AZ ORRHANGZÓS

BESZÉD ÉS TERÁPIÁJA

Készítette:
Földházi Péterné
 Előadás vázlat
I. Az orrhangzós beszéd meghatározása
Fajtái,etiológia
II. Az ajak- és szájpadhasadék(archasadék)
Gyakorisága, okai, formái,
következményei
III. Az archasadékosok gondozása
Logopédiai terápiák
IV. A zárt- és kevert orrhangzós beszéd
terápiája
 I. Az orrhangzós beszéd
meghatározása

• Orrhangzós beszéd esetén az

élettani nazális rezonancia kórosan
megváltozik.
 Az orrhangzós beszéd
fajtái
• Nyílt orrhangzós beszéd ( rinofónia-, ill. rinolália aperta) az
élettanilag adott nazális rezonancia kórosan megnövekszik és
orrhangzós színezetűek lesznek az orális hangok is.
(Magyarban az m, n, ny hangok a nazális hangok)

• Zárt orrhangzós beszéd (rinofónia-ill. rinolália clausa)

esetében a nazális színezet csökkent, az m, n, ny hangok
helyett homorgán orális mássalhangzók (zárhangok)
képződnek: b, d, gy.

• Kevert tipusú orrhangzós beszéd (rinofónia -ill. rinolália

mixta): Az m, n, ny hangok nazális rezonanciája csökken vagy
eltűnik, az orális hangok viszont nazális színezetűek lesznek.
Nyílt orrhangzós beszéd
okai

Szájpadelégtelenség (velofaringeális
inszufficiencia) okozza - a
lágyszájpad záróműködése nem
zavartalan.
 A szájpadelégtelenség okai
Organikus okai:
Veleszületett:
• Ajak-és/vagy szájpadhasadék
(archasadék)
• a szájpad veleszületett rövidülése
vagy bénulása
• mély orrgarat
Szerzett:
• bénulások
Funkcionális okai:
Veleszületett: mentális károsodással,
nagyothallással együtt megjelenő
Szerzett: hegesedés, megszokás
következményeként fennálló
nazális színezetű beszéd.
Zárt orrhangzós beszéd
okai

Organikus oka:
A megjelenés helye alapján:
- elülső: orrpolip, orrkagyló túltengés
- hátsó: tumor, adenoid vegetáció
Átmeneti funkcionális ok: nátha
 Kevert orrhangzós
beszéd okai

A nyílt és zárt orrhangzós beszéd okai

egyszerre állhatnak fenn.
Pl. orrkagyló túlburjánzás a nyílt
orrhangzós beszéd funkcionális
formájával együtt.
II. Az ajak - és szájpadhasadék
(archasadék)
Összetett fejlődési rendellenesség, a
magzati életben elmarad az arc- ill.
szájpad nyúlványok záródása.

Ha a záródási zavar a terhesség

5-7.hetében következik be
ajakhasadék, ha a 7-9. héten,
szájpadhasadék jön létre.
 Gyakorisága
• 2 ezrelék - 500 élve született
csecsemő közül 1.
• Emberfajtánként változik: afrikai
származásúaknál ritkább, Ázsia,
Izland zárt lakosságában gyakoribb.
• A fiúknál kétszer olyan gyakran
fordul elő, mint lányoknál, akiknél
inkább szájpadhasadék alakul ki.
 Oka
• Örökletesség, vírusfertőzés, az anya
hasi röntgen vizsgálata, fenitoin
szedése, dohányzása,alkohol
fogyasztása, mechanikus trauma,
stressz a terhesség alatt.
 Formái
• Ajakhasadék szájpadhasadékkal
vagy anélkül – egyoldali, kétoldali,
komplett, inkomplett
• Izolált szájpadhasadék – csak az
uvulát érintő,vagy a lágyszájpad
különböző mérvű V formájú
hasadéka, vagy submucosus hasadék
Submucosus szájpadhasadék
 Szindrómák

• Pierre Robin –sz.

