A komplex vizsga célja a beszédzavarok körébe tartozó elméleti ismeretek elsajátításának

felmérése.

A komplex vizsga anyaga az előfeltételként teljesítendő következő kurzusok tartalmára épül:

×          Hangképzési zavarok

×          Hangképzési zavarok vizsgálata és terápiája

×          Rezonanciazavarok vizsgálata és terápiája

×          Beszédhanghibák

×          Beszédhanghibák diagnosztikája és terápája

×          Beszédfolyamatossági zavarok

×          Beszédfolyamatossági zavarok vizsgálata és terápiája

×          Beszédmotoros zavarok

×          Beszédmotoros zavarok vizsgálata és terápiája

A komplex vizsga sikeres teljesítése feltételezi a tételekre bontott tananyag beható ismeretét és
értelmező, logikailag összefüggő szóbeli bemutatását.

A szóbeli vizsga online térben, a Teams felületén zajlik a Logopédiai szakcsoport oktatóiból
és/vagy külső oktatóból álló bizottság előtt. A tételt a hallgató számgenerátor segítségével
kapja és közvetlenül a tételhúzás után vizsgázik. 

A bizottság tagjai a szóbeli felelet során értékelik a tételhez tartozó tananyag értelmező
elsajátítását. Az értékelés ötfokozatú skála alapján történik. Az elégtelen minősítést kapott vizsga
az utóvizsga-időszakban egy alkalommal ismételhető. Az ismételt vizsga a fentiekben ismertetettel
azonos feltételek mellett zajlik.

TÉTELEK ÉS IRODALOM

1. A dysphonia felosztása. A funkcionális dysphonia meghatározása.

Hacki T., Hirschberg J., Mészáros, K. (2013): Foniátria és társtudományok.

Budapest, ELTE, Eötvös Kiadó.

2. A total laryngectomia után a hangrehabilitáció lehetőségei.

Hacki T., Hirschberg J., Mészáros, K. (2013): Foniátria és társtudományok I.

Budapest, ELTE, Eötvös Kiadó. A beszéd- és énekhangkézés fiziológiája,
akusztikája, patológiája és terápiája. 85-193., 231-269.
 

3. A beszédhang műszeres és szubjektív vizsgálati lehetőségei (az anamnézis

jelentősége, logopédiai vizsgálóeljárások, a vizsgálati eredmények
értelmezése). Terápiás célok, lehetőségek különféle diszfóniák esetében. 
Kompetencia kérdése a vizsgálatban és terápiában.

Hirschberg J., Hacki T., Mészáros K. (szerk.) (2013): Foniátria és

társtudományok I. ELTE Eötvös Kiadó. 197-199. 131-154.

Haupt, E. (2006): Hangterápia. Holnap. 52-54., 59-64.

4. A gyermeki hang sajátosságai, a gyermekkori diszfónia definíciója,

sajátosságai, diagnosztikája és terápiája.

Hirschberg J., Hacki T., Mészáros K. (szerk.) (2013): Foniátria és

társtudományok, I. ELTE Eötvös Kiadó.

Jancsóné Aranyossy E. (2010): A gyermekkori dysphonia és kezelése.

Logopédia Kiadó, Budapest. 23-65.

Balázs B. (2002): A rekedtség kezelése: hanggyakorlatok gyermekeknek és

felnőtteknek. Nikol Kkt. Budapest

5. A rezonancia zavarainak fogalmi meghatározásai, etiológia, gyakoriság,

tipológia. A VP és VPI  működési mechanizmusának értelmezése, összefüggése
az orrhangzósság kialakulásával. Tünetek a hallásban, a táplálkozásban, a
légzésben, a hangadásban, a beszéd-és nyelvfejlődésben, az artikulációban, a
prozódiában és a személyiségben. Az ajak-és szájpadhasadékosok orvosi és
logopédiai rehabilitációjának feladatai, felépítése, tartalma.

Fehérné Kovács Zs. (2019): A rezonancia zavarai: In: Ajánlások a fejlődési

zavarok és az érzékszervi fogyatékosságok kora gyermekkori szűréséhez,
állapot-megismeréséhez. Hallgatói segédlet. V. rész, Szempontok a nyelv-és
beszédfejlődési zavarok szűréséhez és állapot-megismeréséhez. Budapest,
Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., 165-184. Megjelenés alatt.

Hirschberg, J. (2013): Orrhangzós beszéd. In: Hirschberg J.,Hacki T.,-Mészáros

K., (szerk.): Foniátria és társtudományok. II. kötet. Budapest, ELTE Eötvös
Kiadó, 48-76.

V. Kovács E. (2004): Az orrhangzós beszéd. In: Salné L. M.

(szerk.): Logopédia. Budapest, OM Sulinova. 73-81.

6. A rezonanciazavarok diagnosztikája, szűrés, állapot-megismerés. A

beavatkozások tervezésének alapjai. A korai ellátás célja, logopédiai feladatai.
Bittera, Neumann, Wulff és Becker terápiái.

Becker, R. és mtsai (1978): Ajak- és szájpadhasadékos kisgyemekek korai

fejlesztése. In: Früherziehung geschädigter Kinder. VEB. Berlin, Verlag, Volk
und Gesundheit,. 264–269. (Fordította: Gereben F-né. Kézirat)
Bittera T.-né (1996): Az orrhangzós beszéd terápiája.  II. Logopédiai Napok
Konferencia.  Sopron. Szociális Foglalkoztató, Sopron

Fehérné K. Zs. (1987): A Wulff-féle terápia tapasztalatai

orrhangzósoknál. Gyógypedagógiai Szemle, 31–35.

Juhász, Á.(szerk.) (2003):Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Budapest,

Logopédiai Kiadó

Neumann, S.(2006): Beszélgessünk együtt. Logopédiai tanácsadó ajak-és

szájpadhasadékos gyermekek szülei számára. Magyar kiadás (szerk.: F-né
Kovács Zs.), Budapest, ELTE BGGYK, Mosolyogj Bátran Egyesület,
Démoszthenesz Egyesület

7. A gyermekkori  Bell parézisnek és a gyermekkori agyi bénulás következtében

leggyakrabban megjelenő diszartriának neuronanatómiai, artikulációs, fonációs,
respirációs és prozódiai különbségei. 

Irodalom: órai jegyzet

8. A gyermekkori flaccid dysartriának és a beszédapraxiának differenciáló

definiáló jegyei, és ezek következményei a terápiás eljárások kiválasztására.

Irodalom: órai jegyzet

Tar É. (2017): Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák. Budapest,

ELTE, Eötvös Kiadó. 100-103.

9. A gyermekkori beszédapraxia incidenciája, természete, specifikus jegyei,

valamint a differenciáldiagnosztikájával kapcsolatos kérdések.  Terápiás
eljárások.

Irodalom: órai jegyzet

Tar É. (2017): Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák. Budapest,

ELTE, Eötvös Kiadó. 100-103.

10. A velofaringeális zár diszfunkciójának neuroanatomiai háttere, vizsgálati

lehetőségei.  A velofaringeális zár diszfunkciójának előfordulása a diszartria
különböző típusai esetén és ezek jellegzetes tünetei. Terápiás módszerek a
velofaringeális zár diszfunkciójának rehabilitációja során.

Irodalom: órai jegyzet

11. Dadogás meghatározás, tünetek, tipológia, etiológia. Definiálja a dadogást,

ismertesse tünetrendszerét, felosztási lehetőségeit, illetve mutassa be a
dadogás hátterében álló idegrendszeri régiók malfunkcióját.
Lajos P. (2016): Dadogásról mindenkinek. 14-21. Krasznár és Társa BT.
Budapest

Hirschberg J., Lajos P. (2013): Dadogás. In: Foniátria és Társtudományok II.

kötet. Szerk. Hirschberg J., Hacki T.; Mészáros K.. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
88-97.

Neuberger T. (2014): A felpattanó zárhangok időszerkezete dadogó és nem

dadogó beszédben. Gyógypedagógiai Szemle, 4. 284-292.

12. Dadogás diagnosztika. Ismertesse a dadogás hazai és külföldi diagnosztikus

lehetőségeit. Melyek a fontosabb differenciál diagnosztikai szempontok?

Hirschberg J., Lajos P. (2013): Dadogás. In: Foniátria és Társtudományok II.

kötet. Szerk. Hirschberg J., Hacki T.; Mészáros K. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
88-97.

Feketéné Gacsó, M., Mácsainé Hajós, K. (2007): A dadogás és a hadarás

vizsgálata. In: Logopédiai Vizsgálatok Kézikönyve. Szerk. Juhász Á.. Logopédia
Kiadó, Budapest

13. Dadogás terápia. Ismertesse a dadogás kezelésére alkalmazható, logopédiai

szempontból releváns terápiás rendszereket.

Schwartz, M. F. (2011): Soha többé dadogás. Démoszthenész Egyesület,

Budapest

Balás E. (1990): A dadogás komplex művészeti terápiás programja. Országos

Pedagógiai Intézet, Budapest

Lajos P. (2016): Dadogásról mindenkinek. Krasznár és Társa BT. Budapest. 102-

105.

Farkas H.; Szűcs A. M. (2020): A késleltetett hallási visszacsatolás rövidtávú hatása a dadogó személyek
beszédére. Fejlesztő Pedagógia 31(1-3) 42-63.

Szűcs A. M. (2020): Raptér: zeneterápiás elemek a dadogás logopédiai intervenciójában. Fejlesztő

Pedagógia 31(1-3) 93-99.

14. Hadarás meghatározás, tünetek, tipológia, etiológia. Definiálja a hadarást,

ismertesse tünetrendszerét, felosztási lehetőségeit, illetve mutassa be a
hadarás értelmezésének releváns modelljeit.

Lajos, P. (2013): Hadarás. In: Foniátria és Társtudományok II. kötet. Szerk.

Hirschberg J., Hacki T.; Mészáros K. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 97-103.

Bóna, J. (2004): A hadaró beszéd sajátosságai spontán és félspontán

megnyilatkozásokban. In: Beszédgyógyítás. 15. évf. 1.sz. 74-82. (másodközlés:
In: Szemelvények a hadarás témaköréből. Szerk. Vassné Kovács E. Eötvös
József Kiadó, Budapest, 2011)
Kassai, I.; Vassné Kovács, E. (1979): A hadaró beszéd dallama. In: Magyar
Fonetikai Füzetek. 3. sz. 93-100 (másodközlés: In: Szemelvények a hadarás
témaköréből. Szerk. Vassné Kovács E. Eötvös József Kiadó, Budapest, 2011)

Vassné Kovács E.; Kassai, I. (1980): A hadaró beszéd tempója és szünetei.

In: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve IX. köt. 387-
393. (másodközlés: In: Szemelvények a hadarás témaköréből. Szerk. Vassné
Kovács E. Eötvös József Kiadó, Budapest, 2011)

15. Hadarás diagnosztika. Ismertesse a hadarás hazai és külföldi diagnosztikus

lehetőségeit. Melyek a fontosabb differenciál diagnosztikai szempontok?

Feketéné Gacsó M.; Mácsainé Hajós K. (2007): A dadogás és a hadarás

vizsgálata. In: Logopédiai Vizsgálatok Kézikönyve. Szerk. Juhász Á. Logopédia
Kiadó, Budapest

16. Hadarás terápia. Ismertesse a dadogás kezelésére alkalmazható, logopédiai

szempontból releváns terápiás lehetőségeket.

Lajos P. (2013): Hadarás. In: Foniátria és Társtudományok II. kötet. Szerk.

Hirschberg, J., Hacki, T.; Mészáros, K. (97-103) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Weiss, D.A. (1960): Therapy of cluttering. Folia Phoniatrica, 12. sz. 216-22.
Fordította Mérei V. In: Szemelvények a hadarás témaköréből. Szerk. Vassné
Kovács E. Eötvös József Kiadó, Budapest, 2011.

17. A beszédhanghibák meghatározása (logopédiai vs. DSM-5), korszerű

értelmezése, terminológiai kérdések. Beszédhanghibákat eredményező nyelvi-
kognitív műveleti zavarok.

DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (2014):

Oriold és Társai Kft. Vonatkozó szócikk

Tar É. (2017): Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák. Budapest,

ELTE, Eötvös Kiadó. 25-30, 34-36, 65-69.

18. Az ismeretlen eredetű beszédhanghibák leíró-nyelvi és a nyelvi-kognitív

szempontú felosztása, a klasszifikációs rendszerek kritikus értelmezése.

Tar É. (2017): Az ismeretlen eredetű beszédhanghibák felosztása. Logopédia, 2.

5-19.

19. A beszédhanghibák minimális protokoll szerinti vizsgálata. Az érthetőség

szerepe a vizsgálat megtervezésében. A fonológiai folyamatok elemzésének
módszere. A beszédadatok elemzésének és értelmezésének szempontjai.

Juhász Á. (szerk. 1999): Logopédiai vizsgálatok. Budapest, Új Múzsa Kiadó. 43-

46. 50-51.
Tar É. (2017): Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák. Budapest,
ELTE, Eötvös Kiadó. 70 (A beszéd leírás beszédhanghibákban alfejezet), 72-75,
89-91.

20. Az intervenciós stratégiák főbb típusai beszédhanghibákban.

Kovács E. (szerk.). Logopédiai jegyzet I. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai

Tanárképző Főiskola. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. (Több kiadás) Az
artikulációs terápia módszertanát leíró fejezet.

Tar É. (2017). Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák. Budapest,

ELTE, Eötvös Kiadó. 112-119.