A verbális és nonverbális kommunikáció fajtái,

szerepük
 A kommunikáció fogalma

• A kommunikáció az emberi társadalom egyik legfontosabb

jelensége.
Buda Béla (Wiemant és Gilest): kommunikációs kompetencia
A kommunikáció:
- információcsere az adó és a vevő között
- egy dinamikus kölcsönös folyamat.
• adó, vagy kommunikátor: kezdeményezi kommunikációt (a
kommunikáció forrása)
• A vevő vagy befogadó: dekódolja az üzenetet.
• vevő – válaszol → a vevőből adó lesz → a folyamat kezdődik
elölről
• A metakommunikáció: kommunikáción túli kommunikációt
jelent.
A kommunikáció osztályozása
• direkt vagy indirekt.
• iránya szerint: - egyirányú, - kétirányú
• A részvevő felek státusza szerint: - egyenrangú,
- kiegyenlítetlen
• A kommunikáció csatornái
- verbális
- nonverbális csatornák.
 A kommunikáció folyamata
• a feladó egy meghatározott kód (jelrendszer)
segítségével formába önti (kódolja) az
információt (üzenetet), ami egy csatornán
keresztül eljut a címzetthez (vevő), aki
dekódolja azt.

A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁT ÉS SIKERÉT

BÁRMELY TÉNYEZŐ ALAPVETŐEN
BEFOLYÁSOLHATJA!
Hockett: az emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami
megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől.
• leválasztottság: a nyelv segítségével az ember képes
közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is
kommunikálni.
• nyitottság: a nyelv segítségével az ember képesek új
jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni.
• hagyományozás:a nyelvet az új generációk a korábbi
nemzedékektől tanulják.
• kettős mintázottság: bár a nyelv korlátozott számú elemből
áll, mégis végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni.
 Gesztusok
• Érintés: a másik ember megérintése kifejezhet intimitást, de a dominanciát,
fölényt is. Számtalan kulturális előírás szabályozza az emberek közötti fizikai
érintéseket.
• Poszturális csatorna: pl. testtartás. Ezt is befolyásolhatjuk szándékosan, de
szándéktalanul is kifejezheti a másik emberhez való viszonyt, vagy a személy
álláspontját a kommunikáció tárgyával kapcsolatban. (Pl. érzelmileg egymáshoz
közel álló emberek gyakran öntudatlanul átveszik a másik testtartását.)
• Térközszabályozás. A fizikai távolság attól függ, hogy a személyek mennyire
szoros, közeli kapcsolatban vannak egymással.
- Nagyon közeli. Ebből a távolságból még a halk suttogás is hallható.
- Közeli (kb. 0.5 méter). Itt a suttogás még hallható.
- Viszonylag közeli (kb.1 méter). A halk beszéd hallható
Kulturális szignálok: a ruházat, a hajviselet, a különböző kitüntetések,
rangjelzések, testdíszítő elemek stb. Ezek kifejezik az illető értékrendjét,
társadalmi hovatartozását, identitását, ízlését stb.
 Az emberi kommunikáció forrása
. A kommunikációban résztvevő személyek száma
szerint:
1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl.
tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása
2. interperszonális (személyek közötti)
kommunikáció: pl. egyének közötti
kapcsolatteremtés és annak fenntartása
3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és
más közösségekben
4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió
 A meggyőző közlés
• „az egyén tudatos törekvése arra, hogy valamilyen közlemény
továbbításával megváltoztassa a másik egyén, vagy egyénekből álló
csoport viselkedését.” (Bettinghaus 1997)
A meggyőző közlés célja lehet a másik ember attitűdjeinek,
véleményének, észlelésének, érzelmeinek, vagy viselkedésének a
megváltoztatása.

A hatékonyság tényezői a követezőek:

• a kommunikáció forrása
• logikai vagy az érzelmi érvelés  
• befogadó tulajdonságai (pl. tapasztalatai) (McGuire: védőoltás
effektus)
 A kommunikáció csoportosítása
A kommunikációban résztvevő személyek száma
szerint:
1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl.
tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása
2. interperszonális (személyek közötti)
kommunikáció: pl. egyének közötti
kapcsolatteremtés és annak fenntartása
3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és
más közösségekben
4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió
II. A közlő szándéka szerint:
1. szándékos (tudatos)
2. nem szándékos (ösztönös)
III. Az alkalmazott jelrendszer szerint:
1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja
2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd,
képzőművészet)
IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását
tekintve:
1. kognitív (gondolkodásra ható)
2. affektív-emocionális (érzelmekre ható)

V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint:

1. közvetlen (szemtől szembe)
2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol
vannak)
VI. A visszacsatolás megléte, ill. hiánya szerint:
1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs
visszacsatolás
2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a
vevő szerepe folyamatosan változik

VII. A kommunikáció különböző társadalmi szférákban

elfoglalt helye szerint:
1. magánkommunikáció
2. nyilvános kommunikáció

VIII. A kommunikáló felek közötti kapcsolat jellege szerint:

1. személyes kommunikáció
2. tömegkommunikáció
IX. A szervezettség foka szerint:
1. intézményes kommunikáció
2. nem intézményes kommunikáció

X. A valóság tükrözésének formája szerint:

1. mindennapi kommuniikáció (bevásárlás,
orvosi rendelés, munkahely)
2. tudományos kommunikáció (szakdolgozat,
tudományos előadás)
3. esztétikai kommunikáció (műalkotás)