4.

A kommunikáció szintjei, típusai, eszközrendszere

I. A kommunikáció szintjei
1. nem szándékos (nem tudatos) (0-3 hónap), 2. szándékos viselkedés (3-8 hónap), 3. nem
hagyományos kommunikáció (6-12 hónap), 4. hagyományos kommunikáció, 5. konkrét jelek/jelképek,
6. absztrakt jelképek, 7. nyelv
1. Első szint: Nem-szándékos (nem tudatos) viselkedés (preintencionális)
 egyén még nem kontrollálja saját viselkedési megnyilvánulásait + azok nem tudatosan
tükrözik általános állapotát
 Gondozó az egyén állapotára viselkedési jegyekből következtet:
 testmozgás
 arckifejezés
 hangok
 ez a szakasz 0 és 3 hónap közé esik

2. Második szint: Szándékos viselkedés (intencionális)

 egyén már kontrollálja saját viselkedését + nem használja azt szándékolt kommunikációra
 Gondozó az egyén szükségleteire / kívánságaira viselkedési jegyekből következtet:
 testmozgás
 arckifejezés
 hang
 tekintet
 ez a szakasz 3 és 8 hónap közé esik

3. Harmadik szint: Nem hagyományos kommunikáció (nem konvencionális)

 nem konvencionális + pre-szimbolikus viselkedést az egyén szándékolt kommunikációra
használja
 megjelenik a szándékolt kommunikáció
 Ezek a kommunikációs formák:
 pre-szimbolikusak
 egyén semmiféle jelet/jelképet nem használ
 nem konvencionálisak
 felnövés során társadalmilag elfogadhatatlanná válnak
 pl. testmozgások, hangadás, arckifejezés, egyszerű gesztusok
 ez a szakasz 6 és 12 hónap közé esik

4. Negyedik szint: Hagyományos kommunikáció (konvencionális)

 konvencionális + pre-szimbolikus viselkedési formákat az egyén szándékolt kommunikációra
használja
 Ezek a kommunikációs formák:
 pre-szimbolikusak
 egyén semmiféle jelet/jelképet nem használ
 konvencionálisak
 társadalmilag elfogadottak
 fejlődés későbbi szakaszaiban a nyelvvel együtt használjuk őket
  pl. rámutatás, fejbiccentés vagy -rázás, intés/integetés, ölelés, egy személyről a kívánt
tárgyra való ránézés ezen gesztusok közül több jó látásképességet kíván nem lesz
megfelelő súlyos látássérült személyek részére
 valamilyen szintű hangadás előfordulhat
 ez a szakasz 12 és 18 hónap közé esik

5. Ötödik szint: Konkrét jelek/jelképek

 Konkrét jelképek:
 fizikai megjelenésükben emlékeztetnek az általuk reprezenált dolgokra így
kommunikációra is használhatóak
 olyan az érzetük, a mozgásuk, a hangjuk, mint annak, amit ábrázolnak
 Közéjük tartoznak:
 képek, tárgyak (pl. a cipő kifejezésére a cipőfűző)
 képszerű gesztusok (pl. a szék megütögetése annak kifejezésére, hogy „ülj le”)
 hangok (pl. zümmögő hang adása a „méhecske” kifejezésére)
 megjelenik a szimbolikus kommunikáció
 legtöbben ezt a szintet átugorják (hatodik szintre kerülnek)
 vannak olyanok is, akik számára kizárólag ezek a konkrét jelképek érthetők
 átlagosan fejlődő gyermek a konkrét szimbólumokat nem különálló szintként, hanem a
gesztusokkal + szavakkal együtt használja
 ez a szakasz 12 és 24 hónap közé esik

6. Hatodik szint: Absztrakt jelképek

 egyén absztrakt jelképeket használ kommunikációra
 Absztrakt jelképek:
 pl. beszéd, kézjelek/gesztus-nyelv, Braille-írás, nyomtatott szavak
 fizikailag nem hasonlítanak ahhoz, amit kifejeznek elvontak
 egyszerre csak egyet használ az egyén
 ez a szakasz 12 és 24 hónap közé esik

7. Hetedik szint: A nyelv

 egyén a konkrét/absztrakt jelképeket két/három szimbólumból/jelből álló kombinációkba
rendezi („kér narancslé”, „akar kimenni”) + adott nyelv nyelvtani szabályai szerint
 egyén képes megérteni, hogy ezen szimbólumok együttes használatának jelentése a sorrend
szerint módosulhat
 ez a szakasz 24 hónapnál kezdődik

II. A kommunikáció típusai

1. Irányultság szerinti típusok
 a) Egyirányú kommunikáció
 a folyamaton belül a hallgatónak / vevőnek nincs módja a visszajelzésre nincs
szerepcsere
 pl. előadás hallgatása, tv nézése, könyv olvasása

b) Kétirányú kommunikáció
 beszélő + hallgató állandóan szerepet cserél hallgatónak van módja a visszajelzésre
 pl. beszélgetés, telefonálás, vita
 partnerek között nem mindig egyenrangú a viszony gyakran egyenlőtlen (alá-fölérendelt)
 tranzakcióanalízis
 az emberek közötti kommunikációs folyamatot az egyenlőtlen / egyenlő viszonyból
vizsgálja
 egyénen belül három énállapot: szülő-felnőtt-gyerek
 ha a felek azonos énállapotból beszélnek egymáshoz egyenrangú a kommunikáció

2. A partnerek térbeli és időbeli helyzete szerinti típusok

a) Közvetlen
 feladó + címzett egyszerre vesz részt a kommunikációban egy helyen + egy időben
vannak jelen
 pl. baráti beszélgetés egy étteremben, vita egy szemináriumon
 lehet kétirányú / egyirányú

b) Közvetett
 a kommunikáció nem egy térben (pl.telefonálás) / nem egy időben (pl.levél) zajlik
 intraperszonális kommunikáció
 a feladó + címzett személye ugyanaz
 egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig
 pl. színházi előadás, tolmács
 lehet kétirányú / egyirányú

3. Résztvevők száma szerinti típusok

intraperszonális (1), interperszonális (2 vagy több), csoportos (2-nél több 10/15-nél kevesebb),
hivatalos (10-nél több), tömeg (nem meghatározható, de sok)
a) Tömegkommunikáció
 résztvevők száma nehezen meghatározható (korlátlan is lehet)
 szerepek rögzítettek + nem cserélhetők fel
 Célja:
 különféle módon + változatos eszközök segítségével + minél több csatornán + minél
gyorsabban + minél szélesebb tömeget tájékoztasson / befolyásoljon
 Formái:
 sajtó
 rádió
 tv
 számítógép

b)Nyilvános kommunikáció
 mindig hivatalos
 10-nél több résztvevő
 legjellemzőbb formája:
 előadás
 feladó + címzett szerepe adott szerepek nem cserélődnek
 Feladó
 mindig céllal / feladattal vesz részt a kommunikációban
 előre megtervezi / megalkotja / leírja mondandóját

c)Interperszonális kommunikáció
 személyek közötti kommunikáció
 létrejöhet két / több ember között
 felek közötti kapcsolatot jellemzi:
 személyesség
 jelen idejű
 megfigyelés
 minden esetben jelen van:
 elképzelés
 amely létrehozta + fönntartja a kommunikációt
 cél
 amely eléréséért létrejött a kommunikáció
 érzelmek
 pozitív / negatív
 közlő + hallgató szerepek állandóan változnak nem stabil a szereposztás
 Kétszemélyes kommunikáció
 2 ember között zajlik
 résztvevők állandóan szerepet cserélnek + visszajelzést adnak + figyelnek egymásra
 legtöbbször bensőséges / személyes jellegű
 baráttal / szülővel történő beszélgetés
 hivatalos helyzetben is létrejöhet távolságtartó / hivatalos jellegű
 szóbeli vizsga alkalmával a tanárral

 Csoportos kommunikáció
 2-nél több 10/15-nél kevesebb ember között zajlik
 van szerepcsere
 információcsere a jelenben történik
 lehet személyes / baráti jellegű
 baráti társaság / család tagjai közötti beszélgetés
 lehet hivatalos jellegű
  tanórai megbeszélés

d) Intraperszonális kommunikáció
 személyen belüli kommunikáció
 leggyakoribb
 pl. megbeszéljük magunkkal a teendőinket, tanulás
 ezen a módon oldjuk meg problémáinkat / konfliktusainkat, tervezzük a jövőt
 kommunikációban egy személy vesz részt ugyanaz a feladó + címzett személye
 mondandó megfogalmazása nem igényel előzetes megszerkesztést bárhol + bármikor
történhet

III. A kommunikáció eszközrendszere

1. Nyelv
 gondolatok kifejezésének + társadalmi érintkezésnek az eszköze
 szűkebb értelemben:
 a nyelv olyan elvont jelrendszer, amely a nyelvi szerkezetek felépítésének +
kapcsolódásainak szabályait tartalmazza
 tágabb értlemben:
 nyelvnek nevezünk minden jeleket felhasználó kommunikációs rendszert

a) Beszéd
 nyelvi közlés egyik módja
 nyelv konkrét megvalósulása
 tényleges nyelvi megnyilatkozások összessége

b) Írás
 nyelvi közlés másik módja
 Formái:
 kézírás
 nyomdagép
 írógép
 számítógép
2. Nem nyelvi jelek
 összetevőikre nem bontható analóg jelek
 kiegészítik + szabályozzák + helyettesítik + segítik értelmezni a közlés folyamatát
 Funkcióik:
 tájékoztatás a részt vevő személyekről
 kommunikáció folyamatának irányítása
 beszélt szöveg tagolása/ hangsúlyozása

a) Hangjelek/vokális jelek
 nagy szerepük van a kommunikációban
 hangunkkal sok mindent kifejezhetünk
 pl. nő/férfi, fiatal/öreg a beszélő
 képes érzelmek közvetítésére
 Ebbe a csoportba tartozik:
 hangsúly
 hanglejtés
 beszédtempó
 beszédritmus
 beszédszünet, hangerő

b) Mozgásos kommunikáció jelei

 testről/ testi mozgásról leolvasható nem nyelvi jelek
 Arc
 3 területet különítenek el: homlok a szemöldökkel/szem/száj érzelmek ábrázolása
 Tekintet
 szemkontaktus keresése/kerülése kapcsolat létesítése/kerülése
 Mimika
 arcizmok mozgása
 érzéseket/gondolatokat tükröz
 szóbeli közléssel együtt jelenik meg kíséri/érzelmi tartalmáról árulkodik
 Gesztus
 kommunikáció legkidolgozottabb jelrendszere
 fej + kéz + kar + láb mozgásai
 sok tudatos + megegyezésen alapul
 Testtartás
 utal érzelmi állapotra
 beszéd/kapcsolatfelvétel kezdet jelöli
 Térköz
 kommunikációban részt vevők közötti távolság
 Érintés
 szabályrendszere van különböző népek kultúrájában eltérő
c) Emblémák
 külsődleges jelek
 szerepük van a kommunikációban, közölnek valamit
 pl. külső, ruházat, hajviselet, ékszerek

d) Időviszonyok
 kommunikációban meghatározó szerepet játszik az idő + részt vevők nyegnyilvánulásait
tükröző időviszonyok
 egyes kommunikációs tevékenységekre mennyi időt szánnak