7.

Tétel
A gyermekkori Bell parézisnek és a gyermekkori agyi bénulás következtében
leggyakrabban megjelenő diszartiának neuroanatómiai, artikulációs, fonációs,
respirációs és prozódiai különbségei
A dysarthria beszédzavar és nem nyelvi zavar, a motoros programozás és végrehajtás zavara. Felléphet
a centrális-, és a perifériás idegrendszer sérülése következtében egyaránt. Sérülhet a: respiráció, fonáció,
artikuláció, rezonancia és prozódia
6 megfigyelendő jegy:
- izomerő,
- az izmok tónusa,
- az izmok mozgásának terjedelme
- és a mozgások kivitelezésének a pontossága
- beszédsebesség,
- a beszéd egyenletessége/ritmikussága,
A tünetek súlyossága függ a sérülés helyétől és mértékétől; valamint a társuló betegségektől.

1. Az alsó-motoros neuronok sérülése nyomán alakul ki a Bell parézis. Bell Palsy vagy Bell
parézis/perifériás faciálisz parézis:
 7. agyideg bénulása/sérülése tehető felelőssé a probléma kialakulásáért, azaz az arckifejezésért
felelős (mimikai) izmokat mozgató ideg, a VII. agyideg (arcideg) részleges bénulása.
Általában féloldali, de érintheti mindkét arcfelet is egyszerre. Hirtelen megjelenésű, gyors
lefutású.
 egyéb probléma/betegség nélkül is kialakulhat, önmaga tünet lehet (tehát jelen esetben nem CP-
hez társul, attól teljesen független)
 Vírusfertőzések (pl. herpesz), idegkárosodások, anyagcsere-zavarok, gyenge immunrendszer
állhatnak a háttérben
 gyorsan, hirtelen jelenik meg - a teljesen ép beidegzéstől akár pár óra alatt eljuthat a beteg a
teljes bénulásig és az esetek nagy részében átmeneti állapot, szépen javul, orvosolható
 fájdalomérzés nem követi, esetleg az érintett oldal kissé érzékenyebb
 érintett lehet a nyelv első harmadában az ízérzékelés, valamint az érintett oldalon a fül
érzékenyebb lehet a hangokra
 megjelenhet könnyezés
 petyhüdt, gyengült, bénult izmok a jellemzők - ennek következtében a szem csukása nehézséget
okoz, valamint az érintett ajakfél mozgatása, szájzug zárása (így kifolyhat nyál, folyadék-
nehezített étkezés, ivás); az arc érintett fele csökkent mozgású-mozgás nélküli, tónustalan
("szomorú arcfél")
 a logopédiai terápiával javíthatók a maradandó tünetek, illetve gyorsítható a gyógyulás
folyamata
 az érintett izmok erősítése, aktivizálása, mobilizálása a cél (tehát a terápia a flaccid dyshartria.
terápiájához hasonló, a megjelenő tünetekre/személyiségre/életkorra fókuszálva)
 fizioterápia: elektroterápiás kezelés; orvosi: szteroidos gyulladáscsökkentők
A Bellnél a 7. agyideg sérülése tehát a kizárólagos okozó. Mozgatóan beidegzi az arc mimikai
izomzatát, a nyelv elülső kétharmadának specifikus (ízérző) idegellátását biztosítja az egyik ága (chorda

1
7.Tétel
tympani). A fültőmirigy kivételével a nagy (és apró, elszórt) nyálmirigyek fő szekretoros idege. Ergo:
olyan problémák merülhetnek fel a Bell parézisben, amiért a 7. agyideg felelős.

Artikuláció: a súlyosság függvényében változnak az artikulációs problémák, főképp magánhangzók az

érintettek és a labiális mássalhangzók (b, p, m), de minden hangzó érintett lehet kisebb-nagyobb
mértékben. Főképp, ha a nyelvtest is érintett.
Prozódia: ha a nyelvtest érintett, ennek függvényében változhat, de a prozódia kevéssé érintett
Fonáció: kevésbé érintett
Respiráció: nincs hatással rá

2. Cerebrális parézis (CP) - Gyermekkori agyi bénulás

A leggyakoribb gyermekkori, komplex rehabilitációt igénylő kórkép. Jellemzően a fejlődés korai

időszakában következik be, lehet prenatális, azaz az anyaméhben, perinatális, tehát a szülés közben,
illetve postnatális, a születés után közvetlenül bekövetkezett, oxigénhiányos (hypoxiás), vagy vérzéses
(ichémiás) agyi trauma.

A CP súlyos mozgászavarral járó fizikai állapot, a mozgás és a tartás nem progresszív jellegű
szindróma-csoportja, amely a tevékenységek korlátozásával jár, és amelyet a fejlődőben lévő (magzati
élet, csecsemő- és kisdedkor) központi idegrendszert ért károsodások okoznak. Társulhat az érzékelés, a
kognitív készségek, a kommunikáció, a percepció- és/vagy viselkedés zavaraival, ill. epilepsziával.
Az agy különböző pályáinak és területeinek károsodásából eredő bénulásra jellemző, hogy az izomtónus
megváltozik a test egyes részein, az izmok közötti egyensúly megbomlik, amit elsősorban a centrális
gátló mechanizmusok hiánya és a hibás tartási mechanizmusok perzisztálása okoz. A pyramidalis,
illetve az extrapyramidalis rendszer izolált vagy kevert sérülése következtében kóros motoros minták
alakulnak ki.

A lézió(k) lokalizációja, a károsodás(ok) kiterjedése és az agy érettsége az a három tényező, amely

leginkább meghatározza, hogy:
- a károsodás következtében milyen típusú (spasticus, dyskineticus vagy kevert),
- milyen testrészeket érintő és milyen mértékű/súlyosságú (diplegia, hemiplegia, quadriplegia)
kórkép alakul ki,
- milyen társuló fogyatékosságok jönnek létre.

A CP-ben az alábbi dysarthriák jellennek meg:

- Spasztikus dysarthria FMN Bilat
o Spasztikus CP társuló tünete
o Piramidális és extrapiramidális rendszer felsőmotoros neuronjainak a bilaterális sérülése
okozza
o Respiráció: a nyugalmi és beszédlégzés is abnormális
– Abdominális légzés zavart, alacsony a vitálkapacitás-amely akkor okoz gondot, ha
gége, artikulációs és velopharinegális zavar is társul hozzá
– Szótagonként több levegőt használ, amely rövid frázisokhoz vezet
o Gégefunkciók

2
7.Tétel
– Gégeizmok mozgásának deficitje >> speciális fonációs zavart okoz: monoton intonáció
és hangsúlymintázat: hangosság, hangmagasság
– Néha afónia
o Prozódia: Lassú, vontatott, elmosódott, és erőltetett beszéd alakul ki a spazmus
következtében
o Artikuláció: Nyelv- és ajakmozgásoknál gyengeség, lassúság alakulhat ki, valamint
beszűkült mozgástartomány
o Erős nyálfolyás, mely szintén zavaró beszéd közben
o Erősen kihathat a spazmus a beszéd érthetőségére, melyek főképp hosszabb mondatok
alkotásakor jelentenek kifejezettebb problémát.
o A spasztikus szindrómás gyerekek jobban teljesítenek, mint az athetotikusok

- Dyskinetikus dysarthria (Diszkinézia: teljes testre ható akaratlan mozgások)

o A CP dyskinetikus formájában a leggyakoribb tünet az athetosis (a test és a végtagok
akaratlan, csavart és torzított kényszermozgása) – 15%-a a CP-nek.
o Respiráció:
 Jellegzetesen nagyon gyors, és szabálytalan légzés
 A paradox-légzés következményeként limitált mennyiségű levegő jut belégzéskor
a tüdőbe, és a kóros légzési mintázat miatt nem is tudják egyszerre ezt a
mennyiségű levegőt felhasználni- így a beszédlégzés nem egyenletes, ritmikus
(vitálkapacitás erős csökkenése!).
 Hardy kiemeli, hogy ez annak a következménye, hogy a légzésben résztvevő
izmok erősebben érintettek ennél a CP-fajtánál, mint a többinél.
 A respirációs diszfunkció hozzájárul a hangmagasságváltás és a hangerő-
változtatás nehézségeihez
- Ataxiás dysarthria
o Mivel az ataxiás CP eleve kis arányban van jelen a CP-sek körében, ezért az ataxiás
dysarthria is kevésbé jellemző kórkép a CP-sek körében – 5%
o Beszédkoordinációban jelenik meg
o Dyssynergikus (koordinálatlan) mozgások jelenléte a beszédben is
o Mint más mozgásokban, a beszédben is megjelenik hypotonia, és akciós tremor
o Prozódia: Elkent, elmosódott artikuláció, monoton prozódia
o A beszédzavar súlyossága erősen korrelál az általános intellektuális képességekkel
o Általánosságban elmondható, hogy az ataxiás dysarthria kevésbé súlyos megjelenésű,
mint a spasztikus, vagy dyskinetikus

Sokszor nem teljesen mondható ki, hogy a gyermeknél "tisztán" egy típusú dysarthria jelenik meg,
hanem a tünettan folyamatosan változhat azzal együtt, hogy a gyermek egyéb tünetei/állapota hogyan
változik. Így létrejöhetnek a CP-ben is kevert típusú dysarthriák.

3. Flaccid disarthria

3
7.Tétel
Az alsó motoneuron‐rendszer sérülése leggyakrabban agytörzsi stroke esetén alakul ki. Ennek
eredményeként flaccid dizartria jelenhet meg, melynek súlyossága korrelál a sérülés kiterjedésével. A
beszédműködésben résztvevő agyidegek sérülése meghatározza, hogy mely izmok működtetésében
várható elmaradás.

(nervus facialis-VII, nervus trigeminus-V., nervus hypoglossus-XII, nervus glossopharyngeus-IX.,

nervus vagus-X., nervus accessorius-XI.)

Artikuláció
A második leggyakoribb tünet a pontatlan konszonáns képzés (mássalhangzó képzés). Okaként
leggyakrabban az arcideg és a nyelv alatti ideg sérülését említik. Az arcideg kétoldalú (bilaterális)
sérülése jelentős hatással van a bilabiális (p, b, m) és labiodentális mássalhangzókra (f, v, m,)
valamint a magánhangzókra, amelyek az ajakkerekítést igénylik (a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű).
A nyelv alatti ideg bilaterális sérülése a lingua-dentális, és linguapalatalis (l, j) fonémák torzítását
eredményezi.
Az arc érzőidegének sérülése szintén okoz konszonánstorzítást. A bilaterális sérülése az állkapocs
emelését lehetetlenné teszi ill. a zárása nem teljes. Ennek hiányában minden konszonáns és a legtöbb
magánhangzó hibás.
 
A rezonancia
-A hypernasalitás a flaccid dysarthria legjellemzőbb diagnosztikus jegye, bár nem csak ennél a
dysarrthriánál jelenik meg.
-nasalis emissió (= A levegő hallható és mérhető szökése a levegőnek az orrüregen keresztül a nem-
nazalis hangoknál. Általában a legnyilvánvalóbb a zöngétlen zárhangoknál és a frikatíváknál amely az
inkomplett velopharingeális zárnak a következménye.)
-rövidebb frázisokat használ.
 
Fonáció 
Egy másik jellemzője a flaccid dysarthriának a fonációs inkompetencia (= a hangrés teljes zárásának
képtelensége főként paresis vagy paralízis következtében.).
Ezt a n.vagus recurrens ágának a sérülése okozza, mivel a gége majdnem minden belső izmát ez
innerválja:
 Ha az adductor izmokra hat a sérülés elsősorban, akkor a hangajkak nem találkoznak elég
erősen ahhoz, hogy tiszta fonáció történjen. Ennek eredménye lesz a levegős hangminőség,
amely suttogásnak hangzik számos esetben.
 Ha az abductor izmokat érinti a sérülés, akkor a hangajkak a belégzés alatt nem képesek
teljesen nyílni, amely gyakran inhalációs stridorhoz vezet. 
A hypernasalitás, fonációs inkompetencia jelenléte megerősíti a flaccid dysarthria diagnózisát.  
 
Respiráció
A gyengült respiráció csökken a belégzés vagy sérül a kilégzéssel való beszéd. Bármely esetben, a
beszédhez megfelelő subglottikus levegőnyomás nem tud kialakulni. Ennek következménye a csökkent
hangerő és rövid frázishossz.

4
7.Tétel
De a beszéd lehet feszes hangminőségű is, ha residuális levegőt használnak a beszédhez vagy
megpróbálják kitartani a levegőt a frázis végéig. Természetes következménye: a redukált hangosság,
rövidült frázishossz, a beszédprozódia megváltozása. Beszámolnak arról is, hogy a gyenge respiráció
monoton beszédet eredményez.
 
Prozódia
A páciensek hangját jellemezheti:
 egyhangú (a hangmagasság megváltoztatásának nehézsége a beszéd közben)
 és/vagy monoton (a beszéd hangosságának megváltoztatásának képtelensége a beszéd alatt)
hangminőség.
Oka: a gyenge gégeizomzat okozza, amely a hangmagasság és a hangerő változtatásához szükséges
finom hangajakmozgásokhoz szükséges (pl. a nervus vagus superior laryngeális ágának sérülése
következtében).
A hangmagasság és a hangerő változtatás képtelensége nem csak a flaccid dysarthriát jellemzi, más
dysarthria típusoknál is megjelenik. (spasztikus, ataxisás). Következésképpen, ezek megjelenése nem
diagnosztikus értékű a flaccid dysarthria tekintetében, szemben a hypernasalitással és a fonációs
elégtelenséggel.
 
4. A spasztikus disarthria
Spasztikus disartriáról beszélünk, amikor a beszédmechanizmusban résztvevő piramidális és
extrapiramidális rendszer felső motoros neuronjainak billaterális sérülése.
 
Jellemzője egyben a vocalis izmok spaszticitása, de ue.  izmokban lehet csökkent mozgásráta vagy
gyengeség is. Ennek magyarázata, hogy amennyiben a piramidális rendszer sérül- mely a diszkrét
begyakorolt, akaratlagos mozgások kivitelezésért felel-nyelv, az ajkak, a velum és más beszéd
struktúrák gyengeségében, lassú mozgásában is megnyilvánulhat. 
 
Extrapyramidális rendszer testtartásért, reflexszabályozásért, és az izomtónus szabályozásáért
felelős, sérülése fokozott izomtónust (spaszticitást) és abnormális izomreflexeket eredményezhet. A
két rendszer parallel működik. Az együttes sérülés gyakori.
 
A beszéd jellemzői általában: 
-spaszticitás, lassúság és izomgyengeség a vocalis straktus izmaiban.  Az artikuláció, a fonáció, a
rezonancia és a prozódia rosszabb, mint a respiráció.

Artikuláció
A legjellemzőbb: a pontatlan konszonáns produkció, az abnormálisan rövid VOT (a zönge
megkezdésének helye a zöngés-zöngétlen konszonánsok képzésére lehet hatással); inkomplett zárása
az artikulációs kontaktusoknak; magánhangzók torzítása is megjelenhet. 

Fonáció
Érdes hangminőséget a levegő súrlódása okozza. A larynx spasztikus izomtónus következtében a
glottisz részben nyitott és a szubglottikus levegő kiszivárog az érdes hangminőséget okozva.

5
7.Tétel
Feszes-fojtott hangminőség: a gége izmának spaszticitása okozza, amely a hangajkak szoros
hyperaddukcióját okozza és a levegő átpréselődik a feszes gégén. (de nem minden esetben jelenik
meg)
Alacsony hangmagasság: oka a megnövekedett izomtónus a gégében. Ez is egyik jellemzője ennek a
dysarthria típusnak, de nem disztinktív jegye

Rezonancia
A hypernasalitás érzékelhető, nem párosul nasalis emissioval. (flaccid dysarthriánál a hypernasalitás
nasalis emissioval társul főként a közepes és súlyos esetekben)

Prozódia
A hangmagasság változtatásának korlátozódása a folyamatos beszédben: oka a gégeizmok általános
feszessége okozza, redukálódik a képességük az összehúzódásra és relaxációra, amely szükséges a
normális hangmagasságváltáshoz.
A hangerő változtatatásának korlátozódása: A hangajkak feszítés és a lazítás révén a gége
szabályozza a subglottikus levegő mennyiségét, amely a glottison áthalad. A spaszticitás a változtatás
képességét csökkenti.  
Rövid frázisok használata: Az átpréselt levegő az abnormálisan addukált hangajkak. nehézzé teszi a
hosszabb vagy a normális hosszúságú kijelentések használatát. A gyakori belégzés megszakítja a
normális ritmusát a beszédnek.
Alacsony beszédráta, amelyet az artikulációs izmok lassú és redukált mozgása idézi elő. Az alacsony
ráta lehet következménye a feszes adduktorzárnak a hangajkakban, másodsorban pedig a gégeizmok
spaszticitásának.
 
Egyéb jellemzők
A pseudobulbáris tünetek: kontrollálatlan, indokolatlan sírás vagy nevetés kísérője lehet az agytörzsi
felső motoros neuronok sérülésének (sírás gyakoribb). Ez annak tudható be, hogy az agy azon területe
sérül, amely az emóciók gátlásában játszik szerepet.   Ennél a dysarthria típusnál gyakoribb, mint a
többinél.
Nyálfolyás más dysarthria típusoknál is megjelenik, de itt a legprominensebb. Feltehetően sérül a nyál
jelenétének kontrollja a száj körül vagy ritkább nyelés az oka.
 
Hogyan különíthető el a spasztikus és flaccid disarthria?
 
A hypernasalitás nem olyan súlyos a spasztikus dysarthriában és rendszerint nem társul nasalis
emissioval, ami a flaccid dysarthriánál nyilvánvalóbb.  A hypernasalitás a spastikus dysarthriánál
változó, szemben a flaccid dysarthriánál.
 
Hangminőség: a fonáció feszes-fojtott hangminőséget eredményez a spastikus dysarthriánál, levegős
a flaccid dysarthriánál. Az érdes hangminőség is a spastikus dysarthriánál a gyakoribb.
 
Reflexek: A spastikus dysarthriát inkább a hyperreflexek jellemzik (pl. száj körüli reflexek)
 

6
7.Tétel
A pseudobulbáris tünet, a nyálfolyás inkább a spasztikus dysarthriát jellemzik, mint más dysarthria
típusokat.