Jogi ismeretek

Dr. Buday-Sántha Andrea PhD

2020
 MUNKAJOG

MUNKAJOG ALAPINTÉZMÉNYEI
1. Általános rendelkezések
2. Munkaviszony
3. Munkavégzés szabályai
4. Munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok
Munkajog alapintézményei

1. Általános rendelkezések
 Munkajog alapszabályai
Munka Törvénykönyve - Általános rendelkezések

 Cél: tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak felállítása

 Hatály (személyi): munkáltató, munkavállaló, érdek-képviseleti szervek, szakszervezet,

üzemi tanács

 Magatartási követelmények: jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően kell

eljárni, kölcsönös együttműködés, nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik
fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is,
akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél
okkal bízhatott. Tilos a joggal való visszaélés.

 Személyiségi jogok védelme: Ptk-ban nevesített személyiségi jogok:az élet, a testi épség
és az egészség megsértése;a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás
megsértése; a személy hátrányos megkülönböztetése, a becsület és a jóhírnév
megsértése; a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; a
névviseléshez való jog megsértése; a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
megsértése.
 Munkajog alapszabályai
Általános rendelkezések

 Egyenlő bánásmód követelménye

 Jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok: megállapodás, csak

kölcsönösen a felek egyező akaratából, egyoldalú jognyilatkozat: a
közléssel válik hatályossá, visszavonása csak a másik fél
hozzájárulásával. Megtétel módja: személyesen, nincs alaki kötöttség,
írásban vagy szóban

 Érvénytelenség: semmiség (munkaviszonyra vonatkozó szabályba

ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött
létre vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik), és megtámadhatóság
(megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében
tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy
felismerhette, jogellenes fenyegetés)
 Munkajog - Egyenlő bánásmód

 https://www.egyenlobanasmod.hu/hu/videok (5,0)
(itt válaszd ki: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Módszertani
oktatófilmje I. rész: Riportfilm)

 https://www.youtube.com/watch?v=wsTXoURetgM
(2,26)
 https://www.youtube.com/watch?v=7YRNgSfjE_I (1,44)
Munkajog alapintézményei

2. Munkaviszony
 Munkaviszony alanyai és a
munkaszerződés
 Alanyok: munkáltató és munkavállaló

 Munkáltató: aki jogképes, DE kell hozzá

munkaszerződés, akkor válik munkáltatóvá

 Munkavállaló: munkaszerződés alapján munkát végez

 Munkaszerződés: kizárólag írásban érvényes, ezzel jön

létre maga a munkaviszony. Ha nem foglalják írásba, ez
ellen érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat,
a munkába lépést követő 30 napon belül
 Munkaviszony
Létrejötte: kizárólag a munkaszerződés írásba foglalásával
Munkaszerződés megkötése: a felek kölcsönös akaratából
Munkaszerződés tartalmi elemei:
 alapbér,
 munkakör,
 munkaviszony tartama - határozatlan vagy határozott időre jön létre,
ha ezt elmulasztják, a munkaviszony határozatlan időre jön létre,
 munkavégzés helyének meghatározása,
 általános napi munkaidő,
 munkaviszony kezdete,
 próbaidő - max 3 hónap, kollektív szerződés esetén, akár 6 havi is
lehet.
Módosítása: felek által közös megegyezés alapján.
 Munkaviszony
Plusz írásbeli tájékoztatási kötelezettség
- a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban:
 a napi munkaidőről,
 az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
 a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés
gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
 a munkakörbe tartozó feladatokról,
 a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
 a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő
megállapításának szabályairól, továbbá
 arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
 a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

KIVÉVE, ha a munkaviszony tartama az 1 hónapot, vagy a heti

munkaidő a 8 órát nem haladja meg
 Munkaviszony megszűnése
 Munkaviszony megszűnése: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód
nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, átvevő munkáltató nem az Mt.
hatálya alá tartozik

 Munkaviszony megszüntetése: közös megegyezéssel, felmondással, azonnali

hatályú felmondással

 Felmondási tilalmak:
– várandósság tartama alatt, HA a munkáltatót tájékoztatta
– a szülési szabadság tartama alatt
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt
– a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de
legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt, HA a munkáltatót
tájékoztatta
 Felmondás: munkáltató köteles indokolni (végkielégítés: min 3 év után jár,1 havi
távolléti díj, ha munkáltató mondott fel)

 Felmondási idő: általános szabály 30 nap. Munkáltató felmondása esetén a

munkaviszonyban töltött évek száma alapján növekszik (max plusz 60 nappal) Felek
megállapodhatnak, de a felső határ 6 hónap!
 Munkaviszony megszűnése
Azonnali hatályú felmondás:

bármelyik fél, HA a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges

kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős
mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely
a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de max 1 éven

belül.

Indokolni kell, az indoknak okszerűnek, világosnak, valóságosnak, és a

munkaviszonnyal összefüggőnek kell lennie. Próbaidő alatt, és
határozott idejű munkaszerződés esetén nincs indokolási kötelezettség.
 Eljárás a munkaviszony
megszűnése/megszüntetése
esetén
 Munkakör átadása, munkáltatóval való elszámolás.

 Felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól, egyébként

legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5.
munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a
munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a
munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb
jogszabályokban előírt igazolásokat.

Elévülés: A munkaviszonnyal kapcsolatos igények, az esedékessé

válás időpontjától számított 3 év alatt évülnek el.
Munkajog alapintézményei

3. Munkavégzés szabályai
 A munkavégzés szabályai
Munkaidő és pihenőidő
 Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó
idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység tartama. A teljes napi munkaidő napi 8 óra (általános teljes
napi munkaidő).

 Pihenőidő: A napi munka befejezése és a következő munkanapi

munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a
továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani. DE, ez változhat ha az
általánostól eltérő munkavégzésre kötelezett a munkavállaló (pl: az osztott
munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű
tevékenység).

 Heti pihenőnap, heti pihenőidő: a munkavállalót hetenként két pihenőnap

illeti meg, a heti pihenőnapok helyett, hetenként legalább negyvennyolc
órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell kiadni.
 Rendkívüli munkavégzés
Munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő, magyarul a „túlóra”, és az
ügyelet tartama.
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell
elrendelni.

Munkaszüneti napokon elrendelt: ha a munkavállaló rendes

munkanapokon e napokon egyébként is foglalkoztatható. Baleset, elemi
csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető
közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében korlátozás
nélkül elrendelhető.

Maximum évente 250 óra lehet (teljes napi munkaidő esetén), azonban a
munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhat plusz 150 óra
túlmunkában, ami az önként vállalt „túlóra”. Ezt a megállapodást a
naptári év végével a munkavállaló felmondhatja.
Kollektív szerződés esetén max évi 300 óra+ 100 óra önként vállalt
„túlóra”
 Szabadság
Rendes és Rendkívüli szabadság

A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja

ki! A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három
hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő
időpontban köteles kiadni.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló egybefüggő 14 napra
mentesüljön a munkavégzés alól. Az esedékesség évében kell kiadni, KIVÉVE, ha
a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az
esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Alapszabadság: 20 nap

Pótszabadság: életkor alapján (25. életév betöltésének évében +1 nap, max + 10 nap,
45 éves kortól), gyermekek száma alapján (1 gyermek +2 nap, két gyermek +4 nap, 2-
nél több gyermek +7 nap).
Apának gyermek születése esetén + 5 nap (ikrek esetén + 7 nap).
Fiatal (18 év alatti) munkavállalónak + 5 nap.
 Rendkívüli szabadságok
Betegszabadság: naptári évenként tizenöt munkanap

Szülési szabadság: egybefüggő 24 hét (anya két hetet köteles igénybe

venni)

Fizetés nélküli szabadság: munkavállalónak hozzátartozója tartós -

előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása
céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre, tényleges önkéntes
tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. A munkavállaló a
fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal
korábban írásban köteles bejelenteni.
 A munka díjazása
Munkaviszony létrejöttekor (amely munkaszerződéssel létesül), a
munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
Alapbér: minimum a legkisebb kötelező alapbér (2019-ben bruttó 149.000,-
Ft), vagy garantált bérminimum (2019-ben bruttó 195.000,- Ft),
megállapítható teljesítménybérként, vagy idő-, és teljesítménybérként is.

Bérpótlék: a rendes munkaidőre járó munkabéren felül (hétvégi

munkavégzés, éjszakai munkavégzés, délutáni munkavégzés, ünnepnapon
történő munkavégzés)

Munkabér kifizetése: utólag, legalább havonta egy alkalommal kell

elszámolni, elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli
tájékoztatást kell adni, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni.
A munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy
munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell
kifizetni.
A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén
munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott
dolgozóknak fizethető ki.
 A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE
A munka első törvénye:
https://www.youtube.com/watch?v=6jWkCHDRqT
w&index=133&list=PL1A1RK79XPzhU9WHbYR
RhnJSa2sht3O6v

Hatályos törvénykönyv:
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv
Munkajog alapintézményei

4. Munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyok
 MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB
JOGVISZONYOK
Megbízási - Vállalkozási - Munka - szerződés összehasonlítása

A munkaszerződéshez hasonlóan, a megbízási és a vállalkozási szerződés

munkavégzésre irányuló kötelmet hoz létre. Mindkét szerződéstípus arra irányul, hogy a
kötelezett a jogosult javára valamilyen munkát végezzen el.
Ugyanakkor jelentős elvi különbségek fedezhetők fel köztük.
 A megbízási jogviszony ún. gondossági kötelem. Lényege: a kötelezett konkrét,
tipikusan speciális szakértelmet igénylő, egyedi feladat elvégzésére vállal
kötelezettséget, és a legjobb tudása szerint kell ellátnia, mint pl. az ügyvédi
tevékenység.
 A vállakozási jogviszony ún. eredmény-kötelem. Lényege: a kötelezett arra vállal
kötelezettséget, hogy valamilyen meghatározott eredményt fog elérni, mint pl. az
építési vállalkozó felépít egy házat.
 A munkaviszony a megbízás és vállalkozás egyes elemeit is magába foglalja,
ugyanakkor alapvetően különbözik tőlük. Hisz a munkaviszonyban a munkakör által
meghatározott munkát folyamatosan és rendszeresen ismétlődően kell ellátni.
Megbízási szerződés Vállalkozási szerződés Munkaszerződés

Megbízási, vállalkozási,
Gondossági kötelem és munkajogi jogviszony különbségei
Eredménykötelem Szabályozása: Mt.
Szabályozása: Ptk. Szabályozása: Ptk.
Munkaviszony létrejöttének feltétele
A megbízott a megbízó által rábízott A vállalkozó tevékenységgel elérhető
feladatot köteles ellátni. eredmény (például: építési Munkavégzést a munkáltató szervezi, és
vállalkozó lakóház felépítésére) határozza meg a pontos feladatokat
A megbízott saját nevében jár el, de megvalósítására, a megrendelő
köteles a megbízó utasításait annak átvételére és a vállalkozói díj Munkavállaló nem a saját nevében jár el
követni megfizetésére köteles.
Munkavállalónak nincs figyelmeztetési
Megbízott megbízási díjra jogosult, Tevékenységet a vállalkozó saját lehetősége célszerűtlen, vagy
kivéve, ha azért nem járt maga szervezi, ebben a megrendelő szakszerűtlen utasítás esetén, kockázat a
eredménnyel, mert a megbízott nem utasíthatja. Célszerűtlen, munkáltatóé
felróhatóan járt el szakszerűtlen utasítás esetén a
Példa: ügyvéd elveszti a pert, a vállalkozó köteles a megrendelőt Szigorú megszüntetési feltételek
megbízási díjra akkor is jogosult, erre figyelmeztetni. Ha a
azonban ha az ügyvédnek felróható megrendelő a figyelmeztetés ellenére Alá-, fölérendelt viszony a felek között
a pervesztesség, mert nem ad be utasítását fenntartja, a vállalkozó a Munka végzés esetén kötelező a
határidőn belül egy fontos szerződéstől elállhat vagy a feladatot munkabér kifizetése
bizonyítékot, az neki felróható a megrendelő utasításai szerint, a
megrendelő kockázatára elláthatja. Csak írásban érvényes
Mellérendelt viszonyban vannak a
felek Szerződés lehetetlenülése, Elállás, Alapvető jogi probléma: bújtatott
Szerződést bármelyik fél felmondás (szerz teljesítésnek munkaszerződés, ha a munkavállaló
felmondhatja megkezdése előtt) megbízási szerződés alapján látja el a
Lehetőség van ingyenes, tehát Lehet ingyenes feladatokat, a munkáltató által
ellenszolgáltatás nélküli Mellérendelt viszony a felek között biztosított munkaeszközökkel,
szerződéskötésre Írásban vagy szóban is munkaállomáson, a munkáltató
Írásban vagy szóban is irányítása alatt
Készítette:
Dr. Buday-Sántha Andrea
Források:
https://net.jogtar.hu
Munka törvénykönyve - 2012. évi I. törvény
Aszódi-Kondorosi: A mi jogunk. Nemzedékek tudása Kiadó, Bp.,2013
Dr. Koblencz Beatrix Munkajog ppt.