Jogi és államigazgatási ismeretek

2014/2015. őszi félév

Tételek

1. A jog és állam fogalma. A társadalmi normák joggá válása.

2. Természetjog, jogpozitivizmus. Normák az ókori Rómában.
3. Jogi norma, jogszabályhely, jogtétel, jogszabály. A jogi norma szerkezeti elemei.
4. Jogforrások, jogszabályok érvényessége, hatálya.
5. Jogszabályok típusai, közjogi szervezetszabályzói eszközök.
6. Nemzetközi szerződések, Európai Unió jogforrásai.
7. A magyar államszervezet általános jellemzői. Országgyűlés, alapvető jogok biztosa, Állami
Számvevőszék.
8. Kormány, Alkotmánybíróság, köztársasági elnök, önálló szabályozó szervek.
9. Ügyészi szervezet, bírói szervezet, Költségvetési Tanács, MNB, helyi önkormányzatok.
10. A Ket. kodifikációs okai, Ket-ben meghatározott eljárásfajták.
11. Ket. eljárási alapelvek.
12. Ket. alapfogalmak: hatósági ügy, ügyfél, hatóság, eljárási képesség, jogutódlás.
13. Ket. alapfogalmak: hatáskör, illetékesség, belföldi jogsegély, kollíziós esetek, joghatóság.
14. Elsőfokú eljárás, ügyintézési határidő.
15. Határozat, végzés.
16. Jogképesség, cselekvőképesség.
17. Jogi személy.
18. Gazdasági társaság fogalma, jogalanyiságuk ismérvei, gazdasági társaságok alapítása.
19. A gazdasági társaságok alapítói, szervezete.
20. Közkereseti társaság, betéti társaság szabályozása.
21. Korlátolt felelősségű társaság szabályozása.
22. A dologi jog fogalma, tulajdonjog, dolgok fogalma.
23. Ingatlan tulajdonszerzési módok, közös tulajdon.
24. Idegen dologbeli jogok.
25. Kötelmi jog jellemzői, kötelem-keletkeztető tényállások, kötelmek megszűnése, természetes
kötelmek.
26. Szerződés fogalma, jellemzői, alapelvei, alanyai.
27. Szolgáltatások csoportosítása.
28. Szerződés létrejötte, megkötése.
29. Képviselet, meghatalmazás, szerződések csoportosítása.
30. Szerződések érvénytelensége, megszűnése.

1
 1. Jog és állam fogalma. Társadalmi normák joggá válása.
Jog fogalma: a jog az állam által alkotott és szankcionált, és a társadalom valamennyi tagjára kötelező,
végső soron kikényszeríthető magatartási szabályok összessége. Általánosabb megközelítésben
emberek közötti viszony, társadalmi viszony. A jogot az különbözteti meg a többi magatartásszabálytól,
hogy az állam, szervezeti rendszerén keresztül rendelkezésre bocsátja a kényszereszközöket annak
érdekében, hogy a társadalom tagjai a jogi normáknak megfelelő magatartást tanúsíthassanak.

Állam fogalma: az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Az
állam olyan szervezet, amely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen élő népesség fölött,
lényeges sajátossága, hogy rendelkezik a kényszer monopóliumával, minek folytán az adott területen
élő lakosság felett legitim (jogos, törvényes) erőszakot alkalmazhat. Pl.: bíróság, rendőrség.

Társadalmi norma: olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a

helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek
kilátásba, és azt általában meg is valósítják. A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, azok
egyidősek az emberi társadalommal.

Társadalmi normák joggá válása: a közösség tagjai különböző erőfeszítéseket tesznek annak
érdekében, hogy szükségleteiket elérjék, és környezetük számár biztosítsák. A létfenntartást biztosító
eszközök és módszerek egy közösségen belül elfogadottá válnak, a gyakorlatból szokás lesz. A szokások
általánossá váltak, az általánosan elfogadott magatartási normák váljanak kiszámíthatóvá. Ahhoz, hogy
ezek érvényessé váljanak kellett a közösség hatalma, mely biztosította a betartásukat. Akik a
társadalmi normákat megsértették, azokkal szemben szankciókat vezettek be. Az eredetileg közösségi
jellegű hatalom fokozatosan önállósult. A vagyoni különbségek egy hierarchikusan felépített
társadalmat hoztak létre, megszületett az állam. Ennek fennmaradásához, formalizált, intézményesen
szankcionált, védett magatartási szabályok létrehozására volt szükség, megjelent a jog.

2. Természetjog, jogpozitivizmus. Normák az ókori Rómában.

Pozitív jog: Egy ember alkotta rend, amelynek keretében, az ember által létrehozott szabályokkal
találkozunk.

Természetjog: a természet örök rendjén alapuló jogok és kötelezettségek összessége. Elfogadása a jog
megkettőzését, az emberi eredetű pozitív joggal szemben egy örök, változatlan, helyes és igazságos,
ezért magasabb rendű jog létezésének elismerését jelenti. Ez az emberi értelem segítségével
felismerhető, érvényessége azonban nem az emberi vagy állami elismerésen alapul.

Normák az ókori Rómában: a legrégebbi idők normarendszerét a rómaiak az ősök szokásai

elnevezéssel illették. Differenciálatlan, vallási-, erkölcsi-, jogi normák összessége volt. Az ius szó
eredetileg a Forum Romanumon azt a helyet jelentette, ahol a praetor törvénykezett. Később
szembeállították az iniuriával, mint jogsértő magatartással. Kialakult a jog két kategóriája: alanyi és
tárgyi jog.

 alanyi jog: jogosultságot jelent. Egy személynek bizonyos körben cselekvési és perindítási
lehetősége van.
 tárgyi jog: ez alatt magukat a jogszabályokat értjük, vagy azok körülhatárolt csoportját.

2
A fas alatt a rómaiak a vallási normák összességét, minden olyan magatartásformát értettek, ami nem
sérti az isteneket. Idővel a jogi szabályok betartásától élesen elkülönítették a vallási normák
érvényesíthetőségét. A vallási ünnepnek fenntartott napokon tilos volt a törvénykezés.

A mos szóval az erkölcsi normák összességét, a szokásjogot, illetve az egyszerű szokás jelölték. A mos
olyan társadalmi normák összessége, melyek nem tartoznak sem a jog, sem a vallási normák körébe.

3. Jogi norma, jogszabályhely, jogtétel, jogszabály. A jogi norma

szerkezeti elemei.
Jogi norma: A jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége, ami egy teljes értelmezhető,
követhető, alkalmazható szabály. Kitüntetett szerepű társadalmi norma, mely az állam által kilátásba
helyezett kényszer által válik mindenki számára követendővé.

Jogtétel: a nyelvi megfogalmazás, megjelenés egysége. Egy paragrafus vagy a paragrafus egy
bekezdése, vagy a bekezdés egy pontja. Egy-egy jogi norma egy vagy több jogtételben is megjelenhet.
Gondolati egység, mely a jogalkotó akaratát fejezi ki. Más néven: jogi mondat.

Jogszabály: a jogi köznyelvben egyaránt jelentheti a jogi normát, illetve a jog késő megjelenési
formáját. Az Alaptörvény által jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által kibocsátott és
szabályszerűen kihirdetett normatív aktus, mely elvileg az állam területén, illetve önkormányzati
rendelet esetén, a kibocsátó szerv illetékességi terültén mindenkire nézve kötelező, illetve állami
kényszer útján érvényre juttatható.

Jogszabályhely: a jogi szabály paragrafusokba (szakaszokba), bekezdésekbe és legtöbbször pontokba

foglalt elemi része.

Jogi norma szerkezeti elemei:

 hipotézis: meghatározza azt az életviszonyt, melynek szabályozásához társadalmi érdek

fűződik. Formái:
o Keretszabály: a szabályozandó élethelyzet jellemzőit nagy vonalakban,
jogértelmezésnek tág teret engedve határozza meg.
o Kazuisztikus szabály: az élethelyzeteket részletesen körülírva, miden apróságra kitérve
határozza meg.
o Tipikus szabály: az élethelyzet releváns tényeire koncentrálva tipizálja az egyes
magatartási formákat.
 diszpozíció: a hipotézisben körülírt társadalmi viszony megvalósulása esetére vonatkozó
magatartást írja elő. A diszpozíció lehet:
o kogens: tiltó, feltétlenül teljesítendő, imperatív jellegű előírás.
o diszpozitív: megengedő, választást, eltérést lehetővé tevő jogtétel.
 szankció: az alkalmazandó jogkövetkezményt határozza meg. Fajtáit többféle szempont szerint
különíthetjük el. Lehet személy ellen irányuló vagy anyagi jellegű; regresszív (büntető,
megtorló) vagy reparatív (eredeti állapotot helyreállító); pozitív joghatású, vagy negatív
joghatást előidéző.

3
 4. Jogforrások, jogszabályok érvényessége, hatálya.
Jogforrások: alanyi vagy tárgyi jogforrás, ahol az anyagi jogforrások a jogalkotó szervek, a tárgyi
jogforrások pedig maguk a jogszabályok.

Jogszabályok érvényessége: megfelel a rá vonatkozó szabályoknak.

 Formai vagy alaki érvényesség: a jogszabályt az arra jogosult szerv vagy személy az erre előírt
eljárási rend betartásával hozta létre és hirdette ki.
 Tartalmi vagy anyagi érvényesség: a jogszabály nem ellentétes a jogszabályi hierarchiában nála
magasabb szinten álló jogszabállyal.

Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta.

 Területi hatály: mely földrajzi területen alkalmazhatjuk a jogszabályt.

 Időbeli hatály: mely kezdő időponttól, mely végső időpontig alkalmazhatjuk a jogszabályt.
 Személyi vagy alanyi hatály: mely személyekre nézve alkalmazható a jogszabály.
 Tárgyi hatály: azt mutatja meg, hogy az adott jogszabályt milyen ügyekben, milyen
jogviszonyokban, milyen eljárás keretében kell alkalmazni.
 Visszaható hatály tilalma: a jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg
kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy
korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

5. Jogszabályok típusai, közjogi szervezetszabályozói eszközök.

Alkotmány: ez alatt általában a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok, az állam belső
szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelvek, a jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, egy
alaptörvényben megjelenő összességét értjük. Létrejöhet társadalmi csoportok, különböző térségek,
nemzeti közösségek érdekszövetsége alapján, vagy központi hatalom által.

Törvény: a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, melyet az

adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezget hatályon kívül. Fajtái:

 tárgyuk szerint
o alapjogi törvények
o sarkalatos törvények
o költségvetési törvények
o szervezeti törvények
o egyéb törvények
 normatív tartalmuk szerint
o normatív törvények
o nem normatív törvények
 elfogadási mód szerint
o az Alaptörvény és egyes sarkalatos törvények módosításához az összes országgyűlési
képviselő 2/3-ának igenlő szavazata szükséges.
o jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükségeltetik.
o egyszerű szavazattöbbséges, fapados törvények: jelen lévő országgyűlési képviselők
több mint felének szavazata szükséges

Törvényerejű rendelet: egy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabály. Ma már
nem alkotható új, a hatályon kívül nem helyezett törvényerejű rendeletek azonban ma is hatályosak
és alkalmazandóak. Ellátta mind a köztársasági elnök, mind az országgyűlés feladatait. Az Országgyűlést

4
az évi 4-5 napos ülésezések között helyettesítette. Az alkotmányt nem módosíthatta. Ha kifogást
emeltek ellene, azt az Országgyűlés megvitatta és döntött felőle. Módosítása, illetve hatályon kívül
helyezése csak törvénnyel lehetséges.

Kormányrendelet: a Kormány, mint testület rendeleteket alkothat, melyeket a Miniszterelnök ír alá.

Törvénnyel nem lehet ellentétes. Törvényi vagy törvényerejű rendeleti felhatalmazás alapján, illetve
saját feladatkörében hozhat rendeletet. Hivatalosan ki kell hirdetni.

Kormány tagjainak rendelete: saját feladatkörében, vagy törvényi felhatalmazás alapján, végrehajtási
céllal adhat ki rendeletet az érintett kormánytag. Fajtái:

 Miniszterelnök rendelete
 tárcát vezető Miniszter rendelete
 tárca nélküli Miniszter rendelete

Önkormányzati rendelet: a helyi önkormányzatok által hozható jogszabály. Önkormányzati

rendeletet a települési (községi, városi, fővárosi, fővárosi kerületi) és a megyei önkormányzatok
alkothatnak. A rendelet területi hatálya csak az adott településre vagy megyére; a személyi hatálya
pedig annak lakosaira, valamint a településsel, megyével valamilyen módon kapcsolatban állókra (pl.
annak jelképeit használókra, ott ingatlannal rendelkezőkre, a településen működő cégekre stb.) terjed
ki.

Államtitkársági rendelkezés: 1989. előtt a Minisztertanács alárendeltségében működő országos

hatáskörű szerv vezetője adhatta ki. Miniszteri jogállású személyeknek számítottak.

Közjogi szervezetszabályozó eszköz: csak a kibocsátóra és annak alárendelt szervére vonatkoznak.

Nem érinthetik közvetlenül a polgárok jogait és kötelezettségeit. Felsorolásuk nem jelent hierarchiát.
Jogszabállyal nem lehet ellentétes.

 Határozat: kibocsáthatja az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási

szerv, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét,
valamint cselekvési programját szabályozva. Csak a normatív, szabályozó határozat minősül
közjogi szervezetszabályozó eszköznek, az egyedi határozat nem. Határozat pl. a Kormány
ügyrendje, az Országgyűlés Házszabálya, SzMSz.
 Utasítás: csak a normatív utasítások tartoznak ide, az egyediek nem. Több állami szerv vezetője
adhatja ki a közvetlen irányítás szándékával az alárendelt szervek felé. Pl. nemzeti erőforrás
miniszter egy oltóanyag előállítására és tárolására adhatja ki az összes tiszti főorvos részére.
 Statisztikai közlemény: statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet
szabályozott vele. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) elnöke 2011. január 1. előtt adhatta ki.
KSH hivatalos lapjában kellett kihirdetni.

6. Nemzetközi szerződések, Európai Unió jogforrásai.

Nemzetközi szerződések: azok a megállapodások, melyek a nemzetközi jog alanyai között írásban
jönnek létre és nemzetközi jellegű jogokat és kötelezettségeket fogalmaznak meg. Az
Alkotmánybíróság vizsgálhatja meg az Alaptörvénnyel való összhangot, illetve más jogszabály és
közjogi szervezetszabályozó eszköz a nemzetközi szerződésbe való ütközést.

Csoportosíthatjuk:

 tárgy szerint
 létrehozott jog szerint

5
  résztvevők száma szerint
 szerződéskötés alanyai szerint
 a szerződésben részt venni képesek köre szerint
 csatlakozás lehetősége szempontjából
 elnevezésük szerint

Európai Unió jogforrásai: akár a magyar Alaptörvény fölött is állhatnak.

 Elsődleges jogforrások: EU-t módosító szerződések; az alapító szerződésekhez és a módosító

szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek; az EU tagállamainak csatlakozási szerződései.
 Másodlagos jogforrások:
o Rendelet – egészében és mindenkire nézve közvetlenül kötelező.
o Irányelv – a kötelezően elérendő célt, illetve elveket határozza meg, de a megvalósítás
a tagállamra vár.
o Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező.
o Ajánlások, vélemények, állásfoglalások, közlemények, fehér és zöld könyvek – nem
jelentenek kötelezettséget.

7. A magyar államszervezet általános jellemzői. Országgyűlés,

alapvető jogok biztosa, Állami Számvevőszék.
Magyar államszervezet általános jellemzői: Magyarország politikai berendezkedése parlamentáris
(népképviseleti) demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül. A népképviselet legfőbb
szerve az Országgyűlés. Négyévente kerül sor országgyűlési választásokra. A magyar államszervezet
mind vertikálisan, mind horizontálisan tagolt.

 horizontális tagoltság: az egyes államhatalmi ágak elkülönülése, megosztása

 vertikális tagoltság: területi elkülönülés

Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és

városokban kerületek alakíthatók ki. Magyarország területi beosztása a következő:

 19 megye
 a fővárost 23 kerületre osztották
 346 város
 2808 község
 7 statisztikai régió: Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország,
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld
 3 statisztikai nagyrégió: Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak, Alföld

Népszuverenitás: olyan politikai eszme, ami szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis
közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra.

Alapvető jogok biztosa: az alapvető jogok biztosa és a helyettesei személyére a Köztársasági elnök tesz
javaslatot. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon elő nemzetiségek
jogainak védelmét látja el. Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának
szavazata szükséges. Feladatuk a tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása,
orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhetnek. Tevékenységükről
évente beszámolnak az Országgyűlésnek. Megbízatásuk 6 évre szól.

6
Országgyűlés: Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Többek között

 Megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét.

 Törvényeket alkot.
 Elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását.
 Megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a
legfőbb ügyész személyét, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami
Számvevőszék elnökét.
 Megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekről.
 Közkegyelmet gyakorol.
 Feloszlathatja a jogellenesen működő képviselő testületet.

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében

végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés tagjai
sorából elnököt, alelnököt és jegyzőket választ. Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből állandó
bizottságot alakít. Akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. A
képviselőt mentelmi jog és függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A képviselők mandátuma
4 évre szól. A képviselők száma jelenleg 199 fő.

Állami Számvevőszék: az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Ellenőrzi az

államháztartás gazdálkodását, ellen jegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket,
ellenőrzi az állami vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék elnökét 12 évre az Országgyűlés választja
a képviselők hétharmadának szavazatával. Elnöke évente beszámolót tart az Országgyűlésnek.

8. Kormány, Alkotmánybíróság, Köztársasági elnök, önálló

szabályozó szervek.
Kormány: A Kormány testület, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök a
miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára
az Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja meg. A minisztereket a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul
meg. A miniszterek a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az egyes minisztériumokat, és
irányítják az alájuk rendelt szerveket. Jelenlegi minisztériumok:

 Miniszterelnökség
 Belügyminisztérium
 Külügyminisztérium
 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
 Honvédelmi Minisztérium
 Nemzetgazdasági Minisztérium
 Földművelésügyi Minisztérium
 Igazságügyi Minisztérium
 Emberi Erőforrások minisztériuma

A Kormány az Országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni. A Kormány a

közigazgatás legfőbb szerve, a végrehajtó hatalom általános szerve. A Kormány általános hatáskörű
területi igazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. A Kormány politikáját a miniszterelnök
határozza meg.

7
Alkotmánybíróság: fő feladata a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata, az Alaptörvény védelme. Az
Alkotmánybíróság 15 tagját az országgyűlési képviselők (összes) választják kétharmados többséggel.
Megbízatásuk 12 évre szól. Az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés választja kétharmados
többséggel.

 Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az

elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket.
 Bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felülvizsgálja az egyedi
ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját.
 Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az
Alaptörvénnyel való összhangját.
 Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való
összhangját.
 A Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az
alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel
való összhangját.
 Vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
 Az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat és
hatásköröket gyakorol.

Köztársasági elnök: a Köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, kívül áll, felette áll a
hatalmi ágaknak, egyfajta kiegyensúlyozó-közvetítő szerepet tölt be az államszervezet csúcsán. Kifejezi
a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a
Magyar Honvédség főparancsnoka. Az Országgyűlés 5 évre választja akár kétszeri választási procedúra
során (összes képviselő 2/3-a, többségi szavazat). A szavazást legfeljebb egymás követő két nap alatt
be kell fejezni. Személye sérthetetlen. Feladatai többek között:

 képviseli Magyarországot,
 részt vehet és felszólalhat az Országgyűlésben,
 törvényt kezdeményezhet,
 kitűzi az országgyűlési és helyi önkormányzati képviselők, illetve a polgármesterek általános
választását,
 összehívja az Országgyűlés alakuló ülését,
 feloszlathatja az Országgyűlést,
 javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész
és az alapvető jogok biztosa személyére,
 kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét,
 állampolgársági, területszervezési kérdésekben dönt,
 gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
 kinevezi a minisztereket, az MNB elnökét, egyetemi tanárokat, stb.

Önálló szabályozási szervek: az Országgyűlés a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladatok és
hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Vezetőjét a
miniszterelnök vagy a köztársasági elnök nevezi ki a sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra.
Munkájáról évente beszámol az Országgyűlésnek, rendeletkiadási joggal rendelkezik.

8
 9. Ügyészi szervezet, bírói szervezet, Költségvetési Tanács, MNB,
helyi önkormányzatok.
Ügyészség: a törvényesség őre, gondoskodik a jogi és természetes személyes és a jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről. Üldözi az ország biztonságát, függetlenségét és az
alkotmányos rendet veszélyeztető vagy sértő valamennyi cselekményt. Az ügyészség a végrehajtó
hatalomtól függetlenül, sajátos hatáskörű állami szervezet. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész
vezeti, irányítja és kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről
köteles beszámolni, ugyanakkor nincs alárendelve az Országgyűlésnek, sem közvetve, sem közvetlenül
nem utasítható. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
választja kétharmados többséggel 9 évre. A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a
köztársasági elnök nevezi ki.

Bíróságok: a Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes

és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és érdekeit,
büntetik a bűncselekmények elkövetőit, összegezve: gazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A
legfőbb bírói szerv a Kúria. A Kúria elnökét a bírák közül a köztársasági elnök javaslatára az
Országgyűlés választja az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával 9 évre. A
hivatásos bírákat is a köztársasági elnök nevezi ki. A bíróságok igazgatását az Országos Bírósági Hivatal
látja el. A bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve, tevékenységükben nem
utasíthatók. A Kúria jogegységi határozataival biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét.
Ítélőtáblák székhelyei: Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, Budapest. A bíróság tanácsban ítélkezik, de
törvényben meghatározott módon az ítélkezésben nem hivatalos bírók is részt vehetnek.

Költségvetési Tanács: az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, mely a központi

költségvetés megalapozottságát vizsgálja. Közreműködik a költségvetési törvény előkészítésében. A
Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke. A
Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre.

Magyar Nemzeti Bank: az MNB Magyarország központi bankja. Az MNB elnökét és alelnökeit a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. Az MNB elnöke a Bank tevékenységéről
évente beszámol az Országgyűlésnek. Az MNB elnöke saját hatáskörében, feladatkörében rendeletet
adhat ki. Feladata a monetáris politika kialakítása és érvényesítése.

Helyi önkormányzatok: Magyarországon a helyi közügyek intézésére és a helyi közhatalom gyakorlása

érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzat többet között rendeletet alkothat,
határozatot hoz, önállóan gazdálkodhat, tulajdonosként gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat,
meghatározza a költségvetését és annak alapján dolgozik, dönt a helyi adók fajtáiról és mértékéről,
stb. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára megyei, illetve fővárosi kormányhivatal jogosult. A
helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja, melyet a polgármester
vezet. Mandátumuk 5 évre szól.

10. A Ket. kodifikációs okai, Ket-ben meghatározott

eljárásfajták.
Ket: Közigazgatási eljárási törvény.

A Ket kodifikációs okai:

 1989-90. rendszerváltás: többpárti parlamenti demokrácia épült ki az országban. Átalakult a

közigazgatás intézményrendszere, létrejöttek a helyi és területi önkormányzatok.

9
  Kialakult az új demokratikus jogállam, mely lehetővé teszi az eljárási alapelvek tényleges
érvényesülését, a jogait az ügyfél az eljárás során közvetlenül gyakorolhatja.
 Jogállam: a hatóság van az ügyfelekért és nem fordítva. Együttműködés, önkéntes jogkövetés
elősegítése, figyelembe venni a reális teljesítőképességet.
 Magyarország a zárt országból nyílt országgá változott. Külföldiek tranzitforgalma, egyre több
külföldi él az országban, nemzetközi kapcsolatok, multinacionális cégek.
 Az ország csatlakozott az EU-hoz. Új kötelező jogi normák érvényesítése, Európai Bíróság
döntései, joggyakorlata, közigazgatási szervek határon átnyúló kötelező együttműködése.
 Rendkívül gyors ütemben terjednek a modern technikai, informatikai eszközök.
 Eldurvult mind a közélet, mind a mindennapi élet. A közigazgatási szerveknek akár a
rendőrhatósági szervek segítségét kell igénybe venniük: pl. munkaügyi ellenőrzés,
fogyasztóvédelmi helyszíni ellenőrzés.
 A végrehajtási eljárás gyengeségei: kis településeken mindenki ismer mindenkit, kellő
gyakorlat hiánya.

Ket-ben meghatározott eljárásfajták:

 Olyan eljárások, melyre nem terjed ki a Ket. hatálya.

 Ket. hatálya alá tartozó, de privilegizált eljárások: különös eljárási törvény hiányában a Ket-et
alkalmazzuk.
 Kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszokon térhet el törvény vagy
kormányrendelet az általános rendelkezésektől.
 Versenyfelügyeleti eljárás: bármely Ket-ben foglalt szabálytól eltérhet.
 Csak akkor térhetnek el a Ket-től, ha azt a Ket. megengedi.

11. Ket. eljárási alapelvek.

Törvényesség elve: a Magyar Köztársaság jogszabályai kötelező érvényűek az ország felségterületén
tartózkodó jogi és természetes személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre,
továbbá a magyar állampolgárokra akkor is, ha nem tartózkodnak az ország felségterületén. A magyar
közhatalmi szervek az anyagi és eljárási szabályok szerint végzik tevékenységüket.

A hatáskör rendeltetésszerű gyakorlásának elve: a hatósági jogkört kizárólag arra a célra lehet
felhasználni, melyre a jogalkotó szánta. Pl. vasutassztrájk, ingatlan megadóztatása.

A hatáskör célhoz kötöttségének elve, mérlegelési jogkör: az anyagi és eljárási szabályok kétféle
döntési mozgásteret nyújtanak a szervek részére:

 bizonyos tényállások esetén konkretizálják a döntés formáját és tartalmát.

 az ügyek többségében a hatóság mérlegelési jogkört kap, melyhez a jogalkotó a jogszabályban
a mérlegelési szempontokat is mellékeli (intézkedési módok, szempontok).

Egyenlőség elve: az eljárás során a részrehajlás tiltott.

Méltányosság elve: jogszabály fő szabályként meghatározza a határozat tartalmát, ugyanakkor

felhatalmazza a döntéshozó szervet arra, hogy különösen méltányolható esetben eltérhet a
főszabálytól (általában a méltányossági okok is felsorolásra kerülnek).

Hatáskörrel való visszaélés tilalma: az egyes eljárási cselekmények lehet, hogy jogszerűek, viszont
összességében vizsgálva őket elképzelhető, hogy tendenciózusak (céltudatos, szándékos). Pl.
többszörös ellenőrzés esetei.

10
Egyszerűség, szakszerűség, gyorsaság, ügyféllel való együttműködés kötelezettsége.

A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél
jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

Törvény előtti egyenlőség elve: minden embert azonos méltóságú személyként kell tekinteni; az
indokolatlan megkülönböztetést a törvény tiltja.

Szabad bizonyítás elve: a hatóság a valósághű tényállás kiderítése érdekében bármely rendelkezésre
álló bizonyítási módot, bizonyítékot felhasználhat.

Kitanítási kötelezettség: a közigazgatási hatóság a jogi képviselő eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre
irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről.

Jóhiszemű eljárás elve: ha az ügyfél él nyilatkozattételi jogával, akkor igazmondási kötelezettség fogja
terhelni. Valótlan állításokkal nem vezetheti félre a hatóságot.

Költségtakarékos eljárás: pl. több hatóság együtt végezzen helyszíni szemlét, elektronikus
kapcsolattartás, nem kell túlbizonyításra törekedni.

Anyanyelvhasználat joga: a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. A települési, a

területi és az országos kisebbségi önkormányzat testülete határozatban meghatározhatja a
hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A kisebbségi szervezet
nevében eljáró személy és a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét.

12. Ket. alapfogalmak: hatósági ügy, ügyfél, hatóság, eljárási

képesség, jogutódlás.
Hatósági ügy: minden olyan ügy, melyben a közigazgatási hatóság jogot vagy kötelezettséget állapít
meg; adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést
végez; valamely tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel vagy törlés.

Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit a hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve
a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Jogszabály esetén meghatározott hatásterületen lévő
ingatlan tulajdonosa, illetve kire nézve az ingatlan-nyilvántartás jogot tartalmaz. Törvény ügyfél jogával
ruházhatja fel az érdekvédelmi vagy civil szervezeteket, melyek tevékenysége valamely alapvető jog
védelmére vagy közérdek érvényre juttatására irányul.

Közigazgatási hatóság: államigazgatási szerv. Helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a

megyei önkormányzat közgyűlését is, polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,
főjegyző, jegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, törvény vagy
kormányrendelet által közigazgatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület,
vagy személy.

Eljárási képesség: az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét. Természetes
személy esetében akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha a polgári jog szabályai szerint
cselekvőképes. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező
személy is rendelkezhet eljárási képességgel. Eljárási képesség hiánya esetén a törvényes képviselő
vagy ügygondnok vonható be az eljárásba.

11
Jogutódlás: a kieső ügyfél helyére, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a közigazgatási eljárásban
a polgári jog szerinti jogutódja lép. Kérelemre indult eljárásban a kérelmező jogutódja az eljárástól
számított 15 napon belül (objektív határidő), de legkésőbb a jogutódlástól számított 6 hónapon belül
(jogvesztő határidő) kérheti a jogutódlás megállapítását a hatóságtól.

13. Ket. alapfogalmak: hatáskör, illetékesség, belföldi jogsegély,

kollíziós esetek, joghatóság.
Hatáskör: azt mutatja meg, hogy az országon belül a közigazgatási szervek körül melyik hatóság jár el
(vertikális ügyelosztás).