mikrognathia,
a nyelv hátrahelyeződése,
U alakú hasadék.
• Sedlackova -sz.
szájpadrövidülés, cardiális és az
arcon jelentkező elváltozások
Robin-szindróma
 A beszédszervek,melyek
érintettek lehetnek archasadék
esetén
• Garat,orr, szájüreg -rezonátor üreg. A
hang megformálása és felerősítése,
valamint a hangszalag szintjén létrehozott
hangadás megváltoztatása.
• Fülkürt - a középfül szellőzéséről
gondoskodik.
• Passavant redő - a garat hátsó falán
található, fontos szerepe van a hasadékos
gyermek beszédkompenzációjában.
• Szájüreg - itt találhatóak a legfontosabb
beszédszervek - ajkak, fogak, állkapocs, kemény
- és lágyszájpad, nyelv. Szinte minden hang itt
képződik a magyarban.

• Ajkak - egy körkörös izom segítségével képesek

nyitásra, zárásra,kerekítésre,csücsörítésre. (Evés,
ivás, nyelés, beszéd) p, b, m -ajakhangok.

• Alsó állkapocs – az ajkak nyitása, zárása, a

szájüreg tágítása és szűkítése a magánhangzók
képzésében játszik szerepet
• Nyelv – optimális működése a
hangképzésnek alapvető feltétele.
Nagyon gyakran a nyelv állása
határozza meg, hogy a különböző
hangokat hogyan képezzük.
• Kemény szájpad - a szájüreg felső,
csontos határát képezi.
• Lágyszájpad (ínyvitorla/velum) - a
szájüreget elválasztja az orrüregtől
(nyelés, beszéd)
Lehetővé teszi, hogy beszédnél a
levegő csak a szájon át távozzon, és
az orrüregben mellékzönge ne
keletkezzen.
 A beszédszervek változása ajak -
és szájpadhasadék esetén
Ajak

A felső ajak nem zárult, a körkörös

izomzat (m. orbicularis oris) fejlődési
rendellenessége részleges vagy
teljes. Teljes ajakhasadék esetén ez
a körkörös izom az orrszárnyakon
tapad.
Állkapocs - és/vagy
keményszájpad érintettsége miatt
az orr külső képletei is rendellenesen
fejlődnek, ami légzészavart okozhat.
Az állkapocs rendellenessége miatt
a hasadék közelében lévő fogak
gyakran nem jelennek meg, túl kicsik
maradnak vagy ferdén nőnek.
Teljes ajak - és szájpadhasadék esetén
a lágyszájpad is hasadt és gyakran
rövidebb. A körkörös izomzat nem
záródott, az izmok rossz helyen
tapadnak és lefutásuk is eltér a
normálistól.
Az ajak - és szájpadhasadék
következményei
 Hatása a beszédizmokra

- Ha a hasadék nem operált vagy operáció után nagy

kiterjedésű illetve vastag heg keletkezett, vagy az
izmokat nem sikerült jól egyesíteni szájlégzés
alakul ki, ami gyakori megfázást és nem megfelelő
beszédlégzést eredményez.
- A körkörös gyűrűs izom nem mozog megfelelően,
ezért a felső ajak petyhüdt (hypoton) lesz.
- Az arcmimika nem kifejező
- A nyelv vagy hátrahúzódik (hasadék kitöltése) vagy
előre a fogak közé. Nem mozog megfelelően, ezért
nem veszi fel a beszédhez szükséges pontos
helyzetet. Nyelvlökéses nyelés gyakori.
- A táplálék felvétel nehezítetté válik.
 Hatása a hallásra

• Sérülhetnek a szőrsejtek.
• Nem szellőzik jól a középfül, mert a lágyszájpad
rendellenesen tapadó izmai nem tudnak
nyeléskor együttműködni,ezért zárva marad a
fülkürt.
• A lágyszájpad hasadéka elzárhatja a fülkürt
nyílását, emiatt középfülgyulladás alakulhat ki,
mely vezetéses nagyothalláshoz vezethet, ami
miatt a hallópályák az első életévben
korlátozottan tudnak érni. Ez a beszéd - és nyelvi
fejlődés késését vagy zavarát eredményezi.
 Hatása a normális
orrlégzésre
• A bejutó táplálék folyton ingerli az
orr nyálkahártyáját.
• Orrsövénydeformitás,
hegképződések, a túl nagy
orrgarattérben megnövekedett
orrmandulák miatt szájlégzés alakul
ki az orrlégzés helyett.
• A szájlégzés miatt megnövekedett
fertőzés veszély.
 Hatása a beszéd - és nyelvi
fejlődésre

• Hipernazalitás jön létre, mert az

orr belső része rendellenesen
fejlődött, valamint nem jön létre a
velofaringeális zár a lágyszájpad
működés képtelensége miatt, amit
az izomzat nem megfelelő
egyesítése, vagy a túl nagy felületű
hegek okoznak.
• Nazális turbulencia akkor jön létre,
amikor a lágyszájpad és a hátsó
garatfal közötti távolság minimális.
Hallható surranó zörej figyelhető
meg, különösen a mássalhangzóknál
(pl. sz, s, g, k, t)
Artikulációs zavarok
• A magánhangzók a hipernazalitás következtében
elveszítik tisztaságukat, érthetőségüket. aá vagy o
• A zárhangok (p,b,t,d) ejtése nem lehetséges a levegő
orron át szökése miatt, mivel nem tud létrejönni a
szájüregben a megfelelő levegőnyomás. Ezek a hangok m,
n- re hasonlítanak.
• Sérülhetnek az ajakkal képzett magán - és
mássalhangzók a felső ajak korlátozott mozgékonysága, a
hegképződés vagy a rendellenes szájtornác miatt. ( o ,u, s,
p, b)
• Fogfejlődési rendellenesség esetén pl. az f, v hangzása
eltér a megszokottól. Az s hang esetén a szabályos
képzésben a fogaknak nincs szerepe, de befolyásolják a
képzést, a hang torzul, sípolóvá, lággyá válik.
• A beszédszervek pontos és finom koordinációja,
különösen a nyelvé nem jól működik, ezért torz
ejtés alakul ki (pl. interdentális).
• Gyakori a sztereognozis - a szájtéri érzékelés
zavara.
• Beszédhang helyettesítés
• Kompenzációs beszédhang - helyettesítés
A képzés a lágyszájpad területére hátracsúszik:
t k, dg, vh
A garatfalhoz hátracsúszik: p, t, k, g, sz, z, c, s,
zs, cs, r plusz zörejjel egészül ki.
A folyamatos beszéd gyors, összefolyó, monoton,
bátortalan.
• A beszédfejlődés késik
• Késhet a mondatok megjelenése
• A holofrázis időszakából nehezen
lépnek tovább (Zadzkova)
• Rövid távú emlékezetük gyengébb az
átlagosnál (Kovács-Pregitzer)
 A hangadás zavarai

• Az orron át szökő levegő

kompenzálására a gyermekek túlzott
beszédlégzési technikát építenek ki,
ez megerőlteti a hangszálakat, ami
hangszalagcsomók kialakulásához
vezethet.
 Grimaszok - mimikai
artikulációs együttmozgás
• Orrfintorral, felsőajak felhúzásával
vagy a homlok ráncolásával
igyekeznek segíteni a zár
létrehozásában - különösen a
sziszegők ejtésénél.
• Szokássá válhat, hogy a nyakon és
fejen feszülések alakulhatnak ki,
melyek negatívan befolyásolhatják a
gyermek egész testi-lelki állapotát.
 A beszédhang észlelési hibái

• Vezetéses hallászavar miatt a

beszédhangok vagy szavak
felismerése, azonosítása, megtartása
problémát jelent, csökken az auditív
megkülönböztető képesség.
 III. Az archasadékosok
gondozása

Hasadékos- team:
• Szakorvosok: fül-orr-gégész-foniáter,
audiológus, plasztikai (mikro) sebész,
szájsebész, ortodontus,gyermekszakorvos,
genetikus, gyermekneurológus
• Pszichológus
• Logopédus
• Szakgyógypedagógus
 A LOGOPÉDIAI TERÁPIA
Célja:

A tiszta artikuláció, a csengő hang,

a folyamatos érthető beszéd
kialakítása.
 A beszédtanulást
befolyásoló tényezők
• az anatómiai viszonyok: a hasadék kiterjedtsége, a fogazat állapota
• idegrendszeri sérülés, esetleg centrális károsodás széleskörű
tünetrendszerrel
• a hallás épsége
az ajak-, a nyelv-, az orrgarat izomzatának fejlettsége
• A mozgásos koordinációs képesség a nagy - és finommotorika
• területén
• a nyelés rendellenessége
• az auditív percepció fejlettsége
• a mentális fejlettség szintje
• a familiáris tendenciák
• a gyermek kontaktus készsége, feladattudata, feladattartása,
motiváltsága
• a környezet szerepe,
• a műtétek időpontja
• a korai fejlesztés időpontja vagy terápia kezdete
• az esetleges hospitalizáltság
• a logopédus tudása
 Tanácsadás
• A logopédus a születés után kapcsolódjon
be a kezelési folyamatba.
• Biztassa a szülőket a kommunikációs
készség fejlesztésére. (ének, beszéd,
mondóka). Ajakmasszázs, ajkak
mozgatása, szopómozdulatok kiváltására
tanítsa meg az anyát.
• A fogak megjelenésével a rágás
szorgalmazása.
• 10-15 hónapos kortól az ajak és
nyelvhegy mozgatásával hangjátékokba
való bevonás.
Megelőzés, korai fejlesztés

• 18-24 hónapos kortól indul játékos

helyzetben
• A szülő aktívan bekapcsolódik a
foglalkozásba, s a napi életbe
beilleszkedő beszéd stimulációval
megelőzhető a gesztusnyelv
kialakulása a verbális kommunikáció
helyett.
 Vizsgálat

(Bittera Tiborné: Az orrhangzós beszéd vizsgálata)

• Anamnézis: familiáris adatok, beszédfejlődésre vonatkozó

kérdések, a beszédhiba kialakulásának története, korábbi terápiák,
műtétek
• Beszédszervi állapot rögzítése és a működés megfigyelése
• A beszédhangok kiejtésének vizsgálata
• Hosszú, nehezen tagolható szavak kiejtésének vizsgálata
• Szeriális rendezési készség vizsgálata
• A hallási differenciáló képesség vizsgálata
• Beszédpercepció és beszédemlékezet vizsgálata
• Grammatikai rendszer vizsgálata
• Spontán-ill. összefüggő beszéd vizsgálata
• Rajzkészség, finommotorika megfigyelése
• A viselkedés és a magatartás megfigyelése a vizsgálati helyzetben
• Kiegészítő vizsgálatok
• Orr-fül-gégészeti -, audiológiai vizsgálat, EMG vizsgálat leletei
 Ruth Becker programja
Célja
- a 1;6 -3;0 év közötti hasadékos
kisgyermekek beszédfejlődésének
elősegítése,
- a súlyos beszédhiba kialakulásának
megelőzése és a csengő hang
kialakítása.
 Gyakorlatok

• Légzés szabályozás gyakorlataival érjük

el a levegő kibocsátás akaratlagos
szabályozását, a helyes beszédlégzés
kialakítását, az orális hangok képzésének
előkészítését.
• Auditív differenciálás: zörejek, hangok
felismerése, megkülönböztetése később
egy adott hang kihallása a hangsorból
alapozza meg a későbbi auditív önkontroll
kialakulását.
• Vizuális orientációs gyakorlatok
készítik elő a tükör előtti gyakorlást.
• Ajak – és nyelvgyakorlatok a
beszédszervek mozgásosságát fejlesztik
előkészítve a hangfejlesztést
• Hehezetes és magánhangzó
gyakorlatok az orrhangzós színezet
leépítését és a lehetőségekhez képest
pontos magánhangzóképzést segítik elő.
 Wulf – féle terápia
A fonetikai szint kiépítésére koncentrál
• Tanácsadás felkészít az intenzív
beszédterápiára – home training
• Előkészítő gyakorlatok az aktív
beszédszervek (ajak-,nyelv-, szájpad-,
torok-, garat - és gégeizmok) és az egész
test izomzatának laza, könnyed mozgását
kívánják kialakítani. A műtét előtt és után
más-más gyakorlatok.
• Ajakgyakorlatok – a felső ajak erősítése
• Állkapocsgyakorlatok - az ajak és
nyelvmozgás szétválasztását szolgálják
• Nyelvizmok mobilizálása –
pöszeterápiában alkalmazott
gyakorlatokkal történik. Fontosak a
pszeudo és garat képzés kiküszöbölését
elősegítő gyakorlatok.
• Szájpadlás, műtött szájpadrész,
garatizmok aktiválása a „h” gyakorlatok
kifejezetten a rinofoniás színezet
megszűnését segítik elő.
• A beszédlégzéshez szükséges izmok
működésének rendezése
Cél: a szájon át történő beszédlégzés
fejlesztése (fúvógyakorlatok, kifelé
sóhajtás, nyögés, ki-be lehelés)
-Légzést célzó gyakorlatok - fúvás
-Levegő belégzése, fenntartása, kifújása
-A levegő megtakarítására szolgáló
gyakorlatok
• A külső gégeizmok aktivizálása
Ásítás, nyelés, nyögés, kiáltás,
suttogás, éneklés.
• Belső gégeizmok ( a két
hangszalag) tréningje
Hangadási gyakorlatok
• Hallási differenciálás
• Beszédgyakorlatok
 Gerebenné Várbíró
Katalin programja
Célja
-a habilitációt végző team
szakembereinek együttműködésével
minden nyelvi szint kiépítése (a
pragmatikai kivételével)
-az életkornak megfelelő
kommunikációs készség
kialakításával az egészséges
személyiség fejlődés elősegítése.
 Feladatok
• Az artikulációs bázis fejlesztése
• Szenzoros differenciálás
• Az anyanyelv helyes használata
• Személyiség formálás
• Szakemberek közötti együttműködés
 A program szakaszai

• Előkészítő – alapozó kezelési

szakasz
Adatgyűjtés, vizsgálat, tanácsadás,
alapgyakorlatok (ajak-, nyelv-,
szájpad-és légzéstorna)
Intenzív (műtét utáni) beszédjavító szakasz
• Artikulációs mozgások fejlesztése – az előkészítő szakasz
elemeire épít
• Ajaktorna
• Nyelvtorna
• Légzéstorna
• Rezonancia gyakorlatok
• Szájpad torna
• Szenzoros differenciálás
• Hangfejlesztés – magánhangzók, majd mássalhangzók . A
mássalhangzók fejlesztési sorrendjét, és a hibás
ejtésvariációihoz a javítási útmutatót megadja.
• Rögzítés és motoros differenciálás
• Automatizálás
Kiegészítő logopédiai terápia
Pszichoszociális fejlesztés
motiváció, önbizalom, önkontroll, az
akaraterő érvényre jutásának
elősegítése
 Bittera Tiborné: pösze-
orrhangzós terápia
A terápiás program részei:
1. kisgyermekek kezelése – előkészítő rész
• Heti egy alkalom , home-training.
Cél: a pszeudo képzési mód kialakulásának elkerülése.
Feladatok:
• a beszéd tartalmi oldalának fejlesztése
• akusztikus percepció fejlesztése
• a beszédszervek izmainak funkció-gyakorlása, különös
tekintettel a lágyszájpad izom aktivizálására
• nagymozgások, finommotorika fejlesztése, különös
tekintettel az izomtónus szabályozására
• a terápia gerincét adó légző-, fúvó gyakorlatok minél
korábbi integrálása a beszédbe
2. orrhangzós – pösze terápia (szükség esetén
kiegészítő terápiák – diszlexia, diszgráfia)
Felépítése megegyezik a pösze terápiával. Az óra
előkészítő része kibővül
• vokális gyakorlatokkal, az óra legelején, melynek
célja a vokálisok nazális mentes ejtése
• fúvó-, légző gyakorlatokkal, melynek célja a
levegő elülső szájüregbe irányítása
• lágyszájpad-gyakorlatokkal, melynek célja a
lágyszájpadizomzat erősítése. Hang –és
szótaggyakorlatok a p,t,k zöngétlen
zárhangokkal.
Hangfejlesztés elve: elemeire bontjuk a
fejleszteni kívánt hangot.
Rögzítés
Célszerű kezdetben az á, a, e, é hangokkal
rögzíteni, mert az orrhangzós beszédben a
legnazálisabbak a szűk résű és ezen belül
is a hátul képzett vokálisok. A felső
nyelvállású magánhangzók erőteljesebb
lágyszájpadzárt kívánnak meg.
Automatizálás- sokáig eltarthat.
3. Utógondozás szerepe, hogy a pubertás
idejére felkészítse a hasadékosokat a
zavartalan kapcsolatteremtésre.
Az intenzív fejlesztés eredményeként a
gyermek beszéde alakilag és tartalmilag
elfogadhatóvá válik. Artikulációjuk
azonban még merev, komoly artikulációra
irányuló figyelemmel, lassan tudnak csak
tisztán beszélni.
Centrális károsodás vagy beszédgyengeség
tünet együttesének fennállása esetén
tovább folytatódik a terápia.
 A pöszeség és az orrhangzós
beszéd terápiájának eltérései
• Korábban kezdődik a gondozás
(tanácsadás, korai fejlesztés)
• Hosszabb időt vesz igénybe (2 év)
• A szülő segítsége meghatározó.
• A légzésgyakorlatoknak nagyobb a
jelentősége.
• Az előkészítő gyakorlatokban helye van az
egész testre kiterjedő mozgásfejlesztésnek
(nagy-mozgások, finommotorika)
• A hallási differenciálás fejlesztése a zörejek, zenei hangok
elkülönítésével indul, a beszédhangoké pedig sajátos
elemeket is tartalmaz. Így a normál és a paraláliás ejtés
elkülönítésén kívül a rinofóniás és az orális színezet,
valamint a normál és a hasadékosokra jellemző hibás ejtés
eltérésének észrevetetése is cél.
• A hangfejlesztés sorrendje is más mint a pöszéknél.
• A rögzítési sorrendben célszerű a Fehérné által ajánlottak
szerint haladni, hogy a nagyobb száj- és állmozgás
megvalósulhasson. (Wulff-terápia)
• A motoros differenciálásban a pöszeség terápiájától eltérő
szempontok is érvényesülnek.
 Beszédjavító készülék

• Az orvosilag ellenjavalt, meghiúsult

vagy hegesedés miatt sikertelen
műtét esetén ajánlják. Szűkíti a
velofaringeális nyílást, ezáltal az
orrhangzós színezet csökken.
A zárt orrhangzós beszéd
terápiája
• organikus ok fennállása esetén
orvosi feladat.
• Funkcionális formánál a logopédiai
gyakorlatok célja a lágyszájpad
túlságosan feszes zárának lazítása,
illetve a nazális rezonancia
kifejlesztése.
A kevert típusú orrhangzós
beszéd terápiája
• Főleg a nyílt komponens
etiológiájának tisztázása a lényeges.
• Organikus ok megszüntetésének
rendezése szakorvosi teendő.
• A funkcionális esetekben a nyílt
orrhangzós színezetet logopédiai
munkával kell megszüntetni.
• A prognózis az okok függvénye.
 Felhasznált irodalom
• Becker, R. és munkatársai: Ajak és szájpadhasadékos
kisgyermekek korai fejlesztése Fordította: Gereben F-né
• Bittera Tiborné: Az orrhangzós beszéd terápiája II. Logopédiai
Napok Konferencia. Sopron 1996.
• Gerebenné Várbíró K.: Az orrhangzós beszéd javítása OPI.
Bp.1980.
• Prof. Dr. Hirschberg Jenő: Ajakhasadék, szájpadhasadék – a
kezelés és gondozás alapelvei – OAM 2007.
• Prof. Dr. Hirschberg Jenő: Az ajak- és szájpadhasadékos
gyermekek gondozása a háziorvosi gyakorlatban LAM. 2004.
• Sandra Neumann: Beszélgessünk együtt – Logopédiai tanácsadó
ajak-és szájpadhasadékos gyermekek szülei számára – A magyar
kiadás szerkesztője: F-né Kovács Zs. Bp. 2006.
• Vassné dr. Kovács Emőke: Az orrhangzós beszéd
www.logotanszek.barczi.hu/publikácio/orrhangzos