Boóc ADÁM

Apolgári jog alapjai I.

CRESCIT
TARTALOMJEGYZÉK OLDALSzÁM

ELOszO-LECTORI SALUTEM .. ******* )

1. ALTALÁNOS TANOK * ******

1.1 BEVEZETÉS *****************

11

1.2 KozJOG ÉS MAGÁNJOG .. *ss*****s*s****e*******

..12
1.3 A MAGÁNJOG ÉS MÁS JOGÁGAK ******************* ****s*****e ..15
1.4 A MAGÁNJOG TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ...16
1.4.1 Magánjog és római
jog.. ***************************************. *******...16
1.4.2. Magánjog és modern kodifikációk . ****************** ******s,20

1.5 A MAGYAR MAGÁNJOG TÖRTÉNETE ..22

*ettpanhad
1.5.1 Közpkori jogfyjlódés *******e** ..22
"******4b

1.5.2 Modern jogfejlódés. *****°°°*°.

4
1.6 Az új MAGYAR PoLGÁRI TORVÉNYKÖNYV...
.27
1.7 Az ú MAGYAR POLGÁRI
TORVÉNYKÖNYV SZERKEZETE ..29
1.8 JoGFORRÁSOK A POLGÁRI JOGBAN .
**.*.
********
********** ***

1.9 A POLGÁRI JOGI NORMA SZERKEZETE

".33
1.10 A JoGI TÉNYEK FOGALMA **********.
344
1.11 A POLGÁRI JOGI JOGVISzONY . **** ******st**.
35

2. A POLGÁRI JOG ALAPELVEI **

*******
***************N4 36
2.1 BEVEZETÉS *************e*****
*a*o**p**************** .

**************************** * ***.36
2.2 VEZÉRMOTÍVUMOK A POLGÁRI
JOGBAN . .
******* 7
2.3 A MAGÁNJOG ALAPINTÉZMÉNYEI . .
**°**********°********************* 39
2.4 Az ÁLLAMI
TULAJDON, VAGYON (NEMZETI VAGYON).. 44
2.5 A MAGÁNTULAJDON, MAGÁNVAGYON **** °********** 47
2.6 A JOHISZ.EMÚSÉG
És TISZTESsÉCG ELVE. * ******* *******
.50
2.7 Az EGYUTTMÚKÖDÉSI KÖTELEZETTsÉG ELVE
2.8 Az ADOTT HELYZETBEN LVÁRHATó
. 53
MAGATARTÁS EIVE 54
2.9 A sAJÁT FELRÓHATÓ MAGATARTÁSRA VALÓ HIVATKOZ.AS ELVIE 55
2.10 A JoGGAI. VALo VISSZAÉLfS TILALMA 56
2.11 A pOLGÁRI JOGOK ÁLLAMI ÚTON TrOrTÉNP
VÝDEILMI . ..04
2.12 KozvETÍTÓI EI.JARÁS .65
***************************'***************statng**m rummsmpse*mngnr1s9pedgggra
2.13 BEKÉSTETÓ TESTÜLET.. ,67
*****''**'******'***'*'* ***A*91tt°*7? E*11"

2.14 VALASZTOTTBÍrósÁGI VJÁRÁS 70

 T L I******°*****°e******e******e******* *****as*oo*e***********************o*
HODol ITH89OTOT NTDHTI L'H
* * * * ******"***°°°******°***°****************°°°o***°*°°*****e**°*°* ********°**
69L NATHCZANOLNIH ST HOLHIg 9t
s***********°*******°**°**°**********°*°°****
* NV8-MLd SOATYLVH V XOaON ISIZUIZSNOdívinI Sb
*******ad******
+9 10NSyZyHnaLYNOaívinL v sg 19NASAZAAZSOAN NOalvinL V t t
°*°*°°**°*°°*°°°°°*°*°°°*°°**°°°°*°*°°*°°°°°°°°°°*°°****°°°°°*°°°°°°°°°°°°°°**°
19T NOafvinL SOZOX V ESt
**********************************°******************e*******************
.VNTVOO1 9olNOGÍvINL V Tt
LSI*"
.+***o**o*******o*tso**tesceooso*eeo*ssodee***o*o**si*s***s*********************** VSyzOATyLZSO HOTOA V It
TST
**°°*°°°°**°
TSL
t uskstoolagfoudauou spuu kupypu sg qopsvsapI ipsoyovi nfouduou 7T7'E
******°***************** aga0 12s9dej vayppvq VA 27 aspugoy sa~oturT iZTE
*****************°*******°°***°********°*°°°****°°*****°°***°*°eo*******°°****°**e****°**** ibsqyngèsVOZTE
*o**********************************************a********************e******
SEL*******..*.. ipspsupnagiksau 61 7'E
* * ° * ° ° ° ° ° ° ° * * ° ° ° ° * * * * * ° * * ° ° ° ° * * * ° * * * *
I E L**************
*********os**************************************
O S I
*************eos****
**************°***************o********************************** Bpsvupt yasauaryaoy 9 / 7 E
se******************** SL TE
************e******

1ad yupug aszzaljoq juaroy uoqpvq sokoupvq taysvspt

***************°****************************************************
**************************************************e******************°e*****
nspuyery ioyVilTE
* * * * ° * * ° * * * * * * * ° * * * * * * ° * * ° * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ° * * * * * ° e * * * ° * * ° * * ° ° * * ° * ° ° e * * * * ° * ° * * ° * ° * ° *
O7T
°******°********************°*******************
6LI* *****e***°**oo************oo************************************
**********°*****

Augagueups OLTE
LIL * 499sykoeyouyy g/asuadasiès4 gzakon v dossoqqa-I 6TE
******** ***************o*****'****°*
"*°°*°°°°°°°°********o*********°***°°*****°*°*e******°**°°***°°°**°*°**°°°e°***
****************************** uvgðol tpsvstpg D vipou youyagsðzuu yopvzoyuryutudof LTE
************e**o*****s****eee*****************e***********°
sppoyspu4qz0jksvypn sg dol topsvaup I ITE
**°**°**°****°************o******°*°********°**°****°*°*°*°*°°°*******°**
*°*°°°**************°***e****°**°***°******°****°****** ipqvksgf suu spyuayicodksp V #7TE
601** °°*°*********o*e00s *n*****9**********°*°°°**°°°°°******°°**°****************** Yas9pu?/ souPIP ETE
801 pTTE
°*°°°°°*****°**°*°e *°°***
******* ypupspkojpqpzs yodpsvsapg tõpsvpkod
901 a43kspuau
"***°********es************************* ********°****°****°*****°*****°
pupãof yaipuaks tdol VITE
SOT ****************** ********************************'°**'°**'**°°***********°"*******
LA TNHZs 190| 7'¢
***°***********d*******************°**°°*' ***** ***********°*****'*****°**°°**° yodol tipsaipuaks 9'1'E
********************e**************
pizoorppylaasof sayikoro sp jvypèoqyepuop uopdoup L, S°11E
O6********si.
O X * * * * * * * * s

vspkopuoy dasradpyguyns
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ' * * ° * *

#IE
*******°**°*****
***********************.
pssadppyouaas)EL'E
********* **** * * * * * * * * * * * * * * ' * * " * *
8 D
TL'E
sg sPIJupaylu yvuyoH
****************°** topsg4q youptuzi1PIDy *******************
+so********************1*********************
.** DsPIpdoypdou
************s
*
UX *******5**e******** **°*'****°°'*****''*************'************'* YA
* NLATINWAZS SLLIZSJNAAL V I'E
*** **es******s*0s********************'**********'*""*******'*****°°*****°*****°'*************** 9of LATANaZS 'E
 4.8 A FOLDHASZNÁLATI JOG FOGALMA . ..173
4.9 A HASzONÉLVEZETI JOG FOGALMA .*****************id********************ids*dnetstetse**"********°*
.. 174
4.10 A HASZONÉLVEZETI JOG TARTALMA 175

4.11 A HASZONÉLVEZP JOGAI . 178

4.12 A HASZONÉLVEZET MEGSzÚNÉSE .. ***************°****°************.

.181

4.13 A HASZNÄLAT FOGALMA ... . *****s 184

4.14 A TELKI SZOLGALOM FOGALMA ***** 185

4.15 A TELKI SZOLGALOM KELETKEZÉSE . ..187

5. Az INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS , **°°*°**°.°****°**°°°. °*°***°** ..190

**°°*°**°°****.

5.1 BEVEZETS. **°****99* ******°°****

..190
5.2 Az INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA, A TULAJDONI LAP
FOGALMA.***************. .... 191
5.3 A KOZHITELESSÉG TARTALMA . ...200
e********************oe******se*o*oo*essosssose*ee4

5.4 JOHISZEMÚSÉG Az INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁSBAN ... ..201

5.5 A KONSTITUTÍV HATÁLY LÉNYEGE..e**.********** ***********************a***************

204
5.6 EGYEB LÉNYEGES KÉRDÉSEK .
. . *******+*******e*dees***sesesee*se**es6e***id***s*ss*o*****...206

IrODALOMJEGYZÉK . .o***°*e****°******* *ee**o***.ss***s*******oosoe********o**.

211
2. A POLGÁRI JOG ALAPELVEI

2.1 Bevezetés

Eltéró jogtudományi nézetek érvényesulnek arra vonatkozóan,

hogv
polgári jognak, magánjognak alapelvei, generálklauzulái, a.

szerüen csak Ptk-n a

vezérmotinm.sag
belül bevezetó rendelkezései vannak. nagyar
Az alapelvek gyakorlati alkalmazásának vonatkozásában Vékás egy
Lajos
alkalmazásának kétlehetséges területét különíti e: () az alapelvek apebek
a7.

tanak bírónak egyes konkrét normák

a
értelmezésénél, (i) segitsége
jelentóséggelis rendelkezhetnek, amennyiben alapelvekmásalapelvek hé
az
az

hiányában szubszidiárius jelleggel közvetlenül is alkalmazhatók,megfelelQ jogsz

is lehetséges, hogy egyes konkrét esetekben sõ, ebben ab
kifejezetten az alapelv szolgå örben
az

jogvita eldöntésének alapjául. [Lásd: GELLÉRT GY. (szerk.): A Polgári

Tön
Magyarázata I. Budapest, 1995.27. o] vémkingy
KiemelendQ, hogy magánjogtudományban az alapelveknek,
a

meglehetósen nagy, a római jogig visszamutató hagyománya van.generálklauzulák Ebben a tekintet

ben érdemes utalni a
Digesta elején tellelheto, Számos helyen idezett, jelentós morls
tartalommal bíró alapelvre, mely szerint:
non laedere, suum
,,luris praecepia sunt baec: boneste vivere, altrum
cnique tribuere (D.1,1,10.). Az, hogy a jog alapvetó
tisztességesen kell élni, másnak ártani nem parancsa az, hogr
szabad, mindenkinek a magáét meg kel
s
adni, a magánjogtudomány több évszázados hagyományának meghatározó eleme. A
magánjog alapelveinek következetes és értó alkalmazása teszi lehetóvé azt, hogy a jog
valóban a jó és a méltányos múvészete
A
legyen (,ius est ars bomi et aegui'" D. 1,1,1)
-

generálklauzulák alapvetó szerepére a mindennapi jogalkalmazásban kiválóan

mutat rá a svájci ZGB 1.
cikkelyének második bekezdése, mely szerint: ,Kann den
Gesetz keine Vorscbrijt entnommen werden, so soll das Gericht nach Genobnbeitsrecbt
auch ein und,
solebes febl, nach der Regel entscheiden, die es als Gesetzgeber aufstelen wirde." A svagd
ZGB a bíró részére azt a feladatot
adja, hogy abban az esetben, amennyiben egy adou
döntéshez a törvény tartalmaz elQírást, úgy a szokásjog szerint, ennek
nem
hianyauau
pedig olyan szabály szerint kell döntenie, melyet mint törvényhoxó maga
tehát a svájci ZGB a alkalmazi
generálklauzulák alapvetõen hézagpótló szerepérQl rendelse
Roscoe Pound, pragmatikus jogszociológia megteremtQje szerint társadalm
a a
mérnökäsködés ellátása a t
jogszociológia feladata. A társadalmi mérnökösködës so
magánjogi alapelveknek, generálklauzuláknak kiemelkedQ szerepe lehet. A tärsaca
mérnökösködés lényegét a magyar zerint

jogfilozófus, Horváth Barna az alábbiak

36
 2.2 Vezérmotívumok a
polgári jogban
foglalja össze:.fessik meg a birói döntés heessige érdekében ajogászi társadalmi mérnökäisködés
kipét, mint a társadalmi elenörzémek egyik riszleti. V'älasszuk szit a joganyagnak at a rse,
amely az értelembez szól, ismétóidés, kiszámithatóságot, szabáht és a jogeho logikai Sjilesztése

kránja, ajoganyagnak attól a másik részéitó, amely intuiciót kiván, egyedilälló, soba vissza nem
téira bebgeteket mutat, jogi nwértékoket és egyéniesitdjogalk.almazást kiövetel. Tartsunk egyensibt a
konkrét eset eldöntéséneke és a preedensalkotásnak a szempontja küizöt. A legfontosabb pedig ax,
hogy tndatositsuk a társadalmi ésa jogi rend esgmányi képeinek a sqerepét a birói dintésben ésjog-
alkotásban egyaránt."(Lásd: HoRVATH B.: Axangoljogelmilet. Budapest, 2001. 471-473. o.)

2.2 Vezérmotivumok a polgári jogban

Lábady Tamás ama álláspontot képviseli, hogy a szocialista jogtudomány használta

a polgári jog vezérmotívumait a magánjog ideológiai-elméleti alapjainak és nevezte
azokat alapelveknek. Alláspontja szerint ebben a körben a következQ megközelitések
között kel különbséget tenni:
1. Vezérmotivumok, amelyek nemcsaka magánjog, hanem minden jogterület elvei.
Ezek a következQk:
Esszeráség: Az ésszerúség objektúv mérce, a tárgyilagos megitélés szerint
minden értelmes ember számára racionális értékelést jelenti. A magánjognak
alapvetóen ésszerq szabályokat kell alkalmaznia. Az ésszerúség bizonyos te
kintetben mindig objektív kritériumokkal megragadható kategória kell, hogy
legyen, annak ellenére, hogy nyilvánvaló módon az individuum számára az
ésszerü fogalma nem válaszható el egyes szubjektiv mozzanatoktól.
Az angolszász jogban is kiemelkedó
jelentosége
van az
ésszerúség kategó-
riájának, a reasonable man, az ésszerq személy testesíti meg azt a harmadik,
kivülálló- és ekként objektív - alanyt, akinek szemével kell
a
megvizsgálni
bizonyos magatartások ésszerq vagy éppen ésszerülen mivoltát. Szintén
egyfajta mérceként szolgál például az ingók adásvételéról szóló Bécsi Vételi
Egyezményben is szerepló, az egyes szavatossági jogok érvényesítésére nyitva
álló reasonable time mint ésszerü idó fogalma.
Igazságosság: A római jog fontos alapelve volt az, hogy az igazság egyfajta
örök törekvés arra, hogy mindenkinek az Qt
megilletQt megadjuk (iustitia est
constans et perpetna voluntas ius suum
cuiqne tribuere). A magánjogban az igazság
alapvetocn a suum cuique elvével tud leginkább érvényesülni, vagyis aképpen,
hogy törekedni kell arra, hogy a magánjogi jogvitákban vagy jogrendezés
során mindenki az ot megilletQ
joghoz jusson hozzá. Ez senmmiképpen nem
jelent, nem jelenthet egyenlóséget, sokkal inkább a jogok biztosításának
egyenlóségét és lehetóségét jelenti.
Az igazságosság alapvetóen erényként kell, hogy jelentkezzen, a jog pedig
rendet, rendteremtést kell, hogy jelentsen. A jogászi
tevékenység, mint egy-

37
2. A POLGÁRI
JOG ALAPELVEI

fajta legal engineering során lényeges törekednünk arra, hoBy az

1gazságosság
mindig érvényre tudjon jutni. Ajogos, törvényes és az igazságos togalmának
együttesen kell érvényesülnie. Nem minden jogszabályon vagy jogi normán
lehet érzékelni az
igazságosságot, de alapvetóen törekedni kell az igazságosság
érvényre juttatására.
Szászy-Schwarz Gusztáv mutat rá arra, hogy az életviszonyok mindegyikét
lehetetlen a törvényhozónak átlátnia,
vagyis a bizonyosságot es az igazZságot
nem
tudja egyszerre megvalósítani. Ebból eredóen a törvény nem lehet alapja
minden esetben az egyéni igazságnak, csak átlagigazságot tartalmaz, számos
esetben az egyéni igazság kárára. A bírói szabadság az igazságosságot, mig a
törvényhez kötöttség a bizonyosságot valósítja meg, Amennyiben a jogszabály
a
tényállásához konkrét jogkövetkezményt füz, úgy közvetlen jogrendezésrQl,
mig ha a jogszabály másra bízza a jogkövetkezmény meghatározását, vagy
jogon kívüli tényezQk figyelembevételét írja elQ, úgy közvetett jogrendezéssel
állunk szemben. Ilyen esetekben is kötve van azonban a bíró, mivel az erkölcs,
illem és egyéb tényezQk egy általános társadalmi felfogást tükröznek.
Igen találó Frank Ignác azon megállapítása, mely a magánjogot , az 0sztó
gazság törvényének" nevezi, vagyis ama jogágazatnak, amelyaz összeütközQ
magánérdekszférákat az igazságnak - a társadalom egyetemes érdekének
megfelelQen osztja meg az érdekeltek között.
Jogbigtonság: A jog stabilitását, kiszámíthatóságát és elóreláthatóságát jelenti,
vagyis azt, hogy az írott jog érvényesülése sorána jogi norma mindenkire nézve
egyformán érvéayesül, és azonos tényhelyzet azonos jogkövetkezményeket
tog eredményezni. A joggyakorlat számos esetben nem tükröz egységességet
például a magánjogi ítéllkezésben, ezek alapvetóen a jogbiztonság ellen ható
tényezQk. A Kúriának elsQósorban a birósági határozatok, illetve a jogegységi
eljárás révén alapvetó szerepe van a jogbiztonság megteremtésében, de meg
jegyzendQ, hogy adott esetben a jogirodalom is állásfoglalásaival, szakmai
véleményével indirekt módon képes lehet a jogbiztonság fejlesztésére.
Szladits Károly a jogbiztonság vonatkozásában az alábbiakat emeli ki: ,A
jogbiztonság kinánalma továbbá ajogalkalmazás egyenletescéger kiki bizhassék abban,
hogy basonló tényállások esetéin basonló döntésre száimithat. Ennek az egyenlQ elbánár
nak legföbb biztositéka a birónak törvény- s általában jogtisztelete: a birónak nemcsak
a ilágos törvényt nem szabad önkéryesen feilretenmie, hanem tartózeodnia kull a birói
gyakorlat megokolatlan ingadogásaitól is" (Lásd: SzLADITS K: Magyar magányjog l.
Ahalános Rész SzeméhiJog. Budapest, 1941. 45. o)
Emlitést érdemel, hogy a magyar Alkotmánybíróság számos, és sok alka
lommal elemzett határozatában foglalkozott a jogbiztonság kérdésével. Az
57/1994. (XI. 17.) sz. AB határozatban -amely az 1993. LXXVIII. törveny
egyes szakaszainak alkotmányellenességével foglalkozott például az Alkot

38
 2.3 A magánjog alapintézményei
mánybíróság a visszamenóleges hatályú szabályozásnak a jogbiztonság elvébe
történó ütközését elemezte. Az 57/1994. (XI. 17.) sz. AB határozatból az
alábbiak szerint idézünk: AzAlkotmánybiróság számoshatároqatában foglalkogott a
jogbiztomsággal, s ajogbiztonságra figyelemmel a isszamenólegesbatályijogi sqabályozás
tilaimánal. A jagalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. S 2) bekezdése szerint ,a
jogszabály a kihirdetését megelózø idóre nem álapithat meg kötelezettséget és nem ryilvá-
nithat valamely magatartást jogellenessé". Következetes ax alkotmánybirósági gyakorlat
atekintetben, bogy valameby jogszabál nem csupán akkor minQsiälbet aq emlitet tilalomba
ntközonek, ha ajogszabábyt a jogalkotó visszamenólegesen léptette hatályba, hanem
akkor is, ha a hatálybalijptetés nem vissqamenõlgesen történt ugyan, de a jogszabáh
rendelkezéseit- erre irányuló kifyjezett rendelkezés szerint - a jogszabáy hatálybalé-

pése elött létrgött jogiszonyokra is alkalmazni kell. Ennek megfelelQen nyihánitotta

a 7/1992. 30) AB határozatban alkotmányelenesnek az Alkotmánybáráság ax
illték mértéikének akként történQ felemeléséi, hogy a szigoritó rendelkezést a jogalkotó
alkalmazni rendelte az jjogszabály hatálybalépése elöt kötöt, de a hatósághoz az erre
megállapitott határidón beliül, de már a szigoritó rendelkezés batáhybalépése ntán benyíjitott
szerzódésekre (ABH 1992, 45, 48)
Magyarország Alaptörvényének Alapvetése B) cikkéból is következik a jog-
biztonság elve, hiszen ezen cikk az alábbiak szerint rendelkezik: Magyarorszóg
füiggetlen, denokratikus
jogállam.
Méltányosság: A szociális magánjog eszméjének és a megmerevedet, meg-
csontosodott magánjogi szabályok változásokhoz való igazításának egyik
nélkilözhetetlen eszköze, ugyanakkor pedig a magánjogi jogrendezés fontos
kelléke is lehet. A római jogi eredetúq, summun ius summa iniurna
-

kategória,
mely szerint a legfQbb jog (vagyis a jog betú szerinti, szó szerinti alkalmazása)
sokszor a legfQbb, legsúlyosabb jogtalanság okozására lesz képes. Az aequitas
mint méltányosság fogalma a római jogban a praetori jogfejlesztés
egyik
legfontosabb eszköze volt, és a mélányos jogrendezés mai jogunkban is
alapvetQ szerepet tölt be. Egyetlen példaként hatályos jogunkból a deliktuális
felelösségre utalunk, ahol is a Polgári Törvéaykönyv 339. 5 (2) bekezdése
Szerint a bíróság a kárért felelQs személyt rendkívüli méltánylást érdemlQ
körülmények alapján a felelQsség alól részben mentesítheti.

2.3 A magánjog alapintézményei

A magánjog alapintézményei a következQk:

polgári jogegyenlóség,
tulajdon szabadsága,
szerzódési szabadság,
végrendelkezési szabadság,

39
 pnizoopunaf v saaoysoqg/ s suayodof upusoftãa sppuvyväbu sazuyP j2121u
u2yoaupdaypry
yvujrjzg v A~oq asofpuuv 'uoppöof uvqyvuyejy
ypuoduoryug iöol
praynves (akapoqoyaq)
d y D s21gvièssa goa jvöbo! D JA2a "patqnija u~ v aãpsyzuajol aajodopp sôay uapuraf u
C janu yunomrupvyopuo gkaidsmlpnsszueca open yrso 1o9puppoaysonapepalint
uvy (squvd 13 stdij tuspunaf ut a4ade) sqpuzaylugasog v pavqpvzza 1oquodtuzès
(sp.uve
wugggzn
&p v u
u o ( Bol ova auspi4PIUPY D S9 Duri4 sp0youpy sauayoãof v (p aaja (uasuaa syplot s
ypa vuqrj4 sNovkssza gpa joyozAjoqjodouonu v (o (u2qnoo
3pssaksy v sg Bsyuzksnqp! (9 494ya (nsuasuos oyo9) dpsgqpès o zpD pi9ssap
pun naa) aayo Zps.
1 sugypuuof v &DED j0 psprqp~svuua v angug273q (dou yozvgzoupvq uvgyolipqrzsTol
- -
aulksupy v uuuoyasAn20Hi Sauu09 *ua44?S 34ns Yosyyoèsol v s oyqnd 24p401 puaieoy v
s Ppu09 Youljonu) ay 3psprqps 1S240S9PIAs v (p 7dunqyopvqzlip0y up%od snyikssory
8do gzoalBeTouu uair* PJ g12qP Spsoruoseq souyzs yniozoy 3a1oII Tesouoze
1Zs21o DApdere 91da13zs ueqHOIDENYIPoN redoina Aseu v uuszs Joszof eusezs
T91seuAas Fou j1zoquon
Pznepy sTgioua8 spi sp KBeu uosausABo uplcere yns9souopl snopanN 1313A 19uIu
Bummopog qyodi~uzud) ja339souapl 1Ajpdeje yoájpune 'ruzPAau 19yo| 13Pjo121 IÁUZAIg
nozeuesoj8>u uEsouPer uesjo yeupnznepITEADus® ueqáupuopol 1oupu y
EJEsyydenpðou yeupuTeJm 19s3z2PPuI Áu9aO
t 31gzs2 ozeujeae8of e pe aexoJuoduiszs s9 191) uaddayeajoa enznepi1E1OUð V
pu»IzON
3gssosojOYT
xO SOJuoJ
SessoÁunjpu
soNo ureaiog
B9ssnzsn [ujesioj
sojoNIsol
Sossajzsn so aosnuu»zsyol
E NYInznepieiousð y EIoDndepe tsol
Oz3NIaAQY
OPuere ze49N7s3 o1yso1zIq[ee ozosáuzaJ0] v 1p/n uvjy|p.ouoð dolupðvu y
searure,xe OÁsea noz1ozs uvsosol JÁueje opoNIPpzeð v dou ehzsoJ
uapl 1aa pprozo uey ze KBos 'uvqes zewjeõoJõou A[OJYyI supeIzg
sEÁ|Pqezsãol "19qy3pi2z94
A yuIII$Iu»zs uoplenj v - esyiiej usqjajPIzsn NOBol HIzxozs y
esol sopaz3A13ZS UUIepesieiB
sEpqqnd
ouppoA Yosol 11IzIIZS
1AATAaVTV Dof raySTOd V '7
 2.3 A
magánjog alapintézményei
nem ellentétes, csak a törvényi norma szellemével, rendeltetéséve, akkor
az azonos módon jogellenes,
mint az a magatartás, amehy csak a törvény szósgerinti
jelentésébe itköqik. Ha abból indulunk
ki, hogy ax gyes polgári jogi tilalmak gyformán
tartalmazgák mind a norma szószerinti jelentése,
mind rendetetésének ellenében vraló magatartást, akkor nincs sziikség arra, bogy a norma-rendel
tetés ellenében való magatartást törvéiny külön, alapeli szinten tilsa.
a
Ugyanakkor, logikailag
ngedbetetlen az alapelii frandologitás (törvénykerilés, n. törvénmyel való visszailés-) tilalom,
hiszen az nem más, mint a (konkrét norma általi) tilalom tilalma, ami társadalmilag éppen a nem
knánt formáhs logikai könetkeztést vonja le, az engedélyezettséget. Afraudolozitás-tilalom e nézet
szerint nem más, mint annak eläsmerése, bogy a törvényi tilalom kijátszbató, megkeriälbetó. Persze,
ax agere in frandem legis doktrinájában vannak más nézetek is, amebyek ezen általános tilalmat a
konkrét tilalmak mellett (pl. ugsoratilalom, stb.) alapelvként
e normának, alapelvnek nem
hasznosnak tartják. Szándéka, célja
afrandolozitás (a törvénykeriülés, a törvény adta joggal
való visszaélés)
engedéhezese, jóráhagyása. Elenkezøleg, a törvénykeiülés általános tilalmának céljia, rendeltetése
nem más, mint a törvény adta joggal való visszaléssel szembeni fellépés kiemelése, kihangsályozása."
(Lásd: SzALMA J.: Közösségi, köqës és eltérQ elemek a polgári jogi kodijfikációkban. http://jesz.
ajk.elte.hu/szalma6.html)
A továbbiakban a Ptk. Bevezetó rendelkezései
alapján tekintjük át a magánjog
fóbb alapelveit. Hatályos Polgári Törvénykönyvünk nem tartalmaz a
pandektista
hagyományok szerinti Altalános Részt (Allgemeiner Teil), az általános jellegú szabályok
és az alapelvek a Bevezetó Rendelkezések között
foglanak helyet, melyek éppen
ezért annyiban kevert jellegúek, hogy az alapelvek mellett például a törvény célját is
tartalmazzák.
Az új Polgári Törvénykönyv kodifikálása kapcsán az alanyi jogok és az emberi
jogok összefüggéseiben feltéve azt a kérdést, hogy a Ptk. a magánjog alkotmánya
Lenkovics Barnabás az alábbiakat jegyzi meg: ,AxAkotmány és
ezgel a benne foglals
-

alapvetQ szabadságok és emberi jogok értékrendjének és szellemének való megfelelés nem kis fel-
adatot, de nem is j feladatot ró az ij Ptk. kodifikátoraina. Sajó András szavaival a polgári jog
Máté effekiusát kell lekizdeni. A példázat Máté evangéliumára utal, abol az ohasható: Akinek
uam, adatik anmak s mig inkább bóvölködik, de akinek nincs, attól az is eléterik, amije van
(Máté 13:12). Maga ez a minQsités sem ijkeletiá ax európai kudtárában. Már Heinricb Heine
az öngés bibliájának nevezte Justinianus Corpns Iuris Civilis-ét. Károbyi Mihály Hit illgióke
nélkäl cimi könyvében azt mondja, hogy azént hagytaabba jgi tamuimányait, mert beláta, bogy
a rimai jog pitményének alapja ax agoigymus, ag öngés. Mondbatmi persze nigtolfogpa és ma is,
hogy nem a magánjog önzú. Az ember az, aki a magánjogot (is) önzése eszközeként basznája a
maga javára. Erre ugyanis az lesq a váa, hogy a nagánjogpedig hagyja mindezt. Es ezgel az önzo
ember silányodik, tettestársá válik. Hogy ezt elkeriljük, régtõilfogva napirenden van a magánjog
etizálása és szocializálása. Nem véletlen, bogy a maibog basonló széles és méhy szociális szakadék
idószakában, már 1896-ban követelte Meszlény Atir a magánjogsajátpolitikájának kidolgozását.
Azirásánakcimébenfeltett kérdést ma is nyugodtan jeltebetijük: Van-e a magánjognak politikája?
Ugyaníigy nem véletlen, hogy Szladits pedig 1935-ben azt követelt, nagy szelideben, ajánlota a

41
 ('elreAaya nozoy A[pdere ze wos 13zÁ8ol usjpl Ksoq 'eljoxoput zg) ajodere
1U eexneuusop ze uazSTs (93PY[PeI uEqp-J 9 *Pa 18squpl e Ápur) 1sp1uvjvõvu
atnH Zp 1Zakjpq w»u-usaáros?ZON YA[pdere ze akuoHÁu?aJQL uEðOA In zV
fo'L '8007 sdepngi 22qgpptnaI auYuguoI 4PPA MEo ppsnan[19427ynks I Sy¥
A PSPD 3dfy 421daeje 17SEAr[ E 3AJP 194puu s9 qeuzo1ze13zsso uEsoIOZS 3Ap
ipsoxzsg s9 9spurozsiup! t s9 AP BIUIOUontugSeuu e KBoy pqqpaon zoápsauey
s 20 ejsuA[ v PuysyzoupuON 9upa3o 19pouoduozs sproozs ejurouoineuraeu
omsaÁu?AIe ueqõgsepzEIIeId E UEA IdaIazs soJuoj youApdeje ouuo KBoq eise n01
-nugs 2eseArl 149 8007 * ueqpsyzoypeuoA 247o +pssasksy s? +pspuks1qp/y
TH nhly e uoqzs9I OzoxeuOA ETuop
-eqrauraeur v 1yEZTzhSeu
'

youuA Plyuuroj TÁUUOUrTEA 119WSI[O (u»qáu>aIQidery)

ueqáueunoyIV ZE HEUUoplern1 e p9A ÁuPAIQI E JuLLIzs ÁFpu JÁeqezs 9jdorszs uaqpsap
zxpq (1) SE Pa Ësquople 'uoze vzzeureuea usu AÁuQyáu2aIoI, TE3oJ In zy
uisoqvaq 12921 10ðdatyol gztðosry sg uasaqasga2 >yvs) aIyoAJadee
TE
S9 Tuptoow [oq ueldere yeuuzou p»las ozoÁpqezs 1j9sa nope ze Eypia dol
Ejod e uso12Adee KBoy 10a ze eauodseny 1ejsEAP[E uEIos esyioyTEdou pa ln zy
Espysoziq YOuppi240qáupai in täyso1q
ewern sopezssTA Q[eA [e88ol e
9s91o119 Eqrquo ze s3 seiTeeaeu 91eyo4jpJ ?
oA SEAJEjeaeuu oieyreAJa ze
oAp 3oss1Zsn s9 aosnu»zsuol e
Ajadere rs2zaupnip
AO 9sa ze njs>ASU 10x3A[Pdeje 1qqpre ze asuOHáugAIOL ITEðjOd In zy
fo
T SO0Z SJoN (s007-E007) qoliupuuwy sppreuipay3ofmeey :(xuozs)f
Z-A OHIg :U[ yooldoyp solapugoqyp- ayo5oliunpp updjod :'A SOINONNFT Pseg
p o s sp pspppkespo eyo8ofuuwp sp graacoyy av yuyottf uou z0 vH uwsoppurlgof
Jea1Ppprkpksag Ko quu 'vgBolupavu vpsppogaq yatuzuiszuiol sg yosnuzuvqsau
oyon uagaag9 pãpsypideyya ãpsopko yatg SD-0561 » tdeu uopnpuofgpecpks
11ugeqaagoyay2upsppqiksdouudolupãivu v yrsYPu/yv uryouzidh uvqqundosoqoa
syvooxs- upposap.1. uvqpokpes 61 -81 " puuu yauguo unjouvln : quguypqaagy
pnqpks Kuasuad D
v 9 v
põprpvqpks sopok1ksp pdsuazpgaqug2s 120su2s uopliyng vq
o
kuosypun190kövu
gqokavu9s9vujvuyon
0 v ypso apu uwquoko 1puuT upjipyp 1gPSPyptiyppos sg spsoqpszo
iolupãvu pv
iputu apu aq-s007 »qugi yousnu~uosyvuv ps
uoagpposapy
"uvppzdppj uvs
uopp uwsypuyy
P y uaroppayopup upli v agpuop ipuu Aõoq unquosp nicoyusduvq map
1D anau you-aqopauryakoy vypyp kv unppo anpg pPgIsvujpppsupg doluvõvu
1AATAdVTV 9Ol 1ayo10d V 7
 2.3 A magánjog alapintézményei

Az együttmüködési kötelezettséget- melyet Vékás Lajos a magánjogi jogviszonyok

alanyainak egymással szembeni kölcsönös figyelmességével kapcsolatos minimum-
elvátást kifejezó jogelvnck tekint - az új Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza az

alapelvek között, hanem azt a szerzQdések általános szabályainak élére helyezi, és a

zerzódéses viszonyok között érvényesülQ elvnek tekinti.
Az együttmúködési kötelezettséget a szerzódéses viszonyok körében a Polgári
Törvénykönyv javaslata az alábbiak szerint határozza meg:,A felek a szerzódéskötési
tirgyalások alatt, a sqerzödés megkötëseés ennällsa során, kilonösen a sqerzödésel kapesolatos
ipgaik gyuakorlásánál kötelesekegyättrmiködni.Az gyitmikidési kötelezettség köriben kilönösen
kiteleseck tájékoztatni egymást a szerzodést érintQ lényeges körilnményekrQl'"
A Javaslat az alapelvek között a rendeltetészerí joggyakorlás követelményét
szintén nem mondta ki, ,mert abból indul ki, hogy a törvénynek elsQsorban az alanyi jogok
Szabad gyakorlását kell biztositania. A kirivóan rendeltetéselenes joggyakorlás rendszerint a
joggal 1aló visszalis tilalmába isközike" (Lásd: VÉKÁs L: Szakértói Javaslat az ij Polgári
Torvénykönyw Tervezetéhez Budapest, 2008. 69. o.)
A Javaslat - szemben a régi Ptk-val - a joggal való visszaélés elvét az alábbiak

szerint fogalmazza meg: ,A törvény tiltja a joggal való viszailést. Ha ajoggal való visszailés
jogszabáhy által megkinánt ngyilatkoqat megtagadásában dll, és ez a magatartás yomós kögérdeket
vagy kiälönös méltárylást érdemló magánérdekeket sért, a birósága nyilatkozatotítéletével pótolhatja,
feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem háritható el" A Javaslat és az új Ptk. a joggal
való visszalés fogalmi határaira nézve utalásokat sem tartalmaz, annak kijelölését a
birói gyakorlatra bízza.
A Javaslat ennek indokát az alábbiakban látta:,4z elmilt évtizeditélkezésigyakorlata
kitánatos önmérvékletet mutatja a joggal való viszakés megállapitásánál. A viszafogotsá
mindenképpen indokol, figyelemmel arra, bogy a polgári,jogi szabályok elsósorban védik és támo-
gatják az alanyi jogok érvényesiälését, és csak kirivóan visszaélésszerä esetben gátoják meg azok
gyakorlásának konkrét móidját:" (Lásd: VEKÁs L: Szakértói Javaslat az ijPolgári'Törvéryköny
Tervezetébez Budapest, 2008. 72. o)
A hatályos Ptk-val ellentétben az új Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza a
választortbirósági eljárásra való utalást. A Javaslat szerint nem szükséges ugyanis,
hogy a Polgári Törvénykönyv tartalmazzon a választottbirósági eljárás alternatv
alkalmazására utaló szabályt. Megjegyzendó, hogy a régi Ptk 1993, november 1.
napjától hatályos módosítása tartalmazza a választottbírósági eljárásra való utalást,
a jogalkotó ezt követócn alkotta meg a jelenleg is hatályos Vbt-t. (Lásd: Booc Á.:A
Brnif Introduction to Hungarian Arbitration Lan Acta Juridica Hungarica, 2008. 49. Nos
3-4. 351-358. o.)
A Ptk. szabályai - az Alaptörvényben foglalt elQírásoknak megfelelQen -a tulaj-
doni formák egyenlóségét és védelmét íjäk elQ. Az Alaptörvény rögaiti a tulajdoni
tormak egyenjogúságát és egyenlQ védelemben részesítését.

43
2. A PoLGÁRI JOG ALAPELVEI

2.4 Az állami tulajdon, vagyon (nemzeti vagyon)

Az állami tulajdonra, állami vagyonra (nemzeti vagyon) vonatkozóan t b törvénji

clóírás is meghatároz speciális szabályokat. Ezek körébQl a gyakorlatban órvéns
an
elótérbe kerüló escteket tekintjük át.
A nemzeti vagyonra vonatkozó alapvetQ szabályokat a nemzeti va . .
legtöbbször
ól szóló
ozza a Magvar k 6
Az Nvtv. szabályozza
2011. évi CXCVI. törvény szabályozza. Magyar Ál; tu
feletti tulajdonosi joggvakoris.
lajdonában álló vagyon (nemzeti vagyon) orlás és mólját
valamint e vagyonnal való gazdálkodást.
Szervezetét,
A nemzeti vagyon körébe tartozik:
az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolo
az állam vagy a helyi önkormányzat
ok,
a fentipont hatálya alá n e m tartozó,

nában lévó dolog,

tulajdo.
az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévó pénzügyi eszköz~l
to
vábbá az államot vagy a helyi önkormanyzatot megilleto társasági részesedécel.
az államot vagy a helyi önkormányzatot megilletQ bármely vagyoni értélktelI ren-
delkezQ jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékü jogként nevesít,

Magyarország határa által körbezárt terület

feletti légtér,
üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérQl szóló törvén
szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ
Eghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzókönyve végrehaitási
keretrendszerérQl szóló törvény szerinti kiotói egység,
állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyújtemény (muzeális intézmény,
levéltár, közgyújteményként múködQ kép- és hangarchívum, valamint könyvtár)

saját gyüjteményében nyilvántartott kulturális javak

körébe tartozó dolog,
a régészeti lelet,
tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védel-
a nemzeti adatvagyon körébe
mérQl szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

Az Nvtv. hatálya alá az alábbiak nem tartoznak:

az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
a)
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajao
nában lévó dolog,
a régészeti lelet,
a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb veac
d
mérQl szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.
az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonara,
1) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre, v a g y o n á r a , valamint

g a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonara,

arr a nemzeti adatvagyonra, amely adatvagyonra vonatkozó elóírásokat a

44
 2.4 Az állami tulajdon, vagyon (nemzeti vagyon)

adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmérQl szóló

törvény állapítja meg
Nagyon lényeges, hogy a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogügyletek (nemzeti vagyon
hasznosítása, átruházása) során csak olyan személlyel lehet szerzQdést kötni, amely
megfelel az átlátható szervezet fogalmának. Az átlátható szervezet fogalmát az Nvtv.
az alábbiak szerint határozza meg

1. átlätható szervezet:

aa) nemzetközi szervezet, az állam, külföldi állam, külföldi helyhatóság,

ab) köztestület,
ac) költségvetési szerv, önkormányzati intézmény,
ad) külföldi állami vagy helyhatósági szerv,
ae) lelkismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek
és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belsó egyházi
jogi személy,
a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és azok társulása, valamint
ag gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külQn-külön
vagy együtt 100%-os részesedéssel rendellkezik,
ah) az Európai Gazdasági TérségrQl szóló megállapodásban részes állam szabá-
lyozott piacára bevezetett nyilvánosan mqködó részvénytársaság;
b)az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendel-
kezó gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következó feltételeknek:
ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás éés a terrorizmus finanszírozása megelQ-
zésérQl és megakadályozásáról szóló törvény szerint
meghatározott tényleges
tulajdonosa megismerhetó,
bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági TérségrQl szóló megál-
lapodásban részes államban, a Gazdasági Együttmúködési és Fejlesztési Szervezet
tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletóséggel, amellyel Magyar-
országnak a kettQs adóztatás elkerüléséról szóló egyezménye van,
be) nem minósül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint
meghatározott ellenórzött külföldi társaságnak,
bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os
tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal biró jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkezQ gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és be) alpont szerinti
feltételek fennállnak;
az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következó feltételeknek:
ca) vezetQ tisztségviselQi megismerhetók,
cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezetó tisztségviselói nem

45
2. A PoLGÁRI JOG ALAPELVEI

átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesed.

) szekhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térséo
megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttmúködési és B26k
Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel
el Magyarorsyes
Magyarországr
kettós adóztatás elkerüléséról szóló egyezménye van,

Látható, hogy a jogalkotói szándék az, hogy a nemzeti vagyonnal való rendel eas.
felelQs és átlátható legyen, és az a szervezete, amely a nemzeti vagyonnal kezés
kapcsolat.tba
kerül, eme kívánalmaknak szintén feleljen meg
Figyelembe kell továbbá venni az Nvtv. alapjän a nemzeti vagyonnal való zdál-
kodás során ama alapelvet, mely szerint a nenzett vagon alapvetö rendeltetése a
kizftladet
ellätásának biztositása. A emzetivagyonnal foleläs módon, rendelketéissgerien kellgazdáikendni
Az állami vagyon felett a Magyar Allamot megilletó rulajdonosi jogok és kötelezzett-
ségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelQs miniszter (a továbbiakban:
miniszter) gyakorolja törvény eltérQ rendelkezése hiányában, aki e feladatát a Magyar
Nemzeti VagyonkezelQ Zártkörñen Mäködó Részvénytársaság (MNV Zrt),
a
Magyar Fejlesztési Bank, illetve a tulajdonosi joggyakorló szervezet úján látja el.
Minderról az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) rendelkezik.
Ki kell emelni, hogy a Vtv. az állami vagyon fogalmát az alábbiak szerint határozza
meg:
a) az állam tulajdonában lévQ dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható ter
mészeti ero,
b)az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában
törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,
az állam tulajdonában lévó tagsági jogviszonyt megtestesító értékpapír, illetve az
államot megillet egyéb társasági részesedés,
d) az államot megilletó olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkezQ jogosultság
amelyet jogszabály vagyoni értékú jogként nevesít.

Külön törvény rendelkezik:

a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosiításáról),
b) a Magyar Nemzeti Bank, az Allamadósság KezelQ Központ Zrt. és a Magya
Távirati Iroda Zrt. múködésérQl,
a Nemzeti F'öldalapról.

A Vtv. szerint nem tartozik az állami vagyon fogalma alá az a vagyon, amclync
állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak
i és
korlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, így a szabályserte
Eben
büntetóeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás útján, vagy a köztartozások ie rtve

állami tulajdonba kerülQ vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, uc

46
 2.5 A magántulajdon, magánvagyon
az elkülönitett állami pénzalapokból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos
állami követeléseket).
Az MNV Zt. a Magyar Allam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek
részvénye forgalomképtelen. Az MNV Zrt. alapító okiratának elfogadása és módosítása
aminiszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más
társasággal nem egyesiülhet. MegszünésérQl az Országgyqlés törvényben rendelkezhet.
Az Országgyúlés 2010 nyarán fogadta el a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi
LXXXVIL. törvényt, mellyel hatályát vesztette a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi
CXVI. törvény. A törvény megállapítja, hogy a Nemzeti Földalap, mint a kincstári
vagyon része az állam tulajdonában lévQ termQföldek, mezó-, erdógazdasági múvelés
alatt álló belterületi földek, valamint a mezQ, erdógazdasági tevékenységet szolgáló,
vagy ahhoz szükséges múvelés alól kivett földek összessége.
Erdemes megemlíteni, hogy a fenti törvényt 2014. május 1. napjával a mez6
és erdógazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény váltja fel.

2.5 A magántulajdon, magánvagyon

Nyugat-Európa területén a második világháborút követQen hangsúlyosan elótérbe
keriültek a nagy francia forradalomban már kimunkált alapvetó emberi szabadságiogok.
Ennek megfelelQen 1948-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 17. cikke
deklarálta a tulajdonjog szabadságát és biztosítását, és ehhez hasonlórendelkezéseket
tartalmazott az 1950. évi Európai Emberi Jogi Konvenció is (amit
Magyarország
1992-ben fogadott el), valamint az ENSZ Emberi Jogi Paktuma 1966-ban. Az
európai
szupranacionális egyezmények területén a tulajdont mind a dolgokra, mind a jogokra
kiterjesztik, akárcsak a hatósági licencekre és az egyes vállalkozások ügyfélkörére,
goodnill-jére is. Ennek megfelelQen a tulajdon sérthetetlensége annak békés élvezetében
is meg kell, hogy nyilvánuljon. A tulajdon korlátozása csak törvényi szinten valósulhat
meg, különös tekintettel a kisajátítás kérdésére, ami kizárólag arányos kártalanítás
mellett történhet, és külföldi személyek tulajdonában álló
vagyontárgyak kisajátítása
esetén a nemzetközi jogi szabályokat is alkalmazni kell.
A
magántulajdon tekintetében a privát autonómiába történQ legradikálisabb
beavackozást a kisajátitás jelenti. Az Alaptörvény XIlIL, cikkének () bekezdése a
kisajáítással kapcsolatban leszögezi, hogy ,tnlajdont kisajátitani csak kivételesen és köz.
érdekbõl, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanitás
melltt lebef". A kisajátítás tehát
elsõdlegesen alkotmányjogi kérdés, hiszen a tulajdon-
hoz való alapjog legerQteljesebb potenciális korlátozását képezi, ezen túlmenQen a
polgári jog már csak a részletszabályok tekintetében ad eligazítást. Mind idórendben,
mind pedig a jogszabályi hierarchiában elQször az Alaptörvényben rögzített elvnek és
garanciáknak kell érvényesülhiük (az Alaptörvényben és a kisajátitásról szóló 2007.
évi CXXIII. törvényben) és ezt követheti a
polgári jogi szabályozás.

47
2. A POLGÁRI JOG ALAPELVE

érdemes figyelmet fo
A tulajdon mint alkotmányos jog kapcsán elmet fordítani Fábián
a tulajdonboz valóó joe
jog alkos
Ferenc fejtegetéseirc: ,.Mindebböl következik, bogy a

merlegelése kapesán megkerilhetetlenné válik

A kigérdh
a közérdek kategóriája. A
közérdek talkmotányossági
rosági értelmezését döntõen befohvásolta a strasbourgi Emberi Jogok Enrápai
demokratikus társadalomban a
Bírósága mánybi.
Biriede
elöti Jane
ames
amennyuben azt az elgondolást jejezi ki, bogya
g.
kapcsolódó gazáasági és szociális kérdésekre vonatkozo ermészetesen sokho
közérdek természetesen sokfé. Onjoghoz
tmányossági vizspáiPpen
latható. ERért a parlamenti többség által szentesitett közérdek alkotmányossági vizsgálatát nak. eképpen
izggálatára kell korlátozni, hogy az erre való bivatkozas nem volt-e onkényes" [Lásd.
E:A tulajdon alkotmányos korlátozbatóságáról. In: Unnepi tanulmányok SárközyT ÁBIÁN
70. születésnapjára. (szerk.: NoTÁRI T) Szeged, 2010. 75-76. o.]
Sárközy Tamás
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarorszag Alaptörvényének XIL
szintén deklarálja, hogy mindenkinek joga van a ihlajd0nboz, Emellett a7 AL
Alap-
törvény újdonsága, hogy azt is rögziti, miSzerint a tulajdon tarsadalmi felelQsséporl
séggel
jár. Ennek értelmezése a kialakuló gyakorlat kapcsán egySzerre tekinthetÑ maoánio.
jog
és alkotmányjogi problémának.
A korai hazai alkotmánybírósági gyakorlat az Alkotmány 13. S által védett iopot
körét a magánjogi tulajdonfogalommal feleltette meg, illetQleg az Alkotmánybíróság a
tulajdonhoz való jog lényeges tartalmát a magánjogi triásszal, a birtoklás, a használat.
rendelkezés részjogosítványaival azonositotta. Ebben a korben allapította meg azt is
az Alkotmánybíróság például, hogy a rendelkezési jog korlátozása nem sérti a tulajdonboz

jog léneges
valóEzzel tartalmá, feltéve, hogy idótartama korlátozgott.
szemben a 64/1993. (XII. 22.) AB határozat megváltoztatta a magyar al-
szétválasztotta
kotmánybírósági gyakorlatra irányadó tulajdoni koncepciót, illetQleg
az alkotmányjogi és a polgári jogi tulajdonfogalmat. Bizonyos álláspontok szerint
ráadásul nem is a tulajdon fogalmát, hanem annak védelmi körét változtatta meg az

Alkotmánybíróság
A 64/1993. (XII. 22.) AB határozat az önkormányzati lakásokra törvénnyel létre

hozot vételi joggal foglalkozó határozat kimondta:4z aleotmányi tulajdonveéielomki a

modja nem sxükségkéPpen követi a polgári jogifogalmakat. A tulajdonjog részriogositváryai - meyek

meg a polgári jog szerint sen mindig a tulajdonost, s egyes esetekben törvénynél fogva nem ot e

- nem azonositbatók a tulajdonboz való jog alkotmányi védelmet élvezó lényeges tartaimaa.
Alkatmány szerinti tulagjdomvédelem kire tebát nem azonositható az absziraki pogárn Jgit
gatiw
rédelmével, azaz sem a birtoklás, haszmálat, rendelkeqés rásziogositványaiva, sem pe is
S
és abszolit jogként való megbatárogásával. "Annak ellenére, hogy az elemzett hatahe
ehhez

idézi a fentieket, az indokolás nézetem szerint a tulajdon-fogalmat, illetve az

z 1s,
kapcsolódó következményeket kevéssé veszi figyelenmbe. Ilyen következme i
értelmében

hogy a tulajdonvédelem köre kitágul. Az Alkotmány (Alaptörvéay) nállósult

tulajdon nemcsak a polgári jogi értelemben vett tulajdon, hanem azon túl annak o e t
zonyos közjogi erea
részjogosítványai, és más vagyoni értékq - dologi, kötelmi és bizo
n á n y j o g

jogosultságok is. A 64/1993. sz. AB határozatból az is kiolvasható az alkott

48
ii

S.
2. A PoLGÁRI JOG ALAPELVEI

zik ann
A kisajátítás tekintetében alapvetó elvi jelentöséggel rendelkczik annak megha-
tarozása, hogy milyen érdeklból kerülhet
eles intéz
sor erre az egészen kivételes intézko
Ez a jelenlegi szabályozás alapján egyértelmüen csak a koYO, a kögérdeb

megfeleló ellentételezés,
be. A
azaz
iten a
arányos kártalanítás szintén
kOvetkezhet mellett nem szabad elfele.
kérdéskör, amelynek kapcsán azonban a tulajdonos
az adott kisajátított dolgon fennálló, harmadik személycket megilletQ jogokrá sem.
konstatálható az, hogy a kisaiátie.
E probléma kapcsán általános tendenciaként
ebból eredóen harmadik sze 2
allam javára tehermentes tulajdonjogot keletkeztet,
fennálló jogait is megszünteti a dolgon. Ez alkalmazandó a kisajátítás alá vont ddolog
ügyletekból eredQ jogokra is.
tekintetében létrehozott kötelmi

Végül különösen nagy figyelmet kelltársadalommal szembeni közjogi korläto

szentelni a tulajdonjog ito-
ásainak, amelyek a tulajdonosnak
a kötelezettségekéne
korlátozására mindig csak kivételesen, fontos
jelennek meg. A tulajdonjog közjogi
közérdekbQl kerülhet sor, ezért annak lehetóségét az Alaptörvény igyekszik jól körül.
határolni. EttQl függetlenül kétségtelen, hogy az elmúlt idQszakban a tulajdonjog, mint
inkább leszqkült. Más megközelítésben
legfontosabb alanyi magánjog tartalma egyre
felmerül az is, hogy a tulajdon korlátozása nem csak türési, hanem pozitív teljesítési

kötelezettségekben is jelentkezik. Ezek a elóírások-gondoljunk pl. a

tevésre kötelezó
irnak eló. Osszességében
beépítési elQírásokra ingatlanoknál- tevési kötelezettségeket a korlátozástól
megállapíthatjuk, hogy élesen el kell
határolnunk egymástól mentes
korlátozásokat immanensen
tartalom nélküli, statikus tulajdonjogi megközelítést
a

a természetes velejárója,
kezelQ, dinamikus tulajdon képétól. Ennek a folyamatnak
hogy -

mint arra már korábban utaltunk

-

az új Magyarország Alaptörvényének XII.

cikke kifejezetten rögzíti, hogy a tulajdon társadalmi felelósséggel jár.

2.6 A jóhiszemúség és tisztesség elve

A régi Ptk.
Az új Ptk. 1:3. S-a rögzíti a jóhiszemäség és tisztesség követelményét.
ebben körben elQírta az együtmúködési kötelezettséget és az adott helyzetben eiva
a kötelmi jogba
ható magatartás követelményét is. Az együttmüködési kötelezettség
került áthelyezésre az új Ptk-ban, mivel elsósorban az ilyen tárgyú jogviszonyokbal
van jelentósége. Mindhárom alapelv arra irányul, hogy a polgári jogviszonyokDal
jogalanyok ne csak a pozitív jog által, az adott jogviszonyra meghatározott tényalas
feltételeket formálisan kielégitve gyakorolják jogaikat, illetve teljesíitsékkötclez
véve járjanas
geiket, hanem az általános társadalmi erkölcsi normákat is figyelembe
Ebbol a törvényalkotói célból kiindulva értelemszerken ezeknek az elvekne
tartalommal megtöltése elsósorban az adott gazdasági és társadalmi viszonyok
elmezó

ismeretében történhet, így különösen jelentós cbben a körben a biróságok jogered 17,
szerepe, hiszen a konkrét ügyben kialakult tényállási elemelk mellett ítélhetQ me
hogy az egyes elveknek megfelelQen történt-e a jogalany eljárása.

50
1S
Sossaizsn s Bosnuuszsyol e uuozs !pioA ájpuE 'st aÁugujoa349 $9poNDumníäs ze
P uoqs83nyozsso qqesoIOzsäo1 " 1 3 1 [TuTpizs" ouio opP 19AsyuINasp oIEyzsepa
wou 3Ap 3pssa1zsn sa B9spuazsiyof v qesousu KBoy 'jeinugi st viJe sypuy Ip[o
dey is2zaupiug apylqnzs
uagiaadee (euxosye.kua 1s92192suopluna v d) upj»|nn Sof ojopt8psnuszsuo
e uvqeseuuo TeuuoreiJe) aouu 1o1 euren s?1pvzss[A 9PA [E3õol v sa ($8t/9661
H +9E/9661 H) s94solpa qouzaosu3zojpio Isyieizoxpln "s9poypunináao yppy r
(917/566L HA) UsEaJsoreaßou syroywABdol nrszss91311PPuaI E i[uue elpzseury 19Áu»u
-p1Ag pssojksy sa 8psyuiks2qpl 120a uaqua791.49 a24qalqo ze t-S 1e *pay
(o LS ZL/C661 Áugzoy IÁuyuopmãof*2l13kspuaidol vppas v jatouzye1 sougpey -unq
of upihod 2aqpdasiks igssajksyy v sg +psyusksgplv spolaioe AnpqpNI "X KTEN3ZS os g
LE61 po3zg "uoqofuyivu v pssejas4 sp iasyuoksqpl y "T NANSY1ETY zOqy PD 'uEa SE
eol 1 ey Bouu *eljoroqeÁ8 u»u ngBof oa1qsoáns nueaÁueapuu 1913zájps sope ze
Ey 'ozarory e 135ojp zs) IOTE yougÁugusjaAQY I>ssa]zsn s2 aosnuazsruol v 1o7E
p19s uesoÁns yoNPpr2 19} }LAõs Ze [ure q IE Augurnzoy ueÁ[o 9eruI Ho oTETnAp
nlei ueqpaejosdey sasepoZIIZS YITPJ E BY 'uIqpIsI ZE UEqqe jd uaQuunI uzg
SI 9snzaj91O ISepuouzeðt ze zlgur
-J0J I$9Uplõau yeuug TuusA 3quuajakay nyPITPUIioursz joy Teseyozs E YUIqua
sadesszsg t uIqIONNISI NOiTus uIqyOzOro 19Npuru Aõr TOasEuAB3 jo oIernZSETPA
*
wu euuEBOJ B9SSIZSn e s2 ö9SnUIIZSTyol y Tueirsnuei jox 1sg]IeyEõeu usATuI uq
-1ZÁjoYnoP Nope Ado Kãoy 1ze 8ou vzzonyeq u u ugny Áeqezs8ol e ey 'usq1as3 ze
uEqqe uspl 1ay9119urIouisz au>urogAgy 3osss1zsn so 8osnuezssol e joizsarsEJN
TeATEÁTEqezs qeuguep sapezssTA Q[EA [Es3ol v uopl as9poyiy [oqauodu2zs
uaA 'ezzopros ueqeõeuu st igurern xeupsyuoxeAS uepeuox Sol tÁuee ze jeapza D9S
-$3]ZSn sa aosnuiazs[uo! y u9qelheroxuo dol iÁueje ze 1zs9Iseu qu9ypheroy 9STY
3ol tÁuere ze 12s21Á33 *%>uu oioqpmpzoy uoddempPn97 S9ssonzsn se 89spuszsruo! t
uagroqpfionu youpssnjasgy v sg youdgsyusksyqplv uaqpsepsafet yopspikaqaoay o sg uvqpspuoynto
yodo! 3z9|1Ppu3IJuuozs yerqqeTe ze e-S zejsearlkugano1 t8oluyseyN LA9 '8T61 Z¥
39A/pdee uza o1IouS[I uISaj3Zs9usoa qunßoluyõeu rqqesox Kdos 'opu»ziöolõo}N
ST Uq9spzayq (1)
SEI Pd !n ze i[ue 'EIszeurjeaojäou uaoppjßouu xouJÁUpujjaAON" E eseayAP
egguzseyoz5,u91paouu youjosuguoongy" e uoqpsppzapq (1) S+PdIEEO
Ze z3 sa 9puajozay uasaahsÁdo uouey huoquojesos uony 19 usu 3Apdere 39ss»
-2s so aosnuazsiuo! v Áaoy 'pusjol vze zg ozs urA JoIAjpdee oppjdou yeuguwjpso
uaq1D19 pun no4], jouu e uaqposo uojpl e Asoy 'o1oN|eíuzaJoJe n n 9anuip0
19191-1 snroIgu 900 upldee esyysopou Áu>aJo) °||T LAI 9007y Bou ezeurts
9AuguaAOY S91PanA3o vis1qeip0zs e ájpue 'monea 19s3z3$»nozs 1qqeioN d
de
3V 2 ueqszeuneãoJõouu öosso1zsn v so Bosnuszsiyol" Sopopsao
39ssa]zsip sp dosFuozsyol v oq ene Áugaioa 'AIX LA °1661 ze eq-pd töoi V
aA[p 39ssaIZsn s9 39snuozs[yol v 97
2. A
PoLGÁRI JoG ALAPELVEI

elvének legfQbb tartalmát képezi. (Lásd: FÖLDI A.: A

jóbiszemáség
tézménytörténeti
és
vázlat római
a
jogtól napjainkig. Budapest, 2001. 106.
és tisgteceh
ég eve. In
tisztesség elvének történeti meghatározottsághoz lásd o.) A jóhis
jóhiszeemúség
bona fides
dualista felfogásának yomai ius communében XVI. különösen:
a a
önösen: FÖLDI
század ÁlarA
egyház-, jogtörténeti
magyarázatok. Unnepi tanulmányok Rácz végéig, Lajos
in:in: Á
lam
tiszteletére,
Lajos tisztel
Budapest 2013, 43-54. o.)
A
jóhiszemq és tisztességes eljárás követelménye a
jogrendszerekhez hasonlóan-meghonosodott evárásmagyar jOgSyakorlatban-kile
jogszabályi szintq követclmé
A
jóhiszemqség nemcsak általánosan jelentkezik új Ptk-ban, hanem
az
konkrét hetvenöt to
tényállásban is értékelést nyer, így pl. az üzleti titok megsértése
személyek nyilvántartása kapcsán, házasság érvénytelensegénél, esetén. i
a
a
gyermek nevéhen jog a

eljáró szülQ esetében, a jogalap nélküli birtokos esetében,

nítési és terhelési tilalom ellenére szerzók túlépítés során, az elideo
a

esetében, kereskedelmi forgalomban val

a
szerzésnél, hatósági határozat
a
árverés során
vagy szezQknél,
állam kártalanítáe
az
nélküli
tulajdonszerzése során,
birtoklásánál, feldolgozásnál, hozzáépítésnél, ráéni
a

tésnél, az ingatlan-nyilvántarításon kívüli

tulajdonnál, a zálogjogtól mentes szerzésnél
az
ingatlan-nyilvántartásban bízva szerzónél, a jóhiszemq és ellenérték fejében szerzQk
védelménél, a képviselet korlátozásánál, az álképviseletnél, a
szerzQdési feltételeknél, az érvénytelen és a tisztességtelen általános
hatálytalan szerzódéseknél, a
ságnál, a bizalmi vagyonkezelési szerzódésnél, az utaló magatartásnál stb. jogszavatos-
A jóhiszemüség
ellenpárja a rosszhiszemú eljárás, amely szintén értékelést nyer a
Ptk. egyes konkrét tényállási elemeinél.
Ilyen pl. a házastárs hozzájárulása nélkül kötött
szerzódés joghatása, a jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye, a rosszhiszemú túl-
építés, ráépítés, a feldolgozás és átalakítás, a haszonélvezeti jog ingatlan-nyivántartásba
való bejegyzésének elmulasztása esetén, az álképviseletnél, a fedezetelvonó szerzQ-
désnél, a rosszhiszemqfizetési felszólításnál, a jogalap nélküli gazdagodásnál stb.
Lényeges kiemelni azt is, hogy a szerzódéskötéssel kapcsolatos károk megtéritésé
ért fennálló felelQsséget, illetve az ezzel kapcsolatos költségek megtérítésére irányulo
prekontraktuális kártérítési felelQsség jogalapját- egyes szerzók szerint-a jóhie
szemúség és tisztesség objektiv követelménye képezi. (Lásd: SiKLóSI L.: Az érvénytelen
szerõdéssel kapesolatoskártéritisifelelQsség nébány elmileti- dogmatikai kérdése. MagyarJog
2011. évi 7. szám, 438. o.)
Az új Ptk-n kívül más jogszabályok is alkalmazzák a jóhiszemúség, illetve annak
ellentétjét képezó rosszhiszemúség kategóriáját. PlI. a védjegyek és a földrajzi aruje
zok oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 3. S (1) bekezdésének ) pontja feltetic
kizáró okként kezeli a lajstromozás vonatkozásában a rosszhiszemq bejelentest
magyar szabályozásba ez a rendelkezés az Európai Unió tagállamainak védjegy
Szabályainak közelítésére a Tanács által 1988. december 21-én kiadott 89/1407D
irányelv alapjánkerült be.
kez-
A jóhiszemúség és tisztesség elvének megsértése a társasági jogban is jelci

52
 2.7 Az
együttmüködési kötelezettség elve
het. A KGD1995. 6. Sq hatârozat szerint példáula
taggyúlési határozatot tartalmazóó
postai küldemény átvételének megtagadása a régi Ptk. 4. -ának (1) bekezdésében írt
ióhiszemú joggyakorlás elvét sérti és a jogkövetkezménye az, hogy a küldeményt az
átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek kell tekinteni.
A birósági gyakorlatból megemlítendó, hogy nem részesíthetQ védjegyoltalomban
a megjelölés, ha a bejelentés a
jóhiszemúség és a tisztesség követelményét sérti (BH
2004/ 188.). Több esetben is felmerült amegbízási szerzödésben a megbízófelmondási
jogának korlatozasa, amely abban az esetben, ha aránytalan mértékú, úgy a jóhiszemú
ioggyakorlás követelményével ellentétes (BH 2004/179.). A találmányi díjszerzQdés
esetében a jogok jóhiszemú gyakorlása és a felek együttmüködési kötelezettsége
szintén kötelezó (BH 194/26.).
Az objektúív jóhiszemúség vonatkozásában feltétlenül említést érdemel a BH.
1996/364. sz. alatt közzétett jogeset. Ezen jogeset tényállása szerint egy magánszemély
tévedésbQl a lejrat elött egy nappal akarta postai takarékjegyeit kiváltani. A
alkalmazotta - vélhetQleg szintén tévedésbQl- kifizette a következó napon esedékes
pénzintézet
teljes kamatot is, több, mint 160.000 Ft összeget. Az ügyfél úfent értékpapírokba
fektette ezen pénzósszeget. A pénzintzet észlelvén a tévedést - a z úgyfelet jog-
-

alap nélküli gazdagodás címén beperelte, és a jogalap nélkül felvett kamatokat kérte
vissza. Elsófokon a bíróság helyt adott a felperesi keresetnek. A fellebbviteli
bíróság,
majd a Magyar Köztársaság LegfelsQbb Bírósága azonban elutasította a keresetet,
arra hivatkozással, hogy a pénzintézet alapvet együttmüködési kötelezettségét nem
teljesítette- vagyis nem járt el jóhiszemúen -amikor szakismerettel rendelkezQ al-
kalmazottja nem tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy egy nappal a lejárat elQtt történó
felvétel esetén igen nagy veszteség éri. (Lásd: FÖLDI A.: A jóbiszemiség és tisztesség elve.
Intézménytöirtéineti vázlat a római jogtól natyjainkig. Budapest, 2001. 94. o)
A jóhiszemúség és tisztesség elve etikai megalapozottságú, jelentQs morális tarta-
lommal bíró fogalom, amely objektiv zsinórmértéketállít a polgári jogi jogviszonyokban
követendó eljáráshoz.

2.7 Az együttmüködési kötelezettség elve

Az együttmíködési kötelezettség elve átalánosan érvényesül a polgári jog területén

annak érdekében, hogy a jogalanyok a jogviszonyukban a másik fél kötelezettségeinek
teljesítését segítsék elQmozdítani.
Az együttmúködési kötelezettség mint alapelv valamennyi polgári jogi jogviszonyra
kiterjed. A jogalkotó ezt az alapelvet a régi Ptk. bevezetQ rendelkezései között helyezte
el és megisméti a szerzQdéses jogviszonyok vonatkozásában a régi Ptk. 205. S (4)
bekezdésében a szerzQdéskötést megelQzQ együttmüködési kötelezettség kapcsán is
(culpa in eontrabendo). Az új Ptk. három helyen foglalkozik az együttmqködési kötele-
zettséggel, kétszer a családjogban, egyszer pedig a kötelmi jogban.

53
 ALAPELVEI
2. A POLGÁRI JOG

elöirja, hogy a házasti

A családjogban az új Ptk. 4:24. S(1)
bekezdese

éssegymást
egymást
názastársak kötelesek
támogatni. Az úi Ptk..
közös céljaik
érdekében együttmúködni
a szülQi felügyeletet gyakorlás/3.s 4:173.y a
fejlQdése c kés a
önek és
esetében írja elQ, hogy
különéló szüló
a

gyermekétól
különélQ szülónek
a gyermek
kiegyensulyozott

tiszteletben tartva
-

egyutt kell
érdekében
múködnis
niük.
egymás családi életét,
nyugalmát
talalhato eloiras az együttmqkid
jogban az új Ptk. 6:62. J-4ban ötele
Ote
A kötelmi
felek kötelesek a
szerzódéskötësi
alatt, aa szerzódés
tárgyalások alatt
zettségre. alapján
Ez a
soran együttmkködni és ti
megkötésénél, fennállása
alatt és megszuntetese
fél nem hivatkor
Afél koztatni
Otatni
a szerzódést
érintQ lényeges körülményekrQl. hivatkozhat a
egymást kanes0
olyan jogokkal, tényekkel adatokkal
és
kötelezettség megsértésére
atási olatban,
más torrásból ismernie L
közhiteles yilvántartasbol vagy
amelyeket ismert, vagy
mes
fél, aki az együttmüködési kötelezettségét
Ha a szerzQdés létrejön, az a

másik fél ebból származó kárát a szerzödsszegéssel okozott károkért

köteles a

felelósség általános szabályai szerint megtériteni.

A szerzQd s létrejöttének elmarm
dásáért a feleket kártéritési kötelezettség nem terheli. Ha a szerzódés nem jön létte
az a fél, aki az együttmúködési kötelezettségét a szerzQdéskötési tárgyalások sorin
ebbQl származó kárát a szerzódésen kívül okozot
megszegte, köteles a másik fël ott
károkért való felelósség általános szabályai szerint megtéríteni.
Kifejezetten hangsúlyosan értékeli a birói gyakorlat a szerzódis teljesitésénél
az együttmúködési kötelezettséget. Eanek magyarázata, hogy például kilönösen
nagy értékú vállalkozási szerzódések esetében a teljesítésnél történQ nem megfelelQ
mértékú együttmúködés, vagy éppenséggel a szerzódés teljesítésének akadályozása
igen jelentós kárt eredményezhet a szerzódés teljesítésére kész és szerzódésszerúen
teljesíteni szándékozó fél számára. Abban az esetben is, amennyiben a megrendeló
laikus fél, tehát nyilvánvalóan nem rendelkezik a szükséges szakismeretekkel, a polgii
1og egy alapvetQ együttmúködési készséget elvár tole.
gy peldául a laikus megrendelQtQl is elvárt az, hogy építési szerzQdés esetében a
munkaterületet a vállalkozÓ Számára úgy és olyan idóben szolgáltassa, hogy a vállalkoz70
meg tudja kezdeni
rajta a munkavégzést. Ennek elmaradása egyfelQl nyilvanva
az
együttmúködés elvébe ütközik, de adott esetben lex speciahis-ként jog0%u -

késedelemneck is tekintheto.
Az együttmúködési alapelv számos esetben együttesen érvényesül a jóhiszennúség
és tisztesség alapelvével, hiszen alapvetÑ elvárás, hogy a yban
együttmüködés során megfelelQjóhiszemúség kerüljönpolgári
az jogi jogvisz
tanúsításra.
2.8 Az adott
helyzetben elvárható magatartás elve
Az
adott helyzetben elvárható magatartás egy olyan peciális

elóírás hiányában, mintegy szubszidiárius zsinórmérték, melyet ak eni A

régi Ptk magatartásként kell és ienchen.
normaszövege is ezt mondija ki, amikor elQírja a 4. hog
ésben,hog
S (4) bekez
54
 2.9 A saját felróható magatartásra való hivatkozás elve

ohhan az esetben, amennyiben a törvény sRigoribb kivetelményt nem támaszt, akkor kell a
nalpári jogi jogviszonyokban úgy eljárni, ahogyan ag az adott hebyzetben általában elvárbató.
Az új Ptk. 1:4. S (1) bekezdésében megismétli ezt a kötelezettséget.
Kiemelkedó jelentósége van a törvényszövegben a két határozott névelónek (,az
a adott helyzetben általában elbvárbató), mivel ez azt fejezi ki, hogy a mérce objektim alapá,
azaZ nem az adott személytQl való elváchatóságot (tQle-elvárbatóság) kell szemlélni és
alapul venni, hanem objektív szempontrendszer szerint kell meghatározni az adott
helyzetben általában elvárható magatartást.
MegiegyzendQ, hogy ugyanilyen megfogalmazással találkozunk a deliktuális fele-
lósségalapkategóriájának szabályozásánál, a régi Ptk. 339. (1) bekezdése kimondja
a jogellenesen okozott kár megtérítésének kötelezettségét, azzal azonban, hogy a kárt
okozó személy ,,mentesil a felelósség alól, ba bizonyíitja, hogy így járt el, ahogy az az adott
behyzetben általib.an evárható". Az új Ptk. a kármegelózési és kárenyhítési kötelezettség
kapcsán a 6:463. S-ban támasztja ezt a követelményt.
Az adott helyzetben elvárható eljárással kapcsolatban került értékelésre az a tény-
állás, miszerint az árverési vevQ nem szerez tulajdonjogot az elárverezett dolgon, és
az árverés is szabálytalannak minósül, ha az árverés tárgya olyan üzletrész, amelynek
tulajdonosa a gazdasági társaságból való kizárása miatt pert indított, és a per jogerósen
még nem fejezQdött be az árverésig, és errQl a tényrQl mind az árverés kitúzQje, mind
pedig az árverési vevó tudott (BH 2000/114.).
Az adott helyzetben elvárható eljárással kapcsolatban a házassági vagyonjog te-
rületén is több ítélet született. A jó erkölcsbe ütközónek minósül és ezért semmis az
a házasság vagyonjogi szerzódés, amelyben az egyik házastárs csaknem teljes külön-
vagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársnak
juttatja (BH 1999/409.).
2.9 A saját felróható magatartásra való hivatkozás elve

Eme jogelv megértéséhez egy, már tartalmában Ulpianusnál (Ulp. D. 12, 5, 4, 3.)
-
-

olvasható, de alapvetóen nem római jogi eredetú regulára célszerú hivatkozni, mely
Szerint: ,nemo auditur suam
turpitudinem allegans.
Saját felróható magatartására elQnyök szerzése végett senki sem hivatkoz-
bat. Ebból eredóen aki
maga sem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában
clvárható, a másik félnek a felróható magatartásából nem szerezhet elQnyöket (BH
19901423.). A régi és az új Ptk-ban is azoos formában szereplQ általános jogelvet a
birósági gyakorlat töltötte, tölti meg tartalommal..
A volt házastársak esetében az
ajándék visszakövetelésére csak akkor nem kerülhet
SOr, ha a házasság
megromlását kizárólag az ajándékozó házastárs felróható magatartása
idézte elQ (BH
1995/464.). Valamely fél mulasztása adott esetben az, hogy a vasút
-

Cimulasztotta a jogszabály szerinti kár- (kereskedelmi) jegyzókönyv felvételét- késQbb

55
 2. A POLGÁRI JOG ALAPELVEI

saját kártérítési felelósségét kimentó körülményként yzókönyv hiânyára nem

ilyen jegyzókönyv hiá.
hivatkozhat (BH 1990/388.).
amikor a jogosult nem kövctelhet kée.
Ugyanez az elv érvényesül akkor, edelmi ka
.

matot arra az idóre, amikora szerzódésben kikótott beszedesi megbízás szabál

benyújtásával késlekedik (BH 1982/253.).

