I. rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, az új Pp.

hatálya

Megjelenés ideje: 2017. november 27., 07:27

1. Miért van szükség új polgári perrendre?

A jelenlegi, 1953. óta hatályban lévő törvényt (1952. évi III. törvény) az akkori kor szellemének
megfelelően az egyszerű jogvitákra és a szóban (tárgyaláson) zajló eljárásokra tervezték,
melyben a bíróság hivatalból gondoskodik a felek jogainak érvényesítéséről. A peres felek az
elsőfokú eljárás során bármikor, írásban vagy szóban újabb tényeket, kérelmeket, érveket vagy
bizonyítékokat adhatnak elő, illetve a korábban előadottakat megváltoztathatják, ami az eljárás
kiszámíthatatlanságát és jelentős elhúzódását eredményezheti. A rendszerváltozást követően
nem csak megtöbbszöröződött a jogviták mennyisége, hanem azok lényegesen bonyolultabbak
és a felgyorsult, digitális világban a szóbeliség helyett egyéb kommunikációs csatornákra van
igény. A szociális piacgazdaságban az állami gondoskodás helyett az egyén önrendelkezési
jogára és saját ügyeinek viteléért való egyéni felelősségére helyeződött a hangsúly. A
rendszerváltozást követő több mint 100 módosítás ellenére a jelenlegi perrendtartás már nem
képes a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyoknak megfelelő, korszerű és hatékony
eljárást biztosítani.

2. Miben más, mi jellemzi az új polgári perrendet?

Az új törvény (2016. évi CXXX. törvény) új alapokra helyezi és rendszerében megújítja a

polgári perek lefolytatásának szabályait. Az új szabályozás vezérlő elvei szerint a
perben kizárólag a fél jogosult jogai érvényesítéséről gondoskodni és meghatározni, hogy mit
kíván a per anyagává tenni (rendelkezési elv), de egyben a félnek kötelessége is a peranyagot a
per mihamarabbi befejezését elősegítő módon előadni, továbbá a fél felelős a saját perviteléért,
perbeli mulasztásaiért (eljárástámogatási és igazmondási kötelezettség elve). Emellett az új
perrend erősíti a bíróság szerepét és jogosítványait a per irányításában, de egyben a bíróságnak
is kötelességévé teszi, hogy a döntéshez szükséges peranyag tisztázásához maga is aktívan
hozzájáruljon (bíróság közrehatási tevékenységének elve).

Az új Pp. fő célja, hogy egy kiszámítható, hatékony és feszes permenetben minél hamarabb
derüljön ki és rögzüljön, hogy miben áll a felek közötti jogvita és minél korábban rendelkezésre
álljanak a döntéshez szükséges bizonyítékok (perkoncentráció elve). Ennek érdekében a
felekkel és bírósággal szemben fokozott követelményeket támaszt, és az elsőfokú eljárást két
részre osztja: perfelvételi szak és érdemi tárgyalási szak.

3. Az új Pp. hatálya – milyen ügyekben és mikortól kell alkalmazni?

Az új perrendet a 2018. január 1-jétől induló új polgári és munkaügyi perekben(kivéve a

közszolgálati jogviták) kell alkalmazni, valamint háttérszabálya lesz a polgári nemperes
eljárásoknak is (pl. végrehajtási, felszámolási eljárás). Változás, hogy a közigazgatási perekre
már nem a polgári perrendtartás, hanem a szintén 2018. január 1-jén hatályba lépő
Közigazgatási perrendtartás (2017. évi I. törvény) lesz irányadó. A 2018. január 1. előtt indult
eljárások azonban még a régi perrend szerint folytatódnak és fejeződnek be.
Hatáskör – Milyen bíróságon: járásbírósági, munkaügyi bírósági vagy törvényszéki
szinten kell a pert megindítani elsőfokon?

A hatáskör az ügyek különböző szintű bíróságok közötti elosztását jelenti.

Járásbírósági szinten indítandó per

 30 millió Ft alatti értékű vagyoni jogi igény pl.:

1. elbirtoklás, szerződéses igény, kártérítés, öröklési jogvita

2. új: tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége, nemzetközi árúfuvarozásból,
értékpapírból eredő igény

 meg nem határozható értékű vagyoni jogi igény pl.: birtokvédelem, okirat kiadás,
társasházi határozat megtámadás
 személyi állapottal kapcsolatos per pl.: házassági, apasági, gyermek elhelyezési,
gondnoksági per
 végrehajtási perek pl.: végrehajtás megszüntetése iránti per

Közigazgatási és munkaügyi bírósági szinten indítandó per

 munkaügyi perek pl.: elmaradt munkabér, jogellenes felmondás

Törvényszéki szinten indítandó perek

 30 millió Ft feletti értékű vagyoni jogi igény

 egyes vagyoni jogi igények perértéktől függetlenül pl.:

1. közigazgatási, bírósági jogkörben okozott kár, sérelemdíj,

2. szerzői jogi igények,
3. cég alapításával, társasági tagsági joggal kapcsolatos perek
4. közérdekből indított perek

 személyiségi jogi igény perértéktől függetlenül pl.:

1. személyiségi jog megsértése, sérelemdíj iránti per,

2. sajtóhelyreigazítási per

Kivétel: 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárásban

kell érvényesíteni

 ha a kötelezett ellentmond, az eljárás perré alakul a fentiek szerint hatáskörrel

rendelkező bíróságon
Illetékesség – Melyik járásbíróságon vagy munkaügyi bíróságon vagy melyik
törvényszéken kell a pert megindítani elsőfokon?

Az illetékesség az azonos szintű, vagyis az adott ügyfajtára hatáskörrel rendelkező

bíróságok között az ügyek területi alapon való elosztását jelenti.

Főszabály:

 alperes belföldi lakóhelye/székhelye,

 ennek hiányában (pl. külföldi alperes) felperes lakóhelye/székhelye szerinti
járásbíróság, munkaügyi bíróság vagy törvényszék illetékes

Felperes által választható egyéb illetékességi okok: pl.:

 házassági per → házastársak utolsó közös lakóhelye,

 gyermektartásdíj iránti per → kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye,
 ingatlan tulajdona, birtoka, terhe tárgyában → az ingatlan helye,
 szerződésből eredő igény → a szerződéskötés vagy teljesítési helye,
 szerződésen kívül kárigény → károkozás vagy kár bekövetkezésének helye,
 új: fogyasztó (felperes) vállalkozás ellen (alperes) szerződésből eredő igény iránti per
a felperes belföldi lakóhelye
szerint illetékes bíróságon is megindítható

Kivétel: kizárólagos illetékesség → a per csak egy konkrét bíróságon indítható pl.:

 ha házassági bontóper van folyamatban → kizárólag a bontóper bíróságán indítható

gyermektartásdíj iránti per,
 végrehajtás megszüntetése iránti per → kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság
illetékes
 új: vállalkozás (felperes) fogyasztó elleni (alperes) szerződésből eredő igény →
kizárólag az alperes (fogyasztó) belföldi lakóhelye szerinti bíróság illetékes,
 új: kötelező gépjármű felelősségbiztosító (alperes) ellen a károsult (felperes) által
érvényesített kártérítés, sérelemdíj → kizárólag a felperes (károsult) belföldi lakóhelye
szerinti bíróság illetékes

Illetékességi terület:

 törvényszékek és munkaügyi perben eljáró bíróságok → annak a megyének (főváros)

területére illetékes, amelynek területén fekszik
  járásbíróságok → 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza / illetékességkereső a
birosag.hu honlapon településnév szerint

Képviselet – Kötelező-e ügyvéddel eljárni?

Törvényszéki szinten indított per

 új: minden (elsőfokon) törvényszéken induló perben kötelező a jogi képviselet

mindkét félnek → eljárhat ügyvéd, kamarai jogtanácsos
 fellebbezési (másodfokú) eljárásban is kötelező
 ügyvéd nélkül benyújtott beadvány, nyilatkozat → hatálytalan vagy visszautasításra
kerül

Járásbírósági és munkaügyi per

 nem kötelező a jogi képviselet egyik félnek sem → eljárhat személyesen vagy egyéb
meghatalmazottal
 egyéb meghatalmazott lehet pl. hozzátartozó, pertárs, alkalmazott, munkaügyi perben
szakszervezet
 fellebbezési eljárásban (másodfokú) eljárásban sem kötelező
 új: ha bármelyik fél a perindításkor vagy később jogi képviselőt vesz igénybe →
onnantól kezdve annak a félnek kötelező jogi képviselővel eljárni (első- és
másodfokon is)

1. eljárhat ügyvédjelölt, kamarai jogi előadó is

2. egy alkalommal visszatérhet a jogi képviselő nélküli eljáráshoz

Pártfogó ügyvéd

 kérelemre a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezheti

Költségek, költségkedvezmények – Kinek kell fizetnie a perrel kapcsolatos költségeket?

Per során felmerülő költségek előlegezése

 főszabály: annak a félnek kell előlegezni, akinél felmerül

 bizonyítással kapcsolatos költség (pl. tanúdíj, szakértői díj) → bizonyító fél előlegezi

Perköltség végleges viselése

  a pervesztes fél viseli a saját költségeit és megtéríti az ellenfél költségeit (részbeni
pervesztesség esetén arányosan)
 új: az igényelt perköltséget fel kell számítani és igazolni → a bíróság hivatalból nem
kötelezi a pervesztest a perköltség megtérítésére, csak ha és amennyiben azt
felszámította

Személyes költségkedvezmény kérelemre engedélyezhető fajtái

 személyes költségmentesség

1. mentesít a fél terhére eső illeték és per során felmerülő költség előlegezése és
megfizetése alól
2. nem mentesít a fél pervesztessége esetén a pernyertes ellenfél perköltségének
megfizetése alól

 új: megszűnt a személyes illetékfeljegyzési jog →helyette személyes

költségfeljegyzési jog (teljes vagy részleges)

1. mentesít a fél terhére eső illeték és per során felmerülő költség előlegezése alól
(egészben vagy részben)
2. nem mentesít a fél pervesztessége esetén a fél terhére eső illeték és költség államnak
való utólagos megfizetése és a pernyertes ellenfél perköltségének megfizetése alól

III. rész: Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak

Megjelenés ideje: 2017. november 27., 07:38

Alternatív vitarendezési módok – Hogyan lehet peren kívül a jogvitákat rendezni?

Perindítás helyett a jogvita más bírósági eljárásban vagy más szerv eljárásában is
rendezhető, többnyire egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban.

Közvetítés (mediáció):

a felek vitájában egy közösen elfogadott, független, professzionális harmadik személy segít
minden érintettnek kielégítő megoldást találni és írásbeli megállapodást kötni

 piaci közvetítés → tájékoztató: Igazságügyi Minisztérium honlapján Igazságügyi

információk címszó alatt
 bírósági közvetítés → illetékmentes, tájékoztató: www.birosag.hu → Bírósági
Közvetítés címszó

Egyezségi kísérlet:

bírósági polgári nemperes eljárás egyezség megkötése és annak bíróság általi jóváhagyása
érdekében (Pp. 167-168. §)
  piaci közvetítéshez kapcsolódó → a piaci közvetítés során létrejött írásbeli
megállapodás esetén kérhető
 közvetítői előzmény nélküli → közvetítői megállapodás hiányában is kérhető, ha nem
jön létre elsőre egyezség, igénybe vehető bírósági vagy piaci közvetítés az eljárás
szünetelése mellett

Fizetési meghagyásos eljárás:

közjegyző előtti nemperes eljárás 30 milló Ft alatti pénzkövetelések érvényesítésére,

tájékoztató: www.mokk.hu

 belföldi felek közötti 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → per nem indítható, fizetési
meghagyásos eljárásban kötelező érvényesíteni
 legalább egyik fél EU-tagállambeli → pénzkövetelés összegétől függetlenül európai
fizetési meghagyás útján is lehet érvényesíteni

Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárása:

Magyar Nemzeti Bank mellett működő szervezet pénzügyi fogyasztói jogvitában egyezség
létrehozása, ennek hiányában kötelezés vagy ajánlás meghozatala érdekében

tájékoztató: www.mnb.hu/bekeltetes

Perindítás – Mivel kell a felperesnek a pert megindítani és mit kell tartalmaznia?

A polgári per kétféle (illetékköteles) írásbeli beadvány benyújtásával indulhat általában.

Ebben kell részletesen előadni a felperesnek az alperessel szembeni igényét,
bizonyítékait és egyéb szükséges eljárásjogi adatokat.

