az EURIBOR (az EKB által megállapított bankközi euró hitelkamatláb),
 a LIBOR (a londoni bankok által kialakított bankközi svájci frank hitelkamatláb)

 szerződéses (ügyleti, kikötött) kamat – szerződésben a felek által kikötött kamat

 pl. eltérnek a törvényben meghatározott mértéktől, a kamatlábtól
 v. a kamatot a tőketartozás részévé teszik, azaz kamatos kamatot kötnek ki

 késedelmi kamat – Ptk. 6:48. § (C2C, B2C)

 a kötelezett késedelmének kimentést nem ismerő, objektív szankciója
 PK 226. szám – a késedelmi kamat akkor is megilleti a hitelezőt, ha a bíróság
határozata nem rendelkezett róla kifejezetten, a végrehajtási lapon fel kell tüntetni
 független a pénzhasználat ingyenességétől v. visszterhességétől, csak a mértékében
játszik szerepet
 ha a pénztartozás eredetileg kamatmentes volt – (1) bek.
 ha nem volt kamatmentes, vegyes v. halmozott kamat jár, a késedelmi kamat az
ügyleti v. az egyenértéki kamatra tevődik rá – (2) bek.
 nem az előző félév utolsó napján, hanem a késedelem tárgyféléve első napján
érvényes jegybanki alapkamat az irányadó – végig az adott félévben ez érvényes
 tilos a tőkésítése, mert máskor válik esedékessé, mint a tőkekövetelés
 diszpozitív szabály, a késedelmi kamat szerződésben kizárható
 a kárkamat a kártérítés (akár kontraktuális, akár deliktuális alapú) esetén fizetendő
késedelmi kamat
 B2B (vállalkozások közötti szerződésekre) – Ptk. 6:155. §
 mértéke kamatmentes tartozás, halmozott kamat és ügyleti kamat esetén is
egyező (irányelv alapján)
 új, kógens jogkövetkezmény irányelv alapján: + 40 euros fix összeg a behajtási
költségek fedezésére (kárátalány, tehát objektív alapú kötbér) – az ettől való
eltérés semmis – jogi természetéről NAV tájékoztató:
 a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési
felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt
 összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás
késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a
késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent
 késedelmenként, és nem számlánként követelhető az adóstól

- 27 -
  részletfizetés megengedett
 abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható
behajtási költsége nem keletkezett
 attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e
késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e v. sem
 a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem
lehet
 az esedékességet követően – kifejezett nyilatkozattal – elengedhető
 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható
 a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető
 a késedelmi kamatkikötés kizárása tilos, kivéve, ha van késedelmi kötbér
 nem tőkésíthető, kamatos kamat kikötése érvénytelen (BDT 2012. 2701.)
 indok: a pénztartozás késedelmét a késedelmi kamat megfelelően szankcionálja,
a jogosult esetleges többletkárát kártérítésként érvényesítheti (BDT 2008. 1828.)

 kikötött kamat mérséklése – Ptk. 6:132. § (szerződési teljesítési szabály)

 csak kérelemre, mert bírósági beavatkozást jelent a szerződésbe (EBH 2002. 646.)
 a kamatláb mérséklésénél a bíróság vizsgálja pl. a bankok átlagos kamatszintjét a
kereskedelmi hitelek körében, a kölcsönnyújtás és a törlesztés idején érvényesülő
gazdasági tendenciákat, a kötelezett által vállalt gazdasági kockázatot (BDT 2007.
1520.)

 a teljesítés ideje:

o meghatározása – Ptk. 6:35. §

 határnap (a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni) v. határidő (a szolgáltatás a
meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset
körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját)
tűzésével állapíthatják meg
 az egyidejű teljesítés szerződési szabálya ide tartozik, logikailag lezárja a teljesítés idejét
– Ptk. 6:128. §
 visszterhes szerződésekre vonatkozik
 a saját teljesítés felajánlása nélkül nem eshet a másik fél késedelembe
 ha az egyik fél felajánlja a teljesítést, de a másik fél nem, visszatartási jog illeti meg
 ha nem egyidejű a teljesítés, a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni
– Ptk. 6:389. § (2) bek.
 visszterhes szerződésekre vonatkozik
 ha a szolgáltatás nyújtása megelőzi az ellenérték megfizetését, a pénzszolgáltatásra
kötelezett fél fizetési haladékot kap
 ha a fizetésre előbb kerül sor, a pénzszolgáltatásra kötelezett fél előleget ad
 pénztartozás teljesítésének ideje – Ptk. 6:42. § (2) bek.
 készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté
 nem készpénzfizetés esetén abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a
jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta v. azt jóvá kellett
volna írnia
 kockázattelepítés (a kötelezett számlavezetőjének késedelme a kötelezett, a
jogosult számlavezetőjének késedelme a jogosult kockázata), mert az átutaláshoz
idő szükséges (pénzforgalmi szabályok határozzák meg, mennyi)

- 28 -
  ha időben elindítja az átutalást a megbízó/kötelezett, de a jogosult bankja
késlekedik, az a jogosult kockázata (valójában a jogosult bankja a jogosult
képviselője, de a kockázatot el kell osztani)
 kiegészítő szerződési szabályok – Ptk. 6:130. §, a teljesítési időt tartalmazhatja a
szerződés v. a jogosult által kiállított számla
 ha a szerződés szerint a kötelezett a számlában szereplő időben köteles teljesíteni,
a számla megérkezéséig nem eshet fizetési késedelembe (BH 2007. 295.)
 a kötelezettnek a vitatott v. hibás számla alapján is (legalább a nem vitatott
részben) fizetnie kell, ha a számla a fizetési felszólítás követelményeinek
megfelel, ha nem teszi, fizetési késedelembe esik (BH 1992. 262.)
 irányelv átültetése, 30 nap a számla kézhezvételétől, fizetési felszólítástól, v.
bizonyos esetekben a jogosult teljesítésétől

o idő előtti teljesítés:

 a jogosult köteles elfogadni két konjunktív feltétel fennállása esetén – Ptk. 6:36. §
 megállapítható a lényeges jogi érdek sérelme, ha pl. logisztikailag nehézséget okoz
neki a teljesítés fogadása
 nem érinti a jogosult szolgáltatása teljesítésének esedékességét (azaz számára nem
eredményez előteljesítési kötelezettséget, a szerződés nem módosul)
 pénztartozást a jogosult idő előtt is köteles elfogadni, feltétel nélkül lehetséges az
előtörlesztés – Ptk. 6:43. §
 megengedett az előtörlesztés beárazása, amellyel a hitelező esetleges
többletköltségeit, kiesett bevételeit fedezni tudja
 kiegészítő szerződési szabály: Ptk. 6:131. §

 a teljesítés helye:

o főszabály – Ptk. 6:37. §

 a kötelezett elérhetősége határozza meg – a kötelem keletkezésének időpontjában, hiszen
ehhez tudnak a kötelemben részes felek alkalmazkodni
 a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye/lakóhelye
 ha a kötelezettnek több telephelye van, az a telephely, amely a kötelemmel a
legszorosabb kapcsolatban áll, pl. ahol a tárgyalások, a szerződéskötés v. a korábbi
teljesítések történtek
 ha időközben megváltozik, és erről a kötelezett a jogosultat értesíti, az új hely
 az értesítés elmaradása esetén a kötelezett késedelembe esik, hiszen a jogosult
által ismert, a kötelem keletkezésének időpontja szerinti teljesítési helyen a
teljesítés nem történik meg
 egyoldalú módosítása a kötelemnek
 ennek hiányában székhelye/szokásos tartózkodási helye

o pénztartozásnál – Ptk. 6:44. §

 a jogosult életvitelének, működésének középpontja határozza meg
 nem készpénzfizetés (befizetés v. átutalás) esetén földrajzi értelemben vett teljesítési
helyről nem is lehet beszélni, hiszen a pénzösszeg számlák között mozog – fikció
 az értesítési és a felmerülő többletköltségek előlegezésére és megtérítésére
vonatkozó kötelezettsége fennáll a jogosultnak akkor is, ha a szerződésben eredetileg
megjelölt számlaszám helyett új számlaszámot jelöl meg, ez ugyanis szintén
költségesebbé teheti a kötelezett számára a teljesítést

- 29 -
 a teljesítés további részletszabályai:

o a teljesítés elismerése – Ptk. 6:38. §

 ha a kötelezett kötelezvényben elismeri a tartozását, a pénzfizetés elismerése a
kötelezvény visszaadásával történhet
 nyugta: a jogosult által adott írásbeli elismerő nyilatkozat a teljesítésről
 (1) bek. – ha a jogosult megtagadja, a kötelezett:
 visszatartja a teljesítést (nem szerződésszegés) v.
 teljesít, és pert indít a nyugta kiadására
 bírósági letétbehelyezéssel teljesít (EBH 2007. 1615.)
 (2) bek. – nem alanyváltozás, nem jogutódlás, hanem sajátos képviselet, az elismervény a
meghatalmazást pótolja (látszaton alapul)

o a teljesítési költségek viselése:

 a teljesítés megtörténtét szolgáló költségek a teljesítés részét képezik – Ptk. 6:39. §
 a kötelezettet terhelik (BH 1981. 327.)
 a felek meg is oszthatják (átadás-átvétel költségei), maga a Ptk. is ad ilyen diszpozitív
szabályt adásvételnél – Ptk. 6:218. §
 szerződési szabály: Ptk. 6:133. §
 szerződésben szabályozni célszerű, mert értelmezési vitákhoz vezethet, hogy mi az a
költség, ami nem tartozik a teljesítéshez

o elszámolás több tartozás esetén (hiányos teljesítés)

 főszabály – Ptk. 6:41. §
 pénztartozásnál – Ptk. 6:46. § ad speciális szabályt a szakaszcíme szerint, de valójában
nem, mert nem több, hanem csak egy tartozás hiányos teljesítéséről szól
 a szabály a jogosult érdekét védi, azt akadályozza meg, hogy a tőketartozás (a
kamatfizetés alapja) csökkenjen az egész tartozás kiegyenlítése nélkül

o a teljesítés minőségi követelményei (csak szerződési viszonylatban):

 a szolgáltatás minősége – Ptk. 6:123. §
 1. a jogszabályban meghatározott (törvényes – kötelező szabvány, műszaki leírás), és
a szerződésben kikötött, illetve abba beleértett tulajdonságoknak meg kell felelnie
 2. alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra: jogszabályban meghatározott
minőségi követelmények, szokásos/tipikus cél és minőség, jogosulti igény, kötelezett
nyilvános kijelentése és konkrét ígérete

o dokumentáció átadása (csak szerződési viszonylatban) – Ptk. 6:124. §

 kísérő okmányok pl. használati-kezelési útmutató, minőségi tanúsítvány, jótállási
feltételek, kivitelezési szerződésnél megvalósulási dokumentáció
 megszegése szerződésszegés, hibás teljesítés

o akadályközlési kötelezettség (csak szerződési viszonylatban) – Ptk. 6:126. §

 az együttműködési kötelezettség sajátos esete, minden szerződésre irányadó önálló
szerződésszegés
 e kötelezettség előírásának célja, hogy a másik fél az őt az akadály miatt fenyegető
érdeksérelmet időben el tudja hárítani v. mérsékelni tudja

- 30 -
 o szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége (csak szerződési viszonylatban): Ptk. 6:127. §
 konkretizált együttműködési kötelezettség
 célja, hogy minél gyorsabban tisztázódjon, hogy a teljesítés szerződésszerű-e
 bizonyítási nehézség hiányában nem áll fenn ez a kötelezettség a hatósági minőségi
tanúsítvány által igazolt tulajdonságok tekintetében v. amelyre jótállás vonatkozik

 a teljesítés sajátos esetei:

o a bírósági letét útján való teljesítés – Ptk. 6:53-6:56. §§

 csak ha a szolgáltatás tárgyát a bíróságon el lehet helyezni (pénz, értékpapír, más okirat),
és ha a jogosult oldalán felmerült okból nem tud a kötelezett szabályszerűen teljesíteni:
 1) ha a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja
megállapítani
 pl. forgalmi jellegű szolgáltatások esetén nem tudni, ki a jogosult örököse
 pl. élet- v. balesetbiztosítási szerződés esetén, amíg a biztosított és a
kedvezményezett között kialakult elszámolási viszonyt (adott esetben jogerős
bírósági ítélettel) rendezik (BH 2000. 12.; BH 2001. 225.)
 2) ha a jogosult a teljesítés helyén nem található
 3) ha a jogosult a kötelezett részéről felajánlott teljesítést nem fogadja el (a jogosult
átvételi késedelme esetén)
 4) a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett
valamennyiük kezéhez teljesítsen
 nem helyettesíthető ügyvédi letéttel, de közjegyzői letéttel igen
 a közjegyzőket a jogszolgáltatásban betöltött szerepükkel összefüggésben
közbizalom övezi, és ők az érintettek számára könnyebben elérhetők
 nem azonos a közjegyzői törvényben szabályozott bizalmi őrzés intézményével,
annak nem feltétele az, hogy kötelem teljesítése legyen az őrzésbe adás indoka, az
őrzésbe adható vagyontárgyak köre (pénz, értéktárgy, értékpapír) sem azonos a
bírósági letétbe adható vagyontárgyak (pénz, értékpapír, más okirat) körével
 letét kiadása: a kötelezettnek nincs határidő a letét visszaadásának követelésére (sokszor
a letevő a letett dolgot tulajdoni igény alapján is visszakövetelhetné, ami nem évül el)

o harmadik személy részérő történő teljesítés – Ptk. 6:57. §

 az eredeti jogosult kielégítésével az eredeti kötelem megszűnik, a kötelezett a teljesítő
harmadik személlyel elszámolási viszonyba kerül, a megtérítési igény az eredeti
szerződéses viszonytól független, a követelés nem szállhat át, mert teljesítéssel megszűnt
 pl. a kezes, a zálogjoggal terhelt dolog tulajdonosa részéről történő teljesítés,
teljesítésátvállalás

o közreműködő igénybevétele – Ptk. 6:129. § (szerződési szabály)

 akkor lehetséges, ha a szolgáltatás forgalmi jellegű
 nem a teljes szolgáltatás teljesítése történik a kötelezett helyett harmadik személy
részéről, hanem csak a teljesítés valamely elemét hajtja végre harmadik személy
 csak az a közreműködő, akit a fél a kötelezettsége teljesítéséhez közvetlen szerződéses
jogviszonyban vesz igénybe, nem közreműködő az, akinek a szolgáltatásban a
teljesítménye közvetlen szerződés híján megjelenik

- 31 -
 o harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése – Ptk. 6:136. § (szerződési szabály)
 nincs alanyváltozás, a jogosult és a kötelezett személye változatlan, a harmadik személy
kedvezményes lesz, de a maga nevében léphet fel a kötelezettel szemben
 fedezeti viszony: a harmadik személy javára szóló szerződéssel létrehozott jogviszony
 szolgáltatási viszony: ennek keretében teljesít a kötelezett a kedvezményesnek
 értékviszony: a kedvezményező és a kedvezményes közötti viszony, ez motiválja a
fedezeti viszony létrehozását
 nevesített esetei: fuvarozás, életbiztosítás
 meg kell különböztetni a harmadik személy érdekében kötött szerződéstől, az
utalványozástól:
 a teljesítés harmadik személy kezéhez történik ugyan, de a szolgáltatást a harmadik
személy nem, csak a jogosult követelheti
 pl. ha az egyik házastárs arra vállal kötelezettséget, hogy közös kiskorú gyermekük
részére a másik házastárs haszonélvezeti jogával terhelt szerződést vásárol (BH
2006. 357.)

 beszámítás – Ptk. 6:49-6:52. §§

o feltételei:
 a jogosulttal szembeni követelést (pénzkövetelésre modellezett, a pénztartozás
teljesítésének sajátos esete, de más egynemű fajlagos szolgáltatásra is alkalmazandó),
 amely lejárt, azaz esedékes (BH 2002. 407.),
 a tartozás erejéig be lehet számítani
 a jogosulthoz címzett v. perbeli nyilatkozattal – egyoldalú jognyilatkozat, hatalmasság
(mert a teljesítés formája, nem megállapodás)
 mind peren kívül, mind perben kifogás (nem igény érvényesítését, hanem a másik fél által
előterjesztett követelés lerontását, a kereset elutasítását lehet vele elérni)
 csak a jogosult és a kötelezett viszonyában fennálló követelés esetén (BH 1998. 265.)
 nem követelmény, hogy a követelés ugyanazon jogviszonyból származzon, (pl. be lehet
számítani kölcsöntartozásba kártérítést), kivéve
 azonos jogalap szükséges végrehajtás alól mentes követelés esetén (azért, hogy a
követelések egyensúlya a végrehajtás szempontjából biztosítva legyen),
 végrehajtható okirattal v. egyezséggel megállapított, továbbá közokiratba foglalt
követelések esetén (az említett okiratba foglalt követelések érvényesítése könnyebb)
 szerződéssel kizárható, esetlegesen kiterjeszthető – a Ptk.-beli korlátok kizárhatók

o mely szolgáltatással szemben nincs helye beszámításnak? (mibe nem lehet?)

 tartásdíj, járadékkövetelés, kivéve a túlfizetést (BDT 2000. 301.)
 szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követelés

o mely szolgáltatást nem lehet beszámítani? (mit nem lehet?)

 bírósági úton nem érvényesíthető követelés
 elévült követelés, ha az ellenkövetelés esedékessé válásakor az elévülés már
bekövetkezett (BH 1996. 382.)

- 32 -
 4. A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA, MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE

 a szerződés módosulása: az alanyok változása

o 1) külső tények miatt (halál, jogutódlással történő megszűnés forgalmi jellegű
szolgáltatásnál)
o 2) a felek akaratából (követelés- és jogátruházás, tartozásátvállalás)
o 3) szerződésátruházás miatt

o követelésátruházás:
 ugyanazt a logikát követi, mint a tulajdonjog átruházásánál, a jogcímes tradíciós
rendszer szerint két lépcsőben történik:
 kötelmi (el)kötelező ügylet (jogcím)
 dologi rendelkező ügylet (birtokátruházás, ingatlan-nyilvántartási bejegyzési
engedély helyett engedményezés)
 a követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés v. más
jogcím és a követelés engedményezése szükséges – Ptk. 6:193. § (2) bek.

 az átruházás jogcíme lehet: Ptk. 6:193. § (2) bek., 6:201. §

 szerződés (tulajdon-átruházó, pl. adásvétel, ajándékozás; a követelés átruházására
önállósított szerződéstípus, a faktoring épül)
 jogszabályi rendelkezés – törvényi engedmény (cessio legis)

 az engedményezés – Ptk. 6:193. § (2) bek.

 az alanyváltozást kiváltó rendelkező szerződés
 az engedményező (átruházó jogosult) és az engedményes (új jogosult) szerződése,
amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép
 az engedményesre átszállnak a követelés biztosítékai (zálogjog, kezesség – kötbér és
kamat is, de a garancia nem) – Ptk. 6:193. § (3) bek.
 az engedményesre átszállnak a követeléshez kapcsolódó jogok (pl. halasztási,
választási jog), a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok (pl. megtámadás, elállás,
felmondás) és az alakító jogok (pl. elővásárlási, visszavásárlási jog) nem
 nincs előírt alakszerűségi követelmény, szóban is érvényes (BH 1999. 77.; BDT
2004. 1058.), de szükséges lehet az írásba foglalás a kötelezett értesítéséhez
 pontosan meg kell határozni az átruházott követelést – Ptk. 6:194. § (2) bek.
 nem kötelezettségvállalás, kötelező ügylet, hanem jogváltozást kiváltó rendelkező
ügylet, amellyel a követelés átkerül az engedményes vagyonába (feltéve, hogy az
elkötelező ügylet érvényes volt)
 a kötelező és a rendelkező ügylet egyben tartható: ha az engedményezett követelés az
engedményezés időpontjában már létezik és az az engedményező vagyonába
tartozik, akkor nincs akadálya annak, a tulajdon-átruházó szerződés megkötésére és
az engedményezésre egyidejűleg, akár egy okiratban kerüljön sor
 a két ügylet megkülönböztetése akkor bír jelentőséggel, ha a felek a kötelező
ügyletet meg kívánják kötni jövőbeni követelésre v. ha a követelés nem tartozik az
engedményező vagyonába v. ha a követelés átszállását a felek valamilyen feltétel
teljesüléséhez kívánják kötni

- 33 -
 főszabályként a követelések forgalomképesek, engedményezhetőek, kivéve:
 jövőbeni követelés – Ptk. 6:194. § (1) bek.
 ha az engedményezéskor még nem létezik az a jogviszony, amelyből a követelés
fakad
 jövőbeni követelés átruházására kötelezettséget lehet vállalni, de még nem létező
követelést nem lehet engedményezni
 ha az alapul szolgáló jogviszony már létezik, a még ténylegesen létre nem jött
követelés is engedményezhető
 egy még meg sem kötött szerződés lehetséges ellenértéke nem engedményezhető,
de egy már megkötött szerződés le nem járt ellenértéke igen (BDT 2008. 186.)

 ha a követelés személyhez kötött – Ptk. 6:194. § (3) bek.

 személyhez kötöttek azok a követelések, amelyeknek természetére v.
terjedelmére a jogosult személye lényeges befolyást gyakorol, pl. a tartási
követelések tartalma nagyban függ a jogosult rászorultságától
 a személyiségi jogsértés miatt bíróság által megítélt v. a jogsértő által felajánlott
sérelemdíj, kártérítés, jogsértéssel elért vagyoni előny összege engedményezhető
 engedményezhető a kötelesrészi követelés (BH 1994. 367.), a kártérítési
követelés (BH 2005. 55.)

 a felek megállapodása is kizárhatja a gyakorlat szerint (pactum de non cedendo), de –

Ptk. 6:195. §:
 a kizárás vagyoni forgalomból történő kivonást jelent, és kiiktatja a faktorálást, a
tiltó klauzulák bizonyos üzletágakban történő elszaporodása nemzetgazdasági
károkat okoz, de a semmissé nyilvánítás indokolatlanul radikális megoldás lenne
 harmadik személlyel (a potenciális engedményessel) szemben hatálytalan a
követelés engedményezését kizáró kikötés (érvényesek, de csak relatív hatállyal
bírnak, ezért a követelés átszállását nem tudják megakadályozni)
 felesleges kimondani a relatív hatálytalanságot, hiszen a szerződésnek harmadik
személyre eleve nincs kihatása
 az ilyen kikötésbe ütköző engedményezés szerződésszegés (BDT 2011. 2419.),
de a kötelezett csak kártérítési igénnyel élhet, mert az olyan kikötés semmis,
amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít v. kötbérfizetési
kötelezettséget ír elő

 az engedményező felelőssége (helytállási kötelezettsége):

 az 1959-es Ptk. szabályai szerint kezesként felelt az engedményessel szemben
 az új Ptk. nem ad rá szabályt, mert azt az engedményezés jogcíme határozza meg:
 ha a jogcím szerződés, szerződést szeg, pl. adásvétel esetén az eladó
jogszavatosságára vonatkozó rendelkezések alkalmazandók
 ha a jogcím jogszabály, az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad
fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő – Ptk. 6:201. §

 tájékoztatás és az okiratok átadása – Ptk. 6:196. §

 az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség konkretizálása
 az engedményező köteles átadni pl. azt a szerződést, amelyből a kötelezettel
szembeni követelése fakad, v. abban az esetben, ha a kötelezett a tartozását elismerte,
akkor a tartozáselismerést tartalmazó okiratot

- 34 -
 értesítés az engedményezésről – Ptk. 6:197. §
 az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően (az
engedményes döntheti el, hogy az engedményező miként értesítse a kötelezettet)
 a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az
engedményezett követelést megjelölve (de az engedményes személyét nem)
külön okiratban, írásban értesíteni, v.
 az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az
engedményesnek átadni (az engedményezés megtörténte más, hitelt érdemlő
módon is igazolható)

 joghatása:
 szerződésmódosítás relatív hatálytalansága: a kötelezett értesítését követően az
engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező
szerződésének módosítása (EBD 2013. P.9.)
 kifogás-érvényesítés, beszámítás korlátozása: a kötelezett az engedményessel
szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket
számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már
fennállt jogalapon keletkeztek (mert a követelés ellenértékét erre tekintettel
határozták meg) – de: nem hivatkozhat az engedményezés jogcímének
érvénytelenségére (EBH 2003. 868.), csak az engedményezés érvénytelenségére
 a joghatásokat csak akkor váltja ki az értesítés, ha az engedményezőtől
származik, v. az engedményes az engedményezési okirattal v. más hitelt érdemlő
módon igazolja az engedményezés megtörténtét
 nincs teljesítési joghatása, nem az értesítés váltja ki, hogy a kötelezett az
engedményesnek teljesítsen

 teljesítési (fizetési) utasítás – Ptk. 6:198. §

 a teljesítési utasításig a kötelezett az engedményezőnek köteles teljesíteni, a
teljesítési utasítást követően annak megfelelően
 a teljesítési utasítás meghatározza az engedményes személyét,
telephelyét/székhelyét, lakóhelyét/szokásos tartózkodási helyét v. számlaszámát
 ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást:
 teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat
 ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a
szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától
elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni,
hitelezői a vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt (mert a követelés az
engedményezéssel már átszállt)
 ha még nem került sor értesítésre, a teljesítési utasítás
 az engedményezőtől származhat v.
 az engedményestől, ha engedményezési okirattal v. más hitelt érdemlő módon
igazolja, hogy a követelést rá engedményezték
 a kötelezett nincs kitéve a kétszeres teljesítés kockázatának, a kockázatot az
engedményező viseli
 az értesítés és a teljesítési utasítás ugyanabba az okiratba is foglalható,
különválasztásának akkor van értelme, ha az értesítés időpontjában az engedményes
(valamely üzleti megfontolásból) még nem kívánja a kötelezett tudomására hozni,
hogy ő a követelés jogosultja

- 35 -
  többszöri és utólagos engedményezés – Ptk. 6:199. §
 többszöri: ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a
kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően
teljesít (BDT 2013. 2854.)
 ahogy a dolog tulajdonjogát az a vevő szerzi meg, akire az eladó elsőként
ruházza át a dolog birtokát, a követelés jogosultjává az válik, akivel először köt a
jogosult engedményezési szerződést
 igaz, hogy ilyen esetekben a későbbi engedményes nem szerezte meg a
követelést, ha azonban elsőként ad teljesítési utasítást a kötelezettnek, jogosult
lesz a teljesítést követelni és a neki történő teljesítéssel a kötelezett szabadul a
kötelemből
 a kötelezett nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa, történt-e korábbi
engedményezés
 ez nem érinti a korábbi engedményes jogát, hogy a követelést érvényesítő
engedményestől jogalap nélküli gazdagodás címén követelje a kötelezett által
teljesített összeg kifizetését

 utólagos: ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor

szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít
 érvényes engedményezés, a kötelezett annak köteles teljesíteni, aki a követelés
esedékessé válásakor jogosultnak minősül

 költségek – Ptk. 6:200. §

 általában a kötelezett viseli a teljesítéssel együtt járó költségeket
 de a kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek a megtérítésére az
engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek
 csak a közvetlenül az engedményezéssel összefüggő költségekre vonatkozik, pl.
belföldi helyett nemzetközi banki átutalás költségei
 nem igaz, hogy az engedményezéssel a kötelezett pozíciója nem válik terhesebbé
 az új hitelező kíméletlen behajtásban lehet érdekelt
 követnie kell a jogosulti pozícióban bekövetkező jogutódlást a saját költségén,
különben a kétszeres teljesítés veszélyének teheti ki magát

o jogok átruházása: Ptk. 6:202. §

 a jogok (szerződési pozíciótól függetlenül létező, törvényen alapuló) főszabályként
átruházhatóak, forgalomképesek, kivéve – Ptk. 6:202. § (1) bek.
 ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja (pl. a szerzői vagyoni jogok
főszabálya, haszonélvezeti jog) v.
 a jog természetéből egyértelműen következik (személyhez fűződő)
 a jog átruházással való megszerzéséhez szükséges konjunktív feltételek:
 ugyanaz a logika, mint a tulajdonjog átruházásánál és a követelések átruházásánál
 (el)kötelező ügylet: az átruházásra irányuló szerződés v. más jogcím
 rendelkező ügylet a jogátruházás: az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel
az új jogosult az átruházó helyébe lép
 az engedményezésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell
 abszolút szerkezetű jogok átruházásánál a kötelezett értesítésére, a teljesítési
utasításra vonatkozó szabályok figyelmen kívül maradnak, hiszen nincs
nevesített kötelezett
 egyéb engedményezési szabályokat is ki kellett volna zárni (pl. teljesítési
utasítás, többszöri, utólagos engedményezés, jogszabály alapján átszállás)

- 36 -
  az átruházni kívánt jog szerkezete, jellemzői alapján határozható meg, hogy az
engedményezés szabályai közül melyek alkalmazhatók
 ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja (lajstromozott jog – pl.
iparjogvédelmi jogok), a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a
nyilvántartásba való bejegyzése
 ilyenkor a bejegyzési engedély a második rendelkező ügylet (Faludi: az első
rendelkező ügylet szükségtelen)

o tartozásátvállalás (intercessio privativa):

 fogalma – Ptk. 6:203-6:204. §§
 háromoldalú szerződés, alakisága nem kötött (BDT 2000. 123.):
 a kötelezett, a jogosult és egy harmadik személy (átvállaló) megállapodása,
amely létrejöttével hatályossá válik v.
 a jogosult előzetes hozzájárulása esetén (az eredeti szerződés megkötésekor, pl.
hitelszerződéseknél, biztosításnál, gyorsít) a kötelezett és az átvállaló
megállapodásával jön létre, a jogosult értesítésével válik hatályossá –
főszabályként nem visszavonható, a visszavonhatóságot külön ki kell kötni (a
jogosult számára kockázatot jelent a visszavonhatatlan jognyilatkozat, mivel a
kevésbé fizetőképes átvállaló tartozásátvállalását sem akadályozhatja meg)
 a tartozás átszállhat jogszabály alapján is – Ptk. 6:207. §, erre klasszikus példa az
örökös helytállási kötelezettsége a hagyatéki tartozásokért
 a kötelezett szabadul, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti
 az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal
szemben a szerződés alapján megillették (pl. fizetési haladék, elévülési kifogás), a
kötelezettet a jogosulttal szemben megillető beszámítási kifogással csak akkor élhet,
ha a kötelezett a beszámítási nyilatkozatot már megtette
 a követelés biztosítékai megszűnnek, kivéve, ha annak kötelezettje a
tartozásátvállaláshoz hozzájárul (mérlegelve az átvállaló kapacitását)

 a jogosult hozzájárulása hiányában: két, régi magánjogi jogintézmény újra megjelenik

 teljesítésátvállalás (intercessio cumulativa): ha a harmadik személy (átvállaló)
megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról – Ptk. 6:205. §
 a harmadik személy (átvállaló) köteles a kötelezett tartozását teljesíteni v.
 a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen
 a jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől (az átvállalótól),
mert közöttük nincs jogviszony, a megállapodás relatív hatályú
 a jogosult a harmadik személy részéről történő teljesítés szabályai szerint
kivételesen vissza is utasíthatja a harmadik személy (átvállaló) teljesítését
 az átvállaló nemteljesítése esetén az eredeti kötelezett szerződésszegés címén
fordulhat szembe az átvállalóval

 tartozáselvállalás: a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik – Ptk. 6:206. §

 nem következik be alanycsere, egyetemleges kötelezettség jön létre, új adós
jelenik meg a kötelemben, a régi adós nem szabadul
 az elvállaló és a hitelező közvetlen jogviszonyba kerülnek egymással, a hitelező
az elvállalótól jogosult követelni a tartozás teljesítését
 az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a
jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették
 a tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal
szemben fennálló egyéb (más jogviszonyból származó) követelését

- 37 -
  a tartozáselvállaló a jogosulttal szembeni saját követeléseit sem számíthatja be,
mert a jogosult nem alanya a jogviszonynak, beleegyezését sem kérték, a
beszámítás megengedése joggal való visszaélést valósítana meg

 a Ptk. nem tartalmaz külön rendelkezést arra, hogy harmadik személy a jogosulttal
megállapodhat-e az eredeti kötelezett tartozásának átvállalásáról (a harmadik személy
részéről felajánlott teljesítés szabályai rendezik)

o szerződésátruházás:
 a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél háromoldalú
megállapodása a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő
kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról
 teljes alanyváltozás a szerződésben, a kilépő fél valamennyi joga és kötelezettsége
tekintetében a belépő fél a kilépő fél jogutódja lesz a szerződésben maradó fél
hozzájárulásával
 háttér: engedményezés + tartozásátvállalás – Ptk. 6:210. §, de nem külön-külön
kötelezetti és jogosulti jogutódlás, hanem a fél teljes szerződési pozíciójának átruházása
 az engedményezés csak meghatározott követelés, a tartozásátvállalás csak meghatározott
tartozás átruházását teszi lehetővé, az adott jogi pozíció tartalmát egyebekben nem érinti
 átruházható a vevői pozíció (BH 2006. 409.) és más szerződési pozíció is (BDT 2008.
1760.; BDT 2012. 99.; BDT 2012. 2751.; BDT 2013. 3015.)

 történhet:
 jogszabály alapján – Ptk. 6:211. § v. háromoldalú szerződéssel:
 a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél
megállapodásával, amely a létrejöttével hatályossá válik – Ptk. 6:208. § (1) bek.
 a szerződésben maradó fél előzetes hozzájárulásával a szerződésből kilépő és a
szerződésbe belépő fél megállapodásával, amely a szerződésben maradó fél
értesítésével válik hatályossá – főszabályként nem visszavonható, a
visszavonhatóságot külön ki kell kötni – Ptk. 6:209. § (1)-(2) bek.
 speciális esetek: nem kell a szerződésben maradó fél hozzájárulása utazási
szerződésnél – Ptk. 6:254. § (3)-(4) bek., bérletnél – Ptk. 6:340. § (2) bek.

 joghatása – Ptk. 6:208. §

 az eredeti szerződő fél szabadul a jogviszonyból, azaz minden kötelemből, amely a
szerződésbe belépő fél és a szerződésben maradó fél között marad fenn
 a szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon
kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel
szemben a szerződés alapján megillették és terhelték (pl. felelős lesz a kilépő által
okozott károkért)
 korlátok a beszámításra
 a szerződést biztosító mellékkötelezettségek sorsa: a szerződésbe belépő félre
 átszálló jogosultság biztosítéka fennmarad (~ engedményezés)
 átszálló kötelezettség teljesítésének biztosítéka megszűnik, a biztosíték
kötelezettjének hozzájárulását kivéve (~tartozásátvállalás)
 a hozzájárulás előzetesen is megtehető, külön kikötés esetén visszavonható,
értesítéssel válik hatályossá – Ptk. 6:209. § (3)-(4) bek.

- 38 -
 a szerződés módosítása: a tartalom v. a jogcím változik

o felek általi:
 egyezség: a tartalmi módosítás sajátos esete, a jogcím változatlan, kölcsönös v. az új
szabályok szerint egyoldalú engedés (nincs arányossági követelmény) – Ptk. 6:27. §
 érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely
közöttük vitás volt, v. amelyet bizonytalannak tartottak – utóbb tévedés (EBH 2006.
1403.) és feltűnő értékaránytalanság címén (EBH 2011. 2410.) nem támadható meg
 a kötelmek közös szabályai között szerepel, mert a felek nem csak szerződésből
eredő kérdéseket rendezhetnek (EBH 2005. 1304.; BH 2006. 47.; EBH 2011. 2410.),
pl. a kárigény tekintetében kötött egyezség nem támadható olyan körülményre
vonatkozó tévedés miatt, amelyet a felek az egyezség megkötésekor bizonytalannak
tartottak (EBH 2007. 1689.)
 a perbeli egyezség hatálya a perben nem részes harmadik személyekre nem terjed ki
 anyagi jogi egyezség tágabb kategória, tipikusan a felekre terjed ki, de pl. a biztosító
és a károsult egyezsége kihat a károkozóra is, mert ugyanazon káresemény miatt
újabb kárköveteléssel vele szemben a károsult nem léphet fel (EBH 2004. 1125.)

 megállapodással:
 a tartalom (pl. változik a teljesítés határideje) v. a jogcím módosítható (pl. hátralékos
vételár helyett kölcsön jogcímén tartozik a vevő – BDT 2009. 2106.) – Ptk. 6:191. §
 nem novatio, azaz nem új, a régit megszüntető szerződés – de a diszpozitivitásból
adódóan abban is megállapodhatnak a felek
 a kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a
zálogkötelezett és a kezes (mint harmadik személyek) helyzete hozzájárulásuk nélkül
nem válhat terhesebbé
 a megkötésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell

 egyoldalú nyilatkozattal, hatalmassággal kivételesen, ha ezt a szerződésben kikötötték v.

ha a felet erre jogszabály feljogosítja pl. a clausula rebus sic stantibus elve alapján – Ptk.
6:191. § (4) bek.
 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény az egyoldalú szerződésmódosítás
tisztességtelenségéről fogyasztói kölcsönszerződésben: akkor minősül
tisztességtelennek, ha nem felel meg a 6. pontban felsorolt elveknek
 egyértelmű és érthető megfogalmazás elve: tartalma a fogyasztó számára világos
 tételes meghatározás elve: van ok-lista, amely nem példálózó jellegű felsorolást
tartalmaz
 objektivitás elve: a fogyasztóval szerződő félnek nincs módja a feltétel
bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás
mértékét befolyásolni
 ténylegesség és arányosság elve: az ok-listában meghatározott körülmények
ténylegesen, v. a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra,
költségre, illetve díjra
 átláthatóság elve: a fogyasztó előre láthatta, hogy milyen feltételek teljesülése
esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására
 felmondhatóság elve: a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére biztosítja a
fogyasztó számára a felmondás jogát
 szimmetria elve: megengedi, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel
változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön

- 39 -
  csak akkor nem az, ha a körülmények előre nem látható változása a pénzügyi
intézmény számára a rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű érdeksérelmet
okoz – beépül a devizahitel ügyekkel kapcsolatos 2/2014. PJE határozatba

o jogszabály általi:
 érdekvédelmi szabály: Ptk. 6:60. § (2) bek.
 az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek
fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását
a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli – 8/2014. (III. 20.) AB határozat

o bírósági úton történő szerződésmódosítás:

 1) általános szabály – Ptk. 6:192. §, bírói mérlegelés kérdése („módosíthatja”), új: a
jövőre nézve (BDT 2011. 2577.)
 bármelyik fél kérelmére – hivatalból nem
 a felek közötti tartós jogviszonyban
 az egyszeri aktussal lebonyolódó szerződésekre nem alkalmazható, pl.
részletvétel, részletfizetést biztosító adásvétel (BH 1997. 242.)
 a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit hosszabb időre meghatározó
jogviszony minősül tartósnak (pl. hosszabb idejű bérlet, letét, tartás, vállalkozás –
BH 1995. 659.)
!a további feltételek megegyeznek az előszerződés szabályai között tanultakkal – lásd a
Ptk. 6:73. § (3) bekezdését!
 a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében
 clausula rebus sic stantibus
 a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése bármelyik fél lényeges jogi
érdekét sértené
 a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában
nem volt előrelátható
 itt is megjelenik az előreláthatósági korlát
 a körülmények megváltozását nem ő idézte elő
 nem felróhatósági szabály, azt várja el, hogy a körülmény megváltozása ne álljon
a fél magatartásával ok-okozati összefüggésben
 a körülmények megváltozása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe
 a rendes üzleti kockázat határait a bírói gyakorlat alakítja ki: keresleti-kínálati
viszonyok megváltozása (BH 1988. 80.), egyéb társadalmi-gazdasági
változásoknak általános, széles körben jelentkező következményei (BH 1996.
145.), inflációs hatások (BH 1992. 123.)

 arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek
tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások
valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását, de nem alkalmas jogi eszköz
arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések
nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő
következményeit orvosolja – 6/2013. PJE hat. 7.
 csak a konkrét viszonyban bekövetkező változásokra alkalmazható, pl. válság miatt
üzletbér csökkentésre nem, de ha a bolt környékén hosszú ideig építkezés miatt nincs
forgalom, akkor lehetséges

- 40 -
  2) speciális esetei:
 jogszabály által történő, visszamenőleges hatályú szerződésmódosítás esetén, ha a
felek a jogviszonyukat fenn kívánják tartani – Ptk. 6:60. § (2) bek.
 érvényessé nyilvánítás, érvénytelenségi ok kiküszöbölése visszamenőleges hatállyal
– Ptk. 6:110. §
 uzsorás szerződés érvénytelensége esetén alkalmazható speciális jogkövetkezmény,
részletfizetés engedélyezése, visszatérítés elengedése – Ptk. 6:113. § (3) bek.
 túlzott mértékű kamat, foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése, bánatpénz mérséklése –
Ptk. 6:132. §, 6:185. § (5) bek., 6:188. §, 6:190. § (2) bek., 6:213. § (2) bek.

 a szerződés megszűnése:

o a felek megállapodásával: kétoldalú nyilatkozattal – Ptk. 6:212. § (1) bek.

 megszüntetés – Ptk. 6:212. § (2) bek.
 ex nunc hatállyal (a jövőre nézve) – a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak
 a felek között elszámolási viszony keletkezik: kötelesek egymással a megszűnés előtt
már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni (a már nyújtott szolgáltatás pénzbeli
ellenértékét kell megfizetni, illetve visszafizetni)

 felbontás – Ptk. 6:212. § (3) bek.

 ex tunc hatállyal (a szerződés megkötésére visszaható hatállyal) – a már teljesített
szolgáltatások visszajárnak
 felbontás esetén van létező, érvényes, joghatás kiváltására alkalmas szerződés, a
felbontásig terjedő idő alatt a szerződésen alapuló további jogszerzések, (pl.
zálogjog) érvényesen keletkeznek, és a joghatások beállnak (EBH 2010. 2134.)
 Faludi: nem egyenlő az eredeti állapot helyreállításával, pl. ha a vevő
jelzálogjogot alapít a megvásárolt ingatlanon, felbontással a szerződés
megszüntethető, az eladó a zálogjoggal terhelt ingatlant és értékkülönbözetet kap
vissza  Vékás: harmadik személy jogszerzése esetén a szerződéskötés előtti
állapot természetben nem állítható helyre, a szerződés nem bontható fel
 ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre (azaz a szolgáltatás eredetileg
irreverzibilis v. utólag azzá vált), a szerződés felbontásának nincs helye:
 használatra jogosító szerződések (pl. bérlet) esetén
 általában a cselekvésre kötelező szerződések (pl. letét, megbízás) esetén
 megélhetést célzó, időszakos szolgáltatásokra kötelező szerződések (tartási,
életjáradéki szerződések) esetén
 adási típusú, dologszolgáltatásra irányuló szerződések esetén, ha a dolog
elpusztult, felhasználták v. azon harmadik személy tulajdonjogot szerzett

o egyoldalú jognyilatkozattal:
 közös elemek:
 hatalmasság
 a másik félhez címzett jognyilatkozattal történik
 a jognyilatkozat hatályosulására a Ptk. 6:5. §-a irányadó (BDT 2009. 2130.)
 csak abban az esetben kerülhet rá sor, ha jogszabály v. szerződés lehetővé teszi
 lehet szankciós alapú v. nem, indok nélküli v. a clausula rebus sic stantibus
következménye, pl. Ptk. 6:60. § (2) bek., 6:71. § (4) bek.

- 41 -
  felmondás – Ptk. 6:213. § (1) bek.
 a szerződés megszüntetésének a szabályait kell alkalmazni, azaz hatálya ex nunc
 az elszámolás tárgyát képezi a harmadik személy által szerzett teher értékcsökkentő
hatása, ilyenkor az érintett fél a megterhelt és a tehermentes dolog közötti
értékkülönbözetet követelheti (BH 2010. 183.)
 új általános felmondási jog: a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött
szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja,
kizárása semmis – Ptk. 6:213. § (3) bek.
 megfelelő felmondási idő: az adott helyzetben általában elvárható
 kérdés, hogy ellenérték fejében le lehet-e róla mondani
 speciális szabály a Ptk.-ban is megengedheti a kizárást v. korlátozást, feltételhez
kötést (pl. bérlet)
 rendes felmondás: megfelelő felmondási idővel gyakorolható; indok nélküli
 rendkívüli felmondás: azonnali hatállyal történő felmondás, a felmondás idejét
jogszabály v. szerződés nem határozza meg; jogszabályban v. szerződésben
meghatározott indok alapján történhet, kivételesen indokolás nélkül is gyakorolható

 elállás – Ptk. 6:213. § (1)-(2) bek.

 a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azaz hatálya ex tunc
 reverzibilis szolgáltatások esetén alkalmazható (amely szolgáltatások esetén az
eredeti állapot természetben visszaállítható): elállásra a fél akkor jogosult, ha az
általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja (EBD 2013. P.13.), erről a
bíróságnak hivatalból rendelkeznie kell (BH 2012. 94.)
 az objektív elállási jog (a bírói gyakorlat általános elállási jognak nevezi)
 nem a másik fél szerződésszegéséhez kapcsolódik, nem szankciós jellegű
 indokolni sem kell
 gyakorlása kártalanítási kötelezettséggel jár, mert a másik fél nem számolhatott
azzal, hogy a szerződés teljesítés nélkül megszűnik, és ezért elesik az
ellenszolgáltatástól, illetve kapacitásait is lekötötte
 bánatpénz (ellenérték) fejében is történhet, ha a felek ebben előre megállapodnak
 lényegében az elállási jog megvásárlása
 vagylagos felhatalmazottság, a bánatpénz felváltó szolgáltatás
 átalány-kártalanítás: a bánatpénz értékét meghaladó kár megtérítése nem
követelhető, mert jogellenesség az elálló oldalán nem merül fel (szemben a
kötbérrel, ahol van szerződésszegés, jogellenes magatartás, ezért a többletkár
megtérítése is követelhető)
 ha túlzott mértékű, kérelemre a bíróság mérsékelheti – ilyenkor a bíróságnak azt
szükséges mérlegelnie, hogy a bánatpénz a nyújtott szolgáltatáshoz képest milyen
összegű, nyilvánvalóan eltúlzott, ha összege jelentősen meghaladja a másik fél
szerződéses teljesítéséhez fűződő vagyoni érdekeinek pénzben kifejezett értékét,
beleértve a nem teljesítés esetén bekövetkező kárt is (EBH 2014. P.9.)

o bíróság általi megszüntetés – Ptk. 6:214. §

 tartási és életjáradéki szerződések esetén jut jelentőséghez – Ptk. 6:495. § (3) bek.

o lehetetlenné válás – Ptk. 6:179. § (1) bek.

 más néven lehetetlenülés, a nevesített szerződésszegések között szabályozza a Ptk.

o teljesítés: ha szerződésszerű, a szerződés megszűnését eredményezi

- 42 -
 5. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK FOGALMA, FAJTÁI, OKAI

 Az érvénytelenség fogalma:

o a joghatás kiváltásának feltételei: létezés + érvényesség + hatályosság

o nemlétező szerződés: a felek nem állapodtak meg a lényeges v. bármelyikük által

lényegesnek minősített kérdésekben, a felek között valójában nincs megegyezés
(jogkövetkezménye a gyakorlat szerint a jogalap nélküli gazdagodás/birtoklás és a rei
vindicatio)
o az érvénytelen szerződés létező szerződés, amely valamely, törvényben meghatározott, a
szerződéskötéskor fennálló oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására
o a hatálytalan szerződés: létező, érvényes szerződés, amely valamely, törvényben
meghatározott, a szerződéskötést követően beálló ok miatt nem váltja ki a célzott joghatást

 Az érvénytelenség fajtái:

Összehasonlítás semmisség megtámadhatóság

– Ptk. 6:88. § – Ptk. 6:89. §

- ex tunc (a szerződés megkötésének időpontjára visszaható)

érvénytelenség
Közös vonások
- azonosak az alkalmazható érvénytelenségi
jogkövetkezmények

feltétlen feltételes

törvény erejénél fogva beáll, csak ha az arra jogosult

ipso iure eredményesen megtámadja

1) Az érvénytelenség jellege (azaz ha a másik fél a

(a védett jogi érdek erősebb, megtámadást elfogadja, v.
társadalmibb jellegű) vita esetén a bíróság a
megtámadást alaposnak
találja – önmagában a
megtámadás másik féllel
való közlése, illetve a
keresetlevél benyújtása nem
elegendő – BDT 2000. 276.)

- 43 -
 peres eljárást csak az
indíthat, a sérelmet szenvedett fél,
akinek ehhez jogi érdeke illetve
fűződik (szerződő fél v. akinek a megtámadáshoz jogi
kezes) v. érdeke fűződik
akit erre törvény feljogosít
(EBH 1999. 14.; EBH 2004.
2) Ki hivatkozhat rá? 1024.) a megtámadás joga
megszűnik,
közérdekben okozott sérelem ha a megtámadásra jogosult a
megszüntetése érdekében (ha megtámadási ok ismeretében,
a felek egyikének sem érdeke a megtámadási határidő
a perindítás) és uzsorás megnyílása után a szerződési
szerződés esetén akaratát megerősíti v.
az ügyész a megtámadás jogáról
keresetet indíthat lemond – ennek
a szerződés semmisségének egyértelműen ki kell tűnnie
megállapítása (BH 2010. 181.; BH 2010.
és a semmisség 244.)
jogkövetkezményeinek
alkalmazása iránt

relatív semmiségnél csak az

illető személy érdekében
lehet semmisségre hivatkozni

a szerződés megkötésétől
számított 1 év mindegyik
bármikor, de az megtámadási mód esetében
érvénytelenség (elévülési természetű
jogkövetkezményei határidő, nyugodhat,
csak az elévülés és az megszakadhat)
elbirtoklás határai között
érvényesíthetők utána kifogásként hozható
(kivéve a teljesítés fel a szerződésből eredő
követelését), követeléssel szemben
3) Mikor hivatkozható? azaz a teljesítési igénnyel (azaz pert nem indíthat, de
szemben nincs határidő, a védekezésként felhozhatja)
visszakövetelési
(elszámolási) igénynek a megtámadás joga
viszont gátat szab az megszűnik, ha a
elévülési és az elbirtoklási megtámadásra jogosult a
határidő megtámadási ok ismeretében,
a megtámadási határidő
megnyílása után a szerződési
akaratát megerősíti, v. a
megtámadás jogáról lemond

- 44 -

megállapításához nem kell
4) Hogyan történik a bírósági, peres eljárás
jogérvényesítés? (hivatkozni lehet rá peres
előzmények nélkül is, pl.
adóhatósági, közbeszerzési,
versenyhatósági eljárásban),
de megállapítási perre
szükség lehet
igen, a bíró a semmis
szerződés alapján
előterjesztett igényt – mint
alaptalan keresetet –
elutasítja, de az
érvénytelenség
jogkövetkezményeinek
5) Bírósági, közigazgatási alkalmazásáról nem dönthet
eljárásban hivatalból (ügyészi keresetindításra
figyelembe vehető-e? lehetőség van)
2/2010. PK; EBH 2010.
2235. – csak a rendelkezésre
álló bizonyítási anyag
alapján tényként
egyértelműen megállapítható,
nyilvánvaló semmisséget kell
hivatalból figyelembe venni,
nem kell külön bizonyítást
lefolytatni
- 45 -
a másik félhez intézett
jognyilatkozattal –
alakiság: ha a jognyilatkozat
meghatározott alakban tehető
meg érvényesen, a
jognyilatkozat megtámadása
is a meghatározott alakban
érvényes – Ptk. 6:6. § (2)
bek.
v. bíróság előtti
érvényesítéssel gyakorolható
(a másik félhez intézett
jognyilatkozat
eredménytelensége esetén v.
közvetlenül – ha a felek nem
jogi személy gazdálkodó
szervezetek, Pp. 121/A. §)
nem
2/2010. PK vélemény – a
kereseti kérelemhez kötöttség
a jogcímet illetően is
érvényesül, a bíróság nem
vizsgálhat olyan
megtámadási okot, amelyre a
fél nem hivatkozott
 A szerződési akarat hibái: a szerződési akarat ténylegesen hiányzik v. azt a jog nem ismeri el

o teljes cselekvőképesség hiánya (relatív semmisség) – Ptk. 2:17. §, 2:24.§

o színlelt szerződés: (semmisség) – Ptk. 6:92. §
 kétoldalú akarathiba: közös az akarat, egyező a nyilatkozat, de az akarat és a nyilatkozat
nincs összhangban egymással
 tudatos magatartás, a felek kifelé olyan látszatot akarnak kelteni, mintha valamilyen
szerződést kötnének, valójában v. egyáltalán nem akarnak szerződést kötni v.
 pl. házastársak közös vagyont megosztó szerződése, ha valós átruházási szándék
nélkül, az egyik házastárs ellen folyó büntetőeljárás lehetséges vagyoni
következményeinek elkerülése a cél (BH 2012. 195.)
 pl. adásvételi szerződés megkötését színlelik, hogy a fiktív vevő megfelelő
hitelfedezetet mutathasson, és arra bankkölcsönt vehessen fel (BDT 2010. 2312.)
 nem állapítható meg a színlelt jelleg, ha az egyik fél akarata az adott szerződés
megkötésére irányul (BH 2000. 457.)
 a szerződés lényeges része tekintetében másra irányul az akaratuk – ilyenkor leplezett
szerződést kötnek, a palástolt szerződés alapján kell a felek jogait és kötelezettségeit
megítélni (BH 2010. 148.; BH 2012. 17.)
 leplezhetik a szerződés alanyát (BH 2007. 58.)
 leplezhetik a valós vételárat (BH 1997. 593.)
 leplezhetik a jogcímet, pl. bérletet leplezhetnek szívességi lakáshasználattal
adóelkerülés miatt, v. ajándékozást leplezhetnek adásvétellel (BH 2009. 293.) v.
adásvételt leplezhetnek ajándékozással (BDT 2006. 1431.)

o tévedés: (megtámadhatóság) – Ptk. 6:90. §, 6:93. §

 két konjunktív feltétellel:
 1) lényeges körülményre kell vonatkoznia (amelynek ismeretében a fél nem v. más
tartalommal kötötte volna meg a szerződést), ÉS
 pl. ha a biztosító azt ígéri az életbiztosítást kötő félnek, hogy meghatározott idő
után kedvezményes lakáshitel felvételére válik jogosulttá, de a szerződéskötéskor
ez a konstrukció nem létezik és ki sem alakítható (EBH 2006. 1402.)
 a gépkocsi valós állapota nem felel meg a szervizkönyvnek (BH 2010. 245.)
 2) a másik fél okozta (ha tudatosan okozza, megtévesztés) v. felismerhette (EBH
2010. 2224.), DE ingyenes szerződéseket akkor is meg lehet támadni, ha a
körülményeket a másik fél nem ismerhette fel
 összhangban a nemo turpitudinem suam allegans auditur elvével [Ptk. 1:4. § (2) bek.]
nem támadhatja meg a szerződést az,
 aki a tévedését felismerhette – pl. ha a vevők a szerződés megkötését megelőzően
megismerték a megvásárolni kívánt ingatlan fennálló hibáit (BH 2011. 221.)
 v. a tévedés kockázatát vállalta (pl. tőzsdei, spekulatív v. szerencseelemet tartalmazó
szerződésnél)
 sajátos esetei:
 jogi kérdésben való tévedés – kikerül a Ptk.-ból, mert a lényeges körülmény alá
tartozik, egyéb feltételek szükségtelenek
 kölcsönös tévedés, közös téves feltevés – Ptk. 6:90. § (2) bek., pl. ha a megosztás
útján keletkezett két ingatlan közül az okiratban tévesen az eladó tulajdonában
maradó ingatlan helyrajzi számát tüntetik fel (BDT 2009. 2061.)

