2.

A kommunikáció atipikus fejlődésének tünetei az autizmus teljes

spektrumán

A NYELVELSAJÁTTÁS FŐBB ÁLLOMÁSAI

I. A preverbális szakasz
- véletlenszerű, gügyögés, gagyogás, fokozatosan egyre inkább felismerhetőek az anyanyelv hangjai,
hangkapcsolatai (2-3 hó: gőgicsélés, 6-8 hó gagyogás)
- tanulja a kommunikáció mintázatát is jelenség a „párbeszédszerű gagyogás” (9-12 hó) révén,
beszélőváltás, intonáció, szerepcsere…- 1 éves kor előtt is sokat tudnak erről, a szoptatás
megalapozza http://www.youtube.com/watch?v=_JmA2ClUvUY
- a nyelvi megértés mindig megelőzi a produkciót (ASD-ben tapasztaljuk fordítva meserészlet
echolálása)
II. Az egyszavas kijelentések szakasza, holofrasztikus szakasz (12-20-24 hó)
- másfél-kétéves korra mintegy 50-150 szó
- holofrasztikus (mondatértékű szavak)
- Használatuk túláltalánosított (pl. a kisgyerek számára gyakran minden fiatal felnőtt férfi „apa”) vagy
éppen túlságosan diszkriminált (pl. csak az otthoni kutyát nevezi úgy, „vauvau”)
III. Távirati beszéd és szótári robbanás (24-36 hó, 18-24 hó körül, 5 éves korig)
- Két szempontból feltűnő a változás
o elkezdi kombinálni az aktívan használt szavait, közben nem használ ragokat és más
toldalékokat, illetve úgynevezett funkciós (kimondottan nyelvtani funkciókat szolgáló)
szavakat.
o hirtelen bővülni kezd a szókincs – mind az aktívan használt, mind pedig a
passzívan értett szavak mennyisége 10 szó/nap!
IV. Fokozatos gazdagodás és bonyolódás
- egyre bonyolultabb szerkezetű, s egyben egyre bonyolultabb jelentésviszonyokat kifejező
mondatokat
- Nyelvtanunk, szintaxisunk 7 éves korra kész
- mentális lexikonunk és pragmatika életünk végéig alakulhat

KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA FEJLŐDÉSE (beleértve a naiv tudatelméleti képességet, a

kommunikációs interakciókra vonatkozó fejlődését)
- a nyelvi és a kommunikációs fejlődés a neurotipikus fejlődésben párhuzamos folyamatok
- egymásra irányuló hatásukról viszonylag keveset tudunk, de az biztos, h kapcsolatban állnak
egymással
Újszülöttkor vége (6 hét)
- Előkészítettség, megkülönböztetett figyelem az emberi (anyai) hangra, odafordulás, korai utánzás,
arc, szem preferenciája (2 hó: szociális mosoly, 3-4 hó: elsődleges interszubjektivitás (az interakciót
szemkontaktussal képesek szabályozni, diádikus))
Csecsemőkor:
- protokonverzáció (a gondozóval folytatott diádikus, strukturált, nyelv előtti párbeszéd)
- beszélgetőváltás (turn-taking 9-12 hó), az interakció szabályozása szemkontaktussal
- prozódia megértése
 - funkciója főleg a szükségletek kielégítése (nyelv-gügyögés, gagyogás, anyanyelvre jellemző hangok)

Csecsemőkor vége
- közös figyelmi viselkedések kezdete (9-12 hó: tekintetirány/ mutatás követés, proto-deklaratív
mutatás, szociális referencia), céltulajdonítás (ez még nem szándék feltétlenül), figyelem egy sor
osztenzív jelzésre, nagyon magabiztos turntaking, konverzáció
- új kommunikatív funkciók lépnek be
- nyelv  első szavak https://www.youtube.com/watch?v=MG8dxVzFcSk

A másfél évesek (12-18 hó: szándékok és érzelmek attribúciója)

- magabiztos, rugalmas, gyakori közös figyelmi viselkedés,
- mintha-játék (15-18 hó, tulajdonság tettetése, nem jelenlévő tárgy használata, tárgy helyettesítése):
perspektívaváltás, absztrakció.
- Hamis vélekedés tulajdonítás kezdetei?
- nyelv  grammatika a megértésben, szótári robbanás, telegrafikus nyelv kezdete
A három évesek
- A nem szó szerinti kommunikáció kezdete (36 hó),
- biztosabb tudás a hamis vélekedésekről, tetten érhető a kommunikatív viselkedésben is
- Számos funkcióra rugalmas, biztos használat és értés kezdetei.
- nyelv  bonyolult grammatika értésben és használatban is, bár még sok hibával
Az öt évesek
- Világosan képes megérteni és használni a nem szó szerinti kommunikációt, de bonyolultabb
helyzetekben (absztrakt-nincs saját tapasztalat) még félreértelmezi mások pl. hamis vélekedéseit
- nyelv  minden lényeges eleme kész, de még vannak hibák
A hét évesek
- A nem szó szerinti kommunikáció rugalmas, biztos megértése és használata a verbális és nonverbális
kommunikációban egyaránt.
 - nyelv  tulajdonképp készen
És azután
- További gazdagodás a részleteiben.

- a kommunikatív kompetencia fejlődése sokkal több, mint a nyelvi fejlődés

o már a csecsemőnek is erős tudása van a kommunikáció használatról, az értésről
o tudja h neki beszélnek, figyel a dajkanyelvre
o nagyon egyszerű párbeszédet folytat még nyelv nélkül (gagyogással)
o sokkal előbb kezd érteni dolgokat, mint h beszélni tudna
o kiemelt a közös figyelmi viselkedés és annak elemeinek megjelenése
 rámutatás,
 szemkontaktus használata
o 1,5 évesen már magabiztosan használják a közös figyelmi viselkedéseket
o nem szószerinti kommunikáció értése
- autizmusban sokszor itt kezdünk sokkal magasabb életkorban is
o értse meg hatással van egy másik emberre
o közös figyelmi viselkedések kialakítása
 annak használata (mutatással vezesse a másik figyelmét, stb.)
 nem csak irányítjuk a másik viselkedését, hanem követjük is a másik ilyen irányú
viselkedését
- autizmusban nagyon sokszor a nem szó szerinti értelmezést expliciten meg kell tanítani
o jó képességűek is nehezen tanulják meg ezt a képességet
o sokszor ügyetlen, lassú lesz
o de azért meg lehet tanulni felismerni az iróniát és a többit

AMIT GYAKRAN ADOTTNAK VESZÜNK, de nehézség van autizmusban

Korai szociokommunikációs készségek
- Preverbális kommunikációs viselkedések
- az interakció szabályozása szemkontaktussal
- intencionalitás
- prozódia
- közös figyelmi viselkedések (ábra)  hiánya red flag ASD vonatkozásban
- osztenzív jegyekre való felfigyelés
- mentális állapotok felismerése
- gagyogás, gügyögés, verbális utánzás
- a kommunikáció szociális és információs funkcióinak megértése és használata
- gesztusok megértése és használata (ábra)
- a kommunikatív funkciók változatos használata
- a nyelv rugalmas használata
- protokonverzáció
o előzetes tudás a beszélgetési készségekről
o több mint szerepcsere, teljes beszélgetésnek az összes, nyelven túli szabályának az ismerete
(odafordulás, szemkontaktus …)
- beszélgetőváltás
Ágnes kupacolása:

Korai fejlődés, korai kezdet (36 hónapos kort megelőzően)

- beszédfejlődés késése, változatos nonverbális kommunikációs kompenzációs kísérletek nélkül

o ha csak a beszéd kifejező zavar áll fenn: kompenzál gesztusokkal, mimikával, mozgással
o szinte minden esetben sérül a beszédértés
 o iróniát mennyire értenek?
o rá tudnak tanulni: valóságalapú összevetésen keresztül
- sérült közös figyelmi viselkedések
o a másik figyelmi fókuszának irányítása, követése
o protodeklaratív mutatás – kevésbé jelentkezik
 A protodeklaratív mutatással a gyermke a figyelem megosztására és fenntartására
törekszik. A gyermek a figyelmi-mentális állapotra szeretne hatást gyakorolni
o protoimperatív mutatás – gyakoribb
 Más néven kérő mutatásként ismert. Általa a gyermek azt fejezi ki, hogy szándékában áll
valamit megszerezni. Ebben az esetben a viselkedés a befolyásolása a cél.
- a vokalizáció, az arckifejezések és szemkontaktus szegényes koordinációja
o szegényes kölcsönös preverbális kommunikáció
o a felnőtt testének (kezének) „eszközszerű használata”
o hiányzó/szegényes mintha játék
o készségvesztés, hanyatlás (autisztikus regresszió)
 készségvesztés, ami nem köthető semmi máshoz
 valamilyen genetikus „előhuzalozottság” sejthető

Minőségi eltérés a szociális kommunikációban és a szociális interakciókban (4-5 év)

- a beszédfejlődés egyenetlensége
- verbális kifejezési nehézségek és szegényes metakommunikációs kompenzáció
- verbális és metakommunikatív élménymegosztó viselkedések hiánya/csökkent száma
o érdekes dolgok, pl. elmennek kirándulni valaki megbántotta - nem mondja el otthon, mert nem
tudja a másik mit tud abból ami történt vele
o a szülőknek mindig a pedagógussal, társak szüleivel kell beszélnie
- kölcsönös, több beszélőváltós, változatos témákban folytatott beszélgetések hiányosságai
- monologizálás
- sztereotip szóhasználat
- idioszinkráziás nyelvhasználat
o furcsa szóösszetételek
o körülíróan, nagyon sajátos megfogalmazás
o pl. főzősampon (olaj), forró eső (gőz)
o ha hosszútávon fennmaradnak (3-4 hó) és azokkal az emberekkel is használja, akiket nem
ismer, akkor már autizmus tünet
- neologizmák
o egyedi alakú és jelentésű szavak, melyek csak a megalkotó szókészletében léteznek, de mégis
hordoznak valamilyen jelentést
o ő ezeket következetesen használja
o a környezet rátanul ezekre
- személyrag- és személyes névmás cserék
- szokatlan hangerő, intonáció, ritmus, hangmagasság
- beszédértési nehézségek (n.b. a beszédprodukció színvonala olykor meghaladja a beszédértést)
o A beszédértés színvonala (a nyelvi fejlődési elmaradáshoz képest) szokatlan mértékben függ a
helyzettől, a partner személyétől, a szociális tartalomtól és a komplexitástól. Az absztrakt,
elsősorban szociális tartalmakhoz kapcsolódó fogalmak, többértelmű szavak megértése, a képes
beszéd, az irónia szó szerinti értelmezése okoz problémát.
o célszerű egyértelműen és röviden fogalmazni
- sérült szemkontaktus-használat az interakciók modulálásában
 o következetlen
 kevés olyan van, aki egyáltalán nem tart
 a forma, ami eltér
 van, amikor felveszi, van, amikor nem
o rosszul időzített
 amikor kellett volna nézni, akkor nem néz, csak utólag
 akkor már hiába, mert már nem adekvát
o rosszul integrált
 gesztussal, mimikával, verbális kifejezésekkel kell integrálni
 néha azt látjuk, hogy ezeket a csatornákat külön-külön használja
 elkülönülnek ezek
 pl. kettőt használ, de a harmadikat nem csatolja hozzá
 árnyaltan kell használni
- az árnyalt és partner felé irányított arckifejezések korlátozott repertoárja
o szegényes
 van pl. örömreakció, de nem tipikus
• pl. repked, ugrál, sikongat – egész testében írja le
• neurtotipikus gyerek megosztja az örömét azokkal, akik ott vannak a környezetében
• ASD-nél is van, hogy megosztják az örömöket
• szülőktől kérdés: kortársakhoz képest ez mennyire árnyalt?
o eltúlzott mimika
 nagyon hahotázik, nagyon dühös tud lenni
 lehet megpróbált rátanulni, csak nem sikerült a fokozatot jól beállítani
o nem irányított
- sérülhet a különböző társas és kommunikatív viselkedések integrációja
- csökkent vagy hiányzó gesztusok
o leíró gesztusok
 tárgyat, eseményt jelenít meg
 kezemmel mutatok – ekkora hal; így csúsztunk le, ilyen széles volt
o konvencionális gesztusok
 integetés
 ssss
 puszi dobás
 rázzuk az ujjunkat, hogy nem szabad
o információs, instrumentális gesztusok
 mutatás – arra kell menni
 vállrángatás
 könyörgés – kéz kulcsolás
 fejrázás, bólintás
o emocionális gesztusok
 arcomhoz kapok, hogy úristen
 félelemben visszariad
o empatikus gesztusok
 nyomatékosító gesztusok – olaszok kézrázásai
 vállsimogatás vigasztaláskor
o eltúlzott, teátrális reakciók
VIZSGÁHOZ
- sokszor kerülnek szóba a tünetek  nekünk magyarázatot, jellemzést kellene adnunk
- ilyenkor mindig érdemes azzal kezdeni, h a tünetek sokfélék autizmusban
- nincs egy tünet, ami azt mutatná, h vkinek autizmusa van
- és nincs egy olyan viselkedés ami kizárná az autizmust
- érdemes még elmondani, h ezek olyan viselkedések egy adott területen, amelyek minőségi eltérést
mutatnak a tipikus kommunikációs viselkedésektől
- tünet = viselkedés egy adott területen
- és mivel nagyon heterogén tünetek vannak, a teljesség igénye nélkül jellemző tüneteket tudunk
felsorolni
o vannak a kifejező kommunikációt érintő
o megértést érintő tünetek
o vannak viselkedések amelyek a fejlődésben tűnnek fel
o vannak olyan eltérő kommunikációs viselkedések melyek a verbális kommunikációban
jelennek meg
o vagy a nonverbális kommunikációban
o vagy a beszélgetési készségekben
- olyan tüneteket kell felsorolni, amiket látunk, pl.
o szegényes a mimika
o nem összehangoltak a gesztusok a verbális kommunikációval, stb.

Jordan, R., Powell S. (2009). Autizmussal élő gyermekek megismerése és tanítása. 4-5. fejezet