Nem követelhetQ házastárs
vissza a

ha az ajándékozás alapjául szolpálá e.ot

ajándék -illetve a helyébe lépó érték
-

felróható magatartása okozta (BH 1982/10

meghiúsulását az ajándékozó házastárs
aki hatósági engedély és a sy
Ugyancsak nem panaszolhat birtokháborítást az,
beleegyezése nélkül történó építkezéssel saját maga teremt olyan helyzetet, amelybQi
rá nézve érdeksérelem keletkezik (BH 1976/399.).
Különösen szemléltetQ eset a bírósági gyakorlatbol a kovetkezQ. A felek zött
CASCO biztosítás jött létre, amelynek melléklete a biztosító általános szerzQdési fl
tételei (ASZF) voltak, amelynek megismerését és átvételét a biztosítási szerzQdéshen
elismerte az ügyfél, bár ténylegesen azt nem vette át. Az ASZF rögzítette, hopy a
biztosító mentesül a kártérítés alól, ha a lopás káresemény bekövetkeztekor alkár a
kulcsa a jármüben maradt. A gépjármúvet,
gépjámú forgalmi engedélye, akár annak
benne a forgalmi engedéllyel ellopták. A lopás bekövetkezte után a biztosított ara
ASZF vonatkozó rendelkezését nem ismerte, mivel az részére
hivatkozott, hogy az

nem került átadásra. A LegfelsQbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a

biztosított olyan jognyilatkozatot tett, amikor a biztosítási szerzódést aláírta (miszerint
fedte valóságot. A biztos-
a biztosító ASZF-ét megismerte és átvette), amely nem a

tottnak úgy kellett volna eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, vagis
kelett
az ASZF-et el kellett volna kérnie a biztosítótól, vagy a szerzQdés aláírását meg
elónyok
volna tagadnia. Mivel az ügyfél ettól eltért, ezért a saját felróható magatartására
R
szerzése érdekében nem hivatkozhat (LegfelsQbb Bróság Pf. VIIL.22.147/199973.
határozata, ismerteti MaGOS1 Sz. - CsEPINSZKY A.: A szerzódési feltételek tisztességtelensg
Apénzaigyi izjing, bitek- és kölsönszerzódések a biróigyakorlatban, kiälönös tekintetelapen
vállalkozások ihen jellegáí igyleteire. In: Jogi Tájékoztató Füzetek. MKIK Jogi >zes
Budapest, 2006. 96. sko.). te
A másik fél felróható magatartására az is hivatkozhat, aki maga sem ugy *
ahogy az az adott helyzethen általában elvárható (BH 1984/143.).

2.10 A joggal való visszaélés tilalma

roma

A joggal való visszaélés (sikán, chicane, aemnlatio, in frandem legis) eredetét szintet
esctben, ha

gban lehet megtalálni: a XII táblás törvény szabályai szerint abban az eladja,

valaki a fiát háromszor eladja, vagyis eladja, visszavásárolja, majdisme hatalo

úgy a harmadik eladást követQen a fiú az apától szabaddá válik, vagyis az ap
(patria potestas) megszknik (Sipater filium ter venum duit, filins a patre liber est

56
 2.10 A joggal való visszaélés tilalma

A külföldi jogok közül kiemelendó a svájci és a némel szahályozás. Svájcban

ugyanis a Treu und Glauben (johiszemkség és tisztesség) mellett a joggal való visszaélés
is külön kodifikálásra került a svájci ZGB 2. cikkelyének második bekezdésében, mely
ilalmazza a joggal való visszaélést (der offenbare Missbrauch eines Rechtes findet keinen
Rechtscbutz) A sväjci itelkezesi gyakorlat ugyanakkor következctes abban, hogy a joggal
Való visszalés tilalmának alkalmazása nem vezethet a szerzódéses szabadságnak társa-
dalmi elvárások alapján történQ feláldozásához. A Svájci Szövetségi Biróság álláspontja
szerint a joggal való visszals nem lehet ellentétes a szerzQdéses biztonság elvével.
Egy 1998. évi ügyben például az a kérdés merült fel, hogy vajon a bérbeadónak
a bérleti díj emelésének írásos közlésére való kötelezettségmulasztása indokolja-e a
bérbevevó mentesülését a bérleti díj különbözetének megfizetése alól. A konkrét
ügyben a bérlQ a megfizetett különbözetet kívánta visszaperelni, azzal érvelve, hogy
a formális értesítés elmaradása semmisséget eredményezett. A bíróságok szerint itt
klasszikusan a joggal való visszaélés
helyzete állott elQ, a bérlQ ugyanis pontosan
tisztában volt kötelezettségével-azaz a bérleti dij megemelésébQl származó többlet-
kötelezettségével - mégsem tett eleget ennek, hanem abúzus módon járt el. (Ossze-

foglalóan lásd: VEREBICs J.: Visszaélés a joggal. Megkésett recenzió Sárándi Imre könyvéro.
www.mek.oszk.hu/01400/01409/01409.rtf
A német BGB 226. J-a mondja ki a joggal való visszalés elvét (, Schikaneverbot'"):
,,Die Ausübung eines Rechts ist unzulässig, wenn sie nur den Zweck baben kann, einem anderen
Schaden zuzufügen." Ezen rendelkezés szerint
egy jog gyakorlása abban az esetben
megengedhetetlen, ha és amennyiben ennek egyetlen célja az, hogy valaki másnak
kárt okozzon.
Ajoggal való visszaélés tilalmára vonatkozószabályozás három részben történik a
régi Ptk. struktúrájában, így a régi Ptk. 5. S(1) bekezdése általános érvénnyel mondja
ki a tilalmat, a
(2) bekezdése értelmezi a joggal való visszalés tartalmi elemeit, míg a
3) bekezdés egy konkrét megjelenési esetével foglalkozik, a
Az új Ptk. 1:5. S (1) bekezdése általános jognyilatkozat pótlásával.
jelleggel mondja a joggal való visszalés
ki
tilalmát, majd a (2) bekezdésben elQírja, hogy ha a joggal való visszalés
altal megkívánt jogszabály
nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérde-
ket vagy különös
méltánylást érdemlQ magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot
itéletével pótolhatja, feltéve,
hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
A joggal való visszalés két konjunktív feltétel fennállása esetén valósul meg,
igy szükséges hozzá valamely jog gyakorlása és cgyben az is, hogy az adott jogot a
jogalany ne társadalmi rendeltetésével összhangban álló célra irányítottan gyakorolja.
A
joggal való visszalés speciális dogmatikai vonatkozásai körében Teresák Tamás
alapvetôen a joggal való visszalés jogszüntetQ hatását, a joggal való visszaélés
10gkeletkeztetQ funkcióját, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlas jogellenesse
get emeli ki. Ezzel kapcsolatban célszerq
hangsúlyozni az alábbiakat:,Azönmagában
JOgellenes magatartás elvesziti jiogellenességét a közérdekkel egyezoség következtében. Láthatjuk

57
 N C
N
N
5
C
N
 2.10 A joggal való visszaélés tilalma

jelenti az adós teljes kiszolgáltatottságá. Sok esetben maga a jogszabályi tényállás

is kitér a joggyakorlás során a kötclezett kíméletére (pl. a bérbeadó ellenQrzési
jogának gyakorlása), a joggal való visszalés törvényi tényállásába történQ be pítés
alapján azonban ez általános jelleget kapott.
A személyek törvényes érdekeinek csorbítása a jogok gyakorlása során az alanyi
jogok és érdekek egymásmellettiségének igényét jeleníti meg Az alanyi jog gya-
korlása önmagában nem jelent korlátlanságot, az adott alanyi jog érvényesítése
egvúttal más jogalanyok törvényes érdekeivel összhangban történhet csak.
A joggal való visszalés keretébe tartozik az is, ha valaki oly nmódon kívánja alanyi
iogát érvényesíteni, hogy azáltal az adott alanyi jog társadalmi rendeltetésével össze
nem férQ elónyöket, vagyis illetéktelen elQnyöket kíván maga számára teremteni.

Az Ptk. ezt a felsorolást már nem alkalmazza, azonban ez nem jelenti azt, hogy a
régi Ptk-ban meghatározott tényállások esetében ne állna fenn a joggal való
vissaélés esete.
A joggal való visszaélés speciális esete az, amikor a jogalany passzív magatartása
okoz mások számára érdeksérelmet. Ennek megfelelQen nevesíti a Ptk. a jognyilatko-
zat megtagadásában testet öltó joggal való visszaélést. Minden jogalanynak joga van
ahhoz, hogy csak akkor tegyen jognyilatkozatot, ha az teljes mértékben összhangban
áll saját érdekeivel. Ugyanakkor ez a jog is határok közé szorított abban az esetben,
ha nyomós közérdek, vagy különös méltánylást érdemló magánérdek sérelmével jár,
és ez az érdeksérelem más módon nem hárítható el. A jognyilatkozat meg nem adása
esetében tehát két konjunktív feltételnek kell fennállni, így
nyomós közérdek, vagy különös méltánylást érdemló magánérdek sérelmének,
vagy a jognyilatkozat megtételét illetéktelen elónyökhöz kötötték,
illetve e sérelem másként ne legyen elháritható. Az érdeksérelem elhárításának
költséges volta, nehézkes volta önmagában nem alapozza meg a joggal való visz-
szaélést, hiszen nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne (BH 1978/375.).

Nyomós közérdeknek minQsül pl. a lakások építése, azok korszerúsítése, komfort-

fokozatának növelése, a takarékbetétkönyv titkossága stb. Ertelemszerqen a változó
életviszonyok a joggal való visszalés megvalósulási esetköreit bóvíthetik.
Ebben az esetben a bíróság ítéletével
pótolhatja a jogával visszaéló személy nyilat-
kozatát, amit a jognyilatkozat megtételében érdekelt személy keresete alapján, polgári
peres eljárás jogerós lezárását jelentó ítéletben tehet meg
A joggal való visszalés és a jogszerú joggyakorlás clhatárolása sok esetben ne
hezséget jelent. A bírósági gyakorlat alapján nem minósül joggal való visszalésnek:

59
2. A PoLGÁRI JOG ALAPELVEI

a) Nem jogi hatást kiváltó jognyilatkozat

A társasházi
közgyülés jegyzókönyvének hitelesítése nem jogi hatást
atást kiváltó akarat.
nyilatkozat, igy az bírósági ítélettel nem pótolható (EBH 2003/935.). Aaara
visszaélés esetén a jognyilatkozat itlettel történQ pótlására. csak ggal vali
akkor
ha a jognyilatkozat megadása jogszabály alapján lenne szükséges (BH
BH
1979/18.) sor,
b) Tulajdonjogot érintó kérdés

Közös tulajdonban lévQ területen történÑ toldaléképítéshez való hozzájáruls

pitó okirat módosítását eredményezi, és ennek a szerzQdési nyilatkozatnak a ns ala-
nincs lehetóség (BH 2000/535.). A közös tulajdont érintó minden olyan ipé
az
alapító okirat módosítását teheti szükségessé a tulajdoni arányok tekintetdhe amiés
ehhez ingatlan-nyilvántartási átvezetés is szükségessé válik, csak
valamennyiérdeke
perben állása esetén bírálható el (BH 1998/221.). A társasház alapító okiratäns
módosítása esetében a tulajdonostárs nyilatkozata bírósági íélettel nem

c) SzerzQdéses jognyilatkozat

A szerzódéskötés megtagadása, illetóleg valamely szerzódés megkötése - még ha a

szerzódési nyilatkozat megtétele jogszabályi felhatalmazáson alapul is - nem minó
sülhet joggal való visszaélésnek. (BDT2003. 838.) Az elószerzódéstól való elállás joga
sem sérti a joggal való visszalés tilalmát (BH 1998/91.). Altalánosságban is megáll
pítható, hogy a szerzQdési nyilatkozat joggal való visszalés jogcímén nem pótolha
(BH 1985/56.). Következetes a bírósági gyakorlat abban, hogy szerzódésen alapulo
nyilatkozatadási kötelezettség megszegése esetén nem joggal való visszales mat,
hanem a Ptk. 295. S-a alapján van lehetQsége a bíróságnak a nyilatkozatot iteleteie

pótolni (BH 1997/522).

d) Jogról való lemondás

A privatizációs ellenértékhányadra jogosult társaság az Qt megilletQ jogróllemo145

02/645,
és az ilyen lemondás nem ütközik jogszabályba, így az nem semmis (EBH 200 Nem

BH 2002/445.). Ugyanakkor az elóvásárlási jogról lemondó nyilatkozat mes

adása nem pótolható bírósági îtélettel (BH 1976/254.).
e) Jogszerq joggyakorlás
gosult

Az önkormányzati bérlakásban jogcím nélkül maradó, elhelyezésre nentko

személy kiürítésre kötelezése nem tagadható meg a joggal valóvisszaeles

60
 2.10 A joggal való visszaélés tilalma

mivel joggyakorlás hiányában nincs helye

vissza lésszerú
a

issal (EBH 2000/203.),

pótlásának (BH 1995/207).
zássa
itélettel való
iognyilatkozat

f Közigazgatás1 jogkör
átruházásához hozzájá-
gyåmhatósag
a megtagadja kiskorú ingatlanának
Amennviben nem pótolhatja, legfeljebb
a köz-
a jóváhagyo nyilatkozatot biroság
rulását adni, úgy szerint van helye bírósági felülvizsgálatnak
(EBH 1999/92.)
igazgatási perek szabályai
adásvételí szerzódés érvényességéhez
törvényes képVIselQje által megkötött
A kiskorú
szükséges, ennek a jóváhagyásnak a megtagadása
esetén
pVámhatóság hozzájárulása
a
van helye jogorvoslatnak (BH
2000/98.). Az örökbefoga-
csak közigazgatási perben
ítélettel nem pótolható (BH 1992/28.).
szükséges szülQi hozzájárulás
dáshoz

visszaélésnek minósülnek az
alábbi esetek
való
Ugvanakkor joggal

kapcsolódó esetek
a) Közös tulajdonhoz
által megkívánt egy-
esetén csak akkor van helye jogszabály
Tulajdonosi jogok gyakorlása
határozathoz kapcsolódóan tulajdonostárs jognyilatkozatának
bírósági pótlására, ha
hangú valósít
a közös tulajdonhoz
fúzódQ jogai rendeltetésellenes gyakorlásával
a tulajdonostárs

(BH 2004/356.). A közös tulajdonban felépítmény

álló
meg joggyakorlást
visszaélésszerú
átalakítására vonatkozó fennmaradási engedély kiadásához szükséges jognyilatkozatot
(BH 2000/535.). A közös tulajdon megszüntetése iránti jog nem
a biróság pótolhatja módon.
többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértQ
gyakorolható visszaélésszerúen, a

b) Együttmúködési hajlandóság hiánya

visszalésnek minQsülhet és adott esetben a megtámadási kereset el-

Joggal való
-

eredeti
utasításához vezethet -

ha az igényt érvényesító fél elsó jelentkezésekor az

azt azonban az igényt érvényesító fél
elutasította
állapot helyreállíitását felajánlották,
és a dolgot tovább használva abban rongálódást is elóidézett (BH 1985/385.).

c) Alapítvány alapítójának rendelkezése

Kitejezetten joggal való visszaélést valósít meg az olyan alapítói rendelkezés, amely
ertelmében nyílt alapítvány megszqnése esetén annak fennmaradó teljes vagyona az
alapítót illeti meg (BH 1994/340.). Zárt alapítvány esetében állapította meg a Leg
Telsobb Biróság a joggal való visszaélést, amikor az alapító okirat rendelkezése arra
irányult, hogy az alapító az elkülönült vagyontömeget adófizetési kötelezettségének
teljesitése alól vonja ki (K.töru. II. 25/338/1992/4., Kpkf. II. 25.132/1992/2.).

61
 .

(O
O:

D
O

J
 2.10 A joggal való visszaélés tilalma

felelósség
miatt lósségre sem lesz vonható. A Szegedi Itélótábla Polgári
clkülönült felclósségének áttöré-
17.) számú, a jogi személy
korlátolt

ium 1/2005. (VI.

való visszaélis, a Ptk. 5. J nem
kolégiumi ajánlás ódosítása szerint:,a joggal
ról szóló
Séról

haneme csak a jogi személy elkilonilt felelsségének áttörését, a felelásség

jOgalap,
ålófelelássigi EmnekR a7 4Z ORa, bogy a Qgt sgeméhy tevékenysegi
körében eljáró tag éppen
ititelét eredményezi.
szemily üliniilt
felelósségével él vissza silyosan."
vissza lésnek a diszpozitivitással kapcsolatos
a jagi
Érdekes esctkörét képezi a joggal való

Leszkoven László az alábbi megállapításokat

teszi:
mellyel kapcsolatban
riss 72lés, ismeri, bár kellokáppen nem hangsilyoxga diszpozitivitással
a
gyakorlat egyaránt
Ar eimélt a és
Ptk. 200. f (1) bekezdésének
fogalmát. Errál akkor vuan sqo, ba aç egyik fël- a
i iszaéilis
szernt a szerzödësekre vonatkOqó szabályoktól felek
a egyegó
rendelkezesére bivatkozva, mety
nem engedett módon nódositja a
eltéirbetnek, ha jogSTably az eliérëst nem tilja- meg
akarattal
és sxerz0aéses kockázatok töirvéxyben szabáhuzot, igazságos
sgerodéses jogok, kötelezetsigek eltéréstengedQvoltát
magatartás lätsgolagjogseri, buszen a diszpozitiv szabályok
elstásáit. Egza
motivuma, kórülményei miatt az elsó látásra jogsgerí magatartás
hascnája ki, ám a joggyakorlás
takiniendó. A diszpozitivitással való viszaélés a joggal
izailksnek minósil,ezért jogellenesnek.
tilatmánaka
naló visszaélks tirvényi sqerúdésijogban történQ leképezése, konkrét alkalmazása.
Exa kérdés azért sem maradhat emlités nélkiäl, mert a SZerzódöfël nagyon gyakran nincs abban a
dönthessen, pl. axért, merta szerzódést
behrgetben, hogy az eléitárt sqerzódés aláirásáróla valóságban
jegyeznink azt is, hogy bár a
megelizo szakaszban az akufobyamat facto kizárt. Meg kel
de
kérdések a blanketiaszerzodések alkalmazása során jelennek meg hangsilyosan,
fent emlitettjogi
álláispontunkat-megfelelQértelmegés melltt-a klasszikus konszengus útjánlétrejövó szerzódések
esetébenisfemntartjuk: a szerzódési igazságosság elve és a szerqódéses egyensúly követelménye
nem

nem lebetnek döntóek

kerilbetik meg Eppen a bevezetóben elmondottak és az itt kijejitettek miatt
azok-agyakorlatban igen sárián elforduló, néha még a biróságotis,megtéveszdQ bivatkozások,
és
bagy,afil végiülis aláirta", ,nem tettink mást, mint étink a diszpogitivitás adta lebetóséggel"
a többi. Megitéilisänk szerint a visszaélésszerí szerzódésifeltételek elszaporodása niatt nagyobb
erekengységet kell mutatni -nem csak a fogyasztói sgerzódésekben -a szerzódési egyensilyt
ndokolatianul megbontó kikötések kontrollja iránt. Ebben az elsódleges jogalkalmazóknak ésa
biriságokenak is magy a felelissegik." (Lásd: http://www.leszkoveniroda.hu/content.ph
prcid=cont4d05ff5843df12.76197722)
Szintén joggal való visszaélésnek értékelte a biró gyakorlat az 1988.évi VI. tör
venyben még nem kellóképpen szabályozott gazdasági társaság ügyvezetQi tisztségérQl
tortenQ lemondást, ha az olyan határidóvel történt, ami a társaság törvényes érdekeit
CSorbitja (egfelsóbb Bíiráság Cef. VII. 31.063/1993/4). Ugyanakkor a vezetó tisztség-
o , Vagy felügyelQ bizottsági tag visszahívása tisztségébQl nem eredményez joggal

VISS2alést
(1egfelsbb 1. 21.250/1991, és Cgf. VIL. 32.467/1994/2). A
Biróság Pf.
gogban számos esetben merült fel a tag kizárásával kapcsolatos esetkörök.
8 valo VISSzalésnek minósült a tag kizárása a társaságból, amikor a szervezeti
OZASokkal szükségképpen egvüttiáró nehézségek áthidalása miatt került sor erre

63
2. A PoLGÁRI JOG ALAPELVEI

(egfelsóbb Bíróság Pf. 1V. 21.343/ 1992/3.), 1letve amikor bosszúból d.

kizárása mellett, mert az kritikát fogalmazott meg a cég
21.243/1992/2.).
vezetésével szelk döntöt ek atag
zetésével szemben (P. I
Az
új Ptk. kodifikálása kapcsán, a joggal való visszaélés vonatkozásáhanT
Barnabás az alábbi szempontokat hangsulyozta: ,Miután a sában LenkOvics
magyar birision
ennek az alapelhrnek és konkretan a 5. J-nak az
i
alkalmazásában- álláspontom coi a
is mértéktartónak látom
bizonyulh, nem semmi okát annak, hogy ezt aparagrafust menm a
kilönösen, hogy szikitsiük. Käilön is bangsilyoUám
a jelenlegi
5. bekezdés
szövegszeri ltoxtassuk,
lan megórzéset, hiszen ez
sajátosan a magyarjOgtaomanY es a magyar bírói gyakorlat ioaf
korlat jo válejtloeszat
gj
tevékenységének eredménye. Ohyan sikeres eredménye, amit pl. ar ý holland Ptk. isis eelismerilg
Ptk.
emlitett meg. Az, hogy
egyes pogitivista jogtudósok az egész alapelvben vagy annak
jelenlegi bekezdésében a birói önkény veszéyét látják, semmivel nem támaszható alá.akiei
3.
El.
oleg, véleményem szerint a Ptk. késQbbi szabábyaiban, igy pl. aköqös tulajdon szabátyai kiit
a
szomszédjogi szabáhok közöt, vagy az egyes tartós egymás mellet élëst szabáhyozá jogviszomok
ban, amihen pl. társasház vagy a lakásbérlet, ext az alapevet speciáis
a

is ki kell mondani. A jogintézményi elbvkirt

törvényben nem árt fontos elek ismétlése, és föleg nem árt az álalanos
a

szabályok speciális teriäletre való alkalmazása, szövegszerí megfogalmazásban sem. Javaslaiom

indokaként elég megemliteni, mihyen fontos lett volna, ba
magyar birói gyakorlat 1985-86-tól
a
n. spontán
privatizációk beindulásától sokkal bátrabban és határozottabban alkalmazta vona
az5. S-t. Mennyivel több esetben lehetett volna megakadáhyozni nemzetgazdaság megkárositásá,
a

az állanmpolgárok jogainak és törvényes érdekeinek csorbitását, az illetéktelen elónyöik sqergi

ba ex az alapelv éló, eleven
szabályként hatott volna. Azok, akik heves támadásnkkal illtik
az alapelvet, nyilvánvalóan az elQbbi tevékemységek és azok végeredményének hebyeslQi
Lásd: LENKOVICS B.: Polgári alanyi jogok- alkotmányos alapjogok. In: BiRÓ GY.-SZALNA
lebetnek:"
J.(szerk.): Kötelni jog kodifikációs tanulmányok (2003-2005). Miskolc, 2005. 28-29.o
Osszességében kiemelhetó, hogy a joggal való visszaélés esetében a joggal vissz
Személy alapvetóen nem követ el jogellenességet, hiszen elviekben az Qt megliletoe
a fe
. Ugyanakkor eljárása mégiscsak jogellenes, mivel éppen a jog eszközéthasznaat
jogtalan célokra, ezért összességében nem lehet abekóvetkezet eseménytjogset Z e r ü n e k

1s
minósíteni. Mindez azt is jelenti, hogy a
joggal való visszaélés megállapitasa
egyszerq minden esetben, jogalkalmazóra nehéz feladatot telepito kerde
a

2.11 A polgári jogok állami úton történQ védelme

A régi Ptk. aelóírja törvényben biztosított jogok védelmének állami ul
Cndes
kötelezettségét. Az állami úton történó jogérvényesítés magában foglalja a ren
utl
birói utat,

bírósági út
igénybevételét. Az
új Ptk. 1:6.
S-a továbbra is tartalma1aimaradt kimar
mint polgári jogi igényérvényesítés elsQszámú módját. Az új Ptk-D
a
a z o n b a n
e

választottbírósági út igénybevételének feltételrendszerének szabalyo zása,

i cljárása
nem jelenti azt, hogy a
e
polgári jogi igényeket ne lehetne választottblro*b

64
 2.12 KözvetítQi eljárás

esiteni. Az új Ptk. eltérQ törvényi szabályok alkalmazására is lehetóséget ad,

ami magában foglalja a bírói úttól eltërQ, a törvényben szabályozott igényérvényesítési
lehetóségek alkalmazását.
Vannak olyan esetek, amikor bírósági út igénybevételére nincs lehetóség, Pl. a
Elehoktatási intézménynek a felvétel feltételeinek meghatározásával kapcsolatos
döntésével szemben birósági jogorvoslatnak nincs helye (BH 1988/222.). Kérdéses
azgonban az, hogy afelbételi ejárás men1gyiben polgárijogi természeti. Szintén nines belye birónági
it igénybevételének a naturalis obligatiók esetében sem.].
Azt, hogy egy-egy konkret jog ervényesítése során milyen jogorvoslati fórumnak
vagy mely bíróságnak van hatásköre, az anyagi és eljárásjogi szabályok alapján lehet
eldönteni. Fontos továbbá utalnunk arra 1s, hogy a bíróság hatáskörre vonatkozóan
analógia alapján nem dönthet (EBH 2002/753.). Személyiségi jog megsértésével kap-
Csolatos ügy - még ha a jogsértés a jogosultat munkaviszony keretében érte is - az
általános hatáskörú bíróság elé tartozik (BH 1988/469), csakúgy, mint a munkáltató
által a munkavállaló részére nyújtott lakásépítési kölcsönnel kapcsolatos jogvita (BH
1985/235.), egyébiránt a munkaviszony és a polgári jogi szerzQdéses kapcsolat elha-
tárolásával kapcsolatban lásd BH 1986/420.
Ezenkívül a jogvitában a felek egyéb, alternatív vitarendezófórumokat is igénybe
vehetnek, így pl. békéltetó testület közremúködését fogyasztóvédelmi ügyekben,
közvetítoi eljárást, illetve a választottbírósági eljárást.

2.12 KözvetítQi eljárás

A peres eljárás sokszor költséges és idóigényes, ami arra ösztönözheti a feleket, hogy
alternatív vitarendezési módokkal próbálják meg jogvitáikat rendezni. Ennek szelle-
mében az Amerikai Egyesült Allamokban és a Nyugat-Európában elterjedt mediáció
intézményét kivánja meghonosítani Magyarországon a közvetitói tevékenységról
szóló 2002. évi LV. törvény.
A közvetités egy sajátos fpermegelózó, konfliktnskezeló, vitarendezQ eljárás,
amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem
érintett, harmadik személy bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megol-
dását tartalmazó íirásbeli megállapodás léirehozása. E harmadik személy a közvetító,
akinek feladata pártatlanul, lelkismeretesen, legjobb tudása szerint való közremqködés
a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.
A Kozigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezet nyilvántartást a közvetítók-
rol és a közvetítQket foglalkoztató jogi személyekrQl vagy jogi személyiség nélküli
gazdasági társaságokról. A közvetítQi névjegyzékbe az a természetes személy vehetQ

K felsofokú végzettséggel és annak megfelelQ, legalább ötéves igazolt szakmai

gyakorlatal rendelkezik, büntetlen elóéletú és teljes cselekvQképességgel bir. Jogi
személy esetében annak létesitó okiratában fel kell tüntetni a közvetitói tevékenységet,

65
2. A POLGÁRI JOG ALAPELVEI

továbbá igazolnia kell azt, hogy van olyan alkalmazottja, aki kÖzvesis:
közvetítói
tolytatására jogosult. A közvetító tevékenységét a
nisztériunm ellenórzi akár hivatalból, akár kérelemre.
A közvetitoi
és Közigazgatási tevékenysMiey
Igazságügyi
eljárás indító cselekménye az, hogy a
jogvitában
an
zOs megegyezés alapján az általuk választott természetes személy yaca. érintett felek
érins.

közvetítóként történó felkérését írásban kezdeményezik. .A agy ogi személyki.

nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük f
.

felkérésben felekckne
a

ugy megoldását közvetitói eljárás keretben kivánják rendezni. Afelkért kióvi

ról, hogy a felki veitö ex
követóéen nyolc napon belül köteles írásban nyilatkozni arról,
gadja-e vagy sem. A közvetítQt titoktartási kötelezettség terheli -amel felkérést elfo
tevékenységének megszüntetését kÖvetóen 1s fennall - minden olyan ténue
etitj
illetóen, amelyrQl a közvetítQi tevékenységével osszefüggésben szerzett tatot
A közvetitot az eljárásáért
díjazás illeti meg, amirQl a közvetít tudor
és a felek e omást.
állapodhatnak meg Dadon
Amennyiben a közvetítQ elfogadta a felkérést, úgy a felekhez intézett elfo
nyilatkozatában meghívja a feleket az elsó közvetitQi megbeszélésre és tájékofogadó
oket a képviselet
lehetóségérQl. Abban az esetben, ha a felek bármelyike az elsQ tatia
bi
köz-
vetítoi megbeszélésen személyesen nem
jelenik meg, a közvetítQ a közvetítQi eliárit
nem indítja meg. Az elsó megbeszélésen a feleknek meg kell erQsíteniük a
közvetitii
eljárás lefolytatása iránti szándékukat, és nyilatkozniuk kell a titoktartási,
költség- is
díifizetési kérdésekrQl, az elállás és megszüntetés eseteirQl. E nyilatkozat
követQen indul meg érdemben a közvetítói megtételét
eljárás.
A közvetítQi
eljárásban a közvetító a feleket részletesen
hogy a felek egyenlQ elbánásban részesüljenek. Ennek során a meghallgatja, biztosírva,
felek kifejthetik érdekeik
alapján kialakított áláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.
Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, az elsQ közvetítói megbeszédést
követó egyes megbeszéléseken a feleknek
személyesen is jelen kell lenniük. A felek
megállapodásától függóen a közvetítQ a közvetítQi eljárást a felek együttes jelenlétében
vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja. A kozve
titó az
egyik féltQl kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogr
másik fél ennek
a

ha
figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, elóadhassa, Ki
a
tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint tájékoztatás
hozhato a rtot is
a
ásik
nem
fél tudomására.
Szükség szerint a közvetítQ-
egyetértésével - Szakca felek
igénybe vehet közvetítQi eljárásban. Ezen túlmenen harmadik személyek
a úként

meghallgatására is lehetóség nyílik. t

A közvetítõi
eljárás befejezQdik
felek közötti
a

azon a
megállapodás aláírásának napjával,
napon, amelyen az
egyik fél közli a másik féllel és a
közvetitove
közvetítói eljárást befejezettnek tekinti,

66
 D

J9
C:

YO
 89
PIRdouu muejeinPPejey
A 13ZS 9zN[Ppuai jpd39S$N91I! 3A1P|| TpI1Qysyaey e - fPa9s91[S119 nlapiáõs
y u g o z A
12N B-13K8n ze ui9sa BÁuy xoupð9ssypNq[! KBeA zpuzIOHspey 1onsai V
:013 ye aBpssaqpaa|! $9 aqpOHSEIEy 1omsaa t Aön ze Kdoy *elpäszta~auu npq
O e q 1301fuuzs T9aysynpurðoui sygljo ze 3Qujp 1°nis31 g13[9P V
91yizsalI91019 sI uOin
cnuTUOHp s? rueilnáu»q IPq ueqsyaj zospNQUJP 13|nis o3191pq e 13upi3H V 91P
nauzsolu 19z0AJazs [urepesiga 991p 19131psIAdoy ypyPp19 191zSEÁBoy E - ueldee
uSPZeweIvqrPJ qoN]ULT9 ZE oqaön syiJA 9IULI9 101zstásoj qqon v - KSea o1zseí3oj
aupH V Tnput 3ruojo197 uag12agN 1s9131z3A3o ze vsyrylp 1nasan 91on1912q V
Tupe 101ezomejiÁu [Pqs r
o19P [essjoyopu PIAQI .nuerei9pErEY [oi1 HPuOIZSEABOJ E SaNOH j>ÁBa 139 uusu
EAFZSeUEd orzseÁBog E EH 's37p1O 3Is9PONUninÁBo nozoyog 13z3AI3zs opoIPpzeð e
aquoM 19szapua1 KBFzseued v alpi9spaou nuap>nzg |P93z3AISZS opoHEpzes
noua ze 91zsEÁsoj e Adoy 'p19113J qeugseapuõau esgieljo 1anisai iijoxDqV
T9I0eJsOAIOßol oITY 3Is2z3IPPuI E Ss
19pfpous yougsouazshugq 19aesndp qeuenezonges T9TIsB9sa7O $9 [OrE:ÁTEqEzs
qupseappp 191989ssanpa 1o191gyspaey v rupe ispuyzoxPÍn ueqpuu3o} 91910Jour
spui Aßea ueqs a! nuereispperey saroio 319s919 YIEq 13|isai o191P9q V
99up soyuea oaplp ze Pi 19pl Sea 197 19plpy AB] ze so T9FlasIT Yo5ea nojmsa
H H9pl 19za19ZS 9pox[epze3 11ouu Tessprelrp ze Bpod aglõen qtspu Áao 13z91I>zs
pesaya g 3 1913j9s;adox q3xop9 191ZSEÁBoj v aa1°[[! 'O1zsEÁaoJ Yputaour 1spJplo
5 E ) JAB soeu) orpla zy p ael ueqsoeue põeuuoapy 19ns 9121P4Pq V
TUUI Nsa[1ON 10]EzONIETLAU IOqsEII IONPsepeaojtp
p 19I1opuiW S[ uean aspunzsßou seaeljp ze 'uqziau yoepe s o u n
TEIOS 3SOpoxpu 1Onasn 9191199 e NNOZzP1ON EIsEJeINo1n
uE.
qeuEqpesog uusu 1seajsean uyzos ynsyplp *ouspp} t
salp Ixnszuop topsLAdeN yaunoupt
nuu [P qeuuepmapd so souupaäöny qEurelaea 1otnas1 9151PNPq¥
qq[eao
[ZN[PpusI [eeIONEAI IEuyezs saNIN
PpJdou euue
on uaqpua[ 1ONna9s.AUSYDASN Telae1
IsanTaIP SEZelp nozoiejeyß»u ueqájeqezsõol uQnY
e UOJEY eSp]eziqõu qoðei
119 V *e9eqpzserpaealn yosej so 10zs oID ZE
DIsONOA[py [oiIoyõol
1 9 4 V uJIsa esejeizoájepese yeuue iOYOuD
o Ze is3NINPTIOujp zy
Souu elhzsva 41Qup zV THZON
-

E- 1ONOup zy NEUBIeuey
e nzox qode) nanso
* so) 01DNpq
oNySONzI e jujuJEA "NEUyOJEZAUBuioquo
IS9poxnu 1oniso) 0joi|PNIq
n o ossaxpo||L ze 'qouyO1zOAIOZS UuEpesJe) oje> 113[PSL1doy
9poxnu7 unan-
00 oJs31oy uJUIZs-vqqeaO) °YDuI3sOIDAdhI} [uopAO]ZSEÁ
101ZSeAso
1aATadvIv 9of raySTOd V *7
 P

R
N

N
2. A PoLGÁRI
JoG ALAPELVEI

határozat érvénytelenítése azonban kérhetó a biróságtól. A fél a határozat.

tortént kézbesitésétól számított tizenöt napon belül keresettel a hatá k a részére
tározatzéte
bír. ervényte
lenítését kérheti a békéltetó testület székhelye szerint illetékes
megyei
Kezéseinságtl,
ek, vagyha
a tanacs
összetétele vagy eljárása nem felelt meg a törvény rende
a békéltetó
testületnek nem volt hatásköre az eljarasra. A biróság ítélcte 1
határozat érvénytelenítésére vonatkozhat.
Ha a
gazdálkodó szervezet a tanács kötelezQ határozatát vagy h
kizárólaga
natároz
a

jováhagyott egyezséget a teljesítési határidón belül nem hajtja végre, a foat

végre, a fo
illetve az eljárást kezdeményez szervezet kérheti a biróságtól a tanács
határ2tó,
végrehajtási záradékkal történó ellátását.
A békéltetÑ testület köteles
tevékenységérQl évente, a tárgyévet követÛ év m.
31
-éig összefoglaló tájékoztatót készíteni és azt az ifjúsági, családügyi,szo
esélyegyenlóségi miniszternek megküldeni. A miniszter gondoskodik a rendela
bocsátott összefoglaló tájékoztatók közzétételérQl.
A békéltetQ testület az
eljárására vonatkozó részletes Szabályokat a törvénw .ke
retei között szabadon
állapíthatja meg.Az országos gazdasági kamarák az egvséa
gyakorlat kialakítása érdekében eljárási szabályzatot készíthetnek, melyet a kama
törvényességi felügyeletét ellátó miniszterek közigazgatási és igazságügyiminiszterel
a

egyetértésben hagynak jóvá.

2.14 Választottbírósági eljárás

A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban:

talmazza a választottbírósági eljárásra irányadó elóírásokat. A Ptk. és a Vbt.
Vbt) tar
alapján a
választottbírósági eljárásnak akkor van helye, ha a felek között létrejött választottbírósági
zerzQdés (kikötés). Ugyanakkor az üzletszabályzatnak a választottbírósági kikötést
tartalmazó rendelkezése a szokásostól eltérQ rendelkezés. Ezért ez a kikötés csak ak
kor válik a szerzQdés részévé, ha errQl a szerzQdés megkötése elQtt a másik szerzódó
felet tájékoztatják és a másik szerzódó fél a
választottbírósági kikötést az
bályzatra mint ilyen kikötést tartalmazó okiratra utalással elfogadja (EBH 2003/875,
üzletsza
Másrészróla választottbírósági kikötés önállósággal rendelkezik azzal a szerzQdéssel
szemben, amelynek részeként szerepel és így e választottbírósági kikötés érvényes
akkor is, ha a szerzQdés egyébként érvénytelen (VB 1996/6.).
A magánjogi intézmények jelentós részéhez hasonlatosan a választottbíráskodas
egyes elózményeit is a római jogban lehet megtalálni. Maga a kifejezés, az arbit
latin arbitror igébQl származik, mely többek között
szó Az arbiter szó az 'gondolo
dik', dönt', bíráskodik" jelentéssel bír). Az arbiter eredeti jelentésében a római pere eres

beci-
eljárásban olyan bírát jelentett, akinek olyan esetekben kellett eljárnia, amikor sp
ális szakértelemre, például földmérési ismeretekre vagy közös vagyon telos
gyon felosztásák

szükséges vagyonbecslési tudásra volt szükség. Ebben a vonatkozásban az riter

70
 N

O:
2. A PoLGÁRI JOG ALAPELVEI

376. (3)A Péng ésTökefiai AlandóoVälaszottbiriság eljárásánabvan helye

forgalonba hozatalával belek
a) a toirvémy hatáhya alá tartogó értékpapír
kiegészitö szolgálhatással és áru
sgalgáltatással, befektetési szolgálhatást
sRolgaliatássalk
eszközRe;
b) befektetók egymás közötti, pénzigV
)risznenyesi jogokkal
a a togsdei ugylettel;
e) a befektetési vnállalkozás, bitelintézet és igyfele között penzdigyi eszkizre
megtagadásával;
vonatkogó megbizás elfogadásának
) a toxsde szabáhzatával:
) aq elszámolóbázi tevékenységet végzó SZervezet és a központi értéktár alat

SRabábyánal, üzetszabáhzatánal és szabábgataivak

h) pénzigyi szolgáltatással és kiegészitQpénziigyi szolgáltatással
i) a befektetési és pénzigyi szolgáltatók kizárólagosságot nemn sértó egyéb szol

gáltatási tervékenységével
kapcsolatos jogvitában, ba a felek a választottbirósági eljárást választottbirásági
Szerzõdésben kikötötték és ax eljárás tárgyáról szabadon rendelkezbetnek.

Fontos szabályt tartalmaz a 376. (4) bekezdés, mely kimondja, hogy a Pénz-és
Tokepiaci Allandó Választottbíróság hatásköre a Vbt. 3. S (1) bekezdésének a) pont
jában foglalt feltétel (legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerien
kiköthet.
foglalkozó személy, és a jogvita tevékenységével kapcsolatos) hiányában is
Itt tehát azzal a törvényi kivétellel találkozunk, melyre a felhatalmazást a Vbt. 3.
(2) bekezdése adja meg
A Magyar Energia Hivatal a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törven,
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 169. S-a alapján, valamint

figyelemmel a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 131.S-ára, megaapo

az Energetikai Allandó Választottbíróságot.
elyben
A Valasztotbiróság hatáskörébe tartozik minden olyan jogvita eldöntése, amey
legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel bivatásszeráen foglalkozó,i
léllyel
Magyar Energia Hivatal, vagy más megfelelQ külföldi hatóság által kiadott engeu
rendelkezó természetes vagy jogi személy, s a jogvita e tevékenységvel iás
valamint a felek az eljárás tárgyáról szabacdon rendelkezhetnek, és a Választot
hatáskörét választottbírósági szerzödésben kikötötték. else
A Választottbiróság hatáskörét érintQ minden kifogást legkesoDhatnak. atnak,

válasziratelöterjesztésével egyidejüleg kell megtenni. A felek megálapo hat

hogy a választottbiróság az eljárást a választottbírósági eljárás megkea Eljáris
Eljaras
a
lyos változatú UNCITRAL Mintaszabályzata alapján folytassa le, ilyenkor
Szabályzat rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

12
 2.14 Választottbírósági eljárás

Contick egyébként nem zárjak ki

azt,hogya
fclek
cgyébként vagyonjogi
jogvi-
riban meghatározott belföldi rendes biróság illetékességénck vethessék magukat alá
EBH 2000/236.).
álasztottbiráskodás legföbb jellemzóit az alábbiak szerint lehet összefoglalni:
állami jogérrényesitó fórum: Mint ismeretes, a hatalommegosztás klasszikus
dszerében az igazságszolgaltats az allamhatalom egyik ágának tekinthetó, és
cbben a felfogásban természetes, hogy a biráskodás az állami hatalmi rendszerbe
lleszkedik. Ehhez képest a választottbíráskodás nem állami jogérvényesító fórum,
vagyis az állami szuverenitás a választottbíráskodási itélkezés mögött nem húzódik,
a választottbírák nem az állam nevében járnak el. Más kérdés ugyanakkor, hogy
az állam számos esetben eljárási segitséget is ad a választottbíróságnak, illetQleg
a választotbírósági ítélet végrehajtása már állami közremüködéssel történik.
A választottbiráskodás a felek alávetésén, megegyezésén alapul: A
választottbiráskodás mint alternatív vitarendezési mód azzal a sajátossággal is jár,
hogy kizárólag a felek választása esetében vehetQ igénybe, vagyis szükséges, hogy
a felek között megegyezés szülessen a választottbírósági út kikötése vonatkozásá-
ban. Ennek praktikus eszköze az ún. választottbírósági záradék (arbitration clanse).
A választotthbíráskodás alternatív jellegével állt némiképpen ellentétben a KGST
országok között 1972. május 26-án a megkötésre került Moszkvai Egyezmény,
mely meghatározot, a részes tagállamok közötti jogvitákban kötelezQ jelleggel
irta elQ választottbírósági eljárás alkalmazását. A Moszkvai Egyezmény a KGST
tagországok szervezeti közötti áruszállítási, stb. jogviták választottbirósági úton
történQ elbírálásának jogi alapjait adta meg
A felek által jelölt választottbirák: A választottbirósági eljárás további - igen

lényeges sajátossága, hogy az abban eljáró bírók (választottbírók) a felek által kerül-
hetnek többé-kevésbé kijelölésre. Ezen kijelöléstermészetesenszabályozotrendszer
alapján történik, vagyis a választottbírók vagy az adott testület listáján szereplQ bírák,
pedig a felek által ad hoc kijelölt és elfogadott személyek. A választottbiírák
t
vagy
nyomó többsége jogász -igen gyakran jelentós elméleti tudással rendelkezQ kutató,
mód és
jOgtudós - meghatározott ügyekben, az ügyek jellegétól függQen van
de
bevonására is.
Ichetoség egyéb szakemberek (pl. mérnökök, gazdasági szakértók)
válasqtottbirósági eljárás szabályozottsága: Annak ellenere, hogy a
szabályozott
értelemszerüen
valasztottbírósági eljárás nem állami jogérvényesítés,
modon kell lezajlania. Ezen szabályok elsósorban az adott választottbíróságok
Cjarasi szabályzatai, melycknek háttérnormáját rendszerint a polgári peres eljársi

Zabalyok kell, hogy képezzék. Amennyiben nem úgynevezett intézményesített

az ad boc testület esetében külön
diasztottbiróságról van szó, abban az esetben el.
meg kell határozni azt is, hogy milyen eljárási szabályzat alapján jar
Jellebbezésre nyitvaálló szik lebetoség: A választottbírósági
eljárás sajátos-
dSzemben az állami bíróságokkal -, hogy a fellebbezésre rendszerint csak

73
2. A POLGÁRI JOG ALAPELVEI

igen szúk körben lehet sort keríteni. Maga a választottbírósági eliáet.

rás egyfoki
vagyis szervezeti rendszer önmagában sem ad lehetóséget a fellehbfok
anyagi jogi szempontból nem is, de eljarasjogi szempontból bizonvo .
van lehetóség a jogorvoslatra. Ezt nem is lehet feltétlenül ex asse f
setekben
asse fellebbezésne,
tekinteni, hanem e jogorvoslat célja rendszerinta választottbírósági ítéiee
telenné nyilvánítása valamely, a jog által taxatíve meghatározott ok alen.
ervény.
választottbirósági testület egyéb döntéseivel szemben rend
ndszerint nincsen hel A
alapián.
a fellebbezésnek. helye
A választottbírósági eljárás fenti fogalmi elemeit célszerk összevetnünk mindazol.
melyeket a szakirodalom a választottbirósági eljárás elónyeinek tekint. GellertG zokkal,
az alábbiak szerint határozza meg választottbírósági eljárás alapvetQ elónveit
a
eit:
yörgy
a feleknek a választottbíróságba vetett nagyobb bizalma;
a
választottbírósági eljárás gyorsasága az állami jogérvényesítéshez képest;
a nyilvánosság kizárásas
a formalizmus jelentós csökkenése;
az
egyezségi rendezésnagyobb aránya. [Lásd: GELLRT GY.: Uj töruéy a
választottbiráskodásról. Magyar Jog 45 (1995). 451-452. o.]

A fogalmi elemek vizsgálata talán rámutathat arra, hogy a felek nagyobb bizalmát a
választotbíróság szakértelme, illetve maga a magánbíráskodási jelleg is megalapozhata
A választottbírósági eljárás gyorsasága egyértelmú összefüggésben áll jogorvoslati
a
lehetQségek szqk körre történó csökkentésével.
A nylvánosság kizárása további olyan alapelv, amely ellentétes az állami biráskodis
fogalmával. Az állami igazságszolgáltatás esetében ugyanis alkotmányos garancia
nyilvánosság, hiszen ez biztosíthatja - többek között - a jogállami jogszolgalta
Ehhez képest a választottbírósági
eljárásnak igen lényeges sajátossága,hogy az Dia
masan, nyilvánosság mellQzésvel zajlik. Figyelemmel arra, hogy a választotto
a

eljárás kereskedelmi ügyleteket érint, gazdasági ügyeket foglal magában, a 1 eknek

leti
alapvetó érdeke fúzódhet ahhoz, hogy az eljárás részét szükségképpen kepezo
titkok nekerüljenek, ne kerülhessenek a nyilvánosság részére rendelkezeserik
A formalizmus jclentQs csökkenése jórészt az
eljárási szabályokbol kább
lazábh,
és azt jelenti, hogy a szabályok
polgári peres eljáráshoz képest renasze
a
Tet
könnyedebb, sokszor a felek igényeihez alkalmazkodó eliárást tesznek lehetaló
mészetesen a választottbírósági elhárás ettQl
függetlenül igazságszolgáltatasra
eljárás marad, és az ítélete a felekre nézve ugyanúgy kötelezQ hatállyal Dlil:
orvéng

2012
nyarán jelent meg a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI, szólo
valamint a Polgári TörvénykönyvrQl szóló 1959. évi IV.
l Szoló

törvény módosita
2012. évi LXV. törvény.

74
 2.14 Választottbírósági eljárás

választ
A választottbírósági jogérvényesítés szempontjából a fenti
tartalmaz, melyek a Vbt. 2. -át a (3) és törvény két
(4) bekezdéssel igen jelen-
rendelkcze
tos
illetolega Vbt. 4. -át módosítják az alábbiak szerint:
egészitik ki,
1. ) árólag magyarországi sgékhelyi,. ennek
hiámyában
zodésból jakado, belföldön fekró ingatlannal kapesolatos telephelyiüfelek
kiözöt megkötöt
1d dologi jogi
haszonbérleti szerzodést éranto jOgprtban- amennyiben batályi jogot, valamint
it
krll alkalmazi- kizárolag magyarorseg szerzódésre a

SEkhehiü älandó választottbiróság magyar jogot

a

kárási szabálygatának alkalmazása mellet. (4) A (3) járhat el sajät

eljárásnyelve a magyar:" bekezdés saerinti választottbirisági
2 44NincsNines behye- sem agyarország, sem
Magyarországon kivili
eikbellhel) rendelkezQ eseti vagy állandó válasgtottbiósági választottbirósági hellye!
-

tartás (a torábbiakban: Pp) AV-AAu. eljárásnak Polgári perend a

ohan igyben, amelyben Jyezetëben sqabábyoqott eljárásokban, valamint

ajogita tärgya nemzeti vagyonról szóló 2011. évi
a

hatáha tartogó Magyarorszig bhatára ältal körbezárt teriületen lévó CXCVI. törvény
alá
azal kapesolatos bármey jB BeT, kovetelks, továbbá ojan nemzeti vagyon, iltve
109pita választottbirósági efjárás keretében történQ
a
igyekben, amehekben törvény
rendezését kizárja."
Ad 1: E szabály voltaképpen
amikor is kimondja azt, hogy amennyiben
választottbirósági eljárás kiköthetóségét szúkíti azzal
a

ennek hiányában telephelyú felek között

kizárólag magyarországi székhelyú, vagy
fekvó ingatannal kapcsolatos dologi jogi
megkötött szerzódésbQl fakadó, belföldön
bérleti szerzQdést érintQ jogvita áll fenn-
hatályú jogot, valamint béleti és haszon-
kell alkalmazni akkor, abban az esetben
amennyiben a szerzódésre a magyar jogot
-,
kizárólag
rálasztottbíróság járhat el saját eljárási szabályzatánakmagyarországi székhelyú álandó
alkalmazása mellett. Ebben az
esetben váasztottbírósági
a
eljárás nyelve magyar. a
Ez azt jelenti,
hogy fenti feltételek esetén feleknek nincs
a
a
lehetóségük külföldi
választottbírósági eljárás, pl. párizsi székhelyq ICC, vagy londoni
a
LCIA kiköté-
a
sére. Habár
bizonyos szempontból érthetó az, hogy két magyar gazdasági
közöt, Magyarországhoz kötöt társaság
jogvita esetén (pl. magyarországi
ingatlan tulajdon-
084), ahol is szerzódésben
a a
magyar jog van kikötve, irracionális lehet
egy külföldi
választottbíróság, azért a felek választási szabadságát ez a szabály feltétlenil szükít.
Hiszen felmerül
ne
a kérdés, hogy pl. két külföldi cég magyarországi leányvállalata miért
kothetne ki
egy bérleti
szerzódés esetében külföldi
4gyar jog alkalmazása mellett - és szintén nem választottbíróságot -akár a
a felek
a
érthetó, hogy miért vannak kötve
magyar nyelv használatához.
ndenesetre a jelen szabály alapiján a választottbírósági kikötésbena felek korlá-
2ttak, ezért célszerú erre figyelmet fordítani, nehogy a klauzula érvénytelen legyen.
, szabály szerint kimondja, hogy semvagy
Magyaror
sem
magyarországi,
gon kivüli választottbirósági hellyel (székhellyel) rendelkezQ eseti állandó
Otbirósági eljárásnak nem lehet helye aPp. XV-XXII. fejezetében szabályozott

15
 ALAPELVEI
2. A PoLGÁRI JOG

olyan ügyben,
amelyben jogvita
a targya a

határa On
nemzeti vagyonr6
nemzeti

eljárásokban,
valamint
alá t a r t o z ó Magyarország határaszág által
2011. évi CXCVI.
törvény hatálya kapcsolatos bármelvi kör.
ko
Szoló
lévó nemzeti vagyon,
illetve azzal jog. gén igeny,
bezárt területen torveny a jogvita választ
választottb
ttbírósa
amelyekben
olyan ügyekben,
kovetelés, továbbá
történó rendezését kizárja.
eljárás keretében szükiti a választottbíráskod.
si
Az Nvt. egvébként
önmagában is jelentósen
a l á b b i a k a t mondjaki:
ki: (3) (3) Ma gjog
rendezést, hiszen
annak 17. (3)
az
bekezdése

vagyonra vonatROZO sben aa

POBaNTJOZI SZerzodésben
agyarország
batára által körbezárt teriületen léró nemzeti valamint aa
nyevet, int nemzeti
vagyonnal rendelkezni jogosult
irányadóként kizárólag
a magyar
em értve a
magyar jog
választott
:

birisag-1de
kizárólag a magyar
esetére
alkalmazását, és jog1ita sult ee jogviták eldönt
eldöntés
A nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosu.
-J0ghatóságát kötbeti ki.
köthet ki.
választottbirísági eljárást
nem
történQ módosítása voltaképpen a 7/bt-t
.
A Vbt-nek a 2012. évi LXV. törvénnyel
idézett rendelkezéseihez igazította hozzá.
az Nvt fentiekben
Kereskedelmi és Iparkamara mellett sze
Szer-
a Magyar
Kecskés László professzor, docens szerint az Nvt. fenti
v e z e t t Választottbíróság
elnöke és Tik Péter egyetemi
másfelól a nemzetközi jogba is ütközik
rendelkezése egyfelQl az Alaptörvénybe,
beruházási szerzQdések tömeges
a hatályos
álláspontjuk szerint fennáll a veszélye befektetés-védelmi ó
illetve ez káros lehet Magyarország
érvénytelenné válására, Kecskés László
is. Osszefoglalóan állapítja meg
hírnevére, ill. tQkevonzó képességére
Nut. 17. J (G) bekezdésébenfoglalt korlátozástebát
és Tilk Péter tanulmányában, hogy: ,A érdek- gazdasági
Alaptörvény-ellenes, egyáttal agonban ajogi problémákon til jelentQs
vélbetoen
védelme Jfontos szempont, alkalmatlan
sérelmetis jelentbetMagyarországnak. A nemzetivagyon
már röidtávon is kimutathatja
hatását."
negativ [Lásd:
eszeözökkeltörténQmegkísérlése azgonban
KECSKÉS L. -

TLK P:: A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. J-a (3) bek.
illetve nemzetközi jogba iüitkigést.
választottbirósági kikötést tiltó szabábyának Alaptörvénybe,
In: KEcsKÉS L. - LUKÁCS J. (szerk.): Választottbirók könyve. Budapest, 2012. 230. o
és már ennek megfelelQen a Vbt. is -

jelentos
Kétségtelen tény, hogy az Nvt. most
-

mértékben szqkíi a választottbírósági vitarendezés lehetQségét, hiszen gyakorlatilag

azt teljes
a nemzeti vagyon fogalma alá szubszumálható kérdések vonatkozásában
mértékben kizárja.
Ez minden bizonnyal jelentós hatással lesz a magyar választottbíróságok ügytorga
mára, és a Kecskés Professzor és Tilk Péter által részletesen kifejtett jogi aggályok nmeu
minden bizonnyal szignifikáns gazdasági kihatása is lesz eme szükító rendelkezesne
rantu
A Vbt. VII. fejezete szabályozza a választottbírósági ítélet érvénytelenitese a
eljárásban követendó szempontokat. A Vbt. nagvon szúk körben határozza e
reket,
választottbírósági ítélet érvénytelenségére alapot adó jog- és ténykörülmeny
amelynek elsódleges jogpolitikai indoka abban keresendQ, hogy valasz fe
fe
felek közöti jogvitában a felek önkéntes alávetése alapján jár el, ebból eredoo
hog
leknek választottbírósági szerzQdés megkötésekor figyelemmel kell lenniuk a*

76
 2.14 Választottbirósági eljárás

. Aiukat jogerósen (es vegrehajthatoan) az adott

jogvita
jOg
Ebból eredóen a Vbt. a jogerós ítéletbe
ügyben eljáró választottbíróság
dönti el. vetett társadalmi
e itélet
itélet ellen csak jelentós bizalom jegyében a
jogerós jogsértés esetén ad rendkívüli
perorvoslatra lehetosé-
lföldi választottbirósagt
get.
hatârozat
megtámadására, érvénytelenítésére-kivéve,
külföldi választottbirosag a felek kikötése alapján
ha a küi
a magyar jogot alkalmazta-
magyar bíróságoknak nincs joghatósága (BH 1998/550).
a

Vht. taxatíve hét esetben ad lehetóséget arra,

hogy
érvénvtelenítse a rendes birosag, amely esetek a következók:
a választottbírósági ítéletet

A választottbírósági
szerzõdést megkötQ télnek nem volt
cselekvóképessége |Vbt. 55. 5 (1) bekezdés a) pontja|. jogképessége vagy

Aiogképesség és cselekvóképesség eseteit a Ptk. szabályozza. A Ptk. 28. $(4) bekezdése

alanián a jogi személy jogképes. Kiülföldi személyek
jogképességének vizsgálatára
nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejú rendelet (a továbbiakban:
a

Nmvz) szabályai irányadQk. Az Nmtvr. 18. S (1) bekezdése

alapján a jogi személy
iogképességét személyes joga szerint kell elbírálni, ugyanezen § (2) bekezdése
pedig személyes jognak a nyilvantartasba vetel szerinti állam joga tekintendQ. alapján
A Ptk.
29.$ (3) bekezdése alapjån a jogi személy nevében képviselQje járhat tekintettel
hogy a jogi személy önmagában nem bír
el, arra,
sem. Választottbírósági kikötés
cselekvQképességgel, így ügyletképességgel
érvénytelensége nem álapítható meg azon az alapon,
hogy az erre vonatkozó megállapodást arra fel nem jogosított
személyek írták alá,
feltéve, hogy utóbb az érdekeltek a megállapodást jóváhagyják. Nem
érvénytelen az
ilyen kikötés azon az alapon sem, hogy az alapszerzódésben nem a szerzódést kötó
fel székhelye, hanem annak
fióktelepe szerepel (BH 2000/16.)
b) A választottbírósági szerzódés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alá-
vetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen |Vbt. 55. S (1)
bekezdés b) pontja).

Ebbõl a szempontból a Ptk. 7.$ (1) bekezdését és a Vbt. I. fejezetét kell vizsgálni. E tör-
vnyhelyek mind alaki, mind pedig tartalmi feltételeket megszabnak a választottbírósági
kikötés érvényessége tekintetében,
melyek az aläbbiak:
legalabba felck egyikegazdasági tevékenységgel hivatásszerúen
foglalkozó személy,
a
jogvita e tevékenységével kapcsolatos,
a felek az
eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek,
a
valasztottbírósági eljárást választottbírósági szerzódésben kikötötték,
ovabbi fontos kitétel, hogy a választottbírósági szerzQdést írásban kell létrehoz-
n1, ami történhet általános szerzódési feltételek kifejezett elfogadásával is (EBH
2003/875.).
77
 LO
LO
N
E
O:

J9

B
3. SZEMELYI JOG

A sz.r11lt'l1'i 70~ alaJ)\'Cto fchdata annak szabalyozasa, hogy meghataro~- .

- .. . . _,za, k1k .
1!1ok, \ 'ag\'1S kjk azok a!..ik \7Cmch kcnt az egyes JOgvlszonyokba
1

., ,- , , . , . n felkent, .)oga] a)Oa I

. . ,%_
el1arhatnak, 1·oo-aik 0
cs, kotc1czct1 ,
scge1k lehetnek, 11letve azok keletkezhetn ek Aariyk,;'-nt
, ,
ly1 jog meo-kulonbfotc ci coymast61 a termeszetes szeme/yeket/ azaz a· . S%et't)-
• L t-- 0, . , ze e.
1Jletolcg a jo~i .r<:-rmi/rrkrt : i kikct a jog - b1zonyos megfontolasoktol .1116 . ereket
.__ . , '\ . , , Vezer I '
termes?etes szemelyekhez hasonl6 kepessegekkel ruhaz fel. A jogi szernel. e~e , a
elkulonitunk 11o nJ1ro(; t Is profito rientdlt j ogi szemelyeket. Nonprofit · Y~k kozo11
, , · · k" .. 1 , c · , l0giszeth11 ·
pl. az al a1)1 t\-am. , az c1,.,•esulet vao-), a oztestu et, m1g prontonenta t og
r- ;:-,. o 1 1 1 sze111 - · elv
· ·
,
gazdasagi tarsasagok, melyekr61reszletesebben a kes6bbiekben frunk, e1Yeka
A szemel~i jog leglenyegesebb celja a stdtusjog meghatarozasa, hiszen csak
ismereteben lehetseges a vagyoni viszony~k s:abalyozasat ~gyalni. ~askepp kir::n~k
ab ban az esetben, ha nem vagyunk azzal t1sztaban, hogy kik a szemelyek, rnilyen _l zv~,
es kotelezettsegeik lehetnek, azok hogyan szerezhet6ek meg, vagy eppen rnikJ,ogaik
korlatozhat6ak, akkor nines ertelme vagyoni viszonyokr61 sem beszelni, a szernet~en
ebb61a szempontb61 a vagyoni viszonyok szabalyozasa egyfajta elofeltetelenek tekin; 10~
Az a/lam a polgdri jogi jogviszonyok tekinteteben jogi szemelynek mi _eta.
Az ill~mo~ a polgari jogviszon!~kban ha j~g_szabaly ~tt~l e~ter~en nem rende;:;~
-H

- az illarru vagyon felugyeleteert felelos rruru.szter kepV1seli. Kiemelendo tovabba

hogy az illam a polgari jogviszonyokban a maganszemelyekkel egyenJ6 felkent le'
fel, vagyis ilyen esetben az adott illami szerv hat6sagi jogkore elkuloniil a pol~
jogj jogkepesseget:61.
A szemelyi jog tovabbi fontos resze a szemelyisegi jog/ mely a szemelyhez ru-
z6d6 jogokr61 (pl. a j6hirnevhez filz6d6 jog, nevviseles joga), azok vedelmer61,ill.
a megsertesuk eseten alkalmazhat6 jogkovetkezmenyekr61 sz61. Ezekrol szintena
fejezet kes6bbi reszeiben esik majd sz6.

3.1 A termeszetes szemelyek

3.1.1 Jogkepesseg

A szemelyi jog ket alapvet6 kulcsfogalma ajogkipessig1 illetve a cselekvokipes sig.

A jogkepesseg azt a kepesseget jelenti, hogy valaki jogok es kotelezettsegek alant
lehet. A jogkepesseg egyen16, teljes, altalanos es feltetlen, ami egy demokracikustar-
sadalrru berendezkedes alapfeltetele. Abban az esetben ugyanis, ha nem teljes es nern
feltetlen a jogkepesseg, demokraciar61aligha lehet beszelni, bizonyos, hogy egyfaita
diktat6rikus berendezkedesr61van sz6.

80
►

3.1 A termeszetes szemelyek

Ebb61is kovetkezik ama fo ntos, a Ptk. 2:l. § (2) bekezdeseben szerepl6 jogtetel,
. szerint aj ogkipesseget korkitozojog11)'ilatkozat ,sm1111ts. Ebb6J kifoly61ag sem egyoldalu
mn I .
. ~datk ozattal, sem szerz6dessel nem korlatozhat6 a Jogkepesseg. A buntet6 jog
k
~~ -- nemzeti es nem zetkozi szinten is - szankcionalt emberkereskedelemne
- ros civilisztikai jogkovetkezmenye az, hogy mivel az emberk
ereskedelem nyilvan
0 11
: orlatozz a a jogkepesseget, ebb61 k.ifoly6 lag az ilyen jognyilatkozat semm.isnek tekin-
tend6. (Ertelemszeruen egy, emberkereskedelemre iranyul6 szerz6des semmissege
mas alapon is kimondhat6, hiszen ilyen esetekben nyilvanval6an j6erkolcsbe iitkoz6
szerz6desr61 kell beszelnunk.)
A jogkepesseg az embert, ha elve sziiletik,jogamzdsdnak idopontjdtrf/ i//eti
ll A foo-amzas meghatarozasa a sziiletes
t61 visszafele szamitott 300. nap, ami a
fll e · o '--'
ma~yar jogban megdonthet6 velelemnek (praesumptio iuris), mivel a rendelkezesre all6
rodomanyos eszkozokkel bizonyitani lehet azt, hogy a fogamzas korabban vagy kes6bb
torrent. A joggyakorlat ma mar az anyamehbe torten6 in vitro beiiltetest is ide sorolja.
A magzat jogkepessege a r6mai jogig visszavezethet6en erdekes kerdest kepez. A
melunagzat, vagyis a nasdturus vonatkozasaban egy r6mai jogi eredetii, de kozepkori
megfogalmazasu regula kimondja, hogy nasdturuspro iam nato habetur, quotiens de commodz
s
ipsius quaeritur, mely szerint a mehmagzatot el6nek kell ab ban az esetben tekinteni, ha
az 6 erdekeir61 van sz6. Ez egy voltakeppeni fikci6, hiszen a mehmagzat mehmagzati
Jeteben meg nyilvanval6an nem letez6 szemely, de megis, erdekei vedelmeben ugy
kell tekinteniink, mintha mar el6 szemely lenne.
Ezekben az esetekben a mehmagzat reszeregydmot kell kirendelni, ak.i a mehmag-
zat neveben es kepviseleteben a sziikseges jognyilatkozatokat megteszi. (A regi Ptk
,
a melunagzat gondnoka k.ifejezest alkalmazta.) Erre azert is lehet k.iemelt sziikseg
a
mivel szamos olyan helyzet allhat el6, amikor a mehmagzat sziil6je, gondvisel6je
mehmagzattal erdekellentetben allhat (peldaul egy oroklesi iigy kapcsan, ahol a sziil6
es a melunagzat is orokos lenne), es ilyen esetekben mulhatatlanul sziikseges az, hogy
a melunagzat vagyoni erdekei megfelel6 m6don legyenek kepviselve.
A mehmagzat felteteles, elve sziileteset61 fiigg6ve tett jogalanyisaga az abortuszt
t
tlmogat6 (un. pro-choice) es az azt ellenz6 (pro-life) mozgalmak szamara is fontos ervken
a
szolgalt es szolgal. A pro-choice mozgalmak ugyanis a jogalanyisag feltetelesseget, mig
pro-life mozgalmak a jogalanyisag voltakeppeni velelmezeset hasznaljak lenyeges ervkent.
A magyar jogban a mifvi terhessegmegszakitds vonatkozasaban a magzati elet
vedelmer61sz616 1992. evi LXXIX. torveny tartalmaz rendelkezeseket. Ennek meg-
feleloen muvi terhessegmegszakitas (abortusz) az alabbi esetekben alkalmazhat6:

A terhesseg megszakitdsa
5. § (1) A terhesseg csak vesze!Jez!etettseg, i//etff/eg az d/lapotos no su!Jos
valsaghe!Jzete eseten, az e tiirvhryben meghatdrozott feltete/ekke/ szakithatrf meg.

81
3. S ZEMELV l JOG

(2) .,tl!)'O.r
.
vaLraohr!, ,zet az, ame/y te.rti vagy lelki megrendulest ill.et ,
b - · , Ve tar
('//rhrtftlmiilest okoz. Sada/111;
6. J (1) A trrhe.wfg a 12. heteig szakftha to meg) ha
a) azt az tillapotos noegeszr{f!/t s,;!Josan vesze/yezjetff ok indoko!Ja;
h) a map,zat on•osiLag val6szf111Jsithet6'e11 su!Jos fogyatik ossagban Vagy ,
kdrnsodasbrm szem,rd; egyeb
c) a tr,·hrssi._f!. hu11csrlekmb1J' kiivetkez!11i n)'e, valamint
d) az_ allapotos 110 s11/yos vdl.sdghe91zete eseten.
(2) _.,,q te,·brsseg az_ (1) hekezdesbenfog/altfeltetelek eseten a 18. heteio s~ k 'h
c "a zt at6
meg, ha az a!Lapotos 110
a) k oddtozottan csekkvokepes vagy cselekvokeptelen;
b) terhesseget neki fel nem r6hat6 egeszsegi ok, illetve orvosi tevedes miatt ne
ismeri ft! kordbban, vagy az egeszsegiigyi intezmbry, illetve valame/y hat6sda m
6 mu-
la.szpira miatt hala.dta meg a terhessege az (1) bekezdesben jog/alt idotartamot.
(3) A terhesseg a 20. heteig - a diagnosztikus e!Jcircis elhuz6dcisa eseten 2 .
4
heteig - szakithat6 meg, ha a magzat genetikai, teratol6giai cirtalmcinak val6sz!-
nusege az 50%-ot eleri.
(4) A terhesseg az idotartamat6lfiiggetleniil szakitha t6 meg
a) az allapotos no eletet vesze/yeztetff egeszsegi ok miatt, illetve
b) a magzatnal a sziiles utcini elettel iisszeegyeztethetetlen rendellenessegftnn-
dlldsa eseten.
7. § (1) A terhesseg megszakitasa, ha azt nem egeszsegi ok indoko/ja, az alla-
potos no irdsbeli kerelme alapjan vegezhetff el.
(2) A terhesseg megszakitcisat a 3. § (1) bekezdeseben meghatcirozott szemefyeken
kivul az a kulfoldi is kerheti
a) aki ervbryes tart6zkodasi engedel/yel tiibb mint 2 h6napja tart6zkodik az
orszag teri,ileten,
b) aki menekultkenti elismereset kerelmez te,
c) akit a menekultugyi hat6scig menedekeskent vagy befogadottkent elismert,
valamint
d) aki nemzetkiizi szerzodesbenjoglaltak alapjcin- a kuliin tiirvbry szerint- az
orszdg tenileterol nem utasithat6 ki, vagy nem irci'!)ithat6 vissZfl, .
8. § (1) A z dltapotos no terhessegmegszakitcis ircinti k erelmet a csaladve~elv~
sz olgdlat ,mmkatdrsa (a tovdbbiakban: munkatcirs) elott szeme/yesen te,je~z!t e:~,
a terhesseget megdllapit6 szjilesz-nogy6gydsz szakorvos tiltal kitillitott igazo as
bn7J•t?Jtdsa me/le/I. ,
\'12') K Ortalozon
.I , "tan CSC/ek VO''leepes
, szeme!J
,l f!JZtClf.
.I k ozatana
, k erve,ryesJ
, , ·re,aehez
b
tifrvet!JC
.. eCS,
S
a
kepviselojenek terhessegmegszakitasi kerelmet tudomcisu l vevff ,ryilatkoZflta s_Zfiks !etl
(3) Cselekvffkeptelen szemefy terhessegmegszakittisra vonatkozo k erelttiet nev
tiirvinyes kepviseloje te1jeszfi e/o.

82
 3.1 A termeszetes szemelyek

·ekbol j611athat6, hogy a terhessegmegszakf tas egyik alapvet6 feltetele az anya

Fen O al aahelyzetene , k- 1enna
r '
'11 asa.
uJyos v s b . , , al k 1 .
5 ehmagzat jogalanyisagav apcso atos Joggyakorlat vonatkozasaban Jenyeges
1
. A :st erdemelnek az alabbi jogesetek. A BI-12009. 149. sz. jogeset szerint a gyer-
kteme . " 'd . , l , II .. ,,
. miart, bogy az apJa ot az e esanyJa sere mere e mvetett eroszakos kozosulessel
rnek a rte szemelybez fuz6d6 joga megsertesenek megallapitasat nem kerheti, es ebbol
nemze , .. , , , 'th
• karteritesl 1genyt sem ervenyesl et. , ,
ere doen . .
sz
Az EBH2005. 1206. Jogeset kimondta, hogy a fogyatekossaggal szi.iletett gyermek
. ' t - on igenyelhet karteritest, ha a k6rhaz alkalmazottainak hibas, vagy elmaradt
0
sap lg
··ekoztatasa ,
miatt a sz w·o,., nem e'lh etett a terh essegmegsza ' 1kapcsolat 6an a jog-
ki tassa
taJ bal . altal bizto sftott jogaval, es a gyermeknek ennek kovetkezmenyekent seriilnek
s;ae1ed1ez, emberi melt6saghoz, a legmagasabb szintii testi es lelki egeszseghez filz6d6
~otm:inyos jogai. A karosodas bekovetkeztenek id6pontja ez esetben a fogyatekos
ayermek megsziiletesenek idopontja.
0
' A BH1998. 372. sz. jogeset a.Ital elfoglalt allaspont szerint a mehmagzat gondnoka
,;gdn sem indithat perl af!Y)dnak a terhessege megszakitdsdra irdf!Yul6 jogf!Yilatkozata ervenyte-
lensiginek vagy hatd!Jtalansdgdnak megdllapitdsa irdnt. A bir6sdgnak az i!Jen igenyt tartalmaz6
k.eresetlevelet idezes kibocsdtdsa nelkiil el kell utasitania, illetl!leg- az e/jdrds keslfbbi szakaszdban
_ ape11 meg kell sziintetnie. ,
A jogkepesseg a halallal szunik meg. Ertelemszeruen a r6mai jogban, mely ismerte
es szabalyozta a rabszolgasag intezmenyet, a jogkepesseg megszunhetett capitis deminutio
ma>-.-ima-va.l is, amikor a szabad ember rabszolgava valt.
A halal bealltar61 akkor beszeliink, ha a legzes, a keringes es az agymukodes tel-
jes rnegszunese miatt a szervezet visszafordithata tlan felbomldsa megindul az
egeszsegugyr61 sz616 1997. evi CLN. torveny (Eiitv.) pontja alapjan. A klinikai halal
a legzes, a keringes vagy az agy mukodesenek atmeneti megszuneset jelenti, amib61
azonban nem kovetkezik a halal, vagy az agyhalal beallta. Az agyhalal az agy, beleertve
az agytorzset is, mukodesenek teljes es visszafordfthatatlan megszunese eseten all fenn.
Az Ei.itv. a halal meghatarozasaval kapcsolatban az alabbi fogalmakat tartalmazza:

216. § E fejezet alkalmazdsdban

a) klinikai haldL· a legzes, a keringes vagy az agy mi!kodesenek dtmeneti meg-
szunese, ame!J nem jelenti a ha/di vagy az agyhaldl bedl/tdt,·
b) agyhaldL· az agy - beleerlve az agytiirzset is - mi!kodesenek te!Jes es vissza-
fordithatat/an megszi!nese,-
c) halal amikor a ligzis, a keringis is az agymi!kodes te!Jes megsz/fnese miatt
a szervezet visszajordithatatlan felbomldsa megindul,·
d) perinatdlis halal
da) a ha/di a mehen be/iii a terhesseg 24. hete utan ko'vetkezett be, vagy ha a
miben belul elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy Mmege az 500 g-ot elert~

83
3. SzEMELn JOG

dh) 11mikor 11 halal a:::, 1ffrz11!iit1 megsz!ileteset kiiveto 168 ordn be/ii/ k ..
he, _f,{f!getlmi,i/oz ti;sziiliitt hosszdto/ 1,a<.~)' tiimeget(i/; . OVetkezik
{'l korai 11ao11 kii"'ltiidos magzati halal.· a 24 hetig vagy annal r· · .d
I <.,, '\. r ll ,•• , ovz ebb d, .
a,_ 1117)'11 mlhehen / e110 ma. .f!,zat, ha az a!!)l/1 testeto! tortent elvdlasztds t., l ezg
"\. - . . , . . , , , I,{ an az el,
semmd)'l'17 Jt'let nem ad;a; mg)' ha a magzat kora nem allapzthato meu , et
. . . o' es a lna
testtiimea{' b
a,_'\.
500 grammot vaay .::>.
a testhossza•
a 30 cm-t
,
nem eri el.J 1·,.1 rgzat
£IC ne,n efrt
azon ikt'r:rz!.iles est'fet, ahol legaldbb az egyzk magzat e!ve szuletett; Ve

K w o n kicmelest erd emel a fentiek koziil a perinatalis halal, amely tne h ,

, 24 h , . ,h b liili.· h g ataro
feltetelek mellett a terhess~~ . __ete u~~ru me ,, en , e . alalt, vagy az ii sz ..z~tt
rnegszu.leteset kovet6 168 oran beliil bekovetkezo halalt Jelenti. l ulott
Szinten az Eiitv. mondja ki azt is, hogy rendkiviili halal eseten hat6sa • b
,
kell elveo-ezru. -onyvekro,
· Az anyak.. "l a h azassag
, , k..otes1
, . e1·prasro
, , , 1 es, a nevviselgi oncolast
' #

t:i esrol szoi ·

6 / 2003. (III. 7.) BM rendelet szerint a halalesetet az anyakonyvvezet6 anyakon ~
Polgari jogi szempontb61 a halal legfontosabb joghatasa az, hogy az elha1a1;ezi
szemely jogai megszunnek, vagyonaban jogut6d.las ill be a halal pillanataban.
gyar jog az ipso iure orokles elvet alkalmazza, azaz a magyar jog szerint az orokos\
A:~
halal pillanaciban megorokli a vagyont, nincsen uratlan hagyatek. (Ez nem jelenti azt
hogy ne az orokos rogton birtokba is lep, ez a hagyateki eljaras lefolytatasa utan valik
lehetsegesse. Az elhunyt szemelyhez filz6d6 jogai, szemelyisegi jogai nem oroklodnek.

3.1.2 H oltnak nyilvanitds es a halal tenyenek bir6sagi megallapitasa

Bizo n yos esetekben a fentiekhez hasonl6 joghatas erhet6 el a holtnak nyilvanitas

jogintezmenyevel. Ennek harom feltetele all fenn: (i) az adott szemelynek eltuntnek
kell lennie, (ii) az eltuneset61 szamitva ot evnek el kell telnie, es (iii) ezalatt az id6szak
alatt eletben letere utal6 semmilyen adat nem ismeretes. A holtnak nyilvanitast az
eltunt szemely kozeli hozzatartoz6ja, az iigyesz, a gyamhat6sag es az kerheti, akinek
az eltunt holtnak nyilvanitasa jogi erdeket erinti. ,
A2 eljaras saran a bir6sag a holtnak nyilvanitasi, valamint a halal tenyene~ me~\
lapitasaval kapcsolatos eljarasr61 sz616 1 / 1960. (IV 13.) IM rendelet szabalyai sze~m
jar el. Az eljaras fontos reszere az eltunt szemelyt kepvisel6 iigygondnok kireoclelese,
il.letve hirdetmeny kibocsatasa.
, a rneg.
A bir6sag a halal id6pontjat a koriilmenyek medegelese alapjan hat~rozz, ne(ll
5
Amennyiben a kori.ilmenyek medegelese nem vezet eredmenyre - vag~ts rna. J-la
, 11 , h , l , · ,, · ,, , .. ,, , · .. tod1k napP· ,
a ap1t ato meg -, a 1.alal 1dopontJa az eltunest koveto honap uzeno . ~ ontnal
bebizonyosodik, hogy a h oltnak nyilvanitott a hatarozatban alapul vett _idopebkeot
korabbi vagy kes6bbi id6pontban tunt el, de a holtnak nyilvanitas felte_~elei e~~enyek
fennallnak, a birosag a holtnak nyilvanit6 hatarozatot m6dositja. A jogkove~ ~klesi jogi
a m 6 dosftott hatarozat szerint alakulnak. Egyebekben- es ennek peldaul or

84
II
3.1 A termeszetes szemelyek

ontb6l k.iemelt jelent6sege van - a joghatasa megegyezik a halaUal.

·
' ' ' el tunt szeme' lye k· esete' ben I<Jeme · l entos, ezert gya-
l ten Je
~~zen'l P holttd n)'i ; v11111t11s
H
H

! 1d,et az alkalmazasa habon'.is, polgarhaborus helyze tben is. A holtta nyilvanitas

korI a_kkor jogellenes celt is szolgalhat, ha peldaul egy biztositasi csalast vegrehaj tva
ua,•an ' l l ' ll ' . l .. l ' ' I . 'l .
0 · , • , · ak a biztosito 1e yta as1 wte ezettseget <Jva taru.
igYJd, an) , , , · , , , ,
· A ha/di ten)'inek bzro.~agz meg~ll~p!:11sa:1ak ,feltetel,e ~z.'_ha i:negh:lt s~emely
a]anak kozokirattal nem 1gazolhato tenyet mas modon kivaniak 61zony1taru. Ezen
hal H . '
H L enyeges,
l1eto. ,
hogy h'Jrdetmenyt nem kllkib , .
ocsataru,
. , ·elem bannikor e] oteqeszt e
, su'1yos szerencse, tl enseg, 10 ,
r lytan
kera halal kozvesze·1y, k.. ·oztudott 6 aleset vagy mas
':\,etkezett be. Azt, hogy az adott esetben ilyen koriilmeny fennallott, a bir6sag meg-
~oresesere az igazsagiigyert felel6s miniszter kozli. Ezekben az esetekben a bir6sag a
~~zolt, valamint a rendelkezesre all6 adat~k alapjan targyalason kiviil hoz hatarozatot.
A kban az esetekben, ha hirdetmeny kibocsatasanak van helye, abban kozolni kell
i 1.ZO
a halal idejere es helyere vonatkoz6 adatokat is.
A BH2007. 150. sz. hatarozat szerint a halal tenyet megallapit6 hatarozatot a bir6sag
batilyon kiviil helyezheti, ha az eljaras meginditasara jogosult barmelyik szemely olyan
ujabb renyekre vagy bizonyitekokra hivatkozik, amelyeknek a korabbi bizonyitekokkal
val6 egyiittes ertekelese alapjan a halal tenye megallapitasanak feltetelei nem allnak fenn
A BH2002. 165. s.z: hatarozatban kialakitott allaspont szerint a holttanyilvanitas
nemcsak az elhalalozas tenyere, hanem idopontjara nezve is velelmet teremt. Az
elttlnes id6pontjara vonatkoz6an ut6bb tudomasra jutott adatok a holtta nyilvanit6
vegzes modositasat eredmenyezhetik. Ennek hianyaban a halal id6pontjanak elter6
megallapicisara a mas hat6sag altal kiillitott igazolas nem szolgalhat megfelel6 alapul
Erdekes csalddjogi iisszefaggisre mutat rd a BH1983. 157. sz. hatarozat. Eszerint az anya
ferjenek a gyermek fogamzasi idejet megel6z6 id6ponttal tortent holtnak nyilvanitasa
eseten a gyermeket hazassagon kiviil sziiletettnek kell tekinteni, s az ilyen gyermek -
egyeb feltetelek meglete mellett - az apasag megallapitasa irant pert indithat.

3.1.3 Cse/ekvokipessig

A cselekv6kepesseg lenyege az, hogy valaki sajat tetteivel jogokat es kotelezettsegeket

szerezhet sajat maganak vagy masnak. A jogkepesseggel szemben a cselekv6kepesseg
eseteben meg kell kiilonboztetni egymast61 a teljes cselekvokipessiget1 a korldtozott
cselekvifkipessiget1 tovabba a cselekvffkiptelensiget. Ezen kateg6riak fiigghetnek
az adott szemely eletkorat61- ebben a vonatkozasban kiskoni es nagykoni szemelyt
kiilonboztetunk meg, a polgari jog a fiatalkoru fogalmat nem ismeri -, amennyiben
egy nagykoru szemely nem lenne teljes mertekben cselekv6kepes, ugy az gondnoksag
alatt all.
A jogkepesseg lenyege az, hogy valaki jogok es kotelezettsegek alanya lehet, mig
a cselekv6kepessege, hogy sajat tenyeivel jogokat es kotelezetts egeket szerezhet sajat

85
3. SzEMELYl JOG

maQ"{\nak vagy m asnak. E nnek m egfelel 6en a cselekv6kepesseg eg ~yf:a•

, o . . , , . , " , Jta akti ..
tetelez fel. Isrnetelten hangsulyozzuk, hogy m1g a cselekvokepesseg korJ , v el1aras
,
szamos esetben korlatozasra 1s · I<epesseg
· 1.;:eru··1) add 1.g ez a Jog ' , eseteben _atozhato (est
o kokb61 - fogalniilag k.i zart. garancialis
A teljesen cselek-v6kepes szen1ely - foszabaly szerint ez a nagykorusa
dik - onill6an vehet reszt a jogugyletekben, jogokat szerezhet es koteleggal kezd0.
va' llall1at. A ko rlatozottan
, cse1e I.;:vo"k-epes
, szeme' ly (ez ki s k oru, esetebe zettsegeket
14
ey kozotti szemelyeket jelenti) els6sorban olyan iigyleteket kothet egye~: es 18
- 1
, al szerzett keresmen e"' 111elyb
elonye szarmazik, illetve rendelkez h et saiat . , mun k,.
aiav . ol·
·
a nundennapi ·
elet szokasos 1ogiigy 1ete1t · megk o·· thet1.· A te1·Jesen cselekvoke y •teel, illetve
evnel fiatalabb) kiskoru - lenyegeben leszamitva a mindennapi elet szoka~oslen__(1_4
·· bb meg1onto
nose c last
' nem er, d emlo" es ' azonnal t e1·iesed es ' b e meno,, Jogiigyleteit-
· ' kulo·
jarhat el onill6an. nell1
A korlatozottan cselekv6kepes, illetve cselekv6keptelen szemely helyett es nev·
ben - amennyiben ez sziikseges - torvenyes kepvisel6je jar el. (Bizonyos esetekbee.
a polgari jog kotelez6ve teszi a jogiigylet ervenyessegehez az illetekes gyamhivata~
hozzajarulasat.) Abban az esetben, amikor valaki nem eletkora, hanem psziches illa-
pota, szellemi fogyatkozasa miatt nem cselekv6kepes, az cselekv6kepesseget korlatozo
v agy cselekv6kepesseget kizar6 gondnoksag alatt ill. Az uj Ptk ebben a tekintetben
a cselek-v6kepesseget korlatoz6, illetve a cselekv6kepesseget teljesen korlatoz6 ter-
minologiat alkalmazza. (A cselekv6kepesseg korlatozasa eseteben sziikseges azon
iigycsoportok meghatarozasa, melyek tekinteteben a szemely cselekv6kepessege
tenylegesen korlatozasra keriil.)
Lenyeges, hogy a nagykonisag a 18. eletev betoltesevel kezd6dik, kiveve, ha a
kiskoni - a torvenyi el6irasok betartasa mellett - ervenyes hazassagot kotott.
A cselekvokeptelen szemely jognyilatkozata semmis, helyette torvenyes kepvi-
sel6je jar el, de velemenyet lehet6seg szerint meg kell hallgatni. Ezek al6li kivetelek
a mar megkotott es teljesitett, csekely jelent6segu szerz6des, amelynek megki:itese a
mindennapi eletben tomegesen fordul el6, es kiilonosebb megfontolast nem igenyel.
K1asszikusan ilyennek tekinthet6 ama eset, amikor a cselekv6keptelen szemelz (pl.
egy hateves gyermek) onkiszolga.16 boltban avagy egyeb boltban iidit6italt, edes,se::~
alapvet6 letfenntarcishoz sziikseges egyeb cikket vasarol. Nyilvan egy nagyobb ert .
beszerzes - pl. egy LCD televizi6 megvasarlasa - mar n em tud ebbe a korbe,~~r::a:
A korfatozottan csefekvok epes kiskoni a torvenyes kepvisel6je hozza1ar oJ ,an
val tehet ervenyes jognyilatkozatot. Kivetele szabaly ugyanakkor, hogy teh~~e~ a
szemelyes jellegu jognyilatkozatot, amelyre jogszabaly feljogositja, m~gko rose~
mindennapi elet szokasos szuksegleteinek fedezese korebe tartoz6 kisebb !:~enki:itele-
szerz6deseket, rendelkezhet munkaval szerzett jovedelmevel, annak er~et~ szerei,
zettseget vallalhat, kothet olyan szerz6deseket, amelyekkel kizar6lag elonY
ajand ekozhat a szokasos mertekben.

86
 ----- ----- ----- ...:... :.::..:.:.::~~~~
3.1 A termeszetes szemelyek

, es hogy a korldtozotta n cse lekvff kepes kiskoru szemel · il

Lenyeg , , . . . ~ yes Jogny atko-
_1
atai ;uap)
·ao egyes szemelyes 1ogny1latkoza tokat maga 1s megtehet A k ,
. , , , ,, ,, ,, . · . · or1atozottan
z "kepes k.tskoru szemely szemelyhez fu zodo Jogainak vedelmeb .
cseJekvo ,, , , , . , en maga is
{ellepl1e t, elJ.arhat cselekvokepe s szemely kepv1seleteben A torvenyi feli·ogos1tas
N , • , '
, ,
. , a korlatozottan cselekvokepe s kiskoru az altala kepviselt neveben t h
alap)ao ., , . e et
. gn)rilatkozatokat, amelyeket a saJat neveben nem tehetne. A korlatozott
olyan JO . , .. , , , , ~ an
cselehokepes kis~o_ru tehet ..ko_zvegr_ende~etet, 1_6., el_etevet betoltve munkaviszony t
, 'tl et 16. eletevenek betoltese utan gyamhatosag1 engedellyel hazassagot kothet
leteSI 1 ' . . . '
,-alamint onall6an tet~ ny~~:1<ozat_tal ~e~thatJa, hogy halala utan testeb61 szerveit
,-agy sz O"veteit aci.iltetes celpra , , ,
eltavolitsak.
,
Ezzel kapcsolatban emlitest erdemel az, hogy egy korlatozottan cselekv6kepes
kiskoru peldaul a munkaval szerzett keresete erejeig kezesseget is vallalhat. Ez a
kezesseg akkor kiilonosen erdekes, ha a kiskorunak egyeb vagyontargya is van. A
kezesseg ugyanis egy jarulekos kotelem, melyben a kezes arra kotelezi magat, hogy
ameonyiben a f6ad6s nem teljesit, akkor helyette 6 fog teljesiteni, es ezert teljes
szemelyevel, maganvagyonaval felel. Ebben az esetben ez azert kiilonleges, mert a
korlatozottan cselekv6kepes kiskoru csak a sajat keresetere vallalhat kotelezettseget,
fgy ha kezesseget vallalt, akkor ez csak a keresete erejeig lesz ervenyes, es egyeb va-
gyontargyait nem fogja erinteni.
Ha a korlatozottan cselekv6kepes kiskoru cselekv6kepesse valik, maga dont fugg6
jognyilatkozatainak ervenyesseger61. A torvenyes kepvisel6 a korlatozottan cselek-
vokepes kiskorunak igert vagy adott ingyenes juttatast a gyamhat6sag engedelyevel
visszautasithatja. Ha a gyamhat6sag ezt nem hagyja j6va, a hatarozat a torvenyes
kepvisel6 elfogad6 nyilatkozatat p6tolja.
A torvenyes kepvisel6 a korlatozottan cselekv6kepes kiskoru neveben maga is tehet
jognyilatkozatot, kiveve azokat, amelyeknel jogszabaly a korlatozottan cselekv6kepes
kiskoru sajat nyilatkozatat kivanja meg, vagy amelyek a korlatozottan cselekv6kepes
kiskoru munkaval szerzett jovedelmere vonatkoznak.
A torvenyes kepvisel6nek a kiskoru szemelyet es vagyonat erint6 jognyilatkozata
megtetele soran a korlatozott cselekvokepe ssegu kiskoru velemenyet figyelembe kell
vennie.
Bizonyos esetekben gyamhat6sag i j6vahagyast igenyl6 nyilatkozatokr61 beszeli.ink.
Ez azt jelenti, hogy habar foszabaly szerint kiskoru helyett torvenyes kepvisel6je -
leg_robb esetben a sziil6 _ jogosult a dontesre, egyes, specialis esetekben ezek csak
gyamhat6sagi j6vahagyassal ervenyesek. Erne esetek a kovetkez6k:
• A kiskorut megilfetff tartasr6/ tiJrteno lem ondas: N yilvanval6 m6don szi.ik-
seges a kiskoru szemely erdekeinek vizsgalata, hogy letfenntartasahoz sz i.ikseges-e
a~ adott tartas, fgy a torvenyes kepvisel6 mellett ezen jognyilatkoza t ervenyesse-
gehez gyamhat6sagi hozzajarulas lesz sziikseges.

87

II
3. S ZEMELYI JOG

' · ; ·oot•irzony nlopjdn m, egilletO jog.r~ agy 6't

•
,
./-1
1. · k ,
,c 7J ". o r u I o•·,- 0•·k/. l' SI ,.., · . - . .. . .
k r/l cle ~e/ls egre 1•011atkoz6 j og11Jll la tko z at es a kulon ZS Visszat/ te,..hef,0
'-· , k .. .. '·I ' , 1ek 1)1S ·rza11tas ftd sa: Szamos esetbe n elotfasfth Qfo
1•n.. r_:._ r o11ta1J!.)'t1 - oro,.;; es e, .· . .
I , 1ogv1szony alanya · Ez~e kb en az ..0 rdu[ a.~
h ogy kiskoru szem cly lesz o.. .ro.. ,~-esi ~
b . , ic d ,, 1·e1enti a tenyleges problema't h Ugyekb ·,
n em 1s a vagyon targy e 1oga a_sa . , , , , . , anern az en
o ro kseget illetye ann ak kulo n 1s v1sszautas1thato reszet v1ssza kivanJ·ak Uta, ha a.~
, .. h , .
Visszau tas.ftasra rendszerint ak.kor kenil sor, a ugynevezett damnosa heredzt. Sitan.i.
l . .. .. k , b
azaz ttilterh elt hagyatekr61 van sz?~ aho 15 az oro seg ~n tobb a passzf as.t6J,
tartozas, nunt az aktivum, ~ pozitJv v~gyonele1:1: A g~amhat6s:ig ezek:tn, a
esetekben azt fogi·a vizsga'lni, hogy a vtsszautas1tas valob an a kisko , , n ai.
o ru erdek
szolg-ruja-e. elt
• A k~·sko,-,; n em tehermentes ingatlanszerze se, ingatlana tulajdon .0 ,
dt,-ubdzdsa vagy megterhelese: Abban az esetben, amennyiben a kisl ~anak
teh ermente:en, hanem t~her~el- jelle~z~en pelda~ ban~ !e~zaloggal te:e~;t
- szerezne mgatlan tulaJdOnJogot, szukseges a gyamhatosagi hozz:ij:irul , n
al61 lenyeges kivetel, ha a kiskoni ingatlanvagyon :inak megterhelesere az inas. Ez
·d · .~1 · • gatlan
ellenertek nelkilli megszerzesevel egyi eJweg, az mgyenes JUttatast nyujt6 sze ,
, , , I k ill E k I · nieJy
javara torten6 haszonelvezet alap1tasava er sor. z gya or atilag azon esetk··
amikor a kiskoni ajandekba kap valakit61 egy ingatlant, es az adott szemely eg ,
'I .. al , Abb an az esetb en azonban, atnikor
t'
yu tal
sajat maga javara haszone vezett Jogot ap1t.
a kiskoni ingatlan tulajdonat at kivanjak ruhazni vagy mas m6don megterhelni
mindenkeppen sziikseges lesz a gyamhat6sag hozzajarulasa. Ez ingatlan tulajdon~
joganak atruhazasa eseteben praktikusan ugy tortenik, hogy az adasveteli szerz6des
azzal a felfuggeszt6 feltetellel keri.il megkotesre, hogy a hatalyba lepes feltetele az,
hogy a gyamhivatal megadja a hozzajarulast. A gyamhivatal ezekben az esetekben
els6dlegesen a vetelarat, illetve azt vizsgalja, hogy az adasveteli szerz6des egesze
mennyire szolgalja a kiskoni erdekeit. Amennyiben ezek a feltetelek teljesiilnek,
a gyamhivatal rendszerint az engedelyt megadja.
• A kiskoru gyamhatosagn ak atadott vagyonarol va/6 rendelkezi s: Ertelem-
szeruen, amennyiben a gyamhat6sag reszere keri.il atadasra bizonyos vagyonelem,
akkor az ezzel kapcsolatos rendelkezes is gyamhat6sagi j6vahagyashoz kotott.
• A kiskoru jogszabalyban meghatarozott iisszeget meghalad6 irtektl va·
gyontargya rol va/6 rendelkezes eseten: Ezzel kapcsolatban a gyermekek
vedelmer61 es a gyamiigyi igazgatasr61 sz616 1997. evi XXXI. torveny tartalrnaz
rendelkezeseket.

Lenyeges, hogy ab ban az esetben sincsen sziikseg gyamhat6sagi eljarasra, ha jogn)~-

latkozat ervenyesseget bir6sagi vagy kozjegyz6i eljarasban elbiraltak, azaz peldaul egy
p o lgari p erben do ntes sziiletett egy adott jognyilatkozat ervenyesseger61.

88
 3.1 A termeszetes szemelyek

~
. · ] N'' k l
, te1rvenyes kepvtse . ·1at kozata semmi s, amelJ yel _ a
01enc o yan 1ogny1
A ktsko ' rll ' ' · dC' koz, I'dcgcn kotc
tcrhcre - aprn ' ' megfelelo ellener tek
" lczettscgert
,1 ,agyoM . ,
kisknn. ~ . cttscgct vallal, vagy amcllycl 1ogokrol cllcnertek nelku l lemond.
"I kntckz ' l )'a azt ·JC IcntJ., hogy a k'ISkorusag . · ko rlatozo tt cse-
, ' mtattt
f, clkU · • ·szaba
' sc!1lfl11'sseg , ,
\ rcla tl\ : en vagy cselekv6kcptclenscgen alapul6 scmmi sscgrc annak erd ekeben
Jck,·t•' kcpcsseg · alci'nck cselckvo"I<cpessegc' ' ·k. ltt tehat a sem-
' korI'atozott vagy h'1anyz1
. koz as nem tc1·JCS lw.. ru , lianem csak· a csc Iekvonk,epessege
1,1,·atkoznt,
lei,c t .. N , ' ben kor ]'atozott
h1,·at
n11~ 5cgi . -"kepesseggel nem rendelkez6 szemely crclekeben lehetseges .
. c~clck, o
\'af: .
-· I k-1!6kitiesseg korlatozdsa
.1.4 A rJe,e . r
3
. , ato a cselekn5kepesseg nemcsak az eletkor, hanem mas indokok alapjan is
' ,lath,.,ha td.
-rvunt ' Ennek ismertetese ' most ce'l szeru,, utalni arra, hogy a cselek-
, elHott mar
·, , . . , , eben reszlegesen korl'atozott szeme'ly es
korlato , gon dno ka 1ogny1. ,
·1 at kozatanak,
rokepesseg , d k . il k , , , , ,
_. baa cselek,v6keptelen nagykoru gon no a Jogny at ozatanak ervenyessegehez
to' ab tekben szinten kell a gyamhatosag jovahagyasa. Ezek az esetkorok az alabbiak:
e(T\'es ese
.:,. {,a a ·oMyilatkozat az adott szemely tartasival kapcsolatos;
• ha o;oklesi jogviszony alapjin 6t megillet6 jogira vagy terhel6 kotelezettsegere
•rnnatkozik;
• ha a jognyilatkozat az adott szemely nem tehermentes ingatlanszerzeset, ingatlana
tulajdonjoganak itruhizisit vagy birmely mis modon torten6 megterheleset erinti;
• ha a gyamhatosignak itadott vagyonira vonatkozik;
• ha a gondnokot kirendel6 hatirozatban megillapitott osszeget meghaladott erteku
vagyontargyat erint.

~tint lathato, ezek a szabilyok jelent6s mertekben hasonlitanak azokhoz, amelyek

a kiskoru vonatkozisiban a gyimhatosagi jovihagyis tekinteteben a fentiek szerint
ismertetesre keriiltek. (Bizonyos esetekben ugyanakkor a gyimhatosag a cseleh6kepes-
segeben a vagyoni ugyeit erint6en korlitozott szemely es a gondnok kozos kerelmere
lcivetelesen hozzajarulhat ahhoz, hogy az erintett szemely vagyona terhere tortenjen
lcifrzetes. Ilyen lehet peldiul az erintett szemely leszirmaz6ja omill6 hazastarsanak
alapicisa, fenntartasa vagy mis fontos celja elerese, ha a tamogatas merteke a leszar-
maz6 - a hozzajarulis id6pontjiban fennill6 illapot es ertek szerinti - torvenyes
ijrokreszenek felet nem haladja meg.)
~ magyar jog jelenleg a cselekv6kepesseg reszleges, illetve a cselekv6kepesseg teljes
korlatozasat ismeri. Ezen ut6bbi praktikusan megfelel a cselekv6kepesseg kizarasanak,
hJszen az ilyen szemely voltakeppen cselekv6keptelennek minostil.
k Acselekvokepesseg korlitozisa eseten a bfrosag meghatarozza ama ugycsoporto-
.~t, ~elyekben a cselekv6kepesseg korlatozasra kerul (pl. vagyoni i.igyek, csaladjogi
, mas
l gnyilatkozatok , stb). , m1g ..
, ugyekben ,
a korlatozottan '
cse1ekvo"k'epes szeme' ly maga

89
3. S zEMELYl JOG

jitrbat el. Ez azerr nagyon prnktikus, mivel meglchet, hogy pl. egy s z ~
miatt cscleb ·oken esscgcbcn korl~tozo tt szem cly eseteben egyaltalan n Ybetegseg.
, • , .. ern s:;, •·k e
az. hogy minden ug\TSOJJOrtr a nczve rcndelkezes 1 JOga korlatozast sz
~envedJ seges
.. - .. • ~LI
biro sag az ezzel foglalkoz6, {111. s ze m e(yrillapotta l kapcso latos per soran re en el. 1\
igazsagugy-i szakert6 velemenyere alapozva hozza m eg hatarozatat. nd
szerint
A cselel-..,-6 kepessegebe n korlatozo tt szemely neveben gondnok J·ar el .
cselel-.·v6kepes szemely, ak.i a gon d no I-:1. t1sztseget
. , l ~ 11 1·
e v,wa Ja. Am , ak1
ennyiben az id olYan M ,

, I d, . , 1,,
nuatt srukseges, azaz azonn;w mtez -:e es t 1geny o esetro"l van sz6, a g a Otenye, zo•
. - i: .

.d .
1 e1glenes gondnokot rend eI. .,... .1 ova' bb11
. .d e1.gl enes mego ldas ' a k'esobb
,, gondnok
y rnbatosa , g
helyezendo szemely vagyona egeszenek vagy egy reszenek zarolasa, zarlat elren~:i_ ~la
es zargondnok rendelese. ese
A gondn o k a cselekv6kep esseg teljes korlatozasa eseten vagy azon iigycso
tekintete' b en, ame1ye kb · en a b'1rosag
, , a cse1e kvo"k epesseget
' , , 1egesen korlatozta
resz p0 rtok
tori.-enyes kepvisel6je. A gondnok a gondnokolt vagyonanak kezelesere akkor . ' a
0
sult, ha a bir6sag az erintett szemely cselekv6kep esseget teljesen vagy a jovede~!~i
,Tam' a vagyonar61 val6 rendelkezes ben korlatozta.
A gondnok vagyonkeze lesenek a gondnokolt erdekeit kell szolgalnia. A gondnok
a vagyon kezeleser61 koteles evente szamadast kesziteni a gyamhat6sag nak.

3.1.5 T dmogatott diinteshozatal is elozetesjog1!)1ilatkoza t

Az u j Ptk bevezet kett6, a cselekv6kep esseggel 6sszefiigg6 igen fontos jogintezmenyt,

ez pedig a ttimogatott diinteshoza tal, illetve az elozetes jognyilatko zat.
A gyamhat6sa g az egyes ugyei intezeseben , dontesei meghozatala ban belatasi
kepessegene k kisebb merteku csokkenese miatt segitsegre szorul6 nagykoni szarnara,
annak kerelmere - cselekv6kepessege korlatozasan ak elkerillese erdekeben - tamogato
kirendeleser61 haciroz.
Amennyibe n a cselekv6kep esseget erint6 gondnoksag ala helyezesi perben a
bir6sag ugy f teli meg, hogy a cselekv6kep esseg reszleges korlatozasa sem indokolt,
de az erintett szem ely meghataroz ott iigyei intezeseben belatasi kepessegenek kisebb
merteku csokkenese miatt segitsegre szorul, a gondnoksag ala helyezes iranti k~resetet
elutasitja, es hacirozacit kozli a gyamhat6sag gal. A tamogat6t a bir6sag hataroz~t:
alapjin az erintettel egyetertesbe n a gyamhat6sa g rendeli ki. Igen lenyeges szabal},
hogy a cimogat6 kirendelese a nagykoru cselekv6kep esseget nem erinti. ,
N agyk oru, cseie
, k VOK.eres
N,_:n szeme!J 'f csete, k vo1t:.epessegene
N,_ , , , k ;ovo
•·· Nbetzr resZfeges
, ., ,av i+e,lies
va<Y ,5
korltitozasa
, 1
esetere ,. ki"rat.ban, ugyve
, k ozo .. 'd at/a
, I I euef!}egyzett
II '
magano , k zrat
. ban vagy gyam , ,a e/ott J?'C/IIC!J1CSCI
, hatosao "\.
1
elozetesjognyilatkozatot tehet.

90
 - - - - - - - -- - - - - ~:3:·~l !_A~te~
r~rn~•~,
-- - -
eszetes szern, l
A 11,11a. tko zat ot tev 6 szemely az elozetes ·ognyi l k e yek
. .. 1 .
a-nevezhett azt az egy vagy tob b sze . at oza tban
• n1e., .. bb melyt, akit d ,
. ,r·l1at egv vagy to szeme yt a 'l go n nok aul
• 1z1za 1 go nd noko l- k·· ·' b") , r d l ..
.
a-hatarozhatJa, hogy egyes szeme, "- ore o ; es en e ru 1avasol·
• me., , . lyes es vag yon i .. ,
, don 1 .
1110
1
·ar1 on e . ugy e1 6 en a gond k .
no milyen
- ete s jognyilatkozatot be kell
Az eIoz . jegyezni az el6zetes ·
, 'b Az el6zetes 1og
tasa a. nyi
.
latk oza t nyi
. ,
lva nta rta Jognyilatkozatok il ,
, , sba valo b . _, ,
•
e\ozetes 1-001 1 vilatkozat erv
::, 1 • eny ess
, ,
ege t nem erinti . e1e gyzesenek elmny van d'
tar-
• • ara asa az
Az elozetes ,1og
•
ny1latkozat fent1ek sze nn t hateko
, , . .. ny k"
kv6 esz
csele kep,essegenek lehetseges Jovoberu korlatozasar61 megoz arra , hog val ki
N •

.I birtokaban felelos nyilatkozatot

N • l kv"k' y a a
re 1es .. , , . tegyen. Err e figyelemmel cse e . o epessegenek
. .
a Jaikus nagykozonseg altali megis ,
merese fontos erdeknek tekeze n Joginte,zmenynek
I..,envea -es utalni arra, hogy van olyan alla intheto.
1 0 , , pot , am iko r val aki egy tel·
Jesen cse1ekv6-
, ..
ke'pes nao-1:,)rkoru sze,mely, anelkill, hogy gondnoksag ala ker ,
, illn e, cselek "k'
nun6siil. Erne szabaly,lenyege, hogy •

~emn11s annak a szemelynek a jog vo epte1ennek

a jo~)~a~oza~ meg~etelek~~ oly nyilatkozata, aki
~n allapotbanHva~, hogy_az ugyei
belatasi kepessege tel1esen hianyz1k. vitelehez szukseges
A cselekvokeptelen allapotban tett
_ a vegintezkedes kivetelevel- a jognyilatkozat
cselekv6keptelenseg miatt nem sem
b61 es megtetelenek korillmenyeib mis, ha tartalma-
61 arra lehet kovetkeztetni, hogy
megtetele a fel cselekv6kepessege a jognyilatkozat
eseten is indokolt lett volna.

3.1.6 Szeme!Jisegi jogok

A polgari jogon, illet6leg a szeme

lyi jogon belul a szemelyisegi jog
elkiiloniilt terilletet kepez. Mi egy sajatos es
g a polgari jog lenyeges vonasa a
addig a szemelyisegi jogban az ember vagyonjogi szemlelet,
emberi mivoltab61 fakad6 alapvet6
erteke keriil vedelemre. Most lenyeg es immanens
es azonban azt leszogezni, hogy egy
jogok erdekes m6don ugyanakkor es szemelyisegi
a jogi szemelyt is megillethetik
fuz6 d6 jog), mig nyilvanval6, hogy (pl. j6hirnevhez
bizonyos szemelyisegi jogok, len
d6a n csak a termeszetes szemelye yegukb61 ad6-
khez kapcsol6dhatnak (pl. magan
jog). Ne rn veletlen tehat, hogy az elethez fiiz6d6
uj Ptk 3:1. § (3) bekezdese kifeje
szemely szemelyisegi jogaira, kimon zetten utal a jogi
dvan, hogy ,,a jogi szeme/y szeme!Jh
a szeme!yisegi jogokra vonatk ezliizodojogaira
oz6 szabd!Jokat kel! alkalmaZJZi, kive
fogva c5upanaz embert illetheti meg." A ve, ha_ a vede~~m__Jelle~enel
tudott tenru· gya kor lat edd ig is megfelel6 modo~ _kill~n~~e~et
a terme,szetes szeme,lyek es , a 1og
· i· szeme'l k
ye szeme'ly1·seg11oga1 kozott '
ez velhet6leg a jov6ben sem fog val
A Ptk tozni.
· sza b'l , , nak
a yozasa , .. ,
illetv p l , . , fontos hattere az E uro, pai· E gyez merry az emben 1ogokrol,
e a o gan es Politikai jogok Ne .. . E
1996 d mzetkoz1 gyezse,go kmanya ' amit .az ENSZ.
· ecemb er 16-an fogadott el es Ma ,
gya rorszago n az 1976· ev ' i 8 tvr hirdetett ki.
· ·

91
 3. S ZEM E L\1 JOG

/\ 7 lij P tk 2:42. §-aba.n a szcmclyiscgi jogok altalan os vedelme alatt ol

S7abaly-r mch· szcrint mi11drnkffl{'kj.Ol!,ll mn ahhoZ; hogy tiirvhry 111dsok . ~assuk
• ' • " L , ,, •
es Jogazn a.~o
/.::.ii~n"tt
,._
.,·~rmr/)'i,crrfl
"\, • ,,
s~ahadon
"\:
l n •e11yrsfthrsse,
•
es hogy ahba11 ot senki negdtolia."
::I
-c, ak
c;;, az .
kor'· n
1qt .
Ycdclem kim o nd ja azt is, ami cmbcri lctezesiink egyik legalapvet6bb le - _altaia11 (/1
. , , il 1 "ell nyegi l os
sot, talan n e m tul zas :1Uftani, az cmbcr1 Jetezes egy { e so eges celja-, jele .. e etne ,
'] . , , b d , , ,h Slij h
ember ala.pveto i·oo-a. o a. z , hogv . szeme y1seget sza a on ervenyes1t esse, t er~ ,' Ooy
, . 1 .. .. . , , qresz 0 a~.
a to n -em · es m asok 1·ou·a.inak korlata.1 wzott, vagy1s ez az ervenyesites -0 , etese
. . b 1 gser 1 n
nyiJy am -al6an nem jarhat. e en-itneJ
.Alap,-eto szem elyisegi jogot kepez az emberi meltrfstighoz valrf jog, illetv
fakad o jogok. Itt kell azt kiemelni, hogy az emberi meltosaghoz val6 jog n e az a.bb01
maganjogi katso61ia, hiszen mint emberi jogot az allmtmanyjog is szabalyozza e; cstlPa.n
tesehez - szimos mas szemelyisegi jog megsertesehez hasonlatos m6don _ s ll:le~er. b_
. k dh A b . 'l , , . , , bb "l untetoi ·
1Og -ovetkezmeny is ffizo et. z e_m en ~e tosa~ JO?at, es a~ e o folyo jogokat e 0gi
megfeleloen az Alaptorveny is vedelmez1 az alabb1ak szennt: ,,I. cikk (3) A. tlnek
j ogokra es kiJtelezettsegekre vonatkozri szabtijyokat tiirvif!Y tillapi!Ja meg. Alapvetffjog mas a2 a~ap~eto
0
iroif!),esiilese vagy valamejy alkotmdf!YOS ertek vedelme erdekeben, afeltetleniil sziikseges mert!t Jog
elemi kivdnt eel/al ardf!Yosan, az alapvetojog lif!Yeges tartalmtinak ti'szjeletben tartdstival korlato ~~ ;n,
,,II. cikk Az emberi meltostig serthetetlen. Minden embernek joga van az elettato._
az emberi meltdstighov a magzat eletet a fogantattistdl kezdve videlem illeti m; e:,
,, T/I. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhov hogy magtin- es csaltidi eletet, otthondt., ka,iv ~-
r•so,at-
es
tarttisdt jrf hirnevet tisz!eletben tartstik. "
A Polgari Torvenykonyvben az alabbi nevesitett szemelyisegi jogokat talaljukmeg:
• az elet, a testi epseg es az egeszseg megsertese;
• a szemelyes szabadsag, a maganelet, a maganlakas megsertese;
• a szemely hatranyos megkillonboztetese;
• a becsillet es a j6hirnev megsertese;
• a magantitokhoz es a szemelyes adatok vedelmehez valo jog megsertese;
• a nevviseleshez val6 jog megsertese;
• a kepmashoz es a hangfelvetelhez val6 jog megsertese.

3.1.6.1 Az elet, a testi epseg es az egeszseg megsertese

Nyilvan val6, hogy az elet, a testi epseg es az egeszseg megsertese nem c5 upan a
maganjog, hanem peldaul a biintet6jog a.Ital is jelent6s vedelemben reszes~ Oas? pl.
testi sertesek, elet elleni buncselekmenyek, stb.). Ezen szemelyisegi jog tekinteteb_en
kiemelten jelentkezik ama - egyebkent minden szemelyisegi jogra iranyad6 - :z~bal)~
. , '/ . , . . , / h az erintel
me1y szennt nem sert s zemeeyz segt ;ogot az a magatartas, ameOJ ez · , -al
hozzajtirult. E rre j6 pelda lehet peldaul egy bokszmeccs, ahol is a boksz ,
0 10
a::sr~
hogy beszall a ringbe, tudomasul veszi, hogy a testi epsege, egeszsege rnegseri,ilher
keri.ilhet. E rre azonban termeszetesen csak a sport szabalyain belill maradva ker

92
 tes szemelyek
3.1 A terrnesze
, .. .. .
a bok sz mcc cs kiizbe n a boks,,oJo ovon aluJ1 iit es t
ara dva te.h:it, ha ,, . h · g-
~ . .,. ,. nem vo natko7.hat az ogy e7,.e n /O
elmu cn , , '
. !\ ,t Jd anapria akko t eu e m at egyc.tt . m el S% em b , cie1Je, p het.
1 1 Jo gs er el cm en m ar
~0 ,. .
· • fl,] LT'(l' st 1<:a ' , . ,
a1ar,u t,. va gy1s ezen , , , dem . el
.
,·a, g.'; - /1L,:,'l c1oz ~ ctescri ho zz , , .
ya ko rl a tb o l felt etleni.il· k.iem e1es t er
azdao- ren d d k.. .
ezesre al.Jo Jogg er te lmeben a gy er me am1att,
k .
5crrc.. ~ w . t, m el yn ek
.\ z en g o tett Jo, gese .. ,,
14 9 ·r"'.,. a.latt ko. zze, ve tett eros
l
zakos kozo si.iless e nemze,,tte,
J
J-f/009.
, ,:,
· relm er e elko , , b "J d
az ed esanyJa se ,
J

a B ;1 z apJa at. , , ,
m eg
,
a.lla p1 ta sa t nem kerheti , es eb 0 ere oe,n
·0 0-a megsert es enek 'k
LTf
ho,:,. eJrhez t-,l1·zo d6 1 O ek az eg ye bk en t meglehetosen tr ag1 us es
esfthet. Enn ermekeve1
envt sem erve ny , y edesapa 1anygy
J

s zC !l'l . · ,_ . 1·o- . vo lt, ho gy eg

.. rtei1 re ~J 0 jogese tnek a 1e nyege az ermek. Az
kll 011.1 hatteru " k o 1ata'b o' l megsziiletett egy gy
' r to zo apcs
" t
za kos es ve n" er
'
w· ered men ' yesen 1efo1ytatasra. A gyamhi va a1
~ . , tt en5s
·zol1l , ' k
1· t l
s er a1 szemben ' azza '
,
··
to h• tato• • • 1 szemben bu. ntetoe 1ara, ,
ap a - na gy ap av
edesapa, tt1 -i ,·om. p er t 1s kezdemen, yezett.
az edes, szemelyhez
, . ea .. .. .. , ily en m od on nemzett gyermek ag
szerne1r1s o zakos kozosii1es folytan az .
o
,,s 1t, e'l et, ill etve a Legfelsobb Biros
. a; eros b .. b a Jo ge ro
, _·:1t. E b en az ugy en ti 1 1 ~l l, yhez fuzodo
ho g'
,.. ;do i·ooO-a is serw · b e1yesen ak ken , t o g a t auast, hogy a szemel s
ttJZO en yi in k sz en nt - so rb an az em be r mint termeszete
_ n~Je m beliil is elso
ci m ze ttj ei a sz emelyek es azon s al ap jo g m in t, , vele sziiletett jog"
. ao k alkotmanyo z
el r A z em be ri m e1t6saghoz va16 al t. U gy an ig y az elethez, egeszseghe
~;;m tal garant a-
n em be r sz am ar a az Alkotmany al al ap ve to jo g. E ze n alkotmanyos sz
mm de megilleto lme
se gh ez va 16 jog is az embert em el yh ez fi lzodo jogok vede
es tes ti ep nevesite tt sz
a re gi Ptk. 76. §-aban ber.
baly oz as on al ap ul
de tt sz emely tehat az em be-
sz em el yh ez fi lzodo jo g alta l ve
ill et ve a re gi Pt k. 8. § (1) es (2)
is. A elkezesei, an
A magzatnak az
Alkotmany rend A lk ot m an yb fr osagnak e targyb
elemmel az sen
es e, to va bb a 9. §-a alapjan, figy B ha ta ro za tJ fo g1a1takra is, ninc
kezd . 17.) A
n [64/1991. (XII
en
jte tt ha ta ro za ta ba za sa ko r, va gy a magzati 1ete idej
kife a fogam ak
es se ge . A z el ve sziiletett ember em el yi se gi jo ga megsertesere cs
jogk ep apitottan sz ati
va 16 su lt jo ge lle ne s magatartasra al lle ne s m ag at ar ta s miatt, azza1 okoz
meg el, ha e joge tt,
r ru va tk oz ha t es lephet fel igenny he to se ge t6 1. A kereset alapjava te
akko jobb elet 1e y-
ef ug ge sb en es et t el a minosegileg ve te tt bu nc se le kmeny azonban eg
ossz lmere elko k
er es al ta l a fe lp er es edesanyja sere al te rn at fv aj a a felperes 1etezesene
az a1p ek egyetlen es jogilag
fe lp er es 1e te ne k forrasa is, melyn en es annak erkolcsileg
ben a mze s teny eb
jogeilenes
onmagaban a ne iben megva16su1t
~anya lenne. Ezert lt ko ri il m en ye
15 elitelendo, biintetojogila
g is szankciona it nem sertette meg
. Minderre
yhez fu z6 d6 jo ga
a felperes szemel nemzesere
alp_eresi magatartas er ed m en ye ke nt bekovetkezett B' , ,
siiles L c 1 "bb 1rosag
az eroszakos kozo tt. A eg1e so
tekin tettel a felperes er ve ny es it he te
· t0 tt arra
ala pi to tt al pe re ss el sz em ben igenyt nem , e d m ' yek'e' n t JU
en
. . a_n az telmezese er, · 11 t rtas
en nt a JO ,, ,
1t '1 et a jogszabalyok helyes er
e tt Jo ge enes m ag aa
sz . ge ros s terhere ro 8 (l ~
a kove tke 2 tete, 5re, hogy a felper
es altal az alpere ri ilt ek . A regi Ptk. · §
i ne m se
k.. z6d6 joga telesse~e1
0
~z te be n a fe lp er es szemelyhez fu be r jo gkepes: jogai es'1ko .. 1 k
b ;e.tk m in de n em
szu et1 '
Magya rorszagon embert, ha e ve
1e h ezdes ertelrne·ben tk. 9. §- a al ap ja n az
e etnek ' amely Jogkepesseg a regi P
93
3. S zEMELYl JOG

fogarnzas:ina.k id6 t)ontj:it61 kezdve ille ti meg. A magzat tehit,

· . 1O.. 1 BH·199
~
azt
a felp e res fehih-i zsga.lati kerelmeb en . 15 In1,egie t, a .
8. 372.
l
sz
l egYebk ·
. a att k.. ent
'-
eseci dontes is mcg:illapi totta, nem J0 g ,epes, azaz nem Joga anyisagg 1 °zzet.
szemely. Ebb6l ercdoen - a m egszilletes feltetelet6_1.,,fi.iggetlen iil - szern ~l tendeik/~
. , . , b 'l , , e Yhez r~ %0
joga sincsen es a felperes a.I.ta.I neves1tett ,,e~ en me tosaghoz fuzod O llzod•
M •

lehet megserten i. A Legfels6b b Bfr6sag szennt a magzati.. let idei· e alatt elk.. )Ogat Se ()
tn
ol,an Jogellenes magatarta s mrntt azonban, ame1ya megsziile tett emb ,
, •
_ L
ovetet
git kedvezotlenill befolvasolta, a po lgari jog szabalyai szerint igeny ere~ elel:tn.inase~
Venyesfthet"
. o.
3.1.6.2 A szemelyes szabadsag, a maganele t es a maganlak as megsertes e

A szem ilj•es szabadsag megsertes e rendszeri nt biintet6jo gi jogkovetk ez ,

von maga ucin, a maganla~ a: ~e_gse:te~e ese:e_n ~gyeb biintet6jo gi szankci: e:eket
igen lenyeges lehet a maganJog i Jogerveny es1tes ts. llett
A maginele t es annak megsertes enek meghatiro zasa nem konnyu feladat ma , .
. . .
kr k i i" l het erre sor munk aiogv1szo , ganJooi
jo~-iszon yok mellett 1gen gya an er ny keretei k....o•
is. A Legfels6b b Bir6sag velemeny e szerint az altalanos szemelyis egi jogot se~~Ott
egyen maginaut on6miaja ba torten6 onkenyes beavatkoz as. A Legfels6b b Birost az
LB. Pfo. IT/ 21.028/ 2000. sz.
iigyben kimondta , hogy onkenyes a beavatkozas aJaz
ha ez a szemely akaracival, torekvese ivel kifejezett en ellentetes . Termeszetesen n:r,
lehet onkenyes nek tekinteni a beavatkoz ast, ha ez jogszabal y engedelye alapjan to:
tenik, vagy arra masok eletenek, vagyonan ak megvede se erdekebe n kerul. sor, es ha
az elvarhat6 , esszeru merteket nem haladja meg.
A Legfels6b b Bir6sag a BDT2008 . 1899. sz.
iigyben kimondta , hogy a szemelyhez
filz6d6 jogokat a torveny nem tartalmaz za kimerit6e n, hanem csak peldal6zva sorolja
f el. A maginele t zavartalan sagahoz, ezen beliil az ernlekekh ez, azok apolasahoz val6 jog
olyan szemelyhe z filz6d6 jogosultsag, amelyet a torveny abszolut hatallyal, mindenkivel
szemben vedelemb en reszesit. A hazassagk otes esemenye t megoroki t6 p6tolhatatlan
felvetelek vegerveny es elvesztese jelent6s targyi sulyu szemelyis egi jogsertes.

3.1.6.3 A szemely hatranyos megkillon boztetese

A szemely hatranyos megki.ilon boztetese nem csupan maganjog i, hanem alko~any:

jogi, emberi jogi dimenzi6 ban is jelentkez6 kerdes, nemzetko zi egyezsegokrnanyo_k
. tarta1m azza' k . E-< zzel k apcsolatb an lenyeges - sok esetben munk aJogt · ritakbanis
· · JO!s' •,
1s
'd 'l , ' lyegyenloseg
., , - szab'] a yo kat tarta1maz az egyenlo banasmo ro es az ese . ,
N , ,

szerepet Jatszo
,, , · CXXV. torveny. Ennek pream
, , , I szo, 1o, 2003 . evi
di tasaro bul uma kimondJa hog)
'. ;r
e1omoz
, ·· '
"l'es eme torvenyt · li ·
, alkotJa, mert e smen mtn · den .ernber l0 ga
, e1rnet
a m agyar 0 rszaggyu azert
ahhoz, hogy egyenl6 m elt6sagu szemelyk ent elhessen, hogy h atekony J0 _gv~d,' nitja
. , h, , , bb kin yih a
l)lZtOSitso n a atranyos m egkulonb oztetest elszenved 6k szamara, wva

94
 .l l A fnin(·'4 z1 ·l<' 'i 'i ZefrJ{•lyc k

c~<'' .• lw11\'1 ·11l t,~{·g (-.., ~ 1{1 1,;1,htl,rn fcl ~1rk,\'//2~ , 1,")lflll / ( I'11 ~,, ~~, ( I' ()'
11 ,, r,r I )~Ill
]11 1"\ i i I J ,.., I " \

,1,1I, . k,, ·,w j,., ,•ti .s'\,

' ""'
1Il•,1t1 .
i\
11
i..,t'J1 1l
• •
-. 1,. l, ;1tnuwm nwgrn
,
· l Hli' t< ·t,, 1, c·nt'I, .,11
I l 1111
.
, 1' ,,,,L,1 I',<) I
",'
,
}',IFI ,,,i~ aI~q,c I\( I \(' I Jc;
. ,·, kH l-,c ~ol ~1t:irn 111111 ~1 r~ ~ HJ)/ ) 0/ ) · ) r, / )<· ,,.~· 11,,1, ,,,1r1J 1 ,,11 1•. 1,c 11 tn~1,:ir,
,1r lu gl!.
,
,1.,1 1
<'_"~ 111)~. hog\ ncm j,·lt-n 11 ~:, c:gycnlt, h:111~·,111c'1d l< ii w tC' lrn<'· 11 \,'( • 11ck" rnc•tr'-,c· rl {<ic t
j(I Jll l lf ,j , , , , , , J h
·.., n,•111 ,-c:.,ct !-,Zl'l11t' y 1!-,c:g1 )Og!'lcrtc ~lw z , Im a in,, zf1/14,i.,{•n·i11 ck ~,b d:'.,l yrm·nrc"i
( I·. ],·· c.cn· lch.. zn clt.. hcn'tHk zt·!'I (lilt) :1 111H:11 ctilc"fl ncn, 111 ,,1,, 1·,k (•.,, ,,I tn<> 1.g :,1 r.i'it,,
l,i1,'k , l( ., .. , , .. ' I(

. ;1/ nl t~lanm CA) Llttmukoclc!-11 lmtclczc11 !-l c\~c1 1ncp,-;i·r1 v<' ricrn vfirj:i l,c, h<,u y
1 ult , , , ,1 .. • . "
,l lrmen1c~1tcs mas 111000 11 tnr1c111 c11 111<.:g.
~7 nl,n< :-i

.,.1.6.4 :\ bcc:-i-1lct cs a j6hfrncv mcgscrt CS<.:, H kfo~<.': k:1i szcrcrlc', szt:m<.': lyiscgj
,Ilk ,·cdcl111c
Jl lgilt "

~ s7cmcl~iscgi jogok mcgscrtcscvcl kapcsolatos lcgtbbb jogcsct ketsegkivul a becsulet

~-.r a jr;/drnfr fllf,~ Sfrtese kapcsan jelentkezik. Az uj Ptk. szcrint a becsi.ilet megserteset
. lc~ci kufonoscn a mas szemely tarsadalmi megftelesenek hatranyos befolyasolasara
~kalmas, kifejezesm6djaban indokolatlanul bant6 velemenynyilvanftas. A j6hirnev
mcgscrreset pedig ki.iJonosen jelenti, ha valaki mas szemelyre vonatkoz6 es e szemelyt
ser;o, ,·al6tlan tenyt allit vagy hiresztel, vagy val6s tenyt hamis szfnben tiintet fel.
Ezen szemelyisegi jog megsertesevel szembe allithat6 a velemenynyilvanitas sza-
badsaganak alkotmanyos elve. Az Alaptorveny IX. cikkenek (1) bekezdese szerint
mindenkinek joga van a velemenynyilvanitas szabadsagahoz. Ennek megfelel6en
ezekben a jogesetekben azt kell vizsgalni, hogy vajon az adott esetben velemenynyil-
"anicisra vagy j6hirnevet, becsuletet serto allitasra, vagy indokolatlanul bant6 vele-
menynyilvanitasra kerult-e sor. Igen nehez meghatarozni a j6hirnev fogalmat, ez az
adott szemely - s lenyeges, hogy nem csupan termeszetes szemely - tarsadalom altal
elfogadott presztizset, megbecsultseget, reputaci6jat is jelentheti, melynek megsertese
egyertelmu jogserelmet kepez.
A bfroi gyakorlat rendkiviil sokretu eme kerdesben. A BDT1999. 3. hatarozat sz.
szerint a mukritika mint velemeny akkor jogsert6, ha kifejezesm6djaban indokolatlanul
bant6, lekicsinyl6 vagy megalaz6; ugyanakkor az er6s toltetu kifejezesek a mukritika
olyan eszkozei, amelyeket a produkci6javal nyilvanossag ele lep6 muvesznek turnie kell.
sz.
A BDT2013. 2967. hatarozat azt mondta ki, hogy a maganjogi jogviszonyokban
kialakult erdemi vita, konAiktus kezelesenek jogallami eszkoze a perinditas, az egyes
jogkerdesekben az elter6 nezetek, velemenyek kifejtese, utkoztetese a peres eljarasban
tortenik. Nern erhet senkit hatrany amiatt, ha az altala jogosnak velt, szerzodesszeges
miatti koveteleset peres eljarasban rendeltetessze ru joggyakorlas mellett ervenyesf ti,
es logikus levezetes alapjan fogalmazza meg a jogkerdesekben a velemenyet, meg ha
az alaptalannak is bizonyu l. Az alaptalan perinditas onmagaban szemelyisegvedelmet
nem alapoz mega perben nyertes alperes javara.

95
3. S ZEMl:;-LYl JOG

.\ /l /) L ' O()r,. / ./SQ. -''c \rn tii ron 1 szcrint clfo~lalt ,rn_aspont_szerin~
a S7crnch hc 7 fti 7 odi) 1·0 l!nk m cgscrtcsc, ha a pcn ztn tczct an elk ul teszj ~ P1that
. '" " , ., , , e1 a;,: .. 6
ad aran a7 tln . H:\R-list:lr.i. hng ~· a;, tigyfcl a tartozas fizetescvel ~escdelembc cse;t ugyfeJ
Ro ppam crdc kcs crcdmcn~·1-c jurutt a /3/ 12006. 2 10. sz. hatarozat. Ebben a7. __volna.
egy tb nencttudn m :1ny1 ki allit:iss:d kapcsolatos cikk vonatkozasaban rn eri..il t az ~ ~gyben
mcg_-al6sithat-c szcmclyiscgi jogi jogscrtcst. A Legfelsobb Bir6sag szerint a to:;eh~gy
s zake mbcrn.ck cgy t<.)rtcnclmi cscm cnnycl lrnpcsolatban tartott rendezvenyro] nes%
Y e·1em enyc
· · ' If
- anrrn.k ertck- cs ,-alo sagtartalmato ..
. ugge tlen ill - szeme·1yisegvedelrn
· alkotott
alap o z meg. T o rtenclrni, r;irs:idalmi, po litikai vita eldontese n em feladata a biros~tnern
A regi P tk. itt szabalyozta az un. sajtoh elyreigazitdsi eljardst. E nnek _agnak_
~ - 1eny
az, hogy amennyiben m eghatarozott sajt6termeken keresztiil t6rtenik meg az a ege
szemelyt sert6, val6tlan tenyallitas, vagy val6s teny hamis szinben t6rten6 fel __ dott
tese, akkor lehetoseg van a sajt6szervvel szemben t6rten6 fellepesre. Jelenle ~:te.
szabalyokat a sajt6szabadsagr6 1 es a mediatartalmak alapvet6 szabalyair61 szo1l 0
2ot
e, i CIV. torveny tartalmazza: O.

12. § (1) Ha valakirol bdrmefy mediatartalomban valotlan terryt dllitanak,

hiresztelnek vagy vele kapcsolatban vald terryeket hamis sz!nben tiintetnek je~
kijvetelheti o!Jan he!Jreigaz!to kiiz!emerry kiizzetetelet, amefybol kitiinik, hogy a
koz!es me!J terryallitasa valdtlan, illetve megalapozatlan, mefy terryeket tiintet jel
hamis sz!nben es ehhez kepest mefyek a vald terryek.
(2) A hefyreigaz!to kozlemerryt napilap, internetes sqjtotermek es hiriigynoksig
eseteben az erre irtirryuld igerry kezhezyetelet ko·veto ot napon be/iii a ko·z!emirry
serehnezett reszehez hasonld modon es tetjedelemben, lekerheto mediaszolgaltatas
eseteben az erre irdrryuld igbry kezhezyetelet ko·veto rryolc napon be/iii a koz!emirry
serelmezett reszehez hasonlo modon es tetjedelemben, mas idoszaki lap esetiben az
igerry kezhezyeteletol szamitott rryolc napot ko·vetoen a legkozelebbi szdmban a koz!e-
m erry serelmezett reszehez hasonlo modon es tetjedelemben, linearis mediaszolgciltatds
eseteben pedig ugyancsak rryolc napon beliil a koz!emerry serelmezett reszehez hason/6
modon es azzal azonos napszakban kell kozolni.

Ezzel kapcsolatban feltetleniil kiemelest erdemel a BDT2013. 3039. sz. hatarozat.

Eszerint a sajt6-helyreigaz itas sajt6szervt61 val6 igenylesere nyitva all6 30 napos
hacirid6 anyag i jogi jellegii, igy a kerelemnek a hatarid6 utols6 napjan meg ke~
erkeznie a m ediaszolgaltat6h oz. Amennyiben a fel ezt a hataridot elmulasztja, elvesz~
az anyagi jogi jogosultsagat arra, hogy a serelmezett kozles tekinteteben helyreigazitaSI
igennyel eljen. ...
A BDT2011. 2505. sz. hatarozat kimondta, hogy a sajt6-helyreigazfcasi el1_ara5
hacilyos szabalyozasa az igenyervenyesit est nem a szerkeszt6segge l, hanem a ~ ed'.~,;
ca.rtalom-szolga ltat6val szemben teszi lehetove. Barm ely mediatartalom szolgaltatoJ,

96

rr<
- 3.1 A termeszetes szemeJyek

. :, idoszakj lap, intcrnctcs ujs~g, hf rportal) t'.1tjan mecliatartalmat

1aJ '
1 'k
·corcrn c (napl, eres vagy jogi· szemc'Iy, Jogi· .
szemc' Iy1.scggc
' I
nem rcnclelkezo gaz-
a ,al
• ~lr::iro
· rcrtncsz ' k
n ely a rnrtalomert szer cszto1 "· 1' cIeIosseget
" ' · I.
1
vise
,zag s~c , lehct,::it . 2 ']I ' 11 ' , I l'
· - , :ri r~rs::i- .-, /: nni azL13 Pl< 1 . S,Z: a as1og a asat, me y az a a 1akat mondja h
c bb'
d~ S~~ 1; ,e/evi Je ,,e • . , , . , .
/;rde111er,,J1 , rt a maga telies cgeszeben kell vizsgalru ,
. okozle!llCO) . .. ,
, : i saJt l kcll ]en11l a kozfelfogasra,
1
k!T'\·e le111 ne , ' d'esc1· lenyegte
, · teve ' Ienek, 1,gy nem alkaImas a
k pontatlansaga1,
"t'· . b .. s resze
°
ko. zot11 , , ·a
• I cig::iz1tast ' . ,h I . , , ,
he ~-r , . ri.lvanitas nem lehet saJtO e yre1gaz1tas targya .
11
a,e. ·1e1net1\. }
•
-erdeskort kepvisel a kozeleti szerepl6 szemelyisegi joganak vedelme. A
Jgefl erdeke~ \a alatt kialakult joggyakorlat akkent foglalt allast, hogy a ko·zs ze replok
re~ ptk. l~~tal;daabb, azaz a kiizszereplis vonatkozdsaban a veliik kapcsolatos vileminynyilvanitas
0
tiri.rh~ta'._ 'b/ a szemifyisigijogijogvidelem veliik szemben to"rtinlf megallapitasanak feltitelei
joga szele.rkort1,' eme:l11ekitlJI. Ebben a korben a 36/1994. (VI. 24.) AB hatarozat altal
· k 111aoansz J ·
elt~rve, aalhi: ont uttor6 jelent6segunek tekinthet6: ,A Birosag alldsponija szerint azonban
eltogWt p edhetlJsiuinek hatarai tagabbak a kormanyzat, a kozhivatalnokok esetiben, mint
k lik.11 megeng b . .. " , , . , ,
a n. . tisok tekintetiben, is valamennyz kozszereplo eseteben tagabbak, mint a maganszeme!Jek
ap~btz\ A Kormdnynak - hatalmi hefyzetire tekintettel- b'nmegtart6Zfatast kell tanusitania
tekintete en. b , ,, ,, k ..,.. .. kk .k . ,, , d' ,
. to re/elossegre vonas iginy evetetenet, utonosen a or, amz or a nem;ogszeru tama as eseten
abunte-p , auna
'" k a me,rr1,eteto
, es- kb'- iik is rendelkezisere 8 vataszad'h
,,,, ,,
as oz. Ademo k, racza.,ban a k ormanyzat
,
f/Jt1S z z , , . , h , , b, , . h ./- I , , ,,, k ''I I
selekedetet vagy mulasZfdsat nem csupan a torveny ozo es a zroz aiatom reszerot et, aiaposan
~ :rualni, hanem a sajto is a kiizvileminy riszirlfI is. A kozszereplist valla/6 szemi!Jeknek vallalni
kt;/'a7Jis, ho/!) mind a sajto, mindpedig a szilesebb kiiZJJileminy ftgyelemmel kisiri minden szavukat
es cseiekedetiiket, igy nagyobb tiirelmet kell tanusitaniuk a kritikai megnyilvanulasokkal szemben.
(ungens v. Austria, Castells v. Spain, Oberschlick v. Austria, Thorgeirson v. Iceland stb.) ...
Az Alkotmanybirosag allasponija szerint azonban fokozott alkotmdnyos videlmet ilveznek az
o&anertekite/etek, ame/yek a koziigyekre vonatkoz6 vileminyek iitkozisiben kapnak hangot, mig
akkoris, ha eset/eg tulz6ak is fe!fokozottak. A demokratikus jogallam allami is iinkormanyzati
intezmin)'einek szabad biralata, mi!kodisiik, tevikenysigiik kritikaja - mig ha az becsiiletsirtlJ
ertekiteletekformajaban tb"rtinik is- a tarsadalom tagjainak, az dllampolgaroknak ofyan alapvetlJ
alanyijoga, ame!J a demokracia linyegi eleme. A demokracia intizminyrendszerinek kiipiilise is
megszj,lardulasaidqen- amikor mig nem gyo·keresedett mega koziigyek kulturalt megvitatdsa - sines
0b'017 alkotmanyos
erdek, ame!J indokolna az irtikiteletek ko'zfisinek korlatozdsat a hatosagok is
~ l:iva'.alosszeme!Jek videlmiben. A tdrsadalom bikijinek, demokratikits f ejlodisinek videlme nem
igeiD,lz O biintetffjogi beavatkozast a hatosagok, hivatalos szemi/yek tevikenysiginek, mt7kodisinek
0 011
b' kn.tikajdva~ negativ megitilesevel szemben sem, ame!J becsiiletsirtlf, gyalazkodo ky·elentisek,
111agatartasok
l , fiorma;a
' .'ban nyz'Lvanu
' I meg. Teten
1
I
esetben zs• ervenyes
' '
a 30 I 1992. 1IT/v • 26.) A B
1
a~ar~zatban eljoglalt azon dlldspont, miszerint paternalista hozzaallds biintetojogi biintetisekke/
fi011lla/mak"ozyetemenyt,, , ,
es apolitikai stilust (ABH 1992, 180.).

97
3. Sz 1M11, 1.1nr. -- tihe,
,, tf/tit/r11 a til? J'rillitri.rok tf'k· inte 1' // !> /
/ 1111 1' • ;,'· l!f~,.
.1, r1
/1 r/rrlC 1/rll l '·
. ' ,j/f'(i/!itd.r .rza
hr1d.ra_w1 l1fl1l l el]ed ki a hecs,,.. etre
I 1V'lrn11;1/l'lll'IJ,,1 1!11l 1/l'I (l .
, '/ k, ,'f, .
711/ 11 wlr111r11J1!)
I: .. /w ,1 f1)'ilr//k.ozo .rzm1ey
·1_;~;eze!te11 l1trlatdl. . ,~'1e,,I
l
111,Jllr/Jlm.rac (1//,,rp(l/l!Jr' l /...r,~/r.rrrt fl A- 0/,
.r,l'I I.
, L . ~ , k .sd11ak ' C111 a,, Q
.
' (i?(l (I
1,11
,._
.
oz.a
_ .rfl, ~ll!c l r1sa gya orla
i. ".--/1.r) l'll~J
11/l...11/111rn t•,;/ot/(11, /i'lllI. f'(I rf . /(I' irlll hr1/lll.f ,,..fl.,,, · '/, J • sz!'b ·
,. . •
ll:, '''Z W' (Ila , ae C l 111 . . (~/.Yr,,
vele1J1e1✓''!
1/ 111,, !111 r111r . Ytlvd
kii,..11:r mlotlr111ra~f ll/fl ~- " (/ . It md" ,,,11 I • ,
0.lf{~' ,, , 111
'ris,
, i I1ilr fl
r,/v J11l ri.rzl ol/r .
1 / 1 ve,e 111t!l !Jl'!Jdvc i11/tcis I
"I
/rll 1111 · . •
1 .rz(/h
.r"'mnl r/1,ilrhato 1 nt1
·; I 7dodo co11"0.1.r,1~
1
0 . Cir.sc~i //
"\ ~,/ wls riw il foglr1!Jc1IIICJ,griba11} de az alk ot117Cll,''!Jos .
alaf!JO~ /ilrlii.r. ~)'(lkm . ·,.., r, Jc.17/11(.rl .r, ~ . '°' .
la.ra 1° ' ' . ·1
c H

bad vele1J1i1:.,,f! 11, . IJe.de.

.' ;(.I, "It . l . ·, , . jrr, J]zr11 /t(/111e11oe11 Cl .rza }tlv ·1111
c.rak fl /1im/al. _1rl /mi': fl(
- 1,rJ: !ll/'f!.. ~tllll/S/1a.1r · l 0J1•r korol/Jat6, is a valotlan ten,,ek k 0.. .a ds
/m1 11('111 1'011atko':;, )(,I/
I fl 1rl! · ' 1_}. 111•rr
vrlJ ' r. 1a,:, M 0· · foor
0." <':>
I
isrib an
J
hiv at.
::-lest·1
~ ' ek
· ;, • rkkel jr:ir (/ kbzviletl/Cl
'!J ala kitr
oj'flfl a/k.otv1r1,!) 0.f a
1
'f1/?/1 f!.• at. . .. ,~ C/J szef'lie~
f'kih m hi:::. 0 ! )'0S k.ot rlf \ t'II. Sf,g .
e/kr,iJ/irr rrd 1

eried a becsiiletsirtesre alkalmas1 ., I,

.
mtihm dsaga , ,,akkor kit ✓ va osa'f,l'lak
ri.r:::,t fl('/'O S':;_f'flJijrrk
J. · 't ·s .,..ah a 11g ya nak az ember i mi/to ,
•1 · .. . , . f bad sdg
A l'f'lf 'f!lf'l!J'1!l'' Mll f a ·', koz av1e!J sza , . , , sag, __a becsi.ifet es
n,onl'eldo timrk. i11(0 1111d nok lesere ts, videlm n a bunteco/Og
ebe ·
.. • k .,, . /i/; E 7 m alk
otv1a1!J0S alap;ogok
. 1 , esz.
~s• · ·
rtil!}CI e7 1
e. k ..
;; , , alan a ozJJatatmatgyakorlo inte .
l
ir ,,idr /111 r k11L ro O
a;ohim • "kseutelen es aranyt k •• , zmenyek
rk alka ln1 aza sa azo
1
illJOll SZfl b . ,
nil
..
kul tett gelentesek vonatkoo/.· .
kii"ffill k ,.,. . A z e ,vin osig re tekintet , 'f k t.,, ,psaba,1
• ' . • 1 .
es h,vatalo.r s::;_ev1e!) f ese,.eve/1.
1

i ,mg oke t n1t nt a maganszeme!Je e . ,

a"onba11 ugya11ob1a11 rlidelen1 tllet l a BH 200 4. 104,. s,v hat arozat . Ez
, , ,
~. Zat
en hatl<ll.O
.. zhang an b fog lalt alJa st pel dau ,, , .
' E zzel oss lvarutas, ertekite!
alkotott kedvezotlen velemenynyi
kim ondra., hogy a kozszereplc5kr61 va~y felfokozo::
aga ban akk or sem ala poz me g szemely}segve~elmet, ha tulz~,
onm s szamolniuk kell
elm eke r tiik roz . A koz ele tbe n reszt vevo szemelyeknek ugyaru
erz tevekenyseguket
ll6n6sen valasztasi id6szakban)
azzal, hogy politikai ellenfeleik (ki . A kozelet sze~
rep lesiike t krit ik.a val ille tik. es errol a kozvelemenyt tajekoztatjak
sze nben feltiintet6 es
loi nek ped ig el kel l vis eln iiik a szemelyiiket kedvez6tlen szi
rep
ertekel6 velemenyt, kritikat is.
revekenys egiiket negatfv m6don joganak vede!me
kozeleti szerepl6 szemelyisegi
Az uj Ptk. elfogadott szovege a bizjosito alapjogok
n az ala bbi sza bal yt tart alm azt a: ,,A koziigyek szabad vitatdsdt
kap csa ofi sziiks~es
a koz ilet i szer eplo sze mi/ yisi gtjo gai nak videlmit miltdnyolhato kozirdekb
gyakorkisa
g sire/me nilkiil korldtozha!Ja."
es artinyos mirtikben, az emberi n1ilt6sd tott ahhoz,
me gfe lelo en ez a sza bal yoz as harmas feltetelrendszert tamasz
Ennek jab61 korla-
sze rep l6 sze me lyis egi jog ai a koziigyek szabad vitatasanak cel
hogy a koz
tozasra keriiljenek, jelesiil ennek:
• meltan yolbat6 kozerdekbol;
ben;
• sziikseges es aranyos mertek
nelki.il
• az emberi melt6 sag serelme
keil tortennje_
otmanybi-
cso latban mi ndenke ppe n me g kell emlitenunk a Magyar Alk
~z~el kap ·, k It Ezen
7/ 2014. (III. 7.) AB hat arozat
, at, mely 2014. ma,rc1·us 7. napJan ,e •.. ,,
ros ag . , ,.
, , b' , , gan· To·rvenykonyvro,
hatarozat kimondi·a·· A z A/,1t'-otmany trosag megallapz!Ja, hogy a Pol

98
 3.1 A termeszetes szemelyek
~
3 ev1 · to~·vem
T/ 2:44. §-cinak ),1ne/tcitryolhat6 kb°'Yerdekbof." ..
:1 ,
ofo J01 · , -t azt megsemvnszt:z. A megsemvnsz
. , . . , .. '\; , ) szovegresze alaptiir-
~e sZ: 11 ,es eze1 p , , tett szovegresz nem Jep hatal ba
'iv•-r,,e, , ,,,fe/e/r5en a otgan. 'T' ·· . , k .. H' ,,,
1 orveny otryvrot szoto 2013. evi V
0 !:Y . A meg-
tiirve 2·44 §
Q tJC . r1.r11ek ,ve,y, , , b . 2 ·44 § [K..
se!llffl!Sl .. ,ooel ,, . ,, , . , . f!J . . -a a
1i ' '••"'0 szovebb ' lep hatab , ,
1 a.
/J
.
•
,
•
,
•
I . k
oze,etz szereplo szemefyzseo
, .. , . z1'ooanak 'd I ,1
&01,e/P{ b d vitatas at bzzjos zto a,ap;o go gyako r/asa 0 6
a koze!etz s,;,eren/o s,;,em Ve etmej
ri .. .• ,ek sza ·a · 'l •
, , , '\; e!:Jzseg, z..
JG
,A k,o';J/f,) , "kseoes es arat!JOS mertekben) az emben me!tosag sere/m . , , , '\; r Joga-
Q I 'dr!tvel SZf-1 b , . , b l' , , e nelkiil korl,,t, h . "
,-,,ak ,e , eg az uJ Ptk. hataly a epeset megelozoen az Alko H n a oz at;a.
, , cehat 01 , tmanybir6 , ,
s Jg)
ra}toztatas , r·a kelt a Ptk. fenn targyalt szakasza, ugyarus a me/tanvolhato'sag a1ta1 .
, . .. .. k .. ,
me~ ol ordulat mint feltetel ~~ri llt a k~zszerepl~ s~~~el~segi_ioga"J
n
ozer-
dek~ •f ~ hatarozathoz rendkivill sok, rruntegy het killonvelem
i korlatozasinak
eny keriilt csatolasra.
korebol. , ozatb61 az indokolas ama pontjat idezziik, mely kimo
ndja, hogy a fenti
A ba~ar gvaltoztatasat - a meltanyolhat6 kozerdek fordulat torles
i 'relek rne . et _ az Alk t-
fe _ re , osa miert tartotta lenyegesnek: )JNznc s tehat sziikseg tovabbi, ko·zelebbro/ nem o
111anyb ir g
•' •' , .1 kbzerdeknek ", meg' k eves' bea ' k ·· ' .J k
ozerue )Jmetfa ' 1 'tryot,''h 'n
ato vo/tanak igazoldsdra ahho:zi
k.or111tmkb'at0
JJ '''h atosag, ' ara
' maso ' k na'/ tCf!Jeg
,, esen ,, bb k"
s ereplok bzrat,
,
szetese orben tryigon lehetoseg. Az
bogy a Z z , 1 ' 'kb Hk ,.,_ ' b d ,, '
,i. Ptk. ejeltetele indokota~ta~ merte, ~n ,szu t1,en_e _a sz~ a , vetem_eny_try·zf~dnitasok kb're~ mive/
Y . . ek vitatasdnak mzndigfennal/o tarsada/mz erdeken tu/ tovabbz ko·
akoZflgJ ,, . ,H,_ ,, bb k .. Hb' ,, , " zerdek igazoldsa me//ett
J , ak meo O kbze,etz szereptOK. sze,ese
el1geane cs b
oru zratatat.

.1. .5 A
3 6 magantitokhoz es a szemelyes adatokhoz val6 jog megsertese

Amagantitok megsertese mindaz, ami a magantitok jogosulatla

n megszerzeset es
felhasznalasat, nyilvanossagra hozatalat vagy illetektelen szemellyel
val6 kozleset je-
lenti. Az uj Ptk. nem hatarozza meg a magantitok fogalmat, csupa
n akkent fogalmaz,
hogy a magantitok vedelme kiterjed killonosen a leveltitok, a
hivatasbeli titok es az
iizleti titok oltalmara.
Ennek megfele16en a magdntitok fogalmi korebe tartozik az uzleti
titok, illetve a
k1101v-ho1v (vedett ismeret, fortely) is. 0 zleti titok a gazdasagi tevek
enyseghez kapcsol6d6
minden nem kozismert vagy az erintett gazdasagi tevekenyseget vegz6
szemelyek szamara
nem konnyen hozzaferhet6 olyan teny, tajekoztacis, egyeb adat
es az azokb61 keszult
osszeillitas, amelynek illetektelenek altal torten6 megszerzese, haszn
osicisa, masokkal
val6 kozlese vagy nyilvanossagra hozatala a jogosult jogos penziigyi,
gazdasagi vagy piaci
erdeket sertene vagy veszelyeztetne, felteve, hogy a titok meg6rzese
vel kapcsolatban a
vele jogszeruen rendelkez6 jogosultat felr6hat6sag nem terheli.
Aknow-ho111) mas elnevezessel vedett ismeret vagy fortely pedig
az azonositasra
alkalmas m6don rogzitett, vagyoni erteket kepvisel6 muszaki,
gazdasagi vagy szer-
vezesi ismeretet, tapasztalatot vagy ezek osszeallitasat jelenti.
Ez az i.izleti titokkal
az~nos vedelemben reszesill, amennyiben a j6hiszemuseg es
tisztesseg elvet sert6
modon szerzik meg, hasznositjak vagy hozzak nyilvanossagra
- itt tehat a Ptk. az
egyik generalklauzulajat hivja fel.

99
 , . -~
3. SzE MEL YI JOG
saggal 1clentkcz 1k az el k
• i ~ . ksc kicmclt fo ntos . . . e tro .
,
k
.
I .
, . k 1,nlt1to ,-.lH
. bck
.
ki)z6tt - mun rn1 og1 Jogv1sz ony ban I- tJJ kli 1
1\ mag anu to - c_ 1 I l , _. • . .. ehet ·
. . .. . ·1 ~ J1. l:-,nne, k - 1011) , 1hl11 cso latban , anna < po gau Jog1oss 7.~e["ugg · igcn .
Jc,·elczcs ko1c ·1L· l '-isccrc, me 'c ' .. escire
nagr o·rakorla ti 1c enlabb
1
c · ;:-, k-- _, s roo-zitenu nk.
.. ,
- ,__ ;:- , . I 7 iakat szu scgc. t, .. ve .
alap
.,
Jan a mu nka ltato .
, t k· Tor n~ nyk ony Jogo
15 hg~·clcmme a a un a
, . 1 .. . ·c1w a t\ zni. Vis zon t van nak kor lata i, mel yek Sult a
A 2012. cTJ · toka,· n , · ', _, ll ri H
, , , , tnegt l' .
, llal , eo-ze~et e eno velemen yek es allasfoglalasok birtak , a ala.
munbYa. 0]"]' mun ° b d .111 ani es bi
, .. O 'be nn· ,om ,u. ~ -ult a munkavalial6 munkavegzese t eUe ,, .n_·tnak
saban es ki1e ese munkaltato 1°g0 ~ nonz
l '\ tja aran ytal anu l az erin tet " I. A
nag~ · szereppe . j H , . b· 1 nem korlatozha ett lllun .
munb.altat6 eDenorzese a~o n at .
., . 1m ,
kadllaJ 6 szemehi segi jogrut. ail tart a a - ugy anu gy min t
• • ~ 11 , f !alas alapian az e-m a Papir
Az ombudsmarn a.uas og · . H .. • ,

ac10
• ,

s onr
..

end elke
' ,

zesi i· , ,
111 form
, , , - szem e,1~.es adarnak nunosul. Az.. , ., ogroj es
alapu Je,·ele II. torv eny 4.l § (1) ,alapJan szernelyes ad at
. r: , ·o· szabadsao-r61 2011. evi CX , , k"· . ,,
1 tese erdek e'ben
gya korlasa ,es ote ezettseg te ies1
az 1111ormac1 , o
. , , tt ce'lbol , i·oo-
o
.
kizarolag meg1rnta rozo meg kell felel nie az adatkez e1es,
~ Az adatkezelesnek minden szak asza ban
. , , .. ,
, ,
keze1hero. enek t1sztessegesnek,,es torvenyesnek kell
celjanak, az adatok felvetelenek es kez~les
adat akkor k,ezelhet~: ha ahhoz az erintett
lennie. Az s. § (l) bekezdes alapjan sz~~e:yes
felhat~~azasa alapJan, ,az ~bban megha-
hozzajarul, vagy azt torveny vagy- torveny
elete kozerdeken alapulo celb61 elrendeli.
rarozott korben _ helyi onkormanyzat rend
n nyilatkozatban, vagy az adatkezelovel
Az erintett munkavallal6 hozzajarulasat kiilo
tronikus levelezesek koreben - az om-
korott szerz6desben is megadhatja. Az elek
rolni egymast61 a munkavillal6 szemelyes
budsmani alla sfoglalas alapjan - el kell hata
y nevenek toredeket tartalmaz6 - e-mail
hasznalacira adott - esetlegesen nevet vag
ail cimeket, melyek a munkahely iigyeinek
cimeket (szemelyes e-mail) es az olyan e-m
szemelyehez kotottek (hivatalos e-mail).
imezesre szolgalnak es nem a munkavallal6k
n6rzesi jogkorenek alapjat.
Ez az elhacirolas kepezi a munkaltat6 elle
esbe a munkaltat6 jogosult betekinte-
A hivatalos e- mail cimen folytatottlevelez
allal6 maganjellegu levelezest folytatott.
ni, meg akkor is, ha ezen keresztiil a munkav
l6 tudataban volt ennek ellen6rizhet6seget
Ennek alapjat az kepezi, hogy a munkavalla
postafi6kon folytatott levelezest - mely
iller6en. Ezzel szemben a szemelyes e-mail
gazda szamara hozzaferhet6 - ugy kell
csak az erintett munkavallal6 es a rendszer
levelezest vagy telefonalast. A munkaltato
megitelni, mint a hagyomanyos szemelyes
allal6 szemelyes e-mail cimere erkezo es
ennek megfelel6en nem jogo sult a munkav
eresere (azok tovabbitasara es torlesere
onnan e~ii.ldot: levelek tartalmanak megism
allal6 hozzajarulasat nem adja. ,
sem ) a~clig, ~mig ~hho,z az erintett munkav
eken bonyolitott maganlevelezesekbe
A cegek alta~ b1z~os1t_ott hiva talos e-mail cim
Ez csak akkor tekinthet6 szabalyosnak,
a rendszergazdak barrrukor belenezhetnek.
ek, hogy magancelra nem hasznalhatja a
ha a munk~vallal~ szerz6dese ben kikotott
. . . £ . 'k
munkahely1e-mail rendszert , es ezt ell eno,, nzru 1s ogia .

100
 3.1 A tcrmc
~ szctcs szemc ~
_ ,a a 11 ,unkalt ,ll<'>n on c-mailck t:i rtalm;i r J·or_,< s 1I .
•· 1. cfog1a1' , , , , " '· u mcg1srncrn i
0~~ ' k:w~ll al6 a mun ka ltato megbfzasabc,I, munka vcgz ~ , 1. , 1 , . , -imc-
~ 1111J 11 _ , c .cs cc Ja ml h1 vatalri,;
,ckrt , , ~,g:old. ;\ z 0111buc1sm,111 1elh fvt11a figyelmet arr-i is h
1: ,1.)ict1 lf cs ( ' ' ' , bb . b . , ' . ' ogy a munkaltatc',
'ir,·t" bci-ekmtcs meg e en az cset
. en 1 s korlato%0tt .
t :-'· . .. ,,ct 1en
07
~1 1~11 k .. 1rwabbi kukinbscget kcll te11111 a mun kahclycn beli.ili ' cgye s. mun kavallalr,k , ,
. ell he1u t , .. . , I, ,
J:7 . · _ .nkahclyen kwulre 1ranyu o, munkavalJal6 cs nem munk,ava'IJ a1o, k" ...
_ .- . cs ;.1 n1u . , .. .. ~ . ozow
kbzntt1 _ l 1 ellenorzese ..ko.wtt. Elektro11Jkus levelezes cseten eri·ntett szcmel ,_ ,
torga on y-
1 N , ,

e-111:.1 'k. rcni a ]evelet kuldo, es az azt fogado szemelyt is Az e-mail adata.rnak .
. kcll tc ·111 ' ..
N • , , , • , ; ,

nck 1csd1cz t11ind Na k,iildo, mrnd a fogado szemely hozz~Jar~o nyiJatkozatat be kell
ke7e . Az ellenorzest ebben az esetben a nem munkavallalo harmadik szemelynek
~zerczn~-. adatok vedelmehez, tovabba magantitokhoz es leveltitokhoz val6 -0
c1nehes . k 'llal , k k-': id J ga
~ sz. · aki az e-mailt a mun ava ona w te vagy azt tole kapta. A munkalta-
1. rJarozza, l ,b ,. h dik ,
i-O . 'tania kell a leve ezes en enntett arma szemely arra vonatkoz6 J·og'at,
, k biztoSI . .
rona datkezelesr61 es annak reszlete1r6l felvilagositast kapjon.
I1oo-Y az a l ·
:,. ellenorzes gyakor at! megva os1tasava
l ' ' ' , l kapcsolatban az adatvedelmi biztos
. Az dta hogy a munkaltat6 nem jogosult a level kinyitasara es arra sem, hogy
kJn~o_nte~ munkavallalon kfvill massal nyitassa ki azt. Kivetelt kepez az az eset, ha
az. enn, ,delem miatt van szu"kseg . , ' Ilyen esetben az informatikus
' a leve'l ki ny:ttasara.
,1rus, e b l'lh , . fi , .,
_. ·thatia azt, azonban a enne ta a ato In ormac10t nem adhatja tovabb. A mun-
kin\1 •
1
• k '11 l' h
1-~ i · to ·ogosuJt arra kerru a mun ava a ot, ogy eer ezo,
, b , k ,, ill etve a kim en6 hivatalos
Jvilta J
, TU elektronikus leveleket szamara ' ' nyomtatott 1orma 1: ,
'b an ad'Ja at.
rarg)Arra is jogosuJt a munk.:a.itato, 1 ' h
ogy egy konkret . munkavalla-
' k'erie
' leve'l ki ad'asat
16':itol. A munkavallalo az ilyen levelek atadasat csak a harmadik szemely jogat sert6
Je~relritokra torten6 hivatkozassal tagadhatja meg. Abban az esetben, ha a munkaval-
ial6 hosszabb id6n keresztill nem tartozkodik a munkahelyen es indokolt az e-mail
postafi6kjanak ellen6rzese, akkor ~z altala kijelolt m~sik mun~avallal6, ha ~edig ilyen
nines, akkor a rendszergazda tekinthet be az e-mail postafiokba. Amely1k levelr61
megallapithat6, hogy hivatalos targyu, azok atadhatok a munkaltatonak. Minderr61
az erintettet tajekoztatni kell.
Aszemelyes adatok kerdesevel els6dJegesen az adatvedelmi jog foglalkozik, mely-
nek els6dleges forrasa a magyar jogban az informacios onrendelkezesi jogrol es az
informaci6szabadsagr61 sz616 2011. evi CXII. torveny. Erne torveny az adatok egyes
kateg6riait az alabbiak szerint hatarozza meg:

2. szeme/yes adat: az erintettel kapcsolatba hozjJatrJ adat- kiilo'niisen az erintett

neve, azonositrJj ele, valamint egy vagy tb'bb ftztkai, ftziolrJgia~ mentdlis, gazdasdgi,
kulturdlis vagy szocid.lis azonossd.gdra jellemzo ismeret -, valamint az adatbrJI
levonhato, az hintettre vonatkoz6 ko·vetkeztetes;
3. kiiliinleges adat:
a) aJa;i' eredetre, a nemzetisighez tartozdsra, apolitzkai vilemhryre vagy pd11til-

101
3. S7TIM E1 , , JO(,

/a.rra. a 1,a/la.rnr 1•~~1 mm ,,,/d_f!.nlzrti m ~l!/!) 6'zodes1y,, az erdek -kh.vis , .

1

, ,. , 'f -,✓ e,etz s

fanra{!ro r, r~r,-,ui/rr rlrtrr 11r,11n/,co,"'n J~fl17f )1fJ aaaf ,
J
'>erv,.
,. · "' '· · \; "Zer1
hJ a,.." pnrr ....
,<.. " ..,
,,,,,, allrmolm,
··1 ·
a kdro.r szrm•rdt/J'1 Y' z1
onatko"'6 , :
.rze- e'/
. ,,, _yes ad
.
a hr7m~c,1•1 rzrmrlvrs arlt1t; at, Va/a"'1111
4 /,imt{P,,l'' rzm"jl'r r arlat: a hii11tetlie!Jdnis sordn 1agy azt megelo 'fien 1

· I ·· ~ /, · , I · 1' · ' I I ..
mrm!vrl ' 'l{gl a 11mfpfor.7amrsa osszt !~f!.f!,f'S Jen, a Jtmletoe!Jar as /ef'rl/ 1 , , cse/ek.
h /, • , , Z: a b1J11
~ , . , , • , , , ':fl !Y atasar .
a /mnrsrlrkmmrrk. (e/dr11tr.(ffl'.JOJ?,0Jutl .rzn 1•eknel, tovabba c, b;;,11e.es-1)' .• a, zlletl}e
- · 1
s ....,,,-,'f"-rf{'1Jf/ k.rlet/...."'..r;;:rtl,
"' " ,.
a,~ r11·111rttfl kaj)rsolatha
.
hozhato V,,., 'a• .
• J
egrehCfitas
... t, '""nt a b ..
10
p/i,//rtn ,vmatk.ozo sz.en1i/11rs adat; 1tete1,
s-, kozfrdek,i adat: az. dllami 11a.._~y hr/yi ii11kor11uitryzati jefadatot
'/, k ··,...r, /, J ,. /.'' , , 1
1la/a •
/O.(!/Zahd!1•I1011 1l1CJ!,I111tarnz.ott (~)'{' J .o-ve aaa,ot e Jato szerv vagy szeme!J k e I,' 171, 1111
/h,ri rs te11rk.t'171•stinerr 1·011atko'-d vagy kiizfeladatdnak elldtdsdvaf 0.. 01 eseben
- ~"
?, sszf!Ju
a
k~/Pt~ze~._ .r'-~~1~/i es a~at fogaln~a aid ~~,n
1
eso, ~~rmi!Je~ ':76don vagyfe;!;~tn
ro,gz,te.tt "!fomiarro vagJ' 1sme1·et,ft,1ggetlenul kezelesenek mocf;dt64 iindf!o va : 11
teme'!J'e.rjrUeg/to4 ~J' kuliiniisen a hatci.skiirre1 illetekessegre1 szervezetife)f f!J:UJ·
· 'k , k d , , , · k • .J ~ztesre
'
stakm01 te,,e .f'!J'segre1 anna ere nmryessegere ts zteryeuo ertekefisire b.
h ,

,.r, . 'k , -k •·J' b ' j, , . b ' j, k , . a irtokolt J

ada~,qJta ra es a mu oa.esl sza a!Yozo;ogsza O!J'O ra) Vatamznt agazddfkoddsr.
a meg,kotiitt szerzodisekre vonatkoz6 adat; a,
6. kozerdekbof ,ryifvdnos adat: a kozerdeku adat fogafma aid nem tarto 6
minden o!yan adat, amefynek ,ryiivcinosscigra hozatalcit, megismerhetosiget v}
hozz.ti_ferhetovi tetefet tiirvifry kozirdekboi efrendeii; ~

Az adat\"edelemmel kapcsolatos els6dleges hat6sagi feladatokat Magyarorszagon a

Nemzeti Adarvedelmi es Informaci6szabadsag Hat6sag latja el.

3.1.6.6 A kepmashoz es a hangfelvetelhez val6 jog

Az uj Ptk. szerint kep mds vagy hangfefvitef efkiszitisihez is fefhasznald sdboz

az erintett szemely hozzajarulasa sziikseges. Nines sziikseg az erintett hozzajarulasara
a feJveteJ elkeszitesehez es az elkeszitett felvetel felhasznalasahoz tomegfelvetel es
nyilvanos kozeleti szereplesrol kesziilt felvetel eseten.
Ez a szabaly igen jelentos ujdonsag a regi Ptk. vonatkoz6 szabalyahoz kepe~t,
amdy a 80. § (2) bekezdeseben az alabbiak szerint fogalmaz: ,,Kepmds vagy han!ftlvet~I
1!yilvd11osstig ra hozataldhoz - a ,rytlvdnos kiizszereples kivetefevef - az irintett szemify ho~~
, . P t k . sza b a, 1yozasa
,.. - UJ
, ,, .rv..
, , , SZfl"k-stgts.
J .aru,asa , szennt . mar , , vagy hangfelve. .
, a l<:epmas
1
e 11., , ,
J:{esz1tese , nem csupan
· (te 1i.at
'h ez 1s , a ie ,
··kseges
c lh aszna'l'as h oz) szu az~ e' rintettszeme
. , k)
, , - soNtegyeshivataso
I<:or1at szamara
'
, ., l asa.
ho zzaiaru E_z n yil, vanva )o' mo'don a 1oggya . korlaci N

mint p eldauJ a fot6riporteri, ujsagir6i munka vonatkozasaban - jelentoS gya

lcihatassaJ fog jarru.

102
-
- - - - - - - - - - - -.:.3:.:
.l~A~ te~r~rn~e ~~ ~
szetes szernetyek
, .
r Ji'J, ztnu 1'f> az cddig kialakult . joggyako rlat is fel"l • ,
pl)'

\ a . ugyanakkor, hog~• a.z edd . .

tgt 1oggyako rlatb6iuisvtzbiz sgalatra f k ..
on
~~clcn:11,;rbak lesznek. Igy pel og erulni. Ket-
,zn a da ul erd em es uta lni a Bl-1 198 5
y
i~ ha. -. 1 •a
k , , - , , o~ elc rnck tovabbra
\Jn10no1 ' hogy a ·epmas ny11va nossagra hozatala'n k . . 17. rz h t ,
11,ely . cmfoyekr61, rendez venyekr61, , ·
' a ti 1a1tna ne : a arozatra
·1•ano~ es taj- cs utc ,
11,1' . , , , a·
. . r re1,a' t az abrazolas mo Ja nem egyeru , . atniko szlete kroNI k'esz~ultvot nat
are kozik a
l , I
r a eel , ..
111111ko ~, _, nos sag e16tt lez
ajlo tt ese me nye
, l' vete1osszhata 'ebvete. ekre,
a nru' a ket. A nyilvano . , h, ' sa
rflc.g , ' , lt szemely ho ,. , , , . , ssagra ozatalh an orokit
abr azo zza 1aru las ara van v1 szo nt szi.iks . c: . ,
re1e / neO"'illa pithat6 a re
11 c l l eg h .. oz a lelv
. tetfe - t ;::, ve te egyedisege egyeni ke~p, a - az osszes kor."L , e-
1
tek n 'bb a is fontos lehet az 1I , . ll · u menyre
2 01 2. Biinteto- kiizig azg atma, s-Je ege
,
foYa r 1 ki a· . . ..
-munkaugyz.-poi , .
. org) se,:,r battir oza,t, me l'y , mo n Ja, hogy nyilvanos helasz
• ' o.
ye
.JO.:, ! l ri kotelezettse
get te 1es1to vagy munkat veg n vagy k" .. gari
N

zolgi11a z6 sze me ozterulete

. * : : , k.. ly e te ' k
uarasa so ran nem mm
s . osw ozszerep1one k, ezert a , ,
, , ,
N

sze me lyt b ve enysegenenk

e die , , ,
don, egye sftetten abrazolo kep
,., , mas vagy hangfelvetel nyilvan eazonos1that6 m6
, h
.. , es a bozza1arulasa. ossagra ozatalahoz-
szukseg
·udikatura fela data 1esz annak kimunk~ i ,
A) a.iasa, hogy vajon mi minosi.ilh
an~ elvetel e1k,esz1te
,-~~ - h z:, .
, , 'h al
se ez v o, hozza1a ,., , k' ,
et a epmas
rulasnak rnik lesznek
kfireriumai. , enne k a tartalmi

J_ _ A
3 6 7 nevviseleshez val6 jog
1--.findenkinek joga va n a nevvisele
shez.
. Tudomanyos, irodalmi, muve
szi vagy egyebkent kozszereple
seget _ masok jogainak es torve ssel jar6 teveken _
nyes erdekeinek serelme nelku
Jehet folytatni. l _ felvett nevvel ~s
Anevviseles joga akar az anyag
konyvezett nev eseteben, akar
is vedelmet elvez. felvett nev eseteben
A nevhez ffiz6d6 jog a hazassag
on kivu.1 szuletett gyermeket
an)iat61elvalt ferjenek neve tek nem illeti meg az
inteteben. A jogi szemely nev
A domain-ne vek ke l kapcsolato e is vedelmet elvez.
s joggyakorlatb61 kiemelest erd
2506. st hacirozat. Ez en ha cir oz emel a BDT201 1.
at szerint a domain nev az ele
taso k koreben azonositja a szolga ktronikus szolgalta-
ltatast nyujt6 termeszetes vag
annak nevet es elerhet6seget eg y jogi szemelyt, mert
yarant meghatarozza, ezert a
nev hasznalatnak min6sul. A nev domain nev hasznalata
viselesi jog serelmet jelenti ma
neten domain nevkent val6 jog s nevenek az inter-
talan hasznalata. A BDT2009.
mondja ki, hogy a nevviseleshe
z fuz6d6 szemelyisegi jog ser
1960. hataro zat azt sz.
viss zaelesszeru magat artas, ha ga elmet val6sitja meg az a
zdasagi tarsas ag mas szemely
z6, tenyleges tartalma t ne m ho vezeteknevevel egye-
rdo z6 do ma inn evet ugy tart
lemondist anyagi ellenszolgaltata fen n, hogy az arr6l val6
sh oz koti.

103
 . .. ,
a Bl-Itgn
J. Sz EM ED 1 JOG
--- szempontok· at 10gz, 1t , · ::14. 2I.
. ,i,;ab an fo. nt os ·, . aladnev keresked I
tk oz , · . . , ._liiie t ielenthet1 a cs ,
, . I . · ; on ,,0 na . J' og sere l a ne vhasznal athoz ad0
e-
A v e1•1•1•1se e.r, . c'r A nen1se cs~I de a 1·og ,
el6d alta. tt
, Esze t1n znalata , .
r: hacarozat. _, ,·ogosnlatlan 1ias . ' d sem vonhat, Ja meg ., ,
{_ e,,, k , r ,·a16 ..
en • -" l - a]oguto og)' Az utonevek nem, SaJattthac to'ak k'
IJ11n u . 1_; 1 . 1
, . ,arula'sr _ alapos ok. nclk ondJ a M , 1·ui nt ba rk.t ha szna lhat ja. Sze llle,ly.,
I1ozza1 t m .. re,ben, ar, ·elzoke ,
A. BH2003. 14 9. ped1g. az
, e ko ha sz na lat va1ame1y ko nktet,
' · . , ~ ·ge n)rb e, ha a
g 1
azoJ-a r gazdasagi te,·eken) se k kkor ve1,eto ·
~- cs a,
a
hez fuz6d6 jog'·edeJem zhato.
szemell , yel k·apcso1atba ho

3.1.6.8 A kegyeleti jo
go k
evel ' foldi maradva nyainak tisztele tben
et es 1h ..
e1rem unyt hozzatartoz 01,
, .. 'al1 t az elhww, t E dekei vedelmeben az e
Megserteseem rorre e pcsolat6an. r
· • . 1
,
lekfrel ka , .. * • 1, hetnek [el.
carra sa \ a reszesi.ilok ep
vegrendeleti juttarasban szankcicSk
k m eg se rte se eseten a1ka1mazhat6
*d
fuzo O Jogo
H •
N

3.1.6.9 .A szemelyhez
,

toak:
se es et en az alab bi szankci6k alkalmazha
L"' ..- *d
k megse, rte , , . , ,, .
•
z w
N

zo
•

o 1o go , ,
A sz em ely be ~apitasa,, . .
H •

rte nten ek bl !o ~a ~ m e~ testoJ,

a) A jogsertes megto asa es a ·ogserto eltiltasa a to.vabb,1 Jogser. , .. , ,
• • bbahagy 1 os1tson SaJat koltsegen
meg-
b,1'/ a 1· ogserces a ad jo n, es en ne k b1 zt
6 elegtetelt
c) a jogserto megfe1e1
,a
fele16 nyilvanossagot; a jo gs er te st m eg el 6z 6 allapot helyreallitasa
cl) a serelmes helyze
t megsziintetese, jo gsert6 mivo1tat61 meg-
m isite se , ill et 6l eg
log megsem
jogsertessel eloallott do
at javara a
foszrasa,
jo gs erte ss el el er t va gyoni el6nyt engedje
gutodja a
e) a jogserto vagy jo
odas szabalyai szerint.
jogalap nelkiili gazdag
j) serelemdij.
16
fo ga lo m , am el y az an na k alapjaul szolga
fontossagu uj at61 kicsit messze esi
k,
A serelemdij alapveto m ag an jo gi fo ga 1m
lis romai jogi alapu meny celjat vizsgalva
klasszikus, kontinenci sz an kc i6 . A jo gi nt ez
egy objektiv jellegu sultsaga. A
cekintetreJ arra, hogy ez nd sz er id eg en je llegu, de van letjogo
egy kics it re tarozasa
azt larjuk, hogy bar ez az es et ko rii lm en yeihez ko to tt megha
birosag alt ali,
serelemdij mertekenek nt sz er ep el m ajd. Er dekes lehet rovabba_a
,feliebbezesi okke E zt ve1het61eg a birosag
v~oszin~eg ~~szik~s ali m eg ha ta ro za sa.
tekenek birosag alt
sereJe~~J canfabs mer aly ain ak al kalmazasaval fogja el
erni.
lcirte rftes szab
az eddigi nem vagyoni

104

,c
 3.2 Jogi személyek
3.2 Jogi személyek

3.2.1Ajagsqeméilyekfogalma
másik területe:a
Asszemélyi jog nagy természetes személyek mellett
személyek elsó megjelenésével római jogban
a
a
jogi személyek.
Ajogi találkozunk, annak
n her definitionem nem hatärozta meg meg a ellenére, hogy
an által szabályozott, SZemelyek egyesnlësére jogi
személyeket. Mégis, római a

il ioképességgel
megengedett célra
(egyesületek
felrubázotf vagyontóömegek
lrdozzák jogi személyiseg legtontosabb kritériumait,
a (alapítvány) már magukon
foglalhatóak össze: melyek az alábbiak szerint
Önálló jogalanyiság: A jogi személy önálló, a benne lévó természetes
(yagy egyéb jogi személy) jogalany1ságtól személy
Ezt azt jelenti, hogy érvényesen tehet
fükggetlen jogalanyisággal rendelkezik.
Értelemszerúen jognyilatkozatot, vállalhat
jogi Szemelyt olyan jogok nem illethetik
a kötelezettséget.
Szerint csak az emberhez kapcsolQdhatnak meg, amely természetük
(pl. házasságkötés joga).
miként említésre került- egy jogi
személynek is lehetnek Ugyanakkor
jogai (pl. jóhírnévhez való jog). bizonyos személyiségi
Elkilönält felelósség: A
jogi személy önállQ
önálló jogalanyiságából adódó módon
felelósséggel tartozik jogilag releváns tetteiért,
désen kívüli így szerzQdéses és szerzQ-
felelósséggel is rendelkezik.
Onálló vagyon: A jogi személy
önálló vagyonnal rendelkezzen, hiszenmindenképpen kell, hogy valamilyen mértékq
nélkül nem létezhet. jogalanyiság és felelósség saját vagyon
Ugyintézo és képviseleti szervek: A jogi személy egyes aktusait
kozat tétele) egyes (pl. jognyilat
ha természetes
ügyintézó és képviseleti szervei
útján teszi meg. Ezen szervek
személyek is, sohasem maguk nevében, hanem mindig
a
személy nevében és javára járnak el, ekként az jogi a

ilyen módon létrejött

jogviszonyok
jogosítottia és kötelezettje mindig jogi személy lesz.
a

A
jog1Személy alapítása mindig valamilyen aktussal és ezt követó
Tessel jön létre (kivéve, ha jogszabállyal maga jogalkotóegyhozza létre állami elisme-
a
Eanck jogi személyek fajtái szerint számos változata lehet.
a
a
jogi személyt).
A
maganjog története során a jogi személyek vonatkozásában több elmélet is
crejott (fikciós elmélet, realitás elmélet, vagyoni elméletek), melyek mind mind a -

mely egy-egy sajátosságåt ragadják meg. Feltétlenül emlitést érdemel a magyar

OOr Gyula (1888-1950) beszámitási elmélete,
melynek lényege,jognyilatkozatait,
h O g y az egyes emberek cselekedeteit, tevékenységét,
hogy a jogI Szemeuy
jog!
nyeit a jog nem
ban lásd:
MoóR
maguknak, hanem a jogi személynek számítja be. (Ezzel kapcsolat-
GY:Ajogi szeméhyek elmélete. Budapest, 1931.)

105
3. SzEMÉLYI JOG

3.2.24gazdasági társaságok szabályozásának rendsgere

A gazdasági társaságok új szabályozásának kétsgkivül egyik legtontosabbb újitása aa
elhelyezése, jelesül, hogy a szabályozásra a Polgári TörvénykÖnyvön belül és s
úítása Szabályok
torvenyben kerül sor. Ezzel amagyar jogalkotó az ún. mon.sta rendszert köv
töveti, szemönálló
ben
cddig alkalmazott duakista rendszerrel, amely külön polgári törvénykönyvet,
ret, îlletve 1 a
kereskedelmi kódexet vagy társasági törvényt alkalmazott. (Ehhez lásd: Boór on
vételek a gazdasági társaságok szabályozásához az új Polgári Törvénykönyvben hit
ptk2013.hu/szakcikkek/booc-adam-eszrevetelek-a-gazdasagi-tarsasagok-szabalyozasAsahoz-
7-u)-polgari-torvenykonyvben/1838 Uó:: Gazdasági sReTÕdësek Magyarorszá2 i
Törvéykönveben. Gazdaság és Jog, 2013. évi 9. szám. 3-8, o) Polgán
A magyar jogtudományban a monista dualista polémia nem új keletq jele
elenség
Jelen terjedelmi korlátok között a diszkusszió összefoglalására lehetóség nincsenn, csak
ezzel kapcsolatban néhány szempontot kívánok jelezni.
Grosschmid Béni már 1883-ban az alábbiak szerint foglal állást a monista-
dua-
lista kérdésben: ,a mai európai jogokban a kereskedelmijogga, mint a magánjogtólformal
kiilönválhjogegésszel találkozunk, e jelenségnek okai nem lebetnek ohanok, ameyek magána
ajognak avagy a kereskedelemnek méhebb termésgetével feltëthenil kapesolatban lennének. Más
sRóval nem belsQ, absolut, hanem külsó, relatív, történeti okokról lebet it
legföljebb szólani. " (Lásd: GrOSSCHMID B.: A kereskedelni jognak k ü l ö n v á l á s á r ó l .I n :

Magánjogi tanulmányok. Budapest 1901. 723. o. Idézi: VÉKÁS L: Azijpolgári törvéiny

könyp elméleti elQkérdései. Budapest, 2001. 44-45. o.)
Grosschmid szerint tehát a kereskedelmi jog önállóságának belsó, abszolút jellegú
okairól nem lehet beszélni, annak legfeljebb külsQ okai lehetnek.
Mai jogtudományunkban Vékás Lajos akadémikus professzor az alábbiak szerint
érvel a monista kódex mellett: y. Régóta nincs án. kereskedelmi magánjog, (még a kereske.
delmi jogi törvénykinyvekben is öszegsMgorodott ez,a terälet), és a jövQben sem lesz rå sgikrg
S emiatt nem kell, sót nem is lebet ma már olyan kereskedelmi jogi (vállalati jogi) törvénykönyed
késziteni, ameb e szf¿ra sajátos magánjogát is felölené. ... A kereskedók, a kereskedelem nem
kivánnak külön magánjogi szabályokat, sem a szerzódések körében, sem más teriäleteken. Nin
erre szikségük, biszen a magánjog szabályai évtizedek óta képesek kieleg
teni a kereskedelem igényeit is, mivel a magánjog kereskedelmi jogiasodot
Lásd: VEKÁs L: Azijpolgári törvéykönyv elméleti elQkérdései. Budapest, 2001. 72-73.0
Jogtörténeti és Qsszzehasonlító jogi szempontból elsQsorban az alábbiak emeine
toek ki. Természetesen számos olyan álam van, mely a monista fogadta
koncepcOt
el magánjogi törvényalkotása során. Igy például az olasz Codice civile magabano
zintén

lalja a korábbi önálló kereskedelmi kódex anyagának jelentQs részét, illetve

hogy
monistának tekinthetó a holland Burgerlijk Wetboek is. Kérdéses ugyanakkor
mindebbQl okszerüen kóvetkezik-e, hogy a magyar magánjognak is feltetien
nista koncepciót kell követnie.

106
 3.2 Jogi személyek

Osztrák
jogalkotó 2007. január 1-jei állyal alakította át a kereskedelmi kó-
e
Az
x c t a v á l l a l k o z á
ok kódexévé (Untermebnmensgesetzpnch). E
s o k
vény a továbbiakban is
erzQdési jogi szabályokat, igy a kereskedelmi jogi jelleg mégc kódexben
tartalmaz szerzód

meghatározónak tekinthetó.

Az egykori
Szocialista országok köziül több olyan van, melynek jogrendszerében
kódex is fellelhetQ, ezek közül az alábbiakat részletezzük. Fontos utal
r e s k e d e l m i

ebben a
lengyel jogra, melyre a német magánjog- számos, közismert
ben a
hatással volt. A lengyel kereskedelmi
és jogtörtén okból-igen jelentós
nunk

köztörténcti

rvénykönyvet
(KodeksHandlowy) 1934-ben alkották meg A szocializmus idószakában
Köztársasággal, vagy Csehszlovákiá-
ellentétben például Nemet Demokratikusszervezetek
a

kerü sor a szocialista gazdálkodó egymás közötti viszonyait

val- n e m
gazdasági jog önálló törvényben
való szabályozására. A rendszerváltást
szabályozó
fenti kereskedelmi kodex
kisebb módosításokkal került ismételt hatályba
követóen a

léptetésre.
2000 szeptemberében fogadták el, és 2001. január 1-jén lépett hatályba a
szabalyozó törvény (Kodeks Spólek Handlonych), mely hatá-
zdasági társaságok jogát
kereskedelmi torvénykõnyv vonatkozó részét. Fentiek alapján
Ivon kivül helyezte a sem követte a monista koncepciót. [Mindehhez
eovértelmq, hogy a lengyel jogalkotó
HAMZA G.: A magánjog kodijikacnója Lengyelországban. MagyarJog 54 (2007) 163. o]
ahol 1995. szeptember 1-jén lépett
Utalnunk érdemes továbbá Esztországra is,
álló kereskedelmi törvénykönyv (Ariseadustile). Az egyes
hatályba az 541 szakaszból
kereskedelmi társaságok joga mellett a kereskedelmi jog általános szabályait is magában
is tekintettel lévó kereskedelmi
foglaló, a vonatkozó európai közösségi jogszabályokra
a dualista koncepció ke-
törvénykönyv alapján megállapítható, hogy Esztországban
rült elfogadásra. Vannak olyan - az egykori Szocialista blokkhoz tartozó-országok
nem került, mégis
is, ahol habár egységes kereskedelmi törvénykönyv elfogadásra
a

dualista koncepciót követi a jogalkotó.

Bulgáriával kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy a bolgár 1897-es a magyar
ismételt
1875-ös Kereskedelmi Törvénykönyvön alapuló- kereskedelmi törvénykönyv
azonban a kereskedelmi
hatályba léptetésére ugyan nem került sor a rendszerváltás után,
A kereskedelmi törvénykönyv elsó
10g tolyamatos újraszabályozása figyelhetó meg,
két része 1991-ben, a harmadik 1993-ban, a negyedik rész pedig 1994-ben készült el,
majd a törvénykönyv 2000-ben jelentQs változtatáson esett át. (Lásd: HAMZA G.: Az
euripaimagánjog fejlödése. Budapest, 2002. 210. o.)
Az egykori Csehszlovákiában még a szocializmus idószakában, 1964-ben került
kódex. A cseh-
ciogadásra egy gazdasági törvénykönyv, illetve egy külkereskedelmi
kódexet (Obcbody
SZ1OVak törvényhozás 1991-ben fogadta el a kereskedelmi jogi
kunik), mely 1992. január 1-jén lépett hatályba.
tor-
következik, hogy a hagyományosan dualista jellegú magánjogi
Tenuekbol az
blokkhoz tartozó ország
S O k mellett számos olyan, az egykori szocialista
d , melynek törvényhozása nem a monista, hanem a dualista koncepciót követi. Ez

107
3. SzEMÉLYI JOOG

olyan országok vonatkozásában is igaz (pl. Cschszlovákia), melyek a s..

kovetoen államszervezeti értelemben is felbomlottak.
A dualista megoldás mellett - Sárközy Tamas professzor cikke alaniá
alizmust
án-
érvek emclhetók ki: társasági jog gazdasági élethez, való szpros kötidite . az alábbji
a

flesibilisebbh, módositásigényesebh, mint a polgári jog többi rësze (gondojunk pl. ytán
pl. a gazdasái jóval
halására). Egy Ptk.-t iszont nem ehet (nem illik) évente nmódositani.
válság
A
gazdasági jog szempontjából azonban lársaság JOg PIk.-ba beépitisének legnauynh
a
agyobb nehizvie
a
társasági jog belsó jogági komplexitásának megsqinése.
A társasági cinilhog Ptk.-ban való elkilönitésének tehát silyos vesgébye, boey täb
a Pik. mellet kälön kérdésben
szabáh zásra kényszeriil a jogalkotó, ezálhal adott esetben birl.
sRabábyozások, iletve forditna, joghézagokt keletkeznek (kälönösen veszébeztetetLer
a
sRepontból a konszernjog), adott esetben kollízió keletkezik a társasági köziog
eljárásyog és a társasági anyagi ciriljog közöt."(Lásd: SÁRKÖZY T.: A gazdasái társasái
Polgári Torvényköny: Gazdaságés jog, 2012/3., 3-7.o. http://ptk2013.hu/szakril a:
cikkek/
sarkozy-tamas-a-gazdasagi-jog-es-2z-uj-polgari-torvenykonyv-gj-20123-3-7-/
Lásd továbbá: SARkOzY T.:A magyartársasági jog Európában. A társasági és a kane
elmeleti alatjai. Budapest, 2001. 116-128. o)
3.2.3 Általános kérdések

A társasági jog területén alapvetó és lényeges változás, hogy a Gt. több, szakmai
megfontolást követQen - integrálásra került az új Ptk-ba, és ezzel a II. Könyv (loi
Személyek) a gazdasági társaságokra irányadó szabályokat is tartalmazza.
lgen lényeges azonban azt kiemelni, hogy a Jogi Személyek címq könyvnek van
egy általános része, amely minden jogi személyre irányadó szabályokat tartalmaz.
Ennek gyakorlati következménye pedig az, hogy amennyiben egy konkrét gazdasági
társasággal, például egy kft-vel kapcsolatban szeretnénk a szabályozásról érdemiin
formációhoz jutni, akkor azt az eddigi kettQ helyett három helyen kell megtennunk.
A régi Gt. hatálya alatt ugyanis adott volt a Gt. általános szabályai és az adott cegre
irányadó szabályok, ehhez képest az új Ptk. esetében elóször meg kell nézni, hogy mi
szerepel a minden jogi személyre irányadó általános szabályok között, majd a gazdasug
társaságokra irányadó általános szabályokat kell megnézni, és végül kell vizsgálni
adott cégre vonatkozó szabályokat.
Némely esetben bizonyos kollízióra is sor kerülhet az egyes szabályok kozotl"
iratbetekintési jog vonatkozásában például az alábbi szabály olvasható a m

jogi személyre irányadó általános szabályok között:

3:23. [Titokiartási és febilágositási kötelezettség]

(1)A vezetQ tisztségviseli ajogi személy tagjai, tagság nélkälijogi szeméy est
ajogi sxemih alapítói résqére köteles a jogi szeméhrevonatkozóan felvilágostasr

108
 3.2 Jogi személyek

sqáimukraa OR
SZemélbre tokba és
hiztasiani. Af
nyihvántartásokha betekintést
Afohilágositást és az ratbete kintest vezetia

titoktartási myulatkoqat tételébez kötheti. tisztségriseli joposult

a
irásheli
hal
iltal tet
tett

rezetó tisztségriseló megtagadbatja a felilágositást éfés aziratok

iratokba valá
pkintést, ba eza/0gisgeméh
izleti titkát sértené, ha a
felrilágositást kérí a jogát
gyakorolja, nagy felbinás ellenérennem tesz titoklartási
myilatkzatot.
wSszaelksszerien

Ha felhrlagositást ro a fehilágositás megtagadását dokolatlannak tartja, a

Ha
dbiniságtól kérbeti ajogi szemly kötelegését afelvilágositás
wyivántartóbiri
mezadására.
Akft. szabályainal ugyanezen témakörre pedig az aläbbi szabályok olvashatóak:

3:195. A tagok iratbetekintésijoga)

1)A taggyilksi nyvbe, továbbá ax elektronikus hirkizlQ e. al
mazásáral megtartott taggyálésrólkészilt fehbételekbe, valamint a
kigynebe bármehyik tag betekinthet és az azokban foglaliakról másolatot kérhet határozatok
A társasági szerzóaés ettöl elitërð rendelkezése semmis.
(2) Az irásos formában ktadott másolatot az ügywzetQ aláirásával
hitelesiti,
Lr iopitás helyzethben az merulhet fel
krdésként, hogy a kft. szabályai vaion
lx ecialis-nak minósülnek-e, ugyanis amennyben igen, akkor itt adott esetben
az
ethetekintési jog szükebb, mint altalaban a jogi Szemlyek esetén legalábbis ez
iratbet -

alvasható ki fenti
a
jogszabalyhelyekbo1, es a
nyelvtani értelmezés is ezt támasztia alá.
3.2.4 A diszpozitivitás mint föszabály

Fontos kiemelni,hogy a jogi szemelyekre irányadó szabályozás

struktúrájában
érelemszerúen vonatkozik a gazdasági târsaságokra is) megjelenik egy igen (mely
koncepcionális változás, mely a következó módon foglalható össze, A 2006.lényeges,
évi IV.
törvény gazdasági társaságokról, azaz a 2014. március 15-ig hatályos Gt. az aláb-
a

biakat tartalmazza:

9. S(1)A tagok
(résqvényesek) törvény, illetve más jogszabáhyok keretei kizöt
e
a
tariasdgi sgerzöaés (alapszabáb, alapitó okirat) tartalmát szqabadon illapithatják
meg, e törvény rendelkezéseitQl azonban csak akkor térbetnek el, ha
ert törvény a
megengedi. Nem minõsül a törvénytQl való etérésnek olyan további rendelkezés
táriasági sqerzúdésbe (alapszabáhyba, alapitó okiratba) való foglalása, amejyril
e1orveny nem sqól, ba a rendelkezés nem áll ellentétben a társasági jog általános
rendelhetésével, vagy az adot társasági formára vonatkozó szabályozás céljäval, ës
nem sérti a
jóhiszemä joggyakorlás követelményeit.

109
3. SZEMÉLYI JOG

Ennek értelmében a 2006. év Gt. szerinti tarsasag jOgi szabályozáe

clterni valojában csak akkor lehetsges, ha czt a tôrvény
lvozás kogens, at
alábbiakat tartalmazza:
kifejezetten megengedi
Az új Ptk. ezzel szemben az

4 . S 3)4 jogiszemeh tagjai, illte alapitoi

nem betnek el aze
térbetne
törvévényben
foglaltaktoil, ha
a) az elterist e törveny tilija; nagy
b) az elténés a jogiszemelh bitelezoinek nagy munkarállaló, jogait nyihvár
loan sérti, a tagok kisebbségenek jogszabáfyban brzfositott jogaitsilysane
hagy ajogisgemehek törenyes müiködkse feleti feligyelet érvényesülésé.
sét akadábyo, csorbitja,
Bz a dispozitinitás generálklauzulája, ami azt jelenti, hoSy Csak abban
nem leheta társasági jogi szabályoktól eltérni, ba az eltérésta a törv az esetben
törvér

korlatilag a Prk.) kifejezetten tiltja. Ez egy tejesen aj gondolkodáa

egyfajta szemleletbeli ráltozást jelent, ami meg kel, hogy mutatkozzon a2 módot,
társasági jogi szabályainak értelmezése, iletve a gazdasági társaságok úi, és mód

társasági szerzódései kapcsán is.

Ha egy új tasaságot alapítunk, vagy egy, már az új Ptk. hatálya alatt álló társ
szerzódést vizsgálunk, akkor alapos figyelmet kell ennek szentelnünk, hiszen t
zen
törvényi fellhatalmazás értelmében könnyen elófordullhat, hogy az adot társasio
dokumentum a törvényben szereplQ szabályoktól jelentQs mértékben eltér. társaságijog
egy due diligence vizsgálat lefolytatásakor ez lényeges szempont lehet.
A gazdasági társaságok alapításában természetesen toväbbra is érvényesil ,
formakényszer, ami azt jelenti, hogy gazdasági tarsasag kozkereseti társaság, betéi
társaság, korlátolt felelQsségú társaság vagy rëszvénytarsasag tormjában alapitható. A
gazdasági társaság nevében a gazdasag1 tarsasag tormajara vonatkozo elnevezést vagy
annak e törvényben meghatározott rövidítését kell feltüntetni.
Az új Ptk. rendszerében minden gazdasági társaság jogi személy, megszint
a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (lyen volt a közkereseti társaság és a
betéti társaság)
Ennek a gyakorlat vonatkozásában nagy jelentósége nincsen, mert ez a két tärsaság
eddig is jogalanyként viselkedett, tehát az, hogy jogi személyiségiük immáron formá
isan is elismerésre kerüil, a mindennapi jogalkalmazás tekintetében
fog jelenteni. Sárközy Tamás a jogi személyiség négy lényeges kritériumát különii el
újdonságot nem
egymástól, jelesül:
a) szabad, önkéntes
jogigyleti alapi keletkezé, melerendelt és antonámprivátjogalanyok kige
b) álhalában többalanyii és többoldalipolgári jogi szerzõdésse,
da társasági sgerzodés a felek kizs tnlajdonára épäli, kjfelëirányitott és a hagot
kooperációs szervezQ (és nem sqinallagmatikus árucsere) sqzerqódéis
sd
d) a társasóg szervezetijellegá,és ebbex igazodóan sxervezetijogképeséggel rendelkezye. (a

110
 3.2 Jogi személyek

SARKÖZY
T.:A magyar társaságijog Europában. A társasági és konszernjog
a

Budapest,
001. 7. o,
57. o.) elméleti alapjai.
fogalma
port
3.2.5Ax

hozzájárulásával a tagok vagyoni

Iénveges
Ptk. értelemszerüen fenntar
ramutatn

kapcsolatos egyes kérdésekre. AA

fenntartja pénzbeli és nem pénzbeli a

yonatkozásában bozzájárulás (apport)

új Ptk. kimondja azt, rt az
ehetöse iárulásként követeles is szolgáltatható, ha azt hogy
lehetoseget.

a nem
adós elismerte,pénzbeli
o n i h o z z á j á r u l á s k é n t k

az
határozaton alapul. tag munkavégzésre,
A vagy az
1Ogetos.

kera iránvuló személyes közremüködéste

r a g ys z o l g á l t a t
kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagvoni
alás. Itt az esetleges gond alapvetoen az adós átal elismert
arlratásakor jelentkezhet. Ez azt jelenti ugyanis, hogykövetelés apportként
történószolgáltatá

törzstókéjének jelentó részét egy olyanalapto

a
társaság
k, o vagyonelem képezheti,
etei lehetóség
követelés, és ekapcsolatban az egyetien quasi biztos pont, jogérvényesítésmely egy
áló adósi elismerés.
Meglehet ugyanis, hogy ez az elismerés
az alapjául
r kilföldi-esetieg ott-shore-cegtol áll rendelkezésre, és ebben az esetbenpéldául
ké-
ruénvesítés sikere minimálisnak mutatkoz1k. Ez a

érdekével ellentétes szabály.

elsódlegesen hitelezQk a

hasonlo szabaly olvasható a

Viszonylag kapcsolatos
os ap- részvénytársaságokkal
ort-szabályok között. Az üj Ptk. ugyanis kimondja azt a 3:251.
P o r t

S-ban,sziükséges
1z esetben, amennyiben a részvénytársaság alaptQkjét apport is képezi, hogy abbanaz
amnort értékérQl könyvviZsglói avagy egyeb véleményt csatolni. Ugyanezen
szakasz-
han olvasható is, hogy szukseg konyvVIZsgálói vagy szakértói jelentésre, ha
az nincs

a nem pénzbeli vagyoni hozzájrulast nyüjtó részvényes a szolgáltatás idópontjához

képest három hónapnál nem regebbi, kõnyvvizsgáló által ellenórzöt beszámolóval
tendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képezQ vagyontárgy értékét tartalmazza,
vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan
vagyontárgyakból ál, amelyeknek
tozsdén jegyzett ára van. Megitëlésünk Szerint ez is egyfajta jogi kiskaput tesz lehetóvé,
mégpedig a következQk szerint. Az apport könyvvizsgálói értékelése megkerülhetó
abban az esetben, ha a részvényes, amely az apportot nyújtja, nem természetes sze-
mély, hanem olyan gazdasági társaság, amely maga is rendelkezik könyvvizsgáló által
ellenórzött beszámolóval.
Ebben az esetben tehát, ha azt akarjuk,
2
hogy a magyar részvénytársaság alapításakor
apport keriüljön külön értékelésre, el kell azt ,rejtení'" egy külföldi honosságú,
ne

esetlegesen nehezen ellenQrizhetQ, de könyvvizsgálóval és auditált beszámolóval

rendelkezó gazdasági társaságba, és ebben az esetben Magyarországon már nem szük-
Seges az apport értékelése. Ez is természetesen ellentétes lehet a hitelezQi érdekekkel.

111
 3
S
 3.2 Jogi személyek

Aatálhaliön létre, azt az idoszakot, amíg a

társaság tagok általi
s s e l , k o n s t i n t

bejegyzésse rerült,
megalapit már sor
nár
került, de a
cégbirOsag meg nem
jegyezte be,
elótársaságnak
nevezzük.
lanvctocn
alapvetÑc a már bejegyzett gazdasági társaság
Az
társaságra
elóta
alábbi négy kivétellel: szabályait kell
alkalmazni, a z

enkizárólag jOgSZabáyon ala változás következbet be;

a)
a
tago
dositására nyihvántarto bi0saR, valamint a batósági engedély
a
-

b)akitesit
e felbirása teljesitésének kivételével- nem kerülhet sor; kiadására
jagasultszer
társasággazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vebet részt;
aelo tag árására iránynló per; és
kezdeméinyezbetö
non rható el átalakulás, egyesules, STetvalas, alamint jogutód nélkäli megszäanés.
.dhent. ha a gazdasági társaságot a oégbiróság jOgerósen bejegyzi, ag elótársasáoi lit
Abian a z eset

szakaszmegszúnik,c-inik, és az elötársasBRent eo0"JOBUgYIErek a

gazdasagi társaság jogigyleteinek
isilnek. Ha a gazdasági társaság yihvántartásba vétele jogerósen elutasitásra keril, az a7 err+l
erwil
mindsi.

uán ax elótársaság a müködését késedelem nélkiäil megszintetni köteles. Eme

u meoszegésével okozott károkert aq elotarsasag Dezetö fisgtségviselói a szerzódésszegésse!
nkazrot károkért valófelelösség szabáyai szerint felelnek.
Bodzási Balázs agazdaságitarsasag be nem jegyzése esetén az elótársaság kapcsán
felelQsségi problémákat az alábbiak szerint foglalja össze: ,,Ezgel aszakasszal
kancsolatban egyrésat arra kell uiali, hgy az, elörelathatóság kérdése itt is problémát fog okozni.
Keriés vgyanis, hagy agelórelátbatóságpontosan mire is vonatkogik. Az elätársaság nyilvániartásba
vérulének elutasitására, vagy zt keövetöen a miködés késedelerm nélkiüli megszintetésére?
Az elsó esetben a vezetó tisségyiselQ esak akkor mentesiälbet a kártéritési felelásség aló, ha
azt biconyitja, hagy ax elQõtársaság vyilvántartásba vételének elutasitása- mint a saját ellenõrzési
kinin kiilfehrueräiló körälméy- a szeróaéskötéskor (itt: az elQtársasácgalfennálló jogriszon
litrejöttekor) objektive nem volt elóre látbató. Kérdés azonban, hogy az elQtársaság nyihántartásba
vételének elutasitása mikor látható elóre. Csak a cégbejegyzési kérelm biányosságai vagy más
ryihámvalójogszabályba iitközés esetén?
Mäs azynban a bebxet, ba az elóreláthatóság az elQtársaság máiködesének késedelem nélkeäli
megsgintetésére vonatkozik. Ekkor ugyanis a ezetQ tisztségvi.selQ csak akkor mentesilhet, ba
, ogy agelótársaság késedelem nélkäli megszjintetésének lebetetlensége elóre lätbató volt
ban ngy valóiszgniséiggel elöre látható, hogy ha az elQtársaság a nyivántartásba rérelt
gES JOgeróre emelkedése után nem szinteti meg a tevékenységét, akkor abbol Rar JOg
keletkezni. Exzel.kapcsolatban azonban az is ondot jelent, hogy amiködés késedelem nélkäüli
ettsnek az elmulasztása nem tekintbetQ a vezetQ tisgtségviselQ ellenorzési körén kivnl
erilménynek.
sqiks Márpedig a szerzQdésszegésért való felelQsség iý szabayau sen erreais
kimen-
antesälésbez,
magát a felelQsség aló" Ihen
kárdate
leni Lásd:értelmezés
BoDZÁSI B.: Atebát
esetén egetQtisztséguiselQ
jogia sgemélyek nem tudnáfelelósségi
körében felmerülö
kérdése onÖs tekintettel a vezetQ tisztségviseläkre. http://ptk2013.hu/szakcikkek/
113
3. SzEMÉLYI JOG

Dodzasi-balazs-a-jogi-szenmclyck-koreben-felmerulo-fclelossegi-keri..

tekintettel-a-vczeto-tisztsegrisclokre-gj-20130-8-14-0/2412) lesekrol-kukulonos
Mindcbból az a lénvcges következtctes acdodlk, hogy nagyon lénv.
VCzetó tisztsgvisclók a gazdasági társaság elótársasági léts qak.aso ges az,
a, hhog
gondossággal járjanak cl, és elsódlegesen arra torckedjenek,
akasza során kiemelh
hogy az
ek, hogy az clzn kicm
nien meg
szakasz minél rövidebb legyen, és minél hamarabb tortenjen elQtársasás ilét.
meg a gazda a

végleges bcjcgyzésc.
gazdasági társ

3.2.9 Feleiasség a vezetó tisztségriselQ károkozáisdért

Habár nem az új Ptk. társasági jogi részében foglal helyet, hanema szerzi
rili károkozás szabályainál található, de nagyon lényeges a vezetótisy en ki.
ki.

károkozásért történ felelósség új szabályozása: tisztsgvisel

6:541. [Felelässég a vezetQ tissgtaégiselQ károkozásáért}
Ha ajogi személy vezetó tisztságuiselije ejogyiszonyáal issxefiggésben harmadik
szeméilynek kárt okoz, a károsultal szemben a vezetQ tisztséguiselQ ajogi szemelhel
egyetemlegesen felel.
Ez a magyar jogban egy teljesen új elemként megjelenó, igencsak szigorú
ség feleliu
alakzat. Ennek az a lényege, hogy a jogi személy tehát nemcsak -

gazdasági társas
hanem adott esetben akár pl. alapítvány vezetó tisztségviselóje felelóssé
-

tevékenysége során harmadik személynek okozott kárért, mégpedig olyan módon

teheta
hogy a nevezett vezetó tisztségviselQ a jogi személyel egyetemlegesen felel. Ennek
a
szabálynak több lényeges problémája is van: egyfelQl kiiresiti, kiüresítheti ajogi sgeme
elkilönilt jogalanyiságának és felelQsségének elvét, másfelol pedig a joggyakorlat számára nagy
mebézsiget feg jelenteni annak elbirálása, mit is jelent a vezetó tisztségviselönek a joguiszoyáaual
összefüggó, barmadik sxeméhy részére okozott kárfogalma.
Tamás egyetemi tanár, magyar társasági jog európai szinten is elismert
Sarközy a

múvelóje ezzel a kérdéssel kapcsolatban egy interjúban az alábbiakra mutat rá: Az

PIk. átvette az angokamerikai megoldást, a hatodik könyvben kimondta, hogy a vezetó tisztágie
a
kárusult (például befeketetí) által köqyetleniäl is perelbetQ.
A 6:541. S szerint, ba
ajogi sqm
ezetQ tisztségyiselije ajogisqonyával, azaz igyvezetQi tevékenységével kárt okoz, igy a árosu
tal sqemben a
ezetó tisgdségviseló ajogi személhyel egyiüt egyetemlegesen felel. Ax egyetemlgesg
azt jelenti, bogy a káärosult választbat: agy a jogi szeméyt perli, vagy a vezetQ tisztsigeo
többen vannak, bármelikes) és a tejes kárt behajthatja tole.
kárt okozó batárogata esetén tebát a
Részvnytársaság igazgatósagaie
károsult perelbeti
a részpénytársaságot, illete az garea0
bármeb tagját, aki megszavazta a határozatot. Ex a szabály akkor is irányadó, ba a
tisztségiselQ nem megbizás, hanem munkaviszony alapján látja el az igyvegetési feladatokat
áráral
bangsúbogta Sárközy Tamás. Az ij Ptk. indoklása alapvetóen a bitelezQvédelem Joe

114
 3.2 Jogi személyek

D
a
mehet egyébként a
változást, ame szakirodalomban
sokan vitatnak.
profit szervezetek, azaz,
A
felelQsség szigoritása
kolta
visszatarthat a
non
nit
alapretoen
reszeteltöl. De
az, egyesiletek és
a gazdasági társaságok körében is az alapitványok
való mgenes
ben til
grezetéseben
szigori
szeypéinek elháritására alapretó eszköznek a regetó tisztségyiselQk felelösségbiz-r e
me
ren
cetése látszik. Meg
dgenrinek elterjesztése Meg kkell emliteni, bogy a Pik. a
ccalathan nemesak szigoritó rendelkezéseket hogot,
3ezetQverzetQ tisote
tisztségviselök
fillássgeirel
kapcsolan
t ket hozott. 3:24.
A
jogi szemébének
(példin!
inl társaságának) szerint, ha a vezetQ
égriselQ, saját okoz kárt, erre a
nt kirt naló szabáhokat
o k o z o t tk á r
kell alkalmazni. A PIk. 6:142. szerzødésszegéssel
f alapján viszont
tisztségviselô, ha bizonyitja, hogy a kárt mentesil
eesila a
iritit alóla vezetQ
kármggteiitisealót
ellenõrgési körén káviül
téskor elöre
látható köriülmény
nem
okozta és az adott bebygetben állalában esó, a
gondasság
cdis mellet.mem volt elvárható, bogy a kárt elbáritsa. Az elóreláthatóságot pedig aevárható
dicko
6:143.
kell bizonyitania. A gazdasági társaságok körben
méhynek kelle
személymek
alatran a gi pedig maradt
3:118. a
f mbitette a ezetó isztségiselQk eddigi felelQsségét a felszámolás során kielégítetlenül
t hen- tette hozxá Sárköz Tamás. (Lásd: http://nonprofit.hu/hir/nerm-
csak-szigorito-intezk
zkedeseke
ket-hozott-ptk)
Lvctkezett törvényi valtozas lenyeges kõvetkez1ménye lehet, hogy egvre töbh
éoyiselQ tekintetében kerul felelQsségbiztosítás megkötésre, éppen azért.
37 új felelQsségi szabalyok esetieges jogkovetkezményei elkerülhetQck legyenek.
A7 is lehetséges, hogy a gazdasagi tarsasag egy külön polgári jogi szerzQdésben
álalia a vezetó tisztségviseló telé, hogy Qt mentesíti a károkozással kapcsolatos
fe alól. Ez természetesen a felek kozotti megegyezés kérdése, ugyanakkor ki
Lell emelni, hogy ezzel kapcsolatban a leglenyegesebb probléma az, hogy igen nehéz
Lrilhatárolni ama kört, hogy mit fedhet le a vezetQ tisztségviselQnek az ejogviszo-
yával összefüggésben harmadik sqemélynek történQ károkogása.
Praktikusan ez minden, a vezetQ tisztségviselQ által elvégzett cselekedetet jelent,
c eg a felelósségbiztosítási szerzQdésnél a káresemény körülírását éppúgy, mint a
társaság és a vezetQ tisztségviseclQ közótü, fent említett szerzódésnél az esetkörök
meghatározását rendkívüli mértékben megnehezíti. VélhetQleg a vezetQ tisztségvise-
ló akkor tudja magát a lehetó legjobban ezen felelósség alól levédeni, ha megfelelQ6
tanácsadókkal (könyvelQ, adótanácsadó, ügyvéd, gazdasági tanácsadó, stb.) veszi
körül magát, ezen tanácsadók véleményére alapozva jár el, és velük
pedig igyekszik
igen szigorú, komoly felelQsségi klauzulákat tartalmazó szerzQdéseket megkötni. Ez
természetesen az
ügyvezetési munkát sok esetben nehezítheti, lassíthatja, és jelentós
költségkihatással is járhat.
Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy eme valóban új szabálynak a gyakorlati
alkalmazására az új Ptk. hatálya alatt kialakuló joggyakorlat nagy hatással lesz. Ami
a
gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQinek belsQ, a társaság irányában törtnQ
telelósségét illeti, azzal kapcsolatban az alábbiakat szükséges kiemelni.
Vezetó tisztségviselQ a gazdasági túrsaság érdekeinek elsódlegessége alapján
onailoan jár el. Feladatának teljesítése során a jogszabályok, a létesítð okirat, es a

115
3. SzEMÉLYI JOG

legfobb határozatai azok, amclycket figyclembe kell venniee. A

szerv
társas
egvcdül cgyszcmelyes tarsasag Cseteben van
yan lel tagja öt
nem utasíthatja,
magyarázata az,
erre

cgyszcnmclyes tarsasag alapitója amúou

hogy az gy is
hozza meg az alapítói határozatokat, amely a lcgtöbb szcrv határo
lehetÖseg,
egy Ennek
ennek megfelclócn cz az ügrezetés számára kötelezQ. ározatával$zemél
ekviy yben
az ugyvczetést mepthied.
A gazdasági társaság vezet tisztscgviSeloje
.

si jogviszo
ban vagy munkaviszonyban látja cl. Az ó felclossge a gazdasápi tá.
7dasági ársasag
kontraktuális, polgári jogi felelósség, szemben a fenti, deliktuális felel.
tal, ami a harmadik személyekkel szembeni károkozást jelenti. A clõssé alakza
A pazig alaky iclenti. gazdasági
irányában
számára a vezetó tisztségviseló által okOzOtt karokra teháta szerzQdése.

felelósségi szabályok az alkalmazandók.

ritársaságjogj
rzödéses polgtársaság jogy
Az új Ptk. jclentós változtatást tartalmaz a szerzödésSzegéssel okoz
tt
zel kapcsolatos feleclósség vonatkozásában. A régi Ptk. a szerzQdésszcoe kár, aaz ezez-
kárért való felelósség körében a deliktuális (szerzódésen kívüli) felelQssér
alkalmazza, egy kivétellel: méltányosságból sincs belye a kártérités mirez
OkOzot
lyait
Ehhez képest az új Ptk. két lényeges újdonságot tartalmaz: egyrésztaa sének.
szegéssel okozott kárfelelQsség körében eltérQ kimentési szabályokat szerzQzodés.
másrészt pedig a megtérítendQ kár mértékét és apítmeg
feltételeit a deliktuális feleló meg,
eltéróen állapítja meg.
A Ptk. új szabálya szerint aki a szerzõaés megKEgÉSÉVel a másik fëlnek kárt okoz.
ast megtériteni. Mentesil a felelQsség aló, ha bizonija, bogy a sRerxõdésszegést ellenrzési
kivül esó, a szerzõdéskötés idóponijában nem läthato körülmény okozta, és nem
körén
volt elvárható, bogy a körülményt elkeriülje vag) a kárt elbáritsa. (6:142. s
Az ellenõrgési kör azt jelenti, amire nem képes hatäst gyakorolni a szerzQdQ f.
rajta kívül áll, ezeknek a klasszikus esete a vis maior, de például a politikai, társadalmi
események is ide tartoznak. Az ellenórzési kör különbözik az érdekkörtQ1. Az ellenárydei
kör ebbena vonatkozásban egy felelósségjogi kategória, az ellenQrzési körönkívilesó
és objektive a szerzódés megkötésének idópontjában elQreláthatatlan körülmény. Ha
például egy közlekedési útvonal lezárásával kapcsolatban vácható állami intézkedés,
ezzel számolni kell, ez nem tekinthetó elQreláthatatlannak.
KiemelendQ, hogy a teljes kártérités elve csorbát szenved, mert az ún. tapadó károk,
tehát a szolgáltatásban magában bekövetkezQ károk tekintetében változatlan, hogy
teljes kártérítéssel tartozik a szerzQdést szegQ fél. A következményi károk, az elmaradt
haszon tekintetében azonban csak akkor, ba azok elQreláthatóak voltak. Ezt
pedig a jogosultnak, a szerzQdésszegés folytán károsult jogosultnak kell bizonyítania.
követe-
Azelóreláthatóság objektív értelmq, az adott üzletágban általában szokásos
ményeket jelenti.
A vezetQ tisztségviselQ tekintetében az elQreláthatóság fogalma fog jelentos
keu a

kérdésként felmerülni ennek fogalomnak a tartalmát

a joggyakorlatban, a
azt
judikatúrának megfelelQen kidolgoznia. Ez a legnagyobb valószínúségszerint

116
 3.2 Jogi személyek
vezetQ
fogja jelenteni,hog a
isztségviselönek
tenciális kockázatokra, veszélyekrefeladatait
22
ielentencials
setleges potenci:

figyelemmel daul peldaul egy

is maximális
kiterjedö prudensgondosságga
ie.
Erre
környezetet is
is aggal,
vegez.

a VCzctó ,
tisztségviselónek
szennyezQ
kell magát vennie szennyezó
korbe
üzem eljárással kel
be kell szereznie zükséges a vezetöjeként
vezetQjeként
a
megfelelólQ környezetvédelmi
meghozniakörnyezetvédelmi szakvéleményeket éés
berekkel,

irtokában,ezekre alapozva|kell
S z a k e r

döntéseit. Ezekben
e z e kb i r t o k á b :

a
clórclato eljárása a késóbbi kárfclelieenteseit. Ezckh
gondos és
s és az
fenntartásokkal -
-

igaz lehet csökkentheti. esetekben a

ros
ientjiekben részletezésre került. deliktuális felelQsségre Természetesen
a

is, miként
az z a

3.2.10Felmetrény

iben a gföbb sze

târsaság legfQbb szerve a vezetó
Amennyben
elfogadásával egvidejúlegaz elózQ tisztségviselQ kérésére
üzleti évben kifejtett ére :a beszámoló
elelóségét megállapító felmentvényt ad, társaság vezetó ügyvezetési tevékenység
enység meg-
me a
a

éphet fel
az ügyvezetési tisztségviselQ
kötelezettségek megsértésére alapozott elle
ha a felmentvény mecadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok kártéritési igénnyel,
rak, Abban esetben, ha vezetó
hiányosak voltak. az valótlanok vagy
inosak tisztségviselQi jogviszony két egv
a

, beszámolóval foglalkozó ülés között

megszknik, vezetó a

felmentvénytisztségviselQ6
kérheti, hogy legtöbb következ üésén a szerv
döntsön a
inintézmény alapvetõen német jogból került át hazai kiadásáról. a

unéven szabályozza.) Emlitëst érdemel jogunkba. (A német

is ismerte felmentvenyt. Az 18/5. evi Kt. 179. J-a
augyanakkor, hogy régebbi magyar a

rendelkezett igazpatásán
feliovelQbizottság megválasztásâról, elmozdításáról és felmentésérQl. az

A törvénynek a felmentsre vonatkozó kitétele nem a mai

crohivásra vonatkozot, hanem az igazgatóság, illetve a értelemben használt
adott felügyelQbizottság
felmentvényre. A korlátolt felelQsségü társaságról szóló számára
1930. évi V. tc. már
felmentvény kifejezést használta, de a felmentvény intézményét a kft. a

27 ügyvezetQ vonatkozásában szabályozta, a felügyelQbizottság törvény csak

A felmentvény egyik fontos
vonatkozásában nem.
jellemzQje, hogy lényegében garanciát ad a vezetQ
isztségviselónek a társaság késQbbi esetleges igényeivel szemben: ugyanazon
alapján ugyanis a felelQssg tényállás
terhére nem lesz megállapítható.
A felmentvény tartalma, hogy a legfóbb szerv-általában a számviteli
meghatározott beszámolóval törvényben
együtt értékeli a vezetó tisztségviselQ (rendszerint -

elózó évi)
teljesítményét és megállapítja, hogy tevékenységét a társaság érdekeinek
elsõdlegessége alapján végezte. A felmentvénnyel a legfQbb szerv azt igazolja, hogy
a vezetó
tisztségviselQk az adott üzleti évben a munkájukat a társaság érdekeinek
elsödlegességét szem elQtt tartva végezték a vizsgált idószakban.
genló válasz esetén vagyis, ha a
utoDb nem
társaság megadja a felmentvényt-a társaság
-

vonhatja felelQsségre az ügyvezetést arra hivatkozással, hogy a tarsasag

117
 3. SzEMÉLYI JOG

erdekeivel össze egveztethetQ módon jart

nem
el. A vezcto tisztsegviselQ elQ ross
rosszhiszemü,
sen
e s c t e r e termeszctesen aa hi.
a
tagokat (részvényescket) megtévesztó
fordulás joga biztositot.
cljarasa
birósághoz
válik, ha utóbb jogerós biries
A felmentvény megdól, azaz hatálytalatnná ósági
itelet
ul szolgáló adatok
a felmentes megadásanak alapjául szoleáláa
alapjan azt lehet megállapitani, hogy
nem voltak valósak, illetve azokban lényeges
hiany volt.
Fontos kérdés az is, hogy egy megadott felmentveny esetëben is lchete
felelósségre vonása.
Ebben a vonatkozásban c e
esetleg a vezetÑ tisztségviselQ
gondolataira utalni: ,A egtobb szerv vezetQ tissts
által a
Balásházy Mária alábbi
a beszámolók
megvizggálása al
gviselQ
sRámára adottfelmentrvény agt jelenti, hogy a legfõbb szerv
emond arrol, hogy a legfQbb szerva vezetótisztségviselövel szemben kártéritési igénnyel is
jen fel
tényeknek ag ismeretében, amelyek
a számadás alapjánl szolgáltak. A felmen
azoknak a
tebát azoknak a tényeknek az elfogadását jelenti, amehek a besqamolas alapjául szolpáltak
ventvény
de
Csak ezeknek a tényeknek az elfogadását jelenti, a vezetQ izstsegvuseló gyéb magatartására nem
való lemondást álialában-
vonatkoznak. Másként fogalnazya afelmentvényt-mintajogról nem
lebet kiterjesztQen értelmezni. A legföbb szerv kártéritési igényrQl valö lemondása, azaz a felmentheu
megadása azon alapul, hogy a kártéritési igény alayi jog, ameh szerint a jogosnlt saját elhatározásn
alapján dönt a jogalkotó által biztositottjogosultság érvényesitésérQl..
Megalapozatlan felmentréy adás esetén a társaság birósághozjordulbat, és kérbeti a felmenthém
batályon kivül belyezését és exgel egyiät kártéritést követelhet. E döntésrQl a legföbb szervnek ha
tározatot kell bozni. A társaság azonban birásági ntat csak akkor vebet genybe, ba a felmentvény
alapjául szolgáló információk valótlanok, illetve biáyosak 1oftak. Ennek bizomyítását jelentósen
megeönnyiti, ha a vezetQ tisgtségriseló teljességi nyilatkozatot tesz a felnentvény megadását meg.

elözóen. Sajátos birósági mérlegeléstigényelbetaz az eset, ha azinformáció ,Jbiányossága"a társa-

elvárható körältekintést
ságnak róbató fe, azaz a társaság tagjai/ részvényesei elnulasztották az
a felmentvény megadását megelózõen. A Ptk. 4. J (A) bek. alapján sajátfelróbató magatartására
(mulasztására) senki sem bivatkozbat elányök sqerzése véget.
A felmentvény alkalmazásának elofeltétele ax bogy a létesitQ okirat szabályozga magát a
felnentvény intézményét. Ebben ag esetben kérheti a biróságtól a társaság a felmentvény batályon
kivil hebyezgésit. Ha a litesitQ okirata felmentvény intézméryét nem szabáhozza, a társaság esak
A wgetð
az általán0s szabáhyokra hivatkozással fordulhat vezetó tisztségviselóvel szemben.
a

tisztségriselQvel szembeni kártéritési igéy a Gt. 30. S (1) és (2) bekezdés alapján álul Jenn,a
polgári jog általános sqabályai szerint. Az átalános szabábok szerinti igényérvényesíités ala"
Is

nlesen
jOga a társaságnak, nincs tebát jogi akadálya anak, hogy a legföbb szerv a mérleg eljogadó
batározatial a Ptk. szabáyai alapján mentesítse a vezetQ tisztségviselQt a felelásség ali. Eb
az esetben azonban a legjöbb szervnek - szemben a felmentvény szabályaival - nincs lebetoses

ara, bogy a biriságtól kérjie a mentesités batáyon kivil helyezésé, hiszen az, ginyéruóyete
lovel
sqáló emondás egyoldalú jogyilatkozat. Az ijen mentestó határoqat a vegeto tiszgags
u

szembeni kártéritési igeény elvetésének minQsil. Alláspontom szerint ebbQl következóen csar.
kisebbségnek, a kisebbségi jogravonatkoqó szabáhyok szerint van lehetQségea kártéritest

118
 3.2 Jogi személyek

bogy a
mentesn
taggilési
határozat nem egybangian került
teltére,
leszavazott kisebbség, mebyhez tartoxó tagok az
akaratukatelføgadásra,
isirt hvan
ohan esx Ihven esetben a felelósség alóli
mentestéssel egyet legfQbb
a
tinna

csak ellen batározat kell

ils eseknek
tugoknak/nIR7vnYeSekn nem a
szavazniuk, hanem
nem értó

felelQsségérnek megállapitását. BALÁsHÁZY M:indítványozni

"

lifer a
ásd: is
A
t i s z t s g g r i s e l ö

kella
wzrti Céghirnök, 2010/11. szám) felmentvény
et.
a
következ vonható le, hogy jelentós érdek
ckbQl is
az

valós és hitcles adatokon alapuljon

fúzódi
ódik ahho.
ementvény

hatályos tankönyve is a felmentvény megadásához

tarsasag ációk teljességét hangsülyozza: ,A vezetQ tisztségriselQ az ügyvezetQ
á l t a lm e g a d o

felelãsseg
t t .

alól,
csakminden
, ha a legföbb szerv részére készátett beszámolója tejeskörí: axaz,
650t akkor
akkor azonban
emtesila aunak vald 1ak valós tartalmával egyiätt megad. A
éges
informácaót legföbb szerv csak igy keriül abba a
ha
bedhgyetie,bogj érdemben dönteni tudjon a vezetQ
tiszdségviselQ JelelosségérQl. Ha utóbb jogerQs
itást myer, hogy a jeimentveny alapjául
szolgáló birósági
ratárogatbhan m g á l l a p i t á

információk
nalistlanok
, akkor
volhak, akkor afelmentvénya
7 torveiy eryeneljogva hatálytalanná válik." hiányosak nagy
a

(Lásd: FARKAS
kau NOTARI T. PAPP T.: Társasági jog.
Szeged, 2009. 163.
RKAS -

Cs-E abban az esetben, amennyiben azt akarjuk

163. o.)
Lényeges, hogy elérni, hogy egy
egy ügy.
adott felmentvény visszavonható, akkor igazolnunk kell
részéi gy
azt, hogy
rezetó

T afelmentvény megadásakor nem volt abban a helyzetben

társaság a felment a

a nek felróhatóan-, hogy a telmentvényrQl érdemben döntenivélhetQleg az

-

anakkor egy nem kellQ biztositki rendszerrel ellátott- tudjon.

szerzódés aláírása, kötelezettseg elvallalasa a fQképpen nagy értékk
-

tarsaság részére már eredményezhet

sdott felelósségre vonast. A legujabb magyar
esetben
atkozásban az EBH2011. 2417 sZ alatt közzétett eseti joggyakorlatból
határozatra
ebben a vo-
Eme határozat kimondta, hogy a vezetQ kívánunk utalni,
az vezethet, ha a vezetQ a
tisztségviselQ felelósségének megállapításához
gazdasági társaság helyzetét, valamint piaci
egészében tévesen felmérve, elóre láthatóan és kirívóan környezetet teljes a

Felróható módon jár el a vezetó ésszerútlen kockázatot vállalt.

nyelven szerzódést, hogy annak valós isztségviselQ, ha úgy köt általa nem ismert idegen
külföldi illetóségú off-shore jogi tartalmáról nem gyózódik meg, úgy utal át
cégnek, mint
teljesitésnek vagy a teljesítés lehetetlenné szerzQdó félnek jelentós
válásának
összeget, hogy a
kot ki, a társaság mérleg adataiból esetére semmilyen biztosítékot nem
thtosége csekély, megállapítható módon, kintlévóségei behajtásának
PEg a
a
eredQ követelésének
Szukséges intézkedéseket mindezek ellenére szerzQdésszegésbQl
érvényesítése céljäbol
nem teszi
meg
3:2.11 A
vezet6 tisztségviselQ
A
vezetó
összgfërhetetlenseg
sztségviseló
hogy 3vezetó
a
összeférhetetlenségével kapcsolatban Ptk. mondja ki,
kivételével- nemtisztségvi
a azt
sz viselQ nyilvánosan múködQ részvénytársaság részvénye
-
a

gerezbet társasági részesedést, és nem lehet vezetQ tisztség-

119
3. SzEMÉLYT JOG

visclo olyan gazdasági

társaságban, amely
fötevékenységként

v e z e t O tisztségviselQ
yanolyan gazdasági
ugvanol..

melyben
folytat, mint ama társaság,
tevékenységet tisztsegviscló új vezctQ tic..
Abban a z esctben, amennviben
a vczcto
tizenöt napon belül
számított tizenöt
tisztségyégviselói
clfogadásától
megbízást fogad el, a tisztség

társaságokat,
veZeto
ahol mar tisztségviselá köteles
e tényról értesíteni azokat a
szemben az 199/-es Gt-vel -

melu felü-
gyelóbizottsági tag. (Lényeges, hogy
egyébként már a 2006. évi Gt.
sem követett
-
nincsen limitálva
egymegoldást
hogv en
az, hogy személy
hány társaságban lehet vezetó tisztségVIselo.)
hozzátartozoja
-

a mindennap1 élet szokásos

A vezetQ tisztségviseló és
nevében vagy sajat javara a
gazdasági társasá
kivételével nem köthet saját
oo óte-
-

Azokban az esetekben, ahol a

vekenység körébe tartozó szerzQdéseket.
jellegq, ahol is könnyen elképzelhetó, hoo
tevékenység fôtevékenysége olyan dott
szokasos ügyletei viszonyaiha
tartozó szerzódést a mindennapi élet is
tevékenységbe
lesz nehéz megtalalni a kulonbseget a professzioni
onális
meg lehet kötni, vélhetóleg
nem

szokásos ügyletei közQött. A gond akkor jelentkeh

jellegú és a mindennapi élet zhet,
ha a fotevékenység olyan (pl. speciális jellegu szottverkeszites, tancsadás), amely a
mindennapi élet relációiban nem képzelhetó el. Ezekben az esetekben vélhetileg a
szigorúbb, a tevékenységet teljes mértékben tilalmazó értelmezés fog alkalmazáera
kerülni.

3.2.12 A cégvezetQ

A Ptk. a korábbi társasági törvényekhez hasonlatosan - ismeri a cégvezetó fogal

mát. A cégvezetQ - melybQl több is választható - feladata a vezetQ tisztségviselók

munkájának segítése. A cégvezetó a feladatait munkaviszonyban látja el, olyan

társa-
munkavállalóként, aki a vezetQ tisztségviselQ rendelkezései alapján irányítja a
ság folyamatos mqködését. Lehetóség van egyébként a társaság egyes fióktelepein,
is. A Ptk.
telephelyein tevékenykedó, korlátozott hatáskörú cégvezetók kinevezésére
éis
kimondja, hogy a cégvezetóre a vezetó tisztségviselQkkel kapcsolatos kizáró
összeférhetetlenségi okokat megfelelQen alkalmazni kel. A szabályok alapján
az kérdéses, hogy a deliktuális és kontraktuális felelQsségi kérdések vonatkozásában
a cégvezetó mennyiben ekvivalens a vezetó tisztségviselQvel.

3.2.13A FeligyelQ Bizottság

A jogi személy müködésének tulajdonosi ellenórzését segíti elQ a fligyeló bigotisas

mäködése. A Ptk. szerint a jogi személynek háromtagú felügyeló bizottsága Iene
e g ó v á s a érdekébo
melynek célja, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása erdc
eló
ellenórizze. Ez a szabály diszpozitív, azaz lehetóség van nagyobb számú teluge
yelQ
bizottság kijelölésére is, ugyanakkor kérdéses, hogy a túlzottan nagy számü telug

120
 3.2 Jogi személyek

ödése mennyiben eredményes. A felugyelQ bizotság

s7abályok vonatkoznak, mint a vezetó tagjainak összefér
b i z o t t s a gn m ü k ö d

hetetlenségér

és lényeges, hog
t személyes eliárás lehetséges,
is csak tisztségviselQkére.
képviscletnek nincsen helye.
hhol következQen felügyelQa
Ennck mcgfelelócr

és nem utasítha
bizottság tagjai eljárásuk során
füiggctlenck.
hi-és minden jogi szemely szamâra irányadó
ENi jclentós gü.

szabálykönyveibe
az. -
feligvelQ bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba,
betekinthet,a
hogy
ó bizvezetó tisztségviselQktól, és a munkavállalóktól felvilágositást kérhet, a

etési számlájät, penztarat,értékpapír- és aruallományát, valamint

Ogi Szenizspálhatja és szakértókkel megvizsgáltathatja. Eza szer-
j O g IS z c m é l y .

zódéseit megvizsgálhat

széles körú ellenórqési jogokat teremt.

számára1gen széles.
felügyelQ bizottság
Minden jogi személy vonatkozásában irányadó ama felelQsségi szabály, melynek
finde yeló bizottság tagjai az ellenórzési
rtelme kötelezettségük elmulasztásával
nem
megfele teljesítésével a jogi mélynek okozott károkérta szerzödésszegés-
gy rért
yaló
kárértvaló felelósség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
sel okozott
Gazdasági társaság onatkozásában ismeretes továbbá az ún - német gyökerú, é
net nyelvterületen igen elterjedt-ugydóntQ feligyelQ bizottság, A régebbi, immá-
ron nem.
hatályos Gt. a jelenlegi szabàlyozástól némiképpen eltérQ rendelkezéseket

tartalmazott az ügydöntó
feligyelQ bizottságról:

37. 5 (1) A zártköríen miköddrészyénytársaság alapszabábya, illetvrea

korlitoltfelelässgí társaság társasági saerzQdése ax igazgatóiság tagjai, illtve a
igypezetk megválasztásámak, vissgabivásának, d~jazása megállapitásánakjogát a
feligyelöbigokságra ruházhatja át, továbbá egyes igydöntQ határozatok megbogatalät
a feligyelibigotságelizetesjóvábagyásábog kätbeti (igydöntófeigyelöbizotság). Ex
esetben ax igyvezetés körében ellátottfurnkciók tekintetében - a feligyelobizottság

tagjai is vezeó tisziségiselónek minósülnek.

2) Ha afeligyelQbizotság ax (1) bekezdés szerintijagkðriben eljárva a ha-
tározatjóvábagyásátmegtagadta, a gazdaságitársaság igazRatásága,iletve rezeto
isztségwiselije jogosult a társaság legiöbb szervének összebivására. Eg exetben a
legfob szerv afeligyelöbizottság határozatát mgváltoztathatja.
)Az(1) bekezdésben megbhatározottigydöntó batározatokmegbozatalärala
társaságnak okozptt károkért a vezetó tisgztségyiselik és afeligyelöbizottoáig tagjai
a társaság iranyában egyetemlegesfelelässéggel tarioqmak a Ptk. kizës károkagása
vonatkozó sqabályai szerint
Arégi Gt. szabályozása szerint ugyanis, amennyiben a kft., illetve a zártan múködó rt.
gyvezetésének kialakítását (választás, visszahívás, díjazás megállapítása) a felügyelQ-
ZOSagra bízza, úgy a társasági szerzQdésben megjelölt bármely üigydöntQ hatärozat
gnozatalât a felügyelQbizottság elQzetes jóváhagyásához lehet kötni. Az ugydonto

121
3. SzEMÉLYT JOG

tisz
felügyelobizottsag tagjai is vczetó
felügyelóbizottság esetén a

kintendók, akik a vezetó tisztscgviselokkel cgyuttesen felelnck az tisztségvissclQknel

clQk
határozata által okozott kárért a társasaggal szemben, amelyet
a Ptk.
Pi miniszteri indoko 4
Nezctés olyan
jóváhagytak.
Az ügydöntó felügvelQ bizottság kapcsán
tekintetében a tôrvény kevesebb korlátot n: korlátot
állit föl,
a rögziti,
hogy a jogintézmény mi
tályos szabályozás. Az általános szabályok között nem kerül meo mint
int aha-
mely társasági tipusoknál lehet ügydonto jogkörrel
felruházni a feliio. ásra, hogy
Ugyanakkor a nyilvánosan mükÖdó reszvetnytarsasagra vonatkozóan a rée.tságe
ságokról szóló fejezet tartalmaz tiltó rendelkezést. Más társaságok esetéb
ügydöntó felügyelQbizottság. Nem kívánja továbbá a törvény meghatá
szvénytüködlársaher
a döntéseknck a körét sem, amelyek a felügyelQbizottságra bízhatók oknak
okiratban kell rendelkezniük a tagoknak, vagyis a tagok felelQssége és d t e s i t tesitÙ
körben szélesebb.
esi sza-
badsága e
Ilyen körülmények között nem került nevesitesre a vezetQ tisztségviselái
k negvá-
lasztásának, visszahívásának lehetósége sem lehetséges döntési jogkörként,
továbbra is lehetóség lesz e döntések delegálására, hiszen a legfQbb szery hzonbar
r
tartozó kérdések is átadhatók a felügyelQbizottságnak, és ebbe a vezetó tiszt
lokkel kapcsolatos döntések is beletartoznak. gvise
Az új szabályozás lényege, hogy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó eeves
tések
meghozatala vagy azok jóváhagyása felügyelQ bizottsági hatáskör. Fontos ábbá,
hogy a felügyelQ bizottság tagjai ezzel összefuggésben a társaságnak okozott károké
a szerzQdésszegéssel okozott kárfelelósség szabályai szerint felelnek. Amennihen
a felügyelQ bizottság az ügyvezetés javaslatt nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a
javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a legtöbb szerv- a közgyqlés, taggvilés
-

határozatát kérni a kérdés kapcsán. Ha a felügyelQ bizottság a javaslatot elfogadia

a határozatból eredó esetleges károkért az azt tämogató vezetQ tisztségviselQkkel
egyetemlegesen felelnek a felügyelQ bizottság tagjai.
Török Gábor az ügydöntó felügyelQ bizotság vonatkozásában az alábbiakat emeli ki
Lineges vátozást hozott a Ptk. az igydöntófehigyelQbizottság kérdéskörében. Hatályos
jogunk szerint ügydöntó felügyelQbizottság a zártkörúen múködQ részvénytársaságnál
és korlátolt felelQsségú társaságnál müködhet. Ezt a Ptk. kiterjesztette lényegében a
összes társasági formába (kivéve természetesen a nyilvánosan müködó részvénytir
saságot). Tartalmi oldalról nézve is erQieljesen tágul az ügydöntó felügyelQbizotsg
hatásköre, ugyanis - szemben hatályos jogunkkal - a Ptk. nem határozza meg a0n
dontésck körét, amelynek akár a meghozatalát akár a jóváhagyását az ügydónto t
lügyelóbizotság látja el. Ezért ez a kör teljes, és a kérdésben a létesitó okiratna
rendelkeznie. Változatlan maradt viszont az a szabály, hogy ha a felügyelobizou
kozott
tagjai ily módon eljárva a társaságnak kárt okoznak, akkora szerzQdésszegesselo
károkért való felelósség szabályai szerint kötelesek a károkat megtéritenl.
shez az
Némileg árnyaltabb a kép azokban az esetekben, amit a létesitó okirat aq adoftaouan

122
 3.2 Jogi személyek

evw libizotiság elógetes jóvahagyasl kivama meg. FHa az fh

igydh ic urCTOnt fenntartja janaslatát, akkor ajavaslatot nem havia
joná, a igyezetes a kérdésben végsó soron a
inteni. Természetesen agigydöntó
társaság legfQbb
feligyelibizotság tagjaira ebben a körben a vezet
hiotsegselórt o n a t k onatbogó szabábyokat kell negtelelóen alkalmazmi. (\ásd: ToROK G.:A
saáok közös sqabalal. Gazdasag es Jog. 2013. évi 7-8. sz.. 5. . gazdasági
A munkavállalók.száma alapján lényeges kérdés, hogy gazdasági társaságnál köte-
lezó feligyeló bi. iaveló bizottság létrehozasa, ha a társaság teljes munkaidöben foglalkoztatott
m u n k a v llalóinak száma éves átlagba
á l l a
a kétszáz fót meghaladja, és az üzemi tanács
ondot le a feligyeló bizottságban való munkavállalói participációról. APtk.
nen
ncm

abban
natkozásban kógens szabályozást tartalmaz, hogy
a a létesítQ okirat azon
lkezése semmis, amely a munkavallalói részvétel szabályait a törvényben elQirt
álvokhoz képest a munkaválla. nézve
hátrányosabb módon határozza meg.
Fontos és lényegi rendelkezés, hogy a felügyelQ bigottság
fooadia el, melyet a társaság legtQbb szerve hagy jóvá.
ügyrendjét maga

3.2.14A tag kizárása

A
gazdasági társaság általános szablyai közöt találjuk meg a tag kizárásával kapcsolatos
rendelkezéseket. Ennek a jogintézménynek az a lényege, hogy a gazdasági társaság
adott tagja a társaság által az éintett tag ellen indított perben meghozott bírósági
határozattal a társaságból kizárható, abban az esetben, ha a társaságban való maradása a
társaság céljatnak elérését nagy mértékben veszéhextetné.
A kigárási per nem indítható meg kétszemélyes társaságnál, illetQleg nem zár-
ható ki a társaságból a nyilvánosan müködQ részvénytársaság részvényese, illetóleg
az a tag, aki a társaságban a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik. Fenti
korlátozások magyarázata, hogy a társasági jog csak speciális esetekben teszi lehe-
tové az egyszemélyes társaságot (kft. és rt. esetén), így nem támogathat egy olyan
megoldást, amelynek bekövetkezése esetében -jelesil pl. kétszemélyes bt. esetében
foganatosított kizárás -a társaságot is rögtön át kell alakítani. Az nyrt. esetében pedig
a részvényes csak és kizárólag vagyoni hozzájárulást teljesít a részvénytársaság részére

(melynek mértéke olykor a társaság teljes tókéjéhez képest aránylag kicsi), így ott eme
szabálynak azért nincs sok relevanciája.
Ahhoz, hogy a társaság a kizárásról dönthessen, háromnegyedes szótöbbség
Szükséges, mely kérdésben a kizárással érintett tag nem szavazhat. Lényeges, hogy
a

tarozat meghozatalától számított 15 napon belül-mely jogvesztQ határidónek mi-

intézkedésnek
nosul-szükséges kezdeményezni a bírósági eljáást. Ideiglenes jellegú
tekinthetQ az, hogy a bíróság az érintett tag tagsági jogait a bíróság jogerós döntéséig
eruggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos
érdeksérelmével járna.
A
perekben a bíróság által vizsgálandó legfóbb körülményaz,maradasa a
kizárási hogy mit
való
icnt es megvalósul-e ama feltétel, mely szerint a tagnaka társaságban
123
3. SzEMÉLYI JOG

társaságcéljainak
még régi
elérését nagy

Gt.
m é r t e k b e n veszélyeztetné. Ezzel

alatt kialakult csetjogra

hatálva
lehetséges utalni kapcsolatban jelenleg
gazdasági társaság tär.
a
szerint a
A BDT2012. 2825. sz
határozat

magatartasa a tarsasag magatartásale:

ényes képviseli
feladatkörében tanúsitott
iének
Erre
e

figyelemmel a kft. gazdasági tarsasag tagjanak torvényes képvise

dés
ekelal etett,ndó,a
kft. számára súlvos
érdeksérelmet okoz0
1ntezkedes a az
z -

egyéb feltételek fenn

egyéb felti.
lehet.
esetén tagkizárás alapja
pedig azt mondta ki, hogy a ióhisa
A BDT2012. 2789. s határozat
tovább a
ntétes,
tarsasag érdekéivel ellentétes és
niszemúség és tisz
éstis
tesség polgári jogi alapelvével, ezért
kizárását megalapozza a tag magatartasa,
ha uzletreszét színlelt
szerzQdéssel t kizárólatap
-
t a

döntéshozatalának megakadalyozasa celjból ruházza át

át, és
- -

a társaság
által alapított társasággal m
felaján
a hozzátartozója
társaság munkavállalóinak
létesitését, szerzódéses partnereinek másik céget üzlettársként. kaviszony
3.2.154 társasági határozat hatáhon kíviül bebyezése iránti per

Minden jogi személy - tehát nemcsak a gazdasagi társaságok- vonatkozásában lénuen.

garanciálisszabály a társasági batárogat hatábyon kivil hehegéseiránti
per. E pert a jogi szemdy
tagia, alapítója, vezetQ tisztségviselQje és felügyelQ bizottsági tagja kérheti abban az eset
ben, ha a határozat jogsértó, avagy a létesitQ okiratba ütkózik. A kereset megindításának
határideje 30 nap attól az idóponttól számítva, hogy a jogosult a határozatról tudomást
szerzet vagy rudomást szerezhetett volna. Objektiv és jogvesztQ határidQ a határozat
meghozatalától számított egy év, melynek elteltével - garanciális okokból - per nem

indítható. Az a személy (jellemzQen a gazdasági társaság tagja) aki a határozat megho-

zatalában részt vett, és a kérdéses határozatot megszavazta, nem indíthat pert, kivéve
ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellet.
Nagyon lényeges, hogy a bíróság akkor fogja hatályon kívüil helyezni a határozatot
és szükség szerint új határozat meghozatalát elrendelni), ha a határozat jogszabályt
sért vagy a létesító okiratba ütközik. Kisebb fokú, a gazdasági társaság jogszeru ml-

ködését nem veszélyeztetó jogsértés esetén a bíróság a jogsértés tényét állapitja meg
A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat veg
halasztó birosg*
rehajtására hatálya
nincsen. Felperesi kérelemre ugyanakkor a

határozat végrehajtását felfüggesztheti

rozat
Ezzel kapcsolatban a BH2014. 84. sz határozat kimondta, hogy a társasági hat
vegrehajtasånak perbíróság általi felfüggesztése esetén a felfüggesztés elrenaca artama

annak megváltoztatásáig a határozat által kiváltott joghatás a felfüggesztés

alatt nem
érvényesül, az adott társasági határozat joghatás
A kiváltasar Lorlatból
társasági határozatok bíróság elótti megtámadása kapcsán a
OgEdasági
zdasági
emlitést érdemel a BDT2014. 3085. sz, határozat. Eme határozat szerint a ga
társaság szerve által hozott határozat bírósági Derben
indított perb
a

felülvizsgálata iránt ina

ránt

124
 3.2 Jogi személyek

kereset elóter
,4onkre nyitva álló 30 napos igenyervényesitési határidó alatt me
j e l ö l to k o k k é p e z h e t i k hetik a vizsgálat tárgyat, a hatarido letelte után
nem vizsgálhatók. megjelölt további
érdemben
ogsérelmek elnek
A RDT2013.
határozat pedig:azt mondta ki, hogy a
2845. S%
ABBD gazdasági társaság
tt határozat bírósági felülvizsgalatat a társaság tagjai
Szerveiáltal kérhetik. An-
elbírálása, hogy a keresetet megindító személyt ez a jogosultságmegilleti-e,at
etozó olyan kérdés, amelyról a biróságnak ítéletében kell döntenie. per
rdemére tartozó

sutársaság határo
Részvénytársaság határozatának a reszvényes általi megtámadása esctén a pertheli
ojimáció
Resz vonatkozásában lényeges szempontokat rögzít a H2013. 250. sz határozat.
rozat szerint a közgyúlésihatározatának megtámadására a részvényes jogosult.
E
na
R é s z v é n y e s n e k
snck az tekinthetQ, aki reszvenykonyvben szerepel, és akinek a nevén a
a

r é s z v é n y e k
dematerializált
e t - o
értékpapír esetében-az értékpapír számlavezetó nyil-
vántartja. Annak, aki tulajdonosi minoseget.nem tudja igazolni az általa indított perben,
erét idézés kibocsátása nlkul el kell utasitani, vagy a pert meg kell szüntetni.
akeresetét

3.2.16 A kizkereseti társaság

3.2.16.1 A közkereseti társaság fogalma

Aközkeresetitársaság primajaste ugy tünhet, hogy tipikusan egy kisvállalkozási forma,

klasszikusan azon személyek számára, akik ténylegesen a,conpagnd'" szónak a régi itáliai
ielentésébol adódóan megosztva szinte mindenüket -még a mindennapi kenyerüket is
- járnak el, egyetemleges felelösségvállalással, közös gazdasági tevékenységet végezve.
A társasági jog történetében a közkereseti társaság elQképének a compagnia tekinthetQ,
melynek jelentése cumpanis, azaz kenyérrel. Utal a társaság azon sajátosságára, mely
szerint családi közösségben, gazdaságban gyökerezik, és azon személyek alapítanak
ilyen jellegú társaságot, akik között annyira szoros a viszony, hogy még a kenyerüket
is megosztják egymással.
A conpagnia sajátos felelQsségi viszonyai már- Sándor István kutatásai szerint-a
korai szabályozásokban is tetten érhetóck. Ennek megfelelQen ,a hitelezók követeléseit
eláigör a társaság elkälönítet vagyonából elégitetik ki, és ha ez nem bizoryult elegendQnek, csak
akkorfordulhattak a tagok vagyona ellen. A tagok hitelezQi nem elégitbették ki követeléseiket
a töboi tag nagyonábó, esak a tagnak a társasághan meglévó részesedését szerezbetik meg, A

lagokkotelesek voltak egymássalszembenjóbiszemien eljárni. Atöbbitag gyetéirtisenélkeil nemA

SANDOR L.:
Lphattak konkurens vállalkozást és nem vehettek részt ihenekben." (Lásd:
tarsasági jog története Nyugat-Európában. Budapest, 2005. 84. o.)
AZ 1875. évi Kt. 64. S-a a közkereseti társaságot az alábbiak szerint határozta meg:

Q Sozkereseti társaság keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet

C z e g alatt, korlátlan, és egyetemleges kötelezettség mellett folytat. Habar a kt.
4balyai a Gt, illetve a Ptk. szabálvozásától jelentós mértékben eltérnek- hiszen pl.

125
3. SzEMÉLYT JOG
csupán hizo
írta a társasági
szerzódes megkot sét,
bizonyos adatoknak
jólI látha datokn.
kkt
a
esctében

nvilvántartó
eló
bíróság
sem

részére való
közleset tette

változatlan
kötelezõvé

maradt.
-

látható, hogy a
kkt
lényegében
alapvetó struktúrája l e t e s i t ë s é r e irányuló társonz .

társaság (kkt.)
Az új Ptk. szerint
közkereseti ZcrzQdi. tá
vállalnak kotelezettséget, hogy ogy aa társaság
megkötésével társaság tagjai
a
arra

reszere vagyoni hozzájárulást tol gazda

tevékenységének céljára
sági
a társaság
fedezett kötele
által nem
esítenek, és
zettségeiért korlátlanul
a társasági vagyon
tarsaságnak a és
8etemiegesen helytállnak.
hogy a kozkereseti társaságok más

sokszor az a tapasztalat,
mációra,
Nagyon más jellegú- tehát a klasszikus szemelyegyesito társaságoktól legüéppen
for
az utóbbi években jelentQseh
CPpen
célra is alakulnak, jelesül sebb beruházá-
elätó-gazdasági
közkereseti társaságokat például arra né
soknál jogi személyek alapítottakmegvalósuljon. hogy
beruházás
egy építõipari jellegü v o n a t k o z a s a b a n konkrét perekben ounl.
alatt is a kkt.
Ez a régi Gt. hatálya
epy tLL
amikor a kkt. Szabályait próbáljuk alkalmazni
problémát jelentett, hogy
liárdos beruházás lebonyolítására létrejött fQvállalkozókra, és a fovállalkozók ttagjai
merülnek fel, akkor nem biztos, hogy a kkt. szabályai (ni
pl. a
között létrejött jogviták
alkalmazhatóak.
kkt-ból való kilépés szabályai)

3.2.16.2 Korlátlan és egyetemleges felelósségválalás

kérdésnél arról van szó, hogy a kkt-nak mint ilyen módon

Nyilvánvalóan ennél a
létrehozott projekttársaságnak a célja az, hogy korlátlan és egyetemleges felelQsség.
vállalással a kkt. tag fóvállalkozóknak tényleges felelQsségük adott és kikényszeríthetQ
során.
legyen, pl. egy építõipari beruházás
az építóipari beruházást követóen
Ennek megfelelQen tud sor kerülni arra, hogy
minél eróteljesebb érvényesítése
a garanciális, majd a szavatossági kötelezettségek
ott legyenek az adott esetben
céljából ne csak a kkt. álljon mögötte, hanem mögötte
jelentósebb tQkeeróvel rendelkezQ, más társasági formában múködQ, de mindenkppen
tókeerós jogi személyek, gazdasági társaságok.
volt a régi Gt
Ami a kkt. vonatkozásában a jogérvényesítést tekintve probléma
hatálya alatt is, az gyakorlatilag megmaradt mint probléma, sót továbbra 1s nenezc

kezelhetQ ügy marad. Ez pedig jelesül a tagi korlátlan és egyetemleges felelósség erve
nyesítése. Nyilván egy kisvállalkozó vonatkozásában, ahol családi vállalkozás a kK.
ténylegesen maga a család áll mögötte, nem biztos, hogy különösebb jelentQsge mukra
va
hiszen valOSzinu, hogy a kis családi vállalkozás helytáll a kötelezettségeiért,
ez megélhetési kérdés, nem ez jelenti a fQ problémát.
A gond az elQzó példában felhozott esettel írható le, mely szerint a kkt. pro
Saság céljára jon létre, s mögötte már korlátolt felelQsséggel müködQ, de jelent
tokével rendelkezQ jogi személyek álnak, pl. kft-k, rt-k.

126
H
3.2 Jogi személyek

szabályozás
-

s ez csak látszólag, illetve csak részhen

állással kapcsolatos
tagok (a kkt. tagjai) a társaság-
den
tehát a
eazonos a régi Gt. szabályával,
A perber

perjogi kéro
1etáck. (Ha nem lehetnének perelhetóek, akkor pergazdaságossági
gal cgyutt perelhetó

felesleges duplikációt eredményezne.)

szempontból is
s cz egy megbúvó, ám fontos
szabály, azonban nagyon
-

helyeselhetd

Ez cgy szemben hozott marasztaló ítélet vég

ondat az új Ptk-ban-, a
bíróság a tagokkal
szemben a követelés végrehajtása
akkor rendelhcti el, ha társasággal
a
rehajtásátcsak akkor
it csak
crcdménytelen volt. Primafacie ez egy cljárásjogin túnó szabály, ám nagyon fontos
kihatása van.

anyagi jogi es ez cgy novum az

uj Ptk-ban -, hogy amennviben van
van sz0
-

Ielesül arról
peldaul az clsórendü, másodrendú alpereseket
marasz-
ahol
aras gtaló itélet, masodrendüként a tagokat, akkor e z a nagyon
k clsórendúként a társasagot, elQször a társaságon
szóló itëlet akkent hajtható csak végre, hogy
czén és veretesen
ezt követóen mehetünk tovább. Nem
a tartozás behajtását, majd
Lell megkisérelni
hiztos, hogy szerencsés ez,
mert ad lehetQséget a társaság tagjainak- tudva
egy olyan
szemben n e m tülzottan pozitív ítélet - , hogy a végrehajtás
van egy velük
a7Zt. hogy

idószaka alatt a tagak tagi vagyona csökkenjen, vagy

a eltúnjön.
a Ptk szövegében mögöttes felelóség, vagy tagi
Érdemes megemlíteni, hogy
Javaslatához
lelhetó fel. Olvasva Ptk fqzött
felelósség helyett a belytállás kifejezés
a

miniszteri indokolás az alábbiak

miniszteri indokolást, ez tudatos változtatás, melyet
a

szerint magyaráz: ,A Javaslat a társaság tagjainak mögöttes felelössége bebyett tudatosan a tagok
möpotes heytállási kötelezettságét emlit. A tagoknak ez a kötelegettsige ngyanis mem valaribyen
hátrányos megitélés alá esQ magatartásuk következménye, nem valamihen elmarasztalandó cselek
mémyük szankciója, banem a társaság gaqdasági tevékenységébQl eredQ kockázatoknak a hitelezQké
számára kedrvezQ elosztását célozga. A bitelegó indokolt preferálást jelenti ngyanis, bogy arra az
dósa, vagyisa társaság nem tud teljesiteni, nem maga viseli a teljesités elmaradásának
kockázatát, hanem még megyryihik sqámára a lebetQség, bogy követelését a hagokkal szemben érvé-
myesise pusztán azon az alapon, bogy agok tagjai a társaságnak."
Figyelemmel arra, hogy a vonatkozó jogesetek (és a jogirodalom is) alapvetóen
mögöttes felelõsség kifejezést használja, elképzelhetQ, hogy a Ptk-ra ráépülQ
jogalkalmazás is még bizonyos ideig ezt fogja alkalmazni. Hozzá kell ugyanakkor
azt is tenni, hogy arra figyelemmel, hogy a kkt esetében - fQképpen, ha a társaság

észetes személyekbQl áll- igen gyakori az, hogy a tagok mindegvike ténylegesen
Személyesen közremúködik a kkt gazdasági tevékenységében, könnyen elöfordulhat,
hogy valóban felelQscka társaság kötelezettségeikért, és így a gyakorlatban a helytállás
felelQsség dogmatikai distinkciójának nem feltétlenül lesz relevanciaja.
yvanvalóan magyarázható ez dogmatikai okokkal, például azzal, hogy még-
cSak egy clkülönült gazdasági társaságról beszélünk, azonban a gyakorlatban ezek
problémát jelenthetnek és valószínqleg problémát is fognak jelenteni. A miniszteri
ndokolás egyébként azzal indokolja, hogy a kkt - a bt-hez hasonlóan - jogi személy,

127
3. SzEMÉLYI JOG

iavégrehajtasban is. Ennek

és elkülönült jogalanyokról van szó, s ezt meg kel orzni a végrehajitásk
dogmatikailag egvébként helyes álláspontnak azonban a fentiekber

problemája lehetséges. korla

3.2.16.3 Diszpozitivitás a kkt. szabályainál

Ha elolvassuk a kkt-nak a tagok gvúlésén hozott hatärozatainak szah

nagyon sok olyan jellegú megfogalmazással találkozhatunk, hogy van. a k Jyait, akkor
szabály mellett a,.xommis atársasági szerzõdis azon rendekezése'" kezdetk zabaly es a
etü !kitétel «
bályozás technikája vasható.
gytelöl nagyon jó, másrészról nagyon rossz, hogy a szabál
adódik abból, hogy az új jogi személyekre vonatkozó rész a Ptk-ban az eld lyen. Ez
eddigi k
szabályozás helvett közismert módona diszpozitivitás föszabályát alkalm Ogn
Ebból a minisz indokolásból is adódo modon, meg a mazza.
jogszabály értelh
-

sébol is levezethetóen- a z következ1k, hogy ha és amennyibe:

yiben egy
egy szabálv
szabály
nincs ott, hogy kógens, akkoregyértelmú módon diszpozítivnektekinthele
Ame-
az a fentiekben már részletezésre került.
Ez egy felfogásbeli kérdés, vagyis, hogy a szabalyozas az eltérés lehetQséo
e megadija avagy kógens legyen, természetesen mindkét elv mellett lehes ét
Diszpozítiv szabályozás esetében azonban peldaul jogvita eseten az alapvetó silun
kérdés az lesz, hogy az adott szabályozás mellett ott van-e
esetlegesen ez a. se yponti
kezdetk mellékmondat. Példaként látunk a kkt legtQbb szervére vonatkozó
öt bekezdést, ebben az öt bekezdésben,
szahilyainál
amennyiben megszamoljuk, legalább kett
ben, vagy háromban ott van, hogy az eltérés ettQl a sqabábiól semmis, ebbQl
módon tudható a jogalkotói szándék, mely szerint ezek a nyilvánvalk
szabályok biztosan kógensel
Ahol viszont nincsen, azzal óhatatlanul
kinyitjuk Pandora szelencéjét, hiszen ekilor
lehet arra hivatkozni, hogy ez nem is
kógens szabályozas. Nyilvánvalóan vannak olvan
részek, ahol ez a törvény egyéb részeibQl kikövetkeztethetQ, pl. a
módosításával kapcsolatban valószínúleg a társasági szerzQdés minttársasági szerzódés
kötelezQen írásban
megkötendó szerzódés vonatkozásában kiolvasható a jogalkotói akarat
3.2.16.4 A kkt ügyvezetése, a
tagsági jogviszony megszüntetése
A kkt.
ügyvezetése kapcsán egy nagyon fontos kérdést kell megemlítenünk, egylé-
nyeges elvi kérdést tisztázott az új Ptk., s ez
mindenképpen az elónyére írható. Tü
azon, hogy az eddigi üzletvezetó elnevezés mind a bt., mind a kkt. vonatkozásában
megszúnt és ügyvezetQ lett (ez szintén helyeselhetQ), a szabályozás szerint
társasági tag láthatja el a kkt. ügyvezetését, s ez megoldható lesz a egyértelmúen
vonatkozásában is. projekttársaságok
A tagsági jogviszony megszúnésének egyes eseteinél különösebb változás nincsen a
régi Gt. szabályaihoz képest, sót, jogtechnikai,
jogdogmatikai szempontból szerencc
128
 3.2 Jogi személyek
sköröket, melyek ältalanossagban
a7, h o g yo l y a n
megszúnési okot
akötclezó vagyoni hozzajarulast nem
pcldául,
hogy ha
a
jelenthetnek
bocsátja tag a a
-

n d e l k e z e s c r e ,
a tagsagi jogviszonyänak megszunesevel jár,
Gt-ben viszont külön
az
társaság
új Ptk-ban külön
n i n c s n c v e s í t v
ítve, cz a régi nevesített pont volt.
kódex a cgységescbb szerkezetü, és sokkal
mutatja, hogy
Ezis kevesebb
duphikációt tartalm almaz, czzel az utaló szaballyal is egyértelmúvé vált. Erdekes felesleges
iooviszony megszünësct erinto elszamolási és fofontos
kérdes szabály. Nyilván nem arról
gutód nélkül megszunik cgy kkt, cgy arbevétellel
héz
nehéz. clszámolni, ezek mindig a
nem
rendelkezi
ezQ
kkt
setében
nem

arról:szól, amikora tag ki kíván

könnycbben kezelhetó esetek. A
lematikus rész lépni eleve a
tagok felmondási
-

prol
szabályainak alka alkalmazása önmagaban is
egy kicsit bonyolultabb, komplexebb jogvi-
szonyban
nehézk lehet-, hogyan tortenik a
tagsági jogviszonyt megtestesító tagi
betét megváltása.

réoi Gt. szabályaihoz képest egyszerúsödní túnik,

Zuár
jelleggel ,,saját itöke" és egyéb kifejezéseket használt. Az
arégi Gt. számviteli
új Ptk-ban inkább egy elvi
jellegú szabáláyt olvasunk, torgalmi ertek alapján kell tudni elszámolni.
Megitélésem szerint jó, hogy az uj Ptk-b nem szerepel túl sok szármviteli sza-
bály, tégi
Gt-nél sem volt felttlenül helyes hozzáállás. Az új Ptk-ban
Da zinte túlzottan elvi jelentQségü, amibQl az következik, fellelhetQ
hogy valójában nem
isodik tagság jogviszony alapjan elszâmolás, s amennyiben felek ezt
a az
a
e iton nem tudják rendezni, akkor bizonyosan egy igazságügyi könyvszakértQ
hevonásával lefolytathato per togja veggvinni ezt a kèrdést, hiszen egy kkt. vonatko-
bev

heában ez nyilván nehezen határozható meg. Itt is, akárcsak a kft-nél, az érték
egy
nagyon fontos kérdés.
Ebben a vonatkozásban lényeges kiemelni, hogy a diszpozitivitás fötétele nem
biztos, hogy minden esetben üdvÕS-e. A társaság jogutód nélküli megszqnésekor
egy klasszikus problémakör, hogy mi történjen abban az esetben, ha megszknik a
társaság azért, mert a tagok száma egy töre csökken a kkt. és a bt. esetében. ÉDpen a
speciális felelósségvállalási alakzatok miatt nem lehetséges az egyszemélyes társasági
forma, mint a kft. vagy az rt. vonatkozásában. Itt azt mondja ki a törvény, hogy van
egy kötelezó általános megszünési utakon túlmutató megszqnési lehetóség, hogyha
6 hónapos jogvesztó határidón belül nem jelentik be az új társasági tag belépését.
Itt nem szerepel olyan jellegú kitétel, hogy az ettól való eltérés semmis, bár vél-
hetóen nyilván csak semmis lehet, nem valószínú, hogy ettQl el lehetne térni, mert a
torvény logikájából adódóan ez nem lehetséges. Azonban itt nem kerül szabályozásra,
tehát érdekes jogvitára kerülhet sot, ha - a társasági szerzQdés eltérést tartalmazó
rendelkezése esetén- ettQl eltérQ idQpontban történik a jogutód nélküli megszúnés
Lesz. majd a betéti társaságnál is egy ugyanilyen jellegú szabály, amire szintén utalni
Ogok, nyilván a két forma voltaképpeni kapcsolódása adott. Ez egy érdekes jogb
Zonytalanságot vethet föl.

129
3. SzEMÉLYT JOG

Az eddigi szabályokhoz hasonló módon megmaradt a társasági tar.

ársasági tartozásért valá
felelósség a tagsági jogviszony megszúnését követóen. Itt is a szövecghent val
határidókkel lehetne vitatkozni, hogy ez most diszpozitiv,vagy Szövegben szereplQ
kógens, v
Itérés eményem
szerint függetlenül attól1, hogy itt nem szerepel az ,cttQl történQ cltérménye
kitétel, az egész szövegkörnyezet alapján kisebb a kockázata annak, hopu semmis"
hogy valaki toj
eltérõen kivánna szabályozni. Ugyanez történik természetesen az átalakuláe
ettQl
s etében,
bt. és kkt. között, azaz a kültaggá váló beltag, ill. kkt tag törvényi
kötelezQfel
kötelezQ feld
alakzata. Ennek megvan a magyarázata, amig ez a szabaly nem létezett a réni e g i
sem, addig ez egy klasszikus meneküilési útvonal volt a kkt-bantörtén eg\ Gt-ben
és korlátan gyetemleg
felelósségvállalás alól, mégpedig ugy, hoEY a tarsasag megmaradions
cenység tovább tudjon folytatódni. rehát

3.2.174 betéti társaság

A betéti társaság azért is érdekes, mert valószínú, hogy a kft-re vonatkozó szabälturd.
változása okán a betéti társaságok reneszánszát fogjuk élni. Az 500.000 Ft-os törzs
zstó-
kével alapítható korlátolt felelósségú társaságok alapítása lehetóségének megszünése
biztos, hogy fel fogia értékelni a betéti társaságok szerepé. A statisztikák alapján,
amióta bevezették az 500.000 Ft-os törzstókével alapítható kft-ket, azóta radikálisan
csökkent a megalapításra kerülQ bt-k száma. Ezt a gyakorlatból is lehet látni, illetye
a statisztikák is ezt mutatják. Ez vélhetóleg meg fog változni, így a betéti társaság,
amely az utóbbi években kissé elhanyagolódott, újból fajsúlyos szerephez fog jutni

3.2.17.1 A betéti társaság fogalma

A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerzódés megkötésével a társaság
tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára
társaság részére vagyoni hozájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a
továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem federet
kötelezettségeirt a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalabb
egy másik tag (a továbbiakban: kältag) a társasági kötclezettségekért -

ha e torveuy
eltéróen nem rendelkezik - nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
A szabályozás technilkája nyilvánvaló módorn nem változik, hiszen a bt. azcri
énó
kkt-val mutatja a legnagyobb hasonlóságot, éppen ezért az utaló szabály itt tor
alkalmazása elvárt, és ez a szabályozás technikájában sem fog változni. Itt is a2,
volt
vezet", illetve ,ügyvezetés" kifejezés használatos az,üzletvezetés"helyett,ne a
maguknaka

az ,üzletvezetés" már életszerq, a gyakorlatban is sokszor láttuk, hogy maehát

tehát

kkt-nak, betéti társaságoknak a vezetó tisztségviselQi sem így hívták maguka*

ez nyilvánvalóan meg kellett, hogy változzon.

130
 N

N
.
3. SzEMELYI JOG

A kft. tekintetében nagyon fontos és lényeges uj Szabaly, hogy

N aa k#
kft.
törzstókéje ismételten 3.000.000 Ft lesz. minimáli
3.2.18.1 Az üzletrész

A társaság tagjának a társaságban fennálló jogait az izletrész testesíti nmeo

hogy habár az üzletrész átruházható, terhelhetQ, vagYIs kereskedlelmiforeal
meg, Lényegs
lehet, értékpapírt kiálítani róla nem lehet, így azt, hogy valaki cgy kft. tagia.pua
targsya
a cégiratokból (társasági szerzödés, tagiegyzék) vagy a cegiegyzékbQl lehet
Az üzletrész átruházásának vonatkozásában lenyeges kérdés, hogy a n i
xotatilay
átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak beicl
hatályos; az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásha elentési
függetlenül a bejelentéstQl illetik meg a tagsági jogviszonyból eredó jog0si
és terhelika tagságból eredó kötelezettségek.
Az új Ptk. a kft. saját üzletrésze vonatkozásban rõgziti, hogy a társasá
izletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meo. $aját
a törzs
toke ötven százalékát. Azt nyilvánvaló módon a gyakorlat fogja eldönteni,
hoev eme
hogy
szabály mennyiben tekinthetó helyesnek.
Amennyiben a megszûnó társaság tulajdonában saját üzletrész volt, az ar
esó
vagyonhányadot a többi tag között kell felosztani törzsbetëteik arányában.
A házastársi közös vagyont képezQ üuletrész témája körében kiemelendQ, ho
amennyiben a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte, a bitósia
ság a
házassági vagyonjogi perben a nem tag házastárs kérelmére, e törvény és a társa_i
szerzQdés átruházására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelQ alkalmazásával jutathat
társasági üzletrészt vagy üzletrészhányadot; ebben az esetben az üzletrész másokat
megelózó szerzésére irányuló jog, valamint a törzsbetét teljes mértékben történó
szolgáltatására vonatkozó feltétel nem érvényesül.
Az üzletrész bevonása a taggyülés döntése, amelynek következtében az üzletrész
ben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége és az üzletrész jogosultjának
tagsági viszonya megszúnik. Amennyiben a társaság tagját a bíróság a kizárásra iråny
adó szabályok szerint kizárja a társaságból, illetóleg a tag tagsági viszonya a vagyoni
hozzájárulás vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása miatt szúnt meg, a volt ng
üzletrészét értékesíteni kell, melynck egyik lehetséges módja az árverés

3.2.18.2 A taggyüles

A korlátolt felelQsségú társaság legföbb szerve a taggyälés. A taggyülés kizarou

hatáskörébe tartozik az olyan szerzQdés megkötésének /jóváhagyása, amelyet at a
ar

saság saját tagiával, ügyvezetójével, felügyelQbizotsági tagjával, választott ars

könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.

132
 eqnpu Jeuseposouo Sosquo
uou uso1OAdere fue BqEAUEII s9NIZIAABF nosmsaj e aso13zan(g
wouey e
mpzoup Boy "ulhuod soáuynpy LlaoyeuszO4jgqgzs u3z2 1ULiozs yuns9paâoy
don oIEypley wou
P
3s9payzoau nNauu ngu AðeA NZIAJn 91923AAD! YISPUI e JeyzoqEp xnsLÁJpuIza
1Oye ueA aloozaaAön orelo uro|+pug q99a qu-1y} A~o usquÁuuouy supuwzau
spkoypyu 191o2aakðy ze Árpqezs In saaoÁugj ueqgsyzoxpeuoa 1Q19zaksn
yuyasg.zoyPpui 9zoypeuoA o919sLAöas1Zsn g19z2aE Ypuppjaou ype 'rusug
P Eyoöt t JEy0zE jouo1373AÁön 'onajos[aday s9 aIs9zNUIÁSn ze snsoßol Se táu
Kuawejea ASoy q1z3|Ppus1 Aöp s2POZIazS toysesa e uaqIÁuusuy anöoa gvupley
wou sapoyz2uI 112z3AJ2) E SIgsuop samAssea v jo vlerq spnaBTe] e is z0yan v
uqiosa ze uoqga eyzONEIJn u»[P 3spoNzuI 1NIUu reuu Asea 13zAII 01azaalön
ISPU E NNLAjouTEq Aaoy Tezze Tureljp usqpIoy s1zaaKsn ze xeansosol ueojeuo
Y913z3AAõn ze 'uEA alo13zOakön qqoa xeusesesaen e uaqÁuu»uwy p vhyj o1oz3AN!
gg99 Aðea Aös 19s21923AKsn aeses1y1 y qo1azanKsn ze tO[pS[Aags1zsn o12z3A YPI V
o1znÁan zy ¢'8TTE
EIEsEuopn1 Sej e nl w»s uopou q2abe
uozeðt ze
'sHAJYazsso s9 oJsopIax8ou nisy aIup 11opl8ouu
u902013u e OAJuõau o10zs a1IZS91 Sen e ueqyo]E
ey
'qeunoaJuszsso uoNioZsA|
-
ESInsoTEAIOUI YOpijpj qpk8o 11ojp v
s2madoe 'ueqrÁuers sepodere8ou o19je ueqáreqezsßof 012unuyo)
Tona 'nmozo Blsey e $2 BESts
OJSO1Zq SgIeNEjOsodey oreA xppaE Kiou 19jouoxe[
308va e runonuP ssppe
e
Au9AIOI B UoyezÁöolö>oe
oaHo 'usxpzk8»Be 'usqpsapoziozs toesesiga dsoa OpEAugJ!
Adoy svlpuoury OCHA E Zsa]
ezoraey q 1ezorejeq 2s "LL7 ELOCHa°
aEAUOZIq ueqpszoxneuoA sonÁ8Be) v op
n1nzs ere eA[P
jsajoay [eAESEIYIE O19zanKBn ze
zousesc 19Ajaure 'TunIZS9A |1P1 H you
E
oiueuyajLÁU uealnku j>y q Joezo.
E$9 2¥
EyenOzaueujp uasamAssej 1101Ie) uonypjo
[OAJssigaAzoN ZONZsJ9129Nmy snyru
P
PuoiðVA BY
Zpoj uÐU Jesezo1Je]
ou
josjozy Koea no8sÁusj öosu
uyyos PTE
6ZSSQ Seururu e4
aeseszyi
mozoJejeuaou 9 Ieles v
aysesze)
usqÁu9AJO] N9ISL
IAjoJ a9sazsoa alpyo1 gles
1 9 8 zZe 1ojos3 yvuesealyIzsso ozajo}94
y
pájpu»zs aof 7¢
3. SzEMÉLYI JOG

A kft. ügyvezctése szempontjából igen lényeges szempontokat rögzit a Rr

2825.
s határozat. Eme határozat kimondja, hogy a gazdasági társaság t202
kepviselójének e feladatkörében tanúsított magatartása a tarsaság magatar
törvényes
értékelendQ. Erre figyelemmel a kft. gazdasági társaság tagjának törvényes kékén
altal tett, a kft. számára súlyos érdeksérelmet okozó intézkedés.
- az
magatartásaként
pviselöje
egyéb
fennállása esetén - tagkizárás alapja lehet. feltételek
3.2.18.4 A törzstQke felemelése és leszállítása

Ha valamennyi tag teljes egészében szolgaltatta a tõrzsbetétjét, a tagok lecoolEL,

romnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a töry
abb vagyoni bozzájárulás szolgáltatásával történó felemelését.
lését. Ennel stöke
Ennek]lénye-
ge az, hogy a társaság törzstQkéje megnövekszik. Erre számos okból sor b
klasszikus esetkör az, amikor egy gazdasági tàrsasag nagyobb volumenq ptoie
kiván megvalósítani, és ehhez múlhatatlanul szükséges az, hogya törzstQke mér.
nagyobb legyen. Lehetséges a törzstQke felemelese a tentiek szerint úgy, hogyata-
téke
gok további összeget fizetnek be, de az is gyakori, hogy a társaság saját vagyonihA1,
azaz a törzstQke feletti vagyonból kerül sor a törzstöke felemelésére. Fontos, ho
az ilyen módon törzstQkévé lett vagyonra - 1ogy
felelQsségi szempontból is - irányadóol

a törzstókére vonatkozó szabályok.

Ezzel ellentétes fogalom a törzstQke leszállitása. Hitelezóvédelmi okokbál
ilyenkor sok esetben a hitelezQk részére biztosítékot kell adni. Ezek alól kivételek:
a) a hitelezo már rendelkezik a törzstQke-leszállitásboz, kapcsolódó kockázattal arányos biz
tositékkal;
b) a társaság törzstQke-leszálltás utáni pénziigyi, vagyoni hebyzetére figyelenmmel a biztositikadás
indokolatlan;
a törzstöke leszállitására a társaság förzstökéjén felili lekötött iartalék javára történó áts
portositás céljából keril sor, és a törzstQke-leszállitásról bozott batározatot megelózQ öt évben
a társaság nem hajtott végre tartalékképzési céllal törzstóke-leszállitást; vagy
d) a törzstQke leszállitása kötelezó.

A gyakorlat szempontjából fQként a ) pont érdemel kiemelést, hiszen itt alapvetóen

gazdasági célja van a törzstóke leszállításának.

3.2.18.5 Az egyszemélyes korlátolt felelQsségú társaság

Az egyszemélyes kJ1. lényege, hogy a társaságot vagy egyetlen személy alapita,
a társaság összes üzletrészét egyetlen személy - akár természetes személy, akar og
személy - szerzi meg. Az egyszemélyes kft-nél nem müúködik taggyqlés, az alap

alapítói határozatban dönt a társaság ügyeiben.

134
 3.2 Jogi személyek
kft. és tagja közötti
Az
cgyszemélye

szerzödéseket irásba kell

tarsasági
formanal a tag jogosult az ügyvezetó utasítására. foglalni, és ennél a

3.2.19 A risz7énytársaság

részvénytársa és a
részvény fogalma
A
3.2.19.1

olyan
nsáa olya
szvénytársaság gazdasági tarsasag, amely elöre
iybol állóó alaptókével múködik, és meghatározott számú és
vértékú részvénybô
never * sasággal szemben reszveny a részvényes kötelezettsége
a
a
resz a terjed ki. A részZvenytarsasagnevertekenek vagy kibocsátási értékénck
szolgált
törvény
sz0 kotelezettsègeiért
eltéróen nem rendelkezik - nem köteles helytállni. részvényes ha
a -

AA részvény akibocsátó részvénytársaságban gyakorolható

resz névreszóló, névértékkel rendelkezQ, tagsági jogokat meg-
testesit

reste a cgy részvénynek több tulajdonosa van, forgalomképes értékpapír. Abban az

ök
esetben,

egy részvényesnek számítanak.

a
részvénytársasággal szemben
A részvénytársaságok
szempontjból lényeges kiemelni, hogy
az új Ptk. a
tõzsdei
evezetéshez vagyannak hianyanoz kotl a reszvenytársaság két - a zártkörü és nuil.
nsmúködési formájának meghatrozásât. EbbQl következQen a zártkörden
bid részvénytársasag (<rT.) nem tozsden
bejegyzett, míg a nyilván0san
miködo részvénytarsasag (nyrt.) a tozsdien bejegyzett gazdasági társaságot jelent.

A Ptk. kimondja, hogy a penzbeli hozzäjrulás összege alapításkor nem lehet

evesebb az alaptóke 30 százalékânál, továbbá kifejezetten a szerzódésen kivili
károkért való felelQsseg Szabalyainak alkalmazása kerül elQírásra a névértéken aluli
részvénykibocsátásból következQ károk esetén.
Az i Ptk. kimondja, hogy a zrt. esetében a dematerializált részvény nyomdai úton
elóállított részvénnyé alakítható át, tehát a zrt. szabadon dönthet a részvény elQálí-
tási módjának bármelyik irányban történó megváltoztatásáról. Az új Ptk. megemlíi
továbbá, hogy a nyomdai üton elóállitott részvények között egyik kötelezQ tartalmi
elem az elsó részvényes nevének feltüntetése.
Az ú Ptk. akként rendelkezik, hogy csak a nyomdai úton elQállításra kerülQrész-
vények esetében van lehetóség összevont címletú részvényekre, nem tartalmazza
eltérést engedQ szabályként, hogy az összevont ímletú részvénnyé alakitás nem hoz
létre közös tulajdont, azonban a Ptk diszpozitív szabályozási módszere czt nem is
zárja ki. Lényeges, hogy a zártkörúen mqködó részvénytársaság részvényei nyilváno-
san nem hozhatók forgalomba, azaz az nyrt. eldöntheti, hogy az újabb részvényeit
milyen módon hozza forgalomba.

135
3. SZEMÉLYI JOG

3.2.19.2 A részvénvek átruházása

A
Teszvénytársaságok vonatkozásában az új Ptk. pontosabb szabályokas
ályokat tartalmar. a
reszrény-átrubázás, ill. tulajdon-átszállás kapesán.
Nyomdai iton clóállitott részvény tulajdonjoganak nem átruházás ioor
teno atszállása esetén az új részvényes kérésérc az igazgatóság a tulaidon jogcíménto
a tulajdonszerzést igazoló okiratok alapján a részvny hátoldalán vagy tozást
Fulajdonosváltozást igazolóokiratmegielölése mellett-átvezeti. A tulaidonn
gazgatóság általi átvezetése a forgatmányi láncolat részét képezi. altozás
Dematerializált részrény nem átruházás jogcimén történÑ megszeri

egszerzendoreszeten
a korábbi részvényes értékpapirszámlájának megterhelését és a
vényeknek az új részvényes értékpapirszámláján való jóváírását az értékna
lavezeto cég az új részvényes kérelmére, a tulajdonszerzst igazoló okirat nám-
annak tartalmának ismeretében hajtja végre. alapján,
A részvényátruházás - bármilyen-korlátozása harmadlik személly
éllyel szemben csak
akkor hatályos, ha a korlátozás és annak tartalma kitúnik magából a résyud
vagy, dematerializált részvény esetében, az értékpapírszámla adataiból. inybol,
A részvény átruházásának az rt. általi jóváhagyasa koreben üj
szabály, hogy.H.
a
társaság alegpszabha a részpeéayek ätruházgásáboz a riszyénytársaság belegyezésit irjael
alaprgabálhyban meg kell határozni azokat az okokat i, amebek a belegezés magagadad
vexethetnek. A beleegyezésrõl vali döntés az igazgatóság hatáskiörébe tariozik." sáboz
Itt tehátaz alapszabály szerkesztQjének feladata és felelQssge az, hogy a
beleegvezés
yezés
megtagadásával kapcsolatos okokat meghatározza.

3.2.19.2.1 A saját részvény

A Ptk a részvénytársaság átal megszerezhetó saját részpény mennyisége, mértéke

tekintetében az alaptókéhez viszonyított huszonöt százalékos szerzési korlátot állapit
meg. Ennek megállapítása esetében a részvénytársaság közvetlen vagy közvetett befo-
yása alatt áló jogi személyek tulajdonában álló részvényeket is hgyelembe kell venni
a befolyás mértékének megfelelQ arányban. A részvénytársaság a saját részvényeit
ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha ax osztalékfizetés feltételei fennáll-
nak, továbbá az ellenértéket az osztalékként kifizethetQ vagyon terhére fizetheti
ki, és az új Ptk. alapján ezen szabályoknál a társaságra nézve enyhébb körülmények
nem írhatók elQ.
Amennyiben a közgyülés hatalmazza fel az Igazgatóságot a saját részvény meg
szerzésére, akkor a közgyúlési határozatban az ellenérték legmagasabb összcgenck
meghatározásáról kell rendelkezni, és a felhatalmazás tizennyolc hónapos idótartama
szól.

136
 3.2 Jogi személyek

Abban az esetben,
amenny1ben arészvény megszerzése jogsértó módon
saját
saját részvények mennyisége nem állapitható
sértéssel megszerzett
jogsérté:
a
toväbbá a jogszerq állapot helyreállitása
részvényt be kellronmi,
és
rörténik,
alamennyisaját
meg, a
kor
jogsértéssclmegszerzett saját részvények alaptQke
leszállitásával
imódjakénta
C g r e d ü l i,
történó bevonásáról rendelkezik.

3.2.19.3 Részvénytajták

különbözteti meg
az alibbi részvénnfajtákat
Ptk.
Az új
a) torzsreszvény;

b elsóbbségi részvény;
dolgozói részvény;
dkamatozórészvény;
eVisszaválthatórészvény.

Iénveges, hogy a Ptk. az részvény meghatározása kö-

oSztalekelsóbbséget biztosító
mas reszvenyeket megelözQen jogosít osztalékra, de nem
rében nem utal arra, hogy

is zárja ki azt.
A vezetótisztségviselQ kijelölésére vonatkozó elsóbbségi részvény vonatkozásában
érdemel az albbi szabály: Azelsóbbségi réiszvényesek jogosultak az általuk
különös kiemelést
jelolt igazgatóisági tag uisszgabiására. Aq alapsqabálhyban megbatározottfeltételek bekövetkezte
kötelesek. az álialuk kijelölt igazgatósági tag visszabivására. Ha
esdtén az elsóbbségi részvényesek
t kitelezetségiüknek az alapszabálbyban megbatároqott batáridón beliül nem esqmek eleget, a visz
szabivásjoga a vezetó tisztségviselQk. visszabíivására egyébkéntjogosult társasági sqervet illeti meg.
A risszabivotvezgetQtisqtségsviselQ bebyettihyenesetben isaq elsóbbségi réiszvényesek jelolbetnek ki
ij vezetó tisztségviselQt.
Ennek megfelelQen, amennyiben az elsQbbségi részvényesek által kijelölt igazga-
tósági tagot vissza kell hívni, ezt is az elsQbbségi részvényesek tehetik meg, Ha nem
teszik meg az erre kiszabott idón belül, akkor ezt a legfóbb szerv, vagyis a közgyülés
teszi meg, de a visszahívott vezetó isztségviselQ helyett ilyen esetben is az elsQbbségi
részvényesek jelölhetnek ki új vezetQ tisztségviselQt.
A visszaváltható részvény lényeges kiemelni, hogy az alaptQke húsz százalékában
hatärozza mega kibocsátási maximumot, nem utal külön arra, hogy az alapszabályban
kell meghatározni a joggyakorlás feltételeit a visszaváltható részvények kiboesátását
megelözøen, továbbá nem rendelkezik a részvénytársaságot a cégbiróság irányában
terheló bejelentési kötelezetségrQl, sem a Cégközlönyben való közzétételrQ

137
3. SzEMÉLYI JOG

3.2.19.4 Részvénykönyv

A részvénykönv tekintetében a Ptk. az aläbbi szabályokat tartalmaza

6. Reszveinykönyr
3:245. A riszpvérykömyv fogalma)
(1)A riszeinytársaság a résgrényesekril - iderfre ax ideiglenes é s i .
tmlaydomosaitis-riszpenykönyetvezel, amehyben nyinántartja a részvényes ények.
uiaydonban áló niszpéiy esetén a kögëis képriseló- nevét, lakóbelyét vuagy közös
sqékhe
yet. Tvér)ysorozatonként a részyén)yes részrényeinek vagy leiglenes részpényei
darabszámát, tulajdoni niszesedsének mértékil.
nek
(2) Ha a kibocsátott részvényben rögzitett ohyan adat valtozik meg, amelet a
risznemykönyvben is nyihántartanak, a részVénYkÖiNYV adataut aq igyezetés módositin
6)A risgrvémykönyret a risTeMtariasag 1Baqgaosaga eg. Az igazgatóság
a
részpenykonyn vezetésére mgbigást adbat; ngyilbánosan míikáidQrészpéytára sag
eSetén a megbizás tényét és a megbizott sqemélhi adatait közgé kell tenni
3:246. S A iszgvenykingyuri beigrés é törks, nalamint ezek
joghatásai
(1)A részvéyes a réiszvénytársasággal sqenmben rëszpenyesi jogaitakkor gyako
rolbatja, ba õt a részvéykänyvbe bejegyezték. A részvénykinyvbe történQ bejegygés
eimaradása a részényesnek a részyény feleti tulajdonjogát nem érinti.
(2) Az alakilag igazolt részvényest a résqveny/köinyv vezetöjénél elâterjesztet
kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. A bejegyqett részvényest kérebme
alapján törölmi kell a részyéigykönyebil
G) A riszpénykönyv vezetóje akkor tagadhatja meg az alakilag igazolt riszpé
ryes bejegygési kérelmének teljesitését, ba a rszvényes a réSqvényét jogszabálynak
1agy az alapszabáhnak a résqpény átrubáqására vonatkoqó szabátyait sérto módon
sRerezte meg
4) A riszgénykinyubil törilt adatoknak megállapitbatónak kell manadniunk.
6)A részvenykigyo vezetéáse során bozott batározatoke társaságji határozatok
nak minosülnek.
3:247. [A részpénykönyvi adatok nyilbvánossága
(1)A részvénykönyrbe bárki betekinthet. A betekintéis lebetQségit a riszqványtár.
saság agy a résgvénykinyo vegetéscivel megbikott személy a szkheyén munkaidibe
foljamatosan bizdositani köteles.
(2)Akire vonatkagan arészqvéiykönyufennálló nagy törölt adatot tartalmaz, a
risqyényköngyo rá vonatkazó réigénil a nészyenykiyo vezetöjëtöl másolatot igényelbet
A másolatot öt napon belül, ingyenesen kell kiadni
a jogosultnak.
3:248. A tulajdonosi megeleltetés átvezetése a részpény/könyvben)
A nyilvánosan miködQ résgpérytársaságnál a társaság kezdeményezésére tör
ténó tulajdonosi megeleltetés esetén a részpérykönyv vezetóje a részvénykönyvben

138
 3.2 Jogi személyek

r p l i , a tulay aasi megeleltetés idöpontjában hatályos

valamennyi adatot
eyidejäleg a tulajdonosi megfelelhetés
nszeinykönyvbe bejegy_i.
eredményének megfelelQ adatokattörli,
a

tnuladonosn oleltetés átvezetése a reszvenykonyvben alapvetóen az

i megteleltetés,
nvrt-k vonatl..
g fennálló átláthatóságt követelmények érvényesülését segii elQ.

részvényes képviselete és a közgyülés

3.2.19.5A

A részvenytarsasag tészv készyényesét megilletó képviseleti jog vonatkozásában

A res
hogya Ptk em rendelkezik arról, hogy a részvénytársaság cégvezetQje, vezetófontos,
állású
el részvényes
avállalója sem láthatja képviseletét. A Ptk. nem rendelkezik úgy
Aresisrerhis,
elónek meghatalmazó réSzvényes utasításai
a
szerint kell
znia, ellenkezóesetben
ese a Szavazat
érvénytelen, és nem rendelkezik arról
S Z a V a

sem, hogy
aképviseleti meghatalmazas milyen idótartamra, hany, milyen közgyúlésre kiterje-
dóen szól. A Ptk. a részvényesi meghatalmaz körében egyértelmúvé teszi, hogy a
szvényesi eghatalmazott a szvénytársasággal szemben a részvénykönyvbe való
bejegyzést követóen gyakorolhat a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes
Meoitélésünk
jav szerint erre igyelemmel a részvényesi képviselet alapvetQkér-
déseit a részvénytársasag alapszabalyaban célszerú rendezni.
Aközgyüléssel összefüggó részvényesi tájékoztatási jog vonatkozásában kiemelten
fontos, hogy a Ptk. áÁtalános szabalyknt irja elQ, hogy a részvényesnek legalább nyole
nappal a közgyúlés napja elött eló kell terjesztenie írásbeli kérelmét, és kimondja,
hogy az irásbeli kérelem alapjan a kèrt felvilágosítást legkésQbb a közgyklés napja
elót három nappal meg kell kapnia.
Az éves beszámolót elfogadó közgyüléssel kapcsolatban igen fontos szabályt
olvasunk a Pk-ban: Az igazgatóság a besgámolónak és az igazgatóság, valanint a feligyeli
bicgsigjentésenek kiyeges adatait a kirgyilkst megelizõen legalbb tiqemöt nappal köteles a
riszwenyesek thndomására hogni. Semmis az alapszabály ohan rendelkezése, amely a részpeéyesek
tijiékogtatáshog való jogát kizárja vagy korlátoza.
Itt jogbizonytalanságra alapvetóen az elsó mondat adhat okot, jelesül, hogy mit
jelent a beszámoló, az igazgatósági, illetve a felügyeló bizottsági jelentés lényeges
adatai fordulat. Ahhoz, hogy egy társaság éves munkájáráról, vagyoni - gazdasági

helyzetérQl a részvényes megfelelQ és teljeskörq képet kapjon, kiemelten fontos,

hogy a fent emlitett alapdokumentumokat, melyek nyilvávalóan egyebek mellett
a tarsaság könyvein alapulnak, megkaphassa. Ehhez képest gondot eredményezhet,

Cs serülhet a teljeskörútájékoztatáshoz való jog, ha ezekbQól az alapvetQ jelentóségü

dokumentumokból csak egyfajta - vélhetQleg az Igazgatóság által elkészített - kt

atot kap a részvényes. Szintén problematikus a tudomásra bog tordulat, hiszcr

2 jelentheti azt is, hogy a részvénytársaság a székhelyén biztosít csupán betekintest

139
3. SzEMÉLYT JOG

a részvénvesnek eme iratokba. VélhetQleg itt hasznosabb lett

tt volna e volna annak
hogy czen iratokat teljeskönúen meg kell - legaláäbb elektronikus formA

a részvényesnek. Az elektronikus megküldés -arra is figyelemmel. ho

elQírása
dokumentumok is nyilvánvalóan elektron1kusan keszulnek -nem okozhat1
ogy akérdéss
at kilönöse
gondot a részvénytátsaság számára.
Az osztalékelóleg fizetése kapcsán az alábbi kényeges kérdésekre kell án
Az új Ptk. szerint nem kell elózetes alapszabâlyi telhatalmazás ahhoz. h nk
a kön.
gvülés osztalékelQleg fizetéséról határozzon. Kimondja, hogy az
igazgatóság ja
alapján lehet osztalékelóleg fizetésérQl határozni, továbbá, ha atársaságnál
bizottság müködik, annak jóváhagyása szükséges az 1gazgatóság javaslatálhoe felügye
10z. Atat
saság felhivására kötelesek visszafizetni az osztalékelQleget a rés.
megallapitható, hogy osztalékfizetésre nincs lehetoseg
részvényesek, ha utQt
A Ptk. a közgyqlés kötelezó összehívásának esete! kapcsän a
vagyonveszti
natkozásában általános megfogalmazással utal a vagyonvesztés következménuei
clháritására, azaz olyan határozat meghozatalát írja elQ, amely alkalmas a a
vesgtési okok megsziintetésére.
Afelfüggesztett közgylés vonatkozásában lenyeges, hogy nem kell zetes
alapszabályi felhatalmazás ahhoz, hogy a kozgyules teiruggeszthesse ülését, és ki
mondja, hogy a felfüggesztett közgyúlés folytatsaként megtartott közgyülésen a
határozatképesség számítására irányadó általános szabályokat kell alkalmazni, azzal
a
lényeges megszorítással, hogy ettól a szabálytól csak az nyrt. esetében nincs mód
a2z alapszabályban való eltérésre.
A határozathoz szükséges többség tekintetében kiemelendó, hogy a Ptk. a mi-
nósitett többséget igénylQ ügyek között nem említi az egyes
részvénysorozatokhoz
fizódó jogok megváltoztatását, lletve az egyes részvényfajtálk, osztályok átalaktisát.
gyanakkor a Ptk. azt is kimondja, hogy a közgyülés olyan határozata, amely alamely
részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, akkor hozható megha
ahhoz az érintett részvénysorozatok részvényesei az alapszabályban meghatározot
módon külön is hozzájárulrnak.
Ennek során a részvényhez fúzQdó szavazati jog esetleges korlátozására vagy
kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem étve a saját részvényhez kapesolódó
szavazati jog gyakorlásának tilalmát - nem alkalmazhatók.
Ami a közgyúlési jegyzQkönyv cégbírósági elóterjesztését illeti, lényeges, hogy
Ptk. csak az nyrt. esetben irja elQ az igazgatóság számára a jegyzQkönyv és a jeleni
iv benyújtását a nyilvántartó cégbírósághoz, és kimondja egyebekben, hogy 37 tu

igazgatósága a jegyzQkönyvet és a jelenléti ívet saját dokumentumai közótt kotc

elhelyezni és megórizni.
A konferencia-köggyiléssel kapcsolatban kimondásra kerül, hogy arészveny
szabály
szabadon döntenek a közgyúlésen való saját részvételük módjáról- ha az alapsne
lehetóvé teszi a konferencia-közgyqlést.

140
wou SysesIe] v uoqa9 10 Qz9|põoU J0]EZOy]Ey n0Zos
[oIseiTezso[-ayodee ze
p1p e ze joqary l yop saykaungtypj502314 V Aansoðo! yPUZsa[
sozajos v Köoy ze s9pi9 soSAuI öipu[ur uq9ioa
EIM91ISO1ZIq uÐÁtu
SyiJiigzs] xpideje zy
"TunuOp sa[Pi0 [ArBq uodeu uEAJEY
O13A9x 191z3
e
woury 8esonq39o 11e1uEATLÁUe ueu
zy
u99jasa ozojpioy seaJ[|pzsaj 3xoidere
e e
qeuäysonq89) aquu»~auu 1s9usploq [1y uon
e
EITE
snqtuomojo qeuayses1aáupazs91
Asoy'syzoájyqezs 3AzU SOUTu "nsFruõour s9rou-oN0idere Ze
usqtÁuusuy
v TUU TP 9270N uqÁuo|zoydo)
10Rzongaey Is9mkazo ozonaeqP
1s2j9ura-3x0Idere ze Adoq $101Je qizNPpusI uDu
pdn ze Aaoy 'soa3kuyT P 134191 uau
-31310 t
joixEjetðog uvqivz0q1011ku 91p11paaps
vyses1y1ÁugNzsI Adoy 'vzzeurea1e) isezoáeqezs vue wouey 'Toneuern
EzOqeLÁu oreraa>s%Iz3JPION Soj9zojo 'un ze y[z3N[Ppuai uau PAn
Is9zAõal KBea zy 19pueiey
10weje1OpI oIT¥
v
1o1AIY xÁuPAZs9I
3Js3ZON[PpuoI or9jo1Ndou jEzoxieriÁu 9zONIPuOA
-0A
[UzoJyvy [Px Sou Asoy
ÁuguzAuTdol uEln vjeezos equoeioJ
rupusrq saaokug[ ueqeszopeU
xoÁu2azspa In os9jouapj y9idejp zy
eSaHezs] s9 9sqJouropj axg1dere zy L'6T 7E
397Oup soeuenoeözes ze ElIzserea sonAszgH Enuapaizo
Asou 'eheunop Arpqezsdeje ze Ksoy 'eise
19qoe Aaouszn qqoljaya>[ sean uou s? EU
EOATPqezs Ouosey
soeueiontizest ze Boy 1ze el op
PaE un uou
[uesoyueaoeazes1 Sesesnku9azso1 opoxnuu uesouyAj!u
POUT
ysesigiAu9AZ$9I OPoxnu uosOUIU EIESEazserpa 13zspuaI rSEJLÁueit u»z3 uq?)s*
uesouga|LÁu ABoy
UEAO Adoy 'puoni9á8> u»u 'suaãoa sozox[ppuOI IA2A U V
euoeSze3u9zaA oHOxeí3 yesol Syso1E3ZtB!
UEqszoOaPuOA puaIÁsnZe[ITE) 1sEzoájeqpzs aeáuse 2ss2ADN 1s3day zoy-194Y o*
E
zy v za
EJE
9IpABZgy nuapaAzgY 4HQuppanIzodzsrp sezoÁJeqezs 10Heuesõn - v4
ze
JEan uuau BysotBze3i ASou eheymojp
qgofaeu pqqno (nuazsjpo nuspopI uou Ápqezsdejt z a
zs191
eseyzsereaßou
Kioy 'uajpiaps12 Jec) eqE a &Souzn qgola BesoeBZEst
Pdop elay usu 19qðe.
Aaou 'sezonea saßokuaj
usqp]aquyp) osoJIZOAABN IESES
s9IDZDAKsn SesesiÁuJAzsaJ y 96lTt
soÁuyuoföey e eseiedou ou)iI0I UOin
19 soníazo
90ueus jenns3s uodeu
p uopou inop q ze
oaion *qeuzoqvijn
NOsOAuNZSOI19191pi91?uzoq Áusuopy Adea e
s1nAdzoN-vIDuoiQZOH| to
oJuoppuoi uasajnnÁ3o pvappvzpesj919jp19.A z0u44494 OAJudou isanla2
OJequivs uou 99p|võajiuonP
Aaoyy *q(zoq[ppuai
*q{z3N|
NO4Pqqpao Pd V
3. SzEMÉLYI JOGG

céllal alaptQke-leszállítást. Abban a

hajtott végre tartalékképzési
lezó biztosít k követelése, ha a Ptk. szerint kötelczQ az alaptóke-les tben sem
Sem L
kilencvennapos határidót biztosít a részvenytarsasagnak a kötelezQ alansas, A köteP
zállitás. A
okainak a megszüntetésére.

3.2.19.8 Az cgyszemélyes részvénytársaság

Az egyszemélyes rt. tekintetében lényeges, hogy a Ptk. elQírja, de no

feltételként az egyszemélyes részvénytársaság es reszvényese közötti
közöti sszer; nyess
Sdés irásba
foglalását, de az egyéb rendelkezésekbQl egyértelmúen az következik. hrCSirsa
rvényessé
foglalás továbbra is valójában érvéyességi feltétel. rásba
Az egyszemélyes rt. alapítójának vonatkozásában fontos szempontok
BDT2012. 2645. sz határozat. Eme határozat szerint a bíróság a részvhn i t a

5feltételek korlát-
lan és teljes felelósségét a behajthatatlan tartozásért- egyéb elQfeltétele. o r á t
fennállása
esetén akkor állapíthatja meg, ha az egyedui tag (resZVenyes) által alkalmazos
letpolitika - stratégiai irányító tevékenység-vizsgalata alapján arra a következt
tetésre
jut, hogy az egyedüli tag e körbe sorolható tevékenysége, magatartása, mulae.
sztása,
döntései a társasági befolyás kezdetétQl a telszâmolási eljárás megindulásáio teri
terjedó
idoszakban, vagy annak meghatározott részében az ellenórzött társaság érdekeir
eivel,
mqködés gazdaságos és ésszerq folytatásának és fenntartásának elvével ellenté
tétben
álltak, és ezáltal veszteséget, s valamely hitelezónek pedig kárt okoztak.

3.2.20A szövetkezet

Fontos megemlíteni, hogy az új Ptk. a szövetkezetekre nézve is tartalmaz szabályo-

kat. A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tökvel alapíiott és a váltogó töke ehei
szerint mäködQ, a tagok gazdasági és társadalmi sziükségleteinek kielégitésére irányuló tevékenyaget
végzojegi szeméh, amehynil a tag kötelegettsége a szövetkezetel szemben vagyoni hogaájáruliste
nak szolgáltatására és az alapsqabáhyban megbatározott sqemélbyes közremiködésre terjed ki. A

szovetkezet kötelegzettségeiért a tag nem köteles helytállni.

A szövetkezetek kapcsán kiemelést érdemel, hogy nem természetes szemely tk
gok száma 20 %-ot nem haladhatja meg. A szövetkezet személyes közremukoaes
nem vállaló agjainak száma a taglétszám negyedét nem haladhatja meg. Szövette
jogviták esetében is van lehetóség a a választottbirósági út igénybevételére. A
kezet természetébQl következik a közösségi alap fogalma. Ennek lényege, ho
közgyülés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezete lját
közösségi alapba helyezet szövetkezeti vagyon nem osztható fel a tagok
inden
szövetkezetek vonatkozásában a Ptk mellett az önálló törvényi szabályozas 1s

bizonnyal fenn fog maradni.

142
 3.2 Jogi személyek

1enveges
kérdések az ij Ptk. atályba lépését követóen
3.2.21
1faoadását követöen kerult megalkotásra és kihirdetésre a 2013 A.
Ptk.
clt
Az új rpény Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvénu
a

CLXAhisépel összefüggó aimeneii ts Jeibatalmazó rendelkezésekrQl. Ez

b a t á l y b a é pé s é v e l

hata cgy oen lényeges jogszabály, mert ez hatarozza meg azokat a lényeges kötele
igen lényo
zettségeket, amelyeket az új Ptk. hatályba lépését követõen feltétlenül teljesíteni kell:
azért

12 0)A Ptk. hatábybalépésekor a cégegyzéklbe bejegyzett, valamint a 9. S d)

Szerint bejegygeis alatt ålló gazdasági társaság a Ptk. hatáhybalépését követQ elsQ
eitá okirat módositással egyualynlg koteles a Ptk. rendelkezéseivel összbangban álló
totyibbmikódésérQldönteni, és a iegobb szervi határoqatot a cégbirósághoz benyijtani.
Ptk. rendelkezéseit
2) A gazdasági társaságnak
a

a) az (1) bekezdés szernti dontës tdiponjától, ennek biányában

b) keözkereseti társaság és betëti társaság esetén 2015. március 15-étol, korlátolt
felelósségi társaság, részvéNYtársaság és egyesäilés esetén 2016. március 15-étQl kell
alkalmaznia (az a) és a b) pontban nmegjelolt idöpont exen alcim alkalmazásában
a továbbiakban egyitt: a Plk. rendelkezéseivel öszbangban áló továbbmiködés
idõpontja), és ext követóen létesitó okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkegéseivel
összbangban nem álló rendelkezést.
6) A litesitó okiratot a Ptk.-val összgfiggésben nem kellmódositani, ba annak
módasitása csak abból ag okból vona szüksráges, hogy a lätesitQ okirat-átalános
binatkozásként-a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság
esetében nincs sqiükség továbbá a létesitQ okirat módositására kizárilag annak ér
dekében senm, bogy a létesitð okirat a
társaság vezetQ tisztségiselijét ügyvegetQként
nevesitse. Ha azonbana létesítQ okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles
az
e bekezdésbenfoglalt váltorzást is azpn
átvezetni.
4) Ileték: és közgétételi költségtériítés megfizetése nélkil lebet a cégbiróságboz
benyijtani az (1) bekezdés szerinti társasági határozatot, továbbá a váltogásbejegygési
kérelmet, feltéve, hogy az ahboz esatolandó létesitQ okirat módositása kizárólag a
Ptk. rendelkezéseihez, történQ igazitás, illetve Pik. eltérést
a
engedQ szabálhyainak
alkalmazása miatti nnódosításokat tartalmaz Egyéb cégadatot is érintQ változás
esetén e
bekezdés nem alkalmazható.
Fenticknek megfelelQen az új Ptk rendelkezéseire azon a
atterni, amikor a társaság létesítQ okirat
taggyúlésen kell elQször
egyébként is módosításra kerül. Ennek kft.,
esZvenytårsaság és egyesülés esetében a végsQ határideje 2016. 03. 15 napja.
N2on kft-k
esetében, ahol a törzstQke kevesebb, mint 3.000.000 Ft, ezen
onug kell a tQke felemelését elvégezni vagy a céget átalakítani másugyanigy
tärsasagi tor-
naba
(jellemzQen betéti társasággá, esetleg közkereseti
társasagga)

143
 N
3. SzEMÉLYT JOG

3.2.22 4 nonprofitgaqdasági társaságok, és néhány más, noprofit jogi szeméty

Az immáron nem hatályos Gt. külón ismerte es szabályozta a nonn.

nyereségorientált gazdasági társaság fogalmát. A régi Gt. 4. §-a czzellka orofit,
ezzel kapcsolathnen
az alábbi szabálvozást tartalmazta: atban
4. S (1) Gazaasági társaság mem jövedelemszerrésre inányuló kigzs tare
tevékerység fohtatására is alapitható (nonprofit gAzdasági társaság). Noh
gazdasági iársaság bármeh társasági formában alapítbató és mäködtetheta
Razdasági társaság nonprofit jellegét a gazdaság társaság cégnevében a tirce d
forma megielölésénel fel kell tintetni. asági
Nonprofil gaqdasági társaság ltryöbet gy 1, bogy a már mäködo Rar
sági társaság legfõbb sgerve elhatározRa a noprofir gazaasagi társaságként vali
továbbmiködést.
6) Nonprofit gazdasági társaság izletseriígaxdaság tevékenységet esak kiegésit
jeleggel fobiathat, a gazdasagi tarsasag teveee)sgebol sqarmazý mereség a tagok
(részeinyesek) között nem osztbatófel, az a gazdasagi tarsaság vagyonát gyarapitia
4) Nonprofit gazdasági társaság más társaság jormába csak nonprofit jellegé.
nek megtartásával alaknlbat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesilbet, illetve
nonproft gazdasági társaságokká válhat széit.
(4a)A nonprofit gazdasági társaság kilön törvéiyben megbatározottak szerint
kózpaszmi jogállási lebet

Az új Ptk-ban a
nonprofit gazdasági társaságok kategóriája már nem kerül szabályozásra.
A Ptk. 3:4. -ban foglalt diszpozitivitás fószabálya a korábban már a
diszpozitivitás
-

generálklauzulájaként említett elvi szabály - lehetQvé teszi ugyanakkor, hogy a tagok

a létesítQ okiratban úgy rendelkezzenek, hogy a nyereséget nem
osztják fel egymás
között, hanem az a társaság tevékenységére, a társaság javára fordítják. (Lásd ezzel
kapcsolatban: BopzÁSI B.: Fõbb változásoke az új Ptk-nak a jogi személyekre, valamint
a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályaiban. Céghírnök, 2013. évi 8. szám,
3-7. o. http://www.hvgorac.hu/sites/portal/default.aspx?page=journal&carticle=C
eghirnok20138_bodzasi.htm)
Fentiekkel egyezóen Sárközy Tamás a non-profit gazdasági társaság, és az egyesilei
és alapitványi jog kapcsán egy 2013-as tehát még az új Ptk. hatályba lépését meg
elózó- az alábbiakra
hívja fel a figyelmet: Azj Ptk. azálta, hogymegszintetk
cikkében
a
non-profi gazdasági társaság önálG kategóriáját, de fenntartotta azt a szabály, amej sqen"
Bzlasag tevëkeység cëfára sem egyesäletet sem alapitnányt létrebozni nem lebel, az einél is
Jobban elbatárolla egymástóla profitorientált (üzleti, vállalati) és a non-profit szervereteker.iy
ennek a
válozásnak ugyancsak hatása lesz ax n. közpaszní szervezet közjogi kategoiju
tehát ebben is módositás várható.

144
 3.2 Jogi személyek
Atit feyelembe kell venni, bogy az Ptk. 1gen sqéles körú álhalános résszel,
azaz közös
.eháhyokkal késziült, febat sRámos ofyan szabáh, amely korábban az egyesületnél, iletve alapit
dl kilon szerepelt, most a közës sabályok közé került-pl. né, székbely, érvénytelenség sth
Mivel pedig a 3:4. I nalamenny. jogi sqeméíynél a förvény szabályaitól eltérés lehetQséget biztositott,
esilet, illetre alapitvány létrebozásánál mindig vgsgålni kell, hogy az adott egyesileti, illetve
albitnányi szabáh mennmyire kötelezó, illetve menuyiben van mod e szabálytól a létesitó okiratban
i (Lásd: SARKÖZY T: Az ij PIk. egyesiületekre és alapitványokra vonatkozó rendelke
iscinil. Gazdasig es Jog 2013. evi 2. szám. 12. o. http://ptk2013.hu/szakcikkek/

sarkozy-tamas-az-uj-ptk-egyesuletekre-es-alapitvanyokra-vonatkoz0-rendelkezeseirol-
gi-20132-12-15-o/1767)
Ebbol következik, hogy a non-proit gazdasági társaságokra - mutatis mutandis
- a nyereségérdekelt gazdasági társaságokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A
non-profit zféra jogåt tekintve mindenképpen utalni szükséges két, meghatározó
jelentóségú törvényre, melyek az alábbiak: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek müködésérQl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggQ
eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.
A non-profit jogi személyek köziül fentiekre is figyelemmel mindenképpen lénye-
ges fhigyelmet érdemel az egyesilet és az alapítvány, ezért kitekintésszer+en röviden
szükséges e jogi személyek lênyeges szabályait összefoglalni.

3.2.22.1 Egyesület

Az egyesület a tagok közös, tartós és alapszabályban meghatározott, nem gazdasági

célkitúzés folyamatos megvalósítására hivatott szervezete, személyegyesitó jogi sze
mély. Lényeges kiemelni, hogy az egyesület jog alkotmányos alapját, az egyesülési
jogot az Alaptörvény VIl. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint tartalmazza:

(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrebozni, és joga van szervezetekbez

Gsatlakozni.
A korábbiakban hivatkozott 2011. évi CLXXV. fenti
törvény pedig e alkotmányos
szabályt az alábbiak szerint bontja ki:

3.S (1) Azgyesälésijog mindenkit megiletö alapvetQ szabadságjog, amelynek

alatyán mindenkinek joga vnan abbox, hogy másokkal szervexeteket, illetve közos
ségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.
4) A egyesilksijog alapján a természetes sqeméhyek, vnalamint tevékemységiük
ija é's alapitóik szándéka szerint ajogi szeméihyek, valamintegk jogi szemihiséggel
enn rendelkezQ szervezetei szervezeteket hogpatnak létre és mqködtethetnek.

145
3. SzEMÉLYI JOG

3)A egyesülési jog gyakorlsa

nem sertheti ag, Alaptörvény
bekezdéséit, nem ralósithat meg bincsele kmenyt vagy bincselekméy cikk (2)
vraló felhivást, nalamint mem járhat mások és
szabadságá.
j0gainak ágának etésére
sérehevel
(4)Azgyesilisi jog alapyän sqerveRel mnden ohan tevékenyséoa ével.
alapitható, amely összhangban áll az Alaptörvénmye, és amelyet törd
ny nemtil.
5) A egyesilisi jog alapyán fegyreres szerezet nem bozbar
ható létre, vala
törvény alapján kizárilag szerr saját batáskörében
állami elláthatá ie n
megvalósitására irányuló tervékeység nem végexbetó.

Az egvesület megalapításához minimum tíz tag kell, a régi szabályozástól ola:

szükséges alakuló közgyüls, clég ha eme tíz személy egyhangúan kifeiezi eltéröen nem
alapitó szándékát. Az egyesülct nyilvántart sat es bejegyzését a törvénysy gyesület
et
Hasonlóan a késQbb tárgyalandó alapitvanyho2, az egyesület induló vac
minimális mértéke nem kerül rögzitésre, de ennek egyértelmqen elegend
k kell
lennie az egyesület müködésének biztonságos megkezdéséhez. Az egvesil
profitorientát szervezet, de kiegészítQ jelleggel természetesen végezhet oa
tevékenységet. tasági
Az egresület a tagoktól hagyományosan tagdijat szed, és az egyesület tatoehet
ért az egyesület tagja rendszerint nem felel. Ezzel kapcsolatban Sárközy
tásai-
amás egy
lényeges szabályra hívja fel afigyelmet ,LÁgeges i sqabáy van azonban az átalános ri
3:9. 2) bekezdésében: ha az alapitók, illetve a tagok nen kötelesek az egyesäletnek naon
sTolgáltatást tefjesiteni, igy ax egyesilet jogutód nélkäli megszinésekor (felszámolás) a kielégiestlenil
maradt tartoqásokért az egyesäilet tagjainak egyetemlegesen kel bebytállnink. Ez a
aligha növeli az egyesiäletalapitási hajlamot." (Lásd: SARKÖZY T.: Az ij Ptk. egyesäletekre is
rendelkeás i
alapitnványokra vonatkozý rendelkezéseirQl. Gazdaság és Jog. 2013. évi 2. szám. 13. o. http://
ptk2013.hu/szakcikkek/sarkozy-tamas-az-uj-ptk-egyesuletekre-es-alapitvanyokra
vonatkozo-rendelkezeseirol-gj-20132-12-15-o/1767)
Ennek megfelelóen abban az esetben, ha egy jogi személy alapítója vagy tagja nem
köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, akkor a jogi személy tartozásaiért a tag lesz
köteles helytállni, több tag esetében a kötelezettség egyetemleges. Lényeges, hogy ez
nemcsak az egyesületre, hanem minden egyéb jogi személyre is vonatkozik. Ezt a
viszonylag elónytelen rendelkezést a gyakorlat vélhetQleg azzal fogja megoldani, hog
az egyesület tagjaitól a továbbiakban is fog kérni egyesületi tagdijat.
Ami az egyesület tagjait illeti, az új Ptk. a rendes tagok mellett bevezeti a külon-
leges jogállási tag fogalmát. Az eddigi egyesületi jogi gyakorlat alapján ilyen lehet
a pártoló tag, a tiszteletbeli tag. A jogi személyekre irányadó diszpozitivitás és a Drot

gyakorlat fogja ezzel kapcsolatban az uralkodó szemléletet kialakítani.

Az egyesület legfontosabb szervei a
közgyälés, az esetleges küldörgyu
illetve a Ptk. szerint három tagból álló eInökség, mely az ügyvezetés feladatat
ettol
el. Nyilvánvalóan ez is diszpozitív rendelkezés, tehát van arra lehetóség, hogy

146
 3.2 Jogi személyek

eltéró számu legyen az elnökség Az clnökség számát értclemszerúen befolyásolja

racionali is, hiszen túlzottan nagy számú
a t
clnökség nyilvánvalóan a hatékkony
a
ügvintézést hátráltatja.
O Fgvesület esetében akkor köte felügycló bizottság létrehozása, amennyiben
a tagok több, mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz
fot meghaladja.

3.2.22.2 Alapítvány

Az alapítvány igen nagy jogtörtëneti hagyomânnyal rendelkezQ, a római jogig visz-

szamutató jogintézmény. Voltaképpen a jogi személyek egyik archetipusa levezethetQ
07 alapítványból, hiszen az alapítvány egy megbatárogott célra rendelt vagyontömeg, ahol
is eme vagyoni elem adja meg a jogi személyisget. A római jogban a pia causa volt
ama kegyes cél, melyre alapirványt lehetett rendelni, alapítani, és az alapírvány célja
e kegyes cél beteljesítése volt.
Az 1928. évi Magánjogi Törvényjavasat (Mtj.) az alábbiak szerint alkotta meg az
alapitvány fogalmát:

82. Alapininy akkor jön lére, ba valaki tartós céra sigy rendel vagyontár.
gyakat, bogy a vagyontargyak megelelö sqervezet kezelésében önáló vagyonként az

alapitványt mint szeméhyt illessék.

A régi Ptk. megkövetelte az alapítványnál a tartós, kózérdekiä cél meglétét, ezáltal
aránylag sok jogvita keletkezet abban a tekintetben, mi tekinthetQ közérdekknek.
Az új Ptk. - helyesen-ismételten csak a tartós célt mint feltételt írja eló. EbbQl kö-

vetkezik az az igen lényeges változás, mely szerint lehetóség van ún.

magánalapinány
alapítására, amikor az alapítvány kifejezetten magáncélt szolgal. Lényeges, hogy az
alapívány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az alapítvány
az
alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggö gazdasági tevékenység
folytatására jogosult.
Az alapitványi vagyon védelmét szolgálja ama rendelkezés,
mely szerint alapítvány
nem lehet korlátlan felelósségú tagja más jogalanynak -így például nem lehet betéti
tarsasag beltagja-, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapitvanyhoz.
Az új Ptk. nem ismeri már formálisan a nyílt és a zárt alapítvány közötti különb-
Segtételt. (A zárt alapítványhoz nem volt mód a késQbbi csatlakozásra, mig a nyíltnál
1gen.) Természetesen a diszpozitivitás alapján van arra lehetóség, hogy kikötésre
kerüljon, az alapítványhoz nem lehet csatlakozni. Ami a vagyoni juttatást illeti, igen
enyeges, hogy az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az
alapitó okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. A Ptk. az alapítvány vonatkozá
34Dan tehát nem
rögzít minimális induló tQkét - ahogyan a régi Ptk. sem
rögzitett

147
3. SzEMÉLYI JOG

mit jelent az alapítványi cél meo

1gy a gvakorlatnak kell kimunkálnia azt,
szükséges vagyoni juttatas.
A VISZonylag bóséges - a régi Ptk. hatálya alatt kialakult - joggvakoe..
gyalósitásahoyz
utalni a KGD1992. 246. sz. határozatra, mely kimondja, ho dia, hogy az atbol ceszerü
alapítványi.
Viszonyitva akár az 1.000.000 forint vagyon Is kirivoan alacsony lehet
Az alapitványt cgy vagy több személy is alapithatja, és igen lénveoc
lényeges, hogy:
Ptk. tartalmazza az alapítvány létesítését vg1ntézkedéssel is. Ebben
alapító okirat tartalmi elemeit. Den a
végintézkedésnek tartalmaznia kell az

Az alapító okirat értelmezésével kapcsolatban az új Ptk. a favor testane

testamenti
hasonló szabályozást tartalmaz, amikor kimondja, hogy az alapító okiratot a elvéheze
itot az alapító
akarata szerint kell értelmezni úgy, hogy az alapitvány célja megvalósulionpi
Az, hogy az alapitvány az új Ptk. szerint magánalapitvány is lehet, az alani
kedvezményezettie tekintetében jut lkényeges szerephez. Foszabály szerint az alani
zette. Ezen
alapitója és csatlakozója nem lehet az alapítvány kedvezmenyezettje. fösz
Ezenföszah apítván
alól azonban igen lényeges kivétel az, hogy az alapitó és a csatlakozó az alani
kedvezn akkor lehet, ha az alapítvány célja az lapító (vagy csatlakozó)
tudományos, irodalmi vagy múvészeti alkotásanak gondozasa. Ennek részletes ertel-
mezését a joggyakorlat fogja kidolgozni.
Az alapítványt a benyújtott alapító okirat alapján- az egyesülethez hasonlóan-
törvényszék jegyzi be. Az alapirvány képviseletére, ügyintézésére a rendszerint rom
föbol álló kuratórium jogosult azzal, hogy az alapító jogosult az alapítvány epysze.
mélyes ügyvezetó szervéül kurátort kinevezni. Mig az alapítvány kedvezményezetie
vagy annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, addig az alapító és
közeli hozzátartozója nem lehet többségben a kuratóriumban. Mindkét szabály kó-
gens, ugyanis az ezektQl való eltérés semmis.
Fentiekkel kapcsolatban lényeges szempontot rögzít a KGD1999. 250. sz határozat
mely kimondja, hogy az alapítvány kezelése nem csupán az ügyintézést, hanem az
alapítvány ügyeiben való döntést is jelenti. A BDT2005. 1293. sz határozat pedig azt
mondja ki, hogy az alapító által a kuratóriumon keresztül gyakorolható meghatározó
befolyás megitéléséhez nem elegendó annak megállapítása, hogy a kurátorok többsége
nem áll alkalmazotti jogviszonyban az alapítóval. Nélkülözhetetlen a kezeló szerv mú-
ködését, döntési mechanizmusát szabályozó rendelkezéseit is e vizsgálat körébe vonni.
Az
alapítványnak opcionális szerve a felügyelQ bizotság, Amennyiben feligyeo
bizottság mqköcik az alapítványnál, úgy az tevékenységét az alapító részére véga, es
tevékenységérôl évente az alapító részére számol be.
Az alapitvány kizárólag alapítványokkal egyesülhet vagy alapítványokravu
szét, de kizárólag úgy, hogyemeváltozások nem veszélyeztethetik az alapitvanyic
a2
illetve nem járhatnak az alapítványi vagyon csorbításával. Abban az esetben, n ad
et
alapitvány jogutód nélkül szúnik meg (lényeges, hogy maga az alapító nem szinte
meg az alapítványt), a megmaradó vagyon a hitelezók kielégitését követóen az a1p

148
 3.2 Jogi személyek

oiclölt
alapitót, csatlakozót, egyéb adományozóÛt és
személyt illeti. Az
n e m lehet több, mint ezen személyek által az
bit megilletQ vagyon
o k i r a t

czek hozzátartozóit

e z e n szemlye a z alapítvány megszünésén

alapítvány részére . adott vagyon, vagyis
az alapítványt nyilvántartó
A végsó megoldas pedig az, hogy
.daoodhatnak.
nem gazdagodhat

vetelevel a megszúnó alapítvány vagyonát

alapítvány szerveinck figyelembe
b i r ó s á ga z a l a p í t v á n y
hasonló célú alapítványnak juttatja.
célú, ilyen hianyaban
azonos
az alapítvány céljával
ny céljá adónak. Az alapitványok nem
vállalkozási
a társasági
a7
a alanyai szárma-
Az
alapítványok
vállalkozási
evétele adómentes. A tevékenységbQl
származó

ékenységból
szintén
adómentesseget
elvez 10 millió forintig, illetve az összes bevétel
bevétel nem keletkezik társasági adó kötelezettsége,
az alapítványnak
Amennyiben után nem terheli
10o-ig
illetékmentesseget élvezni, tehát vagyonszerzés
fog
bor alanyi
akkor alanyi
hogy az alapítvány az egyes eljárási
illetékek alól is
kötelezettseg
illeték k ötelezettsé
Lényeges,
illeték
mentességet élvez.

3.2.22.3 Egyéb jogi személyek

hogy
természetesen léteznek a Polgári Törvénykönyvben n e m
Fontos megemlíteni,
személyek is. Ezek rendszerint
más törvények által szabályozott jogi
fellelheto, köré szervezõdnek. A
valamilyen speciális tevékenység vagy tevékenységek
mindig alábbiakra utalunk, megjelölve a vonatkozó
nélkül ebben a körben az
teliesség igénye
jogszabályt is:
szóló 2012. évi CCXIX. törvény);
Hegyközség (a hegyközségekrQl társulatról szóló 1994. évi XLIX.
Erdóbirtokossági társulat (az erdóbirtokossági
törvény) társulat (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény);
Vízgazdálkodási
múködésérQl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény).
Párt: (a pártok
3.2.22.4 Egyházak jogi személyisége
lelkiismereti és
Lényeges említést tennünk továbbá egyházak vonatkozásában a
az
vallásfelekezetek és vallási közösségek
vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényrQl1. A jogi személyiség vonatkozásában
eme

bevett egyház és annak belsQ egyházi

torvény kimondja, hogy egyházi jogi személy a
hitelveket valló természetes személyekbQl áló,
jogi személye. A bevett egyház azonos
ezt a közjogi jogállást az
onkormányzattal rendelkezQ autonóm szervezet, amelynek
biztositja.
Országgyúlés a közösségi célok érdekében történQ együttmüködés céljából alábbi fel-
Az Országgyälés által elismerésnek az egyház
vonatkozásában az

tételei vannak. Akkor ismerhetó el egy egyház, ha:

'elsQdlegesen vallási tevékenységet vegez,

tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,

149
3. SZEMÉLYI JOG

nemzetközi múködésscl
rendelkezikvagy, húsz éve s.
legalabb száz ves
múködik Magyarorszagon és Magva
formában, vallási közösségként
kossagának 0,1 százal kát cléró taglétszámmal
rendclkezik, rország la
cltogadott belsó szabálya van,
vagy kijelölte,
ugyintézó és képviscleti szerveit megválasztotta
az általuk gyakorolni kívánt tevkCnuei
kepvisel6i nyilatkoznak arról, hogy nem
ellentétcs a fenti törvénvbcn meghatározottakkal
tanai és tcvékenvs gei nem sértik az ember tcsti-ielki cgeszseghez való iooh.
, az
clet védelmét, az cmberi nméltóságot,
a vallási tevckcnys gct végzQ szervczettel szemben - müködése során-ner
emzet-

biztonsági kockázat nem merült fel és

a közösségi célok érdekében történó együttmükÖdés iránti szándékát és annoal,
hosszú távú fenntartására való képességét különQsen alapszabálya, tagjainak s
ma, a kezdeményezést megelózQen a fenti torvenyben meghatarozott területeken
vegzett tevékenysége és az ilyen tevékenys gnek a lakosság nagyobb csoporti

számára való hozzáférhetQsége bizonyítja.

Magyarországon jelenleg az alábbi egyházak tekinthetóek bevett egyháznak:

1MagyarKatolikus Egyház
2 Magvarországi Református Egyház
Magyarországi Evangélikus Egyhááz
4 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
5 Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo A
6 MagyarországiAutonóm Orthodox Izraclita Hlitközség
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus -Magyarországi Ortodox Exarchárus
9 Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

10 Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye

11 Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarcháu
12 Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete (Magyarorszag'
Unitárius Egyház)
13 Magyarországi Baptista Egyház
14 HIT Gyülekezete
15 Magyarországi Metodista Egyház
16 Magyar Pünkösdi Egyház
17 Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház

150
4. DoLOGI JOG

A dologi jog alanyai a polgári jogi jogalanyok, a dologi jogot az egyes ala
és
ból, illetóleg a dologhoz füzódó jogokból fakadó jogokés kötelezettsége
és köteleze jogok
A dologi jog alapelvei a következók:
elve: ez
A dologi jogok zártkörisége és a tartalmi kötöttség elve: ez aze
lkoik
a magánjog pontosan meghatározza, hogy mik kepezhetnek dolopi:
dologiaztjelenti,
jogokat, h,ogezek
milyen tartalmi sajátosságokkal járnak.
Abszolit hatály elne: a dologi jogok mindenkivel szemben érvénvesil.

Csakmeghatározott személyek közötti

relációban. ,nem
Nyilránosság elve: a dologi jogok rendszerint ny1lvánosak, megism

lásd pl: ingatlan-nyilvántartás), ez az nnak,

egyik garanciája annal hetöek
hogy ndenki
altal tiszteletben tartandónak minósülnek.
Egyediség elve: a dologi jogok minden esetben konkrétan és egyedileo

tározottak.
egha

A dologi jog és a kötelmi jog között a legalapvetQbb különbség az, hogy a dolndi
mindig egy adott személyés egy-vagy több-adott dolog közötti jogi reláció f
$n rem
actio), míg a kötelmi jog mindig személyek közötti jogviszony(in personam actiol. Szob
a dologi jogot abszolút hatályá jogviszonynak, míg a kötelmi jogot relatív hatili
jogviszonynak nevezni. Ugyanakkor Grosschmid Béni az abszolút hatály -relat
hatály vonatkozásában az alábbiakra hívja fel a hgyelmet: ,a tuladongog ún. kibatásaban
rolaut, de liténelk biçomyosságában mindig ralatin (hi. mindig inter pares érvényesithetQ tulojdoni
igéry), halot az obligáció kihatásaiban relati, létezésében absolut. Ha ax adós elen a követelit
megitéiték, ext senki fia nem (vagy legalábris tsak kivételesen, és mindig bizonyos kibatásaiban
mem gyökerében) controvertálhatja."
A dologi jog két legfontosabb területe: a saját dolgokon fennálló jog (ura in re sma),
melynek a legfontosabb része a tulajdonjog, illetve ehhez kapcsolódóan a birtok mint
tény, annak esetleges jogi hatásaival, illetQleg a iua in re aliena, a más tulajdonában
illó dolgokon fennálló dologi jogok. Ezek közös sajátja, hogy a kérdésesdologami
tulajdonunkban nyilvánvalóan nem ál, ugyanakkor bennünket egy dologi jog kapcso
hozzá, szükségképpen csökkentve a tulajdonos tulajdonosi hatalmának teljességt

4.1 A dolgok osztályozása

A dolgok osztályozása szükségképpen mesteréges, és bizonyos értelemben onken

ela
kategóriákat eredményezó felosztás, ami semmilyen tekintetben nem szakíthatosem.
adott kortól, az adottjogrendszer hagyományairól,iletve a dogmatikaifeltogisu

152
 4.1 A
dolgok osztályozása
c l s o s o r b a n
a
ai jo
tómai iog szabályozásara, peldakent emlithetó a
római jogban
el bíró res mancipi- res nec
ralva
kiemelkedo jelentoséggel
manaipi kategória. Ez
felosztását képezi, es res manaipi alatt felosztás
a
lgok legósibb
a
a
dol
azon
jogD ek tulajdona az ósi, ünnecpélyes, átruház ügylettel, a dolgokat
j o g b a n

tulajdona.

mancipatio-v
r o m a i

amcljyek

érteni,
kell
ruhazhatóakát.
ovjzsgáljuk a res mancifpr koret melybe beletartoznak -

az itáliai
rabszolgák, az igavonásra, teherhordasra hasznalt, Italbában honos négylábúak
rabszou nmezei,
a
ei tclki
t
szolgalom-azt latjuk, hogy czck azon dolgok, melyek
négy ósi
t o v a b b á

Rórma
nában és
társadalmál
paraszti a
gazdaságában mindennapi gazdálkodás
abeli pvetóen szüksegesek voltak.
ellatásához a l a p v c t ó c

nem meglepó, ha e dolgok vonatkozásában követelték meg a rómaiak a

legnkább,formakényszerhez kötött, ünnepélyes tulajdonátruházó ügylet lefolytatását,
leginkab hiányában, illetve hibás lefolytatása esetén legteljebb elbirtoklással lehetett
melynek eni, A manaipatio mint ünnepelyes jogügylet (negotium
melynek

rulajdont szerezni. .

sollemne) egves
ércmérleg használata, a mérlegtartó (lübripens)
Szemle
kellékei
-

az
alkalmazása -mai
toriinkben nyilván különösnek túnik, ugyanakkor arómai jog korába helyezve,
római jog dogmatik
atikáját tekintve megrthetö, hogy a rómaiak miért éppen az em-
és a
litettdolgokat soroltáka res mancipi kategóriájába. (Mutatis mutandis a posztklasszikus
horban a res manaipi kategöriája teljesen eltúnik.)
Ugyanakkora dolgok római jogi felosztásában is találunk már:számos olyan ka-
eaádát, amelyek alapvetQ jelentoseggel birtak és bírnak a modern jogfejlQdésben is.
ipvutalni
utalni lehet
lehet Gaius, a híres római jogtudós Institicióiban szereplQ egvik felosztásra:
most pedig lássuk a dolgoka; exek vagy beletartoznak a nagyonunkba vagy vagyonunkon ki
iknek tartiják öket:" [Láscd: BrÓSz R. (ford.): Gains lnstitutiói. Budapest, 1995., 48. o.]
A dolog római jogi felosztásai között az egyik legkiemelkedQbb kategóra a rzs
incorporalis, a iestetlen dolog togalma, szembeällitva a teshi dologgal (res corporalis). A rómaiak
a dolgot mint kifejezetten testi tárgyat fogták fel, ezt mutatja a menm est (enyénm) mint
rulajdoni elnevezës hasznalata is. Ehhez kepest az absztrakció igen magas fokának
tekinthetó az, hogy a római jog elismerte a nem testi tárgy mint dolog fogalmát. Nem
Csupán azért, mert így például jogok és követelések válhattak magánjogi ügvletek - igy
egyebek közt adásvétel - tárgyává, hanem azért is, mert így vált lehetóvé az, hogy a

rs togalma alatt a teljes vagyonjogot érteni lehetett, és ez egyik alapfeltétele a ma-

gánjog egész fejlQdését meghatározó institúció-rendszer (lletve a pandekta-rendszer)
kialakulásának is.
Manapság a res inorporalis a dolgok teljesen elfogadot, bevett kategóriája. A jogok
ASvetele, a kötelezettsgek engedményezése, egyes jogok biztositékként történQ
asAa gazdaság mindennapos részei, és ugyanakkor a gazdaság egyes mozgató-
1 képezik. A resincorporaliskategóriája nélkül elképzelhetetlen lenne példáulaz
apirés ennek megfelelQen az értékpapírjog mint jogterület-létezése is. Hiszen
eicimü, hogy az értékpapír esetében dolognak nem maga a fizkal ertelemocvett
NUrat
tekinthetQ (bár azon iogrendszerekben, melyek még ma is elsmerik a Dem

153
 O
N
O
N
0
 Home

4.1 A
dolgok osztályozása
magVar jogmar
isimeri: ún. ingó
is. A maga jclzálogjogról szóló
ást is.
A hitelbiztosít nyilvántartás a
zalogkotclczettek hitelbiztositéki nyilvántar-
artalmazza a ne nem
lajstromozott ingo dolgokon, jogokonszemélyéhez
és kapcsolódóan
valamint Ptk-ban meghatarozott
zálogjogokat, valamint a követeléseken
egyéb biztosítéki alapitot
nafetiális ijogok jogokat.
tt
Ami az i m a t e r i

önböztetést
forgalomkepességével
illeti, lényeges alnunk a kapcsolatos fogalmi megkü-
magyar jog egyik eseti
szempontból.
A BDT.2000. 275.
sz döntés szerint döntésére dogmatikai
korlátolt
a
üzletrésze amateriális, vagyoni erteku jogosultságok felelósségüu társaság
együttese, amely
alamképes. Ezen eseti dontes Szerint átruházható és
ugyanakkor a korlátolt felelósséoi
erész nem minosul a
Poigari lorvenykonyv szerinti társasag
t ennek jogkövetkezmenye, hogy a dolognak. (Az eseti dänt
szabalyok sem
dologszolgáltatással
almazhatóak rá) Az eseti döntésbQl kapcsolatos szavatossár
igen jól kitúnik, hogy 5ag
alhatárolás esetében egyes atfedesek lehetsègesek, hiszen fogalmi
fenti döntés alapián
a
a

inmateriális és forgalomkepes jog(etve az

felrétlenül dolognak, 1gy dontes szerint jogosultsag

e õsszessége) nem tekintheto
maga uzletrész sem
az
tént, (Azt, hogy az uzletresz semmilyen modon nem értékelhetQ dolog-
tekinthetó dolognak,
alátámasztja társasági jog azon szabálya 1s, hogy az üzletrészrQl
a egyébként
vapv igazolást kiállítani nem lehet, és semmilyen okiratot
voltaképpen a
társasági szerzódés, illetve tag
iegyzék az egyetlen olyan irat, melybQl az üzletrész léte a

A fogalmi elhatárolás egyes kitúnhet)

nehezsgét jelzi továbbá az elhasznålható, elfogyasqt
ható és helyettesithetQ dolog kategóriája is, mely osztályzás már a római
iclentkezik. Az elhasználható,
elfogyasztható jogban is
dolog rendeltetésszerú
ha adott dolgot
az
elfogyasztják, míg helyettesíthetQ dolog olyan felhasználása az,
a
lényege egyediségében rejlik, hanem voltaképpen mérték szerintidolog, amelynek
nem

Ugyanakkor a két kategória közel sem

azonos, hiszen létezhet
mennyiségëben.
gyasztható dolog, mely nem helyettesíthetó, hiszen olyan egyedi elfo-
melynek révén egyedisége meghatározó, más olyan sajátosságokkal rendelkezik,
a pénzt-és ideértve a bankszámlakövetelést is- dologgal nem pótolható. A magyar jog
galomképes dolognak tekinti. A pénz vonatkozásában helyettesíthetQ, birtokba vehetó for-
ennunk arra,
hogy a pénz res incorporaisként fogható felugyanakkor figyelemmel kell
abban a tekintetben, hogy
valojaban dolognak a pénz által
megtestesített érték tekinthetó. Ez különösen igaz
Dankszámlakövetelés tekintetében, melyrQl okiratként bank által kiállitott igazolás
peldaul bankszámlakivonat) áll rendelkezésre. A nemesfémtartalmat
cpenz pedig egyértelmúen az elfogyasztható dolog kategóriája alámagaban
n
hordozó
szubszumálható.
dolgok felosztásának
mazott lényeges, mindennapok gyakorlata által igen gyakran alkal-
a

kategónája az
ingatlan
isa polgári jog egy ajátos, és ingó dolog elkülönültAzterületérQl, az ingatlanjogról
és többé-kevésbé
togalma. ingatlanokkal kapcsolatosan
DESzelni, melynek tágabb fogalmába nem csupán az ingatlanokra vonatkozo
polgári
sosorban dologi jogi) szabályok, hanem az ingatlan-nyilvántartás rendje
is beleérte
ndo. Erdemes kiemelni, hogy annak ellenére, hogy a mai jog a hajokat

155
4. DoLoGI JOG

lajstrome
alapvetóen ingóságoknak és nem ingatlannak tckinti, kotelezQ
hajók tekintetében meghatározott hajóméretek eseteben, mely lajstromozás.
zás
stromozást ír elQ a

Vezctese a hajótulajdon átruházásának lényeges

felt tele. naprakész
Habár az ingatlan és ingó dolgok felosztása pr7ma facie relatív konstancm
lényeges arra utalni, hogy például a római jog -lsosorban a posztklasszik

1smerte már a res se morentes, az önmaguktól mozgo dolgok kategóriáját is orban

rabszolgák, illetve az állatok tartoztak. A jogképesség
melyb
általánossá válásával a raOe a
ság fogalma ebben a formában már nem értelmezheto, ugyanakkor az állato zolga-
jogi megitélése is jelentós változáson ment keresztül. A német BGB 1990, Szen ogi
-en beiktatott 90/a. J-a szerint például az állatok nenm dolgok, mindazonáltalay 5
védelmére szolgáló külön törvényi rendelkezés hiányában a dolgokra vonatl O
álta-
lános szabályok irányadók rájuk nézve. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor a BCR On
S-ának-mely egvébként a tulajdonjog meghatározását tartalmazza -második mondas
mely szerint az állat tulajdonosa tulajdonosi jogositványait csak az állatok védelm.a,
lmére
vonatkozó szabályok megtartásával gyakorolhatja. (Der Eigentiimer eines Tiares hat bei d
Ausibung seiner Befugnisse die besonderen Vorscbriften zeom Schutz der Tiere zu beachten.) Szántén
kiemelést érdemel, hogy a német jog értelmében az álatokon ugyan tulajdon és birtok
fennállhat, zálogjog azonban nem. Lásd: SáNDOR L:A dolRJOg 1Örténete és legijabbfjilidési
tendenciái Nngat-Euripában. Allam- és Jogtudomány 40 (1999). 315-316. o.]
A német joggyakorlatban egyébként az állatokkal kapcsolatos dologi szabályo-
zás körében taláunk olyan álláspontot, mely szerint a fiatal, az eseti példa szerint
hat hónapnál fiatalabb, korábban adásvételre még nem került - versenylóként vagy

tenyészállatként nem alkalmazott - csikó eladása esetén az állat nem tekinthets

használt dolognak, vagyis szavatosság esetében az új dologra vonatkozó Szabályokat
kell e dologra alkalmazni. (Lásd: http://dejure.org/dienste/lex/BGB/90a/1.html),
Spanyolországban pedig a legújabb jogfejlödés egészen addig ment, hogy 2008
júniusában a spanyol parlament támogatóan szavazott az emberszabású majmok élethez
és szabadsághoz való jogai vonatkozásában. E jogfcjlödés jövQbeni eredménye az lehet,
hogy az állatok (vagy egyes állatok) végérvényesen kikerülnek a dolog fogalnma aló.
Az új magyar Ptk. az állatok dologi jogi státusával kapcsolatban az alábbiak szernnt
rendelkezik:

5:14. 3)A dologra vonatkozó szabályokataz állatokra a természetiknek

megfeleli eltéréseket megállapító törvéyi rendelkezések fgyelembevételéel kel
alkalmazui.
Ebbol tehát az következik, hogy az állatok dolgoknak tekintendóek, de tekintc
kell venni az állatok természetébQl következQ, azokra tekintettel lévó törvényi re
delkezéseket. Klasszikusan az állatvédelemmel foglalkozó, illetve az állatok kinza
tilalmazó jogszabályok tartoznak eme körbe.

156
 4.2 A tulajdonjog fogalma
sztályozása ha nem is tekinthetó teltétlenül teljesen koherens rendszer-
A d o l g o k OSztály
Ltor a doleok rendszerezése eseten eligazitast nyujthat, amely alapvetóen
nek, ugyanakkor a

bizonyul a dologi jog cgyéb nényeinek vizsgálata során is.

intézmé
szukscgesnck k

fogalma
tulajdonjog
4.2 A
hagyományos meghatározása szerint a legteljesebb anyagi magánjog-
ajdonjog tekinthetó. A
jogintezmenyek egyik legfontosabb kategóriájának
A tu

dologi jogi feletti tejes hatalom

nak, a
Rak alapvetó meghatározása szerint a tulajdonjog egy dolog
romai jog él fogva a magáéban mindenki megteheti mindazt, amivel
in re), amelynél
potestas tömörebbet és lényegre törQbbet
pen
másokat. E tulajdonjog meghatározásnál
nem zavar eredetú egy másik, a római jogi stúdiumban
találni. Alapvetöen pandektista szerint a tulajdonjog az
erenctQl származó meghatározás, mely
nehéz

B e n e d e k Fer
is ismert,
amefnel tulajdonos a tulajdon tárgyáulszolgálódologra bárkijogosulatlan
a
a, dolog jog FöLDI A. HAMZA G.: A rúmai jog története és institútii.
hohatását kizárbatja". (Lásd:
-

2013. 288. o).

Budapest, magánjogi kódexben is fellelhetQ.
szemléletk meghatározás több
Ezen pandektista
Der Eigentiäimer einer Sache kann, soweit#
A német BGB
903. F-a az alábbiakat mondja ki:
der Sache nach Beleben verfahren und
Gesetz oder Rechte Drtter entggensteben, mit
wicht das
(gy dolog tulajdonosa, anlkül, hogy törvényt
a
amderesonjeder Einuirkung ansscbheßsen. cselekedhet a dologgal, és kizárhatja
vagy mások jogait
megsértené, tetszése szerint
való rendelkezés
mások bármiféle kihatását.) Lényeges, hogy a tulajdon tárgyával
arra a célra, hogy másnak
használata is nem irányulhat kizárólagosan
igy a tulajdon
-

Sikán-tilalomba (Schikane-verbot) ütközne,

kárt okozzon, mivel ez az úgynevezett
figyelemmel a BGB 226. J-ra is.
1804-ben elfogadott francia Code aivil eltérQ
Az institúció-rendszerre épüló,
során: Lapropriété est le draitde joniret
szemléletet tükröz a tulajdonjog meghatározása

disposer des choses de la mamière la plas absolute, pourvm qu'onn'en jassepas un usage probibépar
a velük való rendelkezésre
es loisoupar les règlements. (A tulajdonjog a javak élvezetére,
azzal a törvénybe vagy rendeletbe
irányuló legteljesebb jogosultság, tilos azonban
ütközó módon élni.)
elsQsorban a dolgok mint a
Ehez képest az osztrák ABGB némileg rövidebb,
a 353. -ban: Ales,
tulajdon tárgyai meghatározására törekvQ szemléletet alkalmaz
und unkörperlicben Sachen, beißen Eigentum.
us Jemanden ugeböret, alle seine körperichen
(Mindaz, ami valakié, minden testi és testetlen dolgai, az ó tulajdonának neveztetnek.)
Az 1928. évi magyar Mtj. - mely törvényeróre nem emelkedett, azonban a jog

a
meghatározó jelentQséggel birt
-

gyakorlat (és késQbbi jogalkotásunk) számára

tartalmaz,
ydonjog meghatározása során alapvetóen pandektista megközelítést
hatalom megtogalmazás
CKClnetQ a római jogban ismert, a dolog feletti teljes
Ahnlajdonost a törnvénynek ésmásokjogainak korlátai köqötttejes kizgárolagosjogr
és

157
4. DoLOGI JOG

A tulajdonost ar
emtett korlatok között kilinis
hatalom ileti tulajdonának tárgyán. és egyéb bashnk megil eti
a
birtoklása, a gynmolssgedesre haszmok ibe
szabad rendelkezis joga: joga
ran
a

és minden jogosulatlan bebatás kizárásara. határozza meg:

szerint
az alábbiak
Az uj Ptk. a tulajdonjog fogalmát

tárgyan-jogzabaly ésmások iooni

5:13. (1)A tulajdonosttnlajdonjogának batalom illeti meg.
korlätok kizgit-teljes kizárilagosjogi
és
álialmegszabott kiälönösen a birtoklás, a baszmálat, basgnositic
a

2)4 tulajdonost megilleti

a basznok szedésének és rendelkezés
a joga.
jOgosulatlan bebatás kizárására.
)A tulajdonosnak joga minden
van

A fenti meghatározásokból az hogy a tulajdon azért a legteljesebb alan

túnik ki,
álló dolog feletta legteljesebb spaha
magánjog, mert a tulajdonost a tulajdonában abad-
korlátlan módon rendelkezhet, azt hatalmában tarthatia
ság illeti meg, hiszen azzal
A tulajdonost a tulajdona felett megilletó szabadságának korlátja pedig egy másil
elQirás lehet. (Hozzá
személy tulajdona, avagy valamilyen jogi tilalom, jogszabályi
kell tenni, hogy a tulajdonjog jogszabályi korlátozása esetén nagyon komoly alkot

mányos feltételeknek kell teljesülniük egy jogállamban.) Miként Immanuel Kant az

emberi szabadság határaként a másik emberseabadságátjelöli ki, akként a tulajdonjog-ami
filozófiai értelemben az emberi szabadság egyik legtökéletesebb megnyilvánulásaként
fogható fel - határa is egy másik szeméhy talajdonjoga lehet. Igy tehát azt lehet kimondani,

hogy a plena potestas in re, a dolog feletti teljes hatalom akként értelmezhetó, hogy
annak
határát a másik személy tulajdonjoga kell, hogy képezze, a plena potestas in re egy másik

személy tulajdonjogára nézve sérelnes nem lehet.

Ezzel fugg össze az is, hogy a tulajdonost-miképpen azt a fenti meghatározásokis
alátámasztják-éppen a tulajdonjoga hatalmazza fel arra, hogy más személyek jogesulatian
behatásat kizárhassa, vagyis felléphessen mindazok ellen, akik hábortják tulajdona szabad
élvezetében. Az, hogy ez a felhatalmazás jelenthet-e önhatalmú jogérvényesitést, terme-
szetesen koronként és jogrendszerenként változik. Természetesen a modern jogrend:
szerek - szemben a XII táblás törvény olykor homályos rendelkezéseivel - nem teszs

lehetóvé azt, hogy az éjel a házat megtámadó fegyveres tolvajt a tulajdonos megole
e az önhatalmú jogérvényesítés a tulajdonát megvédQszemély esetében az azonnau o

jogos önvédelemlehetóségét- természetesen megfeleló határok közé szorítva-szamos

jogrendszer elismeri.
A tulajdonjog fogalma kulcskérdés a dologi jog területén. Miként az ABGBIe
idézett rendelkezésébQl is kiderül, a tulajdonjog testi és testetlen dolgokon, tehát pélkau
jogokon és követeléseken is fennállhat. Ehhez képest nézetünk szerint a ulajao
embern
sajátos kategóriájt alkotja asgelemi tulajdon, melynek legfóbb sajátossága, hogy az
atko-
szellem alkotása. Az ember alkotó
tevékenysége
révén szellemi mu
létrejött vo
zásában lehetséges az, hogy miközben a szellemi alkotás egy meghatározott >

158
 4.2 A
tulajdonjog fogalma
tulajdonábatn van, ddig azt egyszerre, akár irhuzamosan több személy is felhasználja.
nlajdonab i r könvvre, de szoftverre is. A tulajdonjog rész-szelvényének te-
Utalhatunk itt :
jogakár egyidejülegis megillethet több személyt, sõt a használatra
kinthetóhasználati

kintheto gy szoftver esetében köthetó icensz-szerzódés is, de maga a szellemi tulajdon

szervezetnél is.
yanakkor egy meghatározott személynél vagy
Miként Menyhárd Atila is kiemeli, a sgellemi alkotás tulajdonosát megilletQ vagyoni
marad

lehetóvé teszi
alkotás piaci alapú hasznosítását, ezáltal a dolog ter-
a szellem
lem
mészetesen forgalomképesnek tekinthetó. (Lásd: MENYHÁRD A: Dolgi jog. Budapest,
v e d e l e n

Minderre tekintettel is felmerül az a kérdés, hogy a szellemi tulajdon teljes

2008. 157.o,)
a hagyományos dologi jogi kategóriákkal.
körülírható-c

Menyhárd Attila is uta, ismeretes a magyar irodalomban olyanállás

mértékba

Miként arra
arra Menyhárd
fiként szerint a zellemi termék joga a polgári
Boytha György nézete mely
-

például
rendszerébe eltéró sajátosságai miatt nem epitheto be. Mindenesetre a szerzQi jog,
pont
jog
rendszerébe

alkotások joga a polgári jog elkälinält teriletének tekinthetó, de alapvetó

ileve a szellemi

focalmai megértéséhez
nelkulozhetetien a
dologi jog kategóriának ismerete.
megérthetQ, ha a
tulajdonjog egyes rész-jogasivá-
A nulajdonjog fogalma még jobban
elemezzük. Habara modern magyar polgari jog a tulajdonjog rész-jogo-
mait röviden
használat és hasznosítás jogát, illetve a rendelkezési
sityányai között a birtoklás jogat, a
triászról lehet beszélni célszerú megemlíteni, hogv a
iogot ismeri, vagyis tulajdonosi
szerint basználati jogot (ius utendi), gyümölcsöztetési
romai jog fogalomrendszere
valamint a birhatás
iogot (ins fruendi), rendelkezési jogot (ins disponendi),
lehet megkülönböztetni.
jogát (ius babendi)
A római jog tehát alapvetQ különbséget tesz a használat joga és a gyümölcsöztetés

joga között, hiszen ezen utöbbi kategórna dolog

a hasznosítását és a gyümölcsök szedését
is magában foglalja, míga használattal egy dolog rendeltetésszerq használatára kerül
a hasznok megilletnék a használót
sor, de ebbÑl nem következik egyenesen az, hogy
is. Természetesen, amennyiben egy dolog rendeltetésszerú használatával termelödik
haszon-vagyis haszaot hajtódologról van szó-akkor lehet olyan megállapodást kötni,
hogy ez a haszon ne a tulajdonost, hanem a dolog használóját illesse meg. Ebben az
esetben azonban ezt külön szerzódésben kell rögzíteni, mely rendszerint haszonbérleti
szerzódés formáját ölti. Álláspontunk szerint azonban ahhoz, hogy valóban hasznot
hajtó dologról lehessen beszélni, lényeges, hogy a dolog rendeltetésszeri baszmálata biz-
tosítsa a hasznot, hiszen egy rendeltetésellenes használatból következQ haszonszerzés
akar más jogi normákat sérthet, más jogágra tartozó jogszabályokkal is ellentétes lehet.
A birhatás joga-mely a római jog egyes forrásaiban is jelentkezik-egyfelQl teljesen

gatol értetQdónek túnik, másfelQl azonban az is jelentheti, hogy valakinek az adott

a0l0g mint birtokolható dolog a magánvagyonába tartozhat, és ebben az értelemben
gyon 1s lényeges részét kel, hogy képezze a tulajdonjog rész-jogosítványainak.
segtelen tény azonban, hogy a tulajdonjog rész-jogosítványai közül a tulajdonos
pontjaból a legmeghatározóbb a rendelkezési jog. A rendelkezési jog ugyanis

159
4. DoLOGI JOG

kizårolag a tulajdonost illethes:

azon szelvénye a tulajdonjognak, amely beszelni eti
eg, Mig
SZamos olyan dologi jogi jogosultról
lehet peldául haszoné
romai jogban az örökhaszonbérló (emplytenta)- akik a tulajdonjogegyes
, term
7ondlvezó, vagy a
rendelkezhetnek, azési jog (ins
rendelkezési
sen jelentós rész-jogosítvánvaival
feltétlenül a tulajdonos privilégiuma. A rendelkezési jog alapján atulajdeOn dispor
Sorsát alapvetóen képes befolyásolni,
hiszen a rendelkezësi jog tág köréhen .olog
lésétQl kezdQ
nos a dolog tulajdonjogának átruházásától, vagy a dolog megterhelésé tulajdo-
sorsa felet ien
dolog elpnsztitásáig, megsemmisiteseig jogosult dolog jOgi
a
cgeszen
E döntés természetesen megnyilvánulhat jognyilatkozatok vagy jogi tényck form nteni.
a

átruházásáról kötöttszerzódés b
1S-ilyen például a dologtulajdonjogának
olthet reálaktusként is, erre példa, ha a tulajdonos megsemmisíti a dolgát.
Ha abból indulunk ki, hogy a tulajdonjog togalmanak lenyeges eleme, ho a
tulajdonos a saját dolgával - más tulajdonjogának, illetve a vonatkozó törvénvi hogy
l
elóiri-
soknak a tiszteletben tartásával - bármit megtehet, akkor ez teltëtlenül a rendelkeezési
vezethetQle. Ebben a körben a legszemléletecdls
1og körébe tartozik, és csakis abból etesebb
példa az, hogy kizárólag a tulajdonos jogosult a dolog elpusztitására, a dologfizile
megsemmisítésére. Amennyiben nem elfogyasztható dologról van szó - melynek ten.

deltetésszerq felhasználása az, hogy elfogyasztásra, telhasználásra kerüljön-,adoloc

elpuszitása primafacie rendeltetésellenes joggyakorlasnak, joggal való visszalésneki
túnhet. Ugyanakkor azonban, mivel erre csak a tulajdonos jogosult, és ez a jogosultság
a rendelkezési jogból levezethetó, valójában nem tekinthetQ joggal valóvisszadlés
nek. Ha nem is gazdaságos - vagy esetleg nem is ésszerü - tett a dolog elpusztitása,

amennyiben egyéb jogszabályt nem sért, más tulajdonjogába nem ütközik, úgy nem
ellentétes a rendelkezési joggal, és ha nem is rendeltetetésszerú, de visszalészerd
joggyakorásnak sem tekinthetó.

Éppen a rendelkezési jog széleskörúségébQl következik az, hogy a tulajdonost a

tulajdonával kapesolatban korlátozni igen nehéz, és jogálamban igen komoly akatmáaga
kurlátokboz kötött. A tulajdonnal kapcsolatos alkotmányjogi kérdések nemegyszer a
tulajdonjog korlátozásával kapcsolatosak, a magyarországi rendszerváltást követoen,
a tervgazdaságból a piacgazdaságra való áttérés során pedig többek között épPpen az
állami tulajdon - magántulajdon, tulajdoni korlátozás relációjában jelent meg a magr
alkotmánybíróság gyakorlatában is.
Az Alaptorvény ebben a vonatkozásban a következQ szabályokat tartalmaz7a

XIII. akk
1) Mindenkinek joga nan a tulajdonboz és az örökléshez, A tulajdon tarsa

dalmi feleläségel jár.

(2) Tulajdont kisajátitani csak kivételesen és közérdekbil, törvényben megha
tárogat esetekben és módon, teljes,felrétlen és agonnali kárialanítás mellet eeh

160
 .
JQ

N N
09.
JO
D

09

2.
4. DoLoGI JOG
lchetségo.
csak a tulajdoni hányadban ges.
clvickben
különbség lcgtontosabb Jogpolitikai i ki.
OSzlik mcg
kérdés talán
-

közös tulajdonnal kapcsolatos

Ezért a reszere a legteljesebb m
az, hogy hogyan lehet mindegyik
tulajcdonostars
élvezetét olyan mád.
rész-jogositványok
mértékben
don, hogy
garantálni a tulajdonjogból folyó kapcsolatos egvee
a
s a közos tulajdonnal
közös tulajdon is mcgmaradjon, lehetséoee 12s
meghozatala (es vegrehajtása)
érintó döntések yen
tulajdont lenvegileg
az, hogy a
közös tulajdon tulaido
n e m lchetséges
Ezen elvárásra tekintettel
hányadnak megfelelQ Szavaza s;
minden kérdésben sqotöbbséggcl - a tulajdoni hetne
sérülhetne aa tulaido
szerint
tulajdonjn t
tulajdonosoknak
dontsenek, mivel így a kisebbségi
idon szabálu
A közös tulajdon szabályozá ghoz
jogai gyakorlásának lchetósége.
kapcsolódó cgves fentebb hangsúlyozot
kell talalni a ket,
megtfelelóen egyensúlyt
szerint ennck
és a tulajdonostársak joggvakoe
fenntartásának lehetósége,
a közös tulajdon
számos esetben a L
-

között. (Nem véletlen, hogy bs

lehetoségének biztosítása
-

a tulajdonostarsak, melyre a
magyar iophan
tulajdon megszqntetését indítványozzák meghatározó mértélkh
igen
mellett a jogalkalmaz st
jelentQs, kben
a törvényi szabályok
iránymutatásokat találunk.)
befolyásoló felsQbírósági kérdésként merül fel, miléns
vonatkozásában gyakran jelentQs
A közös tulajdon
A hatályos Ptk megoldása szerintA tulajdonos.
kell a határozathozatalt szabályozni.
társak h a eltéróen n e m rendelkeznek -
szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont
hányada arányában illeti mes
érintó kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni
határozata szükséges a) a rendes gazdálkodás
szavazati A tulajdonostársak egyhangú
jog. feletti tulajdonjog átruházásához, az
körét meghaladó kiadásokhoz; b) az egész dolog
kiterjedQ kötelezettségvállaláshoz.
egész dolog megterheléséhez vagy egész dologra
az
Ebbol következik azon, gyakorlati jellegú probléma is, hogy a tulajdonostárs -pl.
banki hitel felvételéhez -a saját tulajdoni hányadát jogosult megterhelni a többi tulaj-
donos hozzájárulása nélkül is. Ugyanakkor az egész dologra kiterjedQ kötelezettség-
vállalás - például egy közös tulajdonban áló ingatlan felújítása - már mindenképpen

Miként korábban említésre került, a

minden tulajdonos beleegyezését kívánja meg. ehhez nem
esete az, amikor egy tulajdonostárs
joggal való visszaélés egyik klasszikus
adja meg beleegyezQ nyilatkozatát. a
kérdésekben
tulajdon hagyományos alakzatai mellett melyben egyes
A közös
-

tulajdonostársak szótöbbséggel, míg bizonyos, a közös tulajdon tárgyát meghatrozo

mértëkben betolyásoló ügyekben egyhangi döntéssel hoznak határozatot -a modern
találkozni. Idetartozik
jogokban egyre több, a közös tulajdon különös formájával lehet
például a mindennapi életben is jól ismert társasház-tulajdon, melynek lényege, noE
ugyanazon ingatlan vagyis a társasház - egyes részein, azaz az egyes albeteteke
alatu
külön tulajdon áll fenn, mig a bizonyos részei (jellemzQen a közQs hasznu
társasház
helyiségek) közös tulajdonban állnak. A társasház-tulajdon alapvetQjellemzQje tenata
kilön tulajdon és a kögos tulajdon egyfajta vegyítése, mely elsósorban a társashaz jee
atlan.
és sok tekintetben célravezetQbb, mint közös tulajdonban álló inge
gébQl ered, a

162
 E

.
.
4. DoLoGI JOG

4.4 A tulajdon megszerzésérQl és a tulajdonátruházásról

A tulajdonjog lényeges eleme, hogy a tulajdonos -

a rendelkezési jogbál L
jogosult arra, hogy tulajdonjogát másra átruházza. A tulajdonátruházás volsaoen
tulajdon megszerzésének cgvik lehetséges módja, hiszen -
házás voltakéetöcn -
némiképpen c o P n a
pen a
-a tulajdonátruházásának lényege az, hogy a tulajdonos egy másik szem isítve
át a tulajdonjogát.
adja
A tulajdonjog átruházásának klasszikus, és a gyakorlat által leginkábh allat
módja az adásvételi szerzódésekhez kapcsolódik. almazx
Dogmatikaiszempontbélao
nagyon éles cezúra alkalmazása szükséges azonban, hiszen az adásvételi s Dn
ugyanis egy köteimi jogi igylet, melyben a szolgáltatás - ellenszolgáltatás kateoheies

körvonalazódik, és az áru (az adásvétel tárgya), illetve a vételár fogalmával i o

irható, ezt azonban el kell választani a tulajdonjog átruházásától. A tulajdonio
házása ugyanis a dologi jog által szabályozott jogi aktus, hiszen a dolog
tulajdonosáh n
áll be váaltozás, akinek ugyanazon jogokat kell élveznie, mint a korábbi tulaidon
nosnak.
Eppen erre tekintettel az egyes jogrendszerek a tulagdonátrubázás fogalmával kaneso
latosan eltéró rendszereket vezettek be. Ebben a körben alapvetóen el lehet
egymástól az úgynevezett kauzális vagy kovencionális rendszert, illetve az úgyneveze
különit
tradicionális rendszert. A kauzális rendszer melynek klasszikus példája a francia
-

jog,
azaz a Code ciril szabályai -

lényege, hogy a tulajdonjog már a szerzQdéskötéssel (tehát

például az adásvételi szerzQdés megkötésével) átszáll a megszerzQre.
A tradicionáis rendszer például az osztrák, a svájci
és a magyar polgári
szabályai szerint-idesorolható
-azonban megfelelQ szerzésmód is szükséges, vagyis a
jog is dolog
megszerzésének, átadásának is a jog által elismert és szabályozott módon kell történnie.
Menyhárd Attila az angol tulajdonátruházási rendszert nyitott tulajdonátrubágási
rendszermek nevezi, példaként utalva a Sale of Goods Act 17. cikkére, mely szerint a felek
szándékától függ, hogy a tulajdonjog mikor és milyen aktussal szál áát a vevóre. (Lásd:
MENYHÁRD A.: Dologijog. Budapest, 2008. 277. o.) Ezt a rendszert azzal a megjegyzéssel
kell értelmeznünk, hogy az angol jog- eltérQ történeti fejlQdésére is figyelemmel-a
kontinentális jogrendszerekhez képest némiképpen eltérQ fogalomrendszert alkalmaz.
Habár- miként arra a korábbiakban már történt utalás - az angol jog fejlódéséti
jelentós mértékben meghatározta a római jog - a római jog a kontinentális jogok-
hoz képest eltérí módon hatást gyakorolt az angol jogra. Ezzel kapcsolatos példaként
utalunk az angol jogban a földtulajdon vonatkozásában ismert good title kitejezesre,
amely kizárólagos rendelkezési és használatos jogot biztosítva voltaképpen a tulajdon

fogalmához közelít, habár terminus tecbnicus-ként nem e kifejezést alkalmazz:

A fenti, egymástól igen eltérQ tulajdonátruházási rendszerek a nemzetközi ke
reskedelem, nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában igen jelentQs probi
képezhetnek. Ezzel összefüggésben említést érdemel a Bécsi Vételi Egyezmeny
4. cikkely
(Covention on Contracts for the International Sale of Goods, CISG), melynek

164
 4.5 Tulajdonszerzési módok hatályos Ptk-ban
a

azt hogv az Fgyezmeny nem tartalmaz. rendelkezést arra nézve, hop

az adásvét dés
szerzódés az áruk tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban milyen
the efect which the contract may have on the property in the goods sold"), Joseph
atással jár
(,theeffectwbich.

sky
szerint ez a problémakor nem az Egyezmény altal szabályozott területre
s ezért itt a nemzetijogok szabályozása mérvadó, ideértve azt kérdéskört
a a

vevóvel szemben hiteclezók vagy harmadik Személyek

t a r t o z i k ,

a
jóhisz milyen
is, hogy
i g é n y e k e t t á m a s z t h a t n a k .

Fentiek alapján látható, hogy a nemzetközi adásvétclre vonatkozó, Bécsi Vételi

Egvezményidevc
inr idevonatkozó szabályozasa hianyaban az egyes nemzeti jogok.feladata marad
alajdonátszállási kérdésekszabályozása, ezért a nemzetközi adásvételt is magában
szerzódésekben tanácsos lehet erre vonatkozóan alkalmazandó
nemzetközi

oglaló
foglal
kikötni,
ellenkezQ esetben a kollízió: normák fogják meghatározni, hogy vélhe-
got
let egésze szempontjáb igen lényeges kérdésben mely jogrend szabályai
tóleg az A jogváalasztás vonatkozásában lásd: BurIÁN L.
az rányadóak
GLER -

lesznek
n -KECSKÉs L. - VOROS 1.: ERTopal es magyar nemqeteozi kolíiqyds magánjog. Budapest,

2010. 99-135. o.)

A dologi jogi jogosultságok - értelemszerien legtQkéPpen a trulajdonjog-átru-
hánása kapcsán fontos figyelmet torditani a római jogból származó nemo plus iuris ad
alium transerre potest, quam tpse baberef elvre, melynek értelmében senki nem ruházhat
át több jogot, mint amivel maga iendelkezik. A tulajdonjog származékos szerzése
eserén-vagyis akkor, anmikor valaki más, már fennálló tulajdonjogára tekintettel, a
tulaidonostól történó átruházással-szerzünk tulajdonjogot, bír különös jelentóséggel
a fenti jogelv, hiszen amenny1ben nem tulajdonostól szerzünk, vagy valamely harma-
dik személynek joga áll fenn a dologra, akkor a tulajdonszerzésünk is szükségképpen
kurlátogot lesz, vagy éppenséggel nem is tudunk tulajdont szerezni. A nemo plus uris
elv alkalmazására természetesen nem keriül sor az úgynevezett eredeti szerzésmóddal
történó rulajdonszerzés esetén, amikor a korábbi esetleges tulajdonjog fennálására
tckintettel szerezzük meg a dolog tulajdonjogát. Ebben az esetben a tulajdonjog
valamely más személy jogától függetlenül keletkezik. A római jog lyen szerzésmód-
ként ismerte például a foglalást (ocupatio), míg modern jogunkban a hatósági árverés
tekinthetó például eredeti szerzésmódnak, mely a fenti elvre tekintettel igen elQnyös
a
dolog megszerzQjére nézve.
4.5
Tulajdonszerzési módok hatályos Ptk-ban a

A
hatályos Ptka tulajdonszerzések alábbi módjait különbözteti meg
tulajdonszerzés átruházással,
tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útjän;
kisajátítás;
elbirtoklás;

165
 .
OJ
 4.5 Tulajdonszerzési
módok a hatályos Ptk-ban

tehát perben a eldöntendó kérdés volt, hogy a

az
E l hehhol következóen
a z alapehrbot.
I. rendí alperes valóban tulaj-
tött szerzódés idópontjában az
kötöt
rnadelkezik. alperesáhal
rendii csak abban az esetben lebet tényállás megállapitására
Ez pedig ési láncolat elsó tagjaként szereplQ kereskedötól (a
rbeligépkocsinak.
i ta
ers
szerzõdési
d o n a s ao l t - e a

ba belöldi
a
a PIk. 118. J-ának (1)
származtató I11. rendí alperes
eldöinteni,
alkamas
adon on jogát
rendelkezési
remdií
aferestil).

tulajdonos
lett.
h e k e z d s ta l a t j á n án
valóban

(1) bekezdése
(célsqeriség okOkbil, a forgalmi biztonság védelmi érde
ának
118.
J-ána a Ptk. 117. J-a sgerinti alaptételt a nem
vonatkoRO,
cármazékosjogszerzësre
PIk.
A bekerdice
attö7 a
szármag
elasmerésével. A Ptk. 118. f-ának (1)
korlatogott
kiben)
edal aló tulajdonszerqés reskedelmi forgalomban eladott dolgon ajóbisze vevó ak-
tulajao. rendelkezik, bogy bizgonságát ugyanis
volt tulajdonos. A vásáriók
gyamis
ként
ba a edo
keresked nem

mlajdonjogor
ha lebetnének bizonyosak abban, a kereskedelmi
sqerez,
nem
forgalomban
kor minden esetben
iletve ba ajog a r r a kéyszeritené óket, hogy
asÖkkentené,
mértékben

onceri tulajdonosai
tulaido. lesznek, tndnia
rettdolog
ogszeri minóségérQl. Ha azonban a vevQ tudja vagy legalábbis
meg az
eladó tulajdonosi
adó tulaj
nem tulajdonosa, akkora védelme
gyózidjenek eladö aq eladott dolognak
a kereskedelniforgalomban
a Ptk. 118. J-a szerinti
kedvezmy csak a jóhiszemä vevot. A
illti meg
ndokalt. Exzért nem tett lépéseket a
nem.

nem érinti,
ba a vevö nem
kételkedett az
eladójogosuliságában,
idhicgemdiséget eladás körilményeinek a vevóben alapos kétséget
kikutatására. Ha azonban ag
tileges tnlajdonos a kereskedelzi eladó feltiinóen
alacsony árat szabott meg sth), akkor a
ellt kelteniük (példánl
már nenm állapitható meg. Jóbisqemisége
biáyában pedig a Ptk. 118. J-ának
rendjábiszemisége sincs lebetoség."
tulajdonszerzés megállapitására
1) bekezdése szerint hogy 6si, a római jogból származó
kiemelést érdemel,
Az elbirtoklás kapcsán
lényege az, hogy elbirtoklás útján megszerzi
a
elbirtoklás
tulajdonszerzési forma. Az esetén tíz éven
tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog
dolog
át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Ingó dolog
tulajdonjogának elbirtoklásával
terheló olyan jogai, amelyek az elbir-
megszúnnek a harmadik személynek dolgot
a

nézve az elbirtoklás
tokló birtokának megszerzése elótt keletkeztek, és amelyekre
fennállása
ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának
tekintetében nem volt jóhiszemú.
Az elbirtoklás lényege az idQ tulajdonkeletkeqtetó hatásán alapszik. Bizonyos
idó eltcltével az elbirtokló személy, a birtoklás ténye alapján, a sajátjakénti birtoklás
eredményeképpen tulajdonjogot fog szerezni.
Vannak az elbirtoklás kapcsán kizárt esetek, ilyen az, ha valaki
búncselekménnyel
elbirtokias
CEyebkent erQszakos vagy alattomos úton jutott dolog
a birtokáho2,
utyan nem szerez
tulajdonjogot.
o rtk z elbirtoklás kapcsán bevezet egy nagyon fontos új jogintézményt, a
követe U. Ezen jogintézmény lényege, hogy az elbirtoklás öt év elteltével
dé be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerz-
déssel
szerezte,;amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését
követelhetné,
0a ha aa:SzerzQdés az ehhez megkívánt alakszerüségi követelm nyeknek
167
4. DoLoGI JOG

megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette. Lényeges feltétel

itt
az, hogy van egy nagyon is fontos jogcime az c
clbirtoklásnak, mely szerint lechet tehát
ett volna egy szerzódés alapján ingatlan-ny1lvantartasi bejegyzést kérelmeznie
nem került sor, ilyen esetben öt év alatt kerül sor az elbirtoklásra. erre
Abban esctben, amennyiben a tulajdonos mentheto Okbol nincs abbana b.
az

zetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadaly megszúnésétQl

szám
cgy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtokláe:nítot
már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Ezt a
folyamatot az elbirtoLl
nyugvásának nevezzük. oklás
Az elbirtoklás
megszakadásáról pedig akkor beszélhetünk, ha a) a tulajdonoe
dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesit1; b) a tulajdonos a dologoal
a

kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy a birtokos a birtokot akaratán L

vü elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza,
vagy egy éven belül nem kéria
biróságnál,
Abban
hogy a
dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
azesetben, amennyiben az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addio
eltelt ideje nem vehetó figyelembe, és az elbirtoklás a
megszakadást okozó körülménv
elmúltával újból kezdQdik. Az elbirtoklás megszakadása és nyugvása az elévülés
meg.
szakadásával és nyugvásával mutatja a legszorosabb kapcsolatot.
Az elbirtoklás vonatkozásában nagyon fontos szempontot
rögzít a BH2007. 4.
sR határozat. Eszerint, amennyiben az elbirtokló tulajdonjogát nem jegyeztette be az
ingatlan-nyilvántartásba, a jóhiszemq és ellenérték fejében tulajdonjogot szerzQ féllel
Szemben nem hivatkozhat az elbirtokláson alapuló tulajdonszerzésére
A találás mint tulajdonszerzési forma lényege az, hogy a találó, vagyis egy más
személy tulajdonában álló dolog megtalálója bizonyos feltételek mellett megszerez
heti a dolog tulajdonjogát. Ennek feltétele, hogy amennyiben valaki feltehetóen más
tulajdonában álló, elveszett dolgot talál éés azt birtokba veszi, megszerzi annak tulaj:
donjogát, arra igényt tart feltéve, hogy megtett mindent annak érdekében, hogy a
ha
dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult
más személy a találástól számított egy éven belüil, élQ állat esetén három hónapon
belül, a dologért nem jelentkezik.
Bizonyos helyeken, a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben,
továbbá közforgalmú közlekedési és szálítási vállalat szállíitóeszközén találással történó
tulajdonszerzésre lehetóség nincsen.
Ebben a vonatkozásban érdemes utalni a BH1975. 298. sz, határozatra. Eme ha-
tározat szerint a vendéglátóipari egységben, üzletben, valamint a közönség szamard
nyitvaálló hivatali, vállalati vagy más helyiségben elvesztett, ott hagyott vagy otttelejtet
tárgy elvétele lopást valósit meg és nem jogtalan elsajátítást,
Nagyon érdekes szempontokat rögzíti a találás vonatkozásában a BH2007.
Sz. határozat. Ezen határozat szerint a szemeteskonténerben talált, de értékkeDa
Ennek
uratlan tárgy megtalálója a birtokba vétellel a dolog felett tulajdonjogot szerez.

168
 4.6 Birtok és
birtokvédelem
idegen dol
dolognak a megtalalotol való cltulajdonitása a lopás büntcttér
számára
idegen
a t e r h e l t
t

amennyiben a találó tudja megszerezni a dolog tulajdon-

alósitja incg nem
esetben

az
Abban

éltányos
meltanyos
sszegú talalodijra jogosult.
öss
ugy visszavezeti a magyar magánjogba a romai jog által is ismert kincstalálás
jogát, Ptk.
viss
Az uij
inventio)
fogalmát. Ennek szabalyai szerint amennyiben valaki olyan értékes
thesaur melyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga
dolgot talá
désbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Amennyiben az állam
cgvébként feled.
rart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg; ellenkezQ esetben a
t a r t ige
nem

a
dologra
értékéhez mérten megfelelQ dijra jogosult.
dolog
találó a
a megjelölt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak
talált
Amennyiben
allamot illeti meg
az
rulajdonjoga

birtokvédelem
és
4.6 Birtok

tekinthetó, addig a birtok-a római

Amioa tulajdon a legteljesebb alanyi maganjognak korban némiképpen
hagyományos felfogása szerint, amely ugyan posztklasszikus
a
ing
rômai jog azt a modern jogrendszerekre áthagyomá-
lhomályosodott, de a klasszikus
eredményez,.
nvozta-elsósorban téy. A birtok olyan tény azonban, amely jogivédelmet
i elismerést érdemel. A birtok tényeként ugyanis azt kell vizsgálni, hogy valakinél
van-e a dolog, és amennyiben igen,
fizikailag ott van-e egy dolog, fizikailag hatalmában
között a birtok ténye jogi védelmet érdemel.
úgy-természetesen bizonyos keretek
-

szerint a birtokban
A római jogban ismert alapelv, a melior conditio possidentis, mely
est
lévo személy, a birtokos helyzetejobb, éppen a birtok ezen vonását emeli ki, melynek
értelmében a birtokos, birtoklásának tényére tekintettel élvezhet védelmet. Miként
a tulajdonjoggal kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy a dolog tulajdonjoga kit illet,

vagyis egy ulajdonvédelemmel kapcsolatos per feltétlenül jogkérdést jelent, addig

a

birtokás és a birtokvédelem esetében tnykeérdést kell vizsgálni, mely arra szorítkozik,

hogy az adott - vitában álló - személyek között ki és miért van birtokban. Ekként
fordulhat eló az is, hogy egy birtoklási jogvitában például jogvédelmet kaphat bér
beadojával szemben az egyébként a bérleti szerzQdést megszegó bérlQ, és ennek
megfelelóen a bérbeadó esetlegesen csak egy polgári perben tudja a bérlQ jogsértését
és saját igazát) bizonyítani.
A birtokvédelem és a tulajdonvédelem közötti legfontosabb különbség ennek

grcleloen akként foglalható össze, hogy a birtokvédelem mindig tényvédelem, mig a

vedelem jogvédelmet jelent. A birtokvédelem mint posszesszórius védelem ezert
M t kronológiailag megelQzi a petitórius védelmet (vagyis a tulajdonvédelmep),
ad r Szamos esetben ezt pergazdaságossági szempontok is alátámasztjak, hiszen
e tben a birtokvédelmi eliárás a késQbbi -vélhetQleg hosszabban elhúzódó és
költségesebb -tulajdoni per lefolytatását fölöslegessé is teszi.
169
4. DoLoGI JOG

fizikai hatalmat jelenti, ennek

tény a dolog feletti
me
A birtok mint
átruházásához egyfajta birtok-traditio,
a birtok átadása szükséoe E
birtok
átadás fizikai lefolytatását már a római jog is 1gen arnyaltan szabályozta
éges. birtok
zta,
azt is, hogy nem feltétlenül kell tényleges fizikai birtokatadasnak megtörténniedakimondva
például egy telek esetében elegendó annak közös, birtokátadási szándékkal hanem
dási szándéki
Természetesen ezen birtokátadási f en
megszemlélése (longa manu traditio). formához
egyértelmúen szükséges az, hogy aki átadja a birtokot, maga is birtokos la is
harmadik
ne legyen birtok átadásának jogi akadálya, azaz
személynek ne
a

a birtokon, mely az átadást megakadályozza.

Mindez azt jelenti legy
syen
olyan joga
longa manu traditio természetesen csak akkor alkalmazható,
ha a birtokátad a
fcltétele aggálytalanul rendelkezésre áll, és ezen birtokátadási forma semmilyen b
tud.
jogi hiányosságot pótolni nem
Szintén a római jogból ismeretes a brevi manu fraditio s a constitutum dorce cen
rium
megkülönböztetése. A brei manu tradiio lényege, hogy a korábbi birtokos továbbra
is birtokos marad - vagyis defacto átadásra sor nem kerül - csak a birtoklás jogcime

változik meg, A római jog szabályai szerint brei manu traditio-ra kerül sor akkor, amikor
a bírlalattal rendelkezQ detentor-ból (naturalispossessor) joghatással rendelkezQ birtokos
civihis possessor lesz. Ennek fordítottja pedig a constitntum possessor+um, amikor szintén
nem kerül sor tényleges birtokátadásra, az egykori aiviis possessor azonban aturalis
possessor-rá válik. Említést érdemel, hogy gyakorlatilag hasonló alakzat ehhez azon,
napjainkban is igen gyakran alkalmazott konstrukció, amikor az eladó eladván a dol-
gát, azt azonnal vissza is bérli, vagyis ténylegesen itt sincs birtokos változás, csupán a
birtoklás jogeime változik meg, az eladó ugyanis ebben az esetben a továbbiakban már
nem tulajdonosi, hanem bérlQi jogcímen tartja birtokában a dolgot.
Az új Ptk szerint a birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog idölcges
birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. Olyan birtokos mellett, aki
a dolog idQleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tarta
a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitQl a tényleges hatalmat
gyakorló a birtokát származtatja (föbirtokos). Birtokos az is, akitQl a dolog jogalap
nélkül idólegesen más személy tényleges hatalmába került.
A birtok kapcsán kiemelt szerephez jut a birtokvédelem. A birtokos, pusztan
a tény alapján, hogy birtokol, birtokon belül van, birtokvédelemben részesül. A

birtokvédelem egyik lehetséges módja a jogos önhatalom, azaz az öneróvel torteno

birtokvédelem. Az elveszet birtok visszaszerzése érdekében az új Ptk. szerint akcot
lehetséges fellépni önhatalommal, ha egyéb birtokvédelmi eszköz igénybeveteic
idóveszteséget jelentene és ez a birtokvédelmet meghiúsítaná.
Ezzel kapcsolatban a BH2000. 338. sq határozat azt mondta ki, hogy az on
az
ráskodás búntette nem valósul meg, ha az erõszak vagy a fenyegetés alkalma
igény érvényesítésének megengedett eszköze; ezért a búncselekmény meglap
em kerülhet sor, ha a birtokos a birtok megvédéséhez szükséges mertes

170
 4.6 Birtok és
birtokvédelem
hárítja el a birtoka ellen
irányuló támadást,
illetõleg a már elvesztett
hatalonnmal

b i r t o k

irtok ve
v é d e l m é b e

atalommal
ében a birtokos jár el, feltéve hogy más birtokvédelmi
evétclével járó idóveszteség magát a birtokvédelmet
közök igénybevételé

tokvédelem két, állami úton torteno modja a jegyzó

elött, meghiúsítaná.
illetve
birtokvédelem. A
jegyzQi birtokvédelem: a
biróság
clott történo

aicgyzQ tényeket v1ZSgal. A

azazitt tényleges birtoklási helyzet
Diándönt, jegyzói határozat ellen
alapja.
nincsen czésnek, bírósági per
helyefellebbez
kezdeményezhetó közigazgatási
úton
15
számított napon
rételétóls
elül.
a
határozat
Lényeges, hogy a jegyzQnek a birtoklás kézhez
hozott határozatát, három napon belül végre kell hajtani. kérdésében
birtokv
történQ
A bíróság elótt a
birtokper,
ahol is a
alapjan dönt. Ugyanakkor a birtoklás
bíróságaa birtokláshoz
DirÖság birtoklicho.
aló jogosultság
mivel a békés birtoklásban megzavart fél
tényének is kiemelkedó sze-
itt
repe van,
jogosultságát vélelmezni
Amaovar jog ismeri továbba a jogalap nelkuli birtoklás szükséges.
fogalmát. Ennek megfclelQen.
li iogalap nélkül van dolog birtokaban, a2 koteles a
a
dolgot a birtoklásra jogosultnak
1OVanakkor a birtoklással kapcsolatos, õt megilletó igényekre jogosult lesz.
A birtokvédelem kapcsán igen érdekes
szempontokat rögzít az EBH2001. 519 s
Latáro7at, Eme határozat kimondja, hogy a szomszédos
lakóépületben folytatott te-
rdkenység engedély nélkuli filmrevetele jogsértës bizonyítása végett ha
személyisgi
-

iogot nem is sétt -

birtokhaboritast valósithat meg. Ezen határozat

kimondja, hogv
aPrtk. 188. -ának (1) bekezdése kimondja, hogyha a birtokost a birtokától
nélkilmegfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelemilleti meg,A jogalap
figalomkinibeaz álandó birói gyakorlat sqenrint beletartogik minden ohyan tevékenyaág, amehy azavanás
zavuaralan basználatát lebeteilenné teszi, vagy azt akadáboRa. Nem lebet kétséges, bogy egy birtok
sqeméliis
tulajdoni, kertes családi ház belsó életterének állandó jellegá figyelemmel kisérése már önmagában
az intim szfëra zavarását jelenti, az erröl történQ jilnfelvéte-készités pedig oyan jelleg beavatkozás
a
somusgéd magánéletébe, ameby birtokháboritó jellegének megállapitása nem mellözhet.
A felperesek által
bivatkozott, Legfelsóbb Biróságnak ax ax eseti döntése, ameby szerint
a
a
birtokbáboritó magatartásról készilt
videofelvétel bizonyitékként való felhaszmálása nem minósil
VISSRadlésnek és nem sérti személyhez, füzødQ jogokat, már elkészitett felbétel
a

tariugó kérdés, amely afelhasználás szemponijából

a
felbasználására
kideriltésének és érvényesälésének
személyiségi jogok
a védelme elé beyezi az igazság
kizérdeket sqolgáló jellegét. Ex aqonban nem jelentbet arra
a

adotjelhatalmazást, hogy az állitott birtokháboritás bizonyítása érdekében afobyamatos figyekssel

ar ellnóighetetlen felvételkésgátéssel a
magánéletet súiyosan zavaró módon lebetöséget feremtsen
rOS4g a birtokháborító tevékenység akadáhytalan folytatására." Kifejezetten kérdéses,
6 22 u Ptk. ätal alkotott személyiségi jogi szabályokkal az itt kifejtett åláspont
mennyben egyeztethetó össze.
entiek alapján látható, hogv a dologi jogok - az ABGB régi kifejezésével élve a
0g0k-a magánjog rendszerének bizonyos értelemben statikusrészët kepezik,
l Telativ Z CSatlakozik, illetve komplementer módon sok esetben kicgesu
szerkezetq kötelmi viszonyok által keletkeztetett magánjogi dinamka.

171
4. DoLOGI JOGG

4.7 Idegen dologbeli jogok

TendSZCint
egy adott Sze
A dologi jogok sajátja, hogy c jogviszonyOK
tulajdonjog vonatkozásáhan mély es eg
meghatározott dolog között álnak
fcnn. A
zásában plasztikus
és a saját dalo.i
lathato, hogy e jogviszony az adott szcmély (a tulajdonos) kusan
dolga között
fenn, hiszen ez a tulajdonjognak mint legteljescbb alanyi magánjognak a allnak
hez képest idegen dologbeli jogok (ira in re alena) esctében cgy adott c ge.Eh
másik szcmély tulajdonában álló dologhoz fuz1 JOgviSzony, és ennek k aa in
jogviSZonynak
védelmet élvez.
alapvetó sajátossága, hogy dologi jogi
Természetesen igcn gyakori az, hogy valaki egy másik személy tulaidon s
dologgal kerül jogilag clismert és engedelyezett k a p c s l a t b a - példaként alló
körben bérlcti szerzQdésekre, ahol a
a
bérlöt egy bérleti szerzQdés köti a n
a
talunk
nk e
nyilvánvald e

módon nem az ó tulajdonában állódologhoz. A bérleti szerzQdés - melTe

melyet
bérletére a bérbeadó és a bérlQ köt egymással-egy relatív hatályú, kötelmi io
-

a
dolog
g
mely értelemszerúen a felek relációjában tud érvényesülni. Ezzel szemhen
jogi védelmet jelentQ idegen dologbeli jogok dologi hatábú véidelemmel járnak, vapsi
kötelmi jog relativ szerkezetéhez képest abszolit sqerkezefiek, igy például a dologi
jog
jogosult jogi helyzetét a dolog tulajdonosvált sa nem betolyásolja, feltéve, ha egyáltalin
lehetséges az idegen dologbeli jogosult hozzájárulása nélkül a dolog tulajdonjogánai
átruházása.
Az archaikus római jogban az idegen dologbeli jogok klaszikus példája a rs
mancipi-nek tekintett 6si mezei telki szolgalmak, vagyis a marhahajtás, a gyalogíit, az
út és a vízelvezetés joga. Mint látható, ezek olyan jogosultságokat jelentenek, melyek
az archaikus Róma földmúveléssel foglalkozó társadalmának lényeges kérdésé, a
földmúveléssel kapcsolatos tevékenységck lényeges technikai feltételeit biztosítotúák.
A modern jogokban az idegen dologbeli jogok közül különösen kiemelkedik a
baszonéhezet fogalma. A haszonélvezet lényege, hogy valaki egy másik személy tulaj
donában álló dolgot használhat és gyümölcsöztethet, azaz a dolog hasznait szedhet,
vagyis gyakorlatilag korlátlan használati jog illeti meg a haszonélvezQt. Nagyon fontos
kritériuma a haszonélvezetnek, hogy az a dolog feletti korlátlan hasznosítást
vagyis a haszonélvezQ - bár nem tulajdonos - igencsak tulajdonos-szerq helyzetben
jelent,
van, a tulajdonos részére csak a puszta tulajdonjog (nudaproprietas) marad meg, melybo
a tulajdonos részére a haszonélvezet fennállása alatt igen kevés tényleges jogosultsg
Származik, amennyiben a haszonélvezQ haszonélvezeti jogával valóban él. Ezzel szemut
kell állítaní a használat jogát, melynek saját
lényeges ismérve, hogy a hasznalo c jai)
(1lletve közcli rokonai, a hatályos Polgári Törvénykönyv szerint együttéló csaladtag
vagyis
szükségleteinek kielégítésének erejéig használhatja a dolgot és szedheti haszna
csak korlátozott gyümölcsöztetési (hasznosítási) jog illeti meg használót. álog
a
Az idegen dologbeli jogok között
sajátos helyet foglal el a zálogjog. FHapalatos
jog alapvetó funkciója egy követelés biztosítéka - és ezért a zálogoBE capcsolat

172
 O:

.
.
J
4. DoLOGI JOG

A földhasználati jog lényege az, hogy a föld és az adott, rajta alló épület tulaid..
esetben az epulet tulajdonosát
nem ugyanazt a személyt illeti meg. IEbben az osát a földre
o

odhasznalati jog illeti meg, mclynek terjedelme zerú haszná-re

az épület rendeltetésszerü

latához igazodik. Az épület tulajdonosa az épület hasznälathoz sziükséges mértékh.

jOgosult a föld használatára és hasznai szedésére, es ennck aranyában köteles i
a tenntartással járó terheket.
Nagyon lényeges, hogy a Ptk. szerinti földhasználati jog kizárölag az épület fennállis
lletheti meg az épület tulajdonosát. Ezzel áll összhangban a BH2008/37, sz. hat
mely szintérn kimondta azt, hogy a földhasználati jog az épület tulajdonosát a2 épüile
fennállásáig illeti meg, A jogcim nélküli birtokos kotclezheto hasznalati dij fizetésére.
A földhasználati jogokra általában irányadó joggyakorlatból említést érdemel aa7
EBH2012/P4. sz. határozat, mely szerint szövetkezetnek állami tulajdonban Al
földön történt építkezésével osztott tulajdon keletkezik, melynck alapján a felépit.
mény tulajdonosa a földön a bíróság határozatával foldhasznalati jogot szerez. Ennek
fejében a felek eltérQ megállapodásának hiányában a föld tulajdonosát egy összegben
fizetendó ellenérték illeti meg. A bíróság az ellenérték kérdésében a felek erre vonat.
kozó nyilatkozata nélkül - hivatalból - nem határozhat.

4.9 A haszonélvezeti jog fogalma

A baszonélvezeti jog a személyes szolgalmak kategótiájába tartozik, voltaképpen

a haszonélvezeti jog a legelterjedtebb, a laikus közönség által is jól ismert személyes
szolgalom. A haszonélvezeti jog a római jog által is szabályozot jogintézmény, melynek
végleges- és a jogintézmény továbbélését is befolyásoló - szabályait a iustinianusi
jog alakította ki.
A szerzódéses haszonélvezet vonatkozásában is kiemelendQ, hogy a szerzQdés

megkorése (egyb jogcím keletkeztetése) mellett múlhatatlanul fontos is, hogy

dolog birtoka átruházásra kerüljön. Abban az esetben, amennyiben ingatlannal kap-
az a

csolatos haszonélvezetról van szó, avagy az

ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról
alapított haszonélvezetról, akkor a haszonélvezetnek az ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzése is szükséges feltétel.
Eme kitétel azért különösen lényeges, mert a Ptk. egyes jogokon, követeléseken
is lehetóvé teszi a haszonélvezet
bejegyzését. Fontos jogkövetkezmény, hogy in
az

gatlan-nyilvántartási bejegyzés elmaradása lényeges szankcióval jár, ebben az esetben

ugyanis a haszonélvezeti jog kizárólag az ingatlannak rosszhiszemq vagy ingyenes
megszerzQjével szemben lesz érvényesíthetó.
A jOgEyakorlat résztvevQi számára
nyilvánvalóan azzal a lényeges evarass
ez

fog járni, hogy eddigieknél jelentósebb módon fognak ragaszkodni a feles a

az is
haszonévezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. Ennek tükrében
értékelést nyerhet a BH2006/369. sz, határozat által kialakított
ujsZetu
álláspont, melyne

174
 4.10 A haszonélvezeti jog tartalma

ében a
nélvezó az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti
haszonélve2

telheti az ingatlan új tulajdonosától a használati dijak fizetését,

értelmel
a l a p j a n s e m

atkozatából arra kell kovetkeztetni, hogy az ingatlan használatát

ha a szerzódési
snak ingyenesen
átengedte.
egy viszonylag régebbi jogeset, BH1985/262. sz hatá-
a tulajdonosna a
angban áll
M i n d e zö s s z h a n g b a n

Ezen nézet szerint az ingatlan-nyilvántartás adataiban

állásponttal.
zatban szereplQ
lQ s visszterhesen szerzQ vevó nem kotelezhetQ harmadik személy
bizva jszerzódésben
ohi de az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés elmaradása
ésben kikötött,
kikötöt
túrésére.
1AVára
létre nem jött haszonélvezeti jog bejegyzésének
érvényesen nem terje
nem
terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a ha-
haszonélvezeti jog
keletkezését
kivéve, ha a gyarapodás a haszonéivezet
követõen gyarapszik,
zet
való hasznosításából származik. Figyelemmel
szone a r e n d e s gazdálkodás körében
S z o n

hasznok szedésének joga egyértelmqen

rgrának a gyümolcsoztetes, a
haszonélvezQt
a
hogy azokra a gyarapodásokra, amelyek a rendes
is lehet azt elvitatni, hogy
nem

zilleti,így haszonélvezeti jog Ez tehát

zdálkodás keletkeztek,
körében keletke
dás körében
ki kel, hogy terjedjen a
egyértelmúen hogy kell, következzen.
haszonélvezetijog fogalmából, tarta
és a haszonélvezó között egyértelmú
a dolog tulajdonosa
a

Arra tekintettel, hogy

mi a haszonélvezeti jog terjedelme, az ezzel kapcso-
rdekellentét áll fenn abban, hogy
a rendes gazdálkodás
egyértelmq kérdése az lesz, vajon meddig terjed
latos jogviták
Läre. Ebben a
vonatkozásban vélhetQleg a közös tulajdon jogintézménye kapcsán
lehet segítség, ugyanakkor megjegyzendQ,
kialakitott rendes gazdálkodás togalom
-

haszon lvezet alapját képezQ dolgok egymástól

hogy figvelemmel arra, hogy egyes,
az

nehéz lehet az egységes fogalomalkotás. Különösen

ielentos mértékben eltérhetnek,
igaz ez akkor, ha például a
haszonélvezQ egy gazdasági társaság, amely -

a könyveiben
is felrüntetésre kerülQ - haszonélvezeti jogot gazdasági tevékenysége körében használja.

4.10 A haszonélvezeti jog tartalma

A haszonélvezQ jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására és haszna

Szedésére. A klasszikus tulajdonjogi triászból (birtoklás - használat, hasznosítás, ren-
elkczesi jog) tehát a haszonélvezQt a rendelkezési jog kivételével mindegyik megilleti,
EEnE a tulajdonos számára kizárólag a puszta tulajdonjog (nuda proprietas) marad meg
gen jól írja le a haszonélvezeti jog lényeges tartalmát a BH2010/147. sz alatt
közz¿ eseti haszonélvezet mint abszolút szerkezetü jog
határozat, mely szerint a
eben a haszonélvezQvel szemben mindenki mást ideértve a tulajdonost is-
-

kotelezettség terhel, azaz tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely

2n¢lvezetbQl eredQ jogok gyakorlását akadályozza vagy veszelyeztct a
bantesen ebbQl az is következik, hogya tulajdonos a dolog felett rendelkezhet,
d CSetben azonban, amennviben a dolgot át kívánja ruházni, a nemo plus 1uris
ad alum transferre
potest, quam ipse haberet elvéból adódóan ezt csak haszonelve
175
 H
E
N
N
E
 Pgup

4.10 A

A magyar
gyakorla jogi személy részére
a
haszonélvezeti jog tartalma
PPP (pubhc-prinate partershi engedett haszonélvezet
megvalósitasara - peldaul egy felsóoktatási
közbeszerzési eljárás kereteben, a
konst rukci
létesítményókban,
ahol is
et igen elterjedt

egy közfeladat
magántQke erteljes
K1Ela közbeszerzési eljárás keretëben felépítése és
üzemeltetése
ladat
bevonásával került
eltette épületet,
az és a kivitelezó megvalósitotta
felsõoktatási
dijat fizetett. A intézmény pedig kért
a

ezértépitöipari
visszatéró
idószakonkent modon
kivitelez
PPP
pedig ingatlan
isára az

vonatkozás
konstrukció
nem
egy esetben lezQ-üzemcltetó
haszonélvezeti
lásd különösen: jog került jogai
részére
biztosí-
a

galapozásának érdései nemzetközi

a
Koi
szakirodalom Gy: APPP elméleti és
bejegyzésre. [A
XIV.Országos JegyzQ-közigazgatási Konferencia tülkrében. In: GYERGYÁK oligiai
terminoligiai
(szerk
Budapest, 2006. 215-222. o]
A haszonél mint jogintézn lényege,
Alamreform-Közigazgatási erk.):
reform
nevezi személyes
ing részben
szolgalomnak. EbbQl hogy
az
személyhez kötött,
következik,
a
jogrómai
forgalomképtelen
ds elsQ fordulata is rögzíti. jog, mivel nem hogy haszonélvezeti
a
átruházható, miként azt az elsQ bekez
Ugyanakkor a
birtoklás,
átengedhetó haszonélvezQ ltal egy harmadik a használat és a hasznosítás joga
a

Abban az esetben,
amenny1ben ez ingyenesenszemélynek.
minden további intézkedés történik, úgy azt a haszonélvezQ
vagy jóváhagyás nélkül
szÖvegében, nyilvánvalóan errQla tényrQl a
de megteheti. Bár nem szerepel a Ptk
a
tulajdonos számára az nem mellékes tulajdonos tájékoztatni szükséges, hiszen
ki
használja. Vélhetóleg az ingyenes kérdés, hogy a tulajdonában álló dolgot
haszonélvezó ezt visszterhesen átengedésnél jóval gyakoribb eset az, amikoréppen
egyfajta quasi-elQbérleti jog illetikívánja megtenni. Ebben az esetben tulajdonost
a
a

tulajdonost kell megkérdeznie arró1, meg annyiban, hogy elóször a

hogy haszonélvezQnek
kíván-e azonos feltételek mellett
a

lehetóséggel, harmadik
és élni eme
hasznáatát visszterhesen. személy részére csak ezt követóen lehet átengedni a dolog
Eloallhat természetesen
az a
helyzet is, hogy a haszonélvezó éppen a
TSZere engedi át ingyenesen a használatot.
Ezzel kapcsolatban fontos
tulajdonos
galmaz meg BH2006/369. sz.
a szempontokat
határozat, mely kimondja, hogy a haszonélvezo az
vantartásba bejegyzett haszonélvezeti joga alapján követelheti az in-
a uy tulajdonosától
kell következtetni, hogy használati díjak fizetését, ha a szerzódsi
a
sem

A ogy az ingatlan használatát a

tulajdonosnak
nyilatkOZ.AtaDO
altal haszonélvezet ingyene âtengedte.
sajátos, sui generis jellegét mutatja be a KGD.2007/+*0.3: határozat
elfoglalt alláspont. Ennek lényege, hogy a haszonélvezQ a
tulajdonossa
jogviszonyban van, ezért ahaszonélvezeti jogot- mint bérleti jogot agaz-
dasági társaságba nem apportálhatja. Csak látszólagos az ellentmondás azzal, hogy a
tulajdonc
kell le
Cm app
fentick szerint egyfajta quasi-elóbérleti joga álna fenn, kategorikusatt
szögezni azt, hogy ahaszonélvezet lényegileg más, mint egy bármilyen berleti
onstrukció. Abban az2 Csetben, amennyiben a haszonélvezQ gazdaságitársasag, ez

177
 C
O
O
C
 N
2

A.

O: N

.
'

N
4. DoLoGI JOG

A rendbagyó haszonélvezet -a római jogböl ismert quasi-ususfructus

szetükbQl adódóan elhasználható, clfogyasztható dolgok haszonélvezctére yoné
A római jogban az elfogyasztható dolgokra (res consunptibiles) is lehetett haszon
alapitani. Az esetleg elfogyasztott dolgok visszaadását, illetve értékük meos
egtérítés tee
haszonélvezet megszerzésekor ígért vagy adott ovadek (cautio) biztosíthatta
FOLDI A. - HAMZA G.:A romai jog története és institíción. Budapest, 2013. 361 (Lásd:
A rendhagyó haszonélvezet tárgyaival a haszonélvezQ a rendes gazdálkod...
bályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. Sza-
Abban az esetben, amennyiben a haszonélvezettel terhelt és értékesítetvao-
el
használt dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti
veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelQ biztosíték követelésére válik jogosnle
követela
birói gyakorlat feladata annak kimunkálása, hogy konkrét ügyben, az A
mények ismeretében mi minósülhet megfelelQ biztosítéknak.
összes kirzl
Ertelemszeri, bogy rendhagyó haszonélbezet esetiben a legfontosabb bizonyitási kórdés uind
esetben ag lebet, bogy vajon mi minõsiäl rendes gazdálkodás körének, és mikor áll fenn térlo
ge-
sen a
pórlási kötelegettség, bogyan kell agt táxylegesen a gyakorlatban érteslmezqni, milen mddan
sikséges pótolni.
A rendhagyó haszonélvezet vonatkozásában a haszonélvezQ quasi rendelkezési
jopir
illetoen fontos szempontokra hívja fel a figyelmet Petrik Ferenc: ,,Teljes rendelkezési
joga van a haszonélvezónek a dolog gyümölcsei tekintetében. A termék, a termény
és a szaporulat amíg a dologtól el nem válik - a dolog alkotórésze, az elválással
azonban a haszonélvezQ szerez tajtuk tulajdonjogot. A tulajdonszerzés ezen esetei alá
csak azokat az újonnan keletkezQ dolgokat sorolhatjuk, melyek az eredeti
dologtói,
annak természeténél fogva váltak el, továbbá a dolognak azokat a részeit,
melyeknek
elválasztása a közfelfogás szerint a rendeltetésszerq haszonvétel körébe esik. (lyen
nek tekinthetjük a dolog megmúvelésébQl eredó terményt, az állatok ivadékát, tejét,
gyapját, stb). Ilyen lehet azonban az a dolog is, amely csak hosszú idóvel pódódik
például a kivágott fák anyaga), vagy pedig amelynek újbóli elQálíitására egyáltalán
nem is kerülhet sor (lyen a kibányászott kó, kavics, homok, stb.). Lásd: WELLMANN
Gy. (szerk.): Polgári Jog. IV. Dologi Jog. Budapest, 2013. 221. o.]
A római jog óta ismert tény, hogy a tulajdonost a haszonélvezet esetén csupán
a nuda poprietas, a meztelen tulajdonjog illeti meg, Ez azt jelenti, hogy a dolgot
haszonélvezó használja, a tulajdonos számára csak egyfajta ellenórzési jog áll
Mint ismeretes, a Ptk. a 6:333. S (2) bekezdésében elQírja, hogy a bérbeadó a bérlo
fenn
szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenQrizni a használatot. A haszonévezetne
nem szerepel a szükségtelen háboritás kitétel, de a
egyer
törvény egyéb szabályaiból
telmú az a követelmény, hogy a tulajdonos ellenórzési jogával biztosan nem
haszonévezQ használatát. Ez gyakorlatban
sértn
a a
egyebek mellett
-

azt jelenti, no
-

abban az esetben, ha például a haszonélvezÑ egy adott ingatlant életvitelszeruc

nódon
használ a haszonélvezeti joga körében, akkor a tulajdonos csak úgy és olyan

180
 4.12 A
haszonélvezet megszünése
enórizheti ezt, hogy
ez inden tekintetben alkalmaz
ellend
módjához, életrendjéhez. a
haszonélvezó det-
t 10Vanakkor
Eloállhat ugyanakkor aaz a
helyzet, hogy a haszonelvezó a
szerúen használja, esctlegesen a rendeltetësët jogellenesdolgot
módon
nem
rendeltetés
etés-
Ez ellen
a tulajdonos elsó korben tiltakozni
megváltoztatja.
jogosult. A joggyakorlat alapján
hogy
ezen ltakozásnak határozottna konkrét
kell ennie, vagyis nyilvánvaló módon
problémára irányulónak és jólegyértelmq,
körvona-
cottnak
olyan tiltakozás
fogadható el, mely
nem
a haszonndvezó általános eljärasarol szol, adott es egyedi
Ahban az esetben, amennyiben haszonélvezet
jogsérelmet
a meg nem nevezve.
nos S2zándékából-elpusztul, tulajdonos nem kötelestárgyát képezó doloo nem
a a

en megteszi, haszonélvezeti jog teléled, de tulajdonosnak

a
azt helyreállitani. Ameny-
a
a haszonélvezeti jogot helyreállitással fordított
a
joga keletkezik arra
Amennyiben tulajdonos dolgot nem állitja helyre,
a a
összeggel arányosan korlátozzák.
haszonélvezet megszúnik,
a
ha
Le
haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés
a

erre terjed ki. lép, a haszonélvezet

4.12 A haszonélvezet megszqnése

A haszonélvezeti jog megszünésének tipikus esete a határozott

természetes személy holtig tartó haszonëlvezete esetén a idótartam lejárta,
természetes személy ha-
szonélvezeti jogosult halála, illetve jogi személy esetén a
jogi személy jogutód nélküli
megszünése. Ilyen jellegú megfogalnmazása régi Ptk-hoz a
képest újnak tekinthetQ.
Confusio esete pedig akkor áll fenn, ha a haszonélvezó
Lényeges, hogy régi Ptk. a haszonélvezet megszúnését
a
megszerzi dolog tulajdonjogát.
a

külön nem
többi szabályból volt
kikövetkeztethetó, szabályozta, a

Abban az esetben,
s
örvendetes, hogy önálló szabályozást nyert.
amennyiben
tében történik, akkor feltétlenül
a haszonélvezeti
jog megszüntetése jogügylet kere-
szükséges, hogy haszonélvezó kifejezetten lemondó
a
nyilatkozatot tegyen, melyben címzett
jognyilatkozatként lemond haszonélvezeti
10gról. Amennyiben a haszonélvezeti közhiteles
a

jog
ingatlan-nyilvántartásban van bejegyezve, a nyilvántartásban ingatlan ese -

teben
haszonélvezet megszünéséhez
-

S2ukséges, hogy írásban kerüljön megtételre a

keruljön a nyilvántartás által. Ennek a megszüntetó nyilatkozat és törlésre is
amikor gyakorlatban leginkább elQforduló esete az,
ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog az ingatlan eladásával
az

Oriesre kerül.
Ilyenkor gyakorlati megoldás szerint haszonélvezQ is aläirja
a
egyidejüleg
a
4aCst mint haszonélvezeti eladó- holott dogmatikailag az eladáshoz nem szer
a

a
1a52ondlvezQ hozzájárulása, bár nemo szüksges
plus iuris elve
a
alapjánszerzQdésben
ilyenkor haszoneive
helten kerül értékesítésre az ingatlan-és az adásvételi célszeru
czni
akként
arról is, hogy haszonélvezet megváltásának mi az értéke. Ez
a
kerül praktikusan
a kifejezésre,
haszonélvezeti
hogy a szerzódés rögzíti, mekkora részét képezi a vételárnak
h
jog megváltása.

181
4. DoLOGI JOG

Magának haszonélvezeti gnak mint vagyoni értékú jognak a

meghatszerint
ározásához
a

az illetékekról szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. S-a az alábbiak Szee
lábbiak nyújt
eligazodást:
72. S (1)A nagyoiértékiijagok egy éri értékéiülazezxelterbelt dolog-terhebbnt
mem esök kentett-forgaimi értékének egybuszad részet kell tekinteni.
(2)A megbatározott idóre szóló vagyoni értékii.jog értéke az gyévi érték
a
kikötött évek szorzata. Ajog igy számitoit értéke azonban nem haladhatja mop .
ax
egyéri érték 20-szorosát, iletve termésqetes szeméb javára kikötött haszonélveset
zet,
használat joga esetén az egvéri értékmek: a (4) bekezdés a) pontjában megbatározot
életkor szerinti többszörösét.
) A bizonytalan idóreterjedQ vagyoni értékújog esetében ajog értéke-a (4)
bekezdésben foglaltak kivételéve)- aR gy évi érték ötszöröse.
() Ha a agyoni értékú jog nalameb szeméh életének, háqasságának vagy
izvegységének idejére terjed, annak értókét ag illró személy életkoráboz kipesta
következo módon kell megállapitani:
a) ha a vagyoni értéküjog jogosultja:

25 évesnélfiatalab, az egyévi érták 10-szerese,

25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa4,
51-65 éves, az egyévi érték
6-5Roros
65 évnél idósebb, az egyévi érték
4-5zerese;
b) ha a vagyoni értékei jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete,
bázassága va ivEyságeidejétóilfigg, az a) ponthan megállapíitot szorzók alkalt
mazásánál a két szeméhy közil ax idósebbnek az életkora az irányadó;
) ha a vegyoni értékijeg tartama több egyidejiäleg jogosult személy élettartamátil
Jüigg, mégpedig oby módon, bogy ajogosultság a legelóször elbalt sqeméy balálával
megszinik, az értékelésnél a legidQsebb személy életkora az irányadó; ha pedig a
jogosultság a legutóbb elbalt sqeméby baláláig tart, a kiszámitás a legfiatalabb sqemiy
életkora szerint történik. Azigy
kapottértéket, mint illetékalapot az gYes jogosultak
között oyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk sqerint
számitott vagyoni értékijog értéke ezek egyiüttes értékében képvisel;
d) ba a vagyoni értékí jog tartama a bázasság idejére terjed, a kiszámitasna
ag idosebb házastárs életkora az irányadó.
5) Az idóleges üdälQbasználati jog értéke: e jog egy évi értikének [72. J (
bekezdés) annyiszor báromszázbatvanötöd része, aháy nap megszerzéséril sgo
a
szerzødés. Fgyebekben a 72. S (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(6) Az(1-5) bekezdéstQl eltérõen ax önálló orvosi tevékenység praxisjoganak
értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerzødésben megjelötl- letos

182
 N

D N
 4. DoLOGI JOG

A követelés haszonélvezetére vonatkozó jelenlegi hazai gyakorlatból bi

Crdemel az EBH2004/ 1126. z határozat. Eme határozat kimondja, hogya s
biztosítási szerzódésben a kedvezményezcttet nem jelölték meg és bemut,
kiemeléletest
7.

kötvényt sem állítottak ki, a biztosított leszármazóin kivül kedvezménve

mutatóra szól
minosül a túlclQ házastársa, mint az özvegyi jog jogosultja.

4.13 A használat
fogalma
A
basználat szintén a római jogig visszamutató
kategoria, az ususfructus (haszonél
zet) mellett wsus néven létezett. Habár az 5:159. nélve-
S (2) bekezdese szerint a használu
alatra
alapvetóen a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni, van ket nagyon lényeges kivéte
az
egyik a használati, illetve hasznosítási (gyümQlcsõztetësi jog), a másik pedig a i
átengedhetósége. g
Használat joga esetében a használat és a hasznositás joga korlátozott,
a ugyanis
jogosult a dolgot csak saját, és vele együtt éló családtagjai szükségleteit meg
haladó mértékben nem
használhatja és hasznosíthatja.
A másik lényeges
különbség pedig az, hogy szemben a haszonélvezettel, a használat
joga másnak nem engedhetó át. A használat a gyakorlatban a legtöbb esetben
vonatkozásában meriül fel. Ezen utóbbi szabály alapján a használati ingatlan
jog jogosultja csak
személyesen, illetve a jog keletkezésekor együttélQ családtagjaival együtt használhatia
a kérdéses ingatlant.

Megemlítendótovábbá, hogy míg haszonélvezeti jog követelésen,jogon fennállhat,

addig ez vélhetóleg nem lehetséges használat esetében.
A régi Ptk-val szemben
egy új, a joggyakorlatot is befolyásolni fogó szabály olvas-
ható az 5:159. (1) bekezdésében. Ennek értelmében
amennyiben a használati jog
jogosultja jogi személy, úgy a jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesító
okiratában meghatározott céljával és
szedheti annak hasznait.
tevékenységével összhangban használhatja és
A régebbi magyar magánjog a használatot a lakáshasználat fogalmaként
kis mértékben hasonló módon a római szabályozta,
a haszonélvezet
jogból ismert habitatio-val, bár arra elsósorban
szabályait kellett alkalmazni. (Lásd: FOLDI A. HAMZA G.:A rómaa
-

jog története és institúciói. Budapest, 2011. 362. o.)

A személyes
szolgalom jellege értelemszerúen a régi magyar magánjogban is megvolt
a használatnak. Az I. G. 170/1904. sx, határozat szerint ha a lakás
ház túzvész következtében vagy más véletlen eset szolgalmával terhelt
által elpusztul, a szolgalom mindaddig
szünetel, míg a ház újra felépül; a kötelezett fél azonban a házat
megfeleló idQben üjra
felépíteni vagy a jogosult részére hasonló lakást szerezni köteles, mivel a szolgalom uj'a
feléledése vagy végleges megszünte nem
függhet a kötelezett akaratától, de külonosen
nem, ha a kikötött lakásszolgalom részben ellenértéke az
ingatlan tulajdona
(ldézi: VaDÁSZ L: Magánjogi Törvénykönyvink és édQ tételes jogumk. I. Budapest,átengedesencs.
1929. 601. 0

184
 Fgup

4.14 A telki
szolgalom fogalma
A használati iogot alapító szerzodes formai kellékcivel kapcsolatban tartalmaz
fontos megállapítást a BH2002/433. sz határozat, mely kimondja, hogy az ingatlan
alapító.szerzQdés
asználati jogotalapító érvényességének nem feltétele ugyan megállapodás
a
foglalása, az ingatlan-nyilvá
Ivántartási bejegyzéshez szükséges írásbeli nyilatko-
irásba
zatotazonban a bíróiiítélet csak abban az esetben pótolhatja, ha bizonyított, hogy a

felek a
használati jog kikötésében és annak
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésében is
megillapodtak.

A használati jog kapcsán az egyes költségek viselése szempontjából alapvetQen a

onclvezet szabályait kell alkalmazni. Ezzel szemben a BH1998/331. sR határozat
erint cSaládjogi kapcsolaton alapulo lakashasználó nem kötelezhetó a közüzemi di
Szet

megtizetésére.
Az EBH2000/305. sz, határozat szerint pedig társasházban elhelyezett hQközpont
iemeltetóje az e célra igénybe vett helyiségnek a szerzódésben kikötött ingyenes
használata esetén is köteles megteriteni a tärsasház közösség részére a hoközpont mú-
ködtetésével kapcsolatos tobbletkoltsegeket. Ez a hozzájárulás azonban nem azonos
a társasház tulajdonosait a tulajdoni hanyaduk arányában terhelQ közös költséggel.
A két jogeset közöti ellentmondás csak látszólagos, a BH1998/331. sz, határozat-
hoz fúzött indokolás ugyarnis kimondta:,A peres felek nyilatkozatából ax állapitható meg,
bogy ax aperes a lakás tulajdonosainak bogrjárulása alatján a családjogi kapesolatrafigyelemmel
baszmálhatja- alkalomszeráen-aperbelilakást. Eza baszmálatijog azpmban nem minósila
PtAk.165. J-ának (1) bekeqdésében irtbaszmálatijogesuliságnak, figyelemmel arra, bogy a Ptk.
163. J-ának (2) bekrqdlëseben irt ntaló szabáhy értelmében ingatlanra vonatkogó hasqnálati jog
ahaszonéivezeti joggal megegyezQen a Ptk. 158. J-ának (1) bekezdésében irt rendelkezés szerint
Serqoidks alapján, aq ingatlan-nylvántartásba történó bejegygéssel keletkezik." Igy tehát ezen -
családjogi kapcsolaton alapuló - használat inkább a szívességi használathoz hasonlít,
n ekvivalens a használattal mint korlátolt dologi joggal.
4.14 A telki
szolgalom fogalma

ekI0galmi jog tipikusan idegen dologbeli jog (Gura in aliena) történeti

az re
ncupusa. A római jogban alakult ki a servitus. Az idegen dologbeli jog ilyen módon
tortenó kialakulásának nagyon is praktikus, és az alábbiak szerint magyarizhato oka
AJoldmgántalajdon kialaknlásaohamán a természet adta kilonbságek szüiksigkippen
gettek, bogy a telkek haszqnálata és a földek eredményesebb megmirelkse értekében sokszor
kelett biztositani arru, hugy qgyes tolkek. haszmálái bigonyos vonatkozásokban iyginybe
vebessér j a i k telki, pl. bogy áitjárbassanak aszomszéd parelliján, vizet irgetbesenee
76ed jorrásából, stb. A telkeknek ez az egymásrautaltsága magyarázza, bogy iszony4
HAMZA
E aR1)yen,jellegíkapesolatok jogi szabályozásával." (Lásd: FöLDI A.
-

G: A
Tumai jog törtéinete és institúciói. Bucdapest, 2013. 357. o.)

185
4. DoLOGI JOG

A római jog sajátossága és egyben fejlödesenek kulcsa is az

volt, hogv a rs
gászok a fenti, igencsak gyakorlati jellegü kérdés kapcsán az absztrakció mao római jo
voltak képesck cljutni azzal, hogy önálló jogintézményt hoztak létre egy vi. okára
gyakorlati probléma megoldása kapcsán. A római jog nem elégedett me nylag
az
ténylegesen gyakorlatban felmerüló problémát megoldotta, hanerzal, hogy
adott, a

merte azt, hogy az önálló

jogintézmény más, ehhez hasonló problematikus esos.
is adekvát módon tud majd kezelni.
(A kérdéskörrQl átfogóan lásd: PóLAY E.: 4seteket
jogászokgondolkodásmódja. Budapest, 1988.) romai
A Ptk. által alkalmazott
meghatározása a telki
szolgalomnak kimondia azt h
az uralkodó telek mindenkori használója a szolgáló telket meghatározott gazdachogy
szükséglet kielégitésére igénybe veheti. Az uralkodó telek mindig a szolgalmi ioeság
gosultja, amely telek önálóan valamilyen gazdasági célt megvalósitani, elérni nem hud
és ezért szükséges a rendszerint szomszédos
vagy közeli szolgáló telket igénybe venni
A telki szolgalmak körét a Ptk. csak
példálódzó jelleggel határozza meg, kimondya
hogy szolgalmat átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince lêtesitése, vezetékoszlopok
elhelyezése, épület megtámasztására, vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára
elónyös más hasonló célra lehet alapítani.
A
szolgalom negatív irányú is lehet, miból az következik, hogy a szolgalom /i0-
gosultja azt is követelheti, hogy a szolgáló ingatlan birtokosa valamely, Ñt egyébként
megilletó magatartástól tartózkodjon.
A régi magyar jog is a
szolgalomhoz a gazdasági szükségszerüséget kívánta meg
kimondva, hogy szolgalmi jogi érdek csak akkor forog fenn, ha annak a
gazdasági
szükség, elóny vagy célszerúség elómozdítása, illetve a szolgáltatás célja. (Rp. I
6612/1915. Md. X. 47. idézi: VaDÁSZz L: Magánjogi Törvénykönyrink és
I. Budapest, 1929. 583. o.)
éló tételes jogunk.
Igen lényeges megemlíteni, hogy a Ptk. - nem véletlenül - az érintett telkek vonat
kozásában nem a telkek tulajdonosairól, hanem mindenkori birtokosról, használóról
szól. Ebból az következik, hogy a telekhez
tapadó szolgalmi jog
mindenkit megillethet,
aki a telket jogszerúen használja. Ekként a szívességi használatra átadott uralkodo
telek szívességi használója is jogosult a szolgalmat teljes terjedelmében használni.
A BDT2000/224. sz, határozat a
törvényi szolgalom terjedelmével foglalkozik.
E határozat szerint a törvényen
alapuló szolgalom általában csak gyalogos átjarasra
jogosít. A jogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a gépkocsival történó àjaras
biztosításához nagyobb érdeke füzódik, mint a kötelezettnek ahhoz,
hogy gépkocs
való átjárástól mentesen használhassa az ingatlanát. A motorizáció egyre nóvekvo
jelentósége és térhódítása önmagában még nem eredményezheti azt, hogy a torveuy
alapuló szolgalom gépkocsival való átjárásra is feljogosítsa a jogosultat.

186
 .
N

O:
 881
:3AOy uEA IONTu xEuseipelesry KBoq
yaAjau 99ujpABy y9upuuopie TE-JS °S-E A9sy] e qpUzIN[Ppu:I [O11E
ueqIososp nI uuazs xunsqjptioN
D
/007 9192s
(Asy) Kngaas0I TITXXO 42
(pusyapplnsz7 usli9Au Adoy '1Py 1sezeuee ueqsezoypeuoA E Uqgo AdI
TuZeuneyje opuoi iEAPqEZS SEinelespj t pd v öpad
OPjpoouu-Neueseirdere õol nejguzsey-sol twesozse au9Ápqezs our Tpl seauejeiigy
yeugBoluoplen) uepeðuj ze jpuuopAdy oEA 3yppi2zoyehyles kjpu-119gsEzoeon
V "uEydere jodol nejyuzsEY
sEw KBeae 10do! ruureõjozs sað9s19yp[
esyael xpápuuszs 110n1soßolpJ ueqárpqezsõo!
uomy so 1OGHOPI2Z0N EIUepeður õejoiezpy uuozs
rEÁ[eqezs irryuZSey nyppi9zON V
v
13y sadosynzs si syaLÁuozIq 1Q119HEZS 10%á[o jmuye
a19do|pl uuojeðjozs s2 Iou o1oY[py onosa [omasa
'uojeajozs v Byu -sadsynzs
zouyrpuZSey nrozs PpUI dofop e Aõos 'is2191dou ypuuE UIS]IZSWroL
974094 9Dn 194spu0upalu
-uvpou 8oluyvjoks v uagkaeysangey 19499-Btpod ieseuspu "vgvkoysrliu
opuouuaq you
oqpsouopioq Yq91 9qpogoks D ya~uzp yvupsouoployng yoqoi op0jpun ~o jaszulãoyoqsp4
1212110 19y oqqp vuvjo2s poye1 v ujoquyicsõonu qplupapay 131191 (3g5ol yopj sadpsynies
v vH
TOdoso19yo[ ISJglaj JOIOYEÁI 1E u»yPpazga9 ZE ezssozõouu aysoriqE
v
aresoyorq 3ouepeður ISIDdpJ Kdoq 'yuuan yjoxopur Áfoue kua
uEáo IseLÁuoz1q
uqrod v 1JoÁu uou :01vuidenyaou usqpiJuyo) vuvpeður sorsdpj
IÁuuouerea uagz
-31AON TOqYOzopurN 'uos oTElOT TEin yrSEu t -9ETI ões[oaEi - seuTeXE WoU
ESOuEAsN zayseajsoIZIq xUuPsynelor yosarIdpj t seuETe uusu Ey)
urzs ehuodsejy asoIq nyoJposuu y 'uolglaj St
OJgla EIn IE
PETESO q991 A[puzs gqoi uoze
Ados 9nguPI [Zs] usu %au jppj yousIs TEurou Aðs ároue 1I9I
E1ZE uOpdosjoq 1zles uusj yphIen yo *mnsanI
OIElat y st
PHTeS 78 19j9z oAA SI 1oTpla
EDIn sasapI9 v Adoqy
'noidejeðou s[ ize Ipsojq nHOJposeui e upldere seTEASIya so
LZs uzsápy y 'u»s Asea vaysyareauusJ TuqOAgl
uoresjozs E3-uEA aosSynzs zos
Tguzses nIszssq1JppusI qeuruepesur NOZI3ZS JEuTeðjozs essepjonqj ze ASoy
TUUDA quajpíay ay zy
q1zsdeje uosepjouiqP AðEA uas?gziDzs Aaos 'uagaðny
19Me esizserEauony
xeuesejioxpAs Sol ueajozs e sIAN JUIzS vlyuodseg SesoIq
0poseuu y esox01anq 3A]a[[I "esouoplem1 IÁUuSUETEA YOUepEðut Is3Jodjpj v eqeuzses
nuepeaoqps sa uasa8oqkuI ueopereydou 13yopozgag juozSLA JEIn nopejery JoUIN
pEur s1Ide zy qperewjp aspzÁasloq oug1JO) vqseiJe]uyAjLau-uepe+ut ze dojoio
e yousgaoH| 59po21348 t ypuug 3194uo) urpeður is>10dje ze y onoo
oueojozs Is9zopInj so oJelaj eEarl youepeðuj ze Ados ]y30luoplejni ynuepesur jeles
Bou
9129I3zs ÁBn usqqoa pzoy ypsa13dpg v Ados qpmoydeje ease 1>yns9z19zsaol
Dz310zs 108ol ruje3|ozs1n Isielo| |esseNOIqp-uojvuoainiY9ply uqIzsIuLID)
BAUepesur pquode Ksoy 3esojq e dou esijde||? qnAugat ene owjpi?y nosaION
yosa1Ddjop y 10A 3íön aol lujeðjozs opojosodEy zoyoigloj nied-uoJeeg
EABIEa Kän zy us3jo|zsa1 q[zoy|ejðoj 1pzzo JEzOngEY 3 68/S66LHA V uod
4S
SOuoJ usipuoI
Sipuru aosniozsj9 t ueios eSejioqeAð õol ue|ozs
9of 1901Og 'b
S
.
5. Az iNGATLAN-NYILVÁNTARTAS

5.1 Bevezetés

Az uj Ptk.-összhangban a Kodifikációs Bizottság régóta megtogalmazott javaslati..

tával
mar tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozô szabályokat is. Az eti
elkepzelés szerint az ingatlan-nyilvántartás kikeriült volna a közigazgatási hatie
korbQl és a régi magvar magánjog szerinti telekkönyv került volna ismét bevezetés
ésre.
Menyhárd Artila mindezzel kapcsolatban az alábbiakat szogezte le: ,Az ingatlan-
yunáantartási eljárás, ahogy arról korábban már sgÓ volh, csak korlátoqottan lehet alkalmas
a
begjegygés alapjánul szolgáló okinat érvéngyességének viRsgdlalara, AMalanos eltarás ugyanakkor
azingatlan-yibántartás fokozott szerepválalása ax érdekellfolek jogainak és a kizgédekmek a
nédeimben. ER a szerepoállaiás gyébként horzajárulbatna a közbiselesség erisitéséheg is, mer
csÖkkentbetné a sikeres törleési perek arányát. Azingatlan-nyuvantartas ejokogpft sxereprállalás
a biri kontrollbelyreálitásátigényelné. A bírói kontroll helyreállitása szervezeti vál.
togások nélkül nem lehetséges. Lehetséges megoldásként a következóalternativák adódnak.
Ax egyik lebetóség az, bogy a telekkinyri jogok és tények (ideértve a jogi jelleg mexjelölksé, és
ax ingatlant terbelö jogokat is) bejegyegse és módositása a helyi biróság batáskörébe keriülne, mg
a tulagjdomi lap I. részén levó adatoke (teriletnagyság, földminQség, AK rtéik, beépitetség térye,
mivelés alól kivet terilet megevezése sth) bojegzése és megvátotatása a foildigyi szakigazgatás
hatáskörben manadma. A jelenlegi számitógipes ngyibántartás informatikai egységit ez a batár
ko megosatás nen érintené, viszont együitt járna a telekkönyi lbebyi bírósági biróknak (birósági
titkároknak) a körqetifoildlivataloktiól való jfzikai eleiäitönälkstve!." (Lásd: MENYHÁRD A
Esgatkkésjavaslatok aq ij Polgári Törnvémykönyvdolgijogi konepijának kigérzgtithe
Polgári Jogi Kodifikáció 2002/ 5-6. 26. o.)
A telekkönyv úra-bevezetése végül nem valósult meg, ugyanakkor az ingatlan-
nyilvántartás föbb szabályai a Ptk-ba integrálásra kerültek. Ez azonban nem jelenti
és nem is jelentheti azt, hogy az önáló
szabályozása az ingatlan-nyilvántartásnak
megszúnne. A Polgári TörvénykönyvrQl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével
összefüggö átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrQl szóló 2013. évi CLXXVIL.
törvény (Ptké.) 67. J-a például, amely a Ptk. hatályba lépésével hatályukat vesztQ tor
vényeket tartalmazza, nyilvánvaló módon nem is említi az ingatlan-nyilvántartásrol
szóló 1997. évi CXLI törvényt (Inytv.).
Eppen ellenkezóleg egy másik, a Ptké-t követõen elfogadott törvén), a
Polgári TörvénykönyvrQl szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüiggésben a
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módositásaro
szóló 2013. évi CCIV, törvény 1. S-a azt mondja ki, hogy: ,1.
yibántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Imytu.,) 1. J-a a SAzngan
követkego (n

190
N
 T6L
vkvuput plnsoãolyokv a
pyoãol gkoyrangy 9poqosdoy zoquvywðu v iksau III doy mop!lopnm v(D S *
seAdoloq saaangks gtjes2ouy (y
spypn opa ausgzdotoq YO491 (
nfguodop
yupsocroyug Aupapoaq IPjoks jnpldrgp squoj D s9 vupès jnèoapnq 99491 (
vlguodpp Yougsg
-249 Aiupappoq oypjo2s upldoyp s2zldoliq p s9 vupzs jvzouppvq gzAFoliq (q
sPpöoftoa~zaquotazn v sg (ogaqdaFa) a4jaqyiks axgcaazuou 91ökaryuotinav (
anau hpuaks ABoa esszaaauõou joaauiks
gpuoeyDl8 1tvõol 150uoplaqng uuriyp 2o upgasa uvjpvõut 9pp uwquopfoyng uryp (Gtuou
ogaqdayo) ajoyypks aszzaauöou yvuuw uppasa zazanuiks pzoyyapuau
(öva vãpspuoysay
po3iastjpuss t5ol KBoa pnuiks t5olalu24 sg%aljoq pp psyoupuoð
p(
vnuyoyp ngvpp psouovljpuaks sogakspuu24 AJguazs sazaksguuog souoplöyn/
SPIpol 501uoplnqug (p
2uyool spasksuoploqn v (
v
polupq uoptbyn; g4yi~otu zsouoplryng (q
vupkssos sZshdolsq v (
zrD pqqpaoj nupljnsoãolof
7bevuuo.uDg qvyozupp 1qqpp pzoqpvuoa vuurzraut
en 2uoplogH S E
297929yuotSva v aagay nupsouopliqng uojgoaug aksz TI PI
sTolaq saaoagks g4jeszãory (o
syypzn 9qpn auszzAõolóq H9404 (u
vguodop!
D sg vuy2s voupvq 9J404 (u
Yougsgeeyu9 Kupapvoq qpozs qmpldosp sapug
vguodop! zougs
v vupks peoupvq gzAi>fbq (
P0yug upappoq opaho2s qupdrpp sgzABalbq sp vuyesuos sztBilbq (y
1gquodhuaks 5p2404up.ayudr-uoypoou (
wpr qpd5o saãpsyniks v a1atu (q95 puoy 2) vopn
~v
-

upies jieleuljaq) upèspg sg u21YLA2AY2q (2

Punn u
uszkoy1opuau uaqzluuoun sg
gaaj uazayuatyuy -1p youzuy
uaqpgasa yourjipu! 9tuspuu
o
194p1gfouuyD sYqabonu u9yuz (q
4 1919 aspdaqvglipppvg ugasoi 9tpks vopsSvuoyLuay
Sv (
"vuups p~lnayo urqupõuj
l d o u (toppaayuay 9ppa1aa) yupsauyaf aau squdoyg v f
ko
esyf urjvdui joqp
9dayoltool uvvõui sv (
midolyvpuksvqpyof
urupõu! sv s?yvu (p
ppsouoployui uoyuopuzuu
upihors 1apa g19pãou
syLAVLNYATLAN-NVILVONI ZV S
5 . 2A z i n g a t
an-nyilvántartás
l a n
nyilvánossága, tulajdoni lap fogalma
a

és
foldbasználati
jog, haszonéhezeti jog használat joga
al
lakásszirvetke;
tagot megilleto andó használati jog.
b) telki szolgalmijog,
ingatlant terbelQ
)a ar iclleei földmérési jelek, valamint illamosberendezések. elhetyezésit
ashálati jog, torábbá vezetékjog, uzvezetési és bányaszolgalmi jog,
mint törvény rendelkezésén lapuló közerdeki szolgalmi és baszmálati jog,
valamint vételi jog,
e)elo-és visszavásárls,

)tartási és életjáradéki j0g, és

gjelzálogiog (önallo zalogog) végrebhajitási rendeli
jog, amebymek bejegyzését törvény el
b) ofyan egyéb
2A ulajdoni lap lll. része tartalmazxa továbbá ag ingatlanhoz vagy a

icieg gettjogokboz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következQ téveket

1. all. részen bejegyzettjogosult keiskorisága vagy gondnokság alá helbyezésének
ténye,
2. ajogosultalsqemben meginditoitfelszámolási ejárás, végelszámolás ténye az
igyszám megjelöléséve
3. a kilfoöldi székebelyá vállalkozás fióktelepének, kereskedeimi képiseletének
igryilrántartásból történQ törlésének téárye,
4. birúsági itéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
5. birisági vagy batisági batározaton alapuló telekalakitási és épitési tilalom
elrendelésének ténye, valamint egyéb építésiigyi korlátozás,
6. kisajátitási és telekalakitási
eljárás meginditásának téye,
7.
ingatlanigyi hatósági döntéssel szembenifellebbezés, illetve bíróságj jogorvoslati
kérelem benyájtásának ténye,
8.a
bejegygÉs, feljegyzés és az adatvátozás átvezetése alapjiánl sqolgáló, vagy
aal kapesolatos bírósági döntés eleni
9.
feläbvizsgálati kérelem bemyúijtásának ténye,
elidegenitési és terbelési tilalom,
70. a tu. 64.
J-ában meghatározott perek és bintetóeljárás meginditása,
T1. ag
árverés, a nyilvános pályázat kitizésénekk ténye,
2.a zárlat, zár alá vétel, gár alá vételt megelozQ biztositási intézkedës, va
a Európai Unió álial elrendelt pénziigyi és vagyoni korlátozó intézkedes
végrebajtására irányuló zárlat ténye,
13.
14.
tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,
a
bejegyqés,
megkeresés elutasítása,feljegyzés és az adatváltozás átvezetése ininti kérelem ragy
15. a
törölt
jogáról való zálogjog anghelyének fenntartása, ranghelyel való rendelkezés
a

mondás,
16. rangbehy valamint jelzálogjog rangbelyének elQzetes biztositasa,
megváltoztatása,
17.
1 a ingatlan-nyivántartási eljárás felfiggesztésének ténye,
18.jo d105ag vagy bírósági határozattal megállapitott tartós környeet-

193
5. Az INGATLAN-NYILVÁNTARTAS

károsodás ténye, mértéke és jellege,

19. ax épilet léêtesitésénck: nagy lebontásának ténye,
20. a társasháizakról szóló 2003. éri CNAXI. torveny 70. S (2) bekezdé
Serinti, a közis tnlajdon átruházására ag sses tnlagdont hányad legalább káthar.
madát képisel tulajdonostársakatfeljogositó alapitó okirat elfogadása, módositita
a módositás idiöpontja, nagy a hársasházakril sqólo 2003. en CAXXIUI. tövény

10.8) bekagdis szrint,.az ises tnuljdoni bhányud lkgalibb néigyótodét kétrioais

tulajdonostársaknak a kizis tulajdon átrubázásáról sqóló kózgyäléesi határozate
serinti alapitó okirat módostása, a módositás idöpontja,
21. földminósitéisi mintatér megjelolése,
22. igyészifelhivás ésigyészifellipés ténye,
23. behyi védelem ténye,
24. obyan egyéb tény, amehynek feljegyeését törvény elrendeli.
B) A tmlajdoni lap Il. reisze tartalmazza továbbá aq ingatlan IlI. risgen
sqereplQ adataihoz vagy a I. részen bejegyzettjgokborg jejegett tóyekber,
illetve azok jogosultjaihox kapesolódó körvetkezó adatokat.
a) a bejegygés jejegygés sorszgáma;
6) ajog, tény megnevegése;
) a bejegyzettjogboz,febjagyzett tónybez kapesolódó lejárati dátum;
d) ajgosnlt természetes szemily termésgetes sRemébyazonasitó adatai, lakainme
jogi szemáy agy jogi sqeméhyiségel nem rendelkezó sqgrveget esetein amnak megne-
vegése, sqékbehe (telephebye),
e) bejegygo határozat sqáma, és a bejogyaés alapjánul sqolgáló beadváy érkezé.
sének idöpontja,
törli haiánozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének
idopontia,
8 törölt bejegyzéisre naló utalás,
b) kiegészgitó sqöveges bejegyqéis
(Ba) Azilletékesegi teriälet-változásbóleredöátesatolás esetén atulajdoni lap 11.
része-ideértve az egyidejiäleg megszinitetet tulajdomilapotis-önállósorszámalatt
tartalmazga a változásraiörténóutalást, annak dátumát, valamint az átado,iletve
ax átvevófoildbivatal 4/A. S (6) bekrzdése szerinti röviditett nevének megjelbiését
4)A tulgjdoni lap termiszetesszemélyjogosult esetén tartalmaxga a szemépa
azonositót, a statiszgikai sqánjelról szóló jogszabály hatáhya alá tartogó szereger
esetén annak statisztikai számjelét.
6)A mlajidoni lap tartalmaza továbá a szijegyet.
4/4. S (1) Az 14. J-banfoglaliakon kiil a tulajdonilap-másolat ax aláb
biakat tartalnazza:
a) az ingatlan fekvése szerintiletëkes földbivatal röviditett neve és cme,
b) aktmális oldlalszám, és az oldalak száma,

194
 nyilvántartás nyilvanoSsaga, a tulajdoni lap fogalma
mgnerezs
lap
) tulajdoni (tejes, szemle),
dtulajdonilap-másolat tipusa
e) dátumként:

ektronikus dokumentumként szogáltatott biteles tulajdonilap-másolat

ea) elektr

idóbébegzódátuma;
esetén ax
elktrouikus dokumentumként sqolgáhatott nen biteles tulajdonilap-másolat
dátunma;
esetéin a lekérdezés kiállitás dátuma
biteles tulajdonilap-másolat esetén a
ec) papfr alapi
a megrendelés száma,
g)záradékként:

9a) elektronikus dokunmentumként

ga) elektroni szolgáltatott tulajdonilap-másolat
biteles
masolat tartalma a
esetén: ,Az E-biteles tulajdonn lap
megelógó napig
ktadást

adatokkal A szemle másolat

meeyezik az ingatlan-Yibántartásban szereplQ
a tejes másolat valamennyi bejegygést tartalmazga. Ex
a fennálló bejegyzéseket,
dokunmentum knyomtatva nem minõsäl biteles bizonyitó erejd
az elektronikus
dokumentumnak";
esetén: ,,A hiteles tulajdonilap-
gb) papiralapá teljes hiteles tulajdonilap-másolat
másolat tartalma a kiadást megelózo napig megegyezik azingatlan-yivántartásban
másolat
sgerepló adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegygéseket, teljes
a

valamenyi bejegygést tartalmazza.

dokumentumként
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon tál az elektronikus
Sgolgáltatott
a) hiteles tulajdonilap-másolaton agE-biteles tulajdoni lap másolatmegnevezés,
b) nem biteles tulajdonilap-másolaton a nem hiteles tulajdoni lap másolat meg-

mevexgés, valamint a másolat minden oldalán tartalmának ovashatóságát

-
nem

korlátozóformában- átlósan elhelyezve a,bizonyitó erõvelnem rendelkezik" Jelirat

sqerepel.
6) Azelektronikus dokumentumként szolgáltatott nem biteles tulajdonilap-md-
5olat oldalképe nyomtatható, amely az (1) bekezdés g) pontga) apontjában, valamint
a (2) bekezdésében foglaltakon til nem térhet el az elektronikus dokunentun

5olgáltatott biteles tulajdonilap-másolat oldalképét01.

