3. és 4.

tétel: A büntetőjog klasszikus alapelvei, A legalitás

I. Jogtörténet:
 a magyar törvénytár törvénykönyveit a Szent István király Intelmei néven ismert
politikai és erkölcsi útmutatás nyitja meg
 már ebben megjelenik a legalitás egy korai megfogalmazása
 valójában Werbőczy Tripartituma az, amely szépen és kimerítően szól a legalitásról
 a Csemegi-kódex 1. §-ában deklarálta a nullum crimen elvet
 a legalitás jelentősége az 1990-es rendszerváltást követően vált nyilvánvalóvá

II. Nemzetközi kitekintés, a legalitásról általában

különbséget kell tenni a rule of law és a legalitás között

 rule of law: jogbiztonság, a jog uralma, egy jogrendszer vonatkozásában
 legalitás: jog uralma a büntető anyagi jogban

 a büntetőjogi normák legalitásának elve kapcsolódik az alkotmányossághoz is

 a tágabb értelemben vett alkotmányosság magában foglalja a legalitást
 a legalitás áthágása mindig az alkotmány megsértésével jár
 a jogbiztonság olyan alapvető értékké és követelménnyé fejlődött, amelyet
nemzetközi eszközökkel védenek és támogatnak

Dicey rule of law fogalma három fő elemből állt:

 a jog szupremáciája az önkényuralommal szemben
 a törvény előtti egyenlőség
 az alkotmány az ország „közönséges” jogának terméke

Hayek
 új szabály új elvárást teremt
 az emberek elvárásainak védelme a jog alapja

Raz
 a rule of law eszméje azt jelenti, hogy életünket rögzített, megismerhető és
egyértelmű szabályok irányítják
 ha az előreláthatóságot tagadjuk, az nem azért káros, mert más jogokat vagy
szabadságokat csorbíthat, hanem azért, mert a jogot valódi céljától fosztjuk meg
 Raz 8 elvet sorol fel, melyek a rule of law eszméjéből nyerhetők:
- a jogszabályoknak a jövőre kell irányulniuk (ex nunc),
- egyértelműnek kell lenniük
- és ki kell hirdetni őket
- a jogszabályoknak viszonylag állandónak kell lenniük
- a természetes igazságosság szabályait be kell tartaniuk
Rawls igazságosság-fogalma két alapelvből áll:
 minden személynek joga van a másokéval összeegyeztethető alapszabadságra
 egyenlőség mindenkinek a társadalmi élet alapszabadságaiban, a társadalmi
javak más formáinak elosztása során

 az emberek egyenlősége primer előfeltétel, mely vitathatatlan és az igazságosság

alapjául szolgál
 az igazságosság így két egyenlőséget foglal magában:
- szabadság egyenlősége
- a társadalmi javak más formáinak egyenlősége

 a rule of law két elvre épül: kiszámíthatóság és egyenlőség

III. A hatályos jog:

A LEGALITÁS SZERKEZETE; ANYAGI ÉS FORMÁLIS LEGALITÁS:

 Btk. 1. §
o (1) nullum crimen sine lege: (nincs bűncselekmény törvény nélkül)
Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet
megállapítani, amelyet törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.

o (2) nulla poena sine lege: (nincs büntetés törvény nélkül)

Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy
intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés idején nem rendelkezett.

 az anyagi és a formális legalitás kétféle módon értelmezhető:

o a formális legalitás alatt azok az alkotmányos alapelvek értendők, amelyek a
büntetőjogi eljárásra vonatkoznak, szemben az anyagi legalitással, mely az
anyagi büntetőjoggal kapcsolatos

 a jogállamiság formális jelentése úgy értelmezhető, mint a jogszabályoknak megfelelő

jog általi kormányzás
 stare decisis: hasonló esetek hasonló elbírálást érdemelnek

 az erkölcsi alapelvek részévé válnak a legalitásnak, és bár a formális és anyagi

oldalt el kell egymástól különíteni
 a legalitást nem lehet ma már csak a formális jelentésére szorítani
 a legalitás alapelvének általában van egy másik oldala tehát: az anyagi legalitás
A LEGALITÁS ALELVEI ÉS TARTALMA:

Jogtudósok álláspontjai

T. R. S. Allan
 a legalitás megegyezik a nullum crimen elvével, alelvei a következők:
o visszaható hatály tilalma
o pontos megfogalmazás
o analógia tilalma
o vétkesség szükségessége

Ashworth
 legalitás = nullum crimen = jogállamiság
o formális igazságosság
o szerzett jogok védelme
o visszaható hatály tilalma
o maximális pontosság
o igazságos elbírálás
o ártatlanság vélelme

Glanville Williams
o hozzáférhetőség
o visszaható hatály tilalma
o megszorító jogértelmezés

A. T. H. Smith
o parlament szerepének tiszteletben tartása
o jogszabályi pontosság
o visszaható hatály tilalma

Hall
 legalitás = nullum crimen
o jogi analógiák tilalma
o a szavak eredeti, nyelvtani jelentéséhez való ragaszkodás
o megszorító értelmezés
o pontatlan jog tilalma
o visszaható hatály tilalma

Jeffries
 legalitás = nullum crimen
o határozatlanság miatti érvénytelenség: megtiltja, hogy a jogalkotó átruházza a
törvényhozói hatalmát a bíróságokra a nem pontos normaszövegek miatt
o megszorító értelmezés kötelezettsége: a büntető jogszabályok esetében előforduló
bizonytalanság kétértelműség esetén megköveteli, hogy a legalitás alapján a bíró a terhelt
érdekeit vegye figyelembe a döntéshozatal során
 az EJEB a „törvény” fogalmához két feltételt rendelt:
- Sunday Times v. Nagy-Britannia ügy, 1979
- egy normát mindaddig nem lehet törvénynek tekinteni, amíg elegendő
precizitással meg nem fogalmazzák
- az állampolgár képes legyen előre látni következményeket, melyeket egy adott
magatartás kiválthat

 EJEE 7. cikke is tartalmazza a legalitást

- Kokkinakis v. Görögország ügy 1993
- az EJEE 7. cikke nem csak a vádlott hátrányára tiltja meg a visszaható hatály
alkalmazását
- csak törvény határozhat meg bűncselekményt és írhat elő büntetést
- a bűncselekményt világosan kell a törvényben meghatározni
 az EJEE tartalmazza tehát a:
- -visszaható hatály tilalmát
- -bírói jogalkotás
- -szokásjog alkalmazása
- -analógia tilalma
- -büntetőjogi normák kiterjesztő értelmezésének tilalma, ha az a vádlott hátrányára van

 a német jogban négy alapelv elfogadott:

- szokásjog útján nem születhet új büntetőjogi felelősség és szigorúbb büntetés
- ez ugyancsak nem történhet meg analógia alapján
- sem a törvények visszaható hatályú alkalmazása útján
- a büntető jogszabályokat pontosan kell megfogalmazni

 a magyar jogban:
- visszaható hatály tilalma
- megszorító értelmezés
- analógia tilalma
- bűnösségen alapuló felelősség szükségessége
- pontos meghatározás és a bizonytalanság tilalma
- tisztességes figyelmeztetés
- ártatlanság vélelme
- szerzett jogok védelme és az alapvető egyéni érdekek védelme
- hozzáférhetőség
- parlament működésének tiszteletben tartása
- szavak nyelvtani jelentéséhez való ragaszkodás
- bírói kriminalizáció tilalma
- kétszeres értékelés tilalma
A legalitás alelveinek belső kapcsolatai:

 Ashworth szerint a legalitás alapelvei két további értéket hoznak felszínre:

o az a politikai érték, miszerint a büntető szankciók korlátait egy választott
törvényhozó testületnek kell meghatároznia
o az a szociálpolitikai érték, mely a tisztségviselők felelősségéről és hatalmuk
gyakorlásának ellenőrzéséről szól

 Jeffries felsorolja az a három tényezőt, melyekkel általában ezen alapelveket

indokolni szokás:
o a népszuverenitás és a törvényhozás primátusa, illegitim a bírói jogalkotás
o előre nem kriminalizált magatartás büntetésének igazságtalan mivolta
o védelmet nyújt a büntető jogszabály önkényes és diszkriminatív
alkalmazásával szemben

 a demokrácia elvének az egyenlőség képezi az alapját

AZ EGYENLŐSÉG ELVE:

 a legalitás a priori feltételeként szolgál

 jogegyenlőség: a társadalom minden rétege ugyanazon jog alá tartozik, melyet a
rendes bíróságok alkalmaznak
 a törvényhozói önkényesség ellen az ún. kétértelműségi vizsgálat és a megszorító
értelmezés a legjobb fegyver
 az egyenlőségnek három típusa létezik:
o egyenlő előreláthatóság
- a jog mindenki számára egyenlően hozzáférhető és megismerhető
o törvény előtti egyenlőség
- a jog mindenkire egyenlően érvényes
o mindenkit egyenlő alapvető jogok illetnek meg

 az anyagi büntetőjog célja

- a „formális igazságosság alapvető szabályainak” kifejezése
- a legalitást arra kell alapozni, hogy az „egyenlőség szabálya megköveteli az
egyenlő bánásmódot az egyenlőkkel, és a természetüknek megfelelőt az
egyenlőtlenekkel

A FORMÁLIS ÉS ANYAGI LEGALITÁS:

 a legalitás alapja az emberek egyenlősége, mint a priori feltételezés

 a legalitás így két részből áll:
o formális:
- eljárási formalitás: azok a minimumkövetelmények, melyek szükségesek egy
büntetőtörvény megalkotásához és érvényességéhez
- anyagi formalitás
 demokrácia-elv: a választott törvényhozó testület követelménye
hatalmi ágak elválasztásának elve: ez valósítja meg a demokrácia-elvet

o anyagi:
- előreláthatóság
hozzáférhetőség

- szükségességi teszt
kriminalizáció szükségessége
kriminalizáció arányossága

- anyagi igazságosság
bűnösségen alapuló felelősség elve
abszolút jogok védelme (kriminalizációs kötelezettség)

EGYÉB ELVEK:

 jogállamiság
 jogbiztonság
 humanitás elve
 tettfelelősség elve
 bűnösségen alapuló felelősség elve
 emberi akaratszabadság
 arányosság elve
 ne bis in idem
 büntetőjog szubszidiaritása, ultima ratio jellege
A LEGALITÁS EGYÉB ESETLEGES RÉSZEI:

 ne bis in idem elve:

- kétszeres értelmezés tilalma, a minősítés és a büntetéskiszabás alapvető elve
- semmilyen tényt nem lehet kétszer értékelni, de semmi nem maradhat
értékelhetetlenül
- semmit kétszer, de egyszer mindent
- a büntetéskiszabás területén a BKv. (Kúria Büntető Kollégiuma) 56. szabályozza
az enyhítő és súlyosító körülményeket
- eljárásjogi szempontból a res iudicata büntetőeljárási megfelelője ez az elv

Fletcher:
 a büntetés fogalma definiálható, a bűcselekményé nem

Hart
 a büntetés 5 elemét azonosította
 egy jogintézmény akkor büntetés, ha:
o fájdalommal vagy más kellemetlen következménnyel kell járnia
o jogi szabályok megsértése miatt kell bekövetkeznie
o a valóságos vagy feltételezett elkövetővel szemben kell érvényesülnie
o szándékosan kell alkalmazni olyan ember által, aki nem az elkövető
o azon jogrendszer által létrehozott hatóságnak kell előírnia és alkalmaznia, amely ellen
a bűncselekményt elkövették

Androulakis:
 a büntetés olyan jogintézmény, amely:
o törvényben szabályozott
o megbélyegző
o fájdalmas
o állam által alkalmazott
o rosszallást fejez ki
o jogsértő cselekménnyel szemben,
o erre a célra felállított állami szerv érvényesíti,
o előre meghatározott és nyilvános eljárásban

JOGESETEK:

Flemming v. Nestor, 1960

 Nestor felperest deportálták nyugdíjasként Bulgáriába Amerikába, megvonták a
nyugdíját
 a bíróságon az érve az volt, hogy a juttatások megszüntetése és a deportálás
büntető jellegű
 tehát büntetés, amit visszaható hatállyal alkalmaztak, amit tilt az USA Alkotmánya
  elutasították a panaszát: a kérdéses szankciónak nem volt tiltó, stigmatizáló
szimbolikája

Kennedy v. Mendoza-Martinez és Rusk v. Cort ügyek

 kibúvás a katonai szolgálat alól bűncselekmény miatti ítélet
 állampolgárság elvesztése
 a Legfelsőbb Bíróság arra fektette a hangsúlyt, hogy az adott esetekben az
állampolgárság megvonása büntetésnek tekinthető-e
 a Bíróság új tesztet dolgozott ki annak meghatározására, hogy a tv. mikor
büntető és mikor szabályozó jellegű:
 Mendoza-teszt
- a szankció helyeslést vagy korlátozást tartalmaz-e
- történetileg büntetésnek tekintették-e
- alkalmazásához szükséges-e a bűnösség megállapítása
- alkalmazása a büntetés hagyományos céljait fejezi-e ki (megtorlás és elrettentés)
- már bűncselekménnyé nyilvánított cselekmény miatt alkalmazzák-e
- létezik-e másik, alternatív cél, amelyhez kapcsolható
- túlzottnak tűnik-e a fenti alternatív célhoz képest

Austin v. USA, 1993

 kábítószerekkel összefüggő bűncselekmény,
 lakókocsi és autóalkatrész üzlet elkobzása később
 a Bíróság visszatért a Nestor-teszthez, azzal, hogy büntetésnek találta az esetben a
szankciót

Alexander v. USA, 1993

 korrupció és közszeméremsértés
 9 millió dollár elkobzása: büntetés, nem aránytalan

Legalitás:
 csak a jog határozhat meg bűncselekményt és büntetést
 a büntető jogszabály nem értelmezhető kiterjesztően a terhelt terhére

Welch v. Egyesült Királyság, 1993

 kábítószer használat miatti ítélethozatal
 visszaható hatály miatt kérdéses, hogy a kiszabott szankció büntetés e (végül nem az
lett, hanem reparatív jelleg)
 Welch-teszt
o a kérdéses intézkedést „bűncselekményként történő elítélés” során szabták-e ki
o kérdéses intézkedés természete és célja
o a nemzetközi jog szerinti jellemzése
o az intézkedés létrehozásának és alkalmazásának eljárási feltételei
o az intézkedés szigora

Jamil v. Franciaország, 1995

  ugyanez a tényállás, itt büntetés volt

 német jogban a büntetés a következőkre épül, (büntetés feltételei)

o bűnösség
o állam helytelenítésének kifejezése
o elrettentés
o megtorlás
o jogi tilalom megszegése miatti elrendelés