Alkotmányjog ZV

HEJ Alkotmányjog záróvizsga vázlat – 2016.
tavasz 1
1. Közjog és magánjog. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben.
Alkotmányjog
I. pillér: állami hatalomgyakorlásra vonatkozó tanok
II. pillér: az egyén, aki jogokkal rendelkezik az államhatalommal szemben.
Elhatárolás
Ulpiánus: Közjog – államot érdekli, magánjog – magán személyeket célozza
Reformáció / Grotius:
alá-fölé rendeltség – közjogi viszonyok,
mellérendeltség – magánjogi viszonyok
Felvilágosodás / Montesquieu:
népek közötti viszonyok – nemzetközi jog
kormányzók / alattvalók között – közjog
polgárok egymást között – magánjog
Elhatárolás a XVIII. századtól – kontinentális, Nincs elhatárolás(nem jelentős) - common law
Werbőczy: Hármas könyv – római jog alapján, Szent Korona-tan: az államiság és az alkotmány közjogi
természete elismerést nyert.
XIX. szd. fontosabb az elhatárolás, mint a belső jogágak elkülönítése
Szocializmus: eltűnt az elhatárolás – a jog egysége, szocialista állam – szocialista polgár
Rendszerváltozás: Közjogi – magánjogi viszonyok elhatárolása
Közjog: közhatalom kiépítése, államszervezet felépítése, működtetése, állam-egyén kapcsolatrendszere

Magánjog: személyek érdekeinek előmozdítása
Közjog Magánjog
alá-fölé rendeltség felek egyenlőségének elve
a kötelezet akaratától független a felek akaratától függően
közérdek – érdekazonosság eltérő magánérdek – rdekellentét
közvetlen kényszer: bírság, büntetés kártérítés
kógens diszpozitív
komplex jellegű jogviszonyok: pl. közszolgáltatások
A közjog ágazatai:
Külső: nemzetközi jog, európai közjog
Belső: alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, büntető jog, Be, Pp, Tb, Szoc, (+ egyházjog)
Az alkotmányjogi szabályok csoportosítása:

Tiszta alkotmányjogi szabály: kizárólag alkotmányjogi relevanciájuk van, más norma nem szabályozza.
Vegyes alkotmányjogi szabály: más jogszabályt is érint, pl. ártatlanság vélelme (Btk) , tulajdonhoz való jog
(Ptk)
Az alkotmányjog módszerei:
Pozitivista: A normát nyelvtani alapon, értéktartalom nélkül vizsgálja.
Normativista: A norma értéktartalmát is vizsgálja.
Az alkotmányjog helye a jogrendszerben

 Újkeletű tudomány, önállósodása a közjogon belül a polgári forradalmak időszakára esik.
 A közjog tárgya szerteágazóbb és részletesebb. Az alkotmányjog fogalma szűkebb, de a közjog
vezető ágazata.
 Az állam alkotóelemeire, a népre, a területre, a főhatalomra milyen alkotmányjogi elméletek, elvek
és szabályok vonatkoznak. Az állam és polgárainak viszonya, alapvető jogok és kötelességek.
 Államszervezet: a közhatalmi szervek megalakulása, felépítése, működése, hatásköre, egymáshoz
való viszonya.
HEJ Alkotmányjog záróvizsga vázlat – 2016. tavasz 2
 Nemcsak azok az intézmények, amik az alkotmányban vannak, hanem pl. a politikai pártok, a
médiát felügyelő hatóságok, lobbisták is.
 Melyek a hatalomgyakorlás elvei, miként szerveződik a hatalom, melyek a működési keretei.
 Valamennyi jogág alapja! De egyben szakjogák is: bizonyos jogviszonyok, jogintézmények
(választójog, állampolgárság) csak az alkotmányjogon belül értelmezhetőek.
Forrásai (kútfők):
Természetjog: a jog/szabály eredete, a jog/szabály külső megjelenése
Pozitivista: csak a tárgyi jog, ami látható.
Tág értelemben: tárgyi jog (jogszabályok), jogalkotó szervek, bíró alkotta jog, szokásjog, jogtudomány
eredményei.
 Alkotmány
 Alkotmányos alapintézményeket szabályozó törvények (parlamenti jog, választójog,
alkotmánybíráskodás, státusz jogok)
 Alkotmányos alapelvek: piacgazdaság, jogbiztonság, szerzett jogok védelme
 Alkotmányos szokás (állandó, ismétlődő), Társadalmi szokások
2. Az alkotmány fogalma, funkciói. Az alkotmányok történeti fejlődése és csoportosításuk.
Szuverén közösségek, állampolgárok közötti több oldalú szerződés.

Különleges törvény / Alaptörvény – a nemzeti egység szimbóluma (társadalmi célokat határoz meg).
Az alkotmány egy olyan alaptörvény, amelynek feladata a nemzeti egység szimbólumának kifejezésre
juttatása, legfőbb értéke az egyéni szabadság és ezáltal az államhatalom korlátozottságának
elismerése.
Egy adott ország közjogának legfontosabb szabályait rendszerezett formában összefoglaló,
legmagasabb jogi erővel bíró jogi norma. Megszabja a hatalomgyakorlásának törvényi kereteit és
szervezetét.
Tárgya:
 politikai alkotmány: az államhatalmi ágak szerveinek meghatározása, közöttük lévő viszonyok
rögzítése
 pénzügyi alkotmány: közpénzügyekre vonatkozó szabályok összessége
 gazdasági alkotmány: gazdasághoz való viszony alkotmány szintű rögzítése
 szociális alkotmány: egyén, aki meghatározott viszonyban áll az államhatalom szerveivel
Formálisan:
Merev Rugalmas
különleges eljárás keretében elfogadott
a jogrendszer csúcsán
módosítása nehézkes felülvizsgálata nem nehéz
Tartalmi szempontból:
 Jogi: jogalkotó szervek, jogszabályok, államszervezeti keretek, állami szervek feladatkörei,
hatáskörei, elvek (Biztosítja az államszervezet legitimációját)
 Politikai: a hatalom megszerzése és gyakorlása
 Ideológiai önmeghatározás
Elfogadás módja:
 alkotmányozó nemzetgyűlés
 törvényhozó hatalom útján
Az alkotmányok történeti fejlődése és csoportosításuk:
1. Történeti – Angol út
Nincs írott, chartális alkotmánya – iratlan alkotmány
Írott törvények, parlamenti konvenciók, bírósági határozatok együtt az alkotmány.
2 pillér: parlamenti szuverenitás elve / a jog alapelveit, a törvények uralmát rözítő, rule of law
parlamenti szuverenitás: a parlament a legfőbb jogalkotó
 kormányzás rendszereit meghatározza (parlamenti törvények), parlamenti ciklusok, összetétel,
felelősség
 a bírósági reformok is törvényhozás útján
 parlamenti szupremácia
forrásai: Magna Charta, Petition of Rights, Habeas Corpus Act, Bill og Rights, Human Right Act
2. Hatalmi ágak merev szétválasztása – Amerikai út

1787 – a világ egyik legrégebbi hatályos alkotmánya, 27 alkalommal egészítették ki.
Hatalmi ágak elválasztása, azok egymást kiegyensúlyozzák és ellenőrzik (check and balance).
 törvényhozó – kétkamarás Kongresszus
 végrehajtó – elnök, miniszterei útján gyakorolja a hatalmat
 bírói – LB bíráit életre szólóan az elnök nevezi ki, az LB alkotmányosságról is dönt.
stabilitás, flexibilitás
3. Forradalmi – Francia út
Instabilitás – alkotmányok gyakori változása. 4 időszak:
 francia forradalomtól – császárságig
 parlamentarizmus kezdetei
 2. köztársaságtól – 2. császárságig
 3. köztársaságtól – 5. köztársaságig
1958. – 5. köztársaság – félprezidenciális rendszer
A köztársasági elnök a meghatározó, a miniszterelnök felelős a parlamentnek, élveznie kell az elnök
bizalmát. A parlament jogosítványai gyengék.
4. Kompromisszumos – Német út
A polgári átalakulás megkésve, kompromisszumokkal terhelve következett be.
Weimari alkotmány – rövid ideig, szociális alkotmány
1949. bonni alaptörvény, ideiglenes (NSZK, NDK)
1990. egység, szövetségi, parlamentáris köztársaság, végrehajtó hatalom feje a kancellár
5. Közép- és kelet Európa

A polgári fejlődés késve indult meg. Periódusok:
 a világháborúkat megelőző alkotmányfejlődés
 kommunista, szocialista alkotmányok
 rendszerváltást követő alkotmányok
Lengyelország: 1791. soknemzetiségű nemesi köztársaság, a francia polgári forradalom eszméi,
1921. független L.o. alkotmánya, szociális vívmányok
Románia: 1866. első írott alkotmány az 1831-es belga alkotmány mintájára, alkotmányos monarchia,
1923. nemzetállami jelleg, 1938. királyi diktatúra
Jugoszlávia: 1921. szerb-horvát-szlovén parlamentális királyság, 1931. alkotmányos monarchia
Csehszlovákia: 1920-1938, államhatalom képviselője a nép, törvényhozás: nemzetgyűlés
Szovjetunió: 1924. 1936. alkotmányok – a proletár diktatúra, államhatalom egysége, kommunista párt
egyeduralma
Jaltai megállapodás – szovjet befolyási övezetben a Közép- és Kelet-Európai országok
SZU. 1936-os alkotmánya alapján, nemzeti sajátosságok figyelmen kívül hagyásával.
1960-tól formálisan megjelennek az állampolgári jogok
1989 – 90 diktatúrák megdőltek - Magyarország (a korábbi alkotmány alapvető módosítása) és Lettország
(az 1922-es alkotmány újra hatályba helyezése) kivételével mindenütt formailag is új alkotmány.
Funkciója:
 Legalizálja a politikai rendszert és az állami főhatalmat.
 Jogilag megfogalmazza a társadalom gazdasági és politikai berendezkedésének alapintézményeit.
 Védi a társadalmi rendet, a tulajdon és a vállalkozás szabadságát, a politikai intézményeket.
 Megállapítja az állampolgárok gazd, szoc, és kulturális jogait, politikai és szabadságjogait, azok
korlátait és jogi biztosítékait.
 Biztosítja az állampogárok egyenjogúságát.
 Szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek feladatait, hatáskörét és felelősségét.
 Megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét és törvényességi felügyeletét.
 Biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát, a helyi közössségek működését.
 Szabályozza a bírósági szervezet felépítését, garantálja a bírói függetlenséget.
3. A magyar alkotmány történeti fejlődése. Rendszerváltozás és alkotmányozás.
A magyar közjogi gondolkodás történetében az alkotmány és az alkotmányosság fogalma mindvégig az

önálló magyar államisághoz kapcsolódott.
Történeti alkotmány korszaka (kezdetektől a középkori szabályozáson keresztül 1949-ig vagy 46-ig)
 Törvényi jellegű sarokkövek ebben a korszakban
o Szent István törvényei, fiához írt intelmei
o 1222. Aranybulla – nemesi jogok, kiváltságok, ellenállási jog
o 1351. III. Aranybulla / Nagy Lajos – rendiség alapvető szabályai
o Werbőczy: Hármas könyv – római jog alapján, Szent Korona-tan: az államiság és az alkotmány
közjogi természete elismerést nyert. Szent Korona elmélete (a nemesi hatalom a királytól
származik, a királyi hatalom a nemességtől származik)
o 1606. Bécsi béke – vallásszabadság gyakorlása
o 1608. kétkamarás parlament
o 1723. Pragmatica Sanctio – nőági öröklés, örökös tartományok és a Magyar Királyság
szétválaszthatatlansága
o 1791. X. és XII. tvc. az ország függetlensége, a tv. alkotás rendje
 1848-as törvényalkotás:
o a rendi kiváltságok megszüntetése,
o jogegyenlőség,
o polgári átalakulás,
o modern parlamentarizmus megteremtése,
o népképviseleti választójog,
o népképviseleti országgyűlés,
o parlamentáris monarchia,
o Magyarország-Ausztria helyzetének rendezése
Alkotmány: uralkodó hatalom – nép közötti viszony fő vonásait tartalmazó, meghatározó Alaptörvény
 1944-től – 1989-ig:
o 1944. dec. 21. Debrecen: Ideiglenes Nemzetgyűlés – új választójogi tv. (1945. VIII.)
o 1946. I. tv. – Köztársaság kikiáltása – alkotmány szintű
o 1949. XX. tv. – Magyar Népköztársaság Alkotmánya
preambulum: a nagy Szovjetunió melletti politikai kiállás, hűség
o 1956-os forradalom: 1957. II. tv. a címer és zászló változik: kalapács, búza helyett címerpajzs
o Kádár korszak: közjogi, alkotmányjogi kérdések háttérbe szorulnak
o 1985. VI. kettő jelöl állítás
o 1987. XI. jogalkotás rendje (2010. dec. 31-ig hatályos!!!)
 Alkotmányozási kísérletek:
o Rendszerváltozás: Magyarország az egyetlen, ahol nincs új alkotmány
o 1989. Ellenzéki Kerekasztal a független jogászfórum kezdeményezésére
o 1989. Nemzeti Kerekasztal: ellenzéki kerekasztal, MSZMP, társadalmi szervezetk és mozgalmak
– a politikai vitában az MSZMP részéről minisztériumi tisztségviselők ültek (!!!) – nem volt
demokratikus képviselet, nem alkothatott törvényt, alkotmányt, DE: ÁSZ, AB, választási tv.,
pártok működése, gazdálkodás, Záródokumentum: SZDSZ és FIDESZ nem írta alá. Ok: Ki és
mikor választ köztársasági elnököt – 4 igenes népszavazás – MDF-SZDSZ paktum: köztársasági
elnök megválasztásának módja, bizalmatlansági indítvány (német mintára), megszűnt az
alkotmányjogú tv. ( az 1990-es alkotmánymódosításban)
o 1989. I. tv. Alkotmánymódosítás
o 1989. II. tv. egyesülési tv.
o 1989. III. tv. gyülekezési tv.
o 1989. XXXI. tv. alkotmánymódosítás: a régi és az új pol. elit közötti kompromisszum
o Alkotmánybíróság: az európaiak között a legszélesebb hatáskör
o 1990. alkotmánymódosítás: 50 szakaszban, pl.: köztársasági elnök megválasztásának módja,
bizalmatlansági indítvány (német mintára), megszűnt az alkotmányjogú tv.
o 1990-2010. az új alkotmány visszatérő téma:
 1990-94. az Alkotmánybíróság döntései → az AB tul.kép. „alkotmányozó hatalom”
 1994-1998 között MSZP-SZDSZ 72%, de csak koncepció született, normaszöveg nem!
 2000. I. tv. Szt. István államalapítás, Szent Korona a Magyar Állam folytonosságát és
függetlenségét megtestesítő ereklye
 2002-2010: alkotmányozási kísérletek (2006-ig főosztály is volt)
 2006. szövegtervezet készült – a mai napig nem megismerhető
o Várható volt, hogy ha valakinek lesz alkotmányozó többsége, akkor lesz új alkotmány!!!
4. Magyarország Alaptörvényének jellemzése (létrejötte, új elemek az alkotmányjogban).
2011. az Alaptörvény elfogadásának jogi és politikai indokai egyaránt voltak:

 legfontosabb értékek meghatározása
 az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlatának hasznosítása
 egyre nehezebben lehetett megállapítani az alkotmány hatályos szövegét
 politikai indokok: 2006-tól politikai, gazdasági, morális, bizalmi válság
 2010. választások: 2/3
 az alkotmányozáshoz nemcsak lehetőség, hanem helyzet (szituáció) is kell
47/2010 (VI.29.) OGY határozat – alkotmányelőkészítő eseti bizottság, elnöke. Dr. Salamon László 
"A Bizottság feladata annak áttekintése és értékelése, hogy a hatályos Alkotmány megfelelően tartalmazza-e
alkotmányfejlődésünk történelmi értékeit, megfelelően biztosítja-e az emberi és állampolgári jogok legszélesebb körű
érvényesülését, illetve annak vizsgálata, hogy az államszervezet alapvető intézményeinek működését meghatározó alkotmányi és
törvényi szabályozás eleget tesz-e az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó állami kötelességnek és a XXI.
századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak. A Bizottság feladata továbbá, hogy az új Alkotmány alapvető
elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot 2010. december 31-ig az Országgyűlés elé terjessze." (47/2010. (VI. 29.)
OGY határozat 2. pontja)
Szervezetileg a korábbi Alkotmány által szabályozottakhoz képest minimális átalakítás (pl. Ombudsman,
bírósági rendszer). Nagyon sok tartalmi egyezés, sok szószerinti egyezés. Az uralkodó alkotmányjogi
gyakorlat beemelése.
Újdonság: Nemzeti Hitvallás
Az alkotmányozás politikai tevékenység és nem alkotmányjogi kérdés!!!
2011. 04. 25. Magyarország Alaptörvénye

Népszavazás nem volt az elfogadás után (Nemzeti Konzultáció, egyetemek, önkormányzatok, egyházak,
civil szervezetek véleménye, szakmai alkotmányjogi konferenciák). Az ellenzéki pártok nem kívántak részt
venni az alkotmányozásban.
Jogilag legitim keretek között zajlott az elfogadása. A valós társadalmi legitimáció az idő múlásával lesz
megítélhető.
2011. dec. 31. Átmeneti Rendelkezések:

 a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenettel kapcsolatos rendelkezések
 hatályba lépéshez kapcsolódó rendelkezések
Az Átmeneti Rendelkezések döntő részét az alapvető jogok országgyűlési biztosa indítványára az
Alkotmánybíróság megsemmisítette, mert megállapította, hogy az Országgyűlés túllépte az Alaptörvényben
kapott felhatalmazást (nem csak átmeneti rendelkezéseket, hanem hatályát és hatását tekintve egyértelműen
nem átmeneti rendelkezéseket is beiktatott az Átmeneti rendelkezések közé), ezzel sérült a jogbiztonság,
sérült az Alaptörvény egységes jellege. Megsemmisítés jogcíme: közjogi érvénytelenség.
Módosítások:
1. és 2. Átmeneti Rendelkezések bizonyos passzusainak hatályon kívül helyezése.
3. P cikk kiegészítése és a sarkalatos törvények körének bővítése
4. lényegi módosítás (2013. március 25.)
 az Átmeneti Rendelkezések döntő részét az Alaptörvénybe foglalta,
 az Alkotmánybíróság hatáskörét kiterjesztette az Alaptörvény és a módosítások felülvizsgálatára is
 újabb tárgykörök kerültek az Alaptörvénybe, amelyekkel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság
korábban állást foglalt.
5. (2013. Ősz) - Nemzetközi, ill. európai kritikákra adott válasz:
 egyházak státuszára vonatkozó szabályozás módosítása
 megszűnt a bírósági ügyek áthelyezésének lehetősége
 PSZÁF megszüntetése
jellemzői: Nincs törvényi számozás, Alaptörvény
szerkezete:
 Himnusz első sora
 Nemzeti Hitvallás
 Alapvetés (A – U): alapértékek és alkotmányos alapelvek, államcélok, önmeghatározó normák
 Szabadság és felelősség (I – XXXI): alapjogok és kötelezettségek
 Az állam (1 – 54): államszervezet
 Záró és vegyes rendelkezések
Elnevezés: Magyarország tiszteletben tartja a történeti alkotmány vívmányait és a Szent Koronát.
Nemzeti Hitvallás: ünnepélyes deklaráció

1. mondat: „Mi, a magyar nemzet tagjai” – hasonlít az USA alkotmány indító mondatához.
záró mondat: „Mi, a 2010. 04. 25-én megválasztott O.gy. képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk
tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint
állapítjuk meg.” – az 1949-es német alaptörvény szelleme.
 történeti, szimbolikus jelleg
 állam, társadalom, egyén viszonyának alapelvei
 magyar alkotmányosság folytonossága, történeti alkotmány vívmányai, szent korona
 alaptörvény jelleg: szerződés a múlt – jelen – jövő magyarjai között.
Értelmezés:
R. cikk (3) bekezdés: Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és a történeti
alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”
5. Az alkotmányosság fogalma, tartalmi követelményei. A jogállamiság.
Önmagában az, hogy egy országnak formálisan van alkotmánya, nem jelenti azt, hogy alkotmányos állam.
Az alkotmányosság elveinek az alkotmányban is meg kell jelennie, a gyakorlatban is érvényesülniük kell
(tartalmi követelmény).
Népszuverenitás
 Közhatalom forrása a nép (B. cikk):
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.)
o választott képviselők útján (közvetett)
o közvetlenül (népszavazás)
 A közvetlen hatalomgyakorlás sajátosságai
o kivételes
o a képviseleti hatalomgyakorlás felett áll (az OGY csak végrehajtó)
o kezdeményezés
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el.
A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos
népszavazást rendelhet el.
o tiltott tárgykörök (Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés)
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről,
járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai
parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző
védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
Hatalommegosztás
 Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Tamás – nézeteik empírikus megfigyelésen alapultak, a
hatalmat a morál oldaláról közelítették meg.
 Locke: társadalmi szerződés a hatalom gyakorlásról a király és a nép között.
o törvényhozó – király és a nép közösen
o végrehajtó – király
o föderatív – a nép nem mondott le minden jogáról (külkapcsolatok, háború, békekötés)
 Montesquieu: 3 hatalmi ág – törvényhozó, végrehajtó, bírói
 Benjamin Constant: 3 hatalmi ág + államfői hatalmi ág (semleges)
 Bibó István: informális hatalmi ágak: gazdasági államhatalom – kulturális államhatalom – bürokrácia
vagy technokrácia
 Alaptörvény C. cikk (1) bekezdés: (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
o nincs korlátlan és korlátozhatatlan hatalom
o hatalmi ágak egymást korlátozzák, ellenőrzik, de együttműködnek
o az államszervezet egésze gyakorolja a főhatalmat
o nem jelent hermetikus szeparálást
Jogállamiság
 Kant filozófiája: a jogállamiságnak erkölcsi tartalma van – a jog szabályai az ész és erkölcs
követelményeinek megfelelnek.
 Pozitivista jogállam: formális legalitás – a jog az, ami a törvény, hangsúlyos közigazgatás.
 Materiális jogállam: alapjogok megvalósulása, hatalommegosztás kívánalma.
 Szociális jogállam: szociális jogok, állami kötelezettségek.
Európa Tanács Velencei Bizottság – rule of law
 jog uralma, törvényesség biztosítása, joghoz kötöttség
 jogbiztonság követelménye:
o normavilágosság
o kiszámíthatóság
o visszamenőleges jogalkotás tilalma
 önkényesség tilalma
 független bírói szervezetekhez fordulás joga
 emberi jogok védelme
 diszkrimináció tilalma
 Alaptörvény B. Cikk (1) bekezdés: (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
Az alapvető jogok biztosítása

 az alapjogok deklarálása szükséges, de nem elégséges
 Alaptörvény I. cikk (1) bekezdés: (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell
tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
o egyes alapjogok biztosítását szolgáló törvények
o alapjogvédelmi intézményrendszer felállítása és működtetése
Demokrácia
Az egyedüli politikai modell, amely összhangban áll az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Francia alkotmány: a nép kormányzása, a nép által, a nép érdekében.
Alaptörvény: Magyarország független, demokratikus jogállam, politikai hatalom a néptől. Demokrácia a
hatalomgyakorlás legitimációjának alapja.
 szabad választások
 különböző politikai formációk
 többség – kisebbség viszonyában tolerancia
 kormány – egyén viszonyában az egyén jogának tiszteltben tartása
Pluralizmus
 Világnézeti és politikai, az állam semleges.
o Az állam nem ítélkezhet a vallási hit, meggyőződés igazság tartalmáról.
o Modern demokráciák szereplői a pártok. A párt közvetítő szerepet tölt be az állam és a
társadalom közt. Parlamentáris demokrácia: a politikai pártok versengése.
 parlamenti küszöb – kormányzás stabilitása, hatékony parlamenti működés
 pártfinanszírozás – biztosíthatja a versenyben maradást, működést
6. Kormányformák
Kormányforma: az államszervezet központi kérdésköre, amely az állami berendezkedés jellegét határozza

meg. Szorosan összefügg a hatalommegosztással. Az adott államban hogyan épül fel, ill. hogyan működik a
közhatalom gyakorlása.
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos
birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
Törvényhozó – végrehajtó – államfő egymáshoz való viszonya. 2 kérdéskör:

 milyen a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonya – mennyire tudja a parlament ellenőrizni a
végrehajtó hatalmat
 ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat – egy vagy kétpólusú-e, a végrehajtó hatalmat egy személy vagy
egy csoport birtokolja
a.) prezidenciális: hatalmi ágak elválasztásának tiszta modellje, mintaállam: USA

Hatékony államszervezet.
törvényhozó: Kongresszus (2 kamarás) / végrehajtó: elnök / igazságszolgáltatás: bíróságok.
A hatalmi ágak nem elkülönülnek, hanem kölcsönösen fékezik és ellensúlyozzák egymást.
Törvényhozó – végrehajtó hatalom viszony: egyenlő erő
b.) parlamentáris: Európában általános, mintaállam: Németország

Demokrácia megszilárdítása.
A törvényhozó és a végrehajtó egyenlő súlyú. A parlament meghatározhatja a kormányzás kereteit,
irányát. A végrehajó kormány politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek. A végrehajtó hatalom
testületi szervként látja el munkáját.
Erős parlament, közepesen erős kormány, gyenge köztársasági elnök.
c.) félprezidenciális: 2 pólusú végrehajtó hatalom: köztársasági elnök – kormány (nem egyenrangúak)
Pl.: Franciaország, Románia, Lengyelország
A kormány politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek, a köztársasági elnök nem.
d.) kollegiális: a kormányformát nem a prezidencializmus – parlamentarizmus vonala mentén alakították

ki (Svájc)
a végrehajtó hatalom direktoriális és egypólusú
A parlament által választott Szövetségi Tanács gyakorolja a végrehajtó hatalmat – a Tanács
összetétele a parlamenti erőviszonyok mentén alakul. Nem egységes politikai ideológia, hanem
kollegalitás tartja össze. Nem tartozik felelősségel a Tanács a törvényhozónak. A parlament
ellenőrizheti, de visszahívására nem jogosult.
7. Államszerkezet
Az államhatalom vertikális tagozódása. Befolyásoló: méret, lakosság összetétele, történelmi hagyományok.

1. Unitárius állam
 csak 1 jogi és politikai erőközpont van
 az állam területén valamennyi lakosra ugyanazok a szabályok
 az alkotmány és más jogszabályok egységet képeznek
a.) centralizált
 legfontosabb döntések központi szinten
 helyi szinten: a helyi igazgatás, ellenőrzés (pl. Franciaország – megyei prefektus)
b.) decentralizált (Pl.: Magyarország)
 valamennyi lakosra vonatkozó országosan, központilag a fővárosból
 helyi sajátosság a meghatározó, helyi választáson megválasztott képviselők
2. Föderatív berendezkedés
Vertiális hatalommegosztás a központ és a föderációban részt vevő államok / régiók / tartományok között.
Pl.: Svájc, Németo., Ausztria, Belgium, Oroszo., USA, Kanada, Mexikó, Brazília, India, Ausztrália
a.) egyesítő: a föderáció egyesíti az országot (USA)
b.) szétválasztó: az unitárius állam a szétválás irányába halad (Belgium)
c.) kényszer: Közép- és Kelet-Európa a rendszerváltás előtt (Yu., Csehszlovákia, Szu.)
2 szint: alsó: a föderációban részt vevő államok/tartományok, felső: egységet tömörítő központ
Alapelvek:
a.) autonómia: a föderációban részt vevők szervezeti, hatásköri önállósággal bírnak. A
tartományok/államok a szubszidiaritás elvnek megfelelően bírnak hatásköröket.
b.) szupremácia: a felső szint által meghatározott alkotmánynak az alsó szint jogszabályi nem
mondhatnak ellent, szövetségi alkotmány primátusa.
c.) részvétel elve: a szövetségi állam és az egységek együtt gyakorolják a szövetségi hatalmat, 2
kamarás parlament
3. Regionális berendezkedés
A decentralizált unitárius és a föderatív szövetségi állam között helyezkedik el.
Pl.: Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország
A decentralizált unitáriusnál nagyobb önállóság, autonómia biztosítása egyes jól elkülöníthető területeknek.
 Spanyolo.: autonóm közösségek parlamentjei tv. alkothatnak, felelős kormány a végrehajtó
 Egyesült Királyság: 1997 óta Skócia, Wales, É-Írország saját parlament, önálló törvényhozó és
végrehajtó hatalmi jogosítványok
 Olaszország: erős regionalizáció
Korábbi államszerkezeti megoldások:

 perszonálunió: több független államot a közös államfő/uralkodó köt össze (Egyesült Királyság és
Nemzetközösség)
 reálunió: független államok, közös államfő mellett bizonyos ügyeket közösen látnak el: külügy,
hadügy (OMM 1867-1918)
 konföderáció: Szuverén államok vagy közösségek olyan csoportja, melyet egy szerződés hoz létre,
de később gyakran közös alkotmányt fogad el. Általában valamilyen kritikus kérdés megoldására jön
létre, mint honvédelem, külügy, külkereskedelem, közös fizetőeszköz, ami közös kormányzást kíván
minden tag számára. Mai politikai értelemben csak független államok egy állandó, másokkal
szembeni közös fellépésre szolgáló szövetsége.
Pl.: Svájc (1291–1848), hivatalosan Svájci Államszövetség
Amerikai Egyesült Államok a konföderációs cikkelyek idején(1781–1789)
Szerbia és Montenegró (2003–2006)
Európai integráció: nem föderáció, mert nincs önálló államiság.

A Liszaboni szerződésben nem kívánták meghatározni az EU. jogi jellegét.
nemzet-államok egyenrangú szövetsége (?) – a kormányközi jelleg a hangsúlyos
sajátos államszövetség (!)
 nincs önáll állam
 önálló jogi személyiséggel bír
 a tagállamokra nézve kötelező jogszabályokat alkothat
 a tagállamok megőrzik szuverenitásukat, de ez osztott szuverenitás.
8. Szuverenitás fogalma, a szuverenitás elméletek fejlődése. Az államterület.
Jellinek: az államiság feltételei: államterület, népesség, főhatalom.

Szuverenitás: más hatalom nem korlátozza
 független (külső viszonyok)
 legfelső (belső hatalmi viszonyok)
 korlátlan, korlátozhatatlan (viszonyítási pont a jog)
 egységes és oszthatatlan
 elidegeníthetetlen és átruházhatatlan
 állandó és kizárólagos
A szuverenitás definíciója: szabad és önálló hatalomgyakorlás joga és állapota.

A 16. sz.ban jelenik meg a jogi szuverenitás, de maga a folyamat sokkal régebbi.
A kora középkorban a szuverenitás az uralkodóhoz kapcsolódik. Korlátlan hatalma van, egyedül Istennek
kell megfelelnie, de a hatalmat a népe javára köteles gyakorolni.
A hatalom centralizálásának folyamata során a király ismét gyakorolja az abszolút hatalmat (Mátyás király,
Angliában a Tudorok, a francia uralkodók: XIV. és XV. Lajos)
Az elméletek:
 1576-ban Jean Boden: a hatalom Istentől származik és az uralkodót illeti. Csak az Isteni jog és a
természeti jog korlátozhatja.
 Thomas Hobbes 1651-ben: az abszolút királyi hatalom mellett teszi le a voksát. „Fejedelmi
szuverenitás” elmélet.
 John Locke 1690-ben: a parlament és a király közt kell a hatalmat megosztani, és a súlypontot a
parlamentre helyezi.
 Montesquieu 1748 – a hatalommegosztás elvéről. Hatalmi ágak szerint kell megosztani a hatalmat:
tvhozó – bírói - végrehajtó hatalom kell legyen. A jó kormányzás feltétele a hatalommegosztás,
illetve a tv. hozó hatalom szerinte a nép akaratát kell, hogy hordozza.
o Közvetett népszuverenitás.
 Rousseau 1762: a Társadalmi szerződés c. műve - a hatalom a népet illeti, a hatalom forrása a nép, a
hatalom szerinte oszthatatlan. Elutasítja a hatalommegosztás elvét is.
Közvetlen demokrácia.
Magyarországon az 1791. évi XII. tc. – a törvényalkotás a törvényesen megkoronázott királyt és a törvényes
rendeket együtt illeti meg. Ez a hatalommegosztásról szól már lényegében az abszolutizmus után.
Az államszuverenitás és a népszuverenitás nem egymást kizáró, hanem egymás mellett élő fogalmak.
Államszuverenitás: az állam gyakorolja a közhatalmat.
Népszuverenitás: az államon belül kié a hatalom? A hatalom tartalma kihez kapcsolódik? 2 formája:
közvetlen (népszavazás), közvetett (képviselet).
Állami szuverenitás létezik népszuverenitás nélkül is. Fordítva ez nem működik, mert akkor egy államon
kívüli erő hatalma van az országon, és nem a népé.
Nemzeti szuverenitás:
A nemzet fogalmát használjuk politikai és kulturális (etnikai) értelemben is.
politikai nemzet: egy nemzet állampolgárainak összessége (ebben mindenki benne van) tekintet nélkül arra,
hogy ők egyébként milyen etnikai közösség tagjai
kulturális (etnikai): akiket a közös kultúra, közös nyelv, közös történelem fog össze őket. pl. a magyar
nemzet, amibe a nem magyar állampolgár magyarok is beleértendők
A nemzeti szuverenitás melyik nemzetfogalomhoz kapcsolódik inkább? Ha a politikaihoz, akkor
népszuverenitás lenne tulajdonképpen.
A nemzeti szuverenitás akkor jelent egy harmadik dolgot, ha a kulturális (etnikai) nemzet szuverenitásáról
beszélünk.
A nemzeti szuverenitás nem más, mint a nemzeti önrendelkezés joga: az azonos kulturális-etnikai
közösséghez tartozó emberek közösségének joga az önrendelkezésre. Ha önálló állama van, akkor
tökéletes a nemzeti önrendelkezés joga.
Autonómia: amikor a kisebbség azért harcol, hogy ha nem is kap szuverenitást, legalább azt akarják, hogy
saját kultúrájuk védelme szempontjából kapjanak bizonyos fokú önállóságot, de ezzel együtt hűséget
tanúsítanak ahhoz az országhoz, melyben élnek.
Állami szuverenitás
Az állam szabad és önálló hatalomgyakorlás jogával és gyakorlatával van megilletve. Minden államnak joga
szuverénnek lenni, de nem minden állam szuverén ennek ellenére (ha megszállva tartják).
Ennek két oldala van:
 belső oldal: a belső viszonyok önálló szabályozása, egyrészt az államhatalom egy adott területen:
területi felségjoga az államnak, illetve a hatalom adott személyek felett: állampolgárok feletti joga az
államnak.
 külső oldal: egy állam a többi állam által is elismerten, a nemzetközi jogban saját döntési
kompetenciával vesz részt egyenrangú államként, külső befolyásolástól mentesen.
Belső oldal:
Területi felségjog:
Az állam egész területére kiterjedhet és azon belül az összes jogalanyra, de kiterjedhet az ott élő vagy
tartózkodó nem állampolgárokra is. Más államoknak erre nincsen semmilyen ráhatása.
Államterület: nemzetközi szerződések áűltal meghatározott, elismert terület, ahol az állam szuverenitása
érvényesül. 3 dimenziós: szárazföld, föld alatti területek, földfeletti területek.
Kiterjed: az államhatár által határolt szárazföldre, a szárazföld alatti földrészletre és a légtérre. (Az űr már
senkihez nem tartozik.) Légtér az, ahol a felhajtó erő még érvényesül – Kármán vonal, (Csak a levegő
részecskés rész lehet légtere egy adott államnak.), valamint a vizekre is kiterjed az állam szuverenitása
(lajstromozott hajók, partmenti tenger).
Ki van véve az állam területe alól a diplomáciai mentességet élvező területek, vagyis jobban mondva az
állami szuverenitás nem terjed ki ezekre. Nemzetközi jogi szolgalom: az államok megállapodnak abban,
hogy pl. az egyik állam vasútvonalat tervezhet és működtethet a másik állam területén.
Személyi felségjog:
Állampolgárok – akik az adott állam területén élnek, de azok is, akik nem élnek itt. Az összes állampolgárra
kiterjed azok aktuális földrajzi tartózkodási helyétől függetlenül, azonban az adott állam területén élő
állampolgár feletti felségjog az adott állam szabályai által bizonyos mértékig be lehet korlátozva. Idegenek:
szintén az adott állam területén élnek (külföldi áp-ok, hontalanok)
9. Nép és a nemzet az alkotmányjogban. Felelősség a határon túl élő magyarokért.
Az európai népeket történelmük és kultúrájuk határozza meg. Az államalkotó nemzet politikai közösség.
Franciaország: politikai nemzet = kulturális nemzet.
Magyarország: politikai nemzet ≠ kulturális nemzet.
Tituláris nemzet: amiről el van nevezve.
A magyar állam története a kezdetektől elsődlegesen a magyar nemzet számára biztosított jogi-állami keretet
A nemzet a XIX. századi polgári átalakulásig a nemességet, a nemzeti nyelv és kultúra felértékelődéséig a
jogi közösséget jelentette.
A nemzet politikai értelemben ma az állampolgárok közössége. A magyar nemzet esetében azonban a
politikai és a kulturális nemzet fogalma nem esik egybe, hiszen az államhatárokon kívül élő, magyar
állampolgársággal nem rendelkező magyarok a magyar nemzet részét képezik (az Alaptörvény kifejezetten
hitet tesz az egységes magyar nemzet összetartozása mellett). Úgy is fogalmazhatunk, hogy a nép, mint az
állampolgárok közössége az egységes magyar nemzet nevében jár el, amikor szuverenitását gyakorolja.
Az Alaptörvény – hasonlóan a korábbi Alkotmányhoz – nem nevezi a Magyarországot nemzetállamnak,
azonban a magyarság az állam név- és jellegadó etnikuma (tituláris nemzet), azaz egyértelmű, hogy magyar
etnikum az államiság szempontjából az államiságot megelőző és máig meghatározó etnikai közösség, melyet
közös nyelv, nemzeti kultúra és történelmileg kiforrott összetartozás jellemez. A politikai értelemben vett
nemzet állama, felelősséget visel a magyar nemzeti kultúra és a kulturális értelemben vett nemzet iránt, azaz
saját létalapja iránt, így védi a magyar nyelvet (H cikk).
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
Az Alkotmány 1989-ben normatív fogalommá tette a „magyarok” fogalmát is, amikor államcélként
rögzítette a határon kívül élő magyarokért (adott esetben a Magyarországtól elszakított területeken élő,
magyar állampolgársággal nem rendelkező, kisebbségi sorba került magyarokért) érzett felelősséget [6. § (3)
bekezdés].
3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való
kapcsolatuk ápolását.
Felelősség a határon túl élő magyarokért

D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő
magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló
törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való
boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
A Magyarország határain kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősség elsősorban a magyar nemzeti
közösség szomszédos államok területére került részeire irányul (bár az emigráns közösségek is a nemzet
részét képezik).
A „magyarok” alkotmányjogi kategóriája eltér az állampolgárok kategóriájától (szemben pl. a franciák
nemzet-fogalmától, ahol a nemzet az állampolgárok közössége, azonban némileg hasonlóan a német
megközelítéshez, ahol a német kulturális közösségért a német állam felelősséget visel).
A kisebbségi sorba került magyarok magyar állampolgárságukat elveszítették, és az utódállamok
állampolgárságát szerezték meg. Honosításuk 2011 óta már nem csak magyarországi lakóhely létesítése
esetén lehetséges – így közjogi kötelék jöhet létre a magyar állam és a határon túli magyarok között (régiónk
számos országa biztosít hasonló lehetőséget) – ebben a vonatkozásban a magyar állampolgársági jog
egyértelmű nemzeti elkötelezettséget mutat.
A határon túli magyarok iránti felelősségvállalás, mint államcél valóra váltását szolgálja az ún.
státusztörvény, azaz a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény.
E törvény értelmében az anyaország a szomszédos államokban élő, magukat magyar nemzetiségűnek valló,
azonban magyar állampolgársággal nem rendelkező személyek kulturális és nyelvi azonosságtudatát
különböző, döntően kulturális kedvezményekkel és támogatásokkal segíti. Így a magyar igazolvánnyal
rendelkező jogosultak Magyarországon pl. ingyenes könyvtárhasználatra vagy – meghatározott keretek
között – államilag támogatott felsőoktatásra jogosultak.
A törvény célja alapvetően az, hogy a magyar nemzeti közösségek szülőföldjükön nemzeti
önazonosságukat megőrizve fennmaradhassanak.
A törvény területi hatálya természetesen Magyarország területe, személyi hatálya azonban kiterjed a
szomszédos államokban élő, magyar nemzetiségű személyekre – kivéve az ausztriai magyarokat, mivel
többségük (felmenője) nem az I. világháborút követő határmódosítás (Nyugat-Magyarország elcsatolása)
révén került Ausztriába, hanem kivándorlóként, emigránsként vagy munkavállalóként telepedett le nyugati
szomszédunknál. A státusztörvény hatálya eredetileg a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkező,
magukat magyar nemzetiségűnek valló, de magyar állampolgársággal nem rendelkező személyekre terjedt
ki. A kedvezményes honosítási eljárás bevezetése után az Országgyűlés úgy módosította a törvényt, hogy a
magyar állampolgárság már nem zárja ki a magyar igazolvány megszerzését, és így a státusztörvény által
biztosított támogatásokat és kedvezményeket. Jelentősége azonban jelentősen csökkent.
A határainkon kívül élő személyek kedvezményes honosítása:

 nem szükséges várakozási idő
 nem szükséges, hogy Mo-n biztosítva legyen a megélhetése
 felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyar származását
 magyar nyelvtudását igazolja
Nem sértheti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát, valamint ne legyen büntetlen előéletű –
ezeknek MINDEN esetben meg kell felelni!
10. A nemzetiségek a magyar alkotmányjogban.
A nemzeti kisebbségek védelme mára emberi jogi kérdés, a nemzetközi jog elismert törekvése lett.
Nemzeti Hitvallás:
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk,
hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket,
egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta
és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti
erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Az Alaptörvény új szóhasználattal „nemzeti és etnikai kisebbségek” helyett a „nemzetiségek” védelméről és

sajátos szerepéről szól, és a korábbi Alkotmányhoz hasonlóan, „államalkotó tényezőknek”, a politikai
közösség részének ismeri el a nemzetiségeket. A törvény a nemzetiség fogalmát akként határozza meg, hogy
a nemzetiség minden olyan „Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az
állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és
hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek
megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul” (a
nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény).
Nemzetiség: Magyarország területén legalább 100 éve honos, (bevándorló honos) saját nyelv, kultúra,
hagyomány, összetartozás tudat. 13 nemzetiség jelenleg, kínaiak nem!
A nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely egyéneket és
közösségeket egyaránt megillet. A nemzetiséghez tartozás alapvetően identitás-választás és vállalás kérdése.
Pusztán származása, családneve vagy vallása alapján senki sem tekinthető egy nemzetiség tagjának.
Ugyanakkor a nemzetiségi közösség elfogadása nélkül nem beszélhetünk összetartozás-tudatról. Azaz
akarata ellenére senki sem sorolható valamely nemzetiséghez, ugyanakkor egy nemzetiség – bár erre jogi
eszközei és intézményei nincsenek – nem köteles közössége tagjának elfogadni azt, aki ténylegesen nem
tartozik soraiba.
Sajátos egyéni és közösségi jogok (Alaptörvény, Szabadság és felelősség, XXIX. cikkben):

(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak
joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az
anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű
oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való
elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény
határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú,
magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.
 identitás vállalás,
 közéletben részvétel,
 civil szervezetek létrehozása,
 utónév meghatározása,
 anyanyelv-, történelem-, kultúra-, hagyományok ápolása,
 anyanyelvi oktatás,
 művelődés,
 kapcsolattartás az anyaországgal
A nemzetiségek legfontosabb közösségi joga a kisebbségi önkormányzatok létesítése, települési, területi

(megyei, illetve fővárosi) és országos szinten. A nemzetiségi önkormányzat létesítésének
kezdeményezésében és választásában (mind aktív, mind passzív választójoggal) az a helyi önkormányzati
választásokon választójoggal rendelkező választópolgár vehet részt, aki szerepel a nemzetiségi
névjegyzékben (korábban: kisebbségi választási jegyzékben).
Kisebbségi önkormányzat: települési, területi, országos, 2014-től 5 évente
 települési: 100 alatt 3 tagú, felette 5 tagú, kislistás rendszer
 területi: 7 tagú, közvetlen választás
 országos: létszámfüggő, közvetlen választás
A Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tisztsége 2012. jan. 1-től megszűnt. Az
alapvető jogok biztosának egyik helyettese – jelenleg dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet – látja el a
Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét.
Országgyűlési képviselet / 2011. évi CCIII. tv.

Nemzetiségi választói névjegyzékben szereplők 1%-ának ajánlásával nemzetiségi lista, legalább 3 jelölt,
országos párlista helyett, + 1 kedvezményes mandátum (HA a párlistára és nemzetiségi listára leadott
szavazatok 1 mandátumra eső (1/93) részének negyedét elérte a kisebbségi listára leadott szavazatok száma)
ha nem: az 1. jelölt nemzetiségi szószóló.
Szabályozás:
 Alaptörvény
 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségekről - sarkalatos törvény
11. Az állampolgárság.
Alaptörvény
G) cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság
keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Állampolgárság: az állam és az egyén kapcsolata, melyet az állam részéről az állam személyi felségjoga, az
egyén részéről az állampolgári státusz jellemzi. Az állampolgárság természetes személyek közjogi állapota,
melyben kifejeződik egyfelől, hogy a természetes személy egy adott állam hatalma alatt áll, másrészt
birtokosa mindazon jogoknak, melyeket egy állam elismerhetőnek fogad el a természetes személyek részére,
továbbá a természetes személy meghatározott állampolgári kötelezettségek teljesítésével tartozik.
Állampolgári státusz: olyan pozíció, melyhez meghatározott jogok járulnak hozzá, valamint meghatározott
kötelezettségek társulnak hozzá.
Állampolgárság megszerzéséhez való jog: eltér a nk-i jog és az adott ország belső joga. A nk-i jog elismeri,
hogy minden személynek joga van valamilyen állampolgársághoz. A nemzeti jogok ezt nem vitatják,
azonban sajátságok helyzetben vannak szuverenitásukból kifolyólag. Szuverén jogalkotók. Nincs nk-i
szinten elvárt egyeztetési kötelezettség az állampolgárság területén. Szabadon határozza meg az állam az ő
állampolgárságához való hozzájutás szabályait. Nem kötelezhetőek arra, hogy olyan szabályozást csináljon,
mely alanyi jogon valakinek állampolgárságot biztosít, tehát alanyi jogon senki nem lehet állampolgára egy
országnak.
Állampolgárság fenntartása: itt már a nk-i jog és az egyes államok joga egybevág. Állampolgárságától
önkényesen senkit megfosztani nem lehet, és ezt az alkotmányossági rendbe be kell építenie az országnak.
Az állampolgársági jog összes szabálya az alkotmányjog része. Előfordul, hogy a különböző országok
szabályai közt kollízió van. Ha ez a kollízió pozitív: kettős állampolgárság, ha ez negatív: hontalanság
állapota áll fenn.
Állampolgárság alapelvei
 az állampolgárság keletkezésének elve a ius sanguinis (leszármazás alapján, vérségi elv); ius soli
(adott területen születés elve)
 egyenjogúság elve: jelenti a jogcímek egyenlőségét (nem lehet az állampolgárok közt különbséget
tenni aszerint, hogy szerezte meg az állampolgárságot); ne legyen különbség a jogi szabályozásban
az apától és az anyától való származás tekintetében; nincs különbség házasságon belül, vagy azon
kívül született gyermek állampolgársága között; a férjezett nők egyenjogúsága (régen válással
megszűnt a nők állampolgársága, ha azt a házassággal szerezte meg annak idején).
 a család egységének elve: arra kell törekedni, hogy lehetőség szerint segítsük elő, hogy a család
állampolgársági szempontból egységes legyen
 diszkrécionalitás, közérdekűség elve: a kérelemmel történő állampolgárság megszerzése. Az állam
kérelem alapján dönti el, hogy lehet-e állampolgár, vagy sem, ezt szabadon mérlegeli az állam.
 hontalanság kiküszöbölésének elve: igyekezzenek az államok úgy szabályozni, hogy lehetőség
szerint a hontalanok állampolgársághoz jussanak, illetve úgy ne veszítsék el az állampolgárságot,
hogy ez által hontalanokká váljanak.
Tételes magyar jogi szabályozás

Két szinten van szabályozva az állampolgárság:
 az Alaptörvényben felső szinten (alapvetés címszó alatt: G cikk, de máshol is vannak szabályok
benne, pl. szabadság és felelősség címszó alatt is). Rögzíti a ius sanguinis elvét. Magyarország
védelmezi állampolgárait, illetve deklarálja, hogy senkit sem lehet megfosztani az
állampolgárságától.
 Törvényi szinten: 1993. évi LV. Törvény (állampolgársági törvény), mely sarkalatos törvény:
1./ Állampolgárság keletkezése (akarattól független)
Keletkezés: születéssel fő szabályként. Kisegítő szabály: az ellenkező bizonyításáig magyar állampolgárnak
kell tekinteni a hontalanok Magyarországon született gyerekeit, illetve az ismeretlen szülőktől származó
Magyarországon talált gyereket.
Családjogi tények esete: születéssel történik az állampolgárság szerzés, de születéskor nem tudjuk még,
hogy a születéssel magyar állampolgárrá vált-e vagy sem: teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, apaság
bírói megállapításával, szülők utólagos házasságkötésével, anyaság bírói megállapításával.
2./ Megszerzése (tevőleges közreműködés: kérelem, nyilatkozat)

honosítással: kérelemre honosítható a nem magyar állampolgár (nem alanyi jog!)
alapeset:
 8 év folyamatos magyarországi itt lakás,
 büntetlen előélet, ill. ne legyen ellene érvényben eljárás,
 magyarországi lakhatása (nem kell saját lakás) és megélhetése (nem kell munkahely) biztosított
legyen,
 magyar állampolgársági ismeretekből magyar nyelven tett vizsga (nem magyar nyelvvizsga),
 Magyarország köz- és nemzetbiztonsági érdekeit ne sértse.
Kedvezményes esetek:
Nem sértheti Magyarország köz- és nemzetbiztonsági érdekeit, és legyen büntetlen előéletű – ezeknek
MINDEN esetben meg kell felelni!
 Családegyesítési cél, hontalanok állampolgárság szerzését megkönnyíti, biztosítja (5, illetve 3 év), a
többi feltételnek meg kell felelni.
 A határainkon kívül élő személyek kedvezményes honosítása:
o nem szükséges várakozási idő
o nem szükséges, hogy Mo-n biztosítva legyen a megélhetése
o felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyar származását
o magyar nyelvtudását igazolja
 Államérdekből pl. sportolók, olimpiai bajnokok esetében a fenti 2 feltételen kívül minden mástól
eltekintenek
visszahonosítás: aki magyar állampolgár volt és magyar nyelvtudását igazolja, az visszahonosítható. Az
állam szabadon mérlegelheti.
nyilatkozat: alanyi jogon biztosítja az állampolgárság megszerzését. Akit a régi szabályok szerint
megfosztottak tőle, az egyoldalú nyilatkozattal visszaszerezheti.
3./ Állampolgárság megszűnése:

lemondással: alanyi jog! Két feltétele van: külföldön kell élnie, és legyen külföldi állampolgársága, vagy
annak megszerzése valószínűsíthető (hontalanság elkerülése).
visszavonással: ha valaki az állampolgárságot jogszabály megsértésével, a hatóság félrevezetésével
szerezte, kivéve, ha az állampolgárság megszerzése óta 10 év már eltelt. (Születéssel szülei révén nem
szerezte meg, Magyarországon született, de szülei állampolgársága szerinti országban a területi elv
érvényes, így hontalan lenne.)
Állampolgársági ügyekben főszabályként a köztársasági elnök dönt – ez is jelzi, hogy az állampolgárság az

állam szuverenitását fejezi ki. Az elnök személyes döntéseit az illetékes miniszter előterjesztése alapján
hozza meg döntéseit, pl. a honosításról, vagy a lemondás elfogadásáról. Az elnöki határozat ellen nincs
jogorvoslat – az elnök határozatát megelőző eljárásban van (így a honosítását kérő ügyfél bírósághoz
fordulhat, vitatva a hatóság álláspontját pl. abban a tekintetben, hogy megélhetése és lakóhelye biztosított).
Az állampolgársági eljárásban az anyakönyvezető, a konzuli tisztviselő és a Kormány által kijelölt hivatal
(jelenleg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) működik közre, de a kérelmeket, nyilatkozatokat az
integrált ügyfélszolgálati irodához (kormányablak) is be lehet nyújtani. Az állampolgársági döntések
előkészítésére három hónapot irányoz elő a törvény: a hiánytalan kérelem benyújtásától számított három
hónapon belül a miniszternek meg kell tennie előterjesztését a köztársasági elnökhöz, amennyiben a kérelem
teljesítésének feltételei fennállnak.
12. Jogszabályok, jogforrási hierarchia.
A jogforrások
 jogalkotó, aki a jogot létrehozza, megteremti, a jogi normát kibocsátja
 jogi norma, melyben a szabály testet ölt, ahonnan a jog tartalma megismerhető
A magyar jogforrási rendszer:

Az Alaptörvény meghatározza a jogalkotó szerveket, az általuk kibocsátott jogszabályok elnevezését és a
jogforrási hierarchiát. Az Alaptörvény a jogforrások tekintetében zárt rendszert alkot.
R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival
összhangban kell értelmezni.
Az Alaptövény NEM jogszabály! Jogforrás.
T) cikk
1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező
szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az
önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi
Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
Az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése értelmében jogszabály:
 a törvény,
 a kormányrendelet,
 a miniszterelnöki rendelet,
 a miniszteri rendelet,
 a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete,
 az önálló szabályzó szerv vezetőjének rendelete,
 és az önkormányzati rendelet.
Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot
idején kibocsátott rendelete.
Jogalkotó Alaptörvény Jogszabályok Közjogi szabályozó eszközök Szokásjog

1. országgyűlés Alaptörvény törvények országgyűlési határozat
{NET} xxxxxxxxxx {tvr.} {NET határozat}
2. Kormány xxxxxxxxxx korm. rendelet kormány határozat
MNB elnöke xxxxxxxxxx MNB elnöki MNB elnöki utasítás
rendelet
3. kormánytag xxxxxxxxxx min.(elnöki) min.(elnöki) utasítás
rendelet
4. önálló szabályozó xxxxxxxxx rendelet utasítás
szerv vezetője
5. önkormányzat xxxxxxxxx önk. rendelet önk. határozat
A jogszabályok hierarchikus viszonyát ma az Alaptörvény határozza meg, megállapítja, hogy melyik

jogszabály nem lehet ellentétes más jogszabályokkal. A jogforrási hierarchia csúcsán természetesen az
Alaptörvény áll, vele más jogszabály nem állhat ellentétben. [T) cikk (3) bekezdés]
Az Alaptörvény szerint:
 a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes [15. cikk (4)]
 a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes [41. cikk (4)]
 a Kormány tagjának rendelete törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendeletével nem lehet ellentétes [18. cikk (3)]
 az önálló szabályzó szerv vezetőjének rendelete törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki
rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet
ellentétes [23. cikk (4)]
 az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes [32. cikk (3)]
A sarkalatos törvény CSAK elfogadásának módjában tér el többi törvénytől!
Két jogelv, amelyek tételes jogi szabályozás nélkül is segítséget nyújtanak a jogalkotók és jogalkalmazók
számára eltérő vagy ellentétes tartalmú jogszabályok egymáshoz való viszonyában:
 „lex specialis derogat legi generali” - A hatályos jog alkalmazása során a lex specialis (tehát
kifejezetten a tárgyra vonatkozó jogszabály) megelőzi a szintén a tárgyra vonatkozó de általános
szabályt (lex generalis).
 „lex posterior derogat legi priori” - A későbbi jogszabály lerontja (megváltoztatja, hatályon kívül
helyezi) a korábbit.
A magyar jogforrási rendszer szabályozási struktúrája:

 Magyarország Alaptörvénye,
 Jogalkotási törvény, melynek megalkotását az alaptörvény előírja, sarkalatos törvény kell legyen!
2010. évi CXXX. tv.
 A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. tv.
 301/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók
közzétételéről és véleményezéséről
13. Törvény a jogforrási rendszerben.
A törvényalkotás az Országgyűlés át nem ruházható, kizárólagos jogköre. Ez a felhatalmazás is az

Alaptörvényből ered. Az Országgyűlés törvényalkotó hatalma teljes és – az Alaptörvény keretei között –
korlátlan.
Az Alaptörvénnyel a törvényeknek is nyilvánvalóan összhangban kell lenniük.
A törvényalkotási jogkör általános, így az Országgyűlés törvénnyel bármely tárgykört és bármilyen
tartalommal szabályozhat. Annak sincs akadálya, hogy a korábban rendeletileg szabályozott kérdésben
utóbb törvényt alkosson az Országgyűlés. Az Alaptörvényben meghatározott hierarchikus rendnek
megfelelően törvénnyel egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes.
A törvényhozási tárgyköröket az Alaptörvény nevesíti. Általános szabály: az alapvető jogokra és

kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az Alaptörvényben rögzített életviszonyok
felsorolása az egyszerű törvényeket illetően nem jelent zárt listát, vagyis az Országgyűlés bármely más
kérdésben is alkothat törvényt.
Alaptörvényünk rögzíti azt is, hogy melyik tárgykörben milyen többségre, vagyis az országgyűlési
képviselők milyen arányú támogató szavazatára van szükség. Jelenlegi alkotmányos rendszerünkben a
többséget illetően három fajta szavazati arányra lehet szükség törvény elfogadásához.
a.) Az országgyűlési képviselők összlétszámához viszonyított kétharmados igenlő szavazat szükséges:
 az Alaptörvény elfogadásához vagy módosításához
 az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések elfogadásához
 az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi (EU) szerződés kötelező hatályának
elismerésére adott felhatalmazáshoz
b.) Szintén zárt taxációt tartalmaz az Alaptörvény a sarkalatos törvények körében. Magyarország új
Alaptörvénye 32 tárgykört nevesít döntően az államszervezet alapintézményeit és az alapjogokhoz
kapcsolódó rendelkezéseket illetően, amelyek szabályozásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatára van szükség.
c.) Az Alaptörvény nevesít számos egyéb, egyszerű többséget igénylő törvényhozási tárgyat is, vagyis
ahol elégséges a határozatképes Országgyűlés képviselőinek többségi szavazata.
A korábbi alkotmányos felfogás szerint minden törvény egyenrangú, az elfogadáshoz szükséges többség
nem teremt hierarchikus viszonyt közöttük, a minősített többségű törvény nem áll az egyszerű törvények
felett. Az Alkotmánybíróság elvi éllel szögezte le azt, hogy a minősített többség megkövetelése nem
egyszerűen a törvényalkotási eljárásformai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges
tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés. E határozat kitért arra is, miszerint a
minősített többséggel elfogadott törvényt egyszerű többséggel nem lehet módosítani vagy hatályon kívül
helyezni.
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata a törvénnyel azonos szintű szabályozásnak ismerte el a hatályban

lévő törvényerejű rendeleteket is. Bár a kibocsátásukra jogosult szerv – a Népköztársaság Elnöki Tanácsa
– megszűnt, és így ma már természetesen törvényerejű rendeletet nem lehet alkotni, de ezek nagy számban
ma is hatályban maradtak. A hatályos törvényerejű rendeleteket csak törvénnyel lehet módosítani vagy
hatályon kívül helyezni.
Alaptörvény I. cikk
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog
érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal
arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
201. évi CXXX. tv.

4. § Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél
megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.
14. Rendelet a jogforrási rendszerben, a felhatalmazás.
A klasszikus alkotmányjog a végrehajtó hatalom által kibocsátott jogszabályokat – általános megjelölést

használva – rendelet gyűjtőnévvel állítja szembe a törvénnyel.
A rendelet különböző típusai részben formai, részben tartalmi ismérvek alapján különböztethetők meg.
Formai ismérvek: a jogalkotó szervek szerinti megkülönböztetést, pl. kormányrendelet, miniszteri rendelet...
Tartalmi ismérvek alapján eredeti jogot alkotó (önálló jogalkotó) és végrehajtási rendeletek.
 Eredeti jogalkotói hatáskör: OGY, Kormány (amíg nem szabályozza az OGY), helyi önkormányzat
 Felhatalmazáson alapuló (ennek hiányában nem alkothat érvényesen jsz-t): mindenki más
Az önálló jogalkotó hatáskör megosztásában a következő variánsok lehetnek:

 A kormánynak elvileg nincs önálló jogalkotó hatásköre. A kormány minden jogszabályát
meghatározott törvényben foglalt felhatalmazás alapján és annak végrehajtására adják ki.
 Egyes, törvény által pontosan körülhatárolt szabályozási tárgyakban – ha a vonatkozó törvény
elismerte – a kormány önálló jogalkotó hatáskörrel rendelkezik.
 Az Alkotmány vagy a törvényhozás által meghatározott törvényhozási tárgyakat kivéve, a
kormánynak joga van önálló rendeletalkotásra minden olyan területen, ahol a jogi (törvényi)
szabályozás hiányzik és az szükséges, míg ezeket a szabályozási tárgyakat törvény nem rendezi. Ezt
a törvényhozási tárgyakról vallott, lényegében a német–osztrák felfogásnak megfelelő megoldást
követi a jelenlegi magyar alkotmányjogi konstrukció is.
Mindegyik variánsra jellemző az, hogy a törvényhozó hatalom a törvényhozási tárgyak tekintetében nincs
korlátozva. A rendeletalkotás csak addig és olyan tárgykörökben elismert, ameddig, illetve ahol törvény még
nincs.
Alaptörvényünknek a Kormány jogalkotó hatáskörét megállapító rendelkezései sem jelentenek korlátozást
az Országgyűlésre nézve. Az Országgyűlés hatásköre tehát a Kormány irányába nyitott.
A végrehajtási rendeletek a jogirodalom szerint tovább tagolhatók az alapján, hogy tartalmilag miként
kapcsolódnak a kibocsátásukra felhatalmazó törvényhez.
 Secundum legem (törvény szerint) szabályokat tartalmaz a végrehajtási rendelet akkor, a törvény
egyes szakaszainál adott felhatalmazás alapján foglal magában új magatartási szabályokat.
 Praeter legem (törvény melletti) szabályokról van szó a végrehajtási rendeletben akkor, ha a törvény
általános felhatalmazása alapján került sor annak kiadására. Ez a rendelet ebben az esetben számos
olyan szabályt tartalmazhat, amely közvetlenül nem vezethető le a törvény rendelkezéseiből, de
természetesen nem lehetnek ellentétesek azokkal.
 Contra legem (a hatályos törvényekkel szemben álló) szabályokat tartalmazhat a végrehajtási
rendelet, ha a törvény arra hatalmazza fel a rendeletalkotót, hogy a törvényben foglalt célok
megvalósítása érdekében, meghatározott tárgykörben a törvény szabályaitól is eltérő normákat
alkothasson. A rendeletnek ezt az igen ritka típusát felhatalmazási rendeletnek is szokták hívni.
A végrehajtási jogszabályok kibocsátására vonatkozó hatályos normákat a Jogalkotási törvény (2010. évi
CXXX. tv.) 5. §-a állapítja meg. A legfontosabb szabályok a következők:
 A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját,
tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság
nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet
kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni.
 A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
 A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető
szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör
szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni.
 A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó
jogszabályból kifejezetten más nem következik. A felhatalmazás nem csupán lehetőség, hanem
kötelezettség.
Hibák: nem meríti a felhatalmazást, túlterjeszkedik a felhatalmazáson, tovább adja a felhatalmazást.
15. A jogalkotás folyamata. A jogforrások érvényességi kellékei, a jogszabályok hatályossága.
Jogi szabályozás:
 Magyarország Alaptörvénye,
 2010. évi CXXX. tv. - Jogalkotási törvény
 2012. évi XXXVI. törvény – OGY törvény
 10/2014. OGY határozat - házszabály
A jogalkotás a kifejezetten jogalkotó hatáskörrel fölruházott állami szerveknek a tudatos, kimondottan és

kizárólagosan közvetlenül, általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó jogi
normák létrehozására irányuló tevékenysége.
A jogalkotásnak 2 fajtáját különböztetjük meg: törvényhozást és rendeletalkotást. A megkülönböztetés
alapja, hogy milyen állami szerv jogalkotó tevékenységéről van szó.
 A törvényhozás folyamata általában részleteiben is jogilag szabályozott az alkotmányok, más
törvények, parlamenti házszabályok révén.
 Rendeletalkotás minden olyan jogalkotás, ami nem törvényhozás. 3 fő alfaját különböztetjük meg:
o kormányzati rendeletek (általános hatáskörű kormányzati szervek alkotják),
o ágazati rendeletek (az államigazgatás egy-egy ágát irányító miniszterek, kivételesen
testületek más országos főhatóságok rendeletei),
o önkormányzatok rendeletei.
szakaszai:
 Előkészület: kezdeményezés, tervezet elkészítése, tervezet véleményezése, jogalkotó elé terjesztés
 Kibocsátás: elfogadás, aláírás
 Kihirdetés: kihírdetés, ill. közzététel – a jogszabály kibocsátója
Érvényes: bizonyos feltételeknek együttesen fent kell hozzá állniuk.

Jogszabály érvényességi feltételei (bármelyik hiányzik, a jogszabály nem érvényes – közjogi
érvénytelenség):
 a jogszabály megalkotására felhatalmazott szerv alkossa meg: csak az alaptörvény ruházhat fel csak
állami szervet jogszabály alkotás jogával
 a szabályok megszületésére vonatkozó formalizált jogalkotási szabályok betartásával szülessen meg:
ezeket nem lehet megsérteni, mert ha súlyos eljárási szabálysértés van, az AB megsemmisíti
 ne sértse a jogforrási hierarchia szabályait
 legyen kihirdetve szabályszerűen
Hatály: alkalmazhatóság és alkalmazandóság. Időbeli – területi - személyi szempontból kell

meghatározni – érvényesség terjedelme
A jogszabálynak mindenki számára alkalmazhatónak kell lennie, és alkalmazására fel kell tudni készülni (pl.
az új ptk-t a jogászoknak, stb. előbb meg kellett ismerniük, mielőtt használniuk kellene, a vállalkozás
működését, adminisztrációját, stb. ehhez kell igazítani – alkalmazásra felkészülés)
 Terület: azt a földrajzi területet jelöli ki, ahol az adott norma alkalmazható és alkalmazandó. Az
országos, központi állami szervek Magyarország egész területére kiterjedő illetékességgel, a helyi –
területiszervek(önkormányzatok) pedig csak saját közigazgatási területükre kiterjedő hatállyal
alkothatnak jogszabályokat [Jat. 6. § (1) bekezdés].
 Személyi hatály: azt a személyi kört jelenti, akikre vonatkozóan a jogi normát alkalmazni kell illetve
alkalmazni lehet. Azok, a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek, akikre a jogszabály egyáltalán – általános jelleggel – jogokat és kötelezettségeket
háríthat. A jogszabályok személyi és területi hatálya szorosan összefonódik. A jogszabályok ugyanis
általában hatályosak az ország területén tartózkodó idegenekre is. A személyi hatály normái szerint
pedig a hazai jogszabályok a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra is alkalmazandók. Az
ezektől való eltérés esetén a jogszabálynak erről kifejezetten rendelkeznie kell [Jat. 6. § (2)–(3)
bekezdés].
 Időbeli hatály: amelynek kezdetétől a jogszabályt alkalmazni kell és esetleg ameddig. Rendes
esetekben a hatályvesztést nem szokták meghatározni, megszüntető szabállyal hatályát veszíti.
A jogszabály saját maga rendelkezik annak hatályba léptetéséről, leginkább dátum-szerűleg, vagy
megmondják, hogy a kihirdetés után x nappal lesz hatályos. Esetleg valamilyen feltételhez kötik,
nem dátumhoz. Egyszerű jogszabály esetében lehet a hatály a kihirdetés napja is egyben.
Visszaható hatály esetében a jogszabály kihirdetését megelőző időszakra is hatályosnak kell
tekinteni.
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiság elvéből következően

 nem lehet utólag kötelezettséget megállapítani,
 kötelezettséget nem lehet terhesebbé tenni,
 magatartás utólag nem minősíthető jogellenesnek.
Kihirdetés: a jogszabály első hivatalos és érvényességi feltételt képező közreadása.

Első hivatalos közreadás: csak jogszabályt lehet! A nem első kiadás már közzétételnek számít! Annyiszor
teszik közzé, amennyiszer csak akarják, vagy arra szükség van.
Közzététel: közjogi szabályozó eszközöknél (ami nem mindenkire vonatkozik) minden megjelenési forma,
jogszabály esetében ha már nem az első kihirdetésről van szó.
Minden jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni, kivéve az önkormányzati rendeleteket (az
önkormányzati rendeleteket helyben szokásos módon kell kihirdetni).
Tárcaközlöny: miniszteri rendeletek és utasítások közzétételére – tehát nem a kihirdetésre!
Nemzeti jogszabálytár: bárki számára hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus
jogszabály gyűjtemény.
A törvény első megjelenése: publikáció.
Ettől függetlenül történő kihirdetés: promulgáció.
16. A nemzetközi jog és a magyar jog. Az uniós jog és a magyar jog.
Az állam saját ügyeiben önálló hatalomgyakorlás jogával és állapotával kell rendelkezzen.

A nemzetközi életben a szuverén államok partnerként kezelik egymást, de fölöttük álló magasabb földi
hatalom nincs. Mint szuverének gyakorolják az államok a hatalmat az „alattvalóik felett”, ennek része a
jogalkotás is. A jog a szuverén állam teremtménye.
A nemzetközi jogot a szuverén államok hozzák önmaguk fölött önkéntesen létre bizonyos célok érdekében
anélkül, hogy felettük szuverén hatalom lenne. Ez a nemzetközi jog nem érvényesül minden tekintetben.
Nemzetközi általános elvek, konvenciók elfogadása és nemzetközi szerződéskötésekről van szó. Ezek
kétfélék lehetnek következményeikre való tekintettel:
 az államokra nézve jelentenek közvetlenül kötelezettségeket és jogokat, de közvetlenül az
állampolgárokra nézve nem tartalmaz semmilyen kötelezettséget. pl. NATO tagság, kiadatásról szóló
nk-i szerződések, bűnügyi jogsegélyről szóló, menekültek jogáról szóló nemzetközi szerződések, stb.
 olyan szerződések, melyek közvetlenül érintik az állampolgárok jogait és kötelezettségeit is
Ezek a belső jog pozíciójába kerülnek, annak erejével lesznek egyen értékűek.
A nk-i jog által közvetlenül érintett területeknek a belső jog részévé kell válniuk.
Két modell:
1. monista modell (adopciós) – nincs külön aktus, amivel a nk-i szerződés beépülne a belső jogba, a
nk-i szerződés a megkötésével automatikusan a belső jog részévé válik. pl. Hollandia, ahol a nk-i
szerződés már önmagában jogforrás (az alkotmány alatt, de még a törvények felett áll)
2. dualista modell (transzformációs modell) – külön aktust kíván meg a szerződés megkötése után.
Ettől fog a belső jog részévé válni, önmagában a szerződés aláírása még nem váltja ezt a hatást ki.
A magyar megoldás dominánsan dualista (a nemzetközi szerződés kihirdetéssel válik a belső jog részévé).
Alkotmány Q részének (2) és (3) bekezdése!

(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a
magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. (ez a monista elem! Generális
transzformáció) A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer
részévé.” (ez a dualista elem! Nemzetközi szerződésekről szóló tv. 2005. évi L. tv. )
Ezt törvénnyel oldják meg, illetve kormányrendelettel, tehát ez a jogforrás és nem maga a nk-i szerződés. 2
rendelkezést tartalmaz: első szakaszban megnevezik a nk-i szerződést, és kihirdetettnek nyilvánítják, a
második szakaszban a hatályát adják meg, amikor életbe fog lépni.
Előnyök-hátrányok:
Monista: nincs komplikáció a jog beépítését illetően. Hátránya viszont, hogy ha nem körültekintő a nk-i
szerződéskötés, akkor a monista rendszerben ez gondokat generálhat.
Dualista: a folyamat szétválasztásával lehet időt nyerni a felszínre jövő probléma megoldására.
A vezető európai országok mind a dualista modellt alkalmazzák.
A magyar jogban ezeknek a szabályoknak a helye ott van, ahol az azt kihirdető jogszabály helye van. Ha a
kihirdetett nk-i szerződés alkotmányba ütközik, az AB az azt kihirdető jogszabályt semmisíti meg. A nk-i
szerződés továbbra is érvényes államközi relációban, de a belső jogban hatástalan.
Az uniós jog és a magyar jog:

 1957. EGK - nemzetközi szerződés. A 60-as évek elején az EuBíróság ítéleteiben értelmezte –
nemzetközi jog sajátos új jogrendje.
 Közvetlen hatály – magánszemély a helyi bíróságon érvényesíthette az uniós jogból származó jogait.
 Szupranacionális jelleg: a jogrendszer klasszikus szerződéseken alapul, de a jogérvényesítés
tagállami szinten is történik. A nemzetközi szervezet széles körben alkot a tagállamaira kötelező
jogforrásokat.
 Elsődlegesség (szupremácia): a jogforrási hierarchiában az európai jog a nemzeti jog felett áll.
Minden uniós kötelező jogforrás – az uniós Bíróság értelmezése szerint – megelőz bármely nemzeti
jogforrást. Ellentmondás esetén a tagállami bíróságok kötelesek a Közösségi jogot alkalmazni.
E) cikk – Csatlakozási klauzula

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai
egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító
szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes
hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Nincs szó benne a hatáskörök átruházásáról vagy átengedéséről!!! Nemzeti szuverenitás féltése.
De a “szükséges mértéket” kizárólag az Európai Bíróság határozhatja meg, mert ő a szerződések hiteles
értelmezője.
Eredetileg tehát ez a rendelkezés kellett ahhoz, hogy az Alkotmány megadja a lehetőséget egy olyan
nemzetközi szerződés megkötésére, amely a jogalkotó joghatóság korlátozásával jár. Kifejezetten
nevesítésre került, hogy ilyen korlátozásra csak az Európai Unió tagjaként és az Európai Unió javára
kerülhet sor.
Az Alapító Szerződésekben ugyan nem szerepel, de az EU-ban általánosságban elfogadott, hogy a legkisebb
rendű EU-s norma is magasabb a jogforrási hierarchiában, mint a legmagasabb rendű belső norma. Az ’E’
cikk ezt próbálja árnyalni a (2) bekezdéssel, miszerint a közösen gyakorolt hatásköröknek az Alaptörvényből
kell eredniük. Így próbálja meg áthidalni a fentebb vázolt problémát, miszerint egy általános egyszeri
felhatalmazás gyakorlatilag alkotmánymódosítási lehetőséget adna az EU-s jogalkotók kezébe.
Az EU-t ez a cikk nem egy elkülönült, magasabb entitásként értelmezi, hanem a tagállamok olyan
uniójaként, amit e tagállamok közösen csinálnak. Tehát Magyarország az Unióra „csak” ráruházta a
hatásköröket, amit vissza is lehet venni adott esetben (nem átruháztuk).
Ez a bekezdés (2) tehát nagyon ügyes módon fenntartás fogalmaz meg, miszerint:
1. Ultra vires fenntartás: Az olyan uniós szabályokat, melyeket az alapító szerződésekben foglalt
rendelkezések megsértésével fogadnak el, nem köteles Mo. teljesíteni. (Hatásköri korlátozás: az unió
hatáskörének korlátozása értendő alatta). A nemzetközi szervezetek hatásköre származékos. Amit a
tagállamok maguktól elvettek és önként átadtak, azzal bír, arról alkothat jogot. Ha olyan másodlagos jogot
(rendeletet / irányelvet) alkot, ami nem épül az elsődleges jogra (hiányzik a felhatalmazás), az ultra vires
norma, nem érvényesíthető Magyarországon!
2. Alapjogi fenntartás: Mo. az unió jogát a maga alkotmányos berendezkedése útján hajtja végre, tehát az
alkotmányban az intézményekre ruházott hatáskörök szerint: vagyis az unió nem adhat olyan hatáskört a
magyar intézményekre, amelyet az Alaptörvény amúgy nem ad nekik. Az Alaptörvény szabta korlátozások
az EU-nak is korlátok.
Ezek tehát elvi jellegű fenntartások. Fontosak olyan szempontból, hogy a szuverenitás elvesztésének
feltételei (önkéntesség, kölcsönösség, visszavonhatóság) fennmaradjanak. Ebből fakad az az elméleti
lehetőség is, hogy a tagállam a kilépés mellett döntsön.
ÚJDONSÁG!!!!
AB előtt E cikkre épülő alkotmányértelmezés van folyamatban Ombudsmani Hivatal kért értelmezést a
migrációval kapcsolatban, az EU-ban hozott kvóta határozat (egyszeri intézkedés) kapcsán. A kvóta a
kollektív kiutasítás tilalmába (Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdés) ütközik (a befogadó állam számára is).
Alapjogi fenntartás miatt nem engedhető meg ez az intézkedés!
A BELSŐ JOG ÉS AZ UNIÓS JOG VISZONYA
A belső jog és az uniós jog viszonyának meghatározásakor a fő kérdés az, hogy milyen a két jog
hierarchiája, hogyan határozható meg a magyar jog rendszerébe beépülő uniós jog alkotmányos helye.
A viszony abban áll, hogy a csatlakozással egy új, kiterjedt normarendszer jelent meg a magyar jogrendben,
amely alkalmazásra várt. Mivel az Alaptörvény az Uniós jog helyéről illetve az alkalmazásának módjáról
kifejezetten nem rendelkezik, más úton kell megállapítani az uniós és a belső jog hierarchiáját.
A 1053/E/2005 ABH szerint a csatlakozási klauzulából konkrét jogalkotói kötelezettség nem származik. Az
Alkotmánybíróság e határozatában kimondta, hogy az Eu alapító és módosító szerződéseit nem kívánja
nemzetközi szerződésként kezelni.
A 72/2006. ABH is azt mondja ki, hogy az unió elsődleges és másodlagos jogforrásai nem nemzetközi jogi
természetűek, így az uniós jog és a belső jog esetleges ütközése esetén alkotmányossági vizsgálat nem
alkalmazható. Ezek alapján tehát egy kéttagú rendszer létezik, ahol az uniós jog része a belső jognak, és e
kettőtől elkülönül a nemzetközi jog, amelynek alkotmányos helyzete meghatározott. A német
jogrendszerben az uniós jog nem a belső jog része, önálló, autonóm jogforrás.
Összegezve az mondható el, hogy általában az EU szervei és a tagállamok is elfogadják az uniós jog
elsőbbségét, de a nemzeti jog szempontjából közelítve vitatott az egyes tagállamok alapnormái, nemzeti
alkotmányai feletti elsőbbség elfogadása.
Az EuB szerint a tagállami alkotmányok, illetve az abban foglalt alapvető jogok sem korlátozhatják a
közösségi jog érvényesülését, és úgy vélte, hogy az uniós jsz.-ok érvényessége csak az uniós jog fényében
vizsgálható.
SOLANGE I: német Alkotmánybíróság: AMÍG az Eu parlamenti képviselőket nem közvetlenül választják

és az alapjogok nincsenek tételesen leírva, addig fenntartják a jogot, hogy saját alaptörvényük bizonyos
rendelkezései az Unió ellenében is alkalmazandók.
SOLANGE II: megerősítették az előbbit azzal, hogy bár elismerték, hogy a parlamentet közvetlenül
választják, és az alapjogok tiszteletbn vannak tartva, de azért fenntartotta a német AB, hogy az alkotmány
sarkalatos rendelkezéseivel ellentmondó Eu-s szabályoknál ellenállhatnak neki.
17. A képviselet és a választási rendszerek.
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választása.
B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van
ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó
és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz,
hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez
kötheti.
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási
helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság
a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára,
ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog
gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek
joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően
közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
A képviseleti vagy közvetett demokráciával szemben (ahol az emberek az általuk választott képviselők
révén alkotják a törvényeket) a közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy az állampolgárok személyesen
vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A közvetlen demokrácia hagyományai a
történelmi múltban gyökereznek, már az ókori görög államokban felbukkan az intézmény, és napjaink
modern polgári államaiban is szerepet kap. Ma a népszuverenitás gyakorlásának fő formája a képviseleti
demokrácia intézményrendszere, a közvetlen demokrácia intézményei csak kiegészítik - így van ez
Magyarországon is.
A képviseleti szervek (Országgyűlés, helyi önkormányzatok) fogalmi lényege, hogy valakiket képviselnek;
valakik helyett, azok megbízásából járnak el, hoznak döntéseket.
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK:
1. választókerületi struktúra szerint:
 egymandátumos: egy képviselőt választanak meg egy választókerületben – ilyen az országgyűlési
választásokon az egyéni képviselő megválasztására szolgáló választókerület
 többmandátumos választókerület: több képviselő megválasztására kerül sor. Egy választókerület
ugyan, de több személyt választanak képviselővé. pl. arányos listás választókerületek.
2. szavazati struktúra szerint:

 egyszavazatos rendszer: ahol a választópolgár egy szavazatot ad le
 két- vagy több szavazatos rendszer: ahol a választópolgárnak több szavazat leadására is lehetősége
van. pl. a helyhatósági választásokon a 10 ezer főnél kisebb települések több mandátumos
választókerületeiben több szavazatos rendszerben történik a választás.
3. mandátum szerzés szerint választórendszerek

I. többségi: ahol a mandátum megszerzése a szavazatok többségének elnyerésével történik.
 abszolút (az összes érvényes leadott szavazatokhoz képest a többség, tehát több, mint a fele
szavazat rá szól) francia rendszer –gyakran nem elég 1. forduló
 relatív (viszonylagos többség- nem az összes szavazathoz mérem a többséget, hanem a többi
versenyzőhöz képest, tehát az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta a többiekhez
képest) angol rendszer – ált. egyfordulós
A két rendszer összehasonlítása:
Az angol rendszer előnye, hogy gyors és olcsó. Hátránya, hogy a választópolgár döntése korrigálhatatlan.
A francia kétfordulós rendszer hátránya, hogy elhúzódik a választás, ebből következőleg költséges. Itt
viszont a második fordulóban a választónak lehetősége van a másodlagos pártpreferencia érvényesítésére is.
Általában a többségi rendszer előnye, hogy a jelöltek és a választópolgárok közt elég szoros a kapcsolat.
Azonban sok szavazat. Hátránya továbbá, hogy az ország pártpolitikai arányainak tükröződése eltorzul.
II. arányos: Az egész ország egy választókerület, a választópolgár a pártok listái között választanak.
Olyan arányban kapják a képviselők a mandátumokat, ahogy a választási eredmény alakult. Ennek is
két fajtája van:
 zárt (kötött listás) rendszer: csak a pártlisták közt választhat a választópolgár. Ha nem tetszik
neki a személyi összetétel, azon nem tud változtatni, mert kötött.
 nyílt (szabad listás) rendszer: a választópolgár beleszólhat a lista összetételébe. Ha valaki nem
tetszik a listán, azt kihúzza a listából.
Az arányos lista előnye: tökéletesen tudja tükrözni a társadalom pártpolitikai szimpátiáját.
Viszont nincs face-to-face kapcsolat a választó és a jelölt közt. A jelöltek nem konkrétan egy terület
képviselői, a személyes jelleg elveszik. A társadalom sokszínűsége, amennyiben az a parlamentben
visszaköszön, ellehetetlenülhet a kormányzás. Több szereplős koalíciók létrehozásának szükséglete lép fel
ebben a rendszerben, jellemző a sokkoalíciós kényszer, amivel rendszerint együtt jár a koalíció esetleges
felbomlása, a kormányválság, stb.
III. vegyes rendszer: A fenti két rendszer tapasztalatai „termelték” ki ezt a rendszert, melyben e kettő
vegyítődik. A magyar gyakorlat emellett voksolt, már az 1989-es választások is vegyes rendszerben
zajlottak. A mai magyar parlamenti választási rendszert a 2011. évi CCIII. tv. szabályozza.
EURÓPA PARLAMENTI VÁLASZTÁS

 A választópolgár csak egy uniós tagállamban élhet aktív, passzív választójogával.
 Magyarország 1 választókerület.
 Listát a bejegyzett pártok állíthatnak, 2 vagy több párt közös listát állíthat.
 Lista állításhoz minimum 20 ezer ajánlás kell.
 1 listára szavazhatnak
 tisztán arányos rendszer
 Mandátumok száma az EP-ben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek száma (22).
 Választási küszöb 5%
 Mandátum kiosztás: D’ Hondt formula
Jogi szabályozás: 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról
18. A választójog fogalma, alapelvei. A választási eljárás.
Választójog:
XXIII. cikk:
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van
ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó
és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz,
hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez
kötheti.
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási
helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság
a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára,
ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog
gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek
joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
Ez a cikk a választás jogát és a választhatóságot politikai alapjogként fogalmazza meg, egyidejűleg
körvonalazza azokat a korlátokat is [lásd különösen a (6) bekezdést], amelyek alkotmányi (alaptörvényi)
szintű megfogalmazása szükséges ez alapjog terjedelmének pontos meghatározásához.
 Tágabb: azok a jogszabályok, amelyek meghatározzák a képviseleti szervek tagjai megválasztásának

anyagi és eljárási rendjét.
 Szűkebb: választójogosultság
Anyagi szabályok: választójogosultság – külön törvényekben szabályozva
Kinek van/nincs választójoga, ki vehet/nem vehet részt a képviselők választásában
 Országgyűlési képviselők választása: 2011. évi CCIII. tv.
 Helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása: 2010. évi L. tv.
 Európai Parlament tagjainak választása: 2003. évi CXIII. törvény
Eljárási szabályok: jelöltté válás, megválasztás menete, mandátumok szétosztása, választási szervek
megalakítása, működése, jogorvoslat rendje. – 1 törvény: 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról
Közjogi mandátum: sok ember adja egynek.

Kötött: a. szigorúan – valamennyi választói utasítást kötelező teljesíteni – lehetetlen
b. mérsékelten kötött – Magyarország 1949-1990 között
 választókerületenként – vk. érdekeit képviselte
 testület: érdekütköztető, egyeztető szerv
 általános választói utasítást teljesített (Hazafias Népfront választási programja)
 egyedi egyéni utasítás csak ha az a társadalmi megítélés szerint is indokolt
 rendszeres beszámolási kötelezettség
 visszahívás jogi lehetősége
 KÜLDÖTT, közjogi kötelezettség az általános választói utasítás teljesítésére
Szabad: 1989/90-től
 KÉPVISELŐK: az egész nép képviselete, nem csupán egy vk.
 nincs választói utasítás
 nincs beszámolás
 nincs visszahívhatóság
Alapelvek:
Anyagi jogi alapelvek:
Alaptörvény 2. cikk (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és
titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon
választják.
ÁLTALÁNOS – a természetes kizáró okokon kívül (elmebetegség, bűncselekmény) minden nagykorú
állampolgár. Választó jogtól való megfosztás:
1. jogszabályon alapul
2. bírói határozat mondja ki
3. arányosság elve
4. értelmi beszámíthatatlanság vagy súlyos bűncselekmény miatt
Nincs cenzus: vagyoni, adó fizetési, műveltségi, nemi...
EGYENLŐ a. mindenkinek ugyan annyi szavazata van
b. minden szavazat ugyan annyit ér
c. a megválasztottak mindegyike kb. azonos számú állampolgárt képvisel
KÖZVETLEN – közvetlenül a jelöltre szavaz (nem elektorra), a jelöltekből közvetlenül megválasztott
TITKOS – akarata ellenére senki nem tudhatja meg, szervezési-technikai feladat
A választási eljárás alapelvei: 2013. évi XXXVI. törvény

2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása,
b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,
e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
f) a választási eljárás nyilvánossága.
Választási bizottságok:
Feladat: eredmény megállapítása, tisztaság, törvényesség biztosítása, pártatlanság érvényesítése.
Jogorvoslati fórumok is általában.
a.) szavazat számláló b.
b.) helyi választási b.
c.) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
d.) területi választási bizottság (megye, főváros)
e.) Nemzeti Választási Bizottság
A. tagjait, póttagjait a települési önkormányzat képviselő testülete, a megyei közgyűlés, az OGY. választja
meg. + 1-1 tagot delegálhatnak a bizottságokba a jelöltet, listát állító jelölő szervezetek, egyéni jelölt.
Választási irodák:
Feladat: választások előkészítése, szervezése, lebonyolítása, pártsemleges tájékoztatás, választási
adatkezelés, technikai feltételek biztosítása (logisztika).
Eljárás – 2013. évi XXXVI. törvény:

1) választókerületek (az ott lakóhellyel rendelkezők választójogosult polgárok nyilvántartásba vétele) és
szavazókörök (a technikai lebonyolítás helyszínei) kialakítása. VK – országgyűlés, SZK – HVI
vezetője (jegyző) - névjegyzékek
2) választási kampány – a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás
befejezéséig tart. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül –
közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.
3) jelöl állítás, lista állítás (ajánlóív, egyéni VK min. 500 ajánlás kell, országos pártlista: 9 megye +
főváros, legalább 27 egyéni VK-ban önálló jelölt)
4) szavazás (szavazóhelyiségben, mozgóurnával, külképiseleten, levélben, átjelentkezéssel)
5) eredmény megállapítása (egyfordulós = nincs érvényességi küszöb, egyéni VK: relatív többségi
rendszer, országos lista: bekerülési küszöb, legalább 5%, töredékszavazatok, mandátum kiosztás a
D’Hondt-módszer segítségével)
6) jogorvoslatok
19. Az országgyűlési képviselők választása.
Alaptörvény
XXIII. cikk:
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és
választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának
joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők
választásán választó és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga
van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további
feltételekhez kötheti.
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett
tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén
gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága
miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi
lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági
döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó.
Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásán választó.
2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról1

Az Országgyűlés
- alapozva Magyarország népképviseleten alapuló törvényhozási hagyományaira;
- garantálva, hogy hazánkban a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát elsősorban választott képviselői útján, a
választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson gyakorolja;
- biztosítva a választópolgárok jogát az általános és egyenlő választójoghoz, továbbá a közvetlen és titkos
szavazáshoz;
- tekintettel arra, hogy a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában;
- elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és Alaptörvényben biztosított joguk az
Országgyűlés munkájában való részvétel;
- garantálva továbbá, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei;
az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXIII. cikk (1), (4) és (6) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése
alapján, a magyar országgyűlési képviselők választásának anyagi jogi szabályairól a következő törvényt alkotja.
1. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:
lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhely,
lakóhellyel nem rendelkező állampolgár esetében a tartózkodási hely.
párt: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján létrehozott és nyilvántartásba vett szervezet.
2. A választójog
2. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
(2) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják
választójogukat.
(3) Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését
vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
3. Az országgyűlési képviselők száma
3. § (1) Az országgyűlési képviselők száma százkilencvenkilenc.
(2) Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos
listán választanak.
4. Az egyéni választókerületek
4. § (1) Minden egyéni választókerületben egy országgyűlési képviselő választható.
(2) Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy
a) azok ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát,
b) azok összefüggő területet alkossanak,
c) a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.
(3) A fővárosi kerület, valamint - ha a választásra jogosultak száma meghaladja az egyéni választókerületek
választásra jogosultjainak átlagos számát - a település két vagy több egyéni választókerületre osztható.
(4) Az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az egyéni választókerületek választásra jogosultjainak
országos számtani átlagától tizenöt százaléknál nagyobb mértékben - a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és
egyéb helyi sajátosságokat, valamint a népességmozgást is figyelembe véve - kizárólag a (2) bekezdés a) és b)
pontjában foglaltak érvényesülése érdekében térhet el.
(5) A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát az 1. számú melléklet, sorszámát, székhelyét és
területi beosztását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) Ha a (4) bekezdésben foglalt eltérés meghaladja a húsz százalékot, az Országgyűlés a 2. számú mellékletet
módosítja. Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év első napja és az országgyűlési képviselők
általános választásának napja közötti időben - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás
kivételével - nem kerülhet sor a 2. számú melléklet módosítására.
(7) Helységnév, közterület-elnevezés, helyrajzi szám - és házszámváltozás esetében a 2. számú mellékletben szereplő
választókerületek területi beosztása változatlan marad.
(8) A (4) és (6) bekezdésben foglalt eltérés mértékét az országgyűlési képviselők megelőző általános választásának
napján választásra jogosultak számához viszonyítva kell megállapítani.
(9) Amikor az Országgyűlés a megyehatárok vagy a főváros határának megváltoztatásáról dönt, egyidejűleg
gondoskodik az egyéni választókerületek határainak megváltoztatásáról.
5. Egyéni választókerületi jelölt állítása
5. § (1) Az egyéni választókerületben képviselőjelölt
a) párt jelöltjeként vagy
b) független jelöltként indulhat.
(2) Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat.
(3) Egy személy csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést.
6. § Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges.
6. Országos lista állítása
7. § Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható.
8. § (1) Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni
választókerületben önállóan jelöltet állított.
(2) Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös
pártlistát állíthat.
(3) Egy párt csak egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt.
(4) Pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok
száma.
9. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat.
(2) A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok
legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges.
(3) A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.
(4) A nemzetiségi listán legalább három jelöltnek kell szerepelnie.
(5) Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát.
10. § (1) Egy személy csak egy országos listán fogadhat el jelölést.
(2) Párt által egyéni választókerületben jelölt személy csak ugyanazon párt pártlistáján szerepelhet.
(3) Ha az országos listáról egy jelölt kiesik, helyére az országos listán soron következő jelölt lép.
7. A szavazás
11. § Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.
12. § (1) A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár
a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
b) egy pártlistára szavazhat.
(2) A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár
a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
(3) A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
8. A választás eredményének a megállapítása
13. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
14. § (1) Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes
érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el.
(2) A közös pártlista nem szerezhet mandátumot, ha a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes
szavazat legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös pártlista esetében legalább tizenöt százalékát
nem érte el.
(3) Nem szerezhet mandátumot az a nemzetiségi lista, amely a 16. § d) pontja szerint megállapított kedvezményes
nemzetiségi mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot (a továbbiakban: kedvezményes kvóta) nem érte el.
15. § (1) Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben
a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint
b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak
kivonása után fennmaradó szavazatszám.
(2) Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg,
töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre leadott
szavazat.
(3) Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai
számítanak.
(4) A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös - ugyanazon pártok
részvételével állított - egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.
16. § Az országos listáról megszerezhető mandátumokat a következő eljárás szerint kell kiosztani:
a) a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján mandátumszerzésre jogosult párt listás szavazatainak számához a 15. §-
ban foglaltak alapján hozzá kell adni az adott párt töredékszavazatait (a továbbiakban: pártlistára jutó szavazatok
száma),
b) a pártlistákra jutó szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes pártlistás szavazat),
c) az összes pártlistás szavazatot és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat össze kell adni (a továbbiakban:
összes országos listás szavazat),
d) az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani
néggyel; az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta,
e) ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az
adott nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot; egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot
kaphat; az országos listán megszerezhető mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok
számával,
f) az e) pontban leírt eljárás után megmaradt mandátumokat
fa) a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján mandátumszerzésre jogosult pártlisták között, és
fb) az olyan, kedvezményes mandátumot szerzett nemzetiségi listák között kell kiosztani, amely nemzetiségi
listákra leadott szavazatok száma eléri a 14. § (1) bekezdésben meghatározott százaléknak megfelelő
szavazatszámot,
g) az f) pont szerinti mandátumok kiosztása a következő eljárás szerint történik:
ga) össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a pártlistákra jutó szavazatok száma, illetve a
nemzetiségi listákra leadott - a kedvezményes kvótával csökkentett - szavazatok száma (a továbbiakban:
szavazatok) képezik; minden pártlista, illetve nemzetiségi lista szavazatai alatt képezünk egy számoszlopot,
amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, a negyede stb.,
gb) a táblázat segítségével történik a mandátumok kiosztása: meg kell keresni a táblázatban előforduló
legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően
meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy
mandátumot; ezt az eljárást folytatjuk, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül,
gc) Ha a táblázatban több lista alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz
jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a
lista sorszáma szerinti sorrendben kell kiosztani a mandátumokat.
17. § (1) Az országos lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek az országos listán elfoglalt helyük sorrendjében
szerzik meg.
(2) Az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltet az országos listáról törölni kell.
(3) Ha az országos listáról a jelölt kiesik, helyébe az országos listán soron következő jelölt lép.
(4) Ha az országos listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott
mandátum betöltetlen marad.
9. Nemzetiségi szószóló
18. § (1) A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az
Országgyűlésben.
(2) A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.
10. A megüresedett mandátum betöltése
19. § (1) Az egyéni választókerületben időközi választást kell tartani, ha
a) a választáson nincs jelölt,
b) a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg,
c) a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik.
(2) Az időközi választást az országgyűlési képviselők megelőző általános választásán alkalmazott választókerületi
beosztás szerint kell megtartani.
20. § (1) Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - az
országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt (közös pártlista esetén az érintett pártok) vagy az országos
nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg.
(2) Ha az országos listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
(3) A nemzetiségi szószóló megbízatásának megszűnése esetén szószóló az országos listán eredetileg is szereplő
jelöltek közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron
következő jelölt lesz. Ha az országos listán nincs több jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának
megszűnéséig nem képviseli nemzetiségi szószóló.
20. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása.
2010. évi L. törvény

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A választójog
1. § (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja.
(2) A választópolgár lakóhelyén vagy - ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig
tartózkodási helyet is létesített - bejelentett tartózkodási helyén választhat.
(3) A választópolgár bármely választókerületben választható.
(4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján
szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában lakosságszám: azon személyek száma, akiknek a polgárok személyi és lakcím adatait
tartalmazó nyilvántartásban szereplő lakóhelye, lakóhely hiányában tartózkodási helye az adott település (fővárosi
kerület), a megye közigazgatási területén található, vagy akiknek a lakóhelye csak az adott település (fővárosi kerület)
megnevezését tartalmazza.
II. FEJEZET VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK
3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete és a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni.
4. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - egyéni listás választási rendszerben - egy választókerületet alkot,
amelyben a képviselők száma:
a) 100 lakosig 2 fő,
b) 1000 lakosig 4 fő,
c) 5000 lakosig 6 fő,
d) 10 000 lakosig 8 fő.
5. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben -
egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz.
(2) Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:
a) 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,
b) 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,
c) 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,
d) 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum.
(3) Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után
eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
6. § A fővárosi közgyűlés
a) 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen,
b) 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen,
c) 9 tagja a fővárosi kompenzációs listáról
jut mandátumhoz.
7. § (1) A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében
minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.
(2) A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy
a) 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,
b) 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,
c) 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő
választható.
III. FEJEZET AZ AJÁNLÁS
8. § (1) A választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen, fővárosi
kerületben, megyében fogadhat el jelölést.
(2) Az egyéni listás választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg legfeljebb egy polgármesteri, egy egyéni
listás és egy megyei listás jelöltséget fogadhat el.
(3) A vegyes választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg:
a) a fővároson kívül legfeljebb egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy megyei listás jelöltséget,
b) a fővárosban egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs listás és egy fővárosi kompenzációs listás jelöltséget
fogadhat el,
c) ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi kompenzációs listáról és fővárosi kompenzációs listáról egyaránt
mandátumot szerez, a szavazást követő 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem
fogadta el a mandátumot, arról a listáról a jelöltet törölni kell.
(4) A vegyes választási rendszerben a polgármesterjelölt egyidejűleg:
a) a fővároson kívül egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy megyei listás jelöltséget,
b) a fővárosban egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs listás és egy fővárosi kompenzációs listás jelöltséget
fogadhat el.
(5) A főpolgármester jelölt csak fővárosi kompenzációs listás jelöltséget fogadhat el.
(6) A választópolgár a fővárosi kompenzációs listán és megyei listán egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár
megyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár egyidejűleg nem lehet megyei
listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.
(7) Egy jelölő szervezet egy egyéni választókerületben csak egy jelöltet állíthat.
9. § (1) Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület
választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.
(2) A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-
ának ajánlását összegyűjtötte.
(3) Polgármesterjelölt az, akit
a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,
b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,
c) a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár
jelöltnek ajánlott.
(4) Főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.
9/A. § A polgármester-választáson és a települési önkormányzat képviselő-testülete tagjainak választásán nemzetiségi
jelöltnek minősül a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi szervezet jelöltje - vagy több, azonos
nemzetiséget képviselő nemzetiségi szervezet által állított közös jelölt -, ha
a) a nemzetiségi névjegyzékben szerepel,
b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két
általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje,
továbbá
c) nyilatkozatot tesz arról, hogy
ca) a nemzetiség képviseletét vállalja,
cb) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.
10. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település
egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.
(2) Fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében
polgármesterjelöltet állított.
(2a) A fővárosi kompenzációs listán a fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezet a fővárosi kerületi
polgármesterjelöltjeit és a főpolgármester-jelöltjét állítja jelöltként. A közös fővárosi kompenzációs listán a közös
fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezetek a közös jelöltként állított fővárosi kerületi polgármesterjelölteket
és a közös főpolgármester-jelöltet állítják jelöltként.
(3) A listaindítás jogát nem érinti, ha a nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölt visszalépett vagy kiesett.
11. § (1) Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek több mint felében közös egyéni jelöltet
állítottak, közös kompenzációs listát állíthatnak.
(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a fővárosi kerületek több mint felében közös polgármesterjelöltet állítottak,
közös fővárosi kompenzációs listát állíthatnak.
(3) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1%-ának, de
legalább 2000 választópolgár közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthatnak.
11/A. § Nemzetiségenként külön-külön nemzetiségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni
választókerületben indult nemzetiségi jelöltet, azok kivételével, akiket olyan nemzetiségi szervezet állított, amely a 10.
§ (1) bekezdése vagy a 11. § (1) bekezdése alapján önálló vagy közös kompenzációs listát állított.
IV. FEJEZET A VÁLASZTÁS RENDSZERE ÉS AZ EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA

1. A polgármesterek választása
12. § (1) A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják.
(1a) A polgármester és a főpolgármester választásának szavazólapján a választópolgár egy jelöltre szavazhat.
(2) Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
2. Egyéni listás választási rendszer
13. § (1) Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb
érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú
szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
(2) Az egyéni listás szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum
kiosztható.
(3) Ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek megválasztották, az egyéni listáról törölni kell, és helyébe a következő
legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
3. A vegyes választási rendszer
14. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A választás
szavazólapján a választópolgár egy jelöltre szavazhat.
15. § (1) A kompenzációs lista és a nemzetiségi kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok
arányában kap mandátumot.
(2) Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölő szervezet jelöltjére leadott minden olyan
szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot.
(3) A közös jelöltekre leadott töredékszavazatnak minősülő szavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek közös
kompenzációs listájára kerülnek.
(3a) A nemzetiségi kompenzációs listára az azon szereplő jelöltekre az egyéni választókerületben leadott azon
szavazatok kerülnek töredékszavazatként, amelyekkel nem szereztek mandátumot.
(4) A kompenzációs mandátum számítás módja:
a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop
első száma az adott lista szavazatainak száma. A számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma
elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelt értéke.
b) Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az
a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában
találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes
mandátum.
c) Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap
mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül,
amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
(5) Ha egy kompenzációs lista vagy nemzetiségi kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő
személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.
16. § (1) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a
sorrendben utána következő jelölt lép.
(2) Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek, vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a
kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő jelölt lép.
(3) Nem kap mandátumot
a) a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési szinten összesített
kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, vagy
b) a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a települési szinten összesített
kompenzációs szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében
tizenöt százalékát nem érték el.
(4) A nemzetiség kompenzációs listáról a jelöltek az egyéni választókerületben megszerzett szavazataik száma szerinti
sorrendben szereznek mandátumot. Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.
(5) A (3) bekezdést a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.
4. A fővárosi közgyűlés nem fővárosi kerületi polgármester és nem főpolgármester tagjainak választása
16/A. §
17. § (1) A fővárosi kompenzációs lista a fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fővárosi szinten a
összesített, töredékszavazatok arányában kap mandátumot.
(2) Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a jelölő szervezet polgármesterjelöltjére leadott, minden
olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a jelölő szervezet fővárosi
kompenzációs listájára kerülnek.
(3) Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a közös polgármesterjelöltre leadott, minden olyan szavazat,
amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a közös polgármesterjelöltet állító jelölő
szervezetek közös fővárosi kompenzációs listájára kerülnek.
(4)
(5) A fővárosi kompenzációs mandátum számításának módja:
a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop
első száma az adott lista szavazatainak száma, a számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma
elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.
b) A táblázat segítségével kell kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb
számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell
keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az
eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
c) Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap
mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül,
amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
(6) Ha egy fővárosi kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum
betöltetlen marad.
18. § (1) A fővárosi kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.
(2) Ha a fővárosi kompenzációs lista jelöltjét főpolgármesternek vagy fővárosi kerület polgármesterének választották,
a fővárosi kompenzációs listáról törölni kell, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.
5. A megyei közgyűlés tagjainak választása
18/A. § A megyei közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat.
19. § (1) A megyei listák a leadott szavazatok arányában, a 17. § (5) bekezdésében meghatározott számítási mód
alapján jutnak mandátumhoz.
(2) Nem kap mandátumot
a) a jelölő szervezet megyei listája, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy
b) a közös megyei lista, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet
által állított közös megyei lista esetében tizenöt százalékát nem érte el. E vonatkozásban összesíteni csak az
ugyanazon jelölő szervezetek által összeállított közös megyei listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.
(3) Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.
21. Az államhatalmi ágak viszonya.
A hatalommegosztás elmélete a mai közjogi gondolkodásunkban.
Hatalommegosztás
 Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Tamás – nézeteik empírikus megfigyelésen alapultak, a
hatalmat a morál oldaláról közelítették meg.
 Locke: tételét nem erkölcsi tényezők vagy szervezetszociológiai megfontolások hatására alakítja ki,
hanem a társadalmi szerződést veszi alapnak: a hatalom gyakorlása a király és a nép között.
o Törvényhozó – király és a nép (parlament) közösen - általános érvényű, tartós magatartási
szabályok, a megalkotott törvényeknek állandó és maradandó érvényük van
o Végrehajtó – király - a törvényeket alkalmazza és gondoskodik végrehajtásukról
o Föderatív – a nép nem mondott le minden jogáról (külkapcsolatok, háború, békekötés)
 Montesquieu: A hatalommegosztás tételét „A törvények szelleméről „című alapművében (1748)
dolgozta ki. Klasszikussá vált elméletének középpontjában a horizontális hatalommegosztás, vagyis a
központi államhatalmi ágak elválasztása állt. E normatív tan szerint az a kívánatos, hogy a három
hatalmi ágat – a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást – a „fékek és ellensúlyok” egymással
egyensúlyban tartsák, azaz egymást körkörösen ellenőrizhessék és „kordában tarthassák.”. A hatalmi
ágak koncentrációja zsarnoksághoz vezet. Ugyanakkor a hatalmi ágak egymást kontrollálhatják, a
törvényhozó hatalom a jogalkotás révén kontrollálja a végrehajtó hatalmat, de a végrehajtó hatalom
feje, az államfő feloszlathatja a törvényhozó hatalmat, a bíróságok függetlenek a végrehajtó
hatalomtól, ugyanakkor a törvényhozó hatalom által elfogadott jogszabályok alapján hozzák meg
döntéseiket. Ez azonban egy elméleti modell, amely ilyen tisztaságban a valóságban sohasem valósul
meg - mint nem volt igaz annak idején Montesquieu mintaállamára, Angliára sem
 Benjamin Constant: 3 hatalmi ág + államfői hatalmi ág (semleges) - a hatalmi ágak fölött
helyezkedik el, őrködik az alkotmány tiszteletben tartása fölött.
 municipális (önkormányzat) hatalmi ág elismerése, a helyi hatalom a központi hatalom korlátját
képezheti.
 Bibó István: informális hatalmi ágak: gazdasági államhatalom (a gazdaság szereplőit, a kamarákat,
az érdekképviseletek) – kulturális államhatalom (a propaganda, a média) – bürokrácia vagy
technokrácia
A hatalommegosztás elve mára már szorosan kapcsolódik a materiális jogállamiság elvéhez, annak elemét
képezi, de egyben az alkotmányosság önálló alapelve, az alkotmányos berendezkedés alapvető szabálya is.
A magyar Alkotmány a hatalommegosztás elvét szövegszerűen ugyan nem tartalmazta, mégis az
Alkotmánybíróság a jogállamiság fogalmából azt levezette, és megállapította, hogy a Magyar Köztársaság
államszervezete ezen elv alapján épült fel. „Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti demokratikus jogállam
megvalósulásának feltétele többek között: 1. a hatalommegosztás elve, 2. az elválasztott alkotmányos szervek együttműködési
kötelezettsége, 3. az elválasztott szervek eljárási és döntési autonómiájának, döntéshozatalának kölcsönös tiszteletben tartása, 4.
az Alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok léte és betartása” [62/2003. (XII. 15.) AB határozat].
Az Alaptörvény azonban már szövegszerűen szól erről: C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos
birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
A hatalmi ág nem szerv, hanem tevékenység, funkció!
A hatalmi ágak elválasztásának elve nem csak annyit jelent, hogy az egyik hatalmi ág nem vonhatja el a
másik jogosítványait, hanem azt is jelenti, hogy a demokratikus jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan
hatalom nincs, ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlátozzák más hatalmi ágak
jogosítványait. A szuverenitásból fakadó jogokat nem egy állami szerv gyakorolja, hanem az államszervezet
egésze. A hatalmi ágak egymáshoz való viszonyában nemcsak a hatalmi ágak függetlensége jelenik meg,
hanem a hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzése és a hatalmi ágak együttműködésének a kötelezettsége is. A
hatalmi ágak s ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlátozzák más hatalmi ágak
jogosítványait. Abban az esetben, ha a törvényhozó hatalom vagy a végrehajtó hatalom (kormány) egymás
funkcióit, hatásköreit elvonják egymástól, úgy a hatalommegosztás rendszere felborulhat. Az
Alkotmánybíróság, mint az alkotmányvédelem legfontosabb szerve szükségképpen korlátozza más hatalmi
ágak jogosítványait (alkotmányellenes jogszabály vagy bírói döntés megsemmisítésével).
22. Parlament fogalma, kialakulása. A magyar országgyűlés funkciói.
A parlament kifejezés a latin parliamentum szóból származik, eredetileg vitát, megbeszélést jelentett. A
parlament mint kollegiális intézmény angol eredetű, a középkorban a törvényhozásban közreműködő
szervezet. Franciaországban ezzel szemben 1789-ig a parlament bíróságot jelentett, amelynek nem volt
kapcsolata a rendi országgyűléssel. Csak a polgári forradalmakat követően kezdik a törvényhozó szerveket
Európában és más kontinenseken is parlament elnevezéssel illetni. Amikor ma parlamentről beszélünk,
mindig törvényhozó szervet értünk alatta.
Az egyes országok eltérő elnevezéssel illetik a parlamentet, így pl.

 Franciaországban Nemzetgyűlés és Szenátus,
 Belgiumban Képviselőház és Szenátus,
 Nagy-Britanniában Alsóház és Lordok Háza,
 Németországban Szövetségi Gyűlés (Bundestag) és Szövetségi Tanács (Bundesrat).
Magyarországon
 a rendi országgyűléseket (országos gyűléseket) Diétának nevezték
 1848–1849-től a törvényhozó szerv Képviselőházból és Felsőházból
 a Kiegyezést követően pedig Képviselőházból és Főrendi Házból tevődött össze
 az őszirózsás forradalom alatt Magyar Nemzeti Tanács
 a Tanácsköztársaság időszakában csak az egyszer ülésezett Tanácsok Országos Gyűlése működött
 1918 és 1927 között az egykamarás országgyűlés neve Nemzetgyűlés volt
 1927–1944 között a magyar országgyűlés Képviselőházból és Felsőházból állt
 1944-ben a törvényhozó szerv neve Ideiglenes Nemzetgyűlés lett
 1945-től pedig a nagybetűvel írt Országgyűlés a hivatalos elnevezés, megkülönböztetést téve a
történelmi országgyűlésektől.
A parlamenti jog forrásai

 írott források
o Alaptörvény
 felsorolja az OGY legfontosabb feladatait, hatáskörét
 meghatározza az OGY-i képviselők megválasztásának elveit
 lefekteti a legfontosabb szervezeti kérdéseket
o sarkalatos törvények
 az Alaptörvény határozza meg a körüket
 meghatározzák az OGY-i képviselők jogállását, javadalmazását, választását
 rendelkeznek az OGY-i bizottságok vizsgálati tevékenységéről
o Házszabály
 központi helyet foglal el az írott jogforrások között
 részleteiben tartalmazzák a parlament belső szervezetének és működésének a nemzeti
alkotmányokon túlmutató szabályait
 2/3 többséggel fogadják el, hogy a képviselők között meglegyen az egyetértés
 az OGY működésének és tárgyalási rendjének meg kell felelniük a demokratikus
jogállamiság követelményének
 íratlan források
o gyakorlat
 politikai
 illemtani
o szokások; nem lehet ellentétes az írott joggal
o megállapodások
1 és 2 kamarás parlamentek
A parlamentarizmus kialakulásakor – a rendi országgyűlések rendenkénti ülésének alapulvételével – a
kétkamarás rendszerű parlamentek megalakítására került sor, az egykamarás parlamentek megjelenése csak
a XX. századra tehető.
Az egyes országok parlamentjeinek második kamaráit a jogirodalom az alábbiak szerint csoportosítja:
 történeti jellegű második kamara (Nagy Britannia – Lordok Háza)
 szövetségi államok második kamarái (Európában Németország, Svájc, Ausztria és Belgium)
 megyei és területi egységeket reprezentáló második kamarák (pl. Franciaország, Spanyolország)
 korporatív jellegű második kamarák (pl. Írország, Szlovénia)
 az első kamara tagjaiból kialakított második kamarák (pl. Finnország, Norvégia és Izland).
Az egykamarás parlamentek megjelenése a XX. században kezdődött. Elsősorban a kisebb és közepes
méretű országok azok, amelyek a második kamarák megszüntetése mellett döntöttek. Dániában (1953),
Svédországban (1971), Görögországban (1975) majd Portugáliában (1976) úgy döntöttek, hogy a második
kamarának nem tudnának speciális jogosítványokat adni, a második kamara csak elnyújtja a törvényhozási
eljárás menetét, így megszüntetették azt.
Magyarországon a rendszerváltozáskor, illetve a későbbiekben is folyt vita arról, hogy egy- vagy két-
kamarás parlamentje legyen-e az országnak.
A 2011. évi alkotmányozás során a többségi álláspont az egykamarás Országgyűlés fenntartását tartotta
indokoltnak, így a második kamara felállítása egyelőre lekerült a napirendről.
Alaptörvény
1. cikk
(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés
a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal
elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
j) közkegyelmet gyakorol;
k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az Országgyűlés funkciói:
 normaalkotó funkció
o alkotmányozó
o törvényhozó
 legfőbb közjogi méltóságok megválasztása: Köztársasági elnök, Miniszterelnök, Alkotmánybíróság
tagjai és elnöke, Kúria elnöke, Legfőbb ügyész, Alapvető jogok biztosa és helyettesei, Állami
Számvevőszék elnöke
 ellenőrzési funkció - a Kormánynak az OGY felé beszámolási kötelezettsége van
 költségvetési funkció – közpénzekkel való gazdálkodás, ktg.vetési tv-k megalkotása
 külügyi funkció – nemzetközi szerződések megerősítése
 honvédelmi, belső rendvédelmi funkció (lakosságvédelem)
 direkt politikai funkció - országos hivatalos vitafórum
 egyéb funkció, pl.: népszavazás elrendelése
 önkormányzati funkció, önigazgatás (saját tisztségviselők)
 Eseti döntések: alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestület feloszlatása, közkegyelem,
különleges jogrend, katonai műveletekben való részvétel
23. Az Országgyűlés megbízatásának létrejötte és megszűnése.
Alaptörvény:
3. cikk
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést
- a választást követő harminc napon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze.
(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az
Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az
országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a
miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a
központi költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.
Az Országgyűlést a választópolgárok mintegy négy évre választják meg. Megbízatása az alakuló üléssel
kezdődik és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
1997-től az Alkotmány, majd az Alaptörvény rendelkezése szerint az országgyűlési képviselők általános
választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év áprilisában vagy májusában kell
megtartani. (A frakciók ciklus végén rendszerint megállapodnak abban, hogy a választások előtti hetekben,
vagy hónapban – a kampányra is figyelemmel – a Ház ne ülésezzen.) Az alakuló ülésre rendszerint
májusban vagy júniusban kerül sor.
Az Országgyűlés megbízatása feloszlásával vagy feloszlatásával is megszűnhet. Az Országgyűlés a
jelenlévő képviselők többségének szavazatával kimondhatja feloszlását. A köztársasági elnök pedig, az
Alaptörvényben meghatározott esetekben a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést,
ha
 a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt
személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon
belül nem választja meg, vagy
 az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az
Országgyűlés elnökének és a frakciók vezetőinek véleményét.
Rendkívüli vagy szükségállapot esetén azonban nem lehet az Országgyűlést feloszlatni, és maga sem
mondhatja ki feloszlását. 1990 óta ezideig minden Országgyűlés kitöltötte a megbízatásának négy évét.
Az Országgyűlés feloszlatására, illetve feloszlására kormányválság esetén kerülhet sor, éppen ezért a célja
az, hogy új választások kiírásával lehetőséget teremtsen egy új – a parlament többségének bizalmát élvező –
kormány megalakítására. Az Alaptörvény rendelkezése szerint az új választást rövid idő alatt, kilencven
napon belül meg kell tartani. A rendszerváltás óta a köztársasági elnök még nem oszlatta fel az
Országgyűlést. Ha kormányválság volt, az a változatlan vagy újból létrejövő parlamenti többség révén új
miniszterelnök megválasztásával, majd új kormány megalakításával oldódott meg. Az Országgyűlés utoljára
1989 decemberében oszlatta fel magát, annak érdekében, hogy – a Nemzeti Kerekasztal megállapodása
eredményeként elfogadott alkotmánymódosítás és az új választási törvény alapján – előbb kerülhessen sor a
többpárti szabad választásokra, s így az új Országgyűlés új kormányt alakíthasson.
Az Országgyűlés alakuló ülése

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart.
(Alaptörvény 3. cikk.)
Az alakuló ülés előtt a parlamentbe bejutott politikai pártok alakuló képviselőcsoportjai között egyeztetési
tárgyalások folynak az Országgyűlés tisztségviselői és a bizottsági helyek elosztását illetően. Az alakuló ülés
megnyitására a pártok közötti megállapodás többnyire már megszületik.
Az alakuló ülés egyfajta ünnepi ülésnek tekinthető, ezzel az üléssel kezdődik egy új parlamenti ciklus
időszaka. Az ünnepi ülést – amely a Himnusz eléneklésével kezdődik – a köztársasági elnök nyitja meg, aki
ünnepi beszédében köszönti e képviselőket és egyfajta üzenetet fogalmaz meg az új összetételű
Országgyűlés számára. A köztársasági elnök beszédében bejelenti, hogy a képviselők megbízólevelüket
benyújtották, majd felkéri a legidősebb parlamenti képviselőt a korelnöki és a legfiatalabb négy
képviselőt a korjegyzői feladatok ellátására.
A korelnök vezeti az Országgyűlés alakuló ülését az Országgyűlés tisztségviselőinek (elnökének)
megválasztásáig. A korjegyzők a korelnökkel együtt – mint mandátumvizsgáló bizottság – megvizsgálják a
képviselők megbízólevelének szabályszerűségét.
A képviselői megbízólevelek szabályosságának ellenőrzését követően a képviselők esküt tesznek, az
esküokmányt aláírják, és ezzel részt vehetnek az Országgyűlés munkájában.
Az alakuló ülésen a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a választások szabályos lefolytatásáért felelős
miniszter beszámolnak a választás lefolyásáról és eredményéről, beszámolójukat az Országgyűlés határozat
formájában fogadja el.
képviselők száma 199 (106 képviselő egyéni választókerületből, 93 pedig listáról)
Az OGY alakuló ülése megválasztja a tisztségviselőket (házelnök, alelnökök, jegyzők), frakciók
megalakulása
 házelnök
o biztosítja az OGY jogainak gyakorlását
o képviseli az OGY-t más állami, civil szervekkel szemben, nemzetközi kapcsolatokban
o összehangolja az OGY-i bizottságok működését
 alelnök(ök) - a házelnököt helyettesítik ha megbízatása megszűnik vagy akadályoztatva van
 jegyző
o az alelnököket segítik
o közreműködnek az ülések vezetésében
o hitelesítik az OGY szó szerinti jegyzőkönyvét
o összeszámolják a szavazatokat/szavazatszámláló bizottság
 háznagy
o gyakorolja azokat a hatásköröket amiket a házelnök az SZMSZ-ben meghatároz
o mentelmi jog illeti meg
o vagyonnyilatkozatot kell tennie
OGY-i bizottságok
 állandó bizottságok:
o az OGY kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő és a kormányzati munka
ellenőrzésében közreműködő szerve
o bizottsági tagként képviselőcsoportonként annyi képviselő vehet részt, amennyi a
képviselőcsoportok közti létszámaránynak megfelel
o hetente üléseznek, nyilvánosak
 mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló (paritásos!)
 alkotmányügyi
 költségvetéssel (ellenzéki elnök)
 külügyekkel
 európai uniós ügyekkel
 honvédelemmel
 nemzetbiztonsággal (ellenzéki elnök)
 nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottság
 törvényalkotási bizottság – a bizottságok módosító javaslatait gyűjti össze (ügydöntő)
 magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság – nemzetiségi szószólók
 ideiglenes bizottságok
o eseti bizottságok
o vizsgáló bizottságok (paritásos!)
politikai pártok képviselőcsoportjai (frakciók)
 politikai értelemben párthoz kötődnek, alkotmányjogilag az OGY szervei
 a pártokhoz tartózó legalább 12 képviselő alakíthatja a tevékenységük összehangolásáért
 általában erős a frakciófegyelem
OGY belső szervezete
 OGY hivatala
o az OGY munkáját segíti, ami felett az irányítási jogokat az OGY elnöke gyakorolja
o ellátja az OGY szervezeti, működtetési és döntés-előkészítési feladatait
 főtitkárság
o az OGY hivatalához tartozik, irányítja a parlamenti apparátus munkáját
 OGY könyvtár
 OGY őrség
o 2013. óta; a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv
o személyvédelmi, létesítményvédelmi, díszelgési feladatok
24. Az Országgyűlés ellenőrző funkciója. Interpelláció és kérdés. A bizottságok ellenőrző szerepe.
Az Országgyűlés feladata a kormány működésének politikai befolyásolása és ellenőrzése, a kormány

parlamenttel szembeni politikai felelősségének érvényesítése.
A parlamenti ellenőrzés eszközeinek csoportosítása:
 előzetes vagy utólagos ellenőrzésről
 az ellenőrzés a plénumon történik vagy azon kívül (pl. bizottságokon keresztül), illetve az
Országgyűlés által létrehozott ún. külső ellenőrzést végző szerveken keresztül (Állami
Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa és a Költségvetési Tanács)
A parlamenti ellenőrzés általános eszközei

A parlamenti ellenőrzés történhet ex ante (előzetesen) és ex post (utólagosan) is.
Előzetes ellenőrzés:
 általában a parlamenti bizottsági üléseken
 cél a kormányzat esetleg rossz döntéseinek előzetes korrigálása
 törvényjavaslat bizottsági vitája
 ha az illetékes parlamenti bizottság személyes meghallgatásokat folytat a kinevezések előtt
 képviselők kérdésfeltevése, ami arra vonatkozhat, hogy szándékozik-e a miniszter valamilyen
intézkedést a jövőben megtenni
Az utólagos ellenőrzés
 a Kormánynak, vagy a miniszternek már megtett, vagy elmulasztott intézkedésével kapcsolatos az
ellenőrzés
 a kormány, a miniszterelnök, a miniszterek beszámolója, jelentése, tájékoztatása
 az Alaptörvény szerint évente beszámolni köteles az OGY-nek:
o legfőbb ügyész
o ÁSZ elnöke
o MNB elnöke
o ombudsman
o önálló szabályozó szervek vezetői
 interpelláció:
o a politikai felelősség megállapítását célozza
o inkább ellenzéki képviselők nyújtják be
o politikai vita alakulhat ki:
 a válasz elhangzása után a képviselőt megilleti a viszontválasz joga
 a válasz elfogadásáról az OGY dönt, ha a képviselő nem fogadja el
 ha az OGY sem fogadja el, állandó bizottság vizsgálja, véleményezi, OGY tárgyalja
o a képviselő interpellációt intézhet: Kormányhoz, Kormány tagjához
 kérdés:
o célja az információszerzés, felvilágosítás kérése
o a kormánypárti képviselők is élnek vele
o valódi vita nem folyik
o lehet írásbeli is
o azonnali kérdés
o a képviselő kérdést intézhet:
 ÁSZ elnökéhez
 ombudsmanhoz
 legfőbb ügyészhez
 MNB elnökéhez
 Kormányhoz, Kormány tagjaihoz
A parlamenti ellenőrzés speciális szervei:
 vizsgálóbizottság
o egyes jelentősebb, a közvéleményt is foglalkoztató kérdések kivizsgálására az OGY a
felállítását kezdeményezheti
o létre kell hozni, ha a képviselők 1/5-e indítványozza
o a kormánypárti és ellenzéki képviselők száma egyenlő (paritásos)
o módszerei: iratok bekérése, a vizsgálat által érintett szerv képviselője vagy személy
meghallgatása
o az érintettnek együttműködési kötelezettsége van
o ha a vizsgálat a kormány, kormányszerv vagy minisztérium tevékenységével kapcsolatos, a
vizsgálóbizottság elnökét az ellenzék adja
o a jelentés bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg
o fő feladata egy jelentéstervezet elkészítése, amit az OGY-nek kell jóváhagynia
o tevékenységét sarkalatos törvény szabályozza
 eseti bizottság
o felállítására általában a parlamenti pártok megállapodása alapján kerül sor
o hivatalosan az OGY elnöke tesz javaslatot és felállításáról az OGY plénuma dönt
o feladatát, tagjainak számát, megbízásának terjedelmét az OGY határozza meg
o lehetnek nem OGY képviselő tagjai is
Az Alaptörvény csak általános szabályozást kívánt megfogalmazni: „Az országgyűlési bizottságok vizsgálati
tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza”.
2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

A vizsgálóbizottság
24. § (1) Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyűlés
ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy
megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség
megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az
önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének
szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-,
szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
(2) Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti.
(3) A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot
benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik.
(4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet.
(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló
központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez
tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki
teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a
vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos
jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.
25. § (1) A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval
rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a
továbbiakban: együttműködésre kötelezett).
(2) Az együttműködésre kötelezettet
a) adatszolgáltatási kötelezettség,
b) megjelenési kötelezettség, illetve
c) nyilatkozattételi kötelezettség
terheli.
(3) Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a
kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök – a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján – az
Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot.
26. § (1) A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít.
(2) A jelentés tartalmazza
a) a vizsgálóbizottság feladatát,
b) a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,
c) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat,
d) az együttműködésre kötelezettnek a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és
megállapításaira vonatkozóan,
e) a vizsgálóbizottság tagjának a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és
megállapításaira vonatkozóan,
f) a vizsgálóbizottság által vizsgált üggyel kapcsolatos megállapításokat, a szükséges intézkedésekre vonatkozó
javaslatokat.
(3) A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről – határozatával – a
vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról
határozatot hoz.
(4) A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A
jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó
megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.
27. § A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)–(5) bekezdését, a 19–20. §-t, a 21. § (1) és (3)
bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell.
A bizottságok vizsgálati tevékenysége

27/A. § (1) Az országgyűlési bizottság – a vizsgálóbizottság kivételével – saját elhatározása alapján folytathat
vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés a 24. § (1)
bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki.
(2) Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 25. §-t és a 26. §-t kell
alkalmazni.
(3) Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével
összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati
tevékenységében való közreműködésre kérhet fel. Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság
vizsgálati tevékenységére a 10. alcím nem alkalmazható.
Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása
27/B. § Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy
jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – az alapvető jogok biztosa, a legfőbb
ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek
helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben készített beszámolója, valamint országgyűlési
bizottság jelentése kivételével – a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát
felkérheti.
A határozatképesség, tanácskozóképesség
27/C. § (1) Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A
határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) Az országgyűlési bizottság a határozatait – ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek – a jelen
lévő bizottsági tagok több mint felének szavazatával hozza.
(3) Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a
bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. Az országgyűlési bizottság tanácskozóképességének
megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a
képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni.
25. Az országgyűlési képviselők jogállása. Mentelmi jog, összeférhetetlenség.
Alaptörvény
4. cikk
(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem
utasíthatók.
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény
meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi
eseteket is megállapíthat.
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség
kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az
Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza
meg.
A képviselők jogi státusát és szerepkörét két sarkalatos alapelv határozza meg:
 az egyenlő mandátum elve,
 a szabad mandátum elve.
Az egyenlő mandátum elve azt jelenti, hogy a képviselők azonos jogokkal rendelkeznek, illetve
kötelességeik is azonosak.
A szabad mandátum elve azt jelenti, hogy a képviselő a képviseleti tevékenységét autonóm módon, legjobb
tudása és lelkiismerete szerint önállóan végzi. Tevékenységére nézve nem utasítható, sem választói, sem
pártja, sem frakciója, végül is senki által sem. Működésének egyetlen zsinórmértéke a köz érdeke, amit
tevékenysége során saját maga értelmez.
 A szabad mandátum elvéből következően a képviselő jogi értelemben nem tartozik beszámolással
választóinak. Mivel választói irányában nincs számonkérhető jogi kötelme, ezért a képviselő vissza
sem hívható.
 A szabad mandátum elvéből is következik, hogy a képviselőt, illetve az általuk alkotott frakciót a
párt nem utasíthatja. A képviselőt a frakció sem utasíthatja, mivel a szabad mandátum elvével a
képviselőcsoport általi utasítás is ellentétben áll. A szabad mandátum elvéből vezethető le, hogy a
képviselő a képviselőcsoportból kiléphet anélkül, hogy bármiféle jogi kötelezettsége lenne
mandátuma visszaadására.
Az országgyűlési képviselő megbízatását a választással nyeri el. Megbízólevelének kiállítása már csak a
választási szervek deklaratív aktusa. A képviselői megbízatás megszűnik:
 az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,
 lemondással,
 a képviselő választójogának elvesztésével,
 a képviselő halálával,
 összeférhetetlenségének kimondásával, valamint
 ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
A képviselőket tevékenységük gyakorlása érdekében meghatározott jogok illetik, illetve feladatuk

ellátásával kapcsolatban konkrét kötelezettségek terhelik. Ezeknek két csoportját különböztetjük meg:
A képviselők klasszikus részvételi jogok:
 az ülésen való megjelenés és részvétel joga,
 a beszédjog (felszólalási jog),
 a javaslattételi (indítványozási) jog,
 a szavazáshoz való jog,
 parlamenti tisztségek viselésének joga.
A speciális képviselői jogok:
 a kérdés joga,
 az interpelláció joga,
 információkérés joga.
Az összeférhetetlenség intézménye több fontos cél megvalósulását szolgálja:

 Egyfelől összeférhetetlenségi szabályok biztosítják személyi értelemben a törvényhozó hatalomnak a
többi államhatalmi ágtól való szétválasztását - hivatali összeférhetetlenség
 A gazdasági összeférhetetlenségi szabályok elvileg többféle célt szolgálhatnak (a gazdaság és a
politika nemkívánatos összefonódásának megakadályozása, a korrupció kiküszöbölése stb.). A
magyar jogi szabályozás a gazdasági összeférhetetlenség szabályozásával elsősorban a képviselők
kormányzattól való függőségét akarja kizárni, megakadályozva azt, hogy a kormányzat állami
javadalmak biztosítása útján úgymond „jutalmazhassa”, és ezáltal befolyásolhassa a képviselőt.
 A méltatlansági (magatartásbeli) szabályok az összeférhetetlenség harmadik nagy esetkörét képezik.
Ide tartozik például olyan szándékos bűntett elkövetése, mely miatt szabadságvesztést szabtak ki,
vagy az állammal szembeni jogerősen megállapított köztartozás meg nem fizetése.
Összeférhetetlenség bekövetkezése esetében a képviselőnek – egyes magatartásbeli esetek
kivételével – módja van az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Ha ezt nem teszi meg, vagy az az
adott méltatlansági összeférhetetlenség okán kizárt, az Országgyűlés a mentelmi,
összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel fogalakozó bizottság javaslata alapján a
képviselő összeférhetetlenségét kimondja, mellyel a képviselő megbízatása megszűnik.
Az alkotmányos szabályozás a képviselők számára mentelmi jogot biztosít.

A mentelmi jog intézménye az újkori parlamentarizmussal egyidejű. Rendeltetése a legfelsőbb
népképviseleti szerv hatalomgyakorlásának szabad és korlátozásmentes biztosítása, a parlament
integritásának védelme mindenféle önkénnyel szemben. Fontos gyakorlati következménye, hogy kizárja a
politikai viták és döntések kriminalizálását.
A képviselőt megillető mentelmi jognak két összetevője különböztethető meg:
 A felelőtlenség (azaz felelősségmentesség; immunitás) révén a képviselő a képviselői tevékenysége
miatt nem vonható felelősségre sem megbízatása alatt, sem annak megszűnése után. Ez alól kivétel
az államtitoksértés, a rágalmazás és a becsületsértés esete. A mentelmi jog a polgári jogi felelősség
alól sem mentesít.
 A sérthetetlenség (inviolabilitás) a képviselő számára feltételes eljárási mentességet biztosít,
melynek következtében a képviselő egyéb magatartása miatt történő büntető- vagy szabálysértési
felelősségrevonásának nincs elvi akadálya, de ehhez a parlament hozzájárulása szükséges. Ennek
értelmében a képviselő ellen bármely okból büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást indítani, vele
szemben büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni csak az Országgyűlés előzetes
hozzájárulásával (egyszerű többség!), a mentelmi jog felfüggesztésével lehet. Ez alól kivétel a
tettenérés során történő őrizetbevétel esete, ekkor a kényszerintézkedés a mentelmi jog
felfüggesztését megelőzően is foganatosítható. Ez a fajta mentelmi jog értelemszerűen csak a
képviselői megbízatás alatt áll fenn.
A képviselő mentelmi jogáról – szabálysértési eljárás esetét kivéve – nem mondhat le. Mentelmi jogának
esetleges megsértését köteles az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. A mentelmi jog a
képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: 30 napon belül, majd évente jan. 31-ig, megszűnés után 30 napon
belül
TB jogosultság: fizetésnélküli szabadság a jelöltség nyilvántartásba vételétől választásig / megválasztás
esetén a megbízatás időtartamának végéig. A képviselőség 40 órás munkaviszonynak számít
Javadalmazás: tiszteletdíj + juttatások (üzemanyagkártya, lakáshasználat)
26. A különleges jogrend
Az Alaptörvény önálló fejezetben, a 48–54. cikkekben szabályozza a különleges jogrendet (keretek), a

részletszabályokat (tartalom):
 a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (3. rész), valamint
 a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény (5. fejezet) tartalmazza.
Jelenleg a különleges jogrenden belül ötfajta különleges állapotot (avagy a közigazgatásban inkább használt
korábbi terminológia szerint: „minősített időszakot”) különböztetünk meg:
elnevezés eset döntési centrum
rendkívüli állapot nemzetközi konfliktus Honvédelmi Tanács
szükségállapot országon belüli eredetű szükséghelyzet, Köztársasági Elnök
konkrétabban lázongás vagy polgárháború
megelőző védelmi helyzet rendkívüli állapot kihirdetése előtti háborús veszély Kormány
váratlan külső támadás természeténél fogva nem kell kihirdetni Kormány
Veszélyhelyzet természeti vagy ipari katasztrófa következtében Kormány
(időszak/terület)
Egyes alapjogok gyakorlása felfüggeszthető (kivéve: emberi méltóság, kínzás és emberetelen bánásmód
tilalma), vagy a szükségesség / arányosság teszten túl is korlátozható.
DE: az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság munkája nem korlátozható!!!
ALAPTÖRVÉNY:
A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
48. cikk
(1) Az Országgyűlés
a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély)
esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények,
továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett
súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.
(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend
kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a
Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések
meghozatalában akadályoztatva van.
(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő
rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt
elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot
kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan
állapítja meg.
(6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének
indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések
jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem
oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet
kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított
kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már
megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot
vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.
(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot
idején a köztársasági elnök is összehívhatja.
A rendkívüli állapot
49. cikk
(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési
képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar főnöke.
(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;
b) a köztársasági elnök jogait;
c) a Kormány jogait.
(3) A Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről,
külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról;
b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint
magyarországi állomásozásáról;
c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes
törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket
hozhat.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés
a rendelet hatályát meghosszabbítja.
A szükségállapot
50. cikk
(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági
szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
(2) A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség
(1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a
köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint -
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli
intézkedéseket hozhat.
(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel
foglalkozó bizottsága - a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az
Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága -
meghosszabbítja.
(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.
A megelőző védelmi helyzet
51. cikk
(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében
meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos
törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama
meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a
Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be,
amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó
bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi
helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.
(4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint
egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.
A váratlan támadás
52. cikk
(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás
elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való
oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében -
szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a
rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal
intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a
köztársasági elnököt.
(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be,
valamint rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.
A veszélyhelyzet
53. cikk
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint
ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint -
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli
intézkedéseket hozhat.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az
Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
54. cikk
(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6)
bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken
túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem
korlátozható.
(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei
már nem állnak fenn.
(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
HONVÉDELMI TÖRVÉNY:
A Honvédelmi Tanács hatásköre
30. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alaptörvényben meghatározott feladatain túl
a) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit,
b) a békeszerződés kivételével megköti a nemzetközi szerződéseket,
c) gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról,
d) feloszlatja az Alaptörvénnyel vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő képviselő-testületet,
e) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét,
f) közkegyelmet gyakorol.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács ellátja és gyakorolja az Országgyűlés feladat- és
hatáskörébe tartozó valamennyi feladat- és hatáskört, ha azokat az Országgyűlés - akadályoztatása miatt - nem tudja ellátni vagy
gyakorolni.
31. § (1) A Honvédelmi Tanács mentelmi joggal nem rendelkező tagját az országgyűlési képviselőkkel azonos tartalmú mentelmi
jog illeti meg.
(2) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában rendkívüli állapot idején - függetlenül attól, hogy az
őket törvény alapján illeti meg - a Honvédelmi Tanács a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi jog
megsértése esetén szükséges intézkedést a Honvédelmi Tanács elnöke (a továbbiakban e fejezetben: elnök) teszi meg.
32. § (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén
a) a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke,
b) az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök,
c) az Országgyűlési képviselőcsoport vezetőjét a képviselőcsoport által megválasztott, az Országgyűlés elnökénél bejelentett
képviselő,
d) a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter,
e) a minisztert az államtitkár,
f) a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese
helyettesíti.
(2) Az elnök, vagy a Honvédelmi Tanács tagja akkor van akadályoztatva, ha
a) megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik,
b) külföldön tartózkodik,
c) feladatkörének ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül,
d) az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a Honvédelmi Tanács munkájában való részvétele
lehetetlenné válik.
(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács állapítja meg.
A Honvédelmi Tanács működése
33. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alaptörvény és e törvény keretei között megállapítja ügyrendjét.
(2) A Honvédelmi Tanács a hatáskörét - az elnök vezetésével - testületként gyakorolja.
(3) A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza.
(4) A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(5) A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez - a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó döntés kivételével - a jelen
lévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az általa betöltött tisztségek alapján több funkció
gyakorlására jogosult, vagy mást is helyettesít.
34. § (1) Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács ülésen kívül is határozhat. Ilyenkor a
Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn vagy az információátvitel más módján közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A
szóbeli közlést jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a Honvédelmi Tanács tagjai több mint a felének
egyetértése szükséges.
(3) A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésen felülvizsgálja az ülésen kívüli döntés indokoltságát és jogszerűségét,
egyidejűleg dönt az alkalmazott intézkedés felfüggesztéséről, vagy hatályának meghosszabbításáról.
(4) A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, az elnök, vagy a Honvédelmi Tanács tagja kezdeményezheti.
(5) A Honvédelmi Tanács döntéseit az elnök és a miniszterelnök írja alá.
KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNY:
A katasztrófaveszély
43. § (1) A 3. § 9. pontjában meghatározott katasztrófaveszély esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
vezetője a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen
jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint - azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak,
a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető
legkisebbre csökkentése érdekében.
(2) A honvédségi erők igénybevétele a szükséges létszámnak megfelelően a Honvéd Vezérkar főnöke, a honvédelemért felelős
miniszter, illetve a Kormány döntése alapján történik.
(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a
katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert.
(4) A katasztrófaveszély kezdetének és megszűnésének időpontját, helyét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének
vezetője a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének honlapján közzéteszi.
A veszélyhelyzet
44. § A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események
válthatnak ki:
a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen:
aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és
további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget,
ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a
veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek
védekezési lehetőségeit,
ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás,
ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető
helyzet következik be,
ae) földtani veszélyforrások.
b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen:
ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget,
továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti,
bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság
nem tervezett sugárterhelését idézi elő.
c) egyéb eredetű veszélyek, különösen:
ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány,
cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése,
cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási
küszöbértéket meghaladja,
cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon
keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.
27. A közvetlen demokrácia.
Az alkotmányosság kritériumai:
 népszuverenitás
o a hatalom gyakorlása közvetlen vagy közvetett módon a népet illeti meg
o népszuverenitás=demokrácia, demokrácia=népuralom
 államhatalmi ágak szétválasztása és viszonylagos egyensúlya
 törvények uralma
 jogegyenlőség
 emberi jogok érvényesülése
Közvetlen demokrácia
 a népszuverenitás központi eleme, a fő döntéshozó a nép
 Alaptörvény: a nép a hatalmát a választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja
Népszavazás
 a közvetlen hatalomgyakorlás általános és legerősebb formája
 kevésbé érvényesülnek a politikai erővonalak, de a kisebbség véleménye nem játszik szerepet
 alapvető alkotmányos kérdésekről vagy a mindennapi életet közvetlenül érintő kérdésekről kell
dönteni
 Magyarországon először 1921. decemberében: Sopron és a környező települések
 1989: törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről; az Alkotmány 1997-es módosítása
eredményezte a legnagyobb változást
 az Alaptörvény megszüntette a véleménynyilvánító és törvény megerősítő népszavazásokat,
érvényességi küszöböt vezetett be
Népszavazás típusai:
 területi kiterjedés szerint
o országos
o helyi népszavazás
 kezdeményezői kör szerint
o közhatalom gyakorlásában részt vevő szervek/személyek (felülről)
 köztársasági elnök, Kormány
o választópolgárok közössége (alulról)
 legalább 100.000 választópolgár
 kezdeményezés jellege szerint
o kötelező; ha 200.000-nél több állampolgár kezdeményezi
o fakultatív (keveredik a képviseleti és a közvetlen demokrácia)
 kötőerő szerint
o a megtartott népszavazás keletkeztet-e a parlamentre alkotmányos kötelezettséget
o az Alaptörvény szerint minden népszavazás ügydöntő
A népszavazás tárgya:
 a feltett kérdést egyértelműen kell megfogalmazni:
o választópolgári egyértelműség (igen/nem)
o jogalkotói egyértelműség (mi a dolga)
 móratórium-szabály:
o az eredményes ügydöntő népszavazástól számított 3 éven belül nincs helye újabb
népszavazásnak ugyanabban a tárgykörben
o párhuzamossági moratórium: azonos tárgyú kérdés ha folyamatban van az előző kérdés
 valamennyi, az OGY feladat-és hatáskörébe tartozó kérdés népszavazásra bocsátható, ha nem
tartozik a tiltott tárgyak közé, a kérdés egyértelmű és nem sérti a moratórium szabályt
 nem lehet országos népszavazást tartani:
o az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről
o a központi költségvetésről, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról
o nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről
o OGY feloszlatásáról
o közkegyelem gyakorlásáról
Népszavazási eljárás
 szervezési szakasz
o szervező:
 egy vagy több választópolgár
 párt
 társadalmi szervezet
o az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát be kell nyújtani az NVB-hez
o 20-30 támogató
 a kérdés hitelesítése
o az NVB eljárása előtt az NVI vezetője elutasíthatja a kérdést
o az NVB 30 napon belül határozatban dönt a hitelesítésről
 hitelesíti
 hitelesítést megtagadja
 15 napon belül felülvizsgálati kérelem a Kúriához
 a Kúria 90 napon belül helybenhagyja az NVB döntését vagy megváltoztatja
 aláírásgyűjtés
o 120 nap; jogvesztő határidő
 aláírások ellenőrzése
o az NVB 60 napon belül határozatot hoz, amit a Kúria előtt lehet megtámadni
o a Kúria helybenhagyja vagy megsemmisíti az NVB határozatát
o az ellenőrzés eredményéről az NVB elnöke tájékoztatja az OGY elnökét
 népszavazás elrendelése
o az OGY 30 napon belül dönt
o határozata az AB előtt 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel megtámadható
o ha 200.000 aláírás van, kötelező elrendelnie
 népszavazás kitűzése
o a köztársasági elnök
 eljárás a közhatalmak által kezdeményezett népszavazásokban
o a köztársasági elnök vagy a Kormány kezdeményezheti
o nem kell aláírást gyűjteni, kérdést nyújtanak be az NVB-hez
o a döntéssel szemben a Kúriához lehet jogorvoslattal fordulni
o a hitelesítés után az OGY szabadon dönt, hogy elrendeli-e a népszavazást
Petíció
 gyökere az Alaptörvényben (XXV. cikk) rögzített panaszjogban rejlik
 egyéni vagy közösségi célok előmozdítása érdekében állami szervekhez lehet fordulni
 csak írásbeli
 bármilyen tárgykörben, bármelyik állami szervhez intézhető
 a petíció címzettjének csak a petíció átvételére van kötelezettsége, egyéb joghatása nincs
Helyi népszavazás:
 Képviselő testület hatáskörébe tartozó ügyben
 Nem lehet:
o költségvetés, zárszámadás
o helyi adó
o személyi és szervezet alakítási kérdések
o képviselőtestület feloszlásának kimondása
 Kötelező: törvény, vagy önkormányzati rendelet írja elő, ha az önkormányzati rendeletben
meghatározott számú választópolgár kezdeményezte
 Fakutatív:
o képviselők ¼-a
o képviselőtestület bizottsága
o választópolgárok 10-25%-a
28. A köztársasági elnök
Az államfő a végrehajtó hatalomhoz köthető (alkotmányos monarchia) vagy semleges államfő.

A köztársasági elnök választás útján szerzi meg hivatalát, meghatározott időre.
A monarcha öröklés útján szerzi meg hivatalát és élete végéig trónon marad.
A köztársasági elnök választása Európában:
 közvetlen, nép általi szavazás (Franciaország)
 a parlament választja meg gyakran minősített többséggel
 egy külön erre a célra létrehozott testülettől nyeri el a megbízatását
A köztársasági elnök Magyarországon

 a köztársasági elnök magyar állampolgár, legalább 35 éves, választójoggal rendelkezik
 kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
o önálló politikai döntést hozhat:
 végleges
 felülbírálhatatlan
 sem a köztársasági elnök, sem más nem visel értük politikai felelősséget
o meghatározott esetben feloszlathatja az OGY-t
o meghatározott esetekben kinevezési, megbízási, előléptetési jogkör
o szükségállapot idején rendeleti úton vezetheti be a rendkívüli intézkedéseket
 az OGY választja 5 évre, a képviselők 2/3-ának szavazatával (2 forduló)
 a jelöléshez a képviselők 1/5-ének az ajánlása szükséges
 az eredmény kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba vagy az előző mandátumának lejártával
 személye sérthetetlen
 a tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel
vagy megbízatással, keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységért díjazást nem
fogadhat el
 megbízása megszűnik:
o tényhelyzetek:
 megbízatási idejének lejártával
 halálával
 ha több mint 90 napig képtelen a feladatköreinek ellátására
 ha a megválasztás feltételei nem állnak már fenn
o jognyilatkozatok:
 összeférhetetlenség
 lemondás
 tisztségtől való megfosztás
 politikai felelősséggel nem tartozik, közjogi felelősséggel igen
 a megfosztási eljárást a képviselők 1/5-e indítványozhatja és a képviselők 2/3-ának a szavazata
szükséges az eljárás megindításához, amit az AB ténybíróságként folytat le
 átmeneti akadályoztatása esetén feladat-és hatásköreit az OGY elnöke gyakorolja
 az OGY elnöke ezalatt képviselői jogát nem gyakorolhatja és feladatait az alelnökök látják el
 a Magyar Honvédség főparancsnoka:
o helyettesíti az OGY-t akadályoztatása esetén a rendkívüli állapot, szükségállapot
kihirdetésében, hadiállapot kinyilvánításában és a Honvédelmi Tanács létrehozásában
o kinevezési, felmentési, előléptetési jogai vannak, jóváhagyja az ország védelmi tervét
A köztársasági elnök hatáskörei:
 számos jogkör csak miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolható (nincs politikai felelőssége),
közjogi hatása: érvényességi feltétel, felelősség vállalása az államfő aktusaiért
o gyakorolja az egyéni kegyelmezési jogát
o megbízza és fogadja a nagyköveteket
o kinevezi a minisztereket, az MNB elnökét, alelnökeit
o megbízza az egyetemek rektorait
o kinevezi és előlépteti a tábornokokat
 nem igényel miniszteri ellenjegyzést:
o az OGY-el, bíróságokkal kapcsolatos hatáskörök, mert az sértené a hatalommegosztás elvét
o ellenjegyzés nélküli képviseli Magyarországot
Államszervezettel összefüggő hatásköre
 jogalkotással kapcsolatos hatáskörök
o maga is kezdeményezhet törvényt
o részt vehet és felszólalhat az OGY ülésein
o 5 napon belül köteles a OGY által elfogadott törvény aláírni és elrendelni a kihirdetést
 politikai vétó; visszaküldheti újratárgyalásra
 alkotmányossági vétó; megküldi az AB-nek
 OGY megbízatásával kapcsolatos hatáskörök
o a választ követő 30 napon belül összehívja az OGY alakuló ülését
o meghatározott esetben fel is oszlathatja az OGY-t
 személyügyi hatáskörök
o közreműködik egyes tisztségek betöltőinek kiválasztásában
o a kinevezésnek legitimáló szerepe van
o egyes esetekben kötve van a kinevezés előterjesztéséhez; megtagadhatja, ha:
 jogszabályi feltételek hiányoznak
 alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének
súlyos zavarát eredményezné
o más esetekben javaslatot tesz valamely tisztség betöltőjére az OGY-nek:
 ombudsman
 miniszterelnök
 Kúria elnöke
 legfőbb ügyész
 választás és népszavazás kitűzése
o európai parlamenti választás
o OGY-i választás
o önkormányzati választás
o népszavazás időpontja
 területszervezési hatáskörök
o városi cím adományozása
o új község létrehozása, egyesítése
o nagyközséggé nyilvánítás
Klasszikus államfői jogkörök
 Magyarország képviselete
o tekinthető külpolitikai hatáskörnek, vagy az államfő jogállásából egyenesen következő
feladatnak
 Magyarország képviselete a külkapcsolatokban
o megbízza és fogadja a nagyköveteket, követeket
 az állam szimbolikus képviselete
o kitűntetések adományozása
o egyéni kegyelem gyakorlása
o Állampolgársági ügyekben hozott döntés
29. Az alkotmánybíráskodás, az alkotmánybíróság szervezete
Előfeltétele az alkotmány elsőbbségének elismerése a törvények és más normák felett, illetve annak
elfogadása, hogy az alkotmány betartását bírák ellenőrzik.
Amerikai típusú alkotmánybíráskodás
 alapja az 1789-es Szövetségi Alkotmány és a Bírósági törvény
 az Alkotmány és az annak értelmében alkotott törvények, valamint az Egyesült Államok
felhatalmazása alapján létrejött nemzetközi szerződések az ország legfőbb törvényei, amik kötelezők
minden államban, minden bíró számára
 a Bírósági Törvény feljogosított a Legfelsőbb Bíróságot, hogy megváltoztassa vagy jóváhagyja az
állami bíróságok döntését
Európában
 1920-ban, Hans Kelsen munkásságához fűződik; az I. vh. utáni osztrák alkotmány tartalmazta a
törvényalkotás alkotmányosságának bírói felülvizsgálatát
 az AB elterjedése a II. vh. utánra tehető
 Ausztria: 1945, Németország: 1949, Magyarország: 1989
decentralizált (amerikai) modell centralizált (európai) modell
az alkotmánybíráskodás történetileg, a bírósági értelmezés és a szükségszerűen magában az

alkotmányos státusza joggyakorlat révén alakult ki alkotmányban rögzített intézmény
(hatalommegosztás)
az intézményi megoldás és az a bíráskodás intézményrendszerén belül egy önálló, független alkotmányos

alkotmányossági kérdések működik, valamennyi bíróság végzi intézmény révén működik,
eldöntésének monopóliuma (decentralizáltság) kizárólagosság (centralizáltság)
az eljárások alapja és a az egyedi ügyek elbírálása mellett az elsődleges feladata az

hatáskörök jellege kiegészítő funkció az alkotmányossági alkotmányossági vizsgálat, nem
vizsgálat (incidenter jelleg, konkrét) szükségszerű egyedi ügy (pricipaliter
jelleg, absztrakt)
a döntések jogkövetkezményei az alkotmánysértő norma alkalmazását a az alkotmánysértő normát az AB

a jogrendszerben jövőben a bíróságoknak mellőznie kell megsemmisíti és ezzel kikerül a norma a
jogrendszerből
a döntések hatálya és alapvetően inter partes hatályú, a mindig erga omnes hatályú, azaz a
érvényesülése precedensrendszer miatt képes kihírdetéstől kezdve mindenkire
érvényesülni kötelező
Az AB létrejötte, változása, a szabályozás alkotmányos alapjai

 a testület 1990. január 2-án kezdte működését
 absztrakt normakontroll feladatokat látott el, többnyire utólagos normakontroll
 nem volt hatásköre az egyedi ügyek alkotmányossági vizsgálatára, a bírói ítéletet nem semmisíthette
meg
 2012. január 1: új Alaptörvény
o az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy bírói döntést az AB megsemmisíti
o megszűnt a bárki által kezdeményezhető utólagos absztrakt normakontroll
o a panaszos kérheti az egyedi döntés alkotmányellenességének megállapítását és
megsemmisítését
o az AB-t az Alaptörvény, az új Abtv. (2011. évi CLI) és az AB Ügyrendje szabályozza
Az alkotmánybíráskodás célja:
 az alkotmány rendelkezéseinek autentikus értelmezése és alkalmazása
 a jogi normák alkotmányossági vizsgálata, az alkotmányellenes norma megsemmisítése
a modern alkotmánybíráskodás feltételezi az emberi jogok védelmét
Az AB függetlensége az alkotmányok alapszik.

 személyi függetlenség
o nem vonhatók felelősségre e minőségükben kifejtett tevékenységükért
o kizáró ok a korábbi vezető állami vagy politikai tisztség
o az AB egy testület, több bíróból és az elnökből áll
 igazgatási függetlenség
o az AB adminisztratív apparátusára a kormányzat ne tudjon direkt befolyást gyakorolni
o legyen szabályozása önállósága az SZMSZ megalkotására
 költségvetési önállóság
Az alkotmánybírák jogállása, megválasztása

 tagjaira az OGY-ben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt jelölő bizottság
tesz javaslatot
 az OGY-i képviselők 2/3-ának szavazatával 12 évre választják a 15 bírát
 szakmai feltétel:
o jogi végzettség
o büntetlen előélet
o magyar állampolgárság
o 45. életév betöltése
 tartalmi feltétel:
o kiemelkedő elméleti jogász
o vagy legalább 20 év jogi végzettséghez kötött szakmai gyakorlat
 nem választható:
o aki a korábbi 4 évben kormánytag volt
o állami vezető tisztséget töltött be
o valamely párt alkalmazottja volt
o tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat
o mentelmi joga van, minisztert megilleti díjazást kap
 tisztség megszűnik:
o 70. életév betöltésével
o 12 év elteltével
o összeférhetetlenség miatt
o halál
o lemondás
o választójog elvesztése
o teljes ülés felmentésével
o teljes ülés ki is zárhatja
Az AB szerkezete:
 elnökét az OGY választja meg az alkotmánybírók közül 3 évre
 az elnökhelyettest az alkotmánybírók választják az elnök javaslatára maguk közül
 döntéshozatali szervek: egyes bíró, tanács (3, 5), teljes ülés
 határozatai mindenkire kötelezők és megfellebbezhetetlenek; szótöbbséggel hozzák
 azok a határozatok, amik jogszabály megsemmisítését mondják ki vagy az Alaptörvényt értelmezik,
a Magyar Közlönyben jelennek meg
 valamennyi határozatot és végzést közzé tesz: az Alkotmánybíróság Határozatai (online közlöny)
 igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, amit a főtitkár vezet
30. Az Alkotmánybíróság hatáskörei és eljárása
AB hatáskörei:
 előzetes normakontroll:
o a törvény kihirdetése előtti alkotmányossági vizsgálata 30 napon belül
o a köztársasági elnök és az OGY kezdeményezheti
o ha az OGY előzetes normakontrollt kezdeményezett, de az AB nem állapított meg
alkotmányellenességet, a köztársasági elnök élhet még a politikai vétóval
o ha az AB alkotmánysértést állapít meg, az OGY újratárgyalja a törvényt
o nemzetközi szerződés egyes rendelkezéseivel kapcsolatban (kötelező hatály elismerését
megelőzően)
o KE kezdeményezésére az elfogadott, de ki nem hirdetett Alaptörvényt, módosítást (formai!!!)
o kezdeményezheti: köztársasági elnök, Kormány, OGY-i képviselők ¼-e
 utólagos absztrakt normakontroll:
o az alkotmányellenes jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, jogegységi
határozatot az AB megsemmisíti
o kezdeményezők: a Kormány, az OGY-i képviselők 1/4-e, alapvető jogok biztosa, Kúria
elnöke, a legfőbb ügyész
 alkotmányjogi panasz:
o az ún. régi alkotmányjogi panasz:
 az Alaptörvényben biztosított jog sérelme esetén az egyedi ügyben érintett személy
az ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály ellen nyújthatja be,
ha a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette – konkrét normakontroll
 a sérelmezett döntéstől számított 60 napon belül lehet írásban benyújtani
o gyors (közvetlen) alkotmányjogi panasz:
 a jogsérelem az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása
során következett be közvetlenül, bírói döntés nélkül és nincs az adott ügyben
megfelelő jogorvoslati eljárás, személyes érintettség kell
 a jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül
o az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben benyújtható valódi panasz
 az egyedi ügyben érintett személy 60 napon belül fordulhat az AB-hoz, ha a döntés
valamely alapjogát sértette és a jogorvoslatokat kimerítette
 alkotmányos jogszabályt alkotmányellenesen alkalmaztak (tisztességtelen eljárás)
 bírói kezdeményezés:
o konkrét normakontroll, bármelyik bíró indítványozhatja
o ha olyan jogszabályt kéne alkalmaznia aminek az alkotmányellenességét az AB kimondja 
mondja ki az AB hogy ebben az esetben is alkotmányellenes
o soron kívül, legkésőbb 30 napon belül
 jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata:
o Alaptörvényben rögzített hatáskör
o a mérce nem közvetlenül az Alaptörvény, hanem a nemzetközi szerződés
o kezdeményezheti: az OGY-i képviselők ¼-e, Kormány, Kúria elnöke, alapvető jogok biztosa
o az AB hivatalból is kiterjesztheti erre a vizsgálatot
 ha a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal azonos vagy annál alacsonyabb
szintű jogszabály a nemzetközi szerződésbe ütközik, megsemmisíti
 ha olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, ami magasabb
szintű, mint a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály, az ellentét feloldása
érdekében felhívja a nemzetközi szerződést kötő vagy jogalkotó szervet
 ha megállapítja a nemzetközi szerződésből eredő jogalkotó feladat elmulasztását,
felhívja a belső jogalkotót a feladata teljesítésére
 választási bíráskodás
o korábban az AB-hoz tartozott a NVB konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos kifogás
elbírálása. 2012-től ezt a Kúria vette át
o DE az OGY népszavazást elrendelő elutasító határozatát az AB előtt meg lehet támadni!
 az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testülettel kapcsolatban elvi véleményt nyilvánít
 egyházként történő elismerés visszavonásával kapcsolatban elvi véleményt nyilvánít
 a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztása
 hatásköri összeütközés esetén eldönti melyik szervnek van hatásköre
 az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése
Az AB eljárása
 legfőbb testületi szerve a 15 alkotmánybíróból álló teljes ülés
o határozatképes ha 2/3-uk jelen van; főszabályként szavazattöbbség
o döntésekhez különvéleményt és párhuzamos indoklást csatolhatnak
 csak a teljes ülés járhat el:
o előzetes normakontroll
o köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása
o Alaptörvény értelmezése
o valamely törvény megsemmisítése
 tanácsok
o (3) 5 tagú; olyan ügyben ami nem tartozik a teljes ülés elé
o összetétele 3 évenként megújul
 bizonyos döntéseket egyesbíró is meghozhat (érdemi vizsgálat nélküli visszautasítás)
 az AB eljárása főszabályként írásbeli, a rendelkezésre álló adatok alapján dönt
 döntése végleges; lehetőség van az egyedi döntés végrehajtásának felfüggesztésére
 Magyar Közlönyben kell közzétenni:
o a jogszabály megsemmisítéséről
o a jogszabály hatályba lépésének ideiglenes felfüggesztéséről
o az OGY népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának felülvizsgálatáról
o a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztásáról
o az Alaptörvény értelmezéséről szóló határozatot
Az AB működése különleges jogrend esetén sem korlátozható!!!
31. Az Állami Számvevőszék
A független szervek jogállása és alkotmányjogi jelentőségük:

 az ÁSZ és az alapjogi biztos önálló hatalmi ágként nem értelmezhető, de elkülönült, az
államszervezeten belül több-kevesebb függetlenséggel rendelkező intézmények
 a törvényhozó hatalom intézményrendszeréhez tartoznak
 intézkedései felett az AB-t leszámítva felügyelet vagy ellenőrzés nem gyakorolható
 a törvényhozó hatalom a törvényalkotást és az ellenőrzést is saját tagjai közreműködésével végzi,
azonban bizonyos ügyek speciális ismeretet és állandó elfoglaltságot igényelnek, így a 19. században
létrejött az Állami Számvevőszék és a 20. században az ombudsman
 e feladatokat magas rangú tisztviselők végzik, akiket saját hivatal segít
 mindhárom hatalmi ág döntéseket hoz és ennek érdekében vizsgálódik DE a törvényhozáshoz nem
tartozó önálló intézmények rendeltetésszerű tevékenysége maga a vizsgálódás, ami döntéssel zárul
 ez nem végrehajtható döntés, így bírósági felülvizsgálata nem lehetséges
ÁSZ kialakulása
 az első számvevőszék a Kiegyezés után, 1870-ben jött létre
o bizonyos befolyást engedett a kormánynak, mert Őfelsége választotta a számvevőszék
elnökét, a főszámtanácsost és a számtanácsost
 államszocializmus
o 1949-ben megszüntették
o helyette az Állami Ellenőrző Központ, az Állami Ellenőrzési Minisztérium és a Központi
Népi Ellenőrzési Bizottság működött
 1989
o feléledt az ÁSZ
o az OGY független pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve
 Alaptörvény
o az ÁSZ-t az OGY-hez köti
o nem önálló hatalmi ág, de önálló és az OGY-től eltekintve minden más szervtől jelentős
függetlenséget élvező alkotmányos intézmény
o elnök, alelnökök
 miniszteri besorolásúak, személyükre az OGY tagjaiból választott 8 tagú
jelölőbizottság tesz javaslatot és a képviselők 2/3-ának támogatása kell
 képviselőkkel azonos mentelmi jog
 az elnök:
 vezeti és képviseli az ÁSZ-t
 kiadja az SZMSZ-t
 irányítja az intézmény munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogokat
 gondoskodik az ellenőrzési jelentsek megküldéséről a Kormánynak vagy a
miniszterelnöknek
 tanácskozási joggal részt vesz az OGY és bizottságainak ülésén
 a Költségvetési Tanács tagjaként ellátja a meghatározott feladatait
 nem jelölhető, aki:
 a megelőző 4 évben tagja volt a Kormánynak
 vagy valamely párt országos testületében választott tisztséggel rendelkezett
 megbízatása megszűnik:
 12 év elteltével
 70. életév betöltésével
 lemondással
 felmentéssel
 kizárással
 összeférhetetlenség kimondásával
 halállal
Feladata és működése
 feladatait az Alaptörvény határozza meg:
o törvényességi, célszerűségi, gazdaságossági szempontok
o ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását
o az államháztartás gazdálkodását
o az államháztartásból származó források felhasználását
o a nemzeti vagyon kezelését
o ex ante vélemény kialakítása kötelező az állami költségvetési javaslat megalapozottságát
illetően
 az új Ásztv. lehetővé teszi az OGY-nek, hogy az ÁSZ feladatkörét törvényben bővítse
o jelenleg: ellenőrzi a ktg.vetési alrendszerek felhasználását
 helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása
 minden olyan állami vagy nem állami szervet, amely az állami költségvetésből
gazdálkodik vagy abból támogatást kap
 a pártokat, képviselőcsoportokat, egyházakat csak törvényességi szempontból
 MNB gazdálkodását
 Nemzetbiztonsági szervek speciális működési gazdálkodását
 Az ellenőrzéseket
o az elnök által jóváhagyott terv alapján
o az Országgyűlés utasítására
o a Kormány kérésre
o díjazás ellenében a NATO, EU más nemzetközi szervezet felkérésre végzik.
 ellenőrzési módszerek:
o iratokba való betekintés
o helyszíni ellenőrzés
 ellenőrzés terjedelme:
o részleges
o átfogó
 szakmai szempontjai:
o szabályszerűség
o teljesítmény
 a vizsgálat idejére a munkabérek kivételével anyagi és pénzeszközöket zárolhat vagy
felhasználásukat felfüggesztheti
 az ellenőrzés eredményéről jelentésben tájékoztatja az OGY-t, a Kormányt vagy a felkérő szervet
 az ellenőrzött intézményeknek vagy személyeknek a megállapítások tekintetében intézkedési
kötelezettsége van, amit az ÁSZ az utóvizsgálat során számon kérhet
32. Az alapvető jogok biztosa
Létrejöte Magyarországon:
 1989 - a Nemzeti Kerekasztal megbeszélésein született róla döntés
 1993. Obtv.
o általános biztos
o kisebbségi biztos
o adatvédelmi biztos
o általános biztoshelyettes
 2007: az általános biztoshelyettes helyett: jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
 Alaptörvény (2012. 01. 01-től)
o állampolgári jogok országgyűlési biztosa  alapvető jogok biztosa
o kisebbségi biztos és a jövő nemzedékének biztosa  alapvető jogok biztosának helyettesei
 a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettes
 nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes
o adatvédelmi biztos tisztsége megszűnt  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság látja el a feladatait
 jogszabály megtartását kezdeményezheti
 gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről
Az alapvető jogok biztosa

 a biztost és helyetteseit 6 évre választják az OGY képviselők 2/3-ának szavazatával
 miniszteri jogállású; a köztársasági elnök tesz rá javaslatot
 csak 35. életévét betöltött, magyar állampolgár, választási jog
 kiemelkedő tudású elméleti vagy 10 év szakmai gyakorlattal rendelkező jogász
 eljárásuk során függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve
 képviselőkkel azonos mentelmi joguk van
 az OGY-től is független, de évenkénti beszámolási kötelezettsége van
 összeegyeztethetetlen:
o minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással
o más kereső tevékenységet nem folytathat
o és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el
o nem lehetnek gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottságának tagjai, illetve
gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagjai
 tisztség megszűnése:
o megbízási időtartam eltelte
o halál
o lemondás
o összeférhetetlenség kimondása
o felmentés
o tisztségtől való megfosztás
o megválasztáshoz szükséges feltételek már nem állnak fenn
Eljárásának feltételei – BÁRKI kezdeményezheti
 nem köteles eljárni, ha a sérelem csekély jelentőségű
 köteles eljárni, ha
o közigazgatási szerv
o helyi/nemzetiségi önkormányzat
o köztestület
o Magyar Honvédség
o rendvédelmi szerv
o nyomozó hatóság vagy ügyészség
o közjegyző / törvényszéki végrehajtó / önálló bírósági végrehajtó
o közszolgáltatók
tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy ennek közvetlen
veszélyével jár = VISSZÁSSÁG, feltéve hogy a jogorvoslatot kimerített vagy nincs
 nem járhat el:
o ha a beadvány nem vizsgálható intézménnyel szemben tartalmaz panaszt:
 OGY
 köztársasági elnök
 AB
 ÁSZ
 bíróság
 ügyészség
o az eljárási feltételek hiányoznak
o 1 éven túli/1989. október 23. előtti
o bíróság által felülvizsgált
o nyilvánvalóan alaptalan
o azt ismételten, érdemben új tény, adat közlése nélkül terjesztették elő
o ha a beadvány tevő anonimitását kérte de e nélkül nem lehet eljárni
 kivételes vizsgálat: természetes személyek nagy számának alapvető jogát érintő súlyos jogsértés,
mulasztás esetén a kivételek közé tartozó más szervekkel, valamint nem hatóságokkal szemben is
eljárhat
 közérdekű bejelentések hatóságok általi kezelésének gyakorlatát + kérelemre a megfelelő ügyintézést
 nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása elrendelését és lefolytatását az alapvető jogokkal
összefüggő visszásság megállapítása érdekében
 nemzeti megelőző mechanizmus (kínzás, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés)
teljesítése érdekében a fogvatartási helyen vizsgálja a szabadságuktól megfosztottakkal szembeni
bánásmódot
Vizsgálati módszerek
 helyszíni ellenőrzés
 a vizsgált ügy intézőjét vagy az eljárást folytató szerv munkatársát meghallgathatja
 az érintett szerv, annak felügyeleti szerve vagy más illetékes szerv vezetőjét a vizsgálat lefolytatására
kérheti fel
 a visszásság orvoslását célzó kezdeményezés:
o általános
o egyedi
Intézkedései
 a vizsgált hatóság tájékoztatása mellett ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének
 a felügyeleti szerv az állásfoglalásáról és az intézkedéséről 30 napon belül értesíti a biztost, aki az
ajánlását:
o fenntarthatja
o módosíthatja
o visszavonhatja
 a legfőbb ügyész útján kezdeményezheti az ügyész fellépését, aki 60 napon belül értesíti a biztost
 a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata során a perben
beavatkozóként részt vehet
 meghatározott feltétel esetén az AB-hoz fordulhat (normakontroll)
 vizsgálata során kezdeményezheti:
o büntetőeljárást
o Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását
o jogalkotást
o ha egyéb intézkedései eredménytelenek, az ügyet az OGY elé terjesztheti
 az ügyvitel és előkészítés teendőit a Hivatal látja el, amit a főtitkár vezet
33. A Kormány és tagjai, az állami vezetők. A Kormány működése. Az önálló szabályozó szervek
Kormányzati rendszeren a legszűkebb alkotmányjogi értelemben a kormányzást végző központi állami

szervek rendszerét értjük.
Kormányformák:
 prezidenciális (USA)
o az államfő és a kormányfő személye azonos
o a végrehajtó hatalom kizárólag az elnök kezében van, azt szabadon alakítja
o az elnök a törvényhozással szemben politikai felelősséget nem visel
 parlamentáris
o angol típusú
 a miniszterelnöki vagy kabinetrendszer a végrehajtásnak a parlament feletti erős
dominanciájára épül
 a kormány a miniszterelnök meghatározó szerepével működő kollegiális testület
o pártok által uralt (német)
 kiegyensúlyozott középút
o koalíciós
 a parlament túlsúlya
 a Kormány összetételét a parlamentben koalícióra lépő pártok határozzák meg
 félprezidenciális (Franciaország)
o a végrehajtó hatalom működését az államfő határozza meg, aki a választópolgároknak felelős
o a miniszterelnök és a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik a parlamentnek
Kormány
 a végrehajtó hatalom szerve; feladat és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy
jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat és hatáskörébe
 feladhat és hatáskörök:
o törvényhozás előkészítése
o az államélet operatív irányítása
o jogalkotás
 eredeti és
 végrehajtási rendeletek
 rendelkezik legitim kényszereszközökkel (adóhatóság, rendőrség)
 korlátok:
o törvényekhez kötött
o működésének átláthatósága, ellenőrizhetősége
o határozatai ellen igénybe vehető bírósági, alkotmánybírósági jogorvoslat
o helyi önkormányzatok számára biztosított autonómia
o komoly alkotmányos kontroll működésének nyilvánosságára
 a közigazgatás legfőbb szerve; államigazgatási szerveket hozhat létre
 OGY-nek felelős
 tagjai a miniszterelnök és a miniszterek
Állami vezetők:
 politikai vezetők
o miniszterelnök
o miniszter
o államtitkár
 szakmai vezetők
o közigazgatási államtitkár
o helyettes államtitkár
A Kormány tagjai:
 miniszterelnök
o hozzá kötődik a Kormány megbízatása, meghatározza a Kormány általános politikáját
o feladatokat határozhat meg a miniszterek és a Kormány számára
o törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkothat
o személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, az OGY nyílt szavazással, abszolút
többséggel választja
o megbízatása megszűnik:
 kormányzati ciklus kitöltése
 lemondás
 halál
 összeférhetetlenség
 ha az OGY bizalmatlanságát fejezi ki és új miniszterelnököt választ
 ha az általa kezdeményezett bizalmi szavazáson elveszti az OGY bizalmát
 miniszterek
o a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki
o a Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg
o irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket
o tárca nélküli miniszter: a Kormány által meghatározott olyan feladatkör ellátásra nevezhető
ki, ami nem tartozik egyik miniszter feladatkörébe sem
o végrehajtási rendeletet alkothatnak
o felelősséggel tartoznak a miniszterelnöknek és az OGY-nek
o megbízatásuk megszűnik:
 miniszterelnök megbízatásának megszűnésével
 miniszter lemondásával
 felmentésével
 halálával
o munkaszerve a minisztérium
 hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár (szakmai vezető) vezeti
 a közigazgatási államtitkárt a helyettes államtitkár (szakmai vezető) helyettesíti, aki
irányítja a szakmai munkát és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben
 a helyettes államtitkárt a főosztályvezető helyettesíti
 a minisztérium miniszteri kabinetre, főosztályokra, titkárságokra, a főosztály pedig
osztályokra tagozódik
 az államtitkár (politikai vezető) munkáját kabinet segítheti
 jelenleg:
 Miniszterelnökség
 Miniszterelnöki Kabinetiroda
 Belügyminisztérium
 Emberi Erőforrások Minisztériuma
 Földművelésügyi Minisztérium
 Honvédelmi Minisztérium
 Igazságügyi Minisztérium
 Külgazdasági és Külügyminisztérium
 Nemzetgazdasági Minisztérium
 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
A Kormány működése:
 a Kormány feladat és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével testületként gyakorolja
 kormányülés:
o részt vesznek a Kormány tagjai és tanácskozási joggal az állandó meghívottak
o ülését a miniszterelnök vezeti
o határozatképes ha tagjainak több mint fele jelen van; döntés szótöbbséggel
o ülései hetente vannak; nem nyilvánosak, hangfelvétel készül, összefoglaló
o
o napirend:
 napirend előtt általános tájékoztató (nincs döntés)
 közigazgatási államtitkári értekezleten „járt” témák
 külön döntést igénylő (vitás)
 külön döntést nem igénylő (vita nélküli)
 különfélék (nem lehet róla dönteni
1144/2010. Kormányhatározat: A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok
előterjesztéseit (jelentéseit) is, előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános
hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző
fórumaként működik. A közigazgatási államtitkári értekezlet feladata a Kormány üléseinek előkészítése. Ennek keretében állást
foglal az előterjesztések és jelentések kormánydöntésre való alkalmasságáról, napirendre vételéről, illetőleg a további
egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről. Ha a közigazgatási államtitkári
értekezlet ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban - előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan -
jelentősebb új elem merülne fel, a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről és
újabb egyeztetést írhat elő.
A Kormány működését segítő szervezeti rendszer:
 Államtitkárok
o államtitkár – a miniszter teljes jogkörű helyettese
o közigazgatási államtitkár – vezeti a minisztérium hivatali szervezetét
o helyettes államtitkár – irányítják a miniszter feladatkörének meghatározott része tekintetében
a szakmai munkát
 Kabinet
o a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre
o tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek és a miniszterelnök által kijelölt személyek
 kormánybizottság
o a több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására
o tagjai az érintett miniszterek
 testületek: javaslattevő, véleményező, tanácsadó
 kormánybiztos
o az egyik minisztérium feladatkörébe se tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására
o tevékenységét a miniszterelnök irányítja
o a miniszterelnök a feladatkörébe tartozó feladat ellátásra miniszterelnöki biztost nevezhet ki
Miniszterelnökség
Miniszterelnöki Kabinetiroda + Miniszterelnöki Programiroda – ÚJ minisztérium 
Az önálló szabályozó szervek

 az OGY sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó feladat és hatáskörök ellátására
és gyakorlására hozhatja létre
 feladat és hatáskörüket önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolják, feladatot csak törvény
írhat elő
 a vezető önálló rendeletet alkothat
o Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság:
 vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre
 az elnök jogállása a miniszterével azonos; megszűnik: határozott időtartam lejárta,
lemondás, halál, felmentés
 évente beszámol az OGY-nek
 feladatkörében rendeletet ad ki
o Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
 a Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódjaként jött létre 2013. március
14-én
 a földgáz, villamos energia, távhő és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel
kapcsolatos hatósági felügyeletet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő
díjszabályozás előkészítő feladatokat látja el.
 a „rezsicsökkentésért” felelős 
34. A kormány megbízatásának keletkezése és megszűnése, a politikai felelősség
A Kormány tagjainak megbízása

 a népszuverenitásból fakadóan a közhatalom a néptől ered
 a végrehajtó hatalom megbízatása a legfőbb népképviseleti szervtől, a parlamenttől ered
 a miniszterelnököt az OGY a köztársasági elnök javaslatára választja meg
 a kormányfő megválasztására az OGY-nek 40 napja van
 a Kormányalakítás 2 lépcsős
o 1. Miniszterelnök megválasztása (OGY képiselők több, mint 50%-a), nem az alakuló ülésen!
o 2. a miniszterek kinevezése – ezzel alakul meg a Kormány (megbízatás kezdete)
kinevezésükkel, vagy az abban megjelölt időpontban lépnek hivatalba, az OGY előtt esküt
tesznek
 a Kormány megalakulását követően törvényi keretek között alakíthatja ki a végrehajtó hatalom
szervezetét és saját munkaszervezetét
A kormány megszűnése
 Az Alaptörvény a miniszterelnök megbízatásának megszűnéséhez köti!
o az újonnan választott OGY megalakulásával (ciklus kitöltése esetén)
o miniszterelnök lemond (írásbeli nyilatkozat)
o miniszterelnök halála
o az OGY döntése alapján
 összeférhetetlenség megállapítása
 ha a miniszterelnök megválasztásához szükséges feltétel már nem áll fenn
o OGY bizalmatlansága és új miniszterelnök választása (konstruktív bizalmatlanság)
o Általa kezdeményezett bizalmi szavazáson elveszíti az OGY bizalmát
 ügyvezető kormány
o a Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető
Kormányként gyakorolja a hatáskörét
o nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el
o rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat
A parlamentáris demokráciák működése a hatalommegosztás elvére (nem a hatalmi ágak merev

elválasztásának rendszerére) épül. A parlamentáris kormányzás a többségi elven alapul, a kormányok léte és
működése a parlamenti többség bizalmától függ. A kormány politikai felelőséggel tartozik a parlamentnek, a
parlament ellenőrzése alatt áll.
A Kormány politikai felelősségét biztosítják
 kormányprogram
o az Alaptörvény szerint azt nem kell az OGY-nek elfogadnia
 a kormány köteles rendszeresen beszámolni a parlamentnek
o a miniszterelnök évente 1x
o a miniszterek évente 1x azon OGY-i bizottság előtt, ami kinevezésük előtt meghallgatta
 a képviselők a Kormányhoz és a Kormány tagjaihoz interpellációt és kérdést intézhetnek
o ahhoz a személyhez kell intézni, akinek az adott kérdés a hatáskörébe tartozik
o ha nincs ilyen, vagy több miniszter érintett, a miniszterelnök válaszol
 az illetékes parlamenti bizottság meghallgatja és véleményezni a miniszterjelöltet
o a Kormány tagjai egyenként is felelősek a parlamentnek
 a bizottságok javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a Kormányhoz
o szakmai javaslatokat terjeszthetnek a Kormány elé
o kérhetik a Kormány intézkedését, eljárást, vagy hogy törvényjavaslatot dolgozzon ki
o ez számon kérhető feladat, aminek végrehajtását az OGY ellenőrzi és a politikai felelősséget
érvényesítheti

 az OGY megvonhatja a bizalmat a Kormánytól
o bizalmi szavazás
 a miniszterelnök kezében van a kezdeményezés lehetősége
 az eredményes szavazáshoz az összes képviselő több mint felének támogatása kell
 ha a miniszterelnök indítványa alapján megtartott szavazáson a Kormány nem szerzi meg
a támogatást, a miniszterelnök és a Kormány megbízatása is megszűnik
o bizalmatlansági indítvány
 maga az OGY kezdeményezi
 gyökerei a német alaptörvényben találhatók, a weimari alkotmány hibáinak
kiküszöbölésére volt válasz
 csak a hivatalban lévő miniszterelnökkel szemben lehet benyújtani
 az indítvány a képviselők 1/5-e nyújtja be a Házelnöknek, megjelölve a megválasztásra
javasolt új miniszterelnököt is
 a parlament a beterjesztést követő 3-8 napon belül dönt
 Magyarországon 1x volt ilyen (Gyurcsány – Bajnai)
 csak akkor vonható meg a bizalom a Kormánytól, ha az összes képviselő több mint fele
egyszerre 2 dologban is egyet ért:
 a jelenlegi miniszterelnökkel a továbbiakban nem látja biztosítva az ország
megfelelő kormányzását
 az új miniszterelnök-jelölt személyébe vetett bizalomban
35. A pénzügyi alkotmányosság alapjai, közteherviselés, költségvetés, zárszámadás. A Magyar
Nemzeti Bank és a Költségvetési tanács
Az alkotmányok rögzítik a gazdaság működésének kereteit és az állam kötelezettségeit a gazdasági

szereplőket illetően.
A gazdasági alkotmány
 azoknak a döntéseknek az együttese, amelyek egy közösség gazd. életének a rendjét meghatározza
 azoknak a közjogi és magánjogi normáknak az összessége, amelyek a gazdasági rendre vonatkoznak
 a gazdasági rend alkotmányból eredő szabályai (egyes alapjogok, a munka és a foglalkozás szabad
megválasztása, a vállalkozás joga, a tulajdon védelme, a közpénzügyek, az állam szociális
szerepvállalása)
Az alkotmányok pénzügyi jogi alapjai:

 költségvetés és a zárszámadás törvényi megállapítása
o alapelvek:
 éves költségvetés elve
 részletesség
 kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás
o az OGY minden évben törvényt alkot a központi költségvetésről és végrehajtásáról
o tartalmazzák az állami kiadásokat és bevételeket
o a Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, az átláthatóság biztosításával
köteles végrehajtani
 adók törvényi szabályozása
o általános közteherviselés csak a polgári forradalmak óta
o 1989-es Alkotmány-módosítás bevezette az általános közteherviselést
o az Alaptörvény a teherbíró képességhez és a gazdaságban való részvételhez köti
 családi adókedvezmény – a gyermekvállalás ösztönzése az adórendszeren keresztül
 pénzrendszer törvénye
o az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország pénzneme a forint
o az MNB sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért
 államadósság
o az OGY nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, ami miatt az
államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét
o amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, a csökkentés a cél
o nem vehető fel olyan kölcsön és vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, ami miatt az
államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét
Az Alkotmánybíróság az adósságállomány a GDP 50%-t meghaladó értéke esetén NEM
vizsgálhatja a ktg-vetési, zárszámadási, adó/illeték/vám, a helyi adóókról szóló törvényeket
CSAK az élethez, emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, gondolat-, lelkiismereti-
és vallászabadsághoz, magyar állampolgársághoz való joggal való összefüggésben, valamint
eljárási jogsértés esetén.
Magyar Nemzeti Bank

 jegybank: pénztabilitás, árstabilitás, monetáris politika
 kibocsátja a bankjegyeket és az érméket, kezeli a devizatartalékokat
 vezeti a kereskedelmi bankok számláját, befolyásolja a tevékenységüket
 az állam bankja is: vezeti a kincstár számláját
 ellátja a pénzügyi rendszer felügyeletét (korábbi PSZÁF feladatai)
 a Kormánytól független végrehajtó hatalmat gyakorol
 elnöke évente beszámol az OGY-nek
 elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre és menti fel
 legalább 2, legfeljebb 3 alelnök
 felette csak az Állami Számvevőszéknek van ellenőrzési jogköre
 részvénytársasági formában működő jogi személy, jegyzett tőkéje 10Mrd Ft névértékű, állami
tulajdonú részvény, az államot mint részvénytulajdonost az államháztartásért felelős miniszter
képviseli
 szerepe a monetáris politikában:
o a monetáris politikai kialakítása érdekében az MNB elnöke rendeletet adhat ki
o országos fizetési rendszer kialakítása
o jegybanki információs rendszer működtetése
o törvényességi ellenőrzés
o az irányadó kamatláb szintjének meghatározása
o előírja, hogy az üzleti bankok betéteik meghatározott százalékában kötelesek a jegybanknál
tartalékot elhelyezni (kötelező tartalékráta)
 független
o személyi függetlenség
 döntéshozó testületének tagjai nem utasíthatók és hivatalai idejük a parlamenti
ciklusokon átível
 szigorú összeférhetetlenségi szabályok
o intézményi-funkcionális függetlenség
 feladatai pontosan rögzítettek
 kérhet iránymutatást de nem fogadhat el utasítást
 külső személyek nem vehetnek részt a döntéshozatalban
o pénzügyi függetlenség
 állami költségvetéstől független működés garanciái
 nem lehet tőle tőkét elvonni
 nem lehet arra kötelezni, hogy a kormányzatnak hitelt nyújtson
 szervei
o Monetáris Tanács
 tagjai: MNB elnöke, alelnökei és az OGY által 6 évre választott további 5-9 tag
 az MNB legfőbb döntéshozó szerve; havonta ülésezik
 stratégiai döntések meghozatala
o Pénzügyi Stabilitási Tanács
 2013 óta, a PSZÁF-nek a jegybankhoz kerülésével
 a Monetáris Tanácsnak az MNB mikro és makroprudenciális feladataival kapcsolatos
döntése végrehajtásának irányítása
o Igazgatóság
 tagjai: MNB elnöke és alelnökei
 a Monetáris Tanács és Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtása
 MNB működésének irányítása
o Felügyelőbizottság
 az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve
 tagjai: az OGY által választott elnök és 3 tag, a miniszter képviselője és az általa
megbízott szakértő
Költségvetési Tanács
 az OGY törvényhozó tevékenységét támogató szerv
 előzetes hozzájárulása szükséges a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához
 testületként vesz részt a törvény előkészítésében és betartásának ellenőrzésében
 tagjai önállóan alakítják ki véleményüket
 tagjai: Költségvetési Tanács elnöke, MNB elnöke és az ÁSZ elnöke
36. A bíróságok
A bíróságok által ellátott tevékenység az igazságszolgáltatás: egyedi jogvitát végleg eldöntő, egyéni
jogsérelmet megállapító és azt helyreállító közhatalmi tevékenység, mely bírósági jogalkalmazás útján
realizálja az általános jogvédelmet.
Az igazságszolgáltatás fajtái:
 büntető
 polgári
 közigazgatási
 alkotmánybíráskodás
o normakontroll
o alapvető jogok védelme
Az igazságszolgáltatás alapelveinek együttesen kell érvényesülniük:
 az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma
o az igazságszolgáltatási tevékenységet kizárólag állami bíróságok gyakorolják
o a legfőbb bírósági szerv a Kúria
o bizonyos ügyekben quasi igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó szervek járnak el
 az igazságszolgáltatás egységnek elve
o törvény előtti egyenlőség, bíróság előtti egyenlőség
o bírósági szervezet egységes felépítésének az elve
 társasbíráskodás elve (de 1. fokon főszabályként egyesbíráskodás van)
 néprészvétel elve (ülnök)
 bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve (bizonyos esetekben korlátozható)
 anyanyelv használatának joga
 ártatlanság vélelme (büntető és szabálysértési eljárásban)
 védelemhez, védő választáshoz és képviselethez való jog
 jogorvoslati jogosultság elve
 bírósághoz fordulás joga
 tisztességes eljáráshoz való jog
o intézményi: bírósághoz fordulás joga, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog
o eljárási: tisztességes eljárás joga, eljárás nyilvánossága, ésszerű időn belüli elbírálás
követelménye
o speciális garanciák: ártatlanság védelme, védelemhez való jog, szigorúbb büntetőjogi szabály
visszaható hatályának tilalma
 bírói függetlenség
o szakmai függetlenség (ítélkezésbeli)
o utasításadás tilalma (konkrét ügy elbírálásának módja)
o ügyelvonás és felelősségre vonás tilalma
o személyi függetlenség (felmentés, áthelyezés, elmozdítás)
Garanciák
o elmozdíthatatlanság és áthelyezés tilalma (a szolgálati elöljáróval szemben nyújt védelmet, a
hivatali kötelességét vétkesen megszegő, bűncselekményt elkövető vagy alkalmatlan bíró
hivatalából viszont elmozdítható)
o összeférhetetlenségi szabályok
 foglalkozási-gazdasági
 politikai
 hivatalviselési
 eljárási
o felelősségi szabályok
o mentelmi jog
o a bíró javadalmazásának szabályozása
 a bírósági szervezet függetlensége (hatalommegosztás)
A bírósági szervezetrendszer tagozódása a területi-, a személyi elvet, vagy ezek kombinációját követi.
 típusai
o rendes bíróság
 általában elbírálhatnak mindenféle büntető és polgári ügyet
 állandó jellegű bíróságok, hatáskörük általános
 járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Kúria
o különbíróság (munkaügyi és közigazgatási bíróság)
 az ügyek meghatározott csoportjainak elbírálására
 speciális szakbíróság, ami személyi állományában és eljárási rendjében is különbözik a
rendes bíróságokétól
o rendkívüli bíróság
 ideiglenes jelleggel, meghatározott ügyek elbírálására vagy eljárás lefolytatására hozzák
létre; elsősorban büntetőjogi felelősségre vonás céljából
 határozattal szemben nincs jogorvoslat
 nélkülözi az alapvető emberi jogi és alkotmányjogi garanciákat  jogállamban nem
működik
Bírósági szervezet Magyarországon (nem hierarchikus)
 Járásbíróság
o első fokon jár azokban az ügyekben, amit törvény nem utal már elsőfokon törvényszék elé
o az elnök vezeti
o nem jogi személy
 Közigazgatás és Munkaügyi Bíróság
o önálló szervezettel rendelkezik, de a bírósági igazgatás és jogorvoslati szempontból a rendes
bírósági szervezetbe tagozódik
o határozatával szemben benyújtott fellebbezést a törvényszék bírálja el
o első fokon jár el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a
munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben
o nem önálló jogi személy
 Törvényszék
o meghatározott ügyekben első fokon jár el és másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint
a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai elleni fellebbezést
o jogi személy
o bírói tanács: részt vesz a bírósági igazgatásban (pénzügy, személyzeti), nem ítélkező fórum!
o összbírói értekezlet:
 tagjai a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságokra, valamit
közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírák
 véleményezi a vezető állásokra benyújtott pályázatokat
o kollégium:
 büntető, polgári, gazdasági, közigazgatási-munkaügyi
 meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete
 figyeli és véleményezi a bíróságok gyakorlatát (egységes ítélkezési gyakorlat)
 Ítélőtábla
o több törvényszék illetékességi területére kiterjedő illetékességgel rendelkezik
o elsőfokú hatásköre nincs, a jogorvoslati kérelmeket bírálja el
o jogi személy
o ítélkező tanácsok, büntető és polgári kollégiumok, bírói tanács, összbírói értekezlet
o Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr
 Kúria
o legfőbb bírói szerv; jogi személy
o az elnököt az OGY-i képviselők 2/3-ának szavazatával választják 9 évre, 5 éves gyakorlat,
újraválasztható, nem vonatkozik rá, hogy tisztségét az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig
láthatja el
o
o konkrét ítélkezést végez :
 elbírálja a törvényszék, ítélőtábla határozat elleni jogorvoslatokat
 elbírálja a felülvizsgálati kérelmet
 dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről
 dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének
elmulasztásának megállapításáról
o Tanácsok:
 Ítélkező – felügyeleti döntés
 Jogegységi jogegységi határozt
 Önkormányzati – aktuspótlás, önkormányzati rendelet törvényességi felülvizsgálata
 Elvi közzétételi – elvi bírósági határozat, elvi döntés
o Kollégiumok:
 Büntető
 Polgári
 Közigazgatási és munkaügyi
o biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét
 jogegységi határozat
 nem jogszabály de a bíróságokra kötelező
 emiatt kihat a bírósághoz forduló jogkeresőkre is
 a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján teszik közzé
 elvi bírósági határozat
 ha a Kúria ítélkező tanácsa valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a
közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő
határozatot hozott, ezt közzé is teszik a központi honlapon és a Kúria honlapján
 elvi döntés
 az alsóbb fokú bíróságnak a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek
szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozata
elvi döntésként közzétehető
 a központi honlapon és a Kúria honlapján
Központi igazgatás:
 1997 – Országos Igazságszolgáltatás Tanács: a bírói ág a bírósági igazgatás tekintetében teljes
szervezeti autonómiát kapott, megszűnt. Helyette: OBH és OBT
 OBH elnöke ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, irányítás, felügyelet az ítélőtáblák
és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett
 Köztársasági elnök javaslatára a minimum 5 éves gyakorlattal rendelkező bírák közül, 9 évre, az
OGY képviselők 2/3-ának szavazatával
 Hivatali szerve az OBH – önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
 Országos Bírói Tanács – az OBH és az OBH elnökének felügyelete
 Elnök: ½ évente a tagok, a szolgálati idejük nagyságának sorrendjében
 Feladat: ellenőrzés, véleményezés, javaslattétel, egyes személyi ügyekben önálló hatáskör
37. Az ügyészség
Ügyészségi modellek:
 Napóleoni modell – Európa DNY-i részén:
o a vádhatósági szerepkör a meghatározó
o Igazságügyi Miniszternek alárendelt (centrális) szervezet, a bíróságok szervezetéhez
igazodott, de ügyészek / bírák elkülönültek
 Skandináv modell:
o nagyobb függetlenség, nem miniszternek, hanem a kormánynak tartozott felelősséggel
 Egyesült Királyság – Királyi Ügyészi Szolgálat csak a XX. század második felében jött létre
 Cári ügyészség:
o a napóleoni és a skandináv modell keveredése – széles hatáskör
o ez vált általánossá a II. vh.után Közép- és Kelet-Európában
Az ügyészség az államhatalom rendszerében

 nem önálló hatalmi ág, de önálló és független alkotmányos intézmény
 kiemelkedő szerepe van a büntető igazságszolgáltatásban; vádfunkció
 szabályozás: 2011. évi CLXIII. törvény
Szervezet:
Hierarchikus szervezet, amelyet a legfőbb ügyész irányít (utasítás)
8. § (1) Magyarország ügyészi szervei:
a) a Legfőbb Ügyészség,
b) a fellebbviteli főügyészségek,
c) a főügyészségek,
d) a járási ügyészségek.
(2) Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló főügyészség, illetve járási
szintű ügyészség létesíthető.
(3) Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét - törvényi keretek között - a legfőbb ügyész utasítással szabályozza.
Az ügyészség szerepe a büntetőeljárásban

 a legfőbb ügyész és az ügyészség:
o törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben
o képviseli a közvádat a bírósági eljárásban
o felügyeletet gyakorol a bv törvényessége felett
o törvény által meghatározott további feladat-és hatásköröket gyakorol
 nyomozás: a büntetőeljárás alárendelt, előkészítő szakasza a büntető perhez képest
 vádemelés:
o általánosan, minden bűncselekményre kiterjedően csak az állam büntetőigényét képviselő
ügyész, mint közvádló joga
o bizonyos esetekben a sértett maga jogosult vádemelésre, mint magánvádló
o a vádemelés és vádképviselet az ügyész hagyományos feladata
o minden korlátozástól mentesen dönthet; akár vádat se emel
 büntetések végrehajtás
o fogva tartások ellenőrzése
o a bv-t, a nyomozó hatóság tevékenységét vizsgáló külső személy
 részvétel a nemzetközi büntetőjogi együttműködésben
Ügyészi közérdekvédelem az Alaptörvény rendszerében

 az AB szerint az ügyész általános polgári perbeli fellépési joga alkotmányellenes, de nem
alkotmányellenes az ügyészi részvétel biztosítása olyan eljárásokban, amikben egyedül az ügyészség
az a szerv, ami a törvénysértések megelőzésében, illetve orvoslásában szerepet játszhat
 eljárást az ügyész súlyos törvénysértésre megalapozottan utaló adat esetén indíthat
 önkéntes teljesítés érdekében fordulhat a jogsértés okozójának felügyeleti szervéhez
 az érintetteket együttműködési kötelezettség terheli
 elbírálja a hatósági határozat, intézkedés, jogszabálysértés ellen hozzá intézett kérelmeket
o ha nincs a vizsgálatra hatásköre, gondoskodik annak áttételéről
o ha alaptalannak találja, elutasítja  a kérelmező 8 napon belül a felettes ügyészséghez
fordulhat
 speciális eljárási hatáskörök
o nemzeti vagyonnal való rendelkezéssel,
o a közpénzügyek jogszerűtlen felhasználásával,
o a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével,
o a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal lehetnek kapcsolatosak.
Legfőbb ügyész
 a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét
érvényesíti; az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és
mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését
 az OGY-el szembeni felelőssége mintegy megtestesíti az ügyészséget
 az OGY 9 évre választja a képviselők 2/3-val
 általa gyakorolható hatáskörök:
o részvétel tanácskozási joggal az OGY és a Kúria teljes ülésein
o kúriai jogegységi eljárás kezdeményezése, nyilatkozattételi jog
o felhatalmazás, hogy jogszabály tervezetére véleményt nyilvánítson
o normaalkotás kezdeményezési jog
o az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály és az Alaptörvény összeütközése miatt
alkotmányjogi panasszal fordulhat az AB-hoz
o kezdeményezheti az AB-nál a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát
 kinevezi az ügyészeket, alügyészeket, fogalmazókat, alkalmazottakat
 felelőssége
o elmozdíthatóság
o kérdezhetőség
o beszámoltatás
o mentelmi jog szabályozása
 megbízatásának megszűnése
o objektív okok (72. életév betöltése, halál, megbízási idő letelte, bíróság jogerősen
szabadságvesztésre ítéli, kényszergyógykezelését rendelik el)
o az OGY döntése alapján (felmentés, összeférhetetlenség, hivatalvesztés)
o legfőbb ügyész akaratnyilvánítása miatt (lemondás, OGY-i, európai parlamenti,
önkormányzati képviselővé, polgármesterré választása)
38. A helyi önkormányzatok az államszervezetben, az önkormányzatok alkotmányos jogai
Önkormányzatiság – autonómia:
 a demokratikus társadalmak elismerik, hogy bizonyos közösségek meghatározott kérdésekben saját
intézményeik útján önállóan szabályoznak és döntenek
 az önállóság kereteit törvényi szabályozás teremti meg
o az önkormányzatok beépülnek a közjogi rendbe
o az állam jogosult az önkormányzás terjedelmének meghatározására, ellenőrzésére
 megnyilvánulási formái:
o önszerveződés, önszabályozás, önigazgatás
o saját jogon való döntés
o gazdasági-pénzügyi autonómia
 típusok:
o a szabadságjogok (egyesülési szabadság) alapján létrejövő önkormányzatok
 civil társadalom autonóm szerveződéseit képviselik
 rendelkeznek közhatalommal, nem vállalnak állami feladatokat
 egyesületek, pártok
o köztestületek
 közjogi önkormányzatok egyik csoportja
 létrehozását törvény rendeli el
 kamarák, egyetemek
o területi alapon létrejövő közjogi önkormányzatok
 települési és területi szinten szerveződő önkormányzatok
 polgárok közösségét megillető önkormányzáshoz való jogon nyugszanak
o nemzetiségi önkormányzatok
 az adott területen élő kisebbségben élő állampolgárok igényeit elégíti ki
 kisebbségi jogok érvényesítését szolgálják
Helyi, területi irányítással kapcsolatos fogalmak
 a helyi-területi önkormányzatok alkotmányjogi elismerést szereztek
 közvetlen választásokkal jönnek létre; politikai legitimációjuk alapja a társadalom
 szubszidiaritás elve: a közfeladatokat elsősorban az állampolgárokhoz legközelebb álló
közigazgatási szervnek kell megvalósítania
 francia (kontinentális) modell:
o az önkormányzatok erős alkotmányjogi státuszt élveznek, de szűkebb a hatáskörük
o szoros központi állami kontroll
 angolszász modell:
o nem élveznek alkotmányos státuszt, de az állami gyámkodás sem erős
o csak a törvény által meghatározott hatásköröket gyakorolhatnak
 vegyes modell:
o észak és közép Európa
o az önkormányzatok alkotmányos státusszal rendelkeznek
o erős a politikai meghatározottság, de nagy a pénzügyi mozgástér
Helyi önkormányzás lényege
Elősegíti a lakosság igazgatási és közszolgáltatási szükségleteinek kielégítését, megvalósítja a helyi
közakaratot (az Alaptörvény a helyi közügyek intézését, a helyi közhatalom gyakorlását említi). Az
önkormányzat az államszervezet részeként állami közhatalmat gyakorol. A helyi önkormányzatok alapjogai:
 szabályozási autonómia, rendeletalkotási jog
 gazdasági-pénzügyi autonómia
o gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat
o meghatározza a költségvetését
o e célra felhasználható vagyonával vállalkozhat
o dönt a helyi adók fajtájáról, mértékéről
o az önkormányzati tulajdon köztulajdon
o bevételi források:
 saját bevételek (helyi adók, illetékek)
 átengedett központi adók (SZJA meghatározott része)
 gazdálkodó szervektől átvett bevételek
 központi költségvetési normatív hozzájárulás
 központi támogatások
 szervezeti autonómia - önkormányzat szervezetalakítási szabadsága, amit az Alaptörvény keretei
közt gyakorolhat
 önkormányzati jelképek, helyi kitüntetések, elismerő címek alapítása
 felterjesztési jog, tájékoztatáskérés, döntéskezdeményezés, véleménynyilvánítás
 társulási és együttműködési szabadság (hatósági igazgatási társulás, intézményi társulás, társult
képviselő-testület, körjegyzőség, többcélú kistérségi társulások)
Önkormányzatok típusai:
 Települési:
o község
o város
o főváros
 területi önkormányzatok - a megyei önkormányzat
A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei:

Alaptörvény 32. cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül
vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt
nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és
hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati
szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes .
Ld. Közigjog 18. tétel!!!

A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok
Önkormányzati feladatok Államigazgatási feladatok

 helyi közügyek
 felelőse a képviselő-testület  állami feladatok helyi szinten
végrehajtva
 felelőse: polgármester, jegyző
Kötelező önkormányzati Önként vállalt önkormányzati Előírhatja:
feladatok feladatok
 törvény
 kötelező ellátni  minden olyan helyi közügy, amelyet  törvényi felhatalmazáson
 kizárólag törvényben jogszabály nem utal más szerv alapuló kormányrendelet
lehet meghatározni kizárólagos hatáskörébe  a helyi önkormányzat és az
 finanszírozása állami  helyi népszavazás vagy képv. testület állam külön megállapodása
forrásból döntése Finanszírozás állami forrásból
 finanszírozása a saját bevételből vagy
 differenciáltan az eltérő
külön forrásból
adottságokhoz
Nem veszélyeztetheti a kötelező
o teljesítőképesség
o lakosság szám feladat- és hatáskörök ellátását!
o terület nagysága
39. Nemzetközi emberi jogi dokumentumok (keletkezés-történet, érvényesítési mechanizmusok)
1. ENSZ:
 1948. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (nemzetközi jog általános elvének tekinthető).
Transzformálódik, de transzformáció nélkül is része a nemzeti jogoknak. (pl. háborús bűnök,
bűnösök megbüntetése)
 1966. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: klasszikus szabadságjogokkal
kapcsolatos
 szektoriális emberi jogi egyezmények:
o a népírtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről (1948)
o a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (1965)
o az apartheid bűncselekményeklekűzdéséről szóló egyezmény (1973)
o a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló
egyezmény (1979)
o kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések elleni nemzetközi egyezmény (1984)
o gyermekek jogairól szóló egyezmény (1989)
 Emberi Jogok Bizottsága:
o állami jelentések / fakultatív vállalással panaszok
 tagállami jelentések vizsgálata  jelentés a közgyűlésnek
 panasz kivizsgálása  ténymegállapítás / jószolgálat / állás foglalás
 Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága:
o tagállami jelentések  vizsgálat  jelentés a Közgyűlésnek
2. Európa Tanács
 1950. Európai Emberi Jogi Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről
(Róma). Az a dokumentum, amit a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság közvetlenül véd.
 1987. Kínzás és embertelen vagy megalázó büntetések megelőzéséről szóló európai egyezmény.
 Korábbi rendszer: állami panasz, fakultatívan egyéni panasz – Emberi Jogok Európai Bizottsága
megvizsgálta, jelentést készített – Európa Tanács Miniszteri Bizottsága: határozat, panasz
kivizsgálása. Az állam vállalása alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott szintén kötelező
erejű döntést. A Miniszteri Bizottság felügyelte saját emberi jogi határozatának, ill. az ítéletnek a
végrehajtását.
 A mai rendszer – 1998-ban elfogadott a 11. jegyzőkönyv szerint:
Az Emberi Jogok Európai Bizottságának feladatait az Emberi Jogok Európai Bírósága vette át.
Ennek joghatósága immár kötelező, akár csak az egyéni panaszjog elfogadása is.
3. EU
 2000. Alapjogi Charta: Nizzában fogadták el, később – mivel nem jött létre Európai Uniós
Alaptörvény - a Lisszaboni Szerződést alkották meg. A 2007. évi CLXVIII. tv. hirdette ki a
Lisszaboni szerződést Magyarországon, elsőként! A Luxemburgban lévő Európai Bíróság védi az
Uniós jogokat, hogy az alapjogi charta szabályait betartsák.
Szociális charták:
ENSZ: 1966. Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
Európa Tanács: Európai Szociális Charta, 1961-ben fogadták el, 1996-ban felülvizsgálat és módosítás
(1999-ben lépett hatályba)
EU: nincs meg ez a felosztottság: a szabadság, egyenlőség, szolidaritás jogokként fejeződnek ki (gazdasági
jog a sztrájkjog, v. munkához való jog, szociális a szoc. biztonsághoz való jog, a művelődéshez való jog
pedig kulturális jog.)
Ezeknél a jogoknál az érvényesítési mechanizmus más. Az állam gazdasági teljesítőképességétől függ. Az
Eu. Szoc. Charta 19 jogot sorol fel. Ha egy tagállam csatlakozni akar, 10-et köteles elfogadni, 5 kötelezőt és
5 választottat. A klasszikus jogok között mazsolázni nem lehet (pl. egyesülésit elfogadom, a vallásit nem),
ez is mutatja ezek egyetemességét!
40. Az emberi jogok eszméjének fejlődése, generáció és sajátosságaik
Az alapjogok eredetére vonatkozó elméletek:

1. Természetjogi (ez az emberi jog kifejezést használja)
Az emberi jogok az embert azért illetik meg, mert ember (emberi mivoltánál fogva illetik meg).
Az emberi jog alapvető jog. Az emberek veleszületett, elidegeníthetetlen jogai. Ezeket csak rögzítik az
alkotmányok. Képviselője: John Locke: Két értekezés a polgári kormányzatról: a természetből eredezteti
az élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz való jogot. Hugo Grotius: a természetjog annyira változatlan, hogy
még Isten sem változtathatja meg.
2. Moralista (ez az alapjog kifejezést használja)
Eszerint a jogok az erkölcsből erednek. Az alapjogok mögött több ezer éves erkölcsi parancsok állnak, s
ezek az etikai kategóriák joggá transzformálódtak. Pl: Ne lopj → tulajdonhoz való jog, Ne ölj → élethez
való jog, Ne tégy másnak olyat, amit magadnak nem kívánsz → ebből ered az emberi méltóság védelme.
Az alkotmány eszerint nem jogi dokumentum, hanem gyakorlatilag morális szabályok gyűjteményei.
Képviselője: Ronald Dworkin: Vegyük komolyan a jogokat: a szólás-, sajtószabadság, egyenlőség,
törvényességről szól.
3. Pozitivista
A pozitív, írott jogból erednek a jogok. Az állam adja ezeket a jogokat az alaptörvényben, alkotmányban.
Ha az alkotmányban benne van, akkor van ilyen jog, ha nincs benne, akkor nem alapjog.
/Ezt könnyen lehet cáfolni. Pl. a ’90-es alkotmányban nem volt benne a házassághoz való jog, csak az AB
emelte be, s ha e felfogáshoz ragaszkodnánk, akkor 2012-ig nem lehetett volna házasságot kötni!/
4. Nemzetközi
A II. világháború után az ENSZ keretében fogadták el az első nemzetközi emberi jogi dokumentumokat,
ezekből vették át az alkotmányok az alapjogokat.
1948-ban elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát → ezek megjelennek a későbbi európai
alkotmányokban. Kútfő, inspiráció, merítenek a nemzetközi jogból. A nemzeti alkotmányok nagyobb
fokú védelmet adhatnak, mint a nemzetközi dokumentumok, hisz azok a minimumot határozzák meg. A
nemzetközi csak egy alapot ad, melyet a nemzeti alkotmányok saját maguk arculatára formálnak,
kiegészítik stb. Magyarországon a véleménynyilvánítási szabadságnál az érvényesülési tartomány (amit
az AB alapozott meg ’92-ben) magasabb, mint az európai standard.
Az Alaptörvény Szabadság és felelősség c. fejezete tartalmazza az alapjogokat. 3 féle fogalom:

1. Alapjogok (állami jogok)
Ez a jog megillet anélkül, hogy ahhoz mást hozzá kellene tenni. Mindig van alanyi jogi oldala (szubjektív
jogot biztosítja) → a joggal való élés lehetősége. Van objektív oldala is (intézményvédelmi oldal), mely
az állami kötelezettségeket foglalja magába.
Alapjogok
Szubjektív Objektív
joggal való élés állami kötelezettség, intézményvédelem
2. Alapjognak nem minősülő alkotmányos jogok

Az alkotmányból alanyi jogi jogosultság nem következik. Pl: pihenéshez való jog.
Az alanyi jogi jogosultságot a törvények teremtik meg. A törvényhozónak kötelezettsége van alanyi
jogokat ráültetni. Alkotmányos védelem arra nézve, hogy a törvény megfelelően szabályozzon.
3. Államcél
Alkotmányos kikényszeríthetőséget közvetlenül nem hordoz magában. Annyit jelent gyakorlatilag,
hogy ,,ezt a feladatot nem lehet figyelmen kívül hagyni” → egyfajta terelgetés, „törekszik” valamire. pl:
 szociális biztonságra való törekvés (ez az Alaptörvényben van, előtte ez jogként volt
megfogalmazva)
 polgárok lakhatása (mindenkinek legyen fedél a feje fölött), mint cél
 közművekkel való ellátottságra való törekvés
 közművelődés kiterjesztése
Alapelvek: Korábban jogági alapelvek voltak, de alkotmányos szabállyá értek össze.
1.) Büntetőjogi alapelvek:
 Nullum crimen sine lege, Nulla poena sine lege elve
 ártatlanság vélelme
 védelem elve
 tisztességes eljáráshoz való jog
Ezek abszolút jogok vagy tilalmak → feltétlenül érvényesülniük kell, nincs mérlegelési lehetőség!
2.) Polgári jogi alapelvek:
 Perbeli rendelkezés joga. A felek eldönthetik, hogy indítanak eljárást vagy sem, stb. ő az ügy ura.
 Szerződési szabadság: alapjognak nem minősülő alkotmányos jog.
3.) Jogalkotási alapelvek:
 Kellő idő követelménye a jogszabályok alkalmazásának felkészüléséhez.
 Normavilágosság követelménye: a jogszabályoknak érthetőnek, világosnak kell lennie.
 Jogforrási hierarchia elve.
Az alapjogok csoportosítása
1. Tartalom szerinti csoportosítás:
a) személyes és szabadság jogok
b) politikai jogok
c) gazdasági, szociális és kulturális jogok
2. Hierarchia szerinti csoportosítás:
a) alapjogok
b) emberi jogok (nem alapjog)
3. Gyakorlás módja szerinti csoportosítás:
a) egyéni (élethez való jog)
b) kollektív (gyülekezési jog)
c) vegyes (vallásjog)
4. Generációk közötti csoportosítás:
1. Első generációs jogok: a 18. sz. végén jelentek meg – „szabadság”
1789. Ember és Polgár Jogairól szóló francia deklaráció
Itt fogalmazódnak meg először a klasszikus szabadságjogok (élethez való jog, személyes szabadsághoz való
jog , sajtószabadság, vallásszabadság, tulajdonhoz való jog, egyesülési, gyülekezési szabadság, törvény
előtti egyenlőség, diszkrimináció tilalma)
a. polgári jogok: az ember személyéhez kapcsolódó jogok (élet, szabadság, tulajdon, szólás, gondolat-,
vélemény- és vallásszabadság) – az államtól alapvetően tartózkodást, be nem avatkozást igényelnek.
b. politikai jogok: a közéletben való részvételhez kapcsolódnak (választójog, népszavazás, közhivatal
viselése)
c. eljárási jogok: szabadságjogok érvényesülésének elengedhetetlen biztosítékai (büntetőeljárással kapcs.
garanciák).
2. Második generációs jogok: a 20. sz. elején jelennek meg, ezek a gazdasági-, szociális- és kulturális
jogok – „egyenlőség”
1917-es mexikói alkotmány, az 1919-es Weimari alkotmány, szociális alkotmány
A gazd. jogok a munkavégzés által teremtett autonómia egyfajta védelmét szolgálják, a szociális jogok az
önhibán kívüli anyagi ellehetetlenülés ellen védenek, a kulturális jogok megteremtik annak a lehetőségét,
hogy a szegénység ne öröklődhessen át. Kényszer és rabszolgamunka tilalma, megfelelő díjazás,
munkafeltételek, pihenéshez való jog, sztrájkjog, szociális biztonsághoz való jog, eü. ellátás garantálása,
családvédelem, idősgondoskodás, tanuláshoz, tanításhoz való jog.
3. Harmadik generációs jogok: szintén a 20.sz. elején jelentek meg – „testvériség”
Ezek a világ globális kihívásaira próbálnak választ adni sajátosan.
 környezetvédelem: egészséges környezethez való jog
 adatvédelem: személyes adatok védelméhez való jog (információs önrendelkezés szabadsága)
 békéhez, fejlődéshez való jog (vitatható, hogy ide tartozik-e)
 emberi javak arányos hasznosításához való jog (vitatható, hogy ide tartozik-e)
 közösségi vagy csoportjogok (menekültek, nemzeti-, etnikai kisebbségek, betegek, fogyatékosok...)
41. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége az alapjogvédelem terén
Alaptörvény I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű
kötelezettsége.
Az alapjogok kötelezettje elsősorban az ÁLLAM.

a.) Törvényt kell alkotni az alapjogok védelmére. Szabályozási kötelezettség.
b.) Védeni kell a jellemző intézményi formát, amelyen keresztül az alapjog gyakorlás megvalósul:
 Egyházak állami támogatása – a vallásszabadság gyakorlása egyházi keretek közt zajlik.
 Véleményszabadság-sajtószabadság: kötelező, hogy legyen egy elektronikus közszolgálati
tájékoztatás – ennek a tartalmába az állam nem szólhat bele, de támogatnia kell a működésüket.
 Az oktatást is támogatnia kell, de az intézmény oktatásának elveibe nem szólhat bele.
c.) Nem csak az alapjogi intézményeket, hanem az alapjogok gyakorlását, érvényesítését elősegítő
fórumokat, intézményeket (bíróságok, AB, alapvető jogok biztosa) is védenie kell, működésüket biztosítani
kell.
Az alapjogok egyrészének mindenképp érvényesülni kell, ezért az állam kötelezettsége olyan szabályokat
alkotni és olyan intézményrendszert kialakítani, amely biztosítja a jogok érvényesülését a
magánviszonyokban is.
Alapjogok
joggal való élés állami kötelezettség, intézményvédelem
Az alapjogok rendszere egy összetartozó értékrendszer. Az állam kötelezettsége nemcsak az egyes alapogok
védelme, hanem az alapjogi rendszer egészének védelme.
 Amikor az állam egy adott alapjog érvényesülési feltételeit meghatározza, figyelemmel kell lennie
más alapjogokra is.
 Az alapjogok objektív, intézményes védelme túlmehet azon a körön, amelyet ugyanazon alapjog
alanyi jogként nyújt. Szélesebb, minőségileg más, mint az egyéni alanyi jogok puszta összeadása.
 Az intézmények védelme nem csak elvontan az alapogi intézmény védelemre, hanem konkrétan az
alapjog gyakorlását, érvényesülését elősegítő intézményekre is vonatkozik (egyházak, oktatási
intézmények).
 Azon „intézmények” létrehozása, működtetése, amelyek igénybe vehetők alapjogsérelem esetén
(fórumok)
42. Az alapjogok korlátozásának tartalmi kritériumai az Alaptörvény és az alkotmánybírósági
gyakorlat szerint
Alapjogi korlátozási technikák:

 Az alapjogok általában korlátozhatók, bizonyos érdekek miatt: nemzetbiztonság, közbiztonság,
köznyugalom, közerkölcs. Ilyen elvont kategóriát a nemzetközi egyezmények (Emberi Jogok
Európai Egyezménye, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya) tartalmaznak, de
azokat az alkalmazó bíróságok helyre tudják tenni.
 A másik technika viszont az, hogy konkrétan fogalmaz, hogy mit kell engedni és mit nem. Pl. a
sajtószabadságnak engednie kell mások jó hírnevének érdekében. De ennek hátránya, hogy később
születhetnek újabb érdekek, amik, ha nincsenek benne az alkotmányban, problémát jelenthet.
 A harmadig technika, nem elvont közérdekűség, nem mondja meg az Alkotmány pontosan, hogy mit
lehet, egy absztrakt mércét tartalmaz: az alapjog korlátozásnak szükségesnek kell lennie és
alapjaiban a lényeges tartalom korlátozásának tilalma jellemző. Ezt először az 1919-es német
alkotmány alkalmazta, de a mi Alkotmányunk is, és az Alaptörvény is ezt tartalmazza!
Alapjogok felfüggesztése
Ezt meg kell különböztetni a korlátozástól. Rendkívüli állapot esetén, hadiállapot esetén.
Nem függeszthető fel sosem, illetve nem szabad még ilyenkor sem:
 emberi méltóság
 kínzás, kegyetlen és embertelen bánásmód tilalma
 ártatlanság vélelme
 visszaható hatályú büntető jogalkotás tilalma
A többit ilyen állapotnál fel lehet függeszteni.
Alapjogok korlátozása/korlátozhatósága:
formai kritériumok:
 törvényben (egyszerű többségű törvénnyel korlátozhatók az alapjogok)
 előre meghatározott eljárás során: jogalkotás, jogalkalmazás: előre megírt szabályok alapján, de a
jogszabályok betartásával kell születnie a korlátozó jogszabálynak is!
/Ha pl. valamit 2/3 szabályozott, akkor azt így csak lehet módosítani is!!!/
tartalmi kritériumok:
1) abszolút jogok és abszolút tilalmak
2) általános alapjogi teszt alapján korlátozható jogok
3) speciális teszt alapján korlátozható jogok
1. abszolút jogok, abszolút tilalmak

 kínzás, kegyetlen, megalázó bánásmód tilalma
 szolgaság tilalma
 klónozás tilalma
 emberi test és testrész haszonszerzési célból való árulásának tilalma
 emberen hozzájárulás nélkül végzett orvosi tevékenység tilalma
Az élet és méltóság abszolút. Ezek minden más alapjognak is alapjuk.
Az alapjog lényeges tartalma nem korlátozható. Az alapjog alatt ott van az érték. Ezt védi. Ha a korlátozás
ezt sérti, ezt az érinthetetlen lényeget, akkor alkotmánysértő a korlátozás.
A többit a másik két teszt alapján lehet eldönteni.
2. általános alapjog korlátozási jog (a szükséges és arányos mértéket leírja az Alaptv.)

 szükséges
 alkalmas kell legyen
 arányos
szükséges:
Az Alaptv. szerint:
1. más alapjog érvényesülése érdekében, vagy
2. alkotmányos érték védelme érdekében.
Alapjogot csak alapjog érdekében lehet korlátozni. A fórumokon azt figyelik, hogy egyik jog nem
érvényesült-e jobban, vagy kevésbé, mint a másik. Egyensúlyi helyzetre törekednek!
alkalmas:
Azt jelenti, hogy az adott cél, amit az állam kitűzött csak az alapjog korlátozásával érhető-e el, ha enélkül
is, vagyis enyhébb eszközökkel elérhető, akkor már nem alkotmányos a korlátozás.
arányos:
Azt jelenti, hogy a korlátozás nagysága arányban kell, hogy álljon a céllal. Önmagában ennek a
megsértése is alkotmányellenes.
Ha ezek bármelyikét megsértik, akkor az alkotmányellenes. Ez egy módszer annak vizsgálatára, hogy sérült-
e az alapjog.
3. speciális teszt
Ezek nem követik az általános szabályozást. 2 ilyen kivétel van
1) a tulajdon közérdekből való korlátozása: általános alapjogi tesz
 szükségességi okként elfogadható a közérdek, nem szükséges másik alapjogot védeni
 alkalmassági szempontból az enyhébb mérce az irányadó (nem kell vizsgálni, hogy csak így lehet-e
elérni ezt a célt)
 arányosság mérlegelése széles (nem mindig van kompenzálási kötelezettség)
2) a diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés tilalma: itt ésszerűségi próbát alkalmaznak annak
eldöntésére, hogy egy adott alapjog korlátozása diszkriminatív-e
 összehasonlítható helyzet hiánya elev kizárja a diszkrimináció fennállását
 indokolhatóság: ha fenn áll a jogalanyok pozíciójának összehasonlíthatósága, akkor vizsgálni kell,
hogy a különbségtétel ésszerű indokokon nyugszik-e, racionálisan igazolható-e
Emberi jogok a nemzetközi jogban:

 amerikai alkotmánybíráskodás
o a korlátozott alapjog és az azt indokoló közérdek összevetése
 német AB
o egyáltalán szükséges-e az alapjog-korlátozás az adott cél eléréséhez
o az adott alapjog-korlátozás alkalmas-e ezen cél elérésére
o a korlátozás elfogadható mértékű-e
 EJEB gyakorlata szerint
o az adott emberi jog korlátozására az Egyezményben felsorolt célok érdekében került-e sor,
illetve szükséges volt-e
o a bíróság vizsgálja, hogy a jogkorlátozási indok nyomós társadalmi indok-e és arányban áll-e
az elérni kívánt célokkal
 magyar AB
o szükségesség vizsgálata
o alkalmasság vizsgálata
o arányosság vizsgálata
43. Az élethez való jog
Minden alapjognál van egy alanyi jogi oldal és egy objektív intézményvédelmi oldal, ami állami
kötelezettségként ölt testet.
Élethez való jog
halálbüntetés abortusz
az emberi élet, mint kár eutanázia
állami erőszak köv. beköv. halál egészsége környezethez való jog
Halálbüntetés:
Emberi Jogok Európai Egyezménye (1953.) mindenkinek védi az élethez való jogát, de ez az egyezmény
eredetileg még ismerte a halálbüntetést, ugyanis úgy szól, hogy „kivéve a tv.-es halálbüntetést”. Később a 6.
kiegészítő jegyzőkönyv eltörölte a halálbüntetést, ám fenntartotta háború, v. annak közvetlen veszélye
esetén, s a 2000-es években a 13. jegyzőkönyv végképp eltörölte a halálb.-t az egyezményben részes
államoknál.
Kérdés, hogy mi van akkor, ha az Eu.-i Tanács tagállamában olyan személy van, akit máshol halálra ítéltek.
Ki szabad-e adni, vagy nem?! Az a válasz, hogy nem lehet kiadni, ill. ki lehet adni, de csak akkor, ha az
állam diplomáciai úton garanciát csikar ki, hogy ezt a halálbüntetést nem hajtják végre.
A Polgári és Pol.-i Jogok Nemz.k.-i Egyezségokmánya (1966.) szintén az elején szabályozza az élethez való
jogot: minden emberi lénynek vele született joga van az élethez, e jogot védelmezni kell, senkit sem lehet
önkényesen életétől megfosztani, de kivételesen (1966-ban!) a hatálybalépésekor elismerte a halálbüntetést,
de 18. életévét be nem töltött személyen, ill. terhes nőn nem lehet végrehajtani, ezt a korlátozást vezette be.
A jogfejlődés itt is hatott és az 1989-es második fakultatív jegyzőkönyv, amit az egyezségokmányhoz
fűztek, már kimondta, hogy eltörli a halálbüntetést.
Magyarországon a halálbüntetést a 3/1990-es AB. hat. törölte el. A döntés meghozatala előtt az AB kikérte a
kormány, az igazságszolgáltatás és a kriminológusok véleményét. Ugyanakkor kérdéses, hogy miért az AB
dönti ezt el, miért nem a Parlament, vagy miért nem népszavazás döntötte el. Az AB-t szokták arra
használni, hogy amit a Parlament nem tud, vagy nem akar eldönteni, azt az AB-ra bízza. Ez a szerv nincs
kötve a választópolgári akarathoz. Tisztán jogi kérdésként kezelik, s ez praktikusabb.
Az Alkotmány 8. szakasza akkor kimondta – most a I. cikk -, hogy az alapjogok lényeges tartalmának a
korlátozása tilos. Ha viszont a halálbüntetést nézzük, az már nem korlátozás, az megszüntetés és egy
helyreállíthatatlan állapot áll be. Így az alkotmánnyal ellentétesnek vélte az AB a halálbüntetést. Az akkor
10 fős testület egyébként 9:1 arányban szavazta meg az eltörlést. Egy alk.bíró - Schmidt Péter - külön
véleményt fogalmazott meg, mert nem értett egyet a rendelkező rész tartalmával (de nem volt halálbüntetés-
párti), szerinte ezt a kérdést nem az AB-nak, hanem az OGY-nek kellett volna eldönteni. /Sólyom László
indokolása ajánlható még figyelembe!/ A határozat utóélete is érdekes, ugyanis angol fordítását feltették a
Velencei Bizottság honlapjára, s amikor Dél-Afrikában kitört a demokrácia, ott is az AB törölte el a
halálbüntetést erre építve!
Az Alkotmány 54.§ (1) bekezdése tartalmazta az „önkényes” kitételt. Az Alaptörvény II. cikkéből ez
kimaradt. Az AB monista felfogása szerint az élethez és az emberi méltósághoz való jog elválaszthatatlan
egységben jelenik meg, ezért korlátozhatatlan.
Az állami erőszak következtében bekövetkező halálesetek:

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye ismeri az állami erőszak alkalmazásának lehetőségét:
1. önvédelem jogtalan erőszakkal szemben,
2. a szökés megakadályozása érdekében (fogvatartottnál, letartóztatásnál),
3. zavargás v. felkelés elfojtása esetén.
A Strasbourgi Bíróság gyakorlata általánosságban azt mondja ki: közvetlenül sosem irányulhat az élet
ellen az állami erőszak.
Magyarországon ez a Rendőrségi tv. kapcsán merült fel, a lőfegyverhasználatra vonatkozóan. A tv. szerint,
ha a rendőr lőfegyvert használ, akkor ennek során lehetőleg kerülni kell az élet kioltását. Az AB ezt a
„lehetőleg” szót vette ki a tv.-ból. Tehát kerülni kell az élet kioltását a fegyverhasználat kapcsán. De utólag
mindig vizsgálni kell, hogy jogszerű volt-e a fegyverhasználat, szükségképpen mindig elindul az eljárás erre
vonatkozóan. De a Rtv. a kényszerítő eszközök alkalmazására igen garanciális és szigorú szabályokat
tartalmaz.
Az AB határozatában (46/1994. (X.21.)) rámutatott, hogy a katonai szolgálat elfogadásával, a katonai
esküvel a katona vállalja annak kockázatát, hogy életét bizonyos honvédelmi helyzetekben feláldozza. Az
Alkotmány emellett lehetővé teszi, hogy lelkiismereti meggyőződésre hivatkozással vissza lehessen utasítani
a katonai szolgálatot.
A rendőri szolgálattal kapcsolatos határozatában (9/2004. (III.30.)) megerősítette fentebbi álláspontját,
kijelentve, a rendőr életének kockáztatása nem valamely kötelezettségből fakad, hanem önként választott
élethivatásának gyakorlásából. Ide kapcsolódik, hogy a rendőri lőfegyvertartás jogosítványának megadása
az állam részéről nem élet kioltását engedélyezi, hanem csak a kockáztatására ad felhatalmazást.
Az élethez való jog részét képező önvédelemhez való jogból nem vezethető le a szabad lőfegyvertartás
joga az AB szerint.
Abortusz:
Ezzel a problémával Az Ab 2 határozatban foglalkozott:
1. 64/ 1991. ABH:
(a) alapvetően határozta meg az AB az állam objektív életvédelmi intézményvédelmi álláspontját.
(b) Probléma '91-ben: miniszterrendeletek, ill. kormányrendeletetek szabályozták a terhesség-
megszakítást, és a jogforrási szempontból az egészet el lehetett volna vetni, hiszen alkotmányjogilag
alapjogot érintő kérdéseket csak Tv-ben lehet szabályozni.
(c) Az Ab nem állt meg a jogforrástani alkotmányellenesség megállapításánál, hanem belement
tartalmi kérdésekbe is: a terhesség-megszakítás dogmatikai problémáiba is
(d) a lényeg abortuszügyben a jogképesség: a magzat embernek tekinthető-e? Van-e szubjektív joga
az élethez vagy nem? Egyedül a magzat jogalanyiságáról a hatályos magyar jogban a Ptk. rendelkezik
„ha élve születik, akkor a magzati korban beállt jogai érvényesülhetnek, megjelenik visszamenőleg a
jogalanyiság. De az abortusz ügyben az a kérdés nem merülhet fel, ugyanis nem születik meg.”
(e) vannak olyan rendszerek, ahol a magzat jogalanyiságát a terhesség kifejezett szakaszához kötik
(2-ik trimesztertől mondja a szabály, hogy a magzat jogképes, innentől a méhmagzatot is megilleti az
élethez való jog intézménye). Innentől fogva az abortuszt csak akkor lehetne elvégezni ha a magzat
olyan rendellenességekben szenvedne, amelyek az anya életét is veszélyeztetik. Más esetben nem.
2. 48/1998. ABH
Az emberi jogok egyezménye azt mondja, hogy „védi mindenkinek a jogát az élethez”. A kérdés: a
„mindenkibe” vajon beletartozik-e a méhmagzat is? A strasbourgi bíróság nem foglalt állást, úgy gondolja
hogy itt az EU tagállamainak az önállósága eléggé nagy a szabályozásra, de nem zárta ki teljesen, hogy a
„mindenki” alatt a méhmagzatot is lehessen érteni. Ennél fogva Európában a végletek is megtalálhatóak:
 Írországban- alkotmányi szabály teszi jogalannyá + szubjektív jogot biztosít a méhmagzatnak
 Belga, Horvát szabályozás inkább az anya önrendelkezésének ad maximális teret
 Az USA jogszabályozása úgy gondolja, hogy az állam korlátokat szabhat az anya önrendelkezési
joga felé, de ez a korlát nem háríthat aránytalan terhet a nők döntési szabadsága elé. (az első 3
hónapban teszi lehetővé különösebb korlátozás nélkül)
 Általános a világon: a terhesség előrehaladtával egyre több akadály gördítenek a jogszabályok a
terhesség megszakítására
Az Alkotmánybíróság szerint az egyik oldalon az önrendelkezési jog van, a másik oldalon az állami
életvédelmi kötelezettsége.
1. az anya önrendelkezési joga mellett ott van az anya élethez való joga, testi épségének a joga (mert
lehetnek olyan komplikációk amelyek az anya testi épségét veszélyeztető ok miatt végzik el az adott
beavatkozást)
2. az állam életvédelmi kötelezettsége mellett figyelembe kell venni azokat az alkotmányos
rendelkezéseket, amelyek a gyerekekről és az anyákról szólnak, pl. hogy az anyának a gyermekéről már
születése előtt, de születése után is gondoskodnia kell.
Amit konkrétan felülvizsgált az említett ABH: a szabályozás a nő súlyos válsága esetén tette lehetővé a
terhesség-megszakítás lehetőségét. A „súlyos válság” amely az anya testi vagy lelki megrendülését, ill.
társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. De nem emiatt
volt alkotmányellenes az a jogszabály, hanem azért mert ebbe beletartozott minden. Az AB szerint az
állam nem tett eleget életvédelmi kötelezettségének, túlságosan nagy teret adott az anya önrendelkezésének.
Két megoldást vázolt fel az ABH a Tvhozó előtt:
 a súlyos válsághelyzet okait sorolja föl, adott esetben ellenőrizze, hogy ezek az okok fennállnak -e
 a tanácsadás intézményét hatékonyabbá tegye az állam (ezt választotta a magyar jogalkotás).
Az állam a 2000. évi 87. tv-ben szabályozta újra a terhesség-megszakítás intézményét.
Az Alkotmánybíróság álláspontja:
 Az anya önrendelkezési joga miatt a teljes abortusztilalom nem összeegyeztethető az Alkotmánnyal.
 De ugyanakkor a teljes liberalizáció sem megengedett a magzat védelme miatt.
Eutanázia:
3 fogalmat kell itt tisztázni: passzív, ill. aktív eutanázia és méltányossági emberölés.
Amikor eutanáziáról beszélünk, akkor annak fogalmi eleme az, hogy a beteg önrendelkezéséről van szó.
Amikor pedig emberölésről – még ha méltányosságból is - ott az érintettnek nincs meg a beleegyezése.
Feltétele: az orvostudomány akkori állása szerint gyógyíthatatlan és közeli halállal fenyegető betegségről
legyen szó.
Passzív eutanázia: a betegség természetes lefolyását késleltető életmentő v. életfenntartó beavatkozást utasít
vissza.
Aktív eutanázia: olyan beavatkozás mely a betegség természetes lefolyását megelőzően halált okoz. A
beavatkozás következtében áll be a halál.
Méltányossági emberölés: nem a beteg önrendelkezésén alapszik, hanem általában hozzátartozó
cselekedetén. (M.o.-on egy édesanya nem tudta nézni a lányának a szenvedését és végzett vele, s őt elítélték,
de később a KE-től kegyelmet kapott). Ebben az esetben még a méltányolható rész is emberölés.
Alkotmányossági probléma: a betegnek az önrendelkezési joga (passzívnál, hogy kapcsolják le a gépet,
aktívnál, hogy az injekciót kéri) szemben áll az állam életvédelmi kötelezettségével.
Az AB szerint nem az emberi méltóság, hanem az abból levezethető önrendelkezési jog és nem az élethez
való jog, hanem az abból eredő állami életvédelmi kötelezettség áll egymással szemben és a kettő
mérlegelhető.
A passzív eutanáziát a magyar Eü.tv. szabályozza (orvosok írták): 1. közokiratban v. teljes bizonyító erejű
magánokiratban le kell írnia, hogy lemond (abszolút életszerű!!!), 2. összeáll egy 3 tagú orvos-bizottság, s
megvizsgálják, hogy észnél volt-e akkor, amikor ezt lenyilatkozta, s azt is, hogy valóban gyógyíthatatlan-e,
3. a betegnek még egyszer meg kell a nyilatkozatát ismételnie, 4. ezután léphet csak életbe az, és közben
pedig a kezelőorvosnak folyton azt kell mondania a betegnek, hogy „Rosszul döntött!”.
44. Az emberi méltóság
Az élethez való joggal együtt alapjog. Ez is anyajog, ami azt jelenti, hogy a jogrendszernek adott
jogcsoportja visszavezethető erre, kvázi védelme alatt áll. Amit véd, azzal összefüggésben más jogok is
levezethetők.
Az emberi jogi dokumentumok elején foglalkoznak az emberi méltósággal. Valamennyi emberi jogi
dokumentum rögzíti az emberi méltóságot, s annak sérthetetlenségének a garantálásával indul.
Az ENSZ alapokmánya a földön élő minden emberi lény méltóságáról beszél az emberiség családjára
tekintettel.
A Polg.-i Pol.-i Jogok Okmánya azt mondja, hogy az emberi közösség valamennyi tagja vele született
méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak az elismerése a szabadság, igazságosság és
világbéke alapja.
Az emberi méltóság az a jog, vagy emberi minőség, amit különböző vallások és ideológiák is elismernek.
Az emberi méltóság az ember jogi státuszát meghatározó jogok közé tartozik. A magyar jogban az élettel
együtt van (monista). Míg a többi jog részaspektusokat szabályoz (vallásszabadság), addig ez az egész
egyént átfogja. Sajátossága, hogy az élettel való joggal egységben minden más jognak alapja és lényeges
tartalma.
Sajátossága, hogy belőle levezethetők különböző jogok, ezek viszont korlátozhatóak, míg az élet és a
méltóság abszolút.
Az emberi méltóság egyik dimenziója a megalázás, megaláztatás elleni védelem. A megaláztatás elleni
problémakörben tulajdonképpen 4 esetkört tudunk említeni:
 sérti az emberi méltóságot az a jogszabály v. joggyakorlat, ami dehumanizál : Pl.: népírtásokat
megelőzően kifejezetten valamilyen állathoz próbálják hasonlítani az ellenséget, hogy ezt
könnyebben végre lehessen hajtani
 eltárgyiasítás, v. instrumentalizálási tilalom: az embernek mindig embernek kell maradnia, nem lehet
tárgyként kezelni.
 az egyén kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés tilalma: vannak olyan helyzetek ugyanis, amikor
az egyén és a vele szemben álló fél nem egy „súlycsoportba” tartoznak.
 az egyén személyiségének lényeges tulajdonságának megsértése: ezt a legnehezebb bizonyítani.
Az emberi méltóságnak két funkciója van:

Személyiségvédelmi funkció: Az egyén szabadságának védelme. A cselekvési szabadságot védi.
Az Alkotmánybíróság a 8/1990. AB határozatban azonosította a személyiségjogokkal az emberi
méltósághoz való jogot. Ügy: szakszervezetek meghatalmazás nélkül képviselhetik a dolgozót. Ez
alkotmánysértő.
Egyenlőség biztosítása: a 9/1990. AB határozat. Minden ember egyenlő méltóságának követelménye.
Személyiségvédelmi funkcióhoz kapcsolódó jogok:

 Önazonossághoz való jog, ezen belül
o a vérségi származáshoz való jog
o névjog
o nemzeti-, etnikai kisebbséghez való tartozás vállalásának joga
 Önrendelkezéshez való jog, ezen belül:
o házasságkötéshez való jog,
o információs önrendelkezéshez való jog,
o perbeli rendelkezés joga,
o egészségügyi önrendelkezés joga.
 Magánszférához való jog.
Egyenlőség biztosításához kapcsolódó jogok:
 Jogalanyiság érvénye először.
 Minden alapjoggal való egyenlő élés.
 Valamennyi jogszabály által biztosított joggal való élés egyenlősége, pl. kárpótláshoz való jog.
Az egyenlőség biztosítási funkció a történelem során 3 állomáson ment keresztül (M.o.-on is):
1. az egyenlőség először csak a jogalanyiságban, jogképességben való =et jelentette.
2. valamennyi alapjog élvezetében való = (ez evidencia egyébként: „mindenkinek joga van az élethez, a
vallásszabadsághoz,stb.)
3. nemcsak az alapjogokra terjed ki, hanem más tv. v. alacsonyabb jsz. által biztosított jogokra is
kiterjed az = funkció (ha azért nem ad az egyik családnak családi pótlékot, mert annak az anyagi
helyzete 4X jobb, azt megteheti az állam, de azonos feltételek esetén nem tehet ilyen különbséget)
Az életnek és méltóságnak egymáshoz való viszonyáról két fajta nézet ismert:

1. E jogok külön választhatók, az egyik az élethez való jog, ami az embernek a biológiai dimenziójához
fűzhető jogokat fogja össze, míg a másik, az emberi méltósághoz való jog az ember társadalmi
dimenziójához fűzhető jogokat fogja össze. Ez a dualista felfogás.
2. E jogok elválaszthatatlanok. A kettő együtt minden jog forrása. Tagadja, hogy külön lehetne választani a
biológiai és társadalmi dimenziót. Ebben a test és a lélek egysége, annak elválaszthatatlansága húzódik meg.
Ez a monista felfogás.
A magyar alkotmánybíróság a monista nézetet vallja. Az Alkotmány egy szakaszban szól a két jogról.
Az Alaptörvény nem sokat változtatott ennek szövegén, korábban 1989. okt. 23-ától azt tartalmazta az
Alkotmány, hogy minden embernek vele született joga van az élethez és a méltósághoz, amelyektől senkit
nem lehet önkényesen megfosztani. Az Alaptörvény pedig 2012. jan. 1-jétől azt rögzíti a II. cikkében, hogy
az emberi méltóság sérthetetlen és minden embernek joga van az élethez és méltósághoz.
Az ember jogi státuszához több jog is hozzátartozik, ezt alapvetően 3 jog határozza meg:
1. az élethez való jog,
2. az emberi méltósághoz való jog és
3. a jogalanyisághoz, vagy jogképességhez való jog.
Az 1. és 2. az Alaptv. II. cikkében, a 3. pedig a XV. cikkben található.
II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a
fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
45. A diszkrimináció tilalma
Függetlenségi Nyilatkozat: minden ember egyenlőként teremtetett, az ember Teremtője olyan

elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amikről le nem mondhat.
Ember és Polgár Jogairól szóló deklaráció: az ember szabadnak és egyenjogúnak születik és az is marad.
A XIX. századi európai alkotmányok már tartalmazzák a törvény előtti egyenlőséget.
Fogalmak:
A diszkrimináció eredeti jelentése: hátrányos megkülönböztetés.
 pozitív diszkrimináció: senkinek nem jár, de valakinek mégis
 negatív diszkrimináció: mindenkinek jár, de valakinek mégse
o közvetlen: valamely egyént v. csoportot véleménye, vallása, neme, bőrszíne, stb. alapján,
kifejezetten e tulajdonságára tekintettel ér hátrány
o közvetett: a szabályok látszólag mindenkire egyformán vonatkoznak, mégis egy bizonyos
csoporthoz tartozókat hátrányosan érint.
 viktimizáció: az ellen alkalmaznak szankciót, aki a hátrányos megkülönböztetés miatt fellépett
 szegregáció: hátrányt nem okozó jogellenes elkülönítés
A diszkrimináció tilalmának sajátosságai:

 Legtöbbször hivatkozott és alkalmazott jog.
 Alapjogok kiegészítője. Az Alaptörvény tele van a diszkrimináció tilalmára vonatkozó tétellel. Pl. a
férfiak és nők egyenjogúsága (XV. cikk (3) bekezdés), választójognál az egyenlőség nevesítése (2.
cikk) stb.
 Ha nem alapjogra vonatkozik, akkor enyhébb megítélést: összehasonlíthatósági és indokolhatósági
tesztet kell alkalmazni.
 Jogi személyekre is vonatkoztatható.
 Pozitív és negatív diszkrimináció megkülönböztetése:
o pozitív diszkrimináció: senkinek sem jár, de valakinek mégis,
o negatív diszkrimináció: mindenkinek jár, de valakinek mégsem.
 Ez a jog mindenképpen szabályozást kíván. Magyarországon felmerült az Alkotmány alapján, hogy
kell-e egy átfogó diszkriminációellenes törvény vagy sem.
tesztek
 USA
o faji, etnikai
o nem szerinti
o egyéb
 Európa Tanács
o Emberi Jogok Európai Egyezménye
o a panaszban nem elég a megkülönböztetés tilalmára hivatkozni, meg kell jelölni az
Egyezménybe foglalt azon jogot is, ami tekintetében a megkülönböztetés megvalósult
 Emberi Jogok Európai Bírósága
o a különböző bánásmód összehasonlítható helyzetekre vonatkozik-e
o objektíven és ésszerűen igazolható-e a megkülönböztetés
o fennáll-e az arányosság kapcsolata az alkalmazott eszköz és az elérendő cél között
o a megkülönböztetés tilalmára és a konkrét sértett jogra is hivatkozni kell
o kollektív jogsérelemkor a panasz benyújtói között legyen olyan, akit konkrétan érint
 EU
o EGK irányelv a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének megvalósulásáról
o EK irányelv a faji és etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének
végrehajtásáról
o EU Alapjogi Chartája foglalkozik az egyenlőséggel
o genetikai tulajdonság, kor, szexuális irányultság, nemi, faji, származási különbségek
 Magyarország
o szükségesség/arányosság mérce
 az alapjogok mindenkit megillető jogok
 egyes alapjogok mindenre kiterjedő, irányadó jellegűek
o összehasonlíthatóság/indokoltság próba
 a megkülönböztetés tilalma kiterjed az egész jogrendszerre
 a megkülönböztetés az emberi méltóságot nem sértheti
 azonos helyzetben lévőket kezeljük azonosan, a különbözőket pedig különbözően
 ha megállapítható, hogy azonos pozíciójú, összehasonlítható helyzetben lévő
jogalanyokról van szó, vizsgálni kell, hogy a különbségtétel ésszerű indokon nyugszik-e
o amikor az adott állami intézkedés célja a hosszú távú esélyegyenlőség megvalósítása
 a társadalmi érdek megelőzhet egyéni érdeket, de nem kerülhet az egyén alkotmányos
jogai elé
 a társadalmi egyenlőségre hivatkozva nem lehet az egyén alkotmányos jogait korlátozni
 a pozitív diszkriminációnak ésszerű indokának kell lennie
A diszkrimináció tilalmának alanyi jogi oldala (szubjektív oldal):

 Alapjogok egyenlő érvényesítése – szükségesség / arányosság
 Törvényben és jogszabályokban foglalt jogok önkéntes megkülönböztetésének tilalma. –
összehasonlíthatóság / indokolhatóság
Összehasonlíthatóság: csoportképzés / Indokolhatóság: a különbségtétel ésszerű indokokon nyugszik-e.
A diszkrimináció tilalmának objektív oldala:
 az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölése (helyzetbe hozás).
Az Alkotmánybíróság gyakorlatából: 4 szempontja van a diszkrimináció tilalmának érvényesítésének:

1) Alapjogokon keresztül is érvényesül a diszkrimináció.
Pl.: az államnak nem a vallási közömbösséget kell támogatni, hanem a tudatos választás lehetőségét
kell megadni mindenkinek.
2) Azonos csoporton belüli különbségtétel tilalma. A jogalanyok ugyanolyan pozícióban vannak-e vagy
sem. Ez kell először vizsgálni. Meg kell nézni, hogy jó-e a csoportképzés, ne legyen se túl szűk, de
tág. Homogén csoportról legyen szó, amin belül vizsgáljuk a diszkrimináció tilalmát. Azt, hogy ki
tartozik egy csoportba, szűken kell értelmezni.
3) Ha már azonos csoporton belül vagyunk, akkor is lehet megkülönböztetni. De ennek ésszerű indoka
kell, hogy legyen.
4) A hosszú távú esélyegyenlőség érdekében a megkülönböztetés megengedett, ha az nem sért
alapjogot. A szociális kérdések szinte minden vetületénél felmerül a diszkrimináció kérdése. Az
alkotmányos védelem cselekvése ekkor korlátozott, csak szélsőséges esetben avatkozhat be az
Alkotmánybíróság.
Ez a négy szempont egymásra épülő szempontrendszert alkot.
46. Lelkiismereti és vallásszabadság. Az állam és egyház viszonya
Két szempontból kiemelkednek a többi alapjog közül:

 a vallásszabadság korábban jelentkezik, mint ahogy jogtudomány foglalkozik vele. pl. oda szabadon
költözhetett, oda vihette a cuccait, ahol a felekezete van. Vagy 1568: Erdélyben 4 felekezet
megállapodik, hogy köztük viszonosság érvényesül, és ezen felekezetek szabadon gyakorolhatják a
vallásukat (nem minden megszorítás nélkül, de alapvetően igen). Ez viszonylagos egyensúly köztük
és a közös külső fenyegetettség hozta létre. Ezek a korai vallásszabadságok konfliktusokat zárnak le
valamilyen kompromisszummal. Megjelenik az az igény, hogy ne az állam döntsön lelkiismeret és
vallás tekintetében.
 a vallási meggyőződés a vallásos ember számára a személyiség egészét átfogja. A vallásos ember
számára nincs a meggyőződésétől független területe az életének. A vallásos ember az élet minden
területén (étkezés, öltözködés, hivatal, stb.) gyakorolja a vallását. Amiben megnyilvánul a
meggyőződés, lehet egészen mindennapi dolog is (pl. szakáll viselés) – a magatartás ugyanaz, a
motiváció más. Ha pl. valaki börtönben ül, van-e joga ahhoz, hogy ő vegetáriánus étrendet igényeljen
magának vallási okokra hivatkozva? Igen, tiszteletben kell ezt tartani!
Az emberi méltóságnak két funkciója van:

1. Személyiségvédelmi funkció: Az egyén szabadságának védelme. A cselekvési szabadságot védi.
2. Egyenlőség biztosítása: Minden ember egyenlő méltóságának követelménye.
A személyiségvédelmi funkcióhoz kapcsolódó jogok:
 Önazonossághoz való jog,
 Önrendelkezéshez való jog,
 Magánszférához való jog.
Lelkiismereti szabadság: fogalmát kétféle értelemben használja a magyar jog.

Egyrészt a személyiség integritásához való jogként fogja fel. Az a jogunk, hogy ne hozzon minket az
állam olyan helyzetbe, ami a személyiségünket alkotó vmilyen meggyőződésünkkel nem egyeztethető össze.
Az állam a felelős azért, hogy a személyiségünk integritását ki akarnák kezdeni. Pl. fegyveres katonai
szolgálat megtagadásának joga. Az ember ezt a konfliktus helyzetet nem köteles vállalni – ha ő nem akar
parancsra embert ölni, akkor nem akar és kész. Koherens-e ez az igény? Ha már 3x elítélték jogerősen
fegyveres bcs miatt, akkor ez nem megalapozott igény. Vagy például ha van fegyvertartási engedélye, akkor
szintén. Az igény tehát legyen koherens. De! Az állam tartsa tiszteletben a személyiségünk integritását.
Másrészt az állam ha egy adott szintű védelmet biztosít a vallásszabadság számára, akkor a nem vallás
jellegű, de hasonló mélységű meggyőződések számára is hasonló védelmet kell biztosítania. Pl. pacifista
meggyőződés. A lelkiismereti szabadság által nem csak a vallási meggyőződéseket védjük, hanem más
meggyőződéseket is. Nem csak egy ízlést, véleményt, hanem meggyőződést!
A vallásszabadság 4 fogalmi eleme jelenik meg az emberjogi dokumentumokban:

1. a meggyőződés szabad megválasztásának joga: a választás joga egyszerre pozitív és negatív jog. Ha
választok valamit, azzal egyszerre valami mást elutasítottam. Jogom van elutasítani mindent is. A
választás szabadsága magában foglalja a változtatás szabadságát: a választás szabadsága kifele-befele
kell, hogy működjön
2. a meggyőződés kinyilvánításának joga: ez korlátozható, mivel ez már érinti a többi embert is. Itt is van
pozitív és negatív oldal: van jogom, hogy kinyilvánítsam, de erre nem vagyok kötelezve. Dönthetek úgy,
hogy nem nyilvánítom ki. Ez egyéni és közösségi jog, másokkal együttesen is gyakorolható, illetve
nyilvánosan és magánkörben is.
3. a vallás gyakorlásának joga egyénileg és másokkal együttesen: itt a negatív oldal az, hogy nem vagyok
köteles gyakorolni a vallásomat és nem vagyok köteles részt venni mások vallásos ügyeiben. A teljes
életvitelét az ember a meggyőződése szerint alakíthatja.
4. jogunk van a meggyőződésünk tanításához: ennek a negatív oldala, hogy nem vagyok köteles más
meggyőződést tanulni és tanítani, mint a sajátom. A vallás ismerete és a vallástan nem ugyanaz! A
meggyőződés tanítása a meggyőzés folyamatát is magába foglalja. A szülők is úgy tanítják a gyerekeiket
a vallásra, ahogy akarják.
Amikor az állam a különböző vallások polgárainak a békés, rendezett együttélését próbálja biztosítani,
ez csak úgy lehetséges, ha semleges marad. Nem arról van szó, hogy semleges az állam világnézete. Itt a
különböző világnézetek együttélésének technikájáról van szó. Nem közömbös az állam vallási-, világnézeti
kérdésekben. A közömbösség azt jelenti, hogy az állam nem vesz tudomást a vallási világnézeti
szempontokról. A semlegesség nem közömbösség, mert az a negatív vallásszabadságot részesítené előnyben
a pozitívval szemben. Pl. nem tiltja az élettársi kapcsolatokat, de a házasságot előnyben részesíti ezzel
szemben (érték-elkötelezettség).
1. Egyrészt az állam ne azonosuljon semmilyen vallással vagy világnézettel, nincs ideológiája. A ’89
előtti alkotmányszöveg rögzítette, hogy a vezető erő a marxista-leninista párt. Másodrendűek lettek
ezzel azok, akik valamiért nem léptek be a pártba. A himnuszban történeti tényekről van szó, nem
vallási elköteleződésről a kereszténység iránt.
2. Másrészt az állam intézményesen ne fonódjon össze vallási vagy világnézeti szervezetekkel
(intézményes összefonódás tilalma). Ezt két részre bonthatjuk ismét:
a) egyrészt az állam különváltan működik, ami azt jelenti, hogy nem szólhat bele a belső
ügyeikbe.
b) másrészt a vallási közösségek nem vehetnek igénybe állami kényszert a belső szabályaik
kényszerítésére.
Ez nem jelenti azt, hogy polgári jogi jogviszony nem keletkezhet e kettő közt.
Van ugyanakkor, amikor e kettő összecsap, és egy állami jog által szabályozott jogviszony
létesítésének a feltétele egy belső egyházi feladat teljesítése. Pl. ha valaki egyházi intézményben akar
munkaviszonyt létesíteni, ennek feltételei lehetnek.
Állam és egyház elválasztásának modelljei:

A nemzetközi szabályozás különböző:
Államegyház: Anglia – anglikán, Skócia – presbiteriánus, Dánia – evangélikus, Görögország – ortodox.
Teljes elválasztás: Franciaország – 1905. nem ismer el és nem támogat semmilyen egyházat – önálló
gyülekezeteket hoznak létre az egyesülési jog alapján. 1924. A katolikus egyház NEM kultuszegyesület,
hanem egyházi egyesületeket hoznak létre. Az egyházi tulajdon állami kézben van: az állam tartja kézben,
az egyház használja, a plébános a templom gondnoka, fizetést kap az önkormányzattól. Az I. vh. után
Elzász-Lotharingiában nem vezetik be a szeparációs törvényt, itt elismert felekezetek vannak, az
egyetemeken a theológia az egyik kar.
Köztes modell: Németország – kötelező vallásoktatás, felekezeti hovatartozás nyilvántartása, az egyházi
adó állami beszedése, az óvodarendszer az egyház fenntartásában.
Dél-Európában az egyházi házasságkötést az állam elismeri, az egyház is bonthat fel házasságot, és szokott
is, mert a polgári bíróságok munkája nagyon lassú.
Az, ami az egyik országban megszokott és bevett, az a másik országban furcsának tűnik – különbözőek az
európai modellek, némi közeledés tapasztalható ugyan, de alapvetően eltérnek. A szélsőséges modellektől
azonban tartózkodnak az európai államok.
47. Véleménynyilvánítási szabadság és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog
Alaptörvény IX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény
kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás
érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító,
sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.
(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy
vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben
meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése
miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
(6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó
szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Politikai alapjog. A demokrácia alapköve. A közlés szabadságának vagy kommunikációs alapjognak is

nevezik. A jog mögött lévő érték: az egyének megalapozottan vegyenek rész a politikai életben. A közlés
minden módját magába foglalja:
 a szóban,
 írásban,
 szimbólumokkal vagy
 kézmozdulatokkal történő közlést is.
Főszabályként a közlés értékétől függetlenül mindenkit megillet. Mindenre kiterjed a közlés
igazságtartamától és erkölcsi tartamától függetlenül. Kiterjed a hallgatáshoz való jogra is.
A véleménynyilvánítás szabadságának alanyi jogi oldala:

 a szólás-, és sajtószabadság,
 eszmék, nézetek szabad áramlásának joga,
 művészeti élet szabadsága,
 kutatás, oktatás szabadsága, illetve tudományos ismeretek közlésének szabadsága,
 gyülekezési jog,
 a vallásszabadságnak az a része, amikor a vallásomat kinyilvánítom, gyakorlom; pl. a körmenetek;
 közérdekű adatok megismeréséhez való jog
A véleménynyilvánítás szabadságának objektív, intézményvédelmi oldala

 Közérdekű információk rendelkezésre bocsátása.
 Tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozása. Az elektronikus közszolgálati
hírközlést az államoknak anyagilag is támogatni kell.
 Szabályozási kötelezettséget is jelent.
 Anyagi támogatási kötelezettség.
Sajtószabadság: A véleménynyilvánítás szabadságának sajtó útján történő gyakorlása.

A sajtónak vannak alkotmányos feladatai: a közérdekű információk és eszmék terjesztése. Nem tölti be
alkotmányos feladatát, ha nem nyújt az igényekhez igazodó szolgáltatást.
A sajtószabadság kiterjed:
 az írott sajtó szabadságára,
 a televízió szabadságára,
 a rádió szabadságára,
 az elektronikus sajtó szabadságára,
 és új információs csatornák szabadságára, mint pl. az Internet.
A sajtószabadság érvényesülése az államtól tartózkodást követel:
 szabad lapalapítás követelménye,
 cenzúra tilalma.
Az állam pozitív kötelezettsége:
 anyagi támogatás,
 szabályok alkotása.
A véleményszabadság határai: mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, állambiztonság,

közrend, közegészségügy, közerkölcs.
4 védendő érték: az állam érdekei, a társadalom egészének érdekei, az egyes társadalmi csoportok érdekei,
magánszféra védelme.
Értékítélet: az egyén értékítélete védelmet érdemel a politikai véleménynyilvánítással szemben. Ki van véve
a büntetést érdemlő cselekmények közül.
Tényállítás esetében akkor büntetendő, ha az általa mondott tényről tudta, hogy nem igaz, vagy azért nem
tudta, mert a rá vonatkozó szabályok szerinti figyelmet nem tanúsította.
Közérdekű adatok rendelkezésre bocsátása:

Az Alaptörvényben a közérdekű adatokról szóló rendelkezések az adatvédelemmel kapcsolatos
rendelkezések között vannak. Határeset, hogy mi minősül közérdekű adatnak és mi nem. Az államnak joga
van”titkolózni”, de ezt csak úgy teheti meg, ha azt a törvény előre megszabja.
Garanciák: adatvédelmi biztos, bíróság.
VI. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben
tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos
törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.
Tájékoztatási monopóliumok:
1989-ben még az állam monopolizálta a hírközlést, ezért került be ez a rendelkezés az Alkotmányba.
a. Tulajdoni monopóliumként (Berlusconi): tendenciózus vélemény-hangoztatás.
b. Véleménymonopólium: a hírforrás azonos.
Szabályozási kötelezettség:
Az írott és az elektronikus sajtót. A tájékoztatásnak teljes körűnek és tárgyilagosnak kell lennie.
Anyagi támogatási kötelezettség:
Közszolgálati média léte. Ha nem tudja eltartani magát.
48. A gyülekezési és egyesülési jog alapfogalmai
1., A gyülekezési jog

Kialakulása szerint első generációs alapjog, amely tartalma és funkciója szerint kommunikációs és politikai
szabadságjog. Gyakorlatilag közvetlen hozzáférési korlátok nélkül biztosítja mindenki számára a politikai
akaratképzésben való részvételt. Különleges minősége a résztvevők fizikai, időbeli és térbeli
közvetlenségében rejlik, ekként sajátos véleménynyilvánításra és egyúttal nyomásgyakorlásra ad
lehetőséget. Ennek megfelelően akár a demokratikus közügyek vitelében való politikai-részvételi jogként is
leírható. Az 1989. évi III. tv. szabályozza (Gytv.)
a.) A gyülekezési jog részjogosultságai, alanya és címzettjei:

 szervezés és vezetés – a szervező oldalán állnak be a negatív és pozitív jogkövetkezmények, őt illeti
minden jogosultság, ami általában rendezvény lefolyását érinti.
 részvétel – egyszerre formalitás, a jelenlét szinonimája, és egyúttal a vélemény közös
kialakításában és kinyilvánításában való részvétel lehetőségét is magában hordozza. A részvételt
indokolt esetben a szervező, vagy intézményvédelmi feladatában eljáró rendőrség korlátozhatja.
Alapvetően az egyént megillető jog, amely személyesen, és kizárólag másokkal együtt, kollektívan
gyakorolható. Mivel nem állampolgársági jog, így bárki állampolgárságára illetőleg jogszerűtlen itt
tartózkodása ellenére gyakorolhatja e jogot. Címzettjeként a különböző jogszabályokban meghatározott
feladat- és hatáskörű állami- és önkormányzati szerveket kell tekintenünk.
b.) Gyakorlásának feltételei:

A Gytv. bejelentési kötelezettséget ír elő a közterületi rendezvények megtartásához. Ez lehetővé teszi a
hatóságok számára preventive intézkedések megtételét (közrendvédelmi és közlekedésbiztonsági
feladatok). A rendőrség a bejelentést követően vagy engedélyezi a demonstrációt, vagy - ha az a
népképviseleti szervek illetve bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné vagy a közlekedés
más útvonalon nem biztosítható – 48 órán belül a rendezvény adott időben vagy helyszínen való
megtartását megtilthatja.
 „spontán gyűlés” – sem szervezés sem vezetés, sem bejelentés;
 „sürgős gyülekezés” – szervező és vezetés van, ám a bejelentés elmaradt, illetőleg az engedélyt nem
várták meg.
Általános korlátok: nem valósíthat meg bűncselekményt, nem járhat mások jogainak és szabadságának
sérelmével.
c.) A gyülekezés, mint a gyülekezési jog tárgya, formái, célja és békés jellege:
A gyülekezés fogalma: lényegi elemei, hogy többen, ideiglenes jelleggel, valamilyen meghatározott célból
(jellemzően egy kérdés megvitatására vagy a közös vélemény kifejezésre juttatásával), nyitott rendezvényre
jönnek össze.
 valós jelenlét
 céljával való azonosulás
 kizárólag önkéntes lehet
 másokkal együtt gyakorolható
 jellemzően közterületen történik ám nem kizárt, hogy magánterületen történjen meg
 célja az érdeklődésre számot tartó közügyekben való kollektív véleménynyilvánítás, hogy biztosítsa
a közügyek befolyásolhatóságának lehetőségét.
 békés jelleg - mind befelé (a résztvevők egymással szemben), mind kifelé is érvényesülnie kell.
Nyilvánvalóan ennek hiánya - ha nem sikerül helyreállítani a békés demonstrációt - feloszlatást is
vonhat maga után.
A Gytv. a gyülekezések három fajtáját különbözteti meg:
 összejövetel
 tüntetés – statikus, egy helyen megtartott, nyilvános demonstráció
 felvonulások – dinamikus, „mozgó demonstráció”
2., Egyesülési jog
Kialakulása szerint első generációs alapjog, amely tartalma és funkciója szerint kommunikációs és politikai
szabadságjog. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekek védelme céljából
biztosítja szervezkedés szabadságát (létrehozás és csatlakozás). Elősegíti számos más alapjog érvényesülését
is, így a pártalapítás vagy egyházalapítás szabadságát. Elsősorban a cél megválasztásának szabadságát
jelenti, továbbá a célra rendelt szervezet alapításának szabadságát, az ehhez való csatlakozás önkéntességét,
valamint az önkéntes kilépés lehetőségét.
 szorosan kapcsolódik a szabad véleménynyilvánítás szabadságához
 az emberi méltósághoz való jog részét képező általános cselekvési szabadsággal és személyiség
szabad kibontakozásához való joggal is kapcsolatban áll
Részletes szabályait az 1989. évi II. tv. tartalmazta. Az új jogszabály: 2011. évi CLXXV. törvény
a.) Az egyesületi jog részjogosultságai, alanya, címzettjei:

 a szervezet létrehozása és abban való részvétel
Az állam az egyesülés jogát főszabály szerint az alapjogi jogképességgel rendelkező természetes
személyeknek és a jogi személyeknek is biztosítja ezt a jogosultságot. A pártok és szakszervezeteknek
csak természetes személyek lehetnek a tagjai. A jog gyakorlása a gyülekezési jogéval szemben nem igényel
személyes jelenlétet, akár képviselő útján is gyakorolható. Az alapjog jogosultja Magyarország területén
tartózkodó valamennyi személy, állampolgárságára, honosságára, itt tartózkodásának jogszerűségére tekintet
nélkül.
KIVÉTEL a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja:
 ne legyen közügyek gyakorlásától eltiltva
 szabad mozgás és tartózkodás jogával, vagy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve
tartózkodási engedéllyel rendelkezzen.
A politikai pártok alapítója és tisztségviselője: országgyűlési képviselők választásán vagy helyi
önkormányzat képviselőjenek megválasztásán választójoggal rendelkezzen
Címzettjeként a különböző jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörű állami- és
önkormányzati szerveket kell tekintenünk. Így törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget és a
nyilvántartásba vételről döntő bíróságot is ide soroljuk. Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. Nem
tagadható meg, ha az alapítói a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz.
b.) Az egyesülési jog korlátai:

Csak törvény által nem tiltott célt szolgáló szervezet hozható létre, így a törvénybe ütköző célt megvalósítani
hivatott szervezet létrehozás és működése korlátozásra kerül.
 nem járhat mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelmével
 nem valósíthat meg bűncselekményt és annak elkövetésére való felhívást
 nem szolgálhatja a hatalom erőszakos megszerzését, illetőleg annak kizárólagos birtoklását
 fegyveres szervezet nem hozható létre
 társadalmi szervezet nem hozható létre kizárólag gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására
Korlátozásra akkor kerülhet sor, ha azt más alapvető jog vagy alkotmányos érték védelme
szükségessé teszi, és a korlátozás mértéke arányban áll az elérni kívánt céllal.
c.) Az egyesületi jog által létrehozott szervezetek:

Lényegi elemei, hogy többen, tartós jelleggel, valamilyen, az alapszabályban pontosan meghatározott célból,
alapítanak, illetve tartanak fenn egy szervezetet, amelyhez az egyének szabadon csatlakozhatnak. Ezeken
kívül a rendszeres működés, a nyilvántartott tagság és szervezet.
Nyilvántartásba vételük bírósági nemperes eljárásban történik, szükséges hozzá a képviseltre jogosult
nyilvántartásba vételre irányuló kérelme, csatolnia kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és az elfogadott
alapszabályt. A bíróság döntése konstitutív és ex nunc hatályú, éppen ezért társadalmi szervezet csak
nyilvántartásba vételét követően jelenhet meg a tagoktól elkülönült szervezetként. Jogi személy.
49. Az információs önrendelkezési jog
Az a jog, hogy a személy alapvetően maga döntsön a róla szóló adatok kiadásáról, felhasználásáról,
továbbításáról. Ez alapfeltétele a félelem nélküli társadalomnak. Ehhez képest a technika mai állása szerint
minden lépésünkről tudomást szerezhetnek. Ezért fontos az információs önrendelkezési jog. Nemcsak az
állammal szemben, hanem a magánviszonyokban is.
Adatvédelmi alapelvek:
1.) Adat minőségének elve: legyen pontos, teljes és naprakész, az adatfelvétel és kezelés legyen tisztességes
és törvényes.
2.) Célhoz kötöttség elve: az adatgyűjtés megkezdése előtt meg kell jelölni a célt, amire az adatot fel akarjuk
használni, és csak a célnak megfelelően szabad gyűjteni, felhasználni.
3.) Biztonság elve: a nyilvántartásokat védeni kell. Szervezési és techikai intézkedések megtétele.
4.) Adatminimalizálás elve: csak olyan adat, amel a cél megvalósításához elengedhetetlen, a cél elérésére
alkalmas, ha nincs szőkség rá, törlés!
5.) Az érintettek jogai:
a)tájékoztatáshoz való jog: az alany megtudhassa, hogy adatait ki tartja nyilván, milyen adatokat
tartanak róla nyilván
b) helyesbítéshez való jog
c)jog az adatok törlésére, módosítására, zárolására
A személyes adatok védelme, az információs önrendelkezési jog
Az Alaptörvény VI. cikk:

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel
létrehozott, független hatóság ellenőrzi.
 Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi
jogként értelmezi, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve információs önrendelkezési jogként.
 Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges
jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.
 Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes
személyazonosító jel (személyi szám) alkotmányellenes. [15/1991. (IV.13.) AB hat. ABH 1991. 40.
old.]
Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad;
mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis
mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen
törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen
törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az
Alaptörvény I. cikkében megkövetelt feltételeknek.
Új adatvédelmi tv.: 2011. évi CXII. tv.

Meghatározza a fogalmakat:
Személyes adat: már nem csak természetes személyről szól, hanem az érintettre vonatkozó adatról, tehát
elvileg lehetséges, hogy jogi személyek adatai bizonyos körben a személyes adatok körében kapjanak
védelmet. Az anonimizált adat nem személyes adat, de ha úgy veszti el a személyes jelleget, hogy a
kapcsolata a személlyel helyreállítható, akkor az személyes adat.
Adatalany: akire az adat irányadó. Az elhunyt személy adatai személyes adatok-e? Nem! Csak akkor, ha
kapcsolatba hozható valamilyen más élő személlyel. De a DNS adatok továbbra is személyes adatnak
minősülnek.
Különleges (szenzitív) adat:
- faji eredetre, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, politikai vélemény vagy pártállás, vallásos
meggyőződésre és a szexuális életre vonatkozó adatok.
- egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és bűntetett előéletre vonatkozó adat.
Ezek védelme magasabb! Ezek tárolására írásbeli hozzájárulás kell, viszont az új tv. szerint a második
csoportba tartozó szenzitív adatok adott esetben közérdekből is korlátozhatóak.
Adatkezelő lehet természetes és jogi személy is.
A hatóság: a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság.
NAIH:
Sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság, csak törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem
utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
Elnök: ME javaslatára KE nevezi ki 9 évre. Elnökhelyetteset ő nevezi ki.
Feladatai:
 vizsgálatot folytat,
 hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat,
 hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytathat,
 közérdekű adatokkal kapcsolatosan bírósághoz fordulhat, más által indított perbe beavatkozhat,
 adatvédelmi nyilvántartást vezet.
Vizsgálati eljárás: személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő ügyekben.
Jogsértés vagy veszélye esetén „felszólítás”.
Hatósági eljárás: mindig hivatalból! Főszabály a Ket. Határozat: helyesbítés, zárolás, törlés,
megsemmisítés, tiltás, tájékoztatás elrendelése, bírság kiszabása. Fellebbezésnek helye NINCS. Törvényszék
előtti felülvizsgálat van.
50. A szociális jogok alkotmányi védelme, hatályosulása és jellemzői
A szegényekről való gondoskodás (szociális jogok), az emberhez méltó munkafeltételek biztosítása

(gazdasági jogok) és az elemi szintű oktatás általánossá tétele tekinthető az első lépéseknek, amelyekből a
szociális jogok kinőttek. E jogok deklarálása illetve e jogok terjedelme összefüggésben áll a mindenkori
államfelfogással, az állam szerepéről vallott nézetek változásával.
A szociális jogok második generációs alapjogok. 3 típusú állam:
 szegényellátó állam: az alkotmány nem tartalmazza a szociális jogokat. Ez az árvákról való
gondoskodást, az éhenhalás ellen valamilyen gondoskodást biztosít, de nem alanyi jogból. Nincs
intézményesült rendszer ezek biztosítására.
 szociális állam: a II. vh. után fogalmazódott meg a koncepciója (kivéve a weimari alkotmányt). Az
alkotmánybíróságok rákényszerültek arra, hogy elemezzék a jogokat. Egyes alkotmányok az
identitások vonatkozásában úgy rendelkeznek, hogy „én, mint állam szociális állam vagyok”. Pl.
német alkotmány, spanyol alkotmány, stb. Ez azért fontos, mert a szociális államiság szabályai
orientálóak a bírósági tevékenységre is pl. Az alapfokú oktatás és minimális szintű eü. ellátást az
állam garantál. Az alkotmányban megfogalmazódnak a szociális jogok, melyek nem feltétlenül
keletkeztetnek alanyi jogi jogosultságot, de az állam szociális tartalmú törvényeit nagyban
befolyásolja. A szociális állam koncepciója a mai napig tartja magát az európai államokban.
 jóléti állam: az egyén vagyoni pozíciójáért garanciát vállal (ha az egyén valamit már elért, onnan
nem fog visszacsúszni). pl. eü biztosítás, infláció követő nyugdíj, stb. Ha valaki kiszolgáltatott
helyzetbe kerül, az állam egy jó középosztálybeli színvonalat garantál neki a szociális juttatások
során. Az első olajválság megbuktatta a jóléti állam elképzelését. A sorozatos gazdasági válságok is
oda vezettek, hogy ma már azért tepernek, hogy a szociális állam színvonalát sikerüljön fenntartani.
A szociális jogok alkotmányi védelmére vonatkozó nézetek:

Politikai modellek:
 liberális modell – az angolszász országokban terjedt el, végső soron a piac megerősítését szolgálja,
jellemző a rászorultság aprólékos vizsgálata, és az ellátás minimális szintje.
 konzervatív - korporista modell – a szociális jogokat a foglalkoztatáshoz és ez által a
munkateljesítményhez, befizetésekhez kötik. Német nyelvterület, Franciaország, Olaszország.
 szociáldemokrata modell – skandináv országokban jellemző, mindenkinek állampolgársági jogon
egyenlő juttatás jár befizetéstől ,jövedelemtől függetlenül.
Alkotmányjogi modellek:
 A szociális alapjogokat nem szabad az alkotmányban biztosítani
o alkotmány csak a minimumok biztosítására szolgál, a szociális jogok védelmét alacsonyabb
szintű jogszabályoknak kell szavatolniuk
o romló gazdasági helyzetben az államnak muszáj lenne visszavenni ezekből a juttatásokból,
amivel az alkotmány értékét csökkenti
o a szociális jogok széles köre által a társadalom széles rétegei kerülnek függőségi viszonyba
az állammal
o az alapjogvédelem kiterjesztése a szociális jogokra azt a veszélyt rejti, hogy érvényesülésük
érdekében más alapjogok korlátozhatóvá válhatnak.
 A klasszikus szabadságjogok valamint a gazdasági, kulturális és szociális jogok feltételezik
egymást.
o első és második generációs jogok oszthatatlanok, együttes érvényesülésük az emberi minőség
része
o e nézet szerint a társadalom nem szétszórt individuumok halmaza csupán, hanem
feltételezhető, hogy közösség is egyben, amelyben érvényesülnie kell a szolidaritás
valamilyen formájának.
A szociális jogok tartalmi-szerkezeti sajátosságai
Leglényegesebb sajátosságuk az első generációs szabadságjogokhoz képest, hogy meglétük, illetve meglétük
esetén mértékük és terjedelmük az állam gazdasági teljesítőképességétől függ. A szociális jogok
megvalósulásához szükséges állami kötelezettségek kétirányúak: egyrészt létre kell hozni a jogok
igénybevételéhez szükséges intézmény rendszert, másrészt meg kell határozni az igénybevételével
kapcsolatos jogosultságokat.
 ezekkel a jogokkal csak állampolgárok élhetnek
 az államnak csak pozitív kötelezettsége van, negatív nincs
 a védelmi szint csökkenésének tilalma nem áll fenn, akár hullámzó is lehet (ld. ellenben a klasszikus
szabadságjogokat, ahol az elért eredményekből alább adni nem lehet)
Szociális jogok között is tehetünk különbséget alkotmányos védelmük alapján:

 alapjogok – olyan jogok melyek a klasszikus szabadságjogokból fakadnak, védelmük megegyezik a
klasszikus alapjogok védelmével, csak szükségesség/arányosság mércéje alapján korlátozhatóak. (pl.
sztrájkjog <- gyülekezési jog; tudományos és művészeti élet szabadsága <- véleménynyilvánítás
szabadsága stb.)
 alapjognak nem minősülő alkotmányos jogok – az alkotmányból közvetlen alanyi jogosultság nem
fakad, azaz pusztán az alkotmány alapján, más jogszabályok közbejötte nélkül, nem lehet e jogokat
érvényesíteni, erre nézve viszont kötelezettség áll fenn a törvényhozó oldalán. (pl. egészséghez való
jog, pihenés, szabadidő -> meg kell határozni az ellátási formákat, igénybevétellel kapcsolatos
jogosultságokat, feltételeit, intézményrendszer működtetése stb.)
 államcélok – ezekben az esetekben az alkotmány csak az irányt határozza meg, az állam által
követendő tendenciára utal, ám a mód és eszközök tekintetében nagyon szabadságot hagy az államnak.
Sem az alkotmány szintjén, sem a törvényhozás szintjén nem fekednak alanyi jogosultságok (szociális
biztonság, közművelődés kiterjesztése és általánossá tétele, lakhatás, közszolgáltatásokhoz való
hozzáférés, hajlék nélkül élők számára a szállás biztosítása, stb.)
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a gazdasági-szociális és kulturális jogokat nem csak

alkotmányos rendelkezések, hanem a jogbiztonság, a jogállamiság, de a tulajdonhoz való jog is
bekapcsolódhatnak a második generációs jogokból származó juttatások védelmébe.
Munkához való jog: ez a jogcsoport legfontosabb joga. Alapjogi védelemben részesül.

Az Alaptörvény XII. cikke foglalkozik vele részletesen.
Alanyi jogi oldal: A joggal való élés feltétele adott. Az állam nem zárhat el senkit meghatározott
munkavégzéstől, meghatározott foglalkozástól.
Objektív intézményvédelmi oldalon: az állam köteles munkahelyteremtő intézkedésekkel hozzájárulni a
megfelelő foglalkoztatottsági szint eléréséhez. Minél szélesebb rétegben a foglalkoztatottságnak létre kell
jönnie.
Munkához való jog - foglalkozás szabad megválasztása - vállalkozás szabadsága. Ez utóbbinak alanyai
lehetnek jogi személyek is. Feltételrendszert elő lehet írni, hogy mi kell ahhoz, hogy azt a munkát
végezhesse. Pl. ügyvédeknél kamarai tagság. Az alaptörvény sajátos helyzetet hozott a munkavégzéssel
kapcsolatosan: kiemeli a munka és a munkavégzés fontosságát (preambulumban, XII. cikkben, stb.). Miért?
Minden alkotmány magán viseli a létrehozás körüli gazdasági körülményt. Napjainkban a gazdasági
válsággal járó foglalkoztatás alacsony színvonala indokolta ezt. A munka mennyiségéhez és minőségéhez
megfelelő bérezéshez való jog szintén szerepel az alkotmányokban.
Pihenéshez- szabadidőhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog: alapjognak nem minősülő
alkotmányos jog. A mérték meghatározásában az állam viszonylag nagy szabadságot élvez. A túlmunka
maximumát az államnak szabályoznia kell, meg kell határoznia a fizetett szabadság idejét. Az Uniónak is
van ezzel összefüggő szabályozása. pl. orvosok esetében az egyben végzendő munka mennyisége.
Szakszervezeti szervezkedés szabadsága: alapjog, az egyesülési jogból nőtt ki.

Sztrájkjog: alapjog, mely a gyülekezési jog körében érvényesül. Az Alaptörvényben nincs benne így, de
vannak a munkabeszüntetést előíró rendelkezések. A sztrájkjogot csak a tv.ben meghatározott feltételekkel
lehet gyakorolni, és csak utolsó sorban. Az új Munka Törvénykönyve próbálja a sztrájk jogszerűséget
összekapcsolni a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodással.
Egészséghez való jog:

1. testi és lelki egészséghez való jog - alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyhez
intézménygaranciák kapcsolódnak: intézmények fennállása, működése, sürgősségi ellátás, a
szolgáltatás minimális szintje, népegészségügyi feladatok. „A lehető legmagasabb szintű testi és lelki
egészséghez való jog”. Ez a „legbetegebb” jog, mert az intézményi feltétel rendszer nem működik túl
jól.
2. az egészséges környezethez való jog – alapjog. Nincs alanyi jogi oldala, alanya tulajdonképpen az
emberiség. Tisztán intézményvédelem, kizárólag állami kötelezettségek. Az élet jogából, a jövő
generáció egészséges élethez való jogából is le lehet vezetni. A visszalépés tilalma érvényesül benne:
ha már az állam elért egy adott szintet, onnan nem léphet vissza.
Szociális biztonsághoz való jog: miben változott az Alaptörvény az alkotmányhoz képest? Ebben a
témában mindenképp. (XIX. cikk) Eggyel lejjebb került: államcél lett belőle. Központja a megélhetéshez
szükséges ellátás garantálása lett. Alanyi jogok nem kapcsolódnak a szociális biztonsághoz.
Kellenek-e az alkotmányhoz szociális jogok?
Nem, mert: a szociális jogok az állam gazdasági teljesítő képességétől függenek. Ha romlanak a mutatók, az
állam dönthet úgy, hogy nem foglalkozik a szociális jogokkal. Dönthet úgy, hogy a romlás ellenére mégis
adja a szoc. jogokat, de ez előbb-utóbb államcsődhöz vezetnek (lásd görögök, spanyolok). Ezért dönthetnek
úgy, hogy inkább a tv. hozás szintjén szabályozza ezeket.
Igen, mert: az emberi szolidaritást a szociális jogok révén tudom kiteljesíteni. Embertársakról való
gondoskodás – ez közösségi érdek!
Az Alaptörvényben változás: Mo. törekszik arra, hogy az állampolgárainak szociális biztonsága legyen. A
törekszik szó utal az államcél jellegre. Ugyanakkor bővíti a szociális jogok körét (lásd lakhatási jogok). A 4.
módosítás a hajléktalanokra vonatkozólag is tartalmaz szabályozást, megadja a lehetőséget, hogy
szankcionálja az életvitelszerűen közterületen való élést.
Intézményi garanciák: TB és szociális intézmények rendszere – ez volt az Alkotmányban.
Az Alaptörvényben: az időskori megélhetést az állami nyugdíjrendszerrel és a szociális ellátó rendszerrel
biztosítja az állam. Rögzíti az állami nyugdíjrendszert és az önkéntes nyugdíjrendszerbe való belépés
lehetőségét (kétpilléres rendszer).
Az időskori megélhetést Mo. a társ-i szolidaritásra alapuló állami nyugdíjrendszer révén valósítja meg.
Ezzel rögzíti a vegyes rendszert úgy, hogy annak is jár a nyugdíj, aki kevesebbet adott bele.
Művelődéshez való jog:

Az Alaptörvény XI. cikke szól róla.
 Közművelődés kiterjesztése és általánossá tétele – államcél
 Oktatáshoz való jog:
o tanítás – tudományos és művészeti élet szabadsága
o tanuláshoz való jog – művelődéshez tartozik, jog és kötelezettség.
Az Alkotmány az ingyenes és kötelező oktatást csatolta ehhez a témához. Az Alaptörvény
annyit tett, hogy az ingyenességet a középiskolákra is kiterjesztette. Ezzel szemben a
felsőoktatásra irányadóan a mindenki számára hozzáférhető jelleggel szól.
A jog érvényesülését az állam az oktatásban részesülők anyagi támogatásával biztosítja – objektív
intézményvédelmi oldal.
51. A tulajdonhoz való jog az alkotmányjogban
A tulajdonjog egy klasszikus szabadságjog. A tulajdonnál alkotmányjogi értelemben kettős tendencia

érvényesül:
 A tulajdon korlátozásának lehetősége bővült. A különböző társadalmi- gazdasági változásoknak a
tulajdon korlátozása a velejárója, ez egy modernizáló intézmény. Pl. építésügyi korlátozások,
bérleményekre vonatkozó szabályozások, Kresz (a tulajdon használatát korlátozzák vele),
infrastruktúra fejlesztésekkel – mint pl. a mobil átjátszó állomások kiépítése, stb. A tulajdon
közérdekből korlátozható! Nagyobb tehát a tere a korlátozhatóság lehetőségeinek.
 a közjogi várományokra és vagyoni értékű jogokra is kiterjed a tulajdon fogalma. Közjogi
várományok: pl. nyugdíj, egészségbiztosítási ellátások, stb. Azért kell a tulajdonvédelmet ezekre is
kiterjeszteni, mert ez egy kötelező biztosítási forma (nyugdíjbiztosítást fizetni kell, ez egy kötelező
elvonás, és ha ezt az állam megteszi, akkor a másik oldalon a tulajdonvédelemnek vonatkoznia kell
ezekre is).
A tulajdon védelem nem biztosít jogot a tulajdonhoz jutásra, hanem a már meglévő vagyont védi.
A ’89-es Alkotmányban 6 féle szabály vonatkozott a tulajdonjogra, nem volt egy konzekvens tulajdon
koncepciója. Ezt az AB tette helye egy határozatban, mert azt mondta, hogy az alkotmány a TULAJDONT
védi, mindegy, hogy az milyen nemű tulajdon (állami, szövetkezeti, ökormányzati, magán). A tulajdonhoz
való jog ALAPJOG. Az Alkotmány 13. cikke foglalkozott vele.
Az Alaptörvényben is a XIII. cikkben találhatóak a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezések, és itt már az
öröklésről is szó van. A tulajdon kötelez, ezért társadalmi felelősséggel jár. Ez először a weimari
alkotmányban szerepelt, s ezzel a tulajdonjog alkotmányjogi felelősségét fogalmazta meg. Az Alaptörvény
más helyeken is: pl. az 5. cikkben: mindenkinek joga van a személye-, ill. tulajdona ellen intézett jogtalan
támadás elhárításához. Az önkormányzati tulajdont is kiemeli a 32. cikkben. A 38. cikk pedig az állami
tulajdonnal, mint nemzeti vagyonnal foglalkozik. A régi Alkotmányhoz képest nem változtak az
Alaptörvényben a tulajdonnal kapcsolatos rendelkezések, hanem azt alátámasztotta, megerősítette.
A tulajdonhoz való jog sajátosságai:

A tulajdon korlátozása közérdekből szükséges, emiatt korlátozható. Az Alaptörvényben a közérdek
vizsgálata szigorodott. Az AB határozata kimondta, hogy vizsgálni kell, mi a közérdek. pl. magánterülethez
nem lehet közérdekre hivatkozva utat csinálni. Szükségesség vizsgálata.
A többi alapjog korlátozható, később ez visszaállítható, de nem vonható el. A tulajdon ezzel szemben
elvonható. A kisajátítási szabályok tulajdonelvonást eredményeznek különböző garanciákkal. Ezek a
garanciák mondják ki a közérdeket, az értékgaranciát, a kompenzálást, stb. A tulajdon helyettesíthető! A
tulajdon ezért elvonható, kivételesen és közérdekből.
Az arányosság esetében: beépül az értékgarancia követelménye. Ez a közjogi beavatkozás során

keletkezett értékvesztés kompenzálása. Tehát az állam köteles kompenzálni a tulajdonomban bekövetkezett
értékvesztést.
Minden alapjog mögött van egy érték. A tulajdonjognál ez az érték az egyéni cselekvési autonómia anyagi
alapjainak biztosítása. Az egyén cselekvési autonómiája nem független az anyagi helyzetétől. Ez átvezet a
szociális jogokhoz is: ha valaki kiszolgáltatott helyzetbe kerül, az államnak kell gondoskodnia róla, szociális
intézményeket kell fenntartania, stb.
Az alkotmányjogi tulajdon lényeges tartalma nem egyezik meg a polgári jogi tulajdonéval. A
tulajdonvédelem nemcsak a klasszikus (polgári jogi értelemben vett) tulajdonra, hanem közjogi alapú
vagyoni igényekre (közjogi várományokra) is kiterjedhet.
A tulajdonvédelem jogi személyekre is vonatkozik, tulajdoni sérelmekre eredményesen hivatkozhatnak.

Alkotmányjog ZV

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Alkotmányjog ZV

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

HEJ Alkotmányjog záróvizsga vázlat – 2016.

Közjog: közhatalom kiépítése, államszervezet felépítése, működtetése, állam-egyén kapcsolatrendszere

Az alkotmányjogi szabályok csoportosítása:

Az alkotmányjog helye a jogrendszerben

Szuverén közösségek, állampolgárok közötti több oldalú szerződés.

Az alkotmányok történeti fejlődése és csoportosításuk:

2. Hatalmi ágak merev szétválasztása – Amerikai út

5. Közép- és kelet Európa

A magyar közjogi gondolkodás történetében az alkotmány és az alkotmányosság fogalma mindvégig az

2011. az Alaptörvény elfogadásának jogi és politikai indokai egyaránt voltak:

2011. 04. 25. Magyarország Alaptörvénye

2011. dec. 31. Átmeneti Rendelkezések:

Elnevezés: Magyarország tiszteletben tartja a történeti alkotmány vívmányait és a Szent Koronát.

Nemzeti Hitvallás: ünnepélyes deklaráció

Az alapvető jogok biztosítása

Kormányforma: az államszervezet központi kérdésköre, amely az állami berendezkedés jellegét határozza

Törvényhozó – végrehajtó – államfő egymáshoz való viszonya. 2 kérdéskör:

a.) prezidenciális: hatalmi ágak elválasztásának tiszta modellje, mintaállam: USA

b.) parlamentáris: Európában általános, mintaállam: Németország

d.) kollegiális: a kormányformát nem a prezidencializmus – parlamentarizmus vonala mentén alakították

Az államhatalom vertikális tagozódása. Befolyásoló: méret, lakosság összetétele, történelmi hagyományok.

Korábbi államszerkezeti megoldások:

Európai integráció: nem föderáció, mert nincs önálló államiság.

Jellinek: az államiság feltételei: államterület, népesség, főhatalom.

A szuverenitás definíciója: szabad és önálló hatalomgyakorlás joga és állapota.

Felelősség a határon túl élő magyarokért

A határainkon kívül élő személyek kedvezményes honosítása:

Az Alaptörvény új szóhasználattal „nemzeti és etnikai kisebbségek” helyett a „nemzetiségek” védelméről és

Sajátos egyéni és közösségi jogok (Alaptörvény, Szabadság és felelősség, XXIX. cikkben):

A nemzetiségek legfontosabb közösségi joga a kisebbségi önkormányzatok létesítése, települési, területi

Országgyűlési képviselet / 2011. évi CCIII. tv.

Tételes magyar jogi szabályozás

2./ Megszerzése (tevőleges közreműködés: kérelem, nyilatkozat)

3./ Állampolgárság megszűnése:

Állampolgársági ügyekben főszabályként a köztársasági elnök dönt – ez is jelzi, hogy az állampolgárság az

A magyar jogforrási rendszer:

Jogalkotó Alaptörvény Jogszabályok Közjogi szabályozó eszközök Szokásjog

A jogszabályok hierarchikus viszonyát ma az Alaptörvény határozza meg, megállapítja, hogy melyik

A sarkalatos törvény CSAK elfogadásának módjában tér el többi törvénytől!

A magyar jogforrási rendszer szabályozási struktúrája:

A törvényalkotás az Országgyűlés át nem ruházható, kizárólagos jogköre. Ez a felhatalmazás is az

A törvényhozási tárgyköröket az Alaptörvény nevesíti. Általános szabály: az alapvető jogokra és

Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata a törvénnyel azonos szintű szabályozásnak ismerte el a hatályban

201. évi CXXX. tv.

A klasszikus alkotmányjog a végrehajtó hatalom által kibocsátott jogszabályokat – általános megjelölést

Az önálló jogalkotó hatáskör megosztásában a következő variánsok lehetnek:

A jogalkotás a kifejezetten jogalkotó hatáskörrel fölruházott állami szerveknek a tudatos, kimondottan és

Érvényes: bizonyos feltételeknek együttesen fent kell hozzá állniuk.

Hatály: alkalmazhatóság és alkalmazandóság. Időbeli – területi - személyi szempontból kell

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiság elvéből következően

Kihirdetés: a jogszabály első hivatalos és érvényességi feltételt képező közreadása.

Az állam saját ügyeiben önálló hatalomgyakorlás jogával és állapotával kell rendelkezzen.

Alkotmány Q részének (2) és (3) bekezdése!

Az uniós jog és a magyar jog:

E) cikk – Csatlakozási klauzula

SOLANGE I: német Alkotmánybíróság: AMÍG az Eu parlamenti képviselőket nem közvetlenül választják

2. szavazati struktúra szerint:

3. mandátum szerzés szerint választórendszerek

EURÓPA PARLAMENTI VÁLASZTÁS

 Tágabb: azok a jogszabályok, amelyek meghatározzák a képviseleti szervek tagjai megválasztásának

Közjogi mandátum: sok ember adja egynek.

A választási eljárás alapelvei: 2013. évi XXXVI. törvény

Eljárás – 2013. évi XXXVI. törvény: