Hegedűs Anna

Minimumkérdések EU1
Minimumkérdések
1. Az ESZAK létrejöttének céljai, alapító tagállami, jelenlegi jogi helyzete. Kik az „alapító
atyák"?
ESzAK:
Az ESzAK 1951-ben jött létre, Robert Schuman francia külügyminiszter a II. vh európai
frontját lezáró megállapodás aláírása 5. évfordulóján terjesztette elő a tervét (Schuman-
nyilatkozat). A szervezet célja az volt, hogy a szén- és acéltermelést kontroll alatt tartsák a
résztvevő államok körében (francia-német hangsúly), mert az lehetetlenné teszi, hogy bármely
állam háborút indítson a másik ellen. Továbbá a szén- és acéltermelés az Európai gazdaság
motorja is egyben, mely kellő nk-i garanciák mellett történő újraindítása egész NY-Európa
gazdaságát lendületbe hozhatja.
Az ESzAK-ot megteremtő Párizsi Szerződés 6 európai állam, Franciaország, Nyugat-
Németország, Olaszország, Luxemburg, Belgium, Hollandia közt köttetett.
A szerződést 50 évre kötötték, így az 2002-ben megszűnt azzal, hogy joganyaga és struktúrái
az Európai Közösségbe olvadtak (jelenlegi jogi helyzet).

Alapítóatyák: (nem taxatív, a könyvben őket említik)

Jean Monnet (francia tervezési bizottság elnöke), Robert Schuman (francia külügyminiszter),
Konrad Adennauer (német kancellár), Alcide de Gasperi (olasz miniszterelnök), Paul-Henri
Spaak (belga miniszterelnök).

2. Az EGK létrejöttének céljai, alapító tagállamai, jelenlegi jogi helyzete.

Az Európai Gazdasági Közösség megteremtésével a cél az volt, hogy kiépítsék a vámuniót a
tagok között. A vámunió lebontja a vámok és azonos hatású díjakat a tagállamok közt, illetve
a harmadik országokkal szemben közös vámtételeket határoz meg. Ez 1968-ra sikerrel
kiépült. Cél volt az is, hogy a Közösségen belül megvalósuljanak a „piaci alapszabadságok”,
azok az alapvető tényezők, amik a gazdasági tevékenység szempontjából meghatározóak
(munkaerő, áruk, szolgáltatások, tőke szabad áramlása). További cél volt a közös mg-i és a
közlekedési politika lefektetése. Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium,
Hollandia és Luxemburg 1957-ben Rómában 3 szerződést írtak alá, ezek közül egy az EGK.
Az EGK-t a maastrichti szerződéssel EK-nak nevezték át. Jogi személyiséggel rendelkezett.
Ez a szerződés a mai EUMSz alapja.

3. Az EURATOM létrejöttének céljai, alapító tagállami, jelenlegi jogi helyzete.

Az Európai Atomenergiai Közösség célja, hogy egyesítse a tagállamok között az atomenergia
termelésére vonatkozó erőfeszítéseket, és egyben megteremtse a feltételeit a Közösségben
termelt energia exportjának. Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és
Luxemburg 1957-ben Rómában 3 szerződést írtak alá, ezek közül egy az EURATOM.
Az EURATOM a megalapítása óta szinte változatlan formában áll fent. Nk-i jogi értelemben
jogi személynek minősül (szerződéseket köthet, diplomáciai kapcsolatokat létesíthet, etc.)
Eredeti célját, Európa energiaellátásának atomenergiára történő átállását nem sikerült elérnie,
ez a jövőre nézve sem valószínű.

4. Határolja el egymástól a szabadkereskedelmi övezetet és a vámuniót! Az Európai Unió

melyiknek tekinthető és miért?
Szabadkereskedelmi övezet: A szabadkereskedelmi övezet egy olyan gazdasági integráció-
típus (lépcsőfok, ha tetszik), ahol a szerződő országok nem alkalmaznak vámokat,
kereskedelmi korlátozásokat egymással szemben. Fontos különbsége a vámunióval szemben,

1
Hegedűs Anna

hogy nem alkalmaznak az övezeten kívüli gazdaságokkal szemben egységes vámpolitikát,

vámhatárt (befele liberalizált kereskedelem, ami kifelé nem egységes).

Vámunió: A kereskedelmi integráció magasabb foka, mikor a részt vevő országok, amellett,
hogy egymás között vámoktól mentesen kereskednek, harmadik országok felé közös vámokat
alkalmaznak. Az EU 1968 óta működik így. Az uniós tagállam vámhatóságai összehangolják
a tevékenységeiket, mintha egy szervet alkotnának (befele liberalizált kereskedelem, kifelé
egységes vámtarifák).

5. Az európai integráció bővítési körei (bővítés éve és csatlakozó államok).

Bővítési kör Csatlakozó államok
1958 – alapítók Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia,
Belgium, Luxemburg

első bővítés – 1973
második bővítés – 1981
harmadik bővítés – 1986
negyedik bővítés – 1995
ötödik bővítés – 2005
hatodik bővítés - 2007
hetedik bővítés – 2013
+ 2020. január 31.
UK, Dánia, Írország (Norvégia leszavazza a csatlakozást 1.)
Görögország
Spanyolo., Portugália
Ausztria, Finnország, Svédország (Norvégia leszavazza 2.)
 Cseho., Lengyelo., Magyarország, Szlovákia (V4)
 Észto., Letto., Litvánia (balti államok)
 Ciprus, Málta (2 kis földközi-tengeri szigetország)
 Szlovénia (a legfejlettebb volt jugoszláv kzt.)
Bulgária, Románia
Horvátország
BREXIT

Hivatalos tagjelölt: Albánia, Montenergo, Szerbia, Törökország, É-Macedónia

Potenciális tagjelölt: Bosznia-Hercegovina, Koszovó

6. Az Egységes Európai Okmány és újításai (legalább hármat említsen)!

Az EEO-t (Single European Act) 1986-ban, Hágában írták alá. Ez az EGK szerződés első
módosító szerződése. Célja volt, hogy a belső piac („magasabb” integrációs fokozat, mint a
közös piac, annak az „életre keltését” jelenti) megteremtése 1992-ig befejeződjön (nem
sikerült), és hogy a megvalósításához szükséges intenzív jogharmonizáció és jogalkotási
folyamatokat indítson el a Közösségen belül (belső piachoz kell: a 4 piaci szabadságnak
eltűnjenek a másodlagos fizikai - határellenőrzés, technikai – nemzeti szabványok, pénzügyi
jellegű akadályai)
3 újítás:
1. az EGK tekintetében új hatáskörök nevesítése, pl. környezetvédelem
2. döntéshozatali eljárások  a Parlamenti Közgyűlésről Európai Parlamentre keresztelt
szerv (ma már nem létező) kooperációs eljárása
3. intézményi változások  Elsőfokú Bíróság (Court of First Instance) felállítása,
Európai Tanács nevesítése (ami már 1974 óta működött) és intézményei rögzítése

7. A Maastrichti Szerződés és újításai (legalább hármat említsen!)

A Maastrichti Szerződést 1992-ben írták alá. A Szerződés formálisan magába foglalja az
Európai Unió létrehozásáról szóló szerződést, és az EGK létrehozásáról szóló szerződés
módosítását (Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés lett). A szerződés
megteremtette az Európai Uniót, mint politikai fogalmat (ami ekkor még nem volt nk-i

2
Hegedűs Anna

szervezet, még nem volt jogi személyisége). Célja a gazdasági és monetáris unió
megteremtése.
3 újítás:
1. létrejött az EU pilléres szerkezete
a. Európai Közösség –
gazdasági/szupranacionális
pillér
i. EK
ii. EURATOM
iii. ESZAK
b. közös kül- és
biztonságpolitika – KKBP
i. kormányközi pillér
maradt, nem
szupranacionalitáson
alapul
ii. csúcsszerve az
Európai Tanács
c. bel- és igazságügyi együttműködés
i. kormányközi pillér
2. megteremtette az uniós polgárság intézményét
a. nem váltja fel, csak kiegészíti a tagállami állampolgárságot
3. Európai Ombudsman megválasztása
4. létrehozta a negyedik alapító szerződést, az EUSz-t
5. +1: maastrichti kritériumok: tagállamok közös pénzre való áttérése feltételei (pl.:
inflációs ráta nem lehet több, mint 1,5%-kal magasabb, mint a 3 legalacsonyabb
inflációval rendelkező uniós ország átlaga)

8. Az Amszterdami Szerződés és újításai (legalább hármat említsen!)

Az Amszterdami Szerződést 1997-ben írták alá, ez is az Alapszerződések átfogó módosítását
jelenti:
 EK-t alapító szerződés módosítását
 EU-ról szóló szerződés módosítását.
Legfontosabb célja az intézményrendszer átalakítása volt (nem sikerült).
Újítások:
1. a harmadik pillér nevét átkeresztelte bűnügyekben való rendőrségi és igazságügyi
együttműködésre
a. bizonyos területek átkerültek az elsőbe, pl. vízumpolitika, bevándorláspolitika
2. Schengen acquis az eu jog része lett  schengeni övezethez való csatlakozás
lehetősége megteremtése (feltételekkel)  fizikai határok lebontása, határellenőrzések
eltörlése  az aláírók megszüntetik a személyek ellenőrzését a közös határátkelőkön,
és közös vízumpolitikát vezetnek be (előzménye: 1985 – Fehér Könyv)
3. védelmi dimenzió megalkotása fele lépett
a. Ny-európai Unió  felkérte a Maastrichti Szerződés, hogy dolgozzon ki a
védelem területére döntéseket
b. 1992-ben meg is határozott párat: ezek neve: petersbergi feladatok
i. humanitárius fellépés
ii. válságkezelés
iii. békefenntartás, teremtés

3
Hegedűs Anna

c. a petersbergi feladatokat az Amszterdami Szerződés jelölte meg az EU

feladataként

9. Az európai egység-gondolat: Richard Coudenhova-Kalergi és Kossuth Lajos elképzelései

Richard Coudenhova-Kalergi: 1894-1972, osztrák gróf. 1926-ban szerzett Páneurópa c.
művében foglalta össze gondolatait.
A háború elkerülése zálogát az EU föderális integrációjában látta; szerinte a világ fejlődése
abba az irányba mutat, hogy egyes nemzetek blokkokba tömörülnek. Ez a Szovjetunió, a Pán-
Amerikai Unió, Pán-Ázsiai Unió, Brit Nemzetközösség, Egyesült Európai Államok.
Megálmodta az Európai Parlamentet és a Bíróságot, más néven a Tanács és Bizottság
intézményeit is. Elvetette a katonai együttműködést. Nézetei köré szerveződik a Páneurópai
Mozgalom (Bartók és Móricz is tag).

Kossuth Lajos: 1862-ben kifejtette gondolatait a Dunai Szövetségek nevezett

konföderációról. 5 tagállamból állt volna: Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország és
Szerbia. Vámuniót hozott volna létre. A közös nyelvnek a franciát választotta. Éves
rotációban választott volna elnököt. Jászi Oszkár vitte tovább gondolatait (Dunai Egyesült
Államok).

10. Melyek az európai integrációra vonatkozó legfontosabb elméletek (felsorolás és egy-egy

mondatos jellemzés)?
1. Funkcionalizmus: David Mitrany (román), 1943
a. szuverén nemzetállamok magukban hordozzák a háború lehetőségét, mert a
krízishelyzetben az uralkodó garnitúra mindig a szomszéd elleni
hangulatkeltéssel akarja a figyelmet magáról elvonni
b. nemzetállamok képtelenek kielégíteni a lakosság alapvető szükségleteit
 épp ezért kiragadná a nemzetállami politikusok kezéből az emberek
szükségletei kielégítését  ezzel nem fogják tudni egymás ellen hangolni a
népeket, a háborút meg lehet majd akadályozni
 a szükségletek kielégítését nemzetközi szervekre kell bízni, ami átlép a
nemzetállami kereteken
 technokraták vezetnék, politikamentes terület volna
 elismerte az ESZAK-ot és az EURATOMot, elutasította a politikai uniót
2. Euroföderalizmus: előd: Kalergi és a Páneurópai mozgalom, jeles képviselő:
Christopher Brewin,
a. integráció célja: Egyesült Európa létrehozása
i. ami tükre volna az állami berendezésnek
b. többszintű kormányzati rendszer
i. vertikálisan és horizontálisan is (v: eu-i és nemzeti szint, h: hatalmi
ágak)
3. Tranzakcionizmus: Karl W. Deutsch 1912-1992
a. tagállamok közti együttműködés fő mozgatórugója a biztonsági közösség
létrehozása
i. hogy elkerülhető legyen a háború (NATO minta)
b. lényeges az információáramlás
c. közösséghez való tartozás tudata
4. Interdependencia elmélet: előd Robert Keohane és Joseph Nye, EU Carole Webb
a. Eu tagállamai külön-külön nem erősek ahhoz, hogy multinacionális
nagytőkével felvegyék a harcot összefogás kell
b. fékek és egyensúlyok, nem a nemzetközi kapitalizmus legyőzése a cél

4
Hegedűs Anna

5. Rezsimelmélet: Stephen Krasner

a. miért éri meg az együttműködés? miért nem konfliktusokba bonyolódunk?
b. rezsim közös keretet teremt, lehet egy nk-i szerv is
6. Kormányközi elmélet: Stanley Hoffman
a. államok nk-i kapcsolatok legfontosabb szereplői
b. integrációt a tagállamok megegyezései tartják fent, tehát akarat kell hozzá
c. ha nem lesz előnyös az integráció továbbvitele, az meg fog szűnni
7. Neofunkcionalizmus: Ernst Haas, Leon Lindberg
a. továbbfejlesztették a Mitrany-elméletetú
b. integráció = cső, nem lehet visszafordulni rajta csak előre haladni benne

11. Melyek az Európai Unió értékei (EUSZ 2. cikk)?

„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az
egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó
személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a
tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a
szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”
 Ezen értékek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az EUSZ 7. cikke egy olyan uniós
mechanizmusról rendelkezik, amelynek révén megállapítható és esetleg szankcionálható, hogy
egy tagállam súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket.

12. Ki és hogyan csatlakozhat az Európai Unióhoz? Magyarország mikor csatlakozott?

A Római Szerződés a csatlakozás egyetlen feltételeként rögzíti, hogy kizárólag európai
államok kérhetik a felvételüket az EGK-ba. Az Amszterdami Szerződés ezt tovább árnyalja:
kimondja, a csatlakozó államnak működő demokráciának kell lennie, mely tiszteletben tartja
az emberi jogokat, és a jogállam érvényesülését. Magyarország 2004-ben (2004. évi XXX.tv.
hirdeti ki) csatlakozott az EU-hoz.

13. Melyek a „koppenhágai kritériumok"?

A „koppenhágai kritériumokat” az Európai Tanács 1993.júniusában határozta meg, ezek a
csatlakozás konkrét feltételei.
 politikai kritériumok, p. megszilárdult demokrácia
 gazdasági kr., pl. működő piacgazdaság
 jogi kr., pl.: nemzeti jogharmonizáció, acquis communautaire
 Unióban rejlő feltétel, pl. unió is kész legyen az adott tagot befogadni

14. Melyek a maastrichti konvergencia-kritériumok?

A konvergenciakritériumok az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés 121.
paragrafusában felsorolt feltételek, amelyeket az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell az
Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró
bevezetéséhez. 3 példa:
 tagállam inflációs rátája nem lehet több, mint 1,5%-kal magasabb, mint a 3
legalacsonyabb inflációval rendelkező uniós ország átlaga
 költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át
 bruttó államadósság nem haladhatja meg a GPD 60%-át
 ERM csatlakozás  rögzítetnie kell az átváltási árfolyamot a többi európai valutához
képest
Ma az eurózónának 19 tagja van. (Dánia, Svédország, Bulgária, Csehország, Horvátország,
Lengyelország, M.o., Románia NEM)

5
Hegedűs Anna

15. Hogyan lehetséges a kilépés az Európai Unióból?

A kilépésről az EUSz. 50. cikke értekezik.
Miután egy tagállam értesíti az Európai Tanácsot kilépési szándékáról, tárgyalások kezdődnek
a szükséges teendőkről és az adott ország későbbi kapcsolatairól az EU-val. A kilépési
egyezményt az Európai Tanács köti az EU nevében megkezdődnek a kilépési tárgyalások.
 A tárgyalásokat a Tanács folytatja. A távozási megegyezéstől a Tanács dönt, a szavazatok
minősített többségével, miután megszerezte az EP hozzájárulását. Az elfogadáshoz a
Tanácsban a megmaradó tagállamok legalább 72 százalékának támogatása szükséges, akik a
teljes népesség legalább 65 százalékát képviselik . Az EU szerződéseink hatálya a
tagországra megszűnik, amint életbe lép a kilépési megállapodás, vagy ha nem sikerül
megkötni, két évvel a kilépési szándék hivatalos bejelentése után.
A kilépés bejelentésétől számított 2 év elteltével akkor is megvalósul a kilépés, ha a felek
addigi kilépési tárgyalásai nem vezettek eredményre, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett
tagállammal egyetértésben ezt a határidőt egyhangúlag meghosszabbítja.

16. Hogyan néz ki az EUSZ 7. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti eljárás? Milyen
jogkövetkezményei lehetnek az eljárásnak?
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7.
cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az
EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a
tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a
tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. A
Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta a Parlament
kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.

A 7. cikkely (2) bekezdése egy másik eljárásra ad lehetőséget, amikor a tagállamok

egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az
adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP
hozzájárulására is szükség van. (Sargentini jelentés)

Jogkövetkezmény: az érintett tagállam nem vesz részt a Tanács és az Európai Tanács

szavazásain.

17. Acquis communautaire fogalma. Az uniós jog jogforrási hierarchiája.

Acquis Communautaire: magyarul közösségi vívmányok – ez a teljes uniós joganyag, amely
az elsődleges és másodlagos joganyag mellett magába foglalja valamennyi kötelező és nem
kötelező uniós normát, illetve az EuB gyakorlatát is (tagállamokat kötelező jogok és
kötelezettségek összessége).

Jogforrási hierarchia:
1. Elsődleges jf-ok: „EU történeti alkotmánya”
ide tartoznak: alapító szerződések, módosításaik, csatlakozási szerződések,
jegyzőkönyvek, mellékletek, Alapjogi Charta, általános jogelvek, 5 példa:
a. ESZAK-ot létrehozó sz.- 1951
b. Egységes Európai Okmány – 1986 (EGK módosítás)
c. Lisszaboni Szerződés -2007 (bevezette az EUSz, EUMSz neveket)
d. 2020-as BREXIT kilépési megállapodások

6
Hegedűs Anna

e. Alapjogi Charta – 2000

2. Másodlagos jf-ok: uniós intézmények jogalkotói tevékenysége során született olyan

jogi aktusok, amelyek a Szerződésekben lefektetett célok, elvek, feladatok
megvalósulását szolgálják. Mindig meg kell jelölni a jogalapot, az uniós rendelkezést,
ami alapján elfogadják. Ki kell hirdetni. EUMSz. 288. cikke 5 ilyet nevesít:
a. rendelet
b. irányelv
c. határozat
d. ajánlás
e. vélemény

3. Nemzetközi szerződések: az elsődleges és a másodlagos jf-ok között helyezkednek el

(nem lehetnek ellentétesek az elsődleges joggal, de megelőzik a másodlagos jf-okat)
az EU, mint nk-i jog alanya által kötött szerződések, valamint az olyan vegyes
szerződések, melyekben az EU a tagállamokkal együtt szerződő fél. Ezek egyaránt
kötelezőek az EU intézményeire és tagállamaira is.

18. Az általános jogelvek helye a jogforrási hierarchiában. Nevezzen meg és röviden (egy-egy
mondattal) jellemezzel három uniós általános jogelvet!
Az általános jogelvek az elsődleges jogforrások közé tartoznak. Ezek olyan elvek, melyek a
tagállamok közös hagyományának részét képzik, és gyakorlatilag minden nemzeti
jogrendszerben megtalálhatóak. Az EUSz. 6. cikke (3)-e vonatkozik ide. Többnyire az EuB
mondja ki ezen elveket.
1. meghallgatáshoz való jog: „audiatur et altera pars” – hallgattassék meg a másik fél is.
Ha egy uniós döntés hatást gyakorol az egyének érdekeire, akkor lehetőséget kell
biztosítani az egyének számára, hogy az álláspontjukat kifejtsék a jsz. megalkotása
vagy alkalmazása kapcsán. (az érintettek a Bíróság előtt kifejthetik álláspontjaik)
2. hatékony jogorvoslat/felülvizsgálat elve: a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról,
hogy minden személynek joga legyen megfelelő hatáskörrel rendelkező bíróság előtt
tényleges jogorvoslatra (uniós jogot sértő állami int.-sel szemben)
3. Méltányosság elve (equity): amennyiben egy jogértelmezés több lehetséges
eredményre vezethet, akkor azt a megoldást kell választani, amely valamennyi,
ügyben érdekelt fél számára igazságos megoldáshoz vezet.
4. Jóhiszeműség elve
5. Jogbiztonság elve
6. Arányosság elve
7. Egyenlő bánásmód elve

19. A másodlagos jogforrások (felsorolás). A rendelet (fogalma, a tagállamok

kötelezettségei).
Másodlagos jogforrások felsorolása: rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény

Rendelet (regulation): általános hatályú, minden elemében kötelező, közvetlenül

alkalmazandó jogforrás. A tagállamnak nem kell az elfogadásáról nyilatkoznia, mert az EU
valamennyi rendelete minden további intézkedés nélkül is a belső jogrend teljes érvényű része
lesz. A rendelet a nemzeti jogrend bármely potenciálisan ellentétes szabályát felülírja. Ez a
legerősebb másodlagos jf. Elfogadhatja: Tanács, Tanács+Parlament, Bizottság, EKB.

7
Hegedűs Anna

20. A másodlagos jogforrások (felsorolás). Az irányelv (fogalma, a tagállamok

kötelezettségei).
Másodlagos jogforrások felsorolása: rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény

Irányelv (directive): olyan kötelező uniós jogi aktus, amely az elérendő uniós célok
tekintetében kötelezi a tagállamokat, ennek érdekében jogokat és kötelezettségeket állapít
meg, de az eszközök megválasztását a címzett államokra bízza. Keretjsz., amely alkalmazása
a tagállamoktól további intézkedéseket, implementációt kíván meg. Erre van egy időkeret. Az
eszközök átültetéséről értesíteni kell a Bizottságot (notifikáció). Sokféleképpen történhet:
 szó szerinti átültetés
 irányelvnek megfelelő tartalmú jogalkotással
 jsz.-i rendelkezések hatályon kívül helyezésével
 jogegységi döntés
 van, hogy a nemzeti jogrend már eleget tesz a céloknak

21. A másodlagos jogforrások (felsorolás). A határozat, az ajánlás és a vélemény fogalma és

kötelező ereje.
Másodlagos jogforrások felsorolása: rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény

Határozat (decision): többnyire igazgatási jellegű aktusok, amiket egy konkrét ügyre
vonatkozóan vagy valamely uniós jsz. végrehajtásával kapcsolatban hoznak meg. Teljes
egészében kötelező. Megjelölheti, kik a címzettjei, ha ezt teszi, akkor csak azoknak kötelező.
Címzett lehet tagállam, természetes és jogi személyek.
Ajánlás (recommendation): funkciója, hogy kifejezze az ajánlás megalkotójának álláspontját
valamely, az EU hatáskörébe tartozó kérdésben. Nincs kötelező ereje, de a nemzeti bíróságok
is kötelesek figyelembe venni a jogviták elbírálása során, ahogy az EuB is.

Vélemény (opinion): jellemzően a jogalany kéri a szerv állásfoglalását valamely kérdésben.

Nem bírnak kötelező erővel. Nemzeti bíróságok, EuB jogértelmezésnél figyelembe veszi.

22. Hatáskör-átruházás elve. A beleértett hatáskörök fogalma. Az ERTA-ügy.

HK-átruházás elve: az EU a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök
keretein belül járhat el a szerződéses célkitűzések megvalósítása során. Ezt a korlátozott
felhatalmazás elveként is emlegetik (a szuverén jogok átruházásának kiterjesztő értelmezése
tilalma).

Beleértett hatáskörök: minden olyan területen, ahol az EU hk-rel rendelkezik az EU-n belüli
életviszonyok szabályozására, azt kell feltételeznünk, hogy rendelkezik ugyanazon területen
külső hk-rel is (pl.: nk-i szerződés megkötése). Akkor is, ha erre a Szerződések nem
kifejezetten utalnak.

ERTA-ügy: 1970. EGK megkötheti-e a közúti szállításokra vonatkozó európai egyezményt.

Igen, a fenti miatt (elvi él).

23. A rugalmassági klauzula (EUMSZ 352. cikk).

A másodlagos jogalkotással szemben alap kritérium, hogy meg kell jelölni a jogalapot, melyre
az aktust elfogadták. De van olyan eset, amikor feltétlenül szükséges volna az a másodlagos
jf-elfogadás, csak nincsen rá nevesített hk. Ilyenkor jön be a képbe a rugalmassági klauzula
(hk nélküli másodlagos jf. alkotás) – feltételekkel:

8
Hegedűs Anna

1. tervezett fellépés nem terjeszti ki az EU hk-eit,

2. tervezett fellépés a Szerződésekben meghatározott politikák keretében szükséges
ahhoz, hogy az EU vmely célkitűzése megvalósuljon,
3. a Szerződések nem rendelkeznek a ck megvalósításához szükséges fellépésről.
Eljárási keretei: a Bizottság javasolja, az EP egyetért, a Tanács egyhangúan elfogadja (tehát
minden tagállam egyetértése szükséges).
Veszély: lopakodó hk kiterjesztés.

24. Az Európai Unió hatáskör-típusai (felsorolás). Mit jelent a kizárólagos hatáskör

(legalább három példát is említsen)?
Hatáskörök (felsorolás): kizárólagos uniós hk, megosztott hk, támogató, összehangoló,
kiegészítő hk.

Kizárólagos hk: a szabályozás kizárólag az EU kompetenciájába tartozik. A tagállam csak

akkor jogosult kötelező jogi aktusok elfogadására, ha az EU felhatalmazta rá, vagy ha a
jogalkotás célja az EU által elfogadott jsz-ok vh-a.
3 példa:
1. vámunió
2. versenyszabályok
3. monetáris politika annak, akinél euró van
4. tengerbiológiai erőforrások megőrzése, közös halászati politika

25. Az Európai Unió hatáskör-típusai (felsorolás). Mit jelent a megosztott hatáskör (legalább
három példát is említsen)?
Hatáskörök (felsorolás): kizárólagos uniós hk, megosztott hk, támogató, összehangoló,
kiegészítő hk.

Megosztott hk: a tagállamok felhatalmazást adnak az Uniónak arra, hogy szabályokat

alkosson, de nem mondtak le arról a lehetőségről, hogy maguk is eljárjanak ezeken a
területeken. A tagállam csak olyan mértékben élhet a jogalkotási hk-ével, amilyen mértékben
az EU ezt a hk-t nem gyakorolja, vagy amennyiben lemondott erről.
Példák:
1. belső piac
2. környezetvédelem
3. fogyasztóvédelem
4. közlekedés
5. energiaügy

26. Az Európai Unió hatáskör-típusai (felsorolás). Mit jelent a támogató-összehangoló-

kiegészítő hatáskör (legalább három példát is említsen)?
Hatáskörök (felsorolás): kizárólagos uniós hk, megosztott hk, támogató, összehangoló,
kiegészítő hk.

Támogató-összehangoló-kiegészítő hk: olyan területek, melyekben a tagállamok nem

mondtak le a hk-eikről, így az idevágó uniós jogi aktusok nem vezethetnek
jogharmonizációhoz. A hagyományosan „érzékeny” területnek számító kérdések, pl ami
kötődik a nemzet identitásához. EU szerepe itt a közös erőfeszítések koordinációjára,
finanszírozására korlátozódik.
Példák:
1. ipar

9
Hegedűs Anna

2. kultúra
3. emberi egészség védelme és javítása
4. idegenforgalom
5. oktatás
6. polgári védelem
7. ig.ügyi együttműködés

27. Mit jelent az előfoglalás elve (EUMSZ 2. cikk (2) bekezdés alapján)?
Elméleti alapvetés: vannak megosztott versengő és szomszédos hk-ök.
 megosztott szomszédos hk: egy adott területen belül meghatározott kérdések
szabályozására az Európai Unió, míg más kérdésekben a tagállamok jogosultak. pl.:
szolgáltatásnyújtás szabadsága  uniós hk nem terjed ki a közhatalom gyakorlásához
kapcsolódó tev.-re
 megosztott versengő hk: valamely terület szabályozása egyaránt tartozhat a
tagállamok és az EU hk-ébe is.
 na és erre vonatkozik a pre-emption, az előfoglalás elve
Előfoglalás elve: a tagállam mindaddig szabályozhat valamely kérdést, amíg az adott
területen az EU nem alkot jogot. Ha a jogalkotás már megtörtént, az adott területet az eu-s jog
„lefoglalta” saját maga számára, tagállam nem szabályozhatja.

28. Mit jelent a szubszidiaritás és az arányosság elve (az EUSZ 5. cikk (3) és (4) bekezdései
alapján)?
Szubszidiaritás: hatáskörgyakorlásra vonatkozik  amennyiben lehetőség van rá, minden
kérést az állampolgárokhoz legközelebb lévő szinten kell szabályozni. az egyes közösségek
önrendelkezési jogát érvényre juttatva (by XIII. Leó pápa). Ez az elv a Maastrichti
Szerződéssel került az elsődleges jogba. Feltételek:
 a tagállam nem, vagy nem kellő hatékonysággal tudná a kérdést szabályozni
 szabályozási célt uniós szinten megfelelően el lehet érni. (megosztott hk)

Arányosság elve: kijelöli a jszerű uniós intézkedés határait. Ezen elv alapján az Unió
intézkedései sem tartalmilag, sem formailag nem terjeszkedhetnek túl az intézkedés által
elérni kívánt célhoz feltétlenül szükséges mértéken. (kizárólagos, megosztott hk)

29. Mit jelent a közösségi hűség és a szolidaritás elve?

Lojális együttműködés: generálklauzula – 2 eleme van:
1. a tagállamok az eu-s jogból fakadó K-eik teljesítésének biztosítása érdekében
megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket (pozitív oldal)
2. a tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében és tartózkodnak minden
olyan intézkedéstől, ami veszélyeztetheti az EU ck-ei megvalósítását. (negatív oldal)

Szolidaritás elve: olyan elv, ami a tagállamokat egymás irányába kötelezi lojális mgt-ra. pl.
ha terrortámadás ér egy tagállamot  eu és tagállamai együtt lépnek fel a szolidaritás
jegyében.

30. Mit jelent a nemzeti parlamenttel történő konzultáció kötelezettsége (sárga lap és
narancssárga lap)?
A jogalkotási aktusok tervezetének indoklásában ki kell térni a szubszidiaritás és arányosság
elveire. Az EuBizottság vmennyi uniós jsz. tervezetet megküldi a nemzeti parlamenteknek és
az uniós szerveknek  nemzeti parlamentnek 8 hete van arra, hogy megvizsgálják a

10
Hegedűs Anna

jogalkotási aktus tervezetét, és ha szerintük sérti a sz. és az a. elvét  indokolt véleményt

küldhetnek a Bizottságnak. Minden államnak 2 szavazata van.

Sárga lapos eljárás: ha az indokolt véleményt adó tagállami parlament szavazatai száma eléri
az összes szavazat 1/3-adát.  Bizottság felülvizsgál  eredmény: fenntarthatja az eredeti
formájában, módosíthat, visszavonhat. + indoklási kötelezettség.

Narancssárga lapos eljárás: indokolt véleményt kiadó tagállamok száma eléri a szavazatok
többségét. Bizottság felülvizsgál  szintén eredmény: fenntarthatja az eredeti formájában,
módosíthat, visszavonhat + indoklás  TÖBBLETKÖVETELMÉNY: ha a Biz. fenntartja
eredetiben a jsz.tervet  indoklást kell küldenie az EP- nek és a Tanácsnak.  ha a rendes
jalkotási elj.-ban az EP egyszerű többsége vagy a Tanács tagjai 55%-a arra jut, hogy a javaslat
sérti a szubsz. elvét  nem tárgyalható a javaslat.

Fun facts:
- a sárga lapos eljárást 3x alkalmazták
- a narancsot soha
- Magyarország 11x bocsátott ki indokolt véleményt.

31. A közvetlen hatály fogalma és feltételei

Közvetlen hatály: egy uniós jogforrás egyes rendelkezései meghatározott feltételek esetén a
nemzeti bíróságok előtt közvetlenül érvényesíthető kötelezettségeket teremtenek (magán- és
jogi személyek hivatkozhatnak rájuk). Ma ennek 3 feltétele van (4 volt, ide tartozott még a
negatív kötelezettség, de azt eltörölte a Bíróság)
1. rendelkezés kellően pontos, világos legyen,
2. rendelkezés önálló  nem függ további uniós vagy tagállami intézkedésektől,
3. rendelkezés feltétel nélküli  nem ad lehetőséget a tagállam számára mérlegelésre.
Fontos: sosem egy jogforrás egészére, hanem mindig csak 1-1 konkrét rendelkezésére kell
érteni!

32. A szerződések közvetlen hatálya. A Van Gend en Loos ügy.

Közvetlen hatály: lsd. 31.kérdés
Van Gend en Loos ügy: 1963. február 5-én hozott ítéletet a Bíróság a Van Gend en Loos
ügyben, választ adva a holland bíróság (Tariefcommissie) által előzetes döntéshozatal céljából
előterjesztett kérdésre. Az alapeljárást a Van Gend & Loos fuvarozó vállalkozás indította,
amelynek a Németországból Hollandiába irányuló áruimportja után vámot kellett fizetnie. E
vám véleménye szerint ellentétes volt az EGK-Szerződés azon szabályával, amely megtiltja a
tagállamoknak, hogy az egymással folytatott kereskedelemben alkalmazott vámokat növeljék,
új szabályt hozzanak. Ítéletében a Bíróság megfogalmazta az európai uniós jog egyik
alapelvét: a közvetlen hatályt.

33. Az irányelvek közvetlen hatálya. A Francovich és Bonifaci ügyek.

Csak akkor merülhet fel a közvetlen hatály az irányelvnél, ha az implementációs határidő már
eltelt. Ez kizárólag vertikális közvetlen hatály lehet (csak az állammal szemben hívhatja fel a
magánszemély – azzal, hogy az állam fogalma alatt az állam szerveit is érteni kell).

Francovich és Bonifaci egyesített ügyek: Olaszo. elmulasztotta saját jogába ültetni azt az
irányelvet, amely a bérgaranciaalap felállítását írta elő arra az esetre, ha a munkáltató
fizetésképtelenné válna.  F és B nem kaptak munakbért, mert nem volt ez az alap meg 
kártérítést kértek.

11
Hegedűs Anna

EU-bíróság: a kérdéses irányelv nem bír közvetlen hatállyal (nem hívhatták fel F és B azt) +
megteremtette azt az elvet, hogy a kormányokat kötelezni lehet arra, fizessenek kártérítést
polgáraiknak, ha az állam elmulasztotta valamely EU-irányelv nemzeti jogba való átültetését,
amiért ő a felelős. (C–6/90 és C–9/90. sz. ügy.)

34. Horizontális és vertikális közvetlen hatály jelentése és alkalmazhatósága rendeletek és

irányelvek esetén.
Horizontális közvetlen hatály: magánfelek hivatkozhatnak egymással szemben jogvitáikkor
az adott jogforrásra
 rendeleteknél alkalmazható ez, irányelvnél NEM (Faccini Dori ügy)

Vertikális közvetlen hatály: a magán- és jogi személyek az állammal szemben

hivatkozhatnak egy adott jogforrásra
 rendeletnél alkalmazható ez, az irányelv CSAK ILYEN HATÁLLYAL BÍR!

35. Az uniós jog közvetett hatálya. A von Colson ügy.

Közvetett hatály (indirect effect elv): a tagállami jsz-ok uniós jognak megfelelő
értelmezésének kötelezettsége. Nem tesszük félre a tagállami jogot, csak azt úgy
interpretáljuk, hogy abból az uniós jognak a leginkább megfelelőt vegyük figyelembe.

Von Colson (és Kamann) ügy:

T.á.: szociális gondozók  jelentkeztek egy börtönben meghirdetett állásra  a munkát 2
alacsonyabb képzettségű férfi nyerte el.  kártérítési per  német jog csak kicsi kártérítést
adott, au eu-s sokat  melyiket kapják?
A Bíróság kimondta: a tagállami bíróság köteles az irányelvet a közösségi előírás céljára és
szövegezésére figyelemmel értelmezni annak érdekében, hogy az irányelv célja
megvalósuljon. Ez a kötelezettség fennáll akkor is, ha az irányelvben foglalt szabályozás nem
felel meg a tagállamon belüli közvetlen hatályosulás feltételeinek.

36. Az uniós jog elsőbbsége (szupremáciája). A Costa v. ENEL ügy.

EU-s jog elsőbbsége (supremacy, privacy): ha közvetlenül alkalmazandó uniós jog
összeütközik a tagállamok belső jsz-aival, akkor az eu-s jog elsőbbséget élvez, és azt kell
figyelembe venni, a tagállami jsz-t pedig figyelmen kívül kell hagyni. Ez abszolút jellegű:
tehát akár a legalacsonyabb szintű eu-s jogi norma is elsőbbséget élvez akár a tagállamok
alkotmányaival szemben is.

Costa vs ENEL ügy: Costa úr olasz állampolgár volt, részvényes egy olasz áramszolgáltató
cégben, az Edisonvoltában, melyet az olasz állam államosított, s mely ellen ő tiltakozott. Az
olasz jog szerint kérvényezte kimondatni, hogy a nevére szóló (egyébként kis összegű, 1925
lírás) áramszámlát kiállítani nem az állami szolgáltató ENEL, hanem az Edisonvolta volt
jogosult. Álláspontja szerint az államosítás sértette egyrészt a Római Szerződést, másrészt az
olasz alkotmányt. Az ügyben elsőként eljáró milánói bíróság az olasz alkotmánybírósághoz, a
második az Európai Bírósághoz küldte tovább az ügyet. Az olasz alkotmánybíróság 1964
márciusában kimondta, hogy az Európai Gazdasági valóban joga van bizonyos körben a
tagállami szuverenitás korlátozására, azonban továbbra is létezik és elfogadott, az
úgynevezett lex posterior pretendat legi anteriori / priori elv, mely alapján az 1957-es Római
Szerződés olasz jogba épített normái nem érintik az 1962-es (pár évvel később elfogadott)
államosítási törvényt, mert a későbbi törvényt kell elfogadni ütközéskor a korábbival

12
Hegedűs Anna

szemben. Ezután az olasz kormány fordult az Európai Bírósághoz azzal, hogy álláspontja
szerint nincs lehetősége lefolytatni az előzetes döntéshozatali eljárást, hiszen maga az olasz
bíróság sem volt felhatalmazva a nemzeti jogszabály hatályon kívül helyezésére. Az Európai
Bíróság kimondta, hogy az EGK Szerződéssel önálló jogrendszer jött létre, amely jogrendszer
ugyanakkor létrejöttével a tagállamok joga integráns részévé válik, miközben közösségi
(uniós) jogi jellege megmarad. Kimondta továbbá ennek a jognak az elsőbbségét a tagállami
joggal szemben.

 a tagállami egyoldalú aktusok (tv., alkotmány) nem ronthatják le az eu-s jogot,

mindegy, hogy az az eu-s jog előtt vagy után keletkezett.

37. A német alkotmánybíróság Solange I. és Solange II. döntései. Milyen szempontokra

tekintettel változott meg a német alkotmánybíróság álláspontja? solange = mindaddig
Kihagyhatatlan ügyelőzmény: Internationale Handelsgesellschaft ügyben a másodlagos
közösségi jog és a tagállami alkotmány látszottak ütközni. A felperes, egy német import-
export cég, exportengedélyt szerzett 20 000 tonna kukoricaliszt kivitelére. Az engedély 1967.
december 31-én járt le. A 120/67/EGK tanácsi rendelet, amely a közös gabonapiaci
rendtartást szabályozta, az engedély megszerzését óvadék elhelyezéséhez kötötte, amely
óvadék elvész, ha az exportra az engedélyben foglalt időn belül nem kerül sor. A felperes
óvadéka egy részét lefoglalták, mivel az export egy része nem valósult meg. A felperes
visszakövetelte a pénzt, és megkérdőjelezte az óvadéki rendszer – illetve az ezt megállapító
tanácsi rendelet – érvényességét. A tagállami bíróság úgy ítélte meg, hogy a letéti rendszer
ellentétes a német alkotmány által biztosított elvekkel, nevezetesen a cselekvési szabadsággal,
a vállalkozás szabadsága és az arányosság elveivel, és a letéti rendszer érvényességével
kapcsolatban előzetes döntést kért az Európai Bíróságtól. Az EuB itt mondta ki azt, hogy a
tagállami alkotmány rendelkezései alapján sem kérdőjelezhető meg valamely uniós jogi
norma érvényessége, azaz az elsőbbség elve a tagállamokkal szemben is érvényesül.

Solange I. döntés: A fent már említett Internationale Handelsgesellschat ügy nem úgy
folytatódott, ahogy azt várhattuk volna. A tagállami bíróság nem követte az Európai Bíróság
által az előzetes döntésben foglaltakat. A Közigazgatási Bíróság (Verwaltungsgericht)
aggályai: Az egyik, hogy az „integráció hevében” olyan hatáskörök is átkerülnek a
Közösséghez, amelynek átadására az Alkotmány alapján a törvényhozás, és egyáltalán senki
nem kapott felhatalmazást. A másik aggály, hogy a hatáskört megkapó közösségi szerv
jogalkotása során nincs alávetve azoknak a szigorú, részletesen kidolgozott alkotmányossági
követelményeknek, amelyeknek a német jogalkotás – mindenekelőtt a Német
Alkotmánybíróság, illetve alkotmánybíráskodás nyomán – köteles megfelelni. A közigazgatási
bíróság ezután – az Európai Bíróság ítéletével szemben – a biztosítékadási rendszert a német
Alkotmánnyal ellentétesnek nyilvánította, s alkotmányossági vizsgálatot kért a Német
Alkotmánybíróságtól (Bundesverfassungsgericht). Ez 1974-ben hozta meg nagy jelentőségű,
úgynevezett Solange I. ítéletét. „A Közösségnek jelenleg nincs közvetlenül választott,
demokratikusan legitimált parlamentje, amelynek törvényalkotó joga lenne, és amelynek a
közösségi jogalkotó szervek politikai felelősséggel tartoznának. Nem rendelkezik továbbá az
alapvető jogok kodifikált katalógusával, amelynek a lényege olyan megbízhatóan és

13
Hegedűs Anna

egyértelműen rögzítve lenne, mint az Alkotmányban. Átmenetileg tehát előfordulhat, hogy a

közösségi jog és az Alkotmányban rögzített alapvető jogok garanciái összeütközésbe kerülnek,
és felmerül a kérdés, melyik jogrendszernek van elsőbbsége, azaz melyik zárja ki a másikat.
Ebben a normaütközésben az Alkotmányban rögzített alapjogok garanciái élveznek
elsőbbséget mindaddig, amíg (So lange) a Közösség megfelelő hatáskörrel bíró szervei a
Szerződésben rögzített módon nem szüntetik meg a normák ütközését.”  A Német
Alkotmánybíróság tehát a közösségi jog által az alapjogoknak biztosított védelem
elégtelensége miatt fenntartotta a jogát arra, hogy az alaptörvényre épülő alapjogok védelmét
a közösségi joggal szemben is érvényesítse, megtagadva ezzel a közösségi jog feltétlen
elsőbbségét.

Solange II: 1986-ban az Európai Parlament közvetlen megválasztására, az Európai

Bíróságnak az emberi jogok védelmével kapcsolatban kifejlődő joggyakorlatára, továbbá arra
a tényre figyelemmel, hogy valamennyi tagállam részese lett az Emberi Jogok Európai
Egyezményének, a Német Alkotmánybíróság az úgynevezett Solange II. ítéletében
kinyilvánította, hogy mindaddig, amíg ez a kielégítő helyzet fennáll, nem vizsgálja a
közösségi jognak a német alaptörvényben biztosított alapjogokkal való összhangját. „Ezen
fejlemények fényében, mindaddig, amíg (Solange) az Európai Közösségek, és különösen az
Európai Bíróság esetjoga általában olyan hatékony védelemben részesíti az alapvető jogokat
a Közösség szuverén hatáskörrel rendelkező szerveivel szemben is, amely alapvetően megfelel
az Alkotmány által feltétlenül megkövetelteknek, és amennyiben (az Európai Közösségek)
általában garantálják az alapvető jogok lényegi tartalmát, a Szövetségi Alkotmánybíróság
nem gyakorolja hatáskörét a tekintetben, hogy a másodlagos közösségi jog
alkalmazhatóságáról határozzon, valahányszor azt (ti. a másodlagos közösségi jogot)
valamely, a Német Szövetségi Köztársaság joghatósága alá tartozó bíróság vagy hatóság
intézkedésének jogi alapjául hivatkozza.”

38. A magyar Alkotmánybíróság 22/2016. (XII. 5.) AB határozata: mit jelent az alapjogi
fenntartás, a szuverenitáskontroll és az identitáskontroll?
Ez a három eset az, amikor lehetséges az uniós jogi norma primátusa alól mentesülni.
Alapjogi fenntartás: azt vizsgálja, hogy az uniós jog valamely rendelkezése megfelelően
biztosítja-e az alapjogok védelmét (ahogy az jellemzően egy tagállam alkotmányos
szabályaiból következne).
 22/2016. (XII. 5.) AB határozat: Solange II-re utal  alapjogok védelme és emberi
méltóság védelme biztosítása mindenek felett  ezek sérelmével nem járhat a közös
hk gyakorlás

Szuverenitáskontroll: Uniós jog vmely szabálya sérti-e a tagállam szuverenitását

 22/2016. (XII. 5.) AB határozat: M.o. csak egyes hk-ök gyakorlásáról mondott le 
fenntartott szuverenitás vélelme: ahol M.o. nem járul hozzá, hogy az adott hk-t az EU
gyakorolja, ott vélelmezni kell, hogy nála marad.

Identitáskontroll: tiszteletben tartja-e az uniós jog a tagállamok nemzeti identitását? Ami

elválaszthatatlan részül.

14
Hegedűs Anna

 22/2016. (XII. 5.) AB határozat: itt M.o. alkotmányos önazonossága esetről-esetre

megállapítandó. Ez kizárólag az AB feladata.

39. Melyek az EU intézményei a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően? Hol van ezek
székhelye? Lisszaboni Szerződés – 2007
1. Európai Tanács (European Council) – tagállamok állam- és kormányfői, székhely:
Brüsszel
2. Tanács (Council) – Miniszterek Tanácsa vagy az Európai Unió Tanácsa. Az EU
legfontosabb jogalkotó szerve. Székhelye Brüsszel, azzal, hogy áprilisban, júniusban,
októberben Luxembourgban tartja az üléseit.
3. Európai Parlament (European Parliament) – székhely: Strasourg. Népszuverenitás
elve, EI döntéshozatala demokratikus legitimációja letéteményese. Meghatározza az
EU politikájának és jogának kereteit.
4. Európai Bizottság (European Commission) – eu jog vh-a legfontosabb
letéteményese. Szerepe van a jogalkotás előkészítésében, az eu-s jog vh-a
ellenőrzésében, az EU napi működése irányításában („szövetségi kormány”).
Székhely: Brüsszel.
5. Európai Unió Bírósága (European Court of Justice) – székhely: Luxembourg.
Intézményes jogalkalmazás és végrehajtás legfontosabb őre. EuB + Tv.szék.
6. Európai Központi Bank (European Central Bank) – euróval kapcsolatos döntések
meghozatala, Unió monetáris politikája meghatározása, vh-a. Székhelye: Frankfurt am
Main.
7. Számvevőszék (European Court of Auditors) – EU intézményei pénzügyeit, EU-s
forrásokból részesedő, azokat kezelő szervek gazdálkodását ellenőrzi. Székhelye:
Luxembourg.

