Megkésett beszédfejlődés

Megnevezés (meghatározás)

Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a

kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemz ője, hogy ép
értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a
megfelelő beszédszinttől.
Ok, etimológia

 Halláskárosodás
 Értelmi fogyatékosság
 Genetikai ok
 Agyi sérülések, szülési rendellenességek
 Perinatális ártalmak

Tünetek

 A beszédfejlődés elhúzódása
 Makacs, több hangra kiterjedő (univerzális) pöszeség
 Hibás vagy hiányzó raghasználat (agrammatizmus)
 Hadarás, amelyhez dadogás társulhat
 Átlagosnál rosszabb zenei képesség
 Veszélyeztetettség a későbbi írás/olvasás elsajátításában

Kompetencia
Logopédus kompetens a kezelésben, de elengedhetetlen a teammunka más
szakemberekkel.
Terápia
Cél

 A beszédkedv felkeltése, szinten tartása

 A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése
 A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése
 Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai
jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása

Feladatok
Tanácsadás szülőknek ( a gyermek két és fél, hároméves korában)
Három és fél, négyéves korban (előkészítő szakasz):

 A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése

 A beszédre irányuló figyelem fejlesztése
 A mozgások speciális fejlesztése
 Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése

A logopédiai foglalkozás szakaszai:

 A beszédészlelés és megértés fejlesztése

 Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása
 A gondolkodás és a figyelem fejlesztése
 A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése
  A mondatformák kialakítása, bővítése
 A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése

Eljárások, gyakorlatok
A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás)

 A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok

 Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai
 Hangutánzó gyakorlatok
 Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok
 A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai
 A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai
 A szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai
 Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok

Értékelés, minősítés
Tünetmentes: szókincse, verbális kommunikációja életkorának és intelligenciaszintjének
megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Verbális kommunikációja korának megfelel ő.
Közlése nyelvtanilag megfelelő. Beszédére részleges pöszeség jellemző. További adekvát
logopédiai terápia szükséges.
Lényegesen javult: beszédére az általános pöszeség vagy dadogás jellemz ő. Szókincse
korának megfelelő. Önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal. Nagymozgásai
kielégítők, az artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában lehetnek még
nehézségei.
Részben javult:logopédiai előkészítésre és a logopédiai foglalkozásra alkalmas. Általános
pösze vagy dadogó. Beszéde alig érthető, zöngés mássalhangzókat nem képez.
Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Beszédmegértése hiányos. Beszédfeladatokkal
kapcsolatban gyakran elutasító, figyelme labilis. Nagymozgásait fejleszteni kell,
finommotorikája teljesen indkoordinált.
Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai előkészítő csoportban foglalkoztatható. A
beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori
szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezd ődött. A nagy- és
finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot.
Nem javult: további logopédiai előkészítésre van szüksége. Beszéde nem indult meg.
Figyelme a foglalkozásokon alig köthető le. Mozgása, magatartása lényegesen elmarad az
életkori átlagtól.
Intenzitás
Intenzív logopédiai foglalkozás és a szülő bevonása a terápiába szükséges.
Eszközök

 Tárgyak, játékok, tárgydoboz

 A mozgás fejlesztését elősegítő eszközök
 Hangszerek és hangzó anyagok
 Érzékelőjátékok
 Építőjátékok
 Bánfigurák, bábparaván
 Képsorozatok
 Képes beszédlottó
 Színes mesekönyvek, képes füzetek
 Magnetofon kazettákkal
 Műsoros kazetták
 Halláserősítő készülék
Tanári-tanulói segédletek
A megkésett beszédfejlődés vizsgálata. Logopédiai Kkt, Budapest, 2000.
BITTERA TIBORNÉ - JUHÁSZ ÁGNES: Én is tudok beszlélni I.Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest, 1999.
Én is tudok beszélni I-II-III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
DR. GÓSY MÁRIA: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése. Nicol, Budapest,
2000.
Mozdul a szó. Logopédiai Kkt, Budapest, 2000.
ROSTA KATALIN: Ez volnék én? Logopédiai Kkt, Budapest, 2000.
SZABÓ MÁRIA: Mozdulj rá! Logopédiai Kkt, Budapest, 2000.
Bibliográfia
BITTERA TIBORNÉ - JUHÁSZ ÁGNES: Megkésett beszédfejlődés. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest, 1999.
DR. GÓSY MÁRIA: Gyakori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok.
Logopédiai vizsgálat. Új Múzsák Kiadó, Budapest, 2003.
RANSCHBURG JENŐ: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

Megkésett és akadályozott beszédfejlődés

Akadályozott beszédfejlődés
Meghatározás:

A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a

beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy
más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia.
Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes
gyermekeknél elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (ép
hallás mellett) - ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, tiszta is lehet
(szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz
nagyobb gondot (motoros diszfázia), azonban az is előfordul, hogy mindkét
oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is.

Okok:

lassúbb agyi érés

születés előtti, szülés közbeni, utáni sérülés
öröklött beszédgyengeség
környezeti tényezők (ingerszegény környezet).
Tünetek:

Mi jellemző ezeknek a gyermekeknek a beszédére? A nyelv minden

szintjén (hangok, szavak, ragok, mondatalkotás) jelentkezik eltérés, és nem
egyszerűen késik a fejlődés, hanem más utat is jár be (nem megkésett, hanem
akadályozott a beszédfejlődés):

 később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak

magánhangzókat mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki
magát, szótöredékeket mond , vagy nem beszél még 3-4 éves korban
sem
 lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése
nehéz
 nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket
 a beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek (pl.
a “csiga” szó hol “csida”, hol “ciga”stb.)
 előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl.
bogár=gobár, kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét
megjegyezni
 néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd
 beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés
ellenére is megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő
beszédfejlődés miatt életkori társaiktól a nyelv használatában
nagymértékű lemaradást mutathatnak
 iskoláskorban az olvasás és írás elsajátításának nehézsége jellemző,
ebből adódóan tanulási problémák jelentkezhetnek.

Egyéb tünetek:

 általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi

(gondok a figyelemmel)
 túl mozgékonyak
 mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen
 gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén
 rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben
 az észlelés minden területén nehézségeik lehetnek (tapintás, látás,
hallás)
 biztonságigényük fokozottabb, nehezen alkalmazkodnak új dolgokhoz, kis
korban sokszor indokolatlan félelmeik vannak
 játékuk eltérhet társaiktól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a
szerepjáték
  mivel kisebb korban a gyermeknek a kapcsolatteremtésben, később a
tanulás során nehézségei vannak, másodlagosan magatartási
problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl
játékos, esetleg agresszív) – gyakran ez tűnik fel leginkább a
felnőtteknek.

Mit tegyen a szülő, ha ezeket a tüneteket veszi észre gyermeke fejlődése

során?
 minél előbb kérjen segítséget logopédustól (szükség lehet más
szakemberek bevonására is: pszichológus, orvos)
 nyújtson jó beszédpéldát gyermekének
 a gyermek mindenféle hang-és beszéd-megnyilvánulását utánozva
próbálja gyermeke beszédkedvét fokozni a beszédfejlődés
megindulásakor
 minden nehézség ellenére nyújtson elfogadó, szeretetteljes, támogató
családi hátteret gyermeke számára
 minden közös játékot, tevékenységet kísérjen beszéddel is
 meséljen sokat a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő szinten,
mondogassanak egyszerű ritmusú versikéket, mondókákat,
 minden apró eredménynek örüljön, dicsérje a haladást gyermekénél, sok-
sok türelemmel foglalkozzon vele
 a diszfáziás gyermekeknél különösen fontos a rendszeresség, a napirend
következetes betartása, amely segíti eligazodását a környezetében
 iskolaválasztásnál a szakemberek véleményét vegye figyelembe

Prognózis, a terápia időtartama, előrelátható eredményei:

Nagyon fontos a minél korábban megkezdett logopédiai fejlesztés, amire

ezeknél a gyermekeknél sokszor egészen az általános iskola végéig, esetleg még
később is szükség van, mivel a maradványtünetek egészen felnőttkorig
megmaradhatnak (pl. írásban vétett ragozási hibák, fogalmazási nehézség stb.) A
logopédiai terápiát kiegészíthetik különböző mozgásfejlesztésre épülő, illetve
pszichológiai terápiák is.

Ajánlott irodalom:

Dr. Gósy Mária – Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával! – Javaslatok, ötletek

szülőknek a csecsemők és kisgyermekek beszéd-előkészítéséhez,
beszédindításához és beszédfejlesztéséhez (újszülött kortól kétéves korig)