Kommunikációelmélet

2011.02.09.

Követelmények, tankönyv, egyéb információk.

2011.02.16.

Szociálpszichológia:
Társas és kognitív folyamatok miként hatnak arra, ahogyan az emberek észlelik és
befolyásolják egymást, ill. ahogyan egymáshoz viszonyulnak.
- Empirikus megközelítés – deskriptív
- Attitűd változtatás – befolyásolás 3 módja
- Forrás-üzenet befogadó jellemzői

Attitűd:

- Kognitív (értelmi)
- Affektív (érzelmi)
- Konatív (viselkedéses)

Kibernetika:

- Shannon – Weawer-féle modell (ábra)

A csatorna:

- Fizikai jelenségek, (pl.: fény, hang, rádióhullám) amelyek révén a jel eléri célját.

A zaj:
- Bármi, ami az átvitel és a vétel között a jelhez a forrás szándékán kívül hozzáadódik.
- Olyan érzékszerveinkkel felfogható jelenség, ami valami helyett áll, valamire utal, ami
nem ő maga, de amitől a jel léte függ.
- Helyettesítő funkciója van.
A kód:

- Jelentésrendszer, amely közös egy kultúra, vagy szubkultúra számára. jelekből áll,
valamint azokból a szabályokból, vagy konvenciókból áll, amelyek megszabják, hogy
miként és milyen kontextusban használják őket, s hogyan kombinálhatók összetettebb
üzenetekké.

Retorika (szónoklat):

- Előre megszerkesztett nyilvános beszéd

- Non-verbális kommunikáció tudatos használata
- Egyirányú
 - Célja. meggyőzés érvelés segítségével

Szemiotika:

- Jelentés átvitele jelentés segítségével: a jelentést nem a szavak, vagy más

szimbólumok hordozzák, hanem maguk az emberek.
- Jel: valami mást helyettesít

Két összetevője:

1. a jelölő, amit észlelünk jel

2. a jelölt

Ikon: kópia, vagy másolat

- A jelölő és a jelölt kapcsolata a hasonlóságon alapul, de nincs fizikai jelentése.

Index:

- Szorosabb-lazább fizikai kapcsolatban van a jelölő a jelölttel (pl.: vulkánból gomolygó

füst).

Szimbólum:

- A jelölőnek nincs fizikai kapcsolata a jelölttel és nem is hasonlít rá.

Szociokulturális megközelítés:

- A kultúrát beszéd közben teremtjük újra, így a kommunikáció hozza létre és testesíti
meg a társadalmi valóságot.
- A szavak nem a valóságot tükrözik, az anyanyelv meghatározó a világról alkotott
képünk kialakulásában. Így a szavak nem csupán jelentést hordozó eszközök.
- Beszélgetés során szerkesztjük.

Társadalomkritikai megközelítés (Frankfurti iskola):

- Szabadság és egyenlőség nevében kritizálják a kommunikáció elnyomó alkalmazását.

- A nyelv kisajátítása a hatalmi előnyök fenntartása érdekében.
- Tömegkommunikácó, tömegkultúra tudatformáló hatása miatt nem veszik észre azt,
hogy befolyásolják őket.
- Vakhit a tudományok eredményekben, amelyeket üzleti érdekek szolgálatába
állítanak.

Fenomenológiai megközelítés:

- Az egyén saját szubjektív tapasztalatának értelmezése:

 kongruencia
 elfogadás, pozitív odafordulás
  empátiás megértés

- Lehetetlen nem kommunikálni:

 Személyek közötti helyzetekben mindenféle viselkedésnek,
megnyilvánulásnak üzenetértéke van. Lehetetlen nem viselkedni, nincsen
olyan, hogy „nem viselkedés” vagy „nem magatartás”.
 A passzivitás, csend: befolyásolja a másik embert, aki szükségszerűen reagál
erre a kommunikációra – tehát maga is kommunikál.

A kommunikátor szándéka alapján:

- Szándékos kommunikáció: pl.: kiselőadás

- Nem szándékos kommunikáció: pl.: elpirulás

A kódolás alapján:

- Verbális (szóbeli)
- NV (nem szóbeli)
- (vokális mimika, tekintet, gesztusok, testtartás, kéz-és lábtartás, zónák stb.)

A csatorna alapján:

- közvetlen kommunikáció: minden érzékszerv részt vesz

- közvetett kommunikáció: technikai korlátok pl.: telefon
- közvetített kommunikáció: pl.: tankönyvek

A kommunikációban résztvevők száma és közöttük kialakult kapcsolat alapján:

- interperszonális
- multiperszonális
- audiencia – „hallgatóság”
- tömegkommunikáció

Egyirányú kommunikáció:

- monológ
- aszimmetrika
- figyelemfelkeltés, szórakoztatás pl.: TV
- új infók átadása pl.: híradó, előadás
- közös valóság megteremtése az adó feladata: pl.: emotikonok
- redunancia (felesleges, töltelék) szüksége ismétléssel, ennek ára: unalom, időigényes,
DE pl.: SMS, vagy chat nyelvben rövidítések

Kétirányú kommunikáció:

- visszajelzés, ha dialógus-párbeszéd
- 2 monológ nem párbeszéd
- az aktív figyelem és a kérdezés időigényes
 - alacsony önértékelés torzító hatása: nem merünk kérdezni, félünk, hogy
figyelmetlennek, butának tartanak
- motivációs torzítás: érdektelenség
- demokrácia illúzió: nem feltétlenül nő a hatékonyság, ha kérdezünk + beszélünk, de a
szubjektív élmény pozitívabb

Kommunikációs csapdák:

- Az, hogy mondják, nem jelenti azt, hogy hallják is.

- Az, hogy meghallják, nem jelenti azt, hogy értik is.
- Az, hogy megértik, nem jelenti azt, hogy egyet is értenek.
- Az, hogy egyetértenek, nem jelenti azt, hogy be is akarják tartani.
- Az, hogy betartani szándékoznak, nem jelenti azt, hogy alkalmazzák is.
- Az, hogy alkalmazzák, nem jelenti azt, hogy önként is ezt tennék.

Kommunikációs készség:

A kommunikációs készségek, ismeretek fejlesztése mindenki számára szükséges és célszerű

azért, hogy minél kevesebb félreértés történjék, elkerüljük a konfliktusokat.

2011.02.23.

Kommunikációs mítoszok cáfolata

- A kommunikáció nem jó vagy rossz, hanem egy eszköz

- A kommunikáció nem oldja meg a problémákat, de segítheti a megoldást
- Ha többet kommunikálunk nem lesz jobb a kommunikációs hatékonyságunk, sőt,
romlik! (ld.: rövid távú memóriás kísérletek – pl.: bivalyos)
- A szavak jelentése nem mindig nyilvánvaló
- A jó kommunikációs készség csak ritkán adottság, ezért fejleszteni kell:
Az ismeretek fejlesztése mindenki számára szükséges és célszerű azért, hogy minél
kevesebb félreértés történjék; elkerüljük, vagy csökkentsük a konfliktusokat.

A kommunikációs készség alapvető elemei:

- A kommunikációs csatornák és jelvariációk alkalmazási képessége: ikon, index,

szimbólum
- A másik kommunikációja iránti érzékelési, észlelési fogékonyság
- A másikról alkotott kép merevsége, vagy rugalmassága (beállítódási hatások)

Figyelem

 Passzív: paranyelvi (azok a jelenségek, amik vokális jelzésekkel járnak együtt, de nem
szavak, pl.: ühümm, aha, NVK) megnyilvánulások
  Aktív: értő figyelem, tükrözés, mirroring

közlő  üzenet  befogadó

Visszacsatolás: Figyelem

Kérdezés:

közlő  üzenet  befogadó

Visszacsatolás: Kérdezés

Asszertív kommunikáció: önérvényesítő kommunikáció

Magabiztos magatartás.

Közlő  tényszerű üzenet (4fülű modell) befogadó

A beszéd tárgyi szintjén a tartalmi információk állnak az előtérben. Ezeket az információkat

adatok, tények alkotják. Az üzenet dekódolásakor a partner értékeli az információkat.

 igaz, vagy hamis

 fontos, vagy nem
 elegendő tényt tartalmaz-e a témához

Az adóra nézve ez azzal a következménnyel jár, hogy a tényeket világosan, érthetően

közvetítse. A vevő időközben a „tárgyi füllel” fogadja a hallott tényeket, adatokat és a többi
három kritérium alapján értelmezi azokat.

Poliszémia:

Többértelműség, a szavak azon tulajdonsága, hogy különböző beszédhelyzetekben és

szövegösszefüggésekben más-más jelentés kapcsolódhat hozzá.
A kommunikációs hatékonyság:

Problémák a kommunikátornál:
 a konkrét szituációról kialakított kép (kontextus)
 a befogadóról benne élő kép (sztereotípia)
 a kommunikáció céljai (pl.: jó benyomás)
 a kommunikációs képesség
 a kommunikációs csatornák és jelvariációk alkalmazási képessége
 a másik kommunikációja iránti érzékelési, észlelési fogékonyság

Problémák a befogadónál:
 u.e. (viszonyuk, hely, stb.)
 a kommunikátorról kialakított kép
 a kommunikátorról szándékról kialakított kép
 dekódolóképesség: egyéni észlelési jellemzők és általános törvényszerűségek +
érzelmek torzító hatása
 a komm. kontextus

Problémák a közös kódban:

 pl. nem verbális komm.; metanyelv
 pl.: ingatlanhirdetés
 megértést zavaró tényezők

2011.03.02.

Interakció: üzenetek szabályozott cseréje, tehát valamiféle kommunikáció.

A személyiség 3 szintje ( 2 vagy több ember között, az ember teljes személyiségével részt
vesz a komm.-ban):
  kognitív - értelmi
 affektív - érzelmi
 viselkedési
Attitűd: a személyiség 3 szintjéhez kapcsolódik:
 Gondolati (kognitív) szint
 Érzelmi (affektív) szint (+/- értékelés, lehet semleges is)
 Viselkedési (konatív) szint (szándékkal kapcsolatos)

Önbeteljesítő jóslat (pigmalion hatás).

Önismereti- (Joehari) ablak:

A rejtett terület csökken (többet „mutatunk” magunkból)  hatékonyabb visszacsatolás

másoktól.
Visszacsatolás és önismeret:
Milyen referencia csoportot tart fontosnak?
Valós, vagy virtuális feedback?
Negatív önértékelés – kiközösítés (a csoportban periférikus helyzetbe kerül – kisebbségi érzés
eszkalációja, védekező mechanizmusok, virtuális feedback, mint kompenzáció).

Non-verbális kommunikáció:
A VK (maga a nyelv – kognitív szint eszköze) és a NVK (az attitűdök érzelmi aspektusa –
viselkedési szint eszköze) közti különbségek következményei:
  A nyelv főleg a külső ingerre vonatkozó, a + - oldandó problémáinkkal kapcsolatos
információk továbbítására alkalmas.
 A nem verbális üzenetek fontos szerepet játszanak a társas életben, az attitűdök
(értékek, érzelmek) és más reakciók kommunikálásában.

Verbális kommunikáció:
- Az emberi nyelv a legkidolgozottabb, legbonyolultabb kommunikációs forma.

 A nyelv és gondolkodás szoros kapcsolatban állnak:

 a nyelv, belső kommunikációs eszköz
 a nyelvi relativitás elmélete: a nyelv meghatározza a gondolkodást
 a nyelv használatában és a gondolkodásban kulturális különbségek vannak

A verbális (VK) és nem verbális kommunikáció (NVK):

 A nem verbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott reakció közvetlenebb, mint a
verbális („főútvonal”). NVK kódolása, küldése, fogadása és dekódolása
automatikus, így gyorsabb („mellékútvonal”).
 A nem verbális üzenetekre kevesebb tudatos kontroll (figyelem) irányul.
 A nem verbális fecsegés hatékonyságcsökkentő.
 A nem verbális üzenetek az érzelmek kommunikációjában hatékonyabbak.

Non-verbális kommunikáció:
 A nem verbális jelzések alátámaszthatják, módosíthatják, vagy teljesen felválthatják a
verbális üzenetet.
 A VK-nak ellentmondhat a NVK.
 A nem verbális üzenetek küldésének és vételének a képessége lényeges a sikeres
szociális interakcióhoz, hiánya alkalmazkodási zavart eredményez.
Non-verbális kommunikáció funkciói:
 A társas helyzetek kezelése (NV rítusok, pl.: beszélgetésbe való bekapcsolódás)
 Csatornavezérlés (ki beszél, meddig, ki a következő)
 Érzelmi állapotok kommunikációja
 Értékek kommunikációja
2011.03.09.

Tér-köz szabályozás (Nóri előadása):

Személyes tér 1.
• Edward T. Hall
– emberi térigény kutatása
– Proximity (közelség) à proxémika: a távolság-és a térérzékelés szerepével
foglalkozó tudomány elnevezése.
– Terület másfelől a személy körül az a tér is, amit magáénak tekint.
  Mindenkinek megvan a személyes területe, amibe beletartoznak a tulajdonát képező
dolgok: otthon (kerítés határol), jármű, saját szoba vagy karosszék, illetve a testet
körülvevő tér is, melyet Edward T. Hall derített ki.
• Személyes buborék: attól függ, hogy milyen sűrűn lakott helyen, illetve milyen
kultúrában nőtt fel az illető. à Tehát a személyes tér kulturálisan determinált.

A személyes tér zónái 1.

• Négy zónára oszlik, méreteit a gyerekek 12 éves korukig sajátítják el.
1. Intim zóna:
 15-45 cm sugarú kör
 Valamely zóna közül a legfontosabb
 Csak az érzelmileg közelállók léphetik át
 Intim zóna alzónája: 15 cm-en belül csak intim testi érintkezés során lehet bejutni. =
Szoros intim zóna

2. Személyes zóna
 46-122 cm sugarú kör
 Ilyen távolságra állunk másoktól pl. koktél partikon, vállalati rendezvényeken,
társasági –és baráti összejöveteleken

3. Társadalmi zóna
 122 cm és 3,6 m között
 Idegenek, vízvezeték-szerelő, postás, új munkatárs és mindenki akit nem nagyon
ismerünk

4. Nyilvános zóna
 3,6 m-nél távolabb.
 Ha nagyobb embercsoporthoz szólunk, ezt a távolságot érezzük kényelmesnek
Nők között a távolságok csökkenhetnek, férfiak között nőhetnek.

Zónatávolságok gyakorlati alkalmazása:

• Az intim zónába két okból léphet be valaki:
1. Mert közvetlen rokon, barát, olyasvalaki, aki szexuálisan közeledik.
2. Ellenséges betolakodó, aki esetleg támadásra készül. à fiziológiai változásokat indít
el: felgyorsul a szívverés, adrenalin kerül a véráramba, vér pumpálódik az agyba és az
izmokba.

Miért utálunk liftezni?

• Koncert, mozi, metró, busz. Kénytelen-kelletlen belépünk egymás intim zónájába.
Érdemes ilyenkor megfigyelni az emberek reakcióit.
• Egy sor íratlan szabály van, melyet zsúfolt helyeken a legtöbb kultúrában be is
tartanak.
1. Nem beszélgetünk senkivel, ismerőssel sem.
2. Mindenkivel kerüljük a szemkontaktust.
 3. Pókerarcot vágunk, semmi érzelem nem tükröződik az arcunkon.
4. Ha van könyvünk vagy újságunk, látszólag mélyen beletemetkezünk.
5. Nagyobb tömegben egyáltalán nem mozdulhat a test.
6. Egyfolytában az emeletszámok változását figyeljük.
Ezt a mindenütt elterjedt viselkedést álcázásnak nevezzük.

Miért dühödik fel a tömeg?

• A feldühödött tömeg ha területeinek határait megsértik, nem úgy reagál, mint az
egyén.
• Minél többen gyűlnek össze egy helyen, az egyénnek annál inkább szűkül a személyes
tere. Ez feldühíti.
• Ahogy sűrűsödik a tömeg, egyre dühödtebb és félelmetesebb lesz.
• A sűrűn lakott lakótelepek megfosztják az egyént személyes terétől.
• Gyakoribb a bűnözés és az erőszak az emberek által legsűrűbben lakott helyeken.
• Vallatás

Területi rítusok:
• Idegenek között keresünk helyet magunknak
àmegjósolható módon viselkedünk.
• Általában megkeressük a legnagyobb távolságot két ember között, s ennek a közepét
választjuk.
• A rítus célja, hogy ne sértünk meg másokat sem azzal, hogy túlságosan közel
megyünk, sem azzal, hogy túlságosan távol maradunk.
• A területi rítus, melynek célja a harmónia fenntartása, minden bizonnyal tanult
viselkedés.

A zónák mérete a kulturális háttértől is függ:

• Bonyodalmakat okozhat a különböző személyes térigényű kultúrák tagjainak
találkozása.
• Intim zóna sok dél-európai kultúrában csak 20-30 cm, van ahol szűkebb, ám például
az Ausztráloknál 46 cm az intim zóna.

Vidék és város:
• Ha megfigyeljük, mennyire nyújtja ki valaki a karját kézfogáskor, megtudhatjuk,
nagyvárosi-e vagy vidéki.
• Városlakók privát tere 46 cm (törzs és csukló közötti távolság)ßàKisvároslakók
privát tere 1 m vagy annál nagyobb.

Terület és tulajdon:
• Valakinek a tulajdona és az általa rendszeresen használt tér magánterületnek számít,
amit akár harc árán is megvéd. Pl. Lakás, autó, iroda.
• Alterületek is léteznek: Valakinek a konyha, kedvenc hely a tárgyalóasztalnál,
kedvenc karosszék, törzsasztal stb.
 • Megjelölés: vagy otthagyja az illető a személyes holmiját, vagy úgy, hogy gyakran
használja, és ezeket a jelöléseket a többiek tudomásul veszik.

Összefoglalás:
• Tartsuk tiszteletbe mások személyes terét, mert ez befolyásolja, mennyire
számíthatunk elfogadásra vagy elutasításra.
• Titkon mindenki ellenszenvez a jópofáskodóval, aki mindenkit hátba vereget és
folyton hozzáér.
• Sok tényezőről függ, ki milyen távolságot tart másoktól, ezért minden szempontot
érdemes mérlegelni, mielőtt bármilyen következtetést levonnánk.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Kulturális szignálok (Veronika előadása):

Mit tekintünk kulturális szignálnak?

 Kulturális szignál: az ember személyes környezetének jellegzetes tárgyai vagy
külsőségei, amelyek rá nézve valamilyen lényeges információt hordoznak.
 Ruha (szándékos, nem szándékos)
 Hajviselet
 A test különböző díszei
 Jelvények

Tudatos és tudattalan kulturális szignálok:

 A szignálok nagyobb hányada tudatosan vállalt és gondozott.
 Számításba vesszük, hogy külsőnk milyen hatással van a környezetünkre.
 Alakíthatjuk úgy, hogy az általunk elérni kívánt hatást váltsa ki.
 A tudat alatti szignálok főként a szocializációnk során alakulnak ki.

Szignál jellegű külsőségek:

 Státuszszimbólumok pl.: Fajtiszta kutyák, Márkás autók

Miért van szükség kulturális szignálokra?

 Új kapcsolatok - szerepreláció beállítása

 Sokszor az egyéb verbális és nem verbális jelzések önmagukban nem árulnak

el eleget.

 A kommunikáció társadalmi szabályozása.

 Az egyén eldöntheti, hogy társas kapcsolatai során milyen szerepet kíván képviselni.

VAGY
  A szocializáció során eldöntetik, hogy az egyén milyen szerepbe kerül.

 Egy ettől különböző szerep képviselése kulturális szignálok által deviáns

viselkedés is lehet.

 Főleg pubertáskorban jellemző effajta lázadás.

Identitástudat:

 A személyiség vezérlő rendszerében, az énben él egy sajátos kognitív képstruktúra,

amely a személyiségben önmagáról alakult ki.

 Én-koncepció

 Az integratív funkciókat az énnek ez a része látja el.

 Az egyén kifejezi személyiségét a kulturális szignálok által, de a külsőségek is

befolyásolhatják a személyiséget.

Önellenőrzés:

 Folyamatosan ellenőrizzük magunkat, hogy az önmagunkról alkotott kép megegyezik-

e a valósággal.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ülésrend – Hová üljünk és miért? (Ézsiás Anita előadása)

1. A test iránya üléshelyzetben:

3 alapvető szög:
 45°fokos ülés  kötetlen
 szembefordulás  komolyra fordítja a szót
 45 fokos elfordulás  enyhítjük a feszültséget

2. Gesztusok:
 láb a karfán: sajátjának tekinti a széket
 lovaglás: védi a teste elülső felét
 csúzli: célja a többiek megfélemlítése

Ülés az asztalnál:

 a távolság fontos
 ha ketten ülnek az asztalnál
Befolyásolja-e a választott ülőhelyünk aktivitásunkat, és a megjegyzett anyag mennyiségét?

- Igen, mert aki közelebb ül, több dolgot jegyez meg.

A sarokhelyzet:

- Jó szemkontaktust és sok gesztust tesz lehetővé.

Az együttműködés helye:

A konfrontatív/ védekező pozíció:

A független pozíció:

2011.03.16.

Testtartás & ülésmódok (Mihály Lilla előadása)

Elterpeszkedés, figyelemfelkeltő ülésmód, magakelletés, bokakulcsolás, térdmutogatás,

szorosan keresztezett lábak stb

Térden keresztbevetett láb:

 Figyelmesség, összeszedettség
 Unalom, nemtörődömség, arrogancia
 Biztatást sugalló

Bokakulcsolás: védekező mozdulat

Térden keresztbetett láb: unalom

Asztalra feltett láb: birtoklás

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Metanyelv (Bacsó Alexandra, Horváth Zita)

• szemtől szembeni kommunikáció 60-80 % nem verbális csatornákon folyik

• fennmaradó 20-40 % a szóbeli és hangszín csatornákon
Metanyelv:

• szavak, frázisok, amelyek fényt deríthetnek a mögöttük rejlő szándékra

• (természetes) nyelvben rejtőzködő nyelv

• másként kódolja a gondolatokat

Ingatlanhirdetésekben:

egyedülálló vásárlási alkalom - nehezen tudjuk eladni

érdekes – csúnya

tanyaház-stílusú – szegényes

optimális helykihasználású – kicsi

exkluzív, csöndes hely - messze a központtól

Mire jó a metanyelv?

Metanyelv nélkül: lényegre törő, durva lenne

• enyhíti az agressziót,
• szabadjára engedi az érzelmeket,
• módot ad a manipulálásra
• kiemeli a tulajdonságainkat,
• felismerhetővé teszi az előítéleteket,
• szerepet játszik kapcsolatok kialakításában,
• segít valódi szándékainak felismerhetőségében
Nem a szó számít:

• szemtől szembeni kommunikációban a szavak hatása 7 %

• ha a szavakat leírjuk, elvesztik érzelmi tartalmukat
 • tényleges igazság az összefüggések, a körülmények és a szóhasználat megértésében
rejlik
• sokkal több vitát robbantanak ki egyes kérdések, ha nyomtatott sajtóban jelennek meg,
mint rádióban vagy tévében
Mire használjuk?

Akkor alkalmazzuk, ha:

– nem akarunk valakit megsérteni, de tudomására akarjuk hozni a véleményünket,

– pozitív tónusban próbálunk eladni valamilyen negatívumot,
– akaratunkon kívül eláruljuk, hogy magunk sem értünk egyet azzal, amit mondunk,
– beszédpartnerre bízzuk az értelmezést (nem akarjuk kimondani nyersen, amit
gondolunk)
– Amit mondunk, nem jelenti szükségképpen azt, amit mondani akarunk
Metanyelv változása:

• Új metaszavak jelennek meg, régiek kikopnak a használatból

• üzleti életben is egyre terjed (szakszervezetek nyomására) „Pusztulj innen, te lusta
disznó!„ esete
Meta-bosszantók:

• Pl. „tudja", „valahogy" „hogy is mondjam„

• arra ösztökéli a hallgatót, hogy megértését az „aha, aha" klisével jelezze
• azért bosszantó, mert tulajdonképpen azt mondja: „Tudom, hogy nem fejezem ki
magam világosan, de maga van olyan intelligens, hogy tudja, mit is akarok mondani."

Klisék:

• Probléma:

– elcsépelt, unalmas
– véget vetnek a társalgásnak,
– vagy arra buzdítják hallgatót, hogy ő is egy klisével válaszoljon
• Kerülni kell őket, esetleg humorosan átalakítani

• „ mellesleg” , erről jut eszembe", „..mielőtt elfelejteném”, „..éppen azon törtem a

fejemet„
– Célja: csökkentse annak a jelentőségét, amit a beszélő mondani akar
 – Viszont: felhívja rá a figyelmünket, hogy az utána következő szavak alkotják
majd a kijelentés kulcsfontosságú részét
Metanyelvi egyszavasok:

• „..becsszóra", „őszintén", „őszintén szólva„

– gyakran őszinte kijelentések bevezetőjéül használják ezeket
– kijelentés nem tűnik igaznak
• „oké?”, „igaz?” „Egyetért ezzel, igaz?”
– rákényszerítik a hallgatót, hogy egyetértsen a beszélő nézőpontjával és
„igazzal” válaszolni
– kétséget árul el, hogy a hallgató képes-e megérteni azt, amiről szó van
• „csak”
– utána következő szavak jelentőségének csökkentésére használják
– Ok: önbizalomhiány, felelősség elkerülés
– „metanyelvi 10 perc”: 20-60 perc között
– ..én is csak ember vagyok" annak a jelszava, aki nem akarja vállalni a
felelősséget a hibáiért
• „megpróbálom”
– Előre bejelenti a kudarc lehetőségét
– Ok: önbizalomhiány, felelősség-elkerülés
Metanyelvi kétszavasok:

• „igen, de” , „azonban" , „csak”

– beleegyezést színlel, hogy elkerülje a negatív hatást

– ellentmondás

• „tisztelettel”, „illő tisztelettel„

– pont az ellenkezőjét fejezheti ki

• „higgye el”, „Higgye el, ennél jobb ajánlatot nem kaphat”

– minél többször elhangzik, annál kevésbé érezzük hihetőnek

• „hát persze", vagy „persze", „természetesen„

– 3 közkeletű jelentése van:

• „Nagy hülye lehetsz, ha ilyeneket kérdezel„ (szarkasztikus)

 • „Én olyan tájékozott vagyok, hogy mindent tudok, amit erről tudni
lehet" (beképzelt);

• „Tudom, elég intelligens vagy. hogy tudjad, de azért mégis

megemlítem" (udvarias)

Manipulátorok és átverősök (bacsó Alexandra, Horváth Zita előadás):

A manipulatív metanyelv elárulja, ha valaki érvényesíteni akarja az álláspontját

„nem gondolja, hogy?” à Mind igenlést kér a

„nincs az az érzése?” hallgatótól
„hát nem igaz?”
„ a jó szívem miatt” à igazi átejtés
„kell” à Véleményem szerint
„kellene”
„erről mesélhetnék…” à Arra a válaszra vár, hogy :
„nosza rajta!”

Pletykafészkek:

 Fő életcéljuk, hogy elterjesszenek és kiszínezzenek minden pletykát…

 Leggyakrabban használt mondataik:

◦ „ezt nem fogja elhinni, de”

◦ „ezt nem lenne szabad elmondanom, de”

◦ „erről senkinek egy árva szót se”

Néhány példa…

„ nem akarok „imádok pletykát

pletykát terjeszteni…”
terjeszteni…”
„ nem akarok üres „egyenesen térjen
fecsegést rá a szaftos
hallgatni…” részletekre…”
„tudom, hogy „lássuk, bele
semmi közöm tudom-e ütni az
hozzá…” orromat…”
Éntömjénezők:

Beképzeltség à „szerény véleményem szerint…”

Mély és jelentőségteljes gondolatot
vezet be à
„királyi” Egyes szám/ harmadik
személy à
Üzleti életben - Beképzeltség à
„ha kíváncsi a véleményemre…”
„talán nem helyénvaló részemről, hogy
ezt mondjam, de…”
„XY azért van itt, hogy a céget
szolgálja, és az ajtaja mindig nyitva
áll.” = azért vagyok itt, hogy
tiszteljetek, imádjatok, ajnározzatok és
bálványozzatok.
„csak úgy eszembe jutott, hogy…”

Érdeklődéskeltők és rábeszélők:

 Az érdeklődés felkeltésére hivatott fordulatokkal az unalmas beszélgetéseket próbálják

meg fenntartani azok , akik bizonytalannak érzik magukat abban, amit mondanak !

Néhány példa…

 „Azt hallotta, mikor a…” à gyatra viccmesélők kliséje

 „Erről jut eszembe az a történet, mikor…” szónokok kliséje

 „És tudja mit mondott erre?”

 „Ó és mit gondol mi történt?”

à akadozó beszélgetésekben fordul elő

A rábeszélő klisék megpróbálnak egyetértést kierőszakolni a használójuk álláspontjával.

„ Mi a véleménye arról, hogy…” után a beszélő személyes érzései következnek

Pl.:
-„Mi a véleménye az új nyugdíjadóról?”
= Én ellenzem
-„Ez jó kérdés. Magának mi a véleménye?”
Metanyelv slágerek:

„nem voltam udvariatlan, ugye?” „tudom, hogy udvariatlan voltam, de

„nem beszéltem túl sokat, ugye?”
„valami rosszat mondtam?”
„éppen azt akartam mondani”
„így nem mehetek ki az utcára”
„igazán nem maradhatok itt”
„nem szeretnék gorombának tűnni”
fütyülök rá!”
„tudom, hogy túl sokat beszéltem, de kérlek
mondd azt, hogy nem!”
Beismeri, hogy à „valami rosszat
mondtam”
„eszem ágában sem volt azt mondani”
„akard, hogy kiöltözzek”
„maradok”
„mindjárt goromba leszek”

Temetéseken:

„mit lehet ilyenkor mondani?” à „jobb szeretnék nem beszélni róla”

„ha bármit segíthetek, szóljon!” à
„olyan fiatalon halt meg!” à
„bárcsak” à felelősség elhárítása
Veszekedések során:
„ne hívjon, majd én felhívom!”
„én sem vagyok már a legfiatalabb.”
à „Bárcsak hamarabb jött volna a
mentő!”

„Ebbe ne üsd bele az orrod” à „nem tudom tovább elviselni ezt a

„felejtsd el” helyzetet
„a téma be van fejezve”
„eleget hallottam”

Üzleti metanyelv:
 Amikor üzletemberek és tárgyalófelek gyűlnek össze, burjánzik a metanyelv.
 Pl.:
◦ „nem akarom azt javasolni, hogy ezt csinálja, de…”
„üzlet az üzlet”
„ne kerülgessük a forró kását”
„ha elsejére le tudja szállítani, akkor átveszem”
„mondok én magának valamit”
„miért nem csináljuk azt”

Politikai metanyelv:
  Célja:
◦ áttörhetetlen falat építsen olyan szavakból, amelyeket senki sem képes
megérteni
◦ Félig-meddig intelligensnek mutatják a politikust

Összefoglalás:
 Fontos:
◦ Legyünk tudatában a szabványos frázisoknak és kliséknek.
◦ Hallgassunk be a szavak közé, amikor mások beszélnek.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Hazudj, ha tudsz! (Banyár Szilvia előadása)

Áttekintés:
Első rész:
- Az emberi magatartás és a hazugságok kapcsolata
- Tipikus gesztusok
Második rész:
- Hazugságvizsgálatok

Bevezetés:
Három majom szimbóluma – buddhista bölcsesség
- 17. századi japán templom oszlopcsarnoka felett fedezték fel először
Mizaru (eltakarja a szemeit), Kikazaru (eltakarja a füleit), és Iwazaru (eltakarja a száját).
Japánul a "nem látok, nem hallok, nem beszélek" mondás tehát így néz ki: "mizaru, kikazaru,
iwazaru„. A japán 'majom' szó, vagyis a 'saru' ugyanúgy hangzik, mint a 'zaru' (ami "nem"-et
jelent), tehát a híressé vált majmok eredete egyfajta szójátékra vezethető vissza.

Fontos tudni!
Mint ahogyan minden emberi mozdulat, úgy a hazugságok gesztusai sem szakíthatóak ki a
környezetükből, a kontextusból. Tehát az itt következő gesztusok megfigyelése során nem
szabad megfeledkeznünk arról, hogy a környezeti hatások is előidézhetik ezeket az apró
mozdulatokat.

1. A száj eltakarása: Szép példa arra, amikor a testünk felülírja az agyunk adta
utasításokat és önkéntelenül is a szánk elé kapjuk a kezünket, hogy valahogyan
visszatuszkoljuk a kicsúszott hazugságot. Néha csak egy, esetleg több ujjunk játszik
szerepet, néha az egész öklünk, de a lényeg ugyanaz: hazudunk.
2. Fülmarkolászás: Ha hazudunk, azt az agyunk akaratlanul is felfogja és ösztönös
reakcióként a testünk úgy válaszol a kicsúszott füllentésre, hogy megfogjuk a fülünket,
tehát mi is hallottunk mindent. Másik értelmezési lehetőség a befogadó részéről, hogy
már eleget hallott és nem szeretné, ha további hazugságokkal traktálnánk.
 3. Nyakvakarás: Ez a gesztus a kétely és a bizonytalanság jele és ilyen mondatokkal
szokott együtt járni: „Hát, nem tudom.” Persze itt is kell számolnunk azzal, hogy az
illetőnek pusztán viszket a nyaka és nem hazudik nekünk.
4. Gallérhúzogatás: Jó tudnunk, hogy a hazugság viszkető, csiklandozó érzéssel jár az
érzékeny arc- és nyakbőrön, ezért piszkáljuk, ha füllentünk, és a férfiak ezért
húzogatják a gallérjukat ilyen esetekben.

Ki a jobb?

Kutatási eredmények alapján kimutatták: a nők sokkal jobban hazudnak, mint férfitársaik,
ennek pedig az az oka, hogy jobban érzékelik az érzelmeket, és ennél fogva jobban tudnak
másokat manipulálni. A nők agyafúrtabb hazugságokat találnak ki, mint a férfiak, akik csak
primitív, „Lemerült a telefonom!” vagy egyéb típusú hazugságokra veszik a fáradságot. A
jobb megfigyelő szerepből kiindulva a hölgyek könnyebben csípik fülön a hazudozókat is,
mint az urak.

A hazugságok „szakértője”:

Paul Ekman

1934-ben született, a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológiaprofesszora, az arckifejezés-

felismerés jeles kutatója.

Ekman érdemei:

- érzelmek osztályozása

- FACS – Arctevékenység-kódoló Rendszer, melynek segítségével el lehet különíteni a valós

és a színlelt érzelmeket.

- PEG – Paul Ekman Csoport (David Matsumoto és Mark Frank): arckifejezések szakszerű
elemzését bemutató tréningek

Poligráf:

Mi alapján működik: A hazugság olyan stressz helyzetet okoz, amely kiváltja a vegetatív
idegrendszer reakcióit. A külvilág ezeket a vérnyomás, pulzus és a légzés változásai, illetve a
bőr elektromos vezetőképességének ingadozásán veheti észre.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2011. ?

Problémák a kommunikáció során:

- egy közlés sokkal többet jelent, mint az azt alkotó szavak értelme
- számos félreértésre adhat okot a hallottak szubjektív értelmezése
- hiányos információk esetén kommunikációs torzítások pl. érzelmek értelmezése,
kontextus hatás, stb. metakommunikáció alapján a hallgató kiegészíti
 - túl sok információ – redunancia (unalmassá válik)

Metakommunikáció:

Minden kommunikációban van:

1. Tartalmi szint:
- maga az információ, a közlendő.
2. Viszony szint:
- a viszony definiálása ritkán szándékos és tudatos, de minden kommunikációban jelen
van
- minősíti a tartalmi szintet, az a kommunikációról szóló kommunikáció, azaz a
metakommunikáció
- a kommunikáló felek közötti viszony
- a tartalom értelmezése

A metanyelv nem azonos a metakommunikációval!

Megértést segítő technikák:

Hiányzik valamilyen információ?

Értsük meg a hallottakat a „négyfüllel”.

Értsük meg a metanyelvet?

Kérdezzünk!

Figyeljünk passzívan és aktívan!

Világos közlést segítő technikák:

- A szükségleteinket képviselni akarjuk?

- Három részes asszertív üzenetet alkalmazzunk!
- Negatív a közlendők?
- Fogalmazzuk meg pozitívan!

Négyfülű modell:
Mi a közlés tartalma? – tartalmi, tárgyi információ

Mi tegyen, mit gondoljon, mit érezzen a hallgató az üzenet alapján? – szándék

Hogyan viszonyul az adó (beszélő) a vevőhöz?

A beszéd tárgyi szintjén a tartalmi információk állnak az előtérben. Ezeket az információkat

adatok, tények alkotják. Az üzenet dekódolásakor a partner értékeli az információkat:

- igaz, vagy hamis

- fontos, vagy nem
- elegendő tényt tartalmaz- e az adott témához

Az adóra nézve ez azzal a következménnyel jár, hogy a tényeket érthetően, világosan

közvetítse.

Pozitív fogalmazás:

közlő pozitív fogalmazásbefogadó

pl.:

Ne zaklass már folyton, hagyjál békén!  negatív

Egy óra múlva ráérek.  pozitív

Problémamegoldási készségek:

Versengő :

- Nem változtatok a véleményemen…

- Hogy egészen világos legyen…
- Az én véleményem a legésszerűbb…

Alkalmazkodó:

- Én úgy gondoltam…
- Egyetértek…

Elkerülő (visszahúzódás):

- Ezért nem vállalhatom a felelősséget…

- Térjünk vissza erre később…

Kompromisszumkereső (osztozás a várható kimenetelben):

- Én engedek ebben, te engedsz abban…

- Hajlandó vagyok, ha te…

Problémamegoldó (együttműködés):

- Ez az én véleményem. És a Tiéd?
- Fogjunk hozzá közösen!
- Hogyan oldhatnánk meg?

2011.04.

Asszertív kommunikáció:
 - Fejezzük ki a négy szintet tárgyi szinten, így csökken a félreértés és az indulatok
mértéke.
közlő tényszerű üzenet (4fülű modell) befogadó

Asszertív üzenet felépítése:

1. Viselkedés leírása:
- specifikus legyen
- ne tartalmazzon ítéletet
2. Az érzések kinyilvánítása:
- valódi érzések közlése
3. A hatás/következmény ismertetése:
- a minket leginkább aggasztó hatás leírása
Történés Saját érzelmek Indoklás, hatás
Amikor kiabálsz velem nagyon megijedek mert arról tartok, hogy
haragszol rám.
Amikor későn érsz haza aggódom mert félek, hogy valami
bajod esett.
Nem hoztad vissza a dühös vagyok mert megígérted.
könyvemet

2011.04.20.

Kommunikációs viselkedések

Alárendelő, behódoló Agresszív, ráerőszakoló Önérvényesítő, magabiztos

viselkedés
Mint kibocsátó
Önmaga fontosságát
tagadja.
A beszéd halk, szaggatott.
A közlések bizonytalanok,
nem világos a cél, gyakori
az általános alany („az
emberek”), az indirekt
fogalmazás.
Konfliktus esetén önmagát
okolja, feladja
erőfeszítéseit, céljait
lényegtelennek tekinti.
Jogos igényeit
mentegetőzve,
magyarázkodva adja elő,
vagy nem beszél róluk.
Saját érveit nem képviseli,
a másik érveit teljesen
elfogadja.
viselkedés
Mint kibocsátó
Önmaga jelentőségét a másik
rovására növeli.
A beszéd hangos, „pattogó”
A közlésekben sok a
minősítés, a másikra való
utalás, a „Te” típusú fordulat,
az indirekt fogalmazás.
Konfliktus esetén a másikat
okolja, elsősorban felelőst
keres, győzni akar,
személyes sérelmei kötik le.
Elvárja a másiktól, hogy
jogos igényeiről lemondjon
az ő javára.
Csak a saját érveit
„szajkózza”.
viselkedés
Mint kibocsátó
Önmaga fontosságát vállalja.
A beszéd jól érthető, tagolt
A közlések egyértelműek,
„én”-típusúak, direkt
formájúak.
Konfliktus esetén a
megoldást keresi.
Jogos igényeit vállalja.
A saját érveit képviseli, a
másik érveit meghallgatja.
Félelem, bűntudat.
Szemkontaktus szórványos.
A testtartás merev,
védekező.
Düh, sértettség. Nyugodt és határozott.
Szemkontaktus, vagy nincs, A szemkontaktus élénk, a
vagy fenyegetően „mered”. közlés céljainak megfelelő.
A testtartás támadó. A testtartás elengedett.

Megértő figyelem – mirroring

Típus Alapgondolat Cél Példa

Non-verbális NV üzenetek A beszélő vagy Bólogatás.
figyelem használata (tekintet, üzenete iránti
arckifejezés) a figyelem kifejezése.
figyelem kifejezése
érdekében.
Semleges, követő Semleges szavak, A beszélő bátorítása Értem.
figyelem parafrázisok anélkül, hogy közbe
használata, amelyek szólnánk.
nem fejeznek ki sem
tetszést, sem nem
tetszést.
Ismétlés A beszélő kijelentő A beszélő biztosítása, A közlő által.
mondatainak teljes, hogy a hallgató
vagy részleges figyel, segíti a
ismétlése. hallgatót, hogy ne
veszítse el a fonalát.
Összefoglalás Az elhangzott További „Ha jól értem…”
gondolatok és beszélgetések „Szóval…”
érzések mintegy folytatásának
következtetésképpen ellenőrző pontja.
összefoglalása.
Parafrazálás Egyfajta válaszadás a Annak a kifejezése, „Akkor úgy érted…”
beszélő által hogy megértette, „Ez azt jelenti…”
elmondottakra, ill. a hogy mit mondott és
kifejtett mit érzett.
véleményére.
Kérdések Nyílt, zárt stb. Kiegészítő Kinek? Mit? Mikor?
információk kérése Milyen?

Alkalmazása:

- Ha biztosítani szeretnénk a másikat arról, hogy figyelünk rá, a gondolataink

nem kalandoztak el.
- Ha ellenőrizni akarjuk, hogy pontosan megértettük-e, amit a másik közölni
szeretett volna velünk, de nem kell egyetértenünk (!) azzal, amit mond.
- Ha nem akarunk állást foglalni, és beavatkozni a másik problémájába.
Figyelmi készségek:

I. Viselkedés: „Részvételre utaló jártasság”

- érdeklődő testtartás
- megfelelő testmozgás
- szemkontaktus
- figyelmet el nem vonó környezet

II. Bizalom kialakítása: „Követésbeli jártasság”

- Ajtónyitogatók
1) A másik személy testnyelvének leírása.
2) Felhívás beszélgetésre, vagy beszélgetés folytatására. „Akarsz róla
beszélni?”
3) Csend.
4) Odafigyelés – szemkontaktus és az érdeklődő pozitúra
- Apró bátorítások (Hmmmm…, Értelek)
- Ritka kérdések (nyitott)
- Figyelmes csend
III. Tükrözés – „Visszajelzésbeli jártasság”
- Körülírás
- Érzelmek tükrözése
1) Az érzelmeket kifejező szavakat figyelni
2) Mi az üzenet általános tartalma
3) Testnyelvi kifejezések
4) ha nekem volna ez az élményem, mit éreznék?
- Jelentések tükrözése – metanyelv (az érzéseknek a tartalomhoz kapcsolása)
- Összegző visszajelzések

Lépései:

- Meghallgatjuk, amit a másik mond, és megfigyeljük a non-verbális

kommunikációt is.
- Értelmezzük magunkban
- megfogalmazzuk, amit megértettünk, de nem értékelünk és nem papagáj
módjára ismételjük.

Helytelen mondatok:

- Te mindig…
- Ne dühöngj már!
- Soha nem figyelsz rám!

Helyes mondatkezdések:

- Ha jól értettem, akkor..

- Úgy látom, örülsz…
 - Úgy érzem…
- Úgy gondolom…

2011.04.27.

Társas intelligencia eszköze: a nyílt, őszinte kommunikáció

Gordon-módszer:

- Együttműködő partnerek, kölcsönös függőség esetén alkalmazható.

- Az erősebb pozícióval rendelkező partner esetén nem minden esetben hatékony.
- Szülői-, vezetői- tanári- stb. hatékonyság

Gordon kommunikációs modellje:

Feltétele:

- nyíltság
- egymással való törődés
- szimmetrikus kapcsolat (kölcsönös függés)
- önállóság, szabadság
- igények kölcsönös kielégítése

Ha ezeken alapul a kapcsolat, és nincs személyiség zavara egyik félnek sem, akkor
feltételezzük, hogy fontos a személy számára a kapcsolat feszültségmentesítése, a minimális
stressz hatás.

Ezek csak hiedelmek az eredményes kapcsolatról:

- kiegyensúlyozott, nincs konfliktus, vita, veszekedés

- nem erőltetik saját nézeteiket a másikra
- nem skatulyázzák be egymást
- teljesen elfogadják egymást

Kommunikációt gátló reakciók – közléssorompók :

- A másik fél magatartásának irányítására való törekvés.

- Ezek a válaszok lassítják a problémamegoldást.
- Akadályozzák a kommunikációt.
- A válaszokban benne van az üzenetet küldő megváltoztatásának szándéka is.

1. Utasítás, irányítás, parancs:

Megoldások közlése.
- Ezt meg kell tenned!
- Ezt nem teheted!
 - Elvárom, hogy ezt csináld!
- hagyd abba!
- Kérj tőle bocsánatot!
2. Figyelmeztetés, fenyegetés:
Félelmet, sértettséget, meghunyászkodást válthat ki.
- Jobb lesz, ha megteszed, különben…
- Jobb, ha meg sem próbálod…
- Figyelmeztettelek, ha ezt csinálod…

3. Moralizálás, prédikáció, presszió:

Bűntudatot kelt, azt sugallja, nem bízom a másik felelősségérzetében.
- Ezt kellene tenned!
- Illene megpróbálnod!
- A te felelősséged ezt megtenni!
- Kötelességed ezt tenni!

4. Tanácsadás, megoldási javaslatok:

Azt sugallja a másiknak, hogy ő alkalmatlan a probléma megoldására.
Megakadályozza a másikat, hogy saját megoldást találjon.
- Szerintem azt kellene tenned, hogy…
- Legjobb lenne neked, ha…
- Miért nem próbálod így?
- A legjobb megoldás az, ha…
- Én a helyedben…

5. Rábeszélés logikai érvekkel:

Vitára, védekezésre csábít, azt sugallja, hogy butának tartjuk a másikat.
- A tények amellett szólnak, hogy
- Tudatában vagy, hogy…
- Itt van a helyes út…

6. Ítélkezés kritizálás, helytelenítés, hibáztatás:

Ítélkezés; hibásnak tünteti fel a másikat, a negatív ítéleteket az emberek gyakran
beváltják.
- Bután viselkedsz!
- Nem gondolkodsz következetesen!
- Nincs igazad!
- Nem jól csinálod!

7. Elismerés, egyetértés, dicséret, hízelgés:

Ítélkezés; azt sugallja, hogy a másik megmérettetés alatt áll, hogy van egy mérték,
amit a másiknak..(?)
- Nagyon sok tehetség van benned, de ezt…
- Rendszerint nagyon jó az ítélőképességed, de
 - Komoly karriert csináltál, most mégis…

8. Címkézés, gúnyolás, megszégyenítés:

Ítélkezés; Rombolja az önértékelést, a másik úgy érzi, nem szeretik.
- Hanyag munkaerő vagy.
- Ravaszul gondolkodsz.
- Mert aztán jól elrontottad…

9. Értelmezés, elemzés, diagnosztizálás:

A másik elhallgat, nehogy eltorzítsák és leegyszerűsítsék a helyzetét, fenyegető és
frusztráló lehet.
- Azért mondtad ezt most, mert mérges vagy.
- Féltékeny vagy.
- Neked arra van szükséged…

10. Bíztatás, bagatellizálás, vigasztalás, nyugtatás, együttérzés:

A másik aggodalmának megkerülése. A másik úgy érezheti, hogy félreértették,
problémáját nem értik meg…
- Holnap már másként érzed magad!
- A dolgok jobbra fordulnak.
- Borúra derű!
- Több is veszett Mohácsnál…

11. Vizsgálódás, kikérdezés, faggatózás:

Megoldások közlése. A faggatást gyakran követi ítélkezés, javaslattétel stb. Az ember
gyakran elveszíti a fonalat a saját problémájában.
- Miért tetted ezt?
- Miért érzed ezt úgy?

12. Figyelemelterelés, tréfálkozás:

A másik aggodalmának elkerülése. Azt sugallja, hogy a nehézségeket inkább elkerülni
kell, mint foglalkozni velük, s azt, hogy nem veszi komolyan a problémát.
- A jóra gondolj!
- Próbálj nem gondolni rá!
- Erről az jut eszembe, amikor…

 ezek helyett értő figyelem (mirroring)

Kinek a problémája?

Másiknak probléma: I. a másik személye a probléma pl. dühös, mert elkéstem

Mindkettőnknek probléma: II. problémamentes, vagy közös a probléma, mert ezt az övezetet
a közös probléma elfogadja

Nekem probléma: III. pl. dühös vagyok, mert elkéstem

Konfliktuskezelés:

- Melyiket válasszuk az 5 közül?

- Ha nyílt, őszinte kommunikáció, akkor az problémamegoldó, alkalmazzuk az
asszertív kommunikációt.

2011.05.04.

A befolyásolás három szintje szerint:

- hatalom:  viselkedésbehódolás (az alárendelés addig tart, amíg a másiknak

hatalma van felettünk)
- vonzalom:  érzelem (érzelmi alapú)  identifikáció (azonosulás)
- megértés:  értelem interiorizáció (meggyőződünk, hogy tényleg úgy van az a
vmi/dolog, ahogy gondoltuk)

Konformitás:

• Egyének gondolatainak, érzéseinek vagy viselkedésének konvergenciája a

csoportnorma irányában.
 Személyes konformitás: amikor az emberek meg vannak győződve arról, hogy
a csoportnak igaza van, s önként magukénak ismerik el a csoport normáit.
 Nyilvános konformitás (behódolás): amikor az emberek valóságos, vagy
képzelt nyomásnak engedve olyan csoportnormák szerint viselkednek,
amelyeket személy szerint nem helyeselnek.

A konformitás és annak megítélése függ a kultúrától.

Ellentéte: non-konform magatartás/deviáns

Asch: normatív konformitás:

Kognitív disszonancia

Konformitás okai:

- áthárítjuk a felelősséget
- meggyőződés

Bales-féle interakció elemzés:

- szocio-emocionális viszonyok
- pozitív reakciók