1

Polgári jog

Záróvizsga jegyzet

A kérdéscsoport
 2

Tartalom
1) A Ptk. alapelvei. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalma. ................................................. 3
2) Az ember jogképessége és cselekvőképessége. ............................................................................................. 5
3) (9. tétel) A jelentősebb személyiségi jogok és védelmük polgári jogi eszközei. .......................................................... 8
4) (7. tétel) A jogi személy kritériumai, fajtái, keletkezése, megszűnése, képviselete. .................................... 10
5) (8. tétel)_Az egyesület és az alapítvány, lényeges vonásai. .......................................................................... 12
6) (3.tétel-)A házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, élettársi viszony keletkezése, joghatásai, megszűnése.
20
7) (4. tétel) A házassági vagyonjog, házassági vagyonjogi szerződés szabályai, élettársak vagyoni viszonyai.. 22
8) (5. tétel) A szülői jogállás keletkezése, joghatásai.................................................................................................. 26
9) (6. tétel) A családjogi tartás jellemzői, szabályai.................................................................................................... 29
10) (10. tétel)A szerzői jog és az iparjogvédelem a magyar jogrendszerben, e jogviszonyok szerkezete és faj-
tái. Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how). A szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyak
hasznosítására irányuló szerződések általános sajátosságai. A franchise (jogbérleti) szerződés. ........................ 32
11) A szerzői alkotás kritériumai. A szerzőség fogalma. .......................................................................................... 37
12) A szerző személyiségi és vagyoni jogai. A szerzői jog korlátai .................................................................. 39
13) A szerzői joggal szomszédos jogi jogosultak jogállása, az adatbázis előállítók védelme .......................... 42
14) A szabadalmazható találmány. A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése ................................. 44
15) A szabadalmi jogviszony tartalma és korlátai. .......................................................................................... 46
16) A védjegy fogalma és oltalmának feltételei. A kereskedelmi név............................................................. 48
17) A birtok, a birtokátruházás és a birtokvédelem. A jogalap nélküli birtoklás. ............................................ 50
18) A dologi jog fogalma, felosztása, alapelvei. A tulajdonjog tárgya, a dolgok osztályozása. ....................... 53
19) A tulajdonjog, tartalma és védelme. ........................................................................................................ 55
20) Ingók tulajdonjogának megszerzése. .............................................................................................................. 56
21) Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése. ............................................................................................... 60
22) A közös tulajdon és sajátos alakzatai. ............................................................................................................. 61
23) A korlátolt dologi jogok fogalma és fajai. A használati jogok. ............................................................................ 63
24) A zálogjog fogalma, tárgya, alapítása. A zálogjog érvényesítése. ....................................................................... 66
25) Az ingatlanra vonatkozó jogok forgalma és az ingatlan-nyilvántartás. ................................................................ 73
 1) A Ptk. alapelvei. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalma.
3
I. Az alapelvek.
A jogi alapelvek a több évezredes múltra visszatekintő jogfejlődés, a jogtudományi gondolkodás termékei.
Egy-egy jogág alapelveinek az általában iránymutatáson túlmenően konkrét funkciója is van:
1) Értelmezési funkció: ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a különböző jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmaz-
zák. Az egységes jogértelmezés alapvető feltétele a jogbiztonság megvalósulásának.
2) Hézagpótló funkció: az általános jogi normák és az egyedi életviszonyok szükségszerű különbözőségéből adódó feszültsé-
gek és hiányok megszüntetése érdekében van rá szükség.
a) A polgári jog területén léteznek deklaratív (kinyilatkoztató) alapelvek, amelyek a jog általános elveit alkalmazzák a relatíve
önálló polgári jog, mint jogág területére, figyelembe véve e jogviszonyok sajátosságait. Ezek az alapelvek a polgári jog egészét
érintő jogpolitikai tendenciákat, célkitűzéseket és elvárásokat rögzítenek, amelyeket mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazás-
ban figyelembe kellene venni.
b) Az operatív alapelvek konkrétabb szerepet kapnak a jogalkalmazásban: önállóan is alkalmasak egyes jogviták eldöntésére.
II. A Ptk.-ban megjelenő
alapelvek. A) Bevezető
rendelkezések
A Bevezető rendelkezések között megfogalmazott alapelvek tömören kifejezik a törvény egészének eszmei alapját, szellemiségét,
és közvetlen segítséget adnak a jogalkalmazás számára.
A polgári jogi vitákat elsősorban az adott kérdésre vonatkozó konkrét normák alapján kell eldönteni. Az alapelvek ezért az ítélkezé-
si gyakorlatban mindenekelőtt a konkrét normák értelmezésénél jutnak szerephez, különösen akkor, ha az adott szabály a bíróság
számára kifejezetten mérlegelést enged. Az alapelvek ebben az értelemben a jogfejlesztő értelmezés legjelentősebb eszközei.
A Bevezető rendelkezések között csak a törvénykönyv egészére vonatkozó elvek jelennek meg.
1) A törvény célja:
1:1. § [A törvény hatálya]
E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
Ez a rendelkezés elsősorban a jogalkalmazó szerveknek, mindenekelőtt a bíróságoknak ad iránymutatást, de egyúttal a jog-
alanyok számára is kijelöli a polgári jogi jogvédelem határait. A cél meghatározásából kitűnik, hogy a Ptk. a polgári jogi viszo-
nyok alanyainak teljes körét átfogja, mind az embert, mind a jogi személyeket.
A törvény céljának meghatározásánál kiemeli a polgári jogi szabályozás legfőbb módszertani jellegzetességét: a jogalanyok
mellérendeltségét és egyenjogúságát. A szabályozásnak ez az általános tulajdonsága megállapítható annak ellenére, hogy szociális
megfontolásokból: a gyengébb fél (fogyasztó) különös védelmére vonatkozó szabályokban nem érvényesül töretlenül ez az elv.
2) A jogérvényesítés
módja: 1:6. § [Bírói út]
Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.
B) A Ptk. az egész törvényen végigható követelményként négy alapelvet fogalmaz meg:
1) az értelmezési alapelv
1:2. § [Értelmezési alapelv]
(1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.
Az értelmezési alapelv szerepe elsősorban az, hogy a konkrét normák alkalmazása ne kerülhessen összeütközésbe az Alaptör-
vénnyel és más alkotmányerejű szabályokkal, és ne vezethessen a törvény egészének rendeltetésével ellentétes eredményre.
A Javaslat a kódexnek a polgári jogi viszonyokban játszott általános jelentőségét és kiemelkedő szerepét azzal is kifejezésre jut-
tatja, hogy kimondja: az ilyen viszonyokat rendező külön szabályokat e törvénykönyvvel összhangban kell értelmezni. Ez a tétel
biztosítja, hogy a polgári jogi viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák alkalmazása ne kerülhessen szembe
e törvénykönyv céljával.
2) a jóhiszeműség és tisztesség elve
1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]
(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően
kötelesek eljárni.
(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával,
amelyben a másik fél okkal bízhatott (venire contra factum proprium).
Ez az alapelv etikai megalapozottságú általános és objektív zsinórmértéket fogalmaz meg a polgári jogi viszonyokban követen-
dő eljáráshoz és egyben a felek kölcsönös bizalmának garanciáját jelenti.
A jóhiszeműség szubjektív, tudati állapot:
a) ha úgy gondolom, hogy az, amit teszek, jogszerű (a rómaiak is használták ilyen értelemben),
b) jóhiszemű az, aki nem tud, s kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról,
c) rosszhiszemű az, aki tud, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes helyzetről.
 Eredendően objektív kategória volt – szótartás, tisztesség, vagyis a külvilág számára tapasztalható viselkedésre, megbízhatóság-
ra, szavahihetőségre, korrektségre utalt. 4
A polgári jogviszonyokban mindenkitől megfelelő tájékozódást, körültekintést és előrelátást, a vakóságos tények és körülmé-
nyek megismerését követeli meg, hiszen a jog általában védelemben részesíti azt a személyt, aki nyilatkozatát a külső látszatban
bízva (kellő gondosság és körültekintés mellett) teszi meg:
a) a tisztesség követelménye az erkölcsösség általános, a személy tudatától független követelményét emeli törvényi rangra,
b) a polgári jogi viszonylatban nem elegendő a magatartások formális jogszerűsége, azoknak tartalmilag is jogszerűnek, azaz a
jó erkölcsnek megfelelőnek kell lenni,
c) erkölcsös az a magatartás, amelyet az adott társadalom, vagy nagyobb közösség a hatalmi helyzettől függetlenül helyesnek
és követendőnek nyilvánít.
3) az elvárható magatartás elve
1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben ál-
talában elvárható.
A polgári jog alapvetően nem parancsoló jellegű, hanem jogosító szabályozást alkalmaz, ugyanakkor a jogbiztonság elve meg-
követeli a szabályozás kiszámíthatóságát, ezért a polgári jogban szükség van egy általánosan elvárható magatartási mérték meg-
határozására. Az elvárhatósági mérték elvét áthatják tartalmilag az ésszerűség, igazságosság, jóhiszeműség és a tisztesség, rendel-
tetésszerűség és az együttműködés elvei.
A főszabály nem a büntetőjog által használt egyediesített „tőle elvárhatóság”, nem is a mindenkitől elvárható általános köve-
telmény, hanem a kettő közötti „adott helyzetben általában elvárható” magatartás követelménye, azaz a tipikus magatartásból in-
dul ki. A megkövetelt mérték tehát egy adott viszonyban az emberek többsége által tanúsított „tipikus magatartás”. Akinek a ma-
gatartása a mértéket nem éri el, azaz nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, annak a magatartása jogi-
lag felróhatónak minősül, mely általában felelősséget von maga után. Vannak olyan szabályok, ahol a Ptk. eltér a főszabálytól, és
az elvárhatósági szintnél szigorúbb (custodia felelősség) vagy enyhébb (az ajándék tárgyára vonatkozó) mércét alkalmaz.
(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat (nemo suam turpitudinem allegans auditur).
Kizárja annak lehetőségét, hogy valaki saját mulasztása, szerződésszegése miatt, kifejezetten felróható magatartása alapján ma-
gának előnyt kovácsoljon, ami más oldalról valakinek méltánytalan hátrányt jelentene.
Vannak olyan esetek is, amikor a felek egyike sem tanúsított elvárható magatartást, vagyis kölcsönösen felróhatóan jártak el
egymással szemben.
(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.
Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó ká-
rosult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli.
Önhiba esetén is mód van a másik fél felróható magatartása miatti igényérvényesítésre, legfeljebb az igény mértéke csökken az
önhiba miatt.
4) a joggal való visszaélés tilalma
1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
A Ptk. az alanyi jogok szabad gyakorlásának elvéből indul ki. Elvi korlátként az egész törvénykönyvön végigható közös elvként
fogalmazza meg ugyanakkor a joggal való visszaélés tilalmára vonatkozó általános tételt, mivel a joggal való visszaélés meggá-
tolja az adott alanyi jog érvényesülését.
Nem határoz meg a joggal való visszaélés fogalmi határaira vonatkozó tételes (részben példálózó) feltételeket, hanem a bírói
gyakorlatra bízza azok kimunkálását. Ugyanezért nincs kifejezetten összekapcsolva a a joggal való visszaélés tilalmát a rendelte-
tésszerű joggyakorlás követelményével.
A bírói gyakorlat alapján a joggal való visszaélés fontosabb esetei a következők
1. fizikai behatások (károkozás, veszélyeztetés, zavarás tulajdonosi minőségben),
2. egyoldalú (alakító) jogok (pl. szerződéstől elállás, felmondási jog) rendeltetésellenes gyakorlása vagy nem gyakorlása il-
letéktelen előny fejében,
3. más személy cselekvési szabadságának korlátozása (akadályozás, hátráltatás), 4.
bizalmi viszonyban az azonnali felmondás vagy kizárás jogával való visszaélés, 5.
joggyakorlás lehetőségének visszaéléssel való megteremtése,
6. kötelezettségteljesítés alapos ok nélküli akadályozása,
7. időhúzással jogérvényesítés meghiúsítása (pl. elévülésre, jogvesztésre hivatkozással),
8. nyilvánvalóan érvényesíthetetlen jog érvényesítésének megkísérlése (pl. alaptalan perlekedés),
9. másik fél indokolatlan bizonytalanságban tartása.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérde-
ket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdek-
sérelem másképpen nem hárítható el.
A joggal való visszaélés külön nevesített esete. Mivel erőteljes beavatkozás a magánautonómiába, ezért:
 a) csak jogszabály által megkívánt nyilatkozat pótlásáról lehet szó; egyéb, szabadon tehető jognyilatkozat adására, pl. há-
zasságkötésre, szerződéskötésre, végrendelkezésre főszabály szerint senkit nem lehet kötelezni, az ilyen jognyilatkozato- 5
kat bírói ítélettel nem lehet pótoltatni.
b) csak akkor kerülhet sor, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el; az elhárítás akár más jogügylet, akár egyéb cse-
lekmény útján történhet.
A nyilatkozat pótlását bármilyen, érdekeiben sértett személy kérheti.
A jognyilatkozat pótlása nem mentesít a nyilatkozat megtagadásával okozott károkért, hátrányokért való egyéb felelősség alól.
2) Az ember jogképessége és cselekvőképessége.
I. A jogképesség.
A) Fogalma
2:1. § [A jogképesség]
(1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
jogképesség – a jogalanynak az a képessége, hogy polgári jogi jogviszony alanya lehet és kötelezettségei lehetnek.
sem a tudat meghatározott fejlettségi szintjére, sem pedig saját akaratra, vagy annak ilyen irányú kinyilvánítására nincs szükség.
az emberrel veleszületik és tőle el nem idegeníthető, sem szerződéssel, sem a saját egyoldalú nyilatkozatával.
a törvény ereje az ember jogképességét nem csak másokkal szemben, de saját magával szemben is megvédi, a jogképességét kor-
látozó szerződés vagy akár a saját egyoldalú jognyilatkozata semmis.
az ember jogképessége általános, egyenlő és feltétlen
a) általános, mert minden egyes embert (bármiféle személyválogatás nélkül) emberi mivoltánál fogva megillet.
b) egyenlő, mert a jogképesség mértéke, terjedelme tekintetében ember és ember között semmiféle különbség nem tehető.
c) feltétlen, mert közvetlenül a törvényből folyik és megszerzése semmiféle feltételhez nem köthető.
semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem tehető sem a jogalkalmazók, sem a jogalkotók által (az életkor, a nem, a faj, a nem-
zetiséghez és a felekezethez való tartozás szerinti hátrányos különbségtétel tilalma az új Ptk.-ban már nem szerepel).
a jogi személyeknek és a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyoknak is van jogképessége.
B) Kezdete
2:2. § [A jogképesség kezdete]
(1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.
(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogam-
zás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
2:3. § [A magzat gyámja]
(1) A gyámhatóság – kérelemre vagy hivatalból – gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében
szükséges.
(2) Gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az ügyész és a jegyző kérheti.
C) Megszűnése
2:4. § [A jogképesség megszűnése]
A jogképesség a halállal szűnik
meg. 2:5. § [A holtnak nyilvánítás]
(1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármi-
lyen adat ismert volna.
(2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(3) A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak
nyilvánítása jogi érdekét érinti.
2:6. § [A halál időpontjának meghatározása]
(1) A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.
2:7. § [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben]
(1) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el,
de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények
a módosított határozat szerint alakulnak.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvání-
tás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkö-
vetkezmények semmisek.
(3) A holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást.
(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények
semmisek.
- a halál tényének bírói megállapítása (az új Ptk.-ban már nem kerül megemlítésre) – ha a halál tényének igazolására orvosi bizo-
nyítvány nem állítható ki, a halál ténye nem anyakönyvezhető, így arról hiteles halotti anyakönyvi kivonat sem állítható ki, de a halál
ténye, ideértve annak időpontját és helyét is, egyértelműen bizonyítható, a halál tényének bírói megállapítására kerülhet sor (pl.
ha valaki repülőgép lezuhanása, hajó elsüllyedése, tűzvész vagy robbanás következtében veszti életét és holtteste nem kerül elő). 6
A bíróság ítélete az orvosi bizonyítványt pótolja és ennek alapján lesz a halál anyakönyvezhető, továbbá ennek alapján szűnik meg
az ember jogképessége és állnak be az öröklés joghatásai. A halál tényének megállapítása iránti kérelem bármikor előterjeszthető.
II. A cselekvőképesség.
2:8. § [A cselekvőképesség]
(1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete
nem korlátozza.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
2:9. § [A cselekvőképtelen állapot]
(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez
szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés kivételével – a cselekvőképtelenség miatt nem semmis,
ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége
ese-tén is indokolt lett volna.
embernek az a képessége, hogy saját akaratelhatározásával, saját cselekvéseivel jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
az ember ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége.
egyfelől az ember biológiai-szociológiai
a) szellemi érettség – azaz bizonyos életkor elérését, ezzel együtt egy általános képzettséget, a mindennapi életvitelben való
jártasságot és élettapasztalatot;
b) szellemi épség – azaz hogy nem szenved veleszületett szellemi fogyatékosságban vagy később bekövetkezett pszichés
be-tegségben;
c) ésszerű akarat-elhatározásra való képesség – azaz az alternatívák mérlegelésének, a választásnak, a következmények szám-
bavételének, a mindezeken alapuló felelős magatartás tanúsításának a képességét.
másfelől jogi adottsága – jognyilatkozati (jogügyleti) képességet jelent – aki cselekvőképes, az maga köthet szerződést vagy tehet
más jognyilatkozatot.
a jogtudomány különbséget tesz a cselekvőképesség aktív és passzív oldala között:
a) aktív cselekvőképesség – azt jelenti, hogy az ember saját maga köthet szerződéseket vagy tehet egyéb jognyilatkozatokat;
b) passzív cselekvőképesség – míg a hozzá intézett nyilatkozatok érvényes elfogadására vonatkozó képesség.
Korlátozása-
kizárása: A)
Kiskorúság miatt
2:10. § [A kiskorúság]
(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.
(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt
érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.
(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.
1) korlátozottan cselekvőképes kiskorú – az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte, és nem cselekvőképtelen – jognyilatkozatai:
a) érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges (ha cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilat-
kozatai érvényességéről).
b) törvényes képviselőjének közreműködése nélkül:
1. tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, melyre jogszabály feljogosítja;
2. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
3. rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
4. köthet olyan szerződést, mellyel kizárólag előnyt szerez;
5. szokásos mértékben ajándékozhat.
c) törvényes képviselő visszautasíthatja a gyámhatóság engedélyével a kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást.
d) törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot (kivéve, ha jogszabály
a kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy az a kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkozik); a kiskorú
személyét és vagyonát érintő jognyilatkozat megtétele során figyelembe kell vennie a kiskorú véleményét.
2) cselekvőképtelen kiskorú – az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be – jognyilatkozatai:
a) jognyilatkozata semmis – nevében a törvényes képviselője jár el (kivéve: a megkötött és teljesített csekély jelentőségű szer-
ződés, melynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel).
b) törvényes képviselőnek figyelembe kell vennie – az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú véleményét, a személyét és
va-gyonát érintő jognyilatkozat megtétele során.
3) gyámhatóság jóváhagyása kell a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez, ha tárgya:
a) tartásról lemondás;
 b) öröklési jogviszony alapján megillető jog vagy terhelő kötelezettség; külön is visszautasítható vagyontárgy öröklése;
c) ingatlan tulajdonjogának megszerzése (ha nem tehermentes), átruházása, megterhelése; 7
d) gyámhatóságnak átadott vagyonáról rendelkezés;
e) jogszabályban meghatározott értékű vagyontárgyról való rendelkezés.
4) semmis törvényes képviselő olyan jognyilatkozata, ha
a) kiskorú vagyona terhére ajándékoz,
b) idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal,
c) jogról ellenérték nélkül lemond
5) kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége – csak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni a semmisségre.
6) kiskorú jogképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel – bíróság a 17. életévét betöltött kiskorút a nagykorúakra
vonatkozó szabályok szerint gondnokság alá helyezhet (törvényes képviselő is kérheti).
B) Nagykorú
1) cselekvőképesség részleges korlátozása – akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett – aki:
a) ügyei viteléhez szükséges belátási képessége (mentális zavara következtében) tartósan vagy időszakonként visszatérően
nagymértékben csökkent, és emiatt (egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel) megha-
tározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt (csak akkor, ha az érintett jogainak védelme más módon nem
biztosítható).
b) az ítéletben meg kell határozni azokat az ügycsoportokat, melyekben nagykorú cselekvőképességét korlátozza; így minden
olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, melyekben nincs korlátozva.
c) ezekre az ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozata érvényességéhez a gondnok hozzájárulása szükséges (ha cselekvőké-
pessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről).
d) közte és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt.
e) gondnoka hozzájárulása nélkül tehet az ítéletben meghatározott ügycsoportok tekintetében is:
1. olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, melyre jogszabály feljogosítja;
2. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
3. rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
4. köthet olyan szerződést, mellyel kizárólag előnyt szerez;
5. szokásos mértékben ajándékozhat.
f) gondnok a hozzájárulást igénylő ügyekben önállóan eljárhat, helyette jognyilatkozatot tehet (erről késedelem nélkül tájéko-
zatnia kell gyámhatóságot és a cselekvőképességében részben korlátozott személyt) – ha a gondnokság alá helyezett érdeke-
inek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel.
2) cselekvőképesség teljes korlátozása – cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó
gondnokság alá helyezett – akkor, ha
a) az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége (mentális zavara következtében) tartósan, teljes körűen hiányzik, és emiatt
(egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel) gondnokság alá helyezése indokolt és
b) jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosít-
ható.
jognyilatkozata – semmis (kivéve: a megkötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, melynek megkötése a mindennapi
életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel), nevében gondnoka jár el.
gondnoknak meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie – a cselekvőképtelen kívánságát.
3) gyámhatóság jóváhagyása kell a gondnok jognyilatkozatának érvényességéhez, ha tárgya:
a) tartás;
b) öröklési jogviszony alapján megillető jog vagy terhelő kötelezettség;
c) ingatlan tulajdonjogának megszerzése (ha nem tehermentes), átruházása, megterhelése;
d) gyámhatóságnak átadott vagyona;
e) gondnokot kirendelő határozatban meghatározott értékű vagyontárgyról való rendelkezés.
4) a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és a gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság kivétele-
sen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére
a) az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a
támogatás mértéke a leszármazó (a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti) törvényes örökrészének
felét nem haladja meg; vagy
b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a jogügylet az érin-
tett személy megélhetését nem veszélyezteti.
c) gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos
célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó (a hozzájárulás időpontjában
fennálló állapot és érték szerinti) törvényes örökrészének felét nem haladja meg.
5) cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen személy jognyilatkozatának relatív semmissége –
csak az ő érdekében lehet rá hivatkozni.
 8

3) (9. tétel) A jelentősebb személyiségi jogok és védelmük polgári jogi eszközei.

I. Az általános szabályok és az egyes személyiségi jogok.

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét így különösen a magán- és
családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév
tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok
e törvény védelme alatt állnak.
(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]
A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható köz-
érdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.
(1) A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és
arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint
otthonának sérelmével.
(2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti
szereplővel azonos védelem illeti meg.
(3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.
 2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]
(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifeje- 9
zésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy hí-
resztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
2:46. § [A magántitokhoz való jog]
(1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára.
(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala
vagy illetéktelen személlyel való közlése.
2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]
(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző
személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek
il-letéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos
pénz-ügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele
jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki,
gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszemű-
ség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet
hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján
jutott hozzá.
(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személy-
től kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel
és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
2:49. § [Névviseléshez való jog]
(1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem
jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével.
(2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető
a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név – e tevékenység gyakorlása
során – megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.
2:50. § [Kegyeleti jog]
(1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatás-
ban részesített.
(2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny
az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg.
II. A személyiségi jogok megsértésének szankciói.
2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók]
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest kö-
vetelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisí-
tését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai
szerint.
(2) Ha közigazgatási jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, az (1) bekezdésben foglalt szankciókat a közhatalmi jogkört
gyakorló jogi személlyel szemben kell érvényesíteni. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a szankciókat azzal
a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szervvel szemben kell érvényesíteni, amelynek keretében az eljárt közigazgatási
szerv működik.
(3) Ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, az (1) bekezdésben foglalt szankciókat bírósági
jogkörben eljárt személy esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben eljárt személy esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell
ér-vényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt az eljárt bíróság illetékességi területén működő jogi
személyiséggel rendelkező azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái
tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.
2:52. § [Sérelemdíj]
 (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjá- 10
ra – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül
to-vábbi hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mér-
tékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.
2:53. § [Kártérítési felelősség]
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint
követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
2:54. § [A személyiségi jogok érvényesítése]
(1) A személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védel-
mében önállóan felléphet. A cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel.
(3) Az ismeretlen helyen távollévő személyiségi jogának védelmében a hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel.
(4) Ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, a jogosult hozzájárulásával az ügyész keresetet indíthat, és érvényesítheti
a jogsértés felróhatóságtól független szankcióit. Az ügyész keresete alapján a jogsértéssel elért vagyoni előnyt közérdekű célra kell
átengedni. E bekezdést az (5) bekezdésben foglalt jogsértés esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyész a jogosult
hozzájárulása nélkül is – az elévülési időn belül – keresetet indíthat.
(5) A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemze-
ti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kife-
jezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül
személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a szemé-
lyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti.

4) (7. tétel) A jogi személy kritériumai, fajtái, keletkezése, megszűnése, képviselete.

I. Az általános rendelkezések.
3:1. § [A jogi személy jogképessége]
(1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez
fűződhet.
(3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem
jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.
(4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében
alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis.
(5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését
és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.
3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért]
(1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásai-
ért nem felelnek.
(2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor
kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
3:3. § [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása]
(1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem
rendelkezik.
(2) A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre.
(3) Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
II. A létesítés.
1) A létesítés szabadsága
3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]
(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő
okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.
(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szerve-
zetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvény-
nek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
 b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi
személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. 11
(4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi
személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.
(5) A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy fennállásának időtartamáról
nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre.
2) A létesítő okirat
3:5. § [A létesítő okirat tartalma]
A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni
a) a jogi személy nevét;
b) a jogi személy székhelyét;
c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét;
d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;
e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának mód-
ját és idejét; és
f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.
3:6. § [A jogi személy neve]
(1) A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől,
hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt,
a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.
(2) A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést
a jogi személy nevében fel kell tüntetni.
(3) A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet
is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.
3:7. § [A jogi személy székhelye]
A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatko-
zatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.
3:8. § [A jogi személy tevékenysége]
A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz.
3:9. § [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége]
(1) A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi
személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem
lehet visszakövetelni.
(2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy
tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt
terhel, kötelezettségük egyetemleges.
3:10. § [A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke]
(1) Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból
állhat.
(2) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi
személyre.
(3) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a külön-
bözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgál-
tató személytől.
3:11. § [Tagsági jogokról értékpapír kibocsátásának tilalma]
A részvénytársaság kivételével tagsági jogokról nem lehet értékpapírt kibocsátani.
3) A jogi személyek nyilvántartása
3:12. § [A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása]
(1) A létesítendő jogi személy nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmének benyújtására a jogi személy képviseletére kijelölt
személy köteles.
(2) A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért
a képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
3:13. § [A jogi személyek nyilvántartásának alapelvei]
(1) A nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat
alapján lehet.
(2) A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott
adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű sze-
mélyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az
el-lenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.
 (3) A nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot vagy kivonatot kér-
het. 12
3:14. § [A jognyilatkozatok közzététele]
Ha e törvény jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, e kötelezettségnek – ha e törvény eltérően nem
rendelkezik – a Cégközlönyben történő közzététel útján kell eleget tenni.
4) A jogi személy létesítésének érvénytelensége
3:15. § [A jogi személy létesítésének
érvénytelensége]
(1) A jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére a jogi személynek a nyilvántartásba való bejegyzését elrendelő határozat
jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére
nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik,
a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell.
III. A jogi személy képviselete.
3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete]
(1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.
(2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
(3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
3:30. § [Szervezeti képviselet]
(1) Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén be-
lül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.
(2) A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működé-
séhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője.
(3) Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy
képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott,
képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
3:31. § [A képviseleti jog korlátozása]
A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának fel-
tételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról
vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.
IV. A jogi személy jogutód nélküli megszűnése.
3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]
(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően
a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nél-
küli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi sze-
mély javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek hely-
tállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

5) (8. tétel)_Az egyesület és az alapítvány, lényeges vonásai.

I. Az egyesület.
1) fogalma és létesítése
3:63. § [Az egyesület fogalma]
(1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott
tagsággal rendelkező jogi személy.
(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
(3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
(4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyeresé-
get nem juttathat.
 (5)1 Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.
13
3:64. § [Létesítés]
Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilat-
kozata szükséges.
3:65. § [Az egyesületi tag jogállása]
(1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
(2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállá-
sú tagságot határoz meg.
(3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alap-
szabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
(4)2 Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag az egyesület tartozásaiért saját
vagyonával nem felel.

3:66. § [A tagok kötelezettsége]

(1) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
3:67. § [A tagsági jogviszony keletkezése]
(1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a köz-
gyűlés általi elfogadásával keletkezik.
(2) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
3:68. § [A tagsági jogviszony megszűnése]
(1) A tagsági jogviszony
megszűnik a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
(2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntethe-
ti.
3:69. § [A tagsági jogviszony felmondása]
(1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogvi-
szonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
(2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
3:70. § [A tag kizárása]
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén
a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le
folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás
alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal
közölni kell.
(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell
a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.
(4) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályoktól eltér.
2) alapszabálya és szervei
3:71. § [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése] Közgyűlés, a közgyűlés hatásköre. A küldöttgyűlés]
(1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés,
a) a tag jogait és kötelezettségeit;
b) az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatko-
zó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat;
c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatar-
tás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;
d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának,
a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a
határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és
e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

1
A 2013. évi CCLII. törvény 185. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.
2
Megállapította: 2016. évi CLXXIX. törvény 32. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
 (2) Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni,
szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és 14
észrevételeket tenni.
(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
(4) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A
küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
3:72. § [Közgyűlés, küldöttgyűlés] [A közgyűlés összehívása és napirendje]
(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az egyesület döntéshozó szerve alapszabály négy évnél ritkább ülésezést
előíró rendelkezése semmis. A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

(2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket
feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. közgyűlési meghívó az általános tartalmi elemeken túl tartalmazza

a) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra

vonatkozó figyelemfelhívást; és

b) küldöttgyűlés tartása esetén az erre a körülményre történő utalást.

(3) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre
egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni. helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér
az egyesület székhelyétől.

(4) A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak - kérelmére - köteles felvilágosítást adni.

3:73. § [A közgyűlés ülésezése]napirend kiegészítése]

(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, A
létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az
egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A közgyűlés napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend
kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül
dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján
tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön
dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

3:74. § [A közgyűlés ülésezése]

(1) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által
meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek
részt.

(2) A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök
igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint
azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös
és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

(3) Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre
jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(4) A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak
legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

(5) A (3) és (4) bekezdésekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott
közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal
érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag
érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér.

3:75. § [A napirend kiegészítése] [Jelenléti ív. Jegyzőkönyv]

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell
15
tüntetni a tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és
lakóhelyét vagy közzétételétől számított,székhelyét, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az
egyesület szervei - ha a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik,tagokat nem
azonos számú szavazat illeti meg - a kiegészítés indokolásával.tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a
közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni.közgyűlésről
jegyzőkönyvet kell készíteni, Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy
nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön
dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.amely tartalmazza

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen
lévő tag hitelesíti.

(4) Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület
dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

(5) Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a
kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

3:76. § [Határozathozatal [Határozathozatal megismételt közgyűlés]

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a jelen lévő tagok
közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(3) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent
tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal
követő időpontra hívják össze.

3:77. § [Az ügyvezetés ellátása]

Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az
ügyvezető vagy az elnökség tagjai.

3:78. § [Elnökség]

(1) Az elnökség három tagból áll. Az Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú
elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.felállítását írja elő.

(2) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre
válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
(3) Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb
határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
3:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás]
 (1) Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem
rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól. 16
(2) Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.
(3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségvise-
lők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
3:80. § [Az ügyvezetés feladatai]
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó dön-
tések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészíté-
se;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt
intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
3:81. § [A közgyűlés összehívása]
(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdeké-
ben intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
(3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályoknál az egyesületre
nézve enyhébb követelményeket ír elő.

3:82. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei]

(1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz
főt meghaladja. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis
(2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végre-
hajtásának, betartásának ellenőrzése.
3) megszűnése
3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont
az alapszabályban meghatározott,- ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával
megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság
jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a
megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el
vagy azt nem szerezheti meg.
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesíté-
sére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
3:86. § [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén]
 (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott
károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági 17
jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy
ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
(2) Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők Ha az egyesület megszűnésétől számított
két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig
kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület hitelezőivel vezető tisztségviselőivel szemben mindazon
tartozásokért,a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, amelyeket ha a vezető
tisztségviselő az egyesület vagyona vagy fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a vagyoni hozzájárulást
hitelezői érdekeket nem szolgáltató egyesületi tagoknak vette figyelembe. Ez a jogi személy általános szabályai szerinti
helytállási kötelezettsége rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem fedezett.alkalmazható.
3:87. § [Választottbírósági eljárás kikötése]
Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szer-
vek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választottbíróság eljárását kötheti ki.

II. Az alapítvány.
1) fogalma, létesítése, vagyona
3:378. § [Az alapítvány
fogalma]
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.
3:379. § [Az alapítvány tevékenységének korlátai]
(1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.
(2) Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
(3) Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő,
az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek
szerző-dés szerint járó díjazása.
3:380. § [Alapítvány létesítése több alapító által]
(1) Több személy együttesen is létesíthet alapítványt.
(2) Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.
3:381. § [Az alapításra vonatkozó jognyilatkozat visszavonása]
Az alapító a nyilvántartásba történő bejegyzés jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza az alapításra vonatkozó jognyilatkozatát.
3:382. § [A vagyoni juttatás teljesítése]
(1) Az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni.
(2) Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyúj-
tásáig át kell ruháznia az alapítványra.
(3) Az alapítónak a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruház-
nia az alapítványra.
(4) Ha az alapító az alapító okiratban meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a kura-
tórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével felszólítja kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követő-
en a nyilvántartó bíróság – a kuratórium bejelentése alapján – az alapítói jogok gyakorlását felfüggeszti. A felfüggesztés időtarta-
ma alatt az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
(5) Az alapítói jogok felfüggesztése nem mentesíti az alapítót az alapító okiratban vállalt kötelezettségei alól.
3:383. § [Csatlakozás az alapítványhoz]
(1) Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel
lehet.
(2) Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat
az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja.
3:384. § [Az alapítvány vagyonának kezelése, védelme]
(1) Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.
(2) Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat
ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.
3:385. § [A kedvezményezett]
 Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni
szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezmé- 18
nyezettként megjelöl.
3:386. § [Az alapító és hozzátartozója mint kedvezményezett]
(1) Az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudomá-
nyos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.
(2) Az alapító és a csatlakozó hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hoz-
zátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi
ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.
3:387. § [A kedvezményezett alapítvánnyal szemben támasztható igényei]
A kedvezményezettként megjelölt személy nem támaszthat igényt az alapítvánnyal szemben, kivéve, ha
a) az alapító okirat a kedvezményezett személyt, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját a teljesítéshez szükséges módon
meghatározza; vagy
b) a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás
feltételeit elfogadta.
2) létesítése végintézkedéssel
3:388. § [Alapítvány létesítése végintézkedéssel]
(1) Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell
az alapító okirat tartalmi elemeit.
(2) Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kura-
tórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem
in-tézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el.
(3) A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára
visszamenő hatállyal jön létre.
(4) Az alapítvány nyilvántartásba vétele ügyében eljáró személy jogosult a vagyon érdekében eljárni és köteles annak megóvása
érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
3:389. § [Alapítvány létesítése meghagyással]
(1) Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány
célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti.
(2) Ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti, az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult sze-
mély a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását és az örökös vagy a hagyományos kötelezését
az alapítványi vagyon szolgáltatására. Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján
kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét.
3:390. § [A végintézkedéssel létesített alapítvány meghiúsulása]
(1) Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben tett közérdekű célú alapítvány nem jön létre, az örökhagyó juttatása közérdekű
meghagyásnak minősül, és az alapítványnak szánt vagyont a meghiúsult alapítvány céljának megvalósítása érdekében kell kezelni.
(2) Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben nem közérdekű célra tett alapítvány nem jön létre, az így érintett vagyon a ha-
gyaték részét képezi.
3) az alapító okirat
3:391. § [Az alapító okirat tartalmi elemei]
(1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein kívül az alapítvány alapító okiratában meg kell határozni
a) az alapítvány határozott vagy határozatlan időre történő létesítését, határozott időre történő létesítésnél a határozott időtartamot;
b) az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait;
c) a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan
időre szóló voltát, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartamot, továbbá a kuratórium tagjaira vonatkozó
ki-záró és összeférhetetlenségi szabályokat; és
d) a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának
szabályait. (2) Az alapító okirat szükség szerint rendelkezik
a) az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalásáról;
b) az alapítói jogok átruházásának szabályairól;
c) az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót
megillető alapítói vagy egyéb jogokról;
d) gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről;
e) az alapítványi szervek hatásköréről és eljárási szabályairól;
f) az alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól;
g) az e törvényben nem nevesített alapítványi szervek létesítéséről, eljárási szabályainak meghatározásáról, tagjainak kinevezésé-
ről, visszahívásáról és javadalmazásáról;
h) az alapítvány képviseletének részletes szabályairól, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gya-
korlójának a meghatározását;
 i) a kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezmé-
nyezetteket megillető szolgáltatásról és jogokról; 19
j) az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezésről.
(3)3 Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja.

3:392. § [Az alapító okirat értelmezése]

Az alapító okiratot az alapító akarata szerint kell értelmezni, úgy, hogy az alapítvány célja megvalósuljon.
3:393. § [Az alapító okirat módosítása]
(1) Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél
el-érése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.
(2) Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy – ha az alapítványhoz
csatlakozás történt – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.
4) az alapítói jogok gyakorlása
3:394. § [Az alapítói jogok gyakorlása az alapító kiesése esetén]
(1) Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogo-
kat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.
(2) Ha az alapítvány alapítói jogait nem az alapító gyakorolja, e törvénynek az alapítóra vonatkozó rendelkezéseit az alapítói jogok
gyakorlójára kell alkalmazni.
(3) Ha az alapítvány valamely szerve jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított alapítványi szerv saját tagjaival és ve-
zetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat.
(4) Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására az (1)-(3) bekezdés alapján jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilván-
tartó bíróság gyakorolja.
3:395. § [Az alapítók gyűlése]
(1) Ha több személy együttesen úgy létesít alapítványt, hogy az alapítói jogokat testületben látják el, az alapítók gyűlésére az alapí-
tó okiratban nem rendezett kérdésekben az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alapítói jogoknak az alapítók gyűlése általi gyakorlása során figyelmen kívül kell hagyni azt az alapítót, aki ismeretlen he-
lyen tartózkodik és alapítói jogai gyakorlásának az erre irányuló felhívás hirdetményi kézbesítése alapján sem tesz eleget.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az alapítói jogokat az alapítvány kijelölt
szerve testületként gyakorolja.
3:396. § [Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása]
Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.
5) szervei
3:397. § [A kuratórium]
(1) A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.
(2) A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie.
(3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendel-
kezése semmis.
(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
(5) Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat
megfelelően alkalmazni kell.
3:398. § [A kuratóriumi tagsággal kapcsolatos előírások]
(1) A kuratóriumi tagokat határozott vagy határozatlan időre lehet kijelölni vagy megválasztani.
(2) A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapí-
tói jogok gyakorlója hívhatja vissza.
3:399. § [A kuratórium működése]
(1) Ha az alapító nem tartja fenn magának a kuratórium elnöke kijelölésének jogát és nem ruházta át ezt a jogot más, alapítványi
tisztséget betöltő személyre vagy más alapítványi szervre, a kuratórium tagjai maguk közül választanak elnököt.
(2) A kuratórium évente legalább egyszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze. Az alapító okirat ennél ritkább ülésezést előíró ren-
delkezése semmis.
(3) Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium
elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének
a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.
3:400. § [A felügyelőbizottság]
(1) Ha az alapítványnál felügyelőbizottság működik, a tevékenységét az alapító részére végzi, tevékenységéről évente az alapítói
jogok gyakorlójának számol be.

3
A 2013. évi CCLII. törvény 185. § (27) szerinti szöveggel lép hatályba.
 (2) A felügyelőbizottság tagjaira a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell.
3:401. § [Egyéb alapítványi szervek] 20
Az alapítványnál létesített egyéb alapítványi szervek nem csorbíthatják a kuratórium, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló joga-
it.
6) átalakulása és megszűnése
3:402. § [Az alapítvány átalakulása]
(1) Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át. Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat
szét.
(2) Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha
az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette.
(3) Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével.
3:403. § [Az alapítvány megszűnése]
(1) Az alapítvány megszűnik, ha
a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs
mód; vagy
c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.
(2) Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.
(3) Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szüksé-
ges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.
(4) Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz,
a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes
voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemle-
gesen felelnek.
(5) A jogutód nélkül megszűnő alapítványnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a törlését elrendelő hatá-
rozatban kell rendelkezni.
3:404. § [A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona]
(1) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt
személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem
haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.
(2) Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló
célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendel-
kezés teljesítése lehetetlen.
(3) 4 A vagyon a nyilvántartó bíróság által kijelölt alapítványt illeti,jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont,
ha az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító okirat által megjelölt
személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(4) A nyilvántartó bíróság a vagyont - a kuratórium és a felügyelőbizottság véleményének figyelembe vételével - az alapítvány
céljával azonos célú, ilyen hiányában hasonló célú alapítványnak juttatja. A juttatás elfogadásáról az alapítványnak döntenie kel

6) (3.tétel-)A házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, élettársi viszony keletkezése, joghatásai,

megszűnése.

4
A 2013. évi CCLII. törvény 185. § (29) szerinti szöveggel lép hatályba.
21
4) a házasság felbontása iránti per – a házastársnak a másik házastárs
ellen, személyesen kell megindítania (az ítélet mindenkivel szembe
hatályos).
a) kiskorú – törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is,
b) cselekvőképtelen – nevében a gyámhatóság hozzájárulásával
törvényes képviselője indítja
IV. A házastársak személyi viszonyai (4:24-28.§).
A) együttműködési és támogatási kötelezettség – hűséggel tartoznak
egymásnak; kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és
egymást támogatni (törvényben meghatározott esetben a támogatási
kötelezettség a házasság felbontása után is fennáll).
B) döntési jog (gyermek és egymás érdekeit figyelembe véve)
a) közösen – házasélet és család ügyeiben,
b) önállóan (de a család érdekére figyelemmel) – személyüket
érintő ügyekben.
C) lakóhely megválasztása – egymással egyetértésben.
D) névviselés
a) feleség választása szerint viseli:
1. a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül vi-
selt nevét;
2. a férje teljes nevét a házasságra utaló toldással, amelyhez
hozzákapcsolhatja a házasságkötés előtt közvetlenül viselt
nevét;
3. a férje családi nevét a házasságra utaló toldással és ehhez a
házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja;
vagy
4. a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét.
b) férj választása szerint viseli:
1. a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül vi-
selt nevét; vagy
2. a felesége családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét.
c) mindketten viselhetik házassági névként: kettőjük családi nevét
is összekapcsolva (legfeljebb kéttagú lehet), hozzáfűzve a saját
utónevét.
d) névviselésről a házastársak:
1. megegyezhetnek – fenti lehetőségekről,
2. megegyezés hiányában – a házasságkötést megelőzően vi-
selt nevet viselik tovább.
e) házasság megszűnése vagy érvénytelenségének megállapítása
után
1. a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet vi-
selik tovább.
2. ha ettől valamelyikük el kíván térni, ezt az anyakönyvveze-
tőnek bejelentheti (ebben az esetben sem viselheti a volt fe-
leség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt
a házasság fennállása alatt nem viselte).
3. bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a há-
zasságra utaló toldást tartalmazó névviselésétől (ha szándé-
kos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték).
7) (4. tétel) A házassági vagyonjog, házassági vagyonjogi szerződés szabályai, élettársak vagyoni
viszonyai.
4. újabb házasságkötés esetén a feleség, illetve a férj a korábbi
házasság alatt viselt közös házassági nevet tovább viselheti, 22
azzal az eltéréssel, hogy a feleség a volt férje nevét a házas-
ságra utaló toldással nem viselheti, és ez a joga akkor sem
éled fel, ha újabb házassága megszűnt.
V. A bejegyzett élettársak (2009. évi XXIX. törvény).
A) létrejötte – az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két,
tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen
kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván léte-
síteni.
1) korlátozás – kiskorú nem létesíthet.
2) alakiság – nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik.
3) anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett
élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anya-
könyvébe bejegyzi.
4) megelőzően nyilatkozniuk kell az anyakönyvvezető előtt arról,
hogy
a) bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk
szerint nincs törvényes akadálya, valamint
b) igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk tör-
vényes feltételei fennállnak.
5) felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi álla-
pota esetében a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcso-
lat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett
élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthető
B) joghatásai – házasságra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni,.kivéve:
1. házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatko-
zó szabályok nem alkalmazhatóak,
2. apasági vélelmet nem keletkeztet,
3. házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem al-
kalmazhatóak,
4. emberi reprodukcióra irányuló eljárásoknak a házastársakra
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.
C) megszűnése
1. egyik bejegyzett élettárs halálával,
2. bíróság általi felbontással (házasságra irányadó szabályok),
3. közjegyző általi megszűntetéssel (közös megegyezéssel).
VI. Az élettársai viszony (6:514-517. §).
A) fogalma – két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban,
érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy
között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életkö-
zössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata,
és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri
kapcsolatban.
B) létrejötte – életközösség létesítésével fenti feltételekkel.
C) megszűnése – házasságkötéssel/bejegyzett élettársi kapcsolat létesí-
tésével vagy életközösség véget értével.
 5. személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyon-tárgy,
6. különvagyona értékén szerzett vagyontárgy, 7. különvagyona helyébe lépő érték, 23
8. különvagyoni vagyontárgy terhe,
9. életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás:
a) közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt,
b) jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar-tásával okozott.
C) közös vagyonhoz tartozás vélelme – vagyonközösség fennállása alatt:
1. házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vé-lelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak,
2. kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.
D) házastársak közötti egyes szerződések – egymással kötött adásvé-tel, csere, ajándékozás, kölcsön és egymás közötti tartozáselism erés akkor
érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett m a-gánokiratban foglalják (kivéve: ingók szokásos mértékű ajándékozá-sa, ha az
átadás már megtörtént).
E) vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak
1. rendeltetésüknek megfelelően bármelyik házastárs használhatja, 2. közösen jogosultak kezelni (kivéve: az állag megóvására vonat-
kozó halaszthatatlan intézkedéseket),
3. a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.
F) foglalkozás gyakorlásához szükséges és üzleti célú vagyon
1. az a házastárs használja és kezeli, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet gyakorolja, feltéve, hogy a másik
házastárs a jog kizárólagos gyakorlásához hozzájárult.
2. de a tagsági és részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájá-rulása nélkül gyakorolhatja.
G) költségek és kiadások viselése 1. közös vagyonból:
a) vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartása és kezelése, b) közös háztartás költségei,
c) házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneve-léséhez szükséges kiadások.
2. különvagyonból, arányosan, ha a közös vagyon nem fedezi. H) rendelkezés közös vagyonnal
1. vagyonközösség fennállása alatt – együttesen vagy a másik há-zastárs hozzájárulásával (hozzájárulás vélelme fennáll, kivéve, ha a
visszterhes szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs nem járult hozzá).
2. vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben – előbbi szabályok, azzal az eltéréssel, hogy ilyenkor
nem kell hozzájárulás (például):
a) vállalhat a közös vagyon megóvása, fenntartása, helyreál-lítása, értékállandósága érdekében kötelezettséget,
b) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat (úgy, hogy az nem válthat terhesebbé).
3. közös lakásra és társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó szabályok – hozzájárulás nélkül nem rendelkezhet a házastár-sak közös
tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magá-ban foglaló ingatlannal és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni
hozzájárulásként jogi személy rendelkezésére.
I) rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség – közös vagyon terhére történik szerződéskötés:
1. szerződést kötő házastárs
a) szerződő harmadik személy felé – különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel,
b) házastársa felé (ha az nem járult hozzá) – köteles megtérí-teni a házastársának így okozott kárt (deliktuális felelős-ség szabályai
szerint), kimentési ok: mentesül, ha bizo-nyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érde-kének és feltehető akaratának,
különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.
 2. másik házastárs
a) hozzájárul – közös vagyonból rá eső vagyoni hányad ere-jéig felel, 24
b) nem járult hozzá – nem felel és hatálytalan vele szemben a szerződés, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a
szerződésből ingyenes előny származott.
c) köteles azonban helytállni – ha házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazda-godott – jogalap
nélküli gazdagodás szabályai szerint.
J) vagyonközösség megszűnése
1. házassági vagyonjogi szerződésben – jövőre nézve kizárják,
2. bíróság az életközösség fennállása alatt megszűnteti - bármelyik házastárs kérelmére, indokolt esetben, ha (például):
a) másik házastárs olyan mértékű adósságot halmozott fel, ami a közös vagyonból őt megillető részt veszélyeztetheti,
b) társaságban korlátlanul felelős másik házastárs ellen végre-hajtási vagy felszámolási eljárás indult, és ez a közös va-gyonból őt
megillető részt veszélyeztetheti,
c) másik házastársat cselekvőképességét teljesen vagy vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és a gondnok
nem a házastárs lett.
megszűntetést kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg, és a továbbiakban a vagyon-
elkülönítés szabályai irányadók.
bíróság a jövőre nézve helyreállíthatja házastársak közös kérel-mére, ha az ok már nem áll fenn.
3. házassági életközösség megszűnik.
K) házastársi közös vagyon megosztása – vagyonközösség megszű-nése esetén (a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egy-ségesen
kell rendezni) – megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint:
1. szerződéssel (közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magán-okirat),
2. nem jött létre szerződés – bármelyik házastárs kérheti a bíró-ságtól a megosztást.
a vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak, jogok és kö-vetelések megosztására a közös tulajdon megszűntetésére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni (kivéve, hogy nincs helye természetbeni megosztásnak).
megtérítés igénylése:
1. ráfordítások (közös vagyonból különvagyonra, különvagyonból közös vagyonra, egyik különvagyonból másik különvagyonra történt) és
a másik vagyonból teljesített tartozások,
2. ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező rá-fordítás (értéknövekedésnek megfelelő tulajdoni hányadra),
3. kivételesen van helye – közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének,
4. nincs helye, ha:
a) a megtérítésről a házastárs lemondott,
b) nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek kü-lönvagyona sincs.
közös vagyonba tartozó vagyontárgyak és tartozások szétosztása: 1. elsősorban a házastársak egyező nyilatkozata alapján,
2. foglalkozás gyakorlásához szükséges vagy üzleti célú vagyon – foglalkozást gyakorló/tevékenységet folytató házastársnak,
3. közös vagyonból teljesített vagyoni hozzájárulás társaságban – nem tag házastársnak (kérelemre) akkor, ha másként nem lehet kiadni a
közös vagyonból neki járó hányadot,
4. vagyontárgyat tartozás terheli – vagyontárgy tulajdonosának. különvagyon kiadása – természetben, kivéve
1. vagyonok vegyülése folytán nem lehet, vagy
2. szétválasztás a közös vagyon és a különvagyon jelentős érték-csökkenésével járna.

III. A házassági vagyonjogi szerződés (4:63-75.§). IV. A házastársi közös lakás használatának rendezése (4:76-85.§).
) tartalma – diszpozitivitás:
1. egyfelől – maguk választhatják meg a vagyonjogi rendszert,
amit alkalmazni akarnak,
2. másfelől – eltérhetnek a törvényes vagy választott vagyonjogi
rendszerek szabályaitól (ha törvény nem tiltja).
B) megkötésének feltételei – csak személyesen köthetik meg a házasu-
lók/házastársak (+ gyámhatóság hozzájárulása kell, ha egyikük 18.
életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében korlátozott).
C) alakiságok – közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánok-
iratba kell foglalni és a házassági vagyonjogi szerződések országos
nyilvántartásába kell bevezetni.
D) módosítása és megszűntetése – fennállása alatt a házastársak bár-
mikor, a létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
E) rendelkezés halál esetére – a házassági vagyonjogi szerződésben,
ilyenkor a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni.
F) harmadik személyek védelme –
1. nem tartalmazhat visszamenőleges hatályú rendelkezést, ami
harmadik személlyel szembeni, megkötés előtt keletkezett kö-
telezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg,
2. vagyontárgy közös- vagy különvagyonhoz tartozásának meg-
változtatása – harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha
tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy melyik va-
gyonhoz tartozik.
G) megszűnése
1. felek által
a) életközösség megkezdése előtt – felbonthatják vagy elállhat-
nak,
b) életközösség fennállása alatt – jövőre nézve megszűntethe-
tik.
2. bíróság megszűnteti,
3. megszűnik az életközösség (kivéve, ha halál miatt, és a szerző-
dés közös végrendeletként hatályosul)
H) vagyonjogi rendszerek a házassági vagyonjogi szerződésben
1. közszerzeményi rendszer
a) lényege
a. életközösség fennállása alatt – önálló vagyonszerzők –
vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek köztük,
b. életközösség megszűnése után – bármelyik házastárs
követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a
megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.
b) közszerzemény – tiszta vagyoni érték, ami a házastársnak az
életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házas-
társakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyoná-
nak a levonása után fennmarad (a házastársak vagyonában
az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell
vélelmezni, hogy az közszerzemény) – a törvényes vagyon-
jogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó
szabályai szerint kell megosztani, a házastársat a közszer-
zeményi vagyon fele illeti meg.
c. ha a másik házastárs a házastárs tudomása nélkül kötött
szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, ami
a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megil-
lető részesedést meghaladja, akkor igényelheti:
1) közszerzeményből ráeső rész megállapítását és annak
erejéig biztosíték nyújtását (ha másik házastárs elzár-
kózik ettől, vagy azt meghiúsítja, a házastárs bíróság-
hoz fordulhat),
2) a vagyonjogi szerződés megszűntetését.
2. vagyonelkülönítési rendszer – a vagyonközösség jövőre nézve,
teljes vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak,
terhek és tartozások tekintetében történő kizárása.
a) vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan
rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek.
b) közösen viselik (eltérés, kizárás, korlátozás semmis):
a. közös háztartás költségeit,
b. közös gyermek vagy közös háztartásban nevelt
gyermek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges
kiadásokat.
A) házastársi közös lakás – lakás, melyben egyikük vagy mindkettő-
jük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga alapján együtt 25
laknak.
B) rendelkezés közös lakással az életközösség fennállása alatt
1. törvény szerint – házastársak együttesen, vagy a másik hozzájá-
rulásával.
2. házassági vagyonjogi szerződés – ahogy megállapodnak.
3. DE a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése
önmagában nem szűnteti meg a lakást a másik házastárs jogcí-
me folytán használó házastárs használati jogát.
C) rendelkezés közös lakással az életközösség megszűnése után
1. megállapodhatnak – nincs alakszerűséghez kötve,
2. előzetesen szerződéssel rendezik – közokiratba vagy ügyvéd ál-
tal ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni,
3. bíróság dönt.
a. közös jogcímen lakott lakás esetén
1) megosztja a lakás használatát – ha ez a lakás adottsá-
gai alapján eleve lehetséges vagy osztott használatra
alkalmassá tehető kisebb átalakítással.
i. kizárólagosan – meghatározott hálószobákat és
helyiségeket,
ii. közösen – más helyiséget.
2) mellőzheti a megosztást
i. ugyanabban a helységben más beköltözhető la-
kása van a házastársaknak vagy egyiküknek,
vagy
ii. egyik házastárs a lakásból önként és a visszaté-
rés szándéka nélkül elköltözött.
3) nem osztható meg – egyik házastárs olyan felróható
magatartást tanúsít, ami miatt a közös használat a má-
sik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek sú-
lyos sérelmével járna.
4) megosztásra nem kerül sor –
i. egyik házastárs használati még jogát megszünte-
ti és a lakás elhagyására kötelezi,
ii. megosztható lenne a lakás, de a házastárs részé-
re a másik házastárs megfelelő cserelakást ajánl
fel (és a kiskorú gyermek érdekét nem sérti).
b. házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás esetén
1) ezt a házastársat jogosítja fel a további használatra,
2) osztott lakáshasználatot rendel el, ha
i. kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői
felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak
biztosította,
ii. lakás elhagyása a másik házastársra nézve (a
házasság időtartama és a házastárs körülményei
alapján) súlyosan méltánytalan lenne.
3) kivételesen indokolt esetben – a másik házastársat a la-
kás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a
kiskorú feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása őt illeti
és a kiskorú lakhatása másként nem biztosítható (ilyen-
kor őt a bérlő jogállása illeti meg azzal, hogy a rendes
felmondás csak megfelelő cserelakás felajánlásával
szüntethető meg).
c. lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése
1. a lakás elhagyására köteles házastárs a korábbi haszná-
lati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat
igényt.
2. nem tarthat igényt, ha
i. szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és té-
rítési igény nélkül vállalta, vagy
ii. bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott idő-
re vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.
3. lakás elhagyásakor esedékes.
D) bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését
arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülménye k-
ben bekövetkezett változás folytán a használat módjának fenntartása
lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
 a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házas-
társi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket meg- 26
felelően alkalmazni kell.
2. életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi
közös lakás további használatáról (nincs alakszerűségekhez köt-
ve).
E) az élettársak lakáshasználatának rendezése
1. megállapodhatnak,
2. előzetesen szerződéssel rendezik,
3. bíróság dönthet bármelyik élettárs kérelmére.
a. közös jogcímen lakott lakás esetén – házastársakra vonatko-
zó szabályok irányadók.
b. élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás esetén
1) ezt az élettársat jogosítja fel a további használatra,
2) osztott lakáshasználatot rendel el, ha
i. életközösség legalább 1 évig fennállt, és
ii. élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek
lakáshasználati jogának biztosítása érdekében indo-
kolt.
3) kivételesen indokolt esetben – a másik élettársat a lakás
kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a kiskorú
feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása őt illeti és a kis-
korú lakhatása másként nem biztosítható (ilyenkor őt a
bérlő jogállása illeti meg azzal, hogy a rendes felmon-
dás csak megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető
meg).
F) bármelyik élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra
hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben
bekövetkezett változás folytán a használat módjának fenntartása lé-
nyeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
8) (5. tétel) A szülői jogállás keletkezése, joghatásai.

I. A rokoni kapcsolat (4:96-97.§).

A) egyenesági a rokonság – azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.
B) oldalágon rokonok – azok a nem egyenesági rokonok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van .
C) szülő és gyermek között egyenesági rokoni kapcsolat – leszármazással vagy örökbefogadással jön létre (gyermek a szülőjének teljes rokon-
ságával is rokoni kapcsolatba kerül).
B) az apaság vélelmének megtámadása – azon az alapon, hogy
1) azon az alapon lehet megtámadni, hogy: 27
a) az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek
anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett
vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a
gyermek tőle származik.
b) apai elismerő nyilatkozat:
1. nincs teljes hatálya,
2. tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés ha-
tása alatt tették meg,
3. jogszabály megkerülése céljából tették.
c) reprodukciós eljárás – anya férje vagy élettársa az eljárás-
hoz nem járult hozzá.
2) nem lehet megtámadni, ha
a) reprodukciós eljárás eredménye a származás,
b) az apaságot bíróság állapította meg.
3) megtámadásra jogosultak
a) vélelmezett apa (ha ő az anya korábbi férje, akkor
jogo-sult megtámadni, ha a vélelem alapján az anya újabb há-
zasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek a megdőlte esetén
a volt férjet kellene apának tekinteni),
b) anya – a gyámhatóság hozzájárulásával, kiskorú
gyerme-kével együttesen indíthat pert,
c) gyermek, halála után leszármazója,
d) ügyész és gyámhatóság – ha az apai elismerő
nyilatkoza-tot jogszabály megkerülése céljából tették. Gyermeket - a rokonok és a szülő
4) személyesen kell megindítani (törvényes képviselő vagy gyám- h á z a stá rsa á lta li ö rö k b e fo g a dá s, v a la m in t a (4 ) b e k e z désb e n
foglalt eset kivételével - csak házastársak fogadhatnak
hatóság hozzájárulása szükséges lehet).
örökbe.
5) határidők
a) kiskorú gyermek és anya – gyermek hároméves koráig,
b) többi jogosult – apasági vélelem keletkezésétől számított 1 év
alatt,
c) nagykorú gyermek – nagykorúvá válást követő 1 éven be-lül, ha
eddig megtámadásra nem került sor,
d) tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés esetén – fel-
ismeréstől vagy kényszerhelyzet megszűnésétől számított 1 éven
belül,
e) egyébként – alapul szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított
1 éven belül.
6) gyermek és anya az apa ellen; apa a gyermek ellen; más jogo-
sult a gyermek és az apa ellen.
7) az ítélet mindenkivel szemben hatályos.
8) ha a bíróság helyt ad, indokolt esetben kérelemre:
a) gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselé-sére,
b) férfit, aki a gyermeket hosszabb időn keresztül a családjá-ban
a sajátjaként nevelte, feljogosíthatja a gyermekkel va-ló
kapcsolattartásra.
9) nemperes eljárásban – ha az apaság vélelme az anya házassá-
ga alapján áll fenn, a házastársak életközössége legalább 300 napja
megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a
gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatko-zattal a magáénak
kívánja elismerni.
C) az anyai jogállás – a gyermek anyja az a nő, aki megszülte (mater a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és
semper certa est).
1) ha személye nem állapítható meg – gyermek kérheti annak
megállapítását, hogy az anyja az általa megjelölt személy.
2) az is kérheti az anyai jogállás megállapítását – aki azt állítja,
hogy ő a gyermek anyja.
3) nem jogosult perindításra – aki reprodukciós eljárás lefolytatá-
sához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
4) negatív megállapítási per – gyermek, halála után leszármazója
és a vér szerinti anya kérheti annak bírósági megállapítását, hogy a
születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy nem az a nő, aki a
gyermeket megszülte (feltéve, hogy közigaz-gatási úton nem orvosolható
a téves bejegyzés). 5) személyesen kell megindítani (törvényes
képviselő vagy gyám-hatóság hozzájárulása szükséges lehet).
 a) szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatá-
lya alatt áll, 28
b) nevelésbe vett gyermekét a gyámhatóság
örökbefogadhatónak nyilvánította,
c) cselekvőképtelen (nem kiskorúság miatt),
d) személye ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik (és
felkutatása eredménytelen volt),
e) gyermekét személyazonosságának feltárása nélkül, annak
érdekében, hogy más nevelje fel egészségügyi intézmény ál-
tal arra kijelölt helyen hagyja és 6 héten belül a gyermekért
nem jelentkezik.
F) örökbefogadás előtti gondozás – az örökbe fogadni szándékozó
személynek a gyermeket legalább 1 hónapig saját háztartásában kell
gondoznia:
1) eredményes elteltével – engedélyezhető az örökbefogadás,
2) mellőzésével engedélyezhető, ha
a) örökbefogadó és vér szerinti szülő házastársak,
b) örökbefogadó a vér szerinti szülő hozzájárulásával a gyer-meket
már legalább 1 éve saját háztartásában gondozza,
c) nevelésbe vett gyermeket a gyermekvédelmi nevelőszülője fogadja
örökbe (aki a gyámhatóság határozata alapján nála elhelyezett
gyermeket ellenszolgáltatás ellenében saját ház-tartásában neveli).
G) haszonszerzés tilalma – nem lehet engedélyezni, ha az örökbefo-
gadás a felek vagy a közreműködő személyek vagy szervezetek ré-
szére indokolt költségeiket meghaladó vagyoni előnnyel jár.
H) létrejötte – az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé
válásával lép hatályba (ha az örökbefogadó az eljárás folya-mán
meghal, az örökbefogadás joghatásai engedélyezés esetén az
örökbefogadó halálával állnak be).
I) utánkövetése – az engedélyező határozat véglegessé válásától
számított legfeljebb 5 évig:
1) jogszabályban meghatározott szervezet,
2) területi gyermekvédelmi szakszolgálat.
J) joghatásai
1) az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
2) házastársak közös gyermekének kell tekinteni:
a) akit mindkét házastárs együttesen vagy külön örökbefoga-
dott, vagy
b) egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örök-
be.
3) a leszármazáson alapuló rokonságból származó szülői felügye-
leti és rokontartási jogok és kötelezettségek megszűnnek (kivé-
ve, ha az egyik házastárs a másik gyermekét fogadta örökbe).
4) az örökbefogadó születési vagy házasságkötéssel szerzett csalá-
di nevét viseli (kivéve, ha azt házasságkötésre utaló toldattal vi-
seli).
a) kivételesen megengedheti gyámhatóság – hogy az örökbefo-
gadott megtarthassa addigi családi nevét.
b) kivételesen indokolt esetben engedélyezheti gyámhatóság –
az örökbefogadott utónevének megváltoztatását (örökbefo-
gadók határozzák meg).
c) örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg – kell megál-
lapítani az örökbefogadott családi és utónevét.
5) közös gyermekké fogadás esetén – nyilatkozniuk kell:
a) melyik örökbefogadó családi nevét viselje,
b) akkor is viselheti együtt a családi nevüket, ha örökbefoga-
dók nem kapcsolták össze,
c) ha nem együtt fogadták örökbe, akkor megegyezésük hiá-
nyában a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.
6) több örökbefogadott gyermek azonos családi nevet viselhet.
K) a vérségi származás megismeréséhez fűződő jog – felvilágosítást
kérhet a gyámhatóságtól:
1) örökbefogadták-e,
2) él-e a vér szerinti szülője,
3) van-e testvére, (ha 14. életévét b etöltötte) szülője, testvére
természetes sze-mélyazonosító adatairól.
 6) bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el;
7) szülő a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltar-
tó határozat hatálya alatt áll.
C) családbafogadás – szülő kérelmére, gyámhatóság hozzájárulásával,
a szülő egészségügyi állapota, indokolt távolléte vagy más családi
ok miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg
befogadja, gondozza és neveli (ha ez a gyermek érdekében áll).
1) családba fogadó szülőt – gyámul rendeli,
2) szülőt – megilleti:
a) kapcsolattartás joga,
b) gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes
döntési jog.
3) gyámhatóság évente felülvizsgálja.
4) megszűnteti, ha
a) szülő vagy családba fogadó szülő kéri,
b) fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti.
D) megszűnése
1) gyermek nagykorúvá válásával,
2) gyermek örökbefogadásával,
3) szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásá-
hoz hozzájárult, gyermek hathetes korának elérésekor,
4) szülő a gyermeket annak érdekében, hogy más nevelje fel egés-
zségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja, és gyermekéért
6 héten belül nem jelentkezik.
5) bíróság megszűnteti (valamennyi gyermeke tekintetében):
a) szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen
testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti
vagy veszélyezteti; vagy
b) a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti
nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga
szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy az átmeneti a
nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén,
körülményein önhibájából nem változtat.
E) visszaállítása – bíróság jövőre nézve visszaállítja, ha az ok már
nem áll fenn és nincs más egyéb megszüntetésre alapul szolgáló ok.
F) tartalma
1) gyermek nevének meghatározása
a) családi név (legfeljebb kéttagú lehet)
1. apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett
családi nevét viseli.
2. szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti.
3. közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke – szülők
közös házassági nevét viselheti.
4. közös gyermekeknek kizárólag azonos családi neve le-het.
b) utónév – szülők határozzák meg. c)
gyámhatóság állapítja meg, ha
1. szülők az a n y a k ö n y v v e z e t ő felhívásától számítva 30
napon belül nem jelentik be a választott nevet,
2. mindkét szülő ismeretlen.
9) (6. tétel) A családjogi tartás jellemzői, szabályai.
2) gyermek gondozása és nevelése
a) gondozás – megélhetéshez és felnevelkedéshez szükséges 29
feltételeket biztosítják.
b) lakhatás biztosítása – saját háztartásukban kötelesek.
1. 16. életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy
az általuk kijelölt tartózkodási helyet a gyámhatóság jó-
váhagyásával a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja
(ha nem ellentétes az érdekeivel) – szülői felügyeleti jo-
got nem érinti.
2. huzamos időn át külföldön tartózkodás (önállóan vagy
egyik szülőjével) – mindkét szülő egyetértésével tartóz-
kodhat (tanulmányok, munkavállalás, stb.).
3. letelepedés külföldön – erre vonatkozó szülői engedély-
lyel lehet.
c) nevelés módjának megválasztása.
d) életpálya megválasztása – gyermek képességei figyelembe-
vételével a szülők és a gyermek közösen döntik el (vita ese-
tén a gyámhatóság dönt).
3) gyermek vagyonának kezelése – szülők joga és kötelezettsége,
kivéve, ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott vagyont, hogy az
szülei nem kezelhetik (ilyenkor gyámhatóság vagyonkezelő
gyámot rendel ki).
a) gyermek vagyonából eredő jövedelemnek azt a részét,
amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a
gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani.
b) ha a gyermek szülője háztartásában nevelkedik és keres-
ménnyel rendelkezik, szülő igényelheti, hogy a háztartás
költségeihez megfelelő mértékben járuljon hozzá.
c) rendes vagyonkezelés szabályai szerint, ugyanazzal a gon-
dossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben (okozott
károkért a deliktuális felelősség szerint felel).
d) ha a kötelességüket a gyermek érdekeit súlyosan sértő m ó-
don nem teljesítik, a gyámhatóság:
1. elrendelheti a gyermek pénzének és értéktárgyainak a
gyámhatóság részére történő átadását,
2. szülőket biztosítékadásra kötelezheti,
3. vagyonkezelést rendszeres felügyelete alá vonhatja,
4. kötelezheti a szülőket, hogy a vagyonkezelésről úgy ad-
janak számot, mint a gyám,
5. vagyonkezelési jogot korlátozhatja vagy megvonhatja. 4)
gyermek törvényes képviselete – személyi és vagyoni ügyeiben,
kivéve, a vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő.
kizárt a törvényes képviselet
a) jognyilatkozatot kizárólag személyesen lehet megtenni,
b) gyermekkel szemben érdekellentét (eseti gyámot rendel
gyámhatóság).
5) gyámrendelés.
 30

nagykorú
rászoruló
 b) a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona 5) gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-
van. ban kell meghatározni. 31
c) előbbi módokon a tartás nem biztosítható, a gyámhatóság B) továbbtanuló nagykorú gyermek tartása – a rokontartás közös
engedélyezheti, hogy a szülők a tartás költségeinek fedezé- szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezése-
sére a gyermek vagyonának állagát (meghatározott részle- ket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
tekben) igénybe vegyék. 1) tartásra való jogosultság – a rászorultsági vélelem esetén kívül
3) módja (gyermektartásdíj) is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn
a) gyermeket gondozó szülő – természetben, belüli folytatása érdekében arra rászorul (továbbtanulási szán-
b) különélő szülő – elsősorban pénzben. dékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell a szülőt).
c) gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondosk o- 2) tanulmányok folyamatos végzése szükséges – nem érinti ugya-
dik - ilyenkor is kötelezhető gyermektartásdíjra. nakkor a folyamatosságot az a megszakítás, amely a jogosultnak
4) mértéke és megfizetésének módja tekintetében nem róható fel.
a) elsősorban a szülők megállapodása irányadó (megállapod- 3) szülő nem köteles eltartani, ha
hatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartá- a) érdemtelen (akkor is érdemtelen, ha a tartásra kötelezettel
si kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot);
egyszeri juttatásával tesz eleget; akkor érvényes, ha abban b) tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhi-
meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a jut- bájából nem tesz eleget; vagy
tatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli c) szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének
egyezség esetén a bíróság jóváhagyja). tartását veszélyeztetné.
b) szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt, figye- 4) rendkívül indokolt esetben kötelezhető az eltartásra - a 25. élet-
lembe kell venni: évét betöltött, továbbtanuló gyermekét.
1. gyermek indokolt szükségleteit (megélhetéséhez, egés- 5) tartásdíj mértéke - meghatározásánál a gyermek indokolt szük-
zségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához ségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai
szükséges rendszeres kiadások); folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, tá-
2. szülők jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; mogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe
3. eltartott gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel venni.
szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; 6) képzését, tanulmányait biztosító intézmény – a tartásdíj fizetésé-
4. gyermek saját jövedelmét; és re kötelezett szülőt (kérelmére) köteles tájékoztatni a tanulmá-
5. gyermeknek és rá tekintettel a szülőnek juttatott gyer- nyok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.
mekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és
szociális ellátásokat.
4:208. § [Tartással kapcsolatos per]
(1) A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a
szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében - egyetértésével - a járási
hivatal is indíthat pert.
(1a) * Aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra
köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály
vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan
nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától
számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra
kötelezhető gyermektől.
(2) Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga
gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán
pert indíthat.
(3) Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor
lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés
érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi
időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.
4:209. § [A tartás időtartama]
(1) A tartás teljesítését a bíróság határozatlan időre rendeli el.
(2) A tartás határozott időtartamra vagy meghatározott feltétel
bekövetkeztéig is meghatározható, ha feltehető, hogy a jogosult
rászorultsága meghatározott idő elteltével vagy a feltétel
bekövetkeztével megszűnik.
 10) A szerzői jog és az iparjogvédelem a magyar jogrendszerben, e jogviszonyok szerkezete és faj-tái.
32
Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how). A szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyak
hasznosítására irányuló szerződések általános sajátosságai. A franchise (jogbérleti) szerződés.
I. Alapvetés.
A szellemi alkotások joga a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe, annak szerves része. Viszonylagos önállóságát a jogvi-
szonyok sajátos tárgya alapozz meg, e jogviszonyokat az alkotáscentrikus megközelítés jellemzi.
a) Vannak személyiségi jogok, amelyek oltalma pusztán a személy absztrakt létéhez tapad általánosan, elvi jelleggel.
b) A szellemi alkotások jogának jogintézményei viszont a személynek, mint sajátos, alkotó tevékenységet végző, a társadalmi
fejlődést jelentősen elősegítő egyednek az érdekeit oltalmazzák.
A létrejött alkotás, mint eredmény tekintetében építi ki a jogi oltalmat, alapvetően akként, hogy az alkotó számára alkotása tekinte-
tében kizárólagos jogokat biztosít.
A szellemi alkotások jogának két fő területe:
a) szerzői jog: főleg a művészet területén létrehozott alkotások védelmére hivatott, és jobban épít az individuális, szubjektív
mozzanatokra. A vagyoni-gazdasági mozzanatok kisebb szerepe érvényesül.
b) iparjogvédelem: az iparjogvédelem intézményeivel oltalmazott alkotásoknál kevésbé szoros az alkotóhoz kötődés, a jogi
szabályozás objektívabb értékelésre alapít, jobban gyakorlatra orientált. Ide tartozik a műszaki-gazdasági természetű szelle-
mi alkotások védelme, a vállalat- és árujelzők (kereskedelmi név, védjegy, földrajzi árujelző), ill. a tisztességtelen verseny-
cselekmények.
A két jogterület tárgya:
a) Mű: az egyéni-eredeti gondolatkifejtés azonosítható eredménye (azaz szerzői alkotás eredménye) a külső és belső forma.
b) Szabadalmazható találmány: lényege az absztrakt, új, iparilag alkalmazható és feltalálói tevékenységet tükröző műszaki
megoldás. A szabadalmazható találmány az ún. szabadalmi igénypontokban mindig rögzített.
Az Alkotmánybíróság az iparjogvédelmi és a szerzői jogokat is a tulajdonjoghoz való alapvető alkotmányos jogok és kötelezettsé-
gek körébe is bevonta. A tulajdonjog alkotmányos védelme azonban nem jelenti azt, hogy polgári jogi szempontból is tulajdonjogi
jogintézményekről van szó: az alkotmányjogi tulajdonvédelem jóval szélesebb körben érvényesül, mint a magánjogi tulajdonjog.
Leegyszerűsítve: a szellemi eredmények védelmének személyiségi és vagyoni elemei együttesen érvényesülnek.
Szerzői mű védelme Szabadalom
1. nem „véd” a véletlenül párhuzamosan létrehozott azonos 1. a találmányra teljes monopóliumot biztosít
kifejezésformával (művel) szemben, 2. hatósági döntés keletkezteti
2. a mű megszületése folytán keletkezik (és a törvény által) 3. viszonylag rövid ideig áll fenn
3. hosszú ideig fennálló oltalom 4. a gondolat, megoldás megvalósítását köti az alkotó (a
4. a forma megjelenítését köti az alkotó (a „jogtulajdonos”) „jogtulajdonos”) engedélyéhez
engedélyéhez
II. A szellemi alkotások jogának helye a magyar jogrendszerben.
A) Polgári Törvénykönyv:
2:55. § [Kisegítő alkalmazás]
E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről, valamint
az üzleti titok védelméről rendelkező törvények nem szabályoznak.
1. utaló, a jogintézmények polgári jogi jellegét hangsúlyozó, a jogok mibenlétét nem minősítő szabály mutat a külön törvé-
nyekre, és a Ptk háttér alkalmazására a személyhez fűződő jogokat követően,
2. know-how az üzleti titok egyik fajtája (TRIPs-szel összhangban),
3. egyéb szellemi alkotás oltalma, hézagmentes oltalom megszűnt.
B) Legfontosabb törvények:
1. Védjegytörvény: a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.).
2. Szabadalmi törvény: a szabadalmak jogi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.).
3. Szerzői jogi törvény: 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.).
4. Formatervezési mintatörvény: a formatervezési mintákról szóló 2001. évi XLVIII. törvény.
C) Határos jogterületek:
1. Munkajog (közszolgálat): szolgálati mű/találmány, díjazási szabályzat.
2. Közigazgatási jog (Ket.): van több eljárás, amely mögött ott a Ket: árva mű engedélyezése, közös jogkezelő szervezetek
nyilvántartásba vétele, felügyelete, de: díjszabás jóváhagyás: sui generis eljárás, nem a Ket. alapján, iparjogvédelmi eljárá-
sok háttere a Ket.
3. Dologi jog: szerzői jog fontos külső korlátja, pl. szobor megsemmisítés, áthelyezés.
4. Versenyjog: erőfölényes helyzet visszaélés, versenykorlátozó megállapodás tilalma, (pl. Micorsoft-ügy, CISAC-ügy, Premier
League-ügy, Rambus).
5. Alkotmányos alapjogok: tulajdon alkotmányos védelme, de: információs jog/vélemény szabadság és a művészet, tudomány
szabadsága, áttételesen: szerződési szabadság, diszkrimináció tilalma.
III. A szellemi alkotások jogviszonyainak fajtái és szerkezete.
A szellemi alkotások létrehozása és felhasználása során három jellegzetes szakasz különböztethető meg:
 1. Az első az alkotás létrehozásáig terjed, amikor is a jogi szabályozásnak nagyszámú, színvonalas, a társadalmi-gazdasági szük-
ségletek kielégítésére alkalmas alkotások létrehozását kell ösztönöznie. 33
2. A második szakasz a létrejött alkotások oltalmának kiépítését jelenti, amely egyéni-alkotói és társadalmi érdekeket is tükröz. A
jogi szabályozás erre a szakaszra helyezi a hangsúlyt. Az oltalom kiépítése legcélszerűbben kizárólagos jogi pozíció, abszolút
szerkezetű jogviszony elismerésével történhet. A szerzői alkotás oltalma, a találmányok oltalmára szolgáló szabadalom vagy a
védjegyként lajstromozott árujelző mind abszolút szerkezetű jogviszonyt hoznak létre. Ezeket a szellemi alkotások alapjogvi-
szonyainak tekintjük. (Más kérdés, hogy ez a kizárólagos jogi pozíció igényel–e valamilyen hatósági eljárást vagy törvénynél
fogva születik.) Az alapjogviszonyok abszolút szerkezetéből folyik, hogy ezeknek a jogviszonyoknak csak a jogosultja meghatá-
rozott személy, rajta kívül mindenki más elvileg kötelezetti pozícióban van. A kötelezettségnek tartalma jellegzetesen negatív,
az alkotáshoz fűződő érdekek tiszteltben tartására, a jogosulti pozíció megzavarásától való tartózkodásra irányul.
3. A harmadik szakaszban az alkotás széles körű felhasználását, elterjesztését kell a jogi szabályozásnak előmozdítani.
IV. A vagyoni jogok átruházása.
1) Rövid szabályok az egyes törvényekben:
Szt. 25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok – a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhat-
nak, átruházhatók és megterhelhetők.
Vt. 19. § (A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók.forgalomképes
vagyoni értékű jogot képeznek.
(2) 5 A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek,
vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.
(3) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható. (4) A
védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. Szjt 55. § A
vagyoni jogok átruházására a felhasználási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
2) Az új Ptk. jogátruházásra vonatkozó szabálya:
6:202. § [Jogátruházás]
(1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog
természetéből egyértelműen következik.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jog-
cím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyé-
be lép.
(3) A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében
bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
3) Jogszavatossági szabály az új Ptk.-ban:
6:178. § [Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél]
(1) Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására vagy
hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával kö-
teles helytállni azért, hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas.
(2) Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására vagy
hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a jogszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles
helytállni azért, hogy a dolognak vagy az oltalom tárgyának szerződésszerű használatát, felhasználását vagy hasznosítását harmadik
személy joga nem akadályozza és nem korlátozza.
4) Egyes szerződések
A. az alkotás létrehozására irányul – kutatási szerződés
6:253. § [Kutatási szerződés]
(1) Kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és
díj fizetésére köteles.
(2) A kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a közreműködő
igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.
(3) Ha az eredmény szerzői jogi védelemben részesül vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, a kutató a védelemből eredő
vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Ha a vagyoni jog átruházását jogszabály kizárja, a kutató a megengedett leg-
szélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésére köteles.
(4) Kutatási szerződésben a jogszavatosság kizárása vagy korlátozása semmis.
(5) A szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a megrendelő. A kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotás nyilvá-
nosságra hozatalához a megrendelő előzetes hozzájárulása szükséges.
(6) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a díj a kutatás eredménytelen befejezése esetén is jár, a kutatás végzésére és a kutató
díjigényére a megbízás szabályait kell alkalmazni.
B. licencia szerződések
1. szerzői jogi – felhasználási szerződés

5
Módosította: 2018. évi LXVII. törvény 94. § 2.
 A felhasználási szerződések általános szabályai
Szjt. 42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles 34
ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezések-től
egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.
(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell el-fogadni.
Szjt. 43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási enge-dély
alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad
jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély
fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendel-kezik.
(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott
mértékére.
(4) Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély Magyarország területére terjed ki és
időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához iga-zodik.
(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a
felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási
módra és mértékre korlátozódik.
Szjt. 44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének
felhasználására ad engedélyt.
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A
felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeret-len
felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedve-zőbb
feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
Szjt. 45. § (1) A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni.
(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén.
(3) Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést maga a szerző gyakorolja, a felhasz-nálási
szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további
felhasználást.
Szjt. 46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik
személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.
(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző
beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a fel-használási
engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés
teljesítéséért.
Szjt. 47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy
hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.
(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat for-galomba
hozatal céljából behozza az országba.
(4) A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vo-natkozik
a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára.
Szjt. 48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerző-nek a
felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználá-sa iránti
igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgál-tatásai közötti
értékkülönbség.
Szjt. 49. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadá-sától
számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától
számít. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.
(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben – megfelelő határidő
tűzésével – a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni.
(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés
kötelezettsége nélkül elállhat.
(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg.
Szjt. 50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű
lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget ten-ni, a
felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
Szjt. 51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy – ennek hiányában – az adott hely-zetben
általában elvárható időn belül; vagy
 b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy
nem rendeltetésszerűen gyakorolja. 35
(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabá-lyozott
felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.
(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt sza-bott és
az eredménytelenül telt el.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a
szerződéskötést vagy – ha ez a későbbi – a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
(5) Felmondás helyett a szerző – a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett – megszüntetheti az engedély ki-
zárólagosságát.
Szjt. 52. § (1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak faj-tájuk
vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év eltel-tével
bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést.
(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
Szjt. 53. § (1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvános-ságra
hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.
(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérí-tésére.
(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván
járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Szjt. 54. § A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződés-ben
meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a védelmi idő eltelt.
Szjt. 55. § A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átru-házására
irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is. Speciális felhasználási
szerződések

1. Kiadói szerződés.
Szjt. 56. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni,
valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
(2) A kiadás joga – kétség esetén – a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog – a
gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével – kizárólagos.
Szjt. 57. § (1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják ki, az egyes képek felhasználá-sához
való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.
2. Megfilmesítési szerződés.
3. Hangfelvétel-kiadási, zeneműkiadói, sugárzási, stb. szerződések.
4. Színpadi, zeneművek megírására, nyilvános előadására szerződések.
5. Képző- és iparművészeti, építészeti, műszaki alkotások felhasználására kötött szerződések.
2. iparjogvédelmi
a. műszaki alkotásokra vonatkozó – hasznosítási szerződés. A
hasznosítási szerződés
Szt. 27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány
hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
A felek jogai és kötelezettségei
Szt. 28. § 28. § (1) 6 A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs
a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak helytállási
kötelezettségre a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályokat szabályait kell
megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) 7 A szabadalmas szavatol köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. Erre a szavatosságra helytállási kötelezettségre
a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítés jogkövetkezményeire kellékszavatosságra irányadó szabályokat szabályait kell megfelelően alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy kellékszavatossági jogként a hasznosító elállás helyett a szerződést szerződés azonnali hatállyal felmondhatja.való
felmondására jogosult. A hasznosító a találmány műszaki megvalósíthatatlanságából eredő kárának megtérítését is követelheti a
szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint.
.

6
Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 96. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.
7
Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 96. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.
 (3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden mód-jára
és mértékére kiterjed. 36
(4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos hasznosítási engedély ese-tén a
jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták.
A szabadalmas – a licencdíj arányos csökkentése mellett – megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagos-ságát, ha a
hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást.
(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoz-tatni,
a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor
köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.
(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személy-
nek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.
(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik. A
hasznosítási szerződés megszűnése
Szt. 29. § A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerző-
désben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt.
A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya
Szt. 30. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az
eltérést nem tiltja.
b. vállalat- és árujelzőkre vonatkozó – használati szerződés. A
használati szerződés
Vt. 23. § (1) Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a véd-
jegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Semmis azonban a használati szerződés, ha annak
teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezhetné.
A felek jogai és kötelezettségei
Vt. 24. § (1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt szavatol köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek
nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak helytállási
kötelezettségre a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályokat
szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja..
(2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a véd-
jeggyel kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha
ebben kifejezetten megállapodtak.
(3) A védjegyjogosult a használónál ellenőrizheti a védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások
minőségét.
(4) A használati szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura, illetve
szolgáltatásra, a használat minden módjára és mértékére kiterjed.
(5) A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a
jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizár-
ták. A védjegyjogosult – a licenciadíj arányos csökkentése mellett – megszüntetheti a használati engedély kizárólagossá-
gát, ha a használó az adott helyzetben elvárható időn belül nem kezdi meg a védjegy használatát.
(6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek
további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.
A használati szerződés megszűnése
Vt. 25. § A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő vagy a szerződésben meg-
határozott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszűnt.
A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések jellege
Vt. 26. § (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az
eltérést nem tiltja.
C. jogbérleti (franchise) szerződés
6:376. § [Jogbérleti (franchise) szerződés]
(1) Jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett
ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve
szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával,
hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles.
(2) Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el.
6:377. § [Szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása]
(1) A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szüksé-
ges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását.
(2) A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni.
6:378. § [Ellátási kötelezettség]
 Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a
jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem tel- 37
jesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni.
6:379. § [A jóhírnév megóvása]
A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel
összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített
termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni.
6:380. § [Utasítás és ellenőrzés]
(1) A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve érté-
kesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg.
(2) Ha a jogbérletbe adó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a jogbérletbe vevő köteles őt figyelmeztetni. Ha a jog-
bérletbe adó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a jogbérletbe vevő köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesí-
téséből eredő kárért a jogbérletbe adó felel. A jogbérletbe vevő köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása
jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
(3) A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni.
6:381. § [A szerződés megszűnése]
(1) A határozatlan időtartamra kötött szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a
szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a harmadik és az azt követő években három hónap.
(2) A szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó
felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik.
V. Az üzleti titok és a védett ismeret.
2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]
(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző
személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek il-
letéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénz-
ügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen
rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki,
gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszemű-
ség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet
hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján
jutott hozzá.
(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személy-
től kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

11) A szerzői alkotás kritériumai. A szerzőség fogalma.

I. A szerzői mű fogalma.
Szjt. 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet min-
den alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban
vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem
nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. 38
1. Kivételek:
(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határoza-
tok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hason-
ló rendelkezések.
(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelem-
nek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni,
eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
2. Szerzői és kapcsolódó jogok viszonya:
(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-
előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
II. A szerző fogalma.
Szjt. 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll –az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldol-
gozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
A) Ugyanakkor:
1) származékosan a szerzői jog nemcsak a természetes személy szerzőt illetheti
Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű
Szjt. 30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi
meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jog-
utódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos va-
gyoni jogokat másra átruházza.
(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának
átruházását követően is megilleti.
(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzá-
járulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését
mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszony-
ból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet.
(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell
foglalni.
(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
kell, ha közszolgálati vag, kormányzati szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati
jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban
álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy mun-kaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott
szövetkezeti tag alkotta meg a művet.
2) a szerzői jog kivételesen át is ruházható
Szjt. 9. § (6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző
– a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
B) Több szerző jogviszonyára
a) Közös művek
Szjt. 5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és – kétség ese-
tén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is fel-
léphet.
(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan
gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához
az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
b) Együttesen létrehozott művek
Szjt. 6. § (1) 6. § (1) * * Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy
jogi személyt illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, akinek vagy amelynek
kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki vagy amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a
létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni..

c) Gyűjteményes mű
 Szjt. 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése
egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei 39
nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek
szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.

12) A szerző személyiségi és vagyoni jogai. A szerzői jog korlátai

. I. A szerző személyiségi jogai.

1) A mű nyilvánosságra hozatala
Szjt. 10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára
tájékoztatást adni.
(3) A felhasználási szerződés alapján – ellenkező kikötés hiányában – megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz,
hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
(4) A szerző halála után fellelt művet – ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett vagy az ellenkezőjét másképp
nem bizonyítják – úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.
Szjt. 11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra
hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez
nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az
átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
2) A név feltüntetése
Szjt. 12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől
függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző
a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltünteté-
sével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltün-
tetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
3) A mű egységének védelme
Szjt. 13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megvál-
toztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
4) A személyhez fűződő jogok gyakorlása
Szjt. 14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn belül az
léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott – ilyennek hiányában pedig
vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
(2) A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-
képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy
a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
Szjt. 15. § A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasz-
nálási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
15/A. § * A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerésére irányuló
igényt a szerző személyhez fűződő jogainak védelme érdekében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által kívánt
forma és mód helyett - az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben - a mű közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános
adatot tartalmazó részei megtekintésének lehetővé tételével is teljesítheti.
II. A szerző vagyoni jogai.
A) A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
Szjt. 16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható ré-
szének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésé-
re. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedé-
lyezésének kizárólagos joga is.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek –
eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kife-
jezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való
lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
 (5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhaszná-
lás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelke- 40
zés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a
felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a
felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
(8) * Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet említ, azon azt a
szervezetet kell érteni, amely az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében az adott - irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos
- engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlását a Kjkt. 33. § (2) bekezdése szerinti engedély alapján reprezentatív közös jogkezelő
szervezetként végzi, és amely e körben a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre, valamint a jogdíjak megállapítására és beszedésére
jogosult. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó
szerzői jogok kezelését végző közös jogkezelő szervezetet említ.

B) A mű felhasználásának minősül különösen:

1) a többszörözés – szerző kizárólagos joga, hogy művét többszörözze vagy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
a) a mű anyagi hordozón való (közvetlen vagy közvetett) rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, va-
lamint
b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatké-
szítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való
rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi for-
mában való előállítása; építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.
díjigény:
a) a rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műso-
rába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények
előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és
hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
b) olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron
vagy más hasonló hordozón (reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti
meg.
2) a terjesztés – szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
Terjesztés:
a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba
hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.
magában foglalja különösen: a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását (építészet, az iparművé-
szet és az ipari tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik), valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hoza-
tali céllal történő behozatalát.
megsértésének minősül: a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja
vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő. kiterjed:
a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is (a hangfelvételben foglalt művek szerzői és
a filmalkotások szerzői e jogukat csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják).
díjigény: nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában
rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
3) a nyilvános előadás – szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás:
a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára
előadás különösen:
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi előadás, a hangver-
seny, a szavalóest, a felolvasás („élő előadás”);
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez
közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
nyilvános az előadás – ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhaszná-
ló családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
4) nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként – szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz
közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás:
Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek
vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
kódolt a sugárzás – ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a hozzáférést a nyilvánosság valamely
szűkebb körére korlátozzák.
 5) sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése –
szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre más- 41
nak engedélyt adjon.
6) az átdolgozás – szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás:
a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan meg-
változtatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
7) kiállítás
Szjt. 69. § (1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás tulajdonosa köteles a művet a
szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző beleegyezése szükséges. A köz-
gyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
C) A védelmi idő – a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben (a szerző halálát követő év első
napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani).
1) szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven
év (ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt az általános szabályok szerint kell számítani).
2) több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.
3) szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő lejártát követően jogszerűen nyilvá-
nosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet (első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától
számított huszonöt év).
III. A szerzői jog korlátai – a szabad felhasználás.
A) Általános szabályok
A szabad felhasználás esetei
68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe
a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.
(2) * Tudományos ismeretterjesztő előadás továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] céljából képzőművészeti, építészeti,
iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül
felhasználható.
(3) * Épület helyreállítása céljából építészeti alkotás vagy annak terve, továbbá az építészeti alkotás rajza és az azt tartalmazó
mű a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül többszörözhető és a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tehető.
(4) * E § alkalmazásában helyreállítás az újjáépítés, valamint az építészeti alkotás rendeltetésszerű és biztonságos használatra
alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának
megtartása mellett.
A kiállítás joga
szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges – csak a nyilvánosságra hozott
művek használhatók fel szabadon és a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni. csak
annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben
1. nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
2. indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá
3. megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
B) A szabad felhasználás esetei
1) idézés – mű részletét (az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven) a forrás, valamint az ott
megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
2) átvétel – nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képző-
művészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érde-
kében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által
indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen.
3) átdolgozás – iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható (felhasználásához már viszont az eredeti mű szer-
zőjének engedélye is szükséges).
4) másolat készítésre – természetes személy magáncélra, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
szolgálja (kivéve építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis, mű nyilvá-
nos előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítése, kotta).
a) teljes könyv, folyóirat vagy napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
b) nem minősül szabad felhasználásnak (függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e), ha a műről más személlyel készíttetnek
másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
c) nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár a műről
másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és tudomány kutatás-
hoz/archiváláshoz, nyilvános könyvtári ellátáshoz, belső intézményi cél ellátáshoz vagy külön törvényben meghatározott
okból történik.
d) könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály lét-
számának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.
 e) egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára (a cél által indokolt terjedelemben) szabadon felhasz-
nálhatók (a forrást a szerző nevével együtt fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul). 42
f) művek előadhatók a következő esetekben (feltéve, hogy az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvet-
ve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban): műkedvelő művészeti csoportok előadásán, iskolai okta-
tás céljára és iskolai ünnepélyeken, szociális és időskori gondozás keretében, nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, val-
lási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein, magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű
összejövetelen.
g) haszonkölcsönbe adás – országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják (kivéve szoft-
vert, számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázist).
h) kizárólag a fogyatékos személyek (fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő) igényeinek kielégítését szolgálja, és nem ha-
ladja meg a cél által indokolt mértéket.
i) bizonyítás céljára – bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a célnak megfele-
lő módon és mértékben felhasználható.

13) A szerzői joggal szomszédos jogi jogosultak jogállása, az adatbázis előállítók védelme

I. A szerzői joggal szomszédos jogi jogosultak védelme.

1) Az előadóművészek védelme
Szjt. 73. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy
a) rögzítetlen előadását rögzítsék;
b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha az előadás, amelyet sugároznak
vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is sugárzott előadás;
c) rögzített előadását többszörözzék;
d) rögzített előadását terjesszék;
e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhető-
vé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
előadóművészek együttese esetében – e jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.
ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással (ellenkező kikötés hiányá-
ban) a film előállítójára ruházza át a fenti vagyoni jogokat, de ez nem érinti a fenti felhasználásokért fennálló díjigényét.
előadóművészt megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét (a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon)
feltüntessék (előadóművészek együttese esetében: az együttes, az együttes vezetője és a főbb közreműködők neve). előadóművész
személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoz-tatása vagy
megcsorbítása, amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.
2) A hangfelvételek előállítóinak védelme
Szjt. 76. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a hang-
felvételt
a) többszörözzék;
b) terjesszék;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvá-
nosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
(2) A hangfelvétel előállítóját az említett felhasználásokért (ha a törvény másképp nem rendelkezik) díjazás illeti meg. kereskedelmi
célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz
közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell
fizetnie, amely (eltérő megállapodás hiányában) fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához, bérbeadásához (a hangfelvételben foglalt
mű szerzőjének hozzájárulásán kívül) a hangfelvétel előállítójának, valamint (előadás hangfelvétele esetében) az előadómű-
vésznek a hozzájárulása is szükséges (ezért díjazás jár).
megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék.
3) A rádió- és televízió-szervezetek védelme
Szjt. 80. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy
műsorát
a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítést végzők sugározzák, illetve
a nyilvánossághoz közvetítsék;
b) rögzítsék;
c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés a 83. § (2) bekezdése alapján ké-
szült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. § (2) bekezdése vonatkozik;
d) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvá-
nosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely
belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára.
 ezekért a felhasználásokért (ha a törvény eltérően nem rendelkezik) díjazás jár, illetve a rádió- vagy televízió-szervezetet és a
saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék. 43
4) A filmek előállítóinak védelme
Szjt. 82. § (1) A film előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
a) többszörözzék;
b) terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvá-
nosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
ezekért a felhasználásokért (ha a törvény eltérően nem rendelkezik) díjazás jár.
olyan filmre, amely először külföldön került nyilvánosságra, a szerzői jogi védelem csak akkor terjed ki, ha a film előállítója
magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
5) A védelmi idő
Szjt. 84. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok (szomszédos jogok) a következő időtartamokban részesülnek védelemben:
a) a hangfelvételek és az azokban rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított
ötven évig, illetve a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a
hangfelvételt;
b) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven évig;
c) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első sugárzást vagy átvitelt követő év el-
ső napjától számított ötven évig;
d) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, illetve a film elkészítését követő év első
napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet.
II. Az adatbázisok előállítóinak védelme.
Szjt. 60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy
módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon -
egyedileg hozzá lehet férni.
adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket
a) megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is. b)
nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez fel-
használt szoftverre.
Szjt. 84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adat-
bázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);
b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy a nyilvánossághoz való közvetítés-
sel (a továbbiakban: újrahasznosítás).
terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell érteni: adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forga-
lomba hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás.
előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tar-
talmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis
előállítójának jogos érdekeit.
fenti felhasználásokért (ha a törvény eltérően nem rendelkezik) díjazás jár.
előállítóját akkor illetik meg ezek a jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős rá-
fordítást igényelt.
adatbázis előállítójaként azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot
illetik meg (EGT tagállamban – állampolgárság, szokásos tartózkodási hely; nyilvántartásba vétel, székhely, központi ügyintézés
helye, üzleti tevékenység fő helye), aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondos-
kodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó
személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét (akár ismételten és rendszeresen is) kimásolja, illetve újrahasznosítsa; de a
jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására
vagy indokolatlanul károsítják az előállító jogos érdekeit.
magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját
közvetve sem szolgálja (kivéve számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisokból).
a forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára (a célnak megfelelő módon és mértékig) az adatbázis tar-
talmának jelentős része is kimásolható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az adatbázis tartalmának jelentős része is kimá-
solható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő módon és mértékig.
védelem – a következő időtartamban részesülnek védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától
számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt nem hozták nyil-
vánosságra az adatbázist (újrakezdődik a védelmi idő, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják, úgy, hogy az jelentős
ráfordítással előállítottnak számít).
 14) A szabadalmazható találmány. A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése
44
. I. A szabadalmaztatható találmány.
Szt. 1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely terü-
letén.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minősé-
gükben igénylik.
A definíció szerinti kritériumok:
1) Újdonság
Szt. 2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel út-
ján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés
tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg.
(4) Az (1)- 8 A (2) és a (3) bekezdésekben bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag
(vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve
emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való
alkalmazás nem tartozik a technika állásához.
(5)9 A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy
keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy
állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha az adott alkalmazás
nem tartozik a technika állásához.
Szt. 3. § A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfel-
jebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az
a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy
b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar
Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta.
2) Feltalálói tevékenység
Szt. 4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.
(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell
hagyni.
3) Ipari alkalmazhatóság
Szt. 5. § (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.
II. A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése.
A) A szabadalmi oltalom keletkezése
Szt. 18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.
(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.
A szabadalmi oltalom időtartama
Szt. 22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
Kiegészítő oltalom
Szt. 22/A. § (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és időtartamra a találmány tárgya kiegé-
szítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik.
Az oltalom megadásához vezető lépések vázlatosan (nem lényeges része a tételnek).
1) bejelentés – tartalmaznia kell: bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá (a szükséghez képest)
rajzot és egyéb mellékletet; alakiságára: külön jogszabályban meghatározott követelmények irányadók.
bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni (2 hónapon belül kell leróni).
a bejelentő a közzétételig visszavonhatja a szabadalmi bejelentést.
Szt. 61. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség);
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós
elsőbbség);

8
Megállapította: 2007. évi CXLII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Alkalmazására lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (6).
9
Beiktatta: 2007. évi CXLII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2007. XII. 13-tól. Alkalmazására lásd: 2007. évi CXLII. törvény 49. § (6).
 c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő, közzé még nem tett szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál
nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség). 45

61. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),elsőbbség);
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós
elsőbbség),elsőbbség);
c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő, közzé még nem tett szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi
bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós illetve a belső elsőbbséget - az erre irányuló nyilatkozat megtételével - a szabadalmi bejelentés benyújtásától legkorábbi igényelt
elsőbbség napjától számított két tizenhat hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbségi nyilatkozat kijavítása is e határidőn belül kérhető. Ha
azonban a kijavítás a legkorábbi igényelt elsőbbséget megalapozó okiratot érinti, a legkorábbi igényelt elsőbbség kijavított napjától kell számítani
a kijavításra nyitva álló tizenhat hónapos határidőt, feltéve, hogy ez jár le korábban. Az elsőbbségi nyilatkozat kijavítása bármely esetben kérhető
a bejelentés napjától számított négy hónapon belül.kell benyújtani.
(3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén A (2) bekezdés nem alkalmazható azt követően, hogy a bejelentő a szabadalmi bejelentés korábbi
időpontban történő közzétételét kérte [70. § (2) bek.], kivéve, ha e kérelmet utóbb - a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell
tekinteni.bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezéséig - visszavonja.
(4) A szabadalmi bejelentésben - ha erre mód van - egy igénypontra is igényelhető több Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot (az elsőbbségi
iratot) a legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell benyújtani.
(5) Az egyes igényelt elsőbbségek elsőbbségi iratot - a külföldi bejelentés másolatát - benyújtottnak kell tekinteni, ha az a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala számára egyéb úton hozzáférhető, és ha nemzetközi szerződés vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a nemzetközi
együttműködésre figyelemmel hozott és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétett döntése alapján - külön benyújtása
nélkül is - a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2)
bekezdésének megfelelően feltár.mellékletének minősül.
(6) Az uniós A belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül kell igényelni. Belső elsőbbség - érvényesítése
esetén a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi korábbi szabadalmi bejelentést a
Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A
viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.visszavontnak kell tekinteni.
(7) A szabadalmi bejelentésben - ha erre mód van - egy igénypontra is igényelhető több elsőbbség.
(8) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó
bejelentés a 60. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően feltár.
(9) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a
Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A
viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

2) adatközlés;
3) bejelentés benyújtását követő vizsgálat, esetleges hiánypótlás – azt vizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap el-
ismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat, benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi le-
írást, kivonatot és rajzot.
4) alaki vizsgálat, esetleges hiánypótlás;
5) újdonságkutatás elvégzése és újdonságkutatási jelentés készítése;
6) közzététel a bejelentéstől számított 18 hónap elteltével: az ideiglenes oltalom keletkezése;
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével,
bejelentőt értesíteni kell róla
7) újdonságkutatási jelentés közlése, történhet a közzététellel együtt is;
8) érdemi vizsgálat a bejelentő külön kérelmére – arra terjed ki, hogy megfelel-e a találmány és a bejelentés a körvényi követel-
ményeknek és előírásoknak.
9) szabadalom megadása vagy a bejelentés elutasítása – végleges oltalom a megadással keletkezik; a szabadalom megadását be
kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a SZTNH hivatalos lapjában.
Lényege: egységes oltalom megadási eljárás, amelyre az Szt.-ben szabályozott eltérésekkel a Ket. szabályait kell alkalmazni. Ál-
lamigazgatási úton az SZTNH határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az oltalom megadása kérdésében hozott hivatali ha-
tározat megváltoztatását a Fővárosi Törvényszéktől lehet kérni.
B) A szabadalmi oltalom megszűnése
1) Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése
Szt. 38. § Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére a bejelentés napjára visszaható
hatállyal megszűnik, ha a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg;
c) a bejelentő az oltalomról lemondott (ha a bejelentő nem kéri az érdemi vizsgálatot, ezt lemondásnak kell tekinteni).
2) A végleges szabadalmi oltalom megszűnése
Szt. 39. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon;
c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi idő-
pontban;
 d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
3) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése 46
Szt. 40. § (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az oltalmat a bejelentő
vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni.
(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell
fizetni a külön az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat.
15) A szabadalmi jogviszony tartalma és korlátai.
A szabadalmi jogviszony tartalma – a szabadalmas jogai és kötelezettségei.
A) A szabadalmas jogai
1) kizárólagos hasznosítás joga
Szt. 19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának – a szabadalmasnak – kizárólagos joga van a találmány
hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül
a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e
terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;
b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy – ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljá-
rás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül – másnak az eljárást használatra ajánlja;
c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az or-
szágba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.
(3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány
hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy
ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog
a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban
kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója, illetve felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselek-
mények végzésére indítja az átvevőt.(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak, aki
– a (6) bekezdés alapján – a kizá-rólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket végez.
(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a talál-
mány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgála-
tokat;
c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszer-
rel kapcsolatos további cselekményekre.
(7) A terméket – az ellenkező bizonyításáig – a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy
nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzet-
ben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen ak-
kor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az
egyetlen ismeretessé vált eljárás.
2) a hasznosítási jog átengedése – licenciaszerződés (lásd. A/10. tétel).
Szt. 27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosí-
tására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
3) a szabadalom átruházása
Szt. 25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok – a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével – átszáll-
hatnak, átruházhatók és megterhelhetők.
B) A szabadalmas kötelezettségei
1) díjfizetési kötelezettség
Szt. 23. § (1) § (1) 10 A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló
jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának
megfelelő naptári napon előre esedékes.
(2) 11 A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az államtitokként a minősített
adatként kezelt bejelentés alapján megadott szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat
jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
Szt. 57. § (4) A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a
bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
2) hasznosítás

10
Módosította: 2018. évi LXVII. törvény 26. § 1.
11
Megállapította: 2011. évi CLXXIII. törvény 6. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
 Szt. 31. § Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve – ha ez a hosszabb – a szabadalom meg-
adásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, er- 47
re komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell
adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.
C) A szabadalmi jogviszony korlátai
1) kifejezett, szűk értelemben vett oltalmi korlátok
a) előhasználat
Szt. 21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jó-
hiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előké-
születet tett.
(2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal
védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul.
(3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom – az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az el-
sőbbség napján meglévő mértékéig – hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685.
§ c) pont] vagy annak – előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató – szervezeti egységével együtt lehet átru-
házni.
b) továbbhasználat
Szt. 21. § (4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe
helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását
vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni kell a
(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
c) tranziteszközök
Szt. 21. § (5) A szabadalmi oltalom hatálya – viszonosság esetén – nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási esz-
közök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekinteté-
ben, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnö-
kének állásfoglalása az irányadó.
d) kényszerengedély
Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt
Szt. 31. § Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve – ha ez a hosszabb – a szabadalom
megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasz-
nosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kény-
szerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.
Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt
Szt. 32. § (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló szabadalom) megsértése nélkül nem
hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának – kérelmére – a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terje-delemben
kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szaba-dalom szerinti
találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.
(2) A gátló szabadalom jogosultja – ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján kényszerengedélyt adnak – a kényszeren-
gedélyre vonatkozó közös szabályok szerint igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a
függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a XIII. fejezetben
szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható.
Közös szabályok a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedélyekre
Szt. 33. § (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy
a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány
hasznosítására, továbbá, hogy
b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.
(2) Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható; a kényszer-
engedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát – a kényszerengedéllyel
lehetővé tett hasznosítás céljának eléréséhez szükséges mértékben – a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély korláto-zással
vagy anélkül adható. A kényszerengedély – lemondás vagy visszavonás esetét kivéve – a bíróság által megszabott időtartam
lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szaba-dalmi
lajstromba.
(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A
díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a
kényszerengedélyesnek – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – a
szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.
(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a
szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.
 (5) A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kényszerengedély a jogutódra száll át. A
gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély 48
egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat.
(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős meg-
adásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítá-sát
vagy visszavonását kérheti.
(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szol-gáló
körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell
rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse.
Kényszerengedély közegészségügyi problémák kezelésére
Szt. 33/A. § (1) A közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előál-
lításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad.
(2) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély alapján hasznosítási engedélyt nem adhat.
(3) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedélyről bármikor lemondhat. Az (1) bekezdés szerinti
kényszerengedély – a lemondás és a visszavonás esetét kivéve – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megszabott
időtartamig, illetve a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn.
2) korlátozás tágabb értelemben
Szt. 19. § (6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a ta-
lálmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizs-
gálatokat;
c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógy-
szerrel kapcsolatos további cselekményekre.
Szt. 20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett
hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha
a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.

16) A védjegy fogalma és oltalmának feltételei. A kereskedelmi név.

I. A védjegy fogalma.
1. § (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely
alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy
szolgáltatásaitól.
(2) * Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;
b) betű, szám;
c) ábra, kép;
d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
f) hang; valamint
g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.

II. Az oltalom feltételei. A) feltétlen kizáró okok

2. § (1) * A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek.
(2) * Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy
a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb
jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan
és szokásosan alkalmaznak;
b) * kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve
amely az áru értékének a lényegét hordozza.
(3) * A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja
előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.
3. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a) * a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók
megtévesztésére; 49
c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
(2) * Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
a) * az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések bármelyikéből áll,
vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy
aa) az ilyen jelzést - ha nem állami zászlóról van szó - az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték, továbbá
ab) a megjelölést - abban az esetben, ha hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyből vagy fémjelzésből áll, vagy azt tartalmazza - az
említett jelzésekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk tekintetében jelentették be lajstromozásra;
b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek használatához közérdek fűződik, vagy
ilyen jelvényt, jelképet vagy címert tartalmaz;
c) kizárólag valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll.
(3) * Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amely a (2) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza.
(4) * A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi
árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést azokra a megjelölésekre kell alkalmazni,
a) amelyek az Európai Unió jogszabályai alapján nem lajstromozhatók védjegyként, vagy
b) amelyeket olyan árukkal kapcsolatban használnak,
ba) amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy
bb) amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.

B) viszonylagos kizáró okok

4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés;
b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága,
valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
c) * eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi
elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené
vagy tisztességtelenül kihasználná.
(2) * Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az (1) bekezdés a) és b) pontjának
alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától
függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függően - a korábbi
védjegybejelentést is érteni kell.
(3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18.
§ előírásainak megfelelően.
(4) * E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati
képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.
5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
a) amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené;
b) * amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is.
(2) * Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó
hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint
b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló,
amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem
használták a 18. § előírásainak megfelelően.
(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak
számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.
6. § * Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében
jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

C) A védjegyhasználat fogalma, védjegyhasználati cselekmények

4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés;
b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága,
valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
c) * eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi
elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené 50
vagy tisztességtelenül kihasználná.
(2) * Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az (1) bekezdés a) és b) pontjának
alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától
függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függően - a korábbi
védjegybejelentést is érteni kell.
(3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18.
§ előírásainak megfelelően.
(4) * E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati
képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.
5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
a) amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené;
b) * amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is.
(2) * Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó
hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint
b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló,
amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem
használták a 18. § előírásainak megfelelően.
(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak
számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.
6. § * Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében
jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.
12. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység
körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében
szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága,
valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) * a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló
árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül
történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

III. A kereskedelmi név.

A kereskedelmi név [vállalat (szervezet), illetve áru, vagy szolgáltatás megjelölésére használt elnevezés, amely lehet családi név is]
védelme:
1) ha a kereskedelmi név védjegy, akkor védjegyként,
2) ha a kereskedelmi név cégnév, akkor cégnévként,
3) ha egyik sem, akkor áruk, szolgáltatások kereskedelmi neve esetében a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló tör-
vény (Tpmt.) 6.§ alapján – jellegbitorlás- , illetve
4) személy esetében a Ptk. névvédelmi (személyiségi jogi) rendelkezései alapján részesülhet oltalomban [Ptk. 77.§ (4) bekezdés,
új Ptk. 2:49. § – a bírói gyakorlat és a kommentár-irodalom alapján a természetes személyektől különböző jogalanyok közül
nemcsak a jogi személyek, hanem a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek is részesülnek a névjogi véde-
lemben. – példa: Pick eset]
5) a domain név a bírói gyakorlatban az interneten használt kereskedelmi névnek minősül, amely esetében a választható karak-
tersorozatra nézve áll fenn a kereskedelmi név oltalma, és ugyanez a karaktersorozat valósíthatja meg más személy védjegy-
ének, kereskedelmi nevének jogosulatlana használat is.

17) A birtok, a birtokátruházás és a birtokvédelem. A jogalap nélküli birtoklás.

I. A birtok; a birtokviszony, mint jogviszony. 51
a) fogalma – dolog feletti tényleges uralmi helyzet és alanyi jog; de míg a tulajdon a tulajdonjogon alapul, a birtok mögött nincs
ilyen jogi háttér.
b) tárgya – minden birtokba vehető, emberi uralom alá hajtható dolog.
1) összetett dolgok esetében az alkotórészeken csak egységes birtok állhat fenn (kivéve, ha az alkotórész, különösen épület tulaj-
donjoga mást illet, mint aki a fődolog tulajdonosa).
2) tartozékokon önálló birtok is lehetséges.
c) alanya – a birtokos, a másik oldal mindenki más, aki tartózkodni köteles a birtokállapot megzavarásától.
5:1. § [Birtokos]
(1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
(2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot
(albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
(3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
d) funkciója – elsődleges funkciója a védelem, a másik pedig a folyamatosság megőrzése, a tényleges állapot fenntartása, akár jog-
szerű az, akár pedig jogilag vitatott.
e) fajtái
Saját (vagy tulajdonosi) birtok Idegen birtok
Ilyen birtokos az, aki a dolgot sajátjaként tartja ha- A dolog feletti a hatalom másnak az engedélyén, megállapodáson, vagy
talmában. Ilyen elsősorban a tulajdonos, de az is, gazdálkodó, illetve más szervezeti státusból eredő jogon alapszik. Az ilyen
akinek nincs jogcíme a tényleges hatalomra (tolvaj, birtokos a dolgon a hatalmat mástól származtatja (bérlő, záloghitelező, álla-
elhagyott ingatlan birtokba vevője). Főbirtokos. mi vagyonkezelő szerv). Albirtokos.
Elsődleges birtok Másodlagos birtok
Az elsődleges birtokos a dolgot ténylegesen hatalmá- A másodlagos birtokos az, aki a tényleges birtoklás lehetőséget az elsődle-
ban tartja. ges birtokosnak átengedte
Törvényes birtok Törvénytelen birtok
A törvényes birtok birtoklásra feljogosító érvényes A birtoklásra feljogosító érvényes jogcímen hiányzik.
jogcímen alapul.
Jóhiszemű birtokos Rosszhiszemű birtokos
Aki alaposan felteheti, Aki tudja, vagy a körülmények szerint tudnia
hogy a birtokláshoz érvé- kellene, hogy a birtokláshoz nincs érvényes
nyes jogcíme van. jogcíme
f) megszerzése
1) a dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével
5:2. § [A birtok megszerzése]
A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.
2) átruházással
5:3. § [Birtokátruházás]
(1) A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul
meg (longa manu traditio). A birtokátruházásra a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfe-
lelően alkalmazni.
(2) A birtokátruházás a birtokos és a birtok megszerzőjének erre irányuló megállapodásával megvalósul, ha
a) a birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja (brevi manu traditio); vagy
b) az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja (constitutum possessorium).
(3) A birtokátruházás a birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével megvalósul, ha ebben a birtokos és a bir-
tok megszerzője megállapodnak.
(4) Ha a dolog harmadik személy birtokában van, a birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző félre való
átruházásával megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtokot szerző fél megállapodnak (cessio vindicationis).
g) megszűnése
5:4. § [A birtok elvesztése]
(1) A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát
más szerzi meg.
(2) A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van.
(3) A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszűnésével a dolog birtoka a hagyaték megnyílásával vagy a jogutódlással az
örökösre vagy a jogutódra száll át. Az örökös vagy a jogutód birtokosi helyzetét az örökhagyó vagy a más jogelőd birtokláshoz
való jogcíme határozza meg.
II. A birtokvédelem.
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
 (1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a
továbbiakban: tilos önhatalom). 52
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte
meg.
(3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.
(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös
birtokba bocsátását.
(5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.
5:6. § [Önhatalom] – posszesszórius (sommás) birtokvédelmi eszköz.
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételé-
vel járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
5:7. § [Birtokper] – petitórius (rendes) birtokvédelmi eszköz.
(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.
(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. 5:8.
§ [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján] – posszesszórius (sommás) birtokvédelmi eszköz.
(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilván-
való, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző –
kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.
(3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott
határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított
perben kérheti a határozat megváltoztatását.
(4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A kere-
setindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek
kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.
(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre
álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
III. Jogalap nélküli birtoklás.
5:9. § [A jogalap nélküli birtokos helyzete és kiadási kötelezettsége]
(1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elé-
gítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton sze-
rezte meg.
(3) A jogalap nélküli birtokos jogállására, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.
5:10. § [A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga]
(1) A jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint
együtt járó kisebb kiadások kivételével – és elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A jogalap nélküli birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rossz-
hiszeműsége esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
(3) A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.
5:11. § [A dolog hasznainak kiadása és a jogalap nélküli birtokos felelőssége]
(1) A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott bir-
tokához és jóhiszemű volt.
(2) A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem köve-
telik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett káro-
kért nem felelős. A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy
beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy be-
szedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.
(3) A rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy be-
szedni elmulasztott, továbbá a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban
bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.
5:12. § [A jogalap nélküli birtokos joga a dolog értékesítésére és felhasználására]
(1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehé-
zséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.
(2) A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna – ha lehetséges – értékesíteni
kell vagy fel kell használni.
(3) Az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
(4) A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni.
 18) A dologi jog fogalma, felosztása, alapelvei. A tulajdonjog tárgya, a dolgok osztályozása.
53

I. A dologi jog fogalma.

A dologi jog a magánjognak azon része, amely a személyek számára abszolút jogok keretében jogi uralmat biztosít a rendelkezésre
álló vagyoni értékű javak felett, és ezáltal alapvetően meghatározza a társadalom vagyonjogi berendezkedésének arculatát.
A legáltalánosabb megfogalmazás szerint a dologi jog: a vagyoni berendezkedés joga.

II. A dologi jog felosztása.

A. a dolog feletti hatalom terjedelme szerint:
A) tulajdonjog – a lehető legteljesebb magánjogi hatalom a dolgok felett (de nem korlátlan).
B) korlátolt dologi jogok (szelvényjogok) – a tulajdonjognál szűkebb terjedelmű, annak önállósult részjogosítványai. Ide tartoz-
nak: a használati jogok, a személyes és telki szolgalmak és a zálogjog.
C) birtok – mivel nem csupán a tulajdonjog részjogosítványa, sajátos intézménynek fogadjuk el.
B. felosztás egyéb szempontok alapján:
– saját dolgon fennálló és idegen dologbeli (ezek tulajdonképpen a korlátolt dologi jogok) jogokat.
– a dologi jog jogosultja közvetlenül meg van határozva (pl. haszonélvező) – csak közvetett módon lehet meghatározni (pl. bemu-
tatóra szóló értékpapír);
– szerzési (dologi jog megszerzésére irányul: pl. elővásárlási jog) – kiaknázási jogok (az összes többi - már megszerzett - dologi
jog tartozik ide);
– dologi váromány: ha egy jogviszony folyamatos (szukcesszív) tényállás alapján jön létre, és az elváló tényálláselemeiből még
csak egy (vagy néhány, de mind nem) valósul meg függő jogi helyzet jön létre.
– dologi rokonjogok: önállósultak a dologi jogtól; lehetnek:
a) tulajdoni részjogosítványok (pl. vadászati és halászati jogok),
b) eldologiasodott jogok – az idegen dologbeli jogok képére (pl. haszonélvezet).
III. A dologi jog alapelvei
1) A zártkörűség elve (numerus clausus, típuskényszer): A XIX. század dolgozta ki a dologi jogok véges számának gondolatát.
Újfajta dologi jogot csak törvény hozhat létre, a polgári jogi kódexek felsorolják az összes dologi jogot. Mivel a felek csak a
törvényben elismert intézmények között válogathatnak, a dologi jogban típuskényszer érvényesül. A dologi jogok ezért átte-
kinthetőek, biztosak. Ha a felek szerződésükben olyan dologi jogot állapítanának meg, ami nem létezik, szerződésük semmis.
2) A tartalmi kötöttség elve (kógencia): A dologi jogok nemcsak fajta szerint vannak a törvényben pontosan meghatározva, ha-
nem a tartalmuk is törvényileg meghatározott. Az abszolút szerkezetű dologi jog hatálya mindenkire kihat, ezért tilos másfajta
vagy több kötelezettséget hárítani a kívülállókra. A korlátolt dologi jogok csak meghatározott jogosultságokra korlátozódnak.
3) Abszolút hatály elve (abszolút szerkezetű jogviszonyok): A jogosulti pozícióban tipikusan egy meghatározott személy van, akit
a jogosultságok kizárólagos gyakorlása illet meg. A jogosulttal szemben mindenki kötelezett:
a) elismerésre, tudomásul vételre,
b) tűrésre (dologi jog gyakorlásának elviselése),
c) tartózkodásra (zavarás, akadályozás tilalma).
Az abszolút jogosult jogállása oszthatatlan (ez az abszolút jelleg elrelativizálásának tilalma), mindenkivel szemben tulajdonos.
Közös tulajdonnál a saját hányadán belül minden tulajdonos abszolút jogosult marad. Azonban ha a tulajdonost megsértik, rela-
tív szerkezetű jogviszony jön létre (sértett - sértő).
4) A nyilvánosság elve (publicitás): A dologi jogban főszabályként a nyilvánosság elve érvényesül. Ami a dolog természetét illeti,
egy személynek a dolog feletti közvetlen uralma általában mindenki számára nyilvánvaló, sőt maguk a jogosultak is azt akarják,
hogy uralmuk ténye nyilvánvalóvá (azaz nyilvánossá) váljon. A társadalmi rend stabilitása és a forgalom biztonsága egyaránt
megköveteli az alapvető vagyoni viszonyok rendjének szilárdságát, áttekinthetőségét és ellenőrizhetőségét. A fontosabb gazda-
sági tevékenységek és az értékesebb dolgok vonatkozásában mind a forgalom résztvevőinek, mind a közérdeknek nyilvánosság-
igényét hivatott kielégíteni (cégnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás).
5) Az egyediség elve: A dologi jog tárgya mindig csak egyedileg pontosan meghatározott dolog lehet. Az egyediség elve folytán
nem lehet tehát egy személy teljes vagyonára kiterjedő abszolút jogról szó. Ezért nem lehetséges sem egyetlen személy teljes
vagyonának, sem azon belül tulajdonát képező valamennyi dolognak az egyetlen jogi aktussal való átruházásáról szó. Kivétel:
a) egyetemes jogutódlás (örökös - örökhagyó) (jogelőd - jogutód),
b) a kötelmi jogban lehetséges, hogy egy vagyontömeg (pl. alvagyon) legyen a szerződés tárgya.
IV. A tulajdonjog tárgyai.
A. a dolog 54
5:14. § [A dolog]
(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.
(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasz-
nosítható természeti erőkre.
(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések fi-
gyelembevételével kell alkalmazni.
Az emberi test nem birtokba vehető dolog; nem lehet dologi jog tárgya: emberi test, szövet, magzat. Ez a tilalom nem érinti a
személyiségi jogokat, amelynek keretében mód van az ember, illetve az emberi testrészek feletti rendelkezésre szigorú törvényi
korlátok között (pl. az ember holttestével, és a holttest egyes részeivel való rendelkezés tudományos kísérletezés céljából).
A dolgok osztályozása:
a) természeti tulajdonságuk szerint:
1. ingó – ingatlan (a föld felületének egyes határozott részei alkotórészeivel együtt);
2. elhasználható (rendeltetésszerű használata, hogy állagában megsemmisüljön) – elhasználhatatlan;
3. helyettesíthető (a forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepelnek) – helyettesíthetetlen;
4. osztható (minősége és gazdasági rendeltetése ugyanaz marad) – oszthatatlan.
b) forgalomképesség szerint:
1. uratlan dolgok – birtokba sem vehetők, tulajdonjog tárgyai nem lehetnek (pl. levegő).
2. gazdátlan dolgok (5:52.§) – átmenetileg uralom alatt nem álló, de birtokba vehető dolgok; amely még senkinek sem volt a
tulajdona vagy amelynek birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott.
3. forgalomképtelen dolgok – tulajdonjog fennáll rajtuk, de elidegenítésük semmis, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó
dolgok.
4. korlátozottan forgalomképes dolgok – elidegenítésük alanyi köre, módja, mennyisége korlátozott vagy az elidegenítés en-
gedélyhez, feltételhez kötött.
5. forgalomképes dolgok.
c) dologkapcsolatok szerint
1. alkotórész
5:15. § [Alkotórész]
A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy el-
választott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
2. tartozék
5:16. § [Tartozék]
A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy ép-
ségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.
3. gyümölcs – minden olyan gazdasági előny, ami valamely dolognak a rendeltetésszerű használata során időnként visszaté-
rően keletkezik anélkül, hogy a dolognak a létét, épségét, további gyümölcsözési képességét veszélyeztetné.
4. haszon – minden olyan előny, amely gyümölcsnek nem minősíthető, de a dologhoz fűződik.
5. dologösszesség – több különálló dolog forgalmi egysége.
6. vagyon – valamely jogalany értékben meghatározható javainak, azaz dolgokra vonatkozó és más személyekkel szemben
fennálló jogainak, valamint kötelezettségeinek összessége.
B. egyéb szabályok
5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]
(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek
határáig terjed.
(2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.
5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]
(1) Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingat-
lan-nyilvántartásba.
5:19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között]
(1) Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezett-
ségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-
nyilvántartásba feljegyezték.
(2) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban, hogy az épület tulajdonosa az épületet a földtulajdonos
hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg. Az épület tulajdonosa a föld tulajdonosától a hozzájárulás megadását köve-
telheti, ha az elidegenítés vagy a terhelés az épület tulajdonosát terhelő kötelezettségek teljesítését vagy az épület létesítésének a
szerződésben rögzített célját nem veszélyezteti.
5:20. § [Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén]
Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog
illeti meg.
 55
19) A tulajdonjog, tartalma és védelme.
I. A tulajdonjog.
5:13. § [A tulajdonjog]
(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi
hatalom illeti meg.
(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.
(3) A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására.
II. A tulajdonjog tartalma A.
A birtokláshoz való jog
5:21. § [A birtoklás joga]
A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
B. A használat és a hasznok szedésének joga
1. Általános szabályok
5:22. § [Használat, hasznok szedése, terhek viselése és veszélyviselés]
A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a
kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja]
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszé-
dokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
2. Egyes szomszédjogok
5:24. § [A földtámasz joga]
A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne
gondoskodnék.
5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]
(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek el-
távolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megen-
gedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási
vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
3. A használat különös esetei
5:26. § [A szükséghelyzet]
(1) Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos
köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban
kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár előre-
láthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.
(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy
kárt okozott, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet.
(3) Ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával háríta-
nak el, az ebből eredő kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik;
ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.
5:27. § [A közérdekű használat]
(1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek – a feladataik ellátásához szüksé-
ges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot
egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(2) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos
az ingatlan kisajátítását kérheti.
4. Túlépítés
5:28. § [A jóhiszemű túlépítés]
(1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy
c) az egész földet vásárolja meg.
(2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha
a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy
b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően
költségesebbé válik.
(3) A bíróság a szomszéd által választott jogkövetkezmény helyett az (1) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt al-
kalmazhat. Nem alkalmazhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen mindkét fél tiltakozik.
 5:29. § [A rosszhiszemű túlépítés]
(1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az erede- 56
ti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
a) az épületet bontsa le; vagy
b) a saját földjét és az épületet – a föld és az épület értékének megtérítése ellenében – bocsássa tulajdonába.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a szomszédot – választása szerint – megilletik a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó sza-
bályokban foglaltak szerinti jogok.
(3) A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik. A túlépítőt megilleti a beépített anyag elvitel-
ének joga.
C. A rendelkezési jog
1. A rendelkezési jog általános szabályai
5:30. § [A rendelkezési jog tartalma]
(1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biz-
tosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.
(2) Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.
2. Az elidegenítési és terhelési tilalom
5:31. § [Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása]
(1) Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdon-
jog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban
azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.
5:32. § [Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása]
(1) Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelé-
si tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési ti-
lalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyi-
latkozatával hatályossá válik.
(2) Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.
(3) Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegeníté-
si tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.
5:33. § [Elidegenítési és terhelési tilalom jogszabály vagy bírósági határozat alapján]
A jogszabályban vagy bírósági határozattal meghatározott személyek javára megállapított elidegenítési és terhelési tilalomra a
szerződéssel létesített elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5:34. § [Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetősége]
Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is
fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhe-
lési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
III. A tulajdonjog védelme
5:35. § [A tulajdoni igények elévülésének kizártsága]
A tulajdoni igények nem évülnek el.
5:36. § [A tulajdonjog védelme]
(1) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését és a jogalap nélküli birtokostól a dolog kiadását.
(2) Ha az albirtokos a dolog birtokát jogosulatlanul engedte át harmadik személynek, a tulajdonos a harmadik személytől az
albirtokos nevében követelheti, hogy a dolgot az albirtokosnak adja vissza. Ha az albirtokos a dolog átvételét megtagadja, a tulaj-
donos a dolog kiadását saját részére követelheti.
(3) Olyan tulajdonos dolog kiadása iránti igényével szemben, aki a dolog tulajdonjogát tényleges átadás nélkül, a dolog kiadása
iránti követelés átengedése útján szerezte meg, a dolog birtokosát mindazok a kifogások megilletik, amelyek a dolog kiadása iránti
követelést átruházó tulajdonosnak a dolog kiadására irányuló követelésével szemben is megillették volna.
(4) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást
vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.
5:37. § [Ingatlan-nyilvántartási igény]
Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezzék.

20) Ingók tulajdonjogának megszerzése.

I. A tulajdonszerzés.
Az adott birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi hatalom keletkezik, tehát valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre.
a) eredeti szerzésmód:
1. ha a dolgon a szerzéskor nem állt fenn tulajdonjog, vagy
2. fennállt ugyan, de a szerző tulajdonjoga arra tekintet nélkül keletkezik (teher és korlátozás nélkül szerzi meg).
b) származékos szerzésmód:
 ha az új jogosult tulajdonjoga az előző tulajdonjogán alapszik, jogutódlás történik (a terhek és korlátozások átszállnak) –
nemo plus iuris elve. 57
II. Ingók tulajdonának eredeti szerzésmódjai.
a) hatósági határozat vagy árverés
5:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján]
(1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra,
hogy korábban ki volt a tulajdonos.
(2) A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult – ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik – ingó dolog ese-
tén a dolog birtokának átruházásával (…) szerzi meg.
(3) Hatósági árverés esetén az árverési vevő a tulajdonjogot az ingó dolog birtokának a hatósági árverést végző általi átruházásá-
val (…) szerzi meg.
(4) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik sze-
mélynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt
jóhiszemű.
5:42. § [Az állam kártalanítás nélküli tulajdonszerzése hatósági határozattal]
(1) Ha az állam jogszabály erejénél fogva, valamint bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdonjo-
got, a dolog értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor – jogszabály, bírósági és más hatósági határozat
vagy visszterhes szerződés alapján – jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége akkor áll
fenn, ha a jogosult a volt tulajdonos vagyonára végrehajtást vezetett, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
b) elbirtoklás
5:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása]
(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot (…) ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul bir-
tokolja.
(2) Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az el-
birtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a
harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.
(3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei
egyébként fennállnak.
(4) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.
5:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban]
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási
időnek minősült.
5:47. § [Az elbirtoklás kizártsága]
(1) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez
tulajdonjogot.
5:48. § [Az elbirtoklási idő nyugvása]
Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől szá-
mított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb
volna hátra.
5:49. § [Az elbirtoklás megszakadása]
(1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;
b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróság-
nál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó
körülmény elmúltával újból kezdődik.
c) gazdátlan javak elsajátítása
5:52. § [Tulajdonszerzés gazdátlan javakon]
(1) Gazdátlan ingó dolog tulajdonjogát megszerzi, aki a dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi.
(2) Gazdátlan az az ingó dolog, amely még senkinek sem volt a tulajdona vagy amelynek birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról
való lemondás szándékával felhagyott.
d) találás
5:54. § [Tulajdonszerzés találással]
(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra
igényt tart feltéve, hogy
a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és
b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hóna-
pon belül, a dologért nem jelentkezik.
 (2) Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kö-
telességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül 58
más vette azt előbb birtokba.
5:58. § [A talált dolog értékesítése]
(1) Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a
dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.
(2) * A talált dolgok értékesítésére a közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagy zár alá vett vagyontárgyak értékesítésére
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
1. találó köteles 8 napon belül átadni a dolgot: elvesztőjének, tulajdonosának, átvételre jogosult más személynek vagy a talá-
lás helye szerint illetékes jegyzőnek.
2. jegyzőnek átadáskor nyilatkozni kell, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára (az igénybejelentésről jegyző igazolást ad).
a. ha az átvételre jogosult személye megállapítható – jegyző késedelem nélkül átadja neki a dolgot,
b. ha nem állapítható meg – jegyző 3 hónapon át megőrzi a dolgot, és ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik:
i. találó igényt tartott rá – a dolgot a találónak ki kell adni, aki a dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, de
nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.
ii. találó nem tartott rá igényt – jegyző értékesíti (közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagyontárgyak érté-
kesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni).
c. ha a dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg – jegyző késedelem nélkül gondoskodik az értékesítésről.
3. közönség számára nyitva álló helyen talált dolog – közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá köz-
forgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának ké-
sedelem nélkül átadni ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.
a. ha az átvételre jogosult személye megállapítható – üzemeltető értesíti őt és jelentkezése esetén részére a dolgot késede-
lem nélkül átadja.
b. ha nem állapítható meg
i. üzemeltető 3 hónapon át megőrzi, vagy
ii. ha megőrzésre nincs lehetőség, 8 napon belül a jegyzőnek átadja.
iii. ha jogosult 3 hónapig nem jelentkezik a dolgot az üzemeltető vagy jegyző értékesíti.
c. ha a dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg – jegyző késedelem nélkül gondoskodik az értékesítésről.
4. a tulajdonos jogai
a. értékesítés előtt jelentkezik – a dolgot részére ki kell adni,
b. értékesítés után jelentkezik – befolyt összeget ki kell fizetni neki,
c. találástól számított 1 éven belül nem jelentkezik – elveszti a dolog tulajdonjogát.
5. találódíj – ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű talá-
lódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa (találótársakat egyenlő
arányban illeti meg).
a. találó megtagadhatja a dolog kiadását ilyenkor – költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig.
b. ezek a jogok akkor is megilletik találót, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át – ilyenkor az értékesítésből befolyt vétel-
ár a találó hozzájárulásával adható ki az átvételre jogosultnak (kivéve, ha jogosult a dolog értékét letétbe helyezi).
6. államot illeti a tulajdonjog vagy a befolyt vételár – ha jogosult 1 éven belül nem jelentkezik és a találó nem szerez tulajdon-
jogot a dolgon.
7. kincstalálás
5:64. § [Kincstalálás]
(1) Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként fele-
désbe ment, köteles azt az államnak felajánlani.
(2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mér-
ten megfelelő díjra jogosult.
(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg.
III. Ingók tulajdonának származékos szerzésmódjai.
a) átruházás
5:38. § [Az átruházás]
(1) Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre te-
kintettel a dolog birtokának átruházása szükséges.
5:39. § [Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés]
(1) Átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.
(2) A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát
akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.
 (3) Kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jog-
szerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg. 59
(4) A tulajdonjognak a (2) bekezdés szerinti megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai,
amelyek az átruházás előtt keletkeztek, és amelyek fennállása tekintetében a tulajdonjogot megszerző fél jóhiszemű volt.
5:40. § [Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron]
Akire pénzt vagy az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha
az átruházó nem volt tulajdonos.
b) a termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása
5:50. § [Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton]
(1) Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja – ha
ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg –, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a do-
log, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokbavétellel válik tulajdonossá.
(2) Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja megszűnik, mielőtt
ezeken tulajdonjogot szerzett volna, eltérő megállapodás hiányában követelheti, hogy a tulajdonos vagy az új jogosult a termé-
kek, a termények, a szaporulat, továbbá a munkája értékének arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint nyújtson megtérítést.
(3) A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a jegyző előtt
vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a terméken, terményen és dolog szaporulatán.
c) vadak és halak tulajdonjogának megszerzése
5:53. § [Tulajdonszerzés vadakon és halakon]
(1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdoná-
ban vannak.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, akinek a vadászte-
rületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen jogosultság
hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az el-
ejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni.
(3) A kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg.
d) feldolgozás és átalakítás
5:65. § [Feldolgozás és átalakítás]
(1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosá-
nak választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjo-gát
átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosa a dolog értéké-
nek megtérítését követelheti.
(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga az anyag tulajdonosát illeti.
(4) Ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni.
(5) Ha az új dolog tulajdonjogát a feldolgozó szerzi meg, harmadik személynek a dolgot terhelő joga megszűnik. Ha az új dolog
tulajdona az anyag tulajdonosáé, az anyagot terhelő jog az új dolgot is terheli.
e) egyesülés és vegyülés
5:66. § [Egyesülés és vegyülés]
(1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás, aránytalan költekezés árán
vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok – egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló – értéke arányában közös
tulajdon keletkezik.
(2) Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező új dolog többi eleméhez ké-
pest – értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva – főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa
választhat, hogy az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi
vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
(3) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rossz-
hiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.
(4) Ha az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog e törvény szabályai szerint közös tulajdonba kerül, harmadik szemé-
lyeknek az egyesüléssel vagy vegyüléssel érintett egyes dolgokat terhelő jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat
terhelik. Ha az egyik dolgot jog terheli, és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a
dolgot terhelő jog, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, megszűnik. A dolgot terhelő jog az egyesüléssel vagy vegyüléssel ke-
letkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz.
5:67. § [A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése]
(1) Ha a feldolgozott, az átalakított, az egyesült vagy az összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értéke-
síteni kell, és a vételárat a jogosultak között a tulajdoni hányad arányában fel kell osztani.
(2) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra
jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.
f) öröklés
 60
21) Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése.
I. Ingatlanok tulajdonának eredeti szerzésmódjai.
a) hatósági határozat és árverés (nem ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés)
5:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján]
(1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra,
hogy korábban ki volt a tulajdonos.
(2) A tulajdonjogot hatósági határozattal megszerző jogosult – ha a hatósági határozat eltérően nem rendelkezik – (…) ingatlan
esetén tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.
(3) Hatósági árverés esetén az árverési vevő a tulajdonjogot (…) ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésé-
vel szerzi meg.
(4) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik sze-
mélynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt
jóhiszemű.
5:42. § [Az állam kártalanítás nélküli tulajdonszerzése hatósági határozattal]
(1) Ha az állam jogszabály erejénél fogva, valamint bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdonjo-
got, a dolog értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor – jogszabály, bírósági és más hatósági határozat
vagy visszterhes szerződés alapján – jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége akkor áll
fenn, ha a jogosult a volt tulajdonos vagyonára végrehajtást vezetett, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
(2) Az állam tulajdonszerzése nem érinti a jóhiszemű harmadik személy javára az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogokat.
b) elbirtoklás (ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés)
5:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása]
(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt (…) éven át sajátjaként szakadatlanul
birtokolja.(3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás
feltételei egyébként fennállnak.
(4) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.
5:45. § [A jogcímes elbirtoklás]
Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte,
amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alaksze-
rűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.
5:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban]
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási
időnek minősült.
5:47. § [Az elbirtoklás kizártsága]
(1) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez
tulajdonjogot.
(2) Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan áll-
nak fenn, és a föld nem osztható meg.
5:48. § [Az elbirtoklási idő nyugvása]
Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől szá-
mított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb
volna hátra.
5:49. § [Az elbirtoklás megszakadása]
(1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;
b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróság-
nál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó
körülmény elmúltával újból kezdődik.
c) kisajátítás (ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzés)
5:43. § [Kisajátítás]
(1) Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető
meg.
(2) A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.
II. Ingatlanok tulajdonának származékos szerzésmódjai.
a) átruházás
5:38. § [Az átruházás]
 (2) Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekin-
tettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. 61
5:39. § [Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés]
(1) Átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.
b) növedék
5:51. § [Tulajdonszerzés a növedéken]
A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az
valamely jogviszony alapján mást illet.
c) beépítés
5:69. § [Beépítés]
(1) Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítés-
sel az anyag – ha az anyag és a telek tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a telek tulajdonosáé lesz.
(2) Ha valaki idegen anyagot úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag – ha az
anyag és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – az épület tulajdonosáé lesz.
d) ráépítés
5:70. § [Ráépítés]
(1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi
meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek
vagy – ha a föld megosztható – a föld megfelelő részének a megvásárlására.
(2) A ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfe-
lelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület
tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.
5:71. § [Rosszhiszemű ráépítés]
(1) Rosszhiszemű ráépítés esetén és abban az esetben, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépí-
tőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a túlépítés szabályait kell megfelelően al-
kalmazni.
(2) Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az épí-
tés a tulajdonos tulajdonjogát sérti.
5:68. § [Hozzáépítés]
(1) Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen
növeli, az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik (a továbbiakban: hozzáépí-
tés). Az egyes tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a hozzáépítés befejezésének idő-
pontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani.
(2) A hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértéke a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető.
(3) A rosszhiszemű hozzáépítésre a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5:72. § [A közös tulajdonra vonatkozó szabályok]
E fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonostárs a közös tulajdonban lévő dolgot dolgozza
fel vagy alakítja át, a közös tulajdonban lévő épületet bővíti, építi át vagy ahhoz hozzáépít, illetve ha a közös tulajdonban lévő in-
gatlanra a tulajdonostárs épít rá.
e) öröklés

22) A közös tulajdon és sajátos alakzatai.

I. A közös tulajdon általános szabályai.
5:73. § [A közös tulajdon fogalma]
(1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra]
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhat-
ja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.
5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos
kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása]
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen
kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni
kell.
5:77. § [Több dologból létrejövő közös tulajdon anyagain fennálló jogok sorsa]
Ha közös tulajdon több dologból jön létre, harmadik személyeknek a közös tulajdon keletkezése előtt a dolgokat terhelő jogai a kü-lön
dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik.
5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden 62
tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezett-
ségvállaláshoz.
5:79. § [A szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadása]
(1) Ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a
bíróságnál megtámadhatja. A megtámadásnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; a bíróság a végrehajtást szükség
esetén felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az
állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Határozat hiányában a birtoklást, a használatot vagy a hasznosítás módját a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a tulaj-
doni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő jogi érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelmé-
nyeinek megfelelően szabályozhatja.
5:80. § [Rendelkezési jog a saját tulajdoni hányaddal]
Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni.
5:81. § [Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog]
(1) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és
előhaszonbérleti jog illeti meg.
(2) Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az
ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztu-
lajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel
szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
(3) A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk ará-
nyában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki – akár másik tulajdonostárssal kö-
zösen – az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt
vagy őket illeti meg. Ha több ilyen – egyedül fellépő – tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti
vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
(4) A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot. (5)
A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
5:82. § [A közös tulajdon védelme]
A közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény]
(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
(2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.
5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tu-
lajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába
adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló in-
gatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy
gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfe-
lelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítés-nél
a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás so-rán
sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan el-
hagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tu-
lajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak
kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásá-
nál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulaj-
donos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá
alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bí-
róság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltako-
zik.
II. A közös tulajdon sajátos alakzatai.
a) részvényen fennálló
3:213. § [A részvény]
 (2) Ha a részvénynek több tulajdonosa van, a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak; jogaikat közös kép-
viselőjük útján gyakorolhatják, és a részvényest terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen kötelesek helytállni. 63
b) üzletrészen fennálló
3:165. § [Közös tulajdon az üzletrészen]
(1) Egy üzletrésznek több jogosultja is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat közös
képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen kötelesek helytállni. A közös képviselőt
a jogosultak maguk közül választják meg a tulajdoni hányaduk szerinti szavazati jog gyakorlásával.
(2) A közös képviselőnek a jogosultak személyében és tulajdoni hányadában beállt valamennyi változást be kell jelentenie a tár-
saságnak. A képviselő személyének megváltozását az új közös képviselőnek kell bejelentenie.
c) házastársi közös vagyon
4:37. § [A házastársi közös vagyon]
(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak
a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közö-
sen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
d) társasház
5:85. § [A társasház]
(1) Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás
vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdo-
nostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás vi-
szont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
(2) Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat földhasználati jog illeti
meg.
(3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és nem lakás céljára
szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlan.
(4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljá-
ra szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.
(5) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
e) gyűjtő letéti szerződés
6:366. § [Gyűjtő letéti szerződés]
(1) Ha a letét tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú és minőségű,
helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné, a lete-
vőknek közös tulajdona keletkezik a letétben lévő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgokon, és a letét megszűnése-
kor a letéteményes a letevő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű, a letett dologgal azonos fajtájú és minőségű dolog ki-
adására köteles.
(2) A tulajdoni hányad szerinti mennyiség kiadásához a többi tulajdonostárs beleegyezése nem szükséges.
(3) A gyűjtő letétben lévő értékpapírt a letéteményes a letevő hozzájárulása nélkül is alletétbe adhatja a letéti szolgáltatás nyúj-
tására jogosult befektetési szolgáltatónak vagy elszámolóháznak.
f) polgári jogi társaság
6:500. § [A hozzájárulás módja]
(1) A hozzájárulásként adott el nem használható dolgok közös használatba, az elhasználható dolgok közös tulajdonba kerülnek.
(2) A közös tulajdonba került dolog tulajdoni hányadával a tag önállóan nem rendelkezhet.

23) A korlátolt dologi jogok fogalma és fajai. A használati jogok.

I. A korlátolt dologi jogok fogalma.
A korlátolt dologi jogok – a tulajdonjog önállósult részjogosítványai – olyan jogviszonyok, melyek a tulajdonjogból, annak tartal-
mát alkotó egyes részjogosultságok önálló jogviszonyokká fejlődése útján keletkeztek, és a dologra vonatkozólag a tulajdonjog alap-
ján állnak fenn – a tulajdonjog szelvényjogai.
a) éppúgy abszolút szerkezetűek, mint maga a tulajdonjog, b)
kizárólagosságuk érvényesül a tulajdonjoggal szemben is.
Fajtái:
értékjogok/dologi hitelbiztosítékok: használati jogok:
1. zálogjog 1. földhasználat, 4. telki szolgalom,
2. óvadék 2. haszonélvezet, 5. közérdekű használat.
3. használat,
II. A használati jogok.
a) földhasználat
 5:145. § [Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén]
(1) Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig 64
az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.
(2) Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára és
hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket.
b) haszonélvezet
1) haszonélvezet dolgon
5:146. § [A szerződésen alapuló haszonélvezet keletkezése]
(1) Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az
ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(2) Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a ha-
szonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű
vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.
(3) A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarap-
szik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik.
5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]
(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, haszno-
síthatja és hasznait szedheti.
(2) Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a
közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.
(5) Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított
haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.
5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]
(1) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakor-
lását átengedheti.
(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek
mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
5:149. § [A haszonélvező jogai és kötelezettségei a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.
(2) A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban
változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági
rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes.
(3) A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonél-
vezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.
(4) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is,
ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély el-
hárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.
5:150. § [A költségek viselése]
(1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat
nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyre-
állítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai
szerint követelheti.
5:151. § [A rendhagyó haszonélvezet]
(1) A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felsze-
reléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet.
A haszonélvezet megszűnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
(2) Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés
iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet.
5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem
engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyez-
teti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.
(3) Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását bizto-
síték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlá-sát
átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére
átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
 (5) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyako-
rolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. 65
5:153. § [A haszonélvezet tárgyának elpusztulása]
(1) Ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti annak a helyreállításra fordított
összeggel arányos korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy
követelés lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonél-
vező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követel-
ményeinek megfelel.
(4) A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek
átengedheti.
5:154. § [A haszonélvezet megszűnése]
(1) A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, to-
vábbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.
(2) A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-
nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a
nyilvántartásból való törlése is szükséges.
(3) A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát
képező jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni.
(4) Ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet
esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni.
5:155. § [A haszonélvező kötelezettségei a haszonélvezet megszűnése esetén]
(1) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett ká-
rokért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó érték-
csökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
(2) A haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően al-
kalmazni.
2) jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok
5:156. § [Haszonélvezet jogokon]
(1) A hasznot hajtó jog és követelés haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot vagy követelést a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal a haszonélvező hozzájárulásával lehet
szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.
5:157. § [A jog haszonélvezőjének jogállása]
Ha a haszonélvezetnek olyan jog a tárgya, amelynél fogva valaminek a szolgáltatását lehet követelni, a haszonélvező és a
szolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra megfelelően irányadók azok a szabályok, amelyek a jog átruházásának esetén a
jog megszerzője és a kötelezett közötti jogviszonyra vonatkoznak.
5:158. § [Haszonélvezet követelésen]
(1) Követelés haszonélvezője jogosult a követelést érvényesíteni, és ha az esedékességhez a hitelező felmondása szükséges, a
hitelezőt megillető felmondási jogot gyakorolni. Ha a követelést a haszonélvező hajtja be, a követelés érvényesítéséért a jogo-
sulttal szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A haszonélvezőnek a követelésre
vonatkozó más rendelkezése semmis.
(2) Az adós teljesítésével a szolgáltatás tárgyát a követelés jogosultja szerzi meg, azzal, hogy azon a haszonélvező a teljesítés-sel
egyidejűleg haszonélvezetet szerez.
c) használat
5:159. § [A használat]
(1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mér-
tékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott cél-
jával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem en-
gedhető át.
(2) A használatra egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni. d)
telki szolgalom
5:160. § [A telki szolgalom fogalma]
(1) Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok
elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatla-
nát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként fo-lyó
valamely magatartástól tartózkodjék.
(2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa
földjeiken átjárjon.

5:161. § [A telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással]

 (1) A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfe-
lelően alkalmazni. 66
(2) Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.
(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt
éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
(4) A telki szolgalom nem lehet önállóan forgalom tárgya.
5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása]
(1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sé-
relméhez.
(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jo-
gosultját és kötelezettjét – eltérő megállapodás hiányában – olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felsze-
relést használják.
5:163. § [A telki szolgalom megszűnése]
(1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori bir-
tokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges.
(2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásá-
ban akadályozzák.
(3) A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához inté-
zett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.
e) közérdekű használat
5:164. § [A közérdekű használati jog]
(1) Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más hasz-
nálati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.
(2) A használati jog alapításából eredő károkat a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
24) A zálogjog fogalma, tárgya, alapítása. A zálogjog érvényesítése.

I. A zálogjog fogalma, tárgya, alapítása.

1) Fogalma – kettős jellege van – dologi hitelbiztosíték.
a) dologi jog: idegen dologbeli jog/korlátolt dologi jog, értékjog,
b) kötelmi jog: szerződést biztosító mellékkötelezettség, fizetőképességet erősítő dologi biztosíték.
5:86. § [A zálogjog]
(1) Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (a továbbiakban: zálogtárgy) más kö-
veteléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (a továbbiakban: személyes kötelezett)
nem teljesít.
(2) A kielégítési jogot – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik.
2) Alanyai.
a) zálogjogosult – a biztosított szerződés jogosultja.
b) személyes kötelezett – a biztosított szerződés kötelezettje.
c) dologi kötelezett – a zálogtárgy tulajdonosa.
d) zálogjogosulti bizományos:

5:96. § [Zálogjogosulti bizományos]

(1) * A zálogjogosult vagy követelés jogosultja, illetve több zálogjogosult ilyen jogosult együttesen a zálogszerződésben vagy
egyébként írásban zálogjogosulti bizományost jelölhet ki. A kijelölést írásba kell foglalni. A zálogjogosulti bizományos a saját
nevében - az őt kijelölő jogosultak, mint zálogjogosultak javára, ideértve saját magát is, ha a követelésnek is jogosultja -
zálogszerződést köthet.
(2) A zálogjogosulti bizományos kijelölése harmadik személyekkel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a bizományos
személyét - zálogjogosulti bizományosi minősége feltüntetésével - az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a hitelbiztosítéki
nyilvántartásba bejegyzik.
(3) * A zálogjogosulti bizományos kérheti,kijelölésének visszavonása esetén a zálogjogosult - hogy az ingatlan-nyilvántartás,több
zálogjogosult esetén ezek együttesen - a lajstrom kijelölés visszavonásával egyidejűleg új zálogjogosulti bizományost jelölhet ki,
vagy maga lép a hitelbiztosítéki nyilvántartás zálogjogosultként feltüntesse.zálogjogosulti bizományos helyébe. A zálogjogosulti
bizományos kijelölésének visszavonása harmadik személyekkel szemben attól az időponttól hatályos, amikor az új zálogjogosulti
bizományost vagy a zálogjogosultat az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzik.
(4) Zálogjogosulti bizományos bejegyzése esetén az ingatlan-nyilvántartás, a lajstrom és a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem
tartalmazza azoknak a zálogjogosultaknak a nevét, akinek javára a zálogjogosulti bizományos eljár.
(5) Az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjogosulti bizományost a
zálogjogosult jogai illetik és kötelezettségei terhelik, e körben a zálogjogosulti bizományos a saját nevében, a zálogjogosult javára
jár el.
 (6) * A zálogjogosult a zálogjogból fakadó jogokat a zálogjogosulti bizományos bejegyzésének tartama alatt nem gyakorolhatja,
azonban a zálogjogosulti bizományos magatartásáért - ha a zálogkötelezett hozzájárulásával a zálogjogosultak és a zálogjogosulti 67
bizományos eltérően nem rendelkeznek - úgy felel, mintha maga járt volna el..
(7) A zálogjoggal biztosított követelés átruházása a zálogjogosulti bizományos jogait és kötelezettségeit nem érinti.
(8) A zálogjogosulti bizományos köteles saját vagyonától elkülönítve tartani és kezelni mindazt, ami a zálogjog érvényesítése
alapján vagy egyébként a zálogjoggal kapcsolatban hozzá befolyt vagy a birtokába került. A zálogjogosulti bizományos hitelezői
nem támaszthatnak igényt
a) a zálogkötelezettel szemben fennálló és a zálogjogosultat illető követelésekre;
b) a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a
zálogjogosultat illetik.

1. írásban kell kijelölni (zálogszerződésben vagy egyébként írásban) és személyét be kell jegyezni (ingatlan-nyilvántartásba,
lajstromba vagy hitelbiztosítéki nyilvántartásba), ebben az esetben a nyilvántartás nem tartalmazza azon zálogjogosultak
nevét, akiknek javára eljár.
2. a zálogjogosult jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik – saját nevében, a zálogjogosult(ak) javára jár el.
3. zálogjogosult a zálogjogból fakadó jogokat ez idő alatt nem gyakorolhatja, ugyanakkor a zálogjogosulti bizományos maga-
tartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
4. a zálogjoggal biztosított követelés átruházása a zálogjogosulti bizományos jogait és kötelezettségeit nem érinti.
5. köteles saját vagyonától elkülönítve tartani és kezelni mindazt, ami a zálogjog érvényesítése alapján vagy egyébként a zá-
logjoggal kapcsolatban hozzá befolyt vagy a birtokába került.
6. hitelezői nem támaszthatnak igényt:
a) a zálogkötelezettel szemben fennálló és a zálogjogosultat illető követelésekre;
b) a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt pénzösszegekre, amelyekről megállapítható,
hogy a zálogjogosultat illetik.
3) A biztosított követelés.
5:97. § [A zálogjoggal biztosítható követelés]
(1) Zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénz-
követelés biztosítására alapítható.
(2) Ha a zálogjogot nem pénzkövetelés biztosítására alapították, a zálogjog a követelés nemteljesítéséből eredő kártérítési igényt
vagy egyéb pénzkövetelést biztosítja.
(3) Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés biztosítására zálogjog nem alapítható.
5:99. § [A biztosított követelés átruházása és megterhelése] *
(1) A biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára. A
követelés átruházója köteles a zálogtárgyat vagy a jelzálogjog átszállásának a bejegyzéséhez szükséges engedélyt az új zálogjogosult
részére kiadni.
(2) A biztosított követelés egy részének átruházása esetén a régi és az új zálogjogosultat azonos ranghelyen, a követeléseik arányában
illeti meg a zálogjog.
(3) 12 A zálogjogot - az önálló zálogjog kivételével - a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni vagy megterhelni.

(4) 13 A zálogjoggal biztosított követelés alzálogjog alapítása útján terhelhető meg zálogjoggal. Az alzálogjog tárgya a
zálogjog és az általa biztosított követelés, az alzálogjogra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogjogra vonatkozó
szabályok irányadók.

a) a zálogtárggyal való helytállás terjedelme – a zálogtárggyal biztosított követelés mindenkori terjedelméhez igazodik.
egyfelől – kiterjed: e követelés és a zálogjog kamataira, érvényesítésük szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított
szükséges költségekre.
másfelől – meghatározható keretösszeg: a zálogjogosult ennek erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból.
b) a biztosított követelés átruházásával – a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára (járulékos), és fordítva is igaz, a zálogjo-
got a biztosított követeléssel együtt lehet átruházni, kivéve: önálló zálogjog

5:100. § * [Az önálló zálogjog]

(1) Pénzügyi intézmény javára ingatlanon jelzálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat a biztosított követeléstől
függetlenül, meghatározott összeg erejéig terhelje (önálló zálogjog).
(2) Az önálló zálogjogot alapító zálogszerződés a zálogtárgy megjelölésén kívül azt a meghatározott összeget tartalmazza,
amelynek erejéig a zálogtárgyból kielégítés kereshető. Ezt az összeget az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni.
(3) A zálogtárgyból való kielégítési jog gyakorlásának feltételeit a zálogjogosult és a zálogkötelezett között létrejövő
biztosítéki szerződésben kell meghatározni. A biztosítéki szerződést írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell az önálló

12
Megállapította: 2016. évi LXXVII. törvény 10. § (1). Hatályos: 2016. X. 1-től. Lásd: 2016. évi LXXVII. törvény 26. §, 28-29. §.
13
Beiktatta: 2016. évi LXXVII. törvény 10. § (2). Hatályos: 2016. X. 1-től. Lásd: 2016. évi LXXVII. törvény 26. §, 28-29. §.
 zálogjog alapításának biztosítéki célját, a kielégítési jog megnyílásának feltételeit és terjedelmét, ha a kielégítési jog
felmondással nyílik meg, úgy a felmondás gyakorlásának módját és a felmondási időt is. A kielégítési jog a biztosítéki 68
szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolható.
(4) Az önálló zálogjog más pénzügyi intézményre egészben vagy részben, illetve részletekben átruházható. Az átruházással
az önálló zálogjogot megszerző fél a biztosítéki szerződésben - az átruházás mértékének megfelelően - az átruházó helyébe
lép. A szerző fél a megszerzett jogának - részben vagy részletekben történő átruházás esetén az önálló zálogjog megosztásának
- az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését igényelheti.
(5) Ha a biztosítéki szerződés eltérően nem rendelkezik, a zálogjogosult kielégítése érdekében az önálló zálogjogot mind a
zálogjogosult, mind a zálogkötelezett írásban felmondhatja. A felmondási idő - a felek eltérő megállapodása hiányában - hat
hónap. Ha a kielégítési jog felmondással nyílik meg, annak kizárása semmis.
(6) A zálogkötelezett az önálló zálogjog mindenkori jogosultjával szemben hivatkozhat azokra a kifogásokra is, amelyek a
biztosítéki szerződésben meghatározott követelés kötelezettjét megilletik. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető
követelés összegét a kielégítési jog gyakorlása során befolyt vételár csökkenti.
(7) * Az önálló zálogjoggal terhelt zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél a biztosítéki szerződésben a zálogkötelezett
helyébe lép. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelést kielégítő kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik
személyt a megtérítési követelése biztosítására - ha az nem pénzügyi intézmény - az önálló zálogjog ranghelyén, annak
helyébe lépő követelést biztosító zálogjog illeti meg. A megtérítési követelése biztosítékaként a követelést kielégítő pénzügyi
intézményre az önálló zálogjog átszáll.
(8) Ha a biztosítéki szerződés nem jött létre, az önálló zálogjog létesítésének a biztosítéki szerződésben megjelölt célja
véglegesen meghiúsult, vagy a biztosítéki szerződés, illetve a biztosítéki szerződés szerint a zálogtárgyból kielégíthető
követelés - ideértve a megtérítési követelést is - megszűnt, továbbá, ha a biztosítéki szerződésbe foglalt más, az önálló zálogjog
megszűnését eredményező ok vagy feltétel bekövetkezett, a zálogjogosult a zálogkötelezett írásbeli felszólítására köteles
hozzájárulni ahhoz, hogy
a) az ingatlan-nyilvántartásba az önálló zálogjog jogosultjaként a zálogkötelezettet vagy az általa megjelölt pénzügyi
intézményt jegyezzék be, vagy
b) az önálló zálogjogot töröljék az ingatlan-nyilvántartásból.
(9) Az önálló zálogjog követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló írásbeli
megállapodásával és az átváltoztatás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével - a zálogjog ranghelyének megtartása mellett
- átváltoztatható. Ehhez nem szükséges a rangsorban azonos ranghelyen vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulása sem.
(10) Az önálló zálogjogra egyebekben - ha a biztosított követeléstől való függetlenségéből más nem következik - a követelést
biztosító zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4) A zálogjog tárgya – a követelés biztosítására szolgáló bármely vagyontárgy vagy jog.

a) ingó dolgon – kézizálogjog vagy jelzálogjog.
b) ingatlanon – jelzálogjog.
dolog vagy jog egy részén nem lehet zálogjogot alapítani, kivéve:
a) közös tulajdonban álló dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő tulajdoni hányadán,
b) több személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető hányadán,
c) osztható követelés meghatározott
részén. kiterjed a zálogjog:
a) dolog mindenkori alkotórészeire, kétség esetén a mindenkori tartozékaira is.
b) dolog termékeire, terményeire, szaporulatára és a zálogtárgy egyéb hasznaira
nem terjed ki a zálogjog: kielégítési jog megnyílása előtt az ingatlantól a rendes gazdálkodás szabályai szerint elvált alkotórészre,
tartozékra és haszonra, ha annak tulajdonjogát átruházták és azt az ingatlanról elvitték.
zálogtárgy helyébe lépő dolog vagy más érték – a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kielégítésére szolgál:
a) elpusztulása vagy értékcsökkenése esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó kö-
vetelés,
b) a zálogtárgy kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés,
c) ha a zálogjogosult károsodás elhárítása érdekében értékesíti a zálogtárgyat, a befolyt vételár,
d) ha zálogkötelezett a zálogtárgyat feldolgozza, átalakítja, más vagyontárgyakkal egyesíti vagy vegyíti, a keletkezett új dolog,
e) ha a zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett az eredeti zálogtárgy helyett megfelelő új zálogtárgyat vagy a zálogtárgy
értékének csökkenése esetén kiegészítő zálogtárgyat adott.
ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, a megfelelő nyilvántartásban fel kell tüntetni,
hogy a jelzálogjog egyetemleges – egyetemleges zálogjog esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál
(zá-logjogosult határozhatja meg a zálogjog érvényesítésének sorrendjét).
5) A zálogjog alapítása.
5:87. § [A zálogjog létrejötte] 5:88. § [A zálogjog alapítása]
A zálogjog létrejön, ha Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel
a) a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálog- a) a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzá-
jogot; és logjog); vagy
b) a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fö- b) a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő át-
lött. ruházása (kézizálogjog) szükséges.
 a) zálogszerződés
5:89. § [A zálogszerződés] 69
(1) A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott zálogtárgyon és - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - meghatározott követelés biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg.
(2) A zálogszerződés alapján a zálogkötelezett köteles
a) kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az a feletti hatalmat; b)
jelzálogjog esetén megadni a zálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulást; illetve
c) a zálogjogosult választása szerint, az elzálogosított követelés kötelezettjét írásban értesíteni a zálogjog megalapításáról, vagy az
erről szóló nyilatkozatot a zálogjogosult részére kiadni.
(3) A zálogszerződés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározása szükséges.
(4) A zálogtárgy fajta és mennyiség szerint vagy más, a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással is meghatározható. A meghatározás
magában foglalhat olyan vagyontárgyat is, amely még nem létezik, vagy amely felett a zálogkötelezettet nem ille-ti meg a rendelkezési jog.
(5) A zálogjoggal biztosított követelést annak azonosítására alkalmas módon – az alapul fekvő egy vagy több jogviszonyra uta-
lással és az összeg meghatározásával vagy a biztosított követelés azonosítására alkalmas más hasonló módon – kell meghatá-
rozni. A meghatározás magában foglalhat olyan követelést is, amely még nem jött létre.(6) A zálogszerződést írásba kell
foglalni. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a zálogjogosult által kiállított érték-papír, amely a zálogjogosulttal
szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg elle-nében, az értékpapírban
meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat.
5:91. § [A zálogszerződés felek közötti hatálya]
A zálogszerződés alapján a feleket egymással szemben a zálogjog megalapítása hiányában is megilletik mindazok a jogok és
terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket e törvény a zálogjogosult és a zálogkötelezett számára megállapít.
b) fogyasztói zálogszerződés
5:90. § [Fogyasztói zálogszerződés]
Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzle-
ti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája,
önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezése-
ket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amely-
nek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg;
b) a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg a követelés - járulékok nélküli - összegének
megjelölését, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.

c) törvényes zálogjog
5:92. § [Törvényes zálogjog]
A zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg.
d) jelzálogjog bejegyzése
1. ingatlan esetén – ingatlan-nyilvántartásba,
2. ingó dolog, valamint jog és követelés esetén – hitelbiztosítéki nyilvántartásba,
3. ingó dolog (ha tulajdonjogát vagy jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja) – akkor e lajstromba kell beje-
gyezni.
a. ingatlan-nyilvántartásba és lajstromba való bejegyzésre – zálogkötelezett bejegyzési engedélye alapján kerül sor, ha
i. zálogszerződés vagy bejegyzési engedély egyedileg meghatározza a zálogtárgyat és
ii. zálogkötelezett a dolognak vagy jognak a nyilvántartás vagy lajstrom szerint a tulajdonosa.
b. hitelbiztosítéki nyilvántartásba – egyedileg vagy körülírással meghatározott zálogtárgy tekintetében kerülhet sor bejegyzés-
re, nem akadálya a bejegyzésnek, ha a bejegyezni kívánt zálogtárgy a bejegyzés időpontjában nem létezik vagy azon a zá-
logkötelezettet nem illeti meg rendelkezési jog.
e) birtokátruházás kézizálog esetén
1. pótolja a birtokátruházást – ha a dolgot a zálogjogosult és a zálogkötelezett közös birtokban tartja, vagy részükre harmadik
személy, mint zálogtartó őrzi.
2. ha a dolog harmadik személy albirtokos birtokában van – a kézizálog megalapításához szükséges, hogy tulajdonos
albirtokost értesítse az elzálogosításról.
3. nem jön létre kézizálog – ha tulajdonos és zálogjogosult úgy állapodnak meg, hogy tulajdonos albirtokosként továbbra is a
dolog birtokában marad.
f) óvadék alapítása
5:95. § (1) bekezdés a) pont
a) pénzen és értékpapíron,kézizálogjogként;
b) dematerializált értékpapíron kézizálogjogként fizetésiszámla-követelésen, illetve betétszerződésből eredő követelésen vagy a (2) bekezdésben
meghatározott módokon;egyébként jogszabály rendelkezése szerint számlavezetőként erre feljogosított intézmény által vezetett számlán
nyilvántartott követelésen (a továbbiakban e cím alkalmazásában: fizetésiszámla-követelés), továbbá
c) fizetésiszámla-követelésen a (2) bekezdésben jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott módokon;más vagyontárgyon
d) jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon a (4) bekezdésben meghatározott módon
5:95. § (2) bekezdés
(2) Dematerializált Óvadékot pénzen és nem dematerializált értékpapíron és kézizálogjogként, dematerializált értékpapíron, fizetésiszámla- 70
követelésen és jogszabályban óvadék alapítása történhettárgyaként meghatározott más vagyontárgyon pedig úgy kell alapítani, hogy annak
eredményeként az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon az óvadék kötelezettjének hatalmából az óvadék jogosultjának hatalmába
kerüljön, vagy az óvadék kötelezettjének korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön.
a) a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos
rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy
b) a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel.
(3) A számlavezető a (2) bekezdésben foglaltak szerint fennálló zálogjogot valamennyi számlakivonaton Dematerializált értékpapíron és egyéb
egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni.fizetésiszámla-követelésen óvadék
a) a számlatulajdonos, a számlavezető és az óvadék jogosultja közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a
számlatulajdonos rendelkezéseit az óvadék jogosultjának jóváhagyásával, az óvadék jogosultjának rendelkezéseit a számlatulajdonos
jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy
b) a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel
is alapítható.
(4) Ha az óvadék tárgya jogszabályban meghatározott vagyontárgy, az óvadék alapításához az szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen
azonosítható módon A számlavezető a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól
egyébként kikerüljön.dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen fennálló óvadékot valamennyi számlakivonaton és egyéb
egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni.

1. pénzen és értékpapíron kézizálogként, 2.

dematerializált értékpapíron
a. kézizálogként vagy
b. számlatulajdonos, számlavezető és zálogjogosult közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a
számlatulajdonos rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jó-
váhagyása nélkül is teljesíti; vagy
c. a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel.
3. fizetésiszámla-követelésen
a. számlatulajdonos, számlavezető és zálogjogosult közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a
számlatulajdonos rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jó-
váhagyása nélkül is teljesíti; vagy
b. a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel.
4. jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon – az szükséges, hogy
a. az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy
b. a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön.
II. A zálogjog érvényesítése.
Kielégítési jog – a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásától, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg, kivéve külön-
vált zálogjog esetén.
Zálogjogosult választása szerint a kielégítési jog gyakorlása történhet:
A. bírósági végrehajtás útján (fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítése csak így történhet), B.
bírósági végrehajtáson kívül – a jogosult választása szerint (ius variandi – egyik módról a másikra áttérhet):
a) zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése
1. előzetes értesítés – zálogjogosult köteles írásban értesíteni az értékesítésre vonatkozó szándékáról: zálogkötelezettet;
személyes kötelezettet; zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjait; azokat, akiknek a zálogtárgyra vonatkozóan a
lajstromba bejegyzett joguk van.
előzetes értesítés és értékesítés között legalább 10 napnak (fogyasztói zálogszerződés esetén 30 napnak) kell eltelnie.
az előzetes értesítésben meg kell jelölni: zálogjogosultat és a zálogkötelezettet; értékesíteni kívánt zálogtárgyat; érvénye-sített
követelés összegét és járulékait; kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; értékesítés tervezett módját; nyil-vános
értékesítés helyét és idejét, egyéb módon történő értékesítés esetén azt az időpontot, amely után az értékesítésre sor kerül.
nincs szükség előzetes értesítésre:
a. gyorsan romló vagy egyéb olyan dolog, amelynek értéke a késedelem hatására jelentősen csökkenne; vagy b.
olyan dolog vagy jog, amellyel tőzsdén kereskednek.
2. a zálogtárgy birtoklásához való jog – zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult a zálogtárgyat értékesítés
céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felszólításban meghatá-rozott
időn belül (ingó esetén legalább 10 nap, ingatlan esetén legalább 20 nap, lakóingatlan kiürítésére legalább 3 hó-nap) bocsássa
a birtokába, a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az értékesítésnek.
3. kereskedelmi ésszerűség követelménye – zálogjogosult a zálogtárgy értékesítése során a kereskedelmi ésszerűség köve-
telményei szerint, a zálogkötelezett, illetve a személyes kötelezett érdekeit is figyelembe véve köteles eljárni – ellenkező
bizonyításig vélelmezni kell, ha az értékesítésre:
a. tőzsdén, az értékesítés időpontjában érvényes áron; vagy
b. a zálogtárgy kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos módon kerül sor
 4. az értékesítés – a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának
átruházására – történhet: 71
a. a zálogtárgy eredeti állapotában vagy kereskedelmi szempontból ésszerű feldolgozása, illetve átalakítása után, b.
magánúton vagy nyilvánosan,
c. együtt vagy külön-külön, ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel.
+ zálogjogosult akkor szerezheti meg az általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát, ha az értékesítésre nyilvános értékesí-tésen
vagy tőzsdén kerül sor.
5. elszámolás, értékesítés bevételének elosztása
a. zálogjogosult az értékesítést követően késedelem nélkül köteles írásbeli elszámolást készíteni és megküldeni a zálog-
kötelezettnek és az értesítésre jogosult személyeknek, amiben meg kell jelölni az értékesített zálogtárgyat, a befolyt
vételárat, a beszedett hasznokat, a felmerült költségeket, zálogjogok rangsorát (ha tudomása van róla);
b. zálogjogosult késedelem nélkül köteles a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a zálogtárgy őrzésével,
állagának fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel csök-
kentett összegét (a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint) felosztani a zálog-
tárgyat terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadni.
b) zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése
1. a zálogjogosult a kielégítési jogának megnyílását követően írásban felajánlhatja a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy
tulajdonjogát elfogadja a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében.
2. semmis az olyan megállapodás, amely szerint a zálogjogosult kielégítési joga megnyílásakor megszerzi a zálogtárgy tu-
lajdonjogát,
3. az értesítésre jogosult személyek (ugyanazok, mint fentebb) kifogást emelhetnek a zálogjogosult ajánlata ellen, ha az ve-
szélyezteti biztosított követelésük kielégítését,
4. a zálogjogosult és a zálogkötelezett között adásvételi szerződés jön létre, amelynek alapján a zálogkötelezett köteles a zá-
logtárgy birtokát átruházni, illetve a tulajdonjog bejegyzéséhez az engedélyt kiadni, ha
a. a zálogkötelezett írásban elfogadja a zálogjogosult ajánlatát annak kézhezvételét követő 20 napon belül, és
b. értesítésre jogosult személyek nem emelnek írásban kifogást az ajánlat ellen annak kézhezvételét követő 20 na-pon
belül.
5. a tulajdonjog átszállásával a zálogjoggal biztosított követelés (az ajánlat tartalmának megfelelően) részben vagy egész-ben
megszűnik.
6. közvetlen kielégítés joga – zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilat-
kozattal (a biztosított követelés összege erejéig) a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, ha az óvadék tárgya: pénz,
fizetésiszámla-követelés, illetve tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír.
közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a zálogkötelezettel írásban elszámolni és a biz-
tosított követelést meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni.
c) elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése – ha a zálogjog tárgya követelés vagy jog, vagy a követelést megtestesítő ér-
tékpapír:
1. a zálogjogosult teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és
2. a követelés esedékessé válását követően az eredeti jogosult helyett a követelés kötelezettjével szemben érvényesítheti is a
követelést.
alzálogjog:
1. ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés zálogjoggal vagy kezességgel van biztosítva – a zálogjogosult a követelés jo-
gosultjának a zálogjogból, illetve kezességből fakadó jogait is gyakorolhatja,
2. ha a követelést kézizálogjog biztosítja – a követelés jogosultja a zálogjogosult kérésére köteles a zálogtárgy birtokát ré-szére
átruházni.

5:110. §
5:110. § [Az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme]
(1) Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való - az elzálogosított követelés és a zálogjogosult
megjelölését tartalmazó - írásbeli értesítését követően a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezett és az
elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés megszüntetése vagy olyan módosítása, amely a zálogjogosult kielégítési
jogát hátrányosan érinti vagy egyébként a zálogfedezetet csökkenti. A szerződés megszüntetése vagy módosítása azonban
hatályossá válik, ha ahhoz a zálogjogosult a zálogkötelezetthez és az elzálogosított követelés kötelezettjéhez intézett
nyilatkozattal hozzájárul.
(2) A kötelezett a zálogjogosulttal szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja
be, amelyek a zálogkötelezettel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.
Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való - az elzálogosított követelés és a zálogjogosult
megjelölését tartalmazó - írásbeli értesítését követően a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezett és az
elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés módosítása. A kötelezett a zálogjogosulttal szemben azokat a kifogásokat
érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek a zálogkötelezettel szemben az értesítésekor már fennállt
jogalapon keletkeztek.
5:126. § (2) bekezdés
(2) A különvált Az önálló zálogjog esetében a zálogjog átruházásával biztosított követelés esedékessé válása és teljesítésének 72
elmulasztása nem eredményezi a jogosultjának kielégítési jog megnyílását.joga - Ha azonban ha a felek a biztosítéki szerződésben
másként nem állapodtak meg - az eredeti biztosított követelésre tekintettel a különvált zálogjogból fakadó kielégítési jog megnyílt,
a önálló zálogjog érvényesítésének nem akadálya az, hogy felmondásával és a zálogjog átruházásával biztosított követelés még nem
vált esedékessé. A különvált zálogjogból fakadó kielégítési jog megnyílta esetén a különvált zálogjog jogosultja köteles kielégítési
jogát gyakorolni vagy a zálogjogot visszaruházni az eredeti zálogjogosultra.felmondási idő elteltével nyílik meg.
(3) A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy - fogyasztóval szemben e törvény
szerinti korlátozással - bírósági végrehajtáson kívül történhet.

5:128. §
5:128. § [A kielégítési jog gyakorlása fogyasztói zálogszerződés esetén]fogyasztóval szemben]
Fogyasztói zálogszerződés esetén a A zálogjogosult a fogyasztóval szembeni kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül csak akkor
gyakorolhatja, ha
a) csak nyilvánosan értékesítheti az óvadék tárgyára vonatkozóan a zálogtárgyat, kivéve, ha a felek a kielégítési jog megnyílása után
írásban eltérő értékesítési módban állapodtak meg; ésközvetlen kielégítés jogával él,
b) nem szerezheti meg - az óvadék kivételével -elzálogosított jogot vagy követelést e törvény szerint érvényesíti, a kielégítés fejében
a zálogtárgy tulajdonjogát.vagy
c) a kielégítési jog megnyílása után a zálogkötelezettel a zálogtárgy zálogjogosult által történő értékesítésének módjában
írásban megállapodott.

5:131. § (2) bekezdés

(2) Az előzetes értesítés és az értékesítés időpontja között legalább tíz napnak fogyasztói zálogszerződés esetén legalább harminc
napnak kell eltelnie.

5:138. § (1) bekezdés

(1) Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, illetve tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral
rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható
értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez
címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már
korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat
ruházzon át a zálogkötelezettre.
(2) A zálogjogosult a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a zálogkötelezettel írásban elszámolni
és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-
követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi vagy az (1) bekezdésben foglaltak szerint felektől függetlenül
meghatározott értékén kell figyelembe venni.

5:140. §
5:140. § [Alzálogjog] [Alzálogjog érvényesítése]
(1) Az alzálogjog jogosultja a zálogjogosultnak a zálogjogból fakadó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben e jogok
gyakorlására a zálogjogosult maga is jogosult. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a zálogjogosult az alzálogjog jogosultjának
kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni.
(2) Az alzálogjog jogosultja e jogából fakadó jogait úgy köteles gyakorolni, hogy azzal a zálogjogosult zálogjoggal biztosított
követelésének megtérülését ne veszélyeztesse. Az alzálogjog érvényesítése eredményeként az ennek jogosultjához az
alzálogjoggal biztosított követelést meghaladóan befolyt pénzösszegen vagy más vagyontárgyon a zálogjogosultat az
alzálogjogosulttal szembeni elszámolási igénye biztosítására zálogjog illeti meg.
(3) Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés kezességgel van biztosítva, a zálogjogosult a kezességből fakadó jogait a követelés
kezesével szemben - a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a kezesség jogosultjára irányadó szabályok szerint gyakorolhatja.
Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés zálogjoggal vagy kezességgel van biztosítva, a zálogjogosult a követelés jogosultjának
a zálogjogból, illetve kezességből fakadó jogait is gyakorolhatja. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a követelés jogosultja a
zálogjogosult kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni.

5:142. § (1) bekezdés e) pont

e) a zálogjoggal biztosított követelés elévül;elévül, ez azonban a követelést biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza;

5:142. § (2) bekezdés

(2) A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet,
zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására akként, hogy a fennmaradó zálogjog a 73
megtérítési követelés jogosultját illeti meg.

5:142. § (4) bekezdés

(4) Az előző bekezdésekben meghatározott esetekben Megszűnik a zálogjog,akkor is megszűnik, ha korábban annak átruházására
került sor.a követelés átruházása kifejezetten az azt biztosító zálogjog átszállásának kizárásával történt. Ha azonban a zálogjog a
követelés átruházójának az átruházott követelését meghaladóan más követelését is biztosítja, e követelés biztosítékaként a zálogjog
fennmarad.

5:144. § (3) bekezdés

(3) A különvált zálogjog jogosultja köteles a zálogjog megszűnésekor és az eredeti zálogjogosultra való visszaszállásakor az eredeti
zálogjogosulttal elszámolni.

25) Az ingatlanra vonatkozó jogok forgalma és az ingatlan-nyilvántartás.

I. Az ingatlan-nyilvántartás.
Településenként tartalmazza az ország összes ingatlanának a törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó
jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket.
Az adatok, jogok, tények nyilvántartása az ingatlanhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmét, továbbá a rendeltetésszerű föld-
használat biztosítását és az ingatlanforgalom céljait szolgálja.
Az ingatlanok magánjogi forgalmának szabályozása kapcsán felmerült kívánalmak:
1. az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének erősítése,
2. az ingatlanokra vonatkozó anyagi magánjogi szabályoknak a Ptk.-ban való elhelyezése,
3. az ingatlan-nyilvántartás közvetlen bírói felügyelet alá helyezése.
A kívánalmak megvalósítása:
1. a jogcímmel megerősített birtokvédelem megszüntetése, valamint az ingatlan-nyilvántartás hatékony, gyors és megbízható
tényleges működését biztosító szabályok,
2. a 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) egységes ingatlanjogi szabályozása helyett az új Ptk. integrálja az ingatlanokra vonatko-
zó, a telekkönyvben nyilvántartott jogok keletkezésének, változásának és megszűnésének anyagi jogi szabályait,
3. rendezése külön törvényre tartozik.
Fogalma:
5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás]
Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyil-
vántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jog-
szabályban meghatározott adatait.
II. Az ingatlan-nyilvántartás elvei.
a) nyilvánosság
5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]
(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével
– bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tar-
talma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez
az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez,
illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az
érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon
lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.
b) okirati elv
5:167. § [Az okirati elv]
Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meg-
határozott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.
c) bejegyzési elv
5:168. § [A bejegyzési elv]
(1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra
történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogsza-
bály lehetővé teszi.
(2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról ki-
állított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot 74
és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.
(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok
bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.
(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogo-
sult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.
(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy
feltételessé teszi.
5:178. § [A bejegyzés]
(1) A bejegyzéssel a jog megszerzése, változása vagy megszűnése, továbbá a jog érvényesíthetősége – a jogváltozás egyéb fel-
tételeinek megléte esetén – közvetlenül áll be.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez jogváltozásra irányuló jogcím és a jogváltozással érintett, ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jogosult bejegyzési engedélye; a jog törléséhez a jogosult törlési engedélye szükséges. A bejegyzési és a törlési enge-
délyre a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A bejegyzés alapjául bírósági ítélet vagy hatósági határozat is szolgálhat.
(4) A bejegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatályú.
 (5) Ha az ingatlan tulajdonának megszerzéséhez vagy az ingatlant terhelő jog alapításához, átruházásához vagy
megterheléséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jogváltozás az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, 75
a bejegyzés tartalmának meg-felelően jön létre.
(6) Ha az ingatlan tulajdonának vagy az ingatlant terhelő jognak a megszüntetéséhez ingatlan-nyilvántartási
bejegyzés szüksé-ges, a jog a törlésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a bejegyzésnek megfelelően szűnik
meg.
(7) Ha a bejegyzés folytán az ingatlant terhelő jogok és a tulajdonjog jogosultja azonos személy, az ingatlant
terhelő jogok a rangsorban hátrább álló jogosultak irányában fennmaradnak.
5:179. § [A feljegyzés]
(1) A feljegyzés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat érintő egyes tények ingatlan-nyilvántartási
feltüntetése. (2) Az ingatlan-nyilvántartásban törvényben meghatározott tények feljegyzésének van helye.
(3) A feljegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára
visszamenőleges hatályú. 5:181. § [A jog tartalmának megváltozása]
Az ingatlant terhelő jog tartalmának megváltoztatására az ingatlant terhelő jog keletkezésének és megszűnésének
a szabályait kell megfelelően alkalmazni.
d) rangsor elve
5:169. § [A rangsor elve]
Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések
hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.
5:180. § [A rangsor és a ranghely]
(1) Ranghelyet olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is
mellékelték. (2) Azok a jogok, amelyek bejegyzésének hatálya ugyanazon időpontban kezdődik,
azonos ranghelyen állnak.
(3) Az azonos napon érkezett kérelmek bejegyzésének sorrendjét, a bejegyzések és a feljegyzések hatályosulásának
ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének, kiállításának vagy – ha az okirat alapján való
bejegyzéshez ellenjegyzés szükséges – ellenjegyzésének időpontja határozza meg.
(4) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltoztatásához
a ranghely megváltoztatása tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése szükséges.
(5) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy – a ranghely módosításának
időpontjában be-jegyzett – jogának sérelmével.
(6) A rangsor megváltoztatása folytán előrelépett jog az előrelépéssel szerzett ranghelyét megtartja akkor is, ha a
hátralépett jog megszűnik, vagy ha a hátralépett jelzáloggal biztosított követelés elévül.
5:181. § [A jog tartalmának megváltozása]
Az ingatlant terhelő jog tartalmának megváltoztatására az ingatlant terhelő jog keletkezésének és megszűnésének
a szabályait kell megfelelően alkalmazni.
e) közhitelesség elve
5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]
Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását
hitelesen tanúsítja. 5:171. § [Az ingatlan-nyilvántartási közhitelesség tartalma]
(1) Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem
hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek
kapcsán a folya-matban lévő eljárás tényére és tárgyára is.
5:172. § [Az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerző jóhiszeműsége]
(1) A jóhiszemű jogszerzésre hivatkozó fél jóhiszeműségének megítélése során a jóhiszeműség fennállását a
jogszerzésre alapí-tott kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés céljából való benyújtása szerinti
időpontban kell vizsgálni. Ha a jog-változásra irányuló megállapodás a bejegyzés hatályossá válásának időpontja
után jött létre, a jóhiszeműség megítélése során a megállapodás létrejöttének időpontja az irányadó.
(2) Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző
személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás
tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának
korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett.
(3) Nem hivatkozhat a jogszerző a jóhiszeműségére olyan jogosulttal szemben, aki saját jogszerzését olyan
bejegyzés vagy fel-jegyzés tárgyát képező jogra vagy tényre alapítja, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzése vagy feljegyzése iránti el-járás megindítását a jóhiszeműség megítélése során irányadó időpontban az
ingatlan-nyilvántartásban széljegy formájában már feltüntették, ha a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem
alapján a bejegyzésre vagy feljegyzésre sor kerül.
5:173. § [Az ingatlan-nyilvántartás teljessége]
 (1) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett
tény fennáll, és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. 76
(2) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény
nem áll fenn. 5:174. § [Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]
(1) A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és
teljesnek kell tekin-teni, ha az a valódi anyagi jogi jogállapottól eltér. Ennek alapján a szerző az e törvény szerinti
védelemben részesül.
(2) A jóhiszemű szerző az (1) bekezdésben foglalt védelemre nem hivatkozhat azzal szemben, aki ellene
az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett bejegyzési igény
alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy ezen igény elévülésének megállapítása iránt pert indít.
Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha az ingat-lan-nyilvántartásba a kérelem benyújtása előtt a törlési vagy
kiigazítási pert feljegyezték.
5:175. § [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]
(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy vagy az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető
tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhető tényt nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű szerzővel szemben.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot és fel nem jegyzett tényt a jóhiszemű és ellenérték fejében
jogot szerző, valamint bejegyzési igénnyel rangsorban előbb álló, jóhiszemű jogszerzővel szemben nem lehet
érvényesíteni. A jóhiszemű szerző jogvédelme az ingatlan-nyilvántartási állapot függő jogi helyzetére utaló tény
feljegyzése esetére nem terjed ki.
5:176. § [Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére
vonatkozó szabá-lyokat kell megfelelően alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.
5:177. § [Az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege]
(1) Ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat, valamint
az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét
vitatja.
(3) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen
ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor
ez utóbbi az irányadó.
III. Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása.
5:187. § [Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása]
Az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy a jogsértő vagy utólag
helytelenné vált be-jegyzés alapján, a bejegyzés teljességében és helyességében bízva, jóhiszeműen és ellenérték
fejében jogot szerző harmadik sze-méllyel szemben a törlési keresetet az anyagi jog szerinti jogosult esetén az
eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozat kézbesítéstől számított hat hónap alatt, a bejegyzés törlése
esetén jogosulttá váló személy esetén pedig az utólag helytelenné vált bejegyzés alapján történt jogszerzés
bejegyzéséről szóló határozat kézbesítésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg, ha a hatá-rozatot a részére
kézbesítették. Ha kézbesítés nem történt, a törlési keresetet a bejegyzés hatályossá válásától számított hároméves
határidő alatt lehet megindítani. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár