5. A JOG És ETIKA VISZONYA.

A KOMMUNIKÁCIÓS IPARÁG JOGI ÉS

MORÁLIS SZABÁLYOZÁSA (ETIKAI KÓDEXEK, ÖNSZABÁLYOZÁS)

5.1 A jog és etika viszonya

Jog =
- Egy normarendszer
- A mindenkori társadalomban az uralkodó osztályok törvényi erőre emelt akarata
- Magatartást, viselkedést szabályozza
- Olyan magatartási szabályok (normák) összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez
kötődik, azokat az állam bocsátja ki, a társadalomban általánosan kötelezőek, és
érvényesülésüket az állami szervek végső soron (fizikai) kényszerrel biztosítják.
Jelentése
- jogosultság -> alanyi jog (bizonyos személynek cselekvési lehetősége van)
- jogszabály -> a tárgyi jog
Etika =
- Szabályok, viselkedési normák, magatartási szabályok gyűjteménye
- Történelmi koronként változik, igazodik az adott kor társadalmához
- Etosz: ókori görög eredetű szó, szokást, illemet, hagyományt jelent
- Mai felfogás szerint erkölcs, erkölccsel foglalkozó tudomány
- Filozófia jellegű, ókori tudomány -> az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai
megalapozásával foglalkozik
-Általánosságban fogalmazza meg az élet szabályait, amelyek belsőleg is kötelezik az embert
- Nem a szokásaink és a hagyományokhoz való alkalmazkodás lesz a helyes cselekvés elve,
hanem az a cél, amelyben megtalálni véljük az emberi létezés értelmét
Jog és etika:
- A jogtudomány az emberi cselekedetek külső a filozófiai etika a cselekedetek belső elveit
vizsgálja
-A jog és az etika szoros kapcsolatban állnak egymással
- A jog az erkölcsi normára épül.
5.2. A kommunikációs iparág jogi és morális szabályozása (etikai kódexek,
önszabályozás)
A kommunikációban, illetve a média területén egyaránt léteznek jogi és morális
szabályozások:
- A jogi oldalt a törvények, jogszabályok, irányelvek jelentik
- A morális oldal lehetőségei az ún. etikai kódexek és az önszabályozás területén találhatóak
meg (ezek a média önszabályozásának eszközei)
Médiaszabályozás szükségessége:
- Erőforrások szűkössége (frekvenciakincs), kizárólagos állami tulaj donban van a
frekvencia
- Műhold, internet, digitális műsorszolgáltatás szabályozásának kérdése
- A médiaszabályozás állami kézben van (elviekben azért, hogy az értéktelen üzenet
kiszorítsa a jót és ebben az államnak szerepet kell játszania)
- Strukturális szabályozás részei: műsorszerkezeti arányok („kvóta” szabályok)
előírása a műsorszolgáltatók részére, kötelező műsortovábbítási szabályok=„must carry”
kötelezettség: az alapvető információhoz-jutástól nem lehet elzárni az embereket (bizonyos
adók nem kérhetnek majd díjat), kínálatnövelő támogatási mechanizmusok (tartalmi
sokszínűség), stb.
- Egyes médiumok - kiemelten a szabadon fogható (ingyenes) rádió és televízió
csatornák - esetében a médium behatoló jellege okozhat gondot az egyén számára, pl.: csak
úgy bekapcsoljuk a tévét, akkor is látjuk a műsort, ha nem vagyunk arra kíváncsiak, vagy
éppen kifejezetten el szerettük volna azokat kerülni. Ilyen műsorok esteében indokolt az
egyén fokozottabb védelme.
Jogi szabályozás:
Fontosabb törvények:
-a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: sajtótörvény),
-a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
médiatörvény)
- a nemzeti hírügynökségről szóló l996. évi CXXVII. törvény
- Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) -> személyiségi jog;
- Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvénynek
- a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek -> a tulajdonlás
-a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályai
-a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997, évi LVIII. törvény;
-a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvénynek (a továbbiakban: versenytörvény) fúziókontrollra és az összehasonlító
reklámra vonatkozó előírásai
-a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvénynek (a
továbbiakban: védjegytörvény) a műsorszolgáltatók logójára, sajtótermékek címére, ábrás
védjegyére vonatkoztatható rendelkezései;
-az adatvédelmi törvények, így különösen a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját
szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény szabályai például az
előfizetői adatállomány gyűjtése és kezelése tekintetében
-Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1949. évi XX. Törvényből a
véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, közérdekű adatok megismeréséhez való
alkotmányos jog.
Morális szabályozás
Önszabályozás
Célja:
- A sajtó hitelének megerősítése, megőrzése .> a sajtó hitele a közönség bizalma, az újságíró
egyfajta társadalmi felelősséget vállal
- Hozzájárulás a legitimáláshoz
- Preventív jelleg: az újságírók elébe akarnak menni a dolgoknak
- Módszertani útmutatóként/kézikönyvként szolgálás (kezelési útmutató)
- A különböző elvárások/érdekek közös pontra hozása
- Védelem kínálása az újságírónak -> ha a kódex szerint jár el, akkor nem tudják támadni az
újságírót.
- Piaci haszon biztosítása -> a hitelességet el lehet adni, át lehet fordítani pénzzé ->
hozzájárulhat egy médium piaci sikeréhez
- Az etikai kódexek magatartás, viselkedési formákat, „szabályokat“ fektetnek le, melyeket
nem államai szervezetek határoznak meg, hanem az adott tárgykörben dolgozó egyének vagy
csoportok vagy szervezetek
- Iparági önszabályozás = a médiaágazat szereplőit tömörítő szervezetek belső önkorlátozása,
amely túlmutat a hatályos állami szabályozáson
Okai:
- Előremenekülés, azaz törekvés olyan káros jelenségek megakadályozására, amelyek állami
szabályozást Válthatnának ki;
- Az iparági image ápolása, kedvező kép formálása a médiáról;
- Elhatárolódás azon iparági szervezetektől, amelyek az iparág rossz hírét keltik, és ezáltal a
többi szereplő esélyeit is rontják

A viselkedési szabályok, magatartási kódexek első látásra egyértelműen pozitív dolgok?

Kételyek:
-Az önkorlátozás az üzletileg erősek szövetsége a gyengébbekkel szemben. akik esetleg
önmaguktól nem szánnék rá magukat olyan korlátozásra, amit az iparág vezető szervezeti
kikényszerítenek és elbírálnak
- A hűtő hatás jelensége = az iparági önkorlátozás a műsortartalmakat tekintve egyfajta
öncenzúra, s mint ilyen, a felfűtött, indulatokkal teli, az olvasókat, hallgatókat, nézőket
megosztó eseményeket kirekeszti a nyilvánosságból a szerkesztői válogatás során.
Szakmai önszabályozás = a hír- és információs tevékenységet végző újságírók különböző
szakmai kódexek, magatartás irányelvek rendelkezéseinek betartását is vállalják.
Ez az önkorlátozás
- A szakma értékrendjére építő védelem a munkáltató/tulajdonos estleges, a szakmai ethoszt
sértő tájékoztatási elképzeléseivel szemben
- Nem mentes az ellenmondásoktól:
-A médiatermékek előállításához kapcsolódó szakmák értékrendjükben plurálisak, és
ez éppen a médiatermékek előállításához szükséges munka kreatív jellege miatt nem is lehet
másként.
- Ez a pluralizmus erősen kapcsolódhat a politikai értékválasztáshoz
- A politikai rendszerváltozás nem depolitizálta az újságírást, csupán annak állampárti
függőségét szüntette meg.
A szakmai önkorlátozás tipikus formája az újságírók szakmai szervezetei által elfogadott
etikai kódexek. Azért van rájuk szükség, mert a jogszabályok nem terjedhetnek ki minden
szakmai, etikai kérdésre. A leggyakrabban előforduló alapelvek:
- az információ legyen igaz
- tilos bármilyen - nemek, etnikumok, szexualitás, stb. szerinti - diszkrimináció
- az információk megszerzésében tisztességes eszközöket szabad csak alkalmazni
- tiszteletben kell tartani mind az információt nyújtók, mind az újságírók integritását,
személyiségi jogait; - érvényt kell szerezni a véleménynyilvánítás és a kommentár
szabadságának.
Az önszabályozás állami elismerésének jogszabályi alapja is van:
Az EU-tagállamok és az Európa Tanács tagjai támogatják, hogy a szolgáltatók szövetségei és
a felhasználok szervezetei kezdeményezéseit a közösségi szintű magatartási kódexek
kialakítására (lásd 98/560/EG számú ajánlás). Ez a magyar jogrendszerbe a 2001. évi CVIII.
Törvény (elektronikus kereskedelmi törvény) került be.
Eszerint:
- Az állam elismeri a szolgáltatói és fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezel információs társadalommal kapcsolatos önszabályozó tevékenységét
- Függetlenségüket tiszteletben tartja
Társszabályozás vagy“Együtt-szabályozás”
Tartalmazza az önszabályozás és az állami hatósági szabályozás elemeit is.
Ennek jegyében az állam intézményesen elkezd együtt dolgozni az önszabályozó
intézményekkel.
Ez az információs társadalomban teret nyerő szabályozási forma:
- megjelenése azért kapcsolódik az internet használatához, mert az internet, mint
médium globális kiterjedésű
-A csúcstechnológia ágazataiban kialakuló társszabályozás határozott előnyöket tud
felmutatni a korábbi szabályozási modellekhez képest
Előnyei:
- az iparági szereplők jelentős információtöbblettel rendelkeznek az államhoz képest
- rugalmasabban tudják kezelni a szabályozási kérdéseket, mint az állam;
- nyereségérdekeltebbek, így hatékonyabb a szabályozás, mintha az állam végezné azt.