40. Hogyan történik az Európai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása? Kik azok a
„csúcsjelöltek"?
Elnök: EUSz. 17. cikk (7): az Európai Tanács minősített többséggel (tagállamok 55%-a
igenje kell, ez 15 tagállamot jelent, akik az európai lakosság min. 65%-át képviselik)
javaslatot tesz az Európai Parlamentnek  akit a Parlament tagjai többségével választ meg.
(Ha az EP nem szavazza meg  EiT 1 hónapon belül új jelöltet kell, hogy javasoljon. A
Bizottság elnöke állapítja meg annak belső szervezetét, ő nevezi ki az alelnököket.

Csúcsjelöltek: A 2014-es európai parlamenti választások egyik nagy újításának számított a

csúcsjelölti rendszer bevezetése. Támogatói úgy gondolták, hogy az új rendszer megoldja az
Európai Unió demokráciájával kapcsolatos problémákat, ugyanakkor megteremti a polgárok
és az uniós szint közötti közvetlen kapcsolat politikai előfeltételeit. Azt jelenti, hogy az EP
valamennyi frakciója csúcsjelölteket állít a Bizottság elnökének választása előtt, ők
kampányolnak. Annak ellenére azonban, hogy 2014-ben a kísérlet sikeresnek tűnt, a 2019-es
európai parlamenti választások után a tagállamok nem a csúcsjelöltek közül választották ki az
Európai Bizottság új elnökét (Ursula von den Leyen). EiTanács nem akarta ezt ajogkört az
EP-nek adni?

Tagok: EUSz. 17. cikk (5) alapján 2014 óta a Bizottság a tagállamok számának 2/3-ával
egyenlő tagból áll –kivéve, ha ezt az EiTanács megváltoztatja  ma igen, 27 tagja van!

15
Hegedűs Anna

A tagok személyét a tagállami kormányok javasolják, de az EuB elnökénél egyetértési joga

van. Ursula azt kérte, 1 nőt 1 férfit jelöljenek a tagállamok. Az elnök meghatározza az
összetételt  ezt az EiTanácsnak jóvá kell hagynia.  Ez után az EP tervezett hk-ük szerinti
bizottságai meghallgatják  értékelésül elküldik az EP elnökének.  itt a Biz.Elnök vagy
portfóliót ad, vagy a tagállam mást javasol.  az EP a Bizottságot, mint testületet hagyja jóvá
a tagjai abszolút döntésével  EiTanács minősített tbs-gel nevezi ki a tagokat
Fontos: Az EP nem tud formálisan leszavazni senkit, ő csak a testületről magáról szavaz a
végén, de a gyakorlatban mindenki figyelembe veszi az EP értékelését. (r.i.p. Trócsányi)

41. Mit jelent az a kifejezés, hogy a Bizottság a szerződések őre és a fejlődés motorja? Milyen
egyéb hatáskörei vannak a Bizottságnak (legalább hármat említsen)?
EuBiz. feladat- és hk-ei:
1. szerződések őre: őrködik a Szerződések felett az elsődleges és a másodlagos jog
címzetteinek részéről történő betartásáért felel. Legfontosabb fegyvere (tk fogalmaz
így) a kötelezettségszegési eljárás <3, EUMSz. 258. cikk. Ha tudomást szerez egy
jogsértésről, tesz lépéseket, de akkor van eljárás, ha az ún. struktúrált párbeszéd
eredménytelen, és a tagállam nem fogadja el a Bizottság megközelítését. EuB dönt.
2. fejlődés motorja: ez eu-s jog előkészítésében jelentős a szerepe. AZ EP felkérhetp új
jsz. elfogadására vagy meglévő módosítására, erre az EP h.i.-t tűzhet ki. A tagállami
állampolgárok is hozzá intéznek kezdeményezést (7 tagállam 1 millió polgára). Fehár
és Zöld könyveket fogad el (jogalkotási programok keretében).
 Fehér könyv: átfogó, stratégiai jellegű feladatok elvégzés előtt kibocsájtott
programfüzet.
 Zöld könyv: egy adott területet érintő jsz.tervezetnek a többé-kevésbé részletes,
előzetes leírását adó, vitaindító doksi.
3. Végrehajtó hk
4. Jogalkotó hk – technikai jellegű normák, felhatalmazáson alapul
5. Uniós pénzügyekkel kapcsolatos hk
6. Külkapcsolati funkció: egyik alelnöke a kül-és biztonságpolitikai főképviselő. Ő
képviseli az EU-t egységesen. EU „külügyminisztere”. EiT minősített tbs.

42. Hány tagból áll és hol van a székhelye az Európai Parlamentnek? Hogyan történik az EP-
képviselők választása Magyarországon (hány főt, mennyi időre, milyen formában)?
Az EP székhelye Strasbourg, ott zajlanak a plenárisok, de emellett Brüsszelben és
Luxembourgban is működik.
Általános szabályok: EUSz. 14. cikk (2)  kpv. száma elnök nélkül max 750 lehet,
mindenkinek min. 6 és max 96 kpv-je lehet. Az EiT az EP-vel együtt határoz. A Brexit óta a
tagok száma 705 (751 volt), legtöbb kpv-je Németo.-nak van (96), legkevesebb 6 pedig
Ciprusnak, Máltának, Luxemburgnak. Magyarországnak 21 EP kpv. helye van (5 másik
tagállammal egyetemben).
1979 óta általános, közvetlen, titkos és arányos választások vannak 5 évente. Ezt
tagállamonként kell tartani. Ennek van egy meghatározott periódusa (csüt-vas., itthon mindig
vasárnap). Magyarországon az EP választásokat a köztársasági elnök írja ki (nem tényleges a
mozgástere). Egy M.o.-on élő eu-s polgár aktív és passzív választójoggal is bír. Minden
polgárnak 1 szavazata van. A képviselőket arányos kpv-et alapján (lista/preferencia rendszer –
itthon egyfordulós, listás, pártok indulnak, az ország 1 nagy választókör, mandátumot pedig
az szerez, aki elérte az érvényes szavazatok 5%-át). Összeférhetetlenség pl. a nemzeti
parlamenti kpv-i feladatokkal.

43. Az Európai Parlament szervezete: elnök, Büro, Elnökök értekezlete, pártcsoportok.

16
Hegedűs Anna

Elnök: titkos szavazással, 2 és fél évre választja az EP, ahogy a 14 alelnököt és az 5 questort
is. Feladata az ülések megnyitása, felfüggesztése, berekesztése. Vitában összegez,
felszólalókat rendre utasíthatja. Nk-i kapcsolatokban, protokolláris eseményeken ő kpv-i az
EP-t. Jelenlegi elnök Roberta Metsola.

Alelnök: 14 db van. ha az elnök nincs jelen / akadályoztatva van / részt akar venni a vitában
 helyettesíti. Az elnök bármilyen feladatát átruházhatja az alelnökre.

Questor: 5db van. EP napi igazgatása feladatait végzik. Olyanok, mint a magyar OGY
jegyzői. Feladatuk az EP tagajit közvetlenül érintő hivatali és pénzügyi kérdések kezelése. 1x
volt magyar, Fazakas Szabolcs 2004-2009 közt.

Elnökség (Büro): elnök + 14 alelnök + szavazati jog nélkül a questorok. Az elnökség

utasításokkal látja el az igazgatási apparátust. Ők készítik az EP költségvetési tervezetét.
Adminisztratív tev.-ég irányítása.

Elnökök értekezlete: EP elnöke + Parlament frakcióinak elnökei  EP napirendjét állapítják

meg.

Pártcsoportok: frakciók politikai nézet szerint szerveződik. 23 kpv indíthat frakciót, ha a

tagállamok legalább ¼-ét kpv-elik. 7 van jelenleg. (Néppárt – KDNP, szocik és demokraták
progresszív szöv-e – DK, MSZP; renew – Momi, Zöldek – nincs magyar, konzervatívok és
reformerek – nincs magyar, baloldal – nincs magyar tag).

Főtitkárság: kb 8000 fő a 3 helyszínen segíti a munkát.

Állandó bizottság: jelenleg 20 van. 25-81 kpv-ből állnak. Lefedik az EP feladat- és hk-eit. pl.
LIBE – állampolgári jogok

44. Ki és milyen ügyben fordulhat az európai ombudsmanhoz?

Ki: bármely uniós polgár, vagy vmely tagállamban lakóhellyel rendelkező természetes
személy, vagy valamely tagállamban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező jogi
személy, illetve az Ombudsman hivatalból.

Milyen ügyben: hivatali visszásság = az igazgatási szabálytalanságok, tisztességtelen mgt,

hatalommal való visszaélés, infó megtagadása, szükségtelen késlekedés, uniós jogba ütköző
intézkedés. KIVÉVE: EuB ítélkezési tevékenysége.

45. Határolja el egymástól az Európa Tanácsot és az Európai Tanácsot!

Európa Tanács (Council of Europe) Európai Tanács (European Council)
önálló nk-i szervezet az EU egyik intézménye
székhelye Strasbourg székhelye Brüsszel
47 tagú (vmennyi EU tagállam a részese) 27 tagú
tagállamokból áll tagállamok állam- és kormányfőiből áll

46. Az Európai Tanács összetétele, elnöke, a soros elnökség. Milyen gyakran ülésezik az
Európai Tanács?
Európai Tanács az EU legmagasabb szintű döntéshozó szerve, az EU „csúcsszerve”.
Alapvetően nem jogalkotó, hanem politikai döntéshozó szerv.

17
Hegedűs Anna

Összetétele: a tagállamok állam- vagy kormányfői (attól függ, ki a nemzeti jogrend szerinti
vh hatalom feje az adott tagállamban), illetve az ülésekre velük tarthat a külügyminiszter. AZ
ülésen részt vesz még az EiT elnöke és a Bizottság elnöke. Munkájában részt vesz az EU
külügyi és biztonságpolitikai főkpv.-je.

Elnöke: a Lisszaboni Szerződés óta állandó elnöke van. Az EiT minősített többséggel, 2 és fél
éves időtartamra választja meg. 1x megújítható. Jelenlegi elnök: Charles Michel. Semmilyen
nemzeti tisztséget nem viselhet. Feladata pl.: elnököl az EiT ülésein és lendületet ad a
munkának; erőfeszítéseket tesz az EiT-on belüli kohézió és konzenzus megteremtésére;
minden ülés után jelent az EP-nek. „Kit hívjak fel, ha Európával akarok beszélni?” –
Kissinger.

Soros elnökség: 2007-ig az elnöki tisztséget a mindenkori soros elnökséget adó tagállam
kormány- vagy államfője töltötte be.

Ülései: elnök összehívja. Félévente 2x ülésezik (max. 2 napig), de indokolt esetben rendkívüli
ülés is összehívható. Ülések végén megszületett döntésekről az ún. következtetések szólnak
(konszenzussal fogadják el).

47. Kikből áll az Európai Unió Tanácsa? Nevezzen meg legalább három tanácsi formációt!
Mit jelent a COREPER kifejezés?
Kikből áll: a tagállamok 1-1 olyan, miniszteri szintű kpv-jéből, aki az általa kpv-elt tagállam
kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.
Elnöke rotációs rendszerben, félévente váltják egymást (soros elnökség). Ez presztízs és
feladatokkal is jár (reprezentatív és ügyvezetői). Az elnök határozza meg a napirendi pontjait
az ülésnek.
A tanács elnökségi feladatait elnökségi triókban látják el 3as csoportokban, 18 hónapon
keresztül. A rotáció a földrajzi egyensúly elvére is tekintettel van. M.o. 2024 július-
decemberében lesz, a spanyol-belga-magyar elnökségi trió részeként a soros elnök.
3 tanács formáció: amúgy 10 van, a napirendje kérdéseiben ezekben ülésezik. Ezek egyenlő
viszonyban vannak egymással.
1. Általános Ügyek Tanácsa – különleges koordinációs szerep,ig.ügyi min. magyar
oldalról aki benne van
2. Külügyek Tanácsa – elnöke az EU kül- és biztonságpolitikai főkpv-je,
külügyminiszterek vesznek részt
3. Bel- és Igazságügyi Tanács

COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága  a Tanács legmagasabb szintű és

legjelentősebb döntés-előkészítő szerve, amelyet mindig a soros elnökséget adó tagállam
elnököl. Fő feladata a Tanács munkája előkészítése, fellépések összehangolása biztosítása. 2
COREPER van: COREPER I.: tagja az állandó képviselők helyettesei, ide inkább a szakmai
jellegű és kevésbé átpolitizált tanácsi formációk tartoznak, és a COREPER II.: tagjai az ÁK-k,
ide a politikailgaf érzékenyebb kérdések tartoznak.

48. Hogyan történik főszabály szerint a döntéshozatal az Európai Tanácsban, a Tanácsban és

a Parlamentben?
Európai Parlament: határozatképes az összes tag 1/3-a jelenlétével, döntésképes jelenlevők
egyszerű többségével. Van eset, mikor minősített tbs-gel dönt,ez vagy 2/3-ad, vagy 3/5-öd, de
a főszabály az egyszerű többség.

18
Hegedűs Anna

Európai Tanács: általában konszenzussal hozza döntéseit  ettől csak akkor tér el, ha a
Szerződések nevesítik (pl. EiT elnöke megválasztása – minősített tbs).

Tanács: a minősített többséggel való döntéshozatal érvényesül főszabály szerint  ez az ún.

kettős többség  A Tanács akkor fogad el egy döntést, ha azt a tagállamok 55%-a
(15tagállam) támogatja, és a támogató tagállamok az Unió összlakosságszámának minimum
65%-át képviselik (tartózkodás = nemleges szavazat). Blokkoló kisebbség: javaslat elfogadása
megakadályozásához min. 4, az EU teljes népessége min. 35%-át kitevő tagállam szükséges.
Kivételesen dönthet egyhangúan vagy egyszerű többséggel. Megerősített minősített döntés: a
tagállamok min. 72%-a (27-ból 20) támogat egy javaslatot.

49. Mutassa be röviden a rendes jogalkotási eljárást!

Lisszaboni Szerződés ezt főszabállyá tette. EP és az ET társjogalkotók.
1. Kezdeményezés joga: EuBizottság.--> benyújtja a szerveknek a javaslatot.
2. Első olvasat tárgyalása  először az EP-ben, aztán a ET-ban
3. Második olvasat  ha nem kerül az elsőben sor jogalkotási aktus megalkotására. 
ET módosításai alapján.  tárgyal először az EP, majd az ET
4. ha vannak ehhez is az EP-nek módosításai  EuBizottságnak meg kell küldenie 
véleményt nyilvánít  amit a Biz. ellenez, azt a módosítást a Tanács csak egyhangúan
fogadhatja el
5. harmadik olvasat előtt egyeztető bizottságok  Tanács tagjai + EP azonos számú
tagjai, Biz is közreműxik.
6. harmadik olvasat  eredmény lesz

50. Mely bíróságokból áll jelenleg az Európai Unió Bírósága? Melyik bíróság hány tagú, és
kik a magyar tagjai?
Az EuB alatt 2 bíróságot értünk: 1. Európai Bíróság, 2. Törvényszék.
Európai Bíróság: 27 tagból áll (tagállam/bíró). Az lehet bíra, akinek a függetlenségéhez
kétség sem férhet, és aki megfelel az országában a legfelsőbb bírói tisztséghez történő
kinevezésez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok. 6
évre nevezik ki őket. Megújítható tisztség. Erről egy héttagú bizottság dönt (alkalmas-e) –
ennek Paczolay Péter VOLT a tagja. A magyar tag ma Csehi Zoltán. Elnököt választanak
maguk közül 3 évre. 3/5 bíróból álló tanácsok működnek.

Törvényszék: tagállamonként legalább 1 bíró, azonos kinevezési eljárásrend, enyhébb

feltételét: meg kell felelniük a felsőbb bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges
alkalmassági feltételeknek. 2019 óta tagállamonként 2 bíróból áll. Magyar tagjai Tóth
Tihamér és Kecsmár Krisztián. Nincsenek főtanácsnokai.

51. Mi a feladatuk a főtanácsnokoknak? Hány főtanácsnok van?

A Bíróság munkáját 11 főtanácsnok (advocate general) segíti. Kinevezései feltételei
megegyezik a bírákéival. Feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül indoklással ellátott
indítványt terjesszen elő olyan ügyekben, amik esetén az EuB-nek Alapokmánya szerinti
főtanácsnok részvételére van szükség. Ebben áttekintik a releváns esetjogot, tudományos
elemzést végeznek, részletesen indokolt javaslatot hoznak. Ez nyilvános, közzéteszik a
Hivatalos Lapban. Nem köti az EuB-t, de a gyakorlatban az esetek többségében ennek
megfelelően születik döntés.

19
Hegedűs Anna

52. Sorolja fel az Európai Bíróság legtipikusabb eljárásait (legalább ötöt említsen)! Melyeket
kezdeményezheti ezek közül tagállam?
- előzetes döntéshozatali – tagállami bíróság kezdi
- kötelezettségszegési – tagállam kezdheti
- megsemmisítési – tagállam kezdheti
- mulasztási – tagállami kezdheti
- szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
- szerződéses felelősség
- közszolgálati jogviták
- szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogviták
- nemzetközi szerződése ex ante vizsgálata
Bíróság eljárásrendje (nincs a kérdésben): vagy közvetlen vagy közvetett az eljárás. 4 szakasz:
1. kérelem, kereset beérkezése, és az ahhoz kapcsolódó int-ek szakasza
2. Írásbeli szakasz (felek, beavatkozók észrevételei, előkészítő intézkedések)
3. Szóbeli szakasz (megtartott tárgyalás)
4. Döntéshozatali szakasz (döntés kihirdetése és közzététele)

53. Ki és milyen kérdésben kérhet előzetes döntést? Mikor kötelező előzetes döntést kérni?
Előzetes döntéshozatal: tagállami bíróság az EuB-hez fordul  az EuB dönt jogkérdésben,
ami alapulvételével a tagállami bíróság eldönti a folyamatban lévő ügyet. Közvetett eljárás
ekképp. Az EuB nem dönthet el jogvitát! Tv.széknek nincs rá hk-e. Mo-on a Pp, Be is azonos
tartalommal szabályozza, hivatalból vagy kérelemre indítható. Az itthoni eljárás addig
felfüggesztődik, a bíróság megküldi a végzést az EuB-nek és az ig.ügyi min.-nek. Judit.
Ki kérheti: tagállamok nemzeti bíróságai
Milyen kérdésben: csak jogkérdésben!
Mikor kötelező ezt kérni?:
Intézményi oldal: ha egy olyan tagállami bíróság előtt merül fel az uniós jog értelmezésével
vagy érvényesítésével kapcsolatban kérdés, ami határozatai ellen a nemzeti jog értelmében
nincs jogorvoslati lehetőség  akkor a nemzeti bíróság köteles az EuB-hez fordulni. (Kúria,
ha a döntésnél nincs felülvizsgálat, akkor a döntést hozó bíróság)
Tartalmi oldal: a Szerződések értelmezése, vagy az uniós intézmények, szervek, hivatalok
jogi aktusai érvényessége vagy értelmezése válik szükségessé.

54. Mit jelent az acte clair és az acte éclair doktrína?

Acte éclair doktrína: tisztázott ügy – ha egy lényegében hasonló vagy azonos jogkérdésben
az EuB már állást foglalt, akkor ugyanazt a jogértelmezési kérdést már nem szükséges
ismételten feltennie a tagállami bíróságoknak.

Acte clair: tiszta ügy – ha egy ügy esetében az uniós jogi kérdés megítélése annyira
nyilvánvaló, hogy az minden ésszerű kétséget kizát, akkor nem szükséges döntéshozatali
eljárás.

55. Melyek a bírói szerv jellemzői a Dorsch Consult ügy alapján? Mennyiben érintette ezeket
a feltételeket a magyar Cartesio-ügy?
Dorsch Consult feltételek: Egy tagállami szerv akkor minősíthető bíróságnak, az EuB
gyakorlata szerint, ha:
- a szervet jsz hozta létre,
- a szerv állandó jellegű,
- a szerv döntése kötelező,

20
Hegedűs Anna

- a szerv eljárása kontradiktórius,

- a szerv független,
- a szerv jogot alkalmaz eljárása során.

Cartesio-ügy: ha igazságszolgáltatási feladatot lát el a court, akkor ok, mert pl. a Szegedi
Ítélőtábla sem kontradiktórius. Az esetjog szerint az EuB az Alkotmánybíróságok kérelemit is
elfogadta.

56. Milyen eljárási szabályok szerint indíthat a Bizottság kötelezettségszegési eljárást?

EUMSz. 258.cikk
Biz. a tagállam ellen: ha a Biz. szerint a tagállam a Szerződésekből eredő vmely
kötelezettségét nem teljesítette  ügyről indoklással véleményt ad  az érintett államnak
lehetőséget biztosít az észrevételei megtételére.  ha az érintett tagállam a Biz. által
meghatározott időn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak  Bizottság az EuB-
hez fordulhat.
Ezt az EuBiz. „közérdekből” indítja. Elsődleges és másodlagos jf.-nál is.Objektív jelleg: nem
azt vizsgálja, miért szegett jogot. Ide kapcsolódik CSAK a pénzügyi szankció lehetősége:
átalányösszeg vagy kényszerítő bírság  ha a Biz. szerint a tagállam nem tette meg az EuB
ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételeket  EuB-hez fordul megint.

57. Milyen eljárási szabályok szerint indíthat egy tagállam kötelezettségszegési eljárást?
Említsen példát Magyarország által indított kötelezettségszegési eljárásra!
Tagállam tagállam ellen: ez rendkívül ritka. Bármely tagállam az EuB-hez fordulhat, ha
megítélése szerint egy másik tagállam a Szerződésekből eredő kötelezettségének nem tesz
eleget.  az ügyet először a Biz. elé terjeszti  Biz. indoklással véleményt ad (ha 3 hónapig
nem, akkor a tagállam egyből az EuB-hez fordulhat)  de előtte a tagállamnak lehetőséget
biztosít, hogy kontradiktórius eljárásban szóban és írásban nyilatkozzon.

M.o. által indított: 2012. Magyarország vs Szlovákia  Sólyom ügy: Szlovákia megtagadta
az államfő belépését a területére.

58. Mely uniós aktusok támadhatóak meg semmisségi eljárásban? Melyek a legfontosabb
(tipikus) semmisségi okok?
Ha egyes jogi aktusok nem teljesítik a meghozatalukra vonatkozó eljárási követelményeket.
„Kvázi alkotmánybíráskodás”.
Az uniós intézmények és egyéb kötelező aktusok kibocsátására feljogosított szervek 3.
személyekre jhatás kiváltására képes valamennyi aktusa megtámadható. Ilyenek: a
másodlagos jogi aktusok, valamennyi jogalkotási aktus, a Tanács, a Biz., az EKB jogi aktusai,
az EP és az ET harmadik személyekre hatással bíró jogi aktusai, etc. nincs taxatív felsorolás.
Kivétel: ajánlás, vélemény.

Semmisségi okok:
- hatáskör hiánya
- lényeges eljárási szabály megsértése
- Szerződések, vagy más, a Szerződés alkalmazásával kapcsolatos jog megsértése
- hk-rel való visszaélés

59. Mit jelent a privilegizált, kvázi privilegizált és nem privilegizált keresetindításra

jogosultak kategóriája a semmisségi eljárásban? Kik tartoznak az egyes kategóriákba?

21
Hegedűs Anna

Attól függ, ki mely csoportba tartozik, hogy mely aktusokat és milyen feltételekkel
támadhatnak meg.
Privilegizált: bármely, a megsemmisítési eljárás keretében megtámadható jogi aktus
megtámadására jogosultak anélkül, hogy bármilyen többletfeltételt kellene igazolniuk. Nem
kell a perlési jogot igazolni.
- tagállamok
- EP
- Tanács
- Bizottság

Kvázi privilegizált: előjogaik megóvása érdekében indíthatnak eljárást.

- Számvevőszék
- EKB
- Régiók Bizottsága

Nem privilegizált: bármely természetes vagy jogi személy a neki címzett vagy őt közvetlenül
és személyében érintő jogi aktusok ellen felléphet. A természetes és jogi személyek
indíthatják, az alábbi esetekben: (főleg a határozatok)
- az aktust nekik címezték
- őket az közvetlenül és személyükben érinti
- olyan rendeleti jellegű aktusok, amik nem tartalmaznak vh-i intézkedéseket, és
amelyek őket közvetlenül érintik.

60. Mit jelent a közvetlen és személyes érintettség fogalma (Plaumann-teszt)?

Közvetlen: a megtámadott intézkedés közvetlenül, bármely más aktus közbejötte nélkül
gyakorol hatást a felperes jogi helyzetére, a végrehajtás pedig pusztán automatikus jellegű,
semmilyen mérlegelésre nem biztosít lehetőséget.

Személyes: erre vonatkozik a Plaumann-teszt. E teszt annak igazolását követeli meg, hogy a
felperes olyan személyi körhöz tartozzon, amelyet objektív módon mindenki mástól meg lehet
különböztetni. Ez a csoport zárt, utóbb már nem bővíthető kell, hogy legyen.

61. Ki és milyen eljárásrendben indíthat mulasztási eljárást?

Ha az EU intézményei, szervei, hivatalai elmulasztják a szükséges döntések meghozatalát.

Ki: 2 kör van

Privilegizált keresetindításra jogosultak köre: tagállamok és az EU intézményei
Nem kell perképességi feltételeket igazolniuk.

Nem privilegizált keresetindításra jogosultak köre: természetes és jogi személyek.

Igazolniuk kell, hogy ez EU valamely intézménye, szerve, hivatala elmulasztotta egy nekik
címzett jogi aktus meghozatalát. Ajánlás és vélemény nem tartozik ide.

Milyen eljárásrendben:
1. az érintett intézményt fel kell hívni arra, hogy járjon el
2. ha 2 hónapon belül nem foglal állást  a keresetet további 2 hónapon belül meg lehet
indítani.
Fontos: eljárásnak nem feltétele a hiányzó norma megalkotása, csak az, hogy megindokolja,
miért nem tartja szükségesnek vagy lehetségesnek az aktus meghozatalát!!

22
Hegedűs Anna

62. Milyen alapesetei vannak a szerződésen kívül okozott kárnak? Melyek a kártérítési
felelősség feltételei a Schöppenstedt-formula szerint?
Alapesetek: általános hatályú, mérlegelési jogkörben elfogadott normák okozta károk.
1. Mérlegelési jkörben hozott intézkedések – általános, mérlegelési jkörben elfogadott
normák okozta kár miatt.
2. Nem mérlegelési jkörben hozott intézkedések – amikor olyan intézkedések okoztak
kárt, amik elfogadása során az EU intézményei semmilyen mérlegelési jkörrel nem
rendelkeztek
3. EU-s tisztségviselők által okozott kár
4. Jogszerű intézkedéssel okozott kár
Minden esetben szükséges a kár és az ok-okozati összefüggés bizonyítása.

Schöppenstedt-formula: EU szerződésen kívüli felelőssége alaptétele.  ez alapján az EU

felelőssége a jogalkotással magánszemélyeket ért károkért, „csak magánszemélyeket védő
magasabb rendű jsz. kellően egyértelmű megsértése esetén állapítható meg”.
2 feltétel:
- jogsértőnek bizonyult norma a magánszemélyeket védő magasabb rendű jsz-al
ellentétes
- jogsértés kellően súlyos (egyértelmű)

63. Hogyan történhet a nemzetközi szerződések ex ante vizsgálata az EUMSZ 218. cikk (1)
bekezdése szerint? Mi lesz az eljárás következménye?
Az ex ante vizsgálat a szerződéskötési eljárás teljes lezárulása előtt a tagállamok, illetve a
szerződéskötési eljárásban részt vevő intézmények valamelyikének (EP, Tanács, Biz.)
kezdeményezésére indul. Annak a megerősítését célozza, hogy a megkötni tervezett
megállapodás összhangban áll az uniós joggal. Ezt az EuB-től kérheti.

Eljárás következménye: Ha a Bíróság véleménye kedvezőtlen  a megállapodás csak akkor

léphet hatályba, ha azt módosítják, vagy a Szerződéseket felülvizsgálják.

Mi ütközik? Mivel ütközik? Mi a joghatása?

nk-i szerződés másodlagos eu-s intézmények kötelesek az általuk
jogforrás megalkotott jogi normákat
megfelelően módosítani
nk-i szerződés elsődleges eu-s jogforrás a nk-i szerződés megkötésére csak
akkor kerülhet sor, ha azt módosítják,
vagy az elsődleges jf-okat
felülvizsgálják (másképp érvénytelen
a lesz nk-i szerződés)
pl.: Emberi Jogok Európai
Egyezményéhez való csatlakozás
(mint EU)

23