- 46 -
 o megtévesztés: (megtámadhatóság) – Ptk. 6:91. § (1) bek., (3) bek., 6:93. §
 lényeges körülményre kell vonatkoznia
 szándékos tévedésbe ejtés v. tévedésben tartás
 a másik féltől v. harmadik személytől kell származnia (ha erről a másik fél tudott v.
tudnia kellett, azaz rosszhiszemű volt; ingyenes szerződéseknél akkor is, ha a másik fél
nem ismerhette fel)

o jogellenes fenyegetés: (megtámadhatóság) – Ptk. 6:91. § (2)-(3) bek.

 a nyilatkozó fél v. olyan személy ellen kell irányulnia, akivel a nyilatkozó olyan
viszonyban van, hogy az adott személyt érő hátrány kilátásba helyezése a nyilatkozót
elhatározásában lényegesen befolyásolja
 jogellenes akkor is, ha önmagában jogos magatartással fenyegetnek, mert jogellenesen
befolyásol szerződéskötésre (pl. ha nem köti meg a szerződést, feljelentik csalás miatt,
amit valóban elkövetett)
 a hátrány személyi v. vagyoni jellegű lehet
 a fenyegetés származhat a másik szerződő féltől v. harmadik személytől – utóbbi esetben
visszterhes szerződéseknél csak akkor vezethet érvénytelenségre, ha a fenyegetésről a
másik fél tudott v. tudnia kellett, az ingyenes szerződés akkor is megtámadható, ha a
körülményeket a másik fél nem ismerhette fel
 pl. ha a bérbeadó azzal kényszeríti rá a bérlőt a bérlő számára előnytelen
szerződésmódosításba, hogy ha a bérlő nem egyezik bele a módosításba, a bérbeadó meg
fogja akadályozni a bérelt helyiségben a bérlő által üzleti tevékenysége körében
szervezett rendezvény megtartását (BDT 2012. 2651.)
 ha a fenyegetés mértéke okán nincs saját akarat, akkor nem beszélhetünk
akaratnyilatkozatról sem, ezért nemlétező

o az érvényesség megítélésénél
 az akarati elv irányadó a teljes cselekvőképesség hiánya, színlelt szerződés,
megtévesztés, jogellenes fenyegetés esetén
 a korrigált nyilatkozati elv alkalmazandó tévedés, közös téves feltevés esetén
 a nyilatkozati elvet követi a jogalkotó, amikor a titkos fenntartásnak, rejtett indoknak
nem tulajdonít jelentőséget (BH 2001. 384.)

 A szerződési jognyilatkozat hibája:

o alaki hiba (semmisség) – Ptk. 6:94. §

 a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig orvosolható (nem szükséges, hogy a
teljesítésre mindkét fél részéről sor kerüljön)
 kivéve, ha jogszabály közokiratba v. teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő
v. a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul
 a kivételek indoka: ha a nyilatkozat hitelességét, bizonyíthatóságát fokozott
alakisághoz kötötte a jogalkotó, akkor az alakiságot a felek ne mellőzhessék

o érdekellentét a képviselt és a képviselő között (megtámadhatóság) – Ptk. 6:13. §

o adatbeviteli hiba (megtámadhatóság), ha nincs lehetőség a javításra – Ptk. 6:83. §

- 47 -
 A célzott joghatás hibái:

o feltűnő értékaránytalanság – laesio enormis (megtámadhatóság) – Ptk. 6:98. §

 korábban feltűnően nagy értékkülönbség volt a terminológia
 a visszterhesség vélelme ezzel az érvénytelenségi okkal áll a legközvetlenebb
kapcsolatban, ingyenes juttatás szándékának hiánya esetén alkalmazható
 a szerződéskötés időpontjában kell fennállnia, mert ha a szerződéskötés után bomlik meg
az értékegyensúly, akkor legfeljebb a bírósági szerződésmódosítás jöhet szóba
 irreleváns, ha a szerződő félnek nem váltak be a számításai, a szerződésből nem
származott olyan haszna, mint amivel a szerződéskötéskor kalkulált (BH 2012. 225.)
 objektív jellegű tényállás (BH 2012. 262.)
 PK 267. szám – vizsgálandó körülmények: a szerződéskötés körülményei, a szerződés
egész tartalma, a forgalmi (érték-) viszonyok, az ügylet jellegéből fakadó sajátosságok, a
szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módja
 nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette v.
annak kockázatát vállalta
 a tévedés szabályával összhangban kizárt a megtámadás az értékaránytalanság
ismeretében v. ha felróható eljárás miatt nem történik felismerés és konkretizálódik a
nemo turpitudinem suam allegans auditur elv
 a gyakorlat eddig sem alkalmazta szerencseelemet tartalmazó szerződésekre (BDT
2009. 2002.), árverési ügyletekre, versenytárgyalásra, valamint ha az eladó a
szerződéskötés időpontjában ismerte az ingatlan valós forgalmi értékét, de egyéb
indokok miatt elfogadta a vételárat (BDT 2009. 2060.)
 a felek a megtámadási jogot a szerződésben kizárhatják (kivéve: fogyasztó és vállalkozás
közötti, B2C szerződés)

o uzsorás szerződés (semmisség) – Ptk. 6:97. §

 objektív és szubjektív konjunktív feltételei vannak (BDT 2003. 891.)
 objektív feltétel: feltűnően aránytalan előny kikötése a szerződés megkötésekor
 szubjektív többlettényállási elemet is tartalmaz, feltételezi a másik fél ismert (nem
feltétlenül szorult) helyzetének célzott kihasználását (BDT 2012. 2819.)
 a helyzetkihasználás körében a kiszolgáltatottságot, a gazdasági (személyi)
helyzetet értékeli a bíróság, ez az elhatároló kritérium a nyilvánvalóan a
jóerkölcsbe ütköző szerződéstől (BH 2001. 473.)
 nincs helyzetkihasználás üzleti vállalkozás finanszírozásához felvett kölcsön (BH
1996. 326.; BDT 2008. 1832.; BDT 2012. 2819.) v. a kifejezetten spekulációs
céllal felvett kölcsön esetén
 kölcsönszerződésnél a feltűnően aránytalan előny a kirívóan magas kamat – hiteluzsora,
de másfajta szerződésnél (pl. adásvételnél, vállalkozásnál, megbízásnál) is ki lehet kötni
feltűnően aránytalan ellenértéket – reáluzsora

o tisztességtelen általános szerződési feltétel (megtámadhatóság) – Ptk. 6:102. §

 a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megsértése, speciális tényállás szankcióval
 teljes szerződési környezet és feltételrendszer vizsgálata szükséges (BH 2009. 323.)
 nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító v. a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás
arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek – lásd
Kásler-ügy (C-26/13. sz.), 2/2014. PJE határozat
 nem tisztességtelen, ha azt jogszabály állapítja meg, v. jogszabály előírásának
megfelelően határozzák meg (BDT 2007. 1586.)
 nincs közérdekű kereset

- 48 -
o vállalkozások közötti szerződésben, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem
minősülő vállalkozással kötött szerződésében alkalmazott tisztességtelen általános szerződési
feltétel (megtámadhatóság) – Ptk. 6:106. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3)-(5) bek.
 szerződő hatóság – Ptk. 8:1. § (1) bek. 7. pont
 közérdekű kereset
 pénztartozás teljesítésének ideje – Ptk. 6:130. § (3)-(4) bek.
 fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére
kötelezett hatóság szerződése esetén – Ptk. 6:155. § (3) bek.

o vállalkozások közötti szerződésben, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem

minősülő vállalkozással kötött szerződésében alkalmazott tisztességtelen általános szerződési
feltétel (semmisség) – Ptk. 6:106. § (2) bek. a) pont, (6) bek., (3)-(5) bek.
 közérdekű kereset
 fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére
kötelezett hatóság szerződése esetén – Ptk. 6:155. § (3)-(4) bek.

o tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben (relatív semmisség) – Ptk. 6:103. §

 lehet általános szerződési feltétel és egyedileg meg nem tárgyalt feltétel
 2/2011. PK vélemény:
 a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói
szerződésnek minősül, kétség esetén a fogyasztó bizonyít
 a fogyasztó hátrányára bomlik meg a szerződésből fakadó jogosultságok és
kötelezettségek egyensúlya, pl. az ingatlanközvetítő akkor is jogosult jutalékra, ha
nem a közvetítői tevékenysége alapján jön létre az ingatlan adásvételi szerződés
(BDT 2013. 2945.)
 a tisztességtelenséget önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű,
 a fogyasztótól is elvárható az előzetes tájékozódás, ha egyes rendelkezéseket nem ért,
igényelnie kell megfelelő magyarázatot (BDT 2013. 2889.)
 a C-484/08. számú EUB ítélet szerint a nemzeti jog előírhatja, hogy az egyértelmű
feltétel tisztességtelensége is vizsgálható
 relatív semmisség: a semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni
 ha a tisztességtelenséget a bíróság megállapította, az egyedileg meg nem tárgyalt kikötés
a fogyasztót nem kötelezi, a bíróság e jogkövetkezményt hivatalból mondja ki (BDT
2014. 3058.; BDT 2014. 3097.)
 perlési jogosultság: közérdekű kereset ÁSZF esetén – Ptk. 6:105. §
 előterjeszthető kérelmek: érvénytelenség (semmisség) megállapítása (már alkalmazott
ászf) + alkalmazástól eltiltás (jövőben alkalmazandó ászf) + az ászf-et nyilvánosan
ajánló személy eltiltása az ászf ajánlásától (jövőben alkalmazandó ászf)
 a keresetnek helyt adó ítélet rendelkező részének kötelező eleme az arról való
rendelkezés, hogy a szerződési feltétel alkalmazója/ajánlója a saját költségére
gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó
közlemény közzétételéről
 erga omnes hatályú a meghozott ítélet (a fogyasztó védelmében és perökonómiai
hatás miatt), amely a már teljesített szerződésekre nem terjed ki
 3/2011. PK vélemény: semmisség hivatalból (ha a kikötés egyéb okból semmis) –
jogerő (res iudicata) – perbeli egyezség tilos
 tisztességtelennek minősülő egyedileg meg nem tárgyalt feltételekre példák:
 fekete lista: feltétlenül tisztességtelennek minősül, nincs lehetőség ellenbizonyításra –
Ptk. 6:104. § (1) bek.
 szürke lista: vélelmezetten tisztességtelen, az ellenkező bizonyításáig (EBH 2009.
2056.; EBH 2010. 2221.) tisztességtelennek kell tekinteni – Ptk. 6:104. § (2) bek.

- 49 -
  2/2011. PK vélemény – fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye
v. székhelye szerinti bíróság illetékességének kikötése (mint útiköltség-megtakarítást
biztosító kikötés) tisztességtelen, a kikötésben megjelölt bíróság saját illetékességének
vizsgálata körében a kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de az
általános illetékességgel rendelkező bírósághoz csak akkor teheti át a keresetlevelet, ha a
fogyasztó a bíróság felhívására az illetékességi kikötés tisztességtelenségére hivatkozik
 3/2013. PJE hat. – fogyasztói szerződésben választottbírósági kikötés tisztességtelen, a
bíróság hivatalból köteles észlelni, de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, ha
a fogyasztó – a bíróság felhívására – arra hivatkozik
 a szerződési feltétel tisztességtelenségét a fogyasztói szerződésben a bíróságnak
hivatalból kell vizsgálnia – lásd Mostaza Claro-ügy (C-168/05. sz.), Pannon GSM-ügy
(C-243/08. sz.), VB Pénzügyi Lízing-ügy (C-137/08. sz.)

o tilos szerződés (semmisség) – Ptk. 6:95. §

 jogszabályba ütköző (pl. Ptk. kógens rendelkezéseibe ütköző szerződés) v.
 jogszabály megkerülésével kötött (pl. korlátozottan cselekvőképes kiskorút
nagykorúságára lekötő sportolói szerződés v. meghosszabbodó hatályú szerződés, ha a
szerződés jogszabály alapján csak határozott időre köthető)
 jogszabály más jogkövetkezményt is fűzhet hozzá (pl. a kógens szabály válik a
szerződés tartalmává)
 más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés, ha a jogszabály ezt külön kimondja
v. ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása (a belső közrend
védelme érdekében)
 ha a norma megsértése esetére nem állapít meg szankciót, a bíróságnak a konkrét eset
összes körülményei alapján kell meghatároznia a megfelelő jogkövetkezményeket (BH
2012. 220.)
 ha külön jogszabály csak az egyik szerződő félre fogalmaz meg előfeltételt, pl.
engedélyhez köti a tevékenység gyakorlását, ennek hiánya a másik szerződő félre nem
hat ki, a szerződés nem lesz érvénytelen (BH 1994. 186.; BDT 2006. 1450.)
 a kötelező pályázati eljárás mellőzése jogszabályba ütköző, a pályáztatási szabályok
megsértése önmagában nem eredményezi a szerződés semmisségét (EBH 2004. 1117.)

o nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző szerződés (semmisség) – Ptk. 6:96. §

 a jóerkölcs polgári jogi értelemben a társadalom általános értékítéletét, a
magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az
általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki
 az általános társadalmi megítélés szerint tisztességtelen, elfogadhatatlan (BH 2000.
260.; EBH 2005. 1234.)
 nem a szerződő fél egyéni érdeksérelmét kell vizsgálni (BDT 2007. 1585.)
 a felek jó- v. rosszhiszeműségének nincs jelentősége (BH 2001. 473.)
 a társadalom általános értékítéletébe, az általánosan elfogadott erkölcsi normákba
ütközik, pl. pilótajáték, harmadik fél megkárosítását célzó ügyletek, vállalkozói
láncolatok, sikerdíj kockázat nélkül
 a közerkölcs fogalmát is figyelembe lehet venni, ez alapján pl. a közpénzek hanyag
kezelése megalapozhatja (EBH 2003. 956.) v. olyan épület-kivitelezési kötelezettség
vállalása, amelynek teljesítésére nincs lehetőség (BH 2003. 451.)
 a tartási, öröklési szerződésnél nem a gyógyíthatatlan betegség ismerete okoz
semmisséget (BDT 2009. 2002.), hanem az, hogy ha tudja a tartást/gondozást vállaló,
hogy az eltartott gondozására egyáltalán nem is kerül sor, v. a cél csupán az
örökösök/kötelesrészre jogosultak igényüktől való megfosztása (BH 1998. 591.; BH
1999. 366.; BH 2002. 267.; BH 2011. 111.)
- 50 -
  szubszidiárius tényállás, ezért téves az a gyakorlat, amely a bűncselekményt megvalósító
szerződéseket nem tilos szerződésnek, hanem nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző
szerződésnek minősítik
 pl. közvagyon értékesítése kirívóan alacsony vételáron közjogi funkciót betöltő
személy részére (BH 2009. 153.)
 pl. piramis elvre épülő szerencsejáték szerződések (EBH 1999. 112.; BH 2000. 215.;
BH 2000. 244.; BDT 2003. 766.)

o lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés (semmisség) – Ptk. 6:107. § (1) bek.

 objektíve (fizikai v. jogi) lehetetlenséget jelent
 a szerződéskötés időpontjában kell lehetetlennek lennie, ha csak később válik azzá, már
nem eredményez érvénytelenséget, a jogkövetkezmény szerződésszegés, lehetetlenülés
 a szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem
rendelkezik a szolgáltatás tárgyával
 az eddigi gyakorlatnak megfelelően pl. az eladó adásvételi szerződést köthet olyan
dologra, amelynek még nem tulajdonosa, mert a teljesítés időpontjában kell annak
lennie (EBH 2003. 867.)
 ha a teljesítésre mégsem kerül sor, a jogosult késedelméből származó igényt
érvényesíthet v. jogszavatossági igényt támaszthat a kötelezettel szemben v. a
lehetetlenné válás következményeit kell alkalmazni
 ha már a szerződéskötéskor nyilvánvaló, hogy a tulajdonjogot nem tudja megszerezni
az azt átruházni szándékozó, a szerződés semmis (BDT 2004. 1055.)

o fiduciárius hitelbiztosítékok fogyasztó szerződésében (semmisség) – Ptk. 6:99. §

 biztosítéki céllal történő tulajdonátruházás, vételi jog kikötése, engedményezés
 2016. július elsejétől csak fogyasztókra vonatkozik a tilalom (mert a bankok a teljes
tilalmat a hitelezés akadályának tekintették), de esetükben bármilyen követelés, nem
csak pénzkövetelés biztosítása semmis lesz
 a tilalom elsődleges célja nem a fogyasztók védelme, hanem az adós és az adós többi
hitelezőjének védelme, valamint a jogbiztonság megteremtése:
 fiduciárius biztosítékokkal a hitelező az adós rovására több jogot szerez, mint
amennyi a követelésének biztosításához valójában szükséges és jogilag indokolt
 a fiduciárius biztosítékok az adós és az adós többi hitelezője érdekeinek védelmét
szolgáló szabályok megkerülésével járnak
 kivételek, elismert dologi hitelbiztosítékok: zálogjog, tulajdonjog-fenntartás, lízing,
faktoring

o fogyasztói jogok védelme (semmisség) – Ptk. 6:100. §

 fogyasztói jogot csorbító feltétel: a Ptk.-nak (más jogszabálynak NEM!) a fogyasztó
jogait megállapító (más NEM!) rendelkezései klaudikálóan kógensek B2C viszonylatban
– pl. a Ptk. 6:220. §-a
 ezt az általános tilalmat konkretizálja a Ptk. a hibás teljesítésnél – Ptk. 6:157. § (2) bek.
 relatív semmisséget eredményez a venire contra factum proprium elvéből [Ptk. 1:3. § (2)
bek.] adódóan

o fogyasztó joglemondó nyilatkozata (semmisség) – Ptk. 6:101. §

 vállalkozással szemben tilos joglemondó nyilatkozatot tenni a fogyasztó számára
megállapított külön jogokról
 a tilalom a külön jogszabályokban biztosított fogyasztói jogokra is vonatkozik
o érthetetlen, ellentmondó szerződési kikötés (semmisség) – Ptk. 6:107. § (2) bek.

- 51 -
 6. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI,
A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA

 az érvénytelenség jogkövetkezményei:

o részleges érvénytelenség – Ptk. 6:114. §, főszabály két kivétellel

 ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség
jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni – pl. az
érvénytelenség osztható szolgáltatás egy részére vonatkozik (BH 1997. 38.), kivéve
 ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg
 az érvénytelen rész a szerződés lényeges tartalmi elemeit érinti
 v. nem a főkötelezettségre vonatkozik ugyan, de a mellékkötelezettség teljesítése
olyan szervesen összefügg a szerződés lényeges tartalmával, hogy nélküle a
szerződés nem áll meg (BDT 2002. 74.)
 nem a felek által megtett perbeli nyilatkozatoknak van jelentősége, hanem az
vizsgálandó, hogy az ésszerűen eljáró, a gazdasági racionalitásokat mérlegelő
szerződő fél a szerződéskötés időpontjában az utóbb érvénytelennek bizonyult
rész nélkül kötött volna-e szerződést (BDT 2010. 2351.)
 azt a felet terheli a bizonyítás kötelezettsége, aki az egész szerződés megdőlését
kívánja elérni (BH 2001. 436.)
 fogyasztói szerződésnél ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető

o ha nem történt teljesítés, az általános jogkövetkezmény: a törvény erejénél fogva beáll

 1) a szerződés joghatás kiváltására nem alkalmas, nincs kikényszeríthető kötelem – Ptk.
6:108. § (1) bek. első mondat
 semmisség esetén ezt a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, vagyis a teljesítésre
irányuló keresetet el kell utasítania
 megtámadhatóság esetén csak akkor alkalmazható, ha az erre jogosult a szerződést
eredményesen megtámadta
 2) a kárveszély átszáll – Ptk. 6:109. §
 kivétel az általános kárveszélyviselési szabály alól dare típusú szolgáltatások esetén,
birtokátruházással száll át a kárveszély
 a dologszolgáltatás jogosultja (tipikusan a vevő) nem követelheti vissza – az
egyébként visszatéríthető – pénzszolgáltatást, ha ő – a dolog vétlen elpusztulása
következtében – a kapott dolgot nem tudja visszaadni
 indok: a gazdagodástól való elesés szabályát nem szabad itt alkalmazni
 használati típusú szerződésekre nem alkalmazható, esetükben a birtokátruházás
ellenére a tulajdonosnál marad a kárveszély

o ha történt teljesítés (az egyik v. mindkét fél részéről), további jogkövetkezmények:

 objektív jogkövetkezmények: 1)-3), alkalmazásukhoz a jogsértés ténye elegendő
 csak a fél erre irányuló kérelme alapján kerülhet sor rá mind semmisség, mind
megtámadhatóság esetén, az elévülés, elbirtoklás korlátai között rendezi a bíróság a felek
jogviszonyát – Ptk. 6:108. § (1) bek. második mondat
 ha elvileg több jogkövetkezmény is alkalmazható (pl. feltűnő értékkülönbség), a
bíróságot mérlegelési jog illeti – Ptk. 6:108. § (3) bek.
 nem érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség, ahogyan túlépítés és a közös
tulajdon megszüntetése esetén sem
 a bíróság az érdemben megalapozott, az alkalmazandó jogkövetkezmény tekintetében
hibás keresetet elutasítás helyett korrigálja (BH 1998. 226.)

- 52 -
  a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy
az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné – Ptk. 6:108. § (2) bek.
 a megállapítási keresetindítás Pp.-beli feltételeit egészíti ki
 5/2013. PJE határozat: viszontkeresetet akkor lehet előterjeszteni az érvénytelenség
további jogkövetkezményei iránt, ha az alperes az érvénytelenséget nem vitatja, a
keresetet elismeri

o 1) érvényessé tétel: érvényessé nyilvánítás + érvényessé válás

 az eredeti állapot helyreállításának elrendelésével egyenrangú, sőt adott esetben
előnyben részesítendő jogkövetkezmény

 érvényessé nyilvánítás:
 bírói úton történő orvoslás, a szerződés ex tunc hatállyal érvényessé válik, konstitutív
döntés – Ptk. 6:110. §
 a bírói úton történő szerződésmódosítás speciális esete, a bíróság a szerződés
tartalmának módosításával az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelmet
kiküszöböli
 6/2013. PJE határozat, 5. pont: ha a szerződés a tisztességtelen feltételek
kihagyásával is teljesíthető, az változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket
 Banco Español-ügy (C-618/10.): nincs helye az érvénytelenségi ok „módosítással”
való kiküszöbölésének vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésben foglalt
tisztességtelen kikötés esetén, de Kásler-ügy (C-26/13. sz.): az érvénytelen kikötés
helyett a diszpozitív szabály alkalmazható (6/2013 PJE hat. – MNB árfolyam)

 érvényessé válás:
 a felek akaratából, de a törvény erejénél fogva következik be – Ptk. 6:111. §
 ex tunc hatállyal, de ex nunc hatályban is megállapodhatnak
 bírósági eljáráson kívül mehet végbe, de vita esetén a felek bírósághoz fordulhatnak
 pl. utólag pótolhatják az alakszerűségi követelményeket, kiküszöbölhetik a feltűnő
értékaránytalanságot, beszerezhetik a szükséges hatósági engedélyt (BH 1995. 275.)

o 2) eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio) – Ptk. 6:112. §

 PK 32. szám: dologszolgáltatásra irányuló szerződések esetén mindig lehetséges volt
 ha a szolgáltatás reverzibilis (visszafordítható) a visszaköveteléskor is – természetben
 ha utólagos irreverzibilitás következett be – értékben (pénzben)
 utólagos irreverzibilitásról akkor lehet szó, ha az eredetileg reverzibilis
dologszolgáltatás a teljesítést követően fizikai okból (pl.: a dolog elfogyasztása,
felhasználása, elpusztulása miatt) v. jogi okból (pl.: a dolog tulajdonjogának
átruházása miatt nem tulajdonostól tulajdonjogot szerez harmadik, jóhiszemű
személy) lehetetlenné válik
 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény: a PK 32. szám meghaladott, mert megváltozott az
ország gazdasági, társadalmi rendje, az életviszonyok, az egész jogi környezet, az eredeti
állapot helyreállítása csak természetben lehetséges mindkét fél részéről
 a bíróság alkalmazhatja, alkalmazásának előfeltétele, hogy a nyújtott szolgáltatások
kölcsönösen visszatéríthetők legyenek természetben
 ha dologszolgáltatás (dologi jogi igény, mely nem évül el, érvényesítésének az
elbirtoklás szabhat határt) áll szemben pénzszolgáltatással (kötelmi jogi igény, mert
nem ugyanazt, hanem ugyanannyit kell visszatéríteni, elévül), olyan ellentmondásos
helyzet is kialakulhatna, hogy az egyik szolgáltatást vissza lehetne követelni, a
másikat nem

- 53 -
  új szabály a visszaélések megakadályozására: a visszatérítési kötelezettség az
elévülési v. elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot
helyreállítását kérő felet
 a visszatérítés főszabályként csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet – ez a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelő magatartás
 gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról
 ha az egyik fél egyáltalán nem teljesített v. ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, e
szolgáltatás hasznát, kamatait a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a
másik félnek megtéríteni
 az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek egyike sem
kötelezhető a másik javára a dolog használatáért használati díj, a pénz után kamat
fizetésére, mert ebben az esetben a szerződéses szinallagma nem szenvedett sérelmet
(BDT 2007. 42.)
 a beruházási költségek, hasznok, kamatok követelése többlettényállási elem, járulékos
igényként kell elbírálni
 Kúriai nézet: hitel-, kölcsönszerződésnél az eredeti állapot helyreállítása ki van zárva,
mert a pénzösszeget már felhasználták – a nézet valószínű célja a gazdagodás megtérítési
igény felé elmozdulás

o 3) alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése – Ptk. 6:113. §

 az 1959-es Ptk. szabályai szerint hatályossá nyilvánításra kerülhetett sor
 PK 32. szám: eredeti irreverzibilitás esetén – facere szolgáltatások, használati
kötelmek
 az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény óta mind eredeti, mind utólagos irreverzibilitás
esetén alkalmazni lehetett
 ha a felek kölcsönösen teljesítettek, az érvénytelenség megállapításán túlmenően a
bíróságnak nem volt miről rendelkeznie
 ha csak az egyik fél teljesített, el kellett vele számolni, mert jogalap nélkül
gazdagodna, de teljesítést nem kényszeríthetett ki, mert nincs érvényes szerződés

 bíróság által akkor alkalmazható, ha

 a szerződés érvényessé nyilvánítására és a szerződéskötést megelőző állapot
természetbeni helyreállítására nem kerülhet sor v.
 ha az eredeti állapot helyreállítása (természetben lehetséges ugyan, de) valamelyik fél
lényeges jogi érdekét sérti
 utóbbi fordulatra lásd az 1/2005. PJE határozatot: ha a felek a dologszolgáltatásra
irányuló érvénytelen szerződést (egészben v. részben) kölcsönösen teljesítették, és az
érvénytelen szerződés megkötését követően beállott lényeges piaci változások (pl.:
ingatlanok értékváltozásai) következtében a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás
közötti értékegyensúly oly mértékben megbomlott, hogy az eredeti állapot
helyreállítása az egyik fél számára elviselhetetlen hátránnyal járt volna

 a jogalap nélküli gazdagodás elvére támaszkodik, de önálló, sui generis tényállás, a

gazdagodástól történt elesés következményeire speciális szabályokat állít fel!
 kötelmi természetű igény, az általános elévülési időn belül érvényesíthető
 ha csak az egyik fél teljesített: (3) bek. első mondat
 ha mindkét fél teljesített: (3) bek. második mondat
 uzsorás szerződés esetén speciális szabályok érvényesülnek
 tekintettel arra, hogy az érvénytelenség éppen a sérelmet szenvedett személy szorult
helyzetének kihasználásával van összefüggésben

- 54 -
  az uzsorás a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet
szenvedő félnek köteles visszatéríteni (EBH 2002. 744.)

o járulékos igények, többlettényállások:

 kamat, használati díj: számít a jó-, rosszhiszeműség
 az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény szerint járulékos igény, a visszatérítendő pénz-,
dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint
többlettényállási elemen alapszik, egyenértéki kamat – dogmatikai alapja a jogalap
nélküli birtoklás, az elszámolásé a jogalap nélküli gazdagodás
 Ptk. 6:115. § (1) bek.:
 ha visszterhes és mindkét fél teljesített: a felek az eredeti állapot helyreállításával
nem orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás
szabályai szerint kötelesek

 kártérítés: számít a felróhatóság

 felek között – rendezetlen volt, Ptk. 6:115. § (2) bek.
 a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni, a
teljes kárt köteles megtéríteni (pozitív interesse)
 ha a szerződés érvénytelenségét okozó fél magatartását kimenti, köteles
megtéríteni a másik félnek a szerződéskötésből eredő kárát (negatív interesse)
 kivételesen a kimentés (ha az érvénytelenséget okozó fél bizonyítja, hogy úgy járt
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) nem eredményez mentesülést
a kár megtérítésének kötelezettsége alól

 jóhiszemű harmadik személyekkel szemben – Ptk. 6:115. § (3) bek.

 a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti attól a szerződő
féltől, akinek a magatartása az érvénytelenséget okozta, felróhatóságtól
függetlenül (negatív interesse) – a kártérítési kötelezettség a szerződő feleket
egyenlő arányban terheli, ha az érvénytelenséget együtt okozták, pl. színleléssel
(EBH 2002. 644.)
 az a szerződő fél, aki a jóhiszemű harmadik személlyel szemben felróhatóan járt
el (pl. ha az érvénytelen adásvételi szerződés vevője az érvénytelenségről tudva
továbbértékesíti a dolgot), teljes kártérítéssel tartozik, függetlenül attól, hogy
kinek a magatartása okozta az érvénytelenséget (pozitív interesse) – ha mindkét
fél felróhatóan járt el, a közös károkozás szabálya alapján egyetemleges
felelősséggel tartoznak

o állam javára történő marasztalás –1959-es Ptk. 237. § (4) bek.

 büntető jellegű, a Ptk. megszüntette
 a termőföldről szóló 2014. évi VII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján az ügyész által
továbbra is indítványozható

 abszolút hatálytalansági okok:

o a szerződést a felekre is kiterjedően, mindenkivel szemben megfosztja hatályától

 feltétel: Ptk. 6:116. § (1)-(2) bek., 6:117. §
 a hatálytalanságot eredményező jogi tény a felek megállapodásában megjelenik, a
szerződés időbeli hatályának kérdése merül fel

- 55 -
  bizonytalan jövőbeli esemény, amely a felektől részben függ v. független
 felfüggesztő: a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be, a feltétel
bekövetkeztének hiányában a szerződés nem lép hatályba (BH 2009. 18.)
 bontó: a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti, hatálya megszűnik (BH
2013. 13.)
 kiegészítő szabályok – Ptk. 6:104. § (2) bek. f) pont; 4:5. § (1) bek.

 időhatározás: Ptk. 6:116. § (3) bek.

 a hatálytalanságot eredményező jogi tény a felek megállapodásában megjelenik, a
szerződés időbeli hatályának kérdése merül fel
 biztosan bekövetkező esemény, a bekövetkezés időpontja bizonytalan

 harmadik személy beleegyezésétől v. hatósági jóváhagyástól függő szerződés: Ptk. 6:118.

§
 jogszabály támaszt további feltételt a hatályossághoz
 ha a felek maguk írnak elő ilyen kikötést, az feltételnek minősül
 korábban nemlétező volt, de ha a létezés hiánya lenne, akkor fél lenne a harmadik
személy, holott pl. egy jogi személy döntéshozó szerve nem harmadik személy
 a Ptk. kivételt tesz a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen kiskorúak, a
cselekvőképességet részlegesen és teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett
nagykorúak esetén, a gyámhatóság jóváhagyása az érvényességhez szükséges – Ptk.
2:15. § (1) bek.; 2:23. § (1)-(3) bek.

 abszolút hatálytalansági jogkövetkezmények:

o Ptk. 6:119. §:
 a szerződés teljesítése nem követelhető, hiszen a hatálytalan szerződés a felek által
célzott joghatást nem váltja ki
 ha történt teljesítés, az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni

 relatív hatálytalansági okok:

o jogdogmatikailag különleges esetekről van szó, hiszen a szerződésnek eleve csak a felek
között van hatálya, ilyenkor a jogalkotó a harmadik személyt jogos érdekeinek védelmében
mintegy bevonja a jogviszonyba

o 1) megfosztja hatályától meghatározott harmadik személyekkel szemben a szerződést:

 fedezetelvonó szerződés: a személyi hatály korlátozott, ha a szerződéssel harmadik
személy igényének kielégítési alapját részben v. egészben elvonták, és a másik fél
rosszhiszemű volt v. rá nézve a szerződésből ingyenes előnye származott, a harmadik
személlyel szemben hatálytalan – Ptk. 6:120. § (!!!)
 elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés: az elővásárlási jog jogosultjával
szemben hatálytalan – Ptk. 6:223. §
 kft. üzletrész kívülálló személyre történő átruházása – Ptk. 3:167. § (4) bek.
 a házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés – Ptk. 4:50. § (~fedezetelvonó)
 követelés engedményezését kizáró kikötés – Ptk. 6:195. § (1) bek.
 engedményezésről szóló értesítés – Ptk. 6:197. § (2) bek.
 díjkitűzés visszavonása – Ptk. 6:588. § (3) bek.

- 56 -
 o 2) a szerződésnek meghatározott harmadik személy irányában való hatályosságához külön
feltételeket támaszt
 :képviseleti jog korlátozása – Ptk. 3:31. §
 részvényátruházás korlátozása – Ptk. 3:219. § (1) bek.
 házastársak közötti egyes szerződések – Ptk. 4:41. § (2) bek.; 4:67. § (2) bek.
 házassági, élettársi vagyonjogi szerződés – Ptk. 4:65. § (2) bek.; 6:515. § (3) bek.
 földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között – Ptk.
5:19. § (1) bek.
 elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés – Ptk. 5:32. § (1) bek.
 az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme – Ptk. 5:110. § (1) bek.
 képviseleti jog korlátozása – Ptk. 6:12. §, meghatalmazás korlátozása és visszavonása –
Ptk. 6:15. § (4) bek., vélelmezett képviselő jogkörének korlátozása – Ptk. 6:18. § (1) bek.
 a biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben
felelősségbiztosítás esetén – Ptk. 6:474. § (1)-(2) bek.

 relatív hatálytalansági jogkövetkezmények:

o fedezetelvonó szerződésnél – Ptk. 6:120. § (3)-(4) bek.

 a szerző fél tulajdonszerzésére sor kerül, de a harmadik személy kérelmére
 a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett
végrehajtást tűrni köteles (BH 1999. 220.; BDT 2011. 2479.)
 a szerző fél a megszerzett vagyontárggyal köteles helytállni, jogában áll azonban a
követelés megfizetésével mentesíteni a vagyontárgyat
 ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen
átruházta v. attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett
vagyontárgy értékéig helytállni köteles – pro viribus

o az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződésnél – Ptk. 6:223. § (2) bek.

 a vevő nem szerez tulajdonjogot
 az elővásárlásra jogosult kérheti a bíróságtól, hogy közte és az eladó között a bíróság
hozza létre az adásvételi szerződést, ha az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot
elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét
 van jogérvényesítési határidő (szubjektív, elévülési és objektív, jogvesztő)

 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről

o Hogyan valósulhat meg?

 a kötelezett vagyonába tartozó dolog tulajdonjogának átruházásával (tipikusan adásvétel,
ajándékozás, apportálás)
 a kötelezettet illető követelés, illetve fogalomképes vagyoni értékű jog átruházásával
 a kötelezett tulajdonában álló vagyontárgy megterhelésével (pl. zálogjog alapítása – a
zálogjogosult kielégítési elsőbbsége miatt)
 fedezetelvonó jellegű lehet a követelés elengedése is
 de: fogalmilag kizárt, ha a szerző fél jogszabályban biztosított joga alapján él a
követelése biztosításának lehetőségével (törvényen alapuló zálogjog)
 egyoldalú jogügylettel is megvalósulhat, pl. alapítvány létesítése, díjkitűzés,
kötelezettségvállalás közérdekű célra

- 57 -
o alkalmazásának egyik feltétele: a követelés (igény) fennállása
 a harmadik személynek (a jogosultnak) van követelése (igénye) a kötelezettel szemben
 a követelésnek a fedezetelvonó szerződés megkötésekor már fenn kell állnia, léteznie
kell (BH 2011. 133.; BDT 2011. 2485.); nem szükséges, hogy lejárt, esedékes legyen
 nem állapítható meg, ha a harmadik személy követelése a szerződéskötést követő
időpontban keletkezett
 a követelésnek a fedezetelvonás megállapítása iránti per megindításakor már az igény
állapotában kell lennie (esedékes, lejárt, bírósági úton kikényszeríthető)
 az igény bírósági úton történő előzetes érvényesítése nem előfeltétel

o alkalmazásának másik feltétele: a kielégítési alap elvonása

 a szerző fél marasztalásához vizsgálni kell, hogy a kötelezett rendelkezik-e olyan egyéb
vagyonnal, amely a harmadik személy követelését részben v. egészben fedezi
 ha igen, nem alkalmazható (BH 1999. 220.; EBH 2004. 1144.)
 ha nem, alkalmazható (BH 2001. 62; BH 2005. 111.; BDT 2002. 555.)
 a fedezetül szolgáló egyéb vagyon hiányára a harmadik személynek kell a perben
hivatkoznia, a kötelezett ellenbizonyítással élhet (ha sikerül, a keresetet el kell utasítani
akkor is, ha a szerződést a fedezetelvonás szándékával kötötték meg)

o további vagylagos feltételek:

 a szerző félre a szerződésből ingyenes előny származzon
 függetlenül a szerző fél jó-/rosszhiszeműségétől, mert őt az eredeti vagyonában nem
éri hátrány (BH 1995. 458.)
 akkor is megállapítható, ha a színlelt szerződésben kikötött ellenértéket ténylegesen
nem egyenlítik ki (BH 2001. 62.)
 visszterhesen szerző fél esetén a rosszhiszeműség feltétel, mert a megszerzett
vagyontárggyal egyenértékű ellenszolgáltatást nyújtott, ami a kötelezett vagyonába
került, így a harmadik személy követelésének fedezete formálisan a kötelezett
vagyonában rendelkezésre áll
 rosszhiszemű a szerző fél, ha a szerződéskötéskor tudott v. tudnia kellett a
kötelezettet terhelő követelésről, és arról, hogy a szerződéssel a harmadik személy
kielégítési alapját részben v. egészben elvonják (BH 2001. 62.), vagyis a szerződés
teljesítése következtében a követelés behajthatatlanná válik
 pl. ha a szerző fél által adott ellenszolgáltatás a jogosult kielégítésére alkalmatlan – az
ellenértéket nem tényleges ellenszolgáltatással, hanem beszámítással,
munkavégzéssel teljesíti v. végrehajtás alól mentes vagyontárgyat juttat a
kötelezettnek
 a Ptk. 6:120. § (2) bekezdésében vélelem áll fenn, az ellenbizonyítás a szerző felet
terheli, pl. ha valaki gyermekével köt szerződést (BH 2011. 307.; BH 2012. 9.)
 az ingyenesség és a rosszhiszeműség egyidejűleg is fennállhat, de már az egyik
fennállása megalapozza a fedezetelvonó jelleget

o Mire irányulhat a kereseti kérelem?

 nem irányulhat a kötelezett és a szerző fél közötti szerződésben kikötött szolgáltatás
visszaadására, az eredeti állapot helyreállítása érvénytelenségi jogkövetkezmény
 a kielégítés tűrésére irányulhat, a megszerzett vagyontárgy tulajdonjogával változatlanul
a szerző fél rendelkezik, de köteles a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni
 a perben érvényesített igény értékét pénzben kell meghatározni

- 58 -
  nincs jelentősége annak, hogy a követelés milyen jogi alapon keletkezett, szerződésből,
szerződésen kívüli károkozásból v. más jogcímből

o Ki milyen alapon perelhető?

 a fedezetelvonás megállapítása iránti perben a szerző féllel szemben előterjesztett kereset
marasztalási kereset
 a szükségképpen perben álló kötelezettel szemben a harmadik személy a relatív
hatálytalanság megállapítása iránti keresetet terjeszt elő
 a követelés teljesítésére irányuló keresetet a harmadik személynek a kötelezettel
szemben akkor kell előterjesztenie, ha még nem született a kötelezettet marasztaló
jogerős ítélet v. más végrehajtható okirat, és a perben a kötelezett a jogosult követelését
vitatja (de akkor is előterjeszthet, ha a kötelezett a követelést nem vitatja)

o Érvényesítheti-e a jogosult igényét a szerző féltől szerző további személyekkel szemben?

 igen, ilyenkor a szerződések mindegyikénél külön-külön kell vizsgálni a feltételek
fennállását
 a vagyontárggyal rendelkező utolsó szerző a vagyontárggyal köteles helytállni, a
közbülső szerzők a vagyontárgy értékéig kötelesek helytállni
 a szerző felek helytállási kötelezettsége a jogosulttal szemben egyetemleges, a
kötelezettnek és valamennyi szerző félnek perben kell állnia, a jogosult azonban
eldöntheti, hogy a marasztalásra irányuló keresetet kivel szemben terjeszti elő

o Mire kell a keresetet alapítani?

 ha a jogosult kizárólag érvénytelenségre hivatkozik (színleltség, jóerkölcsbe ütközés), de
kérelme tartalmát tekintve a fedezetelvonásra utal, akkor az érvényesített jog és az annak
alapjául szolgáló tényelőadás nincsenek összhangban, a felet fel kell hívni, hogy a
kereset ténybeli alapjának megfelelően határozza meg az érvényesíteni kívánt jogot – ha
fenntartja, a keresetlevél alkalmas a tárgyalás kitűzésére, a keresetet érdemben el kell
utasítani
 ha a jogosult mind érvénytelenségre, mind fedezetelvonásra hivatkozik keresetében, de a
kérelem ténybeli alapját mindkét esetben a kielégítési alap elvonásában jelöli meg – a
bíróság az érvénytelenségi keresetet elutasítja, és a pert a relatív hatálytalanságra
vonatkozóan folytatja le (EBH 2012. P.2.), mert az érvénytelenségi jogkövetkezmények
csak az eredeti felek közötti helyzet rendezésére alkalmasak, de nem reparálják harmadik
személy jogilag védett érdekének sérelmét
 a színlelt és a fedezetelvonó szerződés elhatárolási szempontja, hogy a hitelező
kielégítési alapját jelentő vagyontárgyat az adós valóban megszerezte-e v. csak azt a
látszatot keltik, hogy a tulajdon átruházására sor került (BH 2001. 62.)

- 59 -
 7. A SZERZŐDÉSSZEGÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI, A KÉSEDELEM

 Fogalma:

o elméleti – minden olyan magatartás, körülmény v. állapot, amely a szerződésbe ütközik, v.

egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait
 a teljesítés rendellenessége v. fogyatékossága miatt nem v. nem teljesen nyer kielégítést
a jogosult teljesítési érdeke
 oka lehet valamelyik v. mindkét fél magatartása v. a feleken kívül álló jogi tény
o törvényi – bármely (nemcsak a törvényben nevesített magatartások v. körülmények)
kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása – Ptk. 6:137. §
 a szerződésszegés objektív helyzet, helyt kell érte állni a pacta sunt servanda elvéből
következően, az objektív szankciók alkalmazása alól nem lehet mentesülni
 a szubjektív szankció alkalmazása kimentéstől függ, felelősségi alapú (kártérítés, kötbér)

 részleges szerződésszegés – Ptk. 6:149. §

 osztható szolgáltatás esetén is kihat a szerződésszegés a szerződés egészére, ha a
jogosult szerződéses érdekét csak az egész szolgáltatás szerződésszerű teljesítése
elégíti ki, azaz ha lényeges jogi érdekét sértené a részleges szerződésszegés (EBH
2006. 1404.) – összhangban a részleges érvénytelenség szabályaival
 oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés szükségképpen az
egész szerződésre kihat (pl. dologösszesség értékesítésénél, v. gazdasági egység –
étterem, üzlet – eladásánál v. üzemeltetési és hasznosítási jogának átengedésénél)

 közbenső szerződésszegés – Ptk. 6:150. §

 a teljesítés folyamatában elkülöníthető részkötelezettségek megszegését jelenti
 bármelyik félre vonatkozhat, pl. a kötelezettet akadályközlési, a jogosultat
megvizsgálási kötelezettség terheli v. kivitelezési szerződés esetén a jogosultnak kell
biztosítani az építési engedélyt, a munkaterületet; a kötelezettnek rendszerint számlát
kell kiállítania ahhoz, hogy a jogosult a vállalkozói díjat megfizethesse
 részleges kizáró hatás (BDT 2008. 1747.) – (2) bek.
 ez az 1959-es Ptk.-ban a jogosulti késedelem egyik esete volt, a közbenső
intézkedési kötelezettség azonban kölcsönösen mindkét felet terheli

 előzetes szerződésszegés – Ptk. 6:151. §

 kötelezetti késedelem és hibás teljesítés esetén gyakorolható
 előzetes késedelem: a teljesítési határidő előtt nyilvánvaló, hogy a kötelezett
esedékességkor nem tud teljesíteni, és emiatt a teljesítés a jogosultnak már nem
áll érdekében (EBD 2013. P.15.)
 előzetes hibás teljesítés: ha a jogosult által a hiba kijavítására v. kicserélésre adott
határidő eredménytelenül telt el, akkor gyakorolhatók a hibás teljesítésből eredő
jogok
 bármely szankció kérhető, bár kártérítés esetén valószínűleg idő előtti lenne a kereset
 az arányosság elvének teljesülnie kell: a kismértékű részhatáridő túllépésnek nem
lehet okszerű, a szerződésszegés mértékével arányban álló szankciója az azonnali
hatályú megszüntetés (BDT 2015. 3299.)
 az 1959-es Ptk. csak a vállalkozási szerződésnél engedte meg az előzetes
szerződésszegést

- 60 -
 Általános jogkövetkezmények:

1. (szerződésszerű) teljesítés (természetbeni, in natura) követelése (a sérelmet szenvedett fél

joga) – Ptk. 6:138. §
 korlátai: kizárt a teljesítés követelése
 ha az fizikai v. jogi okból lehetetlenül, v. egyébként jogellenes lenne
 ha a jogosult fedezeti ügyletet kötött
 ha ez a kötelezett számára aránytalanul súlyosabb terhet jelentene, mint amennyi
előnyt a jogsérelem természetbeni orvoslása a jogosult számára nyújtana
 ha a jogosult indokolatlanul késlekedik igénye érvényesítésével

2. visszatartási jog (retentio) – Ptk. 6:139. §

 ez a másik három szankcióval összefér, bármelyikkel együtt is alkalmazható
 a jogosultat illeti meg a kötelezett teljesítéséig v. megfelelő biztosíték nyújtásáig
 a visszterhesség elvéből is következik, ezért érvényesül az arányosság követelménye
 a jogosult jogaira és kötelezettségeire a megbízás nélküli ügyvitel szabályai
irányadók (kvázi bizalmi vagyonkezelő) – nem végleges, csak átmeneti állapot
 eredménytelensége esetén elállási v. felmondási jog, ha megfelelő határidőt szabott a
szerződésszegés megszüntetésére v. biztosíték nyújtására – ekkor véglegessé válik
 itt nincs kifejezett érdekmúlási feltétel, de valójában erről van szó
 gyakorlására alapot ad az előzetes szerződésszegés is

3. elállás, felmondás (azonnali hatályú) – Ptk. 6:140. §

 nevesített szerződésszegéseknél speciálisan alakulnak az elállás, felmondás feltételei!
 érdekmúlást kell hozzá bizonyítani, a gyakorlat szigorú, megszorítóan értelmez (BH
2010. 46.; BDT 2005. 1201.; BDT 2011. 2571.)
 csak társadalmi rendeltetésével összhangban, súlyos szerződésszegés esetén
gyakorolható, nem lehet visszaélésszerű (EBD 2015. P.4.)
 a jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás v. a felmondás
okát, ha ez a jog több okból megilleti – joga van az áttéréshez is
 GK 16. szám beépítése
 csak arányosan, súlyos szerződésszegés esetén gyakorolható – a
devizahitelszerződések gyakorlata szerint bármely szerződésszegésre az egyoldalú
megszüntetés kikötése tisztességtelen
 elálláskor az eredeti állapotot természetben kell helyreállítani, akkor kerülhet rá sor, ha a
jogosult maga is képes visszatéríteni a számára teljesített szolgáltatást (BH 2012. 94.)
 felmondásra irreverzibilis szolgáltatások esetén van lehetőség, a felek közötti elszámolás
ilyenkor az érvénytelenséghez hasonlóan történik
 együtt alkalmazható a kártérítéssel

4. fedezeti szerződés kötése – Ptk. 6:141. §

 nem önállóan alkalmazható általános jogkövetkezmény, az elálláshoz v. felmondáshoz
kapcsolódhat, összeköti a pacta sunt servanda elvét a kártérítéssel
 csak fajlagos szolgáltatásokra alkalmazható
 vétel és eladás is lehet, a kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség egyik próbaköve
 vizsgálandó a kárenyhítés körében, hogy az adott helyzetben általában elvárható
legkedvezőbb ellenérték mellett kerül-e sor a fedezeti szerződés megkötésére
 reparálásra szolgál, kielégítést nyer vele a teljesítéshez fűződő jogos érdek

- 61 -
5. kártérítés (kontraktuális): ez az egyetlen szubjektív szankció a közös szankciók között
 a) az 1959-es Ptk. a deliktuális kártérítési felelősség szabályát rendelte alkalmazni egy
eltéréssel – a kártérítés mérséklésének nincs helye
 b) az 1959-es Ptk. a mentesüléshez annak bizonyítását kívánta meg, hogy a kárt okozó fél
úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható
 c) az 1959-es Ptk. szabályai szerint meg kellett téríteni
 a ténylegesen bekövetkezett kárt, a jogosult vagyonában beállott értékcsökkenést
(damnum emergens)
 az elmaradt hasznot, a jogosult elmaradt vagyoni előnyét (lucrum cessans) és
 a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket

 a) az új Ptk. elválasztja egymástól a kontraktuális és a deliktuális kárfelelősséget, a

koncepcionális változtatás oka, hogy más jellegű a jogellenes károkozó magatartás:
 deliktuális kárfelelősségnél a károkozó és a károsult között a károkozó magatartást
megelőzően egy abszolút szerkezetű jogviszony létezik, és egy tartózkodásra kötelező
tiltó norma (a károkozás általános tilalma) megsértése hozza létre a relatív szerkezetű
kárkötelmet
 kontraktuális kárfelelősségnél a károkozást megelőzően is fennáll egy relatív
szerkezetű jogviszony a felek között, a károkozó magatartás a szerződésben önként,
tudatosan, átfontoltan vállalt kötelezettség megszegése
 deliktuális kárfelelősségnél a reparáció, a prevenció dominál, a kontraktuális
kárfelelősség a felek közötti igazságos kockázatelosztást szolgálja

 non-cumul elv: kizárja a párhuzamos igényérvényesítés lehetőségét – Ptk. 6:145. §

 ha megengedné, megkerülhetővé válnának a szerződésben kikötött felelősség-
kizárások, -korlátozások
 „kettősfedelű” káresemény: ha ugyanaz a személy a két felelősség alanya, pl. ha
gépjárművel, vasúton v. más fokozott veszéllyel járó tevékenységgel teljesített
személyfuvarozási szerződés keretében balesetet szenved az utas v. az építési
vállalkozó teherautóval legázolja a kerítést – a veszélyes üzemi felelősség
szabályai nem alkalmazhatók (a kontraktuális kárfelelősség szigorodása miatt)
 ha az eltérő kárfelelősségek alanya két különböző személy, a károsult dönthet
arról, hogy kivel szemben, milyen jogalapon érvényesít kártérítési igényt

 b) új szabály mentesülésre: szigorított, objektív alapú, három konjunktív feltétel

bizonyításával történhet – ha a szerződésszegő fél bizonyítja, hogy – Ptk. 6:142. §
(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)

 1) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,

 a szerződésszegő fél által nem befolyásolható a körülmény, a körülményre a fél
nem képes hatást gyakorolni, pl. a vis maior hagyományos esetei
 természeti katasztrófák: földrengés, tűzvész, járvány, aszály, árvíz, szélvihar,
villámcsapás
 bizonyos politikai-társadalmi események: háború, forradalom, felkelés,
szabotázs, közlekedési útvonal (repülőtér) lezárása
 meghatározott állami intézkedések: behozatali-kiviteli tilalmak,
devizakorlátozások, embargó, bojkott
 külső körülmény által okozott súlyos üzemzavar (pl. a külső áramellátás tartós
kimaradása miatt)
 a szerződésszerű teljesítést lehetetlenné tevő radikális piaci változások
(drasztikus árrobbanás, a fizetés pénznemének rendkívüli meggyengülése)

- 62 -
  nem ad alapot a kimentésre, az ellenőrzési körön belül lévő ok pl.
 a saját üzemi rend szervezési v. egyéb zavara
 a fél alkalmazottainak magatartása
 piaci beszerzési nehézségek
 az áru tervezési hibája, különösen, ha a kötelezett maga állítja elő az árut
 az érdekkör tágabb fogalom az ellenőrzési körnél, pl. az utas váratlan
megbetegedése miatt az utazási szerződés teljesítésének lehetetlenülése az utas
érdekkörébe tartozik

 2) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és

 előre látható, ha objektíve, azaz a szerződésszegő fél helyzetében lévő személyek
mércéjével mérve a körülménnyel (pl. a közlekedési útvonal lezárásával v. az
állami intézkedéssel) számolnia kellett

 3) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje v. a kárt elhárítsa

 felróhatósági elv, a szerződésszegés időpontjában vizsgálandó, nem a
szerződéskötéskor!
 elhárítható pl. a belföldi számla hatósági befagyasztása miatti fizetési akadály, ha
a kötelezettnek van megfelelő külföldi számlája

 a változásra (szigorításra) adott jogalkotói válasz: kivételek:

 az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben okozott kár esetében a
felelősségre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre
vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni – Eütv. 244. § (2) bek.
 a gyógyintézet kimentheti magát a felelősség alól annak bizonyításával, hogy
a szerződés tárgyát képező gyógyító, megelőző tevékenység során az általában
elvárható gondossággal, az írott és íratlan szakmai követelményeknek
megfelelően járt el (BDT 2016. 3445.)
 ingyenes letét esetén – Ptk. 6:365. § (3) bek.

 c) új szabály a kártérítés mértékére: nagysága korlátozott – Ptk. 6:143. §, 6:147. §

 meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt (tapadó kár) – pl. hibás
vetőmag
 előreláthatóságra tekintet nélkül, mert a ténylegesen bekövetkezett kárral a
szerződésszegő félnek mindig számolnia kell, az a jogosult teljesítési érdekét sérti
 a tapadó kár kiterjed a fedezeti szerződés költségeire is
 ingyenes szerződéseknél csak akkor kell megtéríteni, ha a jogosult bizonyítja,
hogy a kötelezett szándékosan okozta a kárt v. elmulasztotta a tájékoztatást a
szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert

 az elmaradt vagyoni előnyt és a jogosult egyéb vagyonában keletkezett károkat

(következménykár) – pl. terméskiesés és gyomosodás elhárításának költségei
 csak olyan mértékben, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a kár mint a
szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének
időpontjában (!) előre látható volt
 a következménykárok a jogosult oltalmi érdekét sértik, pl. egyéb vagyontárgyak
sérelme (a növendékállat fertőzött, elpusztul az egész állomány), javítása, a
jogosult személyében bekövetkezett sérelem, a kárelhárítás, kárenyhítés költségei
(pl. bérautó arra az időre, amíg nem tudja a jogosult az autót használni)
 elmaradt haszon pl. termeléskiesés, fertőzött anyaállatok szaporulatának
elmaradása

- 63 -
  sérelemdíj esetén nincs előreláthatósági korlát, csak vagyoni károkra vonatkozik
 eddig a bírói gyakorlat a bizonyítottság, az okozati összefüggés hiánya, v. az
oksági kapcsolat megszakítása miatt tekintett el ezen károk megtérítésétől, az új
megoldás a piaci megfontolásokhoz, az üzleti gondolkodásmódhoz jobban illik
 az előreláthatósági klauzula bevált, nemzetközi egyezményben (Bécsi Vételi
Egyezmény) és modell-törvényekben is alkalmazott jogi eszköz a szerződésből
eredő piaci és egyéb kockázatoknak a szerződő felek közötti igazságos
megosztására, fő célja a szokatlan, előre nem látható, rendkívüli és ezért előre
nem is kalkulálható károk kizárása
 tényleges előreláthatóság: a jogosulti közlés miatt előrelátható
 elvárható előreláthatóság: objektív mérce, a követelményt nem a konkrét
szerződésszegőre vonatkoztatva kell érteni, hanem az azonos helyzetben levő,
ésszerűen és gondosan eljáró személy általi előreláthatóság vizsgálandó –
felróhatósági elv
 a megtérítendő kár meghatározásához előírt előreláthatóság más kritérium, mint a
felelősség alóli kimentés egyik feltételeként meghatározott
 kizárólag a szerződő partnernél esetlegesen bekövetkező kár típusára, jellegére
és/v. annak nagyságrendjére vonatkozik (Fuglinszky: elég, ha a következmény
típusa előrelátható, pl. ha a takarmánytároló tartály nem szellőzik, a hasmenés
előre látható, a coli fertőzésből eredő pusztulás nem)
 nem fogja át magát a szerződésszegést v. annak lehetőségét és a felelősség
további előfeltételeit: az okozati összefüggést és a kimentés három elemét
 a szerződéskötés után nyert információk csak akkor befolyásolhatják a
szerződésszegő fél felelősségét, ha a felek a szerződést is ennek megfelelően
módosítják
 diszpozitív szabály: a tapadó kára kiterjeszthető, félretehető, összeghatárral
leegyszerűsíthető (szokásos: a szerződéses ellenérték erejéig)
 ha szándékos volt a károkozás, nem érvényesül az előreláthatósági korlát, a teljes
kárt meg kell téríteni
 ha a szerződés ingyenes, nem érvényesül az előreláthatósági korlát a jogosult
vagyonában beállt kár vonatkozásában, a teljes kárt meg kell téríteni – de
mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható

 bizonyítási teher: kimentő bizonyítási rendszer (EBH 2008. 1885.)

 a károsult szerződő félnek nem szándékos károkozás esetén bizonyítania kell:
 a szerződésszegés tényét
 a főszolgáltatás v. a kísérő kötelezettségek megszegését
 ok-okozati összefüggést a szerződésszegés és a vagyoni kár között
 szerves és közvetlen kapcsolat szükséges, olyan szoros ténybeli összefüggés,
amelynél az adott szerződésszegés az események szokásos lefolyása mellett az
általános élettapasztalat szerint kiváltja a kárt
 pl. nem állapítható meg az okozati összefüggés az ügyvéd tájékoztatási
kötelezettségének elmulasztása és a megbízó túlzott költekezésből eredő kára
között (EBH 2006. 1410.)
 ha nem állapítható meg, a kimentés kérdése fel sem merül, mert okozati
összefüggés nélkül nincs kártérítési felelősség (BH 2007. 124.)
 a vagyoni kár felmerülését:
 a tapadó kár, az elmaradt haszon és a következménykár mértékét
 a szerződésszegő fél szempontjából tényleges v. elvárható előreláthatóságot az
elmaradt haszonra és a következménykárokra a szerződés megkötésének
időpontjában

- 64 -
  a károsult szerződő félnek szándékos károkozás esetén a szerződésszegés tényét, a
vagyoni kár mértékét és a kettő közötti ok-okozati összefüggést kell bizonyítania
 a károsult szerződő félnek nem kell bizonyítani kárt, ha az őt ért nem vagyoni
sérelem kompenzálására sérelemdíjat követel (pl. az utazási szerződés megszegése
esetén az autóbusz karambolozik, és az utas baleseti sérülést szenved)
 a károkozó szerződő fél kimentheti a kártérítési felelősségét, ha bizonyítja a Ptk.
6:142. §-ában található, mindhárom konjunktív feltételt

 a teljesítés során okozott károk megtérítésére is alkalmazni kell – Ptk. 6:146. §

 a jogosultnak a szolgáltatáson kívüli vagyonában a teljesítés kapcsán (pl. az áru
leszállítása során) következik be kár
 ilyenkor lényegében az oltalmi (és nem a szerződési) érdek sérelme következik be
 elkerüli, hogy adott esetben különböző felelősségi alapon dőljön el egy egységes
károkozás több következménye attól függően, hogy a jogosult szerződési v. oltalmi
érdeke sérül; ezzel csökkenti a tranzakciós költségeket (pl. ügyvédi munkadíj)

 a deliktuális kártérítési felelősség szabályait alkalmazni kell – Ptk. 6:144. §

 a károsult kármegelőzési, -elhárítási és -enyhítési kötelezettségére – Ptk. 6:525. §
 eltérő mérce, felróhatósági alapú
 ok: a károsult nem a tudatos kötelezettségvállalás miatt, hanem a károkozó
szerződő fél nem várt szerződésszegése miatt kerül ilyen helyzetbe, az
alacsonyabb mérce indokolt
 a kármegosztásnál csak a közrehatás arányából lehet kiindulni, mert a
felróhatóságok nem vethetők össze
 pl. a szolgáltatás megvizsgálására vonatkozó kötelezettség elmulasztás
hozzájárulhat a kár bekövetkezéséhez, növekedéséhez (BH 1993. 751.)
 pl. ha a kötelezett által szolgáltatott áramellátás kimarad, a gyors elhárításig a
jogosult saját áramfejlesztő üzemeltetésére köteles, ha az általa tenyésztett
pisztrángok folyamatos friss vízzel történő ellátásához folyamatos áramellátásra
van szükség (EBH 2009. 2042.)
 pl. megállapítható a kárenyhítési kötelezettség megsértése, ha a kötelezett nem
megfelelő fűtőértékű gázt szállít a jogosult kerámiaüzemébe, és a jogosult nem
állítja le időben a termelést (BH 1987. 450.)
 a közös károkozók felelősségére – Ptk. 6:524. §
 a kár fogalmára (Ptk. 6:522. §) és a kártérítés módjára (Ptk. 6:527-6:531. §§)
 azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs
helye – a Ptk. 6:522. § (4) bek. nem alkalmazható
 a káronszerzés tilalma érvényesül: a kártérítés nem hozhatja a károsultat
kedvezőbb helyzetbe, mint amilyenbe szerződésszerű teljesítés esetén kerül volna
– Ptk. 6:522. § (3) bek.

6. a jogkövetkezmények korlátozása és kizárása – Ptk. 6:152. §

 a szerződésszegés fogalma lehet a felek által meghatározott: a diszpozitivitás elvéből
következően a törvényi korlátok között szűkíthetik v. bővíthetik (BH 1990. 343.)
 a szándékosan okozott szerződésszegésért (a szándék NEM károkozásra irányul) való
felelősség (tág értelemben) érvényesen nem korlátozható, nem zárható ki
 az emberi életet, testi épséget v. egészséget megkárosító szerződésszegésért való
felelősséget (tág értelemben) korlátozó v. kizáró szerződési kikötés is semmis, mert a
felsoroltak abszolút, feltétlenül jogi védelemben részesítendő értékek

- 65 -
  a tág értelemben azt jelenti, hogy a szabály az objektív és a szubjektív szankciók
kizárására és korlátozására is vonatkozik, mert a felelősség tág értelemben a szankció
alatt állás lehetősége
 a (tág értelemben vett) felelősséget kizáró v. korlátozó kikötésekre az alkalmazandó
zsinórmérték a jóhiszeműség és tisztesség követelménye – Ptk. 1:3. § (1) bek.
 a fogyasztók védelme érdekében fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben:
 a fekete listában szerepel az a kikötés, amely kizárja v. korlátozza a vállalkozásnak
az igénybe vett közreműködőért való felelősségét – Ptk. 6:104. § (1) bek. h) pont
 a szürke listában szerepel, az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell
tekinteni azt a kikötést, amely kizárja v. korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló
jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén – Ptk. 6:104. § (2) bek. h) pont

 Közreműködőért való felelősség: Ptk. 6:148. §

o csak a kötelezettel közvetlenül szerződő személy lehet közreműködő:

 teljesítési segéd: aki magának a szolgáltatásnak egy részét elkészíti, pl. alvállalkozó,
személyhez kötött szolgáltatás esetén nem vehető igénybe
 az a harmadik személy, aki a mű előállításához szükséges alapanyagot szállítja, akkor is,
ha pl. a vállalkozónak szállított alapanyag esetében az adásvételi szerződést a
vállalkozási szerződéstől függetlenül kötötték (BDT 2003. 890.)
 az áruszolgáltatást leszállító fuvarozó, a vételárat hitelező, a fizetést teljesítő bank
o a kötelezett a jogszerűen igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt
volna el
 a közreműködő magatartását a kötelezettnek be kell számítani, a kötelezett a
kontraktuális kártérítési felelősség szabályai szerint felel a jogosulttal szemben
 a közreműködő által okozott kárért fennálló felelősség alól ugyanúgy mentheti ki magát,
mint saját károkozása esetén
o ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is,
amelyek e nélkül nem következtek volna be
 objektív helytállás, kimentés nélkül
 az 1959-es Ptk.-nak az egyes szerződéstípusoknál (vállalkozásnál, megbízásnál stb.)
alkalmazott tételét általánosítja
o a kötelezett megtérítési igénye: a közreműködővel szemben mindaddig érvényesítheti jogait
(annak szerződésszegése miatt), amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik
 a visszkereseti igény csak olyan mértékben illeti meg, amilyen mértékben a jogosult kára
a közreműködő magatartásával volt okozati összefüggésben
 a megtérítési igény elévülése addig nyugszik, ameddig a jogosult és a kötelezett közötti
jogviszonyban tisztázódik, hogy felel-e a kötelezett, és ha igen, mekkora kárért
o nincs lehetőség közvetlen igényérvényesítésre a jogosult és a közreműködő között csak
termékfelelősségi, deliktuális kárfelelősségi alapon
 a relatív szerkezetű jogviszonyok láncolata nem törhető át (BH 1996. 600.), csak
kivételesen, termékszavatosság esetén
 akkor lehet fellépni deliktuális kárfelelősségi alapon, ha a közreműködői magatartás
önmagában, a szerződéses viszonytól függetlenül is jogellenes (BDT 2007. 1622.) – sőt,
a gyakorlat nem feltétlenül követeli meg a szerződésen kívüli többletelemet a
marasztaláshoz (BH 1990. 139.;EBH 2005. 1307.; EBH 2011. 2324.)
 nem lehet fellépni deliktuális kárfelelősségi alapon, ha a jogosult teljesítési v.
szavatossági igényt támaszt, ilyenkor a kártérítési igény idő előtti (BH 2008. 156.)
 együttes perlés, egyetemleges marasztalás is lehetséges közös károkozás címén (BH
1998. 171.; BH 2016. 203.)

- 66 -
 A kötelezett késedelme:
o késedelembe esés – Ptk. 6:153. §
 ha a kötelezett a szolgáltatást annak esedékességekor (a teljesítési időben) nem teljesíti

o objektív jogkövetkezmények: nincs helye kimentésnek

 teljesítés követelése – Ptk. 6:154. § (1) bek.
 elállás – Ptk. 6:154. § (1)-(2) bek.
 ha még nem történt olyan vagyonmozgás, amely miatt a szerződéskötés előtt fennállt
helyzet természetben ne volna visszaállítható (BH 2012. 94.) – ha történt,
felmondásra kerülhet sor
 érdekmúlás bizonyítása esetén: ha a késedelem következtében a szerződés
teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt
 a jogosultnak a szolgáltatásra többé nincs szüksége, mert az időmúlás folytán
tárgytalanná vált v.
 a szolgáltatásra hamarabb van szüksége, mint ahogy azt a kötelezett teljesíteni
tudná, ezért inkább a fedezeti vétel eszközét választja
 kivételek az érdekmúlás bizonyításának kötelezettsége alól:
 fix határidős szerződés: a szerződést a meghatározott teljesítési időben – és nem
máskor – kellett volna teljesíteni
 a felek megállapodása szerint – mert elállási jogot kötöttek ki, v.
 a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva – pl. esküvői torta
 póthatáridő eredménytelen eltelte esetén
 pénzszolgáltatások esetén: késedelmi kamat

o szubjektív jogkövetkezmény: van helye kimentésnek

 kártérítés – törvényi alapon, Ptk. 6:154. § (3) bek.
 kötbér, ha a felek kikötötték

 A jogosult átvételi késedelme:

o késedelembe esés – Ptk. 6:156. § (1) bek.
 maga az elnevezés pontatlan, a jogosulti pozícióban lévő fél kötelezettségének
megsértéséről van szó
 ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el – szerződésszerűen felajánlott, teljesítésnek
csak a szerződésszerű szolgáltatás minősül, ezért a Ptk. ezt külön nem mondja ki

o objektív jogkövetkezmények:
 ha a szolgáltatás tárgya erre alkalmas, a kötelezett bírói letéttel teljesíthet – Ptk. 6:53. §
(1) bek. c) pont
 kizárja a kötelezetti késedelmet – Ptk. 6:156. § (2) bek.
 a dolog őrzésére a kötelezett a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles – Ptk.
6:156. §
 a kárveszély átszáll a jogosultra (Faludi: vagyis a szolgáltatás tárgyában bekövetkező
kárra, a tapadó kárra nem érvényesíthető kártérítési igény) – Ptk. 6:156. § (3) bek.

o szubjektív jogkövetkezmény:
 a Ptk. az átvételi késedelem szabályainál kifejezetten nem utal a kártérítésre, de ettől
még lehet kérni, hiszen olyan általános jogkövetkezmény, amelynek alkalmazására
bármilyen szerződésszegés mellett sor kerülhet + a felek kötbért is kiköthetnek
 Faludi: a kárveszély átszállása miatt a kötelezett egyéb vagyonában beálló kárra, a
következménykárra és az esetleges elmaradt haszonra terjed ki a kártérítés
- 67 -
 8. A HIBÁS TELJESÍTÉS, TOVÁBBI NEVESÍTETT SZERZŐDÉSSZEGÉSEK

 A hibás teljesítés:

o materiális hiba:
 a szolgáltatás hibája: vonatkozik
 vagyoni értékű jogokra (szabadalom, szerzői jog, védett ismeret)
 üzletrészre is (ÍH 2009. 174.; BDT 2008. 1782.; BDT 2005. 1107.)
 tevékenységre irányuló szerződésre, pl. egészségügyi szolgáltatóval (BDT 2016. 3510.)

 minőségi hiba – Ptk. 6:157. § (1) bek.; 1/2012. PK vélemény

 szerződésben meghatározott követelmények:
 pl. ha az eladó vállalja, hogy az eladott telek nem esik régészeti feltárási
kötelezettség alá, és ez az ígéret nem valós (BH 2011. 308.)
 pl. ha az eladó használt lakást értékesít, de műszakilag és esztétikailag teljesen
felújított állapotot ígér, ígéretének megfelelően kell teljesítenie (BH 2012. 65.)
 pl. ha a felépült épület nem alkalmas a jogosult által meghatározott és a vállalkozó
által elfogadott cél kielégítésére (BH 2013. 90.; BDT 2012. 2636.)
 a Ptk. 6:63. § (5) bekezdése miatt pl. ha a szolgáltatás nem felel meg az adott növény
öntözésére vonatkozó szokásnak, gyakorlatnak (BH 2006. 58.)
 Ptk.-ban meghatározott követelmények:
 a rendeltetés szerinti célra való alkalmasság követelményének megsértése (BDT
2005. 1141.; BDT 2008. 1819.)
 vonatkozó konkrét, kógens v. diszpozitív minőségi előírások (szabványok, műszaki
előírások, szakmai útmutatók) követelményei
 pl. jogszabályban kötelezően előírt követelmény megvalósításához az elvárt műszaki
tartalom nem teljesül (BH 2015. 277.)
 szolgáltatáshoz kapcsolódó ún. járulékos kötelezettségek (használati, kezelési útmutató,
előírt kísérő dokumentáció)

 a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a hiba (oka) a teljesítés időpontjában fennáll, ha a hiba
(oka) a teljesítést követően keletkezik, nem valósul meg a hibás teljesítés
 fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél megdönthető vélelem – Ptk. 6:158. §
 a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony B2C szerződés –
2/2011. PK vélemény
 a teljesítéstől számított hat hónapig a fogyasztó olyan helyzetbe kerül, mintha
jótállási igénye lenne (BDT 2010. 2173.)
 használati kötelmeknél a kötelezettnek a szolgáltatás olyan hibáiért is helyt kell állnia,
melynek oka az átadáskor nem volt benne a dologban, a szerződésszerű használat során
keletkezett – Ptk. 6:178. § (1) bek.

 a mennyiségi hiány is hibás teljesítés, kivéve,

 ha a szolgáltatás meghatározása egységekben történik, toleranciával történő
meghatározás esetén 10%-os különbség elfogadható
 osztható szolgáltatás esetén a hiányzó rész késedelem

 aliud szolgáltatás: ha mást teljesít, a szolgáltatás jellegétől függ a megítélése, Vékás szerint
ilyenkor a kötelezett nem is teljesít

- 68 -
 nincs hibás teljesítés – Ptk. 6:157. § (1) bek.
 sikeres bizonyítás esetén nem kerülhet szóba semmiféle szankció (BH 2012. 36.)
 ismert hiba: amelyről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt
(EBH 2013. P.17.)
 felismerhető hiba: „ismernie kellett” (objektív alapon)
 az ún. nyílt, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hiba
 amelyet a jogosultnak a kötelezett tájékoztatása (EBD 2015. P.5.), a szerződéskötés
körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka (BH 2011.
221.) alapján egyébként számításba kell vennie
 amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra
tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható
 nem a jogosultat terhelő megvizsgálási kötelezettség keretében felszínre kerülő
hibákról van szó, mert az a kötelezettség a teljesítéskor terheli a jogosultat
 használt dolog vétele esetén hibás teljesítés csak akkor állapítható meg, ha a hiba
független a használtságtól v. a hiba az elhasználódásnak a dolog életkora alapján
várható mértékét jelentősen túllépi (ÍH 2012. 121.), ezt a jogosultnak kell
bizonyítania (BH 2012. 172.; BDT 2004. 982.)
 a „megtekintett állapot” a nyílt és a használattal együtt járó hiba vélelmezett ismerete

 kellékszavatosság – Ptk. 6:159. §

 fogalma:
 törvényből fakadó diszpozitív kötelezettség, a fogyasztó javára egyoldalúan kógens
 csak a visszterhes szerződések kötelezettjét terheli, ingyenes szerződéseknél nincs!
 objektív, a hibás teljesítés tényéhez kapcsolódó, kimentést nem ismerő helytállási
kötelezettség
 a szolgáltatás fizikai hibájából fakadó érdeksérelmet, a tapadó károk kiegyenlítését,
reparálását célozza, a tapadó kár tekintetében kártérítési igénynek nincs helye, ha a
kellékszavatossági jogok alkalmazhatók

 dologszolgáltatásra modellezett, de alkalmazni kell:

 eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél – Ptk. 6:177. §
 használatra v. hasznosításra irányuló szerződéseknél – Ptk. 6:178. § (1) bek., a
szerződés teljes tartama alatt fennáll

 első lépcső: kijavítást v. kicserélést igényelhet

 a kellékhiba kötelezett általi természetbeni orvoslását eredményezi, az arányosság
elvére figyelemmel
 nem igényelhet kicserélést egyedileg meghatározott szolgáltatás esetén, valamint
akkor sem, ha a kötelezettnek aránytalan költségtöbbletet okozna (BDT 2000. 224.)
 a káronszerzés tilalmát konkretizáló kapcsolódó szabályok – Ptk. 6:167. §
 a kötelezett részéről akkor is sor kerülhet kicserélésre, ha a jogosult a szavatossági
igényét még nem konkretizálta – mindaddig, amíg a jogosult vele meg nem egyezett
v. a bíróság jogerős határozatot nem hozott – GK 12. szám
 speciális szabályok vállalkozási típusú szerződésekre – Ptk. 6:177. § (1) bek.

 második lépcső: az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti v. a hibát a

kötelezett költségére maga kijavíthatja, mással kijavíttathatja, v. a szerződéstől elállhat
 a jogosult hibás teljesítésből fakadó sérelmének pénzben történő orvoslását
eredményezi

- 69 -
  árleszállítás:
 a hiba miatti érdeksérelemmel arányosan becsült százalékos értékcsökkenés, nem
azonosítható a javítási költségekkel, mert akár kijavítás után is fennmaradhat
 a hibás szolgáltatás használati és piaci értékének az ellenszolgáltatáshoz mért
csökkenését kell a kötelezettnek kompenzálnia (ÍH 2012. 121.)
 kijavítás v. kijavíttatás költségei:
 a várható költség előre is követelhető (pl. nincs rá saját fedezet) – GK 47. szám
 bizonyított tételes költségszámítás
 kumulálható igény az árleszállítással (pl. vállalkozási szerződés hibás teljesítése)
 elállás esetén:
 itt is érvényesül az arányosság: jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak
 alapos igény pl. ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest
rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a kötelezett a hibát többször is
eredménytelenül kísérli meg kijavítani (BH 2015. 62.; BDT 2014. 3233.)
 a rendeltetésszerű használat időtartamára semmiféle ellenérték, használati díj
nem jár
 a jogosult által kapott szolgáltatás visszaadásáról hivatalból rendelkezni kell
 az ellenszolgáltatás visszatérítésénél időközi árváltozás ellenére is a
szerződésnek megfelelően a teljesítéskor fizetett összeget kell alapul venni, de a
jogosult követelheti a hibás teljesítésből az áremelkedés következtében előállott
kárának a megtérítését is – GK 30. szám

 három vagylagos feltétel esetén alkalmazható a második lépcső:

 ha a kötelezett a kijavítást v. a kicserélést nem vállalta, v.
 e kötelezettségének nem tud eleget tenni megfelelő határidőn belül, a jogosult
érdekeit kímélve (pl. sorozatosan ismétlődő meghibásodás esetén – BDT 2009.
2088.; ÍH 2005. 112.), aránytalan kényelmetlenség okozása nélkül (ÍH 2010. 76.)
 v. ha a jogosultnak a kijavításhoz v. kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt –
relatív érdekmúlás, azaz bizalomvesztés is megalapozhatja, (BH 2013. 242.)
 de: nem feltétele az első lépcső „bejárása”: a kötelezett előzetes kijavítási,
kicserélési felhívása nélkül a második lépcsőbe tartozó szavatossági jog
jogszerűen érvényesíthető

 ius variandi – egyikről át lehet térni a másikra – Ptk. 6:160. §

 a per során a Pp. keresetváltoztatásra vonatkozó szabályainak figyelembevételével
 kivéve, ha az áttérést az időközben bekövetkezett változások tették indokolttá (pl. az
eredetileg választott szavatossági igény a kötelezett magatartása miatt v. objektív
okokból a célját már nem töltheti be, teljesítése időközben lehetetlenné vált) –
2/2012. PJE határozat
 Vékás: az adott (első v. második) sorban választható jogok közötti áttérést teszi
lehetővé, pl. árleszállítás helyett a kijavítás költségeit kérheti
 a kötelezettnek okozott költségtöbbletet főszabályként kártalanítás formájában meg
kell téríteni

 nem érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség elve, de nem kötelezhet a bíróság olyan
kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik – Ptk. 6:161. §
 az érvénytelenség jogkövetkezményeivel, a közös tulajdon megszüntetésével, a
túlépítés jogkövetkezményeivel azonos megoldás
 oka: ne legyen szükség az alapelvek felhívására, ha alkalmatlan igényt érvényesít a
jogosult (pl: ha a kijavítás összege közel áll a dolog értékéhez, az elállás a megfelelő
igény, ha nem lehet megfelelően kicserélni)

- 70 -
  Soledad Duarte Hueros-ügy (C-32/12. sz.): ha a fogyasztó elállási igénye a hiba
csekély mértéke miatt nem teljesíthető, a nemzeti törvényhozásnak fel kell
jogosítania saját bíróságát, hogy hivatalból más szavatossági jogot alkalmazzon,
illetve lehetőséget kell biztosítani a fogyasztó számára új kereset előterjesztésére

 az érvényesített szavatossági igény terjedelme – Ptk. 6:165. §

 elegendő a szolgáltatás hibájának közlése (pl. fékezési problémák), ekkor
valamennyi meglévő hiba-okra kiterjedően érvényesített lesz a szavatossági igény
 ha a szolgáltatott dolog elkülöníthető része (pl. a gépkocsi ablaktörlője) tekintetében
jelent be hibát, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire (pl. a motorra) nem
minősül előterjesztettnek

 költségviselés – Ptk. 6:166. §

 a kötelezettre telepített következménykár – (1) bek. kiterjed a kötelezettség
teljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó költségekre és a járulékos költségekre
 a jogosultnak viselnie kell a kármegelőzési, kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség
megszegésének következményeit – (2) bek.
 a hibás teljesítés orvoslására alkalmazott más műszaki megoldással, korszerűbb
anyag alkalmazásával járó többletköltségeket akkor is a vállalkozónak kell viselnie,
ha ezáltal a megrendelő jogosult értékesebb szolgáltatáshoz jut (BDT 2011. 2511.)

 jogérvényesítési határidők:
 a hiba közlése – Ptk. 6:162. §
 késedelem nélkül – a megvizsgálási kötelezettség elmulasztása hozzájárulhat a
kár bekövetkezéséhez v. mértékének növekedéséhez (BH 1993. 751.)
 a késedelmes közlés nem szünteti meg a szavatossági igényt, nem jár elévüléssel,
a jogosult felelősségét alapozza meg, mert megsérti a kármegelőzési,
kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettségét

 elévülési jellegű (ÍH 2014. 104.), objektív határidő – Ptk. 6:163. §

 a nyugváshoz szükséges menthető ok fogalmát a gyakorlat tágan értelmezi, pl. a
hiba minősítését szolgáló szakvélemény beszerzéséhez szükséges idő annak
minősül (EBH 2012. P.8.)
 speciális szabály az elévülés nyugvására – Ptk. 6:163. § (4) bek.
 speciális szabály az elévülés megszakítására: a kicseréléssel v. kijavítással
érintett részre, pl. a klímaberendezésre az elévülés újból kezdődik (BDT 2011.
2446.) – Ptk. 6:163. § (5) bek.

 a Ptk. megszünteti a jogvesztő határidőket!

 az elévülési és a jogvesztő határidők viszonya bizonytalan volt, eltérő bírósági
iránymutatások születtek abban a kérdésben, hogy a nyugvás, megszakadás
esetén a jogvesztő határidőn túl is érvényesíthetők-e az igények
 dogmatikai törést jelentett, hogy a jogvesztő határidő eltelte után kifogásként
még hivatkozni lehetett a kellékszavatossági jogokra
 a természetes elhasználódás (szakértői kérdés) által behatárolt élettartam után
már nem várható el a kötelezettől a hiba orvoslása
 a jogvesztés súlyos következmény, csak ritkán indokolt előírni

- 71 -
  kifogásként az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben a határidők
eltelte után is érvényesíthetők a kellékszavatossági igények – Ptk. 6:164. §
 vagyis az elévült kellékszavatossági igény beszámításra alkalmas
 pénzköveteléssel szemben kijavításra, kicserélésre nem lehet hivatkozni, mert
csak védekezésként hozható fel
 kijavítási költség megfizetése, elvégeztetett javítás költségének beszámítása,
árleszállítás, elállásra hivatkozó elutasítás kérés lehetséges

 fogyasztói többletjogok a vállalkozással mint kötelezettel szemben a kellékszavatossági

jogok körében:
 egyoldalú kógencia, a fogyasztó javára – Ptk. 6:157. § (2) bek.
 a 6 hónapon belül felismert hiba vélelmezetten megvan a teljesítés időpontjában,
kvázi jótállási jellegűvé teszi az igényt – Ptk. 6:158. §
 a teljesítéstől számított 2 hónapon belüli hibaközlés késedelem nélkülinek minősül –
Ptk. 6:162. § (2) bek.
 2 éves, használt dolog esetében legalább 1 éves elévülési igényérvényesítési határidő
– Ptk. 6:163. § (2) bek.
 kicserélésből eredő gazdagodási igény nem érvényesíthető a fogyasztóval szemben –
Ptk. 6:167. § (1) bek.

 jótállás – Ptk. 6:171-6:173. §§

 biztosíték, a szolgáltatás esetleges hibája bizonytalan eredetének kockázatát a kötelezett
előre magára vállalja (BDT 2016. 3492.)
 kellékszavatosság mellett is érvényesíthető, de attól számos ponton különbözik

 kötelező formája jogszabályon alapszik, kormányrendelet alapján szerződéskötési

kötelezettség áll fenn, az önként vállalt szerződésen v. egyoldalú nyilatkozaton ( a
kellékszavatosság a Ptk. rendelkezéseiből adódik)
 szigorúbb a helytállás, fordított a bizonyítási teher: a mentesüléshez a jótállásra
kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, tehát a
szerződéskötéskor nem volt meg ( kellékszavatosság esetén ahhoz, hogy ne álljon
fenn hibás teljesítés, a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a jogosult a hibát a
szerződéskötéskor ismerte v. azt ismernie kellett, tehát a hiba oka a szerződéskötéskor
megvolt) – a következménykárokra nem vonatkozik (1/2012. PK vélemény)
 tartalma a szerződéstől, nyilatkozattól, jogszabálytól függ, tipikusan kijavítás,
kicserélés, esetleg árleszállítás ( kellékszavatosság esetén elállásnak is helye van)
 jogszabály v. szerződés határozza meg a jogvesztő jótállási határidőt, ezt a Ptk. 6:173. §
(1) bekezdése egészíti ki, a hibáknak a jótállás kötelezettjével történő közlésére is sor
kell kerülnie a határidőn belül (BH 2007. 155.) ( kellékszavatosságra a Ptk. ad
elévülési határidőket)
 rendszerint a termék előállítója a jótállásra kötelezett, a jótállási igényeket gyakran
szerviz elégíti ki, ilyenkor a jótállás kötelezettje harmadik személy javára köt szerződést
a jótállási kötelezettségeket teljesítő személlyel ( a kellékszavatosság a szerződő
felet terheli)
 a relatív szerkezet áttörik: a jótállásból eredő jogokat az új tulajdonos érvényesítheti a
jótállást vállaló kötelezettel szemben, a jótállás vállalása a szerződés tárgyát képező
dolog mindenkori tulajdonosával szemben történik (BDT 2012. 2683.), szerződéseken
átívelő ( kellékszavatosság esetén a dolog új tulajdonosát a szerződő partnerével, az
eladójával szemben illetik meg a kellékszavatossági jogok a relatív szerkezet miatt)

- 72 -
 kártérítés – Ptk. 6:174. §
 szubjektív jogkövetkezmény, van helye kimentésnek – (1) bek.
 a tapadó károkra vonatkozó kártérítési igény – (2) bek.
 a második lépcsős kellékszavatossági jogok szintjére kerül, azok mellé lép, mivel az
ilyen károk megtérítése funkcióját tekintve az ellenszolgáltatás leszállításának
minősül
 a megtérítés feltétele a közlési kötelezettség teljesítése (BDT 2008. 1800.; BDT
2010.)
 a kellékszavatossági jogokra meghatározott határidőn belül évül el (BH 2015. 34.),
utána kifogásként lehet csak hivatkozni rá
 a jogosult vagyonában bekövetkezett tényleges károk és az elmaradt haszon a
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint és az
általános (5 éves) elévülési idő alatt érvényesíthetők (BDT 2007. 1708.)

 új jogkövetkezmény: termékszavatosság – Ptk. 6:168-6:170. §§

 vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) minőségi hibája esetén
alkalmazható
 jogosultja a fogyasztó (vevő) és jogutódja, kötelezettje a vállalkozás, a gyártó (annak
minősül a termék előállítója és forgalmazója is)
 törvényi kötelem alapján fennálló, kimentést engedő, szubjektív szankció
 a szerződésen kívüli kötelmek körében lenne a helye, mert önálló kötelmi jogviszony
 közvetlen igényérvényesítés szavatossági alapon szerződéses jogviszony nélkül, a
szerződési jogviszony relatív szerkezetének áttörését jelenti
 fogyasztóvédelmi célú, a gyártók gazdaságilag stabilabbak a viszonteladó
vállalkozásoknál, alkalmasabbak a hiba szakszerű és gyors javítására

 a hiba fogalma nem azonos a hibás teljesítés szerinti hibával

 a hibának a gyártó ellenőrzése alatt kell keletkeznie
 a vállalkozás általi vállalásokért a gyártó nem felel
 kizárólag a hiba természetbeni orvoslására szolgál, kijavítás v. kicserélés kérhető
 az ellenszolgáltatás arányos leszállítása és az elállás fogalmilag kizárt a szerződéses
viszony hiánya miatt
 a gyártó költségére történő kijavítást v. kijavíttatást azért nem engedi meg, mert a fő
előny válna megkerülhetővé, a kellő szakértelemmel rendelkező gyártó
közreműködése a termékhiba kiküszöbölésében
 a kicserélt termékre v. a termék kijavítással érintett részére a szerződő partner
kellékszavatossági kötelezettsége megszűnik, az a továbbiakban a gyártót terheli
 e tekintetben mintegy szerződéses jogviszonyként kezeli a fogyasztó és a gyártó
jogviszonyát
 a kijavítással nem érintett részre a kellékszavatosság a vállalkozást terheli, a hibás
teljesítés szabályai szerinti hibáért

 szemben a kellékszavatossági helytállási kötelezettséggel, a gyártó kivételesen

mentesülhet a termékszavatossági felelősség alól – vagylagos feltételek
 ha a terméket nem üzleti tevékenysége v. önálló foglalkozása körében gyártotta v.
forgalmazta (ideértve azt az esetet is, ha nem ő hozta forgalomba a terméket, hanem
azt illetéktelenek jogellenesen vitték piacra)
 a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika
állása szerint nem volt felismerhető, azaz a hiba a fejlesztési kockázat körébe tartozó
 a termék hibáját jogszabály v. kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta

- 73 -
  jogvesztő határidő a jogérvényesítésre a relatív szerkezet áttörése miatt (nincs
szerződéses viszony, a bizonytalan helyzetet végleg le kell zárni)
 itt is fennáll a késedelem nélküli közlési kötelezettség a megvizsgálási kötelezettség
alapján, melynek elmulasztása kártérítési felelősséget keletkeztet
 a határidő kezdő időpontja független az egyes fogyasztói adásvételi szerződések
időpontjától, hiszen a termékszavatosság nem szerződéses kötelem

 a tulajdonosváltozás (átruházás v. átszállás) nem akadálya az igényérvényesítésnek

 ha az új tulajdonos is fogyasztó (a jogintézmény céljából következően)
 törvényi engedménnyel átszállnak a jogok, szerződésen átívelő kötelezettségvállalás

 a termékszavatosság és a kellékszavatosság viszonya:

 egymás mellett léteznek, kumulálva nem érvényesíthetők
 a fogyasztó választhat, hogy az eladóval szemben érvényesít igényt
kellékszavatossági alapon v. a gyártóval szemben termékszavatosságra hivatkozva –
ha az egyik igényérvényesítés sikertelen, a másik még rendelkezésre áll a
jogérvényesítési határidőkön belül
 a gyártó perlése esetén a kellékszavatossági igény elévülése nyugszik
 együttes perlés, egyetemleges marasztalás is elképzelhető (~ BH 1998. 171.)

o jogi hiba:
 a szerződés tárgya nem per-, és tehermentes, a jogosult nem tudja megszerezni a
szerződésben kikötött jogi pozíciót, nem biztosított jogilag a szerződésszerű minőség
 a jogszavatosság a szolgáltatás jogilag szerződésszerű minőségéért való helytállás, amely
tulajdonjog, más jog v. követelés akadály- és korlátozásmentes megszerzését és gyakorlását
(követelés érvényesítését) biztosítja
 tulajdonjog, más jog v. követelés visszterhes átruházására modellezett, de alkalmazni kell
használatra v. hasznosításra irányuló szerződéseknél is – Ptk. 6:178. § (2) bek.

 jogszerzés akadálya – Ptk. 6:175. §

 jogszavatossági, objektív jogkövetkezmények:
 köteles a kötelezettet felhívni határidő tűzésével, hogy hárítsa el az akadályt v. adjon
megfelelő biztosítékot,
 elállhat v. azonnali hatállyal felmondhatja és
 szubjektív jogkövetkezmény: kártérítést követelhet elállás mellett (a kötelezett
jóhiszeműsége esetén csak negatív interesse követelhető)

 jogszerzés korlátozott volta – Ptk. 6:176. §

 jogszavatossági, objektív jogkövetkezmények:
 a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet
 a határidő eredménytelen eltelte után tehermentesítheti a kötelezett költségére
 ha a tehermentesítés lehetetlen v. aránytalan költséggel járna v. ha a
tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem
kívánja a dolog tehermentesítését: elállhat (azonnali hatállyal felmondhatja) v. a
teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti
 szubjektív jogkövetkezmény: kártérítés elállás mellett (a kötelezett jóhiszeműsége esetén
csak negatív interesse követelhető)
 nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta v. tudnia
kellett a nyilvántartásokból, lajstromokból, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot,
jogot v. követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a korlátozásmentességéért
kifejezetten szavatosságot vállalt (pl. vállalta a jelzálogjog töröltetését)
- 74 -
 A teljesítés lehetetlenné válása (lehetetlenülése):

o fogalma: a szerződés a megkötését követően előállott okból (fizikai, jogi v. gazdasági) nem tud
teljesedésbe menni, és a teljesítés nem követelhető
 fizikai ok pl. ha a szolgáltatás a jogosulthoz szállítás közben megsemmisül
 jogi ok pl. ha jogszabály behozatali (import) tilalmat vezet be az adott árura v. az érintett
országból behozott árukra
 gazdasági ok pl. ha a piaci viszonyok a szerződéskötés és a teljesítés közötti időszakban
alapvetően megváltoznak általános pénzügyi válság miatt
 a keresleti-kínálati viszonyoknak (pl. mezőgazdasági termények árának) konjunkturális
tényezőktől (pl. a termés nagyságától) függő megváltozása a felek üzleti kockázatának
körébe tartozik (BDT 2012. 2639.)
o értesítési kötelezettség – Ptk. 6:179. § (2) bek.
 az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből eleve következik
o objektív lehetetlenülés: a szerződés megszűnik – Ptk. 6:179. § (1) bek.
 ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős (kontraktuális kárfelelősségi
alapon), elszámolási kötelezettség
 osztható szolgáltatásnak a megsemmisülés előtt átadott része utáni ellenértéke megfizetendő,
szállítás közben megsemmisült szolgáltatásra adott előleg visszafizetendő (EBD 2013. G.9.)
o szubjektív lehetetlenülés – Ptk. 6:180. §
o az esetleges maradvány (residuum), dolog helyébe lépő érték (surrogatum) átengedése
követelhető az ellenszolgáltatás arányos része ellenében – Ptk. 6:182. §

 A teljesítés megtagadása – Ptk. 6:183. §

o mindig szándékos, azt feltételezi, hogy a szerződésszegő fél egyértelműen és félreérthetetlenül

kifejezze azt a szándékát, hogy teljesíteni sem a teljesítési időben, sem később (vagyis
egyáltalán) nem kíván
o jogos ok nélkül kell történnie
o jogkövetkezménye a másik fél választása szerint késedelem v. lehetetlenné válás
o a hatékony szerződésszegés jogi formája, ahol a szerződésszegő fél nyeresége fedezi, sőt meg is
haladja a fizetendő kártérítést
o a bírói gyakorlat szerint a jogellenes elállás v. felmondás a teljesítés megtagadásának minősül

 Jognyilatkozat tételének elmulasztása – Ptk. 6:184. §

o ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti,
a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja
o pl. ingatlan-nyilvántartási bejegyzési engedély (BDT 2012. 219.; BDT 2013. 2864.) v.
előszerződés nyomán végleges szerződéskötés megtagadása, társasházi jognyilatkozatok, ahol
az alapító okirat a szerződés
o különbség a joggal való visszaélés tilalmának speciális esetétől (EBH 2006. 1501.; BH 2012.
219.) – Ptk. 1:5. § (2) bek.:
 szerződésben vállalt – jogszabály által megkívánt jognyilatkozatra vonatkozik (társasház
esetén ilyen is előfordulhat, pl. külön tulajdonban levő lakásban bizonyos építési
munkákhoz a közgyűlés 2/3-os határozatot ír elő)
 a jognyilatkozat megtagadása szerződésszegés – joggal való visszaélés
 a bíróság ítéletével pótolja a jognyilatkozatot – pótolhatja, mérlegelési jogköre van

- 75 -
 9. A SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK, A BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK

 indoka, fajtái:

o indoka: ha a szerződéskötés és a teljesítés között (esetleg hosszabb) idő telik el, az érdekek
kölcsönössége meggyengülhet, meg is bomolhat
o fizetési készséget erősítő: a jogosult szerződési pozícióját kell megerősíteni, a teljesítés
hajlandóságát növelni – a szerződés megerősítése
 foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése, tartozáselismerés, jótállás
o fizetőképességet erősítő: gondoskodni kell a teljesítés fedezetének biztosításáról – a
szerződési érdek kielégítésének biztosítása
 személyi biztosítékok: a kötelmi jog különös részében szabályozott szerződéstípusok,
biztosítéki szerződések – kezességi szerződés, garanciaszerződés
 dologi, fiduciárius hitelbiztosítékok: zálogjog (benne óvadék), tulajdonjog-fenntartás,
pénzügyi lízing, faktoring

 foglaló – Ptk. 6:185. §

o lehetetlenné váláshoz (lehetetlenüléshez) kapcsolódó többletszankció, a teljesítés

meghiúsulását segít megelőzni, rendszerint adásvételi szerződéseknél
o nem a kötelezettségvállalás jele (az inkább az előleg), nem kell a szerződéskötéskor
teljesíteni, hanem a kötelezettségvállalás megerősítése, bármikor fizethető – egyértelműen ki
kell, hogy tűnjön a szerződésből a rendeltetése (BDT 2015. 3246.)
o tárgya:
 a másik félnek fizetett (átadott, átutalt, ügyvédi letétbe helyezett) pénz
 a Ptk. szerint más dolog (pl. aranyrúd) nem lehet a tárgya, mert a dolog a teljesítésbe
nem számítható be, de a szabály diszpozitív
o a bírói gyakorlat szerint reálszerződés, önmagában a foglaló vállalása nem teremti meg a
jogviszonyt (BH 2007. 91.), de Faludi szerint a Ptk. alapján ez is konszenzuálszerződés,
Vékás úgy véli, ez a kérdés változatlanul nyitva maradt, a bírói gyakorlattól függ

o teljesítés esetén a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani

o ha a szerződés teljesítése olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős v. mindkét
fél felelős, a foglaló visszajár – a kontraktuális kártérítési felelősség, a szerződésszegés
szabályai szerint
o ha az egyik fél felelős a teljesítés meghiúsulásáért – a kontraktuális kártérítési felelősség
szabályai szerint
 és ő adta a foglalót – elveszti
 és ő kapta a foglalót – kétszeresét köteles visszatéríteni
o a szerződés nem teljesítése esetén kárátalány, a kártérítés, kötbér összegébe be kell számítani

o nem bánatpénz, veszni hagyásával a teljesítés nem váltható meg

o járulékos, ha a szerződés érvénytelen v. hatálytalan, jogalap nélküli gazdagodás címén
visszajár
o a túlzott értékű foglalót a bíróság kérelemre mérsékelheti, hivatalból nem járhat el – bírósági
úton történő szerződésmódosítás v. előlegnek minősíti

- 76 -
 kötbér – Ptk. 6:186-6:189. §§

o fogalmi elemei:
 csak írásban érvényes a kikötése, egyoldalúan vállalt szankció
 a kötelező alakiság indoka, hogy utóbb ne lehessen vitatni
 az elfogadó nyilatkozat nincs írásbeliséghez kötve a bírói gyakorlat alapján (BDT
2009. 2023.)
 az üzleti gyakorlatban a kikötés magában a szerződésben szerepel
 meghatározott pénzösszeg kifizetésére tett ígéret, járulékos
 rendszerint a szolgáltatás értékének meghatározott százaléka, de egy összegben is
megadható
 olyan szerződésszegésre köthető ki, amelyért a fél felelős
 ha kimenti a szerződésszegést, mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, a
kontraktuális kárfelelősség alapján mentheti ki
 a szabályozás diszpozitív jellege megengedi, hogy a felek a kimentést másként
rendezzék v. akár objektív kötbérszankciót kössenek ki
 a kötelezett nem tudja kimenteni magát olyan időjárási körülményekkel (pl.
csapadékos ősz, fagyos tél), amelyeket az épület létrehozására vállalt befejezési
határidő megállapításánál előre kellett látnia (BDT 2011. 2578)
 nem mentheti ki magát azzal, hogy a közreműködője késedelme miatt késett, mert a
közreműködője szerződésszegéséért ő felel (BDT 2011. 2487.)

o bármely nevesített v. nem nevesített szerződésszegés esetére kiköthető

 ha az egyértelműen meghatározott (BH 1998. 139.; BH 2011. 63.; EBD 2013. P.15.),
közbenső v. előzetes szerződésszegésre is
 a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat
szabályait kell alkalmazni, nincs lehetőség a kimentésre
o nem mentesít a szerződésszegés jogkövetkezményei alól,
 kivéve: lehetetlenné válás és hibás teljesítés esetén vagy-vagy
 a nemteljesítés esetére kikötött (meghiúsulási) kötbér érvényesítése esetén a teljesítés
nem követelhető
 hibás teljesítésre kikötött kötbér mellett sem érvényesíthető szavatossági igény
 késedelem esetén teljesítés is követelhető a kötbér mellett
 kárátalány:
 a kár mértékét nem kell bizonyítani (tipikusan előnyös a kikötése olyan
szerződésszegésre, ahol nehéz a kár nagyságának bizonyítása, pl. versenykorlátozási
klauzula megsértésénél)
 a kötbér összegét meghaladó kár megtérítését követelni lehet
 kártérítés akkor is érvényesíthető, ha a jogosult kötbérigényt nem érvényesített
o a túlzott mértékű kötbért a bíróság kérelemre mérsékelheti
 csak kivételesen, különösen indokolt esetben kerülhet rá sor (EBH 2013. P.15.)
 pl. ha nem számottevő kár keletkezett
 a bíróság mérlegeli a szerződésszegés súlyát és a jogosultat ért hátrányt, ezeket veti
össze a kikötött kötbér nagyságával, de külön bizonyítási eljárást a mérsékléssel
kapcsolatban nem folytat le (BH 2005. 281.)
o kötbér után kamat kikötése semmis, de az esedékessé vált kötbér után késedelmi kamat jár
(BH 1991. 274.)
o lényegében egy büntetés, árleszállítás, összegével olcsóbb lesz az ellenérték, tipikusan
vállalkozási szerződésekhez kapcsolódik
 vállalkozási szerződésben a felek a kivitelezési ütemterv szerinti részhatáridő
megtartását is biztosíthatják kötbérrel (EBH 2016. P.4.)

- 77 -
 jogvesztés kikötése – Ptk. 6:190. §

o bármely szerződésszegés esetére kiköthető, elsősorban a teljesítési késedelem esetére

alkalmazott eszköz
o a szerződésszegésért felelős felet terheli, de akár a szerződésszegés ismétlődéséhez is köthető
a felek által, a Ptk. is ismer ilyet a 6:227. § (1) bekezdésében
o kötelező alakiság: csak írásban érvényes
o a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján
egyébként megilletné (módosul a szerződés, nem szűnik meg)
o bármely szerződésen v. Ptk.-n alapuló jog elvesztése lehet a kikötés tárgya – pl.
részletfizetési kedvezmény elvesztése v. ha a szerző késik a kézirat leadásával, minden napi
késedelem esetén elveszti a jogdíja meghatározott százalékát
o az elállási jog kikötése nem tartozik ide
o kétféle hatállyal köthető ki:
 a szerződésszegés tényével
 a jogosult egyoldalú nyilatkozatával történhet a jogvesztés
o ha a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság kérelemre mérsékelheti

 tartozáselismerés – Ptk. 6:26. §

o nem szankciós jellegű, de a jogosult számára megkönnyíti az igényérvényesítést

o a tartozás elismerése tágabb kategória
o a kötelezett egyoldalú jognyilatkozata, amelyet a szerződéskötést követően tesz, rendszerint
ennek fejében a jogosulttól engedményt kap (pl. teljesítési halasztást, összegszerű
kedvezményt)
o nem kell címzettnek lennie, de rendszerint a jogosulthoz intézett címzett jognyilatkozattal jön
létre
o érvényességéhez nincs szükség írásba foglalásra (a bírói gyakorlat beépítése)
o a fél nyilatkozatához a tartozáselismerés következményei csak akkor fűződhetnek, ha a
tartozás elismerése magyarázatot nem igénylő módon kifejezetten és félreérthetetlenül
történik (EBH 2000. 309.)

o a szerződés megerősítésének számít, kizárja a megtámadást (BH 2012. 92.)

o nem kötelemkeletkeztető tény, nem minősül önálló kötelezettségvállalásnak, a tartozást a
tartozáselismerést megelőzően megkötött jogügylet keletkezteti (BH 2012. 92.)
o a tartozás jogcíme nem változik meg, a tartozásnak a jogcímét, vagyis az érvényesíteni kívánt
jogot a felperesnek a keresetben meg kell jelölnie (EBH 2001. 411.; 2001. 467.)
o a bizonyítási terhet megfordítja: a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása,
hogy
 tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem
 v. alacsonyabb összegben állt fenn,
 okafogyott (mert már teljesítették)
 bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen – ezt felesleges volt betenni a
felsorolásba, mert a naturalis obligatio eleve hivatalból figyelembe veendő, az elévült
jelleget pedig mindenképpen a kötelezettnek kell bizonyítania
 v. érvénytelen szerződésen alapult
 a tévedésre, megtévesztésre hivatkozó félnek kell bizonyítania, hogy a tartozáselismerés
időpontjában még nem ismerhette fel a tévedést, megtévesztést (EBH 2001. 467.)
o az elévülést megszakítja – Ptk. 6:25. § (1) bek. a) pont

- 78 -
 A kezességi szerződés – Ptk. 6:416-6:430. §§

o alanyai:
 a kezes és a jogosult (annak a szerződésnek a jogosultja, amelyet biztosít, vagyis az
alapjogviszony jogosultja) – bármely jogalany lehet
 ha a kezes fogyasztó, speciális tájékoztatási kötelezettség terheli a jogosultat akkor is,
ha a jogosult nem vállalkozás – Ptk. 6:430. §
 üzletszerű vállalása (mint pénzügyi szolgáltatás) az MNB engedélyéhez kötött
 nem a kezes és a kötelezett (annak a szerződésnek a kötelezettje, amelyet biztosít, vagyis
az alapjogviszony kötelezettje) között jön létre a kezességi szerződés
 de közöttük is van hiteljogviszony, tipikusan megbízás, melyben úgy állapodnak meg,
hogy a kezes teljesít a kötelezett helyett ellenszolgáltatásért cserébe v. azért, hogy
csökkentse a fennálló tartozását
 a kezes és a kötelezett közötti jogviszony érvénytelensége nem érinti a kezességi
szerződés érvényességét (BH 1998. 546.)

o főkötelezettség – Ptk. 6:416. §

 a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít,
maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni
 idegen kötelezettségért vállalt mögöttes helytállás, a kezes egész vagyonával helytáll
 fizetési felszólítást követően köteles teljesíteni, mert a kötelezettsége saját jogcímen
alapul és innen szerez tudomást az esedékességről – Ptk. 6:422. §
 ha teljesít, a harmadik személy részéről történő teljesítés szabályait kell alkalmazni –
Ptk. 6:57. §
 a kezesség is biztosítható kezességgel, ez az alkezesség, ilyenkor kétszeresen is
mögöttes a helytállási kötelezettség – Ptk. 6:423. §

o létrejötte:
 írásbeli szerződés – Ptk. 6:416. § (3) bek.
 a formai megkötést a kezességvállalás nagy kockázata, terhes volta indokolja
 ha a kezes nem írásban vállalta a kezességet, azonban kielégíti a jogosult követelését
(a kezességgel biztosított tartozást), a kezesség érvényessé válik (a teljesítés
konvalidáló hatása)
 nincs akadálya, hogy ugyanaz az okirat tartalmazza a kötelezett és a jogosult közötti
alapjogviszonyt és a kezesi szerződést (BH 1999. 29.)
 jogszabályi előírás – Ptk. 6:429. §
 törvényi kezesség
 pl. felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével, kiöntésével okozott kárért – ha a
bérlő/használó v. a tulajdonos megnevezi a károkozót – Ptk. 6:561. § (2)-(3) bek.

o biztosítéki jelleg:
 mit biztosíthat? – Ptk. 6:416. § (2) bek.
 globálkezesség (globális kezesség) – Ptk. 6:418. § (2) bek.; 6:430. § (3) bek.
 a kötelezettnek egy v. több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi
kötelezettségét v.
 a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja
 többlettájékoztatási kötelezettség terheli a jogosultat
 ha fogyasztó vállalja, akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a
legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért

- 79 -
o fajtái:
 sortartó (egyszerű) kezesség – Ptk. 6:419. §
 főszabályként, ellentétes kikötés hiányában szubszidiárius kötelem
 a szubszidiaritás halasztó, sortartási kifogás formájában érvényesül, ez a kezest
megillető jogosultság, nem köteles élni vele
 az együttes perlés megengedett, de a kezest marasztaló ítélet csak akkor lesz
végrehajtható, ha a jogosult elhárítja a sortartási kifogást
 pl. a kezes nem hivatkozhat arra, hogy a felszámolási eljárás még nem zárult le, ha a
jogosult igazolja, nincs esélye, hogy a követelése a felszámolás során megtérüljön

 készfizető kezesség – Ptk. 6:420. §

 az 1959-es Ptk. szerint három esetben állt fenn
 ha a felek így állapodtak meg: a szabály diszpozitív jellegére tekintettel
szükségtelen fenntartani
 ha kár megtérítéséért vállalták: a jövőben csak a felek erre irányuló
megállapodása esetén lesz készfizető
 ha bank vállalta: a bankkezesség a jövőben csak a felek erre irányuló
megállapodása esetén lesz készfizető
 új: a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása – gyengíti a kezes helyzetét
 a) pont: a kötelezett elköltözése esetén átalakul, ha emiatt a behajtás jelentősen
megnehezül
 b) pont: a jogosultat védi, felesleges lenne megkövetelni az újabb követelésre is a
végrehajtás lefolytatását
 c) pont: az elmúlt években kialakult jogértelmezési vitákat kívánja eldönteni, mert
a Cstv. nem rendezi
 ideiglenes részvény átruházása esetén – Ptk. 3:244. § (2) bek.

 kártalanító kezesség – Ptk. 6:421. §, megerősíti a kezes helyzetét

 a kezes elleni fellépéshez a követelés behajthatatlanságát kell bizonyítani
 kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését, utóbbi csak akkor perelhető, ha az
előbbi ellen a jogosult már sikertelen végrehajtást vezetett
 a végrehajtást akkor is le kell folytatnia, ha nyilvánvaló, hogy az eredménytelen lesz,
illetve felszámolási eljárás esetén ennek befejezését is be kell várnia

o járulékossága – Ptk. 6:417. §

 a kezességvállalás terjedelme a főkötelezettséghez igazodik – (1) bek.
 de: nem növekedhet csak globálkezesség esetén
 ha a főkötelezettség csökken, a kezesség is; a jogosulttól kapott kedvezmény is
megilleti; ha a főkötelezettség megszűnik, a kezesség is (EBH 2012. P.10.)
 beszámítás, kifogások – (2) bek.
 csak a jogosulttal szemben fennálló kifogásokra hivatkozhat (pl. a kezességet csak
feltételesen vállalta, és a feltétel nem következett be v. időelőtti a követelés v. elévült)
 nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek a kötelezettel szemben illetik meg (pl. a
főkötelezett a kezességért kikötött ellenszolgáltatást nem teljesítette)
 bírói úton nem érvényesíthetőség – (3) bek.
 csődeljárás, felszámolási eljárás a kötelezett ellen – (4) bek.
 kötelezett elleni per – (5) bek.
 a kezes jogi érdekkel rendelkező személynek tekintendő a kezességgel biztosított
alapszerződés megtámadására jogosultság szempontjából – Ptk. 6:89. § (2) bek.

- 80 -
 o tájékoztatási kötelezettség:
 a jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség terjedelme – Ptk. 6:418. § (1) bek.
 minden olyan változásra kiterjed, amely a kezes helytállási kötelezettségét, annak
mértékét, esedékességét, időtartamát befolyásolhatja
 globálkezesség esetén többlettájékoztatási kötelezettség – Ptk. 6:418. § (2) bek.
 fogyasztó által vállalt kezesség esetén speciális tájékoztatási kötelezettség – Ptk. 6:430. §

o ha ugyanazt a követelést több biztosíték is biztosítja:

 több kezesség – Ptk. 6:427. §
 a jogosulttal szemben egyetemlegesen felelnek
 egymás között
 ha egymásra tekintettel vállalták (egyidejű kötelezettségvállalás esetén
vélelmezzük): kockázatvállalásuk arányában (tipikus esetben egyenlő)
 ha egymásra tekintet nélkül vállalták (egymást követően): abban a sorrendben,
ahogy a kezességvállalás történt, a sortartás kifogása felhozható
 kezesség és zálogjog – Ptk. 6:428. §
 ha a zálogjogot a kötelezettől eltérő személy alapította, a több kezesre vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni

o megszűnése:
 a teljesítéssel megszűnik, kivéve a globálkezességet
 bizonyos esetekben a kezes teljesítés nélkül szabadul:
 ha a jogosult hibájából csökken a kezes megtérítési igényének esélye – Ptk. 6:426. §
 a határozott idő miatt nem érvényesül a járulékosság elve – Ptk. 6:424. §
 nyitott (határozatlan időre szóló) globálkezesség esetén rendes felmondás – Ptk. 6:425. §

 A garanciaszerződés – Ptk. 6:431-6:438. §§

o alanyai:
 garantőr és jogosult (annak a szerződésnek a jogosultja, amelynek biztosítására szolgál;
az alapjogviszony jogosultja – ált. adásvétel, vállalkozás, szállítmányozás, fuvarozás)
 fogyasztó nem lehet garantőr az önállóságából fakadó kockázatra tekintettel, ha a
garantőr fogyasztó, a készfizető kezesség szabályait kell megfelelően alkalmazni –
Ptk. 6:438. §
 az 1959-es Ptk. csak a bankgaranciát szabályozta, gazdasági jelentősége valószínűleg
a jövőben is a bank, illetve más, prudenciális felügyelet alatt működő intézet, például
biztosító által vállalt garanciának lesz
 a garancia üzletszerű vállalása az MNB engedélyéhez kötött
 a garantőr és a kötelezett (annak a szerződésnek a kötelezettje, amelynek biztosítására
szolgál; az alapjogviszony kötelezettje) között jellemzően visszterhes hiteljogviszony,
megbízási szerződéses kapcsolat áll fenn, a garantőr fizetés teljesítésére irányuló
kötelezettségvállalása a kötelezett ellenszolgáltatásához kötött

o közvetlen tárgy – Ptk. 6:431. §

 a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott
feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni
 teljesítési (fizetési) garancia köthető ki nemteljesítés esetére
 a gyakorlatban elterjedt a jóteljesítési garancia is, amikor a fizetési kötelezettség
akkor áll be, ha a kötelezett hibásan teljesít
 vállalható kötbérfizetési garancia

- 81 -
o létrejötte:
 egyoldalú garanciavállaló nyilatkozattal is létrejöhet, nem kell a jogosultnak elfogadnia,
a garantőr garancialevéllel értesíti a jogosultat – a gyakorlatban ez a tipikus
 csak írásban érvényes
 a garanciavállalás nagy kockázata, terhes volta miatt
 a teljesítés konvalidáló hatása itt is érvényesülhet
 ingyenes, egyoldalúan jogosító jogügylet, a jogosult nem köteles igénybe venni
 absztrakt személyi hitelbiztosíték

o önálló, absztrakt kötelezettségvállalás:

 nem járulékos – Ptk. 6:432. §, az alapjogviszonytól független (EBH 1999. 29.; BH 2012.
70.), ez az absztraktság a fő elhatárolási szempont a kezességtől
 a garantőr csak a saját személyében megillető kifogásokat érvényesítheti – Ptk. 6:435.
§ (3) bek., a kötelezett kifogásait nem, mert nem más kötelezettségét teljesíti, hanem
a sajátját
 ha a biztosított követelés bírósági úton nem érvényesíthető, a garancia bírói úton
kikényszeríthető
 ha a biztosított követelés érvénytelen, a garanciavállalás érvényes marad
 a garantőr nem jogosult annak vizsgálatára, hogy a kötelezett szerződést szegett-e

o lehívás:
 a garancia érvényesítésének jogát jelenti – Ptk. 6:435. §
 formai követelmény: írásban kell történnie
 tartalmi követelmény: pontosan igazodnia kell a garanciavállaló nyilatkozatban előírt
feltételekhez
 az okmányszigorúság elve szerint az azoktól való minimális eltérés is
megalapozza a garantőr jogát a fizetés megtagadására
 személyhez kötöttség:
 a jogosult utalványozhatja a már lehívott követelést, megjelölheti azt a személyt,
akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles – Ptk. 6:433. §, ilyenkor a harmadik
személynek nincs követelési joga
 a jogosult a már lehívott követelést engedményezheti, ebben az esetben a harmadik
személynek van követelési joga
 a lehívás joga a garantőr hozzájárulásával átruházható – Ptk. 6:433. §, megtévesztő a
személyhez kötöttség szakaszcím
 a jogosulti pozíció jogutódlás tárgya lehet, öröklődhet – Ptk. 6:434. §
 ha a lehívás nyilvánvalóan visszaélésszerű v. rosszhiszemű – Ptk. 6:436. §
 a nemzetközi gyakorlattal összhangban: „clear and obvious”
 a garantőr nem köteles teljesíteni (sőt a kötelezettel szembeni együttműködési
kötelezettség alapján köteles megtagadni a teljesítést)
 a már teljesített fizetést visszakövetelheti
 példák a törvényben
 ha a jogosultnak a garanciaszerződés szerint okiratokat kellett benyújtania a
garancia lehívásához és e kötelezettségének nem valódi (hamisított) okiratok
csatolásával tett eleget (fraud in the documents)
 ha a jogosult az alapjogviszonnyal kapcsolatban jár el rosszhiszeműen, illetve
visszaélésszerűen (fraud in the transaction)

o felmondás:
 rendes felmondás határozatlan időre kötött szerződés esetén (ami a hitelezési
gyakorlatban ritka), de csak három év elteltét követően – Ptk. 6:437. §
- 82 -
 (A ZÁLOGJOG ÉS AZ ÓVADÉK) – Ptk. 5:86-5:144. §§

 fogalma:

o törvényi fogalom – Ptk. 5:86. §: a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló

vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet (elsőbbségi
kielégítési jog illeti), ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít
o dologi jogi jellegű:
 a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjog létesítése után átruházhatja a tulajdonjogot, a dolgon
fennálló zálogjog nem szűnik meg, fennmarad
 a belőle fakadó jogosultság mindenkivel, a zálogtárgy tekintetében bármilyen jogot
gyakorló személlyel szemben hatályos
 korlátolt dologi jog: a tulajdonjog fennállása mellett terheli a zálogtárgyat
 értékjog: a biztosított követelés kielégítésére biztosít jogot
o kötelmi jogi jellegét adja:
 szerződést biztosító mellékkötelezettség
 fizetőképességet erősítő dologi biztosíték: a kielégítési jog gyakorlásának feltétele, hogy
a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít
o fogalma változatlan, középpontjában továbbra is a lex commissoria tilalom áll – Ptk. 5:136. §
(!!!)

 szabályozása az új Ptk.-ban:

o szerkezeti változás: a kötelmi jogból átkerül a dologi jogba, ahol a tartalmi kötöttség elve
érvényesül, a lefektetett szabályok kógensek
o cél: a zálogjogon kívüli dologi, fiduciárius hitelbiztosítékok (pl. biztosítéki célú
engedményezés, biztosítéki célú vételi jog) visszaszorítása
 a fiduciárius hitelbiztosítékokkal a hitelező az adós rovására több jogot szerez, mint
amennyi a követelésének biztosításához valójában szükséges és jogilag indokolt – azaz a
jogosult dologi jogi szempontból (vagyis kifelé, harmadik személyek irányában) több
jogosultsággal rendelkezik, mint ami őt kötelmi jogi alapon, a kötelezettel fennálló
szerződés alapján megilleti
 semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó (a szakmája, önálló foglalkozása v. üzleti
tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy) bármilyen követelés biztosítása
céljából tulajdonjog, más jog v. követelés átruházására v. vételi jog alapítására vállal
kötelezettséget – Ptk. 6:99. §
 nem fogyasztóval kötött ügyletekből származó követelések biztosítása céljából 2016.
július 1. óta ismét érvényesen köthető fiduciárius biztosítéki megállapodás
 a fennmaradó tilalom nemcsak a fogyasztóval szembeni követelést érinti, hanem olyan
ügyletből származó követelést is, amelynél a fogyasztó lenne a biztosítéknyújtó
 a zálogjog mellett a Ptk. által megengedett fiduciárius hitelbiztosítékok: tulajdonjog-
fenntartás, lízing, faktoring
o a szabályozás nem különül el a zálogjog fajtái szerint, a zálogjog létszakaszait követi

 alanyai:

o zálogjogosult: nem feltétlenül a biztosított követelés jogosultja, azaz annak a követelésnek a

jogosultja, amelynek biztosítására a zálogjogot kikötötték (a zálogjoggal biztosított pl.
kölcsönszerződés hitelezője)

- 83 -
 o személyes kötelezett: a biztosított követelés kötelezettje, azaz annak a követelésnek a
kötelezettje, amelynek biztosítására a zálogjogot kikötötték (a zálogjoggal biztosított pl.
kölcsönszerződés adósa)
o dologi kötelezett: zálogkötelezett, a zálogtárgy tulajdonosa, aki köteles a zálogtárgy
értékesítését tűrni a zálogjogosult kielégítési jogának megnyílását követően
 egybeeshet a személyes kötelezettel (pl. ha az adós tulajdonában álló ingatlanon áll fenn
a zálogjog), ilyenkor a zálogjog csak megerősíti a hitelező helyzetét az amúgy is
rendelkezésére álló fedezet, az adós vagyona tekintetében
 a személyes kötelezettől különböző is lehet (pl. az adós szüleinek tulajdonában álló
ingatlant terheli zálogjog a kölcsön biztosítékaként), ilyenkor a hitel fedezete a
zálogtárggyal megnő – dologi kezesség
 a személyes és a dologi kötelezett viszonya kívül esik a zálogjogon (tipikus esetben ez is
hitelezés)
o tulajdonosi zálogjog esetén a zálogkötelezett és a zálogjogosult személye megegyezik – Ptk.
5:142. § (3) bek.
o zálogjogosulti bizományos – Ptk. 5:96. §
 a saját nevében, de az őt kijelölő jogosult(ak) javára jár el (ha a követelésnek is
jogosultja, saját javára), köthet zálogszerződést
 a követelés jogosultjának (ha többen vannak, együttesen) ki kell jelölni
zálogszerződésben v. egyébként írásban és be kell jegyeztetni (ingatlan-nyilvántartásba,
lajstromba v. a hitelbiztosítéki nyilvántartásba) ahhoz, hogy harmadik személyekkel
szemben is hatályos legyen
 a nyilvántartás nem tartalmazza azoknak a zálogjogosultaknak a nevét, akinek javára a
zálogjogosulti bizományos eljár – a zálogjogosultak személye változhat, a zálogjog
rugalmasságát fokozza
 a nyilvántartási bejegyzéstől a zálogjogosulti bizományos gyakorolja a zálogjogból
származó jogokat, annak sincs akadálya, hogy a felek a szerződésükben a biztosított
követelésből eredő jogok gyakorlására is felhatalmazzák a zálogjogosulti bizományost
 a kijelölés visszavonása esetén a zálogjogosult új zálogjogosulti bizományost jelölhet ki,
v. maga léphet a zálogjogosulti bizományos helyébe, be kell jegyezni
 a zálogjogosult a zálogjogosulti bizományos magatartásáért úgy felel, mintha maga járt
volna el (a szabály diszpozitív, eltérő rendelkezés lehetséges a zálogkötelezett
hozzájárulásával)
 saját vagyonától elkülönítve köteles tartani és kezelni mindazt, ami a zálogjog
érvényesítése alapján v. egyébként a zálogjoggal kapcsolatban hozzá befolyt v. a
birtokába került, hitelezői nem támaszthatnak rá igényt

 biztosított követelés: az a zálogjogosultat megillető követelés, amit a zálogjog biztosít – Ptk.

5:97-5:100. §§

o bírói úton érvényesíthető:

 pénzkövetelés – egy v. több, fennálló v. jövőbeli, feltétlen v. feltételes, meghatározott v.
meghatározható összegű
 nem pénzkövetelés – a követelés nemteljesítéséből eredő kártérítési igényt v. egyéb
pénzkövetelést biztosítja
o zálogtárggyal való helytállás terjedelme a biztosított követelésnek a mindenkori
terjedelméhez igazodik, de keretösszeg is megadható
 kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira
 a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és
 a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre

- 84 -
 tárgya: zálogtárgy – Ptk. 5:101-5:105. §§

o a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgy – Ptk. 8:1. § (1) bek. 5. pont

o forgalomképes (kimondása nem szükséges, mert ez a főszabály) dolog – ingókon kézi- v.
jelzálogjog, ingatlanokon csak jelzálogjog állhat fenn
o átruházható jog v. követelés – jelzálogjog
 zálogjoggal biztosított követelés (azaz zálogjog + az általa biztosított követelés) is lehet
a tárgya, ez a sajátos eset az alzálogjog – Ptk. 5:99. § (4) bek.
o közös tulajdonban álló dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő tulajdoni hányada, több
személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető hányada,osztható követelés
meghatározott része kivételével dolog v. jog egy részén nem lehet zálogjogot alapítani
o vagyon nem lehet a tárgya, a vagyont terhelő zálogjog megszűnik (jogi személyek, jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vagyonán állhatott fenn)
 de: a jelzálogjog tárgya körülírással is meghatározható, ez kiváltja a vagyont terhelő
zálogjogot
 a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések
alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír
o a több zálogtárgyon fennálló zálogjog egyetemleges
o ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog biztosítja, érvényesül a rangsor elve
o a zálogtárgy helyébe lépő más dolog v. érték esetei (pl. kisajátítási kártalanítási követelés a
dolog helyett) – Ptk. 5:104. §

 fajtái:

o kézizálogjog – Ptk. 5:106. §

 a zálogkötelezett nem birtokolja a zálogtárgyat, a zálogtárgy a zálogjogosult v. harmadik
személy (zálogtartó) birtokában van
 a zálogjogosult jogosult a kézizálogjog tárgyát birtokában tartani és köteles a
zálogtárgyat épségben megőrizni
 nem használhatja, nem hasznosíthatja, kivéve, ha ez a zálogkötelezettnek károsodástól
való megóvása érdekében szükséges
o jelzálogjog – Ptk. 5:108. §
 a zálogkötelezett a zálogtárgyat továbbra is birtokolja (és használja)
 az alapítást valahol fel kell tüntetni, hogy harmadik személyek is értesülhessenek róla,
erre szolgálnak a nyilvántartások
 a zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen
használni és hasznosítani, továbbá köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni
o mindkét esetben fennáll a zálogfedezet védelme

o járulékos:
 a zálogjogot a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni – Ptk. 5:99. §
(3) bek., fennállása és tartalma igazodik a biztosított követeléshez
 a biztosított követelést zálogjog nélkül is át lehet ruházni, anélkül, hogy a zálogjog
megszűnne, ennek azonban az a feltétele, hogy a zálogjog egyidejűleg több követelést is
biztosít – Ptk. 5:142. § (4) bek.
 ilyenkor előfordulhat, hogy a felek a jogviszony(ok)ból származó követeléseket
zálogjog nélkül kívánják átruházni, úgy, hogy a zálogjog a jogviszony(ok)
biztosítására továbbra is fennmaradjon
 hasonló az 1959-es Ptk. szerinti keretbiztosítéki jelzálogjoghoz

- 85 -
o önálló zálogjog – Ptk. 5:100. §
 történetileg két típusa ismert:
 izolált önálló zálogjog: nincs mögötte kötelmi jogi követelés
 biztosítéki célú önálló zálogjog: egy kötelmi jogi követelés biztosítására szolgál
(ugyanúgy, mint a járulékos zálogjog) – a Ptk. ezt szabályozza
 nem járulékos (csak jogilag, gazdasági szempontból nem): pénzügyi intézmény javára
ingatlanon jelzálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat a biztosított követeléstől
függetlenül, meghatározott összeg erejéig terhelje
 megszorítások: jogosulti oldalon csak pénzügyi intézmény állhat (lásd a Hpt. fogalmát),
tárgya csak ingatlan, fajtája csak jelzálogjog lehet
 forgalomképes: más pénzügyi intézményre egészben v. részben v. részletekben
átruházható – rugalmas, alkalmas a követeléscserére
 írásbeli biztosítéki szerződés:
 a zálogjogosult és a dologi kötelezett köti meg, ebben kell meghatározni a kielégítési
jog gyakorlásának feltételeit
 kötelező tartalmi elemei (amelyek nélkül nem jön létre): az alapítás biztosítéki célja
(az a követelés, amelyet az önálló zálogjog biztosít), a kielégítési jog megnyílásának
feltételei, terjedelme és a felmondás gyakorlásának módja, a felmondási idő, ha a
kielégítési jog felmondással nyílik meg és eltér a Ptk. szabályaitól
 az önálló zálogjogot megszerző új zálogjogosult a törvény erejénél fogva belép a
biztosítéki szerződésbe (a korábbi zálogjogosult helyébe)
 a zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél is belép a biztosítéki szerződésbe, a
zálogkötelezett helyébe
 biztosítéki szerződés hiányában az önálló zálogjog létrejön ugyan, de az abból fakadó
kielégítési jogát a zálogjogosult nem tudja gyakorolni, a zálogkötelezett a bejegyzett
önálló zálogjog törlését v. átjegyzését kérheti
 a biztosítéki szerződés felmondása (amelyről a Ptk. külön nem rendelkezik) nem a
kielégítési jog megnyílását eredményezi, hanem azt, hogy a zálogjogosult nem fogja
tudni gyakorolni a kielégítési jogát
 a kétszeres teljesítés veszélye nem áll fenn, nincs kifogás-korlátozás
 biztosított a dologi kötelezett védelme: az önálló zálogjog mindenkori jogosultjával
szemben hivatkozhat azokra a kifogásokra is, amelyek a biztosítéki szerződésben
meghatározott követelés kötelezettjét megilletik
 biztosított a személyes kötelezett védelme: a biztosítéki szerződés szerint kielégíthető
követelés (az önálló zálogjoggal biztosított alapkövetelés) összegét a kielégítési jog
gyakorlása során befolyt vételár csökkenti
 átváltoztatható követelést biztosító zálogjoggá és fordítva
 érvényesítése:
 a járulékosság hiánya miatt a biztosított követelés esedékessé válása és teljesítésének
az elmulasztása nem teszi automatikusan lehetővé az önálló zálogjogból származó
kielégítési jog gyakorlását
 ehhez v. az önálló zálogjog felmondására, v. más – ezt eredményező – jogi tényre (pl.
feltétel, időhatározás) van szükség
 garanciák a visszaélésszerű joggyakorlás megelőzésére – (8) bek.
 tulajdonosi önálló zálogjog: a zálogkötelezett az átjegyzést kérheti saját magára

o átalakításos önálló zálogjog – 2016. évi LXXVII. törvény a Ptk. módosításáról, 29. §
 ingatlant terhelő járulékos jelzálogjogból hozható létre
 az átalakítás feltétele, hogy a jelzálogszerződés a biztosított követelést összeg
meghatározásával tartalmazza

- 86 -
  ha az eredeti jelzálogszerződésben összegszerűen csak a tőkekövetelés van
megjelölve, az összegszerűen meg nem jelölt járulékokra az átalakítás nem terjed ki
 létrehozható:
 a zálogjogosult pénzügyi intézmény (a zálogkötelezetthez intézett) egyoldalú írásbeli
nyilatkozatával
 a felek közötti szerződés alapján
 mindkét esetben kizárólag az eredeti jelzálogszerződésben meghatározott összeget
meg nem haladó összeg erejéig
 a teljes átalakítás elve érvényesül:
 az átalakítással a járulékos jelzálogjog egésze megszűnik és helyébe az átalakításos
önálló zálogjog lép
 ha az átalakításra csak részlegesen kerülne sor, akkor a járulékos jelzálogjognak az
átalakítással nem érintett része megszűnik
 az átalakítással érintett járulékos jelzálogjog eredeti ranghelyén jön létre

 létrejötte – Ptk. 5:87. §

o két együttes feltétel szükséges a dologi hatályú zálogjog létrejöttéhez:

 1) a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot – Ptk. 5:88. §
 törvényes: jogszabályi rendelkezés v. ügyleti úton: zálogszerződés
 + az alapításhoz dologi aktus szükséges: birtokátruházás (kézizálogjog) v. bejegyzés
(jelzálogjog)
 2) a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött – kivéve:
 tulajdonjog-fenntartás esetén – Ptk. 6:216. § (4) bek. b) pont
 lízingszerződés esetén – Ptk. 6:410. § (2) bek. b) pont
 mivel az alapítás és a rendelkezési jog megszerzése különválasztott, nem tulajdonos is
alapíthat zálogjogot, köthet zálogszerződést, a zálogjog létrejön tehát akkor is, ha a
zálogkötelezett a zálogjog megalapítását követően szerzi meg a zálogtárgy tulajdonjogát

 törvényes zálogjog:

o a zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés

jogosultját zálogjog illet meg – Ptk. 5:92. §
 csak törvény alapíthatja, alacsonyabb szintű jogszabály nem
 hatósági, bírósági határozat esetén is törvényen alapul (pl. Vht.)
o a törvény csak a zálogszerződést pótolja, a birtokátruházást, bejegyzést nem, ezért a Ptk. csak
olyan esetben alapít zálogjogot, amikor a zálogjogosult birtokban van
 alzálogjog esetén a főzálogjogosultat zálogjog illeti meg az alzálogjogosulttal szembeni
elszámolási igénye biztosítására – Ptk. 5:140. § (2) bek.
 a kötelmi jog különös részéből lásd: vállalkozás – Ptk. 6:246. §, fuvarozás – Ptk. 6:267.
§, megbízás – Ptk. 6:277. §, szállítmányozás – Ptk. 6:309. §, bérlet – Ptk. 6:337. §,
haszonbérlet – Ptk. 6:353. §, letét – Ptk. 6:363. §, szállodai letét – Ptk. 6:370. §,
fizetésiszámla-szerződés – Ptk. 6:397. §

 zálogszerződés – Ptk. 5:89-5:91. §§

o absztrakt (a jogcímtől független, ami általában a hitelviszonyt létrehozó szerződés), a

zálogjog alapításában való megállapodás
 nem zárja ki annak járulékos jellegét: az előbbi az alapítás érvényességének kelléke,
utóbbi a létrejött zálogjog tartalmára, a zálogjogból való kielégítésre vonatkozik
- 87 -
 o nem jogcímet keletkeztető, kötelmi jogi szerződés, hanem sajátos dologi megállapodás
annak ellenére, hogy csak a felek közötti, kötelmi hatályú
 szándék és akarategyezés szükséges hozzá, a jognyilatkozati szabályokat alkalmazni
kell, ebből adódóan a szerződési szabályokat is
 létrejöttéhez lényeges elemek a zálogtárgy (egyedi, fajlagos, körülírás) és a biztosított
követelés (jogviszonyra utalás, összeg, körülírás) meghatározása, önálló zálogjog esetén
csak a zálogtárgy
 magában foglalja a zálogjog alapítására irányuló (ez „pótolja” a jogcímet), és az azt
megalapító szerződést is, és a felek egyéb jogait és kötelezettségeit is tartalmazhatja
o írásba kell foglalni (kézizálogjog esetén értékpapír pótolhatja, a zálogjegy, amely bemutatóra
szól, a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban
meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban meghatározott időtartamon belül megkapja
a zálogtárgyat)
o kötelezettséget keletkeztet a zálogjog alapítására: a zálogszerződés alapján a zálogkötelezett
köteles megtenni azokat a további lépéseket, amelyek a zálogjog megalapításához
szükségesek, azaz
 kézizálogjog esetén a dolog birtokát átruházni
 jelzálogjog esetén a bejegyzéshez szükséges engedélyt kiadni
 ha a zálogjog tárgya követelés, a zálogjogosult választása szerint v. a kötelezettet
értesíteni a követelés elzálogosításáról, v. a zálogjogosult részére kiadni az erről szóló
írásbeli nyilatkozatot
o kötelmi hatályú zálogjog – Ptk. 5:91. §
 ha elmarad a birtokátruházás v. bejegyzés
 a feleket egymással szemben megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a
kötelezettségek, amelyeket a Ptk. a zálogjogosult és a zálogkötelezett számára megállapít
 más hitelező, illetve dologi jogosult (például bejegyzett zálogjogosult) jogait ez nem
korlátozhatja
o speciális szabályok vonatkoznak a fogyasztói zálogszerződésre – Ptk. 5:90. §

 birtokátruházás – Ptk. 5:94. §

o történhet:
 a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való
átengedésével
 a birtokos és a birtok megszerzőjének erre irányuló megállapodásával, ha a birtokot
megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja – brevi manu traditio
 a birtokos és a birtok megszerzőjének erre irányuló megállapodásával, ha az átruházó fél
a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja – constitutum possessorium
 ez nem hoz létre kézizálogjogot!
 a birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével, ha ebben a birtokos és a
birtok megszerzője megállapodnak – longa manu traditio
 ha a dolog harmadik személy birtokában van, a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot
szerző félre való átruházásával, ha ebben a birtokos és a birtokot szerző fél
megállapodnak – cessio vindicationis
 ebben az esetben a tulajdonosnak az albirtokost értesítenie kell az elzálogosításról

o pótolja:
 a zálogjogosult és a zálogkötelezett közös birtoka
 a zálogtartó (harmadik személy) mint letéteményes általi őrzés

- 88 -
 nyilvántartásba történő bejegyzés – Ptk. 5:93. §

o nem a zálogszerződés alapján kerül sor a bejegyzésre, mert az a felek üzleti titka, hanem
bejegyzési kérelem, és a zálogtárgy tulajdonosának/jogosultjának bejegyzési engedélye
szükséges hozzá
o 1. az ingatlan esetén ingatlan-nyilvántartás
o 2. lajstromozott ingó (pl. légi járművek), lajstromozott jog (pl. szabadalmi jog) esetén az
adott közhiteles nyilvántartás, lajstrom
 1-2. esetre közös szabályok:
 reálfólium elvére épül (dologi alapú)
 közhiteles nyilvántartások
 a zálogtárgynak egyedileg meghatározottnak kell lennie
 a zálogkötelezett annak nyilvántartás/lajstrom szerinti tulajdonosa, jogosultja
o 3. nem lajstromozott ingó dolog, nem lajtromozott jog, követelés esetén hitelbiztosítéki
nyilvántartás
 perszonálfólium elvére épül (személyi alapú), ezért nem lajtrom
 internetes, elektronikus nyilvántartás, automatikus, nyilvános, de NEM közhiteles
 a nyilatkozat megtételét tanúsítja, nem a jog fennállását, csak ebben a tekintetben hiteles
 regisztrált felhasználók jegyezhetnek be költségtérítés mellett, azonossági nyilatkozatot
közjegyző előtt kell tenni
 a zálogtárgy egyedileg v. körülírással meghatározott, nem akadály, ha még nem létezik
 nem akadály, ha a zálogkötelezettet nem illeti meg rendelkezési jog

 érvényesítése:

o kielégítési jog megnyílta – Ptk. 5:126. § (1)-(2) bek.:

 járulékos zálogjog esetén a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a
teljesítés elmulasztása esetén
 önálló zálogjog esetén felmondással, a felmondási idő elteltével, de a biztosítéki
szerződés ettől eltérően rendelkezhet
o kielégítés módja – Ptk. 5:126. § (3)-(4) bek.:
 a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján v. végrehajtáson kívül
 kötelező a végrehajtás fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítésekor
(hogy ne keveredjen a bank a felek jogvitájába)
 a kielégítési jog gyakorlása felfüggeszthető, korlátozható törvénybe ütköző magatartás
esetén

o bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítés – Ptk. 5:127-5:130. §§:

 a zálogjogosult választása szerint – megilleti a ius variandi joga is, az érvényesítés másik
zálogjogosult által átvehető:
 1. a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése – Ptk. 5:131-135. §§
 magánúton v. nyilvánosan
 előzetes értesítés
 a zálogjogosult jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni – a birtokba
bocsátás elmaradása nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének (ezzel nem
akadályozható meg)
 a zálogjogosult törvényes képviselő: a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében
eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására
 a zálogjogosult megszerezheti a zálogtárgy tulajdonjogát nyilvános értékesítés esetén
v. ha a zálogtárggyal tőzsdén kereskednek

- 89 -
  a kereskedelmi ésszerűség követelményének betartásával kell eljárni, a dologi és a
személyes kötelezett érdekeit is figyelembe véve
 elszámolási kötelezettség
 fogyasztóval szemben csak akkor, ha a zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása
után a zálogkötelezettel a zálogtárgy zálogjogosult által történő értékesítésének
módjában írásban megállapodott – Ptk. 5:128. § c) pont
 2. a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése – Ptk. 5:136-
5:138. §§
 érvényesül a lex commissoria tilalom, a kielégítési jog megnyílásakor nem szerezhető
meg a zálogtárgy tulajdonjoga!
 a kielégítési jog megnyílását követően tehet a zálogjogosult ajánlatot, ha a
zálogkötelezett elfogadja, közöttük adásvételi szerződés jön létre, melynek
teljesítésével a zálogjog megszűnik
 értesítés meghatározott személyeknek (pl. személyes kötelezett, lajstromba bejegyzett
más személyek), kifogást emelhetnek
 3. az elzálogosított jog v. követelés érvényesítése útján – Ptk. 5:139-5:141. §§
 teljesítési utasítással
 garanciák a fogyasztók védelmében:
 a kielégítési jog gyakorlása bírósági végrehajtáson kívül korlátozott (tágabb körben
mint a fogyasztói zálogszerződés) – Ptk. 5:128. §
 az a jogalkotói cél, hogy a fogyasztókkal szemben bírósági végrehajtás útján kerüljön
sor a kielégítési jog gyakorlására, mert lehetőség van a zálogtárgy egyszerűsített
végrehajtási értékesítésére (Vht. 204/B. §)

 óvadék: nem kap önálló címet, a zálogjog speciális típusaként szabályozott

o a zálogjoghoz hasonló, fizetési képességet erősítő dologi hitelbiztosíték, de
 más a tárgya:
 pénz, értékpapír, fizetésiszámla-követelés, jogszabályban meghatározott egyéb
vagyontárgy – Ptk. 5:95. § (1) bek.
 eltérő a kielégítés módja:
 az óvadék jogosultját megilleti az értékesítés nélküli, közvetlen kielégítés joga, ha a
tárgya erre alkalmas – Ptk. 5:138. §
 indok: az óvadékba adható vagyontárgyak értéke ilyenkor értékesítés nélkül is
mindenkor objektív módon meghatározható
 ha ugyanazt a zálogtárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját
kielégítési elsőbbség illeti meg – Ptk. 5:123. §

o alapítása – Ptk. 5:95. §

 pénzen és okirati formában előállított értékpapíron kézizálogjogként (szerződés +
birtokátruházás)
 dematerializált értékpapíron, fizetésiszámla-követelésen, jogszabályban meghatározott
egyéb vagyontárgyon
 az szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett
hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, v.
 a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön
 dematerializált értékpapíron ezen kívül lehet:
 háromoldalú megállapodással: a számlatulajdonos, a számlavezető és az óvadék
jogosultja közötti írásbeli megállapodással v.
 a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti
zálogszerződéssel

- 90 -
 10. A DELIKTUÁLIS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGRŐL ÁLTALÁBAN

 fogalma:

o a szubjektív szankciók alkalmazásának lehetősége – kimentésre van lehetőség

o szűkebben a felróhatósági alapú szubjektív szankciók alkalmazásának lehetőségét jelenti

 a kár telepítése:

o a kiindulópont és a végső megoldás a kárveszélyviselés:

 a dolog tulajdonosa visel minden olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet
kötelezni (casus nocet domino) – Ptk. 5:22. §
 a teljesítéssel a kárveszély a másik félre száll át – Ptk. 6:122. §, a Ptk. eltérően
rendelkezik:
 érvénytelen szerződés – Ptk. 6:109. §
 jogosult átvételi késedelme – Ptk. 6:156. § (3) bek.
 adásvételi szerződésnél ingatlan birtokának átruházása a vevőre a vevő
tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt – Ptk. 6:217. §
 fogyasztói adásvétel esetén – Ptk. 6:219. §
 lízingszerződésnél a lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a
birtokátruházástól viseli a kárveszélyt – Ptk. 6:412. § (1) bek.
o kárelosztás: áthárítható a kár szerződéses alapon, közjogi (társadalombiztosítás) v. magánjogi
(biztosítás) formában – nem felelősségi alapú
o kártérítés: ha a kárt jogellenes magatartással okozták
 kontraktuális felelősség – szerződéssel okozott károkért való felelősség, felróhatóságtól
független
 deliktuális felelősség – szerződésen kívüli károkozásokért való felelősség, felróhatósági
alapú
o kártalanítás: ha a kárt jogos magatartással okozták, és jogszabály előírja – a reparáció nem
felelősségi alapú

 a felelősség általános szabályának elemei – Ptk. 6:519. §

o a károsultnak kell bizonyítania a magatartást, a kárt és a kettő közötti ok-okozati

összefüggést
o ahhoz, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, a károkozónak kell bizonyítania, hogy
jogellenességet kizáró ok forog fenn
o a károkozó úgy mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy jogellenes károkozása nem volt
felróható, azaz úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható  kimentő
felelősségi rendszer

1. magatartás:
o lehet tevőleges, de mulasztásban is megnyilvánulhat (pl. késedelem, kárenyhítési
kötelezettség elmulasztása)
o egyes nézetek szerint a nemtevés csak akkor jogellenes, ha a cselekvés kifejezett jogi
kötelezettség volt, pl. tartás, kárenyhítés, szakmai előírások

- 91 -
2. kár:
o vagyoni – Ptk. 6:522. § (2) bek.
 felmerült kár, a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés – damnum emergens
 elmaradt vagyoni előny – lucrum cessans
 a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek
o nemvagyoni:
 sérelemdíj: a sérelem bekövetkeztével (személyiségi jog megsértése) automatikusan jár,
kárt nem kell bizonyítania a károsultnak – Ptk. 2:52. §

3. ok-okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között:

o a feltételek egyenértékűségének elmélete – conditio sine qua non: minden olyan feltétel,
amely nélkül a következmény nem állhatott volna be, együttesen oka az eredménynek
o okkiválasztó elméletek – adekvát kauzalitás tana: azt kell oknak tekinteni, ami az emberi
tapasztalat szerint hasonló esetekben az illető eredményt létre szokta hozni
o előreláthatósági korlát bevezetése – Ptk. 6:521. §

4. jogellenesség:
o a „neminem laedere” általános tilalmából adódóan minden károkozás jogellenes, ha nem áll
fenn kivételesen jogellenességet kizáró körülmény, a károkozás ténye önmagában bizonyítja
a magatartás jogellenességét – Ptk. 6:518. §
o jogellenességet kizáró körülmények – Ptk. 6:520. §
 károsult beleegyezése – pl. sportolóknál az adott sportág szabályainak megtartásáig
fogadható el, műtéti kockázat határai
 jogos védelem – jogtalan támadás v. a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés
elhárítása érdekében a támadónak okozott kár, ha a károkozó az elhárítással a szükséges
mértéket nem lépte túl
 szükséghelyzet – a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítás követelhető, ha a
szükséges mértéket túllépik, a károkozó kártérítési felelősséggel tartozik – Ptk. 5:26. §
(2) bek.
 jogszabály engedélye – önmagában nem zárja ki a jogellenességet (mivel jogági
jogellenesség érvényesül), csak ha
 a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti (pl. ha konkurens
vállalkozás jelenik meg a piacon, amely a vevők egy részét átcsábítja, nem sérül
jogilag védett érdek – ha a jogerős építési engedély birtokában építkező elveszi a
szomszéd lakás benapozottságát, megállapítható a jogilag védett érdek sérelme)
 v. a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi, pl. kisajátítás

5. felróhatóság: objektivizált szubjektív kategória

o adott helyzetben: objektív
o általában elvárható: a kategóriaképző tényezők pl. szakmai felkészültség, kor, fizikai
állapot, élettapasztalat
o Eörsi Gyula: a felróhatóság egy skálával írható le, melynek kezdő pontja a vétkesség (a
szándékosság, súlyos gondatlanság), de végpontja nincs, nem érheti el az abszolút objektív
szintet, mert ha nincs lehetőség kimentésre, az már nem felelősség
o Marton Géza: objektív felelősségi elmélet – a károsult védelme érdekében a felelősség
szubjektív elemére, a felróhatóságra csak kivételesen lehet hivatkozni (pl. kis
gondatlanságból eredő nagy kár)

- 92 -
 a kártérítési kötelezettség terjedelme – Ptk. 6:522. §

o a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni

o kártérítést mérséklő méltányosság (a felelősség fennállása ellenére): a bíróság különös
méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a teljes kárnál alacsonyabb összeget is
meghatározhat
o érvényesül a káronszerzés tilalma: a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a
károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel
nem indokolt
o már a károsodás veszélye esetén bírósághoz lehet fordulni – Ptk. 6:523. §
o az életviszonyok változásának figyelembevétele a kár mértékének meghatározásánál – Ptk.
6:534. §
 a kockázat a károkozóé
 ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, az ár- és
értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli (a védelem ilyenkor nem illeti meg
a károsultat, az értékváltozásból fakadó kárt a károsult maga okozza)

 kármegosztás – Ptk. 6:525. §

o a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli, felróható

megszegése önhiba, károsulti közrehatást, kármegosztást eredményez
o saját magának okoz kárt, nem lehet jogellenes, de külső, másik személlyel való
viszonylatban a jog által figyelembe veendő kérdés, mit tesz a saját dolgával

 felelősség kizárása, korlátozása – Ptk. 6:526. §

o az új Ptk.-ban a súlyos gondatlanságból eredő és a bűncselekménnyel okozott károkért a

felelősség kizárható, korlátozható

 többek közös károkozása – Ptk. 6:524. §

o a bírói gyakorlatban a közös károkozáshoz nem szükséges a közös akarat, elegendő, ha a kár
objektíve több személy közrehatásának az eredménye, alkalmazni kell a szabályokat, ha
 ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte
volna, v.
 nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta
 (olyan személyek marasztalását teszi lehetővé, akik nem okozták a kárt)
o a károsulttal szemben:
 egyetemlegesen felelnek (a behajthatóság esélyét növeli meg a károsult számára),
 de a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem állapítható
meg, közrehatásuk arányában marasztalhatja, ha
 a károsult a kár bekövetkezésében maga is közrehatott, v.
 ha ez rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt
o egymással szembeni felelősségük:
 magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg, ha ez az arány megállapítható
 közrehatásuk arányában, ha ez sem
 egyenlő arányban oszlik meg

 esedékesség, elévülés – Ptk. 6:532-6:533. §§

o a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, innentől jár késedelmi kamat
- 93 -
 a felelősség módja – Ptk. 6:527. §

o a kereseti kérelemhez kötöttség nem érvényesül, de olyan módot nem alkalmazhat, amely
ellen valamennyi fél tiltakozik
o eredeti állapot helyreállítása – az új Ptk.-ban már nem jelenik meg, mert a károkozó
közreműködése hiányában az esetek többségében nem volt kikényszeríthető
o a károsult vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítése
 pénzben
 egy összegben
 járadék formájában – a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére,
időszakonként visszatérően előre fizetendő – Ptk. 6:530. §
 kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják

 jövedelempótló (korábban baleseti) járadék – Ptk. 6:528. §

o akkor követelhető jövedelempótló járadék, ha a káreset utáni jövedelem az azt megelőző

időszak jövedelmét a károsultnak fel nem róható okból nem éri el
o a járadék megállapításánál a munkaképesség-csökkenés mérvét és a bekövetkezett
jövedelemkiesés mértékét együttesen vizsgálni kell (PK 45. szám)
 ha a káreset utáni jövedelem a megmaradt munkaképességnek megfelelő, a kártérítési
járadék a káreset előtti és a káreset utáni jövedelem különbözete
 ha a káreset utáni jövedelem a megmaradt munkaképességnek megfelelő jövedelmet
nem éri el, a kártérítési járadék a káreset előtti és a káreset utáni megmaradt
munkaképességnek megfelelő jövedelem különbözete
 ha a káreset utáni jövedelem meghaladja a megmaradt munkaképességnek megfelelő
jövedelmet, a kártérítési járadék a káreset előtti és utáni jövedelem különbözete – DE ha
a többletjövedelmet a károsult rendkívüli munkateljesítménnyel éri el, a járadék mértéke
a káreset előtti és a káreset utáni munkaképességnek megfelelő jövedelem különbözete
o károsult jövedelemkiesését
 a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell
meghatározni – az átlagjövedelmet a nyugdíjjárulékkal csökkentett összegben kell
figyelembe venni (PK 35. szám)
 ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a
változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni
 ha a jövedelemkiesés így sem határozható meg, az azonos v. hasonló tevékenységet
végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni
 a jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is,
amelynek bekövetkezésével számolni lehet
o a károkozó felel a károsulttal és a társadalombiztosítóval szemben felróhatósága arányában
önállóan, de a társadalombiztosítónak megtérítendő összeget be kell számítani a károsultnak
egyébként járó összegbe (PK 46. szám)
 a károsult közreható hibája esetén nagyobb összeghez jut, mint amit a károkozótól
követelhetne, de társadalombiztosítási jogviszony alapján kapja a többletet – ha
kizárólag ő lenne a hibás, társadalombiztosítást ekkor is kapna
 a káreset utáni jövedelem a társadalombiztosítási ellátással és a járadékkal együtt sem
haladhatja meg a káreset előtti jövedelmet

 tartást pótló járadék – Ptk. 6:529. §

 általános kártérítés – Ptk. 6:531. §: NEM keverendő össze a deliktuális kártérítési felelősség
általános szabályával!

- 94 -
 SPECIÁLIS DELIKTUÁLIS KÁRFELELŐSSÉGI ALAKZATOK

 vétőképtelen személy károkozásáért való felelősség – Ptk. 6:544-6:547. §§

o a belátási képesség a deliktuális károkozások körében a vétőképesség, törvényileg előírt

korhatára nincs, a bírói gyakorlat esetenként alakítja
o a vétőképesség a cselekvőképességtől független fogalom – Ptk. 6:544. § (1) bek.
o megállapítható a felelősség önhiba esetén, ha ezt az állapotot felróhatóan maga idézte elő –
Ptk. 6:546. §
o gondozó felel – Ptk. 6:544. § (2) bek.
 aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül (törvényes képviselő,
gondnok, gyám)
 aki a felügyeletet a károkozáskor ellátta
 több gondozó esetén a többek közös károkozására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni – Ptk. 6:544. § (4) bek.
o kimentés: a gondozó a nevelés és a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az
adott helyzetben általában elvárható – Ptk. 6:544. § (3) bek.
o kivételesen, méltányossági alapon a vétőképtelen személy felel – Ptk. 6:545. §
o a vétőképes kiskorú és a gondozó egyetemlegesen felel, de a bizonyítási teher fordított, a
károsult bizonyítja, hogy a gondozó kötelességét felróhatóan megszegte – Ptk. 6:547. §

 alkalmazott károkozásáért való felelősség – Ptk. 6:540. §

o más személy által okozott károkért való felelősség

o a munkáltató felel, ha az alkalmazott a kárt a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával
összefüggésben okozta harmadik személynek – Ptk. 6:540. § (1) bek.
 a munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja az alkalmazott
felróhatóságának hiányát
 a munkáltatót visszkereseti igény illeti meg az alkalmazottal szemben, erre az igényre az
Mt. szabálya irányadó
o új: ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt
okoz, a jogi személy felel – Ptk. 6:540. § (2) bek.
o új: az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel (előtérbe kerül a károkozó személye is) a
munkáltatóval, jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta – Ptk. 6:540. § (3) bek.
o speciális esete: közigazgatási, bírósági, ügyészségi, közjegyzői, végrehajtói jogkörben
okozott kár – Ptk. 6:548-6:549. §§
 ha a kárt közhatalom gyakorlásával v. elmulasztásával okozták (3/2004. PJE hat.: a
közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor, ha közokiratot készít), és
 ha a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat perben nem volt
elhárítható
 új – megnevezi a kárért felelős személyt
 nem rendezi a tv. a jogalkotással okozott kárt, az általános felelősségi alakzat alapján
lehet fellépni pl. alaptörvény-ellenes jogszabály alkotásával v. uniós implementációs
kötelezettség elmulasztásával okozott károk esetén

 megbízott károkozásáért való felelősség – Ptk. 6:542. §

o más személy által okozott kárért való felelősség

o ha a megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a
megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős

- 95 -
  fokozottabban lép előtérbe a közvetlen károkozó felelőssége, nem csak szándékos
károkozás esetén
 ha a harmadik személy a megbízót perli, és a megbízó nem tudja kimenteni magát, a
megbízottal szemben visszkereseti igényt érvényesíthet
o a megbízó mentesül, ha bizonyítja, hogy a megbízott megválasztásában, utasításokkal
ellátásában, felügyeletében mulasztás nem terheli (culpa in eligendo) – Ptk. 6:542. § (1) bek.
o állandó jellegű megbízás esetén alkalmazhatók az alkalmazottért való felelősség szabályai –
Ptk. 6:542. § (2) bek.

 felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért – Ptk. 6:543. §

o pl. a megrendelő vállalkozója, alvállalkozója, fuvarozója okoz harmadik személyeknek kárt

 a vezető tisztségviselő által okozott károkért való felelősség:

o a jogi személy ügyvezetését, törvényes képviseletét ellátó személyek

o 2016 júliusától a jogalkotó a Ptk. 6:541. §-át hatályon kívül helyezte, a deliktuális kártérítési
felelősségi tényállás módosított szöveggel átkerült a Harmadik Könyvbe
o ha a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal
szemben a jogi személy felel; ha a kárt szándékosan okozta, a vezető tisztségviselő a jogi
személlyel egyetemlegesen felel – Ptk. 3:24. § (2) bek.

 épületkárokért való felelősség – Ptk. 6:560-6:561. §§

o az épület egyes részeinek lehullása, az épület hiányosságai: pl. omló vakolat

 az épület tulajdonosa felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra
vonatkozó szabályokat nem sértették meg és az építkezés v. karbantartás során a károk
megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan
 ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár
megtérítését követelhesse
o az épületen elhelyezett tárgyak leesése: pl. cégér
 egyetemlegesen felel az épület tulajdonosával az, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték
o valamely tárgynak lakásból v. más helyiségből való kidobása, kiejtése, kiöntése:
 a lakás v. helyiség bérlője v. egyéb jogcímen használója (pl. haszonélvező) felel
 ha a károkozót megnevezi, kezesként felel
 mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben
 az épület tulajdonosa felel, ha közös használatra szolgáló helyiségből történik a kidobás,
kiejtés, kiöntés
 ha a károkozót megnevezi, kezesként felel
 mentesülésre nincs lehetőség
o ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként
felelős személytől a kár megtérítését követelhesse, van visszkereseti igény

 az állatok okozta károkért való felelősség

- 96 -
 11. A VESZÉLYES ÜZEMI FELELŐSSÉG ÉS A TERMÉKFELELŐSSÉG

 fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség (veszélyes üzemi felelősség) – Ptk.
6:535-6:539. §§

o a technika nagyarányú fejlődése, a gépek, járművek tömeges felhasználása hívta életre

o a veszélyes üzemek körét a bírói gyakorlat alakítja, ide tartoznak
 a mozgásban lévő, gépi meghajtású járművek
 az üzembe helyezett, motorral működő gépek, kivéve a háztartási gépeket és az orvosi
műszereket – utóbbi az, ha gyúlékony alkoholos vegyszerrel végzik a fertőtlenítést +
elektromos kést használnak (BH 2005. 251.)
 a robbanóanyagok, lőfegyverek készítése, tartása, alkalmazása (pl. rock-koncerten
pirotechnikai eszközök alkalmazása)
 a mérgező anyagok készítése, tartása, felhasználása (pl. permetezés, szőlőcefre tárolása)
 a kezdetleges körülmények között végzett munkálatok, mélyépítési munkák
 nem az: autópálya üzemeltetése, kezelése, bankfiók
o a Ptk. a veszélyes üzem működéséből eredő károkra vonatkozó szabályokat rendeli
alkalmazni
 az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott károkra – Ptk. 6:535. § (2)
bek.
 veszélyes állat tartására – Ptk. 6:562. § (2) bek.

o üzembentartó – Ptk. 6:536. §

 akinek érdekében a fokozott veszéllyel járó tevékenység folyik, a veszélyes üzem
működik
 gépkocsi esetében pl. az, aki rendszeresen használja, karbantartja, nem feltétlenül esik
egybe azzal a személlyel, akinek a tulajdonában van, illetve akinek a nevére a forgalmi
engedély ki van állítva (PK 40. szám)
 ha több üzembentartó van, közös károkozóknak minősülnek
 2/2006. PJE határozat a parkolási díjról, pótdíjról:
 kötelmi pénzkövetelések, amelynek megfizetésére a parkolási szolgáltatást
igénybevevő szerződő fél, a gépjárművet ténylegesen használó személy köteles
 az üzemben tartói minőség magában foglalja a gépjármű tényleges használatát is,
ezért vélelem szól amellett, hogy a gépjárművet a parkoláskor az üzemben tartó
használta
 a vélelem megdönthető, ha a gépjárművet ténylegesen használó személy és a
használat jogcímének a megjelölésével kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy a
gépjárművet a parkolási szolgáltatás igénybevételekor nem ő használta

o kimentő ok: elháríthatatlan külső (a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső) ok
– Ptk. 6:535. § (1) bek.
 vis maior:
 természeti erők: pl. földrengés, villámcsapás villámhárítóval fel nem szerelhető
dolgok esetén
 emberi magatartások: pl. háború
 a károsult, harmadik személy, más külső erő elháríthatatlan behatása, pl. féktávolságon
belülre löknek valakit
 nem minősül külső oknak a gyakorlatban pl. a fékhiba v. ha a gépkocsivezető elájul

- 97 -
o kármegosztás – Ptk. 6:537. §
 a károsult elhárítható közrehatása kármegosztást eredményez
 az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult
felróható magatartásából származott

o veszélyes üzemek találkozása – Ptk. 6:539. §

 pl. két kocsi összeütközik, ilyenkor a veszélyes üzemi speciális szabályokat csak a
kívülálló károsultakhoz való viszonyban lehet alkalmazni, az egymásnak okozott kár
vonatkozásában nem, ott az általános szabályokat kell alkalmazni, a mérce a
felróhatóság
 ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott
veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség
felmerült
 ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében
bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, v. ha ilyen rendellenesség egyik félnél
sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli
 új: akkor is alkalmazni kell a szabályt, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt

o PK 40. szám – kívülálló szenved kárt a balesetben, pl. utcai járókelő, gépjármű utasa
 ha a gépjármű utasa az egyik gépjármű üzemben tartójának a házastársa, vizsgálni kell,
hogy a házastárs üzemben tartónak minősül-e?
 ha igen (mindketten üzemben tartók v. csak az utas az üzemben tartó, a használatot
alkalomszerűen engedte át), házastársának felróható magatartása a terhére esik – ha
nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a
tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles
 ha nem, többek közös károkozása, csakhogy saját házastársát úgysem perli, ezért a
másik károkozó a teljes kárért felel, de megtérítési igénnyel léphet fel felróhatósága
erejéig

o a veszélyes üzemi és az általános felelősségi szabályok együttes alkalmazása: PK 38. szám –

gépkocsi elüti a forgalmas útkereszteződésbe behajtó kerékpárost
 1) a gépkocsi vezetője nem tudja bizonyítani a tevékenységi körén kívül eső
elháríthatatlan okot és a kerékpáros felróható közrehatását  mindkettejük kárát az
üzembentartó viseli
 2) a kerékpáros a közlekedési szabályokat megszegi, elhárítani nem lehetett 
elháríthatatlan külső ok miatt a gépkocsivezető mentesül, kérheti a kerékpáros felróható
magatartásával okozott kára megtérítését az általános szabályok alapján, tehát
mindkettejük kárát a kerékpáros viseli
 3) ha a baleset elháríthatatlan volt, és a kerékpáros magatartása sem felróható (pl.
belátási képessége hiányzik v. fogyatékos)  mindkét fél a saját kárát viseli
 4) ha a baleset nem volt elháríthatatlan, de felróható közrehatás volt a kerékpáros
részéről  kármegosztás, az üzembentartó nem viselheti azt a kárt, ami a károsult
személy felróható magatartásának következménye
 bekerül: a kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó
terhére kell figyelembe venni – Ptk. 6:537. § (1) bek. (pl. 50-50% helyett 60-40% lesz a
kármegosztás aránya)

- 98 -
 o a veszélyes üzemi felelősség és a vétőképtelenek által okozott károkra vonatkozó szabályok
együttes alkalmazása: PK 39. szám – bekerül a Ptk. 6:537. § (2) bekezdésébe
 ha a vétőképtelen közrehatása elháríthatatlan külső ok  az üzembentartó mentesül a
felelősség alól
 ha a vétőképtelen közrehatása elhárítható  az üzembentartót teljes felelősség terheli,
akkor is, ha a gondozó a felügyelet ellátása érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben elvárható, mert a gondozó felróhatóságának a károsult gyermek terhére való
beszámítását eredményezné, így ellentétes lenne a felelősségi rendszerrel
 az üzembentartó megtérítést követelhet a gondozótól
 ha a gondozó is károsodik, a felróható közrehatása vele szemben kármegosztás
alkalmazásához vezet
 ha az üzemben tartó is károsodik, elháríthatatlanság esetén teljesen, közrehatás esetén
részben a gondozó okozta, felelősséggel tartozik

o a felelősség kizárása v. korlátozása semmis, a dologban okozott károk esetén nem, az

elévülési idő 3 év

 termékfelelősség – Ptk. 6:550-6:559. §§

o nem keverendő össze a termékszavatossággal, amely a hibás teljesítés szankciója!

 mindegyik ingó dolgokra vonatkozik
 a termékfelelősség nem csak a fogyasztót védi
 a termékszavatosság alapján csak kijavítás v. kicserélés kérhető, természetbeni
jogorvoslatot nyújt, a termékfelelősség deliktuális alapú kártérítési igény
 a termékszavatosság alkalmazását a termékhiba, a termékfelelősség alkalmazását a
termékkár alapozza meg
 különböznek a kimentési okok
 eltérnek az igényérvényesítési határidők

o termékkár: hibás termék által okozott kár – Ptk. 6:552. §, pl. kigyullad a hibás telefon
 nem azért érvényesíthető kártérítési igény, mert a termék hibás, a termék hibája miatt
kontraktuális alapon lehet kártérítési igénnyel fellépni
 a hibás terméknek kárt kell okoznia, a termékfelelősség a következménykárokra reagál,
ez kétféle lehet:
 személyben okozott károk: halál, testi sérülés, egészségkárosodás folytán
bekövetkezett kár
 más dologban okozott károknál van összeghatár: 500 eurónál nagyobb összegű kár
esetén lehet fellépni, ha a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat,
magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta

o hiba – Ptk. 6:554. §

 lehet pl. gyártási hiba, tervezési (konstrukciós) hiba, hibás tájékoztatás (intrukciós hiba)
 a bizonyítási teher a károsulté, bizonyítani kell a kárt, a hibát és a kettő közötti ok-
okozati összefüggést

o a termék gyártója felelős – Ptk. 6:550. §, 6:553. §

 lehet előállító, importáló, forgalmazó is

- 99 -
o a gyártó mentesül: ha bizonyítja, hogy – Ptk. 6:555. §
 a jogalkotó logikai sorrendet állít fel a kimentési okok között
 a terméket nem hozta forgalomba,
 (a terméket forgalomba hozta, de) nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő,
illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta v. forgalmazta
 (a terméket üzletszerűen forgalomba hozta, de) a termék az általa történő forgalomba
hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett
 (a terméket üzletszerűen forgalmazta, és a hiba oka már a forgalomba hozatal
időpontjában is fennállt, de) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a
hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető – kivéve gyógyszer
előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén
 (a terméket üzletszerűen forgalmazta, és a forgalomba hozatal időpontjában a hiba
fennállt és felismerhető volt, de) a termék hibáját jogszabály v. kötelező hatósági előírás
alkalmazása okozta
 az alapanyag v. a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a
hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta; v. a hiba a végterméket gyártó
utasításának a következménye
 a gyártó nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében
harmadik személy magatartása is közrehatott – ez a szabály nem érinti a gyártónak a
harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét – Ptk. 6:556. §

o igényérvényesítési határidők – Ptk. 6:558. §

 a felelősség kizárása v. korlátozása semmis – Ptk. 6:557. §
 elévülési, szubjektív: 3 év, akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett v.
tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről
 jogvesztő, objektív: 10 év az adott termék általa történő forgalomba hozatalától

o vegyes rendelkezések – Ptk. 6:559. §

- 100 -