JOGI ALAPTAN

1. Jogi alapfogalmak

Az ősközösségi társadalmaktól kezdve különböző normák (szabályok) irányítják az emberek

mindennapi életét, társadalmi együttélését.

Norma:
- Adott élethelyzetben, a szituáció résztvevői által elvárt magatartási szabály. (Pl.
játékszabály)
- Adott közösségben, a közösség tagjai által elvárt magatartási szabály. (Pl. vallási
közösség szabályai)

Jogi norma: a közhatalom gyakorlója által alkotott norma, melynek érvényesülése általános,
azaz mindenkire nézve kötelező, betartása pedig kikényszerítő.

Jogszabály: adott tárgykörre vonatkozó jogi normák összessége. (Pl. 2012. évi C. törvény a
Büntető Törvénykönyvről, mely felsorolja a bűncselekményeket, és az elkövetésük miatt
kiszabható büntetéseket)

Jogágak: A jogszabályok, az általuk szabályozott társadalmi viszonyok alapján jogágakba

sorolhatók. Alapvetően két fő jogágat különböztetünk meg, a közjogot és a magánjogot,
melyek további jogágakra tagozódnak.
- A közjogi jogágak a közhatalom gyakorlását, az állam és a személyek kapcsolatát
szabályozzák. Ide tartozik az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a pénzügyi jog, a
büntetőjog.
- A magánjogi jogágak (civilisztika) a társadalom és gazdaság egyes tagjai, azaz a
személyek közötti kapcsolatokat, alapvetően a vagyoni és a személyi viszonyokat
szabályozzák. Ide tartozik a polgári jog, a családjog, a gazdasági jog, a munkajog.
- Külön jogágnak tekinthető a nemzetközi jog. Ezen belül a nemzetközi közjog az
államok, míg a nemzetközi magánjog a különböző nemzetekhez tartozó személyek
kapcsolatát szabályozza.

Jogrendszer: egy adott állam jogszabályainak összessége.

Jogcsaládok: A jogrendszer minden állam sajátos jogfejlődésének az eredménye. Ugyanakkor

eredetüket tekintve alapvetően két fejlődési típus, más néven jogcsalád különböztethető meg:
- Angolszász típusú jogrendszerek: nem a jogalkotásra, hanem a konfliktusok
megoldására helyezi a hangsúlyt. A jog, a személyek ügyében hozott eseti bírói
ítéletekből (precedensekből) alakult ki. (Pl. Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült
Államok)
- Kontinentális (német-római) típusú jogrendszerek: a jogalkotásra, az életviszonyok
részletes szabályozására helyezi a hangsúlyt, mert ezzel megelőzhetők a személyek
közötti konfliktusok. (Pl. Németország, Magyarország)

2. Jogalkotás, jogkövetés, jogalkalmazás

Jogalkotás

1
A társadalmi együttélés tartós és kiszámítható szabályozása, a közhatalom gyakorlója által.
Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, vagy a
személyek jogainak gyakorlása, illetve kötelezettségeik teljesítése, vagy a konfliktusok
feloldása azt szükségessé teszi.

Pl. A devizahitelek tisztességtelen feltételei miatt a lakosság jelentőse része önhibáján

kívül eladósodott. Az eladósodás megállítása és a jogsértő banki magatartás
megállítása érdekében az Országgyűlés törvényt alkotott.

A jogalkotás egy folyamat, mely az alábbi mozzanatokból áll:

- Előkészítés: a jogalkotás szükségességének vizsgálatát, az érintettekkel való
egyeztetést, valamint a szövegszerű javaslat elkészítését jelenti.
- Döntés: a jogalkotó, mint a közhatalom gyakorlója elfogadja, vagy elutasítja a
javaslatot. (Pl. az Országgyűlés szavaz a törvényjavaslatról)
- Közzététel (kihirdetés): mely az elfogadott jogszabályok nyilvánosságra hozatalát
jelenti. (Pl. a törvényeket Magyarország hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben
hirdetik ki)

Minden állam maga határozza meg, hogy a közhatalom gyakorlói közül kik és milyen
formában alkothatnak jogszabályokat. A törvényhozó hatalom (parlament) mellett jellemző
jogalkotók még a végrehajtó hatalom gyakorlói (Kormány, miniszterelnök, miniszterek, stb.),
és az önkormányzatok a helyi közügyekben.

Jogkövetés

A jogi előírásoknak megfelelő magatartás, a szabályok önkéntes betartása. A jogkövetés lehet

spontán, vagy tudatos tevékenység.

Pl. Spontán jogkövetés: a zebrán való átkelés előtt nem lapozzuk át a vonatkozó
miniszteri rendeletet, mert e nélkül is tudjuk, hogy mit kell tenni.
Pl. Tudatos jogkövetés: minden évben elkészítjük az adóbevallást, mert tudjuk, hogy
ezzel valósítjuk meg a közteherviselést.

Egy jogszabály abban az esetben tudja betölteni a rendeltetését, ha érthető, ésszerű, találkozik
a társadalmi többség egyetértésével, és ezért az emberek kényszerítő erő nélkül is betartják.

Jogalkalmazás

A jogi előírások betartatása. A hatóságok és bíróságok tevékenységét jellemzi.

Pl. A hatóság megvizsgálja a felépíteni tervezett családi ház tervrajzát, hogy az

megfelel-e az építési szabályoknak. Ha igen, akkor engedélyt ad az építkezésre.
Pl. A rendőr megállítja az ittas járművezetőt és nem engedi, hogy továbbvezesse a
gépjárművet, mert ezt a jogszabály tiltja.
Pl. A bíróság megvizsgálja a bűncselekmény elkövetésének körülményeit, és ha
megállapítható a vádlott bűnössége, akkor a törvényben meghatározott büntetést
szabja ki. (A bíróság tehát a konkrét bűncselekmény és vádlott ügyében alkalmazza a
jogszabályt.)

2
3. Jogszabályok és jogalkotók Magyarországon

Jogszabályok típusai

A jogszabályoknak alapvetően két típusa van:

- Törvények: meghatározzák a társadalmi-gazdasági rendet, a vagyoni és személyi
viszonyokat, az alapvető jogokat és kötelezettségeket, a személyek közötti
konfliktusok feloldásának módját. A törvényeket szokták elsődleges jogszabályoknak
is nevezni.
- Rendeletek: a törvények végrehajtását szolgálják, ezért őket másodlagos
jogszabályoknak szokták nevezni.

Jogszabályok hiearchiája

A jogszabályok között létezik egy rangsor. E rangsornak megfelelően, az alacsonyabb szintű

jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

A Magyarországon alkotható jogszabályok, erősorrend szerint az alábbiak:

1. Törvény
Az Országgyűlés alkotja.
A törvényeken belül további erősorrend is megállapítható aszerint, hogy elfogadásukhoz
mekkora többség szükséges. Az alaptörvény elfogadásához az összes képviselő 2/3-ának, a
sarkalatos törvényhez a jelenlévő képviselők 2/3-ának, a többi törvényhez a jelenlévő
képviselők több mint a felének támogatása szükséges.

2. Kormányrendelet
A Kormány, mint testület alkotja, a törvényben meghatározott feladatkörében eljárva.
Törvénnyel nem lehet ellentétes.

3. Kormány tagjának rendelete, azaz miniszterelnöki rendelet és miniszteri rendelet

A Kormány tagja alkotja, törvényben, vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján,
feladatkörében eljárva.
Törvénnyel és Kormányrendelettel nem lehet ellentétes.

4. Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete

A Magyar Nemzeti Bank elnöke alkotja, külön törvényben meghatározott feladatkörében
eljárva.
Törvénnyel nem lehet ellentétes.

5. Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete (Pl. Médiahatóság elnökének rendelete,

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete)
Az önálló szabályozó szerv vezetője alkotja, sarkalatos törvényben kapott felhatalmazás
alapján, feladatkörében eljárva.
Magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes.

6. Önkormányzati rendelet
A helyi önkormányzat képviselő-testülete alkotja, feladatkörében eljárva.
Magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes.

3
Léteznek különleges helyzetben alkotható jogszabályok. Ilyen a Honvédelmi Tanács rendelete
rendkívüli állapot idején és a Köztársasági elnök rendelete szükségállapot idején.

Léteznek un. közjogi szervezetszabályozó eszközök, melyek nem minősülnek jogszabálynak.

(utasítások, határozatok) Ezek a jogszabályokkal nem lehetnek ellentétesek. Jellemzően csak
egy adott hivatali szervezeten belül érvényesülnek, illetve valamely konkrét egyedi ügyre,
személyre vonatkoznak.

4. Jogszabálytan

Jogszabályok érvényessége

Az érvényesség a jogalkotás szabályosságát jelenti. Egy jogszabály akkor érvényes, ha

- az arra jogosult szerv alkotta,
- betartották a jogalkotásra vonatkozó eljárásrendet, és
- kihirdették (közzétették) a jogszabályt.

Jogszabályok hatályossága

A hatályosság a jogszabály alkalmazhatóságát jelenti.

A tárgyi hatály azt jelenti, hogy a jogszabályt mire nézve, milyen helyzetekben kell
alkalmazni. (Pl. a csődtörvényt a cégek fizetésképtelensége esetén kell alkalmazni; a Munka
Törvénykönyvét foglalkoztatás esetén kell alkalmazni)

A személyi hatály azt jelenti, hogy a jogszabályt kikre (milyen személyi körre) kell
alkalmazni. (Pl. a társasági adóról szóló törvényt csak a gazdálkodó szervezetekre kell
alkalmazni, a magánszemélyekre nem; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt csak a
közintézményekben foglalkoztatott személyekre kell alkalmazni)

A területi hatály azt jelenti, hogy a jogszabályt mely földrajzi területen kell alkalmazni. (Pl. a
törvényt az ország egész területén, de az önkormányzati rendeletet csak az adott
önkormányzat közigazgatási területén)

Az időbeli hatály azt jelenti, hogy a jogszabályt mikortól, illetve meddig kell alkalmazni.
- A „hatályba lépés” napjáról a jogszabály minden esetben konkrétan rendelkezik. (Pl.
„ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba”: azt jelenti, hogy a
törvényt, a Magyar Közlönyben való megjelenését követő nyolcadik naptól kell
alkalmazni)
- A jogszabály visszamenőleges hatályú, azaz a kihirdetése előtti időre való alkalmazása
csak ritkán lehetséges. Jellemzően nyomós közérdekből, vagy akkor fordulhat elő, ha
az kedvezőbb változást hoz a személyekre.
- A jogszabály „hatályát veszti”, azaz már nem alkalmazható attól a naptól, amikortól
egy másik jogszabály „hatályon kívül helyezi”.

Jogszabályok nyilvánossága

4
A jogszabályok közérdekű információkat tartalmaznak, melyek nyilvánosságát és ingyenes
hozzáférhetőségét biztosítani kell.

A jogszabályokat – az önkormányzati rendeletek kivételével – Magyarország hivatalos

lapjában, a Magyar Közlönyben teszik közzé: www.magyarkozlony.hu

A jogszabályok adott napon hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban – www.njt.hu –

érhető el.

Az önkormányzati rendeletek az önkormányzatok saját honlapjain érhetők el.

Jogszabályok jelölése

Törvény:
Pl.: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- kihirdetés éve: 2013.
- törvény sorszáma: V.
- jogszabály típusa: törvény
- törvény címe: a Polgári Törvénykönyvről
Rövidítve: 2013:V.tv.
(Kivételt jelent az Alaptörvény, melynek nincs külön sorszáma. Módosításakor csak a címet, a
módosítás sorszámát és a kihirdetés napját tüntetik fel.)

Rendeletek:
Pl.: 362/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról
- jogszabály sorszáma: 362 (adott évben a Kormányrendeletek sorában)
- kihirdetés éve: 2011.
- kihirdetés napja: XII.30. (Magyar Közlönyben való megjelenés napja)
- jogszabály típusa: Kormányrendelet
- jogszabály címe: az oktatási igazolványokról
Rövidítve: 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet

Jogszabályok szerkezete

A jogszabályok – az irodalmi alkotásokhoz hasonlóan –, formai és tartalmi szempontból

különböző szerkezeti egységekre tagolhatók.

Formai szempontból az alábbi szerkezeti egységeket különböztetjük meg, nagyság szerint,

csökkenő sorrendben:
- Könyv
- Rész
- Fejezet
- Pont
- szakasz, melynek jelölése: §
- bekezdés, melynek jelölése: (1), (2), …
- alpont, melynek jelölése: a), b), …
Ezek közül a könyv, a rész, a fejezet és a pont a gondolati tagolást jelzi, míg a szakasz, a
bekezdés és az alpont a konkrét jogszabályszöveget (érdemi szabályokat) tartalmazza.

5
A jogszabályok terjedelmétől függően egyes szerkezeti egységek hiányozhatnak. (Pl. a
„Könyv”-et nagyon ritkán alkalmazzák, jelenleg csak a Polgári Törvénykönyvben található)
A jogszabály alapvető szerkezeti egységének a szakasz minősül.

A jogszabályok tartalmi szempontból is tagolhatók. Ezek a tartalmi egységek az alábbiak:

- I. Bevezetés (preambulum, vagy felvezető szöveg): utalás arra, hogy mi az alapja és a
legfontosabb célja a jogszabálynak.
- II. Érdemi szabályozás, melynek főbb részei:
o utalás a tárgyi hatályra, jellemzően a „törvény célja” kifejezés alatt (Mit
szabályoz a törvény?)
o utalás a területi hatályra (Hol alkalmazandó a törvény?)
o utalás a személyi hatályára (Kikre alkalmazandó a törvény?)
o értelmező rendelkezések: a törvényben használt fogalmakat értelmezi,
definiálja.
o anyagi jogi szabályok (Milyen jogaim vannak? Milyen igényeket
érvényesíthetek? Milyen kötelezettségeim vannak?)
o eljárási szabályok (Hogyan gyakorolhatom a jogaimat? Hogyan
érvényesíthetem az igényeimet? Hogyan kell teljesítenem a
kötelezettségeimet?)
- III. Záró rendelkezések, melyek jellemzően az alábbiak:
o hatályba lépés szabályozása (Mikortól alkalmazandó a jogszabály?)
o régebbi jogszabályok hatályon kívül helyezése, vagy módosítása,
o átmeneti szabályok (A már folyamatban lévő ügyekre a régi vagy az új
szabályt kell-e alkalmazni?)
o felhatalmazó rendelkezések (Pl. a törvényben felhatalmazzák a Kormányt
arra, hogy a törvény végrehajtása érdekében rendeletet alkosson)
o utalás az EU-s jogszabályokra, ha az adott szabályozási területen van
kötelezően alkalmazandó közösségi jog.

A jogi szabályozás módszere, hogy előbb mindig az általánosan érvényesülő szabályokat

fogalmazzák meg, és csak ezek után következnek a különleges, illetve kivételes szabályok.

A jogi szabályozás alapegysége, a szakasz, az alábbi tartalmi egységekre tagolható:

- hipotézis: feltételezett élethelyzet
- diszpozíció: rendelkezés az adott élethelyzetre, azaz maga a szabály
- szankció: a szabály megszegésének következménye

Pl. Az emberölést a Büntető Törvénykönyv az alábbiak szerint szabályozza:

„Btk. 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
Ebben a szakaszban:
- hipotézis (élethelyzet): valakinek a meggyilkolása („mást megöl”)
- diszpozíció (rendelkezés): a gyilkosság bűncselekmény („bűntett”)
- szankció (következmény): a gyilkos rács mögé kerül („szabadságvesztéssel büntetendő”)

Jogszabályok értelmezése

A jogszabályok megértését, az alábbi értelmezési alapelvek segítik:

- Nyelvtani értelmezés: a jogszabályok szövegét a szavak általános jelentése és a

nyelvtani szabályok szerint kell értelmezni.

6
 - Rendszerbeli értelmezés: egy adott rendelkezést sosem a szövegből kiragadva, hanem
a neki helyet adó nagyobb szerkezeti egység részeként, azzal összefüggésben kell
értelmezni.
- Logikai értelmezés: a jogszabályok értelmezésekor alkalmazni kell a logika szabályait.
(Pl. valamire az ellenkezőjéből való következtetés; többről a kevesebbre való
következtetés)
- Jogalkotói értelmezés: a jogszabályhoz fűzött indokolás figyelembe vétele.
- Jogalkalmazói értelmezés: a jogszabályt alkalmazó hatóság, vagy bíróság
magyarázata. (Pl. hatósági útmutató egy nyomtatvány kitöltéséhez; bírósági ítélet
indokolása; Kúria elvi állásfoglalása, adóhivatal állásfoglalása)

5. Jogviszonytan

A jogviszonyok alanyai a személyek. Személyek alatt egyrészt a természetes személyeket (embereket), másrészt
a jogi személyeket (nyilvántartásba vett szervezeteket) értjük.

A jogviszony, a két vagy több személy közötti jogi kapcsolatot jelenti. Jogi kapcsolat alatt azt értjük, hogy a
személyek között kialakult helyzetre létezik jogi szabályozás.
(Pl. Két személy szerelme önmagában nem minősül jogviszonynak. A házasságkötéssel azonban házastársi
jogviszony jön létre közöttük, melyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz.)

A jogviszonyok a jogi tények hatására jönnek létre, módosulnak, vagy szűnnek meg. A jogi tényeket három
nagyobb csoportba sorolhatjuk:
- állami aktusok (Pl. bírósági ítélet, hatósági határozat, rendőri intézkedés)
- emberi magatartások (Pl. házasságkötés, szerződéskötés, betéti társaság alapítása, munkaviszony
felmondása)
- objektív események (természeti események, időmúlás, egészségi állapot változása)

Az emberi magatartásokat további csoportokba lehet besorolni:

- jogszerű, azaz a jogi előírásoknak megfelelő magatartás,
- jogellenes, azaz a jogi előírásoktól eltérő magatartások.

A jogszerű magatartás lehet:

o célzott, azaz szándékosan valamilyen joghatást akarnak vele kiváltani (Pl. szerződéskötés,
végrendelkezés)
o nem célzott, azaz szándéktól függetlenül valamilyen jogkövetkezménnyel járó (Pl. ha valaki
keresőtevékenységet folytat, akkor annak következménye az adófizetési kötelezettség)

A jogellenes magatartás lehet:

o abszolút, azaz minden körülmények között jogellenes (Pl. bűncselekmény elkövetése)
o relatív, azaz csak az érintett személyek viszonylatában jogellenes (Pl. a megkötött szerződés
hibás teljesítése)

Az objektív események közül kiemelést érdemel az idő múlása, mint sajátos jogi tény. Az idő múlásához
különböző következmények fűződhetnek a jogban.
- Határidő: az előírt jogi cselekvést egy meghatározott időpontig kell teljesíteni. (Pl. A gázszámlát, a
számlán lévő fizetési határidőig kell befizetni. Elmulasztásának következménye a késedelmi kamat,
végső soron pedig a gázszolgáltatás megszüntetése.)
- Határnap: az előírt jogi cselekvést egy meghatározott időpontban kell teljesíteni. (Pl. A menyasszonyi
tortát a lakodalom napjára kell elkészíteni. Ha előtte, vagy utána készül el, akkor a cukrász hibásan
teljesített, melynek következménye, hogy nem kapja meg a díját, és esetleg kártérítést is követelnek tőle.)
- Elévülés: ha valaki hosszú ideig nem érvényesíti az igényét, akkor meghatározott idő elteltével már nem
fordulhat emiatt a bírósághoz. (Pl. ha az adós nem fizeti vissza a kölcsönt a lejáratkor, de a hitelező ezt
eltűri, és nem tesz semmilyen lépést a tartozás behajtásra, akkor öt év elteltével már nem fordulhat
emiatt a bírósághoz)

7
- Jogvesztés: ha meghatározott időn belül valamilyen cselekmény elmarad, akkor az később már nem
pótolható. (Pl. ha a dolgozó vitatja a munkáltatói felmondás jogszerűségét, de 30 napon belül nem
fordul bírósághoz, később már nem perelheti be a munkáltatóját)