 A hatáskör egy szervezet vagy szerv feladatának, az e feladatokhoz kapcsolódó jogosítványait

jelenti.
 Hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át (kivételek a
törvényben).
 A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el (kivételek a törvényben).
 Ha a hatóság eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az eljárás lefolytatására a
felügyeleti szerv, illetve végső esetben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezheti.
 Egyes esetekben az integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) az ügyre vonatkozó külön
jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság
mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósának
minősül.

Illetékesség: azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül melyik szerv jár el a konkrét
közigazgatósági hatósági ügyben (horizontális ügyelosztás). Illetékesség telepítési formái:

 az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe, illetve székhelye,
telephelye, fióktelepe.
 ahol az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik.
 ahol az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják.
 ahol a jogellenes magatartást elkövették
 ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az utolsó hazai lakcíme alapján kell az illetékességet
megállapítani. Ennek hiányában a Fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe
tartozó ügyben a fővárosi jegyző jár el.
 Megelőzés intézménye: az jár el, ahol az eljárás előbb indult meg.

Belföldi jogsegély: akkor kerül rá sor, ha a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek olyan
adatra, tényre, iratra vagy bizonyítékra van szüksége, mely más hatóságnál van, illetve az elvégzendő
hatósági cselekményt más hatóság illetékességi területén belül kellene elvégezni. Esetei:

 a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt

foganatosítania.
 az ügyfél jogos érdeke, vagy költségtakarékosság indokolja.
 olyan adat vagy irat szükséges, mellyel más hatóság vagy állami, önkormányzati szerv
rendelkezik.

A megkeresést a megfelelő hatósággal azonos hatáskörű illetékes hatósághoz, ennek hiánya esetén a
települési önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni. Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus
hozzáféréssel is rendelkezik az eljáráshoz szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, akkor
azt abból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

12
Kollízió: összeütközés, érdekellentét.

Kollíziós esetek:

 Negatív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörének vagy illetékességének
hiányát.
 Pozitív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörét vagy illetékességét az adott
ügyben.
 Kollízió esetén a hatóságok kötelesek egymással hivatalból vagy kérelemre egymással
egyeztetni, a kérdést megoldani.
 Ha ez előző egyeztetés az illetékesség eldöntéséről nem vezetne eredményre a közös
felügyeleti szerv dönt a kollízió feloldásáról. Közös felügyeleti szerv hiányában a Kormány
illetékes területi államigazgatási szerve dönt az ügyben (Fővárosi vagy Megyei
Kormányhivatal).
 Hatásköri vita esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dönt.

Joghatóság: más néven nemzetközi hatáskör, mely azt mutatja meg, hogy a közigazgatási hatósági
ügyében melyik ország közigazgatási szerve jár el.

 Magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében a Magyar
Köztársaság területén magyar hatóság jár el.
 Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet; külföldön nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet hatósági ügyében fő szabály szerint a Magyar Köztársaság területén a
magyar hatóság jár el.

14. Elsőfokú eljárás, ügyintézési határidő.

Elsőfokú eljárás: az eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indulhat meg. Ha a törvény vagy
kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet a kérelem
beérkezésétől számított 8 munkanapon belül értesíteni kell. Az egyes kivételeket a törvény külön
felsorolja. Az eljárás megindításáról szóló értesítés megküldésének kötelezettsége alapulhat a
törvényen, vagy az ügyfél kérésén. A hatásterületen elő ügyfeleket, illetve az ügyfélnek minősülő
szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesíteni kell. Ha az eljárás tárgyát képező
kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság pénzkövetelés biztosítását vagy
meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az ügy érdemében való
döntéshozatalt megelőzően elrendelheti.

Ügyintézési határidő:

 Az általános ügyintézés időtartama 21 nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály,

hosszabbat pedig csak a törvény vagy kormányrendelet határozhat meg.
 A szakhatóság eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.
 Testületi szervnek a megadott határidőn belül, vagy az utána következő ülésen, de legkésőbb
2 hónapon belül az ügyben döntenie kell.
 Az eljáró hatóság vezetője egy alkalommal, az indokok felsorolásával 21, illetve 15 nappal
meghosszabbíthatja az ügyintézési határidőt.
 Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő megérkezését követő napon,
hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.
 Soron kívüli eljárás esetei:
o kiskorú érdekeinek veszélyeztetettsége estén,

13
 o életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítsa esetén,
o a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el,
o közbiztonság érdekében szükséges.
 Ha a hatóság az irányadó határidőt saját hibájából túllép, köteles a befizetett eljárási illetéket,
illetve díjat az ügyfélnek visszafizetni. Ha a határidő kétszeresét lépi túl, akkor az összeg
kétszeresét kell visszafizetnie az ügyfél részére.

15. Határozat, végzés.

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben
végzést bocsát ki.

Jogszerű hallgatás intézménye: ha az ügy kérelme jog megszegésére irányul és ellenérdekű ügyfél az
elsőfokú eljárásban nem vett részt, jogszabály rendelkezhet úgy, hogy

 ha hatóság nem hoz döntést, akkor az ügyfelet megilleti a jog gyakorlása

 ha a szakhatóság nem ad ki határidőn belül állásfoglalást, akkor a hozzájárulást megadottnak
kell tekinteni.

Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
egyszerűsített döntés (határozat) hozható, mely nem tartalmazza az indoklást és a jogorvoslatról szóló
tájékoztatást. Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből mellőzhető az indoklás. Ha a technikai
lehetőségek adottak, a hatóság papír alapú kapcsolattartás esetén elektronikusan hozza meg a
döntést. A határozat és a végzés négy részből áll:

 Fejléc: tartalmazza a hatósági jogviszonyban lévők és az ügy legfontosabb adatait, az ügy

jellemzőjét.
 Rendelkező rész: döntést és a hozzá kapcsolódó tartalmi elemeket (jogorvoslatra felhívás,
eljárási illeték, díj megfizetése,kötelezettség teljesítésének határnapja, azonnali végrehajtás
foganatosítását, szakhatósági állásfoglalást, a kötelezettség teljesítésének határnapját,
határidejét, az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, a késedelmipótlék-
fizetési kötelezettséget és annak mértékét, a közérdekű munkával való megváltás szabályait,
stb.) foglalja magában.
 Indoklás: döntés jogbeli és ténybeli megalapozása, szakhatóság döntésének indoklása,
jogszabályhelyek pontos idézése, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a
mellőzés indokait, a szakhatósági állásfoglalás indoklását, a hatóság hatáskörét és
illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, stb.
 Utolsó rész: döntéshozatal helye, ideje, hatáskör gyakorlójának neve, hivatali beosztása,
kiadományozó neve, hivatali beosztása, kiadományozó aláírása, hatóság bélyegzőlenyomata.

A döntést külön dokumentumba, vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni,
vagy az e célra rendszeresített formátumban kell kiadni.

16. Jogképesség, cselekvőképesség.

Jogképesség: az emberi élet természetes velejárója, az embert emberségénél fogva jogok és
kötelezettségek illetik meg, vagyis jogalany. A jogalanyiság az ember érinthetetlen minősége, melyet a
polgári forradalmak, polgári társadalmak vívtak ki. A jogképesség minden embert megillet, ahhoz
semmiféle különleges tulajdonságra, vagy teljesítményre nincs szükség. A jogképesség feltétlen (nem
függ semmiféle feltételtől) és egyenlő. A jogképesség a teljesen öntudatlan és az életképtelen

14
csecsemőt is megilleti. A jogképesség az embert fogamzásának időpontjától megilleti, és a halállal
szűnik meg.

Cselekvőképesség: az embernek az a képessége, hogy a maga nevében, saját cselekményeivel jogokat

szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az emberi személy képes saját érdekeit felismerni és annak
megfelelő akaratot kifejezni. Minden ember cselekvőképes, kivéve, ha a Ptk. vagy a bíróság
gondnokság helyezést elrendelő ítélete azt nem korlátozza. A cselekvőképes személy maga köthet
szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot.

17. Jogi személy.

Jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek. Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és
kötelezettségre, mely jellegénél fogva nem csupán az emberhez kötődik. A jogi személy személyhez
fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem a
jellegénél fogva csak az emberre vonatkozik. Jogi személy ismérvei:

 Saját, mindenki mástól megkülönböztethető névvel kell rendelkeznie, mely lehetővé teszi
számára, hogy a gazdasági életben önállóan tevékenykedni tudjon. A névnek utalnia kell a jogi
személy szervezeti formájára, illetve meg kell felelnie a magyar helyesírás szabályainak.
 Székhely: az a hely, ahol a jogi személy székhelye található, mely biztosítja annak
elérhetőségét. A székhely alapvetően a központi ügyintézés helye.
 Vagyon: a jogi személy főszabály szerint korlátolt felelősséggel rendelkezik, ezért meg kell
határozni azt a vagyont, mely felett sem az alapítók, sem a tagok nem rendelkeznek, csak a
szervezet.
 Ügyintézés, képviselet: a jogi személyt működtetni kell, illetve külső, harmadik személyek felé
meg kell jeleníteni, képviselni kell.

Jogi személy típusai:

 Jogi személy csak törvényben meghatározott típusban működhet.

 Az alapvető típusokat a Ptk. sorolja fel: egyesület, alapítvány, egyesülés, RT, BT, KFT, KKT,
szövetkezet.

Jogi személy tevékenysége és célja: tiltott tevékenység nem folytatható jogi személyként sem.
Törvényellenes célra nem alapítható jogi személy.

Helytállás a jogi személy tartozásaiért: a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával felel, a jogi
személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felel. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója
a korlátolt felelősséggel visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen
hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy alapító korlátlanul köteles helytállni.

A jogi személy létrehozásáról a személyek létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy
szervezetét és működési szabályait maguk állapítják meg. A jogi személy bírósági nyilvántartásba vétel
után jön létre.

18. Gazdasági társaságok fogalma, jogalanyiságuk ismérvei,

gazdasági társaságok alapítása.
Gazdasági társaság: üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni
hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, melyekben a tagok
nyereségéből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik.

15
A gazdasági társaság tevékenységének jellege: a tagok közös, üzletszerű gazdasági tevékenység
folytatására vállalnak kötelezettséget. Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági
tevékenység gyakorlására is létrejöhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel
folytathat. Egykori közhasznú társaságok szabályozása helyett létrejött jogi megoldás (Kht. 
nonprofit Kft.).

Gazdasági társaság vagyona: minden gazdasági társaság részére a tagok kötelesek induló tőkét
biztosítani. Az egyes társasági formáknál a biztosítandó vagyon mértéke és jellege eltérő lehet.

Gazdasági társaság kötelezettségeiért való felelősség: mindegyik társasági definíció rendelkezik a

társaság kötelezettségeiről való felelősségről is. Kkt., BT. beltag  egyetemleges felelősség; BT. kültag,
Kft., Rt.  nem tartoznak felelősséggel a társaságuk tartozásaiért, kivéve néhány speciális esetet.

Jogalanyiságuk elismeréséhez az Állam jóváhagyása is szükséges, melyet a vonatkozó jogszabályok

biztosítanak. Az Államnak garantálnia kell a társasági és szerződéses viszonyokban esetlegesen
felmerülő jogvitás esetén a jogos igények kikényszeríthetőségét is. Az új Ptk-ban önálló jogi
személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: Kkt., Bt., Kft. és Rt.

Gazdasági társaságok önálló jogalanyiságának ismérvei:

 Elkülönült felelősség: A társaság és tagjai tartozásai sem alkotnak egy egységet. A taggal
szemben nem lehet érvényesíteni a társaság kötelezettségeit, illetve a tag tartozásainak
rendezésére sem lehet felhasználni a társasági vagyont.
 Elkülönült szervezet: a társaság a saját cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat
kötelezettségeket. A társaság jogi létezése nem függ a tagok személyétől: pl. a tag
jogalanyiságának, tagságának megszűnése, illetve új tag belépése nem eredményezi a társaság
megszűnését, felbomlását. A társaságnak a tagok személyétől független szervezete van.
 Elkülönült vagyon: a tagok által a társaság alapításakor rendelkezésre bocsátott vagyon a
társaság vagyonává válik, elkülönül a tagok vagyonától. A társaság működése alatt keletkezett
vagyon, eredmény is a társaság vagyonává válik, a tagoknak tulajdonosi jogosultságaik
nincsenek. A társasági vagyon nem a tagok közös tulajdona. A társaság vagyona külön
vagyonnak minősül, mely még a tagokkal szemben is védelemben részesül. Harmadik személy
a taggal szemben fennálló követelését nem számíthatja be a társasággal szemben. Ugyanakkor
a társasággal szemben fennálló követelését sem számíthatja be a társaság tagjával szemben.
A taggal és a társasággal szemben fennálló követelések nem helyettesíthetők egymással. A tag
és a társaság elkülönült, önálló jogalanyok. A társaság a kötelmi jogviszonyokban is önállóan
jelenik meg. Önállóan, saját neve alatt köthet szerződést, a tag és a társaság egymással köthet
szerződést. A tag viszont nem jogosult a társaság által megkötött szerződést a bíróságon
megtámadni.

Gazdasági társaságok alapítása: kétféleképpen lehet létrehozni. Eredeti alapítással vagy átalakulással.

 Eredetei alapítás: eredeti alapításról akkor beszélünk, ha a gazdasági társaság minden jogi
előzmény nélkül úgy jön létre, hogy a társaságnak nincs jogelődje, nem egy korábban
működött jogalany jogait és kötelezettségeit veszi át. Eredeti alapításhoz elegendő az, ha az
alapító felek a társaság létesítésére vonatkozó akaratukat megfelelő formába és tartalomba
öntik, majd a cégbíróság a társaságot felveszi a végjegyzékbe. A társaság alapításához
szükséges vagyonelemeket az alapítók bocsátják a társaság rendelkezésére, nem a másik volt
jogalany vagyonát felhasználva jönnek létre.

16
  Átalakulás: átalakulásról akkor beszélünk, ha a gazdasági társaság egy korábban létezett
jogalany egyetemleges jogutódjaként jön létre: jogait és kötelezettségeit egy volt jogalanytól
származtatja. A jogutódlás lehet teljes és részleges:
o Teljes: a jogelőd gazdasági társaság megszűnik (pl. beolvadás: a jogelőd teljes
vagyonával rendelkezik az új, létrejövő társaság).
o Részleges: az új társaság a jogelőd jogait és kötelezettségei közül néhányat átvesz (pl.
kiválás: a jogelőd társaság vagyona annyival csökken, amennyivel az társaságé
növekszik).

19. A gazdasági társaságok alapítói, szervezete.

A társaság alapítói: a társaság létrehozásáról a tagok szabadon dönthetnek, bárki (törvényben
meghatározott megszorításokkal) jogosult gazdasági társaságot alapítani, illetve gazdasági társaságba
belépni. Gazdasági társaságot külföldi és belföldi természetes és jogi személyek egyaránt alapíthatnak,
működő társaságba tagként beléphetnek. Gazdasági társaság alapításához legalább két tag szükséges
(Kkt., Bt.), kivéve Kft-t és az Rt-t, ezeknél 1 tag is elég. A Bt. és Kkt. esetén a tagok száma nem
csökkenhet egyre, mivel akkor a társaság megszűnik. Az utolsó előtti tag tagsági viszonyának
megszűnésétől számított 6 hónapon belül a társaság megpróbálhat új tagot bejelenteni a
Cégbíróságnál. Ha sikerül, akkor a társaság működhet tovább.

A társaság alapításáról szóló megállapodás: a társaságot létesítő okiratot írásba kell foglalni. A
társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba
vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is
aláírhatja. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát a közgyűlés fogadja el. A gazdasági
társaság megalapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály,
egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. A társasági szerződést
közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett
magánokiratba kell foglalni. A formai követelmények megsértése a szerződés semmisségét vonja maga
után. A Kkt., Bt., Kft., és a Zrt. esetén a társasági szerződés ügyvédi vagy közjegyzői közreműködéssel a
cégtörvény mellékletét képező szerződésminta kitöltésével is elkészíthető. Ha a létesítő okirat a
társaság fennállásáról nem rendelkezik, akkor a társaságot határozatlan időre létrehozottnak kell
tekinteni.

Gazdasági társaságok szervezete: a gazdasági társaságok olyan, a jog által reált jogalanyok, melyek
önálló akart képzésre nem képesek. A jogi személy önállóan képtelen cselekedetek kifejtésére, ezért
kell kiépítenie belső szervezetét. A létrejövő szervezetek többféle funkciót látnak el, melyek
összehangolásával tud megjelenni aktív jogalanyként a gazdasági társaság. A társasági szervek hármas
funkciót látnak el: döntéshozatal, képviselet, ellenőrzés. A gazdasági társaságok szervezeti felépítése
nem egységes. A szervezeti struktúra kiépítettsége a személy- és vagyonegyesítő jelleg dominanciájától
függ. A társaság legfőbb szervének legfőbb feladata a stratégiai döntéshozatal. A társaság folyamatos
működésének biztosítását és a képviselet ellátását az ügyvezetés látja el. Az ellenőrzést ellátó szervek
folyamatos kontrollt, visszacsatolást tudják biztosítani egy társaság életében: a tagok személyes
közreműködése biztosíthat a működés felett ellenőrzést, illetve lazább tulajdonosi kapcsolat esetén a
társaság külön szervet hozhat létre az ellenőrzés ellátására (felügyelőbizottság). A kötelező eseteken
kívül a tagok a létesítő okiratban dönthetik el a felügyelőbizottság felállítását, illetve határozhatják el
a könyvvizsgáló megbízását.

17
 20. Közkereseti társaság, betéti társaság szabályozása.
Közkereseti társaság: Kkt. létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra
vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére
vagyoni hozzájárulást létesítenek és a társaságnak a társasági vagyona által nem fedezett
kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A közkereseti társaság tagjai
egyetemlegesen kötelesek helytállni a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségeiért. A tagok a társasággal együtt is perelhetők. A bíróság a tagokkal szemben hozott
marasztaló ítélet végrehajtását akkor rendelheti el, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása
eredménytelen volt. A társaságba belépő tag a belépés előtt keletkezett társasági kötelezettségekért
a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tag hitelezője a társaság vagyonából nem elégítheti
ki a követelését. A hitelező követelésének fedezetéül az a vagyonhányad szolgál, mely a tagot a tagsági
jogviszonya megszűnése esetére megilleti. Ha a hitelező e vagyonhányadra végrehajtást vezet, a tagot
megillető felmondás jogát gyakorolhatja és ennek eredményeként a tagnak kiadandó
vagyonhányadból elégítheti ki a követelést. A tagsági szerződés módosítása szükséges ahhoz, hogy a
tag házastársa házastársi vagyonközösség vagy házastársi közös vagyon megosztása jogcímén a
társaság tagjává váljon.

A legfőbb szerv a tagok gyűlése. A tagok gyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott
határozattal bármely kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja. A tagok gyűlése hatáskörébe
tartozó kérdésekben a tagok ülés tartás nélkül is határozhatnak. A határozathozatal során valamennyi
tagnak azonos értékű szavazata van. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, mely a tagot
szavazati jogától megfosztja. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított
szótöbbséggel hozza meg határozatát. Legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat
kell a vezető tisztségviselők visszahívásához. Valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott
határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának,
egyesülésének, szétválasztásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. A társasági
szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

A társaság ügyvezetése: a Kkt. ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több
ügyvezető látja el. Ennek hiányában valamennyi tag ügyvezető. Semmis a társasági szerződés olyan
rendelkezése, mely ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a társaságnak, vagy lehetővé
teszi ilyen személy ügyvezetővé választását. Az ügyvezetők mindegyike önállóan járhat el. Az ügyvezető
a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok
gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálására. A tervezett intézkedés mindaddig nem tehető meg, amíg
arról a tagok gyűlése nem határoz. A társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy több ügyvezető
együttesen jár el, és az ügyvezetők között nincs egyetértés, bármelyikük jogosult az adott kérdésben a
tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket az ügyvezetők önállóan is
megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi ügyvezetőt haladéktalanul tájékoztatni kell.

Tagsági jogviszony megszűnésének esetei:

 átalakulás egyes esetei

 a társaság jogutód nélküli megszűnés
 vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása (30 napos haladék adható)
 tagsági jogviszony megszűnése a tagok közös megegyezésével
 felmondás (3 hónapos felmondási idő)
 tag halála természetes személy esetén, vagy megszűnése jogi személy esetén

18
A társasági részesedés átruházása: a tagsági jogviszonyon alapuló és kötelezettségekből álló társasági
részesedését vagy annak egy hányadát a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja.
Az átruházó szerződést írásba kell foglalni. Korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, mivel az a
tagok döntéséhez és a társasági szerződés módosításához kötött.

Tag halála vagy megszűnése: a meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság többi
tagjával való megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. A taggá váló örökös, illetve jogutód
nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági
kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagsági jogviszony megszűnése
esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával köteles elszámolni, kivéve, ha az a társaságba
tagként belépett.

21. Korlátolt felelősségű társaság szabályozása

A korlátolt felelősségű társaság (Kft) olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben
törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű
szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.

 A társaság a hitelezők felé teljes vagyonával felel. A tagok a törzsbetétjük és az esetleges

pótbefizetések, valamint a mellékszolgáltatások teljesítéséért nem a társasági hitelezőknek,
hanem magának a társaságnak, ill. a többi tagnak felelnek.
 Ha a tag a törzsbetétjének teljes összegét még nem fizette be, úgy a társaság hitelezője nem
fordulhat közvetlen a tag ellen törzsbetétje hátralékos összegének befizetése iránt, a tagot
erre csak a társaság tudja rászorítani.
 A korlátolt felelősség áttörése:
o Nem pénzbeli szolgáltatás esetén a tag a betét szolgáltatásától számított 5 éven át
felelős a társaságnak azért, hogy betétjének értéke a szolgáltatás idején a társasági
szerződésben megjelölt értéknek felel meg.
o Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli
betétjét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatták el a
társasággal, vagy akik a létesítés során egyébként csalárd módon jártak el.
o Azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, melyről tudták, vagy a tagoktól elvárható
gondosság mellett tudhatták volna, hogy a társaság érdekeit nyilván sérti. Az ebből
eredő károkért szintén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

A társaságba tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni tilos. Az üzletrészét a tag nyilvános újsághirdetés
útján értékesítheti.

A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, de nem
lehet kevesebb 100.000 forintnál. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. Ha egy törzsbetétre több tag
vállal kötelezettséget, a kötelezettséget vállaló személyeket a törzsbetét szolgáltatásának
kötelezettsége egyetemlegesen terheli. A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb
3 millió forintnál.

Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig

valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a
nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás
szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg,
a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, míg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére

19
az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni
hozzájárulással együtt nem éri el a törzstőke mértékét.

Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a
nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a
társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor
nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági
szerződésnek a nyilvántartásba vételétől számított 3 évnél hosszabb határidőt megállapító
rendelkezése semmit.

Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó társasági jogok és kötelezettségek összessége, a társaság

nyilvántartásba vételével keletkezik. Mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik, azonos mértékű
üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A törzsbetét mindig meghatározott pénzösszeget jelent,
míg az üzletrész mértéke, ill. értéke a társaság eredményességének függvényében változik. Az
üzletrészbe foglalt jogok egy része a többi jogosultság vagy kötelezettség nélkül nem ruházható át, a
jogosultságok nem oszthatók fel több jogosult között, legfeljebb eszmei hányadok szerint. Egy
üzletrésznek több jogosultja is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak,
jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen
kötelesek helytállni. A közös képviselőt a jogosultak maguk közül választják meg a tulajdoni hányaduk
szerint szavazatai jog gyakorlásával. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. Ha a
tagok a társasági szerződésben egymás javára az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő
átruházása esetére az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jogot biztosítanak, arra az
elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. E jog a tagokat üzletrészeik
egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg. A tag a társaságtól csak úgy tud
megválni, ha üzletrészét valakire átruházza. Az üzletrész ajándékozása, cseréje vagy apportálása esetén
az elővásárlásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. A tag halála esetén örököse, a jogi
személy tag átalakulása, egyesülése, szétválása vagy jogszabály alapján az üzletrész tekintetében
bekövetkezett jogutódlás esetén a jogutód kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az
ügyvezető megtagadhatja az örökös vagy jogutód bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre
feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész
magukhoz váltásáról az örökös vagy a jogutód bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított
30 napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek vagy a
jogutódnak kifizetik. Ha a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte, a bíróság a házassági
vagyonjogi perben a nem tag házastárs kérelmére, e törvény és a társasági szerződés üzletrész-
átruházására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával juttathat társasági üzletrészt vagy
vagyonhányadot. Ebben az esetben az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog,
valamint a törzsbetét teljes mértékben történő szolgáltatására vonatkozó feltétel nem érvényesül. Ezt
megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a házastársi közös vagyon megosztásáról a
házastársak az üzletrész vonatkozásában megállapodtak.

Az üzletrész
a) átruházás;
b) a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás;
c) öröklés;
d) a házastársi közös vagyon megosztása;
e) új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése esetén osztható fel.
Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges.

A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés.

20
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet
a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági
könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt. Az ügyvezető késedelem nélkül köteles
összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges
intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

o a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

o a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá
o csökkent;
o a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
o ha vagyona tartozásait nem fedezi.
Az előző bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a
törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról;
mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli
megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A
meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A társasági
szerződés három napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat meg. Ha a taggyűlés nem
volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők
által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot
legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Az elektronikus hírközlő
eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell
rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kell
nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával
hitelesít. Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről – az elektronikus hírközlő
eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével – jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyvet az
ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. Az ügyvezető
köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében nyilvántartani.

Ügyvezetés:

 A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.

 Ha a társaságnak több ügyvezetője van, az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés
körében eljárni, azzal, hogy bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett
intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tiltakozást a taggyűlés bírálja el, a taggyűlés
döntéséig a tervezett intézkedés nem hajtható végre.
 Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és
képviseletre, ügyvezetőnek azokat a tagokat kell tekinteni, akik megfelelnek a vezető
tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseknek.
 Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlés összehívására vagy a taggyűlés tartása
nélküli döntéshozatal kezdeményezésére bármelyik tag jogosult. Ha erre a változás
bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor, a taggyűlést bármelyik tag vagy
hitelező kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze vagy a taggyűlés összehívására,
illetve a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására az ezt kezdeményező tagot
jogosítja fel.
 Az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet.

21
 22. A dologi jog fogalma, tulajdonjog, dolgok fogalma
A dologi jog fogalma: A dologi jog a dolgokra vonatkozó abszolút jog, mely csak a dologi jog jogosultját
nevezi meg, aki senkitől sem függő hatalmat gyakorol a dolog felett. Az abszolút jogosultság mindenkit
arra kötelez, hogy tiszteletben tartsa a jogosult jogát a dologra. A dologi jog (iura in rem) magába
foglalja a tulajdonjogot, a korlátolt dologi jogokat (idegen dologbeli jogokat) és a birtokjogot.

 A tulajdonjog a dolog feletti teljes uralmat jelenti, míg az idegen dologbeli jogok egy más
tulajdonában levő dolog feletti részleges hatalmat fejezik ki.
 A birtokjog annak nyújt védelmet, aki a dolgot hatalmában tartja akár jogszerűen, akár jogalap
nélkül. A birtok tény, a tulajdon jog.

A tulajdonjog: A tulajdonjog a dologra vonatkozó legfőbb jog, melynek alapján a tulajdonos mindenkit
kizárhat annak behatásától. A tulajdonost tulajdonjoga alapján megilleti (a tulajdonjog triásza):

 a dolog birtoklásának joga és a birtokvédelem,

 a használata, hasznosítása, hasznainak szedése,
 a dologgal való rendelkezés.

A dolog fogalma: A birtokba vehető testi tárgy (dolog) tulajdonjog tárgya lehet. A dologra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható
természeti erőkre. A dolgok klasszikus csoportosítása a dolgokat ingókra és ingatlanok osztja fel.

 Ingó: azon dolgok, melyek állaguk sérelme nélkül egy helyről a másikra
áttehetők. Minden más dolog ingatlan.
 Mai felfogás szerint ingatlan a földterület, a föld méhe, valamint mindaz,
amit a földön az ember vagy a természeti erők létrehoztak. A felépítmény
jogi sorsa a földét követi. Ingó minden olyan testi tárgy, amely nem tartozik
az ingatlanok csoportjába.

23. Ingatlan tulajdonszerzési módok, közös tulajdon

Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése:

 Származékos szerzésmódok:
o Átruházás: ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra
irányuló szerződés vagy más jogcím (jogi cél) és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzésére van szükség.
o Növedék: a föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát,
amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján
mást illet.
o Ingó és ingatlan dolgok egyesülésének esetei: beépítés (saját földre idegen anyaggal),
ráépítés (idegen földre saját anyaggal), hozzáépítés (saját anyaggal idegen épülethez).
o Öröklés: az ember halálával hagyatéka (melyben lehetnek ingatlanok is), mint egész
száll át az örökösre.
 Eredeti szerzésmódok:
o Hatósági határozat és hatósági árverés: aki a dolgot hatósági határozat vagy
hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik tekintet
nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.
o Kisajátítás: kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra,
azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg.

22
 o Elbirtoklás: elbirtoklás útján szerzi meg a dolog tulajdonjogát az, aki a
dolgot ingatlan esetében 15, ingók esetében 10 éven át azt sajátjaként
szakadatlanul birtokolja.

Közös tulajdon: A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is
megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. A tulajdonostársak
mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem
gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A dolog
hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a
dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen
arányban viselik a dologban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult
rendelkezni. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik
személlyel szemben elővásárlási, elő bérleti és elő haszonbérleti jog illeti
meg.

24. Idegen dologbeli jogok

Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból más
követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem
teljesít.

 A zálogjog létrejön, ha a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot; és a

zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött.
 Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel a zálogjog megfelelő
nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult
részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges.

Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén

 Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület
tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges
mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.
 Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges
mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában
köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket.

Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog
birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított
haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

 Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában
tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit
meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva
a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és
szedheti annak hasznait.

 A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.

Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince
létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori

23
birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben
használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó
valamely magatartástól tartózkodjék.

 Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az
ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon (útszolgalmi jog).

Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára – hatóság határozatával –

szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani.

 A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

25. Kötelmi jog jellemzői, kötelem-keletkeztető tényállások,

kötelmek megszűnése, természetes kötelmek
A kötelmi jog a polgári jog vagyonjogának egyik fő része (másik része a dologi). A kötelmi jog a
vagyonjog dinamikus része, mely a javak más személyektől (egymástól) történő ideiglenes vagy
végleges megszerzését szabályozza.

A kötelmi jog tulajdonságai:

 Meghatározott személyek között áll fenn a jogviszony: jogosult és kötelezett. Relatív szerkezet
– két meghatározott személy között áll fenn a jogviszony. Az utóbbi időben, a fejlődés során a
relatív szerkezet bomlásnak indult – többszemélyes kötelmek, többalanyú szerződések
jelentek meg.
 A kötelem tárgya a szolgáltatás, melynek vagyoni értéke van. A követelés és a tartozás
egységben van: a jogviszonyok visszterhesek és általában egyenértékűek.
 A kötelmekre vonatkozó rendelkezések általában diszpozitív jellegűek: a felek egyező akarattal
eltérhetnek tőlük.
 A kötelmi jogviszonyban az alanyok mellérendeltek, egyenjogúak.
 A kötelem a jogosult javára igényt keletkeztet, melynek kielégítéséért a kötelezett vagyonával
felel: felel valamiért – pro viribus, valamivel felel – cum viribus.

A kötelem olyan polgári jog jogviszony, mely meghatározott, mellérendelt felek, személyek között áll
fenn oly módon, hogy a jogosult követelheti a vagyoni értékű szolgáltatás teljesítését a kötelezettől.

Kötelem-keletkeztető tényállások:

 Szerződés.
 Egyoldalú jogügylet: pl. alapítványrendelés, díjkitűzés.
 Jogellenes károkozás:
 Kivételesen, jogszerű károkozás: kisajátítás, szükséghelyzetben okozott kár.
 Személyiségi, dologi vagy más jogok megsértése.
 Értékpapír.
 Jogalap nélküli gazdagodás, indokolatlan vagyonmozgás.
 Közhatalmi aktusok: bírósági vagy hatósági határozat.
 Megbízás nélküli ügyvitel.
 Utaló magatartás.
 Egyéb kötelmek: pl. kötelmi hagyomány.

24
Kötelem megszűnése:

 a szolgáltatás teljesítésével;
 ha a jogosulti és kötelezetti pozíció egy személyben egyesül (összeolvad);
 a kötelezett halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatás személyes
teljesítésre irányult;
 a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást kifejezetten a
részére kellett teljesíteni;
 a felek kötelemmegszüntető megállapodásával;
 jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján.

Természetes kötelmek (naturalis obligatio, csonka kötelmek): bírói úton nem lehet érvényesíteni,
kikényszeríteni őket. Ide tartoznak
 Játékból eredő követelések (kivéve, ha az állam szervezi).
 Fogadásból eredő követelések (kivéve, ha az állam szervezi).
 Játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések.
 Azon követelések, melyek bírósági úton történő kikényszerítését törvény kizárja.

26. Szerződés fogalma, jellemzői, alapelvei, alanyai

Szerződés fogalma: két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata, melyhez joghatás
fűződik: kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

 Szerződés jellemzői:
o Relatív szerkezet.
o Mellérendelt kapcsolat a szerződés alanyai között.
o A tartozás és a követelés egységet alkot.
o Diszpozitív szabályozás.
o A kötelezett vagyoni felelősséggel rendelkezik.
 Szerződési jog alapelvei:
o Általános alapelvek: hatnak az egész joganyagra, segítik a jogalkalmazókat a jogviták
esetén.
 Jóhiszeműség és tisztesség alapelve. (Ptk. alapelv). Az elvárható magatartás
elve (Ptk. alapelv): a polgári jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott
helyzetben általában elvárható.
 Rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a joggal való visszaélés tilalma.
(Ptk. alapelv)
o Speciális alapelvek: Jogszabály által meghatározott szerződési tartalom: ha jogszabály
a szerződés valamely tartalmi elemét előírja, akkor azt kötelező benne szerepeltetni.
 Speciális alapelvek:
o Együttműködési kötelezettség a felek között: a felek kötelesek a szerződéskötési
tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása
alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni kötelesek
egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
o Szerződési szabadság alapelve: Akar-e szerződést kötni? Kivel köt szerződést? Milyen
szerződést köt (típusszabadság). Milyen tartalommal köt szerződést (diszpozitivitás).
o Visszterhesség vélelme: A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – fő szabály szerint –
azzal egyenértékű ellenszolgáltatás jár. Jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések:

25
 ajándékozás, szerencseszerződések. A jogszerűtlenül egyensúlyhiányos szerződések a
feltűnően értékaránytalan szerződések, az uzsoraszerződések, melyek érvénytelenek.
o Pacta sunt servanda – a szerződésben foglaltakat a szerződő felek
kötelesek betartani, végrehajtani. A szerződésben foglaltaktól a felek
egyező akarattal térhetnek el.
o Clausula rebus sic stantibus – Ha a szerződés megkötése után a felek
bármelyikének körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely
miatt a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható, kérheti a
bíróságtól a szerződés módosítását, megszüntetését, vagy egyoldalú
nyilatkozatával felmondhatja a szerződést vagy elállhat tőle (pl.
ajándékozási szerződés).

Szerződés alanyai: A szerződések alanya lehet az általános, egyenlő és feltétlen jogképességgel

rendelkező emberi személy, a jogi személy és a cégként bejegyzett jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság. A szerződés alanyai a felek, melyek jogosulti és kötelezetti státuszban vannak. Az
egyes szerződésekben a felek a rájuk jellemző elnevezést kapják: pl. eladó-vevő, megbízó-megbízott,
letevő-letéteményes stb.

27. Szolgáltatások csoportosítása

A szerződés tárgya a szolgáltatás: olyan magatartás, melyet a jogosult a kötelezettől követelhet. A
szolgáltatás közvetett tárgya a dolog.

A szolgáltatások felosztása a felek magatartása szerint:

 Főszolgáltatás az a magatartás, mely a szerződés fő célja. A mellékszolgáltatások a

főszolgáltatások megerősítői, kísérői.
 Tevőleges szolgáltatás és nemleges szolgáltatás:
o Dare szolgáltatás – dolgo vagy más jogosultság adását jelenti.
o Facere szolgáltatás – valamely tevékenység kifejtésével eredményt kell
elérni.
o Praestare szolgáltatás – valamely esemény bekövetkezésekor a kötelezett
vagyonával készenlétben áll.
o Nemleges szolgáltatás esetén a jogosult tartózkodásra kényszerül.

Szolgáltatások csoportosítása:
 Egyszeri, tartós, időszakonként visszatérő szolgáltatás.
o Egyszeri szolgáltatás – egyetlen aktusból áll.
o Tartós szolgáltatás – a teljesítés huzamosabb időn át tart.
o Időszakonként visszatérő szolgáltatás – huzamosabb időn át, meghatározott időben
történik a teljesítés.
 Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás.
o A személyhez kötött szolgáltatást csak a kötelezett teljesítheti, ill. a
jogosult követelheti.
o Forgalmi jellegű szolgáltatásoknál a fenti kötöttség nem áll fenn.
 Visszterhes és ingyenes szolgáltatás.
 Feltételtől és időhatározástól függő szolgáltatás.
o A feltétel bizonytalan jövőbeli esemény, melytől a felek a szerződés
hatályának beálltát vagy megszűnését tették függővé; ez lehet bontó

26
 vagy halasztó feltétel. A feltételnek egyértelműnek, jogszerűnek,
érthetőnek és lehetségesnek kell lennie.
o A felek a szolgáltatás teljesítését időponthoz is köthetik. Az időpont
lehet határidő (kezdő és végződési időponttal), ill. határnap.

Szolgáltatások csoportosítása a dolog jellege szerint:

 Egyedi, fajlagos és zártfajú szolgáltatás.
o Egyedi szolgáltatás – a felek konkrétan meghatározzák a dolgot.
o Fajlagos szolgáltatás – a szolgáltatásfajta és mennyiség (szám, súly, hosszmérték)
alapján meghatározott.
o Zártfajú szolgáltatás – a szolgáltatás a fajtán belül valamilyen korlátozást, ill. szűkítést
tartalmaz: minőség, földrajzi vagy választék szerinti kötöttség.
 Osztható és oszthatatlan szolgáltatás.
o Osztható a szolgáltatás, ha a dolog állagának sérelme nélkül részekre bontható. A
legtipikusabb osztható szolgáltatás a pénzszolgáltatás.
o Oszthatatlan a szolgáltatás, ha a dolog állagának sérelme nélkül nem osztható
részekre.
 Vagylagos szolgáltatás (obligatio alternativa), vagylagos felhatalmazottság (facultas
alternativa).
o Vagylagos szolgáltatás: a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek
meg, hogy azok közül választani lehet. A választás joga a kötelezettet illeti meg. Ha a
teljesítési határidő eltelt, a választás joga a jogosultra száll át.
o Vagylagos felhatalmazottság: a felek a szerződés tárgyaként egy szolgáltatást kötöttek
ki, de később valamelyik fél választása alapján más szolgáltatással teljesített a
kötelezett.

28. Szerződés létrejötte, megkötése

Szerződés létrejötte: A felek szabad akaratukkal hozzák létre a szerződést. A Ptk. szabályai csak akkor
érvényesülnek, ha felek eltérően nem rendelkeznek. A bíróságok csak kivételes esetekben hozhatnak
létre szerződéseket – szerződéskötési kötelezettség. A bíróság csak akkor hozhatja létre a szerződést,
ha azt a felek egyező akarattal kérik, vagy jogszabály azt előírja. A szerződés létrejöttéhez a feleknek
meg kell állapodniuk a következőkben (részben opcionális):
 a szerződés tárgyában (szolgáltatás),
 a felek személyében,
 a teljesítés idejében, formájában, módjában,
 a hibás teljesítés, a szerződésszegésre vonatkozó feltételekben,
 a szerződést biztosító mellékkötelezettségekben stb.

A felek a szerződéskötés folyamán együttműködésre kötelesek egymással – tájékoztatási

kötelezettség, okmányátadás. Az akaratnyilatkozat formája lehet:

 szóbeli,
 írásbeli (elektromos úton létrejövő, de írásbeli),
 ráutaló magatartásbeli.
 A hallgatás önmagában nem hozza létre a szerződést, kivéve, ha azt
jogszabály külön engedélyezi (pl. biztosítási szerződés bizonyos formái).

Szerződés megkötése: Az írásbeli alakot kikötheti külön törvény, vagy a felek maguk állapodnak meg
benne. Az írásbeli szerződésnek három formája lehetséges:

27
  az egyszerű okirat,
 minősített okirat (teljes bizonyító erejű magánokirat),
 közokirat.

A Ptk. külön fejezetben szabályozza az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályait,
melytől a felek nem térhetnek el. Az előírt írásbeli forma megsértésének a következménye, rendszerint
a szerződés érvénytelensége.

Előszerződés (pactum de contrahendo):

 A felek abban állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek.
 Az előszerződésből szerződéskötési kötelezettség keletkezik, melyet a felek között a bíróság
létrehozhat.
 Az előszerződést abban az alakban kell megkötni, mint a később létrehozandó szerződést.
 Az előszerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha a Ptk-ban foglalt Körülmények
fennállnak.

29. Képviselet, meghatalmazás, szerződések csoportosítása.

Képviselet, meghatalmazás:
 Személyesen és más személy útján is lehet szerződést kötni.
 A képviselő szerződéskötése által a képviselt válik jogosulttá, ill. kötelezetté.
 A képviselet jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton, ill.
meghatalmazáson alapulhat.
 A képviselet formái:
o Ügyleti (szerződési) képviselet,
o Szervezeti képviselet (igazgató, elnök stb.),
o Törvényes képviselet (szülő, gyám, gondnok).
 Képviselő bárki lehet, aki megfelelő belátási képességgel (korlátozottan cselekvőképes, vagy
cselekvőképességében részlegesen korlátozott) rendelkezik. Képviselő lehet jogi személy is. A
képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan
személy, akit ugyancsak ő képvisel.
 A képviselet terjedelme:
o Általános képviselet (a képviselt személy minden jognyilatkozatára
kiterjed),
o Külön képviselet (csak egy meghatározott ügyletre terjed ki).

Meghatalmazás:

 Az ügyleti képviseletet a meghatalmazás hozza létre. Az általános meghatalmazás csak írásban

érvényes.
 A meghatalmazás
o egyoldalú: mert nem függ elfogadástól,
o címzett: mivel a képviselőhöz, ill. a képviseletről tudni szükséges személyekhez szól,
o ingyenes jognyilatkozat, mivel feljogosít az eljárásra, de nem kötelez.
 A képviselet terjedelmét a meghatalmazás, ill. a képviseletet megalapozó szerződés állapítja
meg.
 Álképviselet: a képviselő jogalap nélkül jár el, vagy képviseleti jogát túllépi. Az álképviselő
nyilatkozata a képviselt személyt nem köti, az ilyen nyilatkozat érvénytelen.
o Az álképviselő kártérítési felelősséggel tartozik.

28
 o Ha az álképviselő jóhiszemű volt, akkor a vele szerződő félnek köteles a
szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Ha eljárása során rosszhiszemű volt,
teljes kártérítéssel tartozik.
 A meghatalmazás általában visszavonással, vagy bármelyik fél halálával szűnik meg.

A szerződéstípusok csoportosítása:
 Tulajdonátruházó szerződések:
o adásvételi szerződés,
o csereszerződés,
o ajándékozási szerződés.
 Vállalkozási típusú szerződések:
o vállalkozási szerződések,
o fuvarozási szerződés,
 Megbízási típusú szerződések:
o megbízási szerződés,
o bizományi szerződés,
o közvetítői szerződés,
o szállítmányozási szerződés,
o bizalmi vagyonkezelési szerződés.
 Használati szerződések:
o bérleti szerződés,
o haszonbérleti szerződés,
o haszonkölcsön szerződés.
 Letéti szerződések:
o letéti szerződés,
o gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés,
o szállodai letéti szerződés.
 Forgalmazási és a jogbérleti szerződések:
o forgalmazási szerződések,
o jogbérleti szerződés.
 Hitel és számlaszerződések:
o hitelszerződés,
o kölcsönszerződés,
o betétszerződés,
o folyószámla-szerződés,
o fizetésiszámla-szerződés,
o fizetési megbízási szerződés,
o faktoring szerződés,
o pénzügyi lízingszerződés.
 Biztosítéki szerződés:
o kezességi szerződés,
o garanciaszerződés.
 Biztosítási szerződések:
o kárbiztosítási szerződés,
o összegbiztosítási szerződés,
o egészségbiztosítási szerződés.
 Tartási és életjáradéki szerződések.
 Polgári jogi társasági szerződés.

29
 30. Szerződések érvénytelensége, megszűnése
A szerződések érvénytelensége.

 A szerződés vagy más jogügylet érvénytelen, ha olyan a törvény által meghatározott súlyos
hibában vagy fogyatékosságban szenved, amelynek következtében nem alkalmas a felek által
célzott joghatás előidézésére.
 Érvénytelenségi okok felléphetnek
o a szerződési akaratban (pl. tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés,
színlelt szerződés stb.)
o a szerződési nyilatkozatban (alaki hiba),
o a célzott joghatásban (pl. tilos szerződés, jóerkölcsbe ütköző, uzsorás
szerződés, tisztességtelen általános szerződési feltétel stb.).
 Az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.
 Az érvénytelenség teljes, ill. részleges lehet.
 Az érvénytelenségi okok súlyossága szerint az érvénytelenség két fő
formáját különböztethetjük meg:
o semmisséget, és a
o megtámadhatóságot.
 A szerződés módosítása:
o A szerződés módosítása történhet
 a felek akaratából,
 a szerződést módosíthatja a bíróság,
 a szerződést módosíthatja jogszabályváltozás, ill.
 egyéb emberi körülmények változása.
o A szerződésben módosulhat
 annak alanya,
 tárgya,
 tartalma, ill.
 jogcíme.

A szerződés megszűnése:
 A szerződések megszűnésének leggyakoribb esete a teljesítéssel történő megszűnés, vagy a
teljesítéssel azonos joghatású beszámítás.
 Előfordul azonban, hogy a szerződés teljesítés nélkül szűnik meg.
Ez bekövetkezhet
o a felek akaratából (megszüntetés, felbontás, felmondás, elállás), vagy
o a felek akaratán kívüli okból (pl. confusio, halál, lehetetlenülés)
 A szerződés megszűnése a felek akaratából
o történhet kétoldalú nyilatkozattal,
o vagy egyoldalú nyilatkozattal.
o Történhet a jövőre nézve (ex nunc),
o vagy a szerződés kötésére visszaható hatállyal (ex tunc).
o Formái:
 Megszüntető szerződés: A felek a jövőre nézve, kétoldalú nyilatkozattal
(megszüntető szerződés) szüntetik meg a szerződést. A megszűnés időpontjáig
esedékes szolgáltatásokat, azok ellenértékét teljesíteni kell.
 Felbontó szerződés: A felek kétoldalú nyilatkozattal a szerződés keletkezésére
visszaható hatállyal bontják fel a szerződést. Ekkor úgy kell eljárni, mintha a

30
 szerződést meg sem kötötték volna, az eredeti állapotot kell helyreállítani.
Mindkét fél visszakapja azt, amit adott. Ha jogszabály úgy rendelkezik, akkor
megfelelő alakban kell megkötni.

A szerződés megszűnése a felek akaratából.

 Formái:
o Felmondás: Egyoldalú jognyilatkozat, melyet valamelyik fél tesz meg a jövőre nézve. A
felmondásig esedékes szolgáltatásokat teljesíteni kell. A felmondás alapulhat a felek
megállapodásán és jogszabályon, szólhat azonnalra (rendkívüli felmondás), vagy
meghatározott időre (rendes felmondás). Rendkívüli felmondás esetén a szerződés a
felmondás időpontjában szűnik meg. Rendkívüli felmondást valamelyik fél súlyos
szerződésszegése alapozhat meg. A rendkívüli felmondást indokolni kell, míg a rendes
felmondást nem kell megindokolni.
o Elállás: Egyoldalú jognyilatkozat, mely a szerződést a keletkezésére visszamenő
hatállyal szünteti meg. Az elállási jog alapulhat szerződésen vagy jogszabályon.

A szerződés megszűnése a felek akaratán kívüli okból.

 Közhatalmi aktusok: jogszabály, bírósági határozat, közigazgatási határozat.
 Személyegyesülés (confusio): a követelés és a tartozás jogosultja egy személyben egyesül.
 Halál, jogutód nélküli megszűnés.
 Objektív lehetetlenülés: a szerződés megkötése után keletkezett okból a szolgáltatás nem
teljesíthető, a szerződés ellehetetlenül, meghiúsul.

A kötelmi követelések 5 év alatt évülnek el.

31