4)A tulajdonilap-másolat nem tartamazza a 4. S (4) bekezdésében negha-
tárogott azonositókat.
6) A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes szeméhy terméiszetes Semey
onositó adatai kögil kizárólag családi és utónevét, sziletési családi és ntoneves
squledési évét, és anyja sgziületési családi és utónevét tartalmagRU
19)Afivárosi és megyei kormánybivataljárási bivatalának járáiföilalnvatala
erezés behett az (1) bekezdés a) pontja szerinti röviditett neveen
a) Joladhivaal székbelyének megjelölésévelajárásiföldbirata,
a
budapesti székhelyq földhivatal esetében

195
5. Az INGATLAN-NYTLVÁNTARTÁS

ba) Budapesti 1. Számi Földbirnatal,

bb) Budapesti 2. Számi Földhivata,
bo) Budakörnméki Járási Földbiratal
megnevegest kell használmi.

Ennek a viszonylag részletes - olykor technikai jellegú - felsorolásnak 2zért

lentósége, mivel amennyiben egy olyan ingatlannal kapcsolatban, melyhez van

hez semmil
jogviszony nem fúz, kívánunk adatokat megismerni, akkor az itt r
részletezett tul
lap lesz segítségünkre. A tulajdoni lap tartalmazza a tentiekben részletezett jogiad
tokat, míg a térképmásolat elsódlegesen földrajz1, 2z ingatlan fekvésére vonarb
adatok tekintetében nyújt információt.
0zó
Ez a2 információk azon köre, amely
bárki által megismerbetQ. Nyilváno.
anva-
ló, hogy az
ingatlan tulajdoni viszonyairól, eseteges terheirol igy bizonyos
épet
szerezhetünk. Sok esetben azonban fontos lehetne megtudni ugyanakkor az adote
bejegyzések mögött szereplQ okiratok, dokumentumok tartalmát. Ez azonban mie
nem teljeskörúen nyilvános.
A Ptk. 5:166. (3) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés.
feljegyzés és a széljeg)yzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló ok.
iratok tartalma a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között akkor
ismerhetQ
-

meg, ha a kérelmezó igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett

jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy, hogy az okirat megismerése joga ér-
vényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezetsége
teljesítéséhez szükséges
Nyilvánvaló a jogi probléma nem akkor jelentkezik, ha az érintettek hozzájárul.
nak, hanem sokkal inkább, ha a felek közöt érdekellentét áll fenn vagy esetleg valaki
titokban kíván az ingatlannal kapcsolatos okiratok között kutatni, azokról informá
ciót szerezni. A gyakorlatban az a kérdéses,
hogy a földhivatal minek alapján tudja
megítélni, hogy az adott személynek joga érvényesítéséhez van szüksége az okirat
megismerésének, illetQleg a földhivatali nyilvántartásban nyilvánvaló módon nyoma
lesz egy ilyen jellegú megkeresésnek.
A gyakorlatban elsósorban olyankor fordulhat elQ
egy ilyen típusú megkereses,
ha az adott ingatlannal kapcsolatban
esetleg több adásvételi szerzódést kivanunk
megvizsgálni, áttekinteni a tényleges tulajdonos és a jogelQdök ingatlanszerzesen,
például annak megvizsgálása céljáböl, hogy volt-e olyan jogügylet, ahol felmerule
például a feltúnó értékaránytalanság kérdése.
Más országok jogrendszerében (pl.
Ausztria) ez azért egyszerqbb, mert a jogelou
szerzése, az általuk kötött, vételárat is tartalmazó adásvételi szerzódések megismet
a

akadály nélkül megvalósítható. A Ptk. itt idézett-és egyébként az Inytv. vonatko

részével összhangban álló rendelkezése ínú-
alapján itt legalább a jogi érdek valosau
-

sítése szükséges, ami nem mindig egyszerú, könnyen teljesíthetó feladat.

196
 L6T
:2uuzsxviqqyje ze isyijzeo° pE E-j °7£ $2 E-) 6z AÁjur z
yz.ABoloq 1saaeugajtÁu-uepe ut Jos e s 13|naoy ugldere jEsrs
urqápqvzsiol uous 'JETpHO UIA!UIIyq u u Adoy 'nujpiip{ o
qejosodeX Pz,
uelde Z04RLi
snyeaaeredy 1os 1oyjnioN ueldejE JEZOIYJEY LOESOIEY AGea aesoAIG Aus eaeudou
qEs aps9z.Áaoloq Áuj1 souapl Bvtãol so.Iol AjpuuvjEa
zoyyeKdoy sö3ku2| xOUug dS/24sp4j Ze 3uajo saõaÁuR[ vqseaiejueaqku-ue
sEIIEauEAtT
(o 6L1'1007 uEa[LÁu-uepesul zy
sgdpssoraa/ patdit &:'A $ONZS - I NOANYS).
av aqsapoySpoxaaks yvuuozv kv
upldojp dp 1s»depng pspyropcng
ypoysvövu 12 gkiazsTol uoplyn; 402p2nuaq pip
Sand youpatay do quusks Yunpuodspij? aqgau y03psuo114 Salja1 1aqpuajafsppyoaou a cn v
apuks 1f gkaiksdof voq yuliodxogzsaq ups9dpey
ayouuH dpj suoploqng
pp oppa 2v jp goqpobo/ uau uo0
YMUgHjn4gY poppsoq ash STYDs
ug8eu pozooy nyvA! 101P10spu 1a1jès94 1944u2IJ2uuas 19q21 u24puqaz49 ausa~oypuza
1vzgpqpes
D ADa YED
s9 upoysopuo?
uoploq sap2nq poasksaq pyp vpoi ipntaiy bv Aia v p421pau dor
pudou og 972 aseikszeyua2s puuzayo kv pyatz ango1 12f 92zaiksõol v rqgaða mau
(p saja10y pgakoy |v
uaqg49sa yon.2Y0 soznjosodbry
o
ypnq9PIp zv vëzouqvauvg uvqplzuod L'L 1p4vspapaja s? 194tniqpqv2s
jvuunoa
vgpejpqpks (77 ID 666L/8 vavury vqyo spavay patag
upyqzo plyuuof uaxa paatdn uvkioy\N j2azuu vluoja sg vavuvy
v
uoptoqna po1sunq q9PIDðoj qouzsaxaszsaq doj uopivqn *YYPa pagzaq1Luya
paaton
u0YYp 2q 3zauiks gaza v
Ava vspjpuzsvajl doy
g qodoj uoplojng kdoqv
p0aspova paakõg zo uaqrliuuouv >oqp
D v
s s940p/Datu
sapoztaks vayspuvg uasazakonanN vujoa 4a1 912q|n4282 asgzoqyaagyaq upy lt
uos
Yn1gd28sojpqaf paakg ev qyuuzey 1s2u1ya1ugay zoðpssopuoð qqodBvu A0quv vuyspiyyjNPu
doy uopinqng uaqyezasa uvljo unsozpjosodoey
9011s21uvq Aäva suuvq v veyyoupa 10z0y0 1papspypuzsvj
p1AD & Aõoq qnlipqpuouja
DIzõOI 1ExpIqqyje ze vazolupunuvq 1312291944 91DI4A
9PI9| 39SSOPPJ ze
ueqyejosodex jazza ueqanlyxunu
IP9AKsn vnsug ozoxIOJ
AgsiZSenup sonzg s9 uEAaaST 1opu?s 'pJ
TnIOUI UE sadey
dej uoplena e
Opapp Stqpus9z1IZSIq u»qposa xosopoz1azs vqrunu paaKsn souezs
*0
e 3nASPpe uepezut ze
ugsisolpi uapro 1zadax
ehrs st 3wppaA
JUUa dTE
u4Pp snIIy[o qvuivpe saAjPUO43
s u dej ruoplen xoso[oezsSTA E-93jpuq ossea[Eõ[oZs J0P tpleuzo
dgS9ZO[D1ON usÁp souuzoupseyz1enaxt xuursyssea'uvnsrei E IsyPO ue
xeujeiea[up[oJ u o u Ze
u»gzoxpaAON 1994 999-pdoiozs
OATPqezs
HO3eperpg dolseaeljo uoqzso1 'tsol t3ekue uoqzs9I TUI [ESsyzoájeqezsV
nozozyaeußou sueÁön AaÁur UOq9NOPA
AUALAUuepvsut ze zy "uZeu[
909SO19uPj ugs919 '1orDa[p su
ze
ze $9 u
N U I s I Z s > Nos9zABolpj youpsury23*
EALAU-UEpeaut yOvjosgui sopyseiviueaLku-uvpeaui
stKBea -19a1p
Ap zajoON- 1sepery dyssoua Lwou
dessouEaÁu e vjosyu Juojol
Z O R I E ,
117z0 HEqe zs ueqsaelio de suoplemi- Eojozsiepe uepypso9
°69z 900 jsea e]uEALÁU-uepesur saepeöjozS1p ze
9007 HI Asoy 'vlpuou 1oz2
eyzaQ1 ueqiejossdey
Bueaoj dey JExojuoduszs saßoÁupI
fuopleny e zy Ts
uPAIIÁu **uAILÁU-uepesui
'eäyssoueaLÁu sieu
 86T
visvujvuvj qpspaunp ppqisouozo
upgypaupajhn uplanyp in41Y0 yauy2fv sg youyookruoppgãonu v (3
oppiesoes p 7oupzang uody uapuza plTRagy pafjguies gnsuy n Bpprn
YPIAPID uvpjvqysou
-okv uvoypaupaqaliu sg uaya32stjpqv2s qaags9goqupyof youpazu gakonuiks gkry/apuau
oniassodpey "eylõy auluz4 gzaqjkat3afaf Kvn vaãolgraqeat3oloq vasppurjupaqalu-ur
vg pqqpnor p vup jassjzAofuoqpo (sosopuõo) ppal+y 1oppur9yo 2z (p
äva ezsoýes9y gzABolkoy v 1opp42yo ev (
Aoon ya aya9tust aqvupsypupyp ieay plbs yuuoa
vho>vt payop4p1p purt pokrasuaonu jouuzoyej s9 foaagu uonayayo PY (4
Kõva vyyjp sp vaug õapizsy zplps s03v4ry0 sv gaazyvikoqpvqzlu v (p
vaypãhos u0yyv qvso jnployp sazA5alsq svuryoupõvu yonPy uopnofo4 V(7
v
ppeoyylu peoyyvuoa viäps1pjoduryp qo13f 9poziaks (8
pvoqnIulu- unjpnpquoavessza s9
1pupoãolspkonpaãolv(a
12894912l5ouu sozuod Kup Köva 5ol (p
1opolupq zuopliqng poguug jassazAaliq
S (uys 1zlruljaq nau saqndara) 12s919alðouu sozuod urypoöius
yoquLug so
wupes sppuvjupayikiu uoqzrasa zuss töof
v pgaqyas wloysou
Ipqtão qpupes yaugs2(alsq apspuqz Song4ny Wpsa4q
-0D vyieszzogs tpsa~anzuiaou sokanuaks pk9opua4 1altup~s tYUISLIpgs D(g
saq2szuuoz 13llög eo (v
P212souov 1gpuiks s 1puzpeyn ppppo psouozvljpuaks -
uOSSDqjpjos npldop
12y vuspujvjunj
qvuyruryo (D J Ts
s9A5oloq spzuvzupaiu-urppui sv Kãoq zoqqrp-
souoko joypnayo ypjos npltoyp
Dqprdou st uvqniroyo gzoayjapuau 1paops1yryp
V (4p»iuo spsAdolq) 1auakszu
92A0laq v uoquy yusoaol v 1hgpaaua sjkAialaq
dva paAioloq uvqsypuvzupajlir-uvnpodus
soãol gpagzatTolbq juypz1akspsuakoy ysa~Adoliq v vësouqppurg vqqpuo výozvõto
0voyvmaliu opoauaðouu psy2(ibfiaf Aina
'ypskoeynayoy Aug dolgodgy 1p\days saLTalaq
2sdou nzoy1 pspmsoponu 9agsqa12q jeyP gEDoLeo
uvgyvuqpao v) pryospu -
Y aljoq uma upldpjv (nuuyo uryo yi a2puzs
9ouyozo Aava varyoupabu plaua
pyzluosq safas you/yos0y
67
-

s9 yaugsy~Lil2q yodof I
04u9yspu kuzasoi vq yaugszz(5oljaf qodiugi
syLaVLNYATLAN-NVILVONI ZV °S
 5.2 Az lan-nvilvántartás nyilvanossaga, tulajdoni lap fogalma
ingatlan-ny
a

3)A tnlajdonjog, basRonenegen. j08, a basznalat joga, telki szolgalmi iag udtal:

eilogiog (önálló zálogjog) keletkezésére, modosnlására, illetre mepsginétáre

og, Jeix
ronatkozó snek
becgyzésnek kizokirat, igyrvéd álhal ellenjegy zett magánokirat alapján
h Elenjegy qésként ajogtanacsoseienyegygëset s elkellfopadni, ha a szerzd
.1 alamehike jogtanácsos által kpmselt sqervezel. Nem alkalmas bejegyzésre az
at okirat, amelyen a Kesz!i0 es ellenyegyzo igyvéd, illetQleg a közokiratha foalal
feltiintetve.
kizgeg o sRerTodo ran
Jelkent

4 ) A ellenjegyzéssel ellatoft maganokirat beegyzés alapjánl akkor fogadható

ol ha ax tartalmazza aR eenjegyzo SREmey nevë, aláirását, irodájának székhebvét
az elleniegyges idöpontját és a%elenjegyzem"megjelölést. Azigvéd átal teljesitett
ellenjegyzés érvényességének 1ovavoJenerele a szarazbébegQ lenyomata.
5)Jelzálogog (önálló Tálogjog) alapitására, módosulására és megszinésére
onatkozo bejegyzës oan maganoEIrat alapján is teljesíthetQ, amelyet a myilat
kozattero bitelintézet- nevenek Jelfnntetesevel- SRabáysqerien és nyilvánvalóar
azonositható módon irt alá.

A földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartási eljárás, a bejegyzés során nagyon pontosan

meg kell azt vizsgálnia, hogy a fenti alaki kellékek rendben teljesítésre kerültek-e, és
csak ezek megléte esetén kerülhet sor a bejegyzésre. Igy például több eseti döntés is
kimondta, hogy amennyiben ügyvéd által készített, ellenjegyzéssel ellátott magánokirat
alapján keriül sor a bejegyzésre, akkor ez csak akkor fogadható el, ha az ellenjegyzés
idópontja mellett az ellenjegy zem kifejezés szerepel, ennek megfelelQen az ellenjegvez-
tem kifejezés már nem
fogadható el. Ennek közelebbrQl nehezen meghatározható
-

és belátható oka az lehet, hogy a

-

jelenidejüség megkövetelt
használata biztosíthatja
azt, hogy az elenjegyzés ténylegesen a szerzódés aláírásakor történt. (MegjegyzendQ,
hogy ezen formai követelmény ilyen mértékú hangsúlyozása természetesen nem tudja
teljes mértékben biztosítani azt, hogy az aláírás és az ellenjegyzés valóban
egyidejúileg
történt.)
Aföldhivatal a bejegyzési eljárás során
alapvetQen formai vizsgálatot végez, és
amennyiben az okirat a törvény elQírásai alapján bejegyzésre alkalmas, nincs lehetöseg a
egyzes megtagadására. Ezt hangsúlyozza a BH2006. 302. sz alatt közzétett határozat
mely Szerint adásvételi szerzQdés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a
Vata kizárólag a szerzQdés alaki és tartalmi megfelelQségét vizsgálhatja, az azt
ClOzo felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerüseget nem.
5yanezen az állásponton van a KGD2013/17. sz. határozat is, mely szerint az
gauan-nyilvántartási eljárásban a földhivatal törvényben
O S u l t a benyújtott okirat polgári jogi érvényességemeghatarozott kvcc
körében vizsgalodn.
T y torvényben meghatározott jogok keletkezése, módosulása vagy meg
kons gatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel megy végbe. Ezt nevezzuk
4talynak, és az így bejegyzett jogok dologi jogi jellegét is erósíti ezen elv.

199
5. Az INGATLAN-NYILVÁNTARTAS

keletkeztetesre:
A következó jogok kerülnek bejcgyzéssel
átrubázáson alapuló tnlajdonjog;
szerzódésen alapuló vagyonkezelö1 jog
földhasználati jog:
haszonélvezeti jog és a használat joga,
telki szolgalmi jogs
jelzálogiog (önálló zálogiog).
Nyilvanvaló, hogy a bejegyzési elvvel együtt él- és ezert nagyon fontos a dolooi .
jelleg szempontjából a bejcgyzés -a nemo plus iuris elve, hiszen például egy beiepes jog
haszonélvezeti jog esetében harmadik személy számára IS egyértelmú, hogy az inpatla
csak a haszonélvezeti joggal terhelten lesz értékesíthetQ. A bejegyzéssel kapcsolato

szabályokat részletesen az 5:178. Startalmazza.

5.3 A közhitelesség tartalma

Az ingatlan-nyilvántartás közbiteles természetének lkyeg, hog) amennyiben az ingatlan

ryibántartás nalamely téryt vagy jogat iartalnaz; akkor senki som bivatkozpat arra, hogy ere
téryeketvagy jogokat nem ismeri. Mindez értelemszeráen nen csupán az ingatilan-uyilbántartásma,
banem példánl a cégjegyzékre mint köqpiteles nyilbántartásra is iráyadó.
A Ptk. 5:171. (2) bekezdése a közhitelesség kérdését specifikusan a széljegyekre, a
széljegyzett kérelmekre is kiemeli, ennek alapvetóen preventív célja van, célja annak
megakadályozása, hogy valaki atra tudjon hivatkozni, hogy egy széljegy figyelmen kiväl
hagyását követóen, arra ne keljen tekintettel lennie. Ez a bekezdés arra ösztönzi az
ingatlan-nyilvántartást tanulmányozó személyt, hogy ne csupán a bejegyzett tenyekre
és jogokra, hanem a folyamatban lévó kérelmekre is forditson kelló figyelmet.
A konstitutív hatály azt is jelenti, hogy annak a joga, akié bejegyzésre került, min-
denképpen megelQzi azon személyét, akinek ugyan lehet az ingatlan vonatkozásában
bármilyen joga, de az nem került bejegyzésre. Ezzel áll egyébként összhangban a175
S 1) bekezdés is, mely azt mondja ki, hogy ellenkezQ bizonyításáig úgy kell tekinteni,
hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennál, és az az
ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg Ezzel a felfogással mutat párhuzamot
a BDT2008/1920. sz alatt közzétett határozat, mely szerint az ingatlan-nyilvántartáson
kívül jogot szerzQ tël nem igényelheti tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási felrun
tetését, ha a tulajdonszerzését követQen az ingatlan-nyilvántartásba más, jóhiszemu
személy tulajdonjogát bejegyezték vagy annak tulajdonjoga bejegyzésére irányulo
kérelme ót rangsorban megelözi.
Megjegyzendó ugyanakkor, hogy számos olyan eset áll fenn, amikor is ingatian
nyilvántartáson kívüli tulajdonos kíván tulajdonjogot érvényesíteni, ez eme szabalyti
figyelemmel külön perben válik lehetségessé. Klasszikus példája ennek a hazasta

200
 hiszemúség az ingatlan-n
5.4
-nyilvántartási eljáráshan
bejegyzés re irányuló eljárás a házast közös vagyon vélelme
Ajgeyakorlat
ny
l a j d o n ii g é n y
ra bejegyzést,
illetve
annak alapján.
elôterjesztését et 27. esetbe
setcli.
m e g k o v e t e l i . Az
Az BH2010.2137. sz. határozat által
elfoglalt álláspont
feltetienul

hat házastársi kõz0s Szerzes velelmére a

a
szerint
s nem h i v a t

múen és VISszterhesen szerzQ harmadik

ingatlan-nyilvántar.
tasban bízva, jóhiszo

ahazastars, ki az
szemllyel szembenaz
tlan-nyilvántartáson kivuli tulajdonjogát az ingatlan-nyilván
jegyeztette
be.
nem
tartásba
tulajdonos házastárs perindítási jogosultságát
gatlan-nyilvántartáson kívüli
ztja alá ugyanakkor a DT2010.2313. sz. alatt kövzzétett határozat, melynek értel-
r s i életközösség alatt a közós epitkezës tolytán ingatan-nyilvántartáson
cdani részarányt szerzett hazastars keresetet terjeszthet elQ a másik házastáss
kivülta
doni hányadára is megkötött ajándkozási szerzódés érvénytelensége iránt.
altal
kigbitelesség nyilvánvaló módon bizonyítási terhet is jelent. Aki ingat- az
lan-nvilvántartás közhiteles adataival ellentéteset állít, annak kell ennek helyességét
bizonyitania. Az BH2005. 1229. S2 hatarozat is akként foglal állást, hogy az in-
gatlan-nyilvántartásba feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki
az adatok helyességét, valóssaggal egyezÖségët vitatja. A bizonyitékokat a maguk
összességében kell értékelni.
A közhitelesség fogalmával áll összhangban az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi
hatása, mellyel kapcsolatban a Ptk. 5:187. J-a azta szabályt tartalmazza, hogy 6 hónap
all rendelkezésre arra, hogy az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése
csetén jogosulttá váló sSzemély a jogsértQ vagy utólag helytelenné vált bejegvzés
alapján, a bejegyzés teljességében és helyességében bízva, jóhiszemken és ellenérték
tejében jogot szerzó harmadik személyel szemben a törlési keresetet meginditsa a
kézbesitéstQl számítottan. Kézbesítés elmaradása esetén a törlési kereset hatánideje
három év a bejegyzés hatályossá válásától. Ezen határidók jogvesztQck, azaz nem
dévülési jellegúek.

3.4
Johiszemúség az ingatlan-nyilvántartási eljárásban
P t k az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét a jóhisgemisigkiövetelminyéirelkapcsolja
nely a Ptk-ban továbbra is alapelvként van jelen. A Ptk. 1:3. J-a kimondja, hogy
gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszemuseg es
g kovetelményének megfelelQen kötelesek eljárni. Ezt a követelményt meg:
15, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben
a
másik fél okkal
A bízhatott.
külsQ jóhiszemúség közelíthetó meg, egyrészt alany1 jog az
s
tisztességaz alanyi
korlátijaként, másrészt kétféleképpen
jog önkorlátjaként. Ajóhiszemúség és tisztes-
ség ezálta hordozza, iyen
eL, ny 10g korlátlan gyakorlásának tilalmát magábanis
Cdest jelent a joggal való vissza lés tilalmának szabályaival. Másrészrol

201
 5. Az INGATILAN-NYILVÁNTARTÁS

a johiszemúsg és tisztesség követelménye zsinórmértëket jelent abban aaz esetben,

ha a jogszabály külön nem határozza meg azt, hogy cgy adott élethelyze
zetben milye
magatartást kell tanúsítani. A jóhiszcnmúség és a tisztesseg fogalma nem választu

el egymástól, így mindkét clózöckben említett

esetkörben a tisztességes emL
a szokásait kell zsinórmértékül figyelembe venni. Ennek megjclenési formája
bernek
ja
igazmondási kötclezcttseg is.
Ez az elv adott az ingatlan-nyilvántartás kapcsán is. A jóhiszemúség fennállás
sának
idópontja fószabály szerint a jogszerzésre alapitott kérelemnek az ingatlan-nyilván
tartásba való bejegyzés céljából történó benyüjtás. Abban az esetben, amennyiben
jogváltozásra irányuló megállapodás a bejegyzés hatalyossavalasanak idQpontja után
jött létre, akkor annak megitélésére, hogy a jóhiszemkség fennáll-e, a megállapodás
létrejötténck idópontját kell megvizsgálni.
Ha és amennyiben a jogszerzQ személynek tudomása van arról, hogy az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzéssel szemben más a tényleges álapot, az is a jóhiszemúsége
megszúnéséhez vezet.
A BH 2000.159. sz eseti határozat szerint a rosszhiszemüség fogalmát a jogszabály
nem határozza meg, a közfelfogáson alapuló bírói gyakorlat szerint rosszhiszemq az,
aki az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jog létezésérQl tudott, vagy arról a
kello gondosság elmulasztása miatt nem szerzett tudomást. Ezzel kapcsolatban külön
vizsgálódást, és esetrQl esetre történQ bizonyítást kell szánni arra, hogy mi tekintheto
kelló gondosságnak.
A BH2013.304. sz, határozat szerint nem tekinthetó jóhiszemqnek az a jogszerzQ,
aki a vétel során kizárólag az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésben bízva, magát az
ingatlant nem tekinti meg, tud annak lakottságáról, de meg sem kísérli annak tisztá-
zását, hogy kik és milyen jogcímen birtokolják azt. Az ingatlan-nyilvántartásban bízva
kifejezés magában foglalja a jóhiszemúség szubjektív elemét is, azaz azt, hogy a fél az
ingatlan-nyilvántartástól eltérQ valós állapotról ne tudjon és arról ne is kelljen tudnia.
A jóhiszemúség és a hatósági határozaton alapuló tulajdonszerzés kapcsolatára
mutat rá a BDT2006. 1380 sz határozat, mely szerint ingatlan tulajdonjogát hatósági
határozat alapján is csak a jóhiszemq jogszerzó szerzi meg. Ha a szerzó fél udott
vagy tudrnia kellett arról, hogy a hatósági határozat törvénysértQ, a tulajdonszerzes
nem következik be.
A teljesség elve a közhitelesség alapelvével mutat nagyon közeli rokonságot, es
az a lényege, hogy az ingatlan-nyilvántartás teljeskörq információt tartalmaz. Azaz,
amennyiben van egy bejegyzett tény vagy jog az ingatlan-nyilvántartásban, azt az

ellenkezó bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy valóban a jogosultat iletd meg
A tulajdoni perek ezért van különös jelentQsége a
A
eseteben perfeljegyzës jogu a
tézményének. tulajdoni per kapcsán mindig egy adott ingatlan tulajdoni helyzete
kérdéses, ezel kapcsolatban az Inytv. az alábbi szabályokat tartalmazza:

202
 .

S:

D.

N
D

S
A
5. A z INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

Mindkét fenti határozatban közös az, hogy a szerzés jóhiszemúen, az ineat.

nvilvántartás adataiban -és annak teljességében- bízva történt meg, a jogszcrzil
védelmet.
ezért kaphattak jogaik érdekében
Az irányadó jogvitákban itt a jóhiszemüség fennállása és terjedelme lehet kérd&
ses, azaz vélhetóleg nagyon körültekintóen kell azt megvizsgálni, hogy a szerz6 fl
ténylegesen jóhiszemq volt-c. Klasszikus példa lehet itt egy házastársi vagyoniig
igény
érvényesítése, aholis házastárs a csak a másik házastárs nevére bejegyzett ingatlan
értékesitését kivánja megtámadni ingatlan-nyilvántartáson kivüli tulajdonosként
Ebben az esetben az ügy összes körülménye vizsgálandó lesz.
Ezzel kapcsolatban feltétlenül utalni kell a 4:46. J-ra, amely a családjog szabályai
között, a közös vagyonnal való rendelkezés vonatkozasaban rogziti:,A báqastárnak a
vagyonkizissogfennállása alat a kizös nagyonra kötöt visazerhes szerzodését- ba e törvény eltirien
nem rendelkezjik -a másik házastárs bogzjárlásval kiötót szerzódésmek kel tekinteni, kiná,
ha a szerzodest körö harmadik szeméby tudott vagy tudnia kellett arró, bogy a másik házastán a
szerzodéshez nem járulthogzá"Ezen jogszabályhely fényében kifejezetten vizsgálandóak a
jogügylet megkötésének körülményei, különösen az, hogy kinek a részére került értélkesi-
tésre az ingatdan, az a személy tudott vagy tudhatott-e a hazastelek vagyoni viszonyairól,
kapcsolatáról, tehát állítható-e, hogy valóban jóhiszemú volt, avagy minden körülmény
gondos vizsgálata alapján a jóhiszemúség megdQlhet-e. Megjiegyzendó, hogy a Ptk. itt
idézett családjogi szakasza alapjáán a bizonyítási teher a vélelem megdöntése ügyében
bizonyosan az ingatlan-nyilvántartáson kívüli jogszerzQt fogja nyomni.

5.5 A konstitutív hatály lényege

A Ptk. 5:168. -a rögzíti a bejegyzési elvet, a konstitutiv hatály lényegét, melynek
megfelelQen bizonyos jogok a bejegyzéssel jönnek létre. Eme szakasz ennek részletes
szabályozását tartalmazza.
1 konstitutiv hatályú bejegyzés esetében alapvetóen két feltételnek kell fennállnia:
az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez jogváltozásra irányuló jogcínm és a jogválto
zással érintett, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult bejegyzési engedelye; a
jog törléséhez a jogosult törlési engedélye szükséges. ElsQdlegesen szükséges hozzá
gy megfeleló jogcím, amely alkalmas lehet a bejegyzésre. Ha például tulajdonjog
bejegyzésérQl beszélünk, akkor lehet ez például adásvétel, ajándékozás vagy csere. Az
egységes bírói gyakorlat szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratból egyértelmüen
ki kell derülnie eme jogcímnek.
Lényeges ugyanakkor, hogy a bejegyzésrQl döntó ingatlan-nyilvántartási hatóság,
a földhivatal a kérdésben tartalmi vizsgálatot nem végez, nincs is
lehetQsége
végezni,
így például a földhivatal azt nem vizsgája, hogy a szerzódéses vételár mekkora volt,
vagy, hogy ténylegesen megfizetésre is került-e, a formai feltételek fennállása eseten
gondoskodik a bejegyzésrQl.

204
 5.5 A
konstitutív hatály
lényege
lényeges farmai feltétel a nyilvántartásba
formai
A másik bejegyzett jogosult kifejezet
délye. A bejegyzes alapjat kepezO Iratbol
bejegyzesI engedélyve.
ennek is
Amennviben
kell tunnic. Amen egy ingatlan adasveteli szerzödésról egyértelmüen ki
Lelltúnne adásvételi szerzQdésben megtalaljuk
7
beszélünk,
meglchet
hogy magaban

tulajcdonjog a

áhagvó bejegyzési engedelyt. Erre rendszerint abban átruházására

iranyuló, azt jóváha
a szetzÑdés aláírásakor teljesedesbe
az esetben kerül
1S
sot, ami megy, azaz a vevQ ki is fizeti epy
összegben a vételárat. egy
Vagyo esetben azonban halasztott fizetésre kerül sor, akár banki hitel igénv
ével. Ezekben az esetekben az eladó részére nyitvaálló
egyik
tulajdonjog átruházásához csak a teljes vételár legfontosabb
be
biztosíték az, hogy
a
megfizetésével
ideúleg járul hozzá. Ekkor beszelhetunk külónálló bejegyzési engedélyrQl, mely
ecetckben a bejegyzési engedely nem a Szerzodesben, hanem önálló okiratban kan
helvet. (Az egy más kérdés, hogy a gyakorlatban sok esetben a bejegyzési engedélyt-
külön okiratban-
külön okiratban-egyszerre írják alá a szerzodessel, csak eme irat az okiratszerkesztQ
igyvéd birtokában marad mindaddig, amíg a teljes vételár kifizetésre nem kerül.)
Dogmatikai szempontból a jelen paragrafus felveti az ún. dologi jogi ügylet kérdését,
ely szerint a szerzQdés megkötsén tülmenõen a tulajdonjog érvényes átruházásá-
hoz az átadás (tradíció), a megfeleló szerzési mód, jogcím és a bejegyzési engedély is
szükséges. Ez a Ptk. 178. S (2) bekezdésébQl tisztán kiolvasható.
A feljegyzés voltaképpen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat érintQ
egyes tények feltüntetése, A Ptk. - helyesen nem tartalmazza, hogy mely tények
a feljegyezhetoek az ingatlan-nyilvántartásba, ezeket az Inytv. az alábbiak szerint
határozza meg

17. S (1)Axingatlan-nyilhániartásba csak azingatlanhoz kapcsolódó keövetkez,

jogilag jelentQs tényekejegyezhetQkfel:
a) ajogosult käskorúsága vagy gondnokság alá belyezése,
b) ajogosulital sqemben meginditott
felszámolási eljárás, végelszámolás,
) a kiülföldi székhehyí vállalkozás fiókselepénelk, kereskedelni képriseletének:
cegjegyzékból történQ törlése,
d) kisajátitási és telekalakitási eljárás meginditása,
e ax ingatlanigyi hatósági határozatelenijogorvoslati kérelem, igyészi felhivás,
yési fellépés benyijtása,
bejegyaés fejegyzés és ag adatváhozás átvezetése alapjául sqoláló vagy azzal
kapesolatos birósági határozat ellenifelübizsgálati kérelem benyájtása,
) az ingatlan jogi jelleg
bgyés Jejegygés és az adatválozás átvezetése iránti kérelem vagy megke-
resés elutasítása,
i)épületlétesitése vagy lebontása,
) az ingatlan-nyivántartási eljárás
felfüggesztése,
205
5. Az iNGATLAN-NY1LVÁNTARTÁS

)jogeris hatósági vagy birisági határozattal megállapitott tartós köryegetki

rosodás ténye, mértéke és jellege,
)birósági iteleten alapuió tnlajdoni korlätozas,
m) birósági nagy batósági határozaton alapnló telekalakitási és épitésitilalo
eirendelése, valamint egyéb építésigyi korlátozás,
n) a sgeródésen nagy réigintézkedésen alapnló elidegenitési és terbelési tilalom,
o) az e torényben megbatározott perek és biüntetóeljárás meginditása,
P) árvenis, yibános pábázat kitüzés
g) a Rárlat, zár alá véte, zár alá vételt megelógQ bigtosihásiintézedés, zárlat az
Euripai Unió általeirendelt pénzigyi é vnagyoni korlátogó intézfedés végrehajtására,
rtulajdonjogfenntartással történt eladás,
s) a törölt zálogiograngbebyének
fenntartása, iletve a ranghelyel való rendelkezis
jogáról történõ lemondás,
jelzálogjog rangbebyének elózetes bizdositása,
u) rangbeh megváltoztatása,
) a társasbázakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. S-ának (2) be-
kezdése szerinti, a közës tulajdon átrubázására a tulajdonostársak öszes tulajdoni
hányadának legalább kétbarmadátfeljogositó alapíitó okirat elfogadása, módositása,
illetöleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXII. törvény 10. S-ának (3) be
kezdése sqeinti, a közës tulajdon átrubázására a tulajdonostársak össqes tulajdoni
hányadának legalább négyötödétfeljogositó alapitó okirat módostása, továbbá az
elfogadás, a módositás idöponja,
aRe torvényben megbatározottmegismételt hagyatéki eljárás megindítás
(2)Az (1) bekezdés a)-k) pontjiaiban emitett tónyekfeljegyzésánek elmaradása
a egyébként azpkbozfüzgdö jaghatásokat nem érinti. Ax}-pontokban megha-
tározotttények feljegyqésének elrnaradása esetén ajogosult azpkat nem érvényesítbeti
ajóbiszemii harmadik jogszerzvel sqemben.
)Tulajdonjog fenntartással történt eladás térye jegyezhetó fel ax ingatlan
tulajdonjogának a futamidó végén - ninden továbbijogyyilatkozat nélkäl (ide nem
értve a tulajdonjog bejegyzési engedáhyi) -

tirténQ átszállását eredményez pénzigyi

lizingbe adás esetében is.

Igen lényeges, hogy a feljegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyu

tásának idQpontjára visszamenóleges hatályú.
5.6 Egyéb lényeges kérdések

A gyakorlat szempontjából nagy jelentósége van a korábbiakban már emitett,

ingatlan tulajdoni kérdéseivel összefüggó perfeljegyzés fogalmának. Ezzel kapcsola
ban a rendelkezésre álló gazdagesetjogból célszerq kiemelni az alábbi jogesetese.

206
 5.6
Egyéb lényeges
kérdések
2525. sx határozat zerint
BD7T2011.2525, s z
jegyezhetó
nem
fel
tények, az perindítás
a

nyihvántartásba sba, ha a keresetlevelben elõadott

azok ténye az ingatlan-
ántartaláadott
jog,
elóa
az
alapján érvényesíteni
tények bizonyitasara megjeläölt és csatolt
kivánt
clóterjesztettkereseti
keres kérclem nincs egymással összhangban, mert az
resetleve nem felel meg az eljárásjogi követelményeknek. ebben az esetben
a ko
O5 1223. sz, határozat ertelmeben
elbirálása során nincs helve az ügy érdemére
A pergejegyzés elrendelésére irányuló kérelem
vonatkozÓ m
lyenkoraztell kell vizsgálnia, hogy a keresetlevel vizsgálódásnak.
megtelel-e a törvényben elóírt
A
biróságnak
otelményeknek, per
tartalmi k ö v e t e l m . a azok korebe
tartozik-e, amelyek alaki és
eeszi. végül, hogy a teljegyzesnek nincs-e feljegyzését Invtv
az
lehetóvé

1eges megkülönböztetni a ranghely és a rangsoringatlan-nyilvántartási akadálva.

fogalmát, a
ranghely elsQd-
a
anyagi jogi, míg a rangsor eljárásjogi intezmeny. A ranghely azt ranghely
legesen
elsQd.
legesen anyag
kst kizáró bejegyzések közul a kesobbi bejegyzes a hatályos, illetvejelenti, hogv az
isszefüggQjogok bejegyzése esetén a korabbi rangsorban szerzett jog megelQzi aegymással
az

A rangsor fogalmât az Inytv. hataroZza

késQbbit.
azmeg alábbiak szerint:

7.S (1) Az ingatlan-yivántartásban eg-egy bejegyzés

rangbeyét és egel a
beiegyzések rangsorát-e törvény eliérð rendelkezése biányában-a
inánt benyijtott kérelen iktatási idópontja
bejegyzés,
feliegygés
határogRa meg. Ranghelyet csak olyan ké-
relemmel lehet alapitani, amelyhez a bejegyzés alapjánl
szolgáló okiratot is mellékelték.
(2) A ranghely elózetes biztositásának, a rangbeby fenntartásának ténye a
jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyibántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy
évi idótartamra,
törvérnyben megbatározott módon feljegyezbetó.
a

6) A bejegyzések ranghebyével való rendelkezés, harmadik szeméheknek a

rangbely módosítása idopontjában bejegyzett jogai sérelmévelnem járbat.
it tebát
az iktatási idöpont a megbatározó, ugyanis bejegyzésnek
rant benyijitott kérelem iktatási idópontja határoRa meg. Ha egyranghelyét bejegyzÉs
a
az(fejegyzés)
a a
napon érkeznek okiratok,
akRor a Ptk.
értelmében a kérelmek
balahosulásának rangbelyét a bejegyzésbejegyzésének sorrendjét, bejegyzések és a JejYEER
a

alapjául szolgáló okiratok keltezésének, kiállitásänak

Da az okirat alapján való bejegyzéshez ellenjegyzés szükséges- ellenjegyzésënek udopongja
tarRRa meg, A Ptk. ezen-léyegében eljárásjogi jellegi--szabálhyal deklarálja, bogy az okirar
kelte és az okirat
ellenjeg dátuna eltérbet.
egymástól
glebet, például abban az esetben, ha valamelyik (Exvitatnávonatkozásban
más
fël konkrét iigyben hasznos
annak lebetásége, bogy
a ellenjegygés dátuma az okirat keltétQl
eltérbet.)
o elyel való rendelkezés tekintetében mind a Ptk., mind az Inytv. tarta-
hogy a beieoa
A két
törvény egyezQen- ezzel duplikációt okozva- kimondja,
bejegyzések ranghelyével való rendelkezés, harmadik személyeknek aranghely
módosítása
a2t is
idópon'
.pontjában bejegyzett jogai sérelmével nenm járhat, ugyanakkor az lnytv.
rögzíti,
, hogy a ranghely elQzetes biztosításának, illetve a ranghely fenntartásának
hogy

207
5. Az INGATLAN-NYTLVÁNTARTÁS

ténye a jogosult kérclme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján lepfeli.

cgy évi idótartamra feljegyezhcto. eljebb
Megiegyzést érdemcl, hogy a ranghely és a rangsor vonatkozásában mind a Dui
Ptk.,
mind az Inytv. tartalmaz lényeges cgyszerre anyagi jogi és cgyszerre eljárásioi
-

rendcikezéseket. Erre figyclemmel a megfeleló jogalkalmazás kialakításához mindkét

torvényhely együttes értelmczse és felhasználása lesz szükséges.
A rangsor és a ranghely vonatkozásában a joggyakorlatból kicmelenda
KGD2006.112. sz. határozat. Eme határozat szerint a bejegyzesi kérelmet visszavo
nó és az adásvételi szerzódést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérclem
rangsorában kell elintézni. A kérclem visszavonásához nem kell annak a személvnel
a hozzäjárulása, aki más tanghelyen folyó bejegyzési cljárásban válna jagosultá, A
KGD2005/124. sz. határozat szerint az egymást követóen elöterjesztett azonos kérel.
meket az ingatlan-nyilvántartási eljárásban önálló ügynek kell tekinteni és rangsoruke
sorrendjében kell elintézni. A korábban érkezett ügyben hozott döntés
jogeróre
emelkedese elótt határozni lehet a rangsorban ezt követQ ügy felQl.
Az ingatlan-nyilvántartás belyesbitését szigorúan meg kell kiülönböztetni a
bejeg)zés töriisitQl. Helyesbitésre akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartás
tartalma, azaz az ott rogzített adat, jog vagy tény helytelen a bejegyzés, vagy feljegyzés
alapjául szoigáló okirattól, azaz attól eltér. Itt tehát arról van szó, hogy a megfeleló
és tartalmilag is helyes okirat került benyújtásra, de ennek alapján nem megfelelQ a
nyilvántartás, ezért a bejegyzés, a nyilvántartás helyesbítésére van szükség.
Szemben az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésével, mely alapvetóen hiba esetén
áll fenn, a bejegyzés törlése érdemi jogintézmény, melyre akkor kerülhet sor, ha a
bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen lesz, vagy a bejegy-
zés utólagosan helytelenné válik. Az elsQ fordulat könnyen értelmezhetó, arról van
szó, hogy pl. egy ingatlan adásvételi szerzódés alapján létrejön egy, a tulajdonjog
átruházásáról szóló bejegyzés, majd a szerzódés sikeresen megtámadásra kerül, s
érvénytelenné válik. Ekkor, mivel a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelen,
ugyanigy a bejegyzés törlésérQl is gondoskodni szükséges.
Lehetoség van ugyanakkor az Inytv. 62. S-a által szabályozott törlési per keade
ményezésére:
62. S (1) Keresettel kérheti a biróságtól
a) a bejegygés törlksét és az eredeti állapot visszaálltását
aa) érvénytelenség cimén az, akinek nyilvántartottjogát a bejegygés sérti, továbbá
az igyészy
ab) a felsqámoló és a bitelegó a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szolo
törvény 40. S-ában meghatározott esetekben,
)a beyegyzés törlését az az érdekell, aki bizonyítja, hogy a bejegygett jog elévnlu
vagy megszúnt, illetóleg a nyilvántartott lény megváltozut,

208
60%
ua
plos
1591uyEs AdM -upas ppugngu spqu uau
Rnoo1Da 1tuwpyviuy o spyo spu paq
zy
UEA zssoa KA
[OIS9ZujoIdo| zssoI K8ea OIs911
Uouey 9ZS
TOJsapaA9] 191pq[y uonIoZSA3I
wou Ueqiosos[o igyo1 9] A[eqezs 3u ueqqol~aj t iquoseu
ze N0z04|EqEZs uaq4dt uqP|PI Pq[Y IsyaJurezs eSETa
zoueuesoJ vsYLArly13j9j E usqAUuOUE TOos 1Duna
ToqsEIIP $9ZAðOloq
AU 19UP| Tue zeujeiei Eqry ozeuryzs
E Dsp12avlty szk(3alaa
PASOPI9 SEaJAEI STnyIzssep]
10He3g YZOMTeTõoJ zoxzsa IsErelp ojpjpjöou uqías
-
90 e (soðIS]OYO| ueU Aðea) sa39sznzs wpu TOUE
STIO]
sa saspsynzs zsa[ sijzðIy E JUE "28 3J9oy[?A TunIoy 31s21
-

191s?NIOI
sLABEA 01EYJosOAIO uopoui oz0quony
Uesojuod joiseuiAõS AU2II ISeIzeðTy e s9 IS9JHO1
-31zoquomyaou doj uopou uaArI
EuTeaoJ Áuzðt IsEZesIy sa 1s9|o
ASoy vszosoppy yeuue IEA ENEONEAð 1OTqV
IsE]Te]uA[TÁU-uepEour 1qqyioy
v uozoEaaou 3oqrurpu Is3doy zouyoásyqezs uu [(J 6zz)
OIEyzeujeNTe
UuoJ qeujIP wsu roro1991J NeUue uezsy 1Id
Aõea "(S'8Z) UEA UEqvueÁJOJ IEUI
yezoy 1a1aPY SOII5ol Teu ueqpsdnyn xeuue
-
uozeuesn Jese ue| Soluozeuessn 9zeuszs
-199ja Bysoq spu yye Sesonq
t s9pzNq (1) S OSI Td
19qdee pqAuN E 199qeuEÁðN n0z0y ¥PpJ (p] eljuod (p
nI urozs yunsapisu '01tuapu3ou uesoueznq1ed syaelp
194puu nEye uoIAH
UEAY 1000
FUzOAUUI9pzay niazs9o zsa[ Isaelp quá[pu uolea 1oPIE usIJsAÁuPAI9
Aðoy Ze 1eu-l
Uquuezs jSs9ZAðolaq IYPA HOUUPpni»zssol ereae K3» HEEA UOq[LÁuuoue
saaoÁuI paðus j08ol qalia uoze KIea y ezzeun1 ap] oZ1oZS IgqEAO
tu upEouI 28 9J OZI9ZS Nusjpnsuza12 ze vq 'ezzoiepIoy 1OHE Árpqezsão!
E50 6591q E 19991T01 3ol n9zk8slsq vqsarejuea[rÁu-uepezur ze uglaej s
13d is2po
jozz)
olu9Ap Zy SETE|p 0z190 1YIjapaa Bol t8ojop ArpuueEA q u o z s
1d tol Tuoigy ozpo usejsoaIO uojoI9s Tõol ?pOZIazs v 1od 1ö>su»jpIAup8osuo
H2zso upppaaol gu9np 191suá3o usqp3o|ol 'ueqylpo 19sa1ayIS9
31upA zy akupuznußol 19 e joaseuuíao pjuonyP 19l uDo sozíaoloq
E 0
1897|7107.IIg uean sauopiy uæquejosadey jozzg PAZÁUJUIZOIUTdOl eZe
niujpA
a-gnyuOy uolEA 1od rsauo1 10zoÁjeqezs [eip 'ajAu[ Ze AdOY °:
7a42s7% 1uuojoglupupaso vyokv vq pqqpao/ 9o
342s D31j|: Yaqjoagp uau sizAialiq v uvqspavlja topsginq
uwI
A0yY upldpyp vljuod (p s9 (o s9qpksyq () o yvusPypuyoie
pauas jaujaugs upsjof
sizliolaq saagp D ryp go pspizzDijlq °
yOspi sodaÁug[ q9kag 9S
5. Az 1NGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.

(2) Ha az ingatlan-yihántartásból negállapitható, hog) az ingatlanra idóközben
harmadik sqzemély jóbiszemien jogot szerzet és a kijavitás vagy a kiegészgtés a
OJOgát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavitásnak vagy kiegésaitésnek csak
akkor van helye, ha ebbez az érdekelt harmadik szeméh b0zRájárul.
) A birisági felhilrizgálati kérelem esetében az ingatlanigyi bhatóság a hatá-
rozatát a biróságifelhilrizgálati kérelenm érkezgésétQl számítot nyolc nap alatt saját
hatáskörében a kérelem tartalmának megfelelóen módosthatja, illetve visszavonbatja
(4) A bejegyTs, a fejegyzÉ, az átvezgetés, a batározat kijavitásáró, kiegésqi.
tésérõl, módositásáról, illetöleg visszavonásáról ijabb batározatot kell hozni, és
egiaejileg a bejegygést belyesbiteni, törölni, iletve a biányzó bejegyqéstpótolni kell
Az jabb batározatot kézbesiteni kell a kérelmezønek, valamint mindazoknak,
akik az eredeti határozatot megkapták. A végzéis kijavitásáró), kiegészgitésérQ
modositásáról, illetöleg visszavonásáról ijabb végzést kell bozui, amelyet kézbesitemi
kell a kérelmezónek, valamint mindazoknak, akik az eredeti véggést megkaptáik.
5) A (B) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a döntés fellebbezés, továbbá
igyészi felhivás fokytán történó módositását, illetve visszavonását kivéve az, ingat
lanigyi hatóság a döntést nem vonhatja vissza és nem módosíthatja.
6Ajogok bejegyzése, tények feljegyzése, illetve ezek törlése iránti ejárás
során bozott ingatlanigyi hatósági döntés ellen feligyeleti eljárásnak nincs helye.

A vonatkozó joggyakorlat központi problémája ugyanaz, mint amit a Ptk. 5:186. (2)
bekezdése is tartalmaz. Ezen bekezdés szerint, amennyiben az ingatlan-nyilvántartás
ból megállapítható, hogy az ingatlanra idQközben harmadik személy jóhiszemüen és
ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ó jogát sértené, a
jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez
az érdekelt harmadik személy hozzájárul. Jogi kérdés vagy nehézség tehát akkor merül
fel, ha a téves bejegyzés - pl. más területnagyságot megállapító határozat- alapján

valaki már jogot szerzett, és ezt követóen, az Q sérelmére kellene javítani a bejegyzést.
Az új Ptk. 5:187. S-a egy igen fontos kérdéssel, az ingatlan-nyilvántartás adatatban
bízva, jóhiszemqen és ellenérték fejében jogot szerzQ személy kérdésével foglalkozik,
ezzel kapcsolatban elemzi az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatását. A szabay
akként foglalható össze, hogy 6 hónap áll rendelkezésre arra, hogy az anyagi jog sze
rini jogosult vagya bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy a jogsèrto VS)
utólag helytelenné vált bejegyzés alapján, a bejegyzés teljességében és helyesseg
emélyel szemben a
bízva, jóhiszemqen és ellenérték fejében jogot szerzQ harmadik személlyelszemc
törlési keresetet megindítsa a kézbesítéstQl számítottan. Kézbesítés elmaradásaese
dók
a törlési kereset határideje hároméva bejegyzés hatályossá válásától. Ezen hatanae
jogvesztQek, azaz nem elévülési jellegqek.

210
[ R O D A L O M J E G Y Z É K

A.
PKOHLER:
CLARKEP Property Law. Oxford, 2005.
-

ALMÁSI A:Dologi Jog Budapest, 1932.

ALMASI A
1.

ANRAT:A zilogog kézikön

ANKA
Budapest, 2003.
AsZTALOSL:Polgári jog. Altalänos rész II.
I.
I.
AszTAL T.-TIBA (szerk.): A magyar
Szeméhekjoga. Budapest,
lapest, 1982.
professzor elóadásai. Budapest, 1949. magánjog alapintézménye. Dr.
P. MENYHÁRD
Szászy István egyetemi
BARDOS
-

Zs.
Kereskedelmi jog. Budapest, 2008.
BARTAJ.-WOPERA (szerk.): Kodifikációs
eliárásjog témakörében. Miskolci Konferenciák tanulmányok polgári jog éses polgári
2010. Miskole 2011 polgái
a
a
BevEDEK F: Dereictio, ocupatio, usucapio.
RiEO GY.-LENKOVICS B.: Magyar Jogtörtneti Tanulmányok, V. 1983
Bit GY.-SzALMA J. (szerk.): polgári jog. Altalános tanok. Miskolc, 199%.
Kötelmi jog kodifikácaiós tanulhmányok
kolc, 2005. (2003- 2005). Mis-
BoDzÁSI B.: A jogi személyek: körében
vezetQ tiszgségiselQkre.
a
felmeriüló feelósségi kérdésekró, kilönös
tekintettel
http :/ ptk2013. h u/szakcik kek/ bodzasi -bal azs-a-jo gi
szemelyek-koreben-felmerulo-felelos egi-kerdesekrol-kulonos-tekintet el-a-vezeto-
tisztsegviselokre-gj-20136-8-14-0/2412
Booc A.: Omnem Romanam sanctionem in uno volumine
menete és
értékelése. Acta Facultatis coligere. A iustinianusi kodijfkáció
Politico-Iuridicae
Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae, 38-39Universitatis Scientiarum
Booc A. -FÁBLÁN F,
SÁNDOR I. (2001/2002). 223-237. o.
-ToROK G.: Aailisztika dogmatikaja. Budapest, 2009.
-

BoóC A.: A
Brief Introduction to Hungarian Arbitration Law. Acta Juridica Hungarica,
2008. 49
DOCA:A nemzetközi kereskedelmi választottbiráskodás. A nálasztottbiró
kizárása. Budapest, 2009. megálasztása és
Booc A.:
Eszrevételek az ij Polgári Törvéryköny. tervezetébez nemzetközi magánjogi sgenmpontbol.
Polgári Jogi Kodifikáció 2008/3. 3. sko.
:Gondolatok ag alapelvek
Szociális elemek Ptk-ban. szerepérQl Magyarországij Polgári Törvénykoyee
n:

Booc Á:: az ij 11-22.

(szerk.: GRAD-GYENGEA.). Budapest, 2013. o
Polgári
jog. (társszerzQként GRAD-GYENGE ANIKÓVal.) In: JøgiAlapismeredek
gan ag
bölcsészeknek és ársadalomtudósoknak. (szerk.: SzTÁRAYNÉ KEZDY E.) Budapest, 2013
177-193.o.
BOYTHA GY.:
Agellemi alkotások joga és ax ij PIk. Polgári Jogi Kodirikacio.
13-23.0o.
OYTHA GY.: A szelle alkotásokjoga és az ijPtk. Polgári jogi kodifikäcio z0007

211
BURIAN L -CzIEGLER D. - KECSKÉS IL. - VOROS I.: Európai ismagyarmemzetközi kolliite
magánjog. Budapest, 2010.
CsECSY A.: A szerzódésijog alapeheinek értelmezése és funkaiói a német polgári jogban http://
www.dcbrecenijogimuhely.hu/archivum/2_2006/a
CsEHI Z.: l an-e átalános része a magyar magánjognak. Polgári jogi kodifikáció. 2000/1
CstRI E. K. -DARAK P. HiDASI G.- KovAcs L. -ZAMBÓ T.:
-

Azingatlanjog kézikimyue
azingatlan a polgári joghan.
Budapest, 2004.
D. MEDICUS: Id quod interest. Studien zum rönmischen Recht des Schadenersatges. Köln- Graz
1962.
DARAZS L:A versey alkotmányos védelme. In: AUB XLIV
szerzõdési szabadság és a
(2007.
EORSI GY: Összehasonlító
útjai. Budapest, 1975.
polgári jog Jogtipusok, Jogcsoportok és a jogfejlQdés
F.C. DUTILLEUL - P. DELEBEcQUE: Conrats civils et commerciaux. Paris, 1991.

F. LENT- K. H. ScHWAB: Sachenrecht. München, 1976.

FABLÁN F:A tulajaon alkotmányos korlátozbatóságáról. In: Unnepi tanulmányok Sárközy
Tamás 70. születésnapjára. (szerk.: NÓTÁRI T.) Szeged, 2010. 65-83. o.
FABLÁN F: Akotmány és tulajdon, Tanulmányok dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár 70.
születésnapjára. Szeged, 159-177. o.
FEHÉRVÁRY J: Magyar magánjog kistiükre. Budapest, 1941.
FOLDI A. -HAMZA G.: A római jog története és institúciói. Budapest, 2013.
FOLDI A.:A bonafides dualistafelfogásának yomai a ius comunében a XVI. század végéig,
in: Allam-, egyház-, jogtörténeti magyarázatok. Unnepi tanulmányok Rácz Lajos
tiszteletére, Budapest 2013, 43-54. o.
FOLDI A:A jóbiszemäiség és tisztesség eloe. Intézgménytörténeti vázlat a római jogtól napjainkig.
Budapest, 2001.
FOLDI A.: Azinstitutio-bagyomány a római jog oktatásának történetében. Festgabe J. Zlinszky.|
Miskolc, 1998.
Földi A: Ujabb észrevételek a bona fides dualizmusának kérdésérQl. In: AUB XILIV
(2007).
Gaius Institúciói. (ford.: BRósz R.) Budapest, 1995.
GELLERT GY: Uj törvény a választottbiráskodáról. MagyarJog 45 (1995)
GELLERT Gy. (szerk.): A Polyári Törvényköyp Magyarázata. Budapest, 2007.
A. B. aktuális kérdie.
GYENGE BoDó -DETREKPI
-

Infokommunikáció és Jog, 2010/6.

Zs.: A
szerzi jogijogérvényesités
HAMZA G. (szerk.): MagyarJogtudósok. Elö kitet. Budapest, 1999.
HAMZA G. (szerk.): Magyar Jogtudósok. Harmadik kötet. Budapest, 2006.
HAMZA G. (szerk.); MagyarJogtudások. Második kötet. Budapest, 2001.
HAMZA G.:A
In: AUB XLVI
magánjogfylödése és kodifikáciája Hollandiában rónaijogi hagyomány tikreb
a

(2009)

212
 G:A magánjog, fejlödése
és kodifikációja
HAMZA

627
G.:A.

633. o.
Spanyolországban. Magyar Jog 55 (2008).
G:A enripaimagánjog fejlóõdése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása.
alapján Budapest, 2002.
HAMZA

bhagyományok
gi
G:Entstebungund ntwicklung der modernen Privatrechtsordnun und die
Tradition. Budapest, 2009. römischrechtlhiche
G logösszehasonlitás
HAMZA G.:/
ës az,
anitk jqgrendszerek. Budapest, 1998.
HAMA
G.: Szent.István törvényei és Európa. In: Hamza G.
HANZ
Budapest, 2001.
(szerk.): Szent István és Euripa.
A:A
HARMATHY A.: 2 polgári jogi kodijikációról. In: Nizsalovszky Endre
dapest, 1994. emlékkönvy B.
Bu-
HEMATHY A.: A sqerzÖdesi szabadsagro. In Liber Amicorum Studia E, Weiss dedien.
Budapest, 2002.

HORVATH B.: Aqangoljogelmélet. Budapest, 2001.

HORVATH É.- KÁLMÁNGY: Nenzetkogt eharások j0ga. A kereskedelni
Budapest, 2003. választottbiráskodás,
HoRVATH E.:A válaszottbiráskodásrol sqöló törvéY gYakorlati alkalmazása.
Közlöny 54 (1999) Jogtudományi
L KANT: Egy ilágpolgár gondolatai az emberiség egyetemes történetéról
késcsaba, 1926. (ford.: SANDOR P) Bé
Izsó K.
Ajóbiszemú szerzés. Polgári Jogi Kodifikáció 2007/2. 15-21. o.
1.LoOKOFSKY: The 1980 United Nations Convention on
f Goods. 2000. Lásd:
Contracts for the International Sale
http://www.cisg.law.pace.edu/cisg/biblio/loo4.html#p44
J.S. ZIEGEL: Report to the Uniform Law
Conference of Canada on Covention on Contracis
for the International Sale of Goods. Toronto, 1981. Lásd:
http:///www.cisg.law.pace.
edu/cisg/text/ziegel4.html
JOBBAGYIG.:Magyar Polgári jog Altalános rész. Szent István Társulat,
ECSKES IL:Apolgárijog fejilödése a kontinentális Európa nagyjogrendszereiben.Budapest,
2008.
Budapest, 200+.
ECSKES L: EKjog és jogharmonizáció. KJK Kiadó, Budapest, 1995.
ECSKÉS L: Polgári jogunk alapeveinek változásáról. Magyar Jog 1 (1993)
ES: Polgári jogi jogfejlödés ag angol és skót jogban. HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó
a
Kft., Budapest, 2012.
LEMEN L.: A jóhiszemiség és tisztesség a magánjogban. Szeged, 1951.
E : A szerzódés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerzõdéses gyakorlatban.
Polgári jogi
KisFALUDI A.: kodifikáció 2002/2.
Koi Gu.
G. -SÁNDORTársaságj
I.: A.jog.
szerzõdések Kiadó, Budapest,
Complexérvénytelensége. ,2007.
Budapest, 2008.
Koi
Gy.: A PPP
ee elméleti
l h és és terminoligiai megalapozásának kérdései a nemzetközi szakiroda-
lom termi
cia
tikrében. In: YERGYAK E. (szerk.): XIV. Orszigos Jegygó-Közigazgatási Konferen-
Allamreform-Közigarga reform. Budapest, 2006. 215-222. o.

213
KONDOROSI F. - UTTÓ GY. - VISEGRÁDY A.:A biroi etika ës a hsztességes elárás. Buda
a-
pest, 2007.
KUNCz O.:A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyre. Grill Könyvkiadó, Budapest, 193
LABADY T.:A Magyar mgánjog (polpári jog) általános része., Budapest-Pécs, 1997.
LENKOVICs B.:A magánjog ember- éstársadalomképe. In: Liber Amicorum Studia L Vékáe
as
dedicata. (szerk.: KisFALUDI A.) Budapest, 2009. 197-209. o.
LENKOVICS B.: Dologijog. Budapest, 2001.
LENKOVICs B: Közdolgok joga, avagy a köijog magánjogiasodása. Jogállam 1994/1.
LENKOVICS B: Polgári alanyi jogok- alkotmáyos alatpjogok (Alapreiökérdések az, alanyi ésa
alapjogok köril). In.: Sajó A. (szerk.): Alkotmámyosság a magánjogban. Budapest 2006.
LENKOVICS B: Polgánialanyi jpgoki- alkotmáryos alatjogok. In: Biró Gy- SzalmaJ. (szerk.):
tanulmányok (2003 2005). Miskolc, 2005.
Kötelni jog kodifikációs
-

LoNTAI E. -FALUDIG-GYERTYÁNFY P.-VÉKÁs G.:Szellemi alkotások.joga. Budapest,

2006.
LUKÁCS M. - SANDOR I. - Szücs B: Uj tipusú szerzódések és agok gyakorlata a gazdasá
cletben. Budapest, 2003.
MAGOSI Sz.-CsEPINSZKY A.:A szerzidésifeliételek tisgtességtelen.sége. A pénzigyi lizing, hitel
és kölesönszerqódések a birúi gyakorlatban, kälönös iekintettel a pénzigyi vállalkozások iben
jellegi igyleteire. In: Jogi Tájékoztató Füzetek. MKIK Jogi Szekció, Budapest, 2006
MADL F- VEKÁS L: Nemzetkizi magánjog és nemzetközi gazdasági kapsolatok joga. Bu
dapest, 1992.
MARTONYI J.: Globális jog, európai jog, magyar jog., In: Ius Privatum - Ius Commune

Europae. Liber Amicorum Studia Ferenc Mádl Dedicata. Budapest, 2001.

MENYHARD A.: A tiltás hatástalansága. Kógens szabályok a szerzõdéisijogban. Századvég
2006/3.
MENYHÁRD A.: Az emberi jogok magánjogi érvényesiälése. In: Liber Amicorum Studia L.
Vékás dedicata. (szerk.: Kisfaludi A.) Budapest, 2009.
MENYHARD A.: Ax erkülesi értikrend változása és a szerzódésijog. In: Liber Amicorum
Studia E. Weiss dedicata. Budapest, 2002.
MENYHÁRD A.: Dologijog. Budapest, 2008.
MENYHÁRD A: A júcrkilesbe itkigó szerzódések. Budapest, 2004.
MENYHARD A: Eszrevételek és javaslatok az ij Polgári Törvénykönyu dologi jogi koncepciójának
kiegészjitésébez Polgári Jogi Kodifikáció 2002/5-6. 7-30. o.
MEZEY B. (szerk.): Magyarjugtörténet. Budapest, 1996.
MiskOLCZI BoDNÁR P-SAÁNDOR I: A fgasztóvédelmijog magyarsxabábyogása. Patrocinium,
Budapest, 2010.
MiSKOLCZI BoDNÁR P: Társasági jog a Ptk.-ban. Gazdaság és Jog 2001/1.
MoOR GY:Ajogi sqeméhek elmélete. Budapest, 1931.
MooR GY Jogfiloófia. Budapest, 1994.

214
 SIT
+/0007 o1pEyypoy 8o
-ansas yoLuodos) - qadpssaqq241aqua ko pszluvpãol-psigpuaks -assada
YINN 617 Y1znJ z0xplya tso 'vg-"qd D as9psaqyaq aol spsapg
"IL NZOMAYS
LO07 '1sad
L007 Isadepng
"mldpp yqpuja doluuaksu0y v sg tkpstvsayI uvqpdpung dol tpsvsapj uvliou
s961 M8YS
Tsadepngg 7p7öol s99nsstA "TI
IGNYAES
SO0z Jsadepng 7219asPpn (2094a21UPN: "T Sy¥IA
-I, XOGNVS
LO7 1sadep
-ng sueja tool o1uosvqaèssg so yotu?AugJ6O| ISnaj D sg Saq37yuoAöDa 1upè2q y :|
HOGNVE
ELOT Tsadepng 79qpdo/ yagpuas v yonjèpasppporI "| ONYS
L107 T$adep
-ng i1O7 uuy IILAIX 'uOI AnV röpsPYunu agyèsus ~unuqps-spks *| HoaNYS
SO07 sadepng uvqpgung-adnhNN 2/3u12p.u04 do! Tõpsvsaps p"] HOGNYS
T107 YONSIJN AuPAJTdeTy ujOAoN ILOT NEIDueiaJuON IDJOysiN 1310HÁuEunueI
"UrqplonEyyIpoy pd v youap oieypyqqol so 9puenjaE[ :(q1zs) y zsyHn| = a
LKTHHV1ZSd INSOaN05 :u] uaq249%an.oq *qd n v alyaq dol tõtpsvsapi b *] HOdNS
96/9661
EEUTuON $QAIOg opueroy aq sISUIUNSIdepng unienuspg speNSIAAJUN DEDn[
0nTod SpeinoEj qoy zouzguo vuplovvalpoy sol iuyapaysa.12 olpas "I XOCNFS
COO7 9sadepng oluqopaap~zsztãofuntdou p *] 8OCNS
"LO07 1sadepng wspzsoktq s9 pss9roqelyppadu ap rg so0zs- | 8OCNI S
O7E £87 (666D) 0t Áuguopao|
s- -LuITy "uvqpdaung-ypõnlNzOvuapuag PP92 qqplyiäay sg apuzpuog dol töoop :] *OdNTS
6861 9s9depng y9puoduaksporpuyaof-oyojosdvay &olsa psrpso) YOS
9007 1sadepng "uvqaolupinu v psolupugoq|:(y13zs) "¥O
zO¥
E/9007"Auguiopãof s2 -weny aoqõolorayunu vqajN
C/0007 9OENyIpox 3ol ugsoJ 'a4s2po2oksvyunu 9n09
spcoljpqpos tõolveyunu v s9 Hd ".
8861
Ysadepng v/pouspoyopuod yokspdolruau y*I*
8861 sadepng vwypujksqp sa vyuicsnevy uspporyopuoð' yoxspdolvuu *A!.AVTOd
I (Oyd
T661 9sdepng yny.s
Toly
E1O7 ysodepnq 1 1| vvkyuvtiou "d durd
suydypI
LOOT podIZg "Yspoks
1O7 salepng
EneuJoguj uoido vp~vvtivu aluoyupnuo1, LupöjodA
OL)
sodepng (uguatlyölypqpzsãof
boluyovu uujop
0
S
in
 Ckirtii iavraslat ax új Polgán 1 orvenykonyy tervezetébez, Budapest, 2008.
Szaa ebe Budap
jaraslatának eli kérdësei.
(S2zerk.):

Magyar Jog 2008/2.

kij Prk. SzakértQi
L.
ViEKAS

Tckás. nhbitó
ésjol éygrevételek azij Ptk. kormányyavasatáboz, Magyar Jog, 2008/9.
tervezetébez 2008. 0o/9,
Brálat

az ij Pogári Törvényk
iS
L.:
Parerga. Dolgozatok
EK
EKAS L.: P a r
:
nem lesz az,önzés Bibiája". Ugyvédek lapja, 2011/1.
L.:A;j Ptk.
a magyar magánjog kodijikácuójára.
VEKAS
L:
Történett
ussRapillantása magya
Jogtudományi Köz-
TEKAS
löny
2011/4-5.
s : Visszailés a joggal. Megkésett recenzió Sárándi Inmre könyvéról. www.mek.oszk.
h u / 0 1 4 0 0 / 0 1 4 0 9 / 0 1 4 0 9 . r t f

(FURST) L.:A magánjog szerkezete. Budapest,

1934.
VLLANYI
VOROS I. (szerk.): Tiszdességtelen verseny-fogyasztóvédelem. Budapest, 2007.
VoBOS L: Az áj Ptk. terveqetének szakértón javaslata. Jogtudományi Közlöny 2008/10.
VOROS I: Dii
et salvavi. Budapest, 2000.
WEISS E.: Az j Polgári 1orvénykonyy és a csaladyogi iszonyok szabályozása. Polgári jogi
kodifikáció. 2000/2.
WEISS E.: Csaláajog. A készilö Polgár1 1 orvénykönyv családjogi könyvéneke a Kodifikációs
Sgerkesztöbigotfsagaltalelfogadott koncepcaija. Polgári jogi kodifikáció 2001/4-5.
ZuINSZKY J: Ehárhatóság a magánjogban. In: Bíró Gy. - Szalma J. (szerk.): Kötelmi jog

kodifikációs tanulnányok (2003 -

2005). Miskolc, 2005.

ZiIszaY J: Verbcy
jogfornástana. In: Hamza G. (szerk) Tanulinmányok Verbdiy Istvánróil
Studien iber István Werboczy. Budapest, 2001.

217
E