„keresetlevél” elnevezésű irat

 kivéve belföldiek közötti 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → fizetési meghagyásos

eljárást kell indítani,
 a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon (lsd. II. RÉSZ) kell
benyújtani → ennek hiányában a keresetlevél áttételre kerül, de ez akár hónapokkal is
hosszabbíthatja az eljárást

„keresetet tartalmazó irat” elnevezésű beadvány + közjegyzői értesítés

 a kötelezett fizetési meghagyással szembeni ellentmondása esetén → a fizetési

meghagyásos eljárás bíróságon perként folytatódik
a keresetlevél, keresetet tartalmazó irat tartalma

 jogi képviselő nélkül eljáró fél → formanyomtatványt kell használni, ami eligazítást
ad a kötelező tartalmi elemekről és mellékletekről
 jogi képviselővel eljáró fél → a formanyomtatványban foglaltakon túl további
kötelező elemek (pl. az érvényesített jog jogalapja, jogi érvelés)

hiányosságok következménye

 keresetlevél visszautasítása,
 fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése

Írásbeli védekezés – Mivel és hogyan lehet az alperesnek védekezni, annak mit kell
tartalmaznia?

Az alperes háromféle módon védekezhet, melyeket írásban kell a perben eljáró

bíróságon benyújtani a bíróság felhívására, a keresetlevél kézbesítésétől számított 45
napon belül.

„írásbeli ellenkérelem” elnevezésű irat, mely a keresetre vonatkozó részletes

nyilatkozatokat, bizonyítékokat tartalmazza

 a kereset elismerése vagy

 a keresettel szembeni védekezés

1. az eljárás megszüntetésére irányuló eljárásjogi védekezés előadása (pl. hatásköri

kifogás)
2. a kereset teljes vagy részbeni elutasítására irányuló érdemi védekezés előadása: anyagi
jogi kifogás (pl. elévülés, érvénytelenség), kereseti tényállítások és bizonyítékok
vitatása, alperesi tényállítások és bizonyítékok előadása

„beszámítást tartalmazó irat” elnevezésű beadvány, mely az alperesnek a felperessel

szembeni ellenkövetelésének az előadását és a kereseti követelésbe való beszámítását
tartalmazza

 tartalmára a keresetlevélre vonatkozó előírások irányadók

 45 napon túl beszámítás csak kivételesen terjeszthető elő (pl. később lejárt
ellenkövetelés a lejárattól számított 30 napon belül)
„viszontkereset-levél” elnevezésű irat, mellyel az alperes „viszontpert” indít a felperessel
szembeni valamely igénye érvényesítése iránt

 tartalmára a keresetlevélre vonatkozó előírások irányadók

 45 napon túl nincs helye viszontkeresetnek

formanyomtatvány használata kötelező a jogi képviselő nélkül eljáró alperesnek

mulasztások következménye

 írásbeli ellenkérelem vagy beszámítást tartalmazó irat elmulasztása → a bíróság a

kereset érdemi vizsgálata és tárgyalás nélkül „bírósági meghagyással” kötelezi az
alperest.
 viszontkereset-levél hiányossága → viszontkereset-levél visszautasítása

Kötelező formanyomtatvány, elektronikus vagy papíralapú kapcsolat – Milyen módon

kell a perindító és védekező iratot benyújtani?

kötelező formanyomtatványok benyújtása jogi képviselet hiányában

a formanyomtatvány kitöltésében segítség igényelhető

1. keresetlevélhez: a felperes lakóhelye, munkahelye vagy a perre illetékes bíróság

„panaszirodáján”
2. keresetet tartalmazó irathoz: a közjegyző értesítésében szereplő bíróság
„panaszirodáján”
3. írásbeli védekezés irataihoz: perben eljáró bíróság „panaszirodáján”
4. valamennyihez: jogi segítségnyújtó szolgálatnál

 formanyomtatvány beszerzése: bíróságon, www.birosag.hu honlapon

 formanyomtatvány mellőzésének következménye →

1. felperesnél keresetlevél visszautasítása, fizetési meghagyásból alakult eljárás

megszüntetése
2. alperesnél a beadvány visszautasítása és bírósági meghagyás

a benyújtás módjai

 kötelező elektronikus úton

1. elektronikus kapcsolattartásra köteles személyek (2015. évi CCXXII. tv: pl. jogi
képviselő, gazdálkodó szervezetek)
 2. elektronikus út mellőzésének következménye → felperesnél keresetlevél
visszautasítása, fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése, alperesnél
bírósági meghagyás
3. tájékoztatás: www.birosag.hu honlapon

 papír alapon, ha elektronikus út nem kötelező a félre → postai úton, perbíróságon

a kezelőirodán személyes átadással vagy gyűjtőládába
 választható elektronikus út → akinek nem kötelező az elektronikus út, de utóbb csak
a bíróság engedélyével térhet át a papíralapúra

Perfelvétel tartalma, menete – Mi történik a perfelvételi szakban?

A perfelvételi szakban kell a kereset és védekezés körében valamennyi kérelmet, ténybeli

és jogi állítást, tagadást előadni, bizonyítékot becsatolni, bizonyítási indítványt megtenni
(ún. perfelvételi nyilatkozatok előadása). A perfelvétel lezárását követően, az érdemi
tárgyalási szakban mindez már csak kivételesen lesz lehetséges.

a perfelvétel menetének 3 lehetséges módja az írásbeli védekezés beérkezése után (a

bíróság határozza meg)

 újabb iratváltás a felekkel és utána perfelvételi tárgyalás

1. a bíróság az alperes írásbeli védekezésére válasziratot kér a felperestől

2. a válaszirat beérkezésekor kitűzi a perfelvételi tárgyalást és az alperestől a válasziratra
viszontválaszt kér

 rögtön perfelvételi tárgyalás

 perfelvételi tárgyalás mellőzése, rögtön érdemi tárgyalás

1. a felek előzetesen értesítésre kerülnek, kérelmükre perfelvételi tárgyalást tart a bíróság

a perfelvételi mulasztások következménye

 perfelvételi tárgyalás elmulasztása

1. a felperes sem kérheti már a tárgyalás távollétében való megtartását

2. ha senki sem jelent meg vagy a megjelent nem kéri a tárgyalás megtartását → az
eljárás megszüntetésre kerül
3. ha megtartásra kerül a tárgyalás → a mulasztó fél vonatkozásában úgy kell tekinteni,
hogy a jelenlévő által előadottak vele közölve vannak, azokat nem vitatja és a perben
mást nem kíván előadni

 perfelvételi irat benyújtásának elmulasztása, hiányossága

1. úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél az ellenfél érintett nyilatkozatát nem vitatja, a
perben mást nem kíván előadni
  indokolatlanul késedelmes írásbeli vagy szóbeli perfelvételi nyilatkozat

1. perfelvétel lezárásáig pénzbírság

2. perfelvétel lezárása után elutasításra, figyelmen kívül hagyásra kerül

perfelvételi nyilatkozatot tartalmazó írásbeli beadvány benyújtása

 csak a bíróság felhívására, a megadott határidőben → felhívás nélkül vagy

határidőn túli perfelvételi irat hatálytalan
 járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró fél → a jogi segítségnyújtó szolgálatnál
vagy a perbíróság panaszirodáján jegyzőkönyvbe mondhatja

perfelvételi tárgyalás elhalasztása

 csak törvényben meghatározott, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból lehet

 a félnek és képviselőjének a tárgyaláson felkészülten kell megjelenni
 halasztás esetén a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra ugyanazok a szabályok
vonatkoznak

perfelvétel lezárása

 a bíróság előzetes figyelmeztetés után végzéssel lezárja a perfelvételt

 a perfelvétel lezárását követően nyomban megtartja vagy kitűzi az érdemi
tárgyalást
 a perfelvétel lezárását követően főszabály szerint rögzül (nem változtatható) a
kereset, védekezés és bizonyítékok köre és tartalma!

IV. rész: Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás

Megjelenés ideje: 2017. november 27., 07:40

1. Az érdemi tárgyalási (bizonyítási) szak tartalma és menete – Mi történik az érdemi

tárgyalási szakban?

A perfelvétel lezárása után, a per második felében a bíróság lefolytatja a felek

perfelvételi szakban megtett bizonyítási indítványai alapján a szükséges bizonyítást és
meghozza az ítéletet. Ekkor már csak kivételesen lehet keresetet vagy védekezést
változtatni, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni.

érdemi tárgyalás
  perfelvétel lezárása után az érdemi tárgyalás nyomban megtartható vagy a
bíróság új határnapot tűz a bizonyítás lefolytatásához
 bármelyik fél kérheti előzőleg a tárgyalás távollétében való megtartását → a
bíróság a felek távollétében is megtartja a tárgyalást és lefolytatja a bizonyítást
 érdemi tárgyalás elhalasztása → alapvetően csak a bizonyítás folytatása érdekében
lehet

érdemi tárgyalás elmulasztásának következménye

 ha egyik fél sem kérte előzőleg a távollétben való megtartást és senki sem jelent meg
vagy a megjelent fél nem kéri a tárgyalás megtartását → a bíróság a tárgyalást nem
tartja meg és a bizonyítást nem folytatja le, az eljárás szünetel → 4 hónapig bármelyik
fél kérheti a folytatást, ennek hiányában az eljárás megszűnik
 ha megtartásra kerül a tárgyalás a mulasztó féllel szembeni következmények → úgy
kell tekinteni, hogy a jelenlévő fél nyilatkozatai, a lefolytatott bizonyítás tartalma (pl.
tanúvallomás) vele közölve vannak, azokat nem vitatja és a perben mást nem kíván
előadni

2. Utólagos bizonyítás – Milyen esetben és hogyan lehet új bizonyítékot benyújtani,

bizonyítási indítványt tenni az érdemi tárgyalási szakban?

A feleknek a perfelvételi szakban kell a rendelkezésre álló bizonyítékaikat (pl. okiratok,

fényképek) becsatolni és bizonyítási indítványaikat (pl. tanú meghallgatása, szakértői
bizonyítás indítványozása) megtenni. A perfelvétel lezárása után ez alapvetően csak a fél
önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül lehetséges.

utólagos bizonyítás feltétele

 önhiba hiánya

1. a bizonyíték a perfelvétel lezárása után keletkezett

2. a bizonyítékról vagy bizonyítás indítványozásának lehetőségéről önhibáján kívül
utóbb szerzett tudomást, vagy
3. bíróság erre irányuló felhívása esetén

 határideje és módja

1. tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjeszthető elő

2. valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát

 feltételek hiányának következménye

1. a bíróság figyelmen kívül hagyja a bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt

3. Kereset- és ellenkérelem változtatás – Milyen esetben és hogyan lehet a keresetet,
védekezést megváltoztatni az érdemi tárgyalási szakban?

A perfelvétel lezárását követően a kereset (viszontkereset, beszámítás) és a vele szembeni

védekezés csak a bíróság engedélyével, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból, rövid
határidőn belül módosítható.

kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak minősülő nyilatkozatok

 új tények előadása vagy korábban előadott tények módosítása

 új jogi alapra vagy jogi érvelésre hivatkozás, vagy a korábban előadott módosítása
 a bíróság ítéleti döntésére irányuló új vagy módosított kérelem
 elismert vagy nem vitatott nyilatkozatok utólagos vitatása

a változtatás feltétele

 önhiba hiánya

1. az új tény a perfelvétel lezárása után következett be

2. az új tényről a fél a perfelvétel lezárás után szerzett tudomást
3. új jogi alapot vagy kérelmet egy önhibán kívüli új tényt teszi indokolttá, vagy
4. bíróság tájékoztatása indokolja

 a bíróság hatásköre és illetékessége a változtatás ellenére is fennáll

 kérelem a változtatás engedélyezésére

1. tudomásszerzéstől számított 15 napon belül

2. valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát
3. a megváltozatott keresetet, védekezést szabályszerűen kell előterjeszteni
4. jogi képviselővel eljáró félnek írásban kell előterjeszteni

feltételek hiányának következménye

 ha az engedélyezés iránti kérelem nem szabályszerű

1. a bíróság visszautasítja a kérelmet érdemi vizsgálat és hiánypótlás nélkül (pl. 15 napon

túl terjesztette elő)

 ha az engedélyezés iránti kérelem szabályszerű, de a változtatás feltételei nem

állnak fenn
 1. a bíróság nem engedélyezi (elutasítja) a változtatást (pl. az új tényt a fél önhibájából
nem adta elő a perfelvételi szakban)

változtatás feltételei fennállnak

 a bíróság engedélyezi a kereset vagy védekezés megváltoztatását + elrendeli a

perfelvétel kiegészítését

4. Bizonyítás – Mit kell és hogyan lehet bizonyítani a perben?

Az ellenfél által vitatott tényeket bizonyítani kell. Általában annak a félnek kell
bizonyítani, aki a tényt állítja, illetve akinek érdeke, hogy a tényt a bíróság igaznak
fogadja el. A bizonyító félnek a perfelvételi szakban kell a vitatott tény bizonyítására
szolgáló tárgyi bizonyítékait (pl. okirat) becsatolni vagy bizonyítási indítványait (pl.
tanú, szakértő) megtenni.

jogsértő bizonyítékok

 nem használható fel bizonyítékként

1. a jogsértő módon (pl. erőszakkal, lopással) keletkezett, megszerzett bizonyíték

2. személyiségi jogot sértő bizonyíték (pl. titkos kép-, illetve hangfelvétel)

 DE! a bíróság kivételesen figyelembe veheti, kivéve az erőszakkal keletkezett vagy

szerzett bizonyíték

szakértői bizonyítás

 háromféle szakértői bizonyítás indítványozható

1. bíróság által kirendelt szakértő

2. magánszakértő
3. más eljárásban (pl. más perben, büntető eljárásban) kirendelt szakértő
szakvéleményének felhasználása

 a bizonyító félnek választania kell a perfelvételi szakban

1. kirendelt szakértő választása esetén → magánszakértő már nem vehető igénybe

2. magánszakértő választása esetén az ellenfél is jogosult magánszakértő alkalmazását
indítványozni
 3. más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének választása esetén →
magánszakértő már nem vehető igénybe
4. magánszakértői vélemény(ek) aggályossága esetén → szakvélemény bizonyítékként
nem vehető figyelembe → újabb magánszakértő alkalmazásának nincs helye, csak
kirendelt szakértő indítványozható

V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat

Megjelenés ideje: 2017. november 27., 07:43

1. A fellebbezési eljárás megindítása – Hogyan lehet fellebbezni a bíróság határozatai

ellen és a fellebbezésnek mit kell tartalmaznia?

Az elsőfokú bíróság határozata ellen a fellebbezésre jogosult a „fellebbezés” elnevezésű

írásbeli beadvánnyal indíthat a másodfokú bíróság előtt fellebbezési eljárást. A
fellebbezésben kell előadni, hogy a határozatot a fellebbező milyen szempontból és
indokok alapján kéri felülbírálni, miért jogszabálysértő és azt hogyan kéri
megváltoztatni.

fellebbezhető elsőfokú bírósági határozatok

 ítélet → a pert érdemben eldöntő határozat

1. mindig fellebbezhető

 végzés → az eljárás során egyéb kérdésekben hozott határozat

1. csak egyes végzések ellen van helye külön fellebbezésnek

2. a külön nem fellebbezhető végzések általában az ítélet elleni fellebbezésben eljárási
szabálysértésként kifogásolhatók

a fellebbezés tartalma

 fellebbezett határozat száma és kifogásolt rendelkezése megjelölése

 fellebbezési kérelem → a másodfokú bíróság a kifogásolt részt hogyan változtassa
meg vagy helyezze hatályon kívül
 felülbírálat köre és indokai → milyen szempontból kéri felülbírálni és mely indokok
alapján tartja e körben helytelennek a határozatot

- eljárásjogi felülbírálat lényeges eljárási szabálysértés miatt

(pl. megengedhető keresetváltoztatási kérelem elutasítása)

- tényállás felülbírálata és módosítása az elsőfokú bizonyítékok okszerűtlen

mérlegelése miatt
 (pl. nyilvánvalóan valótlan tanúvallomás bizonyítékként való elfogadása)

- a tényállás felülbírálata és módosítása másodfokú bizonyítás alapján

1. elsőfokon felhozott tény vagy bizonyíték körében (pl. az elsőfokú bíróság által
mellőzött bizonyítás lefolytatása)
2. kivételesen másodfokon felhozott tény vagy bizonyíték körében (pl. a fellebbezésben
felhozott új tény vagy bizonyíték) → lsd. lent 2. pontnál

- anyagi jogi felülbírálat az anyagi jog helytelen alkalmazása miatt

(pl. a tények helytelen jogi minősítése)

- anyagi jogi bírói mérlegelési jogkör felülbírálata

(pl. sérelemdíj összegének felülmérlegelése)

 anyagi vagy eljárási jogszabálysértés megjelölése

 fellebbezési illeték → a fellebbezés általában illetékköteles, kivéve

1. a tárgyi költségkedvezményes eljárások

2. személyes költségkedvezményben részesített fél → lsd. II. RÉSZ

a fellebbezés benyújtása

 benyújtás határideje → elsőfokú határozat közlésétől számított 15 nap

 benyújtás helye → az elsőfokú határozatot hozó bíróságon
 benyújtás módja

1. elektronikus úton vagy papír alapon → lsd. III. RÉSZ 4. pontnál

2. jogi képviselővel vagy anélkül → lsd. II. RÉSZ 3. pontnál

fellebbezés hibáinak következménye

 benyújtási hibák → általában a fellebbezés hiánypótlási felhívás nélküli

visszautasítása (pl. elkésett)
 tartalmi hiányosság → hiánypótlási felhívás → nem teljesítése esetén a fellebbezés
visszautasítása

2. Fellebbezési korlátozások – Milyen korlátok vannak a fellebbezési eljárásban, milyen

esetben lehet pl. új tényt, bizonyítékot előterjeszteni?

A másodfokú bíróság általában csak a fellebbezésben támadott részében és a

fellebbezésben felhozott szempontok és indokok alapján bírálja felül az elsőfokú
határozatot. A fellebbezési eljárásban csak kivételesen lehet új tényekre, bizonyítékokra
hivatkozni, a fellebbezést megváltoztatni.

a másodfokú bíróság felülbírálati jogának korlátja

 főszabály → a fellebbezési kérelemhez és a fellebbezés indokaihoz kötve van, csak

ezek korlátain belül dönt
 kivétel → a fellebbezésben nem kifogásolt eljárási vagy anyagi jogi hiba észlelése
esetén

1. kötelező hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási hibát hivatalból veszi figyelembe
2. egyéb lényeges eljárási vagy anyagi jogi hibát a felekkel közli és a fellebbező
kérelmére veszi figyelembe

kereset, ellenkérelem megváltoztatásának, utólagos bizonyítás korlátja

 főszabály → kizárt az elsőfokú eljárásban előadottakhoz képest új tény, jogi alap, jogi
érvelés, illetve kérelem előadása, valamint új bizonyíték és bizonyítási indítvány
előterjesztése
 kivétel

1. új tény → ha az a félnek önhibáján kívül az elsőfokú határozat után jutott tudomására

vagy következett be + elbírálása rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezhet
2. új bizonyíték, bizonyítási indítvány → ha a félnek önhibáján kívül az elsőfokú
határozat után jutott tudomására vagy keletkezett
3. kereset-, ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás → ha elsőfokú határozatból
megismert előzetesen nem közölt körülmény vagy a másodfokú bíróság által közölt
körülmény, felhívás indokolja

fellebbezés megváltoztatásának korlátja

 főszabály → kizárt a fellebbezési kérelem és a fellebbezés indokainak

megváltoztatása
 kivétel → ha másodfokú bíróság által közölt, a fellebbező által figyelembe venni kért
jogszabálysértés, vagy megengedett kereset, illetve ellenkérelem-változtatás indokolja

3. A fellebbezés elbírálása – Mi történik a fellebbezési eljárásban?

A másodfokú bíróság által kézbesített fellebbezésre a többi fél 15 napon belül írásban
fellebbezési ellenkérelmet, csatlakozó fellebbezést nyújthat be. A másodfokú bíróság
általában tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, döntése ellen nincs helye további
fellebbezésnek.
fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül

 ítélet elleni fellebbezés → főszabály a tárgyaláson kívüli elbírálás

1. tárgyalás kérelemre: a fellebbező a fellebbezésben, ellenfele a fellebbezési

ellenkérelemben kérheti tárgyalás tartását
2. tárgyalás hivatalból: ha a másodfokú bíróság szükségesnek tartja

 végzés elleni fellebbezés → mindig tárgyaláson kívül kerül elbírálásra

4. Felülvizsgálati eljárás – Milyen határozatok ellen és milyen esetben lehet

felülvizsgálatot kérni a Kúriánál?

A másodfokú bíróság jogerős ítélete, és jogerős keresetlevelet visszautasító vagy eljárást

megszüntető végzése ellen bizonyos esetekben felülvizsgálati eljárás indítható a Kúria
előtt. Felülvizsgálat csak az ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási vagy anyagi
jogszabálysértés miatt, jogi képviselő útján kérhető.

felülvizsgálatból kizárt ítéletek pl.

 elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet

 csak az ellenfél fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság által helybenhagyott
elsőfokú ítélet
 jogerős ítéletnek csak a járulékos részei ellen (pl. csak kamat)
 bizonyos tárgyú perekben a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítélet (pl.
birtokper, végrehajtási per, gyermek elhelyezése)
 vagyonjogi perekben, ha

1. a vitatott érték 5 millió Ft-ot nem haladja meg

2. a másodfokú bíróság által azonos jogi indokkal helybenhagyott elsőfokú ítélet

felülvizsgálat kivételes engedélyezése Kúria által

 vagyonjogi perekben a felülvizsgálatból kizárt ítélet esetében a Kúria kérelemre

kivételesen engedélyezheti a felülvizsgálatot

felülvizsgálat benyújtása

 benyújtás határideje → másodfokú határozat közlésétől számított 45 nap

 benyújtás helye → az elsőfokú határozatot hozó bíróságon
  benyújtás módja → elektronikus úton, jogi képviselő útján

felülvizsgálati korlátozások

 nincs helye: kereset-, vagy ellenkérelem megváltoztatásának, utólagos bizonyításnak,

felülvizsgálati kérelem megváltoztatásának, hiánypótlásnak

VI. rész: Különleges eljárások 1.: munkaügyi perek

Megjelenés ideje: 2017. november 27., 07:47

A munkaügyi bíráskodást 2018. január 01. napjától érintő fontosabb változások

A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) és a Közigazgatási

perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 2018. január 1-jén lép hatályba.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozó peres eljárásokat szabályozó új

kódexek alapján a különböző foglalkoztatási jogviszonyokból – a közszolgálati jogviszonyból
és a klasszikus munkaviszonyból – származó munkajogi igények bíróság előtti
érvényesítésének keretei, feltételei alapvetően megváltoznak. Az eddig egységes szabályok
helyett két teljesen eltérő perrendi szabályrendszer alapján kell elbírálni a munkajogi
igényeket.

A Pp. XXXIX. fejezete meghatározza a munkaügyi perek körébe tartozó ügyeket és szakít a
korábbi – a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó per –
elnevezéssel annak jelzése érdekében, hogy egységes, a különböző foglalkoztatási
konfliktusok elbírálására azonos perrendi szabályokat kíván megteremteni.

A törvénynek a különböző foglalkoztatási konfliktusok elbírálásának egységességére

vonatkozó célja azonban nem valósult meg, mert a közszolgálati jogviszonyból származó
jogviták elbírálása a Kp. hatálya alá kerül.

A közszolgálati jogviszonyból eredő munkaügyi jogviták elbírálása

A közszolgálati jogviszony tekintetében a Kp. nem konkrét törvényekre hivatkozva, hanem a

közszolgálati jogviszony fogalmi elemeit összefoglalva határozza meg a közszolgálati jogvita
fogalmát.

A Kp. értelmében közszolgálati jogviszonynak minősül az állam vagy az állam nevében

eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve
szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott
speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az
igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát,
valamint a közalkalmazottak, a munkaviszonyban állók jogviszonyát.
A fogalmi jellemzők alapján a Kp. hatálya alá kerül pl. a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény , a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó „közszolgák” (közszolgálati tisztviselők,
kormánytisztviselők, egyenruhások).

Ebben a tájékoztatóban a közszolgálati jogviszonyból származó munkajogi peres igények

érvényesítésének a szabályait nem elemezzük, azok egy külön tájékoztató tárgyát fogják
képezni.

A munkaügyi per meghatározása

1. A Pp. szerint munkajogviszonyból származó igénynek minősül és a munkaügyi per

szabályai szerint kell elbírálni

 a megszűnt munkaviszonyból származó igényeket (ha az igény jogalapja a

munkaviszony fennállása alatt keletkezett),
 a leplezett munkaszerződésből származó igényeket,
 a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére – az objektív és a
szubjektív szankciók alkalmazására – irányuló igényeket,
 a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra alapított igényeket (ha a felek
között a munkaviszony létrejött),
 a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban
az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos igényeket (Mt. 49. §).

2. A per munkaügyi pernek minősül akkor is, ha a peres felek bármelyikének személye
engedményezés (Ptk. 6:193. §), tartozásátvállalás (Ptk. 6:203. §), vagy munkáltatói
jogutódlás, illetve a munkáltató személyében bekövetkező változás alapján módosul. Ezeket
az eseteket meg kell különböztetni a peres eljárás során bekövetkező alanyváltozástól, perbeli
jogutódlástól (Pp. 47. §), mert ez utóbbi esetben a keresetlevél beadása után lép a peres fél
helyébe a jogutód, míg a felsorolt esetekben nincs annak jelentősége, hogy az anyagi jogon
alapuló alanyváltozás a kereset benyújtása előtt, vagy után következett be.

3. A Pp. változatlanul lehetővé teszi, hogy munkaügyi perben (egy egységes peres eljárásban)
érvényesíthető legyen a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen
kapcsolatban lévő jogra alapított (pl. a szolgálati lakással, a felek közötti lakáskölcsön
szerződéssel kapcsolatos) egyéb polgári jogi igény is (adhéziós per).

4. A munkavállaló, illetve a munkáltató általában mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy

a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján (közjegyzői nemperes eljárásban)
vagy munkaügyi peres eljárás keretében érvényesíti. Kizárólag munkaügyi peres eljárásban
érvényesíthető az igény, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása, módosulása,
megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által
történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
A Pp. általános szabályainak az alkalmazása

1. A Pp. rögzíti, hogy az általános rendelkezései közül melyeket kell alkalmazni a munkaügyi
perekre vonatkozó fejezetben foglalt eltérésekkel.

2. Kiemelendő, hogy a munkaügyi perekben az általános rendelkezések közül - törvény eltérő

rendelkezése hiányában - nem kötelező a jogi képviselet az elsőfokú eljárás esetében. Ha a
félnek nincs jogi képviselője alkalmazni kell a Pp. XV. Fejezetének szabályait is, amely a
járásbíróság hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó a
rendelkezéseket tartalmazza. E hármas tagolódás (elsőfokú eljárás általános előírásai,
járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó speciális előírások, továbbá a
munkaügyi per különös rendelkezései) egyértelműen azt jelenti, hogy ahol sem a
járásbírósági, sem a munkaügyi perek előírásai nem tartalmaznak eltérést ott az elsőfokú
eljárás általános előírásai alkalmazandóak.

3. A törvény lehetővé teszi a munkaügyi per keretei között az XLIII. Fejezet szerinti társult
per megindítását. A társult perek új rendelkezései a munkaügyi perekben nemcsak
alkalmazhatóak, hanem számos munkaügyi konfliktus e szabályok alapján válik hatékonyan
kezelhetővé.

A Pp. általános szabályainak az ismertetését külön tájékoztató tartalmazza.

A munkaügyi perek fontosabb különös szabályai

A munkaügyi perben eljáró bíróság összetétele

A Pp. speciális rendelkezése folytán a munkaügyi perekben eljáró elsőfokú bíróság (a

közigazgatási és munkaügyi bíróság) egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló
háromtagú tanácsban ítélkezik. Törvény munkaügyi perben is lehetővé teheti az egyesbíró
eljárását (pl. a társult perekben). A munkaügyi peres eljárásban a hivatásos bírákat és az
ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik.

A pertárgy értéke a munkaügyi perekben

A pertárgy értékének pontos megállapítása számos eljárási jogintézmény (pl. a hatáskör, az

eljárási illeték, az ügyvédi munkadíj, a felülvizsgálat értékhatárának megállapítása, a
pénzbírság kiszabása) helyes alkalmazása szempontjából nélkülözhetetlen. A per tárgyának az
értéke általában a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. A
pertárgyérték számítását a törvény több esetben a keresettel érvényesített követelés vagy más
jog értékétől elszakítja, fikciók alkalmazását írja elő.

A pertárgy értéke meghatározásának, számításának általános szabályát a munkaügyi perekben

is általában alkalmazni kell, azonban a Pp. célszerűségi, illetve méltányossági okból az
általános szabálytól eltérő számítási módot ír elő arra az esetre, ha a munkaügyi perben

 a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése vitás, és a fél egyidejűleg a

munkaviszony helyreállítását kéri,
 a per tárgya pénzkövetelés, illetve
 bérkülönbözet követelése.

Ha a munkaügyi perben a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése a vitás, és

egyidejűleg a fél a munkaviszony helyreállítását kéri, a keresettel érvényesített követelés vagy
más jog értékeként az egyévi távolléti díjat kell figyelembe venni.

Ha a munkaügyi perben a per tárgya pénzkövetelés (pl. a felperes 500 000 forint összegű
elmaradt munkabér, pótlék, ügyeleti díj, készenléti díj, szabadságmegváltás, jubileumi
jutalom, végkielégítés, kártérítés, sérelemdíj stb.) megfizetését kéri, a pertárgy értéke a
pénzkövetelés összege.

Ha a munkaügyi perben a per tárgya bérkülönbözet követelése, a pertárgyérték megállapítása

során legfeljebb a bérkülönbözet egyévi összegét kell a keresettel érvényesített követelés vagy
más jog értékeként figyelembe venni.

Vannak olyan munkaügyi perek, amelyeknek a tárgya nem a munkaviszony helyreállítására

irányul, nem pénzkövetelés, nem bérkülönbözet és a pertárgyérték az általános szabályok
alapján sem állapítható meg. Ezek a munkaügyi perek a meg nem határozható perértékű
perek. A Pp. a meg nem határozható perértékű perek esetében nem állapít meg fiktív összegű
pertárgyértéket.

A munkaügyi pereket érintő hatásköri szabályok

A hatáskör az ügyeknek a különböző szintű bíróságok [a munkaügyi bíróság (járásbíróság), a

törvényszék, a Kúria) közötti elosztását jelenti.

A Pp. hatálya alá tartozó perekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként a törvényszék jár
el. A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem
utalja a járásbíróság hatáskörébe. A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe a Pp.
hatálya alá tartozó perek közül a munkaügyi perek tartoznak (a közszolgálati jogviszonnyal
kapcsolatos perek kivételével).

Ha valamelyik pertársra, illetve kereseti kérelem elbírálására a munkaügyi perben eljáró

bíróságnak, míg a többi pertársra, illetve kereseti kérelemre a járásbíróságnak vagy
törvényszéknek van hatásköre, a per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy
a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.
A munkaügyi perekre vonatkozó illetékességi szabályok

Az illetékesség a peres ügyeknek az azonos szinten ítélkező bíróságok (pl. a munkaügyi

bíróságok) között elosztását jelenti.

Az illetékesség általános szabálya szerint az alperes belföldi lakóhelye/székhelye, ennek

hiányában a felperes lakóhelye/székhelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes a munkaügyi
per elbírálására.

Az illetékesség különös szabálya szerint a munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert

az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi
tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja.

Ugyancsak különös illetékességi szabály, hogy munkaügyi perben a munkavállaló felperes a

pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon közigazgatási és
munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez
vagy végzett.

Különös jogvédelmi igény

A Pp. szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el egyéb, különös

méltánylást érdemlő okból. A törvény egyértelművé teszi, hogy a munkaügyi perekben a
munkabér megfizetése és a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem ilyen különös
méltánylást érdemlő oknak minősül.

Keresetváltoztatás

Ha a felperes az igényét az Mt. 82. § (1) bekezdésére vagy az Mt. 83. § (3) bekezdésére
alapította, a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt
munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén a keresetváltoztatás iránti kérelem
előterjesztésének határideje a követelés esedékességétől számított harminc nap. Az elsőfokú
tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált követelés tekintetében a keresetváltoztatás a
fellebbezésben, míg a fellebbezés előterjesztését követően esedékessé vált követelés esetében
az esedékességétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.

A bizonyítás speciális szabályai

A munkaügyi perekben, mivel a munkavállalói igény bizonyítására alkalmas szabályzatok,

dokumentumok a munkáltatónál vannak, ezeket a munkavállaló nemegyszer nem is ismeri,
vagy pontatlanul tudja a tartalmát, a Pp. külön rögzíti, hogy melyek azok a tények, amelyeket
a munkáltatónak kell minden esetben bizonyítania.
Munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania

 a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások

és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett
okiratok tartalmát,
 az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és
 bérvita esetén a juttatás megfizetését.

VII. rész: Különleges eljárások 2.: családjogi, végrehajtási perek

Megjelenés ideje: 2017. november 27., 07:52

1. Különleges eljárások – Melyek a különleges eljárások és miért különlegesek?

Az I-V. Részben ismertetett rendelkezésekhez képest bizonyos tárgyú perekre az

általános rendelkezésekhez képest részben eltérő szabályok vonatkoznak. Különleges
eljárások: egyes személyi állapotot érintő perek (pl. házassági perek, gondnoksági perek,
apasági perek), gyermek tartása iránti perek, egyes személyiségi jogi perek (pl. sajtó-
helyreigazítási per), munkaügyi perek, végrehajtási perek.

2. Házassági bontóper – Melyek a bontóper főbb speciális szabályai és újdonságai?

az általánostól eltérő szabályok

 illetékesség → utolsó közös lakóhely szerinti bíróság is illetékes

 meghatalmazás → nem ügyvédnek adott meghatalmazáson a fél aláírását
közjegyzőnek hitelesíteni kell
 keresetlevél → fel kell tüntetni a házasság megkötésére, a házasságból született élő
gyermekekre vonatkozó adatokat és csatolni kell az ezeket igazoló okiratokat (pl.
házassági és születési anyakönyvi kivonat)
 perfelvétel →

1. a perfelvétel lezárása után nem lehet az érdemi tárgyalást nyomban megkezdeni, a

tárgyalást kötelező elhalasztani
2. kivéve, ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke vagy valamelyik fél ismeretlen
helyen tartózkodik

újdonságok

 házassági vagyonközösség megszüntetése csak külön perben kérhető → bontó

keresettel nem kapcsolható össze egy perben
  házassági bontóperben az ítélet rendelkező részében meg kell állapítani a házastársi
életközösség fennállásának időtartamát →

1. ez a házassági vagyonjogi perben nem vitatható

3. Munkaügyi perek

az általánostól eltérő szabályok

 meghatalmazás → szakszervezet is képviselheti saját tagját

 munkavállalói költségkedvezmény jár → ha a munkaviszonyból származó távolléti
díj nem haladja meg a jogszabály szerinti mértéket
 soron kívüli eljárás a megszüntetett munkaviszony helyreállítása iránti perben
 bizonyítás → a munkáltatónak kell bizonyítani pl. a belső szabályzatok, utasítások,
működése során keletkezett okiratok tartalmát, a juttatások számításának helyességét
 felülvizsgálat → a minimálbér ötszörösét meg nem haladó érték esetén kizárt a
felülvizsgálat, DE! Kúria kivételesen engedélyezheti

újdonságok

 hatáskör → közszolgálati jogvita nem munkaügyi per, hanem közigazgatási per,

közigazgatási perrend alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatásköre (pl.
állami tisztviselők, rendőrök, honvédek)
 felszámolás alatti munkáltatóval szembeni igények →

1. a felszámoló által vitatott igény a vitatás közlésétől számított 30 napon belül

munkaügyi perben kell érvényesíteni
2. soron kívüli eljárás

 illetékesség → a munkavállaló a munkáltató székhelye helyett perelhet a saját

lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkavégzésének helye szerint illetékes bíróságon
is
 munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti kereset →

1. keresetlevélben az igényelt elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként, összegszerűen

elkülönítve fel kell tüntetni és megjelölni a 12 havi távolléti díj összegét
2. perfelvétel lezárás után keletkezett kár, elmaradt járandóság miatt keresetváltoztatás az
esedékessé válástól számított 30 napon belül, másodfokon 15 napon belül terjeszthető
elő

4. Végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per – Melyek a végrehajtás

megszüntetése iránti perek főbb speciális szabályai és újdonságai?

általánostól eltérő szabályok

  illetékesség → kizárólagosan illetékes

1. a végrehajtást elrendelő járásbíróság

2. ha nem járásbíróság rendelte el (pl. közjegyző), akkor az adós lakóhelye szerinti
járásbíróság

 keresetlevél → tartalmaznia kell

1. végrehajtást elrendelő nevét, ügyszámát

2. végrehajtó nevét, székhelyét, ügyszámát
3. végrehajtás korlátozása iránti perben azt a konkrét összeget, amelyre a végrehajtást
korlátozni kéri

 soron kívüli eljárás →

 írásbeli ellenkérelem és viszontkereset előterjesztésének határideje 15 nap
 tárgyalás 1 hónaponként

újdonság

 közjegyzői okirat közjegyző általi záradékolásával elrendelt végrehajtás esetén a

végrehajtás megszüntetése, korlátozása végrehajtási perben nem kérhető a követelés
érvényes létrejöttének hiánya miatt →

1. a követelés érvényes létrejötte az általános szabályok szerinti egyéb polgári perben

tehető vitássá
2. e polgári per bírósága felfüggesztheti a végrehajtást
3. ha e polgári perben a bíróság döntése szerint a követelés egészben vagy részben nem
jött létre érvényesen → a jogerős ítélet alapján a végrehajtási eljárásban kérhető a
végrehajtás megszüntetése